Help Print this page 

Document 32006R1287

Title and reference
A Bizottság 1287/2006/EK rendelete ( 2006. augusztus 10. ) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (EGT vonatkozású szöveg)
  • In force
OJ L 241, 2.9.2006, p. 1–25 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
OJ L 322M , 2.12.2008, p. 253–277 (MT)
Special edition in Bulgarian: Chapter 06 Volume 010 P. 110 - 134
Special edition in Romanian: Chapter 06 Volume 010 P. 110 - 134
Special edition in Croatian: Chapter 06 Volume 004 P. 93 - 117

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1287/oj
Multilingual display
Text

2.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 241/1


A BIZOTTSÁG 1287/2006/EK RENDELETE

(2006. augusztus 10.)

a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdése 2. pontjára, 4. cikke (1) bekezdése 7. pontjára, 4. cikke (2) bekezdésére, 13. cikke (10) bekezdésére, 25. cikke (7) bekezdésére, 27. cikke (7) bekezdésére, 28. cikke (3) bekezdésére, 29. cikke (3) bekezdésére, 30. cikke (3) bekezdésére, 40. cikke (6) bekezdésére, 44. cikke (3) bekezdésére, 45. cikke (3) bekezdésére, 56. cikke (5) bekezdésére és 58. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2004/39/EK irányelv létrehozza a Közösség pénzügyi piacaira vonatkozó szabályozási rendszer általános keretét, és megállapítja többek között: a befektetési vállalkozások által végzett befektetési szolgáltatások, kiegészítő szolgáltatások és befektetési tevékenységek elvégzésének működési feltételeit; az ilyen szolgáltatásokat és tevékenységeket rendszeresen, szakmai alapon végző befektetési vállalkozásokra és szabályozott piacokra vonatkozó szervezeti követelményeket (beleértve a nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket is); a pénzügyi eszközök ügyleteire vonatkozó jelentési kötelezettségeket; a részvényügyletekre vonatkozó átláthatósági követelményeket.

(2)

E rendelkezéseket rendelet formájában kell elfogadni a következők érdekében: az összes tagállamban érvényes összehangolt rendszer biztosítása, a piac integrációjának és a befektetési és kiegészítő szolgáltatások határokon átnyúló elvégzésének előmozdítása és az egységes piac további konszolidációjának megkönnyítése. A nyilvántartás bizonyos összetevőire, az ügyletek bejelentésére, az átláthatóságra és az áru alapú származtatott ügyletekre vonatkozó rendelkezések csekély mértékben érintkeznek a nemzeti joggal és az ügyfélkapcsolatokat szabályozó részletes jogszabályokkal.

(3)

Részletes és teljes mértékben összehangolt átláthatósági követelményekre és az ügyletek bejelentésére vonatkozó szabályokra van szükség, hogy Közösség-szerte biztosítsuk az egyenlő piaci feltételeket és az értékpapírpiacok zökkenőmentes működését, illetve hogy megkönnyítsük e piacok hatékony integrációját. A nyilvántartás vezetésének egyes összetevői szorosan összefüggnek, hiszen ugyanazokat a fogalmakat alkalmazzák, mint amelyeket az ügyletek bejelentése és az átláthatóság céljából határoznak meg.

(4)

A 2004/39/EK irányelvvel létrehozott, a pénzügyi eszközök ügyleteire vonatkozó jelentési követelményeket szabályozó rendszer célja annak biztosítása, hogy az érintett illetékes hatóságokat megfelelően tájékoztatják azokról az ügyletekről, amelyekkel kapcsolatban felügyeleti érdekeltséggel rendelkeznek. E célból biztosítani kell, hogy a befektetési vállalkozásoktól egységes, tagállamonként csak minimálisan eltérő adatokat gyűjtenek, hogy minimálisra csökkenjen a határokon átnyúlva működő vállalkozásokra vonatkozó jelentési kötelezettségek közötti különbség, és maximálisra nőjön az illetékes hatóságnál őrzött, a többi illetékes hatósággal megosztható adatok aránya. Az intézkedések azt is biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban eleget tehetnek az irányelv szerinti kötelezettségeiknek.

(5)

A 2004/39/EK irányelvvel létrehozott, a szabályozott piacon bevezetett részvényügyletekre vonatkozó átláthatósági követelményeket szabályozó rendszer célja annak biztosítása, hogy a befektetőket megfelelően tájékoztatják az ilyen részvények tényleges és potenciális ügyleteinek valós szintjéről, függetlenül attól, hogy az ügyletekre szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerekben (a továbbiakban: MTF), rendszeres internalizálókon keresztül vagy e kereskedési helyszíneken kívül kerül sor. Ezek a követelmények a kereskedési helyszínek közötti, a végrehajtási szolgáltatásokra vonatkozó versenyt előmozdító tágabb szabályozási keret részei, a befektetőknek nyújtott kínálat növelése, az újítás ösztönzése, az ügylettel kapcsolatos költségek csökkentése és az árképzési folyamat hatékonyságának Közösségen átívelő alapon történő növelése érdekében. A nagyfokú átláthatóság e keret alapvető része a kereskedési helyszínek közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében, hogy az egyes részvényekre vonatkozó árfolyamképzési mechanizmust ne akadályozza a likviditás töredezettsége, vagyis a befektetők mozgásterét ne korlátozzák. Az irányelv ugyanakkor elismeri, hogy bizonyos körülmények között szükség lehet arra, hogy a vállalkozás mentesüljön a kereskedés előtti vagy utáni átláthatósági kötelezettségek alól. Ez a rendelet megállapítja e körülmények részleteit, szem előtt tartva mind a magas szintű átláthatóság, mind annak biztosítása szükségességét, hogy a kereskedési és egyéb helyszínek likviditása nem sérül az ügyletek feltárására és ezzel a kockázati pozíciók közzétételére vonatkozó kötelezettség szándékolatlan következményeként.

(6)

A nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás típusára való utalás alatt a megbízás minősítése értendő: limitáras megbízás, piaci megbízás vagy egyéb megbízás. A nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás vagy ügylet jellegére való utalás alatt értékpapírok jegyzésére adott megbízás vagy értékpapírok jegyzése, illetve opció lehívására adott megbízás vagy opció lehívása, illetve hasonló ügyfélmegbízások vagy ügyletek értendők.

(7)

Ezen a ponton nem szükséges részletesen ismertetni vagy előírni az illetékes hatóságok közötti információcserével kapcsolatos megoldások típusát, jellegét és kifinomultságát.

(8)

Amennyiben a likviditás szempontjából leginkább érintett piac alternatív meghatározására vonatkozó, egy illetékes hatóságtól származó értesítésre nem történik ésszerű időn belül válaszlépés, vagy amennyiben egy illetékes hatóság nem ért egyet a másik hatóság számításaival, az érintett illetékes hatóságok megkísérelnek megoldást találni. Szükség esetén az illetékes hatóságok megvitathatják az ügyet az Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságában.

(9)

Az illetékes hatóságoknak össze kell hangolniuk az egymás közötti, ügyletekkel kapcsolatos információcsere rendszereinek megtervezését és létrehozását. Az illetékes hatóságok ebben az esetben is megvitathatják az ügyet az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságában. Az illetékes hatóságok jelentést tesznek a Bizottságnak, amely tájékoztatja a rendszerekről az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságát. Az összehangolás során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük annak szükségességét, hogy hatékonyan figyelemmel kísérjék a befektetési vállalkozások tevékenységét annak biztosítása érdekében, hogy azok becsületesen, tisztességesen, hivatásszerűen és a piac integritását elősegítő módon járjanak el, annak szükségességét, hogy a döntéseket alapos költség-haszon elemzésre alapozzák, annak szükségességét, hogy biztosítsák, az ügyletekkel kapcsolatos információt csak az illetékes hatóságok funkcióinak megfelelő elvégzésére használják fel, valamint annak szükségességét, hogy a szükségesnek ítélt közös rendszereket hatékonyan és elszámoltatható módon irányítsák.

(10)

Kritériumokat kell megállapítani annak meghatározásához, hogy a szabályozott piac műveletei mikor lényeges fontosságúak a fogadó tagállamban, és úgy kell megállapítani ennek következményeit, hogy a szabályozott piacon ne kelljen egynél több illetékes hatósággal kapcsolatba lépni, ha ilyen kötelezettség egyébként nem állna fenn.

(11)

Az ISO 10962 szabvány (Pénzügyi eszközök osztályozása (CFI kód)) példa a pénzügyi eszközök besorolásának nemzetközileg elfogadott egységes standardjára.

(12)

Amikor az illetékes hatóságok mentességet adnak a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól vagy engedélyezik a kereskedés utáni átláthatósági követelmények halasztását, egyformán, megkülönböztetésmentesen kell bánniuk a szabályozott piacokkal és az MTF-ekkel: vagy minden, a 2004/39/EK irányelv szerint általuk engedélyezett szabályozott piacnak és MTF-nek meg kell adniuk a mentességet vagy halasztást, vagy egyiknek sem. A mentességet vagy halasztást adó illetékes hatóságok nem írhatnak elő kiegészítő követelményeket.

(13)

Okkal feltételezhető, hogy a szabályozott piac által működtetett kereskedési algoritmusoknak általában a forgalmazott mennyiség maximalizálására kell törekedniük, de egyéb algoritmusok is lehetségesek.

(14)

A 2004/39/EK irányelv 29. és 44. cikkében szereplő, egy illetékes hatóság által előírt, kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek alóli mentesség nem teheti lehetővé a befektetési vállalkozások számára, hogy mentesüljenek e kötelezettségek alól az általuk bilaterális alapon, a szabályozott piac vagy MTF szabályai szerint megkötött, likvid részvényekkel kapcsolatos ügyletek tekintetében, amennyiben ezekre az ügyletekre – feltéve, hogy a szabályozott piac vagy MTF szabályain kívül kerül rájuk sor – az irányelv 27. cikkében előírt, az árajánlatok közzétételére vonatkozó követelmények vonatkoznának.

(15)

Egy tevékenység akkor tekintendő a befektetési vállalkozásban lényeges kereskedelmi szerepet betöltőnek, ha e tevékenység jelentős bevételi vagy költségforrás. A jelentőség e célból történő vizsgálatakor minden esetben figyelembe kell venni a tevékenység önálló végzésének vagy szervezésének mértékét, a tevékenység pénzbeli értékét, valamint jelentőségét a vállalkozás általános üzletmenetéhez, illetve a vállalkozás tevékenységének helyszínéül szolgáló érintett részvénypiacon végzett általános tevékenységéhez képest. Egy tevékenység akkor is jelentős bevételi forrásnak tekinthető a vállalkozás számára, ha egy konkrét esetben csak egy vagy két említett tényező játszik szerepet.

(16)

Azok a részvények, amelyekkel nem kereskednek naponta, nem minősülhetnek a 2004/39/EK irányelv értelmében likvid piaccal rendelkezőnek. Ha azonban a részvénnyel való kereskedést a rendszeres piac megóvásával vagy vis maiorral összefüggő rendkívüli okok miatt felfüggesztik és emiatt néhány kereskedési napon nem kereskednek a részvénnyel, az nem jelenti azt, hogy a részvény nem minősülhet likvid piaccal rendelkezőnek.

(17)

A 2004/39/EK irányelv 27., 28., 29., 30., 44. és 45. cikkében, valamint e rendeletben előírt, bizonyos árajánlatok, megbízások vagy ügyletek közzétételére vonatkozó követelmény nem akadályozza meg a szabályozott piacokat és az MTF-eket abban, hogy előírják tagjaik vagy résztvevőik számára más ilyen jellegű információk közzétételét.

(18)

A valós idejűhöz legközelebb álló tájékoztatást a technikailag lehető leggyorsabb módon meg kell valósítani, feltételezve az érintett személy rendszereinek ésszerű szintű hatékonyságát és költségeit. A tájékoztatást a legfeljebb háromperces felső határt megközelítve csak olyan kivételes esetekben szabad közzétenni, ha a rendelkezésre álló rendszerek nem teszik lehetővé a rövidebb időn belüli közzétételt.

