Help Print this page 

Document 32007R0614

Title and reference
Az Európai Parlament és a Tanács 614/2007/EK rendelete ( 2007. május 23. ) a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) - A Bizottság nyilatkozata
  • No longer in force
OJ L 149, 9.6.2007, p. 1–17 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 15 Volume 001 P. 170 - 185

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2007/614/oj
Multilingual display
Text

9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 614/2007/EK RENDELETE

(2007. május 23.)

a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3) az egyeztető bizottság által 2007. május 8-án jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1)

A környezetvédelem az Európai Unió fenntartható fejlődésének egyik legfőbb aspektusa. Ez elsődleges a közösségi társfinanszírozás szempontjából, és elsősorban a Közösség horizontális pénzügyi eszközeiből kell finanszírozni, beleértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot, a versenyképességi és innovációs keretprogramot, az Európai Halászati Alapot valamint a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramot.

(2)

Ezek a közösségi pénzügyi eszközök nem terjednek ki valamennyi környezetvédelmi prioritásra. Ezért van szükség a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközre (LIFE+), amely a közösségi környezetvédelmi politika és a jogszabályok – különösen a 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (4) megállapított hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program (6. EAP) célkitűzéseinek – kidolgozásához és végrehajtásához nyújt különleges támogatást.

(3)

A támogatást az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5) összhangban, támogatási megállapodások és közbeszerzési szerződések révén kell nyújtani.

(4)

A LIFE+ keretében finanszírozott projekteknek a közösségi alapok legmegfelelőbb felhasználása biztosításának érdekében jogosultsági kritériumoknak kell megfelelniük az európai hozzáadott érték biztosításának, valamint az ismétlődő tevékenységek –– mint a napi működés –– finanszírozása elkerülésének érdekében. Ez nem akadályozhatja az innovációs vagy demonstrációs projektek finanszírozását.

(5)

A természet és a biodiverzitás területén a közösségi politika és jogszabályok végrehajtása önmagában keretet biztosít az európai hozzáadott érték számára. A legjobb gyakorlatnak vagy a demonstrációs projekteknek –– beleértve a Natura 2000 területek kezelésével és kijelölésével kapcsolatosakat –– a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvvel (6) és a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvvel (7) összhangban a LIFE+ keretében közösségi finanszírozásra jogosultaknak kell lenniük, kivéve, ha egyéb közösségi pénzügyi eszközök keretében már finanszírozásra jogosultak.

(6)

Intézkedéseket kell kidolgozni a Natura 2000 hálózat megfelelő finanszírozásának biztosítására, ideértve a közösségi társfinanszírozást. Mivel e rendelet célja csak a Natura 2000 helyszínek irányításához kapcsolódó legjobb gyakorlatok vagy demonstrációs projektek finanszírozása, a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy más eszközökön keresztül elegendő pénzeszköz álljon rendelkezésre a hálózat irányítására, amelynek éves költségét 2004-ben megközelítőleg 6 100 millió EUR-ra becsülték.

(7)

A közösségi környezetvédelmi célkitűzésekhez kapcsolódó innovatív vagy demonstrációs projekteknek–– többek között a legjobb gyakorlatok, know-how-k vagy technológiák kidolgozása vagy terjesztése területén –– valamint a környezettudatosságot erősítő kampányokat és az erdőtüzek megelőzésére irányuló kezdeményezésekben résztvevők különleges képzését segítő projekteknek a LIFE+ keretében közösségi finanszírozásra jogosultaknak kell lenniük, kivéve, ha egyéb közösségi pénzügyi eszközök keretében már finanszírozásra jogosultak.

(8)

Az erdők és a környezeti kölcsönhatások széles körű, összehangolt, átfogó és hosszú távú monitoringjához kapcsolódó közösségi célkitűzések kidolgozását és végrehajtását segítő projekteknek a LIFE+ keretében közösségi finanszírozásra jogosultaknak kell lenniük, kivéve, ha egyéb közösségi pénzügyi eszközök keretében már finanszírozásra jogosultak.

(9)

A 6. EAP keretében a politika hatékony kidolgozása és végrehajtása által támasztott kihívással csak a következők támogatása révén lehet szembenézni: a legjobb gyakorlat vagy a közösségi környezetvédelmi politika kidolgozását és végrehajtását segítő demonstrációs projektek; innovatív szakpolitikai megközelítések, technológiák, módszerek és eszközök bemutatása; a tudásbázis konszolidációja; a végrehajtási kapacitás kifejlesztése; a jó kormányzás előmozdítása, a hálózatépítés elősegítése, a kölcsönös tanulás és a legjobb gyakorlatok cseréje; valamint az információ fokozott terjesztése, a tudatosság erősítése és a kommunikáció. Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatásnak ezért hozzá kell járulnia a környezetvédelmi politika és jogszabályok kidolgozásához, végrehajtásához, monitoringjához és értékeléséhez, valamint a Közösség egészében való közléséhez és elterjesztéséhez.

(10)

A LIFE+-nak három eleme van: LIFE+ Természet és Biodiverzitás, a LIFE+ Környezetvédelmi Politika és Irányítás és a LIFE+ Információ és Kommunikáció. A LIFE+-ból finanszírozott projektek számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájáruljanak e három közül egynél több elem konkrét célkitűzéseinek az eléréséhez, és hogy egynél több tagállam részvételét foglalják magukban, valamint hozzájáruljanak a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítására vonatkozó stratégiai megközelítések kidolgozásához is.

(11)

A környezetvédelmi politika kidolgozása és végrehajtása terén betöltött kezdeményező szerepe megvalósítása érdekében a Bizottságnak forrásokat kell igényelnie a LIFE+-ból tanulmányok és értékelések végzésére, a környezetvédelmi politika és jogszabályok végrehajtását és integrálását célzó szolgáltatások nyújtására, szakértők és érdekelt felek részvételével szervezett ülések, szemináriumok és munkaértekezletek megrendezésére, hálózatok fejlesztésére és fenntartására, és számítógépes rendszerek kifejlesztésére és fenntartására. A Bizottság továbbá a LIFE+ költségvetés egy részét tájékoztatással, kiadványokkal és információterjesztéssel kapcsolatos tevékenységekre, –– beleértve eseményeket, kiállításokat és hasonló környezettudatosságot erősítő intézkedéseket –– valamint audiovizuális anyagok előállítási és kiadási költségeire, továbbá a programok és projektek meghatározásával, előkészítésével, irányításával, monitorozásával, pénzügyi ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos technikai és/vagy adminisztrációs segítség megszerzésére kell, hogy fordítsa.

(12)

A nem kormányzati szervezetek hozzájárulnak a Közösség környezetvédelmi politikájának és jogszabályainak kidolgozásához és végrehajtásához. Ezért helyénvaló, hogy a LIFE+ költségvetés egy részéből egy sor megfelelően minősített környezetvédelmi nem kormányzati szervezet működésének támogatására kerüljön sor éves működési támogatások versenyalapú és átlátható odaítélése útján. Ezeknek a nem kormányzati szervezeteknek függetleneknek és nem haszonorientáltaknak kell lenniük, és legalább három európai országban kell vagy önállóan, vagy társulási formában tevékenykedniük.

