28.2.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/1

---

A TANÁCS 318/2006/EK RENDELETE

(2006. február 20.)

a cukorágazat piacának közös szervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 36. cikkére és 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	A mezőgazdasági termékek közös piacának működését és fejlődését közös agrárpolitika létrehozásának kell kísérnie, amely magában foglalja különösen a mezőgazdasági piacoknak – a terméktől függően különböző formában történő – közös szervezését.

(2)

A Közösség cukorpiaca olyan elveken alapul, amelyek más közös piacszervezések esetében a múltban jelentős reformon mentek keresztül. A Szerződés 33. cikkében megállapított célok elérése érdekében, és nevezetesen annak érdekében, hogy a cukorágazatban a piacokat stabilizálni lehessen, valamint a mezőgazdasági népesség számára megfelelő életszínvonalat lehessen biztosítani, alapjaiban felül kell vizsgálni a cukorágazat piacának közös szervezését.

(3)	E fejlemények tükrében, a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (3) hatályát veszti, és helyébe új rendelet lép.

(4)

A referenciaárat a standard minőségű fehércukorra és nyerscukorra vonatkozóan kell rögzíteni. E szabványos minőségnek a Közösségben termelt cukorra jellemző átlagminőségnek kell lennie, és azt a cukorkereskedelemben használatos szempontok alapján kell meghatározni. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a szabványos minőséget – különösen a kereskedelmi előírások és a technikai elemzés fejlődésének figyelembevétele céljából – felül lehessen vizsgálni.

(5)	A közösségi piaci cukorárakra vonatkozó megbízható tájékoztatás érdekében árbejelentő rendszert kell létrehozni, amely alapján meg kell határozni a fehércukor piaci árszintjeit.

(6)	Minimum árat kell meghatározni a szabványos minőségnek megfelelő kvóta-cukorrépára, amely minőséget meg kell határozni a közösségi cukorrépa-termelők és nádcukor-termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében.

(7)

Különleges eszközökre van szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ezért szabványos rendelkezéseket kell megállapítani a cukorrépa-felvásárlók és cukorrépa-eladók közötti szerződéses viszonyok szabályozására vonatkozóan. A természeti, gazdasági és technikai körülmények sokfélesége a cukorrépa tekintetében megnehezíti a Közösség egészére vonatkozó egységes felvásárlási feltételek előírását. Már léteznek szakmán belüli megállapodások a cukorrépa-termelők szervezetei és a cukorgyártó vállalkozások között. A keretrendelkezéseknek ezért csak azokat a minimális garanciákat kell megállapítaniuk, amelyeket a cukorpiac zavartalan működésének biztosításához mind a cukorrépa-termelők, mind a cukoripar szükségesnek tartanak, és lehetővé kell tenni, hogy bizonyos szabályoktól szakmán belüli megállapodás keretében el lehessen térni.

(8)

Továbbra is fennállnak azok az okok, amelyek a múltban a Közösséget arra ösztönözték, hogy a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup tekintetében termelési kvótarendszert fogadjon el. Azonban a Közösségen belüli és a nemzetközi fejlemények miatt szükséges a termelési rendszer kiigazítása az új szabályoknak és a kvóták csökkentésének előírása érdekében. A korábbi kvótarendszerrel összhangban a tagállamnak a területén letelepedett vállalkozások részére kell kvótákat kiosztania. A cukorágazatbeli piacok új közös szervezésének fenn kell tartania a kvóták jogi státuszát annyiban, amennyiben – a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint – a kvótarendszer a cukorágazat olyan piacszabályozó mechanizmusának minősül, amely közérdekű célok elérésének biztosítására irányul.

(9)

A Kereskedelmi Világszervezet-panelnek és az EU cukor exporttámogatásaival kapcsolatos fellebbviteli testületnek az exporttámogatásra vonatkozó közelmúltbeli döntéseit követően, valamint annak érdekében, hogy a közösségi gazdasági szereplők a korábbi kvótarendszerről zavartalanul tudjanak átállni a jelenlegi rendszerre, lehetővé kell tenni, hogy a cukorgyártó vállalkozások a 2006/2007. gazdasági évben kiegészítő kvótát kapjanak a C cukor kisebb értékét figyelembe vevő feltételek mellett.

(10)

A cukorárak esésének az izoglükózra gyakorolt hatását ellensúlyozandó, valamint bizonyos minőségű izoglükóz termelésének szankcionálását elkerülendő, a jelenlegi izoglükóz-kedvezményezettek részére kiegészítő kvótákat kell kiosztani. Ezen túlmenően néhány tagállam édesítőszer-ágazatának kiigazítása érdekében is rendelkezésre kell állnia pótlólagos kvótáknak, a kiegészítő cukorkvóta odaítélésére vonatkozó feltételek mellett.

(11)	Annak biztosítása érdekében, hogy a Közösségben a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelése elegendő mértékben csökkenjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szerkezetátalakítási alap 2010-es megszűnése után a kvótákat fenntartható szinten igazítsa ki.

(12)

Mivel szükség van bizonyos nemzeti rugalmasságra a feldolgozóipar, valamint a cukorrépa- és cukornád-termelés szerkezeti kiigazításával kapcsolatban abban az időszakban, amikor a kvóták alkalmazandók, a tagállamok számára meg kell engedni, hogy bizonyos korlátok között változtathassák a vállalkozások kvótáit, miközben nem korlátozzák az Európai Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK rendelet által létrehozott szerkezetátalakítási alap eszközként való működését (4).

(13)

Vállalkozások egyesülését vagy átruházását, illetve gyár átruházását vagy haszonbérbeadását követően a cukorkvóták kiosztására vagy csökkentésére kerül sor. Az érintett vállalkozások kvótáinak a tagállamok általi kiigazítására vonatkozó feltételeket annak biztosítása mellett kell megállapítani, hogy a cukorgyártó vállalkozások kvótáinak változása ne sértse az érintett cukorrépa- vagy cukornád-termelők érdekeit.

(14)

Mivel a termelési kvóták vállalkozások részére történő kiosztása egyik módja annak, hogy biztosított legyen a cukorrépa- és cukornád-termelők részére a közösségi árak megfizetése, valamint a terményük felvevőpiaca, a kvóták termelési régiókon belüli átruházásakor valamennyi érintett fél – így különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe kell venni.

(15)

A Közösség belső piacán a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup értékesítési lehetőségeinek kiszélesítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a Közösségben bizonyos termékek – így vegyipari termékek, gyógyszerek, alkohol és rum – előállításához használt cukrot, izoglükózt és inulinszirupot bizonyos megállapítandó feltételek mellett kvótán kívül termeltnek lehessen tekinteni.

(16)	A kvótán kívül termelt mennyiség egy részét a legkülső régiók megfelelő ellátásának biztosítására kell felhasználni, vagy exportálni kell a Közösségnek a WTO keretében tett kötelezettségvállalásai értelmében.

(17)

Amennyiben a megtermelt cukor, izoglükóz vagy inulinszirup mennyisége meghaladja a kvótát, lehetővé kell tenni olyan mechanizmus bevezetését, amely révén a többlet cukor, izoglükóz vagy inulinszirup átvihető a következő évre és a következő gazdasági év kvótarészeként kezelendő, hogy ezáltal a többlet cukor ne torzíthassa a cukorpiacot.

(18)	A kvótán kívüli termelés tekintetében bizonyos mechanizmusok állnak rendelkezésre. Ha bizonyos mennyiségek nem felelnek meg az alkalmazandó feltételeknek, a többletre illetéket kell kivetni, amely az ilyen, piaci helyzetet fenyegető mennyiségek felhalmozása ellen hat.

(19)	Termelési díjat kell bevezetni, amely hozzájárul a cukorágazat piacának közös szervezése keretében felmerülő kiadások finanszírozásához.

