Help Print this page 

Document 32011R0445

Title and reference
A Bizottság 445/2011/EU rendelete ( 2011. május 10. ) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
  • In force
OJ L 122, 11.5.2011, p. 22–46 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 07 Volume 007 P. 268 - 292

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/445/oj
Multilingual display
Text

11.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/22


A BIZOTTSÁG 445/2011/EU RENDELETE

(2011. május 10.)

a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14a. cikkére,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2010. július 8-i, a karbantartásért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről szóló ajánlására,

mivel:

(1)

A 2004/49/EK irányelv célja, hogy a vasútbiztonság irányítására, szabályozására és felügyeletére vonatkozó közös elvek meghatározása révén megkönnyítse a vasúti szállítási szolgáltatások piacához való hozzáférést. A 2004/49/EK irányelv meghatározza azt a felállítandó keretrendszert is, amely egyenlő feltételeket biztosít az összes, tehervagonok karbantartásáért felelős szervezet számára, mivel az egész Unióban azonos tanúsítási követelményeket alkalmaz.

(2)

A tanúsítási rendszer célja, hogy keretet biztosítson a karbantartásért felelős szervezetek alkalmasságának értékelésére szolgáló előírások és módszerek összehangolására az Unióban.

(3)

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők a vonatok biztonságos üzemeltetésére vonatkozó feladatának sérelme nélkül a karbantartásért felelős szervezet egy karbantartási rendszer révén biztosítja, hogy a felelősségi körébe tartozó tehervagonok biztonságos üzemi állapotban legyenek. Tekintettel a tervezési és karbantartási módszerek sokféle változatára, a karbantartási rendszernek folyamatorientált rendszernek kell lennie.

(4)

A pályahálózat-működtetőknek tehervagonokat kell használniuk építőanyagok szállításához vagy pályahálózat-karbantartási tevékenységekhez. Amikor e célból üzemeltetnek tehervagonokat, a pályahálózat-működtetők ezt vasúttársasági minőségben teszik. A tehervagonok e célból történő üzemeltetésére vonatkozó pályahálózat-működtetői alkalmasság értékelésének a 2004/49/EK irányelv 11. cikke alapján történő biztonsági engedélyhez kapcsolódó értékelés részét kell, hogy képezze.

(5)

A vonat indulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatokat és ellenőrzéseket általában a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők üzemi személyzete végzi el a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban lévő biztonságirányítási rendszerükben leírt eljárásnak megfelelően.

(6)

A vasúttársaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek biztonságirányítási rendszerük segítségével biztosítaniuk kell a tevékenységükkel kapcsolatos valamennyi kockázat ellenőrzését, beleértve az alvállalkozók alkalmazását is. Ezért a vasúttársaságoknak szerződéses megállapodást kell kötniük a karbantartásért felelős szervezetekkel valamennyi, általuk üzemeltetett vasúti vagonra. Ez lehet a vasúttársaság és a karbantartásért felelős szervezet közötti szerződés, vagy más feleket, például az üzembentartót is bevonó szerződési láncolat. Ezeknek a szerződéseknek összhangban kell állniuk a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerében ismertetett eljárásokkal, beleértve az információcserét is.

(7)

A 2004/49/EK irányelvvel összhangban a karbantartásért felelős szervezetek számára kiállított tanúsítvány az unió egész területén érvényes. A harmadik országok egyenértékű kritériumok alapján kinevezett és a jelen rendelet követelményeivel egyenértékű követelményeket teljesítő szervei által kibocsátott tanúsítványokat általában az Unióban kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvánnyal egyenértékűnek kell elfogadni.

(8)

A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány iránti kérelemnek a tanúsító szerv általi elbírálása a kérelmező arra való alkalmasságának elbírálását jelenti, hogy karbantartási tevékenységeket irányít és önállóan, vagy ezen feladatok vagy egyes részeik ellátásáért felelős más szervezetekkel, például karbantartási műhelyekkel kötött szerződéseken keresztül ellátja a karbantartás üzemi feladatait.

(9)

Az akkreditációs rendszernek kockázatkezelési eszközt kell biztosítania azáltal, hogy az akkreditált szervek számára hatáskört biztosít feladataik végrehajtásához. Az akkreditálás továbbá az akkreditált szervek által kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványok nemzeti vagy nemzetközi elismerésére szolgáló eszköznek minősül.

(10)

Olyan rendszer létrehozása érdekében, amely lehetővé teszi, hogy a tanúsító szervek az egész Unió területén végezhessenek a karbantartásért felelős szervezetekre vonatkozó ellenőrzéseket, fontos, hogy az összes, a karbantartásért felelős szervezetek számára tanúsítvány kiadására jogosult szerv (a „tanúsító szervek”) együttműködjön a tanúsításra vonatkozó megközelítéseik összehangolása érdekében. Az akkreditálásra vonatkozó különleges előírásokat a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) rendelkezéseivel összhangban kell kidolgozni és jóváhagyni.

(11)

Az e rendeletben meghatározott tanúsítási folyamat értékelése érdekében fontos, hogy az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) ellenőrizze a tanúsítási rendszer kidolgozását. E feladat ellátása érdekében az ügynökségnek információkat kell gyűjtenie az e területen tevékenykedő tanúsító szervek jellegéről és a karbantartásért felelős szervezetek számára kibocsátott tanúsítványok számáról. Az ügynökségnek szintén fontos feladata, hogy megkönnyítse a tanúsító szervek koordinációját.

