EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32011R0749

A Bizottság 749/2011/EU rendelete ( 2011. július 29. ) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 198, 30.7.2011, p. 3–22 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 15 Volume 023 P. 254 - 273

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 30/07/2011

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/749/oj

30.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/3


A BIZOTTSÁG 749/2011/EU RENDELETE

(2011. július 29.)

a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére, 15. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, 15. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére, 20. cikke (10) és (11) bekezdésére, 41. cikke (3) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 42. cikke (2) bekezdésére és 45. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1069/2009/EK rendelet az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozóan köz- és állat-egészségügyi szabályokat határoz meg az ilyen termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és minimálisra való csökkentése érdekében. Előírja továbbá, hogy meg kell határozni az egyes származó termékek előállítási láncában egy olyan végpontot, amelyen túl már nem vonatkoznak rájuk az említett rendelet előírásai.

(2)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet (2) végrehajtási szabályokat határoz meg az 1069/2009/EK rendeletre, beleértve az az egyes származó termékek végpontjainak meghatározására vonatkozó szabályokat is.

(3)

Dánia a gyógyszergyártásra használt halolajra vonatkozó végpont meghatározására irányuló kérelmet nyújtott be. Mivel az ilyen halolaj 3. kategóriába tartozó anyagból származik és szigorú feltételek mellett történik a feldolgozása, végpontot kell meghatározni erre az olajra vonatkozóan. A 142/2011/EU rendelet 3. cikkét és XIII. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A 142/2011/EU rendelet továbbvitt olyan rendelkezéseket, melyek az 1774/2002/EK rendelet és a 2003/324/EK bizottsági határozat (3) végrehajtása céljából kerültek bevezetésre, és lehetővé teszik különösen Észtország, Lettország és Finnország számára, hogy egyes prémes állatokat az e fajokhoz tartozó állatok testéből vagy annak részeiből származó feldolgozott állati fehérjével etessenek, különös tekintettel a rókákra. A II. mellékletet módosítani kell annak engedélyezése érdekében, hogy ezzel az anyaggal lehessen etetni – a rendszerint létesítményekben tartott – mindkét fajt, a jelenleg a jegyzékben szereplő vörös rókát (Vulpes vulpes) és a sarki rókát (Alopex lagopus), mivel a 2003/324/EK bizottsági határozat helyébe a 142/2011/EU rendelet lépett.

(5)

Az 1069/2009/EK rendelet bizonyos szabályokat állapít meg a nyomással történő sterilizálásra vonatkozóan, és végrehajtási intézkedések elfogadását írja elő más feldolgozási módszerek esetében, melyeket állati melléktermékekre vagy azokból származó termékekre kell alkalmazni, hogy ezáltal az ilyen termékek felhasználása vagy ártalmatlanítása ne jelentsen elfogadhatatlan mértékű köz- és állat-egészségügyi kockázatot. Ennek megfelelően a 142/2011/EU rendelet IV. melléklete szabvány feldolgozási módszereket határoz meg a feldolgozóüzemekre és bizonyos egyéb üzemekre és létesítményekre.

(6)

Az 1069/2009/EK rendelet lehetővé teszi az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek alternatív módszerekkel történő ártalmatlanítását vagy felhasználását, ha e módszerek engedélyezése annak értékelése alapján történt, hogy e módszerek képesek-e olyan mértékűre csökkenteni a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat, amely a vonatkozó állati melléktermék-kategória esetében legalább egyenértékű a szabvány feldolgozási módszerekkel. Az 1069/2009/EK rendelet előírja továbbá, hogy meg kell állapodni az alternatív módszerek iránti kérelmek egységes formátumában. Ennek megfelelően a 142/2011/EU rendelet IV. melléklete alternatív feldolgozási módszereket határoz meg a feldolgozóüzemekre és bizonyos egyéb üzemekre és létesítményekre.

(7)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az alábbi három véleményt fogadta el az ilyen alternatív módszerekre vonatkozóan: 2009. január 21-én elfogadott tudományos vélemény a tartályrendszert használó hasítotttest-megsemmisítő rendszerek alternatíváit tanulmányozó projektről (4) (tartályrendszer-projekt); 2010. július 8-án elfogadott tudományos vélemény a szilárd sertés- és baromfitrágya mésszel történő kezeléséről (5), valamint a 2010. szeptember 22-én elfogadott tudományos vélemény az állati melléktermékek ártalmatlanításának vagy felhasználásának új alternatív módszerére vonatkozó, a Neste Oil által benyújtott kérelemhez (6).

(8)

A tartályrendszer-projekt a sertéstetemek és a házisertésekből származó egyéb állati melléktermékek zárt konténerben való, a gazdaság területén történő hidrolízisét javasolja. Első lehetőségként meghatározott idő elteltével a hidrolízissel nyert termékeket égetés vagy feldolgozás útján ártalmatlanítani kell az állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályoknak megfelelően.

(9)

Második lehetőségként a tartályrendszer-projekt a sertéstetemek és a házisertésekből származó egyéb állati melléktermékek ártalmatlanítást megelőző aprítását, majd pasztőrözését javasolja.

