Help Print this page 

Document 32008D0164

Title and reference
2008/164/EK: A Bizottság határozata ( 2007. december 21.) a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól (az értesítés a C(2007) 6633. számú dokumentummal történt)
  • No longer in force
OJ L 64, 7.3.2008, p. 72–207 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 001 P. 123 - 258

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2008/164/oj
Multilingual display
Text

7.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/72


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. december 21.)

a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a „mozgáskorlátozott személyekkel” kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól

(az értesítés a C(2007) 6633. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/164/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2001/16/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésével, valamint a 96/48/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésével összhangban, minden alrendszerre vonatkozik egy ÁME. Szükség esetén egy alrendszerre több ÁME is vonatkozhat, és egy ÁME több alrendszerre is vonatkozhat. Az ÁME kidolgozásával, illetve felülvizsgálatával kapcsolatos döntéshez és annak műszaki és területi hatályának megválasztásához a 2001/16/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése és a 96/48/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerinti megbízás szükséges.

(2)

A 2001/16/EK irányelv II. melléklete úgy rendelkezik, hogy a mozgáskorlátozott személyek igényeit figyelembe kell venni az infrastruktúra (a 2001/16/EK irányelv II. mellékletének 2.1. pontja) és a járművek (az irányelv II. mellékletének 2.6. pontja) alrendszerre vonatkozó ÁME kidolgozásakor . Ebben a tekintetben a közös képviseleti testületnek kijelölt Vasutak Kölcsönös Átjárhatóságának Európai Szövetsége (AEIF) megbízást kapott arra, hogy dolgozzon ki egy ÁME-tervezetet a „mozgáskorlátozott személyek általi megközelíthetőségre”, amely mind az infrastruktúrára, mind a járművekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz;

(3)

2001-ben az AEIF megbízást kapott, hogy vizsgálja felül a nagysebességű vasútra vonatkozó ÁME-k első sorozatát, amelyeket 2002-ben fogadtak el a járművek, az infrastruktúra, az ellenőrző-irányító és jelző, az energiaellátás, a karbantartás és az üzemeltetés alrendszerekre vonatkozóan. Ennek részeként felkérték az AEIF-et, hogy más kérdésekkel együtt vegye fontolóra az ÁME-k harmonizálását a hagyományos vasút kölcsönös átjárhatóságára és a mozgáskorlátozott személyek általi megközelíthetőségre vonatkozó ÁME-kkel. Emiatt az AEIF által a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatban összeállított ÁME-tervezet vonatkozik mind a hagyományos, mind a nagysebességű vasútra.

(4)

A 2002/735/EK határozat mellékleteként elfogadott, a járművek alrendszerrel kapcsolatos, nagysebességű vasútra vonatkozó első ÁME 2002-ben lépett hatályba. A meglévő szerződéses elkötelezettségek miatt az új járművek alrendszerek vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, illetve azok felújítása és korszerűsítése ma ezen első ÁME szerinti megfelelőségi értékelés tárgyát képezhetik. Mivel e határozat mellékletében található ezen ÁME vonatkozik az összes új, felújított és korszerűsített nagysebességű és hagyományos vasúti járműre, fontos meghatározni a 2002/735/EK határozat mellékleteként elfogadott első nagysebességű vasútra vonatkozó ÁME alkalmazási hatályát. A tagállamoknak közölniük kell a kidolgozás előrehaladott állapotában lévő és a 96/48/EK irányelv 7. cikke a) pontjának hatálya alá tartozó alrendszerek és kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek kimerítő felsorolását. Ezekről e határozat alkalmazásának kezdő napjától számított hat hónapon belül kell értesíteni a Bizottságot.

(5)

Az ÁME-tervezetet a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK irányelv (3) által létrehozott és a 2001/16/EK irányelv 21. cikkében említett bizottság vizsgálta meg.

(6)

Az ÁME-tervezet kidolgozásakor konzultáltak a fő érdekelt felekkel. Ahol csak lehetséges, figyelembe vették a megfigyeléseiket és az aggodalmaikat.

(7)

A nemzetközi vasúti utasok jogairól és kötelességeiről szóló rendelettervezetében (4) a Bizottság számos olyan rendelkezést tett, amelyek biztosítják, hogy a mozgáskorlátozott személyek segítséget kapjanak a vonatokon és az állomásokon annak érdekében, hogy mint minden más személy, teljes mértékben kihasználhassák a vasúti utazás előnyeit.

(8)

A nemzetközi vasúti utasok jogairól és kötelességeiről szóló javaslat olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek előírják a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők számára, hogy biztosítsák a megfelelő tájékoztatást a vonatok és állomások mozgáskorlátozott személyek általi megközelíthetőségével és megközelítési feltételeivel kapcsolatban.

(9)

A mögöttes 2001/16/EK és 96/48/EK irányelv fő célkitűzése a kölcsönös átjárhatóság. Az ÁME célja, hogy összehangolja a hagyományos és nagysebességű vasúti rendszeren utasként tartózkodó mozgáskorlátozott személyek érdekében meghozandó intézkedéseket. Az ÁME-ben leírt intézkedéseknek megfelelő vonatok, állomások és infrastruktúra-részek lehetővé teszik a kölcsönös átjárhatóságot, és hasonló szintű megközelíthetőséget biztosítanak a mozgáskorlátozott személyek számára a transzeurópai hálózat egészén. Az ÁME nem akadályozza meg, hogy a tagállamok további intézkedéseket vezessenek be a megközelítés javítása érdekében, amennyiben az nem korlátozza a kölcsönös átjárhatóságot, illetve nem jelent túlzott költséget a vasúti társaságok számára. A járművek és az állomások mozgáskorlátozott személyek általi jobb megközelíthetősége potenciálisan növelheti az olyan utasok számát, akik jelenleg kénytelenek más közlekedési eszközt igénybe venni.

(10)

A 2001/16/EK irányelv, a 96/48/EK irányelv és az ÁME-k a felújításokra vonatkoznak, de a karbantartással összefüggő alkatrészcserékre nem. A tagállamokat azonban arra ösztönzik, hogy amikor módjukban áll, és ahol a karbantartással összefüggő munka mértéke indokolttá teszi, alkalmazzák az ÁME-ket a karbantartással összefüggő alkatrészcserékre.

(11)

Jelenlegi változatában az ÁME nem foglalkozik teljes mértékben valamennyi alapvető követelménnyel. A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK 17. cikkével, valamint az ugyanazon irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 17. cikkével összhangban, azon technikai részleteket, amelyekre itt nem térnek ki, „nyitott kérdésként” azonosítják ezen ÁME L. mellékletében.

(12)

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 17. cikkével, valamint az ugyanazon irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 17. cikkével összhangban az egyes tagállamoknak tájékoztatniuk kell a többi tagállamot és a Bizottságot az ilyen „nyitott kérdésekkel” kapcsolatos alapvető követelmények megvalósítására alkalmazott vonatkozó nemzeti műszaki szabályokról, valamint az általuk a megfelelőség és az alkalmazhatóság értékelési eljárásának végrehajtására, valamint az alrendszerek – a 2001/16/EK és a 96/48/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése szerinti – kölcsönös átjárhatóságának igazolására alkalmazott ellenőrzési eljárás végrehajtása érdekében kinevezett testületekről. Ez utóbbi célból a tagállamok lehetőség szerint alkalmazzák a 2001/16/EK és a 96/48/EK irányelvben előírt elveket és feltételeket. A tagállamok lehetőség szerint igénybe veszik a 2001/16/EK irányelv 20. cikke, valamint a 96/48/EK irányelv 20. cikke alapján bejelentett szervezeteket. A Bizottságnak el kell végeznie a tagállamok által nemzeti szabályok, eljárások, az eljárások végrehajtásáért felelős testületek és az ilyen eljárások időtartama formájában továbbított adatok elemzését, és adott esetben meg kell vitatniuk a bizottsággal, hogy szükség van-e bármilyen intézkedés elfogadására.

(13)

A szóban forgó ÁME nem írhatja elő különleges technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha az a hagyományos transzeurópai vasúti hálózat kölcsönös átjárhatósága érdekében feltétlenül szükséges.

(14)

Az ÁME a vonatkozó tervezet előkészítésekor elérhető legjobb szakmai ismereten alapul. A technológia, az üzemeltetési, a biztonsági vagy a társadalmi követelmények fejlődése szükségessé teheti az ÁME módosítását vagy kiegészítését. Adott esetben a 2001/16/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével, vagy a 96/48/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban felülvizsgálati vagy korszerűsítési eljárást kell kezdeményezni. A felülvizsgálatban a mozgáskorlátozott személyek érdekképviseleti szervezetei is részt vesznek.

(15)

Az innováció előmozdítása és a megszerzett tapasztalat figyelembe vétele érdekében a csatolt ÁME-t rendszeres időközönként időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni.

(16)

Innovatív megoldási javaslatok esetén a gyártónak vagy a szerződő szervnek ismertetnie kell az ÁME vonatkozó szakaszától való eltérést. Az Európai Vasúti Ügynökség véglegesíti a megoldás megfelelő funkcionális és a kapcsolódási pontokra vonatkozó előírásait, valamint kialakítja az értékelési módszereket.

(17)

E határozat rendelkezései összhangban vannak a 96/48/EK tanácsi irányelv 21. cikke által létrehozott bizottság véleményével.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság a 2001/16/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével és a 96/48/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadja a „mozgáskorlátozott személyekkel” kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokat (ÁME).

Az ÁME-t e határozat melléklete tartalmazza.

Az ÁME teljes mértékben alkalmazandó a 2001/16/EK irányelv 2. cikkében és I. mellékletében meghatározott hagyományos és a 96/48/EK irányelv 2. cikkében és I. mellékletében meghatározott nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre.

2. cikk

A tagállamok továbbra is alkalmazhatják a 2002/735/EK bizottsági határozatot a 96/48/EK irányelv 7. cikke a) pontjának hatálya alá eső projektekre.

E határozat alkalmazásának kezdő napjától számított hat hónapon belül meg kell küldeni a Bizottság részére a határozat által érintett alrendszerek és kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek kimerítő felsorolását.

3. cikk

1.   Az ÁME C. mellékletében „nyitott kérdésként” felsorolt pontok tekintetében a 2001/16/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és a 96/48/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a kölcsönös átjárhatóság hitelesítésével kapcsolatban teljesítendő feltételek azok a tagállamokban használatos alkalmazandó műszaki szabályok lesznek, amelyek az e határozatban szabályozott alrendszerek üzembe helyezését engedélyezik.

2.   Az e határozatról szóló értesítést követő hat hónapon belül minden tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a következőkről:

(a)

az (1) bekezdésben említett alkalmazandó műszaki szabályok jegyzéke;

(b)

a megfelelőség-értékelési és ellenőrzési eljárások, amelyeket e szabályok alkalmazása során kell alkalmazni;

(c)

ezen megfelelőség-értékelési és ellenőrzési eljárások végrehajtására kijelölt szervezetek.

4. cikk

Ezt a határozatot 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 21-án/én.

A Bizottság részéről,

Jacques BARROT

a Bizottság alelnöke


(1)  HL L 110., 2001.4.20., 1. o.

(2)  HL L 235., 1996.9.17., 6. o.

(3)  HL L 235., 1996.9.17. A legutóbb a 2007/32/EK bizottsági irányelvvel (HL L 141., 2007.6.2., 63. o módosított irányelv

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a nemzetközi vasúti utasok jogairól és kötelességeiről, COM(2004)143 végleges, 2004. március 3.


MELLÉKLET

HAGYOMÁNYOS ÉS NAGYSEBESSÉGŰ TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER

ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

Hatály: Infrastruktúra és járművek alrendszerek

Szempont: A megközelíthetőség biztosítása mozgáskorlátozott személyek számára

1.

BEVEZETÉS

1.1.

Műszaki hatály

1.2.

Területi hatály

1.3.

Ezen ÁME tartalma

2.

AZ ALRENDSZER/HATÁLY MEGHATÁROZÁSA

2.1.

Az alrendszerek meghatározásai

2.1.1.

Infrastruktúra:

2.1.2.

Járművek:

2.1.3.

Telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz

2.2.

A „mozgáskorlátozott személyek” kifejezés meghatározása

3.

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1.

Általános tudnivalók

3.2.

Az alapvető követelmények a következőket érintik:

3.3.

Általános követelmények

3.3.1.

Biztonság

3.3.2.

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

3.3.3.

Egészségvédelem

3.3.4.

Környezetvédelem

3.3.5.

Műszaki összeegyeztethetőség

3.4.

Az Infrastruktúra alrendszerre vonatkozó különös követelmények

3.4.1.

Biztonság

3.5.

A Járművek alrendszerre vonatkozó különös követelmények

3.5.1.

Biztonság

3.5.2.

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

3.5.3.

Műszaki összeegyeztethetőség

3.6.

Más alrendszerekre jellemző, de az Infrastruktúra és a Járművek alrendszert is érintő követelmények

3.6.1.

Energiaellátási alrendszer

3.6.1.1.

Biztonság

3.6.1.2.

Környezetvédelem

3.6.1.3.

Műszaki összeegyeztethetőség

3.6.2.

Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek

3.6.2.1.

Biztonság

3.6.2.2.

Műszaki összeegyeztethetőség

3.6.3.

Karbantartás

3.6.3.1.

Egészségvédelem és biztonság

3.6.3.2.

Környezetvédelem

3.6.3.3.

Műszaki összeegyeztethetőség

3.6.4.

Üzemeltetés és forgalomirányítás

3.6.4.1.

Biztonság

3.6.4.2.

Műszaki összeegyeztethetőség

3.6.5.

Telematikai alkalmazások személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz

3.6.5.1.

Műszaki összeegyeztethetőség

3.6.5.2.

Egészségvédelem

3.7.

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME alapvető követelményekkel összefüggő területének elemei

4.

AZ ALRENDSZEREK JELLEMZÉSE

4.1.

Infrastruktúra alrendszer

4.1.1.

Bevezetés

4.1.2.

Funkcionális és műszaki előírások

4.1.2.1.

Általános tudnivalók

4.1.2.2.

Parkolási lehetőség a mozgáskorlátozott személyek számára

4.1.2.3.

Akadálymentes útvonal

4.1.2.3.1.

Általános tudnivalók

4.1.2.3.2.

Az útvonalak azonosítása

4.1.2.4.

Ajtók és bejáratok

4.1.2.5.

Padlófelületek

4.1.2.6.

Átlátszó akadályok

4.1.2.7.

Mosdók és pelenkázóhelyiségek

4.1.2.7.1.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

4.1.2.7.2.

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

4.1.2.8.

Bútorok és szabadon álló eszközök

4.1.2.9.

Jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok

4.1.2.9.1.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

4.1.2.9.2.

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

4.1.2.10.

Megvilágítás

4.1.2.11.

Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, dinamikus információk

4.1.2.11.1.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

4.1.2.11.2.

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

4.1.2.12.

Szóbeli tájékoztatás

4.1.2.13.

Vészkijáratok, riasztók

4.1.2.14.

A gyalogos felül- és aluljárók geometriája

4.1.2.15.

Lépcsők

4.1.2.16.

Fogódzók

4.1.2.17.

Rámpák, mozgólépcsők, felvonók, mozgójárdák

4.1.2.18.

A peronok magassága és vízszintes távolsága

4.1.2.18.1.

A peronok magassága

4.1.2.18.2.

A peronok vízszintes távolsága

4.1.2.18.3.

A pálya elrendezése a peronok körül

4.1.2.19.

A peronok szélessége és pereme

4.1.2.20.

A peronok vége

4.1.2.21.

A kerekesszéket használó utasok fel- és leszállást segítő eszközei

4.1.2.21.1.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

4.1.2.21.2.

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

4.1.2.22.

Szintbeli átjárók az állomásokon

4.1.3.

A interfészek működési és műszaki előírásai

4.1.4.

Üzemeltetési szabályok

4.1.5.

Karbantartási szabályok

4.1.6.

Szakmai képesítések

4.1.7.

Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

4.1.8.

Infrastruktúra-nyilvántartás

4.2.

Járművek alrendszer

4.2.1.

Bevezetés

4.2.2.

Funkcionális és műszaki előírások

4.2.2.1.

Általános tudnivalók

4.2.2.2.

Ülések

4.2.2.2.1.

Általános tudnivalók

4.2.2.2.2.

Megkülönböztetett ülések

4.2.2.2.2.1.

Általános tudnivalók

4.2.2.2.2.2.

Egy irányban álló ülések

4.2.2.2.2.3.

Egymással szemben lévő ülések

4.2.2.3.

Kerekesszékek számára kialakított helyek

4.2.2.4.

Ajtók

4.2.2.4.1.

Általános tudnivalók

4.2.2.4.2.

Külső ajtók

4.2.2.4.2..1.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

4.2.2.4.2.2.

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

4.2.2.4.3.

Belső ajtók

4.2.2.4.3.1.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

4.2.2.4.3.2.

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

4.2.2.5.

Megvilágítás

4.2.2.6.

Mosdók

4.2.2.6.1.

Általános tudnivalók

4.2.2.6.2.

Normál mosdó (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelmények)

4.2.2.6.3.

Univerzális mosdó

4.2.2.6.3.1.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelmények (univerzális mosdó)

4.2.2.6.3.2.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelmények (pelenkázó)

4.2.2.7.

Közlekedők

4.2.2.8.

Ügyféltájékoztatás

4.2.2.8.1.

Általános tudnivalók

4.2.2.8.2.

Tájékoztatás (jelzések, piktogramok, induktív hurkok és vészhívó eszközök)

4.2.2.8.2.1.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

4.2.2.8.2.2.

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

4.2.2.8.3.

Tájékoztatás (az útvonalak leírása és ülőhelyfoglalás)

4.2.2.8.4.

Tájékoztatás (az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények)

4.2.2.9.

Szintkülönbségek

4.2.2.10.

Fogódzók

4.2.2.11.

Kerekesszékkel elérhető hálófülkék

4.2.2.12.

A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz

4.2.2.12.1.

Általános követelmények

4.2.2.12.2.

Fel- és leszállásra szolgáló lépcsők

4.2.2.12.3.

Fel- és leszállást segítő eszközök

4.2.2.12.3.1.

Általános tudnivalók

4.2.2.12.3.2.

A fel- és leszállást segítő eszközök elérhetősége a kerekesszéket használók számára

4.2.2.12.3.3.

Az A. kategóriára vonatkozó általános követelmények

4.2.2.12.3.4.

A B. kategóriára vonatkozó általános követelmények

4.2.2.12.3.5.

A mozgatható lépcsőkre vonatkozó különös követelmények

4.2.2.12.3.6.

A mozgatható rámpákra vonatkozó különös követelmények

4.2.2.12.3.7.

A félautomata rámpákra vonatkozó különös követelmények

4.2.2.12.3.8.

A hídelemekre vonatkozó különös követelmények

4.2.2.12.3.9.

A vonatra szerelt felvonókra vonatkozó különös követelmények

4.2.3.

A interfészek működési és műszaki előírásai

4.2.4.

Üzemeltetési szabályok

4.2.5.

Karbantartási szabályok

4.2.6.

Szakmai képesítések

4.2.7.

Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

4.2.8.

Járműnyilvántartás

4.3.

Ezen ÁME-ben használt fogalmak meghatározása

5.

KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.

Meghatározás

5.2.

Innovatív megoldások

5.3.

A rendszerelemek felsorolása

5.3.1.

Infrastruktúra

5.3.2.

Járművek

5.4.

A rendszerelemek paraméterei és előírásai

5.4.1.

Infrastruktúra

5.4.2.

Járművek

6.

MEGFELELŐSÉGI ÉS/VAGY ALKALMAZHATÓSÁGI ÉRTÉKELÉS

6.1.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

6.1.1.

Megfelelőségi értékelés (általános)

6.1.2.

Megfelelőségértékelési eljárások (modulok)

6.1.3.

Innovatív megoldások

6.1.4.

Az alkalmazhatóság értékelése

6.2.

Alrendszerek

6.2.1.

Megfelelőségi értékelés (általános)

6.2.2.

Megfelelőségértékelési eljárások (modulok)

6.2.3.

Innovatív megoldások

6.2.4.

A karbantartás értékelése

6.2.5.

Az üzemeltetési szabályok értékelése

6.2.6.

Az egyes járművek értékelése

6.3.

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, EK-nyilatkozattal nem rendelkező rendszerelemek

6.3.1.

Általános tudnivalók

6.3.2.

Az átmeneti időszak

6.3.3.

A nem tanúsított kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket tartalmazó alrendszerek tanúsítása az átmeneti időszakban

6.3.3.1.

Feltételek

6.3.3.2.

Értesítés

6.3.3.3.

Az egész életciklusra kiterjedő megvalósítás

6.3.4.

Figyelemmel kísérési rendelkezések

7.

A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA

7.1.

Ezen ÁME alkalmazása új infrastruktúrára / járművekre

7.1.1.

Infrastruktúra

7.1.2.

Járművek

7.1.2.1.

Általános tudnivalók

7.1.2.2.

Újonnan épített, új tervezésű járművek

7.1.2.2.1.

Fogalommeghatározások

7.1.2.2.2.

Általános tudnivalók

7.1.2.2.3.

„A” fázis

7.1.2.2.4.

„B” fázis

7.1.2.3.

Meglévő konstrukciójú jármű

7.1.2.4.

Átmeneti időszak

7.2.

Az ÁME felülvizsgálata

7.3.

Ezen ÁME alkalmazása meglévő infrastruktúrára / járművekre

7.3.1.

Infrastruktúra

7.3.1.1.

Általános tudnivalók

7.3.1.2.

Akadálymentes útvonalak – Általános (4.1.2.4.1.)

7.3.1.3.

A gyaloghidak, lépcsők és aluljárók geometriája (4.1.2.14. és 4.1.2.15.)

7.3.1.4.

Rámpák, mozgólépcsők, felvonók és mozgójárdák (4.1.2.17)

7.3.1.5.

A peronok szélessége és pereme (4.1.2.19.)

7.3.1.6.

A peronok magassága és vízszintes távolsága (4.1.2.18.)

7.3.1.7.

Műemlék épületek

7.3.2.

Járművek

7.3.2.1.

Általános tudnivalók

7.3.2.2.

Ülések

7.3.2.3.

Kerekesszékek számára kialakított helyek

7.3.2.4.

Külső ajtók

7.3.2.5.

Belső ajtók

7.3.2.6.

Megvilágítás

7.3.2.7.

Mosdók

7.3.2.8.

Közlekedők

7.3.2.9.

Tájékoztatás

7.3.2.10.

Szintkülönbségek

7.3.2.11.

Fogódzók

7.3.2.12.

Kerekesszékkel elérhető hálófülkék

7.3.2.13.

A lépcsők pozíciói, a lépcsők és a fel- és leszállást segítő eszközök

7.4.

Különleges esetek

7.4.1.

Általános tudnivalók

7.4.1.1.

A peronok magassága

7.4.1.2.

A peronok vízszintes távolsága

7.4.1.3.

Fel- és leszállásra szolgáló lépcsők

7.4.1.3.1.

Általános tudnivalók

7.4.1.3.2.

