Help Print this page 

Document 32010D0862

Title and reference
Az Európai Parlament és a Tanács 862/2010/EU határozata ( 2010. szeptember 22. ) az Uniónak a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS) való részvételéről EGT-vonatkozású szöveg
  • In force
OJ L 256, 30.9.2010, p. 1–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2010/862/oj
Multilingual display
Text

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 862/2010/EU HATÁROZATA

(2010. szeptember 22.)

az Uniónak a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS) való részvételéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 185. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) (a továbbiakban: a hetedik keretprogram) rendelkezik az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 169. cikke értelmében a Közösségnek a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban való részvételéről, beleértve az e programok végrehajtására létrehozott struktúrákban való részvételt is.

(2)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) (4) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat szorgalmazza a több témát érintő, a hetedik keretprogram egy vagy több témája szempontjából releváns kutatási területek kijelölését, és ebben az összefüggésben megjelölt egy, az EK-Szerződés 169. cikke szerinti kezdeményezést a közös balti-tengeri kutatás területén, mint amely terület alkalmas a Közösség részvételére közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban.

(3)

A félig szárazfölddel körülvett európai beltengert alkotó balti-tengeri ökoszisztéma a világ egyik legnagyobb enyhén sós víztömege, amelyre számos természetes és emberi tevékenység által előidézett nyomás gyakorolt komoly hatást, így a tengerbe süllyesztett vegyi fegyverek – például a második világháborúban használt harci gázok –, a nehézfém-vegyületek, a szerves anyagok, a radioaktív anyagok, valamint a fűtőolaj- és kőolajkiömlések okozta szennyezés. Ezenkívül a Balti-tenger vízgyűjtő területén végbement mezőgazdasági fejlődés előrehaladott eutrofizációhoz vezető, túlzott műtrágya- és szervesanyag-bevitelt eredményezett, valamint nem endemikus szervezetek megjelenését idézte elő a környezetben. A halállomány nem fenntartható módon folytatott halászata, valamint az éghajlatváltozás az eredeti biológiai sokféleség jelentős csökkenéséhez vezet. Az említett tényezők, valamint a folytatódó emberi tevékenység – beleértve a parton és annak közvetlen közelében, továbbá a Balti-tenger vízgyűjtő területén végrehajtott infrastrukturális projekteket is – és az ökológiailag nem fenntartható idegenforgalom rontja a természetes környezet minőségét. Mindez komoly mértékben csökkenti a Balti-tenger képességét azon javak és szolgáltatások fenntartható biztosítására, amelyektől az emberek a szociális, kulturális és gazdasági hasznokat illetően közvetlenül vagy közvetve függnek.

(4)

A 2007. december 14-i Európai Tanács rávilágított a Balti-tenger környezeti állapotával kapcsolatos aggodalmakra, amint azt a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló, 2009. június 10-i közleménye is tükrözi. Ezenkívül a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy, az EK-Szerződés 169. cikke szerinti, a balti-tengeri régióra vonatkozó kezdeményezésre.

(5)

A tudománynak hozzá kell járulnia az ilyen kihívások kezeléséhez és ahhoz, hogy megoldásokat találjunk a Balti-tenger sürgető környezeti problémáira. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet súlyossága megköveteli, hogy a jelenlegi balti-tengeri kutatásokat mennyiségileg és minőségileg is megerősítsük egy olyan teljesen integrált megközelítés kidolgozása és megvalósítása révén, amelynek értelmében valamennyi balti-tenger-parti állam releváns kutatási programjait összehangolhatják és célzottá tehetik az összetett és sürgős kérdések koordinált, eredményes és hatékony kezelése érdekében.

(6)

Jelenleg több kutatási-fejlesztési program – amelyeket a tagállamok egyénileg, nemzeti szinten indítottak a balti-tengeri térség kutatásainak és fejlesztéseinek támogatása céljából – uniós szintű összehangolása nem valósult meg kellőképpen ahhoz, hogy létrejöhessen a stratégiai kutatás-fejlesztési területeken szükséges kritikus tömeg.

(7)

Emellett azok a meglévő ágazatspecifikus kutatási struktúrák, amelyek a nemzeti szakpolitikák hosszú története során alakultak ki, mélyen a nemzeti irányítási rendszerekben gyökereznek, és megakadályozzák az olyan multi-, inter- és transzdiszciplináris környezeti kutatások végrehajtását és finanszírozását, amelyekre a balti-tengeri kihívások kezeléséhez szükség lenne.

(8)

Bár hosszú időre visszatekintő hagyománya van a balti-tengeri kutatási együttműködésnek a balti-tengeri és az e területen kívüli országok körében, az egyes országok egyenlőtlen gazdasági és fejlettségi helyzete, valamint a nagymértékben különböző nemzeti kutatási menetrendek, kutatási témák és prioritások miatt az együttműködési erőfeszítések mindeddig híján voltak a kutatási potenciál optimális kihasználásához szükséges megfelelő pénzügyi forrásoknak.

(9)

Az „Együttműködés” egyedi program végrehajtása keretében 2007. június 11-én elfogadott, a 2007–2008-as időszakra vonatkozó munkaprogramjában a Bizottság pénzügyi támogatást biztosított a Balti-tengert érintő környezeti kutatás területén a BONUS ERA-NET és az ERA-NET PLUS számára azzal a céllal, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést a balti-tengeri környezeti kutatásokat finanszírozó ügynökségek között, és segítse az átmenetet a Balti-tenger vonatkozásában az EK-Szerződés 169. cikke alapján végrehajtandó közös kutatás-fejlesztési program felé.

(10)

A BONUS ERA-NET és az ERA-NET PLUS összességében jól működött, ezért biztosítani kell a kutatási erőfeszítések folytonosságát a sürgető környezeti kihívások kezelése érdekében.

(11)

A hetedik keretprogram megközelítésével összhangban, és ahogyan azt a BONUS ERA-NET során az érdekeltekkel folytatott konzultációkon is elismerték, szükség van szakpolitikai célokhoz illeszkedő kutatási programokra a balti-tengeri térségben.

(12)

Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország (a részt vevő államok) megállapodtak a BONUS közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési program (a továbbiakban: a BONUS) elindításáról. A BONUS célja a tudományos fejlődés és az innováció támogatása a balti-tengeri államok között a balti-tengeri térségben folytatandó környezetvédelmi kutatásra irányuló transznacionális együttműködéshez szükséges jogi és szervezeti keretek nyújtása révén.