(10)

2009. január 21-i, a tartályrendszer-projektről szóló véleményében az EFSA megállapította, hogy a szolgáltatott információk nem biztosítottak elegendő alapot ahhoz, hogy a második lehetőséget a sertésekből származó állati melléktermékek ártalmatlanítása biztonságos módszerének lehessen tekinteni. A hidrolízisen alapuló első lehetőséget illetően az EFSA nem tudott végső értékelést bemutatni. Az EFSA jelezte azonban, hogy a hidrolizált anyag nem jelent további kockázatot, ha a 2. kategóriába tartozó anyagokra vonatkozó egészségügyi szabályoknak megfelelően továbbfeldolgozásra kerül.

(11)

Emiatt engedélyezni kell az állati melléktermékek olyan feltételek mellett történő hidrolízisét a gazdaság területén, melyekkel megakadályozható az emberre vagy állatokra átvihető betegségek terjedése és a környezet károsítása. Harmadik lehetőségként a hidrolízisnek zárt, szivárgásmentes, az ugyanezen a területen lévő többi haszonállattól elkülönített tartályban kell végbemennie. Mivel azonban a hidrolízis-módszer nem számít feldolgozási módszernek, az ilyen üzemekben az állati mellékermékekre vonatkozó egyedi feltételek nem alkalmazandók. Az anyagok talajba szivárgásának megakadályozása érdekében hatósági felügyelet mellett rendszeresen ellenőrizni kell, hogy mutatkoznak-e a korrózió nyomai a tartályon.

(12)

Még nem bizonyított, hogy a hidrolízis-módszerrel csökkenthetők az esetleges egészségügyi kockázatok. Emiatt a hidrolizált anyag égetésen vagy együttégetésen kívüli, előzetes engedéllyel vagy anélkül történő bármilyen kezelése vagy felhasználása, vagy engedélyezett hulladéklerakóban való ártalmatlanítása, komposztálása vagy biogázzá való átalakítása tilos, és az utolsó három lehetőség mindegyikét nyomással történő sterilizálásnak kell megelőznie.

(13)

Spanyolország, Írország, Lettország, Portugália és az Egyesült Királyság jelezték érdekeltségüket, hogy engedélyezzék üzemeltetőiknek a hidrolízis-módszer alkalmazását. Az említett tagállamok illetékes hatóságai megerősítették, hogy szigorúan ellenőrizni kell az ilyen üzemeltetőket a lehetséges egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében.

(14)

2010. július 8-i, a szilárd sertés- és baromfitrágya mésszel történő kezeléséről szóló véleményében az EFSA megállapította, hogy a származó termék – vagyis a mész és trágya keveréke – talajban történő, tervezett felhasználása tekintetében a mész trágyával javasolt keverése olyan biztonságos módszernek tekinthető, mellyel inaktiválhatók az érintett bakteriális és vírusos kórokozók. Mivel a kérelem csupán egy adott keverőkészülék használata esetében mutatta ki az eljárás hatékonyságát, az EFSA azt javasolta, hogy ha eltérő keverőkészüléket kell használni az eljáráshoz, akkor a pH-érték, az idő és a hőmérséklet mérése alapján validálást kell végezni annak bizonyítására, hogy az eltérő keverőkészülék használata esetén azonos mértékben inaktiválhatók a kórokozók.

(15)

Ezen elvek szerinti validálást kell végezni, ha az EFSA által vizsgált eljárás során használt égetett mészt (CaO) dolomitikus mésszel (CaOMgO) helyettesítik.

(16)

2010. szeptember 22-i, a megújuló üzemanyagok előállításához használt, többlépcsős katalitikus eljárásról szóló véleményében az EFSA megállapította, hogy az eljárás biztonságosnak tekinthető, ha a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírokat kiindulási anyagként használják és az állati melléktermékekre vonatkozó szabvány feldolgozási módszereknek megfelelően kerülnek feldolgozásra. A bemutatott bizonyítékok alapján azonban nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy az eljárás az 1. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok esetében a potenciális TSE-kockázatok csökkentésére is alkalmas. Emiatt a a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok esetében engedélyezni kell, az 1. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok esetében viszont nem szabad engedélyezni a többlépcsős katalitikus eljárást. Az engedély megtagadása ugyan nem akadályozza a kérelmezőt abban, hogy egy új értékeléshez további bizonyítékokat nyújtson be az EFSA-nak, a vizsgálat lezártáig meg kell tiltani az 1. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok felhasználását.

(17)

A 142/2011/EU rendelet IV. mellékletét az EFSA három tudományos véleménye következtetéseinek figyelembevétele érdekében módosítani kell.

(18)

Az 1069/2009/EK rendelet az állati melléktermékek biogázzá vagy komposzttá történő átalakítására irányuló végrehajtási intézkedések elfogadását írja elő. Ha állati melléktermékeket nem állati eredetű anyagokkal vagy az említett rendelet hatálya alá nem tartozó más anyagokkal kevernek össze egy biogáz- vagy komposztüzemben, az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni annak engedélyezését, hogy reprezentatív mintákat lehessen venni a pasztőrözést követően és a keverést megelőzően annak vizsgálatára, hogy a minták eleget tesznek-e a mikrobiológiai kritériumoknak. E mintavétellel kimutatható, hogy az állati melléktermékek pasztőrözése csökkentette-e a mikrobiológiai kockázatokat az átalakítandó állati melléktermékekben.

(19)

A 142/2011/EU rendelet V. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(20)

Az 1069/2009/EK rendelet előírja, hogy el kell fogadni az állati melléktermékek és az azokból származó termékek felhasználására vagy ártalmatlanítására vonatkozó alternatív módszerek iránti kérelmekre vonatkozó egységes formátumot. Ezt a formanyomtatványt kell használniuk az érdekelteknek, ha ilyen módszerek engedélyezése iránti kérelmet nyújtanak be.