A Nagy-Britanniában működő járművek különleges esete: „P”

7.4.1.3.3.

A Finnországban működő járművek különleges esete: „P”

7.4.1.3.4.

A meglévő portugáliai hagyományos vasúthálózaton való működésre szánt járművek különleges esete: „P”

7.4.1.4.

Közlekedők

7.4.1.5.

A 4.2.2.4.1. fejezet szerinti hallható ajtójelzések: „P”

7.4.1.6.

Megkülönböztetett ülések: „P”

7.4.1.7.

Akadálymentes útvonalak: „P” (4.1.2.3.1. pont)

7.4.1.8.

Utasszámok

7.5.

A nemzeti, kétoldalú, többoldalú vagy nemzetközi megállapodások alapján üzemelő járművek

7.5.1.

Meglévő megállapodások

7.5.2.

Jövőbeni megállapodások

7.6.

Az infrastruktúra és a járművek üzembe helyezése

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Műszaki hatály

Ezen ÁME a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv I. mellékletében leírt hagyományos és nagysebességű vasúti infrastruktúrára és a személyszállító járművek alrendszerére vonatkozik csak „A megközelíthetőség biztosítása mozgáskorlátozott személyek számára” szempontjából. Foglalkozik továbbá a „telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz” alrendszer néhány elemével, mint például a jegykibocsátó berendezésekkel is.

Ezen ÁME célja, hogy fokozza a vasúti közlekedés megközelíthetőségét a mozgáskorlátozott személyek számára. Ez kiterjed a vasúti társaság, a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető által működtetett infrastruktúra nyilvános tereinek (köztük az állomások) megközelíthetőségére is. Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

(i)

a peron-vonat interfészből adódó problémák, amelyek holisztikus megközelítést követelnek az infrastruktúra és a járművek alrendszer között,

(ii)

a veszélyes helyzetekben történő evakuálás igényei.

Ezen ÁME nem határozza meg az evakuálásra vonatkozó üzemeltetési szabályokat, csak a műszaki és szakmai képesítésbeli követelményeket. A műszaki követelmények célja az összes személy evakuálásának megkönnyítése.

Egyes, az evakuálással nem kapcsolatos üzemeltetési szabályok megtalálhatók ezen ÁME 4.1.4. és 4.2.4. pontjában.

Ezen ÁME a következőket érinti:

a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő hagyományos vasúti infrastruktúra alrendszer.

a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő hagyományos vasúti járművek alrendszer, de csak ha azok személyszállításra szolgálnak. A műemlék járművekre azonban különösen nem vonatkozik a megfeleltetési kötelezettség a korszerűsítés vagy felújítás során.

a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő nagysebességű vasúti infrastruktúra alrendszer.

a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő nagysebességű vasúti járművek alrendszer.

kis mértékben a nagysebességű és a hagyományos vasúti rendszer „telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz” alrendszerei, a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv II. mellékletében, valamint a 2001/16/EK irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint.

Az alrendszerekkel kapcsolatban bővebb tájékoztatás a 2. fejezetben található.

1.2.   Területi hatály

Ezen ÁME területi hatálya a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv I. mellékletében leírt hagyományos transzeurópai vasúti rendszer és a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv I. mellékletében leírt nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer.

Hivatkozás történik különösen a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban vagy annak a határozat 21. cikkében biztosított felülvizsgálatból eredő bármilyen módosításában – különösen a 2004. április 29-i 884/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi határozatban – említett hagyományos és nagysebességű vasútvonalakra.

1.3.   Ezen ÁME tartalma

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével és a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ezen ÁME:

(a)

jelzi annak tervezett hatályát (az irányelv I. mellékletében említett hálózatrész vagy járművek; az irányelv II. mellékletében említett alrendszer vagy annak egy része vagy az érintett szempontok) – (2. szakasz);

(b)

alapvető követelményeket állapít meg minden érintett alrendszerre és azok más alrendszerekkel való interfészeire vonatkozóan (3. szakasz);

(c)

megállapítja az alrendszer és annak más alrendszerekkel való interfészei által elérendő működési és műszaki előírásokat (4. szakasz).

(d)

meghatározza azokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és interfészeket, amelyekre a hagyományos transzeurópai vasúti rendszeren belüli átjárhatóság eléréséhez szükséges európai előírásoknak kell vonatkozniuk, az európai szabványokat is ideértve (5. szakasz);

(e)

megállapítja a megfelelőség vagy alkalmazhatóság értékelési eljárásait az összes szóban forgó esetben. Ez különösen kiterjed a 93/465/EGK határozatban definiált modulokra, vagy indokolt esetben az átjárhatósági összetevők megfelelőségének, illetve alkalmazhatóságának vizsgálatára használt konkrét eljárásokra és az alrendszerek „EK”-hitelesítésére (6. szakasz);

(f)

jelzi az ÁME végrehajtásának stratégiáját. Ez különösen az annak érdekében teljesítendő fázisok pontosításához szükséges, hogy a jelenlegi helyzet fokozatosan átalakuljon a végleges helyzetté, amelyben az ÁME-nek való megfelelés a norma (7. szakasz);

(g)

az érintett személyzet esetében jelzi az alrendszerek működéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai képesítéseket, illetve a munkaegészségügyi és biztonsági feltételeket (4. szakasz).

Továbbá, az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban, valamennyi ÁME esetében rendelkezni lehet különleges esetekről; ezek a 7. szakaszban találhatók.

Végül ez az ÁME a 4. szakaszban tartalmazza a fenti 1.1. és 1.2. pontban jelzett hatályra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2.   AZ ALRENDSZER/HATÁLY MEGHATÁROZÁSA

2.1.   Az alrendszerek meghatározásai

2.1.1.   Infrastruktúra:

Pálya, váltók, felépítmények (gyalogos felüljárók, alagutak stb.), kapcsolódó állomási infrastruktúra (peronok, megközelítési zónák, ideértve a mozgáskorlátozott személyek igényeit stb.), biztonsági és védelmi berendezések.

Ez kiterjed a vasúti társaság, a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető által működtetett infrastruktúra nyilvános tereinek (köztük az állomások) megközelíthetőségére is.

Ezen ÁME csak az állomások azon nyilvános területeire és megközelítési zónáira vonatkozik, amelyek a vasúti társaság, a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető kezelésében vannak.

2.1.2.   Járművek:

Struktúra, irányítási és vezérlési rendszer az összes vonatberendezéshez, vontató- és energia-átalakító egységek, fékberendezés, kapcsolókészülék és futómű (forgóváz, tengely stb.) és felfüggesztés, ajtók, ember/gép interfészek (mozdonyvezető, utazószemélyzet és utasok, tekintettel a mozgáskorlátozott személyek igényeire is), passzív vagy aktív biztonsági eszközök, az utasok és az utazószemélyzet egészségét biztosító eszközök.

2.1.3.   Telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz

Személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos alkalmazások, egyebek között az utasok utazás előtti és utazás alatti tájékoztatására szolgáló rendszerek, jegyfoglalási és fizetési rendszerek, poggyászkezelés és a vonatok vagy más utazási formák közötti csatlakozások kezelése.

2.2.   A „mozgáskorlátozott személyek” kifejezés meghatározása

„Mozgáskorlátozott személyek” azok a személyek, akiknek nehézséget okoz a vasút és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra használata. Ez a következő kategóriákat tartalmazza:

Kerekesszéket használók (olyan személyek, akik gyengeségük vagy fogyatékosságuk miatt csak kerekesszékkel tudnak mozogni).

Egyéb mozgáskorlátozottak, köztük:

végtagsérültek;

nehezen mozgó személyek;

kisgyermekkel közlekedő személyek;

nehéz vagy terjedelmes poggyásszal rendelkező személyek;

idősek;

várandós nők.

Gyengénlátók.

Vakok.

Hallássérültek.

Siketek.

Kommunikációban akadályozott személyek (ezek olyan személyek, akiknek nehézséget okoz a kommunikáció vagy az írott vagy beszélt nyelv megértése, ideértve a helyi nyelvet nem ismerő külföldieket, a kommunikációs nehézségekkel rendelkezőket, valamint az érzékelésükben, illetve pszichológiailag vagy intellektuálisan sérült személyeket).

Kistermetű személyek (a gyermekeket is ideértve).

A korlátozottság lehet tartós vagy ideiglenes, és lehet látható vagy rejtett.

Nem tartoznak a mozgáskorlátozott személyek közé azonban az alkohol- vagy kábítószerfüggők, kivéve, ha az ilyen függőséget orvosi kezelés okozta.

Ezen ÁME hatálya nem terjed ki a nagyméretű tárgyak (például kerékpárok vagy terjedelmes poggyász) szállítására. Ezekre a megengedett méret, súly és biztonság tekintetében a pályahálózat-működtető, az állomásüzemeltető és a vasúti társaság szabályai, biztonsági előírásai és kereskedelmi döntései vonatkoznak.

3.   ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1.   Általános tudnivalók

Ezen ÁME alkalmazásában az ezen ÁME 3. szakaszában említett vonatkozó alapvető követelmények teljesülését a következő helyeken leírt specifikációknak való megfelelés biztosítja:

az alrendszer esetében a 4. szakaszban,

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében pedig az 5. szakaszban,

amit az alábbiak pozitív vizsgálati eredményei is tanúsítanak:

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelősége és/vagy alkalmazhatósága

és az alrendszer hitelesítése

a 6. szakaszban leírtaknak megfelelően.

Az alapvető követelmények egy részére nemzeti szabályok vonatkoznak a következők miatt:

specifikációk hiánya az L. mellékletben felsorolt pontok esetében;

a 2001/16/EK irányelv 7. cikke szerinti eltérés;

ezen ÁME 7.3. pontjában leírt különleges esetek.

A hozzá kapcsolódó megfelelőség-vizsgálatot olyan eljárások alapján végzik el, amelyet az a tagállam határozott meg, amely értesítést küldött a nemzeti szabályokról, vagy eltérést vagy különleges esetet kért.

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, annak alrendszerei és az átjárhatóság összetevői megfelelnek az irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított alapvető követelményeknek.

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelvben és ezen ÁME-ben megfogalmazott rendelkezésekkel összhangban ellenőrzik, hogy az Infrastruktúra és Járművek alrendszer és azok elemei megfelelnek-e az alapvető követelményeknek.

3.2.   Az alapvető követelmények a következőket érintik:

biztonság;

megbízhatóság és rendelkezésre állás;

egészségvédelem;

környezetvédelem;

műszaki összeegyeztethetőség.

Ezek a követelmények általános és az egyes alrendszerekre vonatkozó különös követelményeket tartalmaznak. A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv II. mellékletével összhangban az Infrastruktúra és Járművek alrendszer besorolása a „strukturális területek” alatt történik. Az alrendszerek vonatkozó leírásai az alábbiak, amelyek mindkét esetben kifejezetten a mozgáskorlátozott személyek igényeire vonatkoznak:

Infrastruktúra:

„Pálya, váltók, felépítmények (gyalogos felüljárók, alagutak stb.), kapcsolódó állomási infrastruktúra (peronok, megközelítési zónák, ideértve a mozgáskorlátozott személyek igényeit stb.), biztonsági és védelmi berendezések.”

Járművek:

„Struktúra, irányítási és vezérlési rendszer az összes vonatberendezéshez, vontató- és energiaátalakító egységek, fékberendezés, kapcsolókészülék és futómű (forgóváz, tengely stb.) és felfüggesztés, ajtók, ember/gép kapcsolódási pontok (mozdonyvezető, utazószemélyzet és utasok, tekintettel a mozgáskorlátozott személyek igényeire is), passzív vagy aktív biztonsági eszközök, az utasok és az utazószemélyzet egészségét biztosító eszközök.”

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. melléklete szerinti, alább felsorolt, legutóbb közzétett alapvető követelmények.

3.3.   Általános követelmények

3.3.1.   Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően – beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is – garantálja a biztonságot.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.1.2.4 (Infrastruktúra – Ajtók és bejáratok)

4.2.2.4 (Járművek – Ajtók)

4.2.2.4.2 (Járművek – Külső ajtók)

4.2.2.4.3 (Járművek – Belső ajtók)

4.2.2.9 (Járművek – Szintkülönbségek)

4.2.2.10 (Járművek – Fogódzók)

4.2.2.12 (Járművek – A lépcső pozíciója és a járműre való fel- és leszállás)

4.2.2.12.1 (Járművek – Általános követelmények)

4.2.2.12.2 (Járművek – A fel- és leszállást biztosító lépcsők)

4.2.2.12.3 (Járművek – Fel- és leszállást segítő eszközök a kerekesszéket használók számára)

4.1.2.21 (Infrastruktúra – Fel- és leszállást segítő eszközök)

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.5 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A felhasználók általi kezelésre szánt eszközöket úgy kell megtervezni, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy a felhasználók egészségét és biztonságát, ha előre láthatóan olyan módon használják őket, amely nem felel meg a kiadott használati utasításnak.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.4 (Járművek – Ajtók)

4.2.2.4.2 (Járművek – Külső ajtók)

4.2.2.4.3 (Járművek – Belső ajtók)

3.3.2.   Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A szerelvény mozgásában részt vevő rögzített és mozgó rendszerelemek felügyeletét és karbantartását úgy kell megszervezni, elvégezni és mennyiségileg meghatározni, hogy üzemeltetésük a rendeltetés szerinti feltételek mellett folytatódhasson.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.4 (Járművek – Külső és belső ajtók)

4.2.2.4.2 (Járművek – Külső ajtók)

4.2.2.4.3 (Járművek – Belső ajtók)

3.3.3.   Egészségvédelem

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.3.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

„Nem szabad a vonatokon és a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használati módjuknál fogva valószínűsíthetően veszélyeztethetik a hozzáférők egészségét.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.2 (Járművek – Ülések)

4.2.2.2.1 (Járművek – Általános)

4.2.2.2.2 (Járművek – Megkülönböztetett ülések)

4.2.2.7 (Járművek – Közlekedők)

3.3.4.   Környezetvédelem

Nem releváns ezen ÁME szempontjából.

3.3.5.   Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.5 pontja szerinti alapvető követelmény:

„Az infrastruktúra és a helyhez kötött létesítmények műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel.”

„Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain nehezen valósítható meg a megfelelőség biztosítása, úgy lehetőség van átmeneti, a jövőbeni megfelelőséget garantáló megoldások bevezetésére.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.1.2.18 (Infrastruktúra – A peron magassága és vízszintes távolsága)

4.2.2.12 (Járművek – A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz)

3.4.   Az Infrastruktúra alrendszerre vonatkozó különös követelmények

3.4.1.   Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.1.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

„Intézkedéseket kell tenni a személyi sérülés kockázatával járó veszélyek korlátozására, különösen a vonatok állomásokon való áthaladásánál.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.1.2.19 (Infrastruktúra – A peron szélessége és pereme)

„A mindenki számára hozzáférhető infrastruktúrát a személyi biztonságot kockáztató veszélyforrások legkisebbre való csökkentése mellett kell megtervezni és létrehozni (stabilitás, tűzvédelem, átjárás, evakuálás, peronok stb.).”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.1.2.3 (Infrastruktúra – Akadálymentes útvonalak)

4.1.2.3.1 (Infrastruktúra – Általános)

4.1.2.3.2 (Infrastruktúra – Az útvonalak azonosítása)

4.1.2.4 (Infrastruktúra – Ajtók és bejáratok)

4.1.2.5 (Infrastruktúra – Padlófelületek)

4.1.2.6 (Infrastruktúra – Átlátszó akadályok)

4.1.2.8 (Infrastruktúra – Bútorok és szabadon álló eszközök)

4.1.2.9 (Infrastruktúra – Jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok)

4.1.2.10 (Infrastruktúra – Megvilágítás)

4.1.2.12 (Infrastruktúra – Szóbeli tájékoztatás)

4.1.2.13 (Infrastruktúra – Vészkijáratok)

4.1.2.14 (Infrastruktúra – A gyalogos felüljárók és aluljárók geometriája)

4.1.2.15 (Infrastruktúra – Lépcsők)

4.1.2.16 (Infrastruktúra – Fogódzók)

4.1.2.17 (Infrastruktúra – Rámpák, mozgólépcsők, felvonók és mozgójárdák)

4.1.2.18 (Infrastruktúra – A peron magassága és vízszintes távolsága)

4.1.2.19 (Infrastruktúra – A peron szélessége és pereme)

4.1.2.20 (Infrastruktúra – A peron pereme)

4.1.2.21 (Infrastruktúra – Fel- és leszállást segítő eszközök)

4.1.2.22 (Infrastruktúra – Szintbeli átjárók az állomásokon)

3.5.   A Járművek alrendszerre vonatkozó különös követelmények

3.5.1.   Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.4.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A járművek, illetve a köztük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy ütközés vagy kisiklás esetén védjék az utasokat és a vezetőfülkét.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.3 (Járművek – Kerekesszékek számára fenntartott helyek)

„Megfelelő intézkedéseket kell hozni a feszültség alatt levő elemekhez való hozzáférés megakadályozására, a személyi biztonság védelme érdekében.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

„Rendelkezésre kell állniuk olyan eszközöknek, amelyek veszély esetén lehetővé teszik az utasok számára, hogy értesítsék a mozdonyvezetőt és a kísérőszemélyzetet.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.3 (Járművek – Kerekesszékek számára fenntartott helyek)

4.2.2.6.3 (Járművek – Univerzális mosdó)

4.2.2.11 (Járművek – Kerekesszékkel elérhető hálófülkék)

„A peronajtókat az utazók biztonságát garantáló záró- és nyitórendszerrel kell ellátni.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.4.2 (Ajtók – Külső ajtók)

„Gondoskodni kell vészkijáratokról és azok jelzéséről.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.4.2 (Járművek – Külső ajtók)

4.2.2.8 (Járművek – Ügyféltájékoztatás)

„A vonatok fedélzetén kötelező a megfelelő fényerejű és működési idejű vészvilágítási rendszer.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.5 (Járművek – Megvilágítás)

„A vonatokat fel kell szerelni kihangosító rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy az utazószemélyzet és a forgalomirányítás tájékoztathassa az utasokat.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.8 (Járművek – Ügyféltájékoztatás)

4.2.2.8.2 (Járművek – Tájékoztatás (jelzések és piktogramok))

3.5.2.   Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.4.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A létfontosságú berendezések: a futó-, vontató-, fékberendezések és az ellenőrző-irányító rendszer tervezésének lehetővé kell tennie, hogy a vonat különleges korlátozó feltételek esetén is folytathassa útját, a működőképes berendezések károsítása nélkül.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.12.3 (Járművek – Fel- és leszállást segítő eszközök a kerekesszéket használók számára)

4.2.2.12.3.5 (Járművek – Mozgatható lépcsők)

3.5.3.   Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.4.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A villamos berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük az együttműködésre az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerekkel.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

„Villamos vontatás esetén az áramszedők tulajdonságainak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátási rendszerét használó közlekedést.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

„A járművek jellemzőinek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az azokon a vonalakon történő közlekedést, amelyeken tervezik az üzemeltetésüket.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.2.2.12 (Járművek – A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz)

3.6.   Más alrendszerekre jellemző, de az Infrastruktúra és a Járművek alrendszert is érintő követelmények

3.6.1.   Energiaellátási alrendszer

3.6.1.1.   Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.2.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

„Az energiaellátási rendszer működtetése nem veszélyeztetheti a szerelvények vagy személyek (felhasználók, üzemeltető személyzet, a pálya mellett lakók és harmadik felek) biztonságát.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.1.2.   Környezetvédelem

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.2.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A villamos vagy a hőenergia-ellátási rendszerek működése a meghatározott értéken túl nem terhelheti a környezetet.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.1.3.   Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.2.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A villamos- és hőenergia-ellátási rendszereknek:

biztosítaniuk kell, hogy a vonatok elérjék a meghatározott teljesítményszinteket,

a villamosenergia-ellátási rendszereknek alkalmasnak kell lenniük az együttműködésre a vonatokra szerelt áramszedőkkel.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.2.   Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek

3.6.2.1.   Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.3.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

„Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek és eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a vonatok olyan biztonsági szinten közlekedjenek, amely megfelel a hálózatra vonatkozóan kitűzött céloknak. Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek korlátozott üzemmód idején is biztosítaniuk kell a közlekedni engedélyezett vonatok biztonságos áthaladását.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.2.2.   Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.3.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

„Az összeegyeztethető ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek elfogadása után gyártott vagy kifejlesztett minden új infrastrukturális elemet és járművet ezekhez a rendszerekhez kell igazítani.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

„A vonatok vezetőállásában üzembe helyezett ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer teljes hálózatán lehetővé kell tenniük a meghatározott feltételek melletti folyamatos működést.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.3.   Karbantartás

3.6.3.1.   Egészségvédelem és biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.5.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A központokban alkalmazott műszaki berendezéseknek és eljárásoknak garantálniuk kell az alrendszer biztonságos működtetését, és nem jelenthetnek veszélyt egészségügyi és biztonsági szempontból.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.3.2.   Környezetvédelem

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.5.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A karbantartási központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem léphetik túl a környezet szempontjából engedélyezett szennyezési szintet.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.3.3.   Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.5.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A hagyományos járművek karbantartási létesítményeinek lehetővé kell tenniük biztonsági és egészségvédelmi, valamint kényelemre irányuló műveletek elvégzését mindazon állományon, amelyhez tervezték őket.”

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.4.   Üzemeltetés és forgalomirányítás

3.6.4.1.   Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a mozdonyvezetők és az utazószemélyzet képesítését, illetve az irányító központok személyzetének képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a biztonságos üzemeltetés, tekintetbe véve a határokon átnyúló és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.1.4 (Infrastruktúra – Üzemeltetési szabályok)

4.1.6 (Infrastruktúra – Szakmai képesítések)

4.2.4 (Járművek – Üzemeltetési szabályok)

4.2.6 (Járművek – Szakmai képesítések)

„A magas biztonsági szintet a karbantartási tevékenységek és rendszerességük, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.1.4 (Infrastruktúra – Üzemeltetési szabályok)

4.1.6 (Infrastruktúra – Szakmai képesítések)

4.2.4 (Járművek – Üzemeltetési szabályok)

4.2.6 (Járművek – Szakmai képesítések)

3.6.4.2.   Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a vonatvezetők és az utazószemélyzet, illetve a forgalomirányítók képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer hatékony üzemeltetése, figyelembe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.1.4 (Infrastruktúra – Üzemeltetési szabályok)

4.1.6 (Infrastruktúra – Szakmai képesítések)

4.2.4 (Járművek – Üzemeltetési szabályok)

4.2.6 (Járművek – Szakmai képesítések)

3.6.5.   Telematikai alkalmazások személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz

3.6.5.1.   Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.7.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

„A telematikai alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények garantálják a szolgáltatások minőségének egy minimális szintjét az utasok és árufuvarozók részére, különösen a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében.