(19)

E rendelet rendelkezéseinek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának c) alpontjában meghatározott átruházható értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését illető alkalmazásában – az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerinti értékpapír esetében – a szóban forgó pénzügyi eszköz értékeléséhez szükséges, elegendő mennyiségű információt kell közzétenni.

(20)

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások által kibocsátott befektetési jegyek szabályozott piacokra történő bevezetése nem teheti lehetővé az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv (3) vonatkozó rendelkezéseinek, különösen 44–48. cikkének kijátszását.

(21)

A származtatott ügylet csak akkor minősül a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 7. pontja szerinti pénzügyi eszköznek, ha árura vonatkozik, és megfelel e rendelet annak meghatározására szolgáló kritériumának, hogy egy ügylet más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkezőnek és nem kereskedelmi célúnak minősül-e. A származtatott ügylet csak akkor minősül az említett melléklet C. szakaszának 10. pontja szerinti pénzügyi eszköznek, ha a C. szakasz 10. pontjában vagy e rendeletben megállapított alapeszközre vonatkozik, és megfelel e rendelet annak meghatározására szolgáló kritériumának, hogy egy ügylet más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkezőnek minősül-e.

(22)

A 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6. és 7. pontja szerinti áru alapú származtatott ügyletekkel, illetve a C. szakasz 10. pontja szerinti származtatott ügyletekkel kapcsolatos, saját számlára történő kereskedésre vagy egyéb befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó, az irányelvben biztosított mentességek várhatóan kizárják az irányelv hatálya alól a villamos energia és egyéb árucikkek jelentős számú kereskedelmi gyártóját és fogyasztóját, beleértve a villamosenergia-szolgáltatókat, az árucikkekkel kereskedőket és leányvállalataikat, ezért ezeknek a szereplőknek nem kell alkalmazniuk az e rendeletben szereplő próbákat annak megállapítására, hogy a kereskedett ügylet pénzügyi eszköznek számít-e.

(23)

A 2004/39/EK irányelv I. melléklete B. szakasza 7. pontjának megfelelően a befektetési vállalkozások szabadon végezhetnek kiegészítő szolgáltatásokat a székhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban: az említett melléklet C. szakaszának 5., 6., 7. és 10. pontjában említett származtatott eszközök alapjául szolgáló értékpapírokhoz kapcsolódó, az említett melléklet A. vagy B. szakaszában említett fajtájú befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, amennyiben ezek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak. Ezen az alapon a befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket és azonnali ügyletek kapcsolódó kereskedését végző befektetési vállalkozás a kapcsolódó kereskedés tekintetében kihasználhatja a kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságot.

(24)

Az áru fogalommeghatározása nem befolyásolja a kifejezés nemzeti jogszabályokban és egyéb közösségi jogszabályokban szereplő más fogalommeghatározásait. Azok a vizsgálatok, amelyek annak kiderítésére szolgálnak, hogy egy ügylet más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel rendelkezőnek és nem kereskedelmi célúnak minősül-e, csupán annak a megállapítására irányulnak, hogy az ügylet a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 7. vagy 10. pontja alá tartozik.

(25)

A származtatott ügylet egy áruhoz vagy egy másik tényezőhöz kapcsolódik, ha közvetlen kapcsolat van az ügylet és az adott alapáru vagy -tényező között. Az áru árfolyamára vonatkozó származtatott ügylet tehát az áruhoz kapcsolódó származtatott ügyletnek minősül, míg az áru szállítási költségére vonatkozó származtatott ügylet nem minősül az áruhoz kapcsolódó származtatott ügyletnek. Egy áru alapú származtatott ügylethez kapcsolódó származtatott ügylet, például egy áru alapú határidős ügylet opciója (egy származtatott ügylethez kapcsolódó származtatott ügylet), közvetett árubefektetést testesít meg, és ezért a 2004/39/EK irányelv alkalmazásában áru alapú származtatott ügyletnek minősül.

(26)

Az áru fogalma nem tartalmazza a szolgáltatásokat vagy egyéb tényezőket, amelyek nem termékek – például pénznemek vagy ingatlanhoz kapcsolódó jogok – vagy teljes mértékben immateriálisak.

(27)

Kikérték a 2001/527/EK bizottsági határozat (4) által létrehozott európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának technikai szakvéleményét.

(28)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1)   Ez a rendelet megállapítja a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja, 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja, 13. cikkének (6) bekezdése, 25., 27., 28., 29., 30., 40., 44., 45., 56. és 58. cikkének végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

(2)   A 7. és 8. cikk alkalmazandó az alapkezelő társaságokra a 85/611/EGK irányelv 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

„áru”: minden olyan helyettesíthető termék, amelyet le lehet szállítani, beleértve a fémeket és érceiket, valamint ötvözeteiket, a mezőgazdasági termékeket és az energiát, például a villamos energiát;

2.

„kibocsátó”: átruházható értékpapírokat és adott esetben más pénzügyi eszközöket kibocsátó jogalany;

3.

„közösségi kibocsátó”: olyan kibocsátó, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye a Közösségben van;

4.

„harmadik országból származó kibocsátó”: nem közösségi kibocsátó;

5.

„szokásos kereskedési idő”: a kereskedési helyszín vagy a befektetési vállalkozás által előre meghatározott, kereskedési időként közzétett idő;

6.

„portfólió alapú kereskedés”: több mint egy értékpapír ügylete, melynek során az értékpapírokat csoportosítják és egy egységként, konkrét referenciaáron kereskednek vele;

7.

„érintett illetékes hatóság”: egy pénzügyi eszköz esetében az eszköz likviditása szempontjából leginkább érintett piac illetékes hatósága;

8.

„kereskedési helyszín”: szabályozott piac, MTF vagy ilyen minőségében tevékenykedő rendszeres internalizáló, és adott esetben Közösségen kívüli, szabályozott piachoz vagy MTF-hez hasonló funkciókkal rendelkező rendszer;

9.

„forgalom”: pénzügyi eszköz vonatkozásában az eladók és vevők között egy meghatározott időszakban, valamely kereskedési helyszínen vagy máshol létrejött ügyletek során kicserélt eszközegységek száma és az ilyen ügyleteknél alkalmazott egyedi egységárak szorzatával kapott eredmények összege;

10.

„értékpapír-finanszírozási ügylet”: értékpapír kölcsönadása vagy értékpapír kölcsönvétele vagy más pénzügyi eszközök kölcsönügylete, repó- vagy fordított repóügylet, illetve vétel-eladás ügylet vagy eladás-visszavásárlás ügylet.

3. cikk

A portfólió alapú kereskedés egy adott részvényére vonatkozó ügylet és a mennyiséggel súlyozott átlagárfolyam-ügylet

(1)   A 18. cikk (1) bekezdése b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a portfólió alapú kereskedés egy adott részvényére vonatkozó ügylet az aktuális piaci árfolyamtól eltérő feltételű ügyletnek minősül.

A 27. cikk (1) bekezdése b) pontja alkalmazásában olyan ügyletnek minősül, amelyben a részvények cseréjét a részvény aktuális piaci értékelésén kívüli tényezők határozzák meg.

(2)   A 18. cikk (1) bekezdése b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a mennyiséggel súlyozott átlagárfolyam-ügylet az aktuális piaci árfolyamtól eltérő feltételű ügyletnek, a 25. cikk alkalmazásában pedig az aktuális piaci árfolyamtól eltérő feltételű megbízásnak minősül.

A 27. cikk (1) bekezdése b) pontja alkalmazásában olyan ügyletnek minősül, amelyben a részvények cseréjét a részvény aktuális piaci értékelésén kívüli tényezők határozzák meg.

4. cikk

Hivatkozás a kereskedési napra

(1)   Egy kereskedési helyszín vagy a 2004/39/EK irányelv 30. és 45. cikke szerint közzéteendő, részvényről szóló kereskedés utáni tájékoztatás vonatkozásában a kereskedési napra történő hivatkozás bármely olyan napra vonatkozik, amelyen az érintett kereskedési helyszín nyitva tart.

A kereskedési nap kezdetére történő hivatkozás a kereskedési helyszín szokásos kereskedési idejének kezdetét jelenti.

A kereskedési nap delére történő hivatkozás a kereskedési helyszín időzónája szerint értendő.

A kereskedési nap végére történő hivatkozás a szokásos kereskedési idő végeként értendő.

(2)   A részvény likviditása szempontjából leginkább érintett piac vagy a 2004/39/EK irányelv 28. cikke szerint közzéteendő, részvényről szóló kereskedés utáni tájékoztatás vonatkozásában a kereskedési napra történő hivatkozás az adott piac kereskedési helyszíneinek szokásos kereskedési napjaként értendő.

A kereskedési nap kezdetére történő hivatkozás az adott piac kereskedési helyszínei szokásos kereskedésének legkorábbi kezdetét jelenti.

A kereskedési nap delére történő hivatkozás az adott piac időzónája szerint értendő.

A kereskedési nap végére történő hivatkozás az adott piac kereskedési helyszínei szokásos kereskedésének legkésőbbi végét jelenti.

(3)   A 38. cikk (2) bekezdése szerinti azonnali ügylet vonatkozásában a kereskedési napra történő hivatkozás az ügylet kereskedési helyszíneinek szokásos kereskedési napjaként értendő.

5. cikk

Hivatkozás az ügyletre

E rendelet alkalmazásában az ügyletre történő hivatkozás csak a pénzügyi eszköz vételére és eladására történő hivatkozás. E rendelet alkalmazásában, a II. fejezet kivételével, a pénzügyi eszköz vétele és eladása nem jelenti az alábbiakat:

a)

értékpapír-finanszírozási ügyletek;

b)

opciók vagy fedezett opciós utalványok lehívása;

c)

a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontja a) és b) alpontjának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök elsődleges piaci ügyletei (például kibocsátás, allokáció vagy részvényjegyzés).

6. cikk

Egy részvény első szabályozott piaci bevezetése

E rendelet alkalmazásában egy részvénynek a 2004/39/EK irányelv 40. cikkében említett, első szabályozott piaci bevezetésére akkor kerül sor, amikor az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

a részvényt korábban nem vezették be szabályozott piacon;

b)

a részvényt korábban bevezették szabályozott piacon, de minden ilyen szabályozott piacon megszüntették a kereskedését.

II. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁS: ÜGYFÉLMEGBÍZÁSOK ÉS ÜGYLETEK

7. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 13. cikkének (6) bekezdése)

Az ügyfélmegbízások és az üzletkötésre vonatkozó döntések nyilvántartása

A befektetési vállalkozás az ügyfelektől érkezett minden megbízás és a portfóliókezelési szolgáltatás végzése során hozott, üzletkötésre vonatkozó minden döntés esetében azonnal rögzíti az alábbi részleteket, amennyiben azok alkalmazhatók az adott megbízásra vagy döntésre:

a)

az ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;

b)

az ügyfél nevében eljáró lényeges személy neve vagy egyéb megjelölése;

c)

az I. melléklet 1. táblázatának 4., 6. és 16–19. pontjában megállapított részletek;

d)

a megbízás jellege, ha eltér a vételtől vagy eladástól;

e)

a megbízás típusa;

f)

bármely olyan részlet, feltétel vagy az ügyféltől származó konkrét utasítás, amely előírja a megbízás teljesítésének módját;

g)

a megbízás vagy a kezelésre vonatkozó döntés befektetési vállalkozáshoz történő beérkezésének dátum és időpontja.

8. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 13. cikkének (6) bekezdése)

Az ügyletek nyilvántartása

(1)   A befektetési vállalkozás az ügyfélmegbízás végrehajtása vagy – a megbízást végrehajtási célból más személynek továbbító befektetési vállalkozások esetében – a megbízás végrehajtásáról kapott megerősítés után azonnal rögzíti az ügylet alábbi részleteit:

a)

az ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;

b)

az I. melléklet 1. táblázatának 2., 3., 4., 6., valamint 16–21. pontjában megállapított részletek;

c)

a teljes árat, amely az egységárfolyam és a mennyiség szorzata;

d)

az ügylet jellege, ha eltér a vételtől vagy eladástól;

e)

az ügyletet végrehajtó vagy a végrehajtásért felelős természetes személy.

