EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R0555

A Bizottság 555/2008/EK rendelete ( 2008. június 27. ) a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

OJ L 170, 30.6.2008, p. 1–80 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 03 Volume 028 P. 156 - 235

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 03/03/2018

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/555/oj

30.6.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/1


A BIZOTTSÁG 555/2008/EK RENDELETE

(2008. június 27.)

a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 22., 84., 89., 97., 107. és 117. cikkére, valamint 121. cikke b) és c) pontjára,

mivel:

(1)

A 479/2008/EK rendelet módosította a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletben (2) megállapított, a borágazatra vonatkozó korábbi szabályozást, valamint az említett rendeletet 2008. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezte.

(2)

A borágazatra vonatkozó hatályos végrehajtási szabályokat több olyan rendelet tartalmazza, amelyeket gyakran módosítottak. A piaci mechanizmusokra, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre, a termelési potenciálra és a borágazat ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási szabályok módosításra szorulnak a borágazati rendszerben a 479/2008/EK rendelettel végrehajtott módosítások, valamint a tapasztalatok fényében. A 479/2008/EK rendelet végrehajtására részletes szabályokat kell elfogadni.

(3)

Az alábbi bizottsági rendeleteket ezért hatályon kívül kell helyezni és helyettük egy új rendeletet kell alkotni:

a Bizottság 2000. május 31-i 1227/2000/EK rendelete a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (3),

a Bizottság 1623/2000/EK rendelete (2000. július 25.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról (4),

a Bizottság 2729/2000/EK rendelete (2000. december 14.) a borágazat ellenőrzésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról (5),

a Bizottság 883/2001/EK rendelete (2001. április 24.) az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek a szőlő- és borágazati termékek harmadik országokkal való kereskedelme tekintetében történő 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (6).

(4)

A 479/2008/EK rendelet II. címe rendelkezéseket tartalmaz egy új, tagállami szinten meghatározandó támogatási rendszerről, amely a borágazat megsegítését célzó konkrét támogatási intézkedések finanszírozására szolgál. Ezt a keretet helyénvaló végrehajtási szabályok megállapításával kitölteni.

(5)

Eljárást kell kidolgozni a támogatási program első alkalommal történő benyújtásához. Ezenkívül eljárást kell kialakítani a támogatási programok következő évre vonatkozó évenkénti módosítására, hogy azokat ki lehessen igazítani olyan új feltételek figyelembevétele céljából, amelyeket a program eredeti beterjesztésekor még nem lehetett előre látni. Minden ilyen változtatás bizonyos korlátokkal és feltételekkel kell engedélyezni annak biztosítására, hogy a jóváhagyott támogatási programok fő célkitűzési ne változzanak.

(6)

A 479/2008/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének értelmében a tagállamok a támogatási programokat az általuk legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten állíthatják össze. Mivel a tervek jóváhagyásáért a tagállamok felelősek, meg kell állapítaniuk a tervek benyújtásának és jóváhagyásának szabályait, valamint a tervek minimális tartalmát.

(7)

A 479/2008/EK rendelet 10. cikke új támogatási intézkedést ír elő a harmadik országok piacán végzett promóciós tevékenységekre. Erre az új intézkedésre vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani.

(8)

A piaci verseny bármilyen torzulásának megelőzésére szabályokat kell kidolgozni a tájékoztató és promóciós kampányok keretében népszerűsített termékek egyedi származására történő utalásra vonatkozóan.

(9)

A jogbiztonság érdekében a promóciós kampány keretében terjesztett üzeneteknek meg kell felelniük a kampány által megcélzott harmadik országok jogszabályainak.

(10)

A kérelmek tagállamok általi kiválasztásának és vizsgálatának szempontjait úgy kell meghatározni, hogy biztosítható legyen a közösségi szabályok betartása és a végrehajtandó intézkedések hatékonysága.

(11)

A közösségi intézkedések hatékonyságágának biztosítására a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a promóciós kampányok összhangban legyenek a nemzeti és regionális promóciós programokkal, illetve kiegészítsék azokat. A szinergiák kiépítése érdekében a tagállamok kidolgozhatnak közös promóciós kampányt, továbbá rendelkezni kell az érintett tagállamok közötti együttműködés elősegítéséről. Elsőbbséget kell biztosítani a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, amelyek nagyvállalkozásokhoz képest jobban rászorulnak a közösségi támogatásokra.

(12)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendelet (7), illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (8) alapján finanszírozott promóciós intézkedések vonatkozásában elkerülhető legyen bármilyen kettős kifizetés, rendelkezni kell a kölcsönös kizárásáról.

(13)

A 479/2008/EK rendelet 11. cikke támogatási intézkedést ír elő a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozóan. Az említett rendelet 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdése konkrétan úgy rendelkezik, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására nyújtott támogatás nem terjed ki a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítására.

(14)

A tagállamok ezenkívül szabályokat alkothatnak az érintett parcellák minimális méretét illetően annak biztosítására, hogy a rendszernek tényleges hatása legyen a termelési potenciálra.

(15)

A 479/2008/EK rendelet 11. cikkének alkalmazása során a tagállamok nagy mérlegelési szabadsággal rendelkeznek a támogatás körének és mértékének részletes meghatározására, ideértve különösen az átalányösszegű kifizetéseket, a hektáronkénti maximális támogatási mértékek megállapítását és a támogatás objektív kritériumok alapján történő modulációját az említett rendelet II. címének I. fejezetében foglalt rendelkezések és az alkalmazásuk alapján elfogadott rendelkezések korlátain belül. Mindazonáltal szükség van közös szabályok megállapítására. Végrehajtásukra és megfelelő felügyeletükre határidős intézkedéseket kell megállapítani. A szabályoknak egyúttal az újratelepítési jogok felhasználására is ki kell terjedniük – amely jogok a szőlőkivágásból erednek, ha a projekt arról rendelkezik – annak érdekében, hogy a nagyobb költségekre való tekintettel nagyobb mértékű támogatás legyen nyújtható.

(16)

az ellenőrizhetőség érdekében a támogatást általában a konkrét intézkedés vagy teljes intézkedéscsomag végrehajtása után kell kifizetni. Ha azonban biztosítékot helyeztek letétbe az intézkedés vagy a teljes intézkedéscsomag végrehajtásának biztosítására, a kifizetésre a végrehajtás előtt is sor kerülhet.

(17)

Részletes rendelkezéseket kell megállapítani a szerkezetátalakítás, valamint az átállítás rendszerének finanszírozásban való részvételre vonatkozóan. Intézkedéseket kell hozni a rendszerre előirányzott pénzeszközök hatékony felhasználására, továbbá helyénvaló rendelkezni különösen az előlegkifizetésekről.

(18)

A 479/2008/EK rendelet 12. cikke új támogatási intézkedésről rendelkezik a zöldszüret tekintetében. A szubszidiaritás elvére tekintettel a tagállamokat felelőssé kell tenni a zöldszüretre vonatkozó kérelmezési eljárással kapcsolatos adminisztratív rendelkezésekért. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani az intézkedések termelők általi végrehajtására vonatkozó határidő meghatározására annak érdekében, hogy – figyelemmel az időbeli korlátokra és a szüretelési időszak közelségére – a tagállamoknak a kifizetések teljesítése előtt legyen elegendő idejük a szükséges ellenőrzések elvégzésére.

(19)

Figyelemmel a zöldszüreti programban felhasznált pénzeszközökre, gondoskodni kell arról, hogy az érintett területeken a végrehajtást követően szisztematikus helyszíni ellenőrzésre kerüljön sor. Ezen ellenőrzéseknek igazolniuk kell, hogy a szőlőt teljes mértékben megsemmisítették. Biztosítaniuk kell továbbá a növény-egészségügyi és a környezetvédelmi követelmények megfelelő betartását is. Az ellenőrizhetőség érdekében a támogatások kifizetését a zöldszüret végrehajtásának ellenőrzését követően kell teljesíteni.

(20)

Emellett meg kell határozni a támogatások maximális szintjét annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne váljon a termékek piaci forgalomba hozatalának tartós alternatívájává.

(21)

A 479/2008/EK rendelet 13. cikke új támogatási intézkedésről rendelkezik a kockázati alapok létrehozása tekintetében. Erre az új intézkedésre vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani. E szabályoknak – amennyire csak lehetséges – rugalmasságot és válság esetén gyors alkalmazhatóságot kell biztosítaniuk, továbbá lehetővé kell tenniük, hogy a döntéseket a tagállamok és a termelői szervezetek hozzák meg. A szabályoknak mindazonáltal meg kell akadályozniuk a visszaéléseket, és korlátokat kell előírniuk, pénzügyi értelemben is. Mivel az új tagállamok termelői általában kevésbé szervezettek, mint más tagállamok termelői, az új tagállamok számára a támogatás felső határát magasabb szinten kell megállapítani.

(22)

A 479/2008/EK rendelet 14. cikke új támogatási intézkedésről rendelkezik a szüreti biztosítás tekintetében. Erre az új intézkedésre vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani. E szabályoknak – amennyire csak lehetséges – rugalmasságot kell biztosítaniuk. A szabályoknak mindazonáltal meg kell akadályozniuk a visszaéléseket, és korlátokat kell előírniuk, pénzügyi értelemben is.

(23)

A 479/2008/EK rendelet 15. cikke új támogatási intézkedésről rendelkezik a vállalkozásokat érintő tárgyi és nem tárgyi beruházások tekintetében. Erre az új intézkedésre vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani, összhangban a vidékfejlesztési intézkedések körében a tárgyi és nem tárgyi beruházásokra vonatkozó intézkedéssel. Meg kell határozni a támogatható beruházások típusait, ideértve az új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztésére irányuló beruházásokat, továbbá meg kell határozni az indikatív támogatható költségeket.

(24)

A 479/2008/EK rendelet 16. cikke új támogatási intézkedésről rendelkezik a melléktermék-lepárlás tekintetében. Erre az új intézkedésre vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani, különösen a melléktermékek ártalmatlanításának feltételei tekintetében, valamint a törköly, a bor és a borseprő lepárlására nyújtott támogatás célját és maximális összegét illetően.

(25)

A 479/2008/EK rendelet 17. cikke új támogatási intézkedésről rendelkezik a szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás tekintetében. Erre az új intézkedésre vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani, különösen a támogatás célját és esetleges kiigazításait illetően.

(26)

A 479/2008/EK rendelet 18. cikke új támogatási intézkedésről rendelkezik a krízislepárlás tekintetében. Erre az új intézkedésre vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani, különösen a támogatásra vonatkozó eljárások és szabályok, valamint a támogatási összeg meghatározásakor figyelembe veendő szempontok tekintetében.

(27)

A 479/2008/EK rendelet 19. cikke új támogatási intézkedésről rendelkezik az alkoholtartalom-növelés céljából alkalmazott sűrített szőlőmust tekintetében. Erre az új intézkedésre vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani, különösen a támogatás célja és maximális összege tekintetében, valamint annak érdekében, hogy az alkoholtartalom növelésére használt termékeket külön ellenőrzéseknek vessék alá.

(28)

A 479/2008/EK rendelet II. címe végrehajtásának nyomon követéséhez és a piac kellő irányításához elengedhetetlenül fontos, hogy a Bizottság megfelelő adatokkal rendelkezzen a támogatási programok végrehajtásáról. Erre való tekintettel meg kell állapítani a támogatási programok hatékonyságának és eredményességének felmérésére szolgáló jelentésekben és értékelésekben feltüntetendő információk körét.

(29)

Az e rendelettel megállapított egyedi szabályokon túlmenően alkalmazni kell a költségvetési fegyelemre vonatkozó általános szabályokat és különösen a tagállamok hiányos vagy pontatlan bevallásaira vonatkozó szabályokat.

(30)

A rendszer pénzügyi igazgatásának részleteire nézve a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (9) végrehajtására elfogadott szabályok az irányadóak.

(31)

A 479/2008/EK rendelet 76. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy azon levek és mustok esetében, amelyeknél a vám alkalmazása a termék importárától függ, a szóban forgó ár tényleges összegét vagy minden egyes szállítmány megvizsgálásával, vagy behozatali átalányérték alkalmazásával kell ellenőrizni. A szőlőlé és -must Közösségbe történő behozatalára vonatkozó intézkedések jelenlegi jellemzői – különösen az említett behozatalnak mind a volumenre, mind pedig a gyakoriságra vonatkozó rendszertelensége, valamint a behozatal helye és a szóban forgó termékek származási helye – nem teszik lehetővé a tényleges importárat tükröző, reprezentatív behozatali átalányértékek kiszámítását. Ilyen körülmények között a szóban forgó árat minden egyes szállítmány ellenőrzésével kell igazolni.

(32)

Az importárnak – amelynek alapján a behozott termékeket a Közös Vámtarifába besorolják – egyenlőnek kell lennie a szóban forgó termékek biztosítással és a közösségi vámterületre történő belépés helyéig történő szállítási költségével növelt FOB-árával.

(33)

A 479/2008/EK rendelet 82. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a szóban forgó cikk hatálya alá tartozó, importált termékeket a termékek származási helye szerinti harmadik ország által kijelölt szerv vagy szolgálat részéről kiállított tanúsítványnak és analitikai bizonylatnak kell kísérnie. Meg kell állapítani az analitikai bizonylat minimumkövetelményeit.

(34)

Az ellenőrzés egyszerűsítése érdekében rendelkezni kell a tanúsítvány és az analitikai bizonylat alóli mentesítésről olyan termékek esetében, amelyeket korlátozott mennyiségben és kis konténerekbe csomagoltan, harmadik országokból importálnak.

(35)

A jogharmonizáció érdekében a Közösségbe importálandó borászati termékek tanúsítványának és analitikai bizonylatának bemutatására vonatkozó követelmény alóli mentesítésnek összhangban kell lennie a mentességre vonatkozó vámszabályokkal, valamint a borászati termékek szállítmányait a Közösségen belül kísérő okmányokra alkalmazandó intézkedésekkel.

(36)

Az igazgatási tevékenységek különböző területein a számítógépes eljárások használata fokozatosan felváltja a kézi adatfeldolgozást. Szükséges tehát, hogy a V I 1 és V I 2 okmányok kiállítása és használata során számítógépes és elektronikus eljárások is alkalmazhatók legyenek.

(37)

Egyes harmadik országok, amelyek a 479/2008/EK rendelet 82. cikkének (3) bekezdésében említett szerveik vagy szolgálataik révén hatékony rendszert alakítottak ki bortermelőik ellenőrzésére, kinyilvánították azon kívánságukat, hogy engedélyezhessék a tanúsítványok és analitikai bizonylatok termelők általi kiadását. Az e harmadik országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítése érdekében – feltéve, hogy azok a Közösséggel olyan kötelezettségvállalásokat írtak alá, amelyek a csalás megakadályozására irányuló szorosabb együttműködésről szóló záradékokat tartalmaznak, valamint a Közösséggel jó kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak – helyénvaló engedélyezni, hogy a közösségi eredetű boroknál már jóváhagyott rendszerhez hasonlóan a termelők által kiadott okmányok a harmadik országok említett szervei vagy szolgálatai által kiadott okmányoknak legyenek tekinthetők. Ezekben az esetekben megfelelő biztosítékok nyújtására van szükség, továbbá az ilyen okmányok kiállítása felett kellő ellenőrzést kell gyakorolni.

(38)

A harmadik országokban tanúsítványok és analitikai bizonylatok kiállítását engedélyező szervek és laboratóriumok nevét és címét tartalmazó jegyzékeket nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy a Közösségnek a borászati termékek behozatalát felügyelő hatóságai végrehajthassák a szükséges ellenőrzéseket.

(39)

A tagállamok illetékes hatóságai által végzendő ellenőrzések megkönnyítése érdekében meg kell állapítani az előírt tanúsítvány és analitikai bizonylat formáját és – amennyiben szükséges – tartalmát, valamint felhasználásának követelményeit.

(40)

A csalás megakadályozása céljából ellenőrizni kell az importált termék minden egyes szállítmányára vonatkozó tanúsítványt és adott esetben az analitikai bizonylatot. Ezért az okmánynak vagy okmányoknak mindaddig kísérniük kell minden egyes szállítmányt, amíg az közösségi ellenőrzés alá nem kerül.

(41)

A kereskedelmi gyakorlat figyelembevétele érdekében az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy felügyelhessék a tanúsítvány és az analitikai bizonylat azon kivonatainak elkészítését, amelyek aztán a borszállítmány megosztásból származó, új szállítmányokat kísérik.

(42)

A fogyasztók gyors és hatékony védelmének biztosítása érdekében elengedhetetlen rendelkezni arról, hogy csalás vagy a fogyasztók egészségének kockázata esetén legyen lehetőség az új intézkedések felfüggesztésére.

(43)

Ezenkívül egyszerű szabályokat kell megállapítani a borászati termék származási országától eltérő harmadik országból történő behozatalnál felmutatandó okmányokkal kapcsolatban abban az esetben, ha a termék nem ment át még lényeges feldolgozáson.

(44)

Az exportőrök és a hatóságok feladatát a V I 1 okmányba foglalt olyan nyilatkozat előírásával kell megkönnyíteni, amely igazolja, hogy a likőrborokhoz és a szeszezett borokhoz hozzáadott alkohol szőlészeti-borászati eredetű, anélkül, hogy e célra külön okmányt kellene benyújtani. Ugyanezen okból lehetővé kell tenni, hogy a V I 1 okmány olyan tanúsítványként szolgáljon, amely igazolja a vámcsökkentésre jogosult borok behozatalához megkövetelt eredetmegjelölést. Egyes borok esetében azonban nincs szükség tanúsítványra vagy analitikai bizonylatra, amennyiben bemutatják az eredetmegjelölési igazolást. Az említett likőrborok eredetmegjelölésének tanúsításához engedélyezni kell a V I 1 okmány felhasználását, az analitikai bizonylatra vonatkozó részt pedig nem kell kitölteni.

(45)

A bor egyes harmadik országokkal kötött megállapodásokban meghatározott engedmények keretében történő behozatala a hivatalos szervek vagy a mindkét szerződő fél által hivatalosan elismert, közösen összeállított jegyzéken szereplő szervek által kiállított tanúsítvány felmutatásához van kötve, amely igazolja, hogy a szóban forgó bor megfelel az engedményhez szükséges feltételeknek.

(46)

A tagállamoknak el kell küldeniük a Bizottság részére azon hivatalos vagy hivatalosan elismert szervek jegyzékét, amelyek – javaslatuk szerint – kiállíthatnak ilyen tanúsítványokat annak érdekében, hogy a Bizottság az érintett harmadik országokkal összeállíthassa és kicserélhesse ezeket a jegyzékeket. E szervek feladatainak megkönnyítése érdekében a jegyzékeket megfelelő formában és megfelelő adathordozón kell benyújtani.

(47)

A 479/2008/EK rendelet 85. és 86. cikke a jogszerűtlen telepítések kezeléséről rendelkezik. Részletes szabályokat kell megállapítani az olyan termelőkre alkalmazandó büntetések tekintetében, akik nem tettek eleget az 1998. szeptember 1. előtti jogszerűtlen telepítésekre vonatkozó új rendezési vagy kivágási kötelezettségnek, továbbá ebben az összefüggésben a tagállamok által a Bizottságnak teendő bejelentések részletes szabályait is meg kell határozni. A tagállamok által kiszabott korábbi szankciók sérelme nélkül, a jogszerűtlen szőlőültetvények kivágására vonatkozó kötelezettség betartásának elmulasztása esetén alkalmazandó büntetésnek kellően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a termelőket a kötelezettség betartására sarkallja. A büntetésnek ezért a kivágási támogatás átlagos értéke legalább kétszeresének kell lennie.

(48)

A 479/2008/EK rendelet 87. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy forgalmon kívül tartási bizonyítékot kell megkövetelni minden olyan esetben, amikor a jogszerűtlen szőlőültetvényről származó termékek kizárólag lepárlás céljából forgalomba hozhatók. Az ellenőrzés megerősítése érdekében a forgalmon kívül tartást három esetre kell korlátozni, nevezetesen a lepárlásra való átadásra, a termelő költségén végzendő zöldszüretre vagy a háztartási fogyasztásra, amennyiben a szőlőültetvény területe nem haladja meg a 0,1 hektárt. Helyénvaló határidőt megállapítani a lepárlási szerződések említett cikkben előírt benyújtására. A zöldszüretet tervező termelőknek szándékukról kellő időben értesíteniük kell az illetékes hatóságokat az ellenőrzés hatékony megszervezése érdekében. A fokozottabb ellenőrizhetőség érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani kötelező előzetes értesítés előírására, amelyben a termelők jelezhetik, hogy a forgalmon kívül tartás három formája közül melyiket választják, valamint arra, hogy a forgalmon kívül tartás lehetséges módjai tekintetében tovább korlátozzák a termelők választási lehetőségeit.

(49)

A közösségi költségvetés tisztességes és ellenőrizhető felhasználása érdekében pénzügyi következményekkel járó büntetéseket kell előírni arra az esetre, ha a tagállamok nem tesznek eleget a jogszerűtlen telepítésekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségnek.

(50)

A 479/2008/EK rendelet 91. cikkének (1) bekezdése rendelkezik az új telepítési jogok engedélyezéséről területrendezési intézkedések vagy közérdekű kisajátításra vonatkozó intézkedések esetében. Az új telepítési jogok nem haladhatják meg a termelők által a szóban forgó intézkedések eredményeképpen kivont terület 105 %-ának megfelelő terület telepítését annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az említett rendelet 90. cikkének (1) bekezdésében foglalt telepítési tilalom megszegése.

(51)

A 479/2008/EK rendelet 91. cikkének (1) bekezdése új telepítési jogok odaítéléséről is rendelkezik kísérletek és oltványiskolák esetében. Az odaítélt új telepítési jogok alapján beültetett területek kizárólag meghatározott célokra használhatók, és az ilyen területekről származó szőlőből készített borászati termékek nem forgalmazhatók. A jelenlegi szőlőtermesztési kísérletek folytatását és az oltványiskolák fenntartását engedélyezni kell a hatályos szabályoknak megfelelően.

(52)

A 479/2008/EK rendelet 91. cikkének (1) bekezdése ugyancsak rendelkezik új telepítési jogok odaítéléséről olyan területek esetében, amelyek bora vagy borászati termékei kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szolgálnak. Egyes tagállamokban azonban az ilyen esetek nagy száma olykor túlzott adminisztratív terhet jelentene. Ennek megfelelően a tagállamok számára lehetővé kell tenni ilyen területek engedélyezését, még ha azokra nem is ítéltek oda telepítési jogot, amennyiben – a piaci egyensúly megzavarását elkerülendő – a szóban forgó területek kicsik és az adott szőlőtermesztő nem folytat kereskedelmi célú bortermelést. A területeket és a termelőket megfelelő ellenőrzés és szankciórendszer alá kell vonni, beleértve az ilyen területeken lévő szőlő kivágását is olyan esetekben, ha a rendelkezéseket nem tartják be.

(53)

Nem engedélyezhető újratelepítési jog olyan területek vonatkozásában, amelyeken a 479/2008/EK rendelet követelményeinek megszegése miatt kötelező szőlőkivágást kellett végrehajtani. Ugyanebből a célból nem lehet újratelepítési jogot odaítélni az olyan területeken történő kivágás céljából, amelyekre kereskedelmi célú bortermeléstől eltérő célra engedélyeztek új telepítési jogot.

(54)

A 479/2008/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdése rendelkezik újratelepítési jog odaítéléséről olyan termelők számára, akik vállalják egy szőlőültetvény jövőbeli kivágását. Ez csak akkor engedélyezhető, ha az érintett termelő nem rendelkezik elegendő telepítési joggal ahhoz, hogy a kivágásra kijelölt területtel megegyező nagyságú területen szőlőt telepítsen. Az újratelepítési jogok ilyen kötelezettségvállalás alapján történő odaítélése csak a kivágás teljesítését garantáló biztosíték letétbe helyezése mellett engedélyezhető. Az új telepítésű területek és a kivágással érintett területek egyidejű fennállásakor a piaci egyensúly zavarának elkerülése érdekében csak az egyik ilyen területen lehet engedélyezni forgalmazásra kerülő bor termelését.

(55)

A 479/2008/EK rendelet 93. cikke a termelési potenciál hatékonyabb kezelése érdekében rendelkezik a nemzeti és/vagy regionális jogtartalékok képzéséről és fenntartásáról. A piaci egyensúly zavarának elkerülése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a tartalékrendszeren keresztül történő jogátruházás a területükön ne vezessen a termelési potenciál növekedéséhez. A termelési potenciál növekedését illetően az említett rendelet 92. cikkének (5) bekezdése már rendelkezik hasonló tilalomról a jogok egyes gazdaságok közötti átruházása esetére. Ilyen helyzetekben a tagállamok csökkentési együtthatót alkalmazhatnak a jogok átruházása tekintetében.

(56)

A 479/2008/EK rendelet 93. cikkének (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak nem kell jogtartalékrendszert létrehozniuk, ha bizonyítani tudják, hogy területük egészén létezik a telepítési jogokat kezelő, hatékonyan működő rendszer. Ebben a helyzetben a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy területük egyes részein a jogtartalékrendszert hajtják végre, más részein pedig egy másik, hatékony rendszert működtetnek. Az említett cikk szerinti lehetőséggel élni kívánó tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy náluk létezik ilyen rendszer, valamint hogy szükség van az említett rendelet V. címe I. fejezetének rendelkezéseitől való eltérésre.

(57)

A 479/2008/EK rendelet 90. cikkének (6) bekezdése szerint a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a szőlőtelepítési tilalmat területükön vagy területük egyes részein legkésőbb 2018. december 31-ig fenntartják. Helyénvaló előírni, hogy az e lehetőséggel élni kívánó tagállamok szándékukról kellő időben értesítsék a Bizottságot.

(58)

A 479/2008/EK rendelet 100. cikke előírja, hogy a kivágási támogatás csak a gondozott területekre vonatkozóan ítélhető oda. Annak érdekében, hogy a tagállamok a kötelező helyszíni ellenőrzéseken túlmenően megvizsgálhassák, egy adott terület kellően gondozott-e, rendelkezni kell az adott szőlészeti gazdaság termelésére vonatkozó bizonyítékokról. A vizsgálatot az előző évek szüreti jelentéseinek ellenőrzésével kell elvégezni, illetve – amennyiben a szüreti jelentés kellően indokolt okokból kifolyólag nem áll rendelkezésre – más, a tagállamok által e célra kidolgozott módon, amelynek megbízhatóságát a tagállamnak alaposan ellenőriznie kell.

(59)

A 479/2008/EK rendelet 104. cikke (4) bekezdésének értelmében a tagállamok a hegyvidéki területeken és a meredek lejtőkön található szőlőültetvényeket kizárhatják kivágási program alól. E kizárás hatályának olyan lejtő miatt létesített teraszokra is ki kell terjednie, amelyek meredek lejtése túlzottan megnehezítené a művelést vagy eróziós problémákhoz vezetne. Széles körben elfogadott szakmai előírások alapján indokolt kritériumokat megállapítani az olyan területek vonatkozásában, amelyeket érinthet az említett kizárás. Továbbá az említett rendelet 104. cikkének (5) és (6) bekezdése értelmében a tagállamok környezetvédelmi megfontolásokból is kizárhatnak területeket, Görögország pedig Kréta és Evia szigete kivételével ugyanezt teheti az égei-tengeri szigetek és a jón-tengeri szigetek szőlővel betelepített területeivel. E kizárásokat alaposan meg kell indokolni, és azokról a Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell.