(20)	A cukor, izoglükóz és inulinszirup termelésével foglalkozó gazdasági szereplők termelésének hatékony ellenőrzése céljából létre kell hozni a gazdasági szereplők elismerésének rendszerét, és termelésükre vonatkozóan az érintett tagállam számára részletes tájékoztatást kell adni.

(21)	Ideiglenes és korlátozott intervenciós felvásárlási rendszert kell létrehozni a piacnak az abban az esetben való stabilizálásához való hozzájárulás érdekében, ha egy adott gazdasági év piaci árai a következő gazdasági évre meghatározott referenciaár alá esik.

(22)

A Bizottság irányítása alatt működő, új piaci eszközöket kell bevezetni. Először is, ha a piaci árak a fehércukor referenciaára alá csökkennek, a Bizottság által meghatározandó feltételek mellett lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy magántárolási rendszert vegyenek igénybe. Másodszor, ahhoz, hogy a cukorpiacok szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen tartani, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy döntsön arról, hogy cukrot von ki a piacról addig, amíg a piac egyensúlya helyre nem áll.

(23)

A Közösség egységes cukorpiacának létrehozása magában foglalja a Közösség külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszer bevezetését. Ennek a kereskedelmi rendszernek tartalmaznia kell behozatali vámokat és export-visszatérítéseket, valamint – elvben – stabilizálnia kell a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguay-i Fordulója keretében elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia.

(24)

A harmadik országokkal folytatott cukorkereskedelem volumenének nyomon követése céljából behozatali és kiviteli engedélyrendszerről kell rendelkezni, amelynek keretében biztosítékot kell letenni annak garantálására, hogy ténylegesen megvalósulnak azok az ügyletek, amelyekre vonatkozóan az engedélyeket kibocsátják.

(25)	Ahhoz, hogy az említett kereskedelmi szabályok megfelelően működjenek, rendelkezni kell az aktív feldolgozási eljárás alkalmazásának szabályozásáról, illetve – ha a piaci helyzet úgy kívánja – tilalmáról.

(26)

A vámrendszer lehetővé teszi a Közösség külső határain minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetben, hogy a közösségi piac ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben, a Közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtegyen. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel.

(27)

A WTO-megállapodások alapján a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó vámok legnagyobb részét a közös vámtarifa állapítja meg. Azonban néhány, e rendelet hatálya alá tartozó termék esetében a kiegészítő mechanizmusok bevezetése szükségessé teszi az eltérések elfogadásának lehetőségéről történő rendelkezést.

(28)	Azoknak a káros hatásoknak a megelőzése, illetve ellensúlyozása végett, amelyek a közösségi piacot bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt érhetik, az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vámtétel fizetéséhez kell kötni.

(29)	Bizonyos feltételek mellett helyénvaló a Bizottságra hatáskört ruházni arra vonatkozóan, hogy a Szerződéssel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács egyéb jogi aktusából eredő vámkontingenseket nyisson meg és kezeljen.

(30)

A Közösségnek harmadik országokkal számos, kedvezményes piacra jutásról szóló megállapodása van, amelyek alapján azok az országok kedvező feltételek mellett exportálhatnak nádcukrot a Közösségbe. Ezért fel kell mérni a finomítók cukor iránti szükségletét, és bizonyos körülmények között a behozatali engedélyt fenn kell tartani a Közösség kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemeiként számon tartott, jelentős mennyiségű behozott nyers nádcukrot feldolgozó szakosodott felhasználók számára.

(31)

A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – a Közösségen belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és az EK-nak a WTO-ban tett kötelezettségvállalásai által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy megőrizzék a Közösség lehetséges részvételét a nemzetközi cukorkereskedelemben. A támogatott kivitelnek mennyiségi és költségvetési korlátok között kell maradnia.

(32)

Az értékbeli korlátoknak való megfelelésről akkor kell gondoskodni, amikor az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalappal kapcsolatos szabályok alapján történő kifizetések ellenőrzése révén az export-visszatérítések meghatározására sor kerül. Az ellenőrzés az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése segítségével megkönnyíthető, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetőség van egy földrajzi területen belül – amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonatkozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatására. A rendeltetési hely megváltoztatása esetében a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előzetesen rögzített összeg lesz.

(33)

A mennyiségi korlátoknak való megfelelést egy megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kivétel csak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében megengedett, amelyekre nem vonatkoznak volumenbeli korlátok. Rendelkezni kell arról, hogy el lehessen térni az irányítási szabályok szigorú betartásától abban az esetben, ha az export-visszatérítésben részesülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

(34)

A közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését veszélyeztetné a nemzeti támogatások odaítélése. Ezért az e közös piacszervezés hatálya alá tartozó termékekre alkalmazni kell a Szerződés állami támogatásokat szabályozó rendelkezéseit. A cukorágazat reformjának bizonyos körülmények között várható hatásainak csökkentése céljából azonban lehetővé kell tenni bizonyos állami támogatások odaítélését.

(35)

Azokban a tagállamokban, ahol jelentősen csökken a cukorkvóta, a cukorrépa-termelők különösen súlyos alkalmazkodási nehézségekkel fognak szembesülni. Ezekben az esetekben a cukorrépa-termelőknek nyújtott átmeneti közösségi támogatás nem lesz elegendő a cukorrépa-termelők nehézségeinek teljes megoldásához. Ezért a kvótájukat több mint 50 %-kal csökkentő tagállamok számára az átmeneti közösségi támogatás alkalmazási időszakában engedélyezni kell állami támogatás odaítélését a cukorrépa-termelők számára. Annak elkerülése érdekében, hogy az állami támogatást nyújtó tagállamok a cukorrépa-termelők szükségleteit meghaladó mértékben nyújtsanak támogatásokat, az érintett állami támogatás teljes összegét a Bizottságnak kell jóváhagynia, Olaszország kivételével, ahol legtermelékenyebb cukorrépa-termelőknek a reform utáni piaci feltételekhez való alkalmazkodáshoz szükséges maximális igénye tonnánként 11 EUR-ra becsülhető a megtermelt cukorrépa után. Ezen túlmenően, az Olaszországban várhatóan felmerülő különleges problémák miatt rendelkezni kell olyan intézkedésekről, amelyek lehetővé teszik a cukorrépa-termelők számára az odaítélt állami támogatás közvetlen vagy közvetett igénybevételét.

(36)

Finnországban a cukorrépa-termesztés különleges földrajzi és éghajlati feltételek mellett történik, ami a cukorreform általános hatásain túl hátrányosan befolyásolja a termesztést. Ezért olyan rendelkezést kell hozni, amely az említett tagállamot állandó jelleggel felhatalmazza arra, hogy megfelelő összegű állami támogatást nyújtson a cukorrépa-termelői részére.

(37)	Rendelkezni kell abban az esetben meghozandó intézkedésekről, amikor az árak jelentős növekedése vagy csökkenése zavart okoz a közösségi piacon vagy ezzel fenyeget. Az említett intézkedésekbe tartozhat kontingens nyitása csökkentett vámmal a világpiactól importált cukorra a szükséges időtartamra.

(38)	Mivel a közös cukorpiac folyamatosan fejlődik, a tagállamoknak és a Bizottságnak folyamatosan tájékoztatniuk kell egymást a vonatkozó fejleményekről.

(39)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(40)	A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szükséghelyzetben felmerülő, egyedi gyakorlati problémák megoldásához szükséges intézkedéseket fogadjon el.