(21)

A Bizottság kérésére az EFSA 2010. július 7-én tudományos véleményt fogadott el az állati melléktermékekre vonatkozó új alternatív módszerek iránti kérelmekhez használt formanyomtatványhoz nyújtandó technikai segítséggel kapcsolatos nyilatkozatról (7). A nyilatkozatban az EFSA különösen azon információk további pontosítását ajánlja, melyeket az érdekelteknek kell szolgáltatniuk, ha új alternatív módszer engedélyezése iránti kérelmet nyújtanak be.

(22)

E tudományos vélemény ajánlásait figyelembe véve módosítani kell az új alternatív módszerek engedélyezése iránti kérelemnek a 142/2011/EU rendelet VII. mellékletében meghatározott egységes formátumát.

(23)

Mivel a többlépcsős katalitikus eljárásból származó megújuló üzemanyagokat importált kiolvasztott zsírokból is elő lehet állítani, tisztázni kell az ilyen zsírokra vonatkozó behozatali követelményeket és a kiolvasztott zsírok szállítmányait kísérő, az állat-egészségügyi ellenőrzéseket végző uniós belépési ponton bemutatandó állat-egészségügyi bizonyítványban meghatározott feltételeket. A 142/2011/EU rendelet XIV. és XV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(24)

Így a 3. cikket, valamint a II., IV., V., VII., VIII., XI. és XIII–XVI. mellékletet ennek megfelelően módosítani kell.

(25)

Átmeneti időszakot szükséges biztosítani e rendelet hatálybalépését követően annak érdekében, hogy tovább folytatódhasson a nem emberi fogyasztásra szánt, a takarmányláncon kívüli bizonyos célokra felhasználandó kiolvasztott zsírok Unióba történő behozatala a 142/2011/EU rendelet e rendelettel bevezetett módosításokat megelőző változatának megfelelően.

(26)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 142/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1)

A 3. cikk g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)

prém, mely teljesíti az adott termékre vonatkozó végpontra a XIII. melléklet VIII. fejezetében meghatározott egyedi feltételeket;

h)

gyógyszergyártásra használt halolaj, mely teljesíti az adott termékre vonatkozó végpontra a XIII. melléklet XIII. fejezetében meghatározott egyedi feltételeket;

i)

benzin és üzemanyagok, melyek teljesítik a megújuló üzemanyagok előállításához használt, többlépcsős katalitikus eljárásra a IV. melléklet IV. fejezetének 3. szakasza 2. pontjának c) alpontjában meghatározott egyedi feltételeket.”

(2)

A II., IV., V., VII., VIII., XI. és a XIII–XVI. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Egy 2012. január 31-ig tartó átmeneti időszakban a nem emberi fogyasztásra szánt, a takarmányláncon kívüli bizonyos célokra felhasználandó kiolvasztott zsírok szállítmányainak – melyeket a 142/2011/EU rendelet XV. melléklete 10(B) fejezetében meghatározott minta szerinti, egy e rendelet hatálybalépése előtt aláírt és kitöltött állat-egészségügyi bizonyítvány kísér – Unióba való behozatalát továbbra is engedélyezni kell, amennyiben a bizonyítványokat 2011. november 30. előtt töltték ki és írták alá.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(2)  HL L 54., 2011.2.26., 1. o.

(3)  HL L 117., 2003.5.13., 37. o.

(4)  EFSA Journal (2009) 971, 1-12.

(5)  EFSA Journal (2010); 8(7):1681.

(6)  EFSA Journal (2010); 8(10):1825.

(7)  EFSA Journal 2010; 8(7):1680.


MELLÉKLET

A 142/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1)

A II. melléklet I. fejezetében az 1. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

róka (Vulpes vulpes és Alopex lagopus);”

(2)

A IV. melléklet IV. fejezete a következőképpen módosul:

a)

Az 1. szakasz 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából származó anyagokat tartós módon meg kell jelölni a VIII. melléklet V. fejezetében az egyes származó termékek megjelölésére vonatkozóan meghatározott követelményekkel összhangban.

Nincs szükség ilyen megjelölésre a 2. szakaszban említett alábbi anyagok esetében:

a)

a D. ponttal összhangban előállított biodízel;

b)

a H. pontban említett hidrolizált anyagok;

c)

az I. pontnak megfelelően előállított égetett mész felhasználásával készült sertés- és baromfitrágya-keverékek;

d)

a 2. kategóriába tartozó anyagokból a J. pontnak megfelelően kiolvasztott zsírokból előállított megújuló üzemanyagok.”

b)

A 2. szakasz a következő pontokkal egészül ki:

„H.   Ártalmatlanítást megelőző hidrolízis

1.   Érintett tagállamok

Az ártalmatlanítást megelőző hidrolízises eljárás Spanyolországban, Írországban, Lettországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban alkalmazható.

A hidrolízist követően az engedélyező illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy ugyanaz a fent említett tagállam végezze az anyagok összegyűjtését és ártalmatlanítását.

2.   Kiindulási anyagok:

Ezen eljáráshoz kizárólag a következő anyagok használhatók:

a)

az 1069/2009/EK rendelet 9. cikke f) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett, 2. kategóriába tartozó, sertésből származó anyagok;

b)

az említett rendelet 10. cikkének h) pontjában említett, 3. kategóriába tartozó, sertésből származó anyagok.