(60)

A szőlőtermő területek termelésből való végleges kivonásával kapcsolatos korábbi intézkedés alkalmazása során gyűjtött tapasztalatok fényében célszerű megtartani a támogatási sávok rendszerét. A kivágási támogatás új sávjai úgy viszonyulnak a 479/2008/EK rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandó támogatási sávokhoz, hogy azokhoz 2009-ben 20 %-ot, 2010-ben 10 %-ot, 2011-ben pedig 0 %-ot kell hozzáadni.

(61)

A szubszidiaritás elvére tekintettel a tagállamokat felelőssé kell tenni a kivágási támogatásra vonatkozó kérelmezési eljárással kapcsolatos igazgatási megállapodásokért. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani a kivágás termelők általi végrehajtására vonatkozó határidő meghatározására annak érdekében, hogy a kifizetések október 15-ig esedékes teljesítése előtt legyen elegendő idejük a szükséges ellenőrzések elvégzésére.

(62)

A kivágási támogatásra elkülönített pénzeszközök hatékony felhasználása érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk egy olyan rendszert, amelynek segítségével ellenőrizhető a támogatás iránti kérelmek megalapozottsága, beleértve adott esetben a termelő által tett írásbeli kötelezettségvállalást, valamint az arra vonatkozó kötelezettséget, hogy a kérelem kezelésével összefüggő költségeket az érintett termelő viseli, ha a kérelmet kellően indokolt ok nélkül visszavonják.

(63)

Az ellenőrizhetőség érdekében a támogatás kifizetését a kivágás végrehajtása után kell teljesíteni.

(64)

A 479/2008/EK rendelet 104. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy területük egésze vagy egy adott régió vonatkozásában elutasítsák az azt követően benyújtott kérelmeket, hogy a kivágott területek összessége elérte területük 8 %-át, illetve a régió területének 10 %-át. Helyénvaló előírni a tagállamokat számára, hogy ilyen döntésekről értesítsék a Bizottságot.

(65)

A 479/2008/EK rendelet II. és V. címe végrehajtásának nyomon követése és a piac kellő irányítása végett elengedhetetlenül fontos, hogy a Bizottság megfelelő adatokat kapjon a termelési potenciálról. Ebben az összefüggésben meg kell állapítani az említett rendelet 109. cikkében szereplő jegyzékben foglalt információkra vonatkozó részleteket.

(66)

Annak érdekében, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására, a zöldszüretre és a kivágásra nyújtott támogatások kifizetését illetően egységesebb alapot lehessen létrehozni, indokolt közösségi szinten megállapítani a területfelmérés szabályait, azaz meghatározni, hogy mi minősül szőlővel beültetett területnek.

(67)

Intézkedéseket kell megállapítani a 479/2008/EK rendelet és az e rendelet helyes alkalmazásának biztosításához szükséges ellenőrzések, valamint a feltárt szabálytalanságokra alkalmazandó megfelelő szankciók tekintetében. Ezen intézkedéseknek mind a közösségi szinten megállapított konkrét ellenőrzéseket és szankciókat, mind a kiegészítő nemzeti ellenőrzéseket és szankciókat tartalmazniuk kell. Az ellenőrzéseknek és a szankcióknak visszatartó erejűnek, hatékonynak és arányosnak kell lenniük.

(68)

A termelési potenciállal összefüggő ellenőrzéseket elsősorban a szőlőkataszterre kell alapozni.

(69)

Figyelemmel a termelési potenciál ellenőrzésének fontosságára és a kivágási programban felhasznált pénzeszközökre, gondoskodni kell arról, hogy az érintett területeken mind a kivágás előtt, mind az után szisztematikus helyszíni ellenőrzésre kerüljön sor. Azonban a megbízható grafikai eszközzel és az érintett területtel kapcsolatban naprakész információkkal rendelkező tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ellenőrzést a kivágás előtt végezhessék el adminisztratív úton. Ami a kivágás utáni ellenőrzést illeti, a távérzékelés alkalmas lehet annak ellenőrzésére, hogy a szőlőültetvények kivágása valóban megtörtént-e, ezért az ellenőrzés ezen (utólagos) szakaszára indokolt engedélyezni a távérzékelés használatát. Tekintettel a távérzékeléssel történő területszámítás nehézségeire, ezt a módszert csak olyan esetekben indokolt engedélyezni, ha a kivágás egész szőlőültetvényeket érint, illetve ha a távérzékelés pontossága 1 m2 vagy annál jobb. Mindenesetre legalább a kivágás előtti vagy az azt követő ellenőrzést a helyszínen kell elvégezni.

(70)

A borágazatra vonatkozó rendelkezések egységes alkalmazása végett olyan szabályokat kell alkotni, amelyek egyrészt meghatározzák a már hatályban lévő nemzeti és közösségi szintű ellenőrzési eljárásokat, másrészt közvetlen együttműködést biztosítanak a borágazat ellenőrzéséért felelős szervek között.

(71)

Megfelelő szabályoknak kell meghatározniuk annak módját, ahogyan a nemzeti szervek és a Bizottság segítik egymást a borágazatra vonatkozó szabályok helyes alkalmazásának biztosításában. E szabályok nem akadályozhatják a közösségi kiadásokkal, a bűncselekményekkel vagy a közigazgatási szankciókkal kapcsolatos egyedi rendelkezések alkalmazását.

(72)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell a borágazat ellenőrzéséért felelős szervek munkájának hatékonyságáról. Ezért ki kell jelölniük egy szervet, amely felelős az egymás közötti és a Bizottsággal való kapcsolattartásért. Ezenkívül elengedhetetlen az ellenőrzési műveletek illetékes szervek közötti koordinálása minden olyan tagállamban, ahol a borágazat ellenőrzése több illetékes szerv között oszlik meg.

(73)

A szabályok Közösségen belüli egységes alkalmazása érdekében a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az illetékes szervek személyi állománya megfelelő vizsgálati hatáskörrel rendelkezzen a szabályok betartásának ellenőrzéséhez.

(74)

A borágazat piacainak egymásrautaltságát tükrözi a tagállamok közötti kereskedelem alakulása és különösen az ágazatban működő nemzetközi társaságok számának állandó növekedése, valamint az ágazati szabályokban foglalt azon lehetőség, hogy a tevékenységeket – akár támogatással, akár a nélkül – a termék származási helyétől különböző helyszínen végezzék, vagy oda telepítsék át. Ez a helyzet szükségessé teszi az ellenőrzési módszerek magasabb fokú összehangolását és az ellenőrzést végző szervek közötti együttműködés fokozását.

(75)

Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan működhessenek együtt a borágazat szabályainak alkalmazásában, a tagállamok illetékes szervei számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kérésre kapcsolatba léphessenek egy másik tagállam illetékes szervével. Az ilyen kapcsolattartás és segítségnyújtás szabályait ki kell dolgozni.

(76)

Tekintettel egyes ügyek összetettségére és rendezésük sürgősségére, elengedhetetlenül fontos, hogy egy jogsegélyt kérő illetékes szerv meghatalmazott tisztviselői a másik illetékes szerv egyetértésével jelen legyenek a vizsgálatok végrehajtásánál.

(77)

Csalás komoly veszélye esetén, illetve egy vagy több tagállamot érintő csalás esetén a különféle érintett szerveknek képesnek kell lenniük arra, hogy automatikusan, külön megkeresés nélkül is végrehajtsanak jogsegélyeljárást.

(78)

Az e rendelet alkalmazása során kicserélt adatok természete miatt a szóban forgó információk a szakmai titoktartási szabályok hatálya alá tartoznak.

(79)

A 2729/2000/EK rendelet analitikai adatbankot hot létre a Közös Kutatóközpontban azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az analitikai vizsgálatok közösségi szintű harmonizálásához, valamint hogy összegyűjtse a tagállamok vizsgálati mintáit és jelentéseit.

(80)

A referenciaizotópos elemzések hatékonyabb ellenőrzést biztosítanak a borok alkoholtartalom-növelése vagy vizezése tekintetében, illetve – egyéb izotópos elemzések eredményeivel kiegészítve – elősegítik a borok nevében jelzett származási hely valódiságának igazolását. Az ilyen elemzések eredményeinek könnyebb értékelése érdekében lehetővé kell tenni az eredmények összevetését olyan korábban végzett elemzések eredményeivel, amelyeket hasonló jellegű, igazolt termőhelyről származó és hitelesített termelési eljárással készült termékeken ugyanolyan módszerrel folytattak le.

(81)

A borok és borszármazékok izotópos elemzését a 479/2008/EK rendelet 31. cikkében meghatározott, referenciaként elfogadott analitikai módszerekkel kell elvégezni.

(82)

A célnak megfelelően felszerelt közösségi laboratóriumokban végzett elemzések eredményeinek könnyebb értékelése és az ilyen laboratóriumokból származó eredmények összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében egységesíteni kell a szőlőminták vételének, erjesztésének és tárolásának szabályait.

(83)

A vizsgálati adatok minőségének és összevethetőségének biztosítása érdekében a tagállamok által az adatbank számára izotópos elemzések végzésére kijelölt laboratóriumok számára rendszerbe foglalt, elsimert minőségi előírások alkalmazását kell előírni.

(84)

Az izotópos elemzés a borágazatban ellenőrzésre és a csalás elleni küzdelemre szolgáló analitikai módszer, amely rendkívül speciális tudományos szakismereteket és műszaki berendezéseket igényel. A Közösséghez 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozó tagállamok többnyire nem rendelkeznek az e módszer szerinti elemzések elvégzésére alkalmas berendezésekkel. Az ellenőrzési eljárások egységes alkalmazása érdekében az elemzést a Közös Kutatóközpontnak kell elvégeznie az említett tagállamok számára, amíg azok nem tesznek szert az e feladat teljesítéséhez szükséges berendezésekne és szakértelmre.

(85)

A borászati termékek izotópos elemzése és az eredmények értékelése nehéz feladat, ezért az ilyen elemzési eredmények egységes értékelése érdekében a Közös Kutatóközpont adatbankját hozzáférhetővé kell tenni a fenti analitikai módszert alkalmazó hatósági laboratóriumok számára és – külön kérésre – a tagállamok egyéb hivatalos szervei számára is, tiszteletben tartva ugyanakkor a személyes adatok védelmének elvét.

(86)

A 2729/2000/EK rendelet tartalmazza a más tagállam hatósági laboratóriumába szállítandó minták vételének szabályait és az izotópos elemzésre szánt minták vételének közös szabályait. Ezeket a szabályokat át kell venni, és a közösségi adatbank számára történő mintavételt úgy kell tekinteni, mint a szervek közötti közvetlen együttműködés keretében végzett, borászati termékeket érintő mintavételt.

(87)

Az ellenőrzés objektivitásának biztosítására a tagállamok illetékes szervének tisztviselői számára lehetővé kell tenni, hogy a mintavétel elvégzésére felkérhessék egy másik tagállam illetékes szervét. A megkereső tisztviselő számára hozzáférést kell biztosítani a mintákhoz, valamint lehetővé kell tenni számára annak meghatározását, hogy a mintákat melyik laboratóriumban elemezzék.

(88)

Részletes szabályokat kell megállapítani a tagállamok illetékes szervei közötti együttműködés részét képező hatósági mintavétel és a minták felhasználása tekintetében. A szabályoknak a Közösség egész területén biztosítaniuk kell a reprezentativitást és a hatósági elemzések eredményeinek ellenőrizhetőségét.

(89)

A mintavétellel, a minták szállításával, analitikai és érzékszervi vizsgálatával, illetve a szakértő alkalmazásával összefüggő kiadások elszámolásának egyszerűsítése érdekében alapelvként kell megállapítani azt, hogy a költségek a mintavételt vagy a szakértő alkalmazását elrendelő szervet terhelik.

(90)

Meg kell határozni az e rendelet alapján végzett ellenőrzések eredményeinek bizonyító erejét.

(91)

Az ellenőrzés zavartalan működése és a szőlőből a szőlőültetvényben történő mintavétel biztosítása érdekében rendelkezéseket kell hozni annak megelőzésére, hogy az érdekelt felek akadályozzák az őket érintő ellenőrzéseket, illetve annak érdekében, hogy az érdekelt felek kötelesek legyenek megkönnyíteni a mintavételt, valamint rendelkezésre bocsátani az e rendelet által megkövetelt információkat.

(92)

Rendelkezéseket kell hozni az e rendelet végrehajtásához szükséges adatszolgáltatás típusa, formátuma és módjai tekintetében. Ide tartozik a tagállamok által a Bizottságnak küldendő tájékoztatás is.

(93)

A közösségi költségvetés tisztességes és ellenőrizhető felhasználása érdekében pénzügyi következményekkel járó szankciókat kell előírni arra az esetre, ha a tagállamok nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek.

(94)

Az e rendelet rendelkezései végrehajtásának igazolásához és ellenőrzéséhez szükséges információkat a tagállamoknak vizsgálat céljára kellő ideig meg kell őrizniük.

(95)

A 479/2008/EK rendelet II. és V. címe alapján teljesített kifizetéseket teljes mértékben a kedvezményezetteknek kell megkapniuk. A felesleges adminisztratív terhek elkerülésére lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a biztosítási támogatást bizonyos feltételekkel a biztosító társaságokon keresztül fizessék ki a termelőknek.

(96)

A termelők tisztességes elbírálásának biztosítására rendelkezni kell a nyilvánvaló tévedések, a vis maior és egyéb rendkívüli körülmények kezeléséről. Szabályokat kell megállapítani a mesterségesen előidézett helyzetekre annak érdekében, hogy ilyen helyzetekből ne származhasson haszon.

(97)

Rendelkezéseket kell hozni a korábbi rendszerről az e rendeletben meghatározott új rendszerre való zökkenőmentes átállás, valamint a 479/2008/EK rendelet 128. cikkében meghatározott átmeneti intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében.

(98)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály és fogalomhasználat

(1)   Ez a rendelet végrehajtási szabályokat állapít meg a 479/2008/EK rendelet alábbi rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban:

a)

támogatási intézkedések (II. cím);

b)

harmadik országokkal folytatott kereskedelem (II. cím);

c)

termelési potenciál (V. cím);

d)

a 109. cikkben előírt jegyzék;

e)

a borágazat ellenőrzése (117. cikk); valamint

f)

a 121. cikk c) pontjában előírt területfelmérés.

Ez a rendelet nem érinti a következők alkalmazását:

a)

a borágazatban elkövetett csalások elleni küzdelemben a tagállamok viszonyát szabályozó egyedi rendelkezések, feltéve, hogy azok elősegítik e rendelet alkalmazását;

b)

a következőkre vonatkozó szabályok:

i.

büntetőeljárások vagy a tagállamok kölcsönös bűnügyi jogsegélye;

ii.

közigazgatási szankciók.

(2)   A 479/2008/EK rendeletben használt fogalmak ugyanazt jelentik ebben a rendeletben.

II.   CÍM

TÁMOGATÁSI PROGRAMOK

I.   FEJEZET

Benyújtási eljárás

2. cikk

A támogatási programok első alkalommal történő benyújtása

(1)   A 479/2008/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett támogatásiprogram-tervezet a 2009 és 2013 közötti öt pénzügyi évre vonatkozik.

A tagállamok támogatási programjuk tervezetét az e rendelet I. mellékletében foglalt mintának megfelelően elektronikus úton nyújtják be a Bizottságnak.

A tagállamok ehhez hasonlóan az első albekezdésben említett támogatásiprogram-tervezet pénzügyi tervét is benyújtják a Bizottságnak a II. melléklet szerinti formanyomtatványon.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a támogatási program (1) bekezdésben említett tervezetéhez kapcsolódó nemzeti jogszabályaikról azok elfogadását vagy módosítását követően.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek úgy határoznak, hogy a 2010-es pénzügyi évre és az azt követő évekre, valamint a 479/2008/EK rendelet II. mellékletében említett időszak egészére rendelkezésre álló nemzeti keret teljes összegét átcsoportosítják az egységes támogatási rendszerbe, az e rendelet II. melléklete szerinti formanyomtatvány megfelelő sorának kitöltésével legkésőbb 2008. június 30-ig egyszerre bejelentenek valamennyi ilyen átcsoportosítást.

(4)   A regionális sajátosságokat tartalmazó támogatási programot készítő tagállamok az e rendelet III. melléklet szerinti formanyomtatványon a régiónkénti részleteket is benyújthatják.

(5)   A kiadásokért a tagállamok vállalnak felelősséget támogatási programjuk Bizottság általi kézhezvételének időpontja és a támogatási program alkalmazásának a 479/2008/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időpontja között.

3. cikk

A támogatási programok módosítása

(1)   A 479/2008/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett felülvizsgált programokat az e rendelet I. mellékletében foglalt formanyomtatványon kell benyújtani, beleértve adott esetben az e rendelet IV. mellékletében szereplő formanyomtatványon elkészítendő felülvizsgált pénzügyi tervet is.

A 479/2008/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett tagállamoknak nem kell benyújtaniuk a IV. mellékletben szereplő formanyomtatványt.

A kiadásokkal járó felelősséget a tagállamok viselik felülvizsgált támogatási programjuk Bizottság általi kézhezvételének időpontja és a támogatási program alkalmazásának a 479/2008/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott időpontja között.

(2)   A természeti katasztrófák következtében végrehajtott szükséghelyzeti intézkedések esetét kivéve a támogatási programokat érintő módosítások évente legfeljebb kétszer nyújthatók be. Amennyiben valamely tagállam úgy véli, hogy támogatási programja módosításra szorul, a módosítást minden évben legkésőbb március 1-je és június 30-a között nyújtja be, amelyhez adott esetben mellékeli:

a)

az I. mellékletben szereplő formanyomtatványon részletezett támogatási program, valamint a IV. mellékletben szereplő formanyomtatványon megadott pénzügyi táblázat naprakésszé tett változatát;

b)

a javasolt módosítások indokolását.

A 479/2008/EK rendelet 9. cikkében említett intézkedést érintő bármilyen átcsoportosítás legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazandóvá válásának naptári évét megelőző év december 1-jéig kell bejelenteni.

II.   FEJEZET

Támogatható intézkedések

1.   szakasz

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

4. cikk

Támogatható intézkedések és piacok

A 479/2008/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett borokra kérhető a harmadik országok piacán végzendő promóciós tevékenységekre vonatkozó támogatás, feltéve, hogy:

a)

a termékeket közvetlen fogyasztásra vagy feldolgozásra szánják, esetükben van lehetőség kivitelre vagy új piacok meghódítására harmadik országokban, valamint nagy hozzáadott értékkel rendelkeznek;

b)

földrajzi jelzéssel ellátott bor esetében a termék származását feltüntetik a tájékoztató vagy promóciós intézkedés részeként;

c)

a támogatott intézkedést világosan meghatározták, beleértve a forgalmazási intézkedés és a becsült költségek meghatározását, valamint annak megállapítását, hogy mely termékek vehetők figyelembe;

d)

a promóciós és tájékoztatási intézkedések támogatásának időtartama a harmadik országbeli kedvezményezettek számára nem haladhatja meg a három évet;

e)

a tájékoztató és/vagy promóciós üzenetek a bor belső tulajdonságain alapulnak, és összhangban állnak azon harmadik országok alkalmazandó jogszabályaival, amelyeket az üzenetek megcéloznak;

f)

a kedvezményezetteknek elegendő kapacitásuk van a harmadik országokkal folytatott kereskedelem sajátos korlátainak leküzdésére, továbbá elegendő erőforrással rendelkeznek az intézkedés lehető leghatékonyabb végrehajtásához. A tagállamok különösen azt ellenőrzik, hogy a promóciós intézkedést követően hosszú távon mind minőségi, mind mennyiségi szempontból elegendő termék áll-e rendelkezésre a piaci igények kielégítésére.

A kedvezményezettek lehetnek magántársaságok, valamint szakmai, termelői, szakmaközi szervezetek, vagy – amennyiben a tagállamok úgy határoznak – állami szervek. A tagállamok mindenesetre nem tehetnek állami szervet a promóciós intézkedés egyetlen kedvezményezettjévé.

Elsőbbséget kell biztosítani a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (10) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a kollektív védjegyeknek.

A támogatási programmal való visszaélés megakadályozására az a) és c) pontban foglaltak általában nem változtathatók meg a támogatott intézkedések időtartama alatt, hacsak nem bizonyítható, hogy az ilyen változtatások lehetővé teszik a szóban forgó intézkedések hatékonyabb végrehajtását.

5. cikk

Kiválasztási eljárás

(1)   A tagállamok meghatározzák a kérelmezés eljárási rendjét, amely tartalmazza különösen a következő részletes szabályokat:

a)

a 4. cikkben megállapított követelményeknek és kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése;

b)

a kérelmek benyújtására és a javasolt intézkedések megfelelőségének vizsgálatára vonatkozó határidők;

c)

az érintett termékekre és forgalmazásukra irányadó szabályok, összhangban e rendelet rendelkezéseivel, a nemzeti rendelkezésekkel és a vonatkozó termékleírással;

d)

a szerződéskötésre irányadó szabályok, beleértve az esetleges típusszerződéseket, a biztosíték előírását és az előlegfizetési rendelkezéseket;

e)

az adott támogatott intézkedés értékelésének szabályai.

(2)   A tagállamok a kérelmeket különösen az alábbi kritériumok szerint választják ki:

a)

a javasolt stratégiák és a megfogalmazott célok összhangja;

b)

a javasolt intézkedések minősége;

c)

az intézkedések várható hatása és eredményessége az érintett termékek iránti kereslet növelésében;

d)

biztosítékok arra vonatkozóan, hogy az érintett gazdasági szereplők hatékonyan működnek, rendelkeznek a szükséges technikai kapacitással, valamint hogy az általuk tervezett intézkedések költsége nem haladja meg a szokásos piaci árakat.

(3)   A kérelmek vizsgálata után a tagállamok a legjobb ár-érték arányú kérelmeket választják ki, a rendelkezésre álló pénzeszközök keretén belül összeállítják azok jegyzékét, majd a kiválasztott kérelmeket a VIII. mellékletben foglalt formanyomtatvány felhasználásával eljuttatják a Bizottságnak a többi tagállam tájékoztatása és az intézkedés koherenciájának fokozása érdekében.

(4)   Két vagy több tagállam határozhat közös promóciós intézkedés végrehajtásáról. E tagállamok hozzájárulnak az intézkedés finanszírozásához, továbbá a nyomon követés, a végrehajtás és az ellenőrzés megkönnyítésére megegyeznek az adminisztratív együttműködés eljárásairól.

(5)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatott nemzeti vagy regionális intézkedések összhangban legyenek a 3/2008/EK rendelet vagy az 1698/2005/EK rendelet alapján finanszírozott intézkedésekkel, valamint a nemzeti vagy regionális kampányok keretében finanszírozott intézkedésekkel.

(6)   A 479/2008/EK rendelet 10. cikke alapján nem nyújtható támogatás az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke c) pontjának iii. alpontja vagy a 3/2008/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján támogatott intézkedésekre.

(7)   A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a támogatást megelőlegezik az intézkedések végrehajtása előtt, feltéve, hogy a kedvezményezett biztosítékot helyezett letétbe.

(8)   Amennyiben a tagállamok nemzeti támogatást nyújtanak promóciós tevékenységre, azt bejelentik az e rendelet I., V., VII. és VIII. melléklete szerinti formanyomtatványok vonatkozó részében.

2.   szakasz

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

6. cikk

Meghatározás

A 479/2008/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alkalmazásában a „természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása” ugyanannak a parcellának ugyanazzal a fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszerrel történő újratelepítése. A tagállamok további előírásokat is megállapíthatnak, különösen a megújított szőlőültetvények korát illetően.

7. cikk

Eljárás és kérelmek

(1)   A tagállamok meghatározzák:

a)

a szerkezetátalakítási intézkedések végrehajtásának határidejét, amely nem haladhatja meg az öt évet;

b)

azon testületek vagy személyek körét, akik kérelmet nyújthatnak be;

c)

a kérelmek fontosság szerinti rangsorolására szolgáló objektív kritériumokat, összhangban a 479/2008/EK tanácsi rendelet 104. cikkének (9) bekezdésével;

d)

a tervjavaslatok tartalmát, amelyek részletes leírást adnak a javasolt intézkedésekről és végrehajtásuk javasolt határidejéről;

e)

a tervek bemutatására és jóváhagyására vonatkozó eljárást, amely rendelkezik különösen a kérelmek benyújtásának határidejéről és objektív kritériumokat határoz meg azok fontosság szerinti rangsorolására;

f)

egy olyan követelményt, amely szerint a kérelmeknek minden egyes pénzügyi évre vonatkozóan meg kell határozniuk az adott pénzügyi évben végrehajtandó intézkedéseket és az egyes intézkedésekkel érintett területet, valamint a végrehajtás ellenőrzésére irányuló eljárásokat;

(2)   A tagállamok megállapíthatják a szerkezetátalakítási és átállítási támogatásra jogosult parcellák minimális méretét, a szerkezetátalakításból és átállításából származó parcellák minimális méretét, továbbá rendelkezhetnek az e követelménytől való bármilyen eltérésről, amelynek kellően indokoltnak kell lennie és objektív kritériumokon kell alapulnia.

8. cikk

A támogatás mértéke

A 479/2008/EK rendelet 11. cikkében és az e fejezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a tagállamok szabályokat állapítanak meg a támogatás részletes hatályára és mértékére vonatkozóan. A szabályok rendelkezhetnek különösen az átalányösszegű kifizetésről, a hektáronkénti maximális támogatási mértékről, valamint a támogatás objektív kritériumok alapján történő kiigazításáról. Amennyiben a felhasznált telepítési jogok nem szerkezetátalakítási intézkedésből fakadnak, a támogatást – a verseny torzulásának elkerülésére – csökkenteni kell annak figyelembevétele érdekében, hogy a felhasznált telepítési jogokkal összefüggésben nem merült fel semmiféle, kivágással kapcsolatos költség.

A támogatást a 75. cikk (1) bekezdésének meghatározása szerinti beültetett területekre kell kifizetni.

E szabályokat úgy kell kidolgozni, hogy biztosítható legyen a támogatási program célkitűzésének teljesülése.

9. cikk

Pénzgazdálkodás

(1)   A támogatást akkor kell kifizetni, ha már megállapították, hogy az intézkedést vagy a támogatási kérelemben szereplő valamennyi intézkedést – az adott tagállam által az intézkedések végrehajtására vonatkozóan meghozott döntésekkel összhangban – végrehajtották és a helyszínen ellenőrizték.

Habár a támogatás általános szabályként csak az intézkedések összességének végrehajtását követően fizethető ki, a támogatást ki kell fizetni egy-egy végrehajtott intézkedésre, ha a hátralévő intézkedések az 1782/2003/EK rendelet (11) 40. cikkének (4) bekezdése szerinti vis maior vagy rendkívüli körülmények következtében nem voltak végrehajthatók.

Amennyiben az ellenőrzések során fény derül arra, hogy a támogatási kérelemben szereplő intézkedések összességét az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (4) bekezdése szerinti vis maiortól vagy rendkívüli körülményektől eltérő okokból nem hajtották végre maradéktalanul, és ha az intézkedéscsomag részét képező egyes intézkedésekre már fizettek ki támogatást, a tagállamok visszavonják a kifizetett támogatást.

