EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006D1720

Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK határozata ( 2006. november 15. ) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról

OJ L 327, 24.11.2006, p. 45–68 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 16 Volume 003 P. 25 - 48
Special edition in Romanian: Chapter 16 Volume 003 P. 25 - 48
Special edition in Croatian: Chapter 16 Volume 002 P. 50 - 73

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2013; hatályon kívül helyezte: 32013R1288

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2006/1720/oj

24.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/45


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1720/2006/EK HATÁROZATA

(2006. november 15.)

az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

Az 1999/382/EK tanácsi határozat (4) elindította a „Leonardo da Vinci” közösségi szakképzési cselekvési program második szakaszát.

(2)

A 253/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) elindította a „Socrates” közösségi oktatási cselekvési program második szakaszát.

(3)

A 2318/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) többéves programot hozott létre az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) az európai oktatási és szakképzési rendszerekbe történő hatékony integrációja érdekében (eTanulási program).

(4)

A 791/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) közösségi cselekvési programot hozott létre az oktatás és képzés terén európai szintű tevékenységet folytató szervek támogatására, valamint az e téren végzett meghatározott tevékenységek előmozdítására.

(5)

A 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) létrehozta a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretét (Europass).

(6)

A 2317/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) létrehozta a felsőoktatásban a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a minőség javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló programot (Erasmus Mundus) (2004–2008).

(7)

A 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999. június 19-én aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre azzal a céllal, hogy 2010-ig megteremtse az „európai felsőoktatási térséget”, amihez közösségi szintű támogatásra van szükség.

(8)

Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülése az Európai Unió stratégiai céljaként tűzte ki, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre, és felkérte az Oktatási Tanácsot, hogy adjon általános véleményt az oktatási rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről, a közös érdekeltségekre és prioritásokra koncentrálva, tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti sokszínűséget.

(9)

A fejlett, tudásalapú társadalom a magasabb növekedési és foglalkoztatottsági arány kulcsa. Az oktatás és képzés elsődleges prioritással bír az Európai Unió számára a lisszaboni célkitűzések elérésében.

(10)

2001. február 12-én a Tanács elfogadott egy jelentést az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről. Ezt követően 2002. június 14-én részletes munkaprogramot fogadott el e célkitűzések nyomon követésére vonatkozóan, amely közösségi szintű támogatást igényel.

(11)

Az Európai Tanács 2001. június 15-i és 16-i göteborgi ülésén megállapodott egy fenntartható fejlődési stratégiáról, és a foglalkoztatásra, gazdasági reformra és társadalmi kohézióra irányuló lisszaboni folyamatot környezetvédelmi dimenzióval egészítette ki.

(12)

Az Európai Tanács 2002. március 15-i és 16-i barcelonai ülésén azt a célt tűzte ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszereit 2010-re az egész világ számára példaadó színvonalúvá tegye, és olyan intézkedésre szólított fel, amelynek célja az alapkészségek elsajátításának javítása, különösen legalább két idegen nyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén.

(13)

Az egész életen át tartó tanulásról szóló bizottsági közlemény és a 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás (10) megerősíti, hogy az egész életen át tartó tanulást az e területen folyó közösségi programok keretei között kifejlesztett intézkedések és politikák révén elő kell segíteni.

(14)

A 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás (11) létrehozta a szakoktatás és -képzés terén való fokozott európai együttműködés folyamatát, amely közösségi szintű támogatást igényel. A 31 európai ország oktatási miniszterei által 2002. november 30-án elfogadott koppenhágai nyilatkozat e folyamatba bevonta a szociális partnereket és a tagjelölt országokat.

(15)

A szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény megállapította, hogy az oktatás és képzés során szerzett képesítések elismerésének javításához továbbra is európai szintű fellépésre van szükség.

(16)

A nyelvtanulást és nyelvi sokszínűséget támogató cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény a 2004-től 2006-ig terjedő időszakban európai szinten végrehajtandó intézkedéseket határozott meg, és nyomon követést igényel.

(17)

A nyelvoktatás és nyelvtanulás, valamint a nyelvi sokszínűség támogatását az oktatás és a képzés terén tett közösségi fellépés kiemelt fontosságú kérdésének kell tekinteni. A nyelvoktatás és nyelvtanulás a szomszédos tagállamok között különös jelentőséggel bír.

(18)

A jelenlegi Socrates és Leonardo da Vinci programról szóló időközi értékelő jelentések és az oktatás és képzés terén tervezett jövőbeni közösségi tevékenységről folytatott nyilvános konzultáció arra hívta fel a figyelmet, hogy erős és bizonyos szempontokból növekvő igény van a további, európai szintű együttműködésre és mobilitásra ezeken a területeken. A jelentések hangsúlyozták az oktatás és képzés terén a közösségi programok és a szakpolitika alakulása közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésének szükségességét, kifejezték azt az igényt, hogy a közösségi fellépés szerkezetének jobban meg kell felelnie az egész életen át tartó tanulás paradigmájának, valamint egyszerűbb, felhasználóbarátabb és rugalmasabb megközelítést szorgalmaztak az ilyen fellépés végrehajtásához.

(19)

A hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodás elvének megfelelően a program végrehajtása egyszerűsíthető átalányösszeggel történő finanszírozással, akár a program résztvevőinek nyújtott támogatás, akár a program igazgatására tagállami szinten létrejött struktúrák közösségi támogatása tekintetében.

(20)

Jelentős előnnyel járna az oktatás és képzés terén való transznacionális együttműködés és mobilitás közösségi támogatásának egyetlen programba való összevonása, amely a különböző fellépési területek között nagyobb szinergiát tenne lehetővé, és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos fejlesztések támogatásához nagyobb kapacitást, az igazgatáshoz pedig összehangoltabb, egyszerűbb és hatékonyabb módokat kínálna. Az egységes program az oktatás és képzés különböző szintjei közötti együttműködés javulását is elősegítené.

(21)

Létre kell hozni ezért egy olyan egész életen át tartó tanulási programot, amelynek célja, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió, mint fenntartható gazdasági fejlődéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez.

(22)

Tekintettel az iskolák, a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás sajátosságaira, és következésképpen az e sajátosságoknak megfelelően kialakított célkitűzésekre, intézkedési formákra és szervezeti struktúrákra alapozandó közösségi fellépés iránti igényre, helyénvaló a fenti négy területre irányuló egyedi programok fenntartása az egész életen át tartó tanulás programja keretében, a közöttük lévő koherencia, valamint közös alapjuk egyidejű maximalizálása mellett.

(23)

A „Közös jövőnk építése – A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013” című közleményében a Bizottság a közösségi oktatási és képzési programok új generációja számára egy sor számszerűsített célkitűzést jelölt ki, amelyek a mobilitási és partnerségi tevékenységek számának jelentős növelését igénylik.

(24)

Tekintettel a transznacionális mobilitás személyekre, valamint oktatási és képzési rendszerekre gyakorolt, bizonyítottan kedvező hatásaira, a mobilitás iránti kielégítetlen igény nagyságára valamennyi ágazatban, továbbá a mobilitás fontosságára a lisszaboni célkitűzés összefüggésében, a transznacionális mobilitás támogatásának mennyiségét jelentősen növelni kell a négy ágazati alprogramban.

(25)

A külföldön tanuló hallgatók által viselt valós költségkülönbség megfelelőbb fedezése érdekében a standard hallgatói mobilitási ösztöndíjat a program egész tartama alatt átlagosan reálszinten havi 200 euróban kell biztosítani.

(26)

A Comenius és a Grundtvig program új típusú mobilitási tevékenységekkel való kiegészítése révén nagyobb gondot kell fordítani a középfokú oktatásban részt vevő egyéni tanulók, valamint a felnőtt egyéni tanulók mobilitási igényeire, amelyekre az eddigi közösségi programok hatálya nem terjed ki. A szomszédos régiók iskolái közötti hosszú távú együttműködés fejlesztését célzó egyéni tanári mobilitás által kínált lehetőségeket is jobban ki kell használni.