(41)

A Közösség legkülső régióiban folyó cukortermelés a jellemzői miatt eltér a Közösség többi részén folyó cukortermeléstől. Ezért az ágazatnak pénzügyi támogatást kell nyújtani oly módon, hogy az e régiókban tevékenykedő gazdáknak forrásokat kell kiutalni a helyi termelés segítését szolgáló támogatási programok hatálybalépését követően, amely programokat a tagállamok az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendelet (6) alapján dolgoznak ki. Ugyanezen okból kifolyólag Franciaország számára engedélyezni kell, hogy meghatározott összegű állami támogatást nyújtson a legkülső régiói részére.

(42)

Az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek miatt a tagállamok számára felmerülő kiadásokat a Közösségnek a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelettel (7), és 2007. január 1-jétől a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel összhangban kell finanszíroznia.

(43)

Az 1260/2001/EK rendeletben szereplő szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra történő átállás, valamint a 2005/2006-os gazdasági év piaci helyzetéről a 2006/2007-es gazdasági év piaci helyzetére való átállás, továbbá az annak biztosítása érdekében történő átállás, hogy a Közösség az 1260/2001/EK rendelet 13. cikkében említett C cukor tekintetében megfeleljen nemzetközi kötelezettségeinek, olyan nehézségeket okozhat, amelyekre e rendelet nem tér ki. Az ilyen nehézségek kezelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság átmeneti intézkedéseket fogadhasson el,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

(1)   A cukorágazat piacának e rendelettel megállapított közös szervezése a következő termékekre terjed ki:

KN Kód		Megnevezés
a)	1212 91	Cukorrépa
	1212 99 20	Cukornád
b)	1701	Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, szilárd állapotban
c)	1702 20	Juharcukor és juharszirup
	1702 60 95 és 1702 90 99	Egyéb, hozzáadott ízesítőszert vagy színezéket nem tartalmazó, szilárd halmazállapotú cukrok és cukorszirupok, a laktóz, a glükóz, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével
	1702 90 60	Műméz, természetes mézzel keverve is
	1702 90 71	Égetett cukor, legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva
	2106 90 59	Ízesített vagy színezett cukorszirupok, kivéve az izoglükóz, laktóz, glükóz és maltodextrin szirupot
d)	1702 30 10 1702 40 10 1702 60 10 1702 90 30	Izoglükóz
e)	1702 60 80 1702 90 80	Inulinszirup
f)	1703	Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz
g)	2106 90 30	Ízesített vagy színezett izoglükóz szirupok
h)	2303 20	Kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt termékek tekintetében a gazdasági év október 1-jén kezdődik és a következő év szeptember 30-án ér véget.

A 2006/2007. gazdasági év azonban 2006. július 1-jén kezdődik és 2007. szeptember 30-án ér véget.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„fehércukor”: a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint száraz állapotban legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmazó cukor;

2.	„nyerscukor”: a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint száraz állapotban 99,5 tömegszázaléknál kevesebb szacharózt tartalmazó cukor;

3.	„izoglükóz”: a száraz állapotában legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glükózból, vagy annak polimerjeiből nyert termék;

4.

„inulinszirup”: a száraz állapotban, szabad formában vagy szacharóz formájában, legalább 10 % fruktózt tartalmazó, inulin vagy oligofruktózok hidrolíziséből nyert és cukor/izoglükóz egyenértékként kifejezett közvetlen termék. Előfordulhat, hogy az inulinszirup-kvótával nem rendelkező inulinrost-feldolgozók által előállított, kis mértékben édesítő termékek piaca korlátozásának elkerülése érdekében ez a meghatározás a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosításra kerül;

5.	„kvótacukor”, „kvóta-izoglükóz” és „kvóta-inulinszirup”: az érintett vállalkozás kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége;

6.	„ipari cukor”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukortermelés mennyisége az (5) pontban említett cukormennyiségen felül, amelyet a 13. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak;

7.	„ipari izoglükóz” és „ipari inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított izoglükóz-, vagy inulinszirup-termelés mennyisége, amelyet a 13. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak;

8.	„többlet cukor”, „többlet izoglükóz” és „többlet inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége az 5), 6) és 7) pontban említett megfelelő mennyiségen felül;

9.	„kvóta-cukorrépa”: a kvótacukorrá feldolgozott összes répa;

10.	„szállítási szerződés”: egy eladó és egy vállalkozás között létrejött, cukorgyártásra szánt répa szállítására irányuló szerződés;

11.

„szakmán belüli megállapodás”: a következők valamelyike: a) bármely szállítási szerződés megkötése előtt egyrészről a nemzeti vállalkozások szervezeteinek csoportja és, másrészről, a nemzeti eladók szervezeteinek csoportja között – közösségi szinten – megkötött megállapodás, b) bármely szállítási szerződés megkötése előtt egyrészről az érdekelt tagállam által elismert vállalkozások vagy vállalkozói szervezet, másrészről az érdekelt tagállam által elismert eladói társulás között megkötött megállapodás, c) az a) vagy a b) alpontban említett megállapodás hiányában, amennyiben a cukorrépának egy cukorgyártó vállalat vagy szövetkezet részvényesei, illetve tagjai által történő szállítását szabályozza, a társasági jog és a szövetkezeti jog, d) az a) vagy b) pontban említett bármely megállapodás hiányában, bármely szállítási szerződés megkötése előtt fennálló intézkedések, amennyiben az intézkedéseket elfogadó eladók a cukor egy vagy több gyárban történő gyártására a vállalkozás által vásárolt összes répa legalább 60 %-át leszállítják;

12.

„AKCS/indiai cukor”: a VI. mellékletben szereplő államokból származó, az 1701 KN-kód alá tartozó cukor, amelynek a Közösségbe történő behozatala: — az AKCS–EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyv alapján, vagy — az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött, cukornádról szóló megállapodás (8) alapján történik;

13.	„kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem”: az a termelési egység: — amelynek kizárólagos tevékenysége behozott nyers nádcukor finomítása, vagy — amely a 2004/2005-ös gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű behozott nyers nádcukrot finomított.

II. CÍM

BELSŐ PIAC

1. FEJEZET

Árak

3. cikk

Referenciaárak

(1)   A fehércukor esetében a referenciaár a következő:

a)	a 2006/2007. és 2007/2008. gazdasági évre tonnánként 631,9 EUR;

b)	a 2008/2009. gazdasági évre tonnánként 541,5 EUR;

c)	a 2009/2010. gazdasági évtől tonnánként 404,4 EUR.

(2)   A nyerscukor esetében a referenciaár a következő:

a)	a 2006/2007. és 2007/2008. gazdasági évre tonnánként 496,8 EUR;

b)	a 2008/2009. gazdasági évre tonnánként 448,8 EUR;

c)	a 2009/2010. gazdasági évtől tonnánként 335,2 EUR.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett referenciaárakat a csomagolatlan, gyártelepi árú cukorra kell alkalmazni. A referenciaárakat az I. mellékletben ismertetett standard minőségű fehércukorra és nyerscukorra kell alkalmazni.

4. cikk

Árak bejelentése

A Bizottság létrehoz egy, a cukorpiac áraira vonatkozó információs rendszert, beleértve a cukorpiac árszintjeinek közzétételére szolgáló rendszert.

A rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások, illetve a cukoriparban működő más gazdasági szereplők által szolgáltatott adatok adják. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közzétett információk ne tegyék lehetővé az egyes vállalkozások és gazdasági szereplők árainak azonosítását.

5. cikk

A cukorrépa minimálára

(1)   A kvóta-cukorrépa minimálára a következő:

a)	a 2006/2007. gazdasági évre tonnánként 32,86 EUR;

b)	a 2007/2008. gazdasági évre tonnánként 29,78 EUR;

c)	a 2008/2009. gazdasági évre tonnánként 27,83 EUR;

d)	a 2009/2010. gazdasági évtől tonnánként 26,29 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben említett minimálárat az I. mellékletben ismertetett standard minőségű cukorrépára kell alkalmazni.