(2)   Az (1) bekezdés alóli kivételként a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az adott intézkedésre, illetve a támogatási kérelemben szereplő intézkedésekre nyújtandó támogatást az intézkedések végrehajtása előtt megelőlegezik a termelőnek, feltéve, hogy a végrehajtás megkezdődött és a kedvezményezett biztosítékot helyezett letétbe. A 2220/85/EGK rendelet (12) alkalmazásában az érintett intézkedéseket az előleg kifizetését követő második borászati év végéig kell végrehajtani.

Az egyes tagállamoknak jogukban áll módosítani ezt az időtartamot, amennyiben:

a)

az érintett területek olyan terület részét képezik, amelyet az adott tagállam illetékes hatóságai természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánítottak;

b)

a tervezett intézkedés nem hajtható végre az érintett tagállamban elismert szerv által igazoltan fennálló növény-egészségügyi probléma következtében.

A támogatás előleg formájában történő kifizetésének további feltétele az adott területet érintő valamennyi olyan korábbi intézkedés maradéktalan végrehajtása, amelyre vonatkozóan a termelő támogatási előleget vett fel.

Amennyiben az ellenőrzések eredménye szerint a támogatási kérelemben szereplő olyan intézkedést, amelyre előleget fizettek ki, nem hajtottak végre maradéktalanul, a tagállamok büntetés kiszabásáról határozhatnak.

10. cikk

Átmeneti intézkedések

A tagállamok engedélyezhetik az 1493/1999/EK rendelet 11. cikke szerint megtervezett, folyamatban lévő szerkezetátalakítási intézkedéseknek a 479/2008/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti új kérelemmé való átalakítását, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

az ilyen átalakítást a 479/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedés szerinti támogatási program céljára rendelkezésre bocsátott pénzeszközök erejéig finanszírozzák;

b)

az intézkedés folytatása – a szükséges módosításokat követően – megfelel az e cikkben megállapított feltételeknek.

3.   szakasz

Zöldszüret

11. cikk

A zöldszüret meghatározása

A 479/2008/EK rendelet 12. cikke és e szakasz alkalmazásában nem tekintendő zöldszüretnek az, ha a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják (azaz nem szüretelik le).

Ezen túlmenően a zöldszüreti támogatásban részesülő parcella területe nem vehető figyelembe a földrajzi jelzéssel rendelkező borok termékleírásában meghatározott hozamkorlátozás kiszámításakor.

12. cikk

A zöldszüret végrehajtási feltételei

(1)   A zöldszüreti intézkedéssel összefüggésben a tagállamok:

a)

részletes rendelkezéseket fogadnak el az intézkedés végrehajtására, beleértve a következőkkel kapcsolatban:

i.

a zöldszüretre vonatkozó előzetes értesítés;

ii.

a kifizetendő kompenzáció összege;

iii.

szabályok annak biztosítására, hogy az érintett területeket jó vegetatív állapotban tartják, az intézkedés alkalmazása nem jár káros környezeti hatással vagy negatív növény-egészségügyi következményekkel, továbbá hogy ellenőrizhető az intézkedés megfelelő végrehajtása; e célkitűzésekkel kapcsolatban a tagállamok objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján korlátozhatják az intézkedést, többek között a különféle szőlőfajták ütemezése, a környezeti vagy növény-egészségügyi kockázatok vagy az alkalmazott módszer tekintetében.

b)

meghatározzák a zöldszüretre vonatkozó kérelmek benyújtási határidejét, amely minden évben április 15. és május 31. között lehet;

c)

május 31-ig meghatározzák azt a piaci helyzetet, amely a piaci egyensúly helyreállítása és a válságmegelőzés érdekében indokolja a zöldszüret iránti kérelmet.

d)

gondoskodnak az intézkedés megfelelő végrehajtásáról annak ellenőrzésével, hogy a zöldszüretet sikeresen elvégezték-e; a zöldszüreti támogatásban részesülő területeken a végrehajtást követően szisztematikus helyszíni ellenőrzést kell végezni; azokat a parcellákat kell ellenőrizni, amelyekre támogatást igényeltek.

Az első albekezdés d) pontjában említett ellenőrzés többek között a következőkre terjed ki:

i.

az érintett szőlőültetvény meglétének és kellő gondozásának ellenőrzése;

ii.

valamennyi fürt maradéktalan eltávolítása és megsemmisítése;

iii.

az alkalmazott módszer; a zöldszüreti támogatásban részesülő termelők megőrzik az intézkedés költségeire vonatkozó bizonyítékokat.

Annak biztosítására, hogy a támogatott parcellán nem maradt forgalmazható szőlő, valamennyi ellenőrzést évente június 15. és július 31. között kell elvégezni, de azt a szőlőérés kezdetének (véraison, a Baggiolini-féle M-szakasz, illetve a BBCH-skála szerinti 83. szakasz) szokásos idejére mindenképpen be kell fejezni valamennyi érintett területen.

(2)   A zöldszüret ugyanazon a parcellán nem végezhető két egymást követő évben.

(3)   Amennyiben a növénykultúra a zöldszüret időpontja előtt az 1857/2006/EK bizottsági rendelet (13) 2. cikke (8) bekezdése szerinti természeti csapás következtében teljes vagy részleges kárt szenved, nem nyújtható támogatás zöldszüretre.

(4)   Amennyiben a zöldszüretre vonatkozó támogatás kifizetése és a szüreti időszak között a növénykultúra természeti csapás következtében teljes vagy részleges kárt szenved, a már támogatott területre vonatkozóan nem nyújtható a bevételkiesés ellensúlyozására irányuló pénzügyi kompenzációt szolgáló szüreti biztosítás.

13. cikk

Kérelmezési eljárás

(1)   A tagállamok meghatározzák a kérelmezés eljárási rendjét, amelynek keretében rendelkeznek különösen az érintett termelőkre alkalmazható támogatásról és a kérelemben megadandó előírt információkról. A kérelem tartalmazza a területre, az átlagos hozamra, az alkalmazandó módszerre, valamint a szőlőfajtára és az abból készülő bor típusára vonatkozó részleteket.

(2)   A tagállamok ellenőrzik a kérelmek megalapozottságát. E célból rendelkezhetnek úgy, hogy a kérelemhez kötelező legyen mellékelni egy, a termelő által tett írásbeli kötelezettségvállalást. Amennyiben a kérelmet kellően indokolt ok nélkül visszavonják, a tagállamok előírhatják, hogy a kérelem kezelésével összefüggő költségeket az érintett termelő viselje.

14. cikk

Kompenzáció

(1)   A tagállamok az általuk a 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában foglaltakkal összefüggésben engedélyezett különféle zöldszüreti (kézi, gépi vagy vegyi) módszerek szerint külön-külön minden évben kiszámítják a zöldszüret közvetlen költségeit. Ha egy adott területen egynél több módszert alkalmaznak, a kompenzáció összegét a legolcsóbb módszer alapján kell kiszámítani.

(2)   A zöldszüret által okozott bevételkiesést a tagállamok objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján határozzák meg

A 479/2008/EK rendelet 12. cikkének (4) bekezdésére is figyelemmel, a tagállamok az említett rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében előírt támogatás mértékét a szokásos költségek és a bevételkieséssel kapcsolatos általános feltevések alapján állapítják meg. A tagállamok biztosítják, hogy a számítások:

a)

kizárólag igazolható elemeket tartalmazzanak;

b)

megfelelő szakértelemmel kiszámított számadatokon alapuljanak;

c)

egyértelműen megjelöljék a számadatok forrását;

d)

adott esetben a regionális vagy helyi feltételek figyelembevétele érdekében differenciáltak legyenek.

A támogatást az e rendelet 75. cikk (1) bekezdésének meghatározása szerinti beültetett területekre kell kifizetni.

4.   szakasz

Kockázati alap

15. cikk

A támogatás mértéke

A 479/2008/EK rendelet 13. cikkében említett intézkedést a tagállamok az alábbi feltételek szerint vezethetik be támogatási programjukba:

a)

a támogatási program időtartama nem haladhatja meg a három évet;

b)

a kockázati alap létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása a kockázati alap működésének első, második és harmadik évében a termelők által a kockázati alap működésének sorrendben első, második és harmadik évében fizetett hozzájárulások alábbi arányára korlátozódik:

i.

10 %, 8 %, illetve 4 % azon tagállamok esetében, amelyek 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakoztak az Közösséghez,

ii.

5 %, 4 %, illetve 2 % a többi tagállam esetében;

c)

A tagállamok meghatározhatják az adminisztratív költségek felső összeghatárát, amelyre a kockázati alapok létrehozása céljából támogatás nyújtható.

d)

A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a szóban forgó intézkedés végrehajtásával összefüggésben.

5.   szakasz

Szüreti biztosítás

16. cikk

Jogosultsági feltételek

A 479/2008/EK rendelet 14. cikkében említett intézkedést a tagállamok az alábbi feltételek szerint vezethetik be támogatási programjukba:

a)

A szüreti biztosítási intézkedésekkel kapcsolatban a tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el az említett intézkedések végrehajtásáról, beleértve azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a szüreti biztosításra vonatkozó intézkedések ne torzítsák a versenyt a biztosítási piacon.

b)

A támogatást igénylő termelők biztosítási szerződésüket hozzáférhetővé teszik a nemzeti hatóságok részére annak érdekében, hogy a tagállamok megfelelhessenek a 479/2008/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett feltételnek.

c)

A tagállamok meghatározzák a támogatások felső összeghatárait oly módon, hogy eleget tegyenek a 479/2008/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében említett feltételeknek. A tagállamok a támogatás mértékét adott esetben a szokásos költségek és a bevételkieséssel kapcsolatos általános feltevések alapján is megállapíthatják. A tagállamok biztosítják, hogy a számítások:

i.

kizárólag igazolható elemeket tartalmazzanak;

ii.

megfelelő szakértelemmel kiszámított számadatokon alapuljanak;

iii.

egyértelműen megjelöljék a számadatok forrását;

iv.

adott esetben a regionális vagy helyi feltételek figyelembevétele érdekében differenciáltak legyenek.

A 479/2008/EK rendelet 14. cikkének alkalmazásában a „természeti csapáshoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek” fogalom jelentése azonos az 1857/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkének (8) bekezdésében meghatározottakkal.

Amennyiben a tagállamok nemzeti támogatást nyújtanak szüreti biztosításra, azt bejelentik az e rendelet I., V. és VII. melléklete szerinti formanyomtatványok vonatkozó részében.

6.   szakasz

Beruházások

17. cikk

Támogatható intézkedések

A támogatott beruházások tiszteletben tartják az érintett beruházásra vonatkozó közösségi előírásokat.

A támogatható kiadások a következők:

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése;

b)

új gépek és berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig; a lízingszerződéssel kapcsolatos egyéb költségek (mint például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek, biztosítási díjak stb.) nem minősülnek támogatható kiadásnak.

c)

az a) és b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, mint például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, megvalósíthatósági tanulmányok, szabadalmi jogok és licencek megszerzése.

A b) ponttól eltérve, és kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (14) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan a tagállamok megállapíthatják azokat a feltételeket, amelyek alapján kellően indokolt esetben a használt berendezések vásárlása támogatható kiadásnak tekinthető.

Az egyszerű pótló beruházások nem minősülnek támogatható kiadásnak annak biztosítására, hogy a beruházások teljesítsék az intézkedés célkitűzését, azaz a piaci igényekhez való jobb igazodást és a versenyképesség fokozását.

18. cikk

Az új termékek kifejlesztésére irányuló támogatható intézkedések

A 479/2008//EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, az új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése céljából folytatott együttműködés költségei vonatkoznak az újonnan kifejlesztett termékek, eljárások és technológiák kereskedelmi célokra történő felhasználását megelőző olyan előkészítő műveletekre, mint például a tervezés, a termék-, eljárás- vagy technológiafejlesztés és vizsgálatok, továbbá a hozzájuk kapcsolódó tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházások.

Az egyszerű pótló beruházások nem minősülnek támogatható kiadásnak annak biztosítására, hogy feldolgozási láncba történő beruházások teljesítsék az intézkedés célkitűzését, azaz a piaci igényekhez való jobb igazodást és a versenyképesség fokozását.

19. cikk

Pénzgazdálkodás

Kivéve az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (4) bekezdése szerinti és a beruházások végrehajtási időszakában felmerülő vis maiort vagy rendkívüli körülményeket kivéve, a támogatások akkor fizethetők ki, ha már bebizonyosodott, hogy a támogatási kérelemben szereplő beruházásokat végrehajtották és a helyszínen ellenőrizték.

A beruházási támogatás kedvezményezettjei az illetékes kifizető ügynökségtől kérhetik előleg átutalását, amennyiben a nemzeti támogatási program rendelkezik ilyen lehetőségről.

Az előleg összege nem haladhatja meg a beruházáshoz kapcsolódó állami támogatás 20 %-át, és kifizetésének feltétele az előleg összegének 110 %-át kitevő bankgarancia vagy egy azzal egyenértékű biztosíték letétbe helyezése.

A biztosítékot fel kell szabadítani, ha az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a beruházáshoz kapcsolódó állami támogatásnak megfelelő tényleges kiadás összege meghaladja az előleg összegét.

20. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

Nem nyújtható támogatás olyan forgalmazási intézkedésekre, amelyek a 479/2008/EK tanácsi rendelet 10. cikke alapján támogatásban részesültek.

Amennyiben a tagállamok nemzeti támogatást nyújtanak beruházásokra, azt bejelentik az e rendelet I., V. és VII. melléklete szerinti formanyomtatványok vonatkozó részében.

7.   szakasz

Melléktermékek ártalmatlanítása

21. cikk

A minimális alkoholtartalom meghatározása

(1)   A 479/2008/EK rendelet VI. melléklete D. szakaszára is figyelemmel, a tagállamok megállapítják azt az alkoholtartalmat, amelyet a melléktermékeknek a megtermelt bor alkoholtartalmához képest tartalmazniuk kell. A minimális alkoholtartalmat a tagállamok objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján módosíthatják.

(2)   Ha a tagállamok által az (1) bekezdés alapján meghatározott térfogatszázalékot nem érik el, a lepárlásra kötelezetteknek a saját maguk által termelt borból akkora mennyiséget kell leadniuk, amellyel biztosítható a szóban forgó térfogatszázalék elérése.

(3)   A melléktermékek alkoholtartalmának a borászati termék alkoholtartalmához viszonyított meghatározásához a térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalom különböző szőlőtermő övezetekre vonatkozó szabványos értéke a következő:

a)

8 % az A. övezetben;

b)

8,5 % a B. övezetben;

c)

9,0 % a C. I. övezetben;

d)

9,5 % a C. II. övezetben;

e)

10,0 % a C. III. övezetben;

22. cikk

Melléktermékek ártalmatlanítása

A termelők kötelesek a borkészítés vagy a szőlő bármely más feldolgozásának melléktermékét kivonni a piacról az alábbi feltételekkel megvalósuló felügyelet mellett:

a)

a melléktermékeket haladéktalanul, de legkésőbb annak a borászati évnek a végéig, amelyben előállították őket, ki kell vonni a piacról; A tagállamok korábbi időpontot is megállapíthatnak; a kivonást – a becsült mennyiségek megjelölésével együtt – vagy be kell jegyezni a 479/2008/EK rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően vezetett nyilvántartásba, vagy azt az illetékes hatóságnak kell tanúsítania.

b)

a kivonásnak összhangban kell állnia az alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal és különösen a környezetvédelmi rendelkezésekkel

A szóban forgó borseprő kivonása akkor tekinthető megtörténtnek, ha a borseprőt denaturálták annak érdekében, hogy lehetetlenné tegyék a borkészítésben való felhasználását, valamint ha a denaturált seprő harmadik félnek történő elszállítását bevezették a 479/2008/EK rendelet 112. cikkének (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az ilyen műveletek ellenőrzésére. E célból létrehozhatják az érintett harmadik felek előzetes elismerésének rendszerét.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy azoknak a termelőknek, akik a kérdéses borászati évben telephelyükön nem termelnek 25 hektoliternél több bort vagy mustot, melléktermékeiket nem kell kivonniuk a piacról.

23. cikk

A melléktermékek lepárlással történő ártalmatlanítása

(1)   A borkészítés vagy a bármely más szőlőfeldolgozási eljárás melléktermeinek ártalmatlanítására vonatkozó kötelezettséget a termelők teljesíthetik a melléktermékek lepárlásra történő átadásával.

(2)   A tagállamok objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján előírhatják, hogy a borkészítés vagy bármely más szőlőfeldolgozási eljárás melléktermei összességének vagy egy részének lepárlásra történő átadása kötelező legyen valamennyi termelőjük vagy azok egy része számára. Ez a kötelezettség a bornak az ecetipar részére történő átadásával is teljesíthető.

(3)   A tagállamok ezenkívül az általuk megállapított eljárásnak megfelelően a lepárlók tanúsítására vonatkozó rendszert is bevezethetnek.

24. cikk

A támogatás célja

(1)   A 479/2008/EK rendelet 16. cikkében említett támogatás – a (3) bekezdésben említett feltétellel és az ugyanazon cikk (1) bekezdésének második albekezdésében foglalt korlátozásokkal – olyan lepárlóknak fizethető ki, akik a lepárlásra átadott termékeket legalább 92 térfogatszázalékos nyersalkohollá dolgozzák fel.

(2)   A szóban forgó támogatás tartalmaz egy átalányösszeget e termékek összegyűjtési költségeinek ellensúlyozására, ha a termékeket a lepárlótól a termelőhöz kell átszállítani és az említett költségeket az utóbbi viseli.

(3)   A tagállamok rendelkezhetnek a támogatást megelőlegezéséről, feltéve, hogy a kedvezményezett biztosítékot helyezett letétbe.

(4)   A tagállamok elfogadják az e cikkben előírt intézkedés alkalmazásának részletes szabályait.

25. cikk

A támogatás összege

(1)   A 479/2008/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében említett, a lepárlók számára kifizethető támogatás maximális összegét a térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalom és a hektoliterben számított mennyiség alapján kell meghatározni a következőképpen:

a)

a törkölyből nyert nyersalkohol esetében: 1,1 EUR/térfogatszázalék/hl;

b)

a borból és borseprőből nyert nyersalkohol esetében: 0,5 EUR/térfogatszázalék/hl.

(2)   A tagállamok objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján és az (1) bekezdésben előírt korlátokon belül megállapítják a 24. cikk (2) bekezdésében említett összegyűjtési költségek ellensúlyozására szolgáló átalánytámogatás összegét, majd ezt az adatot bejelentik a Bizottságnak az e rendelet I., V. és VII. melléklete szerinti formanyomtatványok vonatkozó részében. Ezek az összegek objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján kiigazíthatók a különféle termelési típusnak megfelelően.

8.   szakasz

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

26. cikk

A támogatás célja

(1)   A 479/2008/EK rendelet 17. cikkében említett támogatás – a (3) bekezdésben említett feltétellel, valamint objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján – olyan termelőknek ítélhető oda, akik termékei a szeszesital-ágazatnak szánt borpárlatok előállításánál kerülnek végső felhasználásra.

(2)   A támogatás olyan bortermelőknek is kifizethető, akik maguk nem szőlőtermesztők.

(3)   A tagállamok rendelkezhetnek a támogatás megelőlegezéséről, feltéve, hogy a kedvezményezett biztosítékot helyezett letétbe.

(4)   A tagállamok elfogadják az e cikkben előírt intézkedés alkalmazásának részletes szabályait.

27. cikk

A támogatás összege

A tagállamok megállapítják a hektáronkénti támogatás összegét, majd ezt az adatot bejelentik a Bizottságnak az I., V. és VII. melléklet szerinti formanyomtatványok vonatkozó részében. Ezek az összegek objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján kiigazíthatók, különösen a borvidéknek és a termelési feltételeknek megfelelően.

9.   szakasz

Krízislepárlás

28. cikk

Az intézkedés meghatározása

(1)   Figyelemmel a 479/2008/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételre, valamint az ugyanazon cikk (4) és (5) bekezdésében említett, rendelkezésre álló költségvetési keretre, azok a tagállamok, amelyek – objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján – területük egészén vagy egy részén krízislepárlást indítanak egy vagy több borkategóriában, erről támogatási programjaik módosítása révén tájékoztatják a Bizottságot.

(2)   A tagállamok a lepárlást objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján kötelezővé tehetik valamennyi termelőjük vagy azok egy része számára.

(3)   A tagállamok elfogadják az e cikkben előírt intézkedés alkalmazásának részletes szabályait.

29. cikk

A támogatás szabályai

(1)   A 479/2008/EK rendelet 18. cikkében említett támogatás – a (3) bekezdésben említett feltétellel – olyan lepárlóknak fizethető ki, akik a bort legalább 92 térfogatszázalékos nyersalkohollá dolgozzák fel.

(2)   A támogatás tartalmazhat minimumárat, amelyet a lepárlók a bortermelőknek utalnak át.

(3)   A tagállamok rendelkezhetnek a támogatás megelőlegezéséről, feltéve, hogy a kedvezményezett biztosítékot helyezett letétbe.

30. cikk

A támogatás összege

(1)   A tagállamok megállapítják a támogatás összegét és – adott esetben – a 29. cikkben említett, termelőkre vonatkozó minimumárat, majd ezeket az adatokat bejelentik a Bizottságnak az I., V. és VII. melléklet szerinti formanyomtatványok vonatkozó részében. Ezek az összegek borvidékek és termelési feltételek szerint kiigazíthatók objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján. A támogatást mindenesetre oly módon kell megállapítani, hogy a bortermelőknek kifizetett ár ne haladja meg az adott borvidékre vagy borkategóriára vonatkozó piaci árat.

(2)   A tagállamok adott esetben kellőképpen csökkentik a termelőkre vonatkozó minimumárat olyan borok esetében, amelyek alkoholtartalmát a 479/2008/EK rendelet 19. cikke szerinti támogatásban részesült termelők répacukor vagy szőlőmust hozzáadásával növelték.

31. cikk

Nemzeti támogatás

Amennyiben a tagállamok nemzeti támogatást nyújtanak krízislepárlásra, nyilvántartást vezetnek valamennyi kérelem részleteiről és végeredményéről. A tagállamok ezt a II., III. és IV. melléklet szerinti formanyomtatványok megfelelő sorában közlik.

10.   szakasz

Sűrített szőlőmust alkalmazása

32. cikk

A támogatás célja

(1)   A 479/2008/EK rendelet 19. cikkében említett támogatás olyan bortermelőknek ítélhető oda, akik a 479/2008/EK rendelet V. mellékletének A. szakaszában említett termékek természetes alkoholtartalmának növelésére a Közösségben előállított sűrített szőlőmustot és finomított szőlőmustsűrítményt használnak fel.

(2)   A tagállamok rendelkezhetnek a támogatást megelőlegezéséről, feltéve, hogy a kedvezményezett biztosítékot helyezett letétbe.

(3)   A tagállamok elfogadják az e cikkben előírt intézkedés alkalmazásának részletes szabályait.

33. cikk

A támogatás összege

(1)   A 479/2008/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett támogatás maximális összegét az alábbi termékkategóriákra vonatkozóan a térfogatszázalékban kifejezett potenciális alkoholtartalom és a hektoliterben számított mennyiség alapján kell meghatározni a következőképpen:

a)

szőlőmustsűrítmény: 1,699 EUR/térfogatszázalék/hl,

b)

finomított szőlőmustsűrítmény: 2,206 EUR/térfogatszázalék/hl.

(2)   A tagállamok objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján megállapítják a támogatás öszegét termékkategóriánként, majd ezt az adatot bejelentik Bizottságnak az I., V. és VII. melléklete szerinti formanyomtatványok vonatkozó részében. Ezek az összegek régiónként és szőlőtermő-területenként módosíthatók objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján.

(3)   Az (1) bekezdésben felsorolt termékek potenciális alkoholtartalmát úgy kell megállapítani, hogy az 558/93/EK bizottsági rendelet (15) mellékletében megállapított módszerrel összhangban használt refraktométeren 20° C-on leolvasott értékekre az 1623/2000/EK rendelet I. mellékletében található megfelelési táblázat értékeit kell alkalmazni. Az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseknél 0,2 térfogatszázalékos tűréshatár engedélyezett.

34. cikk

Ellenőrzés

A tagállamok illetékes hatóságai megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy megbizonyosodjanak az alkoholtartalom növelésére használt termékek azonosításához és mennyiségük igazolásához szükséges ellenőrzések elvégzéséről, valamint a 479/2008/EK rendelet V. mellékletének A. és B. szakaszában foglaltak teljesítéséről.

III.   FEJEZET

Jelentés, értékelés és általános rendelkezések

35. cikk

Jelentés és értékelés

(1)   A 479/2008/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében említett jelentést a tagállamok az e rendelet V. és VI. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtják be a Bizottságnak. A megfelelő táblázatokban szereplő információk a támogatási programhoz kapcsolódó intézkedések tekintetében valamennyi évre vonatkoznak:

a)

a programozási időszakban már felmerült, pénzügyi évenkénti kiadásokra vonatkozó nyilatkozat, amely kiadások semmi esetre sem léphetik túl az adott tagállamnak a 479/2008/EK rendelet II. melléklete szerint kiosztott teljes összeget;

b)

a későbbi pénzügyi évekre vonatkozó támogatási előrejelzések a támogatási program tervezett végrehajtás időszakának végéig, amely előrejelzések összege nem haladhatja meg az adott tagállamnak a 479/2008/EK rendelet II. melléklete értelmében kiosztott teljes összeget, továbbá amelyek összhangban állnak az e rendelet 3. cikke értelmében benyújtott legfrissebb kérelmekkel.

(2)   A jelentésben a támogatási program intézkedéseinek végrehajtására vonatkozó műszaki adatokat a tagállamok a VII. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével közlik. A promóciós intézkedés végrehajtására vonatkozó részleteket a tagállamok a VIII. melléklet szerinti formanyomtatványon adják meg.

(3)   A valamely pénzügyi évre való hivatkozások a tagállamok által október 16. és a következő év október 15. között ténylegesen teljesített kifizetésekre vonatkoznak.

(4)   A 479/2008/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett jelentést a tagállamok az e rendelet V. és VI. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtják be a Bizottságnak. A következtetések ezenkívül tartalmazzák:

C1: a támogatási program költség-haszon értékelését,

C2: az támogatási program hatékonyságának fokozására irányuló elképzeléseket.

(5)   A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a 9. cikk (1) bekezdésében és a 12. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében meghozott intézkedéseket. A bejelentést a VIIIa. és VIIIb. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megtenni.

(6)   A 479/2008/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett tagállamok nem kötelesek benyújtani az e rendelet V., VI., VII., VIII., VIIIa. és VIIIb. melléklete szerinti formanyomtatványokat.

(7)   A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi támogatási program részleteiről, akár módosították azokat, akár nem, valamint minden intézkedésről, amelyet a tervek végrehajtása során hoztak.

36. cikk

Kizárás

A nemzeti támogatási programok keretében nem nyújtható pénzügyi támogatás a 479/60/EK rendelet 85. és 86. cikkében említett jogszerűtlen szőlőültetvényeket művelő termelőknek és az e rendelet 60. cikkének (3) bekezdésében említett oltványiskoláknak.