(13)

A jelenlegi és korábbi eszközök tapasztalata rávilágított arra, hogy szükség van a több évre szóló tervezésre és programozásra, valamint a környezetvédelem előmozdítására irányuló erőfeszítéseknek a – közösségi társfinanszírozásból való részesülésre alkalmas tevékenységi területek rangsorolása és megjelölése révén való – összpontosítására.

(14)

A tagállamoknak éves nemzeti prioritásokat kell benyújtaniuk, amelyeknek különbözniük kell mind az olyan tervektől és programoktól, amelyek számos ágazatra vonatkoznak és amelyek meghatározzák a jövőbeni engedélyezési kérelem keretét, mind az olyan tervektől és programoktól, amelyek a 92/43/EGK irányelv szerint értékelést igénylőként kerültek meghatározásra, és nem minősülnek az egyes tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) hatálya alá tartozó terveknek vagy programoknak.

(15)

A környezetvédelmi követelményeket integrálni kell a közösségi politikák és tevékenységek – többek között a pénzügyi eszközök – meghatározásába és végrehajtásába. A LIFE+-nak így ki kell egészítenie az egyéb közösségi pénzügyi eszközöket, a Bizottságnak és a tagállamoknak pedig gondoskodniuk kell erről a kiegészítő jellegről közösségi, nemzeti, regionális és helyi szinten.

(16)

Az Európai Tanács luxembourgi (1997. december) és thesszaloniki-i (2003. június) üléseinek következtetéseivel összhangban a tagjelölt országok és a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő nyugat-balkáni országok jogosultak a közösségi programokban való részvételre az ezekkel az országokkal kötött vonatkozó kétoldalú megállapodásokban meghatározott feltételeknek megfelelően.

(17)

Szükséges a számos meglévő környezetvédelmi eszköz összevonása, valamint a programozás és irányítás egyszerűsítése egy egységes, racionalizált környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz megteremtése révén.

(18)

Szükséges a zökkenőmentes átmenet biztosítása és – lejártuk után – a jelenlegi programokból finanszírozott tevékenységek ellenőrzésének, felülvizsgálatának és minőségi értékelésének folytatása is.

(19)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (9) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(20)

A LIFE+ általános célkitűzése hozzájárul a közösségi környezetvédelmi politika és jogszabályok végrehajtásához, aktualizálásához és kidolgozásához, és különösen a hatodik EAP végrehajtásának támogatásához. A tagállamok azzal, hogy együtt dolgoznak a nemzeti és helyi szintű felhasználás javítását, a közösségi célok elérését vagy a Közösség egészére kiterjedő információcsere biztosítását célzó közösségi eszközök terén, elérhetik az európai hozzáadott értéket. Mivel a LIFE+ célkitűzését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

A végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (10) összhangban kell elfogadni.

(22)

A Bizottságra különösen annak érdekében kell hatáskört ruházni, hogy intézkedéseket adhasson hozzá e rendelet I. mellékletéhez és hogy módosíthassa e rendelet II. mellékletét. Mivel ezen intézkedések általános hatáskörűek és céljuk ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy a kiegészítése új elemek hozzáadásával, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél

(1)   E rendelet környezetvédelmi célú pénzügyi eszközt (LIFE +) hoz létre.

(2)   A LIFE+ általános célja, hogy hozzájáruljon a Közösség környezetpolitikájának és környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtásához, korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez – beleértve a környezetvédelemnek az egyéb politikákba való beillesztését –, és ezáltal a Közösségen belüli fenntartható fejlődéshez. A LIFE+ különösen a 6. környezetvédelmi cselekvési program –– beleértve a tematikus stratégiákat –– végrehajtását támogatja, valamint a tagállamok európai hozzáadott értékkel bíró intézkedéseit és projektjeit finanszírozza.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„a 6. környezetvédelmi cselekvési program”: az 1600/2002/EK határozatban megállapított hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program;

2.

„költségvetési rendelet”: 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet.

3. cikk

A támogatásra való jogosultság kritériumai

(1)   A LIFE+ által finanszírozott projekteknek meg kell felelniük az alábbi kritériumoknak:

a)

szolgálják a Közösség érdekét a LIFE+ 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésének eléréséhez történő jelentős hozzájárulás által;

b)

legyenek technikai és pénzügyi szempontból koherensek, megvalósíthatóak és biztosítsák a ráfordítások megtérülését.

Amennyiben lehetséges, a LIFE+ által finanszírozott projektek támogatják a 6. EAP különböző prioritásai közötti szinergiát és elősegítik az integrációt.

(2)   Ezen túlmenően az európai hozzáadott érték biztosítása és az ismétlődő tevékenységek finanszírozásának elkerülése érdekében a projekteknek az alábbi kritériumok közül legalább egynek meg kell felelniük:

a)

legyenek legjobb gyakorlatot alkalmazó vagy demonstrációs projektek a 79/409/EGK irányelv vagy a 92/43/EGK irányelv végrehajtásához;

b)

legyenek a közösségi környezetvédelmi célkitűzésekhez –– többek között a legjobb gyakorlatokat alkalmazó módszerek, know-how-k vagy technológiák kidolgozása vagy terjesztése területén –– kapcsolódó innovatív vagy demonstrációs projektek;

c)

legyenek a környezettudatosság erősítését szolgáló kampányok vagy az erdőtüzek megelőzésére irányuló kezdeményezésekben résztvevők számára tartott különleges képzések;

d)

legyenek az erdők és a környezeti kölcsönhatások széles körű, összehangolt, átfogó és hosszú távú monitoringjához kapcsolódó közösségi célkitűzések kidolgozását és végrehajtását segítő projektek.

4. cikk

Egyedi célkitűzések

(1)   A LIFE+ három elemből áll:

LIFE+ „Természet és biodiverzitás”,

LIFE+ „Környezetvédelmi politika és irányítás”

és

LIFE+ „információ és kommunikáció”.

(2)   A LIFE+ „Természet és biodiverzitás” egyedi célkitűzései az alábbiak:

a)

hozzájárulás a természetre és a biodiverzitásra vonatkozó közösségi politika és jogszabályok, különösen a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelv –– többek között helyi és regionális szintű –– végrehajtásához; valamint a Natura 2000 hálózat további fejlesztésének és végrehajtásának támogatása, beleértve a part menti és tengeri élőhelyek és fajok megőrzését;

b)

hozzájárulás a természetre és a biodiverzitásra vonatkozó közösségi politika és jogszabályok fejlesztését, vizsgálatát, monitoringját és értékelését szolgáló tudásbázis konszolidációjához;

c)

a természet és a biodiverzitás, és az ezekre ható tényezők, terhelés és reakciók monitorozására és értékelésére szolgáló szakpolitikai megközelítések és eszközök kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, különösen a biodiverzitás Közösségen belüli csökkenésének 2010-ig történő megállítására irányuló célkitűzés megvalósítása, valamint az éghajlatváltozás miatt a természetet és a biodiverzitást érintő veszélyek tekintetében;

d)

a jobb környezetvédelmi irányítás támogatása, az érintett feleknek – beleértve a nem kormányzati szervezeteket is – a természetre és biodiverzitásra vonatkozó politikákról és jogszabályokról folytatott konzultációkba és azok végrehajtásába való szélesebb körű bevonása által.