Járványos állatbetegség miatt vagy ennek felszámolása során elhullt állatok teste vagy testének részei azonban nem használhatók fel.

3.   Módszer

Az ártalmatlanítást megelőző hidrolízis ideiglenes helyszíni tárolásnak tekinthető. A következő előírásoknak megfelelően kell végezni:

a)

Az abban a gazdaságban való összegyűjtést követően, mely számára az illetékes hatóság engedélyezte a feldolgozási módszer alkalmazását a gazdaság állatállomány-sűrűségének, a valószínűsíthető állománypusztulási rátájának és a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatoknak a vizsgálata alapján, az állati melléktermékeket a b) pontnak megfelelően kialakított tárolóba (»tároló«) kell tenni és a c) illetve d) pont szerinti, erre kijelölt helyen kell elhelyezni (»kijelölt hely«).

b)

A tároló az alábbi feltételeknek kell, hogy eleget tegyen:

i.

lezárható;

ii.

vízálló, szivárgásmentes és légmentesen zárt;

iii.

korróziógátló bevonattal rendelkezik;

iv.

a kibocsátások e) pontnak megfelelő ellenőrzésére szolgáló eszközzel van ellátva.

c)

A tárolót a gazdaságtól fizikailag elkülönített, külön kijelölt helyen kell elhelyezni.

Ehhez a helyhez az anyagok szállítása céljából a gyűjtőjárművek számára külön utaknak kell vezetniük.

d)

A tárolót és a kijelölt helyet az Unió környezetvédelmi jogszabályainak megfelelően kell megépíteni és kialakítani a szagkibocsátás elkerülése és a talaj-, illetve a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése érdekében.

e)

A tárolónak egy, a kibocsátott gázokat elvezető csőhöz kell kapcsolódnia, melyet megfelelő szűrőkkel kell ellátni az emberre és állatokra átvihető betegségek terjedésének megakadályozása érdekében.

f)

A tárolót a hidrolízis-eljárás idejére legalább három hónapig le kell zárni oly módon, hogy megakadályozzák az engedély nélküli felnyitást.

g)

Az üzemeltetőnek az emberre vagy állatokra átvihető betegségeknek a személyzet mozgása miatti terjedésének megakadályozását célzó eljárásokat kell bevezetnie.

h)

Az üzemeltető köteles:

i.

madarak, rágcsálók, rovarok és egyéb élősködők elleni megelőző intézkedéseket hozni;

ii.

kártevők elleni dokumentált védekezési programot bevezetni.

i)

Az üzemeltetőnek a következőkről kell nyilvántartást vezetnie:

i.

valamennyi olyan alkalom, amikor az anyagokat tartályba helyezik

ii.

valamennyi olyan alkalom, amikor a hidrolizált anyagot kiveszik a tartályból.

j)

Az üzemeltetőnek rendszeresen ki kell ürítenie a tartályt a következők ellenőrzése céljából:

i.

korróziómentesség;

ii.

folyékony anyagok esetleges talajba szivárgásának ellenőrzése és megakadályozása.

k)

A hidrolízist követően az anyagokat az 1069/2009/EK rendelet 13. cikke a), b), c) pontjának vagy e) pontja i. alpontjának megfelelően kell összegyűjteni, felhasználni és ártalmatlanítani.

l)

A feldolgozást kötegelt módban kell végezni.

m)

A hidrolizált anyagok minden más kezelése vagy felhasználása – beleértve a talajban történő felhasználást is – tilos.

I.   Sertés- és baromfitrágya mésszel történő kezelése

1.   Kiindulási anyagok:

Ehhez az eljáráshoz az 1069/2009/EK rendelet 9. cikkének a) pontja szerint sertés- és baromfitrágya használható.

2.   Feldolgozási módszer

a)

A trágya szárazanyag-tartalmát az »Iszapjellemzők. A szárazmaradék és a víztartalom meghatározása« CEN EN 12880:2000 szabvány (1) szerinti módszerrel kell meghatározni.

Ezen eljárás során a szárazanyag-tartalomnak 15 % és 70 % között kell lennie.

b)

A hozzáadandó mész mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az f) pontban megadott idő-hőmérséklet kombinációk egyike megvalósuljon.

c)

A feldolgozandó állati melléktermékek részecskenagysága nem haladhatja meg a 12 mm-t.

Szükség esetén a maximális részecskenagyságra kell csökkenteni a trágyarészecskék méretét.

d)

A trágyát kevesebb mint 6 perc reakcióidejű, közepestől nagy reakcióképességű dolomitikus mésszel (CaOMgO) kell összekeverni a 40 °C hőmérséklet-emelkedés eléréséhez a CEN EN 459-2:2002 szabvány (2) szerinti módszernek megfelelő, 5.10 reakcióképességi vizsgálat kritériumaként.

A keverést két összehangolt, egyenként két csavarral rendelkező keverővel kell végezni.

Mindkét keverő a következő feltételeknek kell, hogy eleget tegyen:

i.

a csavar átmérője 0,55 m, a csavar hossza pedig 3,5 m.

ii.

30 kW teljesítményű, a csavar forgási sebessége pedig 156 rpm;

iii.

kezelési kapacitása 10 tonna/óra.

Az átlagos keverési időnek körülbelül két percnek kell lennie.

e)

A keveréket legalább hat óra hosszáig kell keverni és legalább két tonnának kell képződnie.

f)

A keverékbe bevezetendő ellenőrzési pontokon folyamatos méréseket kell végezni annak bizonyításához, hogy a keverék a következő időtartamok és vonatkozó hőmérsékletek esetén eléri a legalább 12 pH értéket:

i.