(13)

Noha jobbára a környezeti kutatásokra irányul, a BONUS több, vonatkozó uniós kutatási programmal is egybevág számos, az ökoszisztémára nézve halmozott hatással járó olyan emberi tevékenységet illetően, mint a halászat, akvakultúra, mezőgazdaság, infrastruktúra (beleértve az energia területét is), közlekedés, a kutatók képzése és mobilitása, valamint társadalmi-gazdasági kérdések. A BONUS-nak jó néhány uniós politika és irányelv tekintetében számottevő jelentősége van, ideértve a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát, a közös halászati politikát, a közös agrárpolitikát, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5), a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (6), valamint az Unió olyan nemzetközi kötelezettségvállalásait, mint a HELCOM balti-tengeri cselekvési terve. Ennek eredményeképpen a közösségi politika számos más területe is a BONUS program kedvezményezettje lesz.

(14)

A BONUS hatásának növelése érdekében a részt vevő államok megállapodtak abban, hogy a programban az Unió is vegyen részt.

(15)

A BONUS-nak tartalmaznia kell egy stratégiai szakaszt és egy azt követő végrehajtási szakaszt annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson egy stratégiai célokhoz illeszkedő kutatási menetrendről az érdekeltekkel folytatandó olyan széles körű konzultációra, amely a kialakuló kutatási igények kezelésére is képes. A BONUS stratégiai szakasza során további, ágazati irányultságú finanszírozó ügynökségek bevonására kell törekedni az ágazatközi végfelhasználók igényeivel foglalkozó kutatás integrációjának további fokozása, valamint az eredményeknek a szakpolitikai irányítás és az erőforrás-gazdálkodás céljaira való hatékony felhasználásának és alkalmazásának biztosítása érdekében a gazdasági ágazatok széles körében.

(16)

A stratégiai szakasz végén a Bizottságnak ellenőriznie kell a stratégiai kutatási menetrendnek, az érdekeltek konzultációs platformjainak és a végrehajtási szabályoknak a meglétét, mielőtt a BONUS a végrehajtási szakaszba lépne. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet a stratégiai kutatási menetrend javítására vonatkozóan. A végrehajtási szakaszba való átmenetnek zökkenőmentesen és késedelem nélkül kell lezajlania.

(17)

A részt vevő államok megállapodtak abban, hogy a BONUS-hoz 50 millió EUR-val járulnak hozzá. Lehetőséget kell biztosítani nem pénzbeli hozzájárulásokra is az infrastruktúrához való hozzáférés és annak használata formájában (a továbbiakban: nem pénzbeli infrastrukturális hozzájárulás), feltéve, hogy ezek a teljes hozzájárulásnak nem képezik jelentős részét. Fel kell mérni értéküket és alkalmasságukat BONUS-projektek megvalósítására.

(18)

Az uniós hozzájárulás a BONUS teljes időtartamára nézve nem haladhatja meg az 50 millió EUR-t, és ezen a határon belül el kell érnie a részt vevő országok hozzájárulásának mértékét annak érdekében, hogy növelni lehessen azok érdekeltségét a BONUS közös végrehajtásában. Az uniós pénzügyi hozzájárulás legnagyobb részét a végrehajtási szakaszra kell fordítani. Minden egyes szakaszra vonatkozóan meg kell állapítani a felső határt. A végrehajtási szakaszra vonatkozó felső határt meg kell növelni a stratégiai szakasz megvalósítását követően megmaradt összegekkel.

(19)

A BONUS közös végrehajtása célzott végrehajtási struktúrát igényel, amint azt a 2006/971/EK határozat előírja. A részt vevő államok a BONUS végrehajtásának érdekében megállapodtak erről a célzott végrehajtó struktúráról és létrehozták a Balti Szervezetek Tudományfinanszírozási Hálózatát (a továbbiakban: BONUS EEIG). Az uniós pénzügyi hozzájárulást a BONUS EEIG-nek kell kapnia. Bár a részt vevő államoknak szem előtt kell tartaniuk a „tényleges közös kassza” elvének fontosságát, minden egyes részt vevő állam eldönti – a BONUS-ra vonatkozó közös finanszírozási szabályokkal és eljárásokkal összhangban –, hogy saját hozzájárulását maga irányítsa-e vagy hozzájárulását a BONUS EEIG irányítsa-e. A BONUS EEIG-nek biztosítania kell azt is, hogy a BONUS végrehajtása megfeleljen a hatékony pénzgazdálkodás elvének.

(20)

Az uniós pénzügyi hozzájárulást a részt vevő államok illetékes hatóságai által tett hivatalos kötelezettségvállalásokhoz és ezen államok pénzügyi hozzájárulásának megfizetéséhez kell kötni.

(21)

A stratégiai szakaszhoz nyújtott uniós hozzájárulás megfizetését az Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG közötti támogatási megállapodás létrehozásához kell kötni, amelyre – kezelésének megkönnyítése és egyszerűsítése érdekében – a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) az irányadó.

(22)

A végrehajtási szakaszhoz nyújtott uniós hozzájárulás megfizetését az Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG közötti végrehajtási megállapodás létrehozásához kell kötni, amely tartalmazza az uniós pénzügyi hozzájárulás felhasználásának részletes szabályait. Az uniós pénzügyi hozzájárulás e részét a közvetett központi irányítás keretei között, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) (a költségvetési rendelet) 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 56. cikkével összhangban, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (9) 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell kezelni.

(23)

A BONUS EEIG-nek folyósított hozzájárulásokkal kapcsolatban keletkező kamatot a BONUS EEIG jövedelmének kell tekinteni, és a BONUS végrehajtására kell fordítani.

(24)

Pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az Uniónak kell, hogy legyen joga – az Unió és a BONUS EEIG között létrehozandó megállapodásokban meghatározott feltételek szerint – visszatartani vagy megszüntetni pénzügyi hozzájárulását abban az esetben, ha a BONUS-t nem megfelelően, részlegesen vagy késve hajtják végre, vagy a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak pénzügyi hozzájárulást a BONUS finanszírozásához.

(25)

A BONUS hatékony végrehajtása érdekében a végrehajtási szakaszban pénzügyi támogatást kell nyújtani a BONUS-projektek résztvevőinek, akiket a BONUS EEIG felelősségi körében központilag, pályázati felhívást követően választanak ki. A BONUS-ban részt vevők számára nyújtott ilyen pénzügyi támogatást átláthatóan és bürokráciától mentesen, a hetedik keretprogrammal összhangban álló közös szabályoknak megfelelően kell odaítélni és kifizetni.