(2)   Ha a befektetési vállalkozás más személynek továbbítja a megbízást végrehajtásra, a továbbítás után azonnal rögzítenie kell az alábbi részleteket:

a)

a továbbított megbízást adó ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;

b)

a továbbított megbízást fogadó személy neve vagy egyéb megjelölése;

c)

a továbbított megbízás feltételei;

d)

a továbbítás dátuma és pontos ideje.

III. FEJEZET

AZ ÜGYLETEK BEJELENTÉSE

9. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 25. cikke (3) bekezdésének második albekezdése)

A likviditás szempontjából leginkább érintett piac meghatározása

(1)   A szabályozott piacra bevezetett pénzügyi eszköz likviditása szempontjából leginkább érintett piac (a továbbiakban: a leginkább érintett piac) meghatározására a (2)–(8) bekezdésnek megfelelően kerül sor.

(2)   Részvény vagy egyéb átruházható értékpapír – amely a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának a) alpontjában szerepel –, valamint kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei esetében az a tagállam, ahol a részvényt vagy befektetési jegyet először vezették be a szabályozott piacra.

(3)   Kötvény vagy egyéb átruházható értékpapír – amely a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának b) alpontjában szerepel –, illetve pénzpiaci eszköz esetében, amelyet (mindkét esetben) olyan jogalanynak az összevont éves beszámolóról szóló, az 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv (5) szerinti leányvállalata bocsátott ki, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye egy tagállamban található, a leginkább érintett piac az a tagállam, ahol az anyajogalany létesítő okirat szerinti székhelye található.

(4)   Kötvény vagy egyéb átruházható értékpapír – amely az irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának b) alpontjában szerepel –, illetve pénzpiaci eszköz esetében, amelyet (mindkét esetben) közösségi kibocsátó bocsátott ki és kívül esik e cikk (3) bekezdésének hatályán, a leginkább érintett piac az a tagállam, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye található.

(5)   Kötvény vagy egyéb átruházható értékpapír – amely az irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának b) alpontjában szerepel –, illetve pénzpiaci eszköz esetében, amelyet (mindkét esetben) harmadik országban bejegyzett kibocsátó bocsátott ki és e cikk (3) bekezdésének hatályán kívül esik, a leginkább érintett piac az a tagállam, ahol az értékpapírt először vezették be a szabályozott piacra.

(6)   Származtatott ügylet, különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződés vagy az irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának c) alpontjában szereplő átruházható értékpapír esetében a leginkább érintett piac:

a)

amennyiben az alapértékpapír olyan részvény vagy egyéb átruházható értékpapír – amely az irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontja a) alpontjában szerepel –, amelyet bevezettek a szabályozott piacra, az a tagállam, amely a részvény likviditása szempontjából leginkább érintett piacnak minősül a (2) bekezdésnek megfelelően;

b)

amennyiben az alapértékpapír olyan kötvény vagy egyéb átruházható értékpapír – amely az irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának b) alpontjában szerepel –, vagy olyan pénzpiaci eszköz, amelyet bevezettek a szabályozott piacra, az a tagállam, amely a részvény likviditása szempontjából leginkább érintett piacnak minősül a (3), (4) vagy (5) bekezdésnek megfelelően;

c)

amennyiben a pénzügyi eszköz alapja egy részvényekből álló index, amelyek mindegyikét egy konkrét szabályozott piacra vezették be, az a tagállam, ahol a szabályozott piac található.

(7)   A (2)–(6) bekezdésben nem tárgyalt esetekben a leginkább érintett piac az a tagállam, ahol az átruházható értékpapírt, a származtatott ügyletet vagy a különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződést először bevezető szabályozott piac található.

(8)   Amennyiben a (2), (5) vagy (7) bekezdésben tárgyalt pénzügyi eszközt, vagy a (6) bekezdésben tárgyalt pénzügyi eszköz alapját képező, a (2), (5) vagy (7) bekezdés hatálya alá tartozó pénzügyi eszközt egyidejűleg több szabályozott piacra is bevezették, és a szabályozott piacok székhely szerinti tagállama megegyezik, az adott tagállam a leginkább érintett piac.

Amennyiben az érintett szabályozott piacok székhely szerinti tagállama nem egyezik meg, az eszköz likviditása szempontjából leginkább érintett piac az a piac, ahol az adott eszköz forgalma a legmagasabb.

Annak meghatározása érdekében, hogy melyik az eszköz legnagyobb forgalmával rendelkező, leginkább érintett piac, a szabályozott piacokat engedélyező illetékes hatóságok kiszámítják az eszköz forgalmát a saját piacukon a megelőző naptári évre, feltéve hogy az eszközt ennek az évnek az elején vezették be.

Amennyiben az adott pénzügyi eszköz forgalma elégtelen vagy nem létező adatok következtében nem számítható ki, és a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye valamelyik tagállamban van, a leginkább érintett piac annak a tagállamnak a piaca, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye található.

Amennyiben azonban a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye nem tagállamban található, a leginkább érintett piac az a piac, ahol az adott eszköz forgalma a legmagasabb. E piac meghatározásának céljából az érintett szabályozott piacokat engedélyező minden illetékes hatóság kiszámítja az azonos kategóriába tartozó eszközök előző évi forgalmát a saját piacán.

Az érintett pénzügyi eszközök a következők:

a)

részvények;

b)

kötvények vagy az értékpapírosított adósság más formái;

c)

más pénzügyi eszközök.

10. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 25. cikke (3) bekezdésének második albekezdése)

A likviditás szempontjából leginkább érintett piac alternatív meghatározása

(1)   Az illetékes hatóság minden év januárjában értesítheti a 9. cikknek megfelelően a pénzügyi eszköz érintett illetékes hatóságát, hogy az eszköz leginkább érintett piaca meghatározásának megkérdőjelezésére készül.

(2)   Az értesítést követő négy héten belül mindkét hatóság kiszámítja a szóban forgó pénzügyi eszköz megelőző naptári évi forgalmát a saját piacán.

Amennyiben a számítások eredménye alapján a megkérdőjelező illetékes hatóság piacán nagyobb a forgalom, az ő piaca lesz a pénzügyi eszköz leginkább érintett piaca. Ha a pénzügyi eszköz a 9. cikk (6) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott típusba tartozik, ez a piac lesz a leginkább érintett piac bármely származtatott ügylet, különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződés vagy a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának c) alpontjában szereplő átruházható értékpapír esetében is, amelyeknek a szóban forgó értékpapír az alapja.

11. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (3) bekezdése)

A pénzügyi eszközök jegyzéke

Az egy vagy több pénzügyi eszköz leginkább érintett piacának illetékes hatósága gondoskodik arról, hogy létrehozzák és fenntartják a pénzügyi eszközök folyamatosan frissített jegyzékét. A jegyzéket a 2004/39/EK irányelv 56. cikkének megfelelően az egyes tagállamok által kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják. E jegyzéket először 2007 júniusának első kereskedési napján bocsátják rendelkezésre.

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok eleget tegyenek az első albekezdésnek, az egyes szabályozott piacok a székhely szerinti illetékes hatóságuk számára egységes és elektronikus formátumban azonosító referenciaadatokat szolgáltatnak minden egyes piacra bevezetett pénzügyi eszközről. E tájékoztatást minden egyes pénzügyi eszközről be kell nyújtani, mielőtt a szóban forgó eszköz kereskedelme megkezdődik. A székhely szerinti illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az adatokat továbbítják az érintett pénzügyi eszköz tekintetében illetékes megfelelő hatóságnak. A referenciaadatokat az eszközt érintő minden adatváltozás esetén aktualizálni kell. Ezen albekezdés követelményei alól mentesség adható, ha a pénzügyi eszköz tekintetében illetékes megfelelő hatóság a vonatkozó referenciaadatokat más módon szerzi be.

12. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (5) bekezdése)

Bejelentési csatornák

(1)   A pénzügyi eszközök ügyleteivel kapcsolatos jelentések elektronikus formában készülnek, kivéve a kivételes körülményeket, amikor az adattárolást az illetékes hatóság számára jövőbeni hivatkozás céljából hozzáférhetővé tevő, nem elektronikus formájú adathordozón is készülhetnek, és a jelentések elkészítéséhez alkalmazott módszerek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

a)

biztosítják a bejelentett adatok biztonságát és titkosságát;

b)

tartalmazzák az ügylettel kapcsolatos jelentés hibáinak azonosítására és kijavítására szolgáló mechanizmust;

c)

tartalmazzák az ügylettel kapcsolatos jelentés forrásának hitelesítésére szolgáló mechanizmust;

d)

tartalmazzák a jelentés időben történő folytatását szolgáló óvintézkedéseket rendszerhiba esetén;

e)

lehetővé teszik a 13. cikk értelmében megkövetelt információk bejelentését az illetékes hatóság által megkövetelt formátumban és e bekezdésnek megfelelően, a 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidőn belül.

(2)   A vételi és eladási ajánlatok egyeztetésére vagy bejelentésére szolgáló rendszert az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia a 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában, amennyiben a rendszer által létrehozott, az ügyletek bejelentésével összefüggő megoldások eleget tesznek az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, és a megoldásokat illetékes hatóság felügyeli a folyamatos megfelelés tekintetében.

13. cikk

(A 2004/39/EGK irányelv 25. cikkének (3) és (5) bekezdése)

Az ügylettel kapcsolatos jelentés tartalma

(1)   A 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (3) és (5) bekezdésében említett, ügylettel kapcsolatos jelentések az I. melléklet 1. táblázatában rögzített információkat tartalmazzák, amelyek fontosak az adott pénzügyi eszközre nézve, és amelyekről az illetékes hatóság kinyilvánítja, hogy még nincsenek a birtokában és más eszközzel nem elérhetők számára.

(2)   A szabályozott piacként, MTF-ként vagy egyéb központi partnerként eljáró partnereknek az I. melléklet 1. táblázatában rögzített azonosítása céljából az illetékes hatóság rendelkezésre bocsátja azon szabályozott piacok és MTF-ek azonosító kódjainak jegyzékét, amelyek esetében ő a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, illetve az olyan jogalanyok azonosító kódját, amelyek e szabályozott piacok és MTF-ek esetében központi partnerként járnak el.

(3)   A tagállamok előírhatják a 2004/39/EK irányelv 25. cikke (3) és (5) bekezdésének megfelelően készült jelentések tekintetében, hogy az adott ügyletekről az I. melléklet 1. táblázatában foglaltakon túl is tartalmazzanak információkat, feltéve hogy kiegészítő információkra van szükség ahhoz, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse a befektetési vállalkozások tevékenységét annak biztosítására, hogy becsületesen, tisztességesen, hivatásszerűen és a piac integritását elősegítő módon járjanak el, és feltéve, hogy az alábbi kritériumok valamelyike teljesül:

a)

a jelentés tárgyát képező pénzügyi eszköz az adott típusba tartozó eszközre sajátosan jellemző tulajdonságokkal rendelkezik, amelyekre nem tér ki a táblázatban foglalt információs követelmény;

b)

az ügyletnek otthont adó kereskedési helyszínre jellemző kereskedési módszerek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyekre nem tér ki a táblázatban foglalt információs követelmény.

(4)   A tagállamok annak érdekében is előírhatják a 2004/39/EK irányelv 25. cikke (3) és (5) bekezdésének megfelelő ügyletek bejelentését, hogy azonosítsák az ügyfeleket, akiknek a nevében a befektetési vállalkozás végrehajtotta az ügyletet.