60 °C 60 percig; vagy

ii.

70 °C 30 percig.

g)

A feldolgozást kötegelt módban kell végezni.

h)

Egy HACCP-elveken alapuló, állandó írásbeli eljárást kell bevezetni.

i)

Az üzemeltetők az alábbi követelményeknek megfelelő validáláson keresztül bebizonyíthatják az illetékes hatóságnak, hogy a d) pontban leírttól eltérő keverőkészüléket vagy az égetett mész helyett dolomitikus mészt (CaOMgO) használó eljárás legalább olyan hatékony mint az a)–h) pontokban meghatározott eljárás.

A validálásnak eleget kell tennie a következőknek:

bizonyítja, hogy a d) pontban leírttól eltérő keverőkészülék vagy adott esetben dolomitikus mész használatával olyan trágyakeverék állítható elő, mely megfelel az f) pontban jelzett pH-, idő- és hőmérsékleti paramétereknek;

az idő, valamint a keveréktartály alsó, középső és felső részén mért hőmérséklet ellenőrzésén alapul, reprezentatív számú ellenőrzési ponttal (legalább négy ellenőrzési pont az alsó zónában, mely a tartály aljától illetve tetejétől maximum 10 cm-re található feljebb, illetve lejjebb; egy ellenőrzési pont a középső részen, a keveréktartály alja és a teteje között félúton; valamint négy ellenőrzési pont a keverék felső zónájában, a felszíntől maximum 10-rel és a keverék tetejétől maximum 10 cm-rel lejjebb );

két, legalább 30 napos időszakban kell elvégezni, melyek közül az egyik a hideg évszak azon a földrajzi helyen, ahol a keverőkészüléket használni szándékoznak.

J.   A megújuló üzemanyagok előállításához használt, többlépcsős katalitikus eljárás

1.   Kiindulási anyagok:

a)

Ezen eljáráshoz a következő anyagok használhatók:

i.

a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok, melyeket az 1. feldolgozási módszer (nyomással történő sterilizálás) alkalmazásával dolgoztak fel;

ii.

halolaj vagy a 3. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok, melyeket a következők alkalmazásával dolgoztak fel:

az 1–5. vagy a 7. feldolgozási módszerek egyike, vagy

halolajból származó anyag esetében az 1–7. feldolgozási módszerek egyike;

iii.

halolaj vagy a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. vagy XII. szakaszának megfelelően előállított kiolvasztott zsírok.

b)

Az 1. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírok felhasználása tilos ebben az eljárásban.

2.   Feldolgozási módszer

a)

A kiolvasztott zsírt az alábbiakból álló előkezelésnek kell alávetni:

i.

a centrifugált anyagok agyagszűrőn keresztül történő átvezetéssel való fehérítése;

ii.

a visszamaradó oldhatatlan szennyőzésedek eltávolítása szűréssel.

b)

Az előkezelt anyagokat egy hidro-deoxigénezési, majd izomerizációs lépésből álló, többlépcsős katalitikus eljárásnak kell alávetni.

Az anyagokat legalább 20 bar nyomásnak kell kitenni legalább 250 °C-on, legalább 20 percig.

c)

A 3. szakasz (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

i.

A b) pont iii. alpontjának második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

amelyek az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének p) pontjában szereplő anyagoktól eltérő, 3. kategóriába tartozó anyagból származnak, takarmányozásra használhatók;”

ii.

A szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„c)

a megújuló üzemanyagok előállításához használt, többlépcsős katalitikus eljárás:

i.

benzin és az eljárásból származó más üzemanyagok esetében üzemanyagként felhasználhatók az e rendelet szerinti korlátozások nélkül (végpont);

ii.

a fehérítésből származó, használt agyag és a 2. szakasz J(2) a) pontjában említett előkezelési eljárásból származó iszap esetében:

égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítható,

biogázzá alakítható,

komposztálható vagy az 1069/2009/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i. alpontjában említett származó termékek előállításához használható fel;

d)

a mésszel kezelt sertés- és baromfitrágyát feldolgozott trágyaként lehet használni a talajban.”

(3)

Az V. melléklet III. fejezetének 3. szakasza az alábbi 3. ponttal egészül ki:

„3.

Ha állati melléktermékeket biogázzá alakítanak át, vagy nem állati eredetű anyagokkal együtt komposztálnak, az illetékes hatóság engedélyezheti az üzemeltetők számára, hogy adott esetben az I. fejezet 1. szakasza 1. pontjának a) alpontjában említett pasztőrözést vagy a 2. szakasz 1. pontjában említett komposztálást követően és a nem állati eredetű anyagokkal való keverést megelőzően reprezentatív mintákat vegyenek szükség szerint az állati melléktermékek átalakítása vagy komposztálása hatékonyságának ellenőrzése céljából.”

(4)

A VII. melléklet II. fejezetének 1., 2. és 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A kérelmeknek tartalmazniuk kell minden szükséges információt ahhoz, hogy az EFSA felmérhesse a javasolt alternatív módszer biztonságosságát, különös tekintettel a következők leírására:

olyan állati melléktermékek kategóriái, melyekre a módszer kiterjesztését tervezik,

a teljes eljárás,

az emberi és állati egészséget fenyegető biológiai veszélyek, valamint

az eljárásal elérendő kockázatcsökkentés mértéke.