(27)

A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak az európai gazdaságban. Mindeddig azonban az ilyen vállalkozások Leonardo da Vinci programban való részvétele korlátozott mértékű volt. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közösségi tevékenységek vonzóbbá váljanak az ilyen vállalkozások számára, különösen annak biztosítása révén, hogy a szakképzésben részt vevőknek több mobilitási lehetőség álljon rendelkezésére. Ahhoz, hogy az ilyen jellegű mobilitás eredményei elismertté váljanak, az Erasmus program keretében meglévőkhöz hasonló, megfelelő intézkedések meghozatalára van szükség.

(28)

Tekintettel az Európában utazással járó munkát végzők és utazó munkavállalók gyermekeit az oktatás terén érintő különös kihívásokra, teljes mértékben ki kell használni a Comenius program keretében rendelkezésre álló azon lehetőségeket, amelyek az ő szükségleteiket megcélzó transznacionális tevékenységeket támogatják.

(29)

Az Európa-szerte megnövekedett mobilitásnak a színvonal folyamatos emelkedésével kell járnia.

(30)

Az említett szakpolitikai célkitűzések elérésére irányuló európai szintű tevékenységek támogatása iránti fokozott igény teljesítése, a nyelvek és az IKT terén kifejtett ágazatközi tevékenység támogatására szolgáló eszköz biztosítása, valamint a program eredményei terjesztésének és kiaknázásának javítása érdekében helyénvaló a négy ágazati alprogramot egy transzverzális programmal kiegészíteni.

(31)

Az európai integrációs folyamatra és annak fejlődésére vonatkozó ismeretek és párbeszéd iránti növekvő igény kielégítése végett fontos az e téren folyó oktatásban, kutatásban és reflexióban a kiválóság ösztönzése az európai integrációs folyamat tanulmányozására szakosodó felsőoktatási intézmények, az oktatás és képzés terén működő európai szövetségek és a Jean Monnet akció támogatása révén.

(32)

E határozat megfogalmazásában megfelelő rugalmasságot kell biztosítani, lehetővé téve az egész életen át tartó tanulás programja tevékenységeinek szükséges kiigazításait a 2007-től 2013-ig terjedő időszak változó igényeire reagálva, és elkerülendő a Socrates és a Leonardo da Vinci program előző szakaszai rendelkezéseinek célszerűtlen részletezettségét.

(33)

A Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Közösségnek valamennyi tevékenységében törekednie kell a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, és elő kell mozdítania az egyenjogúságot.

(34)

A Szerződés 151. cikke alapján a Közösség a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat. Különös figyelmet kell fordítani a kultúra, az oktatás és a képzés közötti szinergiára. A kultúrák közötti párbeszédet úgyszintén ösztönözni kell.

(35)

Szükség van az állampolgári szerepvállalás, az emberi jogok és a demokrácia iránti tisztelet előmozdítására és a kirekesztés, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formája ellen folytatott küzdelem fokozására.

(36)

A program valamennyi részének végrehajtása során a hátrányos helyzetű csoportok tagjait szélesebb körben kell elérni, a fogyatékkal élők különleges tanulási igényeivel pedig aktívan kell foglalkozni, többek között a fogyatékkal élő résztvevők pótlólagos költségeinek megjelenítése érdekében magasabb támogatás alkalmazása, valamint a jelbeszéd és a Braille-írás elsajátításához és használatához nyújtott támogatás révén.

(37)

Figyelembe kell venni a Sporton keresztül történő nevelés európai évének (2004) eredményeit, valamint az általa hangsúlyozott, oktatási intézmények és sportszervezetek közötti együttműködés lehetséges előnyeit.

(38)

Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országok és az EGT-ben tagsággal rendelkező EFTA-országok a Közösség és ezen országok között aláírandó megállapodásoknak megfelelően részt vehetnek a közösségi programokban.

(39)

Az Európai Tanács 2003. június 19-i és 20-i thesszaloniki ülésén jóváhagyta a Nyugat-Balkánról szóló 2003. június 16-i tanácsi következtetéseket és annak „A thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című mellékletét, amely előírja, hogy a közösségi programokat meg kell nyitni a stabilizációs és társulási folyamat országai előtt, a Közösség és az említett országok között aláírandó keretmegállapodások alapján.

(40)

A Közösség és a Svájci Államszövetség kinyilvánította azon szándékát, hogy tárgyalásokat kezdjen megállapodások megkötése céljából a közös érdekű területeken, úgymint a közösségi oktatási, képzési és ifjúsági programok.

(41)

Az egész életen át tartó tanulás programját a Bizottság és a tagállamok együttműködésével rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell az újbóli – különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai tekintetében teendő – kiigazítások lehetővé tétele érdekében. Az értékelésnek független, pártatlan szervek által elvégzendő külső értékelést is magában kell foglalnia.

(42)

A Socrates program végrehajtásáról szóló 2002. február 28-i állásfoglalásában (12) az Európai Parlament felhívta a figyelmet a program második szakaszában a támogatást kérelmezők számára aránytalan terheket jelentő igazgatási eljárásokra.

(43)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (13) és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (14), amelyek a Közösség pénzügyi érdekeit védik, alkalmazni kell, figyelembe véve az egyszerűség és a konzisztencia elvét a költségvetési eszközök kiválasztásában, az olyan esetek számának korlátozását, amikor a Bizottság fenntartja a közvetlen felelősséget azok végrehajtásáért és kezelésért, valamint a források összege és az azok felhasználásával járó adminisztratív terhek között megkövetelt arányosságot.

(44)

A program sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a pályázati eljárások adminisztrációjának radikális egyszerűsítése. Az adminisztratív és számviteli követelményeknek arányban kell állniuk a juttatás nagyságával.

(45)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni továbbá a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a megfelelő lépéseket az eltűnt, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek behajtására.

(46)

Biztosítani kell az egész életen át tartó tanulás programja szabályszerű lezárását, különösen az igazgatásával kapcsolatos olyan többéves megállapodások folytatása tekintetében, mint a műszaki és igazgatási segítségnyújtás finanszírozása. 2014. január 1-jétől a műszaki és igazgatási segítségnyújtásnak szükség esetén biztosítania kell a 2013 végéig be nem fejezett tevékenységek igazgatását, ideértve a monitoringot és a pénzügyi ellenőrzést is.

(47)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az európai együttműködésnek a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzájárulását a tagállamok a transznacionális mobilitás és a Közösség egészére kiterjedő információcsere szükségessége miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a szükséges fellépések és intézkedések terjedelme miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(48)

Ez a határozat a program teljes időtartamára pénzügyi keretet állapít meg, amelynek a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (15) 37. pontja szerinti fő hivatkozási pontként kell szolgálnia.

(49)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Az egész életen át tartó tanulás programja

1. cikk

Az egész életen át tartó tanulás programjának létrehozása

(1)   Ez a határozat programot hoz létre az egész életen át tartó tanulás terén teendő közösségi fellépés számára (a továbbiakban: az egész életen át tartó tanulás programja).

(2)   Az egész életen át tartó tanulás programjának általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon a Közösség mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet megfelelő védelmét a jövő generációk számára. Különösen elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek a minőség tekintetében az egész világ számára referenciaértékké válhassanak.

(3)

a)

hozzájárulni az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztéséhez, és támogatni a magas teljesítmény elérését, az innovációt és az európai dimenziót e terület rendszereiben és gyakorlataiban;

b)

támogatni az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrejöttét;

c)

segíteni az egész életen át tartó tanuláshoz a tagállamokon belül rendelkezésre álló lehetőségek minőségének, vonzerejének és hozzáférhetőségének javítását;

d)

megerősíteni az egész életen át tartó tanulás hozzájárulását a társadalmi kohézióhoz, az aktív állampolgársághoz, a kultúrák közötti párbeszédhez, a nemek egyenjogúságához és az egyéni kiteljesedéshez;

e)

segíteni a kreativitás, versenyképesség, foglalkoztathatóság előmozdítását, valamint a vállalkozói szellem erősítését;

f)

hozzájárulni valamennyi korosztály fokozott részvételéhez az egész életen át tartó tanulásban, beleértve a különleges nevelési igényűeket és a hátrányos helyzetűeket is, tekintet nélkül társadalmi-gazdasági hátterükre;

g)

támogatni a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget;

h)

az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, innovatív szolgáltatások, módszertan és gyakorlat fejlesztésének támogatása;

i)

megerősíteni az egész életen át tartó tanulás szerepét az emberi jogok és a demokrácia megértésén és tiszteletén alapuló európai állampolgárság tudatának megteremtésében, valamint a más népek és kultúrák iránti tolerancia és tisztelet ösztönzésében;

j)

támogatni az együttműködést a minőségbiztosítás terén az európai oktatás és képzés valamennyi ágazatában;

k)

az oktatás és képzés minőségének javítása érdekében ösztönözni az eredmények, az innovatív termékek és folyamatok legmegfelelőbb felhasználását, és kicserélni a helyes gyakorlatokat azokon a területeken, amelyekre az egész életen át tartó tanulás programja kiterjed.