(3)   A LIFE+ „Környezetvédelmi politika és irányítás” egyedi célkitűzései, kapcsolódva a 6. környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseihez –– beleértve az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, az egészségügy és az életminőség, valamint a természeti erőforrások és a hulladékok elsőbbséget élvező területeinek célkitűzéseit –– az alábbiak:

a)

hozzájárulás az innovatív szakpolitikai megközelítések, technológiák, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához;

b)

hozzájárulás a környezetvédelmi politika és jogszabályok fejlesztését, monitoringját, megfigyelését és értékelését szolgáló tudásbázis konszolidációjához;

c)

a környezet állapotának, és az arra ható tényezők, terhelés és reakciók monitoringjára és értékelésére szolgáló megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának támogatása;

d)

a közösségi környezetvédelmi politika végrehajtásának támogatása, különös tekintettel a helyi és regionális szintű végrehajtásra;

e)

a jobb környezetvédelmi irányítás támogatása, az érintett feleknek – beleértve a nem kormányzati szervezeteket is – a szakpolitikai konzultációkba és a végrehajtásba való szélesebb körű bevonása által.

(4)   A LIFE+ „információ és kommunikáció” egyedi célkitűzései az alábbiak:

a)

a környezetvédelmi kérdésekkel –– beleértve az erdőtűz megelőzését –– kapcsolatos információk terjesztése és a környezettudatosság erősítése;

b)

kiegészítő intézkedések támogatása (pl. információszolgáltatás, kommunikációs tevékenység, kampányok, konferenciák és képzés, beleértve az erdőtűz megelőzésével kapcsolatos képzést).

(5)   A támogatásra jogosult intézkedések jegyzékét az I. melléklet tartalmazza.

5. cikk

Az intervenció típusai

(1)   A közösségi támogatás jogi formái az alábbiak lehetnek:

a)

támogatási megállapodások;

b)

közbeszerzési szerződések.

(2)   A közösségi támogatás egyedi formában nyújtható, például partnerségi keret-megállapodásokon keresztül, pénzügyi mechanizmusokban és alapokban történő részvétel útján, illetve működési társfinanszírozás vagy projekt-támogatás formájában. Az általános európai érdekű célkitűzéseket szolgáló szervezetek számára nyújtott működési támogatás felmentést élvezhet a költségvetési rendelet degresszivitási rendelkezései alól.

(3)   Projekt-támogatások esetén a társfinanszírozás maximális aránya a támogatható költségek 50 %-a. Kivételes esetben azonban a LIFE+ természet és biodiverzitás elem társfinanszírozási aránya a támogatható költségek 75 %-a a 92/43/EGK irányelv végrehajtásában kiemelt jelentőségű élőhelyekkel vagy fajokkal kapcsolatos projektek, illetve a 79/409/EGK irányelv 16. cikke értelmében létrehozott bizottság által elsődlegesen támogatandónak minősülő madárfajok esetében, amennyiben ez a megőrzési célkitűzés elérése érdekében szükséges.

(4)   Közbeszerzési szerződések esetében a közösségi alapok finanszírozhatják a szolgáltatások és áruk beszerzésének költségeit. E költségek körébe tartozhatnak, többek között, a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs és kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, monitoring, ellenőrzési és értékelési költségek.

(5)   A köztisztviselők bérköltségei csak olyan mértékben támogathatók, amennyiben azok kapcsolódnak a projekt végrehajtásának azon tevékenységeihez, amelyeket az érintett hatóság nem végzett volna el, ha az érintett projekt végrehajtására nem került volna sor. A személyzetet kifejezetten egy projekthez kell kirendelni, és annak a meglévő állandó személyzethez képest kiegészítő költséget kell képviselnie.

(6)   A Bizottság ezt a rendeletet a költségvetési rendeletnek megfelelően hajtja végre.

6. cikk

Programozás és projektkiválasztás

(1)   A LIFE+ költségvetési forrásainak legalább 78 %-át projekt-támogatásokra kell fordítani.

(2)   A Bizottság a 2007-2010-es és a 2011-2013-as időszakra vonatkozó indikatív éves nemzeti forráselosztások által biztosítja a projektek arányos szétosztását az alábbi kritériumok szerint:

a)

lakosság:

i)

minden egyes tagállam lakossága. 50 %-os súlyozást kell alkalmazni e kritériumra vonatkozóan; továbbá

ii)

az egyes tagállamok népsűrűsége, az EU átlagos népsűrűségének kétszereséig. 5 %-os súlyozást kell alkalmazni e kritériumra vonatkozóan;

b)

természet és biodiverzitás:

i)

minden egyes tagállam területének közösségi jelentőségű területek által elfoglalt teljes területe, a közösségi jelentőségű területek összességének (közösségi szinten vett) arányában kifejezve. 25 %-os súlyozást kell alkalmazni e kritériumra vonatkozóan; továbbá

ii)

egy tagállam területének közösségi jelentőségű területek által borított aránya, viszonyítva a Közösség területének a közösségi jelentőségű területek által elfoglalt arányához. 20 %-os súlyozást kell alkalmazni e kritériumra vonatkozóan;

Amint a vonatkozó tagállami adatok rendelkezésre állnak, a Bizottság számításokat végez a természet és biodiverzitás elemre vonatkozóan, mind a közösségi jelentőségű területeket, mind a különleges madárvédelmi területeket figyelembe véve, egyidejűleg elkerülve a kettős finanszírozást.

A Bizottság emellett további juttatásokat biztosíthat a tengerparttal nem rendelkező tagállamok számára. Az ilyen juttatások teljes összege nem haladhatja meg a projekt-támogatásokra elkülönített teljes költségvetési források 3 %-át.

A Bizottság azonban biztosítja, hogy egyetlen tagállam juttatása sem kevesebb évi 1 és 3 millió EUR közötti összegnél, tekintetbe véve a népsűrűséget, a környezeti kiadásokat, a környezeti szükségleteket és az abszorpciós kapacitást.

(3)   A II. mellékletben előirányzott többéves stratégiai program meghatározza az 1., 3. és 4. cikkben megállapított célkitűzésekhez és kritériumokhoz kapcsolódó közösségi finanszírozás elsőbbséget élvező területeit.

