20.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 372/1

1.

„A felnőttkori tanulás: tanulni sohasem késő” című, 2008. január 16-i európai parlamenti állásfoglalásra, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az ismeretszerzést, és teremtsék meg az egész életen át tartó tanulás kultúráját, különösen azáltal, hogy a nemek közötti egyenlőség elvével összhangban intézkedéseket hoznak a felnőttoktatás vonzerejének, hozzáférhetőségének és eredményességének növelése céljából;

2.

a felnőttkori tanulásról szóló, 2008. májusi tanácsi következtetésekre (2), amelyek elsőként határozták meg a felnőttoktatási ágazatra vonatkozó közös prioritásokat, megteremtették a különböző érdekelt felek közötti megerősített európai együttműködés alapjait, és egy sor olyan konkrét intézkedést javasoltak a 2008 és 2010 közötti időszakra (továbbiakban: cselekvési terv), amelyek a felnőttkori tanulásban való részvétel növelését és a felnőttkori tanulás minőségének javítását célozzák;

3.

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2008. november 21-én elfogadott, a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról szóló állásfoglalására, amely rámutat arra, hogy a pályaorientáció mint tartós folyamat lehetővé teszi a polgároknak, hogy bármely életkorban, életük bármely szakaszában felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődésüket, döntéseket hozzanak az oktatásukkal, képzésükkel és a szakmai pályafutásukkal kapcsolatban, és hogy alakítsák egyéni életpályájukat a tanulás és a munka terén, illetve más területeken is;

4.

az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre (3), amelyek az Európa 2020 stratégiával teljesen összhangban lévő és négy, a felnőttkori tanulás szempontjából egyformán releváns – az egész életen át tartó tanulásra és a mobilitásra, az oktatás és a képzés minőségére és hatékonyságára, a méltányosságra, a társadalmi kohézióra és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítására, valamint az innováció és a kreativitás fejlesztésére vonatkozó – célkitűzést meghatározó stratégiai keretrendszert hoztak létre;

5.

az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló, 2010. évi tanácsi és bizottsági közös időközi jelentésre (4), amely hangsúlyozta, hogy a felnőttkori tanulásban az is fontos, hogy a kulcskompetenciák teljes skálája le legyen fedve, és megállapította, hogy nagy kihívást jelent annak garantálása, hogy valamennyi tanuló, ideértve a felnőttoktatásban részt vevőket is, profitálhasson az innovatív módszerekből;

6.

az Európa 2020 stratégia alábbi kiemelt kezdeményezéseire:

7.

az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre (5), amelyek megállapították, hogy a felnőttoktatáshoz való hozzáférés kibővítése új lehetőségeket teremthet az aktív befogadás és a fokozott társadalmi szerepvállalás szempontjából;

8.

a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2010. október 21-i tanácsi határozatra (6), amely hatékony ösztönzőkkel kívánja előmozdítani az egész életen át tartó tanulást a foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak körében, „megadva ily módon az esélyt minden felnőtt számára, hogy tovább képezze magát, vagy szakmájában előrelépjen”;

9.

a szakoktatás és -képzés területén való fokozott európai együttműködés prioritásairól szóló, 2010. november 18–19-i tanácsi következtetésekre (7), amelyek aktívan ösztönözték a szakmai továbbképzésben való nagyobb fokú részvételt, a humánerőforrás-fejlesztésbe való további beruházásokat, a vállalati képzést és a munkahelyi tanulást, valamint a képzési intézmények és a munkáltatók közötti szorosabb együttműködést, különösen az alacsony képzettségű munkavállalók képzése tekintetében;

—

a felnőttkori tanulás reformja egyre inkább az oktatás és a képzés terén végrehajtott átfogó fejlesztésekhez, különösen a nemzeti képesítési keretrendszerekhez és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiákhoz kötődik,

—

a minőségbiztosítás egyre fontosabb szerepet játszik a felnőttkori tanulásban, és előrelépés figyelhető meg a felnőttoktatást végző szakemberek szakmai profiljának fejlesztése és képzése, valamint a felnőttoktatást nyújtó intézmények akkreditálása és a felnőtteknek nyújtott pályaorientációs szolgáltatások terén,