(12)

A 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességéről szóló, 2007. június 13-i 653/2007/EK bizottsági rendelet (3) rendelkezik a biztonsági tanúsítványok egységes formátumáról. Ezt a formátumot naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy a karbantartásért felelős szervezetekről szóló további információkat is tartalmazza. A 653/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Mivel a karbantartásért felelős szervezetek tanúsításának e rendelettel létrehozott rendszerének teljes körű alkalmazása még folyamatban van, a karbantartásért felelős szervezetek és karbantartási műhelyek tanúsításának jelenleg fennálló gyakorlatának érvényességét indokolt átmenetileg elismerni a vasúti szállítási szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, különös tekintettel a nemzetközi műveletekre. Ez alatt az időszak alatt a nemzeti biztonsági hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a különböző tanúsítási gyakorlatok egyenértékűségére és egységességére.

(14)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2004/49/EK irányelv 27. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél

(1)   Ez a rendelet létrehozza a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetekre vonatkozó, a 2004/49/EK irányelv 14a. cikkében említett tanúsítási rendszert.

(2)   A tanúsítási rendszer célja annak bizonyítása, hogy a karbantartásért felelős szervezet létrehozta karbantartási rendszerét és képes megfelelni az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek annak biztosítása érdekében, hogy a karbantartási felelőssége alá tartozó valamennyi tehervagon biztonságos üzemi állapotban legyen.

2. cikk

Hatály

(1)   A tanúsítási rendszer valamennyi, az Unió vasúthálózatán használatos tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetre alkalmazandó.

(2)   A karbantartó műhelyek vagy bármely, a 4. cikkben meghatározott feladatkörök egy részét ellátó szervezet önkéntes alapon alkalmazhatja a tanúsítási rendszert, a 8. cikkben és az I. mellékletben meghatározott elvek alapján.

(3)   Az 5., 7. és 12. cikkben a pályahálózat-működtetőre történő hivatkozások a tehervagonoknak építőanyagok szállításához vagy pályahálózat-karbantartási tevékenységekhez való felhasználásához kapcsolódó tevékenységükre vonatkoznak. Amikor e célból üzemeltet tehervagonokat, a pályahálózat-működtetőt vasúttársasági minőséggel rendelkezőnek kell tekinteni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában a 2004/49/EK irányelv 3. cikkében foglalt fogalommeghatározások irányadók.

(2)   E rendelet alkalmazásában továbbá:

a)   „akkreditálás”: akkreditálás a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjának meghatározása alapján;

b)   „karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány”: a 2004/49/EK irányelv 14a. cikkének (4) bekezdése alkalmazásában a karbantartásért felelős szervezet számára kibocsátott tanúsítvány;

c)   „tanúsító szerv”: a 10. cikkel összhangban kijelölt, a karbantartásért felelős szervezeteknek a II. mellékletben szereplő kritériumok alapján történő tanúsításáért felelős szerv;

d)   „tehervagon”: nem önjáró, áru vagy egyéb, építési vagy infrastruktúra-karbantartási tevékenységek során használatos anyagok szállítására tervezett jármű;

e)   „karbantartó műhely”: mobil vagy állandó jellegű, személyzetből – közte irányítási felelősséggel tartozó személyzetből is –, szerszámokból és létesítményekből álló egység, amelynek célja járművek, illetve a járművek alkatrészeinek vagy részegységeinek karbantartása;

f)   „üzembe helyezés”: biztosíték, amelyet a karbantartást végrehajtó szervezet ad a járműállomány-karbantartás irányítójának arra vonatkozóan, hogy a karbantartást a karbantartási megbízásoknak megfelelően hajtották végre;

g)   „újbóli üzembe helyezés”: a karbantartásért felelős szervezet által a felhasználónak, például a vasúttársaságnak vagy az üzembentartónak adott, az üzembe helyezésen alapuló biztosíték arra vonatkozóan, hogy a megfelelő karbantartási munkálatokat befejezték és az üzemből korábban kivont vagon állapota biztonságos üzemeltetést tesz lehetővé, esetleges időleges használati korlátozások mellett.

4. cikk

Karbantartási rendszer

(1)   A karbantartási rendszer a következő feladatkörökből áll:

a)

az irányítási feladatkör felügyeli és koordinálja a b)–d) pontban említett karbantartási feladatokat és biztosítja a tehervagon biztonságos állapotát a vasúthálózaton;

b)

a karbantartás-fejlesztési feladat, amely a karbantartási dokumentáció kezeléséért felelős, beleértve a tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló konfiguráció-menedzsmentet;

c)

a járműállomány-karbantartás irányításának feladata, amely intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről és a karbantartás utáni újbóli üzembe állításáról;

d)

a karbantartás végrehajtásának feladata, amely elvégzi a tehervagon vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is.

(2)   A karbantartásért felelős szervezet biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett feladatok megfelelnek a III. mellékletben meghatározott követelményeknek és értékelési szempontoknak.

(3)   A karbantartásért felelős szervezetnek az irányítási feladatkört saját magának kell ellátnia, de az (1) bekezdés b)–d) pontjában említett karbantartási feladatokat vagy azok egyes részeit kiszervezheti egyéb szerződéses feleknek a 8. cikk rendelkezéseinek megfelelően. Amennyiben igénybe veszi a kiszervezést, a karbantartásért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy az I. mellékletben meghatározott elvek alkalmazásra kerüljenek.

4.   A létrejött kiszervezési konstrukcióktól függetlenül a karbantartásért felelős szervezet felel a karbantartási tevékenység eredményéért, ezért az ezen tevékenységek teljesítményének nyomon követésére szolgáló rendszert hoz létre és működtet.

5. cikk

A karbantartási folyamatban részt vevő felek közötti kapcsolatok

(1)   Valamennyi vasúttársaságnak és pályahálózat-működtetőnek biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett tehervagonok indulás előtt rendelkezzenek tanúsított karbantartásért felelős szervezettel, és a vagon használata megfeleljen a tanúsítvány hatályának.