(4)   A mellékletben meghatározott igazgatási rendelkezéseknek megfelelően az egész életen át tartó tanulás programja támogatja és kiegészíti a tagállamok által tett intézkedéseket, tiszteletben tartva egyúttal az oktatási és képzési rendszereik tartalma iránti felelősségüket, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket.

(5)   A 3. cikkben meghatározottak szerint az egész életen át tartó tanulás programjának célkitűzéseit négy ágazati program, egy transzverzális program és a Jean Monnet program (a továbbiakban együttesen: alprogramok) végrehajtásán keresztül kell megvalósítani.

(6)   Ezt a határozatot a 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig terjedő időszakban kell végrehajtani. Az előkészítő intézkedéseket azonban – beleértve a Bizottságnak a 9. cikk szerinti határozatait – e határozat hatálybalépésétől kezdve végre lehet hajtani.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.

„iskola-előkészítő”: a kötelező alapfokú iskolai képzés megkezdése előtt folytatott, szervezett oktatási tevékenység;

2.

„tanuló”: egy iskolába tanulói minőségben beiratkozott személy;

3.

„iskola”: valamennyi általános (iskola-előkészítő, alapfokú vagy középfokú), szakmai és gyakorlati oktatást nyújtó intézménytípus, és – kivételes esetben, a nyelvtanulást támogató intézkedések esetében – szakmai képzést nyújtó nem iskolai intézmény;

4.

„tanárok/oktatási személyzet”: a tagállamok oktatási folyamataiban feladataiknál fogva közvetlenül részt vevő személyek;

5.

„oktatók”: a tagállamok szakoktatási és -képzési folyamataiban feladataiknál fogva közvetlenül részt vevő személyek;

6.

„hallgató”: bármelyik tanulmányi területen működő felsőoktatási intézménybe elismert diploma vagy más elismert felsőfokú oklevél – a doktori szinttel bezárólag – megszerzéséhez vezető felsőfokú tanulmányok folytatása céljából beiratkozott személy;

7.

„szakképzésben részt vevő”: szakképző iskolában, szakképzést folytató intézményben vagy a munkahelyen szakképzésben részt vevő személy;

8.

„felnőtt tanuló”: felnőttoktatásban tanulóként részt vevő személy;

9.

„a munkaerőpiacon jelen lévő személyek”: munkavállalók, önálló vállalkozók vagy foglalkoztatható személyek;

10.

„felsőoktatási intézmény”:

a)

a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban bármely típusú felsőoktatási intézmény, amely elismert fokozat vagy elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést folytat, függetlenül az ilyen intézményeknek a tagállamokban használt megnevezésétől;

b)

a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban bármely intézmény, amely felsőfokú szakoktatást vagy -képzést kínál;

11.

„közös mesterképzés”: olyan mesterképzés a felsőoktatásban, amely:

a)

három különböző tagállam legalább három felsőoktatási intézményében folyik;

b)

olyan tanulmányi programot hajt végre, amely az említett három intézményből legalább kettőben tanulmányi időszak teljesítésével jár;

c)

az európai kreditátszámítási rendszeren alapuló vagy azzal kompatibilis beépített mechanizmusokkal rendelkezik a partnerintézményekben teljesített tanulmányi időszakok elismerésére;

d)

a részt vevő intézmények részéről a tagállamok által elismert vagy akkreditált közös, kettős vagy többes oklevél kiállításához vezet;

12.

„szakképzés”: a szakmai alapozó oktatás vagy szakképzés bármely formája, beleértve a szakmai elméletet, gyakorlatot és a munkahelyi tapasztalatszerzést, amelyek hozzájárulnak valamely, a megszerzés szerinti tagállam illetékes hatóságai által elismert szakmai képesítés megszerzéséhez, valamint bármely, az egyén által szakmája gyakorlása során vállalt szakmai továbbképzés;

13.

„felnőttoktatás”: felnőttek nem szakmai tanulásának valamennyi formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális jellegű;

14.

„tanulmányút”: rövid idejű látogatás az egész életen át tartó tanulás egy adott vonatkozásának másik tagállamban történő tanulmányozása céljából;

15.

„mobilitás”: valamely másik tagállamban eltöltött időszak tanulmányok folytatása, munkatapasztalat szerzése, más tanulási vagy oktatási tevékenység vagy kapcsolódó igazgatási tevékenység céljából, amely adott esetben a fogadó ország nyelvén vagy a munkanyelven tartott előkészítő vagy ismétlő tanfolyammal egészül ki;

16.

„gyakorlat”: valamely másik tagállamban lévő vállalkozásnál vagy szervezetnél eltöltött időszak, adott esetben a fogadó ország nyelvén vagy a munkanyelven tartott előkészítő vagy ismétlő tanfolyammal kiegészítve, amelynek célja a résztvevők segítése a Közösség munkaerőpiacának követelményeihez való alkalmazkodásban, valamint a szakmai tapasztalatszerzés kapcsán egy bizonyos készség elsajátítása vagy az érintett ország gazdasági és társadalmi kultúrájának jobb megértése;

17.

„egyoldalú”: egyetlen intézményt érintő;

18.

„kétoldalú”: két különböző tagállamból származó partnereket érintő;

19.

„többoldalú”: legalább három különböző tagállamból származó partnereket érintő. A Bizottság többoldalúnak tekintheti a három vagy több tagállamból származó tagsággal rendelkező szövetségeket vagy más szerveket;

20.

„partnerség”: különböző tagállamok intézményeinek vagy szervezeteinek egy csoportja közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodás az egész életen át tartó tanulás terén közös európai tevékenységek végrehajtása céljából;

21.

„hálózat”: az egész életen át tartó tanulás egy bizonyos területén, tudományágában vagy ágazatában tevékenykedő szervek hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása;

22.

„projekt”: szervezetek vagy intézmények hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása által közösen kialakított, meghatározott eredmény elérését célzó együttműködési tevékenység;

23.

„projektkoordinátor”: a projektnek a többoldalú csoportosulás általi végrehajtásáért felelős szervezet vagy intézmény;

24.

„projektpartnerek”: a többoldalú csoportosulást alkotó, a koordinátoron kívüli szervezetek vagy intézmények;

25.

„vállalkozás”: minden gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás az állami vagy magánszektorban, mérettől, jogállástól és a működés gazdasági ágazatától függetlenül, a szociális gazdaságot is beleértve;

26.

„szociális partnerek”: nemzeti szinten a munkáltatók és a munkavállalók nemzeti jognak és/vagy gyakorlatnak megfelelő szervezetei, közösségi szinten pedig a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a közösségi szintű szociális párbeszédben részt vevő szervezetei;

27.

„orientáció és tanácsadás”: a tanulók, oktatók és egyéb alkalmazottak oktatási és képzési programok vagy foglalkoztatási lehetőségek közötti választásának segítésére irányuló tevékenységek köre, például tájékoztatás, értékelés, orientáció és tanácsadás;

28.

„az eredmények terjesztése és kiaknázása”: tevékenységek annak biztosítására, hogy az egész életen át tartó tanulás programja és elődei eredményeit széles körben megfelelőképpen elismerjék, bemutassák és végrehajtsák;

29.

„egész életen át tartó tanulás”: az életút során elvégzett általános oktatás, szakoktatás és -képzés, nem formális képzés és informális tanulás összessége, amelyek személyi, polgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból a tudás, a készségek és a kompetenciák gyarapodását eredményezik. Magában foglalja a tanácsadási és orientációs szolgáltatás nyújtását is.