(26)

Bár a Közös Kutatóközpont a Bizottság szervezeti egysége, intézetei mindazonáltal rendelkeznek olyan kutatási adottságokkal, amelyek a BONUS számára relevánsak, és hozzájárulhatnak végrehajtásához. Ezért helyénvaló meghatározni a Közös Kutatóközpont szerepét a finanszírozásra való jogosultságát illetően.

(27)

Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a pályázatok értékelésének a hetedik keretprogram alapján benyújtott pályázatokra alkalmazandó azonos elveket kell követnie. Ezért a pályázatok értékelését a helyi feltételeket jól ismerő, független szakértőknek kell központilag elvégezniük, átlátható és közös kritériumok alapján, és a támogatást központilag jóváhagyott rangsornak megfelelően kell nyújtani. A rangsort és az elsőbbségi sorrendet a BONUS EEIG-nek kell jóváhagynia, szigorúan követve a független értékelés eredményeit, amely értékelésnek kötelező erejűnek kell lennie.

(28)

Bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország jogosult kell, hogy legyen arra, hogy csatlakozzon a BONUS-hoz.

(29)

A hetedik keretprogram célkitűzéseivel összhangban lehetővé kell tenni bármely más – különösen a Balti-tengerrel határos, illetve a Balti-tenger vízgyűjtő területén fekvő – országnak a BONUS-ban való részvételét, amennyiben az irányadó nemzetközi megállapodás rendelkezik ilyen részvételről, és amennyiben ehhez a részvételhez a Bizottság és a részt vevő államok egyaránt hozzájárulnak. A hetedik keretprogrammal összhangban az Uniónak egyetértési joggal kell rendelkeznie a BONUS céljára nyújtott pénzügyi hozzájárulására irányadó feltételek tekintetében, amennyiben a BONUS-ban az e határozatban megállapított szabályoknak és feltételeknek megfelelően más országok is részt kívánnak venni.

(30)

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (10), az Európai Közösségek pénzügyi érdekének csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelettel (11) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, a tévesen kifizetett és a helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

(31)

A BONUS keretében végrehajtott kutatási tevékenységeknek a hetedik keretprogramban foglalt általános elvekkel összhangban meg kell felelniük az etikai elveknek, a nemek közötti egyenlőség elvének és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó elvnek, valamint a fenntartható fejlődés elvének.

(32)

A Bizottságnak az általa a helyi körülményeket jól ismerő független szakértők segítségével végzett időközi értékelések fényében elemeznie kell a BONUS végrehajtásának minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok teljesítése terén elért eredményeket, továbbá a programról záró értékelést is kell készítenie.

(33)

A BONUS résztvevőinek eredményeiket széles körben kommunikálniuk és terjeszteniük kell, különösen a hasonló regionális tengeri kutatási projektek számára, és az információt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük.

(34)

A BONUS ERA-NET és a BONUS ERA-NET PLUS keretében már sikeresen végrehajtott projektek során világossá vált, hogy a Balti-tenger katasztrofális állapotban van. A balti-tengeri környezet állapotát ezért további kutatási tevékenységek keretében kell vizsgálni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Uniós pénzügyi hozzájárulás

(1)   Az Unió pénzügyi hozzájárulását a Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország (a továbbiakban: a részt vevő államok) által közösen indított BONUS közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programhoz (a továbbiakban: BONUS) az e határozatban meghatározott feltételek alapján kell nyújtani.

(2)   Az Unió 50 millió EUR-t meg nem haladó pénzügyi hozzájárulást nyújt a BONUS teljes időtartamára, az 1906/2006/EK rendelettel összhangban a stratégiai szakaszban és a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a végrehajtási szakaszban. Ezen a felső határon belül az uniós pénzügyi hozzájárulásnak el kell érnie a részt vevő államok hozzájárulását.

(3)   Az uniós pénzügyi hozzájárulást közösen, az „Együttműködés” egyedi program összes vonatkozó témájára elkülönített költségvetési előirányzatok terhére kell kifizetni.

2. cikk

A BONUS végrehajtása

(1)   A BONUS-t a Balti Szervezetek Tudományfinanszírozási Hálózata (a továbbiakban: BONUS EEIG) hajtja végre.

(2)   A BONUS megvalósítása két szakaszban történik, azaz az I. melléklettel összhangban a stratégiai szakaszt a végrehajtási szakasz követi.

(3)   A BONUS stratégiai szakasza legfeljebb 18 hónapig tart. Ez a szakasz készíti elő a végrehajtási szakaszt. A stratégiai szakasz során a BONUS EEIG az alábbi feladatokat hajtja végre:

a)

a stratégiai kutatási menetrend előkészítése, meghatározván a BONUS tudományos tartalmára vonatkozó részt, a pályázati felhívásokra koncentrálva, a hetedik keretprogramban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően;

b)

az érdekeltek konzultációs platformjainak felállítása az összes érintett ágazat érdekeltjei bevonásának fokozása és intézményesítése céljából;

c)

a végrehajtási szabályok előkészítése, beleértve a jogi és pénzügyi szabályokat és eljárásokat, a BONUS tevékenységeiből származó szellemi tulajdonjogokra irányadó rendelkezéseket, az emberi erőforrásokat és kommunikációs szempontokat.

(4)   A végrehajtási szakasz legalább öt évig tart. A végrehajtási szakasz során a pályázati felhívásokat olyan projektek finanszírozása érdekében kell közzétenni, amelyek a BONUS céljaira irányulnak. E pályázati felhívásoknak a több partner részvételével megvalósuló, transznacionális projekteket kell megcélozniuk – ösztönözve a kis- és középvállalkozások megfelelő részvételét –, és kutatási, technológiai fejlesztési, képzési és terjesztési tevékenységeket kell magukban foglalniuk. A projekteket az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a független értékelés, a társfinanszírozás, a profitmentesség, a visszaható hatály tilalmának és a más uniós forrásokkal nem halmozódó finanszírozás elvével összhangban kell kiválasztani. A BONUS-ban részt vevők számára nyújtott pénzügyi támogatást a hetedik keretprogrammal összhangban álló közös szabályoknak megfelelően kell odaítélni és kifizetni.

3. cikk

Az uniós pénzügyi hozzájárulás feltételei

(1)   A stratégiai szakaszhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az 1,25 millió EUR-t, és el kell érnie – e korláton belül – a részt vevő államok hozzájárulását. A stratégiai szakaszhoz való hozzájárulásra vonatkozó uniós kötelezettségvállalás előfeltétele a részt vevő államok egyenértékű kötelezettségvállalása.