37. cikk

A kedvezményezettek késedelmes kifizetése

A tagállamok a 479/2008/EK tanácsi rendelet 9. cikkének kivételével minden egyes intézkedés tekintetében:

a)

meghatározzák a kérelmek benyújtási határidejét;

b)

az érvényes és hiánytalan kérelem benyújtásának időpontját követően a kedvezményezetteket kifizetik a következő határidőkön belül:

i.

hét hónapon belül olyan intézkedések esetében, amelyek egy éven belül végrehajthatók és ellenőrizhetők;

ii.

a tagállamok által megállapított ésszerű határidőn belül olyan intézkedések esetében, amelyek egy éven belül nem hajthatók végre és nem ellenőrizhetők; a tagállamok e határidőt az I. melléklet szerinti formanyomtatvány vonatkozó részeiben jelentik be a Bizottságnak.

III.   CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I.   FEJEZET

A szőlőlé és must importárával kapcsolatos rendelkezések

38. cikk

Meghatározás

E cím alkalmazásában a „szállítmány” az egy feladó által egy címzettnek feladott termék mennyisége, amely egyetlen, szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozaton szerepel. Az egyes nyilatkozatok csak a Kombinált Nómenklatúra azonos kódja alá tartozó, a 2913/92/EK rendelet (16) 23. és 24. cikke értelmében egy és ugyanazon származási helyről érkező árura vonatkozhatnak.

39. cikk

Ellenőrzés szállítmányonként

(1)   A 2009 61, 2009 69 és 2204 30 KN-kód alá tartozó, a Közös Vámtarifa I. melléklete harmadik része I. szakaszának 2. mellékletében felsorolt és az importárral kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó termékeknél a tényleges vámértéket az egyes szállítmányok ellenőrzésével kell igazolni.

(2)   Az (1) bekezdésében megjelölt termékeknek a 2658/87/EK rendelet (17) 2. melléklet szerinti importárát a vámérték alapján kell meghatározni.

II.   FEJEZET

Tanúsítványok és analitikai bizonylatok szőlőlé és must importja esetén

1.   szakasz

Általános rendelkezések

40. cikk

Előírt dokumentumok

A 479/2008/EK rendelet 82. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett tanúsítvány és analitikai bizonylat egyetlen okmányt képez, amelynek:

a)

„tanúsítvány” részét a termékek származási helye szerinti harmadik országnak valamelyik szerve állítja ki;

b)

„analitikai bizonylat” részét a termékek származási helye szerinti harmadik ország által elismert hatósági laboratórium állítja ki.

41. cikk

Az analitikai bizonylat tartalma

Az analitikai bizonylat az alábbi adatokat tartalmazza:

a)

erjedő borok és szőlőmust esetében:

i.

a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom;

ii.

a térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalom;

b)

szőlőmust és szőlőlé esetében a sűrűség;

c)

borok, szőlőmust és szőlőlé esetében:

i.

az összes szárazanyag-tartalom;

ii.

az összes savtartalom;

iii.

az illósav-tartalom;

iv.

a citromsav-tartalom;

v.

az összes kéndioxid-tartalom;

vi.

a fajok közötti keresztezésből nyert fajták (közvetlen termelői hibridek vagy egyéb, a Vitis vinifera fajhoz nem tartozó fajták) jelenléte.

42. cikk

Mentességek

(1)   Nincs szükség tanúsítvány vagy analitikai bizonylat bemutatására a harmadik országokból származó és onnan – újra fel nem használható záróeszközzel ellátott, öt liternél nem nagyobb, címkézett tárolóedényben – behozott termékeknél abban az esetben, ha a szállított összmennyiség – akár külön szállítmányokból áll, akár nem – nem haladja meg a 100 litert.

(2)   Amennyiben a termékek nem teljesítik az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket, nincs szükség tanúsítvány és analitikai bizonylat bemutatására:

a)

az utasonként legfeljebb 30 liter mennyiségű, a 918/83/EGK tanácsi rendelet (18) 45. cikkének értelmében az utasok személyi poggyászához tartozó bor, szőlőmust vagy szőlőlé esetében;

b)

a küldeményenként legfeljebb 30 liter mennyiségű, a 918/83/EGK rendelet 29. cikkének értelmében magánszemély által egy másik magánszemélynek továbbított küldemény formájában küldött bor esetében;

c)

a 918/83/EGK rendelet 2. cikkének értelmében a lakóhelyüket harmadik országból a Közösség vámterületére áthelyező természetes személyek saját tulajdonát képező bor és szőlőlé esetében;

d)

a 918/83/EGK rendelet 95. cikkében meghatározott kereskedelmi szakvásárokra szánt bor és szőlőlé esetében, feltéve, hogy a szóban forgó termékeket újra fel nem használható záróeszközzel ellátott, két liternél nem nagyobb, címkézett tárolóedényekben helyezik el;

e)

legfeljebb 100 liter mennyiségű, a tudományos és műszaki kísérletek céljára importált, más tárolóedényekben lévő bor, szőlőmust és szőlőlé esetében;

f)

a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i bécsi egyezmény alapján, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i bécsi egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, illetve a különleges küldetésekről szóló 1969. december 16-i New York-i egyezmény rendelkezéseivel összhangban behozott bor és szőlőlé esetében;

g)

a nemzetközi szállításban részt vevő hajók és légi járművek fedélzeti üzleteiben tárolt borok és szőlőlé esetében;

h)

az Európai Közösség területéről származó és ott palackozott, harmadik országokba exportált, majd a közösségi vámterületre visszaküldött és szabad forgalomba bocsátott bor vagy szőlőlé esetében.

2.   szakasz

Teljesítendő követelmények és részletes szabályok a tanúsítvány és analitikai bizonylat elkészítésére és felhasználására bor, szőlőlé és szőlőmust importjánál

43. cikk

V I 1 okmány

(1)   A tanúsítványt és az analitikai bizonylatot minden egyes, a Közösségbe irányuló importra szánt szállítmánynál egyetlen V I 1 okmányon kell elkészíteni.

Az (1) bekezdésben említett okmányt a IX. mellékletben szereplő mintának megfelelő V I 1 formanyomtatvány alapján kell elkészíteni. Az okmányt a 48. cikkben foglaltaknak megfelelően a hivatalos szerv tisztviselője és a jóváhagyott laboratórium tisztviselője írja alá.

(2)   A nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt termékek esetében a V I 1 formanyomtatvány analitikai bizonylatra vonatkozó részét nem kell kitölteni.

Az újra fel nem használható záróeszközzel ellátott, 60 litert meg nem haladó, címkézett tárolóedényekben palackozott bor esetében, és feltéve, hogy a bor a XII. fejezetben felsorolt, a Közösség által elfogadott külön garanciákat kínáló országok valamelyikéből származik, a V I 1 formanyomtatvány analitikai bizonylatra vonatkozó részének kitöltésére csak a következők tekintetében van szükség:

a)

a térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalom;

b)

az összes savtartalom;

c)

az összes kéndioxid-tartalom.

44. cikk

Az okmányok leírása

(1)   A V I 1 formanyomtatványok egy gépelt vagy kézzel írott eredeti és egy egyidejűleg kiállított másolatból állnak, ebben a sorrendben.

(2)   A V I 2 formanyomtatvány egy, a X. mellékletben bemutatott mintának megfelelően kiállított, a V I 1 nyomtatványon vagy egy másik V I 2 kivonaton szereplő adatokat tartalmazó kivonat, amelyet a Közösség vámhivatala lebélyegzett. A V I 2 formanyomtatványok egy eredeti példányból és két másolatból állnak, ebben a sorrendben.

(3)   A V I 1 okmányok és a V I 2 kivonatok megfelelnek a XI. mellékletben meghatározott technikai szabályoknak.

(4)   A terméket mind az eredeti példánynak, mind a másolatnak kísérnie kell. A V I 1 és a V I 2 formanyomtatványokat géppel vagy kézzel, vagy hivatalos szerv által jóváhagyott, ezekkel egyenértékű műszaki eszközzel kell kitölteni. Kézírás esetén a formanyomtatványokat tintával és nagybetűvel kell kitölteni. Bejegyzést nem szabad törölni vagy átírni. Valamennyi módosítást a hibás rész áthúzásával és indokolt esetben a megfelelő szöveg beírásával kell elvégezni. A kitöltő minden ilyen változtatást aláírásával hitelesít, és a hivatalos szerv, a laboratórium vagy a vámhatóság adott esetben lebélyegzi azt.

(5)   A V I 1 okmányok és a V I 2 kivonatok sorozatszámot viselnek, amelyet a V I 1 okmányok esetében az a hivatalos szerv ad ki, amelynek tisztviselője a tanúsítványt aláírja, a V I 2 kivonatok esetében pedig az a vámhivatal bocsát ki, amely a 47. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően azokat lebélyegzi.

(6)   A (2), (3), (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül a V I 1 és V I 2 okmányok – az illetékes hatóságok által megállapított részletes szabályok szerint – számítógépes rendszerek segítségével is kiadhatók és használhatók. Az elektronikus V I 1 és V I 2 okmányok tartalmának azonosnak kell lenne a papíralapú okmányok tartalmával.

45. cikk

Egyszerűsített eljárás

(1)   Azok a V I 1 okmányok, amelyeket a XII. mellékletben felsorolt, a Közösség által elfogadott külön garanciákat kínáló harmadik országok bortermelői töltöttek ki, a 48. cikkben említett jegyzéken feltüntetett szervek és laboratóriumok által elkészített tanúsítványoknak vagy analitikai bizonylatoknak minősülnek, feltéve, hogy a termelők a szóban forgó harmadik országok illetékes hatóságaitól egyedi jóváhagyást kaptak és azok ellenőrzési hatáskörébe tartoznak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jóváhagyott termelők a V I 1 formanyomtatványokat úgy használják, hogy a 9-es rovatban megadják a harmadik ország jóváhagyó hivatalos szervének nevét és címét. Ezenfelül a termelők a formanyomtatványon feltüntetik:

a)

az 1. rovatban nevüket és címüket, valamint a XII. mellékletben felsorolt harmadik országokban érvényes nyilvántartási számukat;

b)

a 10. rovatban legalább a 43. cikk (2) bekezdésében előírt adatokat.

A termelők a „tisztviselő neve és beosztása” szavak áthúzása után aláírják a formanyomtatványt a 9. és 10. rovatban az e célra fenntartott helyen.

Nincs szükség a laboratórium bélyegzőjére, valamint a laboratórium nevét és címét sem kell megadni.

46. cikk

Eltérések

Az e rendelet 43. cikke (2) bekezdésének és 45. cikkének alkalmazása felfüggeszthető, ha bebizonyosodik, hogy a szóban forgó intézkedések hatálya alá tartozó termékeket meghamisították, ezzel valószínűleg kockáztatva a fogyasztók egészségét, illetve hogy azokat a 479/2008/EK rendelet 82. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásoktól eltérő borászati eljárással készítették.

47. cikk

Felhasználás

(1)   A V I 1 okmányok, illetve a V I 2 kivonatok eredetijét és másolatát azon tagállam illetékes hatósága részére kell átadni, ahol az adott szállítmány szabad forgalomba helyezéséhez szükséges vámalakiságokat elvégzik.

Amennyiben szükséges, a hatóságok a V I 1 okmányt vagy a V I 2 kivonatot hátirattal látják el. Az eredetit visszaküldik az érdekelt személynek, a másolatot pedig legalább öt évig megőrzik.

(2)   Abban az esetben, ha egy szállítmányt a szabad forgalomba bocsátás előtt hiánytalanul vissza kell küldeni, az új feladó a szállítmány felügyeletét ellátó vámhatóságoknak átadja az arra a szállítmányra vonatkozó V I 1 okmányt vagy V I 2 kivonatot, valamint adott esetben az ezt követően kitöltött V I 2 formanyomtatványt.

A hatóságok ellenőrzik, hogy a V I 1 okmányon feltüntetett adatok egyeznek-e a V I 2 okmányon feltüntetettekkel, illetve hogy a V I 2 kivonaton feltüntetett adatok egyeznek-e az ezt követően kitöltött V I 2 formanyomtatványon szereplő adatokkal, majd ez utóbbit lebélyegzik, így az egyenértékűvé válik a V I 2 kivonattal; ezután ennek megfelelően hátirattal látják el az okmányt vagy az előző kivonatot. A kivonatot és a V I 1 okmány eredetijét vagy az előző V I 2 kivonatot visszaküldik az új feladónak, és az okmány másolatát vagy az előző kivonatot legalább öt évig megőrzik.

A V I 2 formanyomtatványt azonban nem szükséges kitölteni egy termékszállítmány harmadik országba történő újrakivitele esetében.

(3)   Abban az esetben, ha egy szállítmányt a szabad forgalomba bocsátás előtt megosztanak, az érdekelt személy a megosztandó szállítmányra vonatkozó V I 1 okmány eredetijét és másolatát vagy a V I 2 kivonatot – a minden egyes új szállítmánynál ezt követően kitöltött V I 2 formanyomtatvánnyal és két másolattal együtt – átadja a szóban forgó szállítmány felügyeletét ellátó vámhatóságoknak.

A hatóságok ellenőrzik, hogy a V I 1 okmányon vagy a V I 2 kivonaton feltüntetett adatok megfelelnek-e az az új szállítmányokra ezt követően egyenként kitöltött kitöltött V I 2 formanyomtatványon szereplő adatoknak; majd az utóbbit lebélyegzik, így az egyenértékűvé válik a V I 2 kivonattal; ezután ennek megfelelően hátirattal látják el V I 1 okmányt vagy az azon alapuló V I 2 kivonatot. A V I 2 kivonatot, az előzőleg kitöltött V I 1 okmánnyal vagy a V I 2 kivonattal együtt visszaküldik az érintett személynek, az említett okmányok mindegyikének másolatát pedig legalább öt évig megőrzik.

48. cikk

Az illetékes szervek jegyzéke

(1)   A Bizottság a harmadik országok illetékes hatóságaitól származó bejelentések alapján összeállítja és naprakésszé teszi a szervek, laboratóriumok és a V I 1 okmányok elkészítésére jogosult bortermelők nevét és címét tartalmazó jegyzékeit. A Bizottság az interneten közzéteszi a szóban forgó szervek és laboratóriumok nevét és címét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett harmadik országok illetékes hatóságaitól származó bejelentések tartalmazzák:

a)

a V I 1 okmányok elkészítése céljára jóváhagyott vagy kinevezett hivatalos szervek, illetve laboratóriumok nevét és címét;

b)

a V I 1 okmányok elkészítésére jogosult bortermelők nevét, címét és hivatalos nyilvántartási számát.

Az (1) bekezdésben említett jegyzékeken csak azok, az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett szervek és laboratóriumok szerepelhetnek, amelyeket az érintett harmadik ország illetékes hatóságai felhatalmaztak arra, hogy kérelemre a Bizottságnak és a tagállamoknak megadjanak minden, az okmányon megjelenő adatok értékeléséhez szükséges információt.

(3)   A jegyzékeket – különösen a szervek vagy laboratóriumok cím- és/vagy névváltozásának figyelembevétele érdekében – folyamatosan naprakésszé kell tenni.

49. cikk

Közvetett behozatalra vonatkozó előírások

Abban az esetben, ha egy bort abból a harmadik országból, amelynek területén készült (a továbbiakban: „származási ország”) egy másik harmadik országba (a továbbiakban: „az exportáló ország”) exportálnak, ahonnan azután a Közösségbe exportálják, az exportáló ország illetékes hatóságai – a V I 1 okmány vagy a származási ország illetékes hatóságai által elkészített, azzal egyenértékű okmány alapján – kitölthetik a V I 1 okmányt anélkül, hogy az érintett borra nézve további elemzéseket kellene elvégezniük, ha a szóban forgó bort:

a)

már a származási országban palackozták és címkézték, és ezzel összefüggésben nem történik változás; vagy

b)

a származási országból hordóban exportálták, és az exportáló országban – bármiféle további feldolgozás nélkül – palackozták és címkézték.

Az exportáló ország illetékes hatósága a V I 1 okmányon tanúsítja, hogy a szóban forgó bor az a bor, amelyre az első bekezdés utal, valamint hogy az teljesíti az ott rögzített feltételeket.

A V I 1 okmány eredeti példányát vagy hitelesített másolatát, illetve az azzal egyenértékű, a származási országban kiállított okmányt csatolni kell az exportáló ország V I 1 okmányához.

E cikk alkalmazásában kizárólag azok az országok minősülnek származási országnak, amelyek szerepelnek azoknak a hivatalos szerveknek és laboratóriumoknak a 48. cikk (1) bekezdése alapján közzétett jegyzékében, amelyeket a harmadik országok jelöltek ki a behozott borszállítmányokhoz csatolandó okmányok kiállítására.

50. cikk

Meghatározott borokra vonatkozó külön szabályok

(1)   Likőrborok és szeszezett borok esetében a V I 1 okmányok érvényessége csak abban az esetben ismerhető el, ha a 48. cikkben említett hivatalos ügynökség a 14. rovatban feltüntette a következőt:

„az ehhez a borhoz hozzáadott alkohol igazoltan boralkohol”.

A bejegyzést a következő információ egészíti ki:

a)

a kibocsátó szerv teljes neve és címe;

b)

az ügynökség tisztviselőjének aláírása;

c)

az ügynökség bélyegzője.

(2)   A V I 1 okmány szolgálhat annak igazolására, hogy az importált bor földrajzi jelzéssel rendelkezik, összhangban a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO) a kereskedelmi vonatkozású szellemi tulajdonjogokról szóló egyezményével (TRIPS), a földrajzi jelzésekről szóló közösség jogszabályokkal vagy az Európai Közösség és a bor származási helye szerinti harmadik ország között létrejött, a földrajzi jelzések kölcsönös elismeréséről és védelméről szóló megállapodással.

Ilyen esetben a 14. rovatban fel kell tüntetni a következőt:

„Az ebben az okmányban szereplő bor igazoltan a(z) […] szőlőtermő területen készült, és a származási ország rendelkezéseinek megfelelően a 6. rovatban feltüntetett földrajzi jelzést kapta”.

A bejegyzést ki kell egészíteni az (1) bekezdés második albekezdésében előírt információval.

51. cikk

Az importborok megfelelősége

Ha valamely tagállam illetékes hatóságai feltételezik, hogy egy harmadik országból származó termék nem felel meg a 479/2008/EK rendelet 82. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

III.   FEJEZET

Kivitelre vonatkozó különös rendelkezések

52. cikk

A hivatalos szervek értesítése

(1)   A tagállamok elküldik a Bizottság részére azon hivatalos vagy hivatalosan elismert szervek jegyzékét, amelyeknek – javaslatuk szerint – olyan tanúsítványokat kell kiállítaniuk, amelyek bizonyítják, hogy a szóban forgó bor megfelel a harmadik országokkal kötött megállapodásokban meghatározott engedmények megszerzéséhez szükséges feltételeknek.

(2)   A Bizottság a Közösség nevében, az érintett harmadik országgal közösen összeállítja és kicseréli az (1) bekezdésben említett tanúsítványok, illetve az érintett harmadik ország által kiállított egyenértékű bizonyítvány elkészítésére felhatalmazott hivatalos szervek jegyzékét.

(3)   A Bizottság a (2) bekezdésben előírt jegyzéket nyilvánossá teszi, és azt rendszeres időközönként naprakésszé teszi.

IV.   FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

53. cikk

A V I 1 és V I 2 okmányok megfelelősége

Azok a V I 1 és V I 2 okmányok, amelyek összhangban voltak a forgalomba hozatalukkor alkalmazandó rendelkezésekkel, e rendelet alkalmazásának időpontjától azonban már nem felelnek meg az említett rendelkezéseknek, 2008. december 31-ig használhatók.

54. cikk

Biztosíték felszabadítása

Az érdekelt felek kérésére a behozatali vagy kiviteli engedélyek kiadásához letétbe helyezett biztosítékokat 2008. augusztus 1-jétől fel kell szabadítani, ha az engedélyek érvényessége nem járt le az említett időpont előtt.

IV.   CÍM

TERMELÉSI POTENCIÁL

I.   FEJEZET

Jogszerűtlen telepítések

55. cikk

Büntetések a kivágási kötelezettség be nem tartása esetén

(1)   A 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (3) bekezdésében és 86. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett büntetéseket úgy kell meghatározni, hogy kellő mértékben sújtsák a szóban forgó rendelkezések megszegőit.

A tagállamok által korábban – adott esetben – kiszabott büntetések sérelme nélkül a tagállamok a 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (3) bekezdésében és 86. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett büntetéseket az alábbi elvek alapján állapítják meg:

a)

a legkisebb kiszabható pénzbüntetés hektáronként legalább 12 000 EUR;

b)

a tagállamok a büntetés összegét növelhetik az érintett szőlőültetvényeken megtermelt borok kereskedelmi értéke alapján.

(2)   A tagállamok a 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (3) bekezdésében említett büntetést a következőkre szabják ki:

a)

az e rendelet hatálybalépésének időpontjában meglévő jogszerűtlen telepítésekre, első alkalommal 2009. január 1-jén;

b)

az e rendelet hatálybalépését követően létesített jogszerűtlen telepítésekre, első alkalommal a szóban forgó telepítések létesítésének időpontjában.

A büntetést az e cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban, a fentiekben említett időpontoktól számítva 12 havonta kell kiróni egészen addig, amíg az érintett termelők eleget nem tesznek a kivágási kötelezettségnek.

(3)   A kivágási kötelezettség be nem tartásáért a tagállamok a 479/2008/EK rendelet 86. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett büntetést első alkalommal 2010. július 1-jén szabják ki, majd azt követően 12 havonta egészen addig, amíg az érintett termelők az e cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban eleget nem tesznek kötelezettségüknek.

(4)   Az e cikk értelmében beszedett büntetéseket érintett tagállamok tartják meg.

56. cikk

Büntetések a forgalomon kívül tartásra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén

(1)   A 479/2008/EK rendelet 87. cikkének (2) bekezdésében említett büntetéseket úgy kell meghatározni, hogy kellő mértékben sújtsák a szóban forgó rendelkezések megszegőit.

(2)   Az (1) bekezdésben említett büntetéseket abban az esetben kell kiszabni, ha az érintett, több mint 0,1 hektáros szőlőültetvénnyel rendelkező termelő esettől függően:

a)

nem nyújtja be a lepárlási szerződést az 57. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott határidőn belül, illetve ha a szerződések nem vonatkoznak a szüreti vagy termelési jelentésben bejelentett termelés egészére; vagy

b)

nem tájékoztatja az illetékes hatóságokat a tervezett zöldszüretről az 57. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott határidőn belül, illetve ha a zöldszüretet nem megfelelő módon hajtja végre.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett büntetéseket a következőképpen szabják ki:

a)

a lepárlási szerződés benyújtásának elmulasztása esetén egy hónappal az 57. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott határidő lejárta után;

b)

a zöldszüretre vonatkozó szabályok megszegése esetén az adott naptári év szeptember 1. napján.

(4)   Az e cikk értelmében beszedett büntetéseket az érintett tagállamok tartják meg.

57. cikk

Forgalmon kívül tartás és lepárlás

(1)   A 479/2008/EK rendelet 87. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben a szőlő vagy a szőlőből készült termékek az alábbiak közül csak egy célra használhatók fel:

(a)

lepárlás a termelő kizárólagos költségén;

(b)

a 479/2008/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerinti zöldszüret a termelő kizárólagos költségén;

(c)

háztartáson belüli fogyasztás; ez a lehetőség csak akkor alkalmazható, ha a termelő szőlőültetvényének területe nem haladja meg a 0,1 hektárt.

Az első albekezdés a) pontjában előírt lepárlás esetén:

a termelők benyújtják a 479/2008/EK rendelet 87. cikkének (1) bekezdésében előírt lepárlási szerződést annak a borászati évnek a végéig, amelyikben a termékeket előállították;

a szőlőültetvény helyzetének a 479/2008/EK rendelet 86. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő rendezése előtt megtermelt termékek a lepárlási kötelezettség hatálya alá tartoznak.

Ami az első albekezdés b) pontjában említett zöldszüretet illeti, a termelők erre irányuló szándékukról a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban megállapított határidő előtt értesítik az illetékes hatóságot. A tagállamok az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint ellenőrzik a zöldszüretet.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok az ellenőrzés megkönnyítése érdekében előírhatják termelőik részére azt a kötelezettséget, hogy a tagállamok által a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban megállapított határidő előtt értesítsék az adott tagállam illetékes hatóságát arról, hogy az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett lehetőségek közül melyiket választják.

A tagállamok ezenkívül korlátozhatják a termelők választási lehetőségét az (1) bekezdés első albekezdésének a)–c) pontjában említett lehetőségek közül egyre vagy kettőre.

(3)   Amennyiben egy adott termelő rendelkezik olyan szőlőültetvénnyel, amelynek terméséből előállított termékek forgalmazhatók, az illetékes hatóságok felelősek annak biztosításáért, hogy a jogszerűtlen telepítésekről származó termékeket ne adják hozzá az említett szőlőültetvényekről származó, forgalmazott termékekhez.

58. cikk

Adatszolgáltatás

(1)   A tagállamok a XIII. melléklet 1. táblázata szerinti formanyomtatvány révén minden év március 1-jéig bejelentik a Bizottságnak azokat a területeket, amelyek vonatkozásában büntetést kellett kifizetni, valamint közlik a ténylegesen kiszabott büntetés összegét. A Bizottságot ezenkívül az említett büntetésekhez kapcsolódó jogszabályaikról is tájékoztatják.

(2)   Hacsak az e rendelet XIII. mellékletében foglalt megfelelő táblázatok másképpen nem jelölik, a 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (4) bekezdésében, 86. cikkének (5) bekezdésében és 87. cikkének (3) bekezdésében említett adatszolgáltatás az előző borászati évre vonatkozik.

Amennyiben a 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (4) bekezdése és 86. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerinti bejelentéseket első alkalommal legkésőbb 2009. március 1-jén teszik meg, a megfelelő táblázatokban foglalt információ a következőkre vonatkozik:

a)

az 1998. augusztus 31. után létesített jogszerűtlen telepítések, amelyeket az említett időponttól a 2007/2008-as borászati év végéig fedeztek fel, de 2008. július 31-ig nem vágtak ki, ha ilyen adatok rendelkezésre állnak;

b)

az 1998. szeptember 1. előtt létesített jogszerűtlen telepítések, amelyekkel összefüggésben a tagállamok a jogsértés rendezésére vonatkozó, az 1493/1999/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelmet fogadtak el vagy utasítottak el a 2007. augusztus 1. és 2008. július 31. közötti időszakban.

A második albekezdés a) pontjában említett tájékoztatás céljára az e rendelet XIII. mellékletének 2. táblázatát kell felhasználni.

A második albekezdés b) pontjában említett tájékoztatás céljára az e rendelet XIII. mellékletének 4. táblázatát kell felhasználni.

A Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy az érintett jogszerűtlen telepítésekről az 1227/200/EK rendelet 2. cikkének (7) bekezdésén alapuló, korábban fennállt, de be nem tartott adatszolgáltatási kötelezettségek alapján tájékoztatást kérjen.

A későbbi éves bejelentéseket az e rendelet XIII. mellékletének 3., 5., 6. és 7. táblázata szerinti formanyomtatvány segítségével kell megtenni.

(3)   A tagállamok eldönthetik, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett bejelentésben megadják-e a régiókra vonatkozó részleteket.