14. cikk

(A 2004/39/EGK irányelv 25. cikkének (3) és (5) bekezdése)

Az ügyletekkel kapcsolatos információcsere

(1)   Az illetékes hatóságok megoldásokat dolgoznak ki annak biztosítása érdekében, hogy a 2004/39/EK irányelv 25. cikke (3) és (5) bekezdésének megfelelően kapott információk rendelkezésre álljanak a következők számára:

a)

az adott pénzügyi eszköz érintett illetékes hatósága;

b)

fióktelepek esetében az információkat nyújtó befektetési vállalkozást engedélyező illetékes hatóság, az ezen információk nem fogadására vonatkozó, a 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban álló jogának sérelme nélkül;

c)

bármely más illetékes hatóság, amely a 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (1) bekezdése szerinti felügyeleti funkciója megfelelő ellátásához kéri az információkat.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátandó információk az I. melléklet 1. és 2. táblázatában ismertetett elemeket tartalmazzák.

(3)   Az (1) bekezdésben említett információt a lehető leghamarabb rendelkezésre kell bocsátani.

2008. november 1-jétől az információt legkésőbb az információ vagy a kérelem illetékes hatósághoz történő beérkezését követő munkanap végén rendelkezésre kell bocsátani.

(4)   Az illetékes hatóságok összehangolják a következőket:

a)

az illetékes hatóságok közötti, ügyletekkel kapcsolatos információcsere rendszerének megtervezését és létrehozását a 2004/39/EK irányelvnek és e rendeletnek megfelelően;

b)

a rendszer jövőbeli frissítését.

(5)   Az illetékes hatóságok 2007. február 1-je előtt jelentést tesznek a Bizottságnak – amely tájékoztatja az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságát – az (1) bekezdésnek megfelelően létrehozandó rendszerekről.

Amennyiben e rendszerekben jelentős változást javasolnak, szintén jelentést tesznek a Bizottságnak, amely tájékoztatja az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságát.

15. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 58. cikkének (1) bekezdése)

Együttműködés iránti kérelem és információcsere

(1)   Amikor a 2004/39/EK irányelv 58. cikke (1) bekezdésének megfelelően az egyik illetékes hatóság információt vagy információcserét kér egy másik illetékes hatóságtól, írásbeli kérelmet nyújt be, amely elegendő részletet tartalmaz ahhoz, hogy a kérelmet fogadó hatóság átadhassa a két információkat.

Sürgős esetben azonban szóbeli kérelem is benyújtható, de írásban meg kell erősíteni.

A kérelmet fogadó illetékes hatóság a lehető leghamarabb elismeri a kérelem beérkezését.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés szerint kért információ a kérelmet fogadó illetékes hatóságnak már rendelkezésére áll, a hatóság késedelem nélkül továbbítja a kért információt a kérelmet benyújtó illetékes hatóságnak.

Ha azonban a kérelmet fogadó illetékes hatóság nem rendelkezik a kért információval vagy nem gyakorol ellenőrzést fölötte, haladéktalanul meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megszerezze az információt és eleget tegyen a kérelemnek. A kérelmet fogadó illetékes hatóság tájékoztatja a kérelmet benyújtó illetékes hatóságot, hogy miért nem küldi haladéktalanul a kért információt.

16. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 56. cikkének (2) bekezdése)

A szabályozott piac fogadó tagállamban végrehajtott műveletei lényeges fontosságúnak minősítése

A szabályozott piacnak a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei akkor minősülnek lényeges fontosságúnak az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából, ha az alábbi kritériumok valamelyike teljesül:

a)

a fogadó tagállam korábban az adott szabályozott piac székhely szerinti tagállama volt;

b)

az adott szabályozott piac egyesüléssel, átvétellel vagy egyéb átruházással megszerezte egy olyan szabályozott piac üzleti tevékenységét, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi irodája a fogadó tagállamban van.

IV. FEJEZET

A PIAC ÁTLÁTHATÓSÁGA

1. SZAKASZ

Kereskedés előtti átláthatóság a szabályozott piacok és MTF-ek esetében

17. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 29. és 44. cikke)

Kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek

(1)   A szabályozott piacot vagy MTF-et üzemeltető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők a szabályozott piacra bevezetett és a II. melléklet 1. táblázatában említett, általa üzemeltetett rendszeren belül forgalmazott minden részvény tekintetében közzéteszik a (2)–(6) bekezdésben megállapított információt.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogalanyok valamelyike folyamatos aukciós ajánlati könyves kereskedési rendszert működtet, a szokásos kereskedési idő alatt minden, az (1) bekezdésben említett részvény tekintetében folyamatosan közzéteszi a megbízások összesített számát, valamint azokét a részvényekét, amelyeket e megbízások minden árfolyamszinten képviselnek, legalább az öt legjobb vételi és eladási árfolyamszint esetében.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogalanyok valamelyike árjegyzésvezérelt kereskedési rendszert működtet, a szokásos kereskedési idő alatt minden, az (1) bekezdésben említett részvény tekintetében folyamatosan közzéteszi az adott részvény minden árjegyzőjének árfolyamonkénti legjobb vételi és eladási ajánlatát az árfolyamokhoz kapcsolódó mennyiségekkel együtt.

E közzétett árfolyamoknak a részvény vételére vagy eladására vonatkozó kötelező kötelezettségvállalásnak kell lenniük, valamint a részvényeknek azt az árfolyamát és mennyiségét kell megjeleníteniük, amelyek tekintetében a bejegyzett árjegyzőnek vételi vagy eladási szándéka van.

Rendkívüli piaci körülmények között azonban korlátozott ideig indikatív vagy egyirányú (vételi vagy eladási) árajánlat tehető.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogalanyok valamelyike időszakos aukciós kereskedési rendszert működtet, a szokásos kereskedési idő alatt minden, az (1) bekezdésben említett részvény tekintetében folyamatosan közzéteszi azt az árfolyamot, amely leginkább megfelelne a kereskedési algoritmusnak, valamint azt a mennyiséget, amely ezen az árfolyamon a rendszer résztvevői által potenciálisan végrehajtható.

(5)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogalanyok valamelyike olyan kereskedési rendszert üzemeltet, amelyet a (2), (3) vagy (4) bekezdés nem említ, vagy azért mert hibrid rendszerről van szó, amely az említettek közül több bekezdés hatálya alá tartozik vagy mert más jellegű az árfolyam meghatározásának folyamata, akkor olyan szintű kereskedés előtti átláthatóságot tart fent, amely lehetővé teszi, hogy az (1) bekezdésben meghatározott minden egyes részvény tekintetében az árajánlatok vagy megbízások árfolyamszintjének és a kereskedelmi érdeklődés szintjének megfelelő információ bármikor hozzáférhető legyen.

Főként a részvény öt legjobb vételi és eladási árfolyamszintjét és/vagy az összes árjegyző kétirányú (vételi és eladási) árajánlatát kell közzétenni, ha az árfolyamképzési mechanizmus lehetővé teszi.

(6)   A (2)–(5) bekezdésnek megfelelően közzéteendő információkat a II. melléklet 1. táblázata foglalja össze.

18. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 29. cikkének (2) és 44. cikkének (2) bekezdése)

A piaci modellen és az ügylet vagy megbízás típusán alapuló mentességek

(1)   A 2004/39/EK irányelv 29. cikkének (2) bekezdésével és 44. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes hatóságok mentességet adhatnak az MTF vagy a szabályozott piac által működtetett rendszereknek, amennyiben azok megfelelnek az alábbi kritériumok valamelyikének:

a)

olyan kereskedési módszertanra alapulnak, ahol az árfolyamot egy másik rendszer által generált referencia-árfolyammal összhangban határozzák meg, ha a referencia-árfolyam széles körben közzé van téve és a piaci szereplők általánosságban megbízható referencia-árfolyamnak tartják;

b)

olyan előre letárgyalt ügyleteket formalizálnak, amelyek mindegyike megfelel az alábbi kritériumok valamelyikének:

i.

az ügyletet az aktuális, mennyiséggel súlyozott árfolyam-különbözeten belül vagy annak szélén kötik meg az ajánlati könyv vagy a rendszert működtető szabályozott piac vagy MTF árjegyzőinek árajánlatai alapján vagy, ha a részvénnyel nem folyamatosan kereskednek, egy megfelelő referencia-árfolyam százalékos arányában, amely referencia-árfolyamot és arányt a rendszer működtetője előre meghatározza;

ii.

az ügylet feltételei eltérnek a részvény aktuális piaci árfolyamától.

A b) pont alkalmazásában a szabályozott piac vagy MTF szabályai által az ilyen ügyletre meghatározott egyéb feltételeket is teljesíteni kell.

Amennyiben a rendszer az a) és b) pontban említettektől eltérő funkcióval is rendelkezik, a mentesség ezen funkciókra nem alkalmazandó.

(2)   A 2004/39/EK irányelv 29. cikke (2) bekezdésének és 44. cikke (2) bekezdésének megfelelően adott mentességek csak azokra a megbízásokra vonatkozhatnak, amelyeket piaci közzétételükig olyan megbízáskezelési rendszerekben tárolnak, amelyeket szabályozott piac vagy MTF tart fenn.

19. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 29. cikkének (2) és 44. cikkének (2) bekezdése)

Hivatkozás az előre letárgyalt ügyletre

A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában az előre letárgyalt ügylet szabályozott piac vagy MTF tagjai vagy résztvevői közötti ügylet, amelyet magánúton tárgyalnak meg, de szabályozott piacon vagy MTF-en hajtanak végre, és amelynek során a tag vagy résztvevő az alábbi feladatok valamelyikét látja el:

a)

egy ügyfél számlájára tevékenykedő másik taggal vagy résztvevővel a saját számlájára tevékenykedik;

b)

egy másik taggal vagy résztvevővel köt üzletet, ha mindketten saját számlájukra hajtanak végre megbízásokat;

c)

mind a vevő, mind az eladó számlájára tevékenykedik;

d)

a vevő számlájára tevékenykedik, amennyiben egy másik tag vagy résztvevő az eladó számlájára tevékenykedik;

e)

saját számlára kereskedik az ügyfélmegbízással szemben.

20. cikk

(A 2004/39/EGK irányelv 29. cikkének (2) és 44. cikkének (2) bekezdése, valamint 27. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdése)

Nagyméretű ügyletekkel kapcsolatos mentességek

Egy ügylet nagyméretűnek számít a szokásos piaci nagyságrendhez képest, ha ugyanakkora vagy nagyobb, mint a II. melléklet 2. táblázatában szereplő minimális megbízási méret. Egy ügylet szokásos piaci nagyságrendhez viszonyított nagy méretének meghatározása céljából a szabályozott piacra bevezetett minden részvényt minősítenek az átlagos napi forgalmának megfelelően, amelyet a 33. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően számítanak ki.

2. SZAKASZ

Kereskedés előtti átláthatóság rendszeres internalizálók esetében

21. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja)

Kritériumok egy befektetési vállalkozás rendszeres internalizálói minőségének meghatározására

(1)   Ha a befektetési vállalkozás ügyfélmegbízásainak szabályozott piacon vagy MTF-en kívüli végrehajtása útján saját számlára kereskedik, rendszeres internalizálónak minősül, ha megfelel a következő kritériumoknak, amelyek jelzik, hogy e tevékenységet szervezett, gyakori és rendszeres alapon végzi:

a)

a tevékenységnek fontos kereskedelmi szerepe van a vállalkozásban, valamint nem diszkrecionális szabályoknak és eljárásoknak megfelelően folytatják;

b)

a tevékenységet erre a célra kijelölt személyzet vagy automatizált technikai rendszer végzi, akár kizárólagosan erre a célra kijelölt személyzetről vagy rendszerről van szó, akár nem;

c)

a tevékenység rendszeresen vagy folyamatosan hozzáférhető az ügyfelek számára.

(2)   A befektetési vállalkozás egy vagy több részvényre vonatkozó rendszeres internalizáló státusa megszűnik, ha e részvények tekintetében befejezi az (1) bekezdésben említett tevékenységet, feltéve hogy előre bejelentette szándékát a tevékenység befejezésére, ehhez ugyanazon közzétételi csatornákat felhasználva, mint amelyeket árajánlatai közzétételére használ vagy, ha ez nem lehetséges, az ügyfelei és más piaci szereplők számára ugyanúgy hozzáférhető csatorna útján.