(2)   A végrehajtási szakaszhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a 48,75 millió EUR-t, és el kell érnie – e korláton belül – a részt vevő államok hozzájárulását. Az említett felső határ megnövelhető a stratégiai szakasz végrehajtása után megmaradó összeggel. A végrehajtási szakasz során a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulás legfeljebb 25 %-át nem pénzbeli infrastrukturális hozzájárulás nyújtása teheti ki.

(3)   A végrehajtási szakaszhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás feltételei a következők:

a)

a stratégiai kutatási menetrendnek, az érdekeltek konzultációs platformjainak és a 2. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási szabályoknak a részt vevő államok általi létrehozása, valamint az I. melléklet 2. szakaszában előírt célok és eredmények elérése terén megvalósuló előrehaladás. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet a stratégiai kutatási menetrend javítására vonatkozóan;

b)

a BONUS EEIG igazolja, hogy képes a BONUS végrehajtására, többek között a közvetett központi irányítás keretei között, a hatékony pénzgazdálkodás elvének megfelelően fogadni tudja, szét tudja osztani és nyomon tudja követni az Unió pénzügyi hozzájárulását a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 56. cikkében, valamint a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban;

c)

a II. melléklettel összhangban a BONUS-hoz megfelelő és hatékony irányítási modell fenntartása és alkalmazása;

d)

a BONUS EEIG hatékonyan végrehajtja a BONUS végrehajtási szakaszához kapcsolódó, az I. mellékletben előírt tevékenységeket, ami maga után vonja a támogatások odaítélését szolgáló pályázatok kiírását;

e)

minden egyes részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy kiveszi a részét a BONUS finanszírozásából és a pénzügyi hozzájárulás hatékony kifizetéséből, különös tekintettel a BONUS-projekteknek a pályázati felhívás alapján kiválasztott résztvevői számára folyósított összegekre;

f)

az Unió állami támogatásra vonatkozó szabályainak, különösen a kutatáshoz és fejlesztéshez és az innovációhoz nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszerének (13) való megfelelés;

g)

magas szintű tudományos kiválóság biztosítása, a hetedik keretprogram általános elveivel összhangban az etikai elvek betartása, valamint a nemek közötti egyenlőség elvének, a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése elvének és a fenntartható fejlődés elvének követése.

4. cikk

A Közös Kutatóközpont részvétele

(1)   A Közös Kutatóközpont a részt vevő államok támogatásra jogosult alanyaira vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett jogosult a BONUS keretében történő finanszírozásra.

(2)   Nem képezik az 1. cikk szerinti uniós pénzügyi hozzájárulás részét a Közös Kutatóközpont saját forrásai, amelyek nem a BONUS-tól kapott finanszírozásból származnak.

5. cikk

Az Unió és a BONUS EEIG közötti megállapodások

(1)   A stratégiai szakasz során a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályokat az Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG között, az e határozatban és az 1906/2006/EK rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kötendő támogatási megállapodás állapítja meg.

(2)   A végrehajtási szakasz során a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályokat az Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG között kötendő végrehajtási megállapodás és éves pénzügyi megállapodások állapítják meg.

A végrehajtási megállapodás különösen az alábbiakat tartalmazza:

a)

az átruházott feladatok meghatározása;

b)

az uniós pénzeszközök védelmének biztosítása;

c)

a feladatok elvégzésének feltételei és részletes szabályai, beleértve a BONUS-projektekre alkalmazandó finanszírozási szabályokat és finanszírozási felső korlátokat is, a felelősségek elhatárolására és a végrehajtási ellenőrzésre irányuló megfelelő rendelkezések;

d)

a feladatok végrehajtásának mikéntjéről a Bizottságnak történő jelentéstétel szabályai;

e)

azon feltételek, amelyek mellett a feladatok teljesítése megszűnik;

f)

a bizottsági ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályok;

g)

az elkülönített bankszámla használatára és a keletkezett kamat kezelésére vonatkozó feltételek;

h)

az uniós fellépés láthatóságát biztosító rendelkezések a BONUS EEIG egyéb tevékenységeivel kapcsolatban;

i)

kötelezettségvállalás minden olyan cselekménytől való tartózkodásra, amely a költségvetési rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében összeférhetetlenséget eredményezhet;

j)

a BONUS végrehajtásából fakadó szellemi tulajdonjogokra irányadó, a 2. cikkben említett rendelkezések;

k)

az időközi és a záró értékelések során alkalmazandó kritériumok, beleértve a 13. cikkben említetteket is.

(3)   A Bizottság elvégzi a BONUS EEIG előzetes értékelését, hogy bizonyosságot szerezzen a költségvetési rendelet 56. cikkében említett eljárások és rendszerek meglétéről és megfelelő működtetéséről.

6. cikk

A hozzájárulásokból keletkező kamat

A BONUS céljaira előirányzott pénzügyi hozzájárulások kapcsán keletkező kamatot a BONUS EEIG jövedelmének kell tekinteni és a BONUS-hoz kell rendelni.

7. cikk

Az uniós pénzügyi hozzájárulás csökkentése, visszatartása és megszüntetése

Ha a BONUS-t nem hajtják végre, vagy nem megfelelően, részlegesen vagy késve hajtják végre, az Unió – a BONUS végrehajtásának előrehaladását figyelembe véve – csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását.

Ha a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak hozzájárulást a BONUS finanszírozásához, akkor az Unió az 5. cikk (1) bekezdésében említett támogatási megállapodás alapján a részt vevő államok által rendelkezésre bocsátott közfinanszírozás összegének figyelembevételével csökkentheti pénzügyi hozzájárulását.

8. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a részt vevő államok által

A BONUS végrehajtása során a részt vevő államok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, illetve megteszik azokat az egyéb intézkedéseket, amelyek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükségesek. A részt vevő államok a költségvetési rendelettel és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban meghozzák különösen azokat az intézkedéseket, amelyek az Unió számára esedékes összegek maradéktalan megfizetésének biztosításához szükségesek.

9. cikk

A Bizottság és a Számvevőszék általi ellenőrzés

A Bizottság és az Európai Unió Számvevőszéke jogosult minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot elvégezni, amely az uniós pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges. Ennek érdekében a BONUS EEIG és a részt vevő államok minden vonatkozó dokumentumot kötelesek a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátani.