59. cikk

A tagállamok támogatásának csökkentése

Amennyiben a tagállamok a megfelelő határidőkig elmulasztják megküldeni a 479/2008/EK rendelet 85. cikke (4) bekezdésében, 86. cikke (5) bekezdésében és 87. cikke (3) bekezdésében meghatározott információkat tartalmazó és kellően kitöltött, az e rendelet XIII. mellékletében megállapított mintának megfelelő táblázatokat – kivéve az e rendelet 58. cikkében említett 2. táblázatot –, a 479/2008/EK rendelet 7. cikkében említett támogatásra jogosult intézkedésekre vonatkozó előirányzatuk csökkenthető a 479/2008/EK rendelet 89. cikkének a) pontjában előírtak szerint. A Bizottság határozhat úgy, hogy – a mulasztás súlyosságától függően – a tájékoztatás szolgáltatásának évét követő borászati év elejétől kezdődően a késedelem minden egyes hónapjára legfeljebb 1 %-kal csökkenti a támogatásra jogosult intézkedésekre vonatkozó előirányzatot.

II.   FEJEZET

A telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás

60. cikk

Új telepítési jogok

(1)   Ha a tagállamok új telepítési jogokat ítélnek oda olyan területekre, amelyeken területrendezés céljából vagy a nemzeti jogszabályokkal elfogadott közérdekű kisajátítási intézkedések alapján új telepítést kívánnak létesíteni, egyúttal biztosítaniuk kell, hogy ilyen jogot ne ítéljenek oda olyan területre vonatkozóan, amelynek tiszta szüreti hozama több mint 105 %-a annak a szőlőterületnek, amely a területrendezési intézkedések vagy a közérdekű kisajátítási intézkedések tárgyát képezte.

(2)   Amennyiben a tagállamok új telepítési jogokat ítélnek oda kísérleti célra szánt területek vonatkozásában, a szóban forgó területekről származó szőlőből készült termékek nem forgalmazhatók a kísérleti időszakban.

(3)   Ha a tagállamok új telepítési jogokat ítélnek oda oltványiskolák céljára szánt területekre vonatkozóan, az ilyen szőlőültetvények termése nem szüretelhető, illetve ha leszüretelik, a termést az oltványtermesztés időszakában meg kell semmisíteni.

(4)   A (2) és (3) bekezdés alapján odaítélt új telepítési jogok csak az oltványtermesztési időszak kísérleti szakaszára vonatkoznak.

Az első albekezdésben említett időszak után:

a)

a termelő felhasználhatja az újratelepítési jogokat vagy a jogtartalékból odaítélt telepítési jogokat annak érdekében, hogy az érintett területen forgalmazásra szánt bort termeljenek; vagy

b)

az ilyen területeken telepített szőlőt ki kell vágni; a kivágás költségeit az érintett termelő viseli; az érintett szőlőültetvény kivágásáig az ilyen területekről származó szőlőből készült termékek kizárólag lepárlás céljából hozhatók forgalomba a termelő költségére; e termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek alkoholtartalma 80 térfogatszázalék vagy annál kevesebb.

(5)   A 2000. augusztus 1. előtt borászati kísérletek vagy oltványiskolák céljára szánt területek tekintetében odaítélt új telepítési jogokat, valamint e jogok vagy az azok alapján beültetett területek használatának bármely egyéb feltételét a kísérleti, illetve oltványtermesztési időszakban is alkalmazni kell. A (4) bekezdés második albekezdésében foglalt szabályok az ilyen területekre a kísérleti, illetve oltványtermesztési időszak vége után is alkalmazandók.

(6)   Ami a 479/2008/EK rendelet 91. cikke (1) bekezdésének d) pontját illeti, a túlzott adminisztrációs terhek elkerülése érdekében a tagállamok az új telepítési jogok odaítélése helyett úgy is rendelkezhetnek, hogy azok a területek, amelyek bora vagy borászati termékei kizárólag a termelő háztartásának fogyasztására szolgálnak, nem tartoznak az említett rendelet 85. cikke (1) bekezdésében foglalt kivágási kötelezettség hatálya alá. A tagállamok ezt csak a következő feltételekkel tehetik:

a)

az ilyen termelő földterülete nem haladja meg a tagállam által meghatározott maximális területet, amely semmi esetre sem lehet nagyobb 0,1 hektárnál; és

b)

az érintett termelő nem folytat kereskedelmi célú bortermelést.

(7)   A (6) bekezdésben említett területekről származó bort vagy borászati termékeket tilos forgalmazni. A tagállamok megfelelő rendszert alkalmaznak a tilalom betartásának figyelemmel kísérésére. Amennyiben fény derül e tilalom megszegésére, a tagállam által kiszabott bármilyen büntetés mellett a (4) bekezdés második albekezdésének b) pontját is alkalmazni kell. A tagállamok nyilvántartást vezetnek az e bekezdés alapján kezelt valamennyi ügyről.

61. cikk

A tagállamok új telepítési jogokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségei

A tagállamok nyilvántartást vezetnek minden olyan esetről, amikor a 60. cikk alapján ítélnek oda új telepítési jogokat.

A tagállamok minden egyes borászati év tekintetében közlik a Bizottsággal a következő információkat:

a)

a teljes terület, amelyre a 60. cikk (1), (2) és (3) bekezdése alapján odaítélt új telepítési jogokat; és

b)

a teljes terület, amelynek a 479/2008/EK rendelet 91. cikkének (1) bekezdése alapján ítéltek oda új telepítési jogokat; ha azonban valamely tagállam él az e rendelet 60. cikkének (6) bekezdésében foglalt eltéréssel, ehelyett a teljes érintett terület becslését kell megadnia, amely az elvégzett ellenőrzés eredményén alapul.

A bejelentést VIII. melléklet 8. táblázata szerinti formanyomtatványon kell megtenni. A tagállamok eldönthetik, hogy a bejelentésben megadják-e a régiókra vonatkozó részleteket. Az előző évre vonatkozó bejelentést minden évben március 1-jéig kell megtenni a Bizottságnak.

62. cikk

Újratelepítési jog keletkeztetése nélküli kivágás

Ha a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének (4) bekezdése, 85. cikkének (1) bekezdése vagy 86. cikkének (4) bekezdése alapján, illetve e rendelet 60. cikke (4) bekezdése második albekezdésének b) pontja alapján egy területet kivágnak, nem ítélhető oda újratelepítési jog. Ezen túlmenően nem ítélhető oda újratelepítési jog az alábbiak kivágása esetén:

a)

olyan szőlőültetvények, amelyek kivágása területrendezési intézkedés vagy közérdekű kisajátítási intézkedés végrehajtásaként történt, amennyiben az e területekre vonatkozó új telepítési jogokat e rendelet 60. cikkének (1) bekezdése alapján ítélték oda;

b)

szőlészeti kísérlet céljára szánt területek a kísérleti időszak alatt;

c)

oltványtermesztés céljára szolgáló területek az oltványtermesztés időszaka alatt;

d)

kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztását szolgáló területek; vagy

e)

a kivágási támogatásban részesülő területek, összhangban a 479/2008/EK rendelet 92. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével;

63. cikk

Várható újratelepítési jogok

(1)   A 479/2008/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok biztosíthatnak újratelepítési jogot olyan termelőknek, akik vállalják, hogy egy szőlőültetvényen a telepítés évét követő harmadik borászati év vége előtt kivágják a szőlőt. Ez csak abban az esetben engedélyezhető, ha az adott termelő bizonyítani tudja, hogy nem rendelkezik telepítési joggal, illetve nem rendelkezik elegendő ilyen joggal ahhoz, hogy az érintett területet szőlővel beültesse. A tagállam egy-egy termelőnek legfeljebb annyi telepítési jogot ítél oda, amennyi lehetővé teszi a teljes érintett terület szőlővel történő beültetését, a termelő birtokában lévő jogokra is figyelemmel. A termelő határozza meg a kivágásra kerülő szőlőültetvény területét.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségvállaláskor a termelő biztosítékot helyez letétbe. Az érintett területen a szőlő kivágására vonatkozó kötelezettség a 2220/85/EGK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerinti „elsődleges követelmény”. A biztosíték összegét objektív kritériumok alapján az érintett tagállam határozza meg. A biztosítékot olyan összegben kell megállapítani, amely arányos, és elegendő ahhoz, hogy a termelőket visszatartsa kötelezettségeik teljesítésének elmulasztásától.

(3)   A kivágás végrehajtásáig a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyes borászati években a kivágásra kerülő szőlőültetvény területén és az új telepítésű területen párhuzamosan ne folyjék kereskedelmi célú bortermelés; a tagállamok erről annak biztosítása révén gondosodnak, hogy a szóban forgó területek bármelyikéről származó szőlőből készült termékeket a termelő költségére kizárólag lepárlás céljára hozzák forgalomba. Ezek a termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek alkoholtartalma 80 térfogatszázalék vagy annál kevesebb.

(4)   Ha a kivágásra vonatkozó kötelezettségvállalást a megállapított határidőn belül nem teljesítik, az adott – még kivágatlan – szőlőterületet úgy kell tekinteni, mintha azt a 479/2008/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdésében előírt telepítési korlátozás megszegésével ültették volna be.

(5)   A tagállamok figyelemmel kísérik az érintett területek beültetését és a szőlő kivágását.

(6)   A tagállamok nyilvántartást vezetnek az (1)–(5) bekezdés alapján kezelt valamennyi ügyről.

64. cikk

A telepítési jogok átruházása

(1)   A 479/2008/EK rendelet 92. cikke (5) bekezdése második albekezdésének alkalmazása során a tagállamok alkalmazhatnak egyenértékű csökkentési együtthatót a jogok birtokok közötti átruházására.

(2)   A tagállamok nyilvántartást vezetnek az újratelepítési jogok birtokok között történő valamennyi átruházásáról.

65. cikk

A telepítési jogok tartaléka

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti és/vagy regionális tartalékon keresztül történő jogátruházás a területükön ne eredményezze a termelési potenciál egészének növekedését. A tagállamok szükség esetén alkalmazhatnak csökkentési együtthatót.

(2)   Amennyiben egy tagállam a telepítési jogok tekintetében nemzeti és/vagy regionális tartalékot hoz létre, erről tájékoztatja a Bizottságot, adott esetben pedig arról, hogy a jogtartalékrendszert többé nem kívánja alkalmazni.

(3)   Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy nem hoz létre jogtartalékrendszert, bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arról, hogy a telepítési jogok kezelését illetően területének egészén hatékony rendszer működik.

(4)   A tagállamok nyilvántartást vezetnek valamennyi esetről, amikor telepítési jogokat ítélnek oda a jogtartalékokból, a jogtartalékok közötti telepítésijog-átruházásra kerül sor, illetve amikor telepítési jogokat helyeznek a jogtartalékba. Ezenkívül nyilvántartást vezetnek a jogok tartalékba való helyezésével vagy a jogtartalékból való odaítélésükkel összefüggésben teljesített bármilyen fizetésről.

(5)   A tagállamok a XIII. melléklet 9. táblázata szerinti formanyomtatvány segítségével minden egyes borászati év tekintetében közlik a Bizottsággal a következő információkat:

a)

a jogtartalékba helyezett telepítési jogok;

b)

a jogtartalékból fizetés ellenében vagy anélkül odaítélt telepítési jogok.

66. cikk

Telepítési jogok rendszerének fenntartása

Azok a tagállamok, amelyek a 479/2008/EK rendelet 90. cikkének (6) bekezdésében előírt lehetőség alapján területükön vagy annak egy részén 2015. december 31. után is fenn kívánják tartani az említett rendelet 90. cikkének (1) bekezdésében említett telepítési tilalmat, erre vonatkozó szándékukról 2015. március 1-jéig értesítik a Bizottságot.

III.   FEJEZET

Kivágási program

67. cikk

Jogosultság

(1)   A kivágási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a szőlőterületet kellően gondozzák. E célból – az e rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében előírt ellenőrzés sérelme nélkül – be kell nyújtani az 1281/2001/EK bizottsági rendelet (19) 2. cikke szerinti szüreti jelentést a 479/2008/EK rendelet hatálybalépését megelőző legalább két borászati évre, illetve a kivágást megelőző három borászati évre vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy azok a termelők, akik az 1281/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja vagy 2. cikke (3) bekezdése alapján mentesülnek a szüreti jelentés benyújtásának kötelezettsége alól, szőlőtermelésüket az említett rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott jelentés, vagy a hivatkozott rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett termelési jelentés alapján igazolhatják.

Amennyiben kellően indokolt okokból sem az 1282/2001/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti szüreti jelentés, sem az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti termelési jelentés nem áll rendelkezésre, a tagállamok előírhatnak más eszközöket a szőlőültetvények kellő gondozásának bizonyítására. Az alternatív eszközök megbízhatóságának alapos ellenőrzéséért a tagállamok felelősek.

(3)   A kifizetési kérelmek elfogadása előtt a tagállamok megbizonyosodnak arról, hogy a 479/2008/EK rendelet 100. cikkének a), b), d), e) és f) pontja szerinti jogosultsági kritériumok teljesültek.

68. cikk

Mentesítési okok

(1)   A tagállamok a 479/2008/EK rendelet 104. cikkének (4) bekezdésével összhangban a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik a következő hegyvidéki, valamint meredek lejtőkön található területeket:

a)

az 500 méteres tengerszint feletti magasságban található hegyvidéki területek, a fennsíkok kivételével;

b)

a 25 %-nál nagyobb lejtésű területek;

c)

teraszos területek.

(2)   A 479/2008/EK rendelet 104. cikkének (8) bekezdésében említett tájékoztatás indikatív adatokat tartalmaz az ilyen területek nagyságáról, és azt az e rendelet XIV. mellékletben megállapított minta szerint kell elkészíteni.

69. cikk

A támogatás mértéke

(1)   A 479/2008/EK rendelet 106. cikkével összhangban nyújtott nemzeti támogatások sérelme nélkül, az említett rendelet 101. cikkében előírt támogatás mértékét az e rendelet XV. melléklete állapítja meg.

(2)   A 479/2008/EK rendelet 101. cikkének (2) bekezdésében említett múltbeli terméshozamot az adott mezőgazdasági üzem átlagos hozama alapján kell megállapítani, illetve – ha ilyen adat rendelkezésre áll – a kivágási támogatást igénylő gazdaságon belül a parcella átlagos hozama vagy meghatározott borkategória szerinti átlagos hozam alapján. Az átlagos hozamot a 2003/2004 és 2007/2008 közötti ötéves időszak átlagos hozama alapján kell kiszámítani, figyelmen kívül hagyva a legalacsonyabb és a legmagasabb hozamú évet.

Az első albekezdéstől eltérve:

a)

azok a tagállamok, amelyek a Közösséghez 2004-ben vagy 2007-ben csatlakoztak, és a 2003/2004 és 2007/2008 közötti teljes időszakban nem rendelkeztek a szüreti jelentésekre vonatkozó rendszerrel, a múltbeli terméshozamot a 2005/2006 és 2007/2008 közötti évek átlagos hozama alapján számítják ki.

b)

az a termelő, akinek termelő tevékenységét a bázisidőszakban bekövetkező vis maior vagy rendkívüli körülmény több mint egy évig hátrányosan befolyásolta a bázisidőszakban, kérheti, hogy a múltbeli terméshozamot az első albekezdésben vagy – adott esetben – az ezen albekezdés a) pontjában említett időszak olyan borászati éveinek átlagos hozama alapján számítsák ki, amelyeket nem érintett vis maior vagy rendkívüli körülmény.

(3)   Az átlagos hozamot a szüreti jelentések alapján kell meghatározni.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy azok a termelők, akik az 1281/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja vagy 2. cikke (3) bekezdése alapján mentesülnek a szüreti jelentés benyújtásának kötelezettsége alól, szőlőtermelésüket a hivatkozott rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott, vagy 4. cikkének (1) bekezdésében említett jelentés alapján igazolhatják.

A tagállamok előírhatják, hogy a szövetkezetek olyan tagjai, illetve egyéb termelői csoportokhoz tartozó vagy társuló olyan termelők esetében, akik nem nyújtották be az 1281/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti jelentést, a szövetkezet vagy az érdekcsoport átlagos hozamát vegyék figyelembe azzal a feltétellel, hogy a szövetkezet vagy a termelői csoport tanúsítja, hogy az adott termelő a szóban forgó években valóban szállított nekik szőlőt. Ebben az esetben a kivágási támogatást igénylő szövetkezeten vagy csoporton belül a meghatározott borkategóriára vonatkozó átlagos hozamot kell megadni, ha ilyen adat rendelkezésre áll.

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy amennyiben kellően indokolt – a második és harmadik albekezdésben említett és a tagállamok által ellenőrizendő – okokból sem az 1282/2001/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti szüreti jelentés, sem az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti termelési jelentés nem áll rendelkezésre, múltbeli terméshozam az érintett régió átlagos hozamának felel meg.

A múltbeli terméshozam e cikkel összhangban történő megállapításához felhasznált jelentések és az egyéb források megbízhatóságának alapos ellenőrzéséért a tagállamok felelősek.

(4)   A támogatást a 75. cikk meghatározása szerinti beültetett területekre kell kifizetni.

70. cikk

Kérelmezési eljárás

(1)   A tagállamok meghatározzák a kérelmezés eljárási rendjét, amely előírja különösen:

a)

a kérelemben feltüntetendő információk körét;

b)

az érintett termelőnek az alkalmazandó támogatásról küldendő későbbi értesítést;

c)

a kivágás végrehajtásának határidejét.

(2)   A tagállamok ellenőrzik a kérelmek megalapozottságát. E célból rendelkezhetnek úgy, hogy a kérelemhez kötelező legyen mellékelni egy, az érintett termelő által tett írásbeli kötelezettségvállalást. Amennyiben a kérelmet kellően indokolt ok nélkül visszavonják, a tagállamok előírhatják, hogy a kérelem kezelésével összefüggő költségeket az érintett termelő viselje.

71. cikk

Az egységes elfogadási százalékos arány alkalmazásakor követendő eljárás

(1)   Az a 479/2008/EK rendelet 102. cikkének (4) bekezdésében említett elfogadási százalékos arány kérelmezésekor a tagállamok minden évben a következőképpen járnak el:

a)

a tagállamoknak előirányzott költségvetési források erejéig – bármiféle csökkentés alkalmazása nélkül – el kell fogadni valamennyi, a termelő teljes szőlőültetvényének kivágására vonatkozó kérelmet; ha a tagállamnak előirányzott költségvetési keret nem elegendő valamennyi ilyen kérelem elfogadásához, a tagállamok a rendelkezésre álló összeget a nemzeti szabályaikban megállapított, objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján osztják szét;

b)

az e bekezdés a) pontjában említett összegeknek az egyes tagállamok számára előirányzott költségvetési forrásokból történő levonását követően a fennmaradó költségvetés erejéig – bármiféle csökkentés alkalmazása nélkül – el kell fogadni valamennyi, 55 éves vagy annál idősebb termelő kérelmét, amennyiben az adott tagállam a 479/2008/EK rendelet 102. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében így rendelkezik; ha a tagállamnak előirányzott költségvetési keret nem elegendő valamennyi ilyen kérelem elfogadásához, a tagállamok a rendelkezésre álló összeget a nemzeti szabályaikban megállapított, objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján osztják szét;

c)

az a) és b) pont szerinti összegeknek az egyes tagállamok számára előirányzott költségvetési keretből történő levonását követően a tagállamok a fennmaradó összeget a nemzeti szabályaikban megállapított, objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumok alapján osztják szét;

(2)   A 479/2008/EK rendelet 102. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett objektív és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező kritériumokat a tagállamok úgy határozzák meg, hogy az elfogadható kérelmekre ne kelljen csökkentést alkalmazni. Az (1) bekezdésben említett kritériumokat a tagállamok az e rendelet XIII. mellékletének 10. táblázata segítségével évente október 15-ig közlik a Bizottsággal.

72. cikk

A támogatás kifizetése

A kivágási támogatás kifizetésére a kivágás megtörténtének ellenőrzését követően és legkésőbb azon év október 15. napjáig kerülhet sor, amelyben a tagállamok a 479/2008/EK rendelet 102. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadták a kérelmet.

73. cikk

Adatszolgáltatás

(1)   A 479/2008/EK rendelet 102. cikkének (2), (5) és (6) bekezdésében említett adatszolgáltatást a XIII. melléklet 10. és 12. táblázatában megadott formátumban kell teljesíteni. A tagállamok eldönthetik, hogy e táblázatokban megadják-e a régiókra vonatkozó részleteket.

(2)   Amennyiben a tagállamok nemzeti támogatást nyújtanak kivágás céljára, az erre vonatkozó az információt megadják az (1) bekezdésben említett táblázatokban.

(3)   Ha valamely tagállam a 479/2008/EK rendelet 104. cikke (1) bekezdésének értelmében úgy határoz, hogy a további kérelmeket elutasítja, erre vonatkozó döntését közli a Bizottsággal.

(4)   A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a 479/2008/EK rendelet 104. cikkének (9) bekezdésében előírt rendelkezésnek való megfelelés érdekében meghozott intézkedéseket. A bejentést az e rendelet XIII. mellékletének 12. táblázatában megállapított formátum szerint kell megtenni.

(5)   A tagállamok minden évben legkésőbb december 1-jéig eljuttatják a Bizottságnak a kivágási programmal összefüggésben az előző pénzügyi évben elvégzett ellenőrzések eredményeit összefoglaló éves jelentést. A tájékoztatást a XIII. melléklet 13. táblázatában megállapított formátum szerint kell megküldeni.

IV.   FEJEZET

Jegyzék és a beültetett terület mérése

74. cikk

Jegyzék

A jegyzékben a 479/2008/EK rendelet 109. cikke (1) bekezdésének megfelelően szolgáltatott adatok az előző borászati év július 31. napján fennálló helyzetet tükrözik.

A jegyzék tartalmazza az e rendelet XIII. mellékletének 14–16. táblázatában meghatározott információkat. A tagállamok eldönthetik, hogy e táblázatokban megadják-e a régiókra vonatkozó részleteket.

75. cikk

Beültetett terület

(1)   A 479/2008/EK rendelet 11., 12., illetve 98. cikkében említett, a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, a zöldszüret és a kivágási intézkedések alkalmazásában a szőlővel beültetett területet a szőlőtőke-állomány széle, valamint az azzal érintkező, a tőkesorok közötti távolság felét kitevő peremsáv határolja. A beültetett területet a 796/2004/EK bizottsági rendelet (20) 30. cikk (1) bekezdése első albekezdésével összhangban kell meghatározni.

(2)   Abban az esetben, ha a 479/2008/EK rendelet 101. cikkének (2) bekezdésében említett múltbeli terméshozamot olyan terület alapján határozzák meg, amely nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt meghatározásnak, a tagállamok újraszámíthatják a hozamot oly módon, hogy az adott gazdaság, parcella vagy borkategória termelését elosztják az adott bormennyiséget adó, az (1) bekezdés szerinti, szőlővel beültetett területtel.

V.   CÍM

A BORÁGAZAT ELLENŐRZÉSE

I.   FEJEZET

Az ellenőrzés alapelvei

76. cikk

Ellenőrzések

E rendelet vagy más közösségi jogszabály különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok bevezetik a 479/2008/EK rendelet és e rendelet megfelelő alkalmazásához szükséges ellenőrzéseket és intézkedéseket. Ezeknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, hogy biztosíthassák a Közösségek pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét.

A tagállamok különösen arról gondoskodnak, hogy:

a)

a közösségi vagy nemzeti jogszabályokban, illetve a nemzeti keretben előírt támogathatósági feltételek ellenőrizhetők legyenek;

b)

az ellenőrzések végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok elegendő létszámú, megfelelő végzettségű és tapasztalatú személyzettel rendelkezzenek az ellenőrzések hatékony végrehajtására;

c)

legyenek olyan ellenőrzések, amelyek révén elkerülhető az e rendelet vagy más közösségi vagy nemzeti rendszer szerinti intézkedések kettős finanszírozása.

d)

az ellenőrzések és intézkedések összhangban legyenek az érintett támogatási intézkedés jellegével. A tagállamoknak meghatározzák az ellenőrzés módszereit és eszközeit, valamint az ellenőrizendő személyek körét;

e)

az ellenőrzéseket vagy szisztematikusan vagy szúrópróbaszerűen végezzék. Szúrópróbaszerű ellenőrzés esetén a tagállamoknak biztosítják, hogy az ellenőrzések számukat, jellegüket és gyakoriságukat tekintve reprezentatívak legyenek a tagállam teljes területére nézve, és adott esetben arányban legyenek a forgalmazott vagy forgalmazás céljából raktározott borászati termékek mennyiségével.

f)

a közösségi finanszírozásban részesülő intézkedések valósak, és összhangban állnak a közösségi jogszabályoknak.

77. cikk

Általános elvek

(1)   Az ellenőrzés adminisztratív és adott esetben helyszíni ellenőrzések segítségével történik.

(2)   Az adminisztratív ellenőrzés szisztematikus és keresztvizsgálatokat tartalmaz, amelyeket többek között az 1782/2003/EK tanácsi rendelet II. címének 4. fejezetében előírt integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer adatainak felhasználásával kell elvégezni.

(3)   Az illetékes hatóságok a helyszíni ellenőrzéseket a kedvezményezettek/termelők megfelelő százalékának szúrópróbaszerű kiválasztásával hajtják végre az e rendelet 79. cikke szerinti kockázatelemzés alapján, kivéve azokat az eseteket, amikor a 479/2008/EK rendelet vagy az e rendelet szisztematikus helyszíni ellenőrzéseket ír elő.

(4)   A 479/2008/EK rendelet 16., 17., 18. és 19. cikkében előírt intézkedések tekintetében a minta nagysága legyen a támogatási kérelmek legalább 5 %-a. A mintának egyúttal a támogatás tárgyát képező mennyiségek legalább 5 %-át is le kell fednie.

(5)   A 479/2008/EK rendelet 15. cikkében előírt intézkedéseket illetően az 1975/2006/EK rendelet (21) 26., 27. és 28. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

(6)   A 796/2004/EK rendelet 26. cikkének (3) és (4) bekezdése az e cikkben meghatározott helyszíni ellenőrzésekre alkalmazandó.

(7)   A tagállamok minden indokolt esetben az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert (IIER) alkalmazzák.

78. cikk

Helyszíni ellenőrzés

(1)   A helyszíni ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül kell végrehajtani. A szükséges minimumra szorítkozó előzetes értesítés azonban küldhető, feltéve, hogy ez nem hiúsítja meg a vizsgálat célját. Ilyen értesítés – az indokolt esetek vagy olyan intézkedések kivételével, ahol szisztematikus helyszíni ellenőrzéseket kell végezni – legfeljebb 48 órával korábban küldhető.

(2)   Az e rendeletben előírt helyszíni ellenőrzéseket adott esetben a közösségi jogszabályokban előírt bármilyen más vizsgálattal együtt kell végrehajtani.

(3)   Az érintett támogatási kérelmet vagy kérelmeket el kell utasítani, ha a kedvezményezettek vagy képviselőik megakadályozzák a helyszíni ellenőrzés végrehajtását.

79. cikk

Az ellenőrzési minta kiválasztása

(1)   Az e rendelet szerinti helyszíni ellenőrzések ellenőrzési mintáit az illetékes hatóság kockázatelemzés és – amennyiben az ellenőrzés kifejezetten a közösségi finanszírozásra vonatkozik – a benyújtott támogatási kérelmek reprezentativitása alapján választja ki. A kockázatelemzés hatékonyságát évente értékelni, tényezőit pedig frissíteni kell, a következőképpen:

a)

meghatározva minden egyes kockázati tényező relevanciáját;

b)

összevetve a kockázatok alapján, illetve a második albekezdésben említett, szúrópróbaszerűen kiválasztott minta eredményeit;

c)

figyelembe véve az adott tagállam sajátos helyzetét.