Lépéseket kell tenni a következők biztosítása érdekében:

az adatbázisok, szoftverek és adatkommunikációs protokollok fejlesztését úgy kell megoldani, hogy az lehetővé tegye a maximális adatcserét a különböző alkalmazások és üzemeltetők között, kivéve a bizalmas kereskedelmi adatok kezelését,

az információk könnyen hozzáférhetőek legyenek a felhasználók számára.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.1.2.9 (Infrastruktúra – Jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok)

4.1.2.11 (Infrastruktúra – Vizuális tájékoztatás, jelzőtáblák, piktogramok és dinamikus információk)

4.1.2.12 (Infrastruktúra – Szóbeli tájékoztatás)

4.2.2.8 (Járművek – Ügyféltájékoztatás)

3.6.5.2.   Egészségvédelem

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.7.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

„Az adott rendszerek és felhasználók közötti kapcsolódási pontoknak ki kell elégíteniük a minimális ergonómiai és egészségvédelmi előírásokat.”

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

4.1.2.9 (Infrastruktúra – Jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok)

4.1.2.12 (Infrastruktúra – Szóbeli tájékoztatás)

4.2.2.8 (Járművek – Ügyféltájékoztatás)

3.7.   A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME alapvető követelményekkel összefüggő területének elemei

Infrastruktúra

Hivatkozás a 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv pontjára:

II. melléklet

III. melléklet szerinti alapvető követelmény

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME területének eleme

Hiv. §

 

Biztonság

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Egészségvédelem

Környezetvédelem

Műszaki összeegyeztethetőség

Általános tudnivalók

4.1.2.1

2.1

 

 

 

 

 

Parkolási lehetőség a mozgáskorlátozott személyek számára

4.1.2.2

2.1

 

 

 

 

 

Akadálymentes útvonalak

4.1.2.3

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Általános tudnivalók

4.1.2.3.1

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Az útvonalak azonosítása

4.1.2.3.2

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Ajtók és bejáratok

4.1.2.4

2.1

1.1.1

2.1.1

 

 

 

 

Padlófelületek

4.1.2.5

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Átlátszó akadályok

4.1.2.6

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Mosdók és pelenkázóhelyiségek

4.1.2.7

2.1

1.1.5

2.1.1

 

 

 

 

Bútorok és szabadon álló eszközök

4.1.2.8

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok

4.1.2.9

2.1

2.1.1

2.7.3

 

 

2.7.1

Megvilágítás

4.1.2.10

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, dinamikus információk

4.1.2.11

2.1

 

 

 

 

2.7.1

Szóbeli tájékoztatás

4.1.2.12

2.1

2.1.1

2.7.3

 

 

2.7.1

Vészkijáratok, riasztók

4.1.2.13

2.1

2.1.1

 

 

 

 

A gyalogos felüljárók és aluljárók geometriája

4.1.2.14

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Lépcsők

4.1.2.15

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Fogódzók

4.1.2.16

2.1

2.1.1

 

 

 

 

Rámpák, mozgólépcsők, felvonók, mozgójárdák

4.1.2.17

2.1

2.1.1

 

 

 

 

A peronok magassága és vízszintes távolsága

4.1.2.18

2.1

2.1.1

 

 

 

1.5

A peronok magassága

4.1.2.18.1

2.1

2.1.1

 

 

 

1.5

A peronok vízszintes távolsága

4.1.2.18.2

2.1

2.1.1

 

 

 

1.5

A pálya elrendezése a peronok mellett

4.1.2.18.3

2.1

2.1.1

 

 

 

1.5

A peronok szélessége és pereme

4.1.2.19

2.1

2.1.1

 

 

 

 

A peronok vége

4.1.2.20

2.1

2.1.1

 

 

 

 

A kerekesszéket használó utasok fel- és leszállást segítő eszközei

4.1.2.21

2.1

1.1.1

 

 

 

 

Szintbeli átjárók az állomásokon

4.1.2.22

2.1

2.1.1

 

 

 

 


Infrastruktúra

Hivatkozás a 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv pontjára:

II. melléklet

III. melléklet szerinti alapvető követelmény

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME területének eleme

Hiv. §

 

Biztonság

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Egészségvédelem

Környezetvédelem

Műszaki összeegyeztethetőség

Általános tudnivalók

4.2.2.1

2.6

 

 

 

 

 

Ülések

4.2.2.2

2.6

 

 

1.3.1

 

 

Általános tudnivalók

4.2.2.2.1

2.6

 

 

1.3.1

 

 

Megkülönböztetett ülések

4.2.2.2.2

2.6

 

 

1.3.1

 

 

Kerekesszékek számára kialakított helyek

4.2.2.3

2.6

2.4.1

 

 

 

 

Ajtók

4.2.2.4

2.6

1.1.1

1.1.5

1.2

 

 

 

Külső ajtók

4.2.2.4.2

2.6

1.1.1

1.1.5

2.4.1

1.2

 

 

 

Belső ajtók

4.2.2.4.3

2.6

1.1.1

1.1.5

1.2

 

 

 

Megvilágítás

4.2.2.5

2.6

2.4.1

 

 

 

 

Mosdók

4.2.2.6

2.6

2.4.1

 

 

 

 

Általános tudnivalók

4.2.2.6.1

2.6

2.4.1

 

 

 

 

Normál mosdó

4.2.2.6.2

2.6

2.4.1

 

 

 

 

Univerzális mosdó

4.2.2.6.3

2.6

2.4.1

 

 

 

 

Közlekedők

4.2.2.7

2.6

 

 

1.3.1

 

 

Ügyféltájékoztatás

4.2.2.8

2.6

2.4.1

2.7.3

 

 

2.7.1

Általános tudnivalók

4.2.2.8.1

2.6

 

 

 

 

 

Tájékoztatás (jelzések és piktogramok

4.2.2.8.2

2.6

2.4.1

 

 

 

 

Tájékoztatás (az útvonalak leírása és ülőhelyfoglalás)

4.2.2.8.3

2.6

 

 

 

 

 

Szintkülönbségek

4.2.2.9

2.6

1.1.5

 

 

 

 

Fogódzók

4.2.2.10

2.6

1.1.5

 

 

 

 

Kerekesszékkel elérhető hálófülkék

4.2.2.11

2.6

2.4.1

 

 

 

 

A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz

4.2.2.12

2.6

1.1.1

 

 

 

1.5

2.4.3

Általános követelmények

4.2.2.12.1

2.6

1.1.1

 

 

 

1.5

2.4.3

Fel- és leszállásra szolgáló lépcsők

4.2.2.12.2

2.6

1.1.1

 

 

 

1.5

2.4.3

Fel- és leszállást segítő eszközök

4.2.2.12.3

2.6

1.1.1

2.4.2

 

 

1.5

2.4.3

4.   AZ ALRENDSZEREK JELLEMZÉSE

4.1.   Infrastruktúra alrendszer

4.1.1.   Bevezetés

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv tárgyát képező hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, amelynek része az alrendszer, egy olyan integrált rendszer, amelynek egységességét igazolni kell. Ezt az egységességet különösen az egyes alrendszerek műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való interfészei és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni.

Az alrendszer funkcionális és műszaki előírásai és annak interfészei, amelyek leírása a 4.1.2. szakaszban található, nem teszik kötelezővé meghatározott technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha ez szigorúan szükséges a hagyományos transzeurópai vasúthálózat átjárhatóságához. Az átjárhatóság innovatív megoldásai azonban új előírásokat és/vagy új vizsgálati módszereket tehetnek kötelezővé. A műszaki újítás lehetővé tétele érdekében ezen előírások és vizsgálati módszerek kidolgozása a 6.1.4. és 6.2.4. szakaszban ismertetett folyamat szerint történik.

Figyelembe véve az összes alkalmazható alapvető követelményt, az Infrastruktúra alrendszerre a következők jellemzők:

4.1.2.   Funkcionális és műszaki előírások

4.1.2.1.   Általános tudnivalók

A 3. szakasz alapvető követelményeinek fényében az Infrastruktúra alrendszernek a mozgáskorlátozott személyek számára biztosított megközelíthetőséggel összefüggő funkcionális és műszaki jellemzőit az alábbiak szerint rendezték el:

Parkolási lehetőség a mozgáskorlátozott személyek számára

Ajtók és szintbeli bejáratok

Utasok számára kijelölt útvonalak, fő gyalogutak

Padlófelületek

Tapintható tájékoztatás

Útbaigazító útvonalak

Üvegajtók és -falak jelzése

Mosdók

Bútorok

Jegyértékesítő pultok és automaták / Információs pultok

Jegyellenőrző automaták

Megvilágítás

Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, dinamikus információk

Szóbeli tájékoztatás

Vészkijáratok, riasztók

A gyalogos felüljárók és aluljárók geometriája

Lépcsők

Fogódzók

Rámpák, mozgólépcsők, felvonók, mozgójárdák

A peronok magassága és vízszintes távolsága

A peronok szélessége és pereme

A peronok vége

Fel- és leszállást segítő eszközök

Szintbeli átjárók

Valamennyi alapparaméter esetében egy „Általános tudnivalók” című bekezdés vezeti be a tárgykört.

A következő pontok részletezik az „Általános tudnivalók” című bekezdésben bevezetett követelmények teljesítéséhez szükséges feltételeket.

4.1.2.2.   Parkolási lehetőség a mozgáskorlátozott személyek számára

Ahol az állomás külön parkolóval rendelkezik, a parkolóhelyen belül a bejárathoz a lehető legközelebb parkolóhelyeket kell fenntartani az ilyen parkolóhelyek használatára jogosult mozgáskorlátozott személyek számára.

Nincsenek más különös vasúti követelmények, mivel európai vagy nemzeti szabályok vonatkoznak az ilyen parkolóhelyekre (ez korlátozás nélkül a következőket tartalmazza: – a helyek száma, megközelíthetősége, elhelyezése, méretei, anyaga, színe, jelzése és megvilágítása).

4.1.2.3.   Akadálymentes útvonal

4.1.2.3.1.   Általános tudnivalók

Az akadálymentes útvonal olyan út, amelyen az összes kategóriába tartozó mozgáskorlátozott személy szabadon tud közlekedni. Ez tartalmazhat rámpákat vagy felvonókat, amennyiben azokat a 4.1.2.17. ponttal összhangban építik és működtetik.

Legalább egy olyan akadálymentes útvonalat kell biztosítani, amely összeköti a következő pontokat és szolgáltatásokat (azok megléte esetén): -

Más csatlakozó közlekedési eszközök megállóhelyei az állomás területén belül (például taxi, busz, villamos, metró, komp stb.);

Parkolók

Megközelíthető be- és kijáratok

Információs pultok

Más tájékoztató rendszerek

Jegyértékesítő helyek

Ügyfélszolgálat

Váróterületek

Poggyászmegőrzők

Mosdóhelyiségek

Peronok

Minden akadálymentes útvonalnak, lépcsőnek, gyaloghídnak és aluljárónak legalább 1 600 mm szabad szélességgel és a teljes 1 600 mm szélességen legalább 2 300 mm belmagassággal kell rendelkeznie. A minimális követelmény nem veszi számításba az utasforgalomhoz esetlegesen szükséges további szélességet. Ez a követelmény nem vonatkozik a mozgólépcsőkre, mozgójárdákra és felvonókra.

Az akadálymentes útvonalaknak a lehető legrövidebbeknek kell lenniük.

Az akadálymentes útvonalak padlófelületének tükröződésmentesnek kell lennie.

A (fel- és leszálló utasok teljes számát tekintve) napi 1 000-nél kevesebb utast kiszolgáló új állomásoknak nem kell olyan felvonókkal vagy rámpákkal rendelkezniük, amelyekre máskülönben szükség lenne e rendelkezésnek való megfelelés érdekében, ha ugyanazon az útvonalon 30 km-en belül más állomás teljesen megfelelő akadálymentes útvonalat biztosít. Ilyen körülmények között az új állomások tervezésekor gondoskodni kell egy felvonó és/vagy rámpák későbbi elhelyezéséről annak biztosítása érdekében, hogy az állomás megközelíthető legyen a mozgáskorlátozott személyek összes kategóriája számára.

4.1.2.3.2.   Az útvonalak azonosítása

Az akadálymentes útvonalakat egyértelműen azonosítani kell látható tájékoztatással a 4.1.2.11. pontban részletezettek szerint.

A látáskorlátozott személyeknek legalább az alábbi módok egyikén nyújtanak tájékoztatást az akadálymentes útvonalakról: pl. tapintható útvonalak, hallható és tapintható jelzések, beszélő jelzések, Braille térképek.

Ha tapintható útvonalat helyeznek el, annak meg kell felelnie a nemzeti előírásoknak, és az akadálymentes útvonal(ak) teljes hosszán biztosítani kell azokat.

Ha fogódzók vagy falak vannak elérhető közelségben a peronhoz vezető akadálymentes útvonal mentén, a fogódzó hátulján vagy a falon 850 és 1 000 mm közötti magasságban rövid tájékoztatást kell feltüntetni (pl. a peron száma vagy útmutató információ) Braille-írással és prizmás betűkkel vagy számokkal. Csak számok és nyilak használhatók tapintható piktogramként.

4.1.2.4.   Ajtók és bejáratok

Ez a bekezdés az akadálymentes útvonalon lévő összes ajtóra és bejáratra vonatkozik.

Legalább egy-egy megközelíthető bejáratról kell gondoskodni az állomásra és a peronokra való bejutáshoz.

Az ajtóknak és a bejáratoknak legalább 800 mm hasznos szélességűeknek és 2 100 mm szabad belmagasságúaknak kell lenniük.

Manuális, félautomata és automata ajtók használata egyaránt megengedett.

Az ajtónyitó eszközöket 800 és 1 200 mm magasság között kell elhelyezni.

A manuális, nem tolóajtókat vízszintes nyitórúddal kell ellátni, amelyek végignyúlnak az ajtó teljes szélességén annak mindkét oldalán.

Az automata és félautomata ajtókon olyan eszközöket kell elhelyezni, amelyek megakadályozzák, hogy az utasok beszoruljanak az ajtók működtetése közben.

Ha nyomógombokkal vagy egyéb távvezérlőkkel biztosítják az ajtók működtetését, valamennyi nyomógombnak vagy eszköznek el kell ütnie a környezetétől, és legfeljebb 15 newton erővel működtethetőnek kell lennie.

Ha mind a nyitó, mind a záró nyomógomb egymás fölé van szerelve, a felső gomb mindig a nyitást vezérli.

A működtető eszköz középpontja legalább 800 mm-rel, vagy több mint 1 200 mm-rel legyen magasabban, mint a padló szintje.

Az ilyen kezelőszerveknek érintéssel is azonosíthatóknak kell lenniük (például tapintható jelzések útján), és azokon jelezni kell a funkciójukat.

A manuális ajtóknak szélmentes időben legfeljebb 25 newton erővel kell működtethetőknek lenniük.

A manuális működtetésű ajtók be- és kireteszelésekor a kilincs tenyérrel való működtetéséhez legfeljebb 20 newton erő lehet szükséges.

Ahol forgóajtót használnak, egy kiegészítő nem forgóajtót is biztosítani kell a forgóajtó mellett, amelynek szabadon használhatónak kell lennie.

Az ajtóknál és a bejáratoknál a küszöbök nem lehetnek magasabbak, mint 25 mm. Ahol küszöböket helyeznek el, azoknak színben el kell térniük a közvetlen környezetüktől.

4.1.2.5.   Padlófelületek

Minden padlófelületnek csúszásmentesnek kell lennie a középületekre vonatkozó nemzeti előírásoknak megfelelően.

Az állomásépületeken belül nem lehetnek 5 mm-t meghaladó egyenetlenségek a járható felületek padlójának bármely pontján a tapintható útbaigazító útvonalak, vízelvezető csatornák és a tapintható figyelmeztetések kivételével.

4.1.2.6.   Átlátszó akadályok

Az utasok által használt fő útvonalak átlátszó akadályait – például üvegajtókat és üvegfalakat – legalább két, jelzésekből, logókból, emblémákból vagy díszítőelemekből álló csíkkal kell jelezni, az egyik csík esetében 1 500 és 2 000 mm, a másik csík esetében pedig 850 és 1 050 mm magasság között. E jelzéseknek el kell ütniük attól a háttértől, amely előtt láthatók. E jelzéseknek legalább 100 mm magasnak kell lenniük.

E jelzések nem kötelezők az átlátszó falakon, ha az utasok más módon, például fogódzóval vagy folyamatos padokkal védve vannak az ütközéstől.

4.1.2.7.   Mosdók és pelenkázóhelyiségek

4.1.2.7.1.   Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Ha az állomáson mosdóról gondoskodnak, legalább egy unisex fülkének kerekesszékkel megközelíthetőnek kell lennie.

Ha az állomáson mosdóról gondoskodnak, férfiak és nők számára egyaránt megközelíthető pelenkázóhelyiséget is kell biztosítani. Ezeknek meg kell felelniük a 4.1.2.7.2. pont követelményeinek.

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a terjedelmes poggyásszal rendelkező utasok is használhassák a mosdókat, az összes mosdófülkének legalább 900 mm szélesnek és 1 700 mm hosszúnak kell lennie, ha az ajtó befelé nyílik, és 1 500 mm hosszúnak, ha az ajtó kifelé nyílik, vagy tolóajtó. A mosdóhelyiség ajtajának és minden bejáratának legalább 650 mm hasznos szélességgel kell rendelkeznie.

A kerekesszéket használók mosdóinak méretére és felszerelésére vonatkozóan az európai és nemzeti előírásokat kell alkalmazni.

4.1.2.7.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Pelenkázóhelyiségek

Használati pozícióban a pelenkázóasztalnak 800 és 1 000 mm közötti magasságban kell lennie a padlószinttől. Legalább 500 mm szélesnek és 700 mm hosszúnak kell lennie.

Úgy kell megtervezni, hogy megakadályozza a csecsemő véletlen leesését, ne legyenek éles peremei, és legalább 80 kg súlyt elbírjon.

Ha a pelenkázóasztal kiáll a megközelíthető mosdótérbe, felhajthatónak kell lennie, amihez a szükséges erő nem haladhatja meg a 25 newtont.

4.1.2.8.   Bútorok és szabadon álló eszközök

Az állomáson minden bútordarabnak és szabadon álló berendezésnek el kell ütnie a hátterétől, és lekerekített élekkel kell rendelkeznie.

Az állomás területén belül úgy kell elhelyezni a bútorokat és a szabadon álló berendezéseket, hogy ne akadályozzák a vak vagy gyengénlátó utasokat, és a vakok bottal észlelhessék azokat.

A 2 100 mm alatti magasságú és több mint 150 mm-re kinyúló konzolos elemeket legfeljebb 300 mm magas, vakok által bottal észlelhető akadállyal kell jelezni.

Egyetlen függesztett elem sem lehet 2 100 mm alatt.

Minden olyan peronon, ahol az utasok számára megengedett, hogy a vonatra várjanak és minden pihenőterületen legalább egy időjárástól védett, ergonómikus ülőhelyekkel felszerelt területet kell biztosítani. Az üléseket háttámlával és legalább egyharmadukat karfával kell ellátni. Ezek mellett lennie kell egy legalább 1 400 mm hosszú támaszkodórúdnak és egy helynek kerekesszék számára.

4.1.2.9.   Jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok

4.1.2.9.1.   Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Ahol az akadálymentes útvonal mentén manuális jegyértékesítő és információs pultokat és ügyfélszolgálati pontokat biztosítanak, legalább egy pultnak legalább 650 mm magasnak kell lennie a pult alsó felületéig, legalább 300 mm-es mélyedést kell tartalmaznia a térdnek, és legalább 600 mm szélesnek kell lennie. A felső felületének – vagy annak legalább 300 mm széles és legalább 200 mm mély részének – magassága 700 és 800 mm között kell, hogy legyen. Ezt a területet megközelíthetővé kell tenni a kerekesszéket használók számára, és alternatív ülőhelyeket kell biztosítani más mozgáskorlátozott személyek számára.

Ha üvegfal van az utas és a jegyértékesítő pultnál dolgozó személy között, ennek vagy eltávolíthatónak kell lennie, vagy ha nem eltávolítható, kétirányú távbeszélő rendszert kell felszerelni. Minden ilyen üvegfalnak átlátszó üvegből kell lennie.

Legalább egy jegyértékesítő munkahelyet fel kell szerelni az ahhoz szükséges berendezéssel, hogy a hallássérült mozgáskorlátozott személyek értsék az elmondottakat úgy, hogy „T” pozícióra állítják a hallókészüléküket.

Ha olyan elektronikus eszközöket szerelnek fel, amelyek megjelenítik az árakat az értékesítőnek, az ilyen eszközöket úgy kell felszerelni, hogy a jegyet vásárló személy is lássa az árakat.

Ahol jegyértékesítő automatákat biztosítanak az állomáson található akadálymentes útvonalon, legalább egy ilyen automatának meg kell felelnie a 4.1.2.9.2. pont követelményeinek.

Ha jegyellenőrző automatákat szerelnek fel, legalább egy automata átjárójának legalább 800 mm-nek kell lennie, és képesnek kell lennie egy legfeljebb 1 200 mm hosszú kerekesszék befogadására.

Ha forgókereszteket használnak, teljes üzemidőben legalább egy forgókereszt nélküli megközelítési pontot kell biztosítani a mozgáskorlátozott személyek számára.

4.1.2.9.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Az állomásokon lévő akadálymentes útvonalakon a 4.1.2.9.1. pontnak megfelelően biztosítandó jegyértékesítő automaták tapintható kapcsolati felületének (amely tartalmazza a billentyűzetet és a fizetésre és jegyelvételre szolgáló nyílásokat) 700 és 1 200 mm közötti magasságban kell elhelyezkednie. Legalább egy kijelzőnek és a billentyűzetnek láthatónak kell lennie mind a kerekesszékben ülők, mind az automata előtt állók számára. Ha a kijelző szolgál az információk beírására, annak meg kell felelnie az e bekezdésben megfogalmazott követelményeknek.

4.1.2.10.   Megvilágítás

Az állomás előudvara megvilágításának összhangban kell lennie az európai vagy nemzeti előírásokkal.

Az épület megközelíthető bejáratától a peron megközelítési pontjáig legalább a padlószinten mért 100 lux erejű fénnyel kell megvilágítani az akadálymentes utat az állomás egész területén belül. A főbejáratot, a lépcsőket és a peronok végeit legalább a padlószinten mért 100 lux erejű fénnyel kell megvilágítani. Ha ennek eléréséhez mesterséges fényre van szükség, az előírt megvilágítási szintnek legalább 40 lux értékkel meg kell haladnia a környező fényt, és hidegebb színhőmérsékletűnek kell lennie.

A peronokat és az állomás többi külső utasterületét legalább a padlószinten mért 20 lux átlagos, de legalább 10 lux erejű fénnyel kell megvilágítani.

Amennyiben mesterséges megvilágításra van szükség a részletes tájékoztatás olvasásához, ezeket a helyeket olyan fénnyel kell megvilágítani, amelynek ereje legalább 15 luxszal meghaladja a környező területek világítását. Az ilyen fokozott megvilágításnak a környező területektől eltérő színhőmérséklettel kell rendelkeznie.

A vészhelyzeti megvilágításnak összhangban kell lennie az európai vagy nemzeti előírásokkal.

4.1.2.11.   Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, dinamikus információk

4.1.2.11.1.   Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Az állomáson belül minden információnak egységesnek és az európai vagy nemzeti előírásokkal összhangban lévőnek kell lennie.