10. cikk

Kölcsönös tájékoztatás

A Bizottság minden releváns információt átad az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A részt vevő államokat fel kell kérni arra, hogy a BONUS EEIG-en keresztül nyújtsanak be a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács vagy a Számvevőszék által, a BONUS EEIG pénzgazdálkodását illetően kért, bármely olyan kiegészítő információt, amely összhangban áll a 13. cikkben említett átfogó jelentéstételi követelményekkel.

11. cikk

Más tagállamok és társult országok részvétele

Bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország a 3. cikk (1) bekezdésében, valamint a 3. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt követelményekkel összhangban csatlakozhat a BONUS-hoz. A BONUS-hoz csatlakozó tagállamokat és társult országokat e határozat alkalmazásában részt vevő államoknak kell tekinteni.

12. cikk

Más országok részvétele

A részt vevő államok és a Bizottság – a 3. cikk (1) bekezdésében, valamint a 3. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt kritériumoktól függően – beleegyezhet bármely más ország részvételébe, amennyiben az irányadó nemzetközi megállapodás ilyen részvételről rendelkezik.

A részt vevő államok és a Bizottság meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján az adott országban székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személyek jogosultak a BONUS-tól finanszírozásban részesülni.

13. cikk

Éves jelentéstétel és értékelés

A Bizottság a BONUS tevékenységeiről jelentést foglal a hetedik keretprogramról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 190. cikke értelmében benyújtott éves jelentésbe.

A Bizottság legkésőbb 2014. december 31-ig elvégzi a BONUS időközi értékelését. Az értékelés kiterjed a 2. cikkben és az I. mellékletben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért haladásra, valamint a BONUS ajánlásaira az integráció, valamint a végrehajtás minősége és hatékonysága további mélyítésének legmegfelelőbb módjait illetően, beleértve a tudományos, irányítási és pénzügyi integrációt is, továbbá arra, hogy vajon a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulásainak szintje megfelelő-e, tekintve a nemzeti kutatóközösségeik potenciális igényét. A Bizottság az időközi értékelés következtetéseit – saját észrevételeivel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A BONUS-ban való uniós részvétel végén, de legkésőbb 2017. december 31-ig a Bizottság elvégzi a BONUS záró értékelését. A Bizottság az említett értékelés eredményeit benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

15. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2010. szeptember 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL


(1)  2010. április 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2010. június 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. július 12-i határozata.

(3)  HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(4)  HL L 400., 2006.12.30., 86. o.

(5)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(6)  HL L 164., 2008.6.25., 19. o.

(7)  HL L 391., 2006.12.30., 1. o.

(8)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(9)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(10)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(11)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(12)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(13)  HL C 323., 2006.12.30., 1. o.


I. MELLÉKLET

A BONUS CÉLKITŰZÉSEI ÉS VÉGREHAJTÁSA

1.   A BONUS célkitűzései

A BONUS feladata a balti-tengeri régió kutatási kapacitásának megerősítése a „célnak megfelelő” szabályozások, szakpolitikák és irányítási módszerek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, a régióban jelenleg fennálló és a következő években jelentkező komoly környezeti és társadalmi kihívások hatékony kezelése, valamint a balti-tengeri régió széttagolt környezeti kutatási programozása és megközelítése hatékonyságának és eredményességének azáltal való javítása érdekében, hogy a balti-tengeri ökoszisztémával kapcsolatos kutatási tevékenységeket egy tartós, együttműködésen alapuló, interdiszciplináris, jól integrált és célzott multinacionális programba tömöríti.

A BONUS hozzájárul az EKT létrehozásához és szerkezetének kialakításához is a balti-tengeri térségben.

Az említett célok elérése érdekében fokozni kell a balti-tengeri térség széttagolt környezetkutatási programozásának hatékonyságát és eredményességét azáltal, hogy a kutatási tevékenységeket a térség fenntartható fejlődését támogató tartós, együttműködésen alapuló, interdiszciplináris, jól integrált és célzott multinacionális programba integráljuk. Ennek érdekében a BONUS:

a)

a szakpolitikai célokhoz illeszkedő stratégiai kutatási menetrendet alakít ki;

b)

növeli a fenntartható, határokon átnyúló és ágazatközi, közfinanszírozású kutatási programkoordinációt és -integrációt;

c)

növeli az Unió új balti tagállamainak kutatási kapacitását;

d)

megfelelő konzultációs platformokat állít fel az érdekeltek számára, beleértve az érintett ágazatok képviselőit is;

e)

további pénzügyi forrásokat mozgósít a balti-tengeri ökoszisztémához kapcsolódó, megerősített, ágazatokon átnyúló kutatási együttműködésből;

f)

megfelelő végrehajtási szabályokat állít fel, amelyek lehetővé teszik a BONUS hatékony végrehajtását egy közös irányítást végző jogi személy és irányítási struktúra révén;

g)

több témát érintő, stratégiailag célzott és több partner bevonására irányuló, közös pályázati felhívásokat hirdet meg.

2.   Stratégiai szakasz

2.1.   Célkitűzés

A végrehajtási szakaszt a stratégiai szakasz készíti elő. A stratégiai szakasz foglalkozik a BONUS stratégiai kidolgozásával annak biztosítására, hogy megvalósulhasson a balti-tengeri rendszer kutatásának optimális integrációja. Törekszik az érdekeltek és a felhasználói csoportok bevonásának fokozására annak biztosítására, hogy a kutatás szakpolitikai és irányítási szempontból releváns legyen, és hogy a kutatási témák fontossági sorrendjének megállapítását a szakpolitikai szükségletek vezéreljék, továbbá aktívan törekedni kell a kutatók és kutató intézményeik, valamint az érdekeltek széles körű közösségeinek teljes körű bevonására.

2.2.   Benyújtandó anyagok

A BONUS EEIG legkésőbb a stratégiai szakasz kezdetétől számított 15 hónapon belül megküldi a Bizottságnak az alábbi bekezdésekben felsorolt benyújtandó anyagokat.

A BONUS EEIG kérésére a Bizottság tanácsot és támogatást nyújt az említett benyújtandó anyagok elkészítése során. A BONUS EEIG a Bizottság kérésére beszámol az előrehaladásról.

2.2.1.   Stratégiai kutatási menetrend

A stratégiai kutatási menetrendet a részt vevő államokkal, az érdekeltek széles körével és a Bizottsággal egyeztetve kell kidolgozni és elfogadni. A menetrend szolgál a szakpolitikai célokhoz illeszkedő program alapjául. A menetrend úgy szélesíti a kutatások fókuszát, hogy azok a tengeri ökoszisztémán túlmenően magukban foglalják a vízgyűjtő medencén alapuló megközelítést is, amely a balti-tengeri térség ökoszisztémáinak minőségére és termelékenységére kiható, kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik.