3. cikk

Alprogramok

(1)

a)

a Comenius program, amely a felső középfokú oktatás végével bezárólag az iskola-előkészítő és az iskolai oktatásban részt vevők tanítási és tanulási igényeire, valamint az ilyen oktatást nyújtó intézményekre és szervezetekre irányul;

b)

az Erasmus program, amely – a tanulmányok vagy a képesítés megszerzésének hosszától függetlenül, és a doktori tanulmányokat is beleértve – a formális felsőoktatásban és a felsőfokú szakoktatásban és -képzésben részt vevők tanítási és tanulási igényeire, valamint az ilyen oktatást és képzést nyújtó vagy támogató intézményekre és szervezetekre irányul;

c)

a Leonardo da Vinci program, amely a felsőfokútól eltérő szintű szakoktatásban és -képzésben részt vevők tanítási és tanulási igényeire, valamint az ilyen oktatást és képzést nyújtó vagy támogató intézményekre és szervezetekre irányul;

d)

a Grundtvig program, amely a felnőttoktatás valamennyi formájában részt vevők tanítási és tanulási igényeire, valamint az ilyen oktatást nyújtó vagy támogató intézményekre és szervezetekre irányul.

(2)

a)

szakpolitikai együttműködés és innováció az egész életen át tartó tanulás terén;

b)

a nyelvtanulás támogatása;

c)

IKT-alapú innovatív tartalom, innovatív szolgáltatások, módszertan és gyakorlat fejlesztése az egész életen át tartó tanulás számára;

d)

a program és a korábbi kapcsolódó programok által támogatott tevékenységek eredményeinek terjesztése és kiaknázása, és a bevált gyakorlatok cseréje.

(3)

a)

a Jean Monnet akció;

b)

az európai integrációval kapcsolatos témákra szakosodott intézményeknek nyújtott működési támogatások;

c)

egyéb, az oktatás és képzés területével foglalkozó európai intézményeknek és szövetségeknek nyújtott működési támogatás.

4. cikk

Részvétel az egész életen át tartó tanulás programjában

a)

tanulók, hallgatók, szakképzésben részt vevők és felnőtt tanulók;

b)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásában érintett tanárok, oktatók és egyéb személyzet;

c)

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

d)

az egész életen át tartó tanulás programja összefüggésében vagy annak alprogramjai keretei között oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek;

e)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozását érintő rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;

f)

a vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a kereskedelmi szervezeteket és a kereskedelmi és iparkamarákat;

g)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

h)

az egész életen át tartó tanulás területén tevékenykedő szövetségek, beleértve a hallgatók, szakképzésben részt vevők, tanulók, tanárok, szülők és felnőtt tanulók szövetségeit is;

i)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

j)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek és nem kormányzati szervezetek („NGO-k”).

5. cikk

Közösségi intézkedések

(1)

a)

az egész életen át tartó tanulásban részt vevők mobilitása;

b)

kétoldalú és többoldalú partnerségek;

c)

többoldalú – különösen az innováció transznacionális átadása révén az oktatási és képzési rendszerek minőségének javítását célzó – projektek;

d)

egyoldalú és nemzeti projektek;

e)

többoldalú együttműködési projektek és hálózatok;

f)

a politikák és rendszerek megfigyelése és elemzése az egész életen át tartó tanulás területén, referenciaanyagok létrehozása és rendszeres fejlesztése, beleértve a felméréseket, statisztikát, elemzéseket és mutatókat, a képesítések és a korábbi tanulmányok átláthatóságának és elismerésének támogatására irányuló tevékenység, valamint a minőségbiztosítás terén való együttműködésre irányuló tevékenység;

g)

működési támogatás az egész életen át tartó tanulás programja keretébe tartozó területeken tevékenykedő intézmények és szervezetek egyes működési és igazgatási költségeihez;

h)

az egész életen át tartó tanulás programjának célkitűzéseit ösztönző, más kezdeményezések („kapcsolódó intézkedések”).

(2)   Közösségi támogatás nyújtható az ebben a cikkben meghatározott tevékenységek bármelyikének előkészítő látogatásaihoz is.

(3)   A Bizottság olyan szemináriumokat, kollokviumokat vagy találkozókat szervezhet, amelyek valószínűleg elősegítik az egész életen át tartó tanulás programjának végrehajtását, megfelelő tájékoztatási, publikációs és terjesztési intézkedéseket, valamint a program ismertségét növelő intézkedéseket hozhat, továbbá a programokat ellenőrizheti és értékelheti.

(4)   Az ebben a cikkben említett intézkedések végrehajthatók pályázati felhívás, ajánlati felhívás révén, illetve közvetlenül a Bizottság által.

6. cikk

A Bizottság és a tagállamok feladatai

(1)   A Bizottság biztosítja az egész életen át tartó tanulás programja által előírt közösségi intézkedések hatékony és eredményes végrehajtását.

(2)

a)

a nemzeti gyakorlatuknak vagy jogszabályaiknak megfelelően az egész életen át tartó tanulás különböző szempontjaival foglalkozó valamennyi érintett fél bevonásával megteszik az egész életen át tartó tanulás programjának hatékony nemzeti szintű működésének biztosításához szükséges lépéseket;

b)

az egész életen át tartó tanulás programja intézkedéseinek nemzeti szintű végrehajtását összehangoltan irányító, megfelelő struktúrát hoznak létre vagy jelölnek ki és ellenőriznek (nemzeti irodák), a költségvetési gazdálkodást is beleértve, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikkének megfelelően, összhangban a következő kritériumokkal:

i.

a nemzeti irodaként létrehozott vagy kijelölt szervezet jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany része, és arra az érintett tagállam joga vonatkozik. Nemzeti irodaként minisztérium nem jelölhető ki;

ii.

feladatai ellátásához valamennyi nemzeti irodának kellő számú, az oktatás és a képzés terén való nemzetközi együttműködés környezetében folytatott munkának megfelelő szakmai és nyelvi képességekkel bíró személyzettel kell rendelkeznie;

iii.

megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie, különösen az informatika és a kommunikáció terén;

iv.

olyan igazgatási környezetben kell működnie, amely lehetővé teszi feladatai kielégítő végrehajtását és az összeférhetetlenség elkerülését;

v.

tudnia kell alkalmazni a közösségi szinten megállapított pénzügyi irányítási szabályokat és szerződéses feltételeket;

vi.

megfelelő, lehetőleg állami hatóság által nyújtott pénzügyi garanciákat kell nyújtania, és irányítási kapacitásának meg kell felelnie azon közösségi alapok szintjének, amelyek kezelésére felkérik;

c)

felelősséget vállalnak azért, hogy a b) pontban említett nemzeti irodák a projektek támogatására hozzájuk átutalt hiteleket megfelelően kezelik, és különösen az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a más közösségi alapok forrásaiból származó kettős finanszírozás elkerülésének elvét, valamint a projektek felügyeletére és a kedvezményezettek által visszatérítendő összegek beszedésére vonatkozó kötelezettséget tiszteletben tartják;

d)

megteszik a szükséges lépéseket a b) pontban említett nemzeti irodák tekintetében a megfelelő könyvvizsgálat és pénzügyi felügyelet biztosítására, különös tekintettel az alábbiakra:

i.

mielőtt a nemzeti iroda megkezdi munkáját, szükséges garanciákat nyújtanak a Bizottságnak az alkalmazandó eljárások, az ellenőrző rendszerek, a számviteli rendszerek és a beszerzési és támogatás-odaítélési eljárások meglétére, alkalmazhatóságára és helyes működésére vonatkozóan, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szabályaival összhangban;

ii.

minden évben a nemzeti irodák pénzügyi rendszerének és eljárásainak megbízhatóságára, valamint az elszámolásaik feddhetetlenségére vonatkozóan igazoló nyilatkozatot nyújtanak a Bizottságnak;

e)

a b) pont szerint létrehozott vagy kijelölt nemzeti irodának tulajdonítható szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, és amennyiben ez olyan, a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti iroda felé, amelyet nem térítenek meg teljesen, felelősséget vállalnak a vissza nem térített összegekért;

f)

a Bizottság kérésére kijelölik azokat a tanulási lehetőségeket nyújtó intézményeket vagy szervezeteket, vagy az ilyen intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek az egész életen át tartó tanulás programjában való részvételre saját területükön jogosultnak tekinthetők;

g)

törekednek arra, hogy elfogadják az egész életen át tartó tanulás programjának megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést;

h)

lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy a más közösségi programokkal és pénzügyi eszközökkel, valamint az adott tagállamban működő más, kapcsolódó programokkal fennálló lehetséges szinergiákat nemzeti szinten kiaknázzák.