2.

Az (1) bekezdésben említett kérelem ezenkívül:

a)

feltünteti az 1069/2009/EK rendelet 8., 9. és 10. cikkéből alkalmazandó pontokatt, beleértve az anyagok fizikai állapotát és adott esetben minden olyan előkezelést, melynek az anyagokat alávetették, továbbá megnevezi az eljárásban felhasználandó, az állati melléktermékeken kívüli anyagokat.

b)

tartalmaz egy HACCP-protokollt és egy folyamatábrát, mely egyértelműen jelzi az eljárás egyes lépéseit, beazonosítja az adott kórokozók inaktiválásához lényeges paramétereket – pl. hőmérséklet, nyomás, expozíció időtartama, a pH-érték kiigazítása és a részecskenagyság – és kiegészül az eljárás során használt berendezés műszaki adatlapjaival;

c)

beazonosítja és jellemzi az olyan állati melléktermék-kategóriákból kiinduló, az emberi és állati egészséget fenyegető biológiai veszélyeket, melyekre tervezik a módszer kiterjesztését;

d)

bemutatja, hogy a feldolgozandó anyagok kategóriájához kapcsolódó legellenállóbb biológiai veszélyek az eljárás során előállított termékekben – beleértve a szennyvizet – csökkennek, mégpedig legalább az e rendeletben az állati melléktermékek azonos kategóriájára meghatározott feldolgozási szabályoknak megfelelő szintre. A kockázatcsökkentés mértékét validált, közvetlen mérésekkel kell meghatározni, hacsak nem elfogadott a modellezés vagy más eljárásokkal való összehasonlítás is.

3.

A fenti (2) bekezdés d) pontjában említett validált, közvetlen mérések alatt a következők értendők:

a)

az alábbiak életképessége/fertőzőképessége csökkentésének mérése: endogén indikátorszervezetek az eljárás folyamán, ahol az indikátor:

folyamatosan nagy számban van jelen a nyersanyagban;

a kezelési folyamat letális tényezőivel szemben nem kevésbé, de nem is lényegesen nagyobb mértékben ellenálló, mint azok a kórokozók, melyek figyelemmel kísérésére alkalmazzák;

viszonylag könnyen számszerűsíthető, azonosítható és megerősíthető, vagy

b)

a kiindulási anyagba egy megfelelő vizsgálati testben bejuttatott, jól meghatározott tesztorganizmus vagy –vírus használata.

Ha több lépésből áll a kezelés, akkor azt kell megvizsgálni, hogy milyen mértékben additívak az egyes titercsökkentési lépések, illetve hogy a folyamat első lépései befolyásolhatják-e a következő lépések hatékonyságát;

c)

teljeskörű jelentéstétel, beleértve a következőket:

i.

az alkalmazott módszer részletes leírása;

ii.

az elemzett minták jellegének leírása;

iii.

a megvizsgált minták száma reprezentativitásának bemutatása;

iv.

az elvégzett vizsgálatok számának és a mérési pontok kiválasztásának megindoklása;

v.

az alkalmazott kimutatási módszerek érzékenységének és specifikus jellegének feltüntetése;

vi.

adatszolgáltatás a kísérletek során a mérések megismételhetőségéről és statisztikai változékonyságáról;

vii.

a prion-szurrogátumok – amennyiben felhasználásra kerültek – jelentőségének megindoklása;

viii.

annak bizonyítása, hogy ha közvetlen mérések hiányában modellezést vagy más eljárásokkal való összehasonlítást alkalmaznak, a kockázacsökkentést eredményező tényezők jól ismertek és a kockázatcsökkentési modell megbízható;

ix.

a teljes folyamatot illetően a kockázatcsökkentést eredményező összes tényező közvetlen mérésére vonatkozó adatszolgáltatás, kimutatva, hogy e tényezőket homogén módon alkalmazták az egész kezelt kötegben.

4.

A (2) bekezdés b) pontjában említett HACCP-tervnek a kockázatcsökkentés céljából használt kritikus paramétereken kell alapulniuk, különös tekintettel a következőkre:

hőmérséklet,

nyomás,

idő, valamint

mikrobiológiai kritériumok.

A HACCP-tervben szereplő kritikus határértékeket a kísérleti validálás és/vagy a a modell eredményei alapján kell meghatározni.

Ha a folyamat eredményes működése csak a folyamatban használt berendezéshez specifikusan kapcsolódó műszaki paraméterek vonatkozásában mutatható ki, a HACCP-tervnek a teljesítendő műszaki határértékeket is magában kell foglalnia, különös tekintettel az energia-felhasználásra, a szivattyúlöketek számára vagy a vegyszerek adagolására.

Adatokat kell szolgáltatni egyrészt azokról a kritikus és műszaki paraméterekről, melyeket felügyelni kell és folyamatosan vagy meghatározott időközönként nyilván kell tartani, másrészt a méréshez és felügyelethez alkalmazott módszerekről.

Figyelembe kell venni a paraméterek szokásos gyártási feltételek melletti változékonyságát.

A HACCP-tervnek tükröznie kell a rendes és rendellenes/vészhelyzeti üzemelési feltételeket, beleértve a folyamat leállását, és meg kell határoznia a rendellenes/vészhelyzeti üzemelési feltételek esetén alkalmazandó lehetséges korrekciós intézkedéseket.

5.