A tagállamok a projekt-támogatásokra felhasználandó költségvetési részre a II. mellékletből kiválasztott éves nemzeti prioritásokat nyújthatnak be a Bizottsághoz, amelyek szükség szerint:

a)

meghatározzák az elsőbbséget élvező területeket, és a projektek típusát a megállapított hosszú távú szükségletek figyelembevételével; valamint

b)

megjelölik a konkrét nemzeti célkitűzéseket.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy éves nemzeti prioritásokat nyújt be a Bizottsághoz, akkor ezek közé transznacionális prioritásokat is felvehet.

(4)   Ha egy tagállam úgy dönt, hogy éves nemzeti prioritásokat nyújt be a Bizottságnak, akkor ezt a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított eljárás szerint meghatározott határnapig kell megtennie. Nincs lehetőség ilyen prioritások benyújtására a 2007-es költségvetésre vonatkozó éves pályázati felhívással kapcsolatosan.

(5)   A Bizottság a 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre éves pályázati felhívást tesz közzé, tekintettel különösen a II. mellékletben meghatározott többéves stratégiai programra és az e cikk (4) bekezdésével összhangban benyújtott éves nemzeti prioritásokra.

(6)   A tagállamok továbbítják a Bizottsághoz a finanszírozandó projektekre vonatkozó összes pályázatot. A transznacionális projektek esetében az a tagállam továbbítja a pályázatot, amelyikben a kedvezményezettet bejegyezték. A projekt arányosan számít bele az érintett tagállamok indikatív nemzeti forráselosztásába.

A tagállamok az egyes projektekre vonatkozó pályázatokat írásban észrevételezhetik. Megjegyzést fűzhetnek különösen ahhoz, hogy a pályázat megfelel-e a II. mellékletből kiválasztott éves nemzeti prioritásoknak.

(7)   A Bizottság az 1., 3. és 4. cikkben és az I. és II. mellékletben megállapított célkitűzések és kritériumok alapján választja ki a projekteket.

A pénzügyi támogatásban részesíthető projektek listájának összeállításakor a (2) bekezdés szerinti indikatív nemzeti forráselosztással összhangban a Bizottság elsőbbséget biztosít azoknak a projekteknek, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a közösségi célkitűzések megvalósításához, figyelemmel a következőkre:

a)

a (4) bekezdéssel összhangban benyújtott nemzeti prioritások;

és

b)

a tagállamoknak a (6) bekezdés szerint az egyes projektekre vonatkozó pályázatokhoz fűzött észrevételei.

A Bizottság különös tekintettel van a transznacionális projektre, amennyiben a környezet védelmének – különösen a fajmegőrzés – biztosításához transznacionális együttműködés szükséges, és ezért törekszik annak garantálására, hogy a projekt-támogatásokra elkülönített költségvetési források legalább 15 %-át transznacionális projektekre fordítsák.

(8)   Ha a (7) bekezdéssel összhangban összeállított felsorolásban szereplő projektek társfinanszírozásához szükséges összeg egy adott tagállam tekintetében kevesebb, mint a (2) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján a tagállam részére indikatív jelleggel meghatározott költségvetési forrás, a Bizottság a maradékot köteles felhasználni a más tagállamok által benyújtott azon projektek társfinanszírozására, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az 1., 3. és 4. cikkben és az I. és II. mellékletben meghatározott közösségi célkitűzések megvalósításához.

(9)   A Bizottság, amikor a 13. cikk (1) bekezdése szerinti bizottságnak társfinanszírozásra javasolja a projektek listáját, írásbeli magyarázattal szolgál arra nézve, hogyan alkalmazta az e cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított forráselosztási kritériumokat és hogyan vette figyelembe az e cikk (4) és (6) bekezdésével összhangban benyújtott éves nemzeti prioritásokat és észrevételeket, tiszteletben tartva az 1., 3. és 4. cikkben meghatározott célkitűzéseket és kritériumokat.

(10)   A Bizottság rendszeresen közzéteszi a LIFE+ keretében finanszírozott projektek listáját, a célkitűzések és az elért eredmények rövid ismertetésével, valamint a felhasznált pénzalapok összefoglalásával együtt. Ezt a megfelelő média és technológiák –– köztük az Internet –– segítségével teszi.

7. cikk

Kedvezményezettek

A LIFE+ keretein belül finanszírozásban a közjogi és/vagy magánjogi szervek, szereplők és intézmények részesülhetnek.

8. cikk

Harmadik országok részvétele

A LIFE+ keretein belül finanszírozásban az alábbi országok programjai is részesülhetnek, feltéve, hogy erre kiegészítő előirányzatokat kapnak:

a)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló 1210/90/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. április 29-i 933/1999/EK tanácsi rendelettel (11) összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagjává vált EFTA-államok;

b)

az Európai Unió tagjelölt országai;

c)

a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő nyugat-balkáni országok.

9. cikk

A pénzügyi eszközök egymást kiegészítő jellege

Az e rendelet szerint finanszírozott intézkedések nem tartozhatnak más közösségi pénzügyi eszközök támogatásra jogosító kritériumai, valamint fő célkitűzései körébe, illetve azokból, beleértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot, a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramot, az Európai Halászati Alapot és a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramot, nem kaphatnak ugyanezen célból támogatást. E rendelet kedvezményezettjei információt nyújtanak a közösségi költségvetésből kapott támogatásokról, és a folyamatban levő támogatási kérelmekről a Bizottságnak. A többi közösségi eszközzel kapcsolatban a Bizottság és a tagállamok biztosítják a koordinációt és a kiegészítő jelleget. A Bizottság jelentést készít ezekről az ügyekről a félidős felülvizsgálat és a 15. cikk szerinti végső értékelés összefüggésében.

10. cikk

Időtartam és költségvetési erőforrások

(1)   E rendelet végrehajtása 2007. január 1-jén kezdődik és 2013. december 31-én ér véget.

(2)   A LIFE+ végrehajtásához a 2007. január 1-től2013. december 31-ig terjedő időszakra a pénzügyi keret 2 143 409 000 EUR.

(3)   Az e rendeletben meghatározott cselekvésekhez hozzárendelt költségvetési forrásokat az Európai Unió általános költségvetésének évenkénti előirányzatai között kell feltüntetni.

Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv korlátain belül.

(4)   A LIFE+ projekt-támogatásra előirányzott költségvetési forrásainak legalább 50 %-át a természet és biodiverzitás megőrzését támogató intézkedésekhez kell hozzárendelni.

11. cikk

Monitoring

(1)   Minden LIFE+ finanszírozású projekt kedvezményezettje technikai és pénzügyi jelentéseket küld a munka előrehaladásáról a Bizottságnak. A projekt befejezésétől számított három hónapon belül zárójelentést kell küldeni.

(2)   A Számvevőszék által a Szerződés 248. cikkével összhangban az illetékes nemzeti számvevő testületekkel vagy hatóságokkal együttműködve végzett ellenőrzések, vagy a Szerződés 279. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint végzett felülvizsgálatok sérelme nélkül a Bizottság tisztségviselői vagy egyéb alkalmazottai a LIFE+ által finanszírozott projektek esetében szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, különösen a 3. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok betartásának ellenőrzése érdekében.