(2)   A karbantartási folyamatban részt vevő minden fél megosztja egymással a karbantartásra vonatkozó lényeges információkat a III. melléklet I.7. és I.8. szakaszában felsorolt szempontoknak megfelelően.

(3)   Szerződéses megállapodásokat követően a vasúttársaság üzemeltetési célokra tájékoztatást kérhet a tehervagon karbantartásáról. A tehervagon karbantartásáért felelős szervezet az említett kérésekre közvetlenül vagy egyéb szerződéses feleken keresztül válaszol.

(4)   Szerződéses megállapodásokat követően a karbantartásért felelős szervezet tájékoztatást kérhet egy-egy tehervagon üzemeltetéséről. A vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető az említett kérésekre közvetlenül vagy egyéb szerződéses feleken keresztül válaszol.

(5)   Az összes szerződéses fél információkat cserél a biztonsággal kapcsolatos üzemzavarokról, balesetekről, váratlan eseményekről, balesetveszélyes helyzetekről és más veszélyes esetekről, valamint a tehervagonok használatára vonatkozó összes lehetséges korlátozásról.

(6)   A karbantartásért felelős szervezetek tanúsítványát a vasúttársaságnak vagy a pályahálózat-működtetőnek a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló, 2010. december 9-i 1158/2010/EK bizottsági rendelet (4) II. mellékletének B.1., B.2., B.3. és C.1. pontjában, valamint a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló, 2010. december 10-i 1169/2010/EK bizottsági rendeletben (5) meghatározott, a karbantartásra és az alvállalkozók és a beszállítók ellenőrzésére vonatkozó követelményeknek való megfelelésre való képessége bizonyítékaként kell elfogadni, kivéve, ha a nemzeti biztonsági hatóság lényeges biztonsági kockázatát meglétét tudja igazolni.

(7)   Amennyiben egy szerződő félnek, különösen ha vasúttársaságról van szó, megalapozott oka van azt feltételezni, hogy egy bizonyos karbantartásért felelős szervezet nem felel meg a 2004/49/EK irányelv 14a. cikkének (3) bekezdésében előírt követelményeknek vagy e rendelet tanúsítási szabályainak, erről haladéktalanul tájékoztatja a tanúsító szervet. A tanúsító szerv meghozza a megfelelő intézkedést annak ellenőrzésére, hogy az előírások nem teljesítésére vonatkozó állítás megalapozott-e, és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja az érintett feleket (beleértve szükség szerint az illetékes nemzeti biztonsági hatóságot is).

(8)   Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet változik, erről a nyilvántartásba vétel jogosultja a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 33. cikkének (3) bekezdése értelmében időben tájékoztatja a 2007/756/EK bizottsági határozat (7) 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartó szervet annak érdekében, hogy az naprakésszé tehesse a nemzeti járműnyilvántartást.

A karbantartásért felelős előző szervezet a karbantartási dokumentációt átadja a nyilvántartásba vétel jogosultjának, vagy a karbantartásért felelős új szervezetnek.

A karbantartásért felelős előző szervezetet a nemzeti járműnyilvántartásból való törlésekor mentesítik a felelősségei alól. Amennyiben a karbantartásért felelős előző szervezet nyilvántartásból való törlésének időpontjáig egy új szervezet nem ismeri el karbantartásért felelős szervezeti jogállását, a jármű nyilvántartását felfüggesztik.

6. cikk

Tanúsító szervek

(1)   A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt bármely, az azt kérelmező karbantartásért felelős szervezet által választott illetékes tanúsító szerv kibocsáthatja.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a tanúsító szervek megfelelnek a II. mellékletben meghatározott általános szempontoknak és elveknek, valamint bármely további, ágazati akkreditálási rendszernek.

(3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a tanúsító szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatnak legyenek alávethetők.

(4)   A kérelmek értékelési szempontjainak összehangolása érdekében a tanúsító szervek mind a tagállamokon belül, mind az Unió tagállamai között együttműködnek egymással.

(5)   Az ügynökség megszervezi és elősegíti az együttműködést a tanúsító szervek között.

7. cikk

A karbantartásért felelős szervezetek tanúsításának rendszere

(1)   A tanúsítás annak értékelésén alapul, hogy egy adott karbantartásért felelős szervezet képes-e teljesíteni a III. mellékletben foglalt vonatkozó követelményeket, és következetesen alkalmazza-e azokat. A tanúsításnak felügyeleti rendszert is magában kell foglalnia annak biztosítására, hogy az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés a karbantartásért felelős szervezet tanúsítványának odaítélése után is folyamatos legyen.

(2)   A karbantartásért felelős szervezetek a tanúsítást a IV. mellékletben található vonatkozó formanyomtatvány használatával kérelmezik és rendelkezésre bocsátják a III. mellékletben meghatározott eljárásokhoz előírt igazoló okmányokat. A szervezetek haladéktalanul benyújtják a tanúsító szerv által kért összes kiegészítő adatot. A kérelmek értékelése során a tanúsító szervek a III. mellékletben meghatározott követelményeket és értékelési szempontokat alkalmazzák.

(3)   A tanúsító szerv legkésőbb négy hónappal azután meghozza döntését, hogy a tanúsítványt kérelmező karbantartásért felelős szervezet minden előírt adatot és kiegészítő adatot benyújtott a tanúsító szervhez. A tanúsító szervnek a karbantartásért felelős szervezet tanúsítványának odaítélését megelőzően el kell végeznie a szükséges vizsgálatokat a karbantartásért felelős szervezet telephelyén vagy telephelyein. A tanúsítvány odaítéléséről szóló döntést a karbantartásért felelős szervezettel az V. mellékletben található, vonatkozó formanyomtatvány használatával közlik.