(3)   A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a minimálárat megfizetni, amelyet a szabványos minőségtől való eltérések függvényében lehet áremeléssel vagy árcsökkentéssel kiigazítani.

(4)   A 15. cikkben előírt többlet összeggel terhelt ipari cukor, illetve többlet cukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozás úgy igazítja ki a beszerzési árat, hogy az a kvóta-cukorrépa minimálárával legalább egyenlő legyen.

6. cikk

Szakmaközi megállapodások

(1)   A szakmán belüli megállapodásoknak és a szállítási szerződéseknek meg kell felelniük a (3) bekezdésnek, valamint a II. mellékletben megállapított vásárlási feltételeknek, különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

(2)   A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az e nyersanyagok közösségi termelői és a közösségi cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

(3)   A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

—	kvótacukornak, vagy

—	kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(4)   Minden cukorgyártó vállalkozás azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következő információkkal látja el:

a)	a (3) bekezdés első francia bekezdésében említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;

b)	az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat kérhetnek.

(5)   Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán a kvótacukrukkal egyenlő cukorrépa-mennyiségre vonatkozóan, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát kötelesek fizetni.

(6)   A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam általi jóváhagyás mellett – eltérhetnek a (3) és a (4) bekezdéstől.

(7)   Ha nincs szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelmére e rendelet alapján megteszi a szükséges lépéseket.

2. FEJEZET

Kvóta szerinti termelés

7. cikk

Kvótakiosztás

(1)   A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti és regionális szintű kvótáit a III. melléklet állapítja meg.

(2)   A tagállamok kvótát osztanak ki minden, a területükön letelepedett cukorgyártó, izoglükóz-gyártó, illetve inulinszirup-gyártó vállalkozásnak, amelyet a 17. cikk szerint elismertek.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében megegyezik a vállalkozás részére a 2005/2006. gazdasági évre az 1260/2001/EK rendelet alapján kiosztott A és B kvóták összegével.

(3)   Ha a kvóta kiosztása egynél több termelési egységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történik, a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

8. cikk

Kiegészítő cukorkvóta

(1)   Legkésőbb 2007. szeptember 30-ig valamennyi cukorgyártó vállalkozás kérheti kiegészítő kvóta kiosztását a letelepedés szerinti tagállamtól.

A kiegészítő cukorkvóta tagállamonkénti maximális összegét a IV. melléklet I. pontja határozza meg.

(2)   A tagállam a kérelmek alapján, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok szerint meghatározza, hogy mely mennyiségek tekinthetők elfogadhatónak. Ha a kiegészítő mennyiségek iránti igények összege meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti mennyiséget, az érintett tagállam az elfogadható mennyiségek arányos csökkentéséről rendelkezik. A fentiek figyelembevételével kialkudott mennyiségek képezik az érintett vállalkozásoknak kiosztott kiegészítő kvótát.

(3)   A vállalkozások részére az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kiegészítő kvóták után egy egyszeri 730 EUR összeget kell kivetni. Beszedése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája után történik.

(4)   A (3) bekezdéssel összhangban fizetett egyszeri összeg teljes egészét a tagállam azokra a területén működő vállalkozásokra terheli, amelyek kiegészítő kvótához jutottak.

Az egyszeri összeget az érintett cukorgyártó vállalkozás a tagállam által meghatározandó határidőig köteles megfizetni. A legkésőbbi határidő 2008. február 28. lehet.

(5)   Ha a cukorgyártó vállalkozás nem fizette meg az egyszeri összeget 2008. február 28. előtt, a kiegészítő kvóták nem tekinthetők az érintett cukorgyártó vállalkozás részére kiosztottnak.

9. cikk

Kiegészítő és pótlólagos izoglükóz-kvóta

(1)   A 2006/2007. gazdasági évben 100 000 tonna izoglükóz-kvótával egészül ki a III. mellékletben meghatározott teljes izoglükóz-kvóta. A 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évek mindegyikében az előző gazdasági év kvótájához 100 000 tonna további izoglükóz-kvótát kell adni.

A tagállamok a kiegészítő kvótát a vállalkozások részére a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban kiosztott izoglükóz-kvóták arányában osztják ki.

(2)   Olaszország, Litvánia és Svédország kérésre bármely, a területükön letelepedett vállalkozásnak kioszthat pótlólagos izoglükóz-kvótát a 2006/2007. gazdasági évtől a 2009/2010. gazdasági évig terjedő időszakra. A pótlólagos kvóta tagállamonkénti maximális összegét a IV. melléklet II. pontja határozza meg.

(3)   A vállalkozások részére a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kvóták után egy egyszeri 730 EUR összeget kell kivetni. Beszedése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája után történik.

10. cikk

Kvótakezelés

(1)   A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a III. mellékletben meghatározott kvótákat a 2006/2007. gazdasági évre vonatkozóan legkésőbb 2006. szeptember 30-ig, továbbá a 2007/2008., 2008/2009., 2009/2010. és 2010/2011. gazdasági évek mindegyikére vonatkozóan legkésőbb az előző gazdasági év februárjának végéig kell kiigazítani. A kiigazítások a 8. cikknek és a 9. cikknek, e cikk (2) bekezdésének, e rendelet 14. cikkének és 19. cikkének, valamint a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének alkalmazásából következnek.

(2)   Figyelembe véve a 320/2006/EK tanácsi rendeletben előírt szerkezetátalakítási rendszer eredményeit, a Bizottság legkésőbb 2010 februárjának végéig – a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – dönt arról, hogy milyen közös százalékérték szükséges a tagállamonként vagy régiónként fennálló cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-kvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010/2011. gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni.

(3)   A tagállamok az egyes vállalkozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják.

11. cikk

A nemzeti kvóta újrakiosztása

(1)   A tagállam csökkenthetik a területén letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát

—	legfeljebb 25 %-os mértékben a 2006/2007. és 2007/2008. gazdasági évre, a vállalkozásoknak a 320/2006/EK rendeletben meghatározott mechanizmusokban történő részvételi szabadságának tiszteletben tartásával egyidejűleg, és

—	legfeljebb 10 %-os mértékben a 2008/2009. gazdasági évtől.

(2)   A tagállamok az V. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és valamennyi érintett fél – különösen a cukorrépaés cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve a vállalkozások között átcsoportosíthatnak kvótákat.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

3. FEJEZET

Kvótán kívüli termelés

12. cikk

Hatály

Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet egy gazdasági év folyamán a 7. cikkben említett kvótán felül állítottak elő:

a)	fel lehet használni egyes, a 13. cikkben említett termékek feldolgozásához;

b)	a 14. cikkel összhangban át lehet vinni a következő gazdasági év kvótatermelésébe;

c)	a 247/2006/EK rendelet II. címével összhangban fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében; vagy

d)	a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával lehet exportálni.

A többi mennyiségre a 15. cikkben említett többlet összeget kell alkalmazni.

13. cikk

Ipari cukor

(1)   Az ipari cukrot, ipari izoglükózt, illetve ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

a)	az a gazdasági év vége előtt egy, a 17. cikk szerint elismert gyártó és egy, a 17. cikk szerint elismert felhasználó között létrejött szállítási szerződés tárgya volt; és

b)	azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2)   A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a Bizottság összeállítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyek előállításához ipari cukrot, ipari izoglükózt, illetve ipari inulinszirupot használnak fel.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a)	bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b)	bizonyos olyan ipari termékek, amelyek cukrot nem tartalmaznak, de feldolgozásuk során cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználására kerül sor;

c)	bizonyos olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

(3)   Az 1. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában felsorolt termékekre vonatkozóan termelési visszatérítés ítélhető oda, ha az e cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többlet cukor vagy behozott cukor, többlet izoglükóz, illetve többlet inulinszirup.