(3)   Az e rendelet alapján kötött szerződéseknek és megállapodásoknak különösképpen rendelkezniük kell a Bizottság (vagy a Bizottság által meghatalmazott bármely képviselő) általi felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által végzett, szükség esetén helyszíni, pénzügyi ellenőrzésekről.

(4)   A pénzügyi támogatás kedvezményezettje egy adott projekttel kapcsolatos utolsó kifizetés időpontját követő öt éven keresztül a Bizottság számára hozzáférhetővé teszi az adott projekttel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó igazoló dokumentumokat.

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések és szúrópróbaszerű ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság szükség szerint módosítja az eredetileg jóváhagyott pénzügyi támogatás mértékét vagy nyújtásának feltételeit, valamint a kifizetések menetrendjét.

(6)   A Bizottság minden egyéb szükséges lépést megtesz annak ellenőrzésére, hogy a finanszírozott projekteket megfelelő módon, és e rendelet, valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban hajtsák végre.

12. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet keretében finanszírozott projektek végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésével, szabálytalanság esetén pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal védjék, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom (12) és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (13), valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) összhangban.

(2)   A LIFE+ keretein belül finanszírozott projektek vonatkozásában a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett „szabálytalanság” a közösségi jogszabályok valamely rendelkezésének olyan megsértését, vagy szerződéses kötelezettségnek gazdasági szereplő cselekményéből vagy mulasztásából eredő olyan megszegését jelenti, amely az Európai Unió általános költségvetésének, vagy a Közösségek által kezelt költségvetéseknek indokolatlan kiadási tétel szerepeltetésével kárt okoz vagy okozna.

(3)   A Bizottság csökkenti, felfüggeszti vagy visszaköveteli az adott projektre nyújtott pénzügyi támogatást, ha szabálytalanságokat tapasztal, beleértve az e rendelet rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve a szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását, vagy ha fény derül arra, hogy a projektben a Bizottság jóváhagyásának kikérése nélkül olyan változtatás történt, amely a projekt jellegével vagy végrehajtási feltételeivel nem összeegyeztethető.

(4)   A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás a nyújtott pénzügyi támogatásnak csak egy részét igazolja, a Bizottság a kedvezményezettet felszólítja, hogy megadott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság törölheti a pénzügyi támogatás hátralévő részét és követelheti a már kifizetett összegek visszatérítését.

(5)   A jogosulatlan kifizetéseket vissza kell téríteni a Bizottság részére. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamattal kell terhelni minden olyan összeget, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.

13. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottság munkáját a LIFE+ bizottság segíti.

(2)   Amennyiben erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5a. cikk (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve az annak 8. cikkében foglalt rendelkezéseket.

(3)   Amennyiben erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve az annak 8. cikkében foglalt rendelkezéseket.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

14. cikk

Végrehajtási határozatok

(1)   A következő határozatokat, amelyek célja ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, a 13. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni:

a)

az I. melléklet intézkedéseinek kiegészítése

b)

a II. melléklet módosítása.

(2)   A 13. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban az alábbi végrehajtási határozatokat kell meghozni:

a)

a 6. cikk (4) bekezdése alkalmazásában kialakított éves nemzeti prioritások formájának, tartalmának és benyújtási határidejének meghatározása;

b)

a 2008-2013-as projekt kiválasztási eljárások módszereinek megállapítása a 6. cikkel összhangban;

c)

döntés a társfinanszírozásra elfogadott projektek listájáról amint azt a 6. cikk (7) és (8) bekezdése előírja;

d)

a 11. cikk (1) bekezdésében említett jelentések formájának és tartalmának meghatározása;

és

e)

a LIFE+ keretében finanszírozott intézkedések monitoringját segítő mutatók megállapítása.

15. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság biztosítja a többéves programok rendszeres ellenőrzését azok hatásának értékelése céljából.

(2)   A Bizottság legkésőbb 2010. szeptember 30-ig benyújtja a LIFE+ félidős értékelését az Európai Parlamentnek és a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak. A félidős értékelés e rendeletnek a 2007–2009. közötti időszakban történt végrehajtását értékeli. A Bizottság adott esetben a végrehajtási határozatok módosítását javasolja a 14. cikkel összhangban.

(3)   A Bizottság gondoskodik e rendelet végrehajtásának végső értékeléséről, amely kiterjed az e rendelet alapján támogatott cselekvéseknek és projekteknek a közösségi környezetvédelmi politikához és jogszabályok végrehajtásához, korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez - külön-külön és együttesen - történő hozzájárulására, valamint az előirányzatok felhasználására. A végső értékelést legkésőbb 2012. december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben egy, 2014-től kizárólag a környezetvédelem területén alkalmazandó pénzügyi eszköz továbbfejlesztésére vonatkozó javaslattal együtt.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)   Az egyszerűsítés és egységes szerkezetbe foglalás céljából a következő jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni:

a)

a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE) szóló, 2000. július 17-i 1655/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15);

b)

a fenntartható városfejlesztést elősegítő együttműködés közösségi keretrendszeréről szóló, 2001. június 27-i 1411/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (16);

c)

az elsősorban a környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteket támogató közösségi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. március 1-jei 466/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (17);

d)

a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus) szóló, 2003. november 17-i 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18).

(2)   A 2006. december 31-e előtt az (1) bekezdésben említett jogi aktusok alapján megkezdett intézkedésekre azok befejezéséig e jogi aktusok irányadók. Az említett jogi aktusokban meghatározott bizottságokat az e rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság váltja fel. Az említett jogi aktusok által megkövetelt, de azok lejárta után végrehajtandó kötelező ellenőrzést és értékelést e rendelet keretein belül kell finanszírozni. Az intézkedéseknek lezárulásukig az (1) bekezdésben említett jogi aktusokban meghatározott technikai rendelkezéseknek kell megfelelniük.

(3)   Az I. melléklet a) pontja alatt 2007-ben megítélt támogatások esetében lehetséges a felhasználási jogosultság időszakát 2007. január 1-én megkezdeni, feltéve, hogy a felhasználás nem előzi meg azt az időpontot, amikor a kedvezményezett költségvetési éve kezdődik. Az ilyen támogatásokról, kivételes alapon, a költségvetési rendelet 112. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodás 2007. október 31-ig aláírható.

(4)   Azt az összeget, amely a pénzügyi kereten belül a 2013. december 31-ét követő időszakban szükséges a monitoring és ellenőrző intézkedésekhez, akkor kell igazoltnak tekinteni, ha az a 2014-ben kezdődő új pénzügyi tervvel összeegyeztethető.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 23.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

G. GLOSER


(1)  HL C 255., 2005.10.14., 52. o.