(3)   Az ügyfélmegbízások végrehajtásából álló saját számlára végzett üzletkötési tevékenység nem minősül szervezett, gyakori és rendszeres alapúnak, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)

a tevékenységet ad hoc és rendszertelenül kétoldalú alapon végzik, feleik nagy tételben kereskednek olyan üzleti kapcsolatok részeként, amelyek maguk is a szokásos piaci nagyságrend feletti ügyletekkel jellemezhetők;

b)

az ügyleteket nem azon a rendszeren belül hajtják végre, amelyet a vállalkozás a rendszeres internalizálóként folytatott tevékenységéhez használ.

(4)   Az illetékes hatóságok biztosítják az általuk befektetési vállalkozásként engedélyezett rendszeres internalizálók listájának fenntartását és közzétételét a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében.

A lista aktualitását a legalább évente végzett felülvizsgálattal biztosítják.

A listát az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának rendelkezésére kell bocsátani. A lista akkor minősül közzétettnek, amikor az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága a 34. cikk (5) bekezdésének megfelelően közzéteszi.

22. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 27. cikke)

A likvid részvények meghatározása

(1)   A szabályozott piacra bevezetett részvény likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ha a részvénnyel naponta kereskednek és a közkézhányad legalább 500 millió euro, amennyiben teljesül a következő feltételek egyike:

a)

a részvény ügyleteinek átlagos napi száma legalább 500;

b)

a részvény átlagos napi forgalma legalább 2 millió euro.

A tagállam azonban – azon részvények esetében, amelyek vonatkozásában ő a leginkább érintett piac – közleményben jelezheti, hogy mindkét feltételt alkalmazni kell. A közleményt közzé kell tenni.

(2)   A tagállam meghatározhatja a likvid részvények adott tagállamra érvényes minimális számát. A minimális szám nem lehet nagyobb ötnél. Az előírást nyilvánossá kell tenni.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdés értelmében a tagállam a (2) bekezdésnek megfelelően megállapított minimális számnál kevesebb likvid részvény esetében lenne a leginkább érintett piac, a tagállam illetékes hatósága kijelölhet egy vagy több kiegészítő likvid részvényt, feltéve hogy a tagállamban ennek következtében likvid részvénynek minősülő részvények – amelyek esetében a tagállam a leginkább érintett piac – száma nem haladja meg a tagállam által megállapított minimális számot.

Az illetékes hatóság az átlagos napi forgalom csökkenő sorrendjében jelöli ki a kiegészítő likvid részvényeket azon részvények közül, amelyek esetében ő az illetékes hatóság és amelyeket bevezettek a szabályozott piacra, és naponta kereskednek velük.

(4)   Az (1) bekezdés első albekezdésének alkalmazásában a részvény közkézhányadának kiszámításakor nem veszik figyelembe azokat a részesedéseket, amelyek a kibocsátó teljes szavazati jogának 5 %-át meghaladják, kivéve ha a részesedést kollektív befektetési vállalkozás vagy nyugdíjalap birtokolja.

A szavazati jogokat azon részvények alapján számítják ki, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha e jog gyakorlását felfüggesztették.

(5)   A részvény a 2004/39/EK irányelv 27. cikkének alkalmazásában az első szabályozott piacra történő bevezetést követő hat hétig nem minősül likvid piaccal rendelkezőnek, ha a részvénynek a bevezetést követő első kereskedési napi piaci kapitalizációjára vonatkozó, a 33. cikk (3) bekezdésének megfelelően készített becslés 500 millió eurónál kevesebb.

(6)   Minden illetékes hatóság fenntartja és közzéteszi azon likvid részvények listáját, amelyek vonatkozásában ő az érintett illetékes hatóság.

A lista aktualitását a legalább évente végzett felülvizsgálattal biztosítják.

A listát az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának rendelkezésére kell bocsátani. A lista akkor minősül közzétettnek, amikor az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága a 34. cikk (5) bekezdésének megfelelően közzéteszi.

23. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 27. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése)

Szokásos piaci nagyságrend

A szokásos piaci nagyságrend meghatározása érdekében e részvényeket a II. melléklet 3. táblázatának megfelelően a végrehajtott megbízások átlagos értéke alapján osztályokba sorolják.

24. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdése)

Az uralkodó piaci feltételeknek megfelelő árajánlatok

A rendszeres internalizáló minden részvény esetében, amelyek tekintetében rendszeres internalizálónak számít, gondoskodik a következőkről:

a)

árajánlat(ok), amelyek ára közelíti ugyanazon részvényeknek más kereskedési helyszíneken lévő összehasonlítható árajánlatait;

b)

árajánlatainak nyilvántartása, amelyet 12 hónapig, vagy az általa helyénvalónak ítélt ennél hosszabb ideig, megőriz.

A b) pontban megállapított kötelezettség a 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandó, amely szerint a befektetési vállalkozás az illetékes hatóság betekintésére öt évig megőrzi összes végrehajtott ügyletének kapcsolódó adatait.

25. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 27. cikke (3) bekezdésének ötödik albekezdése és 27. cikkének (6) bekezdése)

Megbízások végrehajtása rendszeres internalizálók által

(1)   A 2004/39/EK irányelv 27. cikke (3) bekezdésének ötödik albekezdése alkalmazásában több értékpapír ügylete egy ügylet részének minősül, ha az ügylet tíz vagy több értékpapírt tartalmazó portfólió alapú kereskedés.

Ugyanezen rendelkezés alkalmazásában az aktuális piaci árfolyamon kívüli feltételekkel rendelkező megbízás olyan megbízás, amely nem részvényügylet uralkodó piaci áron történő végrehajtására irányul és nem limitáras megbízás.

(2)   A 2004/39/EK irányelv 27. cikkének (6) bekezdése alkalmazásában a megbízások száma vagy mennyisége a szokásosat jelentősen meghaladónak minősül, ha a rendszeres internalizáló nem képes a megbízásokat önmagát indokolatlan veszélyeknek való kitevés nélkül végrehajtani.

Annak érdekében, hogy megállapítsa azt a megbízási számot és mennyiséget, amelyet önmaga indokolatlan veszélyeknek való kitevése nélkül végre tud hajtani, a rendszeres internalizáló a 2006/73/EK bizottsági irányelv (6) 7. cikke szerinti kockázatkezelési politikája részeként fenntart és végrehajt egy olyan megkülönböztetésmentes politikát, amely figyelembe veszi az ügyletek mennyiségét, a vállalkozás számára az ilyen típusú ügylet kockázatának fedezésére szolgáló tőkét, valamint annak a piacnak az uralkodó feltételeit, amelyben a vállalkozás tevékenykedik.

(3)   Ha a befektetési vállalkozás a 2004/39/EK irányelv 27. cikke (6) bekezdésének megfelelően korlátozza az általa végrehajtott megbízások számát vagy mennyiségét, írásban megállapítja és az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek számára hozzáférhetővé teszi azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják, hogy a korlátozás nem eredményezi az ügyfelek hátrányos megkülönböztetését.

26. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 27. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése)

Lakossági nagyságrend

A 2004/39/EK irányelv 27. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése alkalmazásában a megbízás nagyobbnak minősül, mint a lakossági befektető által vállalt szokásos nagyságrend, ha meghaladja a 7 500 eurót.

3. SZAKASZ

Kereskedés utáni átláthatóság a szabályozott piacok, MTF-ek és befektetési vállalkozások esetében

27. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 28., 30. és 45. cikke)

Kereskedés utáni átláthatósági kötelezettség

(1)   A befektetési vállalkozások, szabályozott piacok, valamint MTF-et üzemeltető befektetési vállalkozások és piacműködtetők közzéteszik az általuk vagy – szabályozott piacok vagy MTF-ek esetében – rendszereikben a szabályozott piacokra bevezetett részvények tekintetében megkötött ügyletek alábbi adatait:

a)

az I. melléklet 1. táblázatának 2., 3., 6., 16., 17., 18. és 21. pontjában megállapított részletek;

b)

annak jelölése, hogy a részvények cseréjét a részvény aktuális piaci értékelésén kívüli tényezők határozzák meg, adott esetben;

c)

annak jelölése, hogy az ügylet előre letárgyalt ügylet, adott esetben;

d)

a korábban közzétett tájékoztatás módosítása, adott esetben.

A részleteket vagy minden ügyletre külön, vagy az adott részvény tekintetében egyazon időben és egyazon árfolyamon kötött ügyletek árfolyamát és mennyiségét összesítve teszik közzé.

(2)   A rendszeres internalizáló az (1) bekezdés a) pontjában említett helyszín-azonosítás helyett kivételes esetben használhatja az „SI” betűszót az olyan részvényügylet vonatkozásában, amelyet a részvényre vonatkozó rendszeres internalizálói minőségében hajt végre.

Ezt a jogot a rendszeres internalizáló csak akkor gyakorolhatja, ha a rendszeres internalizálói minőségében végrehajtott ügyletekről összesített negyedéves adatokat tesz közzé a szóban forgó részvény tekintetében a legfrissebb naptári negyedévvel vagy naptári negyedév részével kapcsolatban, amely alatt a vállalkozás a részvény tekintetében rendszeres internalizálóként tevékenykedett. Az adatokat legkésőbb az adott naptári negyedévet követő egy hónappal teszik közzé.

Ezt a jogát a 41. cikk (2) bekezdésében megállapított dátum vagy a vállalkozásnak a részvényre vonatkozó rendszeres internalizálói minősége kezdeti dátuma (a későbbi időpont számít) és a részvénnyel kapcsolatos összesített negyedéves adatok közzétételének első esedékessége közötti időszakban is gyakorolhatja.

(3)   A (2) bekezdés második albekezdésében említett összesített negyedéves adatok a részvény alábbi adatait tartalmazzák az érintett naptári negyedév minden egyes napjának tekintetében:

a)

a legmagasabb árfolyam;

b)

a legalacsonyabb árfolyam;

c)

az átlagárfolyam;

d)

az összes kereskedett részvény száma;

e)

az összes ügylet száma;

f)

bármely más információ, amelyet a rendszeres internalizáló rendelkezésre kíván bocsátani.

(4)   Ha az ügyletet szabályozott piac vagy MTF szabályain kívül hajtják végre, az információt a felek megállapodása szerint az alábbi befektetési vállalkozások egyike teszi közzé:

a)

az adott részvényt eladó befektetési vállalkozás;

b)

az eladó nevében tevékenykedő vagy az ügyletet számára megszervező befektetési vállalkozás;

c)

a vevő nevében tevékenykedő vagy az ügyletet számára megszervező befektetési vállalkozás;

d)

az adott részvényt megvásárló befektetési vállalkozás.

Megállapodás hiányában az információt közzétevő befektetési vállalkozást úgy kell meghatározni, hogy az a)–d) pontokon sorba menve megkeresik az adott esetre érvényes első pontot.

A felek minden ésszerű lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az ügyletet egy ügyletként tegyék közzé. E célból két, azonos időben és azonos árfolyamon, egyetlen fél által bejegyzett kereskedés egy ügyletnek minősül.

28. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 28., 30. és 45. cikke)

Nagyméretű ügyletek halasztott közzététele

Az ügyletek halasztott közzététele akkor engedélyezhető – a II. melléklet 4. táblázatában az adott részvény és ügylet osztályára meghatározott időszaknál nem hosszabb ideig –, ha teljesülnek az alábbi kritériumok:

a)

az ügylet a saját számlára kereskedő befektetési vállalkozás és ügyfele között zajlik;

b)

az ügylet nagyságrendje azonos mértékű, vagy meghaladja a II. melléklet 4. táblázatában meghatározott megfelelő minimális osztályozási nagyságrendet.

A megfelelő minimális osztályozási nagyságrend b) pont alkalmazásában történő meghatározása céljából a szabályozott piacra bevezetett minden részvényt minősítenek az átlagos napi forgalmának megfelelően, amelyet a 33. cikknek megfelelően számítanak ki.