(4)   A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány érvényességi ideje öt év. A tanúsítvány tulajdonosa haladéktalanul tájékoztatja a tanúsító szervet a tanúsítvány odaítélésének időpontjában fennálló körülményekhez képest bekövetkezett jelentős változásokról. A tanúsító szerv ennek alapján határozhat arról, hogy módosítja, megújítja vagy visszavonja a tanúsítványt.

(5)   A tanúsító szerv minden döntését részletes indokolással látja el. A tanúsító szerv a döntéséről és annak indokairól értesíti a karbantartásért felelős szervezetet, a fellebbezési eljárás és határidő, valamint a fellebbezési szerv elérhetőségének megjelölésével.

(6)   A tanúsító szerv a tanúsított karbantartásért felelős szervezetek földrajzi és funkcionális szempontból összes tevékenységét képviselő kijelölt telephelyen, vagy kijelölt telephelyeken legalább évente egyszer vizsgálati tevékenységet végez annak ellenőrzése érdekében, hogy a szervezet továbbra is megfelel-e a III. mellékletben meghatározott szempontoknak.

(7)   Ha a tanúsító szerv úgy véli, hogy a karbantartásért felelős szervezet nem felel meg többé azoknak a követelményeknek, amelyek alapján megkapta a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt, az előírások nem teljesítésének mértékétől függően fejlesztési tervben állapodik meg a karbantartásért felelős szervezettel, vagy korlátozza a tanúsítvány hatályát, vagy felfüggeszti a tanúsítványt.

A tanúsítási követelményeknek vagy a fejlesztési tervnek való folyamatos meg nem felelés esetén a tanúsító szerv döntésének indokolásával, a fellebbezési eljárás és a fellebbezési határidő, valamint a fellebbezési szerv elérhetőségének megjelölésével korlátozza a karbantartásért felelős szervezet tanúsítványának hatályát vagy visszavonja azt.

(8)   Ha egy vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági engedély iránti kérelmet nyújt be, az általa használt tehervagonokra a következők alkalmazandók:

a)

amennyiben a tehervagonokat a kérelmező tartja karban, akkor a kérelmezőnek kérelme részeként érvényes karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt kell csatolnia (ha rendelkezésre áll), vagy a biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági engedély iránti kérelme részeként meg kell vizsgálni a karbantartásért felelős szervezeti minőségét;

b)

amennyiben a tehervagonokat nem a kérelmező tartja karban, akkor a kérelmezőnek biztonságirányítási rendszerén keresztül biztosítania kell a tevékenységével kapcsolatos összes kockázat ellenőrzését, beleértve az ilyen vagonok használatát is; ezzel kapcsolatban különösen e rendelet 5. cikkének előírásai alkalmazandók.

A tanúsító szervek és a nemzeti biztonsági hatóságok minden esetben folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytatnak a kettős értékelés elkerülése érdekében.

8. cikk

A kiszervezett karbantartási feladatok tanúsítási rendszere

(1)   Ha egy karbantartásért felelős szervezet úgy dönt, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének b) c) vagy d) pontjában említett egy vagy több feladatot vagy azok részeit kiszervezi, az alvállalkozónak az e rendelet tanúsítási rendszere alapján, önkéntes módon történő tanúsítása a karbantartásért felelős szervezet számára a III. mellékletben meghatározott, vonatkozó követelményeknek való megfelelőség vélelmét vonja maga után, amennyiben az alvállalkozó önkéntes tanúsítása kiterjed ezekre a követelményekre. Ilyen tanúsítás hiányában a karbantartásért felelős szervezetnek a tanúsító szerv felé igazolnia kell, hogy a kiszervezendő feladatok tekintetében megfelel a III. mellékletben meghatározott összes követelménynek.

(2)   A kiszervezett karbantartási feladatokra vagy részeikre vonatkozó tanúsítványt a tanúsító szervek adják ki, a 6. és a 7. cikkben, valamint a 10. cikk (3) bekezdésében szereplő, a kérelmező konkrét esetéhez igazított eljárások alapján. A tanúsítványok az Unió egész területére érvényesek

A kiszervezett karbantartási feladatokra vagy részeikre vonatkozó tanúsítvány iránti kérelmek elbírálásakor a tanúsító szervek az I. mellékletben meghatározott elveket követik.

9. cikk

A felügyeleti rendszer szerepe

Amennyiben egy nemzeti biztonsági hatóságnak megalapozott oka van azt feltételezni, hogy egy bizonyos karbantartásért felelős szervezet nem felel meg a 2004/49/EK irányelv 14a. cikkének (3) bekezdésében előírt követelményeknek, vagy az e rendeletben előírt tanúsítási követelményeknek, késedelem nélkül meghozza a szükséges határozatot és határozatáról értesíti a Bizottságot, az ügynökséget, más illetékes hatóságokat, a tanúsító szervet és az egyéb érintett feleket.

10. cikk

Adatszolgáltatás a Bizottság és az ügynökség részére

(1)   A tagállamok legkésőbb 2011. november 30-ig tájékoztatják a Bizottságot, hogy a tanúsító szervek akkreditált szervek, elismert szervek vagy nemzeti biztonsági hatóságok. A helyzetben bekövetkező valamennyi változásról is értesítik a Bizottságot a változástól számított egy hónapon belül.

(2)   A tagállamok legkésőbb 2012. május 31-ig értesítik az ügynökséget az elismert tanúsító szervekről. A 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditáló testületek tájékoztatják az ügynökséget az akkreditált tanúsító szervekről. Valamennyi változásról is értesítik az ügynökséget a változástól számított egy hónapon belül.