Minden írásos tájékoztatóhoz talpnélküli (Sans Serif) betűtípust kell használni kis- és nagybetűk egyidejű használatával (azaz nem csak nagybetűket).

A betűk lefelé és felfelé nyúló szárait nem szabad összenyomni.

A betűk alsó szárának egyértelműen felismerhetőnek és legalább a nagybetűk méretének 20 %-ának kell lennie.

A peronokon és a bejáratoknál elérhető összes információnak összhangban kell lennie az általános útbaigazítási és tájékoztató rendszerrel, különösen szín és kontraszt tekintetében.

A vizuális tájékoztatásnak minden megvilágítás mellett olvashatónak kell lennie, amikor az állomás üzemel.

A vizuális tájékoztatásnak el kell ütnie a hátterétől.

Ahol dinamikus vizuális tájékoztatásról gondoskodnak, annak összhangban kell lennie az adott alapvető szóbeli tájékoztatással.

A következő információkat kell megjeleníteni:

Biztonsági információk és utasítások az európai vagy nemzeti szabályokkal összhangban.

Figyelmeztetéseket, tiltásokat és kötelező cselekvéseket tartalmazó jelek az európai vagy nemzeti szabályokkal összhangban.

A vonatok indulásával kapcsolatos tájékoztatás.

Az állomás létesítményeinek és az azokhoz vezető útvonalak azonosítása, ha vannak.

Az információkat minden olyan ponton biztosítani kell, ahol az utasoknak útvonalat kell választaniuk, illetve az útvonalon legfeljebb 100 m-es közönként. A jelzéseket, ábrákat és piktogramokat következetesen kell alkalmazni az egész útvonalon.

Biztosítani kell a döntéshozatalhoz szükséges, megfelelő szintű információt. Például az állomásra való belépés utáni első útválasztási ponton a „Peronokhoz” megfelelő lehet az egyes peronokhoz irányító külön jelek helyett.

Tapintható tájékoztató jeleket kell elhelyezni az alábbi helyeken:

A mosdókban: a használattal és adott esetben a vészhívásokkal kapcsolatos tájékoztatást.

A felvonókban: az EN-81-70:2003 szabvány E.4. függelékével összhangban.

Az útbaigazítási és tájékoztató rendszerek nem tartalmazhatnak hirdetéseket.

Megjegyzés: A tömegközlekedési szolgáltatásokról szóló általános tájékoztatás nem tekintendő hirdetésnek e bekezdés alkalmazásában.

A következő, kifejezetten mozgáskorlátozottaknak szóló grafikus ábrákat és piktogramokat kell elhelyezni:

A „gondoskodás a sérült és fogyatékos személyekről” jelentésű, az N. melléklet N.2. és N.4. pontjában leírt nemzetközi ábrának megfelelő jel

Útmutató információk az akadálymentes útvonalak és kerekesszékkel elérhető berendezések felé

Az univerzális mosdók jelzése

Ha a peronon tájékoztatás található a vonat összetételéről, a kerekesszékes felszállási hely jelzése.

Az ábrákat más ábrákkal együtt is lehet használni (például: felvonó, mosdó stb.).

Ahol induktív hurkok vannak elhelyezve, azokat az N. melléklet N.2. és N.5. pontjában leírtak szerinti jellel kell ellátni.

Ahol arra lehetőséget biztosítanak, grafikus ábrával kell jelezni a nehéz poggyász és terjedelmes áru tárolóhelyét.

Ha van segélyhívási vagy tájékozódó hívási lehetőség, azokat az N. melléklet N.2. és N.6. pontjában leírtak szerinti jellel kell ellátni.

Ha van vészhívási lehetőség:

azt vizuális és tapintható szimbólumokkal kell ellátni,

azt az N. melléklet N.2. és N.7. pontjában leírtak szerinti jellel kell ellátni,

és rendelkeznie kell a következőkkel:

Az eszköz működését jelző látható és hallható jelzés

Szükség esetén további használati tájékoztatás

Az univerzális és a kerekesszékkel elérhető mosdókban, ahol le-, illetve felhajtható fogódzókat biztosítanak, grafikus ábráról kell gondoskodni, amely mutatja a fogódzó felemelt és leengedett állását.

Egy adott helyen legfeljebb öt piktogramot lehet egymás mellé helyezni egy olyan irányjelző nyíllal együtt, ami egyetlen irányt mutat.

4.1.2.11.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

A kijelzőknek olyan méretűeknek kell lenniük, hogy elférjen rajtuk az állomás teljes neve vagy az üzenetek szövege. Az állomások nevét vagy az üzenetek szövegének szavait legalább 2 másodpercig ki kell jelezni. Ha (vagy vízszintes, vagy függőleges) gördülő kijelzőt használnak, minden egyes teljes szót legalább 2 másodpercig kell megjeleníteni, és a vízszintes görgetési sebesség nem haladhatja meg a másodpercenkénti 6 karaktert.

A betűk legkisebb magasságát a következő képlettel kell kiszámolni: Olvasási távolság (mm-ben) osztva 250-nel = betűméret (például: 10 000 mm / 250 = 40 mm).

Az összes biztonsági, figyelmeztető, kötelező és tiltó jelzésnek tartalmaznia kell piktogramokat, és az ISO 3864-1 szabvány szerint kell tervezni őket.

A legnagyobb olvasási távolság az átjárhatóságot biztosító rendszerelem jellemzője.

4.1.2.12.   Szóbeli tájékoztatás

A szóbeli tájékoztatás RASTI szintjének legalább 0,5-nek kell lennie az IEC 60268-16 szabvány 16. részének megfelelően, minden területen.

Ahol biztosítják, a szóbeli tájékoztatásnak összhangban kell lennie a megjelenített alapvető vizuális tájékoztatással.

Ahol nem nyújtanak automatikusan szóbeli tájékoztatást, hallható kommunikációs rendszerről kell gondoskodni, hogy a felhasználók kérésre tájékoztatást kapjanak.

4.1.2.13.   Vészkijáratok, riasztók

A vészkijáratoknak és riasztóknak összhangban kell lenniük az európai vagy nemzeti előírásokkal.

4.1.2.14.   A gyalogos felül- és aluljárók geometriája

Ha gyalogos felül- vagy aluljárókat használnak a normál utasforgalmi gyalogút részeként az állomás területén belül, ezeknek mindenütt legalább 1 600 mm szélességű és legalább 2 300 mm belmagasságú akadálymentes útvonalakkal kell rendelkezniük. A minimális szélességi követelmény nem veszi figyelembe azt a további szélességet, amelyre szükség lehet nagy utasforgalom esetén; ezeknek a további szélességeknek összhangban kell lenniük a nemzeti szabályokkal.

4.1.2.15.   Lépcsők

A lépcsőknek meg kell felelniük az európai vagy nemzeti szabályoknak.

A fő útvonalon lévő lépcsők legkisebb akadálymentes szélessége 1 600 mm kell, hogy legyen a fogódzók között mérve. A minimális követelmény nem veszi számításba az utasforgalomhoz esetlegesen szükséges további szélességet.

Minden lépcső járófelületének csúszásmentesnek kell lennie.

Az első lefelé vagy felfelé vezető lépcsőfok előtt tapintható sávnak kell lennie a lépcsőfok teljes szélességében. E sáv mélysége legalább 400 mm, elüt a padlófelülettől, és azzal egy egységet képez. A sávnak el kell térnie a tapintható útbaigazító útvonalaktól, ha vannak olyanok.

A lépcsők alatti nyitott tereket meg kell védeni, nehogy az utasok véletlenül a szerkezeti tartóelemeknek vagy az alacsony belmagasságú mennyezetnek ütközzenek.

4.1.2.16.   Fogódzók

A lépcsőket és a rámpákat mindkét oldalon kétszintű fogódzókkal kell ellátni. A magasabb fogódzót 850 és 1 000 mm, az alacsonyabbat pedig 500 és 750 mm között kell elhelyezni a padlószint fölött.

A fogódzó és a szerkezet más részei között – a tartóelem kivételével – legalább 40 mm szabad térnek kell lennie.

A fogódzóknak folyamatosaknak kell lenniük. Amikor lépcsőkhöz vannak felszerelve, a fogódzóknak legalább 300 mm-rel túl kell nyúlniuk a felső és az alsó lépcsőn (ez a túlnyúlás hajlított is lehet, hogy ne képezzen akadályt).

A fogódzónak lekerekítettnek kell lennie, és a keresztmetszetének 30-50 mm-es egyenértékű átmérőjűnek lennie.

A fogódzóknak el kell ütniük a környező falfelület színétől.

4.1.2.17.   Rámpák, mozgólépcsők, felvonók, mozgójárdák

Ahol nincsenek felvonók, rámpákat kell biztosítani a lépcsőt használni képtelen mozgáskorlátozott személyek számára.

A rámpáknak összhangban kell lenniük az európai vagy nemzeti előírásokkal.

A mozgólépcsők sebessége (ahol van ilyen) legfeljebb 0,65 m/s lehet, és az európai vagy nemzeti előírásokkal összhangban kell megtervezni azokat.

Ahol nincsenek rámpák, felvonókról kell gondoskodni, és az EN 81-70:2003 szabvány 5.3.2.1. pontjának 1. táblázatával összhangban kell megtervezni azokat.

A mozgójárdák sebessége (ha van ilyen) legfeljebb 0,75 m/s, a legnagyobb lejtése pedig 12 fok (21,3 %) lehet, és az európai vagy nemzeti előírásokkal összhangban kell megtervezni azokat.

4.1.2.18.   A peronok magassága és vízszintes távolsága

4.1.2.18.1.   A peronok magassága

A hagyományos vasúthálózat peronjainál két névleges érték megengedett a peronmagasság esetében: 550 és 760 mm a sínkorona fölött. A méretek megengedett tűrése: - 35 / + 0 mm.

A hagyományos vasúthálózat azon peronjai esetében, ahol villamosok (pl. Stadtbahn vagy Tram-Train) is megállhat, megengedett, hogy a peron névleges magassága 300 és 380 mm legyen. A méretek megengedett tűrése: ±20 mm.

Az 500 m-nél kisebb sugarú ívekben megengedett a megadottnál nagyobb vagy kisebb peronmagasság, feltéve, ha a jármű első használható lépcsőfoka megfelel a 4.2.2.12.1. pontban lévő 11. ábrának.

4.1.2.18.2.   A peronok vízszintes távolsága

Megjegyzés: eltávolítandó a hagyományos vasútra és mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-ből a folyamat végén: A nagysebességű vasúthálózat peronokkal kapcsolatos követelményeit a Nagysebességű infrastruktúra ÁME állapítja meg.

A hagyományos vasúthálózat peronjai esetében az 550 és 760 mm névleges magasságban elhelyezett peronszegélyeknek meg kell felelniük az EN (nyitott pont, az ÁME-nek az EN 15273-3:2006 szabvány kiadását követő felülvizsgálata alatt a nemzeti szabályok vonatkoznak a minimális űrszelvényre) szabványban meghatározott minimális űrszelvénynek, és a vágánynak a futási síkkal párhuzamos közepétől számított bq0 hagyományos értéket kell megkapni a képletből, amely nem veszi figyelembe a következők hatásait:

a nyomtáv kiszélesedése az ívekben,

síndőlés,

kitérők,

kvázi statikus dőlés

konstrukciós és karbantartási tűrések

ahol:

Formula

R a vágányban lévő ív sugara méterben.

A bqlim számított értéket az EN15273-3:2006 szabvány határozza meg, és figyelembe veszi a bq0 képletben nem szereplő összes többi értéket. A peron peremének a vágány futási síkkal párhuzamos közepétől való elhelyezése esetében a bq tényleges értéke variációt enged meg a peron peremének elhelyezése vagy karbantartása esetében érvényes Tq tűrés miatt: bqlim bq bqlim + Tq.

A Tq tűrés megengedett értéke: 0 ≤ Tq ≤ 50 mm.

A 25 mm-t meghaladó rész esetében a síndőlés hatását az íven kívül a szerkezeti méret futófelületre merőleges kvázi statikus dőléshez szükséges mélyedés fölé nyúló peronszegéllyel kell kompenzálni.

Ennek következtében a tényleges rés nagyobb lehet, mint a hagyományos.

4.1.2.18.3.   A pálya elrendezése a peronok körül

Megjegyzés: eltávolítandó a hagyományos vasútra és mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-ből a folyamat végén: A nagysebességű vasúthálózat I. kategóriájába tartozó vonalak peronjainak a Nagysebességű infrastruktúra ÁME-nek kell megfelelniük.

Megjegyzés: felveendő a Nagysebességű infrastruktúra ÁME-be: A nagysebességű vasúthálózat II. és III. kategóriájú vonalain a peronoknak meg kell felelniük a hagyományos vasútra és mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME 4.1.2.18.3. pontjának.

A hagyományos vasúthálózaton lévő peronok esetében a peronok melletti vágánynak lehetőleg egyenesnek kell lennie, de a sugara sehol sem lehet kevesebb, mint 300 m.

4.1.2.19.   A peronok szélessége és pereme

Lehetőség van arra, hogy a peron szélessége annak teljes hosszában változó legyen. A peron akadályok nélküli legkisebb szélességének nagyobbnak kell lennie, mint

a biztonsági sáv szélessége plusz két, egyenként 800 mm széles ellentétes irányú közlekedősáv (1 600 mm), vagy

egyoldalas peron esetében 2 500 mm, peronsziget esetében pedig 3 300 mm (ez a méret 2 500 mm-re csökkenhet a peron végeinél).

A minimális követelmény nem veszi számításba az utasforgalomhoz esetlegesen szükséges további szélességet.

Ezen az 1 600 mm széles közlekedőn belül lehetőség van 1 000 mm-nél rövidebb kisebb akadályok (például oszlopok, pilonok, bódék, padok) elhelyezésére. A peron szélének és az akadálynak legalább 1 600 mm-re kell lennie egymástól, és legalább 800 mm-es közlekedőnek kell lennie az akadály széle és a biztonsági sáv között.

Ha két kisméretű akadály között a távolság kisebb, mint 2 400 mm, azokat egyetlen nagyméretű akadálynak kell tekinteni.

1 200 mm minimális távolságot kell hagyni a biztonsági zóna és olyan, 1 000 mm-nél hosszabb, de 10 000 mm-nél rövidebb akadályok széle között, mint a falak, padok, felvonók és lépcsők. A peron pereme és az ilyen akadály széle közötti távolságnak legalább 2 000 mm-nek kell lennie.

1 600 mm minimális távolságot kell hagyni a biztonsági zóna és olyan, 10 000 mm-nél hosszabb akadályok széle között, mint a falak, padok, mozgójárdák és lépcsők. A peron pereme és az ilyen akadály széle közötti távolságnak legalább 2 400 mm-nek kell lennie.

Ha a vonaton vagy a peronon lévő kisegítő berendezések lehetővé teszik a kerekesszékkel való fel- és leszállást, a peron szintjén 1 500 mm szabad területet kell hagyni a kerekesszék fel- és leszállását lehetővé tevő berendezés széle és a peronon lévő következő akadály vagy az ellenkező oldali biztonsági sáv között ott, ahol az ilyen berendezéseket valószínűleg használják. Az új állomásoknak meg kell felelniük ennek a követelménynek minden olyan vonat esetében, amelynek a megállását tervezik a peronnál.

A peron biztonsági sávja a peron vágány felőli pereménél kezdődik, és ez az a terület, ahol az utasok veszélyes erőknek lehetnek kitéve a mozgó vonatok menetszele miatt azok sebességétől függően. A hagyományos vasúti rendszer esetében ennek a biztonsági zónának összhangban kell lennie a nemzeti szabályokkal.

A biztonsági sáv határát látható és tapintható figyelmeztető jelzéssel kell megjelölni a peron vágánnyal ellentétes oldalán. A tapintható jelzésnek összhangban kell lennie a nemzeti szabályokkal.

A látható figyelmeztetésnek egy elütő színű, csúszásmentes és legalább 100 mm széles figyelmeztető vonalnak kell lennie.

A peron vágányoldali pereme anyagának színben el kell ütnie a rés sötétjétől. Ennek az anyagnak csúszásmentesnek kell lennie.

4.1.2.20.   A peronok vége

A peron végén látható és tapintható figyelmeztetéseket kell elhelyezni.

4.1.2.21.   A kerekesszéket használó utasok fel- és leszállást segítő eszközei

4.1.2.21.1.   Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Amennyiben az állomás egyik, a 4.1.2.3.1. ponttal összhangban akadálymentes megközelítési útvonallal rendelkező peronján kerekesszékkel használható ajtóval rendelkező ajtajú vonatok fogadását tervezik a normál üzem keretein belül, fel- és leszállást segítő eszközt kell elhelyezni az ilyen ajtó és a peron közötti használatra, hogy a kerekesszéket használó utasok fel- és leszállhassanak

kivéve, ha az ajtóküszöb és a peron pereme közötti rés szélessége bizonyítottan nem haladja meg a 75 mm-t vízszintesen és az 50 mm-t függőlegesen,

és

kivéve, ha ugyanazon az útvonalon 30 km-en belül van fel- és leszállást segítő eszközzel rendelkező állomás.

A felelős pályahálózat-működtető (vagy állomásüzemeltető(k), ha ezek a felelős szervek) és a vasúti társaság megállapodik a fel- és leszállást segítő eszközök kezeléséről a nemzetközi vasúti utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló (EK) 1371/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) összhangban annak megállapítása érdekében, hogy melyik fél felelős a fel- és leszállást segítő eszközök biztosításáért. A pályahálózat-működtető (vagy az állomásüzemeltető(k)) és a vasúti társaság biztosítja, hogy a felelősségek általuk egyeztetett megosztása a leginkább működőképes átfogó megoldás.

Az ilyen megállapodások meghatározzák

az állomások azon peronjait, ahol a pályahálózat-működtetőnek vagy az állomásüzemeltetőnek fel- és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók,

az állomások azon peronjait, ahol a vasúti társaságnak fel- és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók,

azokat a járműveket, ahol a vasúti társaságnak fel- és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és az állomások azon peronjait, amelyekkel ezek használhatók,

a vonatok megállítására vonatkozóan a 4.1.2.19. szakasznak (a kerekesszéket használók fel- és leszállást segítő eszközeinek területe) való megfelelés érdekében meghatározott szabályokat.

A vasúti társaság a biztonságirányítási rendszerében megjelöli, melyek az ilyen megállapodások szerinti kötelezettségei, és hogy hogyan szándékozik megfelelni azoknak.

A pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerében megjelöli, melyek az ilyen megállapodások szerinti kötelezettségei, és hogyan szándékozik megfelelni azoknak.

A fenti bekezdésekben a peronokat működtető állomásüzemeltető tekintendő pályahálózat-működtetőnek a 91/440/EGK irányelv 3. cikke szerint: az infrastruktúra meghatározása és a 2598/70/EGK rendelet.

Ha a fentiek azt eredményezik, hogy a peronnál megálló mindenfajta jármű fel van szerelve a peronnal kompatibilis fel- és leszállást segítő eszközökkel, megengedett, hogy az ilyen eszközöket ne a peronon biztosítsák.

A fel- és leszállást segítő eszköznek teljesítenie kell a 4.1.2.21.2. pont követelményeit. Ha előre meghatározzák a kerekesszékes fel- és leszállási helyet, a kerekesszékkel megközelíthető ajtó(k) helye a „gondoskodás a sérült és fogyatékos személyekről” jelentésű nemzetközi ábrával megjelölhető a peronon. Az ilyen jeleknek összhangban kell lenniük az N. melléklet N.2. és N.4. pontjával.

Rámpák

Gondoskodni kell egy, a személyzet által működtetett manuális vagy félautomata, az állomás peronján vagy a vonaton tárolt megközelítési rámpáról.

A rámpának meg kell felelnie a 4.1.2.21.2. pont követelményeinek.

Peronfelvonók

Peronfelvonó használata esetén annak meg kell felelnie a 4.1.2.21.2. pont követelményeinek.

4.1.2.21.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Ha az állomásokon fel- és leszállást segítő eszközök találhatók, azokon el kell férnie egy, az M. mellékletben részletezett jellemzőjű kerekesszéknek:

A fel- és leszállást segítő eszköznek legalább 300 kg teherbírásúnak kell lennie az eszköz közepén, egy 660 × 660 mm-es területen elosztva.

Ha a fel- és leszállást segítő berendezés elektromos működésű, a fel- és leszállást segítő eszköznek rendelkeznie kell vészhelyzeti manuális működtetéssel áramkimaradás esetére.

Rámpák

A rámpa felületének csúszásmentesnek kell lennie, és legalább 760 mm effektív szabad szélességgel kell rendelkeznie.

A rámpák peremeit mindkét szélükön meg kell emelni, nehogy a mozgást segítő eszköz kerekei lecsússzanak róla.

A rámpa két végén lévő kiállásokat le kell kerekíteni, és nem lehetnek 20 mm-nél magasabbak. Elütő színű veszélyjelző csíkokkal kell rendelkezniük.

A rámpa legnagyobb lejtése 10,2 fok (18 %) lehet.

Amikor fel- vagy leszállásra használják, a rámpát rögzíteni kell, hogy ne mozduljon el a terhelésváltozás miatt.

Biztonságos tárolási módról kell gondoskodni annak biztosítása érdekében, hogy a rámpák, a mozgathatókat is ideértve, tárolás közben ne jelentsenek akadályt az utasok számára.

Peronfelvonók

Peronfelvonó használata esetén annak meg kell felelnie a következőknek:

A peronfelvonó felületének csúszásmentesnek kell lennie. A peronfelvonó felületének legalább 720 mm szabad szélességgel kell rendelkeznie.

A felvonó konstrukciójának biztosítania kell, hogy a jármű ne legyen mozgatható, ha a felvonó használatban van.

Ahol van, a felvonó üzembe és üzemen kívül helyezésére, talajszintre engedésére és felemelésére szolgáló működtető eszközöket a kezelő folyamatos manuális nyomásával kell működtetni, és nem szabad, hogy lehetőség legyen a felvonó helytelen sorrendű működtetésére, amikor az foglalt.

A felvonónak áramkimaradás esetére vészhelyzeti lehetőséget kell biztosítania az üzembe helyezésre és a talajszintre engedésre, ha foglalt, és a felemelésre és üzemen kívül helyezésre, ha üres.

A felvonó padlójának egyetlen része sem mozoghat 150 mm/s-nál nagyobb sebességgel a benne tartózkodó leengedésekor és felemelésekor, és 300 mm/s-nál nagyobb sebességgel üzembe vagy üzemen kívül helyezés közben (kivéve, ha az manuálisan történik). Foglalt állapotban a felvonó padlójának legnagyobb vízszintes és függőleges gyorsulása nem haladhatja meg a 0,3 g-t.

A felvonó padlóját akadályokkal kell ellátni, nehogy a kerekesszék bármelyik kereke leguruljon róla működés közben.

Egy mozgatható akadálynak vagy állandó konstrukciós elemnek meg kell akadályoznia, hogy a kerekesszék átguruljon a járműhöz legközelebbi peremen, amíg a felvonó nincs teljesen megemelt pozícióban.