(3)

a)

az oktatás, képzés és az egész életen át tartó tanulás területén végrehajtott korábbi programok összefüggésében végzett tevékenységek és az egész életen át tartó tanulás programja keretében végrehajtandó tevékenységek közötti átmenet;

b)

a Közösségek pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme, különösen hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedések, igazgatási ellenőrzések és szankciók bevezetése révén;

c)

széles körű tájékoztatás, nyilvánosság és nyomon követés az egész életen át tartó tanulás programja keretében támogatott tevékenységek tekintetében;

d)

a program eredményeinek és hatásainak méréséhez, valamint a tevékenységeknek a 15. cikk szerinti megfigyeléséhez és értékeléséhez szükséges, rendelkezésre álló adatok gyűjtése, elemzése és feldolgozása;

e)

az oktatási és képzési programok előző generációjából és az egész életen át tartó tanulás programjából származó eredmények terjesztése.

7. cikk

Harmadik országok részvétele

(1)

a)

azok az EFTA-országok, amelyek az EGT tagjai, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

b)

a valamely előcsatlakozási stratégiában kedvezményezett tagjelölt országok, az ezen országoknak a közösségi programokban való részvételére a vonatkozó keretmegállapodásokban megállapított általános elvekkel és feltételekkel összhangban;

c)

a nyugat-balkáni országok, az ezen országoknak a közösségi programokban való részvételéről szóló keretmegállapodások megkötése után velük együtt meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően;

d)

a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötendő kétoldalú megállapodás alapján.

(2)   A 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett Jean Monnet program 1. kulcstevékenységében bármely más harmadik ország felsőoktatási intézményei is részt vehetnek.

(3)   Az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő harmadik országok az ebben a határozatban a tagállamokkal kapcsolatban meghatározott valamennyi kötelezettséget és feladatot teljesítik.

8. cikk

Nemzetközi együttműködés

Az egész életen át tartó tanulás programja keretében és a 9. cikkel összhangban, a Bizottság együttműködhet harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO).

II. FEJEZET

Az egész életen át tartó tanulás programjának végrehajtása

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)

a)

az éves munkaterv, a prioritások megjelölésével;

b)

az éves előirányzatok és a pénzeszközök elosztása az alprogramok között és azokon belül;

c)

az alprogramok végrehajtására vonatkozó általános iránymutatások (beleértve az intézkedések jellegére, időtartamára és finanszírozásuk szintjére vonatkozó döntéseket), kiválasztási kritériumok és eljárások;

d)

a Bizottság javaslatai a 33. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett többoldalú projektekkel és hálózatokkal kapcsolatos pályázatok kiválasztására vonatkozóan;

e)

a Bizottság javaslatai az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt, és e bekezdés d) pontja, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének f), g) és h) pont által le nem fedett olyan tevékenységekkel kapcsolatos pályázatok kiválasztására vonatkozóan, amelyek javasolt közösségi támogatása meghaladja az 1 millió eurót;

f)

a Bizottság, a tagállamok és a nemzeti hatóságok szerepének és feladatkörének meghatározása a mellékletben foglalt „a nemzeti iroda eljárása” tekintetében;

g)

a pénzeszközök elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott „a nemzeti iroda eljárása” szerint irányítandó tevékenységekhez;

h)

az egész életen át tartó tanulás programján belüli belső konzisztencia biztosításához szükséges szabályozás;

i)

az egész életen át tartó tanulás programja és az alprogramok megfigyelésére és értékelésére, valamint az eredmények terjesztésére és átadására vonatkozó szabályok.

(2)   Az (1) bekezdésében meghatározottakon kívüli valamennyi kérdés tekintetében a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottság munkáját a bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni e határozat 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam két hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni e határozat 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(5)   A tagállamokat nem képviselhetik a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett nemzeti irodáknál alkalmazott vagy azokért operatív felelősséget viselő személyek.

11. cikk

Szociális partnerek

(1)   Bármely olyan esetben, amikor a bizottsággal e határozat alkalmazását érintő, a szakoktatással és képzéssel kapcsolatos kérdésben folytatnak konzultációt, a szociális partnereknek a Bizottság által, az európai szociális partnerek javaslatai alapján kinevezett képviselői megfigyelői minőségben részt vehetnek a bizottság munkájában.

Az ilyen megfigyelők száma megegyezik a tagállamok képviselőinek számával.

(2)   Az ilyen megfigyelőknek jogában áll azt kérni, hogy álláspontjukat a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvben rögzítsék.

12. cikk

Horizontális politikák

a)

az Európán belüli kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságával, valamint a rasszizmus, az előítéletek és az idegengyűlölet elleni harc szükségességével kapcsolatos tudatosság előmozdítása;

b)

gondoskodás a különleges nevelési igényű tanulókról, különösen a többségi oktatásba és képzésbe való integrációjuk előmozdításának segítésével;

c)

a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, és hozzájárulás a nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés minden formája elleni harchoz.

13. cikk

Összhang és egymást kiegészítő jelleg más politikákkal

(1)   A Bizottság – a tagállamokkal együttműködésben – biztosítja az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogrammal és más vonatkozó közösségi politikákkal, eszközökkel és intézkedésekkel való általános összhangot és kiegészítő jelleget, különösen a kultúra, média, ifjúság, kutatás és fejlesztés, foglalkoztatás, a képesítések elismerése, a vállalkozások, a környezet, az IKT, valamint a Közösség statisztikai programja területén.

A Bizottság – a tagállamokkal együttműködésben – hatékony összeköttetést biztosít az egész életen át tartó tanulás programja és a közösségi előcsatlakozási eszközök keretében az oktatás és képzés területén vállalt programok és cselekvések, valamint a harmadik országokkal folytatott más együttműködés, valamint az illetékes nemzetközi szervezetek között.

(2)   A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egész életen át tartó tanulás terén hozott vonatkozó közösségi kezdeményezésekről, beleértve a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködést.

(3)   Az egész életen át tartó tanulás programja keretében végzett tevékenységek végrehajtásakor a Bizottság és a tagállamok figyelembe veszik a Tanács által a növekedés és foglalkoztatás elősegítését célzó lisszaboni partnerség részeként elfogadott integrált foglalkoztatási iránymutatásokban meghatározott prioritásokat.

(4)   A Bizottság – partnerségben az európai szociális partnerekkel – törekszik az egész életen át tartó tanulás programja és a közösségi szintű szociális párbeszéd közötti megfelelő koordináció kialakítására, többek között a gazdaság különböző szektoraiban is.

(5)   Az egész életen át tartó tanulás programjának végrehajtása során a Bizottság biztosítja, hogy az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) megfelelő segítséget nyújtson a hatásköréhez kapcsolódó területeken és a 337/75/EGK tanácsi rendeletben (17) meghatározott szabályoknak megfelelően. Szükség esetén a Bizottság azt is biztosíthatja, hogy az Európai Képzési Alapítvány támogatást nyújtson a megbízatásának keretén belül és az 1360/90/EGK tanácsi rendeletben (18) meghatározott szabályoknak megfelelően.

(6)   A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a szakképzési tanácsadó bizottságot a szakoktatás és képzés területén elért, releváns eredményekről.

III. FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések – Értékelés

14. cikk

Finanszírozás

(1)   Az e határozat végrehajtására szolgáló indikatív pénzügyi keret a 2007. január 1-jén kezdődő hétéves időszakra 6 970 000 000 euro. A pénzügyi kereten belül a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci és Grundtvig programra elkülönített összegek nem lehetnek kisebbek a melléklet B.11. pontjában meghatározottaknál. Az említett összegeket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatja.