A menetrend tartalmazza a balti-tengeri rendszer kutatása alapkonfigurációjának és aktuális állásának ismertetését, egyértelmű stratégiai kitekintést és ütemtervet kell biztosítania a kitűzött célok megvalósítására vonatkozóan, és a szakpolitikai célokhoz illeszkedő, indikatív pályázati témákat kell meghatároznia, beleértve azok költségvetését, közzétételük időrendjét és a projektek tervezett időtartamát. Emellett a felmerülő kutatási igények kielégítését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia, elő kell segítenie a kutatás pánbalti integrációját, továbbá magában kell foglalnia egy közös ütemtervet, amely a regionális infrastrukturális kapacitások közös használatára és az ezekbe történő jövőbeli beruházások lehetséges tervezésére vonatkozik.

2.2.2.   Az érdekeltek konzultációs platformjai

A releváns BONUS érdekeltekről helyi, nemzeti, regionális és európai szinten készített átfogó elemzés alapján létre kell hozni az érdekeltek konzultációs platformjait és mechanizmusait, amelyek célja, hogy fokozzák és intézményesítsék az összes érintett ágazat érdekeltjeinek bevonását a kritikus hiányosságok feltárása, a kutatási témák fontossági sorrendjének megállapítása és a kutatási eredmények hasznosításának javítása érdekében. Mindez magában foglalja a kutatók részvételét – beleértve az egyéb releváns, a tengerrel nem összefüggő természettudományok, társadalom- és közgazdaságtudományi tudományágak kutatóit is – a stratégiai kutatási menetrend, a stratégiai jövőkép és a kutatási prioritások kidolgozásához szükséges multidiszciplinaritás biztosítása érdekében.

Létre kell hozni az ágazati kutatási fórumot (a balti-tengeri rendszer kutatásával és igazgatásával foglalkozó minisztériumok és más szereplők képviselőinek testülete) a BONUS támogatásáért felelős állandó testületként, amelynek feladata a program tervezésének, eredményeinek és a felmerülő kutatási igényeknek döntéshozatali szempontból történő megvitatása. A fórum elősegíti és előmozdítja a pánbalti kutatási integrációt, beleértve az infrastrukturális kapacitások közös használatát és tervezését is, segít a kutatási igények meghatározásában, előmozdítja a kutatási eredmények hasznosítását, és elősegíti a kutatási finanszírozás integrációját.

2.2.3.   Végrehajtási szabályok

A végrehajtási szabályok tartalmazzák a stratégiai kutatási menetrend sikeres végrehajtását biztosító valamennyi szempontot. A végrehajtási szabályoknak adott esetben követniük kell a hetedik keretprogram szabályait. Többek között az alábbi elemekből állnak:

a)

a költségvetési rendeletben a közvetett központi igazgatás tekintetében előírt intézkedések (dokumentumok megszövegezése, eljárások kidolgozása, személyzet felvétele és képzése) elfogadása;

b)

a részt vevő országok legalább 48,75 millió EUR-t elérő hivatalos kötelezettségvállalásainak megszerzése, amelyekből legfeljebb 25 % nyújtható nem pénzbeli infrastrukturális hozzájárulás formájában;

c)

a részt vevő államok nem pénzbeli infrastrukturális hozzájárulásának reális és konkrét tényeken alapuló értékbecslése;

d)

az összes infrastruktúra kimerítő listájának összeállítása, beleértve a tulajdonosaik, üzemeltetőik vagy más felelős hatóságok elérhetőségeit is, valamint ennek szükség szerinti közzététele és frissítése;

e)

annak biztosítása, hogy elfogadják és hatályba léptetik a BONUS kedvezményezettjeivel a BONUS EEIG által központilag létrehozandó támogatási megállapodásokra vonatkozó közös végrehajtási szabályokat, beleértve a részvételre vonatkozó közös és elfogadott szabályokat, a támogatási megállapodás egységes formáját, a pályázókra, a résztvevőkre és a független értékelőkre vonatkozó iránymutatásokat, valamint a kedvezményezettek ellenőrzésének szabályait, beleértve az ellenőrzések Bizottság és Számvevőszék általi lebonyolításának lehetőségét;

f)

a BONUS irányítására a projekt életciklusának valamennyi szakaszában alkalmas igazgatási struktúra kidolgozása;

g)

annak biztosítása, hogy a BONUS EEIG-nek az emberi erőforrások és a multidiszciplináris szakértelem terén való megerősítéséhez megfelelő pénzügyi forrásokat nyújtsanak, hogy az támogathassa a BONUS stratégiai szempontjait és hatékony végrehajtását;

h)

a BONUS-projektek finanszírozását biztosító finanszírozási struktúra kidolgozása;

i)

kommunikációs és terjesztési stratégia kidolgozása, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja, hogy az eredmények és az adatok megfeleljenek az európai tengeri megfigyelési és adathálózat normáinak.

A nem pénzbeli infrastrukturális hozzájárulás tekintetében a stratégiai szakasz során konkrét megközelítést és szabályokat kell kidolgozni, amelyek révén a részt vevő államok elkötelezik magukat az iránt, hogy a BONUS kedvezményezettjei számára biztosítsák az infrastruktúrákhoz (főként a kutatóhajókhoz) való díjmentes hozzáférést és azok használatát. Az ilyen infrastruktúra használatának költségei nem számítanak támogatható projektköltségeknek. E tekintetben a BONUS EEIG releváns megállapodásokat köt a részt vevő államokkal vagy az infrastruktúratulajdonosokkal, amelyek:

a)

meghatározzák a nem pénzbeli infrastrukturális hozzájárulások értékelésének módszertanát;

b)

biztosítják, hogy a BONUS EEIG, a Bizottság és a Számvevőszék ellenőrizhesse az infrastruktúrákhoz való hozzáférést és azok használatát, valamint az ebből eredő költségeket;

c)

kikötik, hogy a szerződő feleknek évente be kell számolniuk azokról a költségekről, amelyek a BONUS kedvezményezettjeinek az infrastruktúrákhoz való hozzáférésével, illetve az infrastruktúrák általuk történő használatával összefüggésben merültek fel.