Legalább 25 mm magas akadállyal kell ellátni a felvonó padlójának minden olyan oldalát, amely megemelt pozícióban túlnyúlik a járművön. Az ilyen akadályok nem akadályozhatják a folyosóra való be- és kihajtási manővereket.

A felvonó talajra engedett állapotában rakodórámpaként funkcionáló rakodóperem akadályának (a külső akadálynak) elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megemelt vagy lezárt állapotban megakadályozza az elektromos kerekesszéket abban, hogy átguruljon rajta, vagy tönkretegye azt, vagy erre kiegészítő rendszert kell biztosítani.

A felvonónak lehetővé kell tennie, hogy a kerekesszék befelé vagy kifelé nézzen.

Biztonságos tárolórendszerről kell gondoskodni, hogy a tárolt felvonó ne akadályozza az utas kerekesszékét vagy mozgást segítő eszközét, és ne jelentsen veszélyt az utasokra nézve.

4.1.2.22.   Szintbeli átjárók az állomásokon

Ha a nemzeti szabályok lehetővé teszik, hogy az utasok szintbeli átjárókat használjanak, és azokat akadálymentes útvonallal kell ellátni, akkor azoknak a mozgáskorlátozott személyek minden kategóriája számára megközelíthetőknek kell lenniük.

Úgy kell megtervezni azokat, hogy a kerekesszék M. mellékletben meghatározott legkisebb kereke ne tudjon beszorulni az átjáró felülete és a sín közé.

Látható és tapintható jelzésekről kell gondoskodni az átjáró felülete határainak azonosítása érdekében.

4.1.3.   A interfészek működési és műszaki előírásai

Mivel jelenleg nem létezik a hagyományos vasútra vonatkozó ÁME az utasszállító járművek és infrastruktúra esetében, ez a szakasz nyitott pont marad.

Nincs interfész az Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek alrendszer felé.

Az Üzemeltetés alrendszerrel való interfész leírása az „Üzemeltetési szabályok” című 4.1.4. részben található.

4.1.4.   Üzemeltetési szabályok

Az alábbi üzemeltetési szabályok nem képezik részét az infrastruktúra értékelésének.

Ezen ÁME nem határoz meg üzemeltetési szabályokat a veszélyhelyzetek esetén történő evakuálásra vonatkozóan, hanem csak a vonatkozó műszaki követelményeket tartalmazza. Az infrastruktúrára vonatkozó műszaki követelmények célja az összes utas, köztük a mozgáskorlátozott személyek evakuálásának megkönnyítése.

A 3. szakaszban szereplő alapvető követelmények fényében az Infrastruktúra alrendszerre vonatkozó, ezen ÁME által az 1.1. szakaszban definiált műszaki hatály szerint érintett üzemeltetési szabályok a következők:

Általános tudnivalók

A pályahálózat-működtetőnek vagy az állomásüzemeltetőnek írásban rögzített alapelvekkel kell rendelkeznie, amely biztosítja, hogy az utasokat kiszolgáló infrastruktúrája a teljes üzemidőben ezen ÁME műszaki követelményeinek megfelelően elérhető a mozgáskorlátozott személyek minden kategóriája számára. Az alapelveknek továbbá adott esetben összeegyeztethetőnek kell lennie a létesítményt használni kívánó bármely vasúti társaság politikájával (lásd: 4.2.4. szakasz). Az alapelveket a személyzetnek szóló megfelelő tájékoztatással, eljárásokkal és képzéssel kell megvalósítani. Az infrastruktúra-alapelveknek nem kizárólagosan tartalmaznia kell a következő helyzetekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat:

Akadálymentes útvonalak

Amennyiben valamely új, felújított vagy korszerűsített állomás, amely egy 12 hónapos időszakra vonatkozóan a fel- és leszálló utasok teljes számát tekintve átlag napi 1 000-nél kevesebb utast szolgál ki, felvonó és/vagy rámpa szempontjából nem felel meg a 4.1.2.3.1. pont szerint az akadálymentes útvonalakra vonatkozó követelményeknek, a nemzeti szabályozásnak megfelelően meg kell szervezni a kerekesszéket használók általuk megközelíthető módon történő szállítását a nem megközelíthető állomás és az azonos útvonalon lévő következő megközelíthető állomás között.

Az állomás megközelíthetősége

Üzemeltetési szabályokat kell alkotni annak érdekében, hogy az összes állomás megközelíthetőségi szintjével kapcsolatos információ szabadon hozzáférhető legyen.

Személyzet nélküli állomások – Jegyértékesítés a látáskorlátozott utasok számára

Üzemeltetési szabályokat kell alkotni és végrehajtani az olyan személyzet nélküli állomásokra vonatkozóan, ahol a jegyértékesítés automaták útján történik (lásd: 4.1.2.9. szakasz). Ilyen esetekben mindig elérhetőnek kell lennie a látáskorlátozott utasok számára hozzáférhető alternatív jegyértékesítési módnak. (Például amely lehetővé teszi a vonaton vagy a célállomáson történő jegyvásárlást.)

Jegyellenőrzés – Forgókeresztek

Amennyiben a jegyellenőrzés forgókereszttel történik, olyan üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik a mozgáskorlátozott személyek párhuzamos áthaladását az ilyen ellenőrző pontokon. Ez a mozgáskorlátozott személyek számára hozzáférhető lehetőség biztosítja a megközelítést a kerekesszékek, babakocsik, terjedelmes csomagok stb. számára, és lehet a személyzet által kezelt vagy automatikus.

Vizuális és szóbeli tájékoztatás – Az egységesség elérése

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni az alapvető vizuális és szóbeli tájékoztatás egységességének biztosítása érdekében (lásd: 4.1.2.12. szakasz). A bejelentéseket bemondó személyzetnek szabványos eljárásokat kell követnie az alapvető információk teljes következetességének elérése érdekében.

Igény szerinti szóbeli utastájékoztató rendszer

Olyan esetekben, amikor az alapvető szóbeli tájékoztatást nem biztosítják az állomás hangosbemondó rendszerén keresztül (lásd: 4.1.2.12.), üzemeltetési szabályokat kell létrehozni alternatív tájékoztató rendszer biztosítása érdekében, amelyen keresztül az utasok számára hallható módon is el tud jutni ugyanaz az információ az állomáson (pl. személyzettel ellátott vagy automata telefonos információs rendszer révén).

Peronok – A kerekesszékes fel- és leszállást segítő eszközök működési területe

A vasúti társaság és a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető együttesen határozza meg a peronnak azt a területét, ahol az eszközt valószínűleg használni fogják, és igazolják annak alkalmasságát. Ennek a területnek kompatibilisnek kell lennie azokkal a meglévő peronokkal, ahol a vonat valószínűleg megáll.

A fentiek következménye, hogy a vonat megállási pontját egyes esetekben módosítani kell a követelménynek való megfelelés érdekében.

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek figyelembe veszik a vonatok összetételének változásait (lásd: 4.1.2.19. rész) oly módon, hogy a vonatok megállási pontja a fel- és leszállást segítő eszköz működési területéhez képest legyen meghatározható.

A peron szélétől 1 500 mm szabad területet kell biztosítani a peronon valamennyi fel- és leszállást segítő eszköz számára (lásd: 4.1.2.19.).

A manuális és elektromos kerekesszékek fel- és leszállást segítő eszközeinek biztonsága

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a fel- és leszállást segítő eszközök állomásszemélyzet általi működtetésére vonatkozóan (lásd: 4.1.2.21.1. és 2. szakasz).

Üzemeltetési szabályt kell létrehozni a kerekesszék-felvonókra szerelt eltávolítható korlátok személyzet általi működtetésére vonatkozóan (lásd: 4.1.2.21.2. szakasz).

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet biztonságosan működtetni tudja a fel- és leszállást segítő rámpákat azok üzembe és üzemen kívül helyezése, rögzítése, megemelése és lesüllyesztése tekintetében (lásd: 4.1.2.21.2. szakasz).

Segítségnyújtás a kerekesszéket használóknak

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tudatában legyen annak, hogy a kerekesszéket használóknak segítségre lehet szükségük a vonatra való fel- és leszálláshoz, és szükség esetén biztosítania kell az ilyen segítséget.

Lehetséges, hogy a kerekesszéket használóknak előre be kell jelenteniük az ilyen segítségnyújtás iránti igényüket, hogy legyen rendelkezésre álló képzett személyzet.

Felügyelt szintbeli átjárók

Ahol a nemzeti szabályok lehetővé teszik a felügyelt szintbeli átjárókat, üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet a felügyelt szintbeli átjáróknál megfelelő segítséget tudjon nyújtani a mozgáskorlátozott személyek részére, ideértve annak jelzését is, hogy mikor biztonságos áthaladni a vágányon.

4.1.5.   Karbantartási szabályok

A 3. szakaszban szereplő alapvető követelmények fényében az Infrastruktúra alrendszerre vonatkozó, ezen ÁME által az 1.1. szakaszban definiált műszaki hatály szerint érintett karbantartási szabályok a következők:

A pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető eljárásainak rendelkezéseket kell tartalmazniuk a mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott alternatív segítségről az őket kiszolgáló berendezések karbantartása, cseréje vagy javítása esetére.

4.1.6.   Szakmai képesítések

Ezen ÁME hatálya alá tartozó, az 1.1. pontban meghatározott műszaki hatály és az üzemeltetési szabályokat felsoroló 4.1.4. pont szerinti infrastruktúra alrendszer működtetéséért felelős személyzet szakmai képesítései a következők:

A vonatkísérési feladatokat ellátó, az állomáson az utasoknak szolgáltatásokat és segítséget nyújtó és jegyértékesítő személyzet szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékkal szembeni tudatosságra és egyenlőségre, ideértve a mozgáskorlátozott személyek egyes kategóriáinak konkrét igényeit.

Az infrastruktúra karbantartásáért és üzemeltetéséért felelős mérnökök és vezetők szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékkal szembeni tudatosságra és egyenlőségre, ideértve a mozgáskorlátozott személyek egyes kategóriáinak konkrét igényeit.

4.1.7.   Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Ezen ÁME alkalmazási területén nincsenek meghatározott követelmények sem az infrastruktúra alrendszer üzemeltetéséért felelős személyzet, sem az ÁME végrehajtásának egészségvédelmi és biztonsági feltételeire vonatkozóan.

4.1.8.   Infrastruktúra-nyilvántartás

Ezen ÁME szempontjából az infrastruktúra-nyilvántartásra vonatkozó követelmények a következők:

Az 1.2. pontban meghatározott területi hatály;

A területi hatályon belül fel kell sorolni ezen ÁME hatálya alá tartozó állomásokat;

Valamennyi azonosított állomás esetében fel kell sorolni ezen ÁME hatálya alá tartozó peronokat.

Valamennyi azonosított állomás esetében, ideértve ezen ÁME hatálya alá tartozó összes peront is, az ÁME vonatkozó pontjaira hivatkozva fel kell sorolni, és ismertetni kell a következő elemeket:

Parkolási lehetőség, a 4.1.2.2. ponttal összhangban;

Akadálymentes útvonal(ak), a 4.1.2.3. ponttal összhangban;

Tapintható útbaigazító útvonalak, ha vannak, a 4.1.2.3.2. ponttal összhangban;

Mosdók, a kerekesszékkel megközelíthető mosdókat is ideértve, a 4.1.2.7. ponttal összhangban;

Jegyértékesítési és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok, a 4.1.2.9. ponttal összhangban;

Vizuális tájékoztató rendszerek, a 4.1.2.11. ponttal összhangban;

Felszerelt rámpák, mozgólépcsők, felvonók és mozgójárdák, a 4.1.2.17. ponttal összhangban;

Valamennyi peron magassága, kinyúlása, szélessége és hossza, a 4.1.2.18. és 4.1.2.19. ponttal összhangban;

Fel- és leszállást segítő eszközök és azok leírása, ha vannak, a 4.1.2.21. ponttal összhangban;

Szintbeli átjárók, ahol azok megközelíthetők a mozgáskorlátozott személyek számára, a 4.1.2.22. ponttal összhangban.

Ahol nemzeti szabályokat alkalmaznak ezen ÁME-nek való megfelelés kialakítása érdekében, a vonatkozó szabályoknál és rendelkezéseknél hivatkozni kell a nyilvántartás vonatkozó elemére.

4.2.   Járművek alrendszer

4.2.1.   Bevezetés

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv tárgyát képező hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, amelynek része az alrendszer, olyan integrált rendszer, amelynek egységességét igazolni kell. Ezt az egységességet különösen az egyes alrendszerek műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való interfészei és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni.

Az alrendszer funkcionális és műszaki előírásai és annak interfészei, amelyek leírása a 4.2.2. szakaszban található, nem teszik kötelezővé meghatározott technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha ez szigorúan szükséges a hagyományos transzeurópai vasúthálózat átjárhatóságához. Az átjárhatóság innovatív megoldásai azonban új előírásokat és/vagy új vizsgálati módszereket tehetnek kötelezővé. A műszaki újítás lehetővé tétele érdekében ezen előírások és vizsgálati módszerek kidolgozása a 6.1.4. és 6.2.4. szakaszban ismertetett folyamat szerint történik.

Figyelembe véve az összes vonatkozó alapvető követelményt, a járművek alrendszerre a következők jellemzők:

4.2.2.   Funkcionális és műszaki előírások

4.2.2.1.   Általános tudnivalók

A 3. szakasz alapvető követelményeinek fényében a járművek alrendszernek a mozgáskorlátozott személyek számára biztosított megközelíthetőséggel összefüggő funkcionális és műszaki jellemzőit az alábbiak szerint rendezték el:

Ülések

Kerekesszékek számára kialakított helyek

Ajtók

Megvilágítás

Mosdók

Közlekedők

Ügyféltájékoztatás

Szintkülönbségek

Fogódzók

Kerekesszékkel elérhető hálófülkék

A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz

Valamennyi alapparaméter esetében egy „Általános tudnivalók” című bekezdés vezeti be a következő pontokat.

Ezek a következő pontok részletezik az „Általános tudnivalók” című bekezdésben bevezetett követelmények teljesítéséhez szükséges feltételeket.

4.2.2.2.   Ülések

4.2.2.2.1.   Általános tudnivalók

A folyosó használata közben a személyes stabilitás érdekében használható kapaszkodókat, függőleges fogódzókat és más berendezéseket kell biztosítani a folyosó mentén elhelyezett összes ülés támláján, kivéve, ha az ülés hozzáér vagy egy ellentétes irányban álló másik szék támlájához, amelyre kapaszkodót szereltek, vagy egy válaszfalhoz.

A kapaszkodókat és a személyes stabilitás érdekében használható más berendezéseket a padló fölött 800 és 1 200 mm közötti magasságban kell elhelyezni; ezek nem nyúlhatnak be a közlekedőbe, és színben el kell ütniük az üléstől.

A rögzített hosszanti irányú ülőhelyeken fogódzókat kell elhelyezni a személyes stabilitás érdekében. Az ilyen fogódzók legfeljebb 2 000 mm-re lehetnek egymástól, 800 és 1 200 mm közötti magasságban kell elhelyezni őket a padló szintje fölött, és színben el kell ütniük a jármű belsejében lévő környezetüktől.

A kapaszkodóknak és más tárgyaknak nem lehetnek éles széleik.

4.2.2.2.2.   Megkülönböztetett ülések

4.2.2.2.2.1.   Általános tudnivalók

A fix szerelvényenként vagy egyes járművenként és osztályonként az ülések legalább 10 százalékát a mozgáskorlátozott személyek által használható megkülönböztetett ülésnek kell kijelölni.

A megkülönböztetett üléseket és az azokat tartalmazó járműveket az N. melléklet N.3. és N.8. pontjával összhangban lévő jelzésekkel kell ellátni, amelyek közlik a többi utassal, hogy az ilyen üléseket hozzáférhetővé kell tenniük az arra jogosultak számára.

A megkülönböztetett üléseknek az utastérben kell lenniük, a külső ajtókhoz közel.

Amennyiben az üléseket karfákkal látják el, a megkülönböztetett ülésekre felhajtható karfákat kell szerelni a jármű oldalfala melletti karfák kivételével. A felhajtható karfáknak az ülés támlájával egy síkba állíthatóknak kell lenniük, hogy az ülés vagy a mellette lévő bármelyik megkülönböztetett ülés akadálytalanul megközelíthető legyen.

A megkülönböztetett ülések nem lehetnek felhajtható ülések.

Valamennyi megkülönböztetett ülésnek és a használója számára megközelíthető területnek meg kell felelnie az 1–4. ábrán látható diagramoknak.

A megkülönböztetett ülések teljes hasznos ülőfelületének legalább 450 mm szélesnek kell lennie (lásd: 1. ábra).

Image

Az összes megkülönböztetett ülés ülőlapja felső síkjának 430 és 500 mm között kell lennie a padlószint fölött az ülés elülső szélén. Az egyes ülések fölötti tiszta belmagasságnak legalább 1 680 mm-nek kell lennie a padlószinttől mérve (lásd: 2. ábra) kivéve az olyan kétszintes vonatokon, ahol poggyásztartókat szerelnek az ülések fölé. Ilyen esetben 1 520 mm csökkentett belmagasság megengedett a poggyásztartók alatti megkülönböztetett ülések esetében, feltéve, ha a megkülönböztetett üléseknek legalább az 50 %-a esetében a belmagasság 1 680 mm.

Megjegyzés: A következő, 2–4. ábrán bemutatott keresztmetszeti nézetet az ülés középvonalában vették fel.

Image

Image

Image

Ahol hátrahajtható üléseket helyeznek el, a méretek a teljesen függőlegesre állított ülések esetén érvényesek.

4.2.2.2.2.2.   Egy irányban álló ülések

Ahol egy irányban álló megkülönböztetett üléseket helyeznek el, az egyes ülések előtti térnek meg kell felelnie a 2. ábrának.

Ahogyan az az 1–4. ábrákon látható, az üléstámla elülső felülete és az előtte lévő ülés leghátsó pontján áthaladó függőleges sík közötti távolságnak legalább 680 mm-nek kell lennie figyelembe véve, hogy az ülés kötelező dőlését az ülés közepén kell mérni, 70 mm-re az ülőlap és a háttámla találkozási pontja fölött. Legalább 230 mm távolságnak kell lennie az ülőlap elülső széle és az előtte lévő ülés azonos függőleges síkja között.

4.2.2.2.2.3.   Egymással szemben lévő ülések

Ahol egymással szemben lévő megkülönböztetett üléseket helyeznek el, az ülőlapok elülső szélei között legalább 600 mm távolságnak kell lennie (lásd: 4. ábra).

Ahol az egymással szemben lévő megkülönböztetett üléseket asztallal szerelik fel, legalább 230 mm vízszintes távolságnak kell lennie az ülőlap elülső széle és az asztal belépő éle között (lásd: 3. ábra).

4.2.2.3.   Kerekesszékek számára kialakított helyek

A vonat hosszától függően – a mozdonyt vagy a motorkocsit leszámítva – legalább az alábbi táblázatnak megfelelő számú helyet kell biztosítani a kerekesszékek számára:

A vonat hossza

A kerekesszékek számára kialakított helyek száma vonatonként

Kevesebb mint 205 méter

2 hely kerekesszékek számára

205-300 méter

3 hely kerekesszékek számára

Több mint 300 méter

4 hely kerekesszékek számára

A stabilitás biztosítása érdekében a kerekesszékek számára szolgáló helyeket úgy kell megtervezni, hogy a kerekesszék vagy a menetiránnyal szemben, vagy annak háttal álljon.

Az egy kerekesszék számára szolgáló helyen a következő jellemzőkkel rendelkező kerekesszék elhelyezhetőségét kell biztosítani:

Ha az állomásokon fel- és leszállást segítő eszközök találhatók, azokon el kell férnie egy, az M. mellékletben részletezett jellemzőjű kerekesszéknek:

A kijelölt helyen nem lehet akadály a jármű padlója és mennyezete között a felső poggyásztartó, a jármű falához vagy mennyezetéhez rögzített vízszintes fogódzó és a 4.2.2.10. pont követelményei szerinti asztal kivételével.

A kerekesszék helye és a 2. homlokfelület közötti legkisebb hosszanti távolságnak az 5. ábra szerintinek kell lennie. Az 1. felület lehet zárt összecsukható vagy felhajtható ülés vagy válaszfal.

Image

Ha egymással szembeni elrendezésben a 2. felület egy utasülés elülső széle és ha ezt a széket elfoglalhatja egy utas, a legkisebb távolság nem lehet kisebb, mint 300 mm.

Ha a 2. felület egy utasülés hátulja egyirányú elrendezésben, illetve a kerekesszék számára kijelölt hely előtti válaszfal, illetve zárt összecsukható vagy felhajtható ülés, a legkisebb távolság nem lehet kisebb, mint 200 mm.

Image

A kerekesszék számára kijelölt helyen összecsukható vagy felhajtható üléseket lehet felszerelni, de ezek összecsukott állapotban nem csökkenthetik a kerekesszék számára kijelölt hely méreteit.

A kerekesszék számára kijelölt hely egyik végén 700 mm széles szerkezetnek vagy más elfogadható szerelvénynek kell lennie (ahogyan az a 6. ábrán látható). A szerkezetnek vagy a szerelvénynek olyan magasnak kell lennie, hogy megakadályozza, hogy a támlájával a szerkezet vagy a szerelvény felé néző kerekesszék hátrabillenjen.

Legalább egy ülést elérhetővé kell tenni vagy a kerekesszék helye mellett, vagy azzal szemben a kerekesszéket használó személy kísérője számára. Ennek az ülésnek ugyanolyan kényelmesnek kell lennie, mint a többinek, és a közlekedő másik oldalán is elhelyezhető.

A kerekesszék helyét olyan vészjelző berendezéssel kell ellátni, amelynek veszély esetén lehetővé kell tennie, hogy a kerekesszék használója tájékoztassa azt a személyt, aki megfelelő intézkedéseket tehet. Ezt a referencia kerekesszékben ülő személy számára elérhető módon kell elhelyezni.

A vészjelző berendezés aktiválásakor a vészjelző működésének láthatónak és hallhatónak kell lennie.

A vészjelzőt nem szabad keskeny résbe vagy bármilyen más olyan takarásba helyezni, amely megakadályozza a tenyérrel való azonnali működtetést.

A vészjelzőt a kerekesszéket használó személy által kényelmesen elérhető módon, lehetőleg nem a megengedett legnagyobb távolságra kell elhelyezni.

Image

A kerekesszék helyén vagy közvetlenül mellette el kell helyezni az N. melléklet N.3. és N.4. pontjának megfelelő jelzést, amely azonosítja a kerekesszék helyét.

4.2.2.4.   Ajtók

4.2.2.4.1.   Általános tudnivalók

Az utazóközönség használatára szolgáló manuális működtetésű ajtók be- és kireteszelésekor a nyitószerkezet tenyérrel való működtetéséhez szükséges erő legfeljebb 20 newton lehet.

Az ajtóvezérlőknek, akár manuálisak, akár nyomógombok, színben el kell ütniük attól a felülettől, amelyre felszerelték őket.

Ha nyomógombokkal vagy egyéb távvezérlőkkel biztosítják az ajtók működtetését, valamennyi nyomógombnak vagy eszköznek legfeljebb 15 newton erővel működtethetőnek kell lennie.