A kérelmeknek ezenkívül elegendő információt kell tartalmazniuk a következőkre vonatkozóan:

a)

az egymással összefüggő folyamatokhoz kapcsolódó kockázatok, és különösen a lehetséges közvetett hatások értékelésének eredményei, melyek:

i.

befolyásolhatják egy adott folyamat kockázatcsökkentő képességét;

ii.

a folyamatból származó termékek szállítása vagy tárolása, valamint az ilyen termékek – beleértve a szennyvizet – biztonságos ártalmatlanítása során felléphetnek.

b)

a termékek tervezett végső felhasználásához kapcsolódó kockázatok, különösen:

i.

meg kell határozni a folyamattal létrehozott termékek tervezett végfelhasználását.

ii.

meg kell vizsgálni az esetlegesen felmerülő köz- és állat-egészségügyi kockázatok valószínűségét, valamint a környezetre gyakorolt esetleges hatásokat a (2) bekezdés d) pontja szerinti, becsült kockázatcsökkentés alapján.

6.

A kérelmeket igazoló dokumentumokkal, különösen pedig a következőkkel együtt kell benyújtani:

a)

a folyamat működését bemutató folyamatábra;

b)

a 2. pont d) alpontjában megadott bizonyítékok, valamint egyéb olyan bizonyítékok, melyek alátámasztják a 2. pont szerinti, a kérelemben szereplő információkat.

7.

A kérelmekben fel kell tüntetni az érdekelt fél kapcsolattartási címét, beleértve az érdekelt félként felelős vagy az érdekelt fél nevében eljáró konkrét kapcsolattartó személy nevét és teljes címét, telefon- és/vagy faxszámát és/vagy e-mail címét.”

(5)

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A II. fejezet 2. pontja b) pontjának xvii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„xvii.

kiállítási tárgyak esetében a »nem emberi fogyasztásra szánt kiállítási tárgy« felirat az a) pontban meghatározott címkeszöveg helyett;

xviii.

a XIII. melléklet XIII. fejezetében említett, a gyógyszergyártásra használt halolaj esetében a »gyógyszergyártásra használt halolaj« kifejezés az a) pontban meghatározott címkeszöveg helyett;

xix.

a IV. melléklet IV. fejezete 2. szakaszának I. pontjában említett, mészkezelésnek alávetett trágya esetében a »trágya és mész keveréke« kifejezés”.

b)

Az V. fejezetben a (3) bekezdés d) pontja ii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

az 1069/2009/EK rendelet 17. cikkében említett kutatási és más specifikus célokra szánják, amelyeket az illetékes hatóság engedélyezett;

e)

a 2. kategóriába tartozó anyagokból – a IV. melléklet IV. fejezete 2. szakasza J. pontjának megfelelően – kiolvasztott zsírokból előállított megújuló üzemanyagok.”

(6)

A XI. melléklet I. fejezete 2. szakasza bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A feldolgozott trágya, az abból származó termékek és a denevérürülék forgalomba hozatalára az alábbi feltételeket kell alkalmazni. Ezenkívül a denevérürülék esetében a rendeltetési hely szerinti tagállam hozzájárulása szükséges az 1069/2009/EK rendelet 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően:”

(7)

A XIII. melléklet a következő XIII. fejezettel egészül ki:

„XIII.   FEJEZET

A gyógyszergyártásra használt halolajra vonatkozó egyedi követelmények

A gyógyszergyártásra használt halolajra vonatkozó végpont

A X. melléklet II. fejezete 3. szakaszának A.2. pontjában szereplő anyagokból származó halolaj, melyet NaOH-oldattal legalább 80 °C hőmérsékleten savtalanították, majd legalább 200 °C hőmérsékleten desztillálás útján megtisztítottak, gyógyszergyártás céljából korlátozás nélkül forgalomba hozható e rendeletnek megfelelően.”

(8)

A XIV. melléklet a következőképpen módosul:

a)

Az I. fejezet a következőképpen módosul:

i.

A 1. szakasz az alábbiak szerint módosul:

A bevezető bekezdésben az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

az Unióba történő belépés helyén – ahol az állat-egészségügyi vizsgálatokat elvégzik – az 1. táblázat »bizonyítványok/dokumentumminták« oszlopában megadott mintának megfelelő okmány kíséretében kell bemutatásra kerülniük;

f)

A harmadik ország illetékes hatósága által nyilvántartásba vett vagy engedélyezett olyan létesítményből vagy üzemből kell származniuk, mely szerepel az ilyen létesítmények és üzemek 30. cikkben említett jegyzékében.”

Az 1. táblázat 1. sorában a második oszlopban található termékleírás helyébe a következő szöveg lép:

„feldolgozott állati fehérje – beleértve a keverékeket és az ilyen fehérjét tartalmazó állateledelen kívüli termékeket –, valamint a 767/2009/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott, ilyen fehérjéket tartalmazó összetett takarmányokat.”

ii.

A 2. szakasz címének helyébe a következő szöveg lép:

A feldolgozott állati fehérje – beleértve a keverékeket és az ilyen fehérjét tartalmazó állateledelen kívüli termékeket is – és az ilyen fehérjét tartalmazó, a 767/2009/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott összetett takarmányok behozatala”.

b)

A II. fejezet a következőképpen módosul:

i.