A reprezentativitás biztosítása érdekében a tagállamoknak a helyszíni ellenőrzésre kijelölt kedvezményezettek/termelők 20–25 %-át szúrópróbaszerűen kell kiválasztani.

(2)   Az illetékes hatóság minden kiválasztott kedvezményezett/termelő esetében feljegyzést készít a helyszíni ellenőrzésre való kiválasztás okairól. A helyszíni ellenőrzést végző ellenőr az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatást kap ezekről az indokokról.

80. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1)   Minden helyszíni ellenőrzésről jelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek felülvizsgálatát.

Amennyiben az ellenőrzés a közösségi finanszírozásra vonatkozik, a jelentésben fel kell tüntetni különösen:

a)

az ellenőrzött támogatási rendszert és az ellenőrzött kérelmeket;

b)

a jelen lévő személyeket;

c)

adott esetben az ellenőrzött mezőgazdasági területeket, a lemért mezőgazdasági területeket, a mérések eredményeit lemért parcellánként és az alkalmazott mérési módszereket;

d)

kivágási támogatás esetében annak igazolását, hogy az érintett területet kellően gondozzák-e;

e)

az ellenőrzés és eredményeinek tárgyát képező mennyiségeket;

f)

azt, hogy a kedvezményezett/termelő kapott-e előzetes értesítést a látogatásról, és ha igen, mennyivel korábban;

g)

bármely egyéb elvégzett ellenőrző intézkedést.

(2)   Amennyiben a helyszínen vagy távérzékelés útján elvégzett ellenőrzés során eltérés tapasztalható a kérelemben feltüntetett adatok és a tényleges helyzet között, a termelő megkapja az ellenőrzési jelentés másolatát, amelyet aláírhat mielőtt még az illetékes hatóság az ellenőrzés eredményei alapján esetleges támogatáscsökkentéssel vagy kizárással járó következtetéseket vonna le.

81. cikk

A termelési potenciál ellenőrzése

(1)   A 479/2008/EK rendelet V. címében foglalt, a termelési potenciálra vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését – az említett rendelet 90. cikkének (1) bekezdésében az új telepítésekre vonatkozó tilalom tiszteletben tartásának ellenőrzését is ideértve – a tagállamok a szőlőkataszter alapján végzik el.

(2)   Az újratelepítési jogoknak a 479/2008/EK rendelet 92. cikke szerinti odaítélésekor a területeket a szőlőtőkék kivágása előtt és után szisztematikus ellenőrzésnek kell alávetni; Azokat a parcellákat kell ellenőrizni, amelyekre újratelepítési jogokat igényeltek.

A kivágás előtti ellenőrzésnek többek között igazolnia kell az érintett szőlőültetvény létezését.

Az ellenőrzést hagyományos helyszíni ellenőrzés útján kell végrehajtani. Amennyiben azonban a tagállam megbízható és naprakész elektronikus szőlőkataszterrel rendelkezik, az ellenőrzés adminisztratív úton is végrehajtható, és a kivágás előtti helyszíni ellenőrzések végrehajtására vonatkozó kötelezettség a kérelmek 5 %-ára korlátozható (éves szinten) az adminisztratív ellenőrző rendszer megbízhatóságának megerősítése érdekében. Amennyiben a helyszíni ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat vagy eltéréseket tárnak fel egy régióval vagy annak egy részével kapcsolatban, az illetékes hatóság az adott évben és az azt követő évben kellő mértékben növeli a helyszíni ellenőrzések számát.

(3)   A kivágási támogatásban részesülő területeket a kivágás végrehajtása előtt és után is szisztematikus helyszíni ellenőrzésnek kell alávetni; Azokat a parcellákat kell ellenőrizni, amelyekre támogatást igényeltek.

A kivágás előtti ellenőrzésnek többek között igazolnia kell az érintett szőlőültetvény, azaz a 75. cikkel összhangban meghatározott beültetett terület létezését, valamint azt, hogy az adott területet kellően gondozták-e.

Az ellenőrzést hagyományos helyszíni ellenőrzés útján kell végrehajtani. Amennyiben azonban a tagállam rendelkezik olyan grafikai eszközzel, amely lehetővé teszi a parcella 75. cikk szerinti elektronikus szőlőkataszterben történő lemérését, valamint annak igazolását, hogy a parcellát kellően gondozzák, az ellenőrzés adminisztratív úton is végrehajtható, és a kivágás előtti helyszíni ellenőrzések végrehajtására vonatkozó kötelezettség a kérelmek 5 %-ára korlátozható az adminisztratív ellenőrző rendszer megbízhatóságának megerősítése érdekében. Amennyiben a helyszíni ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat vagy eltéréseket tárnak fel egy régióval vagy annak egy részével kapcsolatban, az illetékes hatóság az adott évben kellő mértékben növeli a helyszíni ellenőrzések számát.

(4)   A kivágás megtörténtét hagyományos helyszíni ellenőrzés útján, vagy – teljes szőlőültetvény kivágása esetén, illetve ha a távérzékelés pontossága 1 m2 vagy annál jobb – távérzékeléssel kell igazolni.

(5)   A kivágási támogatásban részesülő területek esetében – a (3) bekezdés harmadik albekezdése és a (4) bekezdés sérelme nélkül – a (3) bekezdés első albekezdésében említett két ellenőrzés közül legalább egyet hagyományos helyszíni ellenőrzés útján kell végrehajtani.

82. cikk

Ellenőrző szervek

(1)   Amennyiben valamely tagállam a borágazatra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére több illetékes szervet is kijelöl, ezek munkáját összehangolja.

(2)   Minden tagállam kijelöl egy kapcsolattartó szervet, amely a többi tagállam kapcsolattartó szervével és a Bizottsággal való összeköttetésért felel. A kapcsolattartó szerv feladata különösen, hogy fogadja és továbbítsa az e cím alkalmazásával összefüggő együttműködési kérelmeket, és képviselje az adott tagállamot a többi tagállammal és a Bizottsággal való együttműködés során.

83. cikk

Az ellenőrző tisztviselők hatásköre

A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely elősegíti illetékes szerveik tisztviselőinek munkáját. Így gondoskodnak különösen arról, hogy az említett tisztviselők, esetenként más, e célból felhatalmazott szervek tisztviselőivel együtt:

a)

bejuthassanak a szőlőültetvényekre, a borászati termékeket készítő és tároló létesítményekbe, a borászati termékek feldolgozását végző létesítményekbe, és hozzáférjenek az ilyen termékeket szállító járművekhez;

b)

bejuthassanak minden olyan kereskedelmi létesítménybe (vagy raktárba) és hozzáférhessenek minden olyan járműhöz, amelynek tulajdonosa értékesítés, forgalmazás vagy szállítás céljából borászati termékeket vagy a borágazatban való felhasználásra szánt termékeket tárol;

c)

elvégezhessék a borászati termékek és az ilyen termékek gyártásában használható anyagok és termékek leltározását;

d)

mintát vehessenek borászati termékekből, az ilyen termékek előállításához felhasznált anyagokból és termékekből és az értékesítés, forgalmazás vagy szállítás céljából tárolt termékekből;

e)

ellenőrzési eljárás keretében vizsgálhassák a számviteli adatokat és az ellenőrzéshez szükséges egyéb dokumentumokat, és azokról másolatokat, illetve kivonatokat készíthessenek;

f)

megfelelő védelmi intézkedéseket tehessenek a borászati termékek vagy az ilyen termékek előállításához felhasznált termékek gyártásával, tárolásával, szállításával, leírásával, bemutatásával és forgalmazásával kapcsolatban, ha okkal feltételezhető, hogy súlyosan megsértették a közösségi rendelkezéseket, különösen, ha hamisítás történt, vagy ha egészségkárosodás veszélye áll fönn.

II.   FEJEZET

Az ellenőrző szervek közötti jogsegély

84. cikk

Segítségnyújtás megkeresés alapján

(1)   Ha egy tagállam illetékes szerve ellenőrzést folytat saját területén, információt kérhet bármely közvetlenül vagy közvetve érintett tagállam illetékes szervétől. Ilyen kérelem esetében a jogsegélyt kellő időben kell nyújtani.

A Bizottságot értesíteni kell minden olyan esetben, amikor az első albekezdésben említett ellenőrzés tárgyát képező termék harmadik országból származik, és ha az ilyen termék forgalmazása kifejezetten érinti más tagállamok érdekeit.

A megkeresett szervnek meg kell adnia minden olyan információt, amelyre a megkereső szervnek szüksége lehet feladatai elvégzéséhez.

(2)   Ha a megkereső szerv indokolással alátámasztott kérelmet nyújt be, akkor a megkeresett szerv különleges felügyeletet vagy ellenőrzéseket végez a megfogalmazott célkitűzések elérése céljából, vagy meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ilyen felügyeletre, illetve ellenőrzésekre sor kerüljön.

(3)   A megkeresett szervnek úgy kell eljárnia, mintha a saját nevében intézkedne.

(4)   A megkereső szerv a megkeresett szervvel egyetértésben tisztviselőket jelölhet ki:

a)

a borágazat előírásainak alkalmazásával kapcsolatos információk beszerzésének céljából a megkeresett szerv székhelye szerinti tagállami hatóságoktól, vagy a tevékenységek ellenőrzése céljából, így másolatok készítésére szállítási és egyéb dokumentumokról, vagy kivonatok készítésére nyilvántartásokból,

b)

vagy arra, hogy miután időben értesítették a megkeresett szervet, jelen legyenek a (2) bekezdés alapján a megkeresés lefolytatásánál.

Az első albekezdés a) pontjában említett másolatok kizárólag a felkért szerv beleegyezésével készíthetők el.

(5)   Az ellenőrzési tevékenységért mindenkor a megkeresett szerv tisztviselői a felelősek.

(6)   A megkereső szerv tisztviselői:

a)

rendelkeznek írásos meghatalmazással, amely igazolja személyazonosságukat és hivatali beosztásukat;

b)

a megkeresett szerv tagállama által a saját tisztviselői ellenőrzési tevékenységére vonatkozóan előírt korlátozások sérelme nélkül megkapják:

i.

a 83. cikk a) és b) pontjában előírt hozzáférési jogokat;

ii.

a jogot arra, hogy értesítést kapjanak a megkeresett szerv tisztviselői által a 83. cikk c) és e) pontjának értelmében elvégzett ellenőrzések eredményeiről,

c)

az ellenőrzés során betartják a tagállam tisztviselői számára előírt szabályokat és szakmai gyakorlatot, valamint ügyelnek a szakmai titoktartásra.

(7)   Az ebben a cikkben említett megkereséseket a kérdéses tagállam megkeresett szervéhez az illető tagállam kapcsolattartó szervén keresztül kell eljuttatni. Ugyanez az eljárás vonatkozik:

a)

a megkeresésekre adott válaszokra;

b)

a (2) és a (4) bekezdés alkalmazásával kapcsolatos értesítésekre.

Az első albekezdéstől eltérően, valamint az együttműködés gyorsítása és hatékonyságának fokozása érdekében a tagállamok lehetővé tehetik, hogy valamely illetékes szerv:

a)

a kérését vagy közleményét közvetlenül egy másik tagállam illetékes szervéhez juttassa el;

b)

közvetlenül válaszoljon egy másik tagállam illetékes szervének megkeresésére vagy közleményére.

85. cikk

Jogsegély megkeresés nélkül

Az egyes tagállamok illetékes szerve saját kapcsolattartó szervén keresztül haladéktalanul értesíti az érintett tagállam kapcsolattartó szervét, amennyiben okkal feltételezi azt, vagy tudomást szerez arról, hogy:

a)

a 479/2008/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésében említett valamely termék nem felel meg a borágazat szabályainak, vagy ilyen termékre csalárd módon tettek szert, vagy ilyen terméket csalárd módon hoztak forgalomba; és

b)

a szabályok be nem tartása egy vagy több másik tagállam érdekeit is érinti, ezért jellegéből adódóan közigazgatási intézkedéseket vagy jogi fellépést von maga után.

86. cikk

Közös rendelkezések

(1)   A 84. cikk (1) bekezdésében és a 85. cikkben említett információkat a lehető leghamarabb ki kell egészíteni a vonatkozó dokumentumokkal és más bizonyítékokkal, valamint az esetleges közigazgatási intézkedésekre vagy jogi eljárásokra való hivatkozással, és ezeknek az információknak ki kell terjedniük különösen:

a)

a kérdéses termék összetételére és érzékszervi jellemzőire;

b)

a termék leírására és kiszerelésére;

c)

a termék előállítására és forgalmazására vonatkozó szabályok betartására vagy megszegésére;

(2)   A jogsegélyre okot adó ügyben érintett kapcsolattartó szervek haladéktalanul értesítik egymást:

a)

a vizsgálatok fejleményeiről;

b)

a szóban forgó intézkedéseket követő közigazgatási vagy jogi lépésekről.

(3)   A 84. cikk (2) és (4) bekezdésének alkalmazásával összefüggő utazási költségek a következőket terhelik:

a)

azt a tagállamot, amely az e bekezdésekben említett intézkedésekre tisztviselőt meghatalmazott; vagy

b)

a tagállam kapcsolattartó szervének kérésére a közösségi költségvetést, amennyiben a Bizottság a kérdéses ellenőrzési tevékenységet előzetesen hivatalosan közösségi érdekké nyilvánította.

III.   FEJEZET

Analitikai adatbank

87. cikk

Az adatbank célja

(1)   A borászati termékek analitikai adatbankját a Közös Kutatóközpont kezeli.

(2)   Az adatbank a borászati termékekben található etanolnak és víznek a 479/2008/EK rendelet 31. cikkében meghatározott referenciamódszerek alapján elvégzett izotópos elemzésével kapott eredményeket tartalmazza.

(3)   Az adatbank feladata, hogy segítse a tagállamok hatósági laboratóriumai által a 479/2008/EK rendelet 31. cikkében említett referenciamódszerek alkalmazásával nyert eredmények értékelésének harmonizálását.

88. cikk

Minták

(1)   Az adatbank létrehozása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a friss szőlőből a XVI. melléklet előírásai szerint elemzés céljából mintát vegyenek, valamint azt kezeljék és borrá feldolgozzák.

(2)   A friss szőlőmintákat olyan szőlőtermő területek szőlőültetvényeiből kell venni, amelyeknél pontosan meg van határozva a talaj típusa, a fekvés, a művelési mód, a fajta, a kor és a termesztési eljárások.

(3)   Az adatbank számára évente legalább a XVII. mellékletben meghatározott számú mintát kell venni. A minták kiválasztásánál figyelembe kell venni a szőlőültetvényeknek a XVII. mellékletben felsorolt tagállamokon belüli elhelyezkedését. Minden évben a minták legalább 25 %-át ugyanazokból a parcellából kell venni, amelyekből az előző évben is vételeztek mintát.

(4)   A minták elemzését a tagállamok által kijelölt laboratóriumokban a 479/2008/EK rendelet 31. cikkében említett módszerekkel kell elvégezni. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgáló laboratóriumok működésére vonatkozóan az ISO/IEC 17025 szabványban meghatározott általános feltételeknek, és részt kell venniük különösen az izotópos elemzési módszerek szakszerűségét vizsgáló rendszerben. A kritériumok teljesítésére vonatkozó bizonyítékokat a Közös Kutatóközpontnak írásban kell benyújtani a minőségellenőrzés és a szolgáltatott adatok hitelesítése céljából.

(5)   A XIX. melléklet értelmében analitikai bizonylatot kell készíteni. A XVIII. mellékletben szereplő kérdőív értelmében minden egyes mintához vizsgálati lapot kell készíteni.

(6)   A bizonylat egy példányát az elemzési eredményekkel és azok értékelésével, valamint a vizsgálati lap egy példányával együtt meg kell küldeni a Közös Kutatóközpontnak.

(7)   A tagállamoknak és a Közös Kutatóközpontnak gondoskodniuk kell arról, hogy:

a)

az analitikai adatbank adatait megőrizzék;

b)

a mintavétel időpontjától számítva valamennyi mintát legalább három évig megőrizzenek;

c)

az adatbankot kizárólag a közösségi és a nemzeti borászati jogszabályok alkalmazásának nyomon követésére, illetve statisztikai vagy tudományos célra használják;

d)

intézkedéseket foganatosítsanak az adatok védelmére, különösen a lopás és a manipuláció megakadályozására;

f)

az érintettek az esetleges pontatlanságok tisztázása érdekében indokolatlan időveszteség és költségek nélkül hozzájussanak őket érintő aktákhoz.

89. cikk

Izotópos elemzések

A 2010. július 31-ig tartó időszakban – a megfelelő analitikai eszközök üzembe helyezéséig – a Közösséghez 2004-ben vagy 2007-ben csatlakozó, az izotópos elemzés elvégzéséhez szükséges eszközökkel nem rendelkező bortermelő tagállamok bormintáikat a Közös Kutatóközpontba küldik elemzésre.

Ebben az esetben a szóban forgó tagállamok kijelölhetnek egy illetékes szervet, amely jogosult hozzáférni a területükön vett mintákra vonatkozó adatokhoz.

90. cikk

Az eredmények közlése

(1)   Az adatbankban tárolt információkat kérésre a tagállamok által e célra kijelölt laboratóriumok rendelkezésére kell bocsátani.

(2)   A Közös Kutatóközpont évente elkészíti és naprakésszé teszi a minták előkészítésére és az analitikai adatbank céljából szükséges mérések elvégzésére kijelölt tagállami laboratóriumok jegyzékét.

(3)   Kellően indokolt esetben az (1) bekezdésben említett információk, amennyiben azok reprezentatív jellegűek, kérésre a tagállamok más hivatalos szervei részére is rendelkezésre bocsáthatók.

(4)   Csak olyan elemzési eredményekkel kapcsolatos információkat szabad közölni, amelyek a hasonló jellegű és hasonló termőhelyről származó minták elemzési eredményeinek az értelmezéséhez szükségesek. Minden adatközléshez mellékelni kell egy emlékeztetőt az adatbank használatának minimális követelményeiről.

91. cikk

Az eljárások betartása

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adatbankjaikban tárolt izotópos elemzési eredményeket az e fejezetben foglaltak szerint gyűjtött és kezelt minták elemzésével kapják meg.

IV.   FEJEZET

Kontrollminták gyűjtése

92. cikk

Megkeresés mintagyűjtésre

(1)   A II. fejezet alkalmazásával összefüggésben valamely tagállam illetékes szervének tisztviselői megkereshetik egy másik tagállam illetékes szervét azzal a céllal, hogy mintákat gyűjtsön az abban a tagországban érvényes rendelkezéseknek megfelelően.

(2)   A mintákat a megkereső szervnek kell tárolnia, és – egyebek mellett – meg kell határoznia, hogy azokat mely laboratóriumban elemezzék.

(3)   A mintákat a XX. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően kell begyűjteni és kezelni.

93. cikk

A minták gyűjtésének, továbbításának és elemzésének költségei

(1)   A minták gyűjtésének, kezelésének, továbbításának, laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatának költségeit azon tagállam illetékes szerve viseli, amely a mintavételezést kérte. E költségeket az abban a tagállamban érvényes árak szerint kell kiszámítani, amelynek a területén a műveleteket végrehajtják.

(2)   A mintáknak a 89. cikkben említett küldése során felmerülő költségeket a Közösség állja.

V.   FEJEZET

Általános rendelkezések

94. cikk

Bizonyító erő

A tagállamok illetékes szervei hivatkozhatnak egy tagállam illetékes szervének tisztviselői által e fejezet alkalmazása során tett megállapításokra. Ilyen esetekben a megállapítások értékét nem csökkenti az a tény, hogy nem a kérdéses tagállamtól erednek.

95. cikk

Ellenőrizendő személyek

(1)   Azok a természetes vagy jogi személyek, illetve ezek azon csoportjai, akiknek, illetve amelyeknek szakmai tevékenysége e rendelet értelmében ellenőrzés tárgyát képezheti, az ilyen ellenőrzést nem akadályozhatják, és azt mindenkor kötelesek elősegíteni.

(2)   Olyan szőlő termesztői, amelyből valamely illetékes szerv tisztviselői mintát vesznek:

a)

a mintavételt semmilyen módon nem akadályozhatják; és

b)

a tisztviselőket ellátják minden olyan információval, amelyre e rendelet értelmében szükség van.

VI.   CÍM

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

96. cikk

A kedvezményezettek kifizetése

A 479/2008/EK rendelet II. címe – a 9. cikk kivételével – és V. címe alapján teljesített kifizetéseket teljes mértékben a kedvezményezetteknek kell megkapniuk.

Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a 479/2008/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett támogatást biztosító társaságok közvetítésével fizetik ki, feltéve, hogy:

a)

a 479/2008/EK 14. cikkének (4) bekezdésében említett feltételeket tiszteletben tartják;

b)

a támogatás összegét teljes egészében a termelő kapja meg;

c)

a biztosító társaság a támogatást a tagállamtól származó kifizetés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kifizeti a termelőnek előlegként, illetve bank- vagy postai átutalás formájában.

Ilyen közvetítők alkalmazása nem torzíthatja a biztosítási piac versenyfeltételeit.

A kifizetések – a biztosítékkal szavatolt kifizetések kivételével – az e rendeletben előírt előzetes ellenőrzések tárgyát képezik.

97. cikk

A jogosulatlan kifizetések visszatérítése

A jogosulatlan kifizetéseket az érintett kedvezményezettektől kamatostul be kell hajtani. A 796/2004/EK rendelet 73. cikkében megállapított szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

A közigazgatási szankciók végrehajtása és az indokolatlanul kifizetett összegek behajtása nem érinti a szabálytalanságok Bizottságnak történő, az 1848/2006/EK bizottsági rendelet (22) szerinti bejelentését.

98. cikk

Nemzeti szankciók

A 479/2008/EK rendeletben vagy az e rendeletben megállapított szankciók sérelme nélkül, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 479/2008/EK rendeletben vagy az e rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatban elkövetett szabálysértéseket a Közösség pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmében hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kövessék.

99. cikk

Mesterségesen előidézett helyzetek

A 479/2008/EK rendeletben vagy az e rendeletben meghatározott konkrét intézkedések sérelme nélkül, nem fizethető támogatás olyan kedvezményezett részére, akiről megállapították, hogy mesterségesen teremtette meg a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy az érintett intézkedés céljaival ellentétes előnyhöz jusson.

100. cikk

Adatszolgáltatás

(1)   E rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül az e rendelet szerinti adatszolgáltatást a mellékletekben megállapított mintának megfelelően, táblázatkezelő alkalmazásban létrehozott fájlformátumban kell teljesíteni. Az adatbejelentéseket elektronikus formátumban kell továbbítani a Bizottságnak. Amennyiben egy tagállam regionális szinten gyűjt adatokat, a régiók adatait összegző táblázatot is küld a Bizottságnak.

A nem a meghatározott módon vagy formátumban teljesített adatszolgáltatás – a (4) bekezdés sérelme nélkül – semmisnek tekinthető.

(2)   Abban az esetben, ha valamely tagállamnak egy meghatározott táblázatban csak nulla értékeket kellene bejelentenie, határozhat úgy, hogy a táblázatot nem tölti ki, csupán közli a Bizottsággal, hogy az adott táblázat nem vonatkozik rá. Ezt az egyszerűsített értesítést a vonatkozó táblázat tekintetében megállapított határidőig kell teljesíteni.

(3)   E rendelet különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak az e rendeletben meghatározott adatszolgáltatási határidők betartása érdekében.

(4)   Amennyiben valamely tagállam elmulasztja a 479/2008/EK rendeletben vagy az e rendeletben előírt tájékoztatást vagy a tájékoztatás a Bizottság birtokában lévő információk alapján valótlannak tűnik, úgy a Bizottság az 1290/2005/EK rendelet 14. cikkében említett havi kifizetések teljes vagy részleges folyósítását a borágazat tekintetében mindaddig felfüggesztheti, amíg a tájékoztatást helyesen meg nem adják.

(5)   A tagállamok a nyilvántartásba vétel évét követő legalább 10 borászati évig megőrzik az e rendelet szerint nyilvántartásba vett információikat.

(6)   Az e rendeletben előírt adatszolgáltatás nem érinti a tagállamoknak a szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló 357/79/EGK rendeletben (23) megállapított kötelezettségeit.

101. cikk

Nyilvánvaló tévedések

A tagállamok felé e rendelet vagy a 479/2008//EK rendelet alapján benyújtott bármely tájékoztatás, igény vagy kérelem – beleértve a támogatási kérelmet – a benyújtás után bármikor módosítható, ha e módosítás az illetékes hatóság által felismert nyilvánvaló tévedésre vonatkozik.

102. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

Amennyiben a 479/2008/EK rendelet vagy e rendelet alapján szankciót kell kiszabni, attól el kell tekinteni az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (4) bekezdése szerinti vis maior vagy rendkívüli körülmények esetén.

103. cikk

Hatályon kívül helyezés és hivatkozások

(1)   A 1227/2000/EK rendelet, a 1623/2000/EK rendelet, a 2729/2000/EK rendelet és az 883/2001/EK rendelet hatályát veszti.

Azonban

a)

az 1227/2000/EK és az 1623/2000/EK rendeletben megállapított vonatkozó szabályok továbbra is alkalmazandók, amennyiben az 1493/1999/EK rendelet szerinti támogatható intézkedéseket 2008. augusztus 1-jét megelőzően már elkezdték vagy teljesítésükre kötelezettséget vállaltak;

b)

az 1227/2000/EK rendelet 10. táblázata továbbra is alkalmazandó hacsak valamely, a 479/2008/EK rendelet 63. cikke alapján a későbbiekben elfogadásra kerülő, a borok címkézéséről vagy kiszereléséről szóló végrehajtó rendelet eltérően nem rendelkezik;

c)

az 1623/2000/EK rendelet I. melléklete 2012. július 31-ig hatályban marad.

(2)   Az (1) bekezdésben hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni az XXII. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően.

104. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2008. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

A 2. cikk és a IV. cím III. fejezete azonban 2008. június 30-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

(2)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1234/2007/EK rendelettel (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 143., 2000.6.16., 1. o. A legutóbb az 1216/2005/EK rendelettel (HL L 199., 2005.7.29., 32. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 194., 2000.7.31., 45. o. A legutóbb az 1433/2007/EK rendelettel (HL L 320., 2007.12.6., 18. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 316., 2000.12.15., 16. o. A legutóbb a 2030/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 40. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 128., 2001.5.10., 1. o. A legutóbb az 1211/2007/EK rendelettel (HL L 274., 2007.10.18., 5. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 3., 2008.1.5., 1. o.

(8)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o. A legutóbb a 146/2008/EK rendelettel (HL L 46., 2008.2.21., 1. o.) módosított rendelet.

(9)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A legutóbb az 1437/2007/EK rendelettel (HL L 322., 2007.12.7., 1. o.) módosított rendelet.

(10)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(11)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

(12)  HL L 205., 1985.8.3., 5. o. A legutóbb az 1913/2006/EK rendelettel (HL L 365., 2006.12.21., 52. o.) módosított rendelet.

(13)  HL L 358., 2006.12.16., 3. o.

(14)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(15)  HL L 58., 1993.3.11., 50. o.

(16)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(17)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 275/2008/EK rendelettel (HL L 85., 2008.3.27., 3. o.) módosított rendelet.