Ha mind a nyitó, mind a záró nyomógomb egymás fölé van szerelve, a felső gomb mindig a nyitást vezérli.

4.2.2.4.2.   Külső ajtók

4.2.2.4.2.1.   Az alrendszerre vonatkozó követelmények

A külső utas-megközelítési automata vagy félautomata ajtóknak olyan berendezéssel kell rendelkezniük, amely észleli, hogy rázáródik-e egy utasra, és ha utast érzékel az ajtónyílásban, akkor automatikusan meg kell állnia, és korlátozott ideig nyitva kell maradnia.

Minden, az utasok által használandó külső ajtónak nyitott állapotban legalább nettó 800 mm hasznos szélességűnek kell lennie.

A külső ajtókat kívülről úgy kell lefesteni vagy megjelölni, hogy elüssenek a jármű oldalának többi részétől.

A kerekesszékkel való megközelítésre kijelölt külső ajtóknak a legközelebb kell lenniük a kerekesszékek számára kijelölt helyekhez.

A kerekesszékkel való megközelítésre kijelölt ajtót egyértelműen meg kell jelölni az N. melléklet N.3. és N.4. pontja szerinti jellel.

A jármű belsejében a külső ajtók helyét egyértelműen meg kell jelölni az ajtó melletti padlóburkolat környező padlófelülettől elütő színével.

A vonaton belül és kívül lévők számára egyértelműen hallható hangjelzéssel kell jelezni az ajtó nyitható állapotát. Ennek a figyelmeztető hangjelzésnek legalább öt másodpercig kell szólnia, kivéve, ha az ajtót működtetik, amely esetben 3 másodperc után elhallgathat. Ez a követelmény nem vonatkozik a nagysebességű 1. és 2. osztályú vonatok külső hangjelzéseire.

Amikor egy ajtót automatikusan vagy távvezérléssel kinyit a vonatvezető vagy a vonatszemélyzet más tagja, a figyelmeztető jelzésnek 3 másodpercig kell szólnia attól a pillanattól kezdve, amikor az ajtó kezd kinyílni.

Automatikusan vagy távvezérléssel záródó ajtó működtetése előtt figyelmeztető hangjelzés szükséges a vonaton belül és kívül lévők számára. A hangjelzésnek legalább 2 másodpercig kell szólnia az ajtó bezáródása előtt, és eltérő hangúnak kell lennie attól, amely az ajtó kioldásakor szól. A figyelmeztetésnek folyamatosan kell szólnia az ajtó bezárása közben.

Az ajtó figyelmezető hangjelzéseinek hangforrását a kezelőszerv közelében, vagy ha nincs ilyen, akkor az ajtónyílás mellett kell elhelyezni.

Az utastér ajtajának figyelmeztető hangjelzései – Az ajtó nyitható

Jelleg

Folyamatos vagy lassan (másodpercenként legfeljebb 2-szer) pulzáló, 2 hangból álló

Frekvenciák

3 000 Hz ±500 Hz

és:

1 750 Hz ± 500 Hz

A hangnyomás szintje

70 dB LAeq, T ±2 a belépő középpontján a padlószint fölött 1,5 m magasságban mérve. (T = a hangjelzés teljes időtartama)

Az utastér ajtajának figyelmeztető hangjelzései – Figyelmeztetés az ajtó záródására

Jelleg

Gyorsan (másodpercenként 6-10-szer) pulzáló hang

Frekvencia

1 900 Hz ± 500 Hz

A hangnyomás szintje

70 dB LAeq, T ±2 a járművön kívül, a jármű oldalán lévő ajtó közepétől 1,5 m távolságban és a peron szintje fölött 1,5 m magasságban mérve. Belső mérés: mint a nyitási figyelmeztetésnél. (T = a hangjelzés teljes időtartama)

Az ajtó aktiválási módja lehet a személyzet általi vagy félautomata (azaz az utas által nyomógombbal történő működtetés).

Az ajtónyitót vagy az ajtószárnyon, vagy amellett kell elhelyezni.

A peronról működtethető külső ajtónyitó közepének legalább 800 és legfeljebb 1 200 mm magasságban kell lennie a perontól mérve minden olyan peron esetében, ahol a vonat megáll. A külső ajtók belső ajtónyitóinak legalább 800 és legfeljebb 1 200 mm magasságban kell lenniük a jármű padlószintjétől mérve.

4.2.2.4.2.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Ha az ajtók nyitása nyomógombokkal történik, a nyitható állapotot láthatóan jelezni kell minden egyes nyomógombon vagy annak környékén, és a nyomógomboknak legfeljebb 15 newton erővel működtethetőnek kell lenniük. Ha az ajtó zárása a vonatszemélyzet általi távvezérléssel történik, a látható jelzésnek legfeljebb 2 másodperccel az ajtó záródásának megkezdése előtt kell megszűnnie.

Az ilyen nyomógomboknak érintéssel is azonosíthatóknak kell lenniük (például tapintható jelzések útján), és azokon jelezni kell a funkciójukat.

4.2.2.4.3.   Belső ajtók

4.2.2.4.3.1.   Az alrendszerre vonatkozó követelmények

A belső automata és félautomata ajtókon olyan eszközöket kell elhelyezni, amelyek megakadályozzák, hogy az utasok beszoruljanak az ajtók működtetése közben.

Ha belső ajtókat szerelnek fel, azoknak meg kell felelniük e pont követelményeinek.

A kerekesszékes utasok által használható ajtók legkisebb nettó hasznos szélességének 800 mm-nek kell lennie.

Az utazóközönség használatára szolgáló manuális működtetésű ajtók be- és kireteszelésekor a nyitószerkezet tenyérrel való működtetéséhez legfeljebb 20 newton erő lehet szükséges.

A manuális ajtóknak legfeljebb 60 newton erővel kell működtethetőknek lenniük.

A belső ajtók nyitószerkezetének legalább 800 és legfeljebb 1 200 mm magasságban kell lennie a jármű padlószintjétől mérve.

A járművek közötti, illetve egymást követő automatikus összekötő ajtóknak vagy egyszerre párban kell működniük, vagy a második ajtónak automatikusan észlelnie kell a felé mozgó személyt, és ki kell nyílnia.

Ha az ajtó felületének több mint 75 %-a átlátszó anyagból készül, azt legalább két jól látható sávval kell jelezni, ami állhat jelekből, logókból, emblémákból vagy díszítőelemekből. A felső sávnak 1 500 és 2 000 mm, az alsó sávnak 850 és 1 000 mm között kell lennie, és színben el kell ütnie a háttértől az ajtó egész szélességében. A sávoknak legalább 100 mm magasságúknak kell lenniük.

4.2.2.4.3.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Ha az ajtók nyitása nyomógombokkal történik, nyitható állapotban minden egyes nyomógombot (vagy a környezetét) meg kell világítani, és a nyomógomboknak legfeljebb 15 newton erővel működtethetőnek kell lenniük.

A működtető eszköz középpontja ne legyen 800 mm-nél alacsonyabban és 1 200 mm-nél magasabban, mint a padló szintje.

Az ilyen kezelőszerveknek érintéssel is azonosíthatóknak kell lenniük (például tapintható jelzések útján), és azokon jelezni kell a funkciójukat.

4.2.2.5.   Megvilágítás

A jármű megközelítési lépcsőit legalább a lépcső szélességének 80 %-án mért 75 lux erejű fénnyel kell megvilágítani egy benne vagy közvetlenül mellette elhelyezett fényforrással.

4.2.2.6.   Mosdók

4.2.2.6.1.   Általános tudnivalók

Amikor a vonatban mosdókat helyeznek el, egy univerzális mosdónak megközelíthetőnek kell lennie a kerekesszék helyétől, és meg kell felelnie mind a normál, mind az univerzális mosdókra vonatkozó követelményeknek.

4.2.2.6.2.   Normál mosdó (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelmények)

A normál mosdót nem úgy tervezték, hogy kerekesszékkel megközelíthető legyen.

Az ajtó legkisebb hasznos szélességének 500 mm-nek kell lennie.

A mosdófülkén belüli vagy kívüli bármely ajtókilincs, retesz vagy ajtónyitó szerkezet középpontjának legalább 800 mm-re és legfeljebb 1 200 mm-re kell lennie a padlószint fölött.

Látható és tapintható (vagy hallható) módon kell jelezni, ha az ajtó be van reteszelve.

A mosdófülkén belüli bármely ajtónyitó szerkezetnek vagy más berendezésnek legfeljebb 20 newton erővel működtethetőnek kell lennie (a pelenkázóasztal kivételével).

Minden kezelőszervnek, az öblítőrendszert is ideértve, a háttérfelülettől elütő színűnek és/vagy árnyalatúnak és tapintással azonosíthatónak kell lennie.

Egyértelmű, pontos tájékoztatást kell adni az összes kezelőszerv használatáról piktogramok segítségével, és annak tapinthatónak is kell lennie.

Rögzített függőleges és/vagy vízszintes fogódzót kell elhelyezni a vécéülőke és a mosdótálca mellett.

A fogódzóknak kerek keresztmetszetűeknek kell lenniük 30–40 mm külső átmérővel, és legalább 45 mm távolságban kell lenniük bármely mellettük lévő felülettől. Ha egy fogódzó hajlított, a belső görbületi sugárnak legalább 50 mm-nek kell lennie.

A vécéülőkének és -fedélnek és minden fogódzónak a háttérfelülettől elütő színűnek és/vagy árnyalatúnak kell lennie.

4.2.2.6.3.   Univerzális mosdó

Az univerzális mosdót úgy kell megtervezni, hogy az összes utas által használható legyen, a mozgáskorlátozott személyek összes kategóriáját is ideértve.

4.2.2.6.3.1.   A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelmények (univerzális mosdó)

A mosdó ajtajának legalább 800 mm nettó hasznos szélességűnek kell lennie.

Az ajtó külső felületét az N. melléklet N.3. és N.4. pontja szerinti jelzéssel kell ellátni.

A mosdófülkén belüli vagy kívüli bármely ajtókilincs, retesz vagy ajtónyitó szerkezet középpontjának legalább 800 mm-re és legfeljebb 1 200 mm-re kell lennie a padlószint fölött.

Látható és tapintható (vagy hallható) módon kell jelezni, ha az ajtó be van reteszelve.

A mosdófülkén belüli bármely ajtónyitó szerkezetnek vagy más berendezésnek legfeljebb 20 newton erővel működtethetőnek kell lennie (a pelenkázóasztal kivételével).

A mosdófülkén belül elegendő területnek kell lennie ahhoz, hogy az M. melléklet meghatározása szerinti kerekesszékkel a vécéülőke mellé lehessen manőverezni; lásd: 8a. ábra.

Image

A vécéülőke előtt legalább 700 mm szabad helyet kell hagyni a 8b. ábrán látható módon.

Image

A fenti pont méretre vonatkozó követelményeinek megfelelő vízszintes fogódzót kell elhelyezni a vécéülőke mindkét oldalán. A kerekesszékkel megközelíthető oldalon olyan csuklószerkezettel kell ellátni a fogódzót, hogy az lehetővé tegye a kerekesszéket használó személy akadálytalan áthelyezését a vécéülőkére és vissza, lásd: 9. és 10. ábra.

Image

Image

A lehajtott vécéülőke felületének 450 és 500 mm közötti magasságban kell lennie a padlószint fölött.

Minden berendezésnek (mosdótálca, szappanadagoló, tükör, vízcsap és kézszárító) könnyen elérhetőnek kell lennie a kerekesszékben tartózkodó személy számára.

A mosdófülkét legalább két olyan vészjelző berendezéssel kell ellátni, amely veszély esetén lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott személy tájékoztassa azt a személyt, aki megfelelő intézkedéseket tehet. Az egyiket legfeljebb 450 mm magasan kell elhelyezni a padló fölött, a padlószinttől a kezelőszerv felső széléig mérve. A másikat legalább 800 és legfeljebb 1 200 mm magasan kell elhelyezni a padló fölött, a padlószinttől a kezelőszerv felső széléig mérve.

Az alsó riasztóeszközt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelőszerv elérhető legyen egy padlón fekvő személy számára. Ezt a két eszközt a fülke két különböző függőleges felületén kell elhelyezni, hogy több pozícióból is elérhetők legyenek.

A riasztó kezelőszervének különböznie kell a mosdón belüli összes többi kezelőszervtől, és azoktól eltérő színűnek kell lennie.

A riasztó mindegyik kezelőszerve mellé el kell helyezni az N. melléklet N.3. és N.7. pontja szerinti jelzést. A jelzésnek le kell írnia a működést és a teendőket, a háttértől elütő színűnek kell lennie, és egyértelmű vizuális és tapintható tájékoztatást kell adnia.

A mosdón belül látható és hallható jelzést kell adni arról, hogy a riasztórendszert működésbe hozták.

4.2.2.6.3.2.   A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelmények (pelenkázó)

Ha nem biztosítanak külön gyermekszobát, az univerzális mosdón belül lehetőséget kell biztosítani a csecsemők pelenkájának cseréjére. Leengedett pozícióban a pelenkázóasztalnak 800 és 1 000 mm közötti magasságban kell lennie a padlószinttől. Legalább 500 mm szélesnek és 700 mm hosszúnak kell lennie.

Úgy kell megtervezni, hogy megakadályozza a csecsemő véletlen leesését, ne legyenek éles peremei, és legalább 80 kg súlyt elbírjon.

Ha a pelenkázóasztal kiáll a megközelíthető mosdótérbe, felhajthatónak kell lennie, amihez a szükséges erő nem haladhatja meg a 25 newtont.

4.2.2.7.   Közlekedők

A jármű bejáratától a járművön keresztülvezető közlekedő szélességének legalább 450 mm-nek kell lennie a padlószinttől 1 000 mm magasságig és 550 mm-nek 1 000 mm-től 1 950 mm magasságig.

Az azonos vonatszerelvényen belül összekapcsolt járművek közötti közlekedőnek legalább 550 mm szélesnek kell lennie egyenes és sík pályán.

A kerekesszékek helyeihez, valamint a kerekesszékkel megközelíthető területekhez és ajtókhoz vezető közlekedők szélességének legalább 800 mm-nek kell lennie legalább 1 450 mm magasságig bármely pontban. A közlekedőt úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye az M. mellékletben részletezett referencia kerekesszék akadálytalan mozgását.

Legalább 1 500 mm átmérőjű fordulóhelyet kell biztosítani a kerekesszék helye mellett ahhoz, hogy a referencia kerekesszéket használó mozgáskorlátozott személy megfordulhasson a kerekesszékkel. A kerekesszék helye a fordulóhely része lehet.

4.2.2.8.   Ügyféltájékoztatás

4.2.2.8.1.   Általános tudnivalók

Minden információnak egységesnek és az európai vagy nemzeti előírásokkal összhangban lévőnek kell lennie.

A vonatokon, a peronokon és a bejáratoknál elérhető összes információnak összhangban kell lennie az általános útbaigazítási és tájékoztató rendszerrel, különösen szín és kontraszt tekintetében.

A vizuális tájékoztatásnak minden megvilágítás mellett olvashatónak kell lennie, amikor a jármű vagy az állomás működik.

A vizuális tájékoztatásnak el kell ütnie a hátterétől.

A latin betűk alsó szárának egyértelműen felismerhetőnek és legalább a nagybetűk méretének 20 %-ának kell lennie.

A betűk lefelé és felfelé nyúló szárait nem szabad összenyomni.

Lehetőség van többnyelvű (hallható és látható) tájékoztatásra is. (A nyelvek összetétele és száma a vasúti társaság felelőssége, tekintettel az adott vasúti szolgálat utazóközönségére.)

A következő információkat kell megjeleníteni:

Biztonsági információk és utasítások az európai vagy nemzeti szabályokkal összhangban

Hangos biztonsági utasítások vészhelyzet esetén

Figyelmeztetéseket, tiltásokat és kötelező cselekvéseket tartalmazó jelek az európai vagy nemzeti szabályokkal összhangban

A vonat útvonalával kapcsolatos tájékoztatás

A vonaton lévő létesítmények helyével kapcsolatos tájékoztatás

4.2.2.8.2.   Tájékoztatás (jelzések, piktogramok, induktív hurkok és vészhívó eszközök)

4.2.2.8.2.1.   Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Az összes biztonsági, figyelmeztető, kötelező és tiltó jelzésnek tartalmaznia kell piktogramokat, és az ISO 3864-1 szabvány szerint kell megtervezni őket.

Egy adott helyen legfeljebb öt piktogramot lehet egymás mellé helyezni egy olyan irányjelző nyíllal együtt, ami egyetlen irányt mutat.

Tapintható tájékoztató jeleket kell elhelyezni az alábbi helyeken:

A mosdókban: a használattal és adott esetben a vészhívásokkal kapcsolatos tájékoztatást.

A vonatokon: az ajtónyitó/-záró gombok és vészhívók esetében.

Az útbaigazítási és tájékoztató rendszerek nem tartalmazhatnak hirdetéseket.

A következő, kifejezetten mozgáskorlátozottaknak szóló grafikus ábrákat és piktogramokat kell elhelyezni:

Az N. melléklet N.3. és N.4. pontja szerinti kerekesszék jel

Útbaigazító tájékoztatás a kerekesszékkel elérhető berendezések felé

A kerekesszékkel megközelíthető ajtó helyének jelzése a vonaton kívül

Kerekesszék számára fenntartott hely jelzése a vonaton

Az univerzális mosdók jelzése

Az ábrákat más ábrákkal együtt is lehet használni (például: felvonó, mosdó stb.).

4.2.2.8.2.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Ahol induktív hurkok vannak elhelyezve, azokat az N. melléklet N.3. és N.5. pontjának megfelelő jellel kell jelezni.

Ahol arra lehetőséget biztosítanak, grafikus ábrával kell jelezni a nehéz poggyász és terjedelmes áru tárolóhelyét.

Ha van segélyhívási vagy tájékozódó hívási lehetőség, azokat az N. melléklet N.3. és N.6. pontjának megfelelő jellel kell ellátni,

és rendelkezniük kell a következőkkel:

Az eszköz működését jelző látható és hallható jelzés;

Szükség esetén további használati tájékoztatás.

Ha van vészhívó berendezés, annak meg kell felelnie az N. melléklet N.3. és N.7. pontjának és rendelkeznie kell a következőkkel:

Látható és tapintható ábrák,

Az eszköz működését jelző látható és hallható jelzés,

Szükség esetén további használati tájékoztatás.

Az univerzális és a kerekesszékkel elérhető mosdókban, ahol le-, illetve felhajtható fogódzókat biztosítanak, grafikus ábráról kell gondoskodni, amely mutatja a fogódzó felemelt és leengedett állását.

4.2.2.8.3.   Tájékoztatás (az útvonalak leírása és ülőhelyfoglalás)

A végállomást vagy az útvonalat ki kell jelezni a vonat külső, peron felé néző oldalán, legalább egy, az utasok felszállására szolgáló ajtó mellett és legalább a vonat minden második járművén.

Ahol a vonatok olyan rendszerben működnek, hogy az állomás peronján 50 méteres távolságon belül dinamikus vizuális tájékoztatást adnak, és a vonat elején is kijelzik a végállomást vagy az útvonalat, nem kötelező minden jármű oldalán tájékoztatást adni.

Minden egyes járműben ki kell jelezni a vonat végállomását vagy útvonalát.

A vonat következő megállóját úgy kell kijelezni, hogy az egyes járművekben található utasülések legalább 51 %-áról olvasható legyen. Ezt az információt az érintett állomásra való megérkezés előtt legalább 2 perccel ki kell jelezni. Ha a következő állomás kevesebb mint két perc tervezett menetidőre van, a következő állomást az előző állomásról való elinduláskor azonnal ki kell jelezni.

Nem kell megfelelni az arra vonatkozó követelménynek, hogy a végállomás és a következő megálló kijelzése az utasülések 51 %-áról látható legyen, ha a vonat részben vagy egészben legfeljebb 8 üléses fülkékre van osztva, amelyeket folyosó köt össze. A kijelzésnek azonban láthatónak kell lennie a fülkén kívül a folyosón álló személy és a kerekesszéknek fenntartott helyet elfoglaló utas számára.

Hozzáférhetőnek kell lennie a vonat működési útvonala vagy hálózata részletes adatainak (a vasúti társaságnak kell eldöntenie, hogy milyen módon teszi hozzáférhetővé ezt az információt).

A következő megálló ugyanazon a kijelzőn is megjeleníthető, mint a végállomás. A vonat megállása után azonban azonnal vissza kell váltania a végállomás kijelzésére.

A rendszernek képesnek kell lennie egynél több nyelven is tájékoztatást nyújtani. (A nyelvek összetétele és száma a vasúti társaság felelőssége, tekintettel az adott vasúti szolgálat utazóközönségére.)

Ha a rendszer automatizált, lehetőséget kell biztosítani a téves vagy félrevezető tájékoztatás törlésére vagy kijavítására.

Ha a járművön helyjegyes ülések vannak, a jármű (helyfoglalási rendszerben használt) számát vagy betűjelét legalább 70 mm magas karakterekkel meg kell jeleníteni minden ajtó mellett.

Ha az üléseket számok vagy betűk azonosítják, az ülés számát vagy betűjelét legalább 12 mm magas karakterekkel meg kell jeleníteni az összes ülésen vagy mellette. Az ilyen számoknak és betűknek a hátterüktől elütő színűeknek kell lenniük.

A vonatot fel kell szerelni hangosbeszélő rendszerrel, amelyet a vonatvezető vagy a személyzet más, az utasok felé meghatározott felelősséggel rendelkező tagja általi rutinjellegű vagy vészhelyzeti tájékoztatásra kell használni.

A rendszer működhet manuális, automatizált vagy előre programozott módon. Ha a rendszer automatizált, lehetőséget kell biztosítani a téves vagy félrevezető tájékoztatás törlésére vagy kijavítására.

A rendszeren keresztül be kell jelenteni a vonat végállomását és következő megállóját a megállók utáni elinduláskor.

A rendszeren keresztül be kell jelenteni a vonat következő megállóját legalább két perccel a megállóhoz való megérkezés előtt. Ha a következő állomás kevesebb mint két perc tervezett menetidőre van, a következő állomást az előző állomásról való elinduláskor azonnal be kell jelenteni.

A szóbeli tájékoztatás RASTI szintjének legalább 0,5-nek kell lennie az IEC 60268-16 szabvány 16. részének megfelelően, minden területen. A rendszernek minden ülőhelyen és kerekesszék számára fenntartott helyen meg kell felelnie e követelménynek.

A rendszernek képesnek kell lennie egynél több nyelven is tájékoztatást nyújtani. (A nyelvek összetétele és száma a vasúti társaság felelőssége, tekintettel az adott vasúti szolgálat utazóközönségére.)

Ha a rendszer automatizált, lehetőséget kell biztosítani a téves vagy félrevezető tájékoztatás törlésére vagy kijavítására.