—

a tájékoztatási kampányok és a tanulási lehetőséget biztosító programok egyre inkább a legalacsonyabb képzettségű egyéneket célozzák, így növelik esélyeiket a munkaerőpiacon való elhelyezkedés és a társadalmi integráció terén,

—

a nem formális és az informális tanulást, mely a felnőttkori tanulás nagy részét teszi ki, egyre nagyobb mértékben ismerik el és érvényesítik, de az érvényesítési lehetőségek kihasználása még gyakran elmarad a kívánttól,

—

sor került az első lépésekre a felnőttoktatási ágazat figyelemmel kísérésének javítása terén.

i.

nemre, illetve a személyes és családi körülményeikre való tekintet nélkül javítsa a felnőttek lehetőségét arra, hogy – személyes és szakmai fejlődésük, társadalmi szerepvállalásuk, alkalmazkodóképességük, foglalkoztathatóságuk és a társadalomban való aktív részvételük elősegítése érdekében – életük bármely szakaszában színvonalas oktatásban részesüljenek;

ii.

a felnőttoktatásra és -képzésre vonatkozó új szemléletmódot alakítson ki, mely a tanulás eredményére, illetve a tanulói felelősségvállalásra és önállóságra helyezi a hangsúlyt;

iii.

ösztönözze, hogy a felnőtt lakosság körében nagyobb mértékben tudatosuljon, hogy a tanulás az egész életüket végigkíséri, és arra rendszeres időközönként, különösen munkanélküliség vagy a pályafutáshoz kapcsolódó változások idején sort kell keríteni;

iv.

elősegítse az egész életen át tartó, eredményes pályaorientációs rendszerek, valamint a nem formális és az informális tanulás elismerését célzó integrált rendszerek kifejlesztését;

v.

biztosítsa – a civil társadalom és a szociális partnerek, valamint a helyi hatóságok támogatásával – olyan magas színvonalú, formális és nem formális felnőttkori oktatás és képzés átfogó nyújtását, amely kulcskompetenciák elsajátítására irányul, vagy az európai képesítési keretrendszer különböző szintjeinek megfelelő képesítéssel zárul;

vi.

biztosítson a felnőttek képzési szükségleteihez igazított, rugalmas oktatási és képzési lehetőségeket, ideértve a vállalati képzéseket és a munkahelyi tanulást is;

vii.

ösztönözze, hogy a munkáltatók körében nagyobb mértékben tudatosuljon, hogy a felnőttkori tanulás hozzájárul a termelékenység, a versenyképesség, a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség előmozdításához, és fontos tényező az alkalmazottaik foglalkoztathatóságának és munkaerő-piaci mobilitásának növelésében;

viii.

ösztönözze a felsőoktatási intézményeket arra, hogy vegyenek fel kevésbé hagyományos profilú tanulókat is, például felnőtt tanulókat, hogy számot adjanak ezáltal társadalmi felelősségvállalásukról és a társadalom egésze iránt tanúsított nagyobb fokú nyitottságukról, valamint megfeleljenek a demográfiai kihívásoknak és az idősödő társadalom szükségleteinek;

ix.

ösztönözze a szociális partnerek és a civil társadalom szerepét a képzési igények azonosításában és a felnőttek előtt álló tanulási lehetőségek fejlesztésében, valamint optimalizálja a központi, regionális és helyi hatóságok közreműködését;

x.

előmozdítsa, hogy az oktatási és képzési források egyenletesen legyenek elosztva a különböző életszakaszokban, és hogy megosztott felelősségvállalás és határozott – különösen a második esélyek és az alapkészségek iránti – állami kötelezettségvállalás alapján biztosítsák azokat;

xi.

bevonja a szociális partnereket a munkahelyi tanulásra, köztük az alapkészségek megszerzésére irányuló programokba, és tudatosítsa bennük, hogy ez – rájuk nézve is – milyen előnyökkel jár;

xii.

az aktív, önálló és egészséges időskor elősegítése érdekében nyújtson olyan jól átgondolt tanulási lehetőségeket az időskorúak számára, amelyek – a társadalom egészének a javát szolgálva – kiaknázzák az időskorúak ismereteit, tapasztalatát, valamint társadalmi és kulturális tőkéjét;

xiii.