4. SZAKASZ

A kereskedés előtti és utáni átláthatóság közös szabályai

29. cikk

(A 2004/39/EGK irányelv 27. cikkének (3), 28. cikkének (1), 29. cikkének (1), 44. cikkének (1) és 45. cikkének (1) bekezdése)

A kereskedés előtti és utáni átláthatósági adatok közzététele és elérhetősége

(1)   A szabályozott piac, MTF vagy rendszeres internalizáló által szolgáltatott, a kereskedés előtti információk akkor minősülnek a szokásos kereskedési idő alatt folyamatosan közzétettnek, ha a szabályozott piac, MTF vagy rendszeres internalizáló kereskedési ideje alatti hozzáférhetővé válásakor azonnal közzéteszik, és aktualizálásáig hozzáférhető marad.

(2)   A kereskedési helyszíneken, szokásos kereskedési idő alatt végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos kereskedés előtti és utáni információt a valós időhöz a lehető legközelebb hozzáférhetővé teszik. Az ilyen ügyletekkel kapcsolatos, kereskedés utáni információt mindenképpen közzéteszik az adott ügyletet követő három percen belül.

(3)   A portfólió alapú kereskedéssel kapcsolatos információt az összes alapügylet figyelembevételével a valós időhöz a lehető legközelebb hozzáférhetővé teszik, tekintettel az árfolyamok egyes részvényekhez való allokálásának szükségességére. Az alapügyleteket külön kell értékelni annak megállapítása céljából, hogy a szóban forgó ügylettel kapcsolatban engedélyezhető-e a 28. cikk szerinti halasztott közzététel.

(4)   A kereskedési helyszínen, de a szokásos kereskedési időn kívül történő ügyletekre vonatkozó kereskedés utáni információt az ügylet értékesítési helyszínének következő kereskedési napja kezdete előtt közzéteszik.

(5)   Kereskedési helyszínen kívüli ügyletek esetében a kereskedés utáni információt a következőképpen teszik közzé:

a)

a valós időhöz a lehető legközelebb, ha az ügyletet az érintett részvény leginkább érintett piacának kereskedési napján kötik vagy a befektetési vállalkozás szokásos kereskedési ideje alatt. Az ilyen ügyletekkel kapcsolatos, kereskedés utáni információt mindenképpen közzéteszik az adott ügyletet követő három percen belül;

b)

az a) ponton kívüli esetekben közvetlenül a befektetési vállalkozás szokásos kereskedési idejének kezdetekor vagy legkésőbb a részvény szempontjából leginkább érintett piac következő kereskedési napjának kezdete előtt.

30. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 27., 28., 29., 30., 44. és 45. cikke)

A kereskedés előtti és utáni információ nyilvános hozzáférhetősége

A 2004/39/EK irányelv 27., 28., 29., 30., 44. és 45. cikke és e rendelet alkalmazásában a kereskedés előtti és utáni információ közzétettnek vagy nyilvánosan hozzáférhetőnek minősül, ha az alábbiak valamelyike hozzáférhetővé teszi a Közösségben székelő befektetők számára:

a)

a szabályozott piac vagy az MTF létesítménye;

b)

egy harmadik fél létesítménye;

c)

saját mechanizmusok.

31. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 22. cikkének (2) bekezdése)

A limitáras ügyfélmegbízások közzététele

A befektetési vállalkozás az azonnal nem végrehajtható limitáras ügyfélmegbízásokat közzétevőnek minősül, ha a megbízást ajánlati könyves kereskedési rendszert üzemeltető szabályozott piacra vagy MTF-re továbbítja, vagy biztosítja, hogy a megbízást közzéteszik és a piaci feltételek engedte legkorábbi időpontban végrehajthatják.

32. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 22. cikkének (2) bekezdése, 27., 28., 29., 30., 44. és 45. cikke)

Az információ közzétételének megoldásai

A 30. és 31. cikk alkalmazásában elfogadott, az információ közzétételére irányuló megoldás teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

minden ésszerű lépést tartalmaz, amely ahhoz szükséges, hogy a közzéteendő információ megbízható legyen, hibáit folyamatosan észleljék, és kijavítsák rögtön az észleléskor;

b)

lehetővé teszi az adatoknak más forrásokból származó hasonló adatokkal való konszolidálását;

c)

a tájékoztatást megkülönböztetésmentes kereskedelmi alapon és ésszerű költségekkel teszi közzé.

33. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 27., 28., 29., 30., 44. és 45. cikke)

A szabályozott piacra bevezetett részvényekkel kapcsolatos számítások és becslések

(1)   A szabályozott piacra bevezetett minden részvény esetében az adott részvény érintett illetékes hatósága biztosítja, hogy a részvény tekintetében minden naptári év végét követően azonnal elvégzik az alábbi számításokat:

a)

az átlagos napi forgalom;

b)

az ügyletek átlagos napi darabszáma;

c)

a 22. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjának (értelemszerűen) megfelelő részvények esetében a december 31-i közkézhányad;

d)

likvid részvény esetében a végrehajtott megbízások átlagos értéke.

Ez a bekezdés és a (2) bekezdés nem alkalmazható olyan részvényre, amelyet a naptári év vége előtt négy héttel vagy rövidebb idővel vezetnek be először a szabályozott piacra.

(2)   Az átlagos napi forgalom, a végrehajtott megbízások átlagos értéke és az ügyletek átlagos napi darabszáma kiszámításánál a szóban forgó részvény tekintetében a Közösségben a megelőző év január 1. és december 31. között – vagy adott esetben az év azon időszaka alatt, amelyben a szabályozott piacra bevezették és a kereskedés alól nem volt felfüggesztve – végrehajtott összes megbízást figyelembe veszik.

A részvényre vonatkozó átlagos napi forgalom, a végrehajtott megbízások átlagos értéke és az ügyletek átlagos napi darabszáma kiszámításánál az érintett illetékes hatóság tagállamának nem kereskedési napjai nem részei a számításnak.

(3)   A részvénynek szabályozott piacra történő első bevezetése előtt a részvény tekintetében érintett illetékes hatóság a részvényre vonatkozóan megbecsüli az átlagos napi forgalmat, a kereskedés első napjának kezdetén érvényes piaci kapitalizációt és az alábbiakat, amennyiben a piaci kapitalizáció becsült értéke legalább 500 millió euro:

a)

az ügyletek átlagos napi darabszáma és a 22. cikk (1) bekezdése a) vagy (értelemszerűen) b) pontjának megfelelő részvények esetében a közkézhányad;

b)

likvidnek értékelt részvény esetében a végrehajtott megbízások átlagos értéke.

Ezek a becslések a bevezetést követő hathetes időszakra vagy adott esetben ezen időszak végére vonatkoznak és figyelembe veszik a részvény, valamint a hasonló jellegűnek tekintett részvények esetleges korábbi kereskedési előzményeit.

(4)   A szabályozott piacra történő első bevezetést követően a részvény tekintetében érintett illetékes hatóság az első négy heti kereskedés adatait felhasználva gondoskodik a részvény (1) bekezdés a)–d) pontjában említett mutatóinak kiszámításáról, mintha a az (1) bekezdés c) pontjában említett december 31-e az első négyhetes kereskedés végére utalna, mégpedig az adatok rendelkezésre állását követő lehető legkorábban, de mindenképpen a 22. cikk (5) bekezdésében említett hathetes időszak vége előtt.

(5)   A naptári év folyamán az érintett illetékes hatóságok biztosítják a részvény átlagos napi forgalma, a végrehajtott megbízások átlagos értéke, a végrehajtott megbízások átlagos napi darabszáma és a közkézhányad felülvizsgálatát és, ha szükséges, újraszámítását, amennyiben olyan esemény történik a részvénnyel vagy a kibocsátóval kapcsolatban, amely jelentősen és tartósan befolyásolja a korábbi számításokat.

(6)   Az (1)–(5) bekezdésben említett, 2009 márciusának első kereskedési napján vagy előtte közzéteendő számításokat azon tagállam szabályozott piacával vagy piacaival kapcsolatos adatok alapján végzik el, amely a szóban forgó részvény likviditását tekintve a leginkább érintett piac. Ennek alkalmazásában a 19. cikk szerinti előre letárgyalt ügyletek nem részei a számításoknak.

34. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 27., 28., 29., 30., 44. és 45. cikke)

Az előírt számítások és becslések eredményeinek közzététele és hatása

(1)   Minden év márciusának első kereskedési napján az illetékes hatóság azon részvények esetében, amelyeknél érintett illetékes hatóságnak számít és amelyek az előző naptári év végén be voltak vezetve a szabályozott piacra, biztosítja a következő információk közzétételét:

a)

az ügyletek átlagos napi forgalma és átlagos száma a 33. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően kiszámítva;

b)

a végrehajtott megbízások közkézhányada és átlagos értéke, amennyiben a 33. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően számítják ki.

E bekezdés nem alkalmazandó azokra a részvényekre amelyekre a 33. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó.

(2)   A 33. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében előírt számítás vagy becslés eredményének közzétételére a számítás vagy becslés befejezése után a lehető leghamarabb sor kerül.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett információ akkor minősül közzétettnek, amikor az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága az (5) bekezdésnek megfelelően közzéteszi.

(4)   E rendelet alkalmazásában az alábbiak alkalmazandók:

a)

az (1) bekezdésben említett közzétételen alapuló minősítés a közzétételt követő április 1-jén kezdődő és a következő március 31-én végződő 12 hónapos időszakban alkalmazandó;

b)

a 33. cikk (3) bekezdése szerinti becsléseken alapuló minősítés az adott első piaci bevezetéstől számítva a 22. cikk (5) bekezdésében említett hathetes időszak végéig alkalmazandó;

c)

a 33. cikk (4) bekezdése szerinti számításokon alapuló minősítés a 22. cikk (5) bekezdésében említett hathetes időszak végétől az alábbiak szerinti időpontokig alkalmazandó:

i.

amennyiben a hathetes időszak vége az adott évben január 15. és március 31. közé esik (a határnapokat beleértve), a következő év március 31-e;

ii.

egyébként az időszak végét követő március 31-e.

A 33. cikk (5) bekezdése szerinti újraszámításon alapuló minősítés azonban a közzététel dátumától (hacsak a 33. cikk (5) bekezdése szerint újra ki nem számítják) a következő március 31-ig alkalmazandó.

(5)   Az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága, az illetékes hatóság által vagy nevében hozzá benyújtott adatok alapján, weboldalán közzéteszi az alábbiak egységes szerkezetbe foglalt és rendszeresen frissített listáját:

a)

minden rendszeres internalizáló a szabályozott piacra bevezetett valamennyi részvény tekintetében;

b)

a szabályozott piacra bevezetett valamennyi részvény, a következők megadásával:

i.

az átlagos napi forgalom, az ügyletek átlagos napi darabszáma és a 22. cikk (1) bekezdése a) vagy (értelemszerűen) b) pontjának megfelelő részvények esetében a közkézhányad;

ii.

likvid részvény esetében a végrehajtott megbízások átlagos értéke és a részvény szokásos piaci nagyságrendje;

iii.

a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiegészítő likvid részvénynek kijelölt likvid részvények esetében a kijelölő illetékes hatóság neve;

iv.

az érintett illetékes hatóság.

(6)   Minden illetékes hatóság biztosítja az (1) bekezdés a) és b) pontjában hivatkozott részletek első közzétételét 2007 júliusának első kereskedési napján, a 2006. április 1. és 2007. március 31. közti referencia-időszak alapján. A (4) bekezdéstől eltérve, az ezen a közzétételen alapuló osztályozás a 2007. november 1-jétől2008. március 31-ig tartó öt hónapos időszakra alkalmazandó.

V. FEJEZET

Pénzügyi eszközök bevezetése a kereskedésbe

35. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 40. cikkének (1) bekezdése)

Átruházható értékpapírok

(1)   Az átruházható értékpapírok a 2004/39/EK irányelv 40. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában szabadon forgathatónak tekintendők, ha egy ügylet felei kereskedhetnek velük és ezt követően korlátozás nélkül átruházhatják a papírokat, valamint a szóban forgó értékpapírral azonos típusú valamennyi értékpapír helyettesíthető.

(2)   Az átruházási korlátozással rendelkező átruházható értékpapírok csak akkor minősülnek szabadon forgathatónak, ha e korlátozás valószínűleg nem zavarja a piacot.