Az 1. szakasz a következőképpen módosul:

A bevezető mondat d) és e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a harmadik ország illetékes hatósága által nyilvántartásba vett vagy engedélyezett olyan létesítményből vagy üzemből kell származniuk, mely szerepel az ilyen létesítmények és üzemek 30. cikkben említett jegyzékében, valamint

e)

szállításuk során az Unióba történő belépés helyéhez – ahol az állat-egészségügyi vizsgálatokat elvégzik – az 1. táblázat »bizonyítványok/okmányminták« oszlopában megadott egészségügyi bizonyítvány kíséretében kell érkezniük; vagy

f)

az Unióba történő belépés helyén – ahol az állat-egészségügyi vizsgálatokat elvégzik – az 2. táblázat »bizonyítványok/dokumentumminták« oszlopában megadott mintának megfelelő okmány kíséretében kell bemutatásra kerülniük.”

A 2. táblázat 17. sora helyébe a következő szöveg lép:

„17

Haszonállatok takarmányláncán kívüli bizonyos célokra szánt kiolvasztott zsírok

a)

Biodízel előállítására szánt anyagok esetében:

A 8., 9. és 10. cikkben említett, 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok.

b)

A IV. melléklet IV. fejezete 2. szakaszának J. pontjában említett megújuló üzemanyagok előállítására szánt anyagok esetében:

A 9. és 10. cikkben említett, a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok.

c)

Szerves trágyák és talajjavító szerek előállítására szánt anyagok esetében:

A 9. cikk c) és d) pontjában, valamint f) pontjának i. alpontjában említett, 2. kategóriába tartozó anyagok, és a 10. cikkben – a c) és p) pontot kivéve – említett, 3. kategóriába tartozó anyagok.

d)

Egyéb célokra szánt anyagok esetében:

A 8. cikk b), c) és d) pontjában említett, 1. kategóriába tartozó anyagok, a 9. cikk c) és d) pontjában, valamint f) pontjának i. alpontjában említett, 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 10. cikkben – a c) és p) pontot kivéve – említett, 3. kategóriába tartozó anyagok.

A kiolvasztott zsíroknak meg kell felelniük a 9. szakaszban meghatározott követelményeknek.

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében, halból származó anyagok esetében pedig a 2006/766/EK határozat II. mellékletében felsorolt harmadik országok.

XV. melléklet, 10(B) fejezet.”

ii.

A 9. szakasz a) pontjának iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

e rendelet IV. melléklete IV. fejezete 2. szakaszának J. pontjában említett megújuló üzemanyagok előállítására szánt anyagok; az 1069/2009/EK rendelet 9. cikkében említett, 2. kategóriába tartozó anyagok, és az említett rendelet 10. cikkében említett, 3. kategóriába tartozó anyagok esetében;

iv.

egyéb anyagok esetében az 1069/2009/EK rendelet 8. cikkének b), c) és d) pontjában említett, 1. kategóriába tartozó anyagok; az 1069/2009/EK rendelet 9. cikkének c) és d) pontjában, valamint f) pontjának i. alpontjában említett, 2. kategóriába tartozó anyagok, vagy a 3. kategóriába tartozó anyagok, kivéve az említett rendelet 10. cikkének c) és p) pontjában említett anyagokat;”

(9)

A XV. melléklet 10(B) fejezetének helyébe a következő szöveg lép:

„10(B)   FEJEZET

Egészségügyi bizonyítvány

A takarmányláncon kívüli bizonyos célokra használandó, nem emberi fogyasztásra szánt kiolvasztott zsíroknak az Európai Unióba történő szállításához vagy az Unión átmenő (2) tranzitszállításához

Image

Image

Image

Image

Image

(10)

A XVI. melléklet III. fejezete a következő 11. szakasszal egészül ki:

11.   szakasz

A hidrolízist követő ártalmatlanításra vonatkozó hatósági ellenőrzések

Az illetékes hatóság a IV. melléklet IV. fejezete 2. szakasza H. pontjának megfelelően a hidrolízist követő ártalmatlanítást végző helyszíneken ellenőrzéseket folytat.

Az ilyen ellenőrzéseknek az elszállított és ártalmatlanított hidrolizált anyagok mennyiségeinek kiegyenlítése céljából dokumentum-ellenőrzést is magukban kell foglalniuk:

a)

a helyszínen hidrolizált anyagok mennyiségére vonatkozóan;

b)

azokban a létesítményekben és üzemekben, amelyekben a hidrolizált anyagokat ártalmatlanítják.

Az ellenőrzéseket rendszeresen, kockázatértékelés alapján kell végezni.

A működés első 12 hónapjában ellenőrző látogatást kell tenni azon a helyszínen, ahol a hidrolízis-tartály található, minden olyan alkalommal, amikor hidrolizált anyagot összegyűjtik a tartályból.

A működés első 12 hónapját követően ellenőrző látogatást kell tenni ezeken a helyszíneken minden olyan alkalommal, amikor a tartályt kiürítik és ellenőrzik rajta a korróziót és a szivárgást a IV. melléklet IV. fejezete 2. szakasza H(j) pontjának megfelelően.”


(1)  BS EN 12880:2000, Characterization of sludges. Determination of dry residue and water content. European Committee for Standardisation (Iszapjellemzők. A szárazmaradék és a víztartalom meghatározása. Európai Szabványügyi Bizottság).

(2)  CEN EN 459-2:2002 method CEN/TC 51 - Cement and building limes. European Committee for Standardisation. (CEN EN 459-2:2002 módszer CEN/TC 51 – Cement és építési mész. Európai Szabványügyi Bizottság.)”


Top