(2)   Az egész életen át tartó tanulás programja előirányzatainak legfeljebb 1 %-a az egész életen át tartó tanulás programjában a 7. cikk rendelkezései alapján részt nem vevő harmadik országokból származó partnereknek az egész életen át tartó tanulás programja keretében szervezett partnerségi, projekt- és hálózati tevékenységekben való részvétele támogatására használható fel.

(3)   Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv keretein belül engedélyezi.

15. cikk

Monitoring és értékelés

(1)   A Bizottság – a tagállamokkal együttműködésben – rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli az egész életen át tartó tanulás programját a célkitűzéseinek végrehajtása tekintetében.

(2)   A Bizottság intézkedik az egész életen át tartó tanulás programjának rendszeres, független külső értékeléséről, és rendszeres statisztikákat tesz közzé az elért haladás nyomon követésére.

(3)   A program végrehajtása során figyelembe kell venni az integrált program, valamint az oktatási és képzési programok előző generációjának megfigyelése és értékelése során tett megállapításokat.

(4)   A tagállamok 2010. június 30-ig, illetve 2015. június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az egész életen át tartó tanulás programjának végrehajtásáról, illetve hatásáról.

(5)

a)

2011. március 31-ig: időközi értékelő jelentés az egész életen át tartó tanulás programja végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjairól, beleértve az elért eredmények elemzését;

b)

2011. december 31-ig: közlemény az egész életen át tartó tanulás programjának folytatásáról;

c)

2016. március 31-ig: utólagos értékelő jelentés.

II. CÍM

AZ ALPROGRAMOK

I. FEJEZET

A Comenius program

16. cikk

Részvétel a Comenius programban

a)

az iskolai oktatásban részt vevő tanulók a felső középfokú oktatás végéig;

b)

a tagállamok meghatározása alapján iskolának minősülő intézmények;

c)

az említett iskolák tanárai és egyéb személyzete;

d)

a szövetségek, a nonprofit szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, és az iskolai oktatásban érintettek képviselői;

e)

az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős személyek és szervezetek helyi, regionális és nemzeti szinten;

f)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

g)

felsőoktatási intézmények;

h)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek.

17. cikk

A Comenius program célkitűzései

(1)

a)

az európai kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint az ebben rejlő érték megismerésének és megértésének fejlesztése a fiatalok és az oktatási személyzet körében;

b)

a fiatalok segítése a személyes fejlődésükhöz, jövőbeni foglalkoztatásukhoz és aktív európai polgárságukhoz szükséges alapvető életvezetési készségek és ismeretek elsajátításában.

(2)

a)

a különböző tagállamok tanulóit és oktatási személyzetét érintő mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése;

b)

a különböző tagállamok iskolái közötti partnerségek minőségének javítása és mennyiségének növelése olyan mértékben, hogy a program időtartama alatt legalább hárommillió tanuló részt vegyen közös oktatási tevékenységben;

c)

a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése;

d)

az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása;

e)

a tanárképzés minőségének és európai dimenziójának fokozása;

f)

a pedagógiai módszerek és az iskolavezetés fejlesztésének támogatása.

18. cikk

A Comenius program tevékenységei

(1)

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás megszervezése vagy szervezésének támogatása során el kell fogadni a megfelelő előkészítő intézkedéseket, és figyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelő felügyelet, tanácsadás és támogatás álljon rendelkezésre a mobilitásban részt vevők számára.

Az említett mobilitás magában foglalhatja a következőket:

i.

tanulók és személyzet cseréje;

ii.

a tanulók esetében iskolákba történő mobilitás, az oktatási személyzet esetében iskolákban vagy vállalkozásoknál történő gyakorlat;

iii.

tanárok és egyéb oktatási személyzet részvétele képzési kurzusokon;

iv.

tanulmányutak és előkészítő látogatások a mobilitási, partnerségi, projekt- vagy hálózati tevékenységekkel kapcsolatban;

v.

gyakornoki ösztöndíjak tanárok és tanárjelöltek részére;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, az alábbiak közötti partnerségek kialakítása:

i.

iskolák között, a tanulók és tanáraik közös tanulási projektjeinek kidolgozása céljából („Comenius iskolai partnerségek”);

ii.

az iskolai oktatás bármely részéért felelős intézmények között, a régiók közötti együttműködés fejlesztése érdekében, ideértve a határ menti régiók közötti együttműködést is („Comenius-Regio partnerségek”);

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek. Ezek a következőkre irányuló projekteket foglalhatnak magukban:

i.

az oktatási jó gyakorlat, többek között új tanítási módszerek vagy tananyagok kidolgozása, népszerűsítése és terjesztése;

ii.

tapasztalatszerzés vagy -csere a különösen a Comenius programban érintett tanulók, tanárok és egyéb személyzet igényeihez igazított tájékoztató vagy tanácsadó rendszerekről;

iii.

új tanárképzési kurzusok vagy tananyagok kidolgozása, népszerűsítése és terjesztése;

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú hálózatok. Ezek a következőkre irányuló hálózatokat foglalhatnak magukban:

i.

az oktatás fejlesztése a működési területük szerinti tudományterületen vagy tárgykörben, saját javukra, illetve tágabb értelemben az oktatás javára;

ii.

a vonatkozó bevált gyakorlat és innováció elsajátítása és terjesztése;

iii.

tartalomtámogatás a mások által létrehozott projektekhez és partnerségekhez;

iv.

az igényfelmérés fejlesztésének, valamint az iskolai oktatáson belüli gyakorlati alkalmazásainak előmozdítása;

f)

a Comenius program célkitűzéseinek előmozdítására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint („kapcsolódó intézkedések”).

(2)   Az (1) bekezdésben említett tevékenységek operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően döntenek.

19. cikk

A Comenius programra elkülönített összegek

A Comenius programra elkülönített összegek legalább 80 %-át a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mobilitás és a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott Comenius partnerségek támogatására kell fordítani.

II. FEJEZET

Az Erasmus program

20. cikk

Részvétel az Erasmus programban

a)

a felsőszintű képzés valamennyi formájában részt vevő hallgatók és szakképzésben részt vevők;

b)

a tagállamok meghatározása alapján felsőoktatási intézménynek minősülő intézmények;

c)

az említett intézmények tanárai, oktatói és egyéb személyzete;

d)

a szövetségek és a felsőoktatásban érintettek képviselői, a megfelelő hallgatói, egyetemi és tanári/oktatói szövetségeket is beleértve;

e)

vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői;

f)

helyi, regionális és nemzeti szinten az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős állami és magánszervek, beleértve a nonprofit szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket;

g)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

h)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek.

21. cikk

Az Erasmus program célkitűzései

(1)

a)

az európai felsőoktatási térség megvalósításának támogatása;

b)

a felsőoktatásnak és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésnek az innováció folyamatához való hozzájárulása megerősítése.

(2)

a)

az egész Európára kiterjedő hallgatói és oktatói mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése, hozzájárulva ahhoz, hogy 2012-re az Erasmus program és az azt megelőző programok keretében a hallgatói mobilitásban legalább hárommillió fő vegyen részt;

b)

az európai felsőoktatási intézmények közötti többoldalú együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése;

c)

az európai felsőoktatásban és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésben szerzett képesítések közötti átláthatóság és megfeleltethetőség fokozása;

d)

az európai felsőoktatási intézmények és vállalkozások közötti együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése;

e)

az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőszintű képzés terén, valamint e gyakorlatoknak – többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő – átadása;

f)

az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása.

22. cikk

Az Erasmus program tevékenységei

(1)

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás magában foglalhatja a következőket:

i.

hallgatói mobilitás a tagállami felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok vagy képzés, valamint vállalkozásokhoz, képzési központokhoz, kutatóközpontokhoz vagy más szervezetekhez történő gyakorlat céljából;

ii.

a felsőoktatási intézmények oktatói személyzetének mobilitása külföldi partnerintézményekben való oktatás vagy ott folyó képzésben való részvétel céljából;

iii.

a felsőoktatási intézmények egyéb személyzetének és a vállalkozások személyzetének mobilitása képzés vagy tanítás céljából;

iv.

többoldalú alapon szervezett Erasmus intenzív programok.