A termelési visszatérítés megállapításakor figyelembe kell venni különösen a behozott cukor felhasználásából eredő azon költségeket, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében viselnie kellene, valamint a közösségi piacon rendelkezésre álló többlet cukor árát, vagy – ha nincs többlet cukor – a referenciaárat.

14. cikk

A többlet cukor átvitele

(1)   Minden vállalkozás dönthet úgy, hogy cukorkvótáján, izoglükóz-kvótáján vagy inulinszirup-kvótáján túllépő termelésének egészét vagy egy részét átviszi, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül, az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2)   Az a vállalkozás, amely az (1) bekezdésben említett döntést hoz:

a)

tájékoztatja az érintett tagállamot az ezen tagállam által meghatározandó időpont előtt: — a folyó gazdasági év február 1-je és június 30-a között az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről, — a folyó gazdasági év február 1-je és április 15-e között az átvitelre kerülő egyéb cukor-, illetve inulinszirup-mennyiségről;

b)	vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket saját költségén a folyó gazdasági év végéig raktározza.

(3)   Ha egy vállalkozás termelése végül az érintett gazdasági évben kevesebb lett, mint az (1) bekezdésnek megfelelően történő döntéshozatal idején becsült mennyiség, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4)   Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

15. cikk

Többlet összeg

(1)   Többlet összeget kell kivetni a következőkre:

a)	a bármely gazdasági év folyamán termelt többlet cukor, többlet izoglükóz és többlet inulinszirup mennyiségeire, kivéve a következő gazdasági év kvóta szerinti termelésébe átvitt és a 14. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, illetve a 12. cikk c) és d) pontjában említett mennyiségeket;

b)	azokra az ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyiségekre, amelyek tekintetében egy később meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett valamely termékben feldolgozták;

c)	azokra a cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségekre, amelyeket a piacról a 19. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében a 19. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

(2)   A többlet összeget a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kellően magas szinten kell megállapítani, hogy az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozásának elkerülése érdekében.

(3)   Az (1) bekezdés szerint fizetett többlet összeget a tagállam veti ki a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett megtermelt mennyiségeknek a függvényében, amelyek a vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek.

4. FEJEZET

Piacirányítás

16. cikk

Termelési díj

(1)   A 2007/2008. gazdasági évtől kezdve a cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2)   A termelési díj mértéke 12,00 EUR a kvótacukor, illetve kvóta-inulinszirup tonnájára vetítve. Az izoglükóz esetében a termelési díj mértéke a cukorra alkalmazandó díj 50 %-a.

(3)   A (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki.

A díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik.

(4)   A közösségi cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, illetve cukornád-termelők, vagy a cikóriatermelők az adott termelési díj 50 %-át viseljék.

17. cikk

Elismert gazdasági szereplők

(1)   Kérelemre a tagállam elismertnek nyilvánítja a cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 13. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, feltéve, hogy a vállalkozás:

a)	igazolja professzionális termelési kapacitását;

b)	beleegyezik abba, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c)	elismerését nem függesztették fel, illetve nem vonták vissza.

(2)   Az elismert vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítására, illetve a finomításra sor kerül, a következőkről tájékoztatja:

a)	azon répa- vagy nádmennyiségekről, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződés kötésére került sor, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozamáról;

b)	a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatokról, a cukorgyártásra vonatkozó adatokról, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatokról;

c)	az eladott fehércukor-mennyiségekről, és a vonatkozó árakról és feltételekről.

18. cikk

Magántárolás és intervenció

(1)   Ha a regisztrált közösségi átlagár egy reprezentatív időtartam alatt nem éri el a referenciaárat és – a piaci helyzetet figyelembe véve – várható, hogy ezen a szinten marad, a fehércukor magántárolására támogatás adható azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részére cukorkvótát osztottak ki.

(2)   A 2006/2007., 2007/2008., 2008/2009. és 2009/2010. gazdasági év folyamán a valamennyi cukorgyártó tagállam által kijelölt intervenciós hivatal felvásárol – a Közösségben gazdasági évenként összesen legfeljebb 600 000 tonna fehércukorban kifejezett mennyiség erejéig – minden neki felkínált fehér- vagy nyerscukrot, feltéve, hogy:

—	az érintett cukrot a kvótán belül gyártották, a Közösségben termelt cukorrépából vagy cukornádból;

—	az érintett cukor az eladó és az intervenciós hivatal között megkötött tárolási szerződés tárgyát képezte.

Az intervenciós hivatalok a 3. cikkben az azon gazdasági évet követő gazdasági évre megállapított referenciaár 80 %-án hajtják végre a felvásárlást, amelyben az ajánlattételre sor került. Ha a cukor minősége eltér a szabványos minőségtől, amelyre a referenciaárat megállapították, az árat ennek megfelelően kell emelni vagy csökkenteni.

(3)   Az intervenciós hivatalok csak az azon gazdasági évre megállapított referenciaárnál magasabb áron adhatják el a cukrot, amelyben az eladásra sor kerül.

Mindazonáltal a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, és tiszteletben tartva a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásokat, olyan döntés is hozható, hogy az intervenciós hivatalok:

a)

a cukrot eladhatják az első albekezdésben említett referenciaárnál alacsonyabb, vagy azzal egyenlő áron, amennyiben a cukrot: — takarmányozásra, vagy — exportra szánják, akár további feldolgozás nélkül, akár a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekké vagy e rendelet VII. mellékletében felsorolt árukká való feldolgozást követően.

b)

a birtokukban lévő, a Közösség belső piacán található, emberi fogyasztásra alkalmas feldolgozatlan cukrot bocsássák – az érintett tagállam által elismert, vagy amennyiben egy tagállam egyetlen ilyen szervezetet sem ismert el, a Bizottság által elismert – jótékonysági szervezetek rendelkezésére az érvényes referenciaárnál alacsonyabb áron, vagy díjmentesen a sürgősségi segítségnyújtási műveletek keretében való szétosztás céljából.

19. cikk

A cukor kivonása

(1)   Annak érdekében, hogy a piac szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen megőrizni, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a kvótacukor, kvóta-izoglükóz, illetőleg kvóta-inulinszirup egy bizonyos – valamennyi tagállamban megegyező – százalékát a következő gazdaság év kezdetéig ki lehet vonni a piacról.

Ilyen esetben az e rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében említett, a behozott nyerscukor finomításához szükséges szokásos ellátási szükségletet az érintett gazdasági év tekintetében azonos százalékkal kell csökkenteni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kivont százalékot a szóban forgó gazdasági év folyamán várható piaci trendek alapján legkésőbb ugyanazon gazdasági év október 31-ig meg kell határozni.

(3)   Minden egyes, kvótával rendelkező vállalkozás, a kivonás időtartama alatt a saját költségén tárolja azt a cukormennyiséget, amely igazodik az (1) bekezdésben említett százaléknak a vállalkozás által a szóban forgó gazdasági évre szóló kvóta alapján termelt mennyiségre történő alkalmazásához.

A valamely gazdasági év folyamán kivont cukormennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni. Azonban, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arról, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup teljes egészét vagy egy részét:

—	olyan többlet cukornak, többlet izoglükóznak, illetve többlet inulinszirupnak tekintsék, amely ipari cukorrá, ipari izoglükózzá, illetve ipari inulinsziruppá alakításra rendelkezésre áll, vagy

—	ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekintsék, amelynek egy részét fenn lehet tartani exportra, tiszteletben tartva a Közösségnek a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásait.

(4)   Ha a Közösségben a cukorellátás nem megfelelő, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arról, hogy a kivont cukor, izoglükóz, illetve inulinszirup egy bizonyos mennyisége a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt eladható legyen.