(2)  HL C 231., 2005.9.20., 72. o.

(3)  Az Európai Parlament 2005. július 7-i véleménye (HL C 157. E, 2006.7.6., 451. o.), a Tanács 2006. június 27-i közös álláspontja (HL C 238. E, 2006.10.3., 1. o.) és az Európai Parlament 2006. október 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2007. május 22-i jogalkotási állásfoglalása (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a tanács 2007. május 14-i határozata.

(4)  HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(5)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o. A legutóbb a 2006/105/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 368. o.) módosított irányelv.

(7)  HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb a 2006/105/EK irányelvvel módosított irányelv.

(8)  HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

(9)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(10)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(11)  HL L 117., 1999.5.5., 1. o.

(12)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(13)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(14)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(15)  HL L 192., 2000.7.28., 1. o. A legutóbb az 1682/2004/EK rendelettel (HL L 308., 2004.10.5., 1. o.) módosított rendelet.

(16)  HL L 191., 2001.7.13., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

(17)  HL L 75., 2002.3.16., 1. o. A 786/2004/EK határozattal módosított határozat.

(18)  HL L 324., 2003.12.11., 1. o. A 788/2004/EK rendelettel (HL L 138., 2004.4.30., 17. o.) rendelettel módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

TÁMOGATÁSRA JOGOSULT INTÉZKEDÉSEK

A 9. cikk sérelme nélkül a LIFE+ eszközből a következő intézkedések finanszírozhatók, amennyiben azok megfelelnek a támogatásra való jogosultság céljaira a 3. cikkben meghatározott kritériumoknak:

a)

a közösségi szinten elsődlegesen a környezet védelme és fejlesztése területén tevékenykedő olyan nem kormányzati szervezetek operatív tevékenységei, amelyek részt vesznek a közösség politikájának és jogszabályainak kidolgozásában és végrehajtásában;

b)

a közösségi környezetvédelmi politika és jogszabályok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó hálózatok, adatbázisok és számítógépes rendszerek fejlesztése és fenntartása, különösen, ha javítják a környezetvédelemmel kapcsolatos információkhoz való nyilvános hozzáférést;

c)

tanulmányok, felmérések, modellek és forgatókönyvek készítése;

d)

monitoring, ideértve az erdők monitoringját is;

e)

segítségnyújtás kapacitásépítéshez;

f)

képzés, workshopok és találkozók, ideértve az erdőtüzek megelőzésére irányuló kezdeményezésekben részt vevő személyek képzését is;

g)

hálózatépítés és legjobb gyakorlat platformok;

h)

információs és kommunikációs tevékenységek, ideértve a környezettudatosság erősítését szolgáló kampányokat is, különös tekintettel az erdőtüzekkel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányokra;

i)

innovatív szakpolitikai megközelítések, technológiák, módszerek és eszközök bemutatása;

j)

kifejezetten a „Természet és biodiverzitás” elem számára:

területek és fajok megőrzéséhez szükséges természetvédelmi kezelési tevékenységek, valamint a kezelés tervezése, ideértve a Natura 2000 hálózat ökológiai koherenciájának javítását is,

a természetvédelmi helyzet monitorozása, ideértve – de nem kizárólagosan – az erre szolgáló eljárások és rendszerek felállítását is,

faj- és élőhelymegőrzési cselekvési tervek kidolgozása és megvalósítása,

a Natura 2000 hálózat tengeri területekre történő kiterjesztése,

földvásárlás, feltéve, hogy:

a földvásárlás hozzájárul az adott Natura 2000 terület koherenciájának fenntartásához vagy helyreállításához,

a földvásárlás a tervezett természetvédelmi cél elérésének egyetlen vagy leghatékonyabb eszköze,

a megszerzett földterület hosszú távon a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzésekkel összhangban lévő használatra lesz fenntartva,

az érintett tagállamok az ilyen földterületek hosszú távon természetvédelmi célokra történő fenntartását tulajdon-átruházás révén vagy más módon biztosítják.


II. MELLÉKLET

TÖBBÉVES STRATÉGIAI PROGRAM

TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS

1.   Fő célkitűzés

A természeti rendszerek, természetes élőhelyek, a vadon élő növény- és állatfajok védelme, megőrzése, helyreállítása, monitorozása, illetve a természeti rendszerek működésének elősegítése, a biodiverzitás – beleértve a genetikai forrásokat is – EU-n belüli veszteségeinek2010-ig történő megállítása céljával.

1.1.   Cselekvési prioritási területek:

hozzájárulás a természethez és a biodiverzitáshoz kapcsolódó közösségi politika és jogszabályok végrehajtásához, különösen a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek végrehajtása és más politikákkal való integrációjának az ösztönzése;

a Natura 2000 hálózat további fejlesztése és végrehajtása, beleértve a partmenti és tengeri élőhelyeket és fajokat;

azon politikai megközelítések és eszközök kialakításának és végrehajtásának támogatása, amelyek a természet és a biodiverzitás, és az ezekre ható tényezők, terhelés és reakciók monitorozását és értékelését szolgálják, különösen a biodiverzitás veszteségeinek közösségen belüli megállítására vonatkozó 2010-es cél elérésével kapcsolatban;

és

a genetikailag módosított organizmusoknak az ökoszisztémára és a biodivezitásra gyakorolt hatásáról való tudás fejlesztése: kockázatelemzési módszerek.

KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKA ÉS IRÁNYÍTÁS

2.   Fő célkitűzés „Éghajlatváltozás”

Az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának stabilizálása oly módon, hogy a globális hőmérséklet legfeljebb 2C°-kot emelkedjen.

2.1.   Cselekvések prioritási területei:

az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve szerinti EU kötelezettségvállalások végrehajtásának biztosítása és a 2012. utáni stratégia és végrehajtási program kifejlesztése;

az uniós gazdaságnak és társadalomnak, a természetnek és biodiverzitásnak, a vízkészleteknek és az emberi egészségnek az éghajlatváltozás által okozott kedvezőtlen hatásokhoz (az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja miatti lehetséges 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéshez) való alkalmazkodásának biztosítása és az ilyen hatások enyhítése;

a piacalapú eszközök – különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységkereskedelmi rendszer – végrehajtásának és használatának biztosítása, annak érdekében, hogy költséghatékony módon legyen teljesíthető a kibocsátás-csökkentés a 2012-t követő időszakban.

3.   Fő célkitűzés „Víz”

A jobb vízminőséghez való hozzájárulás költséghatékony intézkedések kifejlesztése által, hogy jó ökológiai állapot legyen elérhető, tekintettel az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2009-ig történő elkészítésére a 2000/60/EK irányelv (1) szerint.