(3)   A tanúsító szervek határozatuk meghozatalától számított egy héten belül, az V. mellékletben található formanyomtatvány használatával értesítik az ügynökséget az összes kibocsátott, módosított, megújított vagy visszavont karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványról vagy a 4. cikk (1) bekezdése szerinti sajátos feladatkörökre vonatkozó tanúsítványról.

(4)   Az ügynökség nyilvántartást vezet a (2) és (3) bekezdés értelmében bejelentett összes adatról, és azokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

11. cikk

A 653/2007/EK rendelet módosítása

A 653/2007/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet VI. mellékletének szövege lép.

12. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A következő átmeneti rendelkezések a 9. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.

(2)   2012. május 31-től kezdve valamennyi karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány e rendeletnek megfelelően kerül kibocsátásra a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek részére, a 2004/49/EK irányelv 14a. cikkének (8) bekezdése sérelme nélkül.

(3)   A tagállamok által 2009. május 14-én aláírt, a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek közös rendszerének alapelveit megállapító egyetértési nyilatkozattal egyenértékű elvek és szempontok alapján a legkésőbb 2012. május 31-ig tanúsító szervek által kibocsátott tanúsítványokat érvényességük eredeti időszakára, legkésőbb 2015. május 31-ig bezárólag az e rendelet értelmében kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványokkal egyenértékűnek ismerik el.

(4)   Az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos és az e rendelettel egyenértékű nemzeti jogszabályok alapján, különös tekintettel a 6. és 7. cikkre, valamint az I. és III. mellékletre, a legkésőbb 2012. május 31-ig tanúsító szervek által kibocsátott tanúsítványokat érvényességük eredeti időszakára, legkésőbb 2015. május 31-ig bezárólag az e rendelet értelmében kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványokkal egyenértékűnek ismerik el.

(5)   Az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos és az e rendelettel egyenértékű nemzeti jogszabályok alapján, a legkésőbb2014. május 31-ig karbantartási műhelyek által kibocsátott tanúsítványokat érvényességük eredeti időszakára, legkésőbb 2017. május 31-ig bezárólag az e rendelet értelmében kibocsátott a karbantartás-végrehajtási feladatot végző karbantartási műhelyekre érvényes tanúsítvánnyal egyenértékűnek ismerik el

(6)   A (3)–(5) bekezdés sérelme nélkül, a legkésőbb 2012. május 31-ig a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartásba vett, tehervagonok karbantartásért felelős szervezeteket e rendelettel összhangban legkésőbb 2013. május 31-ig tanúsítani kell. Ebben az időszakban a karbantartásért felelős szervezeteknek a jelen rendelet és a tagállamok által 2009. május 14-én aláírt, a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek közös rendszerének alapelveit megállapító egyetértési nyilatkozat vonatkozó követelményeire vonatkozó, önkéntes megfelelőségi nyilatkozatát az e rendelet értelmében kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvánnyal egyenértékűnek ismerik el.

(7)   A legkésőbb 2012. május 31-ig a 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkével összhangban tanúsított vasúttársaságoknak és pályahálózat-működtetőknek a karbantartásért felelős szervezetként a felelősségük alá tartozó vagonok karbantartására vonatkozó tanúsítványuk eredeti érvényességi idejére nem kell karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványért folyamodniuk.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

(2)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(3)  HL L 153., 2007.6.14., 9. o.

(4)  HL L 326., 2010.12.10., 11. o.

(5)  HL L 327., 2010.12.11., 13. o.

(6)  HL L 191., 2008.7.18., 1. o.

(7)  HL L 305., 2007.11.23., 30. o.


I. MELLÉKLET

A tanúsítványt kérelmező szervezetekre a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karbantartási feladatok tekintetében alkalmazandó elvek

1.

A karbantartásért felelős szervezet egy vagy több karbantartási feladatát (karbantartás-fejlesztés, járműállomány-karbantartás irányítás, karbantartás-végrehajtás) vagy azok egy részét elvégző szervezetek tanúsítására vonatkozóan a III. mellékletben található következő követelmények és értékelési szempontok alkalmazandók:

a)

a III. melléklet I. szakaszában meghatározott követelmények és értékelési szempontok, a szervezet típusához és a szolgáltatás mértékéhez igazítva;

b)

a konkrét karbantartási feladatot vagy feladatokat leíró követelmények és értékelési szempontok.

2.

A karbantartás-végrehajtási feladatot végző karbantartási műhely tanúsításához a III. mellékletben található következő követelmények és értékelési szempontok alkalmazandók:

a)

a III. melléklet I. szakaszában meghatározott követelmények és értékelési szempontok, amelyeket hozzá kell igazítani a karbantartás-végrehajtási feladatot ellátó karbantartási műhely konkrét tevékenységéhez;

b)

a karbantartás-végrehajtási feladatot leíró eljárások.


II. MELLÉKLET

A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványok értékelésében és odaítélésében részt vevő tanúsító szervek akkreditálásának vagy elismerésének kritériumai

1.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A tanúsító szervnek dokumentálnia kell szervezeti felépítését, amely tartalmazza a vezetőség és az egyéb tanúsító személyzet, valamint az esetleges bizottságok feladatait, felelősségét és hatáskörét. Amennyiben a tanúsító szerv egy jogi személy meghatározott része, abban az esetben a felépítésnek tartalmaznia kell az utasításadási illetékességet és a jogi személyen belüli más részekkel való viszonyt is.

2.   FÜGGETLENSÉG

A tanúsító szervnek döntéshozatalában szervezetileg és működésileg függetlennek kell lennie a vasúttársaságoktól, a pályahálózat-működtetőktől, az üzemeltetőktől, a gyártóktól és a karbantartásért felelős szervezetektől és nem nyújthat hasonló szolgáltatásokat.

Biztosítani kell a tanúsítási ellenőrzésekért felelős személyzet függetlenségét. A személyzet javadalmazása nem alapulhat sem a végrehajtott ellenőrzések számán, sem azok eredményén.