2.2.4.   A stratégiai szakasz uniós finanszírozása

A támogatható költségek legfeljebb 50 % erejéig téríthetőek vissza, és ezek a BONUS EEIG-nél felmerült azon tényleges költségek, amelyeket könyvelésében az 1. pontban meghatározott célkitűzés teljesítéséhez szükséges összegként regisztráltak. A költségek 2010. január 1-jétől támogathatók, és azokat részletesebben meg kell határozni a stratégiai szakaszra vonatkozó támogatási megállapodásban.

3.   Végrehajtási szakasz

Amennyiben a 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltételek teljesülnek, és a BONUS EEIG előzetes ellenőrzése pozitív eredménnyel zárul, a Bizottság és a BONUS EEIG megköti a végrehajtási megállapodást.

3.1.   Célkitűzések

A végrehajtási szakasz során közös pályázati felhívásokat kell közzétenni és végrehajtani olyan, stratégiailag motivált BONUS-projektek finanszírozása céljából, amelyek a kezdeményezés céljaira irányulnak. A témákat a BONUS stratégiai kutatási menetrendjéből kell venni, azoknak amennyire lehetséges tiszteletben kell tartaniuk az elfogadott ütemtervet, és le kell fedniük a kutatási, technológiai fejlesztési és képzési és/vagy terjesztési tevékenységeket.

3.2.   A BONUS-projektek végrehajtása

A BONUS projekteket több partner részvételével megvalósuló, transznacionális projektek keretében kell végrehajtani, amelyekben három különböző tagállamból vagy társult országból legalább három független támogatható jogi személy vesz részt, akik közül legalább kettőnek valamely részt vevő államból kell származnia.

A BONUS szerinti finanszírozásban a tagállamok és a társult országok jogi személyei részesülhetnek. A BONUS-projekt keretében pályázati javaslatot benyújtó konzorciumokban harmadik államból származó résztvevők is lehetnek, feltéve, hogy ténylegesen biztosítható, hogy az rendelkezik a részvételével kapcsolatos költségek teljes fedezéséhez szükséges forrásokkal.

A pályázati felhívásoknak egyértelműen meg kell jelölniük a tudományos témaköröket. Az említett témákat a BONUS EEIG a Bizottsággal egyeztetve határozza meg. A témák megjelölésekor figyelembe kell venni a felmerülő igényeket, valamint a korábban végrehajtott projektek, illetve a stratégiai szakasz során és a program időtartama alatt az érdekeltekkel folytatott, széles körű konzultációk eredményeit és következtetéseit.

A BONUS EEIG a pályázati felhívásokat a lehető legszélesebb körben teszi közzé specifikus információhordozók – különösen a hetedik keretprogramról szóló internetes oldalak – felhasználásával, és valamennyi releváns érdekeltet megcéloz a szaksajtón és -kiadványokon keresztül. A pályázati felhívás keretében legalább három hónapon át kell fogadni a pályázatokat. A pályázóknak a pályázati projekteket központilag kell benyújtaniuk a BONUS EEIG-hez, és azok elbírálására egylépcsős értékelési eljárás keretében kerül sor.

A pályázati projekteket meghatározott támogathatósági, kiválasztási és odaítélési szempontok fényében, független felülvizsgálat alapján, központilag kell értékelni és kiválasztani. A legfontosabb értékelési kritériumok a tudományos kiválóság, a végrehajtás minősége és a projekt várható hatása. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a legalapvetőbb értékelési kritériumokat. Kiegészítő kritériumokat is be lehet vezetni, feltéve, hogy azokat közzéteszik a pályázati felhívásban, azok nem diszkriminatívak, és nem érvényesülnek a legalapvetőbb értékelési kritériumok rovására.

A BONUS EEIG biztosítja, hogy minden beérkezett pályázatot legalább három független szakértő bevonásával értékeljenek, akiket a BONUS EEIG az 1906/2006/EK rendeletben foglalt kritériumok alapján jelöl ki. Minden projektjavaslatot minősíteni kell. A független szakértők megvizsgálják, hogy a projektek mennyiben felelnek meg az értékelési szempontoknak, majd a pályázatok benyújtásának szabályaival és a hetedik keretprogram erre vonatkozó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásaival összhangban 0-tól 5-ig pontozzák azokat.

A BONUS EEIG szigorúan a független értékelés eredményei alapján állítja össze a finanszírozási listát. A független szakértők által felállított rangsor betartása kötelező a BONUS pénzalapjainak elosztásakor.

A kiválasztott BONUS-projekteknek megítélt támogatások adminisztrációját a BONUS EEIG felelősségi körében, központilag kell bonyolítani.

3.3.   További tevékenységek

A BONUS-nak a 3.1. és 3.2. pontban meghatározott irányításán túlmenően, a BONUS EEIG az alábbi tevékenységekbe is bekapcsolódik:

a)

a stratégiai kutatási menetrend rendszeres naprakésszé tétele és a kutatási témák fontossági sorrendjének meghatározása a felmerülő igényeknek és a korábban végrehajtott projektek eredményeinek és következményeinek figyelembevétele érdekében, az érdekeltekkel folytatott és a 2.2.2. pontban említett, széles körű konzultációk alapján;

b)

a BONUS keretében finanszírozott projektek transznacionális és multidiszciplináris kutatócsoportjainak az egyedülálló kutatási infrastruktúrákhoz és létesítményekhez való hozzáférésének megkönnyítése;

c)

a tudomány és a szakpolitika közötti hatékony kapcsolat létrehozásának elősegítése a kutatási eredmények optimális hasznosítása érdekében;

d)

a részt vevő országok általi finanszírozás biztosítása, amely a BONUS-t követő periódusban az Unió támogatása nélkül is képes biztosítani a BONUS fenntarthatóságát;

e)

fokozott együttműködés a regionális környezeti kutatási programok és az egyéb európai tengeri medencékben működő releváns tudományos közösségek között;

f)

kommunikációs és terjesztési tevékenységek;

g)

a BONUS EEIG proaktívan részt vesz a legjobb gyakorlatok cseréjében az egyéb európai regionális tengeri medencékkel, valamint a megfelelő európai szintű információmegosztásban a harmonizáció és hatékonyság biztosítása érdekében.

3.4.   Hozzájárulások a végrehajtási szakasz során

A BONUS végrehajtási szakaszát a részt vevő államok és az Unió legalább öt éven keresztül társfinanszírozza mindaddig, amíg a BONUS keretében finanszírozott projektek teljes életciklusa véget nem ér, feltéve, hogy az Unió kötelezettségvállalásait 2013-ig rendezik és a Bizottsággal szembeni összes beszámolási kötelezettség teljesül. A végrehajtási szakasz során az uniós pénzügyi hozzájárulás eléri a BONUS-projektek részt vevő államainak a BONUS EEIG-en keresztül készpénzben nyújtott hozzájárulásainak és nem pénzbeli infrastrukturális hozzájárulásainak, valamint a végrehajtási szakaszban a BONUS EEIG által viselt működési költségeknek az értékét. E működési költségek nem haladhatják meg az 5 millió EUR-t.