3.1.   Cselekvések prioritási területei:

a releváns információk és legjobb gyakorlatok cseréje;

a tudományos és szakpolitikai területek integrációjának, az eredmények átültetésének elősegítése abból a célból, hogy a tagállamoknak támogatást jelentsen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek előkészítésénél, beleértve a 2000/60/EK irányelv szerinti intézkedési programok előkészítését és a keretirányelvek, így a 91/271/EGK irányelv (2), a 91/414/EGK irányelv (3), a 91/676/EGK irányelv (4), a 96/61/EK irányelv (5), a 98/83/EK irányelv (6) és a 2006/7/EK irányelv (7) intézkedéseinek integrálását;

hozzájárulás a tengeri környezet védelméről és megőrzéséről szóló tematikus stratégia hatékony végrehajtásához;

hidromorphológiai intézkedések, mint például az árterületek helyreállítása és egyéb intézkedések az árvízi kockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelv támogatására.

4.   Fő célkitűzés „Levegő”

Olyan levegőminőség elérése, mely mellett jelentősen csökkennek az emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatások és kockázatok.

4.1.   Cselekvések prioritási területei:

a levegőszennyezésre vonatkozó tematikus stratégia végrehajtása.

5.   Fő célkitűzés „Talaj”

A talaj fenntartható használatának megóvása és biztosítása a talajfunkciók megőrzése, a talajt fenyegető veszélyek megelőzése, ezek hatásának csökkentése, és a leromlott minőségű talaj helyreállítása révén.

5.1.   Cselekvések prioritási területei:

a talajvédelemről szóló tematikus stratégia végrehajtása;

és

a talaj biodiverzitása védelmének és helyreállításának biztosítása.

6.   Fő célkitűzés „Városi környezet”

Hozzájárulás Európa városi területei környezeti teljesítményének fejlesztéséhez.

6.1.   Cselekvések prioritási területei:

hozzájárulás a meglévő európai környezeti politika és jogszabályok helyi szinten történő jobb végrehajtásához, a helyi önkormányzatoknak a városkezeléssel (beleértve a közlekedési- és az energiaszektort) kapcsolatos egységesebb szemléletmód elfogadására ösztönzése és ennek támogatása révén.

7.   Fő célkitűzés „Zaj”

A környezeti zajjal kapcsolatos politika kialakításához és végrehajtásához való hozzájárulás.

7.1.   Cselekvések prioritási területei:

a környezeti zaj által okozott káros hatások megelőzése és csökkentése.

8.   Fő célkitűzés „Vegyi anyagok”

A környezet és az egészség vegyi anyagok okozta veszélyektől való megóvásának javítása 2020-ra a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok, különösen az 1907/2006/EK (REACH) rendelet (8) és a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégia végrehajtása révén.

8.1.   Cselekvések prioritási területei:

a vonatkozó politikával kapcsolatos információcsere, legjobb gyakorlatok;

a tudományos és szakpolitikai területek integrációjának, az eredmények átültetésének elősegítése megbízható technikai háttér biztosítása végett a REACH támogatására;

a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégia végrehajtása.

9.   Fő célkitűzés „Környezet és egészség”

A környezetvédelemre és egészségre vonatkozó politika információs bázisának fejlesztése (Környezetvédelmi és Egészségügyi Cselekvési Terv 2004-2010).

9.1.   Cselekvések prioritási területei:

a környezetvédelemre és az egészségügyre vonatkozó humán biomonitoring és adat-összekapcsolás;

az ózonréteg védelme a káros egészségi és környezeti hatások csökkentése végett.

10.   Fő célkitűzés „A természeti erőforrások és a hulladék”

A természeti erőforrások és a hulladék fenntartható kezelését és használatát biztosító politikák kialakítása és végrehajtása; a termékek környezetvédelmi teljesítményének javítása; fenntartható termelői és fogyasztói szokások; a hulladékkeletkezés megelőzése, a hulladék hasznosítása és újrafeldolgozása.

A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására irányuló tematikus stratégia hatékony végrehajtásához való hozzájárulás.

10.1.   Cselekvések prioritási területei:

fenntartható fogyasztói és termelői politikák – beleértve az integrált termékpolitikát – fejlesztése és végrehajtása;

a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítása a környezeti, szociális és gazdasági szempontokat is tartalmazó életciklus megközelítéssel, annak érdekében, hogy a környezeti hatás különválasztható legyen a gazdasági növekedéstől;

a hulladékkeletkezés megelőzésének, a hulladék újrafeldolgozásának és hasznosításának előmozdítása, az életciklusban való gondolkodásra, a környezetbarát tervezésre, és az újrafeldolgozási piacok kialakítására helyezett hangsúllyal;

a hulladékokra vonatkozó közösségi politika és jogszabályok végrehajtásához való hozzájárulás, különös tekintettel a 75/439/EGK irányelvre (9), a 91/689/EK irányelvre (10), a 96/59/EK irányelvre (11), az 1999/31/EK irányelvre (12), a 2000/53/EK irányelvre (13), a 2002/95/EK irányelvre (14), a 2002/96/EK irányelvre (15), a 850/2004/EK rendeletre (16), a 2006/12/EK irányelvre (17), a 2006/21/EK irányelvre (18) és az 1013/2006/EK rendeletre (19).

11.   Fő célkitűzés „Erdők”

Az erdőkre vonatkozó, a politika szempontjából releváns információk pontos és átfogó alapjának biztosítása, különösen egy EU koordinációs hálózaton keresztül, a következőkkel összefüggésben: klímaváltozás (az erdők ökoszisztémájára gyakorolt hatás, ennek mérséklése, helyettesítő hatások), biodiverzitás (alapvető információ és védett erdőterületek), erdőtüzek, az erdő állapota és az erdő védőfunkciói (víz, talaj, infrastruktúra), csakúgy mint az erdőtüzek elleni védelemhez való hozzájárulás.

11.1.   Cselekvések prioritási területei:

az erdőkre, valamint az erdő és a környezet kölcsönhatására vonatkozó, a politika szempontjából releváns információk gyűjtésének, elemzésének és terjesztésének előmozdítása;

az erdőmegfigyelő (monitorozó) tevékenységek és adatgyűjtő rendszerek harmonizálásának és hatékonyságának előmozdítása, valamint a regionális, nemzeti, közösségi és globális megfigyelőrendszerek közötti kapcsolatok kialakításából származó előnyök (szinergia hatás) kihasználása;

az erdőkhöz kapcsolódó specifikus témák, a környezetvédelmi kezdeményezések és a jogalkotás közötti kapcsolatok (szinergia hatás) erősítése (pl. EU talaj stratégia, Natura 2000, 2006/06/EK irányelv, stb.);

a fenntartható erdőgazdálkodáshoz való hozzájárulás, különösen a fenntartható erdőgazdálkodás továbbfejlesztett páneurópai mutatóihoz (elfogadta az MCPFE szakértői ülése 2002. október 7-8-án, Bécsben) kapcsolódó adatok gyűjtésével;

és

kapacitások kiépítése nemzeti és európai szinten, mely lehetővé teszi az erdőmonitorozás összehangolását és a monitorozással kapcsolatos iránymutatásokat.