4.2.2.8.4.   Tájékoztatás (az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények)

Az állomások nevét (amely lehet rövidített) vagy az üzenetek szövegének szavait legalább 2 másodpercig ki kell jelezni. Ha (vagy vízszintes, vagy függőleges) gördülő kijelzőt használnak, minden egyes teljes szót legalább 2 másodpercig kell megjeleníteni, és a vízszintes görgetési sebesség nem haladhatja meg a másodpercenkénti 6 karaktert. Minden írásos tájékoztatóhoz talpnélküli (Sans Serif) betűtípust kell használni kis- és nagybetűk egyidejű használatával (azaz nem csak nagybetűket).

Az elülső külső kijelzőkön legalább 70 mm, a jármű oldalán és a belső kijelzőkön pedig legalább 35 mm magas nagybetűket és számokat kell használni.

A vonat belsejében a betűméret nem lehet kisebb, mint 35 mm, ha az olvasási távolság meghaladja az 5 000 mm-t.

A 35 mm magas kijelzőkaraktereket legfeljebb 10 000 mm távolságig lehet olvashatónak tekinteni.

4.2.2.9.   Szintkülönbségek

A belső (és nem a külső megközelítésre szolgáló) lépcsők legnagyobb magassága 200 mm és legkisebb mélysége 280 mm a lépcső hossztengelyén. Az első és utolsó lépcsőfokot a lépcsőfokok peremének elülső és felső felületén teljesen végigérő, 45–50 mm közötti szélességű, elütő színű csíkkal kell jelezni. Kétszintes vonatokon ez az érték 270 mm-re csökkenthető a felső szint megközelítésére szolgáló lépcsőkön.

Nem szabad lépcsőket elhelyezni a kerekesszékkel megközelíthető külső ajtó előtere, a kerekesszék számára szolgáló hely, az univerzális hálófülke és az univerzális mosdó között az ajtóküszöbök kivételével, amelynek magassága nem haladhatja meg a 15 mm-t.

A vonaton belüli rámpák legnagyobb dőlése nem haladhatja meg a következő értékeket:

A rámpa hossza

Legnagyobb lejtés (fok)

Legnagyobb lejtés ( %)

Több mint 1 000 mm

4,47

8

600 és 1 000 mm között

8,5

15

Kevesebb mint 600 mm

10,2

18

Megjegyzés: Ezeket a lejtéseket egyenes és sík pályán álló jármű mellett kell mérni.

4.2.2.10.   Fogódzók

A járműre szerelt összes fogódzónak kerek keresztmetszetűnek kell lennie 30–40 mm külső átmérővel, és legalább 45 mm távolságban kell lennie bármely mellette lévő felülettől. Ha egy fogódzó hajlított, a belső görbületi sugárnak legalább 50 mm-nek kell lennie.

Az összes fogódzónak a hátterétől elütő színűnek kell lennie.

A kettőnél több belépési lépcsővel rendelkező ajtókat fogódzókkal kell ellátni az ajtó mindkét oldalán, amelyeket belülre kell felszerelni a lehető legközelebb a jármű külső falához. Ezeknek 800 és 900 mm közötti magasságra kell kinyúlniuk a vonatra való felszállásra használható első lépcsőfok fölött annak a peronmagasságnak megfelelően, amelyre a járművet tervezték, és párhuzamosnak kell lennie a lépcső élének vonalával.

A vonatra való fel- és onnan való lelépés céljára függőleges fogódzókat is kell biztosítani. A legfeljebb két belépési lépcsővel rendelkező ajtókat függőleges fogódzókkal kell ellátni az ajtó mindkét oldalán, amelyeket belülre kell felszerelni a lehető legközelebb a jármű külső falához. Ezeknek 700 és 1 200 mm közötti magasságban kell kinyúlniuk az első lépcsőfok küszöbe fölé.

Amennyiben az átjáró keskenyebb, mint 1 000 mm és hosszabb, mint 2 000 mm, fogódzókat vagy kapaszkodókat kell felszerelni az utasok általi használatra szolgáló, járművek közötti átjáróban vagy amellett. Amennyiben az átjáró legalább 1 000 mm széles, fogódzókat vagy kapaszkodókat kell felszerelni az átjáróban.

4.2.2.11.   Kerekesszékkel elérhető hálófülkék

Ha a vonat hálófülkékkel van felszerelve az utasok számára, az egyik járműben legalább egy kerekesszékkel megközelíthető hálófülkéről kell gondoskodni, amely be tudja fogadni az M. mellékletben meghatározott jellemzőjű kerekesszéket.

Ha egynél több járműben van hálófülke a vonat utasai számára, legalább két kerekesszékkel megközelíthető hálófülkéről kell gondoskodni a vonaton.

Ha egy vasúti járműben kerekesszékkel megközelíthető hálófülkét biztosítanak, a jármű megfelelő ajtajának külső oldalán ezt jelezni kell az N. melléklet N.3. és N.4. pontja szerinti jelzéssel.

A hálófülkét legalább két olyan vészjelző berendezéssel kell ellátni, amely veszély esetén lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott személy tájékoztassa azt a személyt, aki megfelelő intézkedéseket tehet. Az egyiket legfeljebb 450 mm magasan kell elhelyezni a padló fölött, a padlószinttől a kezelőszerv felső széléig mérve. A másikat legalább 600 és legfeljebb 800 milliméter magasan kell elhelyezni a padló fölött, a padlószinttől a kezelőszerv felső széléig mérve.

Az alsó riasztóeszközt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelőszerv kényelmesen elérhető legyen egy padlón fekvő személy számára. Ezt a két eszközt a hálófülke különböző függőleges felületein kell elhelyezni. A riasztó kezelőszervének különböznie kell a hálófülkén belüli összes többi kezelőszervtől, és azoktól eltérő színűnek kell lennie.

A riasztó mindegyik kezelőszerve mellé el kell helyezni az N. melléklet N.3. és N.7. pontja szerinti jelzést. A jelzésnek le kell írnia a működést és a teendőket, a hátterétől elütő színűnek kell lennie, és egyértelmű vizuális és tapintható tájékoztatást kell adnia.

A hálófülkén belül látható és hallható jelzést kell adni arról, hogy a riasztóberendezést működésbe hozták.

4.2.2.12.   A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz

4.2.2.12.1.   Általános követelmények

A pályán középpontosan álló, üzemképes állapotú, új kerekekkel felszerelt, utasok nélküli jármű mindkét oldalán lévő minden egyes megközelítési ajtó lépcsője élének középső részén elhelyezkedő pontnak (2) bizonyítottan az alábbi 11. ábrán a „lépcső helyeként” azonosított felületen kell elhelyezkednie az alább részletezett követelményeknek megfelelően.

A jármű megközelítési lépcsőit úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek az alábbi követelményeknek, tekintetbe véve annak a peronnak a típusát, ahol a járművel normál üzemen belül meg szándékoznak állni. A padlónak a be- és kiszállásra szolgáló ajtónál lévő végét lépcsőfoknak kell tekinteni.

A lépcsőfokoknak olyanoknak kell lenniük, hogy a jármű legnagyobb építési nyomtávja megfeleljen az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME C. mellékletében foglalt követelményeknek.

Az 550 mm alatti magasságú peronoknál normál üzem közben megálló járművekre vonatkozó a) követelmény:

A legalacsonyabb lépcsőfokot (az első szintet) a jármű építési tengelytávjának alsó határán kell elhelyezni az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME C. mellékletében foglalt, az adott járműre vonatkozóan érvényes követelményeknek megfelelően.

A legalacsonyabb lépcsőfok (az első szint) vízszintes pozícióját a jármű építési tengelytávjának külső határán kell elhelyezni az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME C. mellékletében foglalt, az adott járműre vonatkozóan érvényes követelményeknek megfelelően.

Az 550 mm magas peronoknál normál üzem közben megálló járművekre vonatkozó b) követelmény:

A lépcsőfokoknak meg kell felelniük a 11. ábra követelményeinek és a következő értékeknek, amikor a jármű megáll a névleges pozíciójában:

 

δh mm

δv+ mm

δv- mm

egyenes, vízszintes pályán

200

230

160

300 m ívsugarú pályán

290

230

160

Az 760 mm magas peronoknál normál üzem közben megálló járművekre vonatkozó c) követelmény

A lépcsőfokoknak meg kell felelniük a 11. ábra követelményeinek és a következő értékeknek, amikor a jármű megáll a névleges pozíciójában:

 

δh mm

δv+ mm

δv- mm

egyenes, vízszintes pályán

200

230

160

300 m ívsugarú pályán

290

230

160

Mind a 760 mm magas, mind az 550 mm magas vagy annál alacsonyabb és két vagy több fel- és leszállási lépcsővel rendelkező peronoknál normál üzem közben megálló járművekre vonatkozó d) követelmény:

A fenti vonatkozó követelményeken kívül a lépcsőknek meg kell felelniük a 11. ábra követelményeinek és az alábbi értékeknek, amikor a jármű megáll a névleges helyén, 760 mm-es névleges peronmagasság mellett.

 

δh mm

δv+ mm

δv- mm

egyenes, vízszintes pályán

380

230

160

300 m ívsugarú pályán

470

230

160

Image

4.2.2.12.2.   Fel- és leszállásra szolgáló lépcsők

A fel- és leszállásra szolgáló összes lépcsőfoknak csúszásmentesnek kell lennie, és a nettó hasznos szélességének azonosnak kell lennie az ajtó szélességével.

A fel- és leszállásra szolgáló belső lépcsőknek legfeljebb 200 mm magasaknak és legalább 240 mm mélyeknek kell lenniük (járófelület) a lépcsőfokok függőleges szélei között. A lépcsőfokok emelkedési magasságának ezzel megegyezőnek kell lennie. Az első és utolsó lépcsőfokot a lépcsőfokok peremének elülső és felső felületén teljesen végigérő, 45–50 mm közötti szélességű, elütő színű csíkkal kell jelezni.

A lépcsőfokok magasságát legfeljebb 230 mm-re lehet növelni, ha az bizonyítottan eggyel csökkenti a szükséges lépcsőfokok számát. (Például ha egy 460 mm-es függőleges távolságot kell áthidalni, bizonyítható, hogy 230 mm magas lépcsőfokok használata 3-ról 2-re csökkenti a szükséges lépcsőfokok számát.)

A rögzített vagy mozgó külső lépcső legnagyobb magassága 230 mm lehet a lépcsőfokok között, és legalább 150 mm-es mélységgel kell rendelkeznie. Ha lépcsődeszka van felszerelve, és az az ajtóküszöb meghosszabbítása a járművön kívül, és nincs szintkülönbség a lépcsődeszka és a jármű padlója között, akkor az nem tekintendő lépcsőnek ezen előírás alkalmazásában. Az előtér és a jármű külsejének padlószintje között minimális, legfeljebb 60 mm-es szintesés is megengedett az ajtó vezetése és tömítése érdekében, és nem tekintendő lépcsőfoknak.

A jármű előterének legfeljebb 4 lépcsőfokkal kell megközelíthetőnek lennie, amelyek közül az egyik lehet külső.

4.2.2.12.3.   Fel- és leszállást segítő eszközök

4.2.2.12.3.1.   Általános tudnivalók

A fel- és leszállást segítő eszközöknek meg kell felelniük a következő táblázat követelményeinek:

A fel- és leszállást segítő eszköz használata

Nem megközelíthető a kerekesszéket használók számára

Mind a kerekesszéket használók, mind a többi utas számára elérhető

Csak a kerekesszéket használók számára elérhető

A fel- és leszállást segítő eszköz kategóriája*

Mozgatható lépcső

Rámpa

Felvonó

Egyéb eszközök

Hídelem

Egyéb eszközök

 

Egyéb eszközök

 

Általános követelmények az alábbiak szerint:

A. kategória

A. kategória

B. kategória

 

B. kategória

 

4.2.2.12.3.2.   A fel- és leszállást segítő eszközök elérhetősége a kerekesszéket használók számára

Amikor egy vonaton egy kerekesszékkel megközelíthető ajtónak nyitva kell lennie normál üzem közben egy olyan állomás peronján, amely akadálymentes útvonallal rendelkezik a 4.1.2.3.1. ponttal összhangban, fel- és leszállást segítő eszközt kell biztosítani az említett ajtó és a peron között a kerekesszékes utas fel- és leszállásának lehetővé tétele érdekében, kivéve, ha az említett ajtó küszöbe és a peron pereme közötti rés bizonyítottan nem nagyobb, mint vízszintesen 75 mm, függőlegesen pedig 50 mm.

A jármű jellemzői között fel kell tüntetni azon peronok peremének pozícióját, amellyel a járműre való fel- és leszállást segítő eszközök kompatibilisek az előző bekezdéssel összhangban.

Ha ugyanazon az útvonalon a járművek által használt, a kerekesszéket használók számára fel- és leszállást segítő eszközökkel felszerelt állomások közötti távolság nem haladja meg a 30 km-t, nem kötelező, hogy a járműveken legyenek ilyen segédeszközök.

A felelős pályahálózat-működtető (vagy állomásüzemeltető(k), ha ezek a felelős szervek) és a vasúti társaság megállapodik a fel- és leszállást segítő eszközök kezeléséről a nemzetközi vasúti utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló (EK) 1371/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban annak megállapítása érdekében, hogy melyik fél felelős a fel- és leszállást segítő eszközök biztosításáért. A pályahálózat-működtető (vagy az állomásüzemeltető(k)) és a vasúti társaság biztosítja, hogy a felelősségek általuk egyeztetett megosztása a leginkább működőképes átfogó megoldás.

Az ilyen megállapodások meghatározzák

az állomások azon peronjait, ahol a pályahálózat-működtetőnek vagy az állomásüzemeltetőnek fel- és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók,

az állomások azon peronjait, ahol a vasúti társaságnak fel- és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók,

azokat a járműveket, ahol a vasúti társaságnak fel- és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és az állomások azon peronjait, amelyekkel ezek használhatók,

a vonatok megállítására vonatkozóan a 4.1.2.19. szakasznak (a kerekesszéket használók fel- és leszállást segítő eszközeinek területe) való megfelelés érdekében meghatározott szabályokat.

A vasúti társaság a biztonságirányítási rendszerében megjelöli, melyek az ilyen megállapodások szerinti kötelezettségei, és hogy hogyan szándékozik megfelelni azoknak.

A pályahálózat-működtető a biztonságirányítási rendszerében megjelöli, melyek az ilyen megállapodások szerinti kötelezettségei, és hogy hogyan szándékozik megfelelni azoknak.

A fenti bekezdésekben a peronokat működtető állomásüzemeltető tekintendő pályahálózat-működtetőnek a 91/440/EGK irányelv 3. cikke szerint: az infrastruktúra meghatározása és a 2598/70/EGK rendelet.

4.2.2.12.3.3.   Az A. kategóriára vonatkozó általános követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

A berendezésnek maradandó alakváltozás nélkül ki kell bírnia 2 kN lefelé irányuló koncentrált függőleges terhelést a hasznos járófelület bármely pontjának 100 × 200 mm-es területén;

A berendezésnek a hasznos járófelületén jelentős maradandó alakváltozás nélkül ki kell bírnia 4 kN lefelé irányuló elosztott függőleges terhelést lépéshossz-méterenként.

Megfelelő mechanizmust kell felszerelni a berendezés stabilitásának biztosítására használati és használaton kívüli pozícióban.

A berendezés felületének csúszásmentesnek kell lennie, és a nettó hasznos szélességének azonosnak kell lennie az ajtó szélességével.

A berendezést fel kell szerelni olyan eszközzel, amely képes az adott lépcsőfok mozgásának leállítására, ha annak elülső széle mozgás közben hozzáér bármely tárgyhoz vagy személyhez.

A berendezés által gyakorolt legnagyobb erőnek meg kell felelnie a következőknek:

A berendezés által működés közben gyakorolt legnagyobb erő nyitási irányban nem haladhatja meg a 300 N csúcsértéket, amikor akadálynak ütközik.

Amennyiben várható, hogy az utasok egy függőlegesen mozgó berendezésre állnak a járművön belül, a lépcsőnek nem szabad működnie a lépcső felületének bármely 80 mm átmérőjű területére gyakorolt 150 N függőleges erő mellett.

A berendezésnek tartalmaznia kell egy vészhelyzeti módszert az üzembe és üzemen kívül helyezésre, ha a lépcső áramellátása megszűnik.

4.2.2.12.3.4.   A B. kategóriára vonatkozó általános követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények:

Ha az állomásokon fel- és leszállást segítő eszközök találhatók, azokon el kell férnie egy, az M. mellékletben részletezett jellemzőjű kerekesszéknek.

A berendezés felületének csúszásmentesnek kell lennie, és legalább 760 mm nettó hasznos szélességgel kell rendelkeznie a felvonók kivételével, ahol 720 mm megengedett. Ha a lap 900 mm-nél keskenyebb, mindkét oldalon megemelt peremmel kell rendelkeznie, nehogy a mozgást segítő eszköz kerekei lecsússzanak róla.

Az eszköznek legalább 300 kg teherbírásúnak kell lennie a rámpa közepén, egy 660 × 660 mm-es területen elosztva.

4.2.2.12.3.5.   A mozgatható lépcsőkre vonatkozó különös követelmények

A mozgatható lépcső a járműbe épített teljesen automatikus működésű eszköz, amelyet az ajtó nyitása és zárása aktivál.

Megengedett mozgatható lépcsők használata, feltéve, ha azok megfelelnek a jármű kiválasztott építési nyomtávjával kapcsolatos, az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME C. melléklete szerinti követelményeknek.

A nyomtáv-méretezési szabályok által megengedett mértéken túlnyúló mozgatható lépcső esetén a vonatnak mozgásképtelennek kell lennie a lépcső kinyújtásakor.

A mozgatható lépcső kinyúlásának be kell fejeződnie, mielőtt az ajtó kinyílása lehetővé tenné az utasoknak az áthaladást, és fordítva, a lépcső visszahúzódása csak akkor kezdődhet meg, ha az ajtó kinyílása már nem teszi lehetővé mozgáskorlátozott utasok áthaladását.

4.2.2.12.3.6.   A mozgatható rámpákra vonatkozó különös követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Úgy kell megtervezni a személyzet által manuálisan működtetett eszközt, hogy biztonságos legyen, és minimális erővel lehessen működtetni.

Ha a fel- és leszállást segítő berendezés elektromos működésű, a fel- és leszállást segítő eszköznek rendelkeznie kell vészhelyzeti manuális működtetéssel áramkimaradás esetére. Az ilyen működtetésnek az eszközt használók és a kezelők számára veszélytelennek kell lennie.

A megközelítési rámpát vagy a személyzetnek kell manuálisan pozícióba állítania, akár az állomás peronján, akár a vonaton történik a tárolása, vagy félautomata módon, a személyzet vagy az utas által mechanikusan kell üzembe helyezni.

A rámpa felületének csúszásmentesnek kell lennie, és legalább 760 mm effektív szabad szélességgel kell rendelkeznie.

A rámpák peremeit mindkét szélükön meg kell emelni, nehogy a mozgást segítő eszköz kerekei lecsússzanak róla.

A rámpa két végén lévő kiállásokat le kell kerekíteni, és nem lehetnek 20 mm-nél magasabbak. Elütő színű veszélyjelző csíkokkal kell rendelkezniük.

Amikor fel- vagy leszállásra használják, a rámpát rögzíteni kell, hogy ne mozduljon el a terhelésváltozás miatt.

Biztonságos tárolóhelyről kell gondoskodni annak biztosítása érdekében, hogy a használaton kívüli rámpák, a mozgathatókat is ideértve, ne ütközzenek az utas kerekesszékével vagy mozgást segítő eszközével, illetve hirtelen fékezéskor ne jelentsenek veszélyt az utasra nézve.

A rámpa legnagyobb lejtése 10,2 fok (18 %) lehet. A legnagyobb érték esetén az utasnak segítségre lehet szüksége.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Biztonságos tárolóhelyről kell gondoskodni annak biztosítása érdekében, hogy a használaton kívüli rámpák, a mozgathatókat is ideértve, ne ütközzenek az utas kerekesszékével vagy mozgást segítő eszközével, illetve hirtelen fékezéskor ne jelentsenek veszélyt az utasra nézve.

4.2.2.12.3.7.   A félautomata rámpákra vonatkozó különös követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

A félautomata rámpákat fel kell szerelni olyan eszközzel, amely képes az adott lépcsőfok mozgásának leállítására, ha annak elülső széle mozgás közben hozzáér bármely tárgyhoz vagy személyhez.

A rámpa legnagyobb lejtése 10,2 fok (18 %) lehet. A legnagyobb érték esetén az utasnak segítségre lehet szüksége.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Vezérlő útján kell biztosítani, hogy a jármű ne mozoghasson, amikor a félautomata rámpa nincs használaton kívül.

4.2.2.12.3.8.   A hídelemekre vonatkozó különös követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

A hídelem a járműbe épített teljesen automatikus működésű eszköz, amelyet az ajtó nyitása és zárása aktivál. Vízszintes marad anélkül, hogy az állomás peronja alátámasztaná.

4.2.2.12.3.9.   A vonatra szerelt felvonókra vonatkozó különös követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

A vonatra szerelt felvonó a jármű ajtajába épített eszköz, amelyet a vonatszemélyzetnek kell üzembe helyeznie. A rendszernek képesnek kell lennie leküzdeni a jármű padlója és az állomás peronja közötti maximális szintkülönbséget a működtetés helyén.

Vonatra szerelt felvonó használata esetén annak meg kell felelnie a következőknek:

Ahol van, a felvonó üzembe és üzemen kívül helyezésére, talajszintre engedésére és felemelésére szolgáló működtető eszközöket a kezelő folyamatos manuális nyomásával kell működtetni, és nem szabad, hogy lehetőség legyen a felvonó helytelen sorrendű működtetésére, amikor az foglalt.

A felvonónak áramkimaradás esetére vészhelyzeti lehetőséget kell biztosítania az üzembe helyezésre és a talajszintre engedésre, ha foglalt, és a felemelésre és üzemen kívül helyezésre, ha üres.

A felvonó padlójának egyetlen része sem mozoghat 150 mm/s-nál nagyobb sebességgel a benne tartózkodó leengedésekor és felemelésekor, és 300 mm/s-nál nagyobb sebességgel üzembe vagy üzemen kívül helyezés közben (kivéve, ha az manuálisan történik). Foglalt állapotban a felvonó padlójának legnagyobb vízszintes és függőleges gyorsulása nem haladhatja meg a 0,3 g-t.

A felvonó padlóját akadályokkal kell ellátni, nehogy a kerekesszék bármelyik kereke leguruljon róla működés közben.

Egy mozgatható akadálynak vagy állandó konstrukciós elemnek meg kell akadályoznia, hogy a kerekesszék átguruljon a járműhöz legközelebbi peremen, amíg a felvonó nincs teljesen megemelt pozícióban.

Legalább 25 mm magas akadállyal kell ellátni a felvonó padlójának minden olyan oldalát, amely megemelt pozícióban túlnyúlik a járművön. Az ilyen akadályok nem akadályozhatják a folyosóra való be- és kihajtási manővereket.

A felvonó talajra engedett állapotában rakodórámpaként funkcionáló rakodóperem akadályának (a külső akadálynak) elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megemelt vagy lezárt állapotban megakadályozza az elektromos kerekesszéket abban, hogy átguruljon rajta vagy tönkretegye azt, vagy erre kiegészítő rendszert kell biztosítani.