3.   SZAKÉRTELEM

A tanúsító szervnek és a telepített személyzetnek a szükséges szakmai hozzáértéssel kell rendelkeznie, különös tekintettel a tehervagonok karbantartásának megszervezésére és a megfelelő karbantartási rendszerre.

A tanúsító szervnek a következőket kell igazolnia:

a)

irányítási rendszerek értékelésében szerzett alapos tapasztalat;

b)

az alkalmazandó jogi előírások ismerete.

A karbantartásért felelős szervezetek felügyeletéért felelős csoportnak jártasnak kell lennie a vonatkozó területeken és különösen a következőket kell igazolnia:

a)

a vonatkozó európai jogszabályok megfelelő ismerete;

b)

vonatkozó műszaki szakértelem;

c)

legalább három év a karbantartás terén szerzett általános tapasztalat;

d)

a tehervagon-karbantartás terén vagy legalább hasonló ipari ágazatbeli karbantartás terén szerzett elégséges tapasztalat.

4.   PÁRTATLANSÁG

A tanúsító szerv döntéseinek a megfelelőség vagy a nem-megfelelőség a tanúsító szerv általi megállapításán kell alapulniuk, és azokat más érdekek vagy felek nem befolyásolhatják.

5.   FELELŐSSÉG

A tanúsító szerv nem felelős a tanúsítvány követelményeinek való tartós megfelelés biztosításáért.

A tanúsító szerv felelős azért, hogy a tanúsítási döntésének alapjául szolgáló elegendő objektív bizonyítékot vizsgáljon meg.

6.   NYILVÁNOSSÁG

A ellenőrzési és a tanúsítási eljárásról szóló megfelelő és időben történő tájékoztatáshoz a tanúsító szervnek nyilvános hozzáférést kell biztosítania, illetve közzé kell tennie azt. Szükséges továbbá, hogy a szerv az összes szervezet tanúsítási státusáról tájékoztatást nyújtson (beleértve a tanúsítvány megadására, kiterjesztésére, fenntartására, megújítására, felfüggesztésére, hatályának szűkítésére vagy visszavonására vonatkozó információkat), a tanúsítási folyamat feddhetetlenségébe és hitelességébe vetett bizalom fejlesztése érdekében. A nyilvánosság a megfelelő tájékoztatáshoz való nyilvános hozzáférésnek, illetve a megfelelő tájékoztatás közzétételének elve.

7.   TITOKTARTÁS

A tanúsítási követelményeknek való megfelelőség értékeléséhez szükséges információkhoz való kiváltságos hozzáférés megfelelő elnyerése érdekében a tanúsító szervnek az ügyfélről szerzett kereskedelmi információkat bizalmasan kell kezelnie.

8.   PANASZKEZELÉS

A döntésekkel és egyéb, a tanúsítással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó panaszok kezelésére a tanúsító szerv eljárást dolgoz ki.

9.   FELELŐSSÉG ÉS FINANSZÍROZÁS

A tanúsító szervnek bizonyítania kell, hogy értékelte a tanúsítási tevékenységéből fakadó kockázatokat, és tevékenysége minden területén és működésének minden földrajzi területén való működéséből eredő felelősség fedezésére megtette a megfelelő intézkedéseket (beleértve a biztosítást vagy tartalékok képzését).


III. MELLÉKLET

A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt kérelmező szervezetekre vagy a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karbantartási feladatokra vonatkozó tanúsítványra vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

I.   Az irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

1.   Vezetői feladat – elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt

A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan:

a)

a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezető tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása;

b)

a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása;

c)

a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a vállalati szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése;

d)

a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása;

e)

a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez;

f)

a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése;

g)

annak biztosítása, hogy a felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért;

h)

annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, illetve annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor.

2.   Kockázatértékelés – a tehervagonok karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük a műveleti eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés

2.1.

A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan:

a)

a szervezet által működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is;

b)

az a) pontban említett kockázatok értékelése;

c)

a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése.

2.2.

A szervezetnek rendelkeznie kell az üzembentartókkal, a vasúttársaságokkal, a pályahálózat-működtetőkkel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal.

2.3.

A szervezetnek rendelkeznie kell kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére és a 352/2009/EK rendelet (1) alkalmazására.

2.4.

A kockázatok értékelése során a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie az európai uniós és a nemzeti szabályozásnak, különösen a 89/391/EGK irányelvnek (2) megfelelő munkakörnyezet meghatározásának, biztosításának és fenntartásának szükségességének figyelembevételére.

3.   Ellenőrzés – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait

3.1.

A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket:

a)

a vonatkozó folyamatok teljesítménye;

b)

a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket);

c)

a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága;

d)

a napi üzemelésből és karbantartásból eredő tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra és javítására vonatkozó információk.

3.2.

A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék.

3.3.

Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a szervezetnek független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie. E rendszernek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan:

a)

a belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható;

b)

az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése;

c)

konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása;

d)

a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése.

4.   Folyamatos javítás – a rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés, vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgáló strukturált megközelítés

A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következők biztosítása érdekében:

a)

az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik;

b)

végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket;

c)

a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során;

d)

szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer megfelel a szabványoknak és más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során;

e)

a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása;

f)

a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják;

g)

a vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik.

5.   Szervezeti felépítés és felelősség – az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében.

5.1.

A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal a felelősségek kiosztására az egész szervezet valamennyi vonatkozó folyamatára vonatkozóan.

5.2.

A szervezetnek rendelkeznie kell a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelműen meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, fent említett eljárásokat.

5.3.