20. cikk

Különböző intézkedések alapján történő tárolás

A valamely gazdasági év folyamán a 14. cikkben, a 18. cikkben, vagy a 19. cikkben említett intézkedések valamelyike alapján tárolt cukor magántárolása vagy intervenciós raktározása nem lehetséges az említett rendelkezések közül egy másik alapján sem.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

1. FEJEZET

A behozatalra és a kivitelre vonatkozó közös rendelkezések

21. cikk

Kombinált Nómenklatúra

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek vámtarifa-besorolására a Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából származó vámnómenklatúrát bele kell foglalni a közös vámtarifába.

22. cikk

Általános elvek

Ha ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

a)	vámmal azonos hatású díj kivetése;

b)	mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

23. cikk

Behozatali és kiviteli engedélyek

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésében – a h) pont kivételével – felsorolt termékeknek a Közösségbe irányuló behozatala, illetve a Közösségből történő kivitele behozatali, illetve kiviteli engedély bemutatásához kötött. Azonban eltérésről lehet rendelkezni, ha bizonyos cukorimport irányítása esetében nincs szükség engedélyre.

(2)   Az engedélyt a tagállam minden kérelmezőnek kiadja, tekintet nélkül arra, hogy a kérelmező a Közösségben hol telepedett le, és az e rendelet 28. és 32. cikkének alkalmazása, a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK rendelet (9) 12. cikke (5) bekezdésének alkalmazása, valamint a Szerződés 133. vagy 300. cikke szerint kötött megállapodások alkalmazása érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül.

(3)   A behozatali és kiviteli engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

Az engedély kiadása biztosíték letétbe helyezése mellett történik, amely biztosíték garantálja, hogy a termék behozatala, illetve kivitele az engedély érvényességének ideje alatt megtörténik. A vis maior esetét kivéve, a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha a behozatalra, illetve a kivitelre a szóban forgó időszak alatt nem, vagy csak részben kerül sor.

(4)   Az engedélyek érvényességének feltételeit a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

24. cikk

Aktív feldolgozási szabályok

A cukorágazat piaca közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékig, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban teljesen vagy részlegesen megtiltható az aktív feldolgozási szabályoknak az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek esetében történő alkalmazása.

25. cikk

Védintézkedés

(1)   Ha a behozatal vagy a kivitel az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék közösségi piacán olyan súlyos zavart okoz, vagy olyan súlyos zavar bekövetkezésével fenyeget, amely várhatóan veszélyeztetheti a Szerződés 33. cikkében foglalt célkitűzések elérését, a kereskedelemben a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásait tiszteletben tartó, megfelelő intézkedések alkalmazhatók mindaddig, amíg az említett zavar vagy fenyegetés meg nem szűnik.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett helyzet alakul ki, a Bizottság – valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére – dönt a szükséges intézkedésekről.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól érkezik kérés, a Bizottság annak tárgyában a beérkezésétől számított három munkanapon belül dönt.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

(3)   A Bizottság által a (2) bekezdés alapján hozott intézkedést bármely tagállam az értesítésétől számított három munkanapon belül a Tanács elé utalhatja. A Tanács haladéktalanul összeül. Minősített többséggel eljárva, a Tanács a szóban forgó intézkedést az elé utalásának napjától számított egy hónapon belül módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti.

(4)   Azonban az e cikk értelmében meghozott, WTO-tagokra alkalmazott intézkedések esetében ezeket az intézkedéseket a a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 1994. december 22-i 3285/94/EK tanácsi rendelet (10) alapján kell alkalmazni.

2. FEJEZET

A behozatalra alkalmazandó rendelkezések

26. cikk

Behozatali vámok

(1)   Kivéve, ha e rendelet másképpen rendelkezik, az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékekre a közös vámtarifában szereplő importvám-tételeket kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére, a Bizottság bizonyos mennyiségek tekintetében a következő termékekre vonatkozó behozatali vámok alkalmazását részben vagy teljes egészében felfüggesztheti annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi piacon a harmadik országokból történő behozatal révén az ellátás megfelelő legyen:

—	1701 11 10-es és 1701 12 10-es KN-kód alá tartozó, finomításra szánt nyerscukor,

—	1703-as KN-kód alá tartozó melasz.

(3)   A 13. cikk (2) bekezdésében említett termékek gyártásához szükséges ellátás szavatolása érdekében a Bizottság bizonyos mennyiségek tekintetében részben vagy teljes egészében felfüggesztheti az 1701-es KN-kód alá tartozó cukorra, valamint az 1702 30 10-es, 1702 40 10-es, 1702 60 10-es és 1702 90 30-as KN-kód alá tartozó izoglükózra vonatkozó behozatali vámok alkalmazását.

27. cikk

A behozatal irányítása

(1)   A közösségi piacra gyakorolt azon káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt bizonyos termékek behozatalából eredhetnek, egy vagy több ilyen terméknek a közös vámtarifában megállapított vámtétel mellett történő behozatala után kiegészítő behozatali vámot kell fizetni, ha a 40. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározandó feltételek teljesülnek, kivéve, ha nem valószínű, hogy a behozatal a Közösség piacán zavart okoz, illetve, ha a hatások a szándékolt célhoz képest aránytalanok volnának.

(2)   A Bizottság által a Kereskedelmi Világszervezettel közölt árszintet („a küszöbár”) el nem érő áron bonyolított behozatalra kiegészítő behozatali vámot lehet kivetni.

Az említett kiegészítő behozatali vám kivetésekor figyelembe veendő importárakat a szóban forgó szállítmány CIF importárai alapján kell meghatározni.

A CIF importárakat e célból össze kell vetni a termék reprezentatív világpiaci, illetve közösségi importpiaci áraival.

(3)   Ha bármely évben, amelyben az (1) bekezdésben említett káros hatások jelentkeznek vagy várhatóan jelentkezhetnek, a behozatal volumene meghalad egy, a piacra jutási lehetőségeken alapuló szintet, amelynek meghatározása az előző három év vonatkozó hazai fogyasztásának százalékában történik („a küszöbvolumen”), szintén kivethető kiegészítő behozatali vám.

28. cikk

Vámkontingensek

(1)   A Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából eredő, az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenseket, az e rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályok szerint a Bizottság nyitja meg és kezeli.

(2)   A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a)	a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer („érkezési sorrend” elve);

b)	a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszerének” alkalmazása);

c)	a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „régi/új érkezők módszerének” alkalmazása).

(3)   A kezelés alkalmazott módszerének szükség szerint kellő súlyt kell fektetnie a közösségi piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

29. cikk

A finomítóipar szokásos ellátási szükséglete

(1)   A 19. cikk (1) bekezdése ellenére, a finomításra szánt cukor gazdasági évenkénti, fehércukorban kifejezett, szokásos ellátási szükséglete a Közösségben 1 796 351 tonna mennyiségben kerül rögzítésre.

A 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági év folyamán a szokásos ellátási szükséglet az alábbiak szerint oszlik meg:

—	296 627 tonna Franciaország számára;

—	291 633 tonna Portugália számára;

—	19 585 tonna Szlovénia számára;

—	59 925 tonna Finnország számára;

—	1 128 581 tonna az Egyesült Királyság számára.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésében említett szokásos ellátási szükségletet az alábbi mértékben kell növelni:

a)	50 000 tonnával a 2007/2008. gazdasági évben és 100 000 tonnával a 2008/2009. gazdasági évtől. Olaszország számára ezeket a mennyiségeket a 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évben kell rendelkezésre bocsátani;

b)	30 000 tonnával a 2006/2007. gazdasági évtől, és további 35 000 tonnával attól a gazdasági évtől kezdődően, amelyben a cukorkvóta legalább 50 %-os csökkentésére sor került.