A felvonónak lehetővé kell tennie, hogy a kerekesszék befelé vagy kifelé nézzen.

Biztonságos tárolórendszerről kell gondoskodni, hogy a használaton kívüli felvonó ne akadályozza az utas kerekesszékét vagy mozgást segítő eszközét, és ne jelentsen veszélyt az utasokra nézve.

Amikor a felvonó használaton kívüli helyzetben van, az ajtó legkisebb hasznos szélességének 800 mm-nek kell lennie.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

A felvonónak biztosítania kell, hogy a jármű ne legyen mozgatható, ha a felvonó használatban van.

4.2.3.   A interfészek működési és műszaki előírásai

Mivel jelenleg nem létezik a hagyományos vasútra vonatkozó ÁME az utasszállító járművek és infrastruktúra esetében, ez a szakasz nyitott pont marad.

Nincs interfész az Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek alrendszer felé.

Az Üzemeltetés alrendszerrel való interfész leírása az „Üzemeltetési szabályok” című 4.1.4. részben található.

4.2.4.   Üzemeltetési szabályok

Az alábbi üzemeltetési szabályok nem képezik részét a járművek értékelésének.

Ezen ÁME nem határoz meg üzemeltetési szabályokat a veszélyhelyzetek esetén történő evakuálásra vonatkozóan, hanem csak a vonatkozó műszaki követelményeket tartalmazza. A járművekre vonatkozó műszaki követelmények célja az összes utas, köztük a mozgáskorlátozott személyek evakuálásának megkönnyítése.

A 3. szakaszban szereplő alapvető követelmények fényében a Járművek alrendszerre vonatkozó, ezen ÁME által az 1.1. szakaszban definiált műszaki hatály szerint érintett üzemeltetési szabályok a következők:

Általános tudnivalók

A vasúti társaságnak írásban rögzített politikával kell rendelkeznie, amely biztosítja, hogy az utasokat kiszolgáló járművei a teljes üzemidőben ezen ÁME műszaki követelményeinek megfelelően elérhetőek a mozgáskorlátozott személyek minden kategóriája számára. Továbbá a politikának kompatibilisnek kell lennie adott esetben a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető szabályzatával (lásd: 4.2.4. szakasz). A politikát a személyzetnek szóló megfelelő tájékoztatással, eljárásokkal és képzéssel kell megvalósítani. A járművekre vonatkozó politikának nem kizárólagosan tartalmaznia kell a következő helyzetekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat:

A megkülönböztetett ülések megközelítése és lefoglalása

A „megkülönböztetett” besorolású ülések esetében két állapot létezik: (i) nem lefoglalt és (ii) lefoglalt (lásd: 4.2.2.2.1. szakasz). Az (i) esetben az üzemeltetési szabályok a többi utas felé irányulnak (azaz jelzés történik), miáltal arra kérik őket, hogy biztosítsanak elsőbbséget a mozgáskorlátozott személyek minden kategóriájának, akik jogosultak az ilyen ülések használatára, és hogy a foglalt megkülönböztetett üléseket adott esetben át kell adni. A (ii) esetben a vasúti társaságnak üzemeltetési szabályokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a jegyfoglalási rendszer méltányos legyen a mozgássérült személyekkel szemben. Az ilyen szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a megkülönböztetett ülések csak mozgáskorlátozott személyek által legyenek lefoglalhatók az indulás előtt meghatározott felszabadítási időszakig. Ennek lehetőséget kell biztosítania arra is, hogy a segítő kutyával rendelkező személyek két helyet foglalhassanak le – egyet a mozgáskorlátozott személy, egyet pedig a kutya részére. Ezen időpont után a megkülönböztetett üléseket a teljes utazóközönség számára hozzáférhetővé teszik, a mozgáskorlátozott személyeket is ideértve.

A segítő kutyák szállítása

Üzemeltetési szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a segítő kutyával utazó mozgáskorlátozott személynek ne kelljen pótdíjat fizetnie.

A kerekesszékek számára fenntartott helyek megközelítése és lefoglalása

A megkülönböztetett ülések megközelítésére és lefoglalására vonatkozó fenti szabályokat a kerekesszékek számára fenntartott helyekre is alkalmazni kell (lásd: 4.2.2.3. szakasz), kivéve, ha a kerekesszéket használók a mozgáskorlátozott személyek egyetlen elsőbbséget élvező kategóriája. Emellett az üzemeltetési szabályoknak rendelkezniük kell a kísérő (nem mozgáskorlátozott) személyek (i) nem lefoglalt és (ii) lefoglalt üléseiről a kerekesszék számára fenntartott hely mellett vagy azzal szemben. A lehajtható ülések segítségével a kerekesszékek számára fenntartott helyek univerzális ülőhelyekké alakíthatók át.

Az univerzális hálófülkék megközelítése és lefoglalása

A megkülönböztetett ülésekre vonatkozó fenti foglalási szabályokat az univerzális hálófülkékre is alkalmazni kell (lásd: 4.2.2.3. szakasz). Az üzemeltetési szabályoknak azonban meg kell akadályozniuk az univerzális hálófülkék foglalás nélküli használatát (azaz mindig előzetes foglalásra van szükség).

A kerekesszékek számára fenntartott helyek riasztója (Riasztórendszer a kerekesszéket használó számára)

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a vonatszemélyzet megfelelő reakciójára és cselekvésére vonatkozóan, ha aktiválják a kerekesszék számára fenntartott helyen lévő riasztót (lásd: 4.2.2.3.).

A külső ajtók vonatszemélyzet általi aktiválása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a külső ajtók vonatszemélyzet általi aktiválási folyamatára vonatkozóan az összes utas (köztük a mozgáskorlátozott személyek) biztonsága érdekében (lásd: 4.2.2.4.1.).

Vonatszemélyzet – Riasztórendszer az univerzális mosdókban

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a vonatszemélyzet megfelelő reakciójára és cselekvésére vonatkozóan, ha a mozgáskorlátozottakat is beleértve bármelyik utas aktiválja az univerzális mosdóban lévő riasztót (lásd: 4.2.2.6.3.).

Hangos biztonsági utasítások vészhelyzet esetén

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a hangos biztonsági utasításoknak vészhelyzetben az utasok számára történő továbbítása érdekében (lásd: 4.2.2.8.1.). E szabályoknak tartalmazniuk kell az utasítások jellegét és azok továbbítását.

Vizuális tájékoztatás – A hirdetések szabályozása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak elkerülése érdekében, hogy a hirdetések elvonják azt utasok figyelmét a vizuális információkról (lásd: 4.2.2.8.2. szakasz). Ezek a szabályok a hirdetések relatív elhelyezésére, méreteire és megvilágítására vonatkoznak.

Automatikus tájékoztató rendszerek – A téves vagy félrevezető tájékoztatás manuális helyesbítése

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a téves automatikus tájékoztatás vonatszemélyzet általi ellenőrzésére és helyesbíthetőségére (lásd: 4.2.2.8. szakasz).

A végállomás és a következő megállóhely bejelentésére vonatkozó szabályok

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a következő megállóhelyet legkésőbb 2 perccel a megérkezést megelőzően bejelentsék (lásd: 4.2.2.8. szakasz).

A vonaton a tájékoztatásra használt nyelv

A vonaton elhangzó tájékoztatás lehet előre felvett vagy élőbeszéd. Mindkét esetben üzemeltetési szabályokat kell létrehozni az alkalmazott nyelv igazolására, kellő tekintettel az útvonal(ak)on jellemzően utazó utasok nemzetiségi összetételére beszélt nyelv(ek) tekintetében (lásd: 4.2.2.8. szakasz).

A hálófülkében lévő riasztórendszer

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a vonatszemélyzet megfelelő reakciójára és cselekvésére vonatkozóan, ha a mozgáskorlátozottakat is beleértve bármelyik utas aktiválja a hálófülkében lévő riasztót (lásd: 4.2.2.11.).

A vonat összetételére vonatkozó szabályok, amelyek lehetővé teszik a kerekesszékes fel- és leszállást segítő eszközök használatát a peronok kialakításának megfelelően

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek oly módon veszik figyelembe a vonatok változó összetételét, hogy biztonságos zónákat lehessen megállapítani a kerekesszékes fel- és leszállást segítő eszközök használatához a vonatok megállási pontjai tekintetében.

A manuális és elektromos kerekesszékek fel- és leszállást segítő eszközeinek biztonságossága

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a fel- és leszállást segítő eszközöknek a vonat vagy az állomás személyzete általi működtetésére vonatkozóan. Manuális eszközök esetében eljárásoknak kell biztosítaniuk, hogy a személyzet részéről minimális fizikai erőfeszítés legyen szükséges. Elektromos eszközök esetében eljárásoknak kell biztosítaniuk a hibátlan vészhelyzeti működést áramkimaradás esetére. Üzemeltetési szabályt kell megállapítani a kerekesszék-felvonókra szerelt eltávolítható korlátoknak a vonat vagy az állomás személyzete általi működtetésére vonatkozóan.

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a vonat vagy az állomás személyzete biztonságosan működtetni tudja a fel- és leszállást segítő rámpákat azok üzembe és üzemen kívül helyezése, rögzítése, megemelése és lesüllyesztése tekintetében.

Segítségnyújtás a kerekesszéket használóknak

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tudatában legyen annak, hogy a kerekesszéket használóknak segítségre lehet szükségük a vonatra való fel- és leszálláshoz, és szükség esetén biztosítania kell az ilyen segítséget.

Lehetséges, hogy a mozgáskorlátozott személyeknek előre be kell jelenteniük az ilyen segítségnyújtás iránti igényüket, hogy legyen rendelkezésre álló képzett személyzet.

Peronok – A kerekesszékes fel- és leszállást segítő eszközök működési területe

A vasúti társaság és a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető együttesen határozza meg a peronnak azt a területét, ahol az eszközt valószínűleg használni fogják, és igazolják annak alkalmasságát. Ennek a területnek kompatibilisnek kell lennie azokkal a meglévő peronokkal, ahol a vonat valószínűleg megáll.

A fentiek következménye, hogy a vonat megállási pontját egyes esetekben módosítani kell a követelménynek való megfelelés érdekében.

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek figyelembe veszik a vonatok összetételének változásait (lásd: 4.1.2.19. rész) oly módon, hogy a vonatok megállási pontja a fel- és leszállást segítő eszköz működési területéhez képest legyen meghatározható.

A mozgatható lépcső vészhelyzeti üzembe helyezése

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a hídelemek vészhelyzeti üzembe és üzemen kívül helyezésére vonatkozóan áramkimaradás esetére.

Tolószékek szállítása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a tolószékek szállítására vonatkozóan.

Poggyászok szállítása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a poggyászok szállítására vonatkozóan.

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-nek megfelelő és nem megfelelő járművekből összeállított szerelvények üzemeltetése

Amikor megfelelő és nem megfelelő járművekből állítanak össze vonatszerelvényt, üzemeltetési eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a vonaton legalább két olyan kerekesszék számára kialakított hely legyen, amely megfelel a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-nek. Azt is biztosítani kell, hogy ha a vonaton vannak mosdók, a kerekesszéket használó személy meg tudjon közelíteni egy univerzális mosdót.

Az ilyen járműkombinációk esetében eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy az útvonalról szól hangos tájékoztatás minden járművön hallható legyen.

Elfogadható, hogy a dinamikus tájékoztató rendszerek és a kerekesszékek számára szolgáló helyek, illetve az univerzális mosdók riasztórendszerei nem biztos, hogy teljes mértékben működnek ilyen körülmények között.

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-nek megfelelő járművekből összeállított vonatok

Amikor a 6.2.7. szakasszal összhangban egyenként értékelt járművekből vonatokat állítanak össze, üzemeltetési szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a teljes vonat megfeleljen ezen ÁME 4.2. pontja vonatkozó szakaszainak.

4.2.5.   Karbantartási szabályok

A 3. szakaszban szereplő alapvető követelmények fényében a Járművek alrendszerre vonatkozó, ezen ÁME által az 1.1. szakaszban definiált műszaki hatály szerint érintett karbantartási szabályok a következők:

Ha a mozgáskorlátozott személyek által használható valamely berendezés meghibásodik (a tapintható jelzéseket is ideértve), a vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy eljárások legyenek érvényben a berendezésnek az esemény bejelentésétől számított 6 munkanapon belüli megjavítása vagy cseréje érdekében.

4.2.6.   Szakmai képesítések

Ezen ÁME hatálya alá tartozó, az 1.1. pontban meghatározott műszaki hatály és az üzemeltetési szabályokat felsoroló 4.1.4. pont szerinti járművek alrendszer működtetéséért és karbantartásáért felelős személyzet szakmai képesítései a következők:

A vonatkísérési feladatokat ellátó, az állomáson az utasoknak szolgáltatásokat és segítséget nyújtó és jegyértékesítő személyzet szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékkal szembeni tudatosságra és egyenlőségre, ideértve a mozgáskorlátozott személyek egyes kategóriáinak konkrét igényeit.

A vonatok karbantartásáért és üzemeltetéséért felelős mérnökök és vezetők szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékkal szembeni tudatosságra és egyenlőségre, ideértve a mozgáskorlátozott személyek egyes kategóriáinak konkrét igényeit.

4.2.7.   Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Ezen ÁME alkalmazási területén nincsenek meghatározott követelmények sem a járművek alrendszer üzemeltetéséért felelős személyzet, sem ezen ÁME végrehajtásának egészségvédelmi és biztonsági feltételeire vonatkozóan.

4.2.8.   Járműnyilvántartás

Az járműnyilvántartásra ezen ÁME alapján vonatkozó követelmények az alábbiakban olvashatók.

A járműnyilvántartásnak tartalmaznia kell a következő általános adatokat minden típusú jármű vonatkozásában:

A jármű típusának általános leírása (ideértve a legnagyobb üzemi sebességet és a rögzített ülések számát);

A járművet üzemeltető vasúti társaság és – ha eltérő – a jármű tulajdonosa;

A járművet ezen ÁME szerint jóváhagyó tagállam;

A jármű osztályának száma és járműazonosítója;

A jármű építője;

A jármű nyilvános utasforgalmi szolgálatának kezdőnapja;

Azok az útvonalak, amelyeken a jármű üzemeltetése megengedett;

A jármű ezen ÁME-nek való megfelelőségéről szóló nyilatkozat kelte;

A megfelelőséget tanúsító bejelentett szervezet neve;

Az(ok) a járművekből álló vonatszerelvény(ek), amelyek működése összhangban van ezen ÁME-vel;

Az egyes járművek mellett ezen felül fel kell sorolni és ismertetni a következő jellemzőket ezen ÁME vonatkozó pontjai tekintetében az alábbiak szerint:

A megkülönböztetett ülések száma, a 4.2.2.2. ponttal összhangban;

A kerekesszékek számára fenntartott helyek száma, a 4.2.2.3. ponttal összhangban;

A mosdók száma, a 4.2.2.6. ponttal összhangban;

A kerekesszékkel megközelíthető hálófülkék száma, ha vannak, a 4.2.2.11. ponttal összhangban;

A jármű padlómagassága és a járműre való fel- és leszállásra szolgáló összes lépcső pozíciója a 4.2.2.12.1., a 4.2.2.12.2. és a 4.2.2.12.3. ponttal összhangban;

Azok a peronmagasságok, amelyekkel kompatibilisnek tervezték a járművet (a különleges eseteket is ideértve), a 4.2.2.12.1. ponttal összhangban;

Az összes beépített fel- és leszállást segítő eszköz leírása, ha van, a 4.2.2.12.4. ponttal összhangban;

Az összes olyan mozgatható fel- és leszállást segítő eszköz leírása, amelyet magától értetődően a járművön szállítanak, a 4.2.2.12.4. ponttal összhangban.

Ahol nemzeti szabályokat alkalmaznak ezen ÁME-nek való megfelelés kialakítása érdekében, a vonatkozó szabályoknál és rendelkezéseknél hivatkozni kell a nyilvántartás vonatkozó elemére.

Ha megváltozik a bejegyzés szerinti tagállam, az eredeti bejegyzés szerinti állam átadja az adott jármű ezen ÁME-vel kapcsolatos járműnyilvántartását az új bejegyzés szerinti államnak.

A járműnyilvántartásban szereplő adatokra az alábbiaknak van szüksége:

Az a tagállam, amely megerősíti, hogy a jármű megfelel ezen ÁME követelményeinek;

Az a pályahálózat-működtető, amely megerősíti, hogy a jármű kompatibilis azzal az infrastruktúrával, amelyen való működésre szánják;

Az a vasúti társaság, amely megerősíti, hogy a jármű megfelel a követelményeinek.

4.3.   Ezen ÁME-ben használt fogalmak meghatározása

Tenyérrel működtetett

A „tenyérrel működtetett” kifejezés azt jelenti, hogy az eszköznek kézfejjel vagy a kéz bármely részével működtethetőnek kell lennie üzemi pozícióban anélkül, hogy szét kellene nyitni az ujjakat. A tervezési igény az, hogy az ízületeket érintő fájdalmas állapotoktól, például ízületi gyulladástól (arthritis) szenvedő utasok nem biztos, hogy bármilyen erőt is ki tudnak fejteni egyetlen ujjbeggyel (és valószínűleg kényelmetlenséget vagy fájdalmat tapasztalnak, ha ezt megteszik). Sokan nem is képesek ehhez szétnyitni az ujjaikat.

Színbeli elütés (kontraszt)

Amikor két egymás melletti felületre visznek fel színt a kellő kontraszt eléréséhez, a színek közötti elütést azok fényvisszaverési értéke, árnyalata és telítettsége határozza meg.

Ezen ÁME alkalmazásában a „színbeli elütést” a diffúz fényvisszaverési érték határozza meg, de ez fokozható a színárnyalat és a telítettség változtatásával.

„A diffúz fényvisszaverési érték szerinti színbeli elütés” a felületek következő képlettel leírt kontrasztját jelenti:

Formula

K

=

kontraszt

L0

=

a tárgy diffúz fényvisszaverési értéke.

Lh

=

a háttér vagy a szomszédos felület diffúz fényvisszaverési értéke.

Amikor ezen ÁME színbeli elütést ír elő, a legkisebb értéknek K = 0,3-nek kell lennie.

Ahol az L a visszavert diffúz fény erőssége a felület valamely elemétől bármely irányban, osztva az elem azonos irányba néző területével.

A piros és a zöld színek együtt nem használhatók kontraszt létrehozására.

A diffúz fényvisszaverési értéket európai vagy nemzeti szabványokkal összhangban kell mérni.

A színárnyalatbeli elütés mértékét a két szín színspektrumon való közelsége határozza meg oly módon, hogy a spektrumon egymáshoz közel lévő színek kevésbé ütnek el egymástól, mint a távolabb lévők.

A telítettség értéke bármely színdefinícióban az intenzitást és a telítettség szintjét jelzi. Minél telítettebb egy szín, annál nagyobb az intenzitása.

Első lépcsőfok

Az „első lépcsőfok” a járműnek azt az első lépcsőfokát jelenti, amelyet az utasok a járműre való fel- és leszállásra használnak. Normál esetben ez a peron széléhez legközelebb lévő lépcsőfok. Ez lehet rögzített, vagy mozgatható.

Csúszásmentes

A „csúszásmentes” jelentése, hogy bármely felületi burkolatnak kellően érdesnek vagy más módon kialakítottnak kell lennie, hogy a felület és a személy cipőtalpa vagy a mozgást segítő eszköz közötti súrlódás elfogadható szintű maradjon mind nedves, mind száraz körülmények között.

Megjegyzendő, hogy nincs egységes vagy általánosan elfogadott rendszer a súrlódási együttható meghatározására a padlófelületek csúszásmentességének meghatározásakor.

A járművek esetében ezért elég azt bizonyítani – nemzetileg vagy nemzetközileg elismert vizsgálati módszerrel mérve –, hogy a kijelölt „csúszásmentes” felület és egy gumitalpú cipő közötti statikus súrlódási együttható legalább 0,35 értéket ér el akkor is, amikor a felületet tiszta vízzel megnedvesítik. A vizsgálatban használt gumi minőségét fel kell tüntetni a vizsgálati eredményekben, és annak reprezentatívnak kell lennie az Európai Unió tagállamaiban mindennapi viseletre értékesített cipők gyártása során felhasznált anyag szempontjából.

Az infrastruktúra esetében az egyenértékű kijelölt felületekre vonatkozó nemzeti szabályozás az irányadó.

„Tapintható jelzések” és „tapintható kezelőszervek”

A „tapintható jelzések” és „tapintható kezelőszervek” kiálló piktogramokat, karaktereket vagy Braille-írást tartalmazó jelzések vagy kezelőszervek. A tapintható piktogramokat és karaktereket legalább 0,5 mm-rel a felület fölé kell emelni, nem szabad bevésni, és szögletes szélűnek (azaz nem lekerekítettek vagy élesek) kell lenniük.

A karaktereknek vagy a piktogramoknak olyan távolságra kell lenniük egymástól, hogy a kiálló betű, szám vagy szimbólum mindkét oldala egyetlen tapintással érzékelhető legyen.

A karakterek és a számok minimális magassága 15 mm.

Ahol Braille-írást használnak, a szabványos nemzeti Braille-karaktereket kell alkalmazni. A Braille-pontoknak lekerekítetteknek kell lenniük. Az I. szintű Braille-írást kell használni egyszavas feliratokhoz, és iránymutatót kell alkalmazni.

Állomásüzemeltető

Az állomásüzemeltető az állomás mindennapi kezeléséért felelős személy. Ezt a feladatot elláthatja a vasúti társaság, a pályahálózat-működtető vagy harmadik személy.

Biztonsági tájékoztatás

A biztonsági tájékoztatás az utasoknak adott olyan tájékoztatás, amely lehetővé teszi számukra, hogy előre tudják, hogyan viselkedjenek vészhelyzet esetén.

Biztonsági utasítások

A biztonsági utasítások az utasoknak vészhelyzet esetén annak érdekében adott utasítások, hogy megértsék, mit kell tenniük.

Közlekedő

A közlekedő az az akadálymentes tér, amely lehetővé teszi a járművön belüli mozgást a 4. fejezetben említett helyekhez.

Átjáró

Az átjáró az a terület, amelyen keresztül az utasok átmehetnek a vonat egyik járművéből a másikba.

5.   KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.   Meghatározás

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 2. cikkének d) pontja szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek „a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelem-csoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal”.

5.2.   Innovatív megoldások

Az ezen ÁME 4. szakaszában kijelentettek szerint az innovatív megoldások új előírásokat, illetve új értékelési módszereket igényelnek. Ezeket az előírásokat és értékelési módszereket a 6.1.3. szakaszban leírt módszerrel kell kidolgozni.

5.3.   A rendszerelemek felsorolása

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv vonatkozó rendelkezései foglalkoznak, és ezek az alábbiakban felsorolva találhatók.

5.3.1.   Infrastruktúra

Az alábbi elemek tekinthetők az infrastruktúra kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek:

 

Vizuális utastájékoztató berendezés

 

Fel- és leszállást segítő eszközök

 

Nyomógombok

 

Pelenkázóhely

 

Tapintható jelzések