A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban kell állnia és összeegyeztethetőnek kell lennie az adott szereppel. A felhatalmazást írásba kell foglalni.

5.4.

A szervezetnek rendelkeznie kell a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal.

5.5.

A szervezetnek olyan eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők.

6.   Szakmai alkalmassági nyilvántartás – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el.

6.1.

A szervezetnek szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszert kell létrehoznia, amely a következőket biztosítja:

a)

a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása;

b)

a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása;

c)

az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása;

6.2.

A szervezet szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerében eljárásokat kell kialakítani a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek legalább a következőkre kiterjednek:

a)

a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően;

b)

kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet;

c)

alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány;

d)

annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez;

e)

folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése;

f)

adott esetben a kompetencia, a mentális alkalmasság és a fizikai erőnlét időszakos ellenőrzése;

g)

szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére.

7.   Tájékoztatás – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a fontos információk hozzáférhetők legyenek a szervezet valamennyi szintjén található döntéshozók számára.

7.1.

A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie jelentéstételi csatornákat meghatározására annak érdekében, hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúttársaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék a saját szervezetben, mind a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel.

7.2.

A megfelelő információcsere biztosítására a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következők vonatkozásában:

a)

az egyes információk fogadása és feldolgozása;

b)

az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése;

c)

megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele.

7.3.

A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk:

a)

lényegesek és érvényesek;

b)

pontosak;

c)

teljes körűek,

d)

kellően naprakészek;

e)

ellenőrzöttek;

f)

következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve);

g)

alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel;

h)

a személyzet számára könnyen hozzáférhetők és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük.

7.4.

A 7.1, 7.2 és 7.3 pontban meghatározott követelmények különös tekintettel a következő üzemeltetési információkra alkalmazandók:

a)

a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott tehervagonok azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására;

b)

karbantartási dokumentáció;

c)

információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúttársaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról;

d)

információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről;

e)

információ a vasúttársaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer-teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/baleseteket) és kéréseiről;

f)

az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket;

g)

üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés;

h)

karbantartási megbízások;

i)

karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúttársaságoknak/pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk;

j)

vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják:

i.

a szervezet által karbantartott tehervagonok vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani;

ii.

a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy –sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok;

k)

A tanúsító szerv és a vonatkozó fogyasztók (beleértve az üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ/adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni.

8.   Dokumentáció – az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló strukturált megközelítés.

8.1.

A szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében.

8.2.

A szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan:

a)

az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése;

b)

valamennyi vonatkozó dokumentáció formázása, elkészítése, terjesztése és változáskezelése;

c)

valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése.

9.   Szerződéses tevékenységek – az alvállalkozói tevékenységeknek a szervezet céljainak elérése érdekében történő megfelelő irányítását biztosító strukturált megközelítés

9.1.

A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására.

9.2.

Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében veszik igénybe az alvállalkozókat és/vagy beszállítókat, a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzésére:

a)

a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek;

b)

a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel.

9.3.

A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük.

9.4.

A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak nyomon követésére, hogy a beszállítók és/vagy vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak.

9.5.

Amennyiben a vállalkozó vagy beszállító karbantartási/irányítási rendszere tanúsítással rendelkezik, a 3. pontban ismertetett ellenőrzési eljárás korlátozható a 3.1 pont b) pontjában említett szerződéses műveleti eljárások eredményeire.

9.6.

A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelveket világosan meg kell határozni, ismertetni és elosztani:

a)

a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok;

b)

a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek;

c)

a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége.

II.   A karbantartás-fejlesztési feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

1.   A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására.

2.   A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie az alapvető átjárhatósági követelményeknek – beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is – való megfelelés biztosítására, a következők révén:

a)

a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban (ÁME-k) meghatározott, alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása;

b)

a karbantartási napló és az üzembe helyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése;

c)

esetleges helyettesítések kezelése a karbantartás során a 2008/57/EK irányelv és a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően;

d)

a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására;

e)

a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfigurációjának kezelése.

3.   A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban.

4.   A tehervagonok üzembe állítása során a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan:

a)

az eredeti dokumentáció beszerzése és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről;

b)

az eredeti dokumentáció elemzése és az első karbantartási napló elkészítése, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is;

c)

az első karbantartási napló megfelelő végrehajtásának biztosítása.

5.   A karbantartási naplónak a tehervagon teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan:

a)

a legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése:

i.

az eredményesen végrehajtott műveletek típusa és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a tehervagon biztonsági integritását;

ii.

a tervezett műveletek típusa és mértéke;

iii.

az eredményesen elvégzett karbantartás;

b)

a korszerűsítések szükségességének meghatározása, az átjárhatóságra vonatkozó határértékek figyelembevételével;

c)

a változásokra, azok jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a kockázatértékelés eredményét figyelembe vevő, egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében;

d)

a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása.

6.   Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni:

a)

a karbantartási naplón végrehajtott változtatások jelentőségének és a karbantartás során javasolt helyettesítések hatásának értékelése;

b)

a karbantartási napló létrehozásának és változásainak, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek;

c)

kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást), fékrendszerek, kerékpárok és vonókészülék, roncsolásmentes vizsgálati módszerek és karbantartási tevékenységek a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében.

7.   A dokumentációs eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomonkövethetőségét:

a)

a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció;

b)

járműkonfiguráció, beleértve többek között a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket;

c)

az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás;

d)

a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei;

e)

a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is;

f)

a karbantartás végrehajtásának és a járműállomány-karbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések;

g)

az üzembentartóknak, a vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk.

III.   A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

1.   A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkezzenek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz.

2.   A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan.

3.   A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan.

4.   A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok karbantartási célból, vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására.