12.   Fő célkitűzés „Innováció”

Hozzájárulás az innovatív politikai megközelítések, technológiák, módszerek és eszközök fejlesztéséhez és bemutatásához a Környezettechnológiai Cselekvési Terv (ETAP) végrehajtásának elősegítése érdekében.

12.1.   Cselekvések prioritási területei:

az ETAP eredményének további meghatározása és optimalizálása, jobb tervezés és koordináció, a fejlődés hatékony megfigyelése, tudásbeli hiányosságok időben történő meghatározása és szűkítése, valamint a végrehajtás szempontjából releváns tudományos, gazdasági és egyéb információ hatékony használata útján;

innovatív technológiák és gyakorlatok meghatározásának, demonstrációjának és terjesztésének elősegítése a versenyképességi és innovációs keretprogramot kiegészítő tevékenységek által;

és

az uniós szereplők közötti információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje a környezeti technológiák nemzetközi kereskedelméről, a felelős befektetésekről a fejlődő országokban, a környezeti technológiákhoz kapcsolódó WSSD (a fenntartható fejlődés csúcstalálkozója) cselekvések végrehajtásáról.

13.   Fő célkitűzés „Stratégiai megközelítések”

A Közösség környezetvédelmi jogalkotása hatékony alkalmazásának és végrehajtásának ösztönzése és a környezeti politikához kapcsolódó tudásalap javítása.

Hatékonyabb és koherensebb politikák biztosítása.

A KKV-k környezetvédelmi teljesítményének javítása.

Eszközök biztosítása a környezethez kapcsolódó politika és jogalkotás fejlesztéséhez.

A projektek Bizottság általi megfelelő ellenőrzésének biztosítása.

13.1.   Cselekvések prioritási területei:

az új politika intézkedései értékelésének javítása, különösen a kezdeti megfogalmazásukkor vagy a későbbi áttekintéskor;

a politika kialakítására vonatkozó tudásalap és a végrehajtás erősítése a megosztott környezeti információs rendszer (SEIS) kiépítése és a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelőrendszer (GMES) végrehajtásának támogatása által.

a végrehajtás és az utólagos értékelés megítélésének javítása.

környezeti szempontból káros támogatások meghatározása és fokozatos megszüntetése.

a piaci alapú eszközök használatának növelése a jobb politikák elérésére.

a fenntartható fejlesztési politikák megerősítéséhez eszközök – különösen indikátorok – biztosítása.

a KKV-k részére szóló környezeti megfelelési támogatási program végrehajtása.

megfelelő lépések megtétele a külső támogatások alkalmazására, a környezeti politikák fejlesztése és végrehajtása céljából.

eszközök biztosítása a projektek – beleértve a LIFE III és a LIFE+ projekteket is – meghatározásához, előkészítéséhez, menedzseléséhez, megfigyeléséhez, auditálásához és felügyeletéhez kapcsolódó technikai és/vagy adminisztratív támogatás megszerzéséhez.

14.   Fő célkitűzés „Kormányzás”

Jobb környezetvédelmi kormányzás elérése, beleértve az európai polgárok nagyobb tudatosságát a környezetvédelmi témákban és a környezetvédelmi döntéshozatalban való részvételüket.

14.1.   Cselekvések prioritási területei:

Az érdekelt felek szélesebb körű bevonása – beleértve a fogyasztói csoportokat és az NGO-kat (nem kormányzati szervezeteket) – a környezetvédelmi politika és jogalkotás fejlesztésébe és végrehajtásába.

15.   Fő célkitűzés „Nem kormányzati szervezetek” (NGO-k)

Az elsődlegesen a környezetvédelem terén európai szinten aktív NGO-k támogatása.

15.1.   Cselekvések prioritási területei:

az NGO-k részvételének erősítése a környezetvédelmi politika kialakításában és végrehajtásában.

az NGO-k részvételének erősítése az európai standardizálási folyamatban, az érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletének és a környezetvédelmi szempontok szisztematikus integrációjának biztosítása érdekében.

INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

16.   Fő célkitűzés

A rendszeres és hatékony információáramlás megteremtése, hogy alapot biztosítson a környezetvédelemhez kapcsolódó döntések meghozatalához, és a környezetvédelem állapotáról és trendjeiről rendelkezésre álló információk hozzáférhetővé tétele az állampolgárok számára.

16.1.   Cselekvések prioritási területei:

információterjesztés, ökocímkerendszer, tudatosságnövelés és specifikus ismeretek fejlesztése a környezetvédelem kapcsán, beleértve az erdőtüzek megelőzését.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.

(2)  A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(3)  A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.). A legutóbb a 2007/21/EK bizottsági irányelvvel (HL L 97., 2007.4.12., 42. o.) módosított irányelv.

(4)  A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.). Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(5)  A Tanács 1996. szeptember 24-i 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 257., 1996.10.10., 26. o.) A legutóbb a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.) módosított irányelv.

(6)  A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.). Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. február 15-i 2006/7/EK irányelve a fürdővizek minőségéről (HL L 64., 2006.3.4., 37. o.)

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(9)  A Tanács 1975. június 16-i 75/439/EGK irányelve a hulladékolajok ártalmatlanításáról (HL L 194., 1975.7.25., 23. o.). A legutóbb a 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 332., 2000.12.28., 91. o. módosított irányelv.

(10)  A Tanács 1991. december 12-i 91/689/EGK irányelve a veszélyes hulladékról (HL L 377., 1991.12.31., 20. o.). A legutóbb a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.) módosított irányelv.

(11)  A Tanács 1996. szeptember 16-i 96/59/EK irányelve a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról (HL L 243., 1996.9.24., 31. o.).

(12)  A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról(HL L 182., 1999.7.16., 1. o.). Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK irányelve az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.). A legutóbb a 2005/673/EK tanácsi határozattal (HL L 254., 2005.9.30., 69. o.) módosított irányelv.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/95/EK irányelve az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 37., 2003.2.13., 19. o.). A legutóbb a 2006/692/EK bizottsági határozattal (HL L 283., 2006.10.14., 50. o.) módosított irányelv.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 37., 2003.2.13., 24. o.). A 2003/108/EK bizottsági határozattal (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.) módosított irányelv.

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.). A legutóbb a 323/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 85., 2007.3.27., 3. o.) módosított rendelet.

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-i 2006/12/EK irányelve a hulladékokról (HL L 114., 2006.4.27., 9. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 2006/21/EK ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (HL L 102., 2006.4.11., 15. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).


A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A tagállamok által a pénzügyi keret 2008–2009-es felülvizsgálatához kellő időben nyújtott információk alapján a Bizottság számba veszi a Natura 2000 hálózatainak irányításával kapcsolatosan mind nemzeti, mind uniós szinten lekötött vagy előirányzott költségeket, a közösségi eszközöknek –– és különösen a LIFE+ programnak –– a kiigazítása és a közösségi társfinanszírozás magas szintjének biztosítása céljából.


Top