Támogatásban lehet részesíteni továbbá a hazai és a fogadó felsőoktatási intézményeket vagy vállalkozásokat a minőségbiztosításra irányuló intézkedéseik vonatkozásában a mobilitási intézkedések minden szakaszában, beleértve az előkészítő és frissítő nyelvi kurzusokat is;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek többek között a külön és az operatív célkitűzésekben említett területeken folytatott innovációra, kísérletezésre és a helyes gyakorlat cseréjére összpontosítanak;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, felsőoktatási intézményekből álló konzorciumok által működtetett, egy tudományágat vagy egy több tudományágat átfogó területet képviselő többoldalú hálózatok („Erasmus tematikus hálózatok”), amelyek új tanulási elméletek és kompetenciák kidolgozására irányulnak. E hálózatokban más állami szervek, vagy vállalkozások és szövetségek képviselői is részt vehetnek;

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett, az Erasmus program célkitűzéseinek előmozdítására irányuló más kezdeményezések („kapcsolódó intézkedések”).

a)

a felsőoktatási intézmények legalább másodéves beiratkozott hallgatói, akik egy tanulmányi időszakot az Erasmus program mobilitási tevékenysége keretében egy másik tagállamban teljesítenek, függetlenül attól, hogy ehhez az említett programtól kapnak-e pénzügyi támogatást. Az ilyen időszakokat a küldő és a fogadó intézmény közötti intézményközi megállapodásoknak megfelelően teljes egészében elismerik. A fogadó intézmény az ilyen hallgatókra nem szab ki tandíjat;

b)

a közös mesterképzési programokra beiratkozott és a mobilitásban részt vevő hallgatók;

c)

a felsőoktatási intézmények gyakorlatokon részt vevő hallgatói.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell határozni.

23. cikk

Az Erasmus programra elkülönített összegek

Az Erasmus programra elkülönített összegek legalább 80 %-át a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mobilitás támogatására kell fordítani.

III. FEJEZET

A Leonardo da Vinci program

24. cikk

Részvétel a Leonardo da Vinci programban

a)

a szakoktatásnak és -képzésnek a felsőfokútól eltérő valamennyi formájában részt vevő személyek;

b)

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

c)

a Leonardo da Vinci program alá tartozó területeken oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények és szervezetek;

d)

az említett intézmények vagy szervezetek tanárai, oktatói és egyéb személyzete;

e)

a szövetségek és a szakoktatásban és -képzésben érintettek képviselői, beleértve a szakképzésben részt vevők, szülők és tanárok szövetségeit is;

f)

vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői, beleértve a kereskedelmi kamarákat és egyéb szakmai szervezeteket is;

g)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

h)

a szakoktatás és -képzés bármely vonatkozásához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;

i)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

j)

felsőoktatási intézmények;

k)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, nem kormányzati szervezetek.

25. cikk

A Leonardo da Vinci program célkitűzései

(1)

a)

az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében;

b)

a szakoktatási és -képzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségi javításának és az e téren megvalósuló innovációnak a támogatása;

c)

a szakoktatás és -képzés és mobilitás vonzóbbá tétele munkáltatók és magánszemélyek számára, valamint a szakképzésben részt vevő munkavállalók mobilitásának elősegítése.

(2)

a)

a szakmai alapozó oktatásban és szakképzésben és továbbképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal, hogy a vállalkozásokhoz történő gyakorlatok száma az egész életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi 80 000-re növekedjen;

b)

az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, a vállalkozások, a szociális partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése;

c)

az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőfokútól eltérő szintű szakoktatás és -képzés terén, valamint e gyakorlatoknak – többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő – átadása;

d)

a képesítések és a kompetenciák – köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek – átláthatóságának és elismerésének javítása;

e)

a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése;

f)

az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása.

26. cikk

A Leonardo da Vinci program tevékenységei

(1)

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás megszervezése vagy szervezésének támogatása során megfelelő előkészítő intézkedéseket kell elfogadni, beleértve a nyelvi felkészítést is, és ügyelni kell a mobilitásban részt vevők megfelelő felügyeletének és támogatásának biztosítására. Az ilyen mobilitás magában foglalhatja a következőket:

i.

vállalkozásokhoz vagy képző intézményekhez történő transznacionális gyakorlatok;

ii.

az oktatók, orientációs tanácsadók, valamint a képzési intézményekért és a vállalkozásokon belül a képzés tervezéséért és a karrier-tanácsadásért felelős személyek szakmai továbbképzését célzó gyakorlatok és csereprogramok;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett partnerségek, amelyek a részt vevő szervezetek kölcsönös érdeklődésére számot tartó témákra összpontosítanak;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett többoldalú projektek, különösen a képzési rendszerek fejlesztésére irányulók, amelyek a különböző kontextusokban kifejlesztett innovatív termékeknek és eljárásoknak a nemzeti igényekhez nyelvi, kulturális és jogi szempontból történő hozzáigazítására is figyelemmel az innováció átadására összpontosítanak;

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek az innováció és a bevált gyakorlat fejlesztésére összpontosítva a képzési rendszerek javítására irányulnak;

e)

a szakértőknek és szervezeteknek az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tematikus hálózatai, amelyek munkája a szakmai oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó sajátos kérdésekre irányul;

f)

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett, a Leonardo da Vinci program célkitűzéseinek előmozdítására irányuló egyéb kezdeményezések („kapcsolódó intézkedések”).

(2)   Az ilyen tevékenységek operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell határozni.

27. cikk

A Leonardo da Vinci programra elkülönített összegek

A Leonardo da Vinci programra elkülönített összegek legalább 60 %-át a 26. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett mobilitás és partnerségek támogatására kell fordítani.

IV. FEJEZET

A Grundtvig program

28. cikk

Részvétel a Grundtvig programban

a)

a felnőttoktatásban tanulók;

b)

a felnőttoktatásban oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek;

c)

az említett intézmények vagy szervezetek tanárai és egyéb személyzete;

d)

a felnőttoktatási személyzet alap- vagy továbbképzésében részt vevő létesítmények;

e)

a szövetségek és a felnőttoktatásban érintettek képviselői, beleértve a tanulók és a tanárok szövetségeit is;

f)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

g)

a felnőttoktatás bármely vonatkozásához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;

h)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

i)

vállalkozások;

j)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, nem kormányzati szervezetek;

k)

felsőoktatási intézmények.

29. cikk

A Grundtvig program célkitűzései

(1)

a)

megfelelés az európai népesség elöregedése által felvetett oktatási kihívásoknak;

b)

a felnőttek számára az ismereteik és képességeik javításához vezető utak biztosításában nyújtott segítség.

(2)

a)

a felnőttoktatásban érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének és hozzáférhetőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal, hogy 2013-ra évente legalább 7 000 ilyen személy mobilitása részesüljön támogatásban;

b)

a felnőttoktatásban érintett szervezetek közötti együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése Európa-szerte;

c)

a veszélyeztetett társadalmi csoportokból származó és a társadalom perifériáján élő személyek – különösen az idősebbek és oktatást az alapfokú végzettség megszerzése nélkül elhagyók – segítése annak érdekében, hogy lehetőségük nyíljon a felnőttoktatásban való alternatív részvételre;

d)

az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felnőttoktatás terén, valamint e gyakorlatoknak – többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő – átadása;

e)

az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása;

f)

a pedagógiai módszerek és a felnőttoktatási szervezetek irányításának javítása.