határozott kötelezettségvállalást tegyen a felnőttkori tanulás előmozdítására, hiszen ez kiváló eszköz arra is, hogy elősegítse egyrészt a korcsoportok közötti szolidaritást (például egy „nemzedékek közötti paktum” révén), másrészt a különböző kultúrák és az eltérő háttérrel rendelkező emberek közötti szolidaritást;

1.

erőfeszítéseiket a 2012–2014-es időszakban összpontosítsák az e dokumentum mellékletében meghatározott kiemelt területekre, amivel – saját nemzeti kereteikkel és jogszabályaikkal összhangban – hozzájárulnak az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszer négy stratégiai célkitűzésének a megvalósításához;

2.

biztosítsák a hatékony kapcsolattartást az érintett minisztériumokkal és érdekelt felekkel, a szociális partnerekkel, a vállalkozásokkal, az érintett nem kormányzati és civil társadalmi szervezetekkel annak érdekében, hogy javuljon a koherencia a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikák és a tágabb társadalmi-gazdasági szakpolitikák között;

3.

tevékenyen működjenek együtt európai uniós szinten a fent említett stratégiai célkitűzések eredményes megvalósítása érdekében, és ezzel összefüggésben mindenekelőtt:

i.

biztosítsa az egyrészt az ezen állásfoglalással összhangban, valamint az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai kerethez tartozó egyéb releváns szakpolitikai folyamatok, a koppenhágai és a bolognai folyamat, illetve az EU felsőoktatási modernizációs programja keretében kidolgozott szakpolitikai intézkedések, másrészt az írás-olvasási készségekkel és a korai iskolaelhagyással kapcsolatos kezdeményezések komplementaritását és koherenciáját, hiszen az iskolai oktatásra és a felnőttkori tanulásra egyaránt kiterjedő, összehangolt megközelítésre van szükség, és a felnőttkori tanulás dimenzióját az említett folyamatok mindegyikének keretében elő kell mozdítani;

ii.

létesítsen szoros és folyamatos kapcsolatot a tagállamok és a többi részt vevő ország által kijelölt nemzeti koordinátorokkal;

iii.

tegye lehetővé a tagállamoknak és a felnőttkori tanulást támogató szervezeteknek, hogy megosszák egymással információikat az általuk alkalmazott politikákról és gyakorlatokról, valamint azok kiértékeléséről, és ebből a célból szervezzen a társaktól való tanulásra irányuló tevékenységeket és kölcsönös felülvizsgálatokat, konferenciákat, műhelyeket és egyéb megfelelő eszközöket, továbbá – a rendelkezésre álló erőforrások korlátain belül – javítsa a felnőttkori tanulásra vonatkozó adatok gyűjtését a mutatók és referenciaértékek összefüggő, 2013-ra aktualizálandó keretrendszerének részeként;

iv.

erősítse meg az európai felnőttkori tanulásra vonatkozó tudásalapot, és e célból adjon megbízást tanulmányok készítésére, és szilárdítsa meg a felnőttkori tanulással összefüggő kérdések elemzése szempontjából jelentőséggel bíró kutatási struktúrákat, többek között az Eurydice hálózattal és a Cedefoppal, valamint más érintett intézményekkel folytatott együttműködést, és maradéktalanul használja ki ez utóbbiak információs és kutatási kapacitását;

v.

folytassa és mélyítse el az együttműködést az érintett nemzetközi szervezetekkel, így az OECD-vel (különösen a felnőttek kompetenciáinak nemzetközi értékelésére vonatkozó program [PIAAC] eredményeinek felhasználása révén), az ENSZ-szel (különösen az UNESCO-val) és az Európa Tanáccsal, valamint egyéb jelentőséggel bíró regionális és globális kezdeményezések, így az Ázsia–Európa-találkozó keretébe illeszkedő, az egész életen át tartó tanulással foglalkozó műhelymunka (ASEM LLL) keretében;

vi.

használja fel az európai szinten rendelkezésre álló pénzeszközöket a felnőttkori tanulásra vonatkozó ezen cselekvési program végrehajtásának támogatására;

vii.

tegyen jelentést a cselekvési program megvalósításáról, az „Oktatás és képzés 2020” munkaprogram megvalósításáról szóló közös időközi jelentés részeként.