(18)  HL L 105., 1983.4.23., 1. o.

(19)  HL L 176., 2001.6.29., 14. o.

(20)  HL L 141., 2004.4.30., 18. o.

(21)  HL L 368., 2006.12.23., 74. o. A legutóbb az 1396/2007/EK rendelettel (HL L 311., 2007.11.29., 3. o.) módosított rendelet.

(22)  HL L 355., 2006.12.15., 56. o.

(23)  HL L 54., 1979.3.5., 124. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

A borpiac közös szervezése

A támogatási program benyújtása

 

 

Tagállam  (1): …

Időszak  (2): …

A benyújtás időpontja: …

Felülvizsgálat száma: …

Amennyiben a módosítást a Bizottság kéri / a módosítást a tagállam kéri (3)

A.   A javasolt intézkedések bemutatása és számszerűsített célkitűzéseik

a)   Az egységes támogatási rendszerből a 9. cikk (4) szerint nyújtott támogatás

A támogatási program részét képezi: igen/nem:

b)   A 10. cikk szerinti promóciós tevékenységek

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

A javasolt intézkedések leírása:

Számszerűsített célkitűzések:

Állami támogatás:

c)   Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 11. cikk szerint

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

A javasolt intézkedések leírása (5):

Számszerűsített célkitűzések:

d)   A 12. cikk szerinti zöldszüret

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

A javasolt intézkedések leírása:

Számszerűsített célkitűzések:

e)   A 13. cikk szerinti kockázati alap

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

A javasolt intézkedések leírása:

Számszerűsített célkitűzések:

f)   A 14. cikk szerinti szüreti biztosítás

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

A javasolt intézkedések leírása:

Számszerűsített célkitűzések:

Állami támogatás:

g)   Vállalkozásokba történő beruházások a 15. cikk szerint

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

A javasolt intézkedések leírása:

Számszerűsített célkitűzések:

Állami támogatás:

h)   A 16. cikk szerinti melléktermék-lepárlás

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

A javasolt intézkedések leírása (megjelölve a támogatás mértékét):

Számszerűsített célkitűzések:

i)   A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás a 17. cikk szerint

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

Az átmeneti időszak hossza (borászati években):

A javasolt intézkedések leírása (megjelölve a támogatás mértékét):

Számszerűsített célkitűzések:

j)   A 18. cikk szerinti krízislepárlás

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

Az átmeneti időszak hossza (borászati években):

A javasolt intézkedések leírása (megjelölve a támogatás mértékét):

Számszerűsített célkitűzések:

Állami támogatás:

k)   Sűrített szőlőmust használata a 19. cikk szerint

A támogatási program részét képezi: igen/nem, ha igen:

Az átmeneti időszak hossza (borászati években):

A javasolt intézkedések leírása (megjelölve a támogatás mértékét):

Számszerűsített célkitűzések:

B.   A konzultációk eredményei:

C.   A várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése  (6) :

D.   Az intézkedések végrehajtási üteme:

E.   Az általános finanszírozási táblázatot a II. melléklet szerinti mintának megfelelően kell megadni (megjelölve a felülvizsgálat számát):

F.   A nyomon követésnél és az értékelésnél felhasznált kritériumok és számszerű mutatók:

A programok megfelelő és hatékony végrehajtására foganatosított intézkedések:

G.   A program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése:


(1)  Kérjük OPOCE-betűszavakkal megadni.

(2)  Borászati évek.

(3)  A nem megfelelő szövegrész kihúzandó.

(4)  Az e mellékletben megjelölt valamennyi cikk a 479/2008/EK rendelet cikke.

(5)  Beleértve az e rendelet 10. cikke szerinti, folyamatban lévő intézkedések végeredményét.

(6)  A 479/2008/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett tagállamok nem kötelesek kitölteni a C. és F. pontot.


II. MELLÉKLET

A 479/2008/EK rendelet 6. cikkének e) pontja szerinti, a nemzeti támogatási intézkedésekre vonatkozó finanszírozási táblázat első alkalommal történő benyújtása

(1000 euróban)

Tagállam (1):

Az adatszolgáltatás időpontja (legkésőbb 2008. június 30-ig teljesítendő):

 

Pénzügyi év

Intézkedés

479/2008/EK rendelet

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

1.

Egységes támogatási rendszer

9. cikk

 

 

 

 

 

 

2.

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

10. cikk

 

 

 

 

 

 

3a.

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

11. cikk

 

 

 

 

 

 

3b.

Folyamatban lévő tervek

1493/1999/EK rendelet

 

 

 

 

 

 

4.

Zöldszüret

12. cikk

 

 

 

 

 

 

5.

Kockázati alap

13. cikk

 

 

 

 

 

 

6.

Szüreti biztosítás

14. cikk

 

 

 

 

 

 

7.

Vállalkozásokba történő beruházások

15. cikk

 

 

 

 

 

 

8.

Melléktermék-lepárlás

16. cikk

 

 

 

 

 

 

9.

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

17. cikk

 

 

 

 

 

 

10.

Krízislepárlás

18. cikk (1) bekezdés

 

 

 

 

 

 

11.

A sűrített szőlőmust alkoholtartalom-növelés céljából történő felhasználása

19. cikk

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

A nemzeti támogatási programban nem szereplő intézkedéseket „0”-ával kell jelölni.

Adott esetben:

10a.

Krízislepárlásra nyújtott állami támogatás

18. cikk (5) bekezdés

 

 

 

 

 

 


(1)  Kérjük OPOCE-betűszavakkal megadni.


III. MELLÉKLET

A 479/2008/EK rendelet 6. cikkének e) pontja szerinti, a nemzeti támogatási intézkedésekre vonatkozó finanszírozási táblázat nem kötelező jellegű, első alkalommal történő benyújtása – regionális adatok

(1000 euróban)

Tagállam (1):

Régió:

Az adatszolgáltatás időpontja (legkésőbb 2008. június 30-ig teljesítendő):

 

Pénzügyi év

Intézkedés

479/2008/EK rendelet

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

1.

Egységes támogatási rendszer

9. cikk

 

 

 

 

 

 

2.

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

10. cikk

 

 

 

 

 

 

3a.

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

11. cikk

 

 

 

 

 

 

3b.

Folyamatban lévő tervek

1493/1999/EK rendelet

 

 

 

 

 

 

4.

Zöldszüret

12. cikk

 

 

 

 

 

 

5.

Kockázati alap

13. cikk

 

 

 

 

 

 

6.

Szüreti biztosítás

14. cikk

 

 

 

 

 

 

7.

Vállalkozásokba történő beruházások

15. cikk

 

 

 

 

 

 

8.

Melléktermék-lepárlás

16. cikk

 

 

 

 

 

 

9.

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

17. cikk

 

 

 

 

 

 

10.

Krízislepárlás

18. cikk

 

 

 

 

 

 

11.

A sűrített szőlőmust alkoholtartalom-növelés céljából történő felhasználása

19. cikk

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

A nemzeti támogatási programban nem szereplő intézkedéseket az összeg beírására szánt cellákban „0”-ával kell jelölni.

Adott esetben:

10a.

Krízislepárlásra nyújtott állami támogatás

18. cikk (5) bekezdés

 

 

 

 

 

 


(1)  Kérjük OPOCE-betűszavakkal megadni.


IV. MELLÉKLET

A 479/2008/EK rendelet 6. cikkének e) pontja szerinti, a nemzeti támogatási intézkedésekre vonatkozó finanszírozási táblázat módosítása

(1000 euróban)

Tagállam (1):

Az adatszolgáltatás időpontja (2):

Az előző adatszolgáltatás időpontja:

A módosított táblázat száma:

Indok: a módosítást a Bizottság kéri / a módosítást a tagállam kéri (3)

 

 

Pénzügyi év

Intézkedés

479/2008/EK rendelet

 

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

1.

Egységes támogatási rendszer

9. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

2.

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

10. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

3a.

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

11. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

3b.

Folyamatban lévő tervek

1493/1999/EK rendelet

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

4.

Zöldszüret

12. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

5.

Kockázati alap

13. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

6.

Szüreti biztosítás

14. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

7.

Vállalkozásokba történő beruházások

15. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

8.

Melléktermék-lepárlás

16. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

9.

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

17. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

10.

Krízislepárlás

18. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

11.

A sűrített szőlőmust alkoholtartalom-növelés céljából történő felhasználása

19. cikk

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

Összesen

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje:

Adott esetben:

10a.

Krízislepárlásra nyújtott állami támogatás

18. cikk (5) bekezdés

Korábbi bejelentés

 

 

 

 

 

 

Módosított összeg

 

 

 

 

 

 


(1)  Kérjük OPOCE-betűszavakkal megadni.

(2)  Az adatszolgáltatás határideje: március 1. és június 30.

(3)  A nem megfelelő szövegrész kihúzandó.


V. MELLÉKLET

A borpiac közös szervezése

A támogatási programról szóló jelentés

 

 

Tagállam  (1): …

Időszak  (2): …

A benyújtás időpontja: …

Felülvizsgálat száma: …

A.   Átfogó értékelés:

B.   A javasolt intézkedések végrehajtásának feltételei és eredményei (3)

a)   Az egységes támogatási rendszerből a 9. cikk  (4) szerint nyújtott támogatás

b)   A 10. cikk szerinti promóciós tevékenységek

A végrehajtás feltételei:

Eredmények: (5)

Állami támogatás:

c)   Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 11. cikk szerint

A végrehajtás feltételei:

Eredmények:

d)   A 12. cikk szerinti zöldszüret

A végrehajtás feltételei:

Eredmények:

e)   A 13. cikk szerinti kockázati alap

A végrehajtás feltételei:

Eredmények:

f)   A 14. cikk szerinti szüreti biztosítás

A végrehajtás feltételei:

Eredmények:

Állami támogatás:

g)   Vállalkozásokba történő beruházások a 15. cikk szerint

A végrehajtás feltételei:

Eredmények:

Állami támogatás:

h)   A 16. cikk szerinti melléktermék-lepárlás

A végrehajtás feltételei (megjelölve a támogatás mértékét):

Eredmények:

i)   A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás a 17. cikk szerint

A végrehajtás feltételei (megjelölve a támogatás mértékét):

Eredmények:

j)   A 18. cikk szerinti krízislepárlás

A végrehajtás feltételei (megjelölve a támogatás mértékét):

Eredmények:

Állami támogatás:

k)   Sűrített szőlőmust használata a 19. cikk szerint

A végrehajtás feltételei (megjelölve a támogatás mértékét):

Eredmények:

C.   Következtetések (és adott esetben a tervezett módosítások)


(1)  Kérjük OPOCE-betűszavakkal megadni.

(2)  Borászati évek.

(3)  Csak a nemzeti támogatási programban szereplő intézkedésekre vonatkozó szakaszokat kell kitölteni.

(4)  Az e mellékletben megjelölt valamennyi cikk a 479/2008/EK rendelet cikke.

(5)  A technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése a benyújtott programban meghatározott, nyomon követésre és értékelésre szolgáló kritériumok és mennyiségi mutatók alapján.


VI. MELLÉKLET

A 479/2008/EK rendelet 21. cikke szerinti, a nemzeti támogatási intézkedések végrehajtására vonatkozó finanszírozási táblázat

(1000 euróban)

Tagállam (1):

Az adatszolgáltatás időpontja (2):

Módosított táblázat: Igen/nem (3)

ha igen, annak száma:

 

Pénzügyi év

Intézkedés

479/2008/EK rendelet

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

 

 

Előrejelzés/végrehajtás (3)

Előrejelzés/végrehajtás (3)

Előrejelzés/végrehajtás (3)

Előrejelzés/végrehajtás (3)

Előrejelzés/végrehajtás (3)

 

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

1.

Egységes támogatási rendszer

9. cikk

 

 

 

 

 

 

2.

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

10. cikk

 

 

 

 

 

 

3a.

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

11. cikk

 

 

 

 

 

 

3b.

Folyamatban lévő tervek

1493/1999/EK rendelet

 

 

 

 

 

 

4.

Zöldszüret

12. cikk

 

 

 

 

 

 

5.

Kockázati alap

13. cikk

 

 

 

 

 

 

6.

Szüreti biztosítás

14. cikk

 

 

 

 

 

 

7.

Vállalkozásokba történő beruházások

15. cikk

 

 

 

 

 

 

8.

Melléktermék-lepárlás

16. cikk

 

 

 

 

 

 

9.

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

17. cikk

 

 

 

 

 

 

10.

Krízislepárlás

18. cikk

 

 

 

 

 

 

11.

A sűrített szőlőmust alkoholtartalom-növelés céljából történő felhasználása

19. cikk

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

Adott esetben:

10a.

Krízislepárlás

18. cikk (5) bekezdés

 

 

 

 

 

 


(1)  Kérjük OPOCE-betűszavakkal megadni.

(2)  Az adatszolgáltatás határideje: március 1. előtt, első alkalommal 2010. március 1. előtt.

(3)  A nem megfelelő szövegrész kihúzandó.


VII. MELLÉKLET

A 479/2008/EK rendelet 6. cikkének c) pontja szerinti, nemzeti támogatási intézkedésekre vonatkozó technikai adatok

(pénzügyi összeg 1000 euróban)

Tagállam (1):

Az adatszolgáltatás időpontja (2):

Az előző adatszolgáltatás időpontja:

A módosított táblázat száma:

 

 

Pénzügyi év

 

 

 

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

Intézkedés

479/2008/EK rendelet

 

Előrejelzés

Végrehajtás

Előrejelzés

Végrehajtás

Előrejelzés

Végrehajtás

Előrejelzés

Végrehajtás

Előrejelzés

Végrehajtás

Végrehajtás

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

1.

Egységes támogatási rendszer

9. cikk

Érintett terület

(ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

Átlagos összeg

(EUR/ha) (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

10. cikk

Projektek száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

Átlagos közösségi támogatás (4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3a.

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

11. cikk

Érintett terület

(ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

Átlagos összeg

(EUR/ha) (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3b.

Folyamatban lévő tervek

1493/1999/EK rendelet

Érintett terület

(ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

Módosított összeg

(EUR/ha) (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

Zöldszüret

12. cikk

Érintett terület

(ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átlagos összeg

(EUR/ha) (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Kockázati alap

13. cikk

Új alapok száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

Átlagos közösségi támogatás (5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6.

Szüreti biztosítás

14. cikk

Termelők száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

Átlagos közösségi támogatás (6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

Vállalkozásokba történő beruházások

15. cikk

Kedvezményezettek száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

Átlagos közösségi támogatás (7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.1.

Vállalkozásokba történő beruházások a konvergenciarégiókban

15. cikk (4) bekezdés a) pont

Támogatható költségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

7.2. Vállalkozásokba történő beruházások

Vállalkozásokba történő beruházások

15. cikk (4) bekezdés b) pont

Támogatható költségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

7.3.

Vállalkozásokba történő beruházások a legkülső régiókban

15. cikk (4) bekezdés c) pont

Támogatható költségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

7.4.

Vállalkozásokba történő beruházások az Égei-szigeteken

15. cikk (4) bekezdés d) pont

Támogatható költségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

7.5.

Vállalkozásokba történő beruházások a konvergenciarégiókban

15. cikk (4) bekezdés a) pont

Közösségi hozzájárulás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

7.6.

Vállalkozásokba történő beruházások a konvergenciarégiókon kívüli területeken

15. cikk (4) bekezdés b) pont

Közösségi hozzájárulás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

7.7.

Vállalkozásokba történő beruházások a legkülső régiókban

15. cikk (4) bekezdés c) pont

Közösségi hozzájárulás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

7.8.

Vállalkozásokba történő beruházások az Égei-szigeteken

15. cikk (4) bekezdés d) pont

Közösségi hozzájárulás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Halmozott)

8.

Melléktermék-lepárlás

16. cikk

Maximális támogatás mértéke

(EUR/térfogatszázalék/hl) (8)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Millió hl

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átlagos közösségi támogatás (9)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

17. cikk

Támogatás mértéke

(EUR/ha) (8)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átlagos támogatás (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

Krízislepárlás

18. cikk

Támogatás mértéke

(EUR/térfogatszázalék/ha) (8)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Termelői minimumár

(EUR/térfogatszázalék/ha) (8)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Millió hl

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átlagos közösségi támogatás (9)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.

A sűrített szőlőmust alkoholtartalom-növelés céljából történő felhasználása

19. cikk

Támogatás mértéke

(EUR/térfogatszázalék/ha) (8)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Millió hl

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átlagos közösségi támogatás (9)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


(1)  Kérjük OPOCE-betűszavakkal megadni.

(2)  Az adatszolgáltatás határideje: az előrejelzések esetében első alkalommal 2008. június 30-a, majd minden március 1-je és június 30-a. A végrehajtás tekintetében minden március 1-je (első alkalommal 2010-ben).

(3)  A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a végrehajtás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek az e melléklet szerinti érintett területtel való elosztásával kell kiszámítani.

(4)  A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a végrehajtás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek a projektek e mellékletben feltüntetett számával való elosztásával kell kiszámítani.

(5)  A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a végrehajtás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek az alapok e mellékletben feltüntetett számával való elosztásával kell kiszámítani.

(6)  A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a végrehajtás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek a termelők e mellékletben feltüntetett számával való elosztásával kell kiszámítani.

(7)  A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a végrehajtás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek a vállalkozások e mellékletben feltüntetett számával való elosztásával kell kiszámítani.

(8)  A részleteket az I. és az V. mellékletben kell megadni.

(9)  A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a végrehajtás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek az e mellékletben feltüntetett hektoliterszámmal való elosztásával kell kiszámítani.


VIII. MELLÉKLET

A 479/2008/EK rendelet 10. cikke szerinti promóciós intézkedésre vonatkozó adatszolgáltatás (1)

Tagállam:

Előrejelzések/végrehajtás (2)

Az adatszolgáltatás időpontja (3):

Az előző adatszolgáltatás időpontja:

A módosított táblázat száma:


Kedvezményezettek

Támogatható intézkedés (a 479/2008/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése)

Leírás (4)

Megcélzott piac

Időszak

Támogatható kiadások (EUR)

Ebből a közösségi hozzájárulás mértéke (EUR)

Ebből egyéb állami támogatás, ha van (EUR)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

 

 

 

 

 

 

 


(1)  A 479/2008/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(2)  A nem megfelelő szövegrész kihúzandó.

(3)  Az adatszolgáltatás határideje: az előrejelzések esetében első alkalommal 2008. június 30-a, majd minden március 1-je és június 30-a; a végrehajtás tekintetében minden március 1-je (első alkalommal 2010-ben).

(4)  Beleértve azt az esetet is, ha a promóciós intézkedést egy vagy több másik tagállammal együttműködve szervezik.

VIIIa. MELLÉKLET

A szőlőültetvények 479/2008/EK rendelet 11. cikke szerinti szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozóan elvégzett helyszíni ellenőrzésről szóló éves jelentés

Tagállam (1)

Pénzügyi év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Szőlőültetvények szerkezetátalakításával és átállításával összefüggő, globálisan elfogadott intézkedések

Korábbi kivágással érintett szerkezetátalakítási intézkedések (2)

A kivágási előtti ellenőrzés formája (3)

Szerkezetátalakítás/átállítás utáni ellenőrzés

az ellenőrzést követően bevallott terület (ha)

az ellenőrzést követően be nem vallott terület (ha)

igényelt támogatások elutasítása (EUR)

szankciók (4)

adminisztratív

helyszíni

kérelmek száma

terület (ha)

szám

korábbi kivágással érintett terület (ha)

ellenőrzött termelők száma

ellenőrzött terület (ha)

ellenőrzött termelők száma

ellenőrzött terület (ha)

ellenőrzött termelők száma

ellenőrzött terület (ha)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: évente december 1., első alkalommal 2009. december 1.


(1)  Kérjük OPOCE-betűszavakkal megadni.

(2)  Részben már tartalmazza a 2. és a 3. oszlop.

(3)  Adott esetben.

(4)  Adott esetben.

VIIIb. MELLÉKLET

A 479/2008/EK rendelet 12. cikke szerinti zöldszüretre vonatkozóan elvégzett helyszíni ellenőrzésről szóló éves jelentés

Tagállam (1):

Pénzügyi év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

A tagállam által elfogadott kérelmek

Helyszíni ellenőrzés

az ellenőrzést követően bevallott terület (ha)

az ellenőrzést követően be nem vallott terület (ha)

igényelt támogatások elutasítása (EUR)

Szankciók (2)

kérelmek száma

terület (ha)

kérelmek száma

ellenőrzött terület (ha)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

1

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: évente december 1., első alkalommal 2009. december 1.


(1)  Kérjük OPOCE-betűszavakkal megadni.

(2)  Adott esetben.


IX. MELLÉKLET

A 43. cikk (1) bekezdésében előírt V I 1 okmány

Image

Image


X. MELLÉKLET

A 44. cikk (1) bekezdésében előírt V I 2 okmány

Image

Image


XI. MELLÉKLET

A 43. és 44. cikkben említett V I 1 és V I 2 formanyomtatványra vonatkozó technikai szabályok

A.   A formanyomtatványok nyomtatása

1.

A formanyomtatványok mérete hozzávetőlegesen 210 × 297 mm.

2.

A formanyomtatványokat a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén kell kinyomtatni; a V I 2 formanyomtatvány esetében a nyomtatvány nyelvét annak a tagállamnak az illetékes hatóságai jelölik ki, ahol a formanyomtatványt le kell bélyegezni.

B.   A formanyomtatványok kitöltése

A formanyomtatványokat a nyomtatás szerinti nyelven kell kitölteni.

Minden egyes formanyomtatványt sorszámmal kell ellátni, amelyet:

V I 1 formanyomtatványok esetében a „tanúsítvány” részt aláíró hivatalos szerv,

V I 2 formanyomtatványok esetében az azokat lebélyegző vámhivatal ad meg.

1.

Exportőr:

Teljes név és cím az érintett harmadik országban.

2.

Címzett:

Teljes név és cím a Közösségben.

4.

Szállítóeszköz és szállítási adatok:

Csak az EK rakományt fogadó kikötőjébe irányuló szállításra vonatkozóan:

Határozza meg a szállítás módját (hajóval, légi úton stb.); határozza meg a hajó stb. nevét

6.

(A V I 2 esetében az 5.) Az importált termék leírása:

értékesítési megjelölés (pl. amint az a címkén szerepel, úgy, mint az előállító neve, borvidék; márkanév; stb.),

a származási ország neve (pl. „Chile”),

a földrajzi jelzés neve, feltéve, hogy a bor jogosult ilyen földrajzi jelzésre,

tényleges alkoholtartalom,

a termék színe (csupán a következők egyikét jelölje meg: „vörös”, „rozé”, „rózsaszín” vagy „fehér”),

A Kombinált Nómenklatúra szerinti kód.


XII. MELLÉKLET

A 43. cikk (2) bekezdésében és a 45. cikkben említett országok jegyzéke

Ausztrália.


XIII. MELLÉKLET

1.   táblázat

A tagállamok által a 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (3) bekezdésével, 86. cikkének (4) bekezdésével és 87. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiszabott büntetések

Tagállam:

Borászati év vagy időszak:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Az adott borászati évben kiszabott büntetés (1)

a nemzeti jogszabályok alapján (a 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint)

a 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (3) bekezdése alapján (a büntetést 2008.12.31-étől kell kiszabni)

a 479/2008/EK rendelet 86. cikkének (4) bekezdése alapján (a büntetést 2010.1.1-jétől kell kiszabni)

a 479/2008/EK rendelet 87. cikkének (2) bekezdése alapján

EUR

érintett terület

(ha)

EUR

érintett terület

(ha)

EUR

érintett terület

(ha)

EUR

érintett terület

(ha)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

1

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: március 1.

Az e rendelet 58. cikkének (1) bekezdésében említett adatszolgáltatások.

2.   táblázat

Az 1998. augusztus 31. után megfelelő telepítési jog nélkül beültetett területekre vonatkozó első adatszolgáltatás

Tagállam:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Az 1998.8.31. után megfelelő telepítési jog nélkül beültetett terület, amelyet

1998.9.1. és 2008.7.31. között fedeztek fel (ha)

1998.9.1. és 2008.7.31. között vágtak ki (ha)

(1)

(2)

(3)

1

 

 

2

 

 

3

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: 2009. március 1.

A 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (4) bekezdése és az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

3.   táblázat

Az 1998. augusztus 31. után megfelelő telepítési jog nélkül beültetett területekre vonatkozó éves adatszolgáltatás

Tagállam:

Borászati év vagy időszak:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Az 1998.8.31. után megfelelő telepítési jog nélkül beültetett terület

amelyet az adott borászati évben fedeztek fel (2) (ha)

amelyet az adott borászati évben kivágtak (2) (ha)

lepárlással érintett terület (ha)

az adott borászati évben lepárolt bor mennyisége (2) (hl)

zöldszürettel érintett terület (ha)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

1

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: március 1.

A 479/2008/EK rendelet 85. cikkének (4) bekezdése, 87. cikkének (3) bekezdése és az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

4.   táblázat

Az 1998. szeptember 1. előtt megfelelő telepítési jog nélkül beültetett területekre vonatkozó első adatszolgáltatás

Tagállam:

Borászati év: 2007/2008

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Az 1998.9.1. előtt megfelelő telepítési jog nélkül beültetett terület

amelyeknél a jogi helyzet rendezését 2007.8.1. és 2008.7.31. között igényelték (ha)

amelyek jogi helyzetét 2007.8.1. és 2008.7.31. között rendezték az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján (ha)

amelyeknél a jogi helyzetnek az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti rendezését a tagállamok 2007.8.1. és 2008.7.31. között elutasították (ha)

(1)

(2)

(3)

(4)

1

 

 

 

2

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: 2009. március 1.

A 479/2008/EK rendelet 86. cikkének (5) bekezdése és az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

5.   táblázat

A 479/2008/EK rendelet 86. cikkének (1) bekezdése szerinti, az 1998. szeptember 1. előtt megfelelő telepítési jog nélkül beültetett területek jogi helyzetének új rendezésére vonatkozó adatszolgáltatás

Tagállam:

Időszak: 2008.8.1-től2008.12.31-ig

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Az 1998.9.1. előtt megfelelő telepítési jog nélkül beültetett terület

amely tekintetében a jogi helyzet rendezését 2008.8.1. és 2008.12.31. között igényelték (ha)

amely tekintetében 2008.8.1. és 2008.12.31. között díjat fizettek (EUR)

a díj kiszámításához felhasznált telepítési jog átlagos értéke (EUR/ha)

lepárlással érintett terület (ha)

a 2008.8.1. és 2008.12.31. között lepárolt bor mennyisége (hl)

zöldszürettel érintett terület (ha)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

1

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: 2009. március 1.

A 479/2008/EK rendelet 86. cikkének (5) bekezdése, 87. cikkének (3) bekezdése és az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

6.   táblázat

A 479/2008/EK rendelet 86. cikkének (1) bekezdése szerinti, az 1998. szeptember 1. előtt megfelelő telepítési jog nélkül beültetett területek jogi helyzetének új rendezésére vonatkozó adatszolgáltatás

Tagállam:

Időszak: 2009.1.1-jétől2009.12.31-ig

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Az 1998.9.1. előtt megfelelő telepítési jog nélkül beültetett terület

amely tekintetében a jogi helyzet rendezését 2009.1.1. és 2009.12.31. között igényelték (ha)

amely tekintetében 2009.1.1. és 2009.12.31. között díjat fizettek (EUR)

a díj kiszámításához felhasznált telepítési jog átlagos értéke (EUR/ha)

lepárlással érintett terület (ha)

a 2009.1.1. és 2009.12.31. között lepárolt bor mennyisége (hl)

zöldszürettel érintett terület (ha)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

1

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: 2010. március 1.