30. cikk

A Grundtvig program tevékenységei

(1)

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás megszervezése vagy szervezésének támogatása során megfelelő előkészítő intézkedéseket kell elfogadni, és ügyelni kell a mobilitásban részt vevők megfelelő felügyeletének és támogatásának biztosítására. Az ilyen mobilitás magában foglalhat látogatásokat, asszisztensi munkát és csereprogramokat a formális és nem formális felnőttoktatás résztvevői számára, beleértve a felnőttoktatási személyzetnek – különösen a partnerségekkel és projektekkel együttműködésben folytatott – képzését és szakmai fejlesztését is;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a részt vevő szervezetek kölcsönös érdeklődésére számot tartó témákra összpontosító partnerségek, azaz a „Grundtvig tanulási partnerségek”;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek az innováció és a helyes gyakorlat fejlesztése és átadása révén a felnőttoktatási rendszerek javítására irányulnak;

d)

a szakértőknek és szervezeteknek az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tematikus hálózatai, azaz a „Grundtvig hálózatok”, amelyek munkája különösen a következőkre irányul:

i.

a felnőttoktatás fejlesztése a hozzájuk tartozó tudományterületen, tárgykörben vagy irányítási területen;

ii.

a vonatkozó helyes gyakorlat és innováció azonosítása, javítása és terjesztése;

iii.

tartalmi támogatás biztosítása a mások által létrehozott projektekhez és partnerségekhez, és az ilyen projektek és partnerségek közötti interaktivitás elősegítése;

iv.

a felnőttoktatáson belül az igényfelmérés és a minőségbiztosítás fejlesztésének előmozdítása;

e)

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett, a Grundtvig program célkitűzéseinek előmozdítására irányuló más kezdeményezések („kapcsolódó intézkedések”).

(2)   Az ilyen tevékenységek operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell határozni.

31. cikk

A Grundtvig programra elkülönített összegek

A Grundtvig alprogramra elkülönített összegek legalább 55 %-át a 30. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett mobilitás és partnerségek támogatására kell fordítani.

V. FEJEZET

A transzverzális program

32. cikk

A transzverzális program célkitűzései

(1)

a)

a két vagy több ágazati alprogramot lefedő területeken folytatott európai együttműködés előmozdítása;

b)

a tagállamok oktatási és képzési rendszerei minőségének és átláthatóságának előmozdítása.

(2)

a)

az egész életen át tartó tanulás terén az európai szintű politikafejlesztés és együttműködés támogatása, különösen a lisszaboni folyamat és az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram, valamint a bolognai és koppenhágai folyamat és azok utódai összefüggésében;

b)

az egész életen át tartó tanulás politikája fejlesztésének alátámasztására megfelelő mennyiségű összehasonlítható adat, statisztika és elemzés biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanulás célkitűzései és céljai irányába tett előrehaladás nyomon követése, és a különleges figyelmet igénylő területek meghatározása;

c)

a nyelvtanulás előmozdítása és a tagállamok nyelvi sokszínűségének támogatása;

d)

az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása;

e)

az egész életen át tartó tanulás programja eredményeinek széles körben történő, megfelelő elismerésének, bemutatásának és alkalmazásának biztosítása.

33. cikk

A transzverzális program tevékenységei

(1)

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéni mobilitás, beleértve a tanulmányutakat a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által kijelölt szakértők és tisztviselők, az oktatási és képzési intézmények, valamint orientációs és gyakorlatakkreditációs szolgálatok igazgatói, valamint a szociális partnerek számára;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek az egész életen át tartó tanulás terén a közösségi szinten kialakított politikai javaslatok előkészítésére és vizsgálatára, valamint az innovációra irányulnak;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, a szakpolitikai kérdéseken együtt dolgozó szakértők és/vagy intézmények többoldalú hálózatai. Az ilyen hálózatok magukban foglalhatják a következőket:

i.

az egész életen át tartó tanulás tartalmához vagy módszertanához és politikáihoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó tematikus hálózatok. Az ilyen hálózatok megfigyelhetik, kicserélhetik, meghatározhatják és elemezhetik a bevált gyakorlatot és az innovációt, továbbá javaslatokat tehetnek az ilyen gyakorlatok tagállamokban történő, jobb és szélesebb körű alkalmazására;

ii.

az egész életen át tartó tanulás stratégiai kérdéseiről tartott fórumok;

d)

az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó politikák és rendszerek megfigyelése és elemzése, az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említettek szerint, amely magában foglalhatja a következőket:

i.

tanulmányok és összehasonlító kutatás;

ii.

mutatók és statisztikai felmérések kidolgozása, beleértve az egész életen át tartó tanulás terén az Eurostattal együttműködésben végzett munka támogatását;

iii.

támogatás az Eurydice hálózat működtetéséhez és a Bizottság által létrehozott Eurydice Európai Egység finanszírozása;

e)

az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett, a képesítések és a kompetenciák – köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek – átláthatóságának és elismerésének támogatását, a tanulási célú mobilitással kapcsolatos tájékoztatás és orientáció, valamint a minőségbiztosítási együttműködés támogatását célzó tevékenységek, amelyek magukban foglalhatják a következőket:

i.

a mobilitást és elismerést elősegítő szervezetek hálózatai, mint például a Euroguidance és a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC);

ii.

a webalapú transznacionális szolgáltatások – például a Ploteus – támogatása;

iii.

a Europass kezdeményezés keretében folytatott tevékenységek a 2241/2004/EK határozatnak megfelelően;

f)

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett egyéb kezdeményezések („kapcsolódó intézkedések”), beleértve a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység célkitűzéseinek előmozdítására irányuló, az egymástól való tanulásra épülő tevékenységeket.

(2)

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek többek között a következőkre irányulnak:

i.

új nyelvtanulási segédanyagok – köztük online kurzusok – és a nyelvtudás mérésére szolgáló eszközök kidolgozása;

ii.

eszközök és kurzusok fejlesztése a nyelvtanárok, az oktatók és más személyzet képzéséhez;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú hálózatok a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség terén;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett, az egész életen át tartó tanulás programjának célkitűzéseivel összhangban álló kezdeményezések, beleértve a tanulók körében a nyelvtanulást a tömegtájékoztatás és/vagy marketing-, reklám- és tájékoztató kampányok, valamint konferenciák, tanulmányok és statisztikai mutatók kidolgozása révén népszerűsítő, a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség terén folytatott tevékenységeket.

(3)

a)

az innovatív módszerek, tartalmak, szolgáltatások és környezet fejlesztésére, illetve terjesztésére irányuló, az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek;

b)

az ismeretek, tapasztalatok és a helyes gyakorlat megosztására és cseréjére irányuló, az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú hálózatok;

c)

az egész életen át tartó tanulás politikájának és gyakorlatának javítását célzó, az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában leírt egyéb tevékenységek, amelyek a technológia és a pedagógia tekintetében magukban foglalhatnak az értékelésre, megfigyelésre, referenciaértékek kijelölésére, minőségi javításra és a tendenciák elemzésére szolgáló mechanizmusokat.

(4)

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek többek között a következőkre irányulnak:

i.

az innovatív termékek és eljárások kiaknázásának és alkalmazásának támogatása;

ii.

az azonos területen működő projektek együttműködésének ösztönzése;

iii.

helyes gyakorlat kidolgozása a terjesztési módszerek tekintetében;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett referenciaanyagok létrehozása, amely magában foglalhatja a terjesztésre, az eredmények kiaknázására, valamint a bevált gyakorlat cseréjére vonatkozó statisztikai adatok és tanulmányok összegyűjtését.

VI. FEJEZET

A Jean Monnet program

34. cikk

Részvétel a Jean Monnet programban

a)

az európai integráció területén a felsőoktatás bármely formájában részt vevő hallgatók és kutatók a Közösségben és azon kívül;

b)

az adott országon belül elismert felsőoktatási intézmények a Közösségben és azon kívül;

c)

az említett intézmények oktatói és egyéb személyzete;

d)

a szövetségek és az oktatásban és képzésben érintettek képviselői a Közösségben és azon kívül;

e)

helyi, regionális és nemzeti szinten az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős állami és magánszervek;

f)

az európai integráció kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek a Közösségben és azon kívül.

35. cikk

A Jean Monnet program célkitűzései

(1)

a)

az oktatási, kutatási és reflektív tevékenységek ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén;

b)

az európai integráció kérdéseivel, valamint az oktatással és képzéssel európai megközelítésben foglalkozó intézmények és szövetségek megfelelő skálája fennállásának támogatása.

(2)

a)

a kiválóság ösztönzése az európai integrációs tanulmányokkal kapcsolatos, a Közösségen belüli és azon kívüli felsőoktatási intézményekben folyó oktatás, kutatás és reflektív tevékenység terén;

b)

az európai integráció kérdéseivel kapcsolatos ismeretek bővítése és a tudatosság fokozása az erre szakosodott felsőoktatási