Az uniós pénzügyi hozzájárulást a BONUS EEIG-nek kell kapnia és kezelnie. A részt vevő államok vagy saját maguk kezelik nemzeti hozzájárulásukat, és ily módon készpénz-hozzájárulásukat kizárólag – központi szinten kiválasztott – belföldi kutatásokra fordítják, vagy hozzájárulásukat a BONUS EEIG központi igazgatási hatáskörébe utalják.

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi megállapodásokban jóváhagyott feltételek teljesülése esetén az Unió pénzügyi hozzájárulását a részt vevő országok által a BONUS-kedvezményezetteknek és a BONUS EEIG-nek befizetett készpénz-hozzájárulásokról, valamint a BONUS projektjeihez nyújtott nem pénzbeli infrastrukturális hozzájárulásokról szóló igazolások alapján kell folyósítani.

A BONUS pénzalapjainak megfelelő felhasználásáért a BONUS EEIG felelős, és azt a projekteknek a BONUS EEIG által vagy annak megbízásából elvégzett független pénzügyi ellenőrzése során állapítják meg.

3.5.   A BONUS-projektek finanszírozása

A 3. cikk (3) bekezdésének f) pontjától függően a BONUS projektek finanszírozása a támogatható költségek legfeljebb 100 %-ára terjed ki, mely költségeket – a BONUS EEIG által a végrehajtási szabályokban megállapított és a Bizottság által a végrehajtási megállapodásban elfogadott – közös finanszírozási szabályok és a közös finanszírozási ráták alapján kell kiszámítani.


II. MELLÉKLET

A BONUS IRÁNYÍTÁSA

A BONUS irányítását a BONUS EEIG végzi titkársága révén. A BONUS EEIG a következő struktúrákat hozta létre a BONUS céljaira:

a)

irányítóbizottság;

b)

titkárság;

c)

tanácsadó testület;

d)

ágazati kutatási fórum; és

e)

a projektkoordinátorok fóruma.

a)

Az irányítóbizottság a BONUS EEIG legfelsőbb szerve, amely egyben a döntéshozó és a titkárságot irányító testület. Az irányítóbizottság a kutatásfinanszírozási és -igazgatási intézményeknek a BONUS EEIG tagjai által kinevezett főtisztviselőiből áll. Élén az elnök áll, ezt a tisztséget a BONUS EEIG tagjai éves rotációs rendben töltik be. Az előző, a hivatalban lévő és a leendő elnök alkotja a végrehajtó bizottságot, amely támogatja a titkárságot a stratégiai jelentőségű ügyekben. Az irányítóbizottság a titkárság javaslatainak figyelembevételével dönt a BONUS stratégiai irányultságáról, így különösen a BONUS meghatározásáról és aktualizálásáról, a pályázati felhívások tervezéséről, a költségvetés általános felépítéséről, a támogathatósági és kiválasztási kritériumokról, az értékelők köréről, a finanszírozásban részesítendő BONUS-projektek rangsorának jóváhagyásáról, a finanszírozásban részesített BONUS-projektekben folyó munka előrehaladásának figyelemmel kíséréséről, valamint a titkárság megfelelő és precíz munkájának felügyeletéről a BONUS-szal kapcsolatban.

b)

A titkárság élén az ügyvezető igazgató áll, aki végrehajtja az irányítóbizottság határozatait és a BONUS fő képviselőjeként jár el mind a Bizottsággal, mind a nemzeti finanszírozó hivatalokkal szemben. A titkárság felel a BONUS tevékenységeinek általános koordinációjáért és ellenőrzéséért, a pályázati felhívások közzétételéért, értékeléséért és eredményéért, valamint a finanszírozásban részesülő projektek szerződéses, illetve tudományos szempontok szerinti nyomon követéséért, továbbá az elért eredményekről az irányítóbizottságnak történő beszámolásért. Szintén a titkárság felel az érdekeltekkel és a tanácsadó testülettel folytatandó konzultációk tervezéséért és megszervezéséért, illetve azok eredményeinek a stratégiai kutatási menetrendbe való beépítéséért és felhasználásáért, valamint a tudomány és a szakpolitika közötti hatékony kapcsolat létrehozásának elősegítéséért.

c)

A tanácsadó testület az irányítóbizottságot és a titkárságot segíti. Nagy nemzetközi tekintéllyel rendelkező kutatókból, az érdekelt felek képviselőiből áll, ideértve például az idegenforgalom, a megújuló energiák, a halászat és az akvakultúra, a tengeri közlekedés és a biotechnológia ágazati képviselőit, a technológia-szolgáltatókat, beleértve az ipar és a civil társadalomnak az említett ágazatokban, az egyéb integrált balti-tengeri kutatási programokban és más európai regionális tengerekben érdekelt szervezeteit. Független tanácsadást, iránymutatást és ajánlásokat nyújt a BONUS-hoz kapcsolódó tudományos és szakpolitikai kérdésekben. Tevékenysége részét képezi a BONUS céljaival, prioritásaival és irányításával, a BONUS teljesítményének és kutatási eredményei minőségének erősítésével, kapacitásépítésével, hálózatépítésével és a BONUS célkitűzéseinek elérésére irányuló munka helytállóságával kapcsolatos tanácsadás. Segítséget nyújt a BONUS eredményeinek felhasználásában és terjesztésében is.

d)

Az ágazati kutatási fórum a balti-tengeri ökoszisztéma kutatásával és irányításával foglalkozó minisztériumi képviselőkből és más szereplőkből áll. Évente egyszer tart konzultációs ülést, amelyen döntéshozatali szempontból megvitatják a BONUS hozadékait és a felmerülő kutatási igényeket. Fóruma egyben a pánbalti kutatások integrációja elmélyítésének, beleértve a releváns, ágazati finanszírozásban részesülő kutatást és a közös infrastruktúrák használatát és tervezését is.

e)

A projektkoordinátorok fóruma a BONUS-on keresztül finanszírozott projektek koordinátoraiból áll. A fórum a BONUS tudományos koordinációjával és a kutatási eredmények integrációjával és szintézisével összefüggő ügyekben támogatja a titkárságot.


Top