(3)   A nem teljesen kifizetett átruházható értékpapírok szabadon forgathatónak minősülnek, ha ezen értékpapírok forgatása nincs korlátozva, a befektetők megfelelő információkkal rendelkeznek arról, hogy az értékpapírok nincsenek teljesen kifizetve és ennek következményeit a részvényesekre nézve közzétették.

(4)   A szabályozott piacok belátásuk szerint vezetik be a részvényeket a piacra; annak értékelésénél, hogy a részvények alkalmasak-e a velük való tisztességes, rendszeres és hatékony kereskedésre, a szabályozott piac az alábbiakat veszi figyelembe:

a)

a részvények befektetők szerinti megosztása;

b)

a múltbeli pénzügyi információk, a kibocsátóval kapcsolatos információk és a 2003/71/EK irányelv szerint elkészített vagy másképpen közzétett vagy közzéteendő üzleti áttekintéssel kapcsolatos információk.

(5)   A 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) megfelelően hivatalosan jegyzett átruházható értékpapír – amennyiben a jegyzést nem függesztették fel – szabadon forgathatónak minősül, és alkalmasnak minősül a tisztességes, rendszeres és hatékony kereskedésre.

(6)   A 2004/39/EK irányelv 40. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában annak értékelésénél, hogy az irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának c) alpontjában említett átruházható értékpapírok alkalmasak-e a velük való tisztességes, rendszeres és hatékony kereskedésre, a szabályozott piac – a bevezetendő értékpapír jellegétől függően – az alábbi kritériumokat veszi figyelembe:

a)

az értékpapír feltételei világosak és egyértelműek, valamint összefüggést hoznak létre az értékpapír árfolyama és alapeszközének árfolyama vagy egyéb értékmérője között;

b)

az alapeszköz árfolyama vagy egyéb értékmérője megbízható és nyilvános rendelkezésre áll;

c)

elegendő információ áll nyilvános rendelkezésre az értékpapír értékelésére;

d)

az értékpapír elszámolási árfolyamát meghatározó megoldásokkal az árfolyam pontosan tükrözi az alapeszköz árfolyamát vagy egyéb értékmérőjét;

e)

ha az értékpapír elszámolása megköveteli vagy biztosítja az alapértékpapír vagy -eszköz teljesítését a készpénzes elszámolás helyett, akkor rendelkezésre állnak az alapeszköz megfelelő elszámolási és teljesítési eljárásai, valamint az alapeszközre vonatkozó lényeges információk beszerzésének megfelelő megoldásai.

36. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 40. cikkének (1) bekezdése)

Kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei

(1)   A szabályozott piac a kollektív befektetési vállalkozás (amelyet akár a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően hoztak létre, akár nem) befektetési jegyei piaci bevezetésénél meggyőződik arról, hogy a kollektív befektetési vállalkozás teljesíti vagy teljesítette a bejegyzési, bejelentési és egyéb eljárásokat, amelyek a szabályozott piac joghatóságában a kollektív befektetési vállalkozások forgalomba hozatalának szükséges előfeltételei.

(2)   A 85/611/EGK irányelv és a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó egyéb közösségi vagy nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a tagállam rendelkezhet úgy, hogy az ilyen követelményeknek való megfelelés nem szükséges előfeltétel a kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeinek a szabályozott piacra történő bevezetéséhez.

(3)   Annak értékelésénél, hogy a nyílt végű kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyei alkalmasak-e a velük való tisztességes, rendszeres és hatékony kereskedésre a 2004/39/EK irányelv 40. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a szabályozott piac az alábbiakat veszi figyelembe:

a)

a befektetési jegyek befektetők szerinti megoszlása;

b)

léteznek-e megfelelő árjegyzési megoldások, vagy a szervezet alapkezelője gondoskodik a befektetőknek a befektetési jegyek visszaváltására szolgáló megfelelő alternatív megoldásokról;

c)

eléggé átlátható-e a befektetési jegyek értéke a befektetők számára a nettó eszközérték rendszeres közzététele révén.

(4)   Annak értékelésénél, hogy a zárt végű kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyei alkalmasak-e a velük való tisztességes, rendszeres és hatékony kereskedésre a 2004/39/EK irányelv 40. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a szabályozott piac a következőket veszi figyelembe:

a)

a befektetési jegyek befektetők szerinti megoszlása;

b)

eléggé átlátható-e a befektetési jegyek értéke a befektetők számára, vagy az alap befektetési stratégiájáról szóló tájékoztatás közzététele vagy a nettó eszközérték rendszeres közzététele révén.

37. cikk

(A 2004/39/EGK irányelv 40. cikkének (1) és (2) bekezdése)

Származtatott ügyletek

(1)   A szabályozott piacok a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 4–10. pontjában felsorolt típusú pénzügyi eszközök piaci bevezetésénél figyelembe veszik, hogy:

a)

a pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló ügylet feltételei világosak és egyértelműek, valamint összefüggést hoznak létre a pénzügyi eszköz árfolyama és alapeszközének árfolyama vagy egyéb értékmérője között;

b)

az alapeszköz árfolyama vagy egyéb értékmérője megbízható és nyilvános rendelkezésre áll;

c)

elegendő információ áll nyilvános rendelkezésre a származtatott ügylet értékelésére;

d)

az ügylet elszámolási árfolyamát meghatározó megoldásokkal az árfolyam pontosan tükrözi az alapeszköz árfolyamát vagy egyéb értékmérőjét;

e)

ha a származtatott ügylet elszámolása előírja vagy biztosítja az alapértékpapír vagy -eszköz teljesítését a készpénzes elszámolás helyett, akkor a piaci résztvevők számára rendelkezésre állnak az alapeszköz megfelelő elszámolási és teljesítési eljárásai, valamint az alapeszközre vonatkozó lényeges információk beszerzésének megfelelő megoldásai.

(2)   Amennyiben a pénzügyi eszközök a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7. vagy 10. pontjában felsorolt típushoz tartoznak, az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a pénzügyi eszközt létrehozó szerződés valószínűleg eszközt ad a piac számára az alapeszköz árfolyamának vagy egyéb értékmérőjének közzétételére vagy értékelésére, ha az árfolyam vagy egyéb értékmérő másként nem áll nyilvános rendelkezésre;

b)

a szabályozott piac biztosítja, hogy léteznek megfelelő felügyeleti megoldások az ilyen pénzügyi eszközök kereskedésének és elszámolásának felügyeletére;

c)

a szabályozott piac biztosítja, hogy a pénzügyi eszközök ügyleti feltételei megfelelő elszámolást és teljesítést eredményeznek, akár fizikai teljesítés, akár készpénzes elszámolás révén, a pénzügyi eszköz szerződési és egyéb feltételeinek megfelelően.

VI. FEJEZET

SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

38. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

Egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságai

(1)   A 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakasza 7. pontjának alkalmazásában az e cikk (2) bekezdése szerint nem azonnali ügyletnek minősülő és a (4) bekezdés hatályán kívül eső ügylet egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek és nem kereskedelmi célúnak minősül, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

teljesíti az alábbi kritériumok valamelyikét:

i.

az ügyletet harmadik ország szabályozott piachoz vagy MTF-hez hasonló funkciót betöltő kereskedelmi létesítményében kötik;

ii.

az ügyletet kimondottan szabályozott piacon, MTF-en vagy harmadik országbeli kereskedési létesítményben kötik meg vagy ezek szabályai alá tartozik;

iii.

az ügylet kimondottan egyenértékű a szabályozott piacon, MTF-en vagy harmadik országbeli kereskedési létesítményben kötött ügylettel;

b)

az ügyletet elszámolóház vagy a központi partnerével azonos funkciókat ellátó más jogalany számolja el, vagy megállapodás szól az ügylettel kapcsolatos letét nyújtásáról vagy fizetéséről;

c)

az ügyletet egységesítik, hogy az árfolyamot, a mennyiséget és a szállítási határidőt vagy az egyéb feltételeket elsősorban a rendszeresen közzétett árfolyamok, szabványmennyiségek vagy szabvány szállítási határidők említésével határozzák meg.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában azonnali ügylet az áru, eszköz vagy jog eladására vonatkozó ügylet, amelynek feltételei szerint a teljesítésre az alábbi határidők közül a hosszabbat figyelembe véve kerül sor:

a)

két kereskedési nap;

b)

a piacon az adott áru, eszköz vagy jog esetében szabvány teljesítési határidőként elfogadott határidő.

Az ügylet azonban nem azonnali ügylet, ha – függetlenül a feltételektől – az ügylet résztvevői megállapodnak, hogy az alapügylet teljesítését elhalasztják, és nem hajtják végre az első albekezdésben említett határidőn belül.

(3)   A 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontja alkalmazásában az említett szakaszban vagy a 39. cikkben említett alapügylettel összefüggő származtatott ügylet az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek minősül, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

az ügyletet készpénzben teljesítik vagy teljesíthetik egy vagy több fél választása alapján, az alapesettől vagy egyéb lezárási esettől eltérően;

b)

az ügyletet szabályozott piacon vagy MTF-en kötik meg;

c)

teljesülnek az (1) bekezdésben említett, ügylettel kapcsolatos feltételek.

(4)   Az ügylet akkor minősül kereskedelmi célúnak a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakasza 7. pontjának alkalmazásában, illetve egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival nem rendelkezőnek az említett melléklet C. szakasza 7. és 10. pontjának alkalmazásában, ha a villamosenergia-átviteli hálózat, villamosenergia-kiegyenlítő mechanizmus vagy csővezetékes hálózat üzemeltetője vagy kezelője köti, és szükség van rá a villamos energia kínálatának és használatának kiegyensúlyozásához.

39. cikk

(A 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

A 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontja szerinti származtatott ügyletek

A 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontja szerinti származtatott ügyletek mellett a következő esetekhez kapcsolódó származtatott ügyletek is az említett szakaszhoz tartoznak, ha az ott és a 38. cikk (3) bekezdésében felsorolt egyéb feltételeknek megfelelnek:

a)

telekommunikációs sávszélesség;

b)

árutárolási kapacitás;

c)

árukra vonatkozó továbbítási vagy szállítási kapacitás, legyen az vezeték, csővezeték vagy más eszköz;

d)

támogatás, hitel, engedély, jog vagy hasonló eszköz, amely közvetlenül kapcsolódik a megújuló erőforrásokból származó energia kínálatához, szállításához vagy fogyasztásához;

e)

geológiai, környezeti vagy egyéb fizikai változó;

f)

bármely helyettesíthető eszköz vagy jog – szolgáltatás fogadásának jogát kivéve –, amely átruházható;

g)

index vagy mérték, amely valamilyen eszköz, jog, szolgáltatás vagy kötelezettség ügyletének árához, illetve értékéhez vagy mennyiségéhez kapcsolódik.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. cikk

Felülvizsgálatok

(1)   Legalább kétévente és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságával való konzultációt követően a Bizottság felülvizsgálja az „ügylet” fogalommeghatározását e rendelet alkalmazásában, a II. mellékletben szereplő táblázatokat, valamint a 22. cikkben említett likvid részvények meghatározásának kritériumait.

(2)   Az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságával való konzultációt követően a Bizottság felülvizsgálja a 38. és a 39. cikk azon kritériumokkal kapcsolatos rendelkezéseit, amelyek meghatározzák, hogy mely eszközök minősülnek egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek, illetve kereskedelmi célúnak, és hogy mely eszközök tartoznak a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakasza 10. pontjának hatálya alá, ha az említett szakaszban megállapított többi kritérium velük kapcsolatban teljesül.

A Bizottság a 2004/39/EK irányelv 65. cikke (3) bekezdésének a) és d) pontja szerinti jelentéssel egy időben tesz jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)   Az e rendelet alkalmazásának időpontját követő két éven belül a Bizottság az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságával folytatott konzultációt követően felülvizsgálja a II. melléklet 4. táblázatát és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e felülvizsgálat eredményeiről.

41. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2007. november 1-jétől alkalmazandó, kivéve a 11. cikket és a 34. cikk (5) és (6) bekezdését, amelyek 2007. június 1-jétől alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. augusztus 10-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o. A 2006/31/EK irányelvvel (HL L 114., 2006.4.27., 60. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

(3)  HL L 375., 1985.12.31., 3. o. A legutóbb a 2005/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 79., 2005.3.24., 9. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 191., 2001.7.13., 43. o.

(5)  HL L 193., 1983.7.18., 1. o.

(6)  Lásd e Hivatalos Lap 26. oldalát.

(7)  HL L 184., 2001.7.6., 1. o. A legutóbb a 2005/1/EK irányelvvel módosított irányelv.


I. melléklet

1. táblázat

A jelentést szolgáló mezők listája

Mezőazonosító

Leírás

1.

A bejelentő cég azonosítása

Az ügyletet végrehajtó vállalkozás azonosítására szolgáló egyedi kód.

2.

A kereskedés napja

Az ügylet végrehajtásának kereskedési napja.

3.

A kereskedés időpontja

Az ügylet végrehajtásának időpontja az ügylet bejelentését fogadó illetékes hatóság helyi idejében megadva, és az ügylet bejelentésének időzónája az egyetemes világidőhöz (Coordinated Universal Time – UTC) viszonyított +/– órákban kifejezve.

4.

Vétel/eladás jelzése

Meghatározza, hogy a bejelentő befektetési vállalkozás – vagy ügyfélnek tett jelentés esetén az ügyfél – szempontjából az ügylet vétel vagy eladás volt-e.

5.

Kereskedési szerep

Meghatározza, hogy a vállalkozás az ügyletet:

saját számlájára (saját nevében vagy egy ügyfél nevében),

vagy egy ügyfél nevében és számlájára hajtja-e végre.

6.

Az eszköz azonosítása

Ennek a következőből kell állnia:

az ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz azonosítására szolgáló egyedi kód, amelyről a bejelentést fogadó illetékes hatóság (ha van ilyen) határoz,

amennyiben az adott pénzügyi eszköz nem rendelkezik egyedi azonosító kóddal, a jelentésnek tartalmaznia kell az eszköz nevét vagy – származtatott ügylet esetén – a szerződés jellemzőit.

7.

Eszközkódtípus

Az eszköz bejelentéséhez használt kód típusa

8.

Az alapeszköz azonosítása

A származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköznek megfelelő értékpapírra, valamint a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának c) alpontjában említett átruházható értékpapírra alkalmazandó eszközazonosítás.

9.

Az alapeszköz azonosításának kódtípusa

Az alapeszköz bejelentéséhez használt kód típusa.

10.

Az eszköz típusa

Az ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz harmonizált besorolása. A leírásnak legalább azt jeleznie kell, hogy az eszköz egy, a pénzügyi eszközök besorolásának nemzetközileg elfogadott egységes standardja felsőszintű kategóriának egyikébe tartozik-e.

11.

A lejárat napja

A kötvény vagy az egyéb formájú értékpapírosított adósság lejáratának napja, vagy a származtatott ügylet lehívásának/lejáratának napja.

12.

A származtatott ügylet típusa

A származtatott ügylet harmonizált leírását egy, a pénzügyi eszközök besorolásának nemzetközileg elfogadott egységes standardja felsőszintű kategóriának egyikével összhangban kell megadni.

13.

Eladás/vétel

Annak jelzése, hogy az opció vagy más pénzügyi eszköz eladás vagy vétel-e.

14.

Kötési ár

Az opció vagy más pénzügyi eszköz kötési ára.

15.

Árszorzó

A kérdéses pénzügyi eszköz egy kereskedelmi ügyletben említett egységeinek száma; például a származtatott ügyletek vagy értékpapírok egy szerződés által képviselt száma.

16.

Egységár

Az értékpapíronkénti vagy származtatott ügyletenkénti ár a jutalékon és (amennyiben releváns) a felhalmozott kamaton kívül. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az ár pénznemben vagy százalékban fejezhető ki.

17.

Árjelzés

Az a pénznem, amelyben az árat kifejezik. Amennyiben – kötvény vagy az értékpapírosított adósság más formája esetén – az árat százalékban fejezik ki, fel kell tüntetni a százalékot.

18.

Mennyiség

A pénzügyi eszközök egységeinek száma, a kötvények névértéke vagy az ügyletben részt vevő származtatott ügyletek száma.

19.

A mennyiség jelzése

Annak jelzése, hogy a mennyiség a pénzügyi eszközök egységeinek száma, a kötvények névértéke vagy az ügyletben részt vevő származtatott ügyletek száma-e.

20.

Partner

Az ügyletben részt vevő partner azonosítása. Az azonosítás a következőkből áll:

ha a partner befektetési vállalkozás, a vállalkozás egyedi kódja, amelyet a bejelentést fogadó illetékes hatóság (ha van ilyen) határoz meg,

ha a partner szabályozott piac, MTF vagy központi partnerként eljáró jogalany, a piac, MTF vagy központi partnerként eljáró jogalany egyedi azonosító kódja, amint azt az e rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően a jogalany székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága által közzétett jegyzék rögzíti,

ha a partner nem befektetési vállalkozás, szabályozott piac, MTF vagy központi partnerként fellépő jogalany, az ügyletet végrehajtó befektetési vállalkozás „ügyfeleként” kell azonosítani.

21.

A helyszín azonosítása

Az ügylet végrehajtására szolgáló helyszín azonosítása. Az azonosítás a következőkből áll:

ha a helyszín kereskedési helyszín: egyedi azonosító kódja,

egyébként: az „OTC”-kód.

22.

Az ügylet hivatkozási száma

A befektetési vállalkozás vagy a nevében bejelentő harmadik fél által megadott, az ügyletre vonatkozó egyedi azonosító szám.

23.

A törlés jelzése

Annak jelzése, hogy az ügyletet törölték.

2. táblázat

További részletek az illetékes hatóságok számára

Mezőazonosító

Leírás

1.

A bejelentő cég azonosítása

Ha az I. melléklet 1. táblázatában említett egyedi kód nem elégséges a partner azonosításához, az illetékes hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a partner azonosítására.

6.

Az eszköz azonosítása

Az összes illetékes hatóság egyetértésével megállapított, az adott pénzügyi eszközre alkalmazandó egyedi kódot kell használni.

20.

Partner

Ha az I. melléklet 1. táblázatában említett egyedi kód vagy harmonizált egyedi azonosítókód nem elégséges a partner azonosításához, az illetékes hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a partner azonosítására.


II. melléklet

1. táblázat

A 17. cikkel összhangban közzéteendő tájékoztatás

Rendszertípus

Rendszerleírás

A 17. cikkel összhangban közzéteendő tájékoztatás összefoglalása

Folyamatos aukciós ajánlati könyves kereskedési rendszer

A rendszer az ajánlati könyv és az emberi beavatkozás nélkül működtetett kereskedési algoritmus révén folyamatosan párosítja az eladási megbízásokat az egyező vételi megbízásokkal, a legjobb rendelkezésre álló árfolyam alapján

a megbízások és az általuk képviselt részvények összesített száma minden árfolyamszinten, legalább az öt legjobb vételi és eladási árfolyamszint esetében

Árjegyzésvezérelt kereskedési rendszer

A rendszerben az ügyleteket a résztvevők számára folyamatosan hozzáférhetővé tett árajánlatok alapján kötik; a rendszerrel összhangban az árjegyzőnek olyan nagyságrendű árajánlatokat kell tennie, amelyek kiegyenlítik a tagok és résztvevők kereskedelmi nagyságrend iránti igényét és az árjegyző kockázatát

az adott részvény minden árjegyzőjének árfolyamonkénti legjobb vételi és eladási ajánlata az árfolyamokhoz kapcsolódó mennyiségekkel együtt

Időszakos aukciós kereskedési rendszer

A rendszer a megbízásokat az időszakos aukció és az emberi beavatkozás nélkül működtetett kereskedési algoritmus alapján párosítja

az árfolyam, amelyen az aukciós kereskedési rendszer a leginkább megfelelne a kereskedési algoritmusnak, valamint az a mennyiség, amely ezen az árfolyamon potenciálisan végrehajtható

Az első három soron kívüli kereskedési rendszerek

Az első három sor közül kettőbe vagy többe tartozó hibrid rendszer, vagy olyan rendszer, amelyben az árfolyam meghatározásának folyamata eltér az első három sorban említett rendszerekétől

az árajánlatok vagy megbízások árfolyamszintjének és a kereskedelmi érdeklődés szintjének megfelelő információ; különösen az öt legjobb vételi és eladási árfolyamszint és/vagy az összes árjegyző kétirányú (vételi és eladási) árajánlata, ha az árfolyamképzési mechanizmus lehetővé teszi

2. táblázat

A szokásos piaci nagyságrendhez képest nagyméretű megbízások

(euro)

Az átlagos napi forgalom

(ÁNF) szerinti osztályok

ÁNF < 500 000

500 000 ≤ ÁNF < 1 000 000

1 000 000 ≤ ÁNF < 25 000 000

25 000 000 ≤ ÁNF < 50 000 000

ÁNF ≥ 50 000 000

A szokásos piaci nagyságrendhez képest nagyméretűnek minősülő megbízások minimális mérete

50 000

100 000

250 000

400 000

500 000

3. táblázat

Szokásos piaci nagyságrendek

(euro)

Az ügyletek átlagos értéke

(ÜÁÉ) szerinti osztályok

ÜÁÉ < 10 000

10 000 ≤ ÜÁÉ < 20 000

20 000 ≤ ÜÁÉ < 30 000

30 000 ≤ ÜÁÉ < 40 000

40 000 ≤ ÜÁÉ < 50 000

50 000 ≤ ÜÁÉ < 70 000

20 000 ≤ ÜÁÉ < 30 000

stb.

Szokásos piaci nagyságrend

7 500

15 000

25 000

35 000

45 000

60 000

80 000

stb.

4. táblázat

Elhalasztott közzétételi küszöbértékek és késési határok

Az alábbi táblázat az engedélyezett közzétételi késések és az átlagos napi forgalom (ÁNF) szerint csoportosított részvények esetében az ügyletnek a késés engedélyezéséhez szükséges minimális nagyságrendjét mutatja.

 

Az átlagos napi forgalom (ÁNF) szerinti részvényosztályok

ÁNF < 100 000 euro

100 000 euro ≤ ÁNF < 1 000 000 euro

1 000 000 euro ≤ ÁNF < 50 000 000 euro

ÁNF ≥ 50 000 000 euro

Az ügylet minimális nagyságrendje az engedélyezett késéshez

Az ügylet közzétételének engedélyezett késése

60 perc

10 000 euro

ÁNF 5 %-a és 25 000 euro közül a nagyobb érték

ÁNF 10 %-a és 3 500 000 euro közül a kisebb érték

ÁNF 10 %-a és 7 500 000 euro közül a kisebb érték

180 perc

25 000 euro

ÁNF 15 %-a és 75 000 euro közül a nagyobb érték

ÁNF 15 %-a és 5 000 000 euro közül a kisebb érték

ÁNF 20 %-a és 15 000 000 euro közül a kisebb érték

A kereskedési nap vége (vagy meghosszabbítva a következő kereskedési nap deléig, ha az ügyletet a kereskedési idő utolsó két órájában hajtották végre)

45 000 euro

ÁNF 25 %-a és 100 000 euro közül a nagyobb érték

ÁNF 25 %-a és 10 000 000 euro közül a kisebb érték

ÁNF 30 %-a és 7 500 000 euro közül a kisebb érték

Az ügyletet követő kereskedési nap végéig

60 000 euro

ÁNF 50 %-a és 100 000 euro közül a nagyobb érték

ÁNF 50 %-a és 1 000 000 euro közül a nagyobb érték

ÁNF 100 %-a

Az ügyletet követő második kereskedési nap végéig

80 000 euro

ÁNF 100 %-a

ÁNF 100 %-a

ÁNF 250 %-a

Az ügyletet követő harmadik kereskedési nap végéig

 

ÁNF 250 %-a

ÁNF 250 %-a

 


Top