A 479/2008/EK rendelet 86. cikkének (5) bekezdése, 87. cikkének (3) bekezdése és az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

7.   táblázat

Az 1998. szeptember 1. előtt megfelelő telepítési jog nélkül beültetett területekre vonatkozó éves adatszolgáltatás

Tagállam:

Borászati év vagy időszak:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Az 1998.9.1. előtt megfelelő telepítési jog nélkül beültetett terület

amelynek jogi helyzetét 2009.12.31.-ig nem rendezték (ha)

amelyet az adott borászati évben kivágtak (3) (a 479/2008/EK rendelet 86. cikkének (4) bekezdése) (ha)

lepárlással érintett terület (ha)

az adott borászati évben lepárolt bor mennyisége (3) (hl)

zöldszürettel érintett terület (ha)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

1

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: március 1. (2011-től)

A 479/2008/EK rendelet 86. cikkének (5) bekezdése, 87. cikkének (3) bekezdése és az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

8.   táblázat

Az odaítélt új telepítési jogok szerinti területek

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Terület (ha)

kisajátítás

területrendezés

kísérletek

oltványiskolák

háztartási fogyasztás

Összesen

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

1

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: március 1. (2009-től).

Az e rendelet 61. cikkének (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

9.   táblázat

A telepítési jogok jogtartalékba való helyezése és onnan történő odaítélése

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Jogtartalékba helyezett telepítési jogok

Jogtartalékból odaítélt telepítési jogok

érintett terület (ha)

a telepítési jogokért fizetett összeg (EUR)

érintett terület (ha)

a telepítési jogokért fizetett összeg (EUR)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

1

 

 

 

 

2

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: március 1. (2009-től)

Az e rendelet 65. cikkének (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

10.   táblázat

A kivágási támogatás tekintetében jogosult kérelmek

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:

Az 479/2008/EK rendelet 102. cikke (5) bekezdésében említett kritériumok:


Régió

 

Hozamsávok (hl/ha)

≤ 20

> 20 és ≤ 30

> 30 és ≤ 40

> 40 és ≤ 50

> 50 és ≤ 90

> 90 és ≤ 130

> 130 és ≤ 160

> 160

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

1

terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatás

EU-költségvetés (EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti alapok

EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR/ha

 

 

 

 

 

 

 

 

2

terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatás

EU-költségvetés (EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti alapok

EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR/ha

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatás

EU-költségvetés (EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti alapok

EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR/ha

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: minden évben október 15. (2008-ban, 2009-ben és 2010-ben).

A 479/2008/EK rendelet 102. cikkének (4) bekezdése, valamint az e rendelet 71. cikkének (2) bekezdése és 73. cikkének (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

11.   táblázat

A kivágási támogatás tekintetében elfogadott kérelmek

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

 

Hozamsávok (hl/ha)

≤ 20

> 20 és ≤ 30

> 30 és ≤ 40

> 40 és ≤ 50

> 50 és ≤ 90

> 90 és ≤ 130

> 130 és ≤ 160

> 160

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

1

terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatás

EU-költségvetés (EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti alapok

EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR/ha

 

 

 

 

 

 

 

 

2

terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatás

EU-költségvetés (EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti alapok

EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR/ha

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatás

EU-költségvetés (EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti alapok

EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR/ha

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: minden évben március 1. (2009-ben, 2010-ben és 2011-ben).

A 479/2008/EK rendelet 102. cikkének (5) bekezdése és az e rendelet 73. cikkének (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

12.   táblázat

Az előző borászati évben támogatással kivágott területek

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:

Annak ismertetése, hogyan biztosítottak elsőbbséget a támogatásra nem jogosult területek vagy a 479/2008/EK rendelet 104. cikkének (9) bekezdése alapján támogatásra jogosulatlannak minősített területek termelői számára.


Régió

 

Hozamsávok (hl/ha)

≤ 20

> 20 és ≤ 30

> 30 és ≤ 40

> 40 és ≤ 50

> 50 és ≤ 90

> 90 és ≤ 130

> 130 és ≤ 160

> 160

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

1

terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatás

EU-költségvetés (EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti alapok

EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR/ha

 

 

 

 

 

 

 

 

2

terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatás

EU-költségvetés (EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti alapok

EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR/ha

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

terület (ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatás

EU-költségvetés (EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti alapok

EUR

 

 

 

 

 

 

 

 

EUR/ha

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: minden évben december 1. (2009-ben, 2010-ben és 2011-ben).

A 479/2008/EK rendelet 102. cikkének (4) bekezdése, valamint az e rendelet 68. cikkének (2) bekezdése és 73. cikkének (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

13.   táblázat

A kivágásról szóló éves ellenőrző jelentés

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

A kivágási támogatásban részesülő termelők száma

A kivágási előtti ellenőrzés formája

A kivágási utáni ellenőrzés formája

az ellenőrzést követően bevallott terület (ha)

az ellenőrzést követően be nem vallott terület (ha)

igényelt támogatások elutasítása (EUR)

adminisztratív

helyszíni

helyszíni

távérzékeléssel

ellenőrzött termelők száma

ellenőrzött terület (ha)

ellenőrzött termelők száma

ellenőrzött terület (ha)

ellenőrzött termelők száma

ellenőrzött terület (ha)

ellenőrzött termelők száma

ellenőrzött terület (ha)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: minden évben december 1. (2009-ben, 2010-ben és 2011-ben).

Az e rendelet 73. cikkének (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.

14.   táblázat

A szőlőtermő területek jegyzéke

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Régió

Ténylegesen beültetett terület (ha)

oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor (4)

oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor (4)

az OEM/OFJ borok részösszege (4)

eredetmegjelölés/földrajzi jelzés nélküli borok (4)

Összesen

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

1

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tagállamok összesen:

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: március 1. (2009-től).

A 479/2008/EK rendelet 109. cikkének (5) bekezdése és az e rendelet 74. cikke szerinti adatszolgáltatás.

15.   táblázat

A telepítési jogok jegyzéke

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


 

Terület (ha)

oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bor (5)

oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bor (5)

az OEM/OFJ borok részösszege (5)

eredetmegjelölés/földrajzi jelzés nélküli borok (5)

Összesen

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

Szőlővel ténylegesen betelepített terület

 

 

 

 

 

A termelőknek kiosztott, de még fel nem használt jogok

 

 

 

 

 

A termelők birtokában lévő újratelepítési jogok

 

 

 

 

 

A jogtartalékban meglévő telepítési jogok

 

 

 

 

 

Összes termelési potenciál

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: március 1. (2009-től).

A 479/2008/EK rendelet 109. cikkének (5) bekezdése és az e rendelet 74. cikke szerinti adatszolgáltatás.

16.   táblázat

A főbb szőlőfajták jegyzéke

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


Fajta

Ténylegesen beültetett terület (ha)

Arány (%)

(1)

(2)

(3)

1

 

 

2

 

 

3

 

 

 

 

egyéb

 

 

Összesen

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: március 1. (2009-től).

A 479/2008/EK rendelet 109. cikkének (5) bekezdése és az e rendelet 74. cikke szerinti adatszolgáltatás.


(1)  A 2009. március 1-jéig teljesítendő első adatszolgáltatás során bejelentett adatok a 2008. augusztus 1. és 2008. december 31. közötti időszakra, minden későbbi adatszolgáltatásnál pedig a bejelentés évét megelőző borászati évre vonatkoznak.

(2)  A 2009. március 1-jéig teljesítendő első adatszolgáltatás során bejelentett adatok a 2008. augusztus 1. és 2008. december 31. közötti időszakra, minden későbbi adatszolgáltatásnál pedig a bejelentés évét megelőző borászati évre vonatkoznak.

(3)  A 2011. március 1-jéig teljesítendő első adatszolgáltatás során bejelentett adatok a 2010. január 1-je és 2010. július 31. közötti időszakra, minden későbbi adatszolgáltatásnál pedig a bejelentés évét megelőző borászati évre vonatkoznak.

(4)  A 2009. március 1-jéig teljesítendő első adatszolgáltatás esetében a címsorok és az oszlopok a következőképpen alakulnak: m.t. minőségi borok/földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok/az m.t. minőségi borok és a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok részösszege/asztali borok (földrajzi jelzés nélküli). Azok a tagállamok, amelyek a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok, illetve földrajzi jelzés nélküli asztali borok termelésére használt területeket az adott időpontban nem tudják külön-külön kimutatni, a 2007/2008-as borászati évre vonatkozó első adatszolgáltatásuk során az asztali borokra vonatkozóan bejelenthetnek egyetlen számadatot, majd legkésőbb 2009. december 31-ig elküldik a két borkategóriát megkülönböztető, aktualizált táblázatot.

(5)  A 2009. március 1-jéig teljesítendő első adatszolgáltatás esetében a címsorok és az oszlopok a következőképpen alakulnak: m.t. minőségi borok/földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok/az m.t. minőségi borok és a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok részösszege/asztali borok (földrajzi jelzés nélküli). Azok a tagállamok, amelyek a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok, illetve földrajzi jelzés nélküli asztali borok termelésére használt területeket az adott időpontban nem tudják külön-külön kimutatni, a 2007/2008-as borászati évre vonatkozó első adatszolgáltatásuk során az asztali borokra vonatkozóan bejelenthetnek egyetlen számadatot, majd legkésőbb 2009. december 31-ig elküldik a két borkategóriát megkülönböztető, aktualizált táblázatot.


XIV. MELLÉKLET

A 479/2008/EK rendelet 104. cikkének (4)–(6) bekezdése alapján a kivágási támogatásra jogosulatlannak minősített területek

Tagállam:

Borászati év:

Az adatszolgáltatás időpontja:


 

a támogatásra nem jogosult termőhely neve

az érintett termőhely indikatív mérete (ha)

indokolás

(1)

(2)

(3)

(4)

Hegyvidéki területek

1

 

 

2

 

 

 

 

Meredek lejtésű területek

1

 

 

2

 

 

 

 

Környezeti szempontból aggályos területek

1

 

 

2

 

 

 

 

Égei-tengeri szigetek és a görög jón-tengeri szigetek

1

 

 

2

 

 

 

 

Az adatszolgáltatás határideje: minden évben augusztus 1. (2008-ban, 2009-ben és 2010-ben).

A 479/2008/EK rendelet 104. cikkének (8) bekezdése és az e rendelet 68. cikkének (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás.


XV. MELLÉKLET

A 479/2008/EK rendelet 98. cikkében előírt támogatás mértéke

A múltbeli hektáronkénti terméshozam (hl)

Támogatás (EUR/ha)

2008/2009-ben jóváhagyott kérelmek

2009/2010-ben jóváhagyott kérelmek

2010/2011-ben jóváhagyott kérelmek

(1)

(2)

(3)

(4)

≤20

1 740

1 595

1 450

>20 és ≤30

4 080

3 740

3 400

>30 és ≤40

5 040

4 620

4 200

>40 és ≤50

5 520

5 060

4 600

>50 és ≤90

7 560

6 930

6 300

>90 és ≤130

10 320

9 460

8 600

>130 és ≤160

13 320

12 210

11 100

>160

14 760

13 530

12 300


XVI. MELLÉKLET

A friss szőlő mintavétele és a borrá történő feldolgozására vonatkozó előírások a 88. cikkben említett izotópos elemzések végzése céljából

I.   ASZŐLŐ MINTAVÉTELEZÉSE

A.

Minden egyes mintának legalább 10 kg érett, azonos fajtájú szőlőből kell állnia. A szőlőt olyan állapotban kell begyűjteni, amilyenben találják. A mintát az adott ültetvény szüretelésekor kell begyűjteni. A begyűjtött szőlőnek az adott ültetvény tekintetében reprezentatívnak kell lennie. A friss szőlőmintát, vagy az abból préseléssel kinyert mustot fagyasztással lehet tartósítani a további felhasználásig. A teljes szőlőminta kipréselése után a must-alikvot részt külön venni és tartósítani csak akkor lehet, ha a mustban lévő vízen oxigén-18 izotópvizsgálatot terveznek.

B.

A mintavételkor egy vizsgálati lapot kell nyitni. A vizsgálati lap első része a szőlő mintavételére, második része a borkészítésre vonatkozik. A vizsgálati lapnak mindig a minta mellett kell lennie, a teljes szállítás során a mintával együtt kell továbbítani. A vizsgálati lapot naprakészen kell tartani feljegyezve a minta bárminemű kezelését. A mintavétellel kapcsolatos vizsgálati lapot a XVIII. mellékletben található kérdőív I. részének megfelelően kell kitölteni.

II.   BORKÉSZÍTÉS

A.

A borkészítést az illetékes szervnek vagy az általa felhatalmazott szervnek kell végeznie, lehetőség szerint olyan körülmények között, amelyek hasonlóak azon termőterület szokásos körülményeihez, amelyet a minta reprezentál. A borkészítés során az összes cukornak alkohollá kell alakulnia, azaz kevesebb mint 2 g/l maradékcukor maradhat vissza. Bizonyos esetekben azonban – például a reprezentativitás javítása érdekében – nagyobb maradékcukor-mennyiség is elfogadható. Amint a bor letisztult, és SO2-vel stabilizálták, 75 cl-es palackokba kell tölteni, és fel kell címkézni.

B.

A borkészítéssel kapcsolatos vizsgálati lapot a II. mellékletben található kérdőív XVIII. részének megfelelően kell kitölteni.


XVII. MELLÉKLET

A tagállamok által a 88. cikk (3) bekezdésében említett analitikai adatbank részére évente vételezendő minták száma

30 minta Bulgáriában,

20 minta a Cseh Köztársaságban,

200 minta Németországban,

50 minta Görögországban,

200 minta Spanyolországban,

400 minta Franciaországban,

400 minta Olaszországban,

10 minta Cipruson,

4 minta Luxemburgban,

50 minta Magyarországon,

4 minta Máltán,

50 minta Ausztriában,

50 minta Portugáliában,

70 minta Romániában,

20 minta Szlovéniában,

15 minta Szlovákiában,

4 minta az Egyesült Királyságban.


XVIII. MELLÉKLET

Kérdőív a 88. cikk (5) bekezdésében említett izotópos elemzésre szánt szőlőminták begyűjtéséről és borrá való feldolgozásáról

Az alkalmazandó analitikai módszerek és az eredmények megjelenítése (mértékegységek) megfelelnek a 479/2008/EK rendelet mellékletében leírtaknak (vagy az analízisben részt vevő laboratóriumok által egyenértékűnek minősítetteknek)

I.   RÉSZ

1.   Általános információk

1.1.

A minta száma:

1.2.

A mintát begyűjtő tisztviselő vagy meghatalmazott személy neve és beosztása:

1.3.

A minta begyűjtéséért felelős illetékes szerv neve és címe:

1.4.

A minta borrá történő feldolgozásáért és továbbküldéséért felelős illetékes szerv neve és címe, ha nem azonos az 1.3. pontban megnevezettel:

2.   A minta általános leírása

2.1.

Származási hely (ország, régió):

2.2.

A szüret éve:

2.3.

Szőlőfajta:

2.4.

A szőlő színe:

3.   A szőlőültetvény leírása

3.1.

Az ültetvényt művelő személy neve és címe:

3.2.

Az ültetvény helye

hegyközség:

dűlő:

kataszteri szám:

földrajzi szélesség és hosszúság:

3.3.

Talajtípus (pl. meszes, agyagos, meszes-agyagos, homokos):

3.4.

Fekvés (pl. lejtő, sík, napsütötte):

3.5.

Tőkék száma hektáronként:

3.6.

Az ültetvény hozzávetőleges kora (10 év alatt, 10 és 25 év között, 25 év felett):

3.7.

Tengerszint feletti magasság:

3.8.

Művelési és metszési mód:

3.9.

A szőlőből rendszerint készített bor fajtája (a meghatározásokat lásd a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletében):

4.   A termés és a must jellemzői

4.1.

A szüretelt ültetvény becsült hektáronkénti hozama: (kg/ha):

4.2.

A termés egészségi állapota (pl. egészséges, rothadt), annak megjelölésével, hogy a mintavételkor a szőlő száraz volt vagy nedves:

4.3.

A mintavétel napja:

5.   A szüretet megelőző időjárás

5.1.

Csapadék a szüretet megelőző 10 nap folyamán: volt/nem volt. Ha volt, esetleges további információk:

6.   Öntözött ültetvények:

Ha az ültetvényt öntözték, az utolsó öntözés napja:

(A mintavételért felelős illetékes szerv bélyegzője, a mintát begyűjtő tisztviselő neve, beosztása és aláírása):

II.   RÉSZ

1.   Borkészítés a mintából

1.1.

A szőlőminta tömege kg-ban:

1.2.

Préselési mód:

1.3.

A kinyert must térfogata:

1.4.

A must jellemzői:

refraktometriával g/l-ben kifejezett cukorkoncentráció:

teljes savtartalom (g/l borkősav): (nem kötelező)

1.5.

A must kezelésének módja (pl. ülepítés, centrifugálás):

1.6.

Élesztős beoltás (az élesztő fajtája). Jelezze, hogy történt-e spontán erjedés:

1.7.

Hőmérséklet az erjesztés alatt:

1.8.

Az erjedés végének megállapítására vonatkozó módszer:

1.9.

A bor kezelésének módja (pl. fejtés):

1.10.

Kén-dioxid hozzáadása mg/l-ben kifejezve:

1.11.

A keletkezett bor jellemzői

tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban:

teljes szárazanyag-tartalom:

redukálócukor (g/l inverzcukorban kifejezve):

2.   A minta borrá történő feldolgozásának időrendi táblázata

Dátumok:

mintavétel napja: (megegyezik a szüretével, lásd I. rész, 4.3. pont)

préselés napja:

erjedés kezdetének napja:

erjedés végének napja:

palackozás napja:

A II. rész lezárásának napja:

(A borrá való feldolgozást végző illetékes szerv bélyegzője, a szerv meghatalmazott tisztviselőjének aláírása)


XIX. MELLÉKLET

ANALITIKAI BIZONYLAT

a 479/2008/EK rendelet mellékletében meghatározott izotópos módszerrel elemzett, a Közös Kutatóközpont izotópos adatbankjában elhelyezendő bor- és borászati termékmintákhoz

I.   ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1.

Ország:

2.

A minta száma:

3.

Év:

4.

Szőlőfajta:

5.

A bor kategóriája:

6.

Régió/körzet:

7.

Az eredményekért felelős laboratórium neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe:

8.

Minta a Közös Kutatóközpont által végzendő kontrollvizsgálat számára: van/nincs

II.   MÓDSZEREK ÉS EREDMÉNYEK

1.   Bor (a XVIII. mellékletből átvéve)

1.1.

Alkoholtartalom térfogatszázalékban: % (V/V)

1.2.

Teljes szárazanyag-tartalom: g/l

1.3.

Redukálócukrok: g/l

1.4.

Teljes savtartalom borkősav-egyenértékben g/l

1.5.

Teljes kéndioxid-tartalom: mg/l

2.   A bor lepárlása SNIF-NMR számára

2.1.

A lepárló berendezés leírása:

2.2.

A lepárolt bor térfogata/a párlat tömege:

3.   A párlat elemzése

3.1.

A párlat alkoholfoka % (m/m):

4.   Deutériumizotóp aránya az etanolban NMR-rel mérve:

4.1.

(D/H)I= ppm

4.2.

(D/H)II= ppm

4.3.

„R”=

5.   NMR-paraméterek

Megfigyelt frekvencia:

6.   18O/16O izotópok aránya a borban

δ 18O [‰] = ‰ V. SMOW — SLAP

7.   18O/16O izotópok aránya a mustban

δ 18O [‰] = ‰ V. SMOW — SLAP

8.   13C/12C izotópok aránya a borszeszben

δ 13C [‰] = ‰ V-PDB.


XX. MELLÉKLET

Mintagyűjtés a 92. cikkben említett, ellenőrző szervek közötti jogsegély keretében

1.

Amikor az ellenőrző szervek közötti jogsegély keretében vesznek mintát borból, szőlőmustból vagy más folyékony borászati termékből, az illetékes szervnek biztosítania kell, hogy:

az egy helyen, 60 literesnél nem nagyobb edényekben tárolt termékekből vett minták reprezentatívak legyenek az egész tárolóhelyre nézve,

a 60 liternél nagyobb névleges térfogatú edényekben tárolt termékekből vett minták reprezentatívak legyenek annak az edénynek a tartalmára nézve, amelyből a mintát vették.

2.

A mintavételt úgy kell végezni, hogy a termékkel meg kell tölteni legalább öt darab tiszta, legalább 75 cl névleges űrtartalmú edényt. Az 1. pont első francia bekezdésében említett termékek esetén a mintavétel úgy is elvégezhető, hogy a tárolóhelyről vizsgálat céljából elvisznek legalább öt, legalább 75 cl névleges űrtartalmú edényt.

Ha borpárlatból vesznek mintát deutériumos mágneses magrezonanciás vizsgálat céljából, a mintákat 25 cl névleges űrtartalmú edényekbe kell helyezni, illetve, ha a mintákat hivatalos laboratóriumok között szállítják, 5 cl is elegendő.

A minta begyűjtését, szükség esetén lezárását, és lepecsételését a mintavétel helyéül szolgáló létesítmény képviselőjének vagy szállítás közben történő mintavétel esetén a szállító képviselőjének a jelenlétében kell elvégezni. Amennyiben képviselő nincs jelen, ezt a tényt bele kell foglalni a 4. pontban említett jelentésbe.

Minden mintát semleges és egyszer használatos eszközzel kell lezárni.

3.

Minden mintát el kell látni a XXI. melléklet A. részében foglalt előírásoknak megfelelő címkével.

Ha az edény olyan kicsi, hogy nem lehet elhelyezni rajta az előírt címkét, akkor el kell látni egy letörölhetetlen számmal, és a szükséges információkat egy külön lapon kell feltüntetni.

A címkét, vagy adott esetben a lapot, alá kell íratni a mintavétel helyéül szolgáló létesítmény vagy a szállító képviselőjével.

4.

Az illetékes szerv mintavételre feljogosított tisztviselője írásos jelentést készít, amelyben rögzíti azokat a megfigyeléseit, amelyeket a minta vizsgálata szempontjából fontosnak ítél. Szükség esetén a jelentésben feltünteti a szállító vagy a mintavétel helyéül szolgáló létesítmény képviselőjének közlendőjét, és azt aláíratja a képviselővel. Feljegyzi a termék mennyiségét, amelyből a mintát vették. Amennyiben a fent és a 3. pont harmadik bekezdésében említett aláírást a képviselők megtagadják, ezt a tényt rögzíteni kell a jelentésben.

5.

Mintavételkor egy kontrollmintát a mintavétel helyéül szolgáló létesítményben kell hagyni, egy másikat pedig annál az illetékes szervnél kell megőrizni, amelynek tisztviselője a mintavételt végezte. Három mintát el kell juttatni abba a hivatalos laboratóriumba, amely az analitikai vagy az érzékszervi vizsgálatot végzi. Ott az egyik mintát meg kell vizsgálni. Egy másikat meg kell őrizni mint kontrollmintát. A kontrollmintákat a mintavételt követően legalább három évig meg kell őrizni.

6.

A mintaszállítmányok külső csomagolásán a XXI. melléklet B. részében megadott mintának megfelelő vörös címkét kell elhelyezni. A címke mérete 50 × 25 mm kell, hogy legyen.

A minták útnak indításakor a küldő tagállam illetékes szerve elhelyezi a bélyegzőlenyomatát a küldeményen úgy, hogy az részben a külső csomagoláson, részben a vörös címkén helyezkedjen el.


XXI. MELLÉKLET

A.   A mintát leíró címke, a XX. melléklet 3. pontja szerint

1.

Feltüntetendő információk:

a)

a mintavételt kérő illetékes szerv neve, címe (az adott tagállam megjelölésével), telefonszáma, faxszáma és e-mail címe;

b)

a minta sorszáma;

c)

a mintavétel dátuma;

d)

az illetékes szerv mintavételre feljogosított tisztviselőjének neve:

e)

azon vállalkozás neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, ahol a mintát begyűjtötték;

f)

az edény azonosítása, amelyből a mintát vették (pl. az edény száma, a palacktétel száma stb.);

g)

a termék leírása, többek között: a termőterület, a szüret éve, a tényleges vagy várható alkoholtartam és – ha jellemző – a szőlőfajta;

h)

a következő szöveg: „A megőrzött kontrollmintát kizárólag kontrollminták vizsgálatára felhatalmazott laboratórium vizsgálhatja. A plomba feltörése büntetendő cselekmény.”

2.

Megjegyzések:

3.

Legkisebb méret: 100 × 100 mm.

B.   A XX. melléklet 6. pontjában említett vörös címke mintája

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK

Az 555/2008/EK rendelet alapján analitikai és érzékszervi vizsgálatnak alávetendő termékek.


XXII. MELLÉKLET

A 103. cikk (2) bekezdésében említett megfelelési táblázatok

1.   Az 1227/2000/EK rendelet

Az 1227/2000/EK rendelet

Ez a rendelet

3. cikk

60. és 61. cikk

4. cikk (1) bekezdés

62. cikk

4. cikk (2)–(7) bekezdés

63. cikk

4. cikk (8) bekezdés

64. cikk

5. cikk (1) bekezdés

65. cikk (1) bekezdés

5. cikk (3) bekezdés

64. cikk

5. cikk (4) bekezdés

65. cikk (2) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

65. cikk (3) bekezdés

5. cikk (6) bekezdés

65. cikk (4) bekezdés

8. cikk (1) bekezdés

70. cikk (1) bekezdés


2.   Az 1623/2000/EK rendelet

Az 1623/2000/EK rendelet

Ez a rendelet

12. cikk

32. cikk

13. cikk

33. cikk

14a. cikk (1) bekezdés

34. cikk

46. cikk (2) bekezdés

21. cikk (3) bekezdés

50. cikk (2) bekezdés

22. cikk


3.   A 2729/2000/EK rendelet

A 2729/2000/EK rendelet

Ez a rendelet

2. cikk (3) bekezdés

76. cikk, d) pont

2. cikk (4) bekezdés

76. cikk, e) pont

3. cikk (1) bekezdés

82. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

82. cikk (2) bekezdés

4. cikk

83. cikk

5. cikk

81. cikk

7. cikk

84. cikk

8. cikk

85. cikk

9. cikk

86. cikk

10. cikk

87. cikk

11. cikk

88. cikk

12. cikk

89. cikk

13. cikk

90. cikk

14. cikk

91. cikk

15. cikk

92. cikk

16. cikk

93. cikk

17. cikk

94. cikk

19. cikk

95. cikk


4.   A 883/2001/EK rendelet

A 883/2001/EK rendelet

Ez a rendelet

14. cikk (1) bekezdés

39. cikk (1) bekezdés

20. cikk

40. cikk

21. cikk

41. cikk

22. cikk

42. cikk

24. cikk

43. cikk

25. cikk

44. cikk

26. cikk

45. cikk

27. cikk (1) bekezdés

46. cikk

28. cikk

47. cikk

29. cikk

48. cikk

30. cikk

49. cikk

31. cikk (2) bekezdés

51. cikk

32. cikk

50. cikk

34a. cikk

52. cikk


Top