5.   A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására.

6.   A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására.

7.   Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni.

8.   A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:

a)

az alkalmazandó szabályok és műszaki előírások;

b)

minden egyes tehervagon karbantartási terve;

c)

az alkatrészek listája, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét.

d)

az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást;

e)

a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használati közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentum;

f)

azon alkatrészek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak, és ezen előírások listája (beleértve a féktartályokat és a veszélyes áruk szállítására szolgáló tartályokat);

g)

valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információ, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően.

9.   A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel.

10.   A dokumentációs eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni:

a)

karbantartási megbízások;

b)

újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúttársaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is.

IV.   A karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

1.   A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan:

a)

a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör által a megrendelt tevékenységekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megfelelőségének ellenőrzése;

b)

a karbantartási megbízásnak megfelelő karbantartási szolgáltatások elvégzése érdekében alkalmazandó előírt, lényeges karbantartási dokumentumok és egyéb előírások használatának ellenőrzése;

c)

valamennyi, a karbantartási megbízásokban szereplő vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket);

d)

a karbantartási megbízásokban hivatkozott jogszabályokban és szabványokban meghatározott valamennyi vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket).

2.   A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következők biztosítása érdekében:

a)

a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott módon használják fel az alkotóelemeket (beleértve az alkatrészeket is) és anyagokat;

b)

az alkotóelemeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tárolják, kezelik és szállítják;

c)

valamennyi alkotóelem és anyag, beleértve az ügyfél által rendelkezésre bocsátottakat is, megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek.

3.   A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie alkalmas és megfelelő berendezések, felszerelés és szerszámok meghatározására, azonosítására, rendelkezésre bocsátására, nyilvántartására és hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és az egyéb alkalmazandó előírásoknak megfelelően végezze el, a következők biztosításával:

a)

a karbantartás biztonságos elvégzése, beleértve a karbantartást végző személyzet egészségét és biztonságát;

b)

ergonómia és egészségvédelem, beleértve a felhasználók és az információtechnológiai rendszerek vagy a diagnosztikai berendezések közötti interfészeket is.

4.   Amennyiben az érvényes eredmények biztosításához szükséges, a szervezetnek a mérőberendezésére vonatkozóan eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a berendezés(t):

a)

meghatározott időközönként vagy használat előtt a nemzetközi, nemzeti vagy ágazati mérési szabványoknak megfelelően kalibrálják vagy ellenőrzik. Amennyiben nem létezik ilyen szabvány, a kalibráláshoz vagy ellenőrzéshez használt hivatkozási alapot rögzíteni kell;

b)

szükség szerint beállítják vagy újraállítják;

c)

a kalibrálási állapot megállapítását lehetővé tévő módon van azonosítva;

d)

védett az olyan beállításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményt;

e)

kezelése, karbantartása és tárolása során védett a károsodástól és a minőségromlástól.

5.   A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használják, kalibrálják, őrzik és tartják karban.

6.   A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak ellenőrzésére, hogy az elvégzett karbantartási feladatok megfelelnek-e a karbantartási megbízásoknak, valamint az üzembe helyezésre vonatkozó, az esetleges használati korlátozásokat is tartalmazó értesítés kibocsátására.

7.   A kockázatértékelési eljárásnak (különös tekintettel az I. szakasz 2.4 pontjára) a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a munkakörnyezet nemcsak a karbantartás elvégzésére szolgáló műhelyeket foglalja magában, de a műhelyépületeken kívüli vágányokat és valamennyi olyan helyszínt, amelyen karbantartási tevékenységeket végeznek.

8.   A szakmai alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni:

a)

kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást);

b)

roncsolásmentes vizsgálat;

c)

a jármű végső ellenőrzése és üzembe helyezése,

d)

a fékrendszereken, kerékpárokon és vonókészüléken elvégzett karbantartási tevékenységek, valamint a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében végzett karbantartási tevékenységek;

e)

egyéb azonosított, a biztonságot befolyásoló szakterületek.

9.   A tájékoztatási eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a járműállomány-karbantartás irányítási és a karbantartás-fejlesztési feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:

a)

a karbantartási megbízásoknak megfelelően elvégzett munkálatok;

b)

valamennyi, a biztonságot érintő, a szervezet által azonosított lehetséges hiba;

c)

üzembe helyezés.

10.   A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni:

a)

a biztonságot befolyásoló tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi berendezés, felszerelés és szerszám egyértelmű azonosítása;

b)

valamennyi elvégzett karbantartási munka, beleértve a felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést, alkatrészeket és anyagokat, továbbá:

i.

a szervezet letelepedési helye szerinti, vonatkozó nemzeti jogszabályokat;

ii.

a karbantartási megbízásokban meghatározott követelményeket, amelyek a nyilvántartásra vonatkozó követelményeket is tartalmazzák;

iii.

a végső ellenőrzést és az üzembe helyezésre vonatkozó határozatot;

c)

a karbantartási megbízások által előírt ellenőrző intézkedések és az üzembe helyezés;

d)

a kalibrálás és ellenőrzés eredményei. A meghatározott követelmények ellenőrzéséhez és méréséhez használt számítógépes szoftver vonatkozásában a szoftvernek a kívánt feladat elvégzésére való alkalmasságát az első használatot megelőzően el kell végezni és szükség esetén újból megerősíteni;

e)

az előző mérési eredmények érvényessége, ha a mérőműszer nem felel meg az előírásoknak.


(1)  HL L 108., 2009.4.29., 4. o.

(2)  HL L 183., 1989.6.29., 1. o.


IV. MELLÉKLET

Image

Image

Image

Image


V. MELLÉKLET

Image

Image

Image


VI. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

Image


Top