Az első albekezdés b) pontjában említett mennyiségek nyers nádcukorra vonatkoznak, és azokat a 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évben a 2005-ben Portugáliában egyedüliként működő cukorrépa-feldolgozó üzem számára kell fenntartani. E feldolgozóüzemet kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemnek kell tekinteni.

(3)   A finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek részére adható ki, feltéve, hogy az érintett mennyiségek nem haladják meg az (1) és (2) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet keretében behozható mennyiségeket. Az említett engedélyeket csak kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek ruházhatják át egymásra, érvényességük pedig annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre az engedélyeket kiadták.

Ez a bekezdés a 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évre, illetve az ezek után következő minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó.

(4)   Az 1701 11 10-es KN-kód alá tartozó, finomításra szánt és a VI. mellékletben említett államokból származó nádcukorra vonatkozó behozatali vámok alkalmazását fel kell függeszteni azon kiegészítő mennyiség tekintetében, amely szükséges ahhoz, hogy a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek számára a 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évben biztosított legyen a megfelelő ellátás.

A kiegészítő mennyiséget a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani, az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet és a finomításra szánt cukorra vonatkozóan az adott gazdasági évre előre jelzett ellátás mérlege alapján. Ez a mérleg a gazdasági év folyamán a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban felülvizsgálható, és a fogyasztásra szánt nyerscukor korábbi átalánybecsléseire alapozható.

30. cikk

Garantált ár

(1)   Az AKCS/indiai cukorra vonatkozóan megállapított garantált árat kell alkalmazni a standard minőségű nyerscukornak és fehércukornak a következő országokból történő behozatalára:

a)	a 980/2005/EK rendelet12. és 13. cikkében említett rendelkezések alapján a legkevésbé fejlett országok;

b)	az e rendelet VI. mellékletében felsorolt államok a 29. cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő mennyiség tekintetében.

(2)   A garantált áras cukorra vonatkozó behozatali engedély iránti kérelemhez a kivitel szerinti ország hatósága által kiadott kiviteli engedélyt kell csatolni, amely igazolja, hogy a cukor megfelel az érintett megállapodásokban előírt szabályoknak.

31. cikk

A cukorról szóló jegyzőkönyvből eredő kötelezettségvállalások

A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedések fogadhatók el annak biztosítása érdekében, hogy az AKCS/indiai cukornak a Közösségbe irányuló behozatalára az AKCS–EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyvben meghatározott, valamint a nádcukorról szóló, az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött megállapodásban meghatározott feltételek szerint kerüljön sor. Az ilyen intézkedések szükség esetén eltérhetnek e rendelet a 29. cikkétől.

3. FEJEZET

A kivitelre alkalmazandó rendelkezések

32. cikk

Az export-visszatérítések alkalmazási köre

(1)   Abban a mértékben, amely ahhoz szükséges, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában felsorolt termékeket további feldolgozás nélkül vagy a VII. mellékletben felsorolt feldolgozott termékek formájában exportálni lehessen, a cukor világpiaci árfolyamai vagy árai alapján és a Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül, az említett árfolyamok, illetve árak és a közösségi árak közötti különbözet export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)   Rendelkezni lehet arról, hogy export-visszatérítés járjon az 1. cikk (1) bekezdésének d) és g) pontjában felsorolt és további feldolgozás nélkül exportált vagy a VII. mellékletben felsorolt feldolgozott termékek formájában exportált termékek után.

Ebben az esetben a szárazanyag tonnájára vetített visszatérítés összegét különösen a következők figyelembevétele mellett kell megállapítani:

a)	az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítés,

b)	az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítés,

c)	a tervezett kivitel gazdasági vonatkozásai.

(3)   Az I. mellékletben meghatározott standard minőségű nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg a fehércukor után járó export-visszatérítés 92 %-át. Ez a korlát azonban nem alkalmazható a kandiscukorra vonatkozóan megállapítandó export-visszatérítésekre.

(4)   A VII. mellékletben felsorolt feldolgozott termékek formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

33. cikk

Az export-visszatérítés megállapítása

(1)   Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

a)

az érintett termék jellegének és az érintett piac helyzetének a legjobban megfelel, a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, figyelembe véve a közösségi kivitel hatékonyságát és szerkezetét, a gazdasági szereplők, különösen a nagy és kis gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés előidézése nélkül;

b)	az adminisztrációs követelmények szem előtt tartásával, a gazdasági szereplők számára adminisztrációs szempontból a legkönnyebben teljesíthető.

(2)   Az export-visszatérítések a Közösség egészére nézve azonosak. A rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, amennyiben a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

Az export-visszatérítéseket a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

A visszatérítések megállapíthatók:

a)	rendszeres időközönként;

b)	ajánlati felhívással olyan termékek esetében, amelyekre vonatkozóan erről az eljárásról korábban már rendelkeztek.

A rendszeres időközönként megállapított export-visszatérítéseket – szükség esetén – az adott időközben a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére módosíthatja.

(3)   A 32. cikk (1) és (2) bekezdésében említett és további feldolgozás nélkül exportált termékek után járó export-visszatérítést csak kérelemre és kiviteli engedély bemutatása mellett lehet nyújtani.

A 32. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, további feldolgozás nélkül exportált termékekre alkalmazandó export-visszatérítés az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítéssel egyenlő, differenciált visszatérítés esetében pedig az ugyanazon a napon:

a)	az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre, vagy,

b)	adott esetben, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó visszatérítéssel egyenlő, amely esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

(4)   E cikk (3) bekezdésének alkalmazási köre a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendelet (11) 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiterjeszthető azokra a szóban forgó termékekre, amelyek a VII. mellékletben szereplő feldolgozott termékek formájában kerülnek kivitelre. A részletes végrehajtási szabályokat az említett eljárással összhangban kell elfogadni.

34. cikk

A kivitel keretei

A Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból eredő, volumenre vonatkozó kötelezettségvállalások betartását az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani.

35. cikk

Kiviteli korlátozások

(1)   Ha az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék világpiaci árfolyama vagy ára olyan szintet ér el, amely a közösségi piacon az ellátást zavarja vagy ilyen zavarral fenyeget, és amennyiben ennek a helyzetnek a folytatódása vagy romlása valószínűsíthető, rendkívül sürgős esetben meg lehet tenni a megfelelő intézkedéseket.

(2)   Az e cikk alapján elfogadott intézkedéseket a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekre tekintettel kell alkalmazni.

IV. CÍM

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

36. cikk

Állami támogatás

(1)   Ha ez a rendelet másképpen nem rendelkezik, a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét alkalmazni kell az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek előállítására és kereskedelmére, kivéve az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott állami támogatást.

(2)   A cukorkvótájukat 50 %-ot meghaladó mértékben csökkentő tagállamok ideiglenesen odaítélhetnek állami támogatást abban az időszakban, amelyre a cukorrépa-termelőknek az átmeneti támogatás kifizetésre kerül a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. február 20-i 319/2006/EK rendelet (12) 10f. fejezetével összhangban. A Bizottság a valamely érintett tagállam által benyújtott kérelem alapján dönt az ezen intézkedés céljára rendelkezése álló állami támogatás teljes összegéről.

Olaszország esetében a cukorrépa-termelők számára és a cukorrépa szállítására nyújtandó, az első albekezdésben említett ideiglenes támogatás egy gazdasági évben, egy tonna cukorrépára vetítve összességében nem haladhatja meg a 11 EUR-t.

(3)   Finnország egy gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR támogatást ítélhet oda a cukorrépa-termelőknek.

(4)   Az érintett tagállamok minden gazdasági év végétől számított 30 napon belül tájékoztatják a Bizottságot az abban a gazdasági évben ténylegesen odaítélt állami támogatás összegéről.

37. cikk

A piaci zavarokra vonatkozó záradék

Amennyiben a közösségi piacon az árak jelentős növekedését vagy csökkenését regisztrálják és:

—	az e rendelet többi cikke alapján meghozható intézkedéseket már mind megtették, és

—	és a piaci zavart okozó helyzet valószínűleg továbbra is fennáll vagy ezzel fenyeget,

további szükséges intézkedéseket lehet tenni.

38. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok és a Bizottság minden szükséges tájékoztatást megadnak egymásnak, amely e rendelet alkalmazásához és az 1. cikk (1) bekezdésében említett termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges.

39. cikk

Cukorpiaci Irányítóbizottság

(1)   A Bizottság munkáját a Cukorpiaci Irányítóbizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

40. cikk

Végrehajtási szabályok

(1)   A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban e rendelet alkalmazására részletes szabályokat kell elfogadni. Ezek közé tartoznak különösen a következők:

a)

a 3–6. cikk alkalmazásának részletes szabályai, különösen azok a szabályok, amelyek a referenciaárnak a 3. cikk (3) bekezdésében említett standardjától való eltérések tekintetében és az 5. cikk (3) bekezdésében említett minimálár tekintetében alkalmazandó áremelésekre és árcsökkentésekre vonatkoznak;

b)	a 7–10. cikk alkalmazásának részletes szabályai;

c)	a 12., 13., 14. és 15. cikk alkalmazásának részletes szabályai, és különösen a termelési visszatérítések nyújtásának feltételei, az ilyen visszatérítések összege, valamint a támogatható mennyiségek;

d)	a 8., 9., 15. és 16. cikkben említett összegek megállapítására és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás adására vonatkozó részletes szabályok;

e)

a 26., 27. és 28. cikk alkalmazásának részletes szabályai. E szabályok közé tartozhatnak különösen: i. a 26. cikk (2) és (3) bekezdésében említett felfüggesztés, amely versenytárgyalási eljárással határozható meg; ii. azon termékek leírása, amelyek tekintetében a 27. cikk szerint kiegészítő behozatali vám alkalmazható; iii. a 28. cikk (1) bekezdése alapján az éves vámkontingensek, szükség szerint az év folyamán megfelelően elosztva, és az alkalmazandó kezelési módszer meghatározása, amely adott esetben tartalmazza a következőket: — a termék jellegére, származási helyére és származására kiterjedő garanciák; — az első francia bekezdésben említett garanciák ellenőrzésére szolgáló okirat elismerése; — a kiviteli engedélyek kiadásának feltételei és a kiviteli engedélyek érvényességi ideje;

f)	a 36. és 38. cikk alkalmazásának részletes szabályai;

g)	a III. cím 3. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának részletes szabályai. E szabályok közé tartozhatnak különösen: i. a ki nem osztott, illetve fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztásának részletes szabályai; ii. a 35. cikkben említett megfelelő intézkedések;

(2)   A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a következők fogadhatók el:

a)	a 6. cikk (4) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező répamennyiségeknek a répaeladók közötti elosztása során a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok;

b)	az I. és a II. melléklet módosításai;

c)	a 14. cikk (2) bekezdése szerinti időpontoktól való eltérés;

d)

a 16–19. cikk alkalmazásának részletes szabályai, valamint különösen: i. az elismert gazdasági szereplők által benyújtandó kiegészítő adatok; ii. a szankcióknak, felfüggesztéseknek és a gazdasági szereplők elismerése visszavonásának kritériumai; iii. a 18. cikk (1) bekezdésében foglalt magántárolási támogatás odaítélése és e támogatás összege; iv. a 18. cikk (2) bekezdésében előírt intervenciós felvásárlásra alkalmazandó minőségi és mennyiségi minimumkövetelmények, áremelések és -csökkentések, valamint az intervenciós hivatalok általi átvételre vonatkozó eljárások és követelmények; v. a 19. cikk (1) bekezdésében említett kivont kvótacukor százalékaránya; vi. a minimálár megfizetésének a feltételei, amennyiben a 19. cikk (4) bekezdése alapján a kivont cukrot a közösségi piacon értékesítik;

e)	a 23. cikk (1) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazásának szabályai;

f)	a 29. és a 30. cikk alkalmazásának részletes szabályai, és különösen, a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés érdekében: i. a 2. cikk (11) bekezdésében előírt fogalommeghatározás módosításai; ii. a VI. melléklet módosításai;

g)	a 37. cikk alkalmazásában foganatosított intézkedések.

41. cikk

A 247/2006/EK rendelet módosítása

A 247/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 16. cikk a következő szöveggel egészül ki: „(3)   Franciaország a 2005/2006. gazdasági évben legfeljebb 60 millió EUR és a 2006/2007. gazdasági évtől kezdődően legfeljebb 90 millió EUR nemzeti támogatást ítélhet oda a legkülső francia régiók cukorágazata számára. Az e bekezdésben említett támogatásra nem kell alkalmazni a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét. Franciaország minden gazdasági év végétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Bizottságot a ténylegesen odaítélt támogatás összegéről.”

2.

A 23. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő lép: „(2)   A Közösség az e rendelet II. és a III. címében foglalt intézkedéseket a következő éves maximumig finanszírozza: (millió EUR)   2007-es gazdasági év 2008-es gazdasági év 2009-es gazdasági év 2010-es és azt követő gazdasági évek Franciaország tengerentúli megyéi 126,6 133,5 140,3 143,9 Azori-szigetek és Madeira 77,9 78,0 78,1 78,2 Kanári-szigetek 127,3 127,3 127,3 127,3”

42. cikk

Egyedi intézkedések

Azokat az intézkedéseket, amelyek egy szükséghelyzetben egyaránt szükségesek és indokoltak egyedi gyakorlati problémák megoldása érdekében, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Az ilyen rendelkezések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra.

43. cikk

Pénzügyi rendelkezések

A tagállamok számára az e rendelet alapján fennálló kötelezettségek teljesítése során felmerülő kiadásokra az 1258/1999/EK rendeletet és 2007. január 1-jétől az 1290/2005/EK rendeletet, valamint az azok végrehajtására elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

44. cikk

Átmeneti intézkedések

A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéseket lehet elfogadni:

a)

a 2005/2006. gazdasági év piaci helyzetéről a 2006/2007. gazdasági év piaci helyzetére való áttérés megkönnyítése érdekében – különösen a kvóta szerint termelhető mennyiség csökkentése révén –, valamint az 1260/2001/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendelettel megállapított szabályokra való áttérés megkönnyítése érdekében, és

b)	a Közösségnek az 1260/2001/EK rendelet 13. cikkében említett C cukor tekintetében fennálló nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelés biztosítása érdekében, elkerülve ugyanakkor a Közösség cukorpiacának bármilyen megzavarását.

45. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1260/2001/EK rendelet hatályát veszti.

46. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2006/2007. gazdasági évtől kell alkalmazni. A 39., 40., 41. és 44. cikket azonban e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni. A II. címet a 2014/2015. gazdasági év végéig kell alkalmazni.

---

(1)  2006. január 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  2005. október 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 42 oldalát.

(5)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6)  HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(7)  HL L 160., 1999.6.26., 103. o. Az 1290/2005/EK rendelettel (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

(8)  HL L 190., 1975.7.23., 36. o.

(9)  HL L 169., 2005.6.30., 1. o.

(10)  HL L 349., 1994.12.31., 53. o. A legutóbb a 2200/2004/EK rendelettel (HL L 374., 2004.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

(11)  HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 5. o.) módosított rendelet.

(12)  Lásd e Hivatalos Lap 32 oldalát.

---

---

---

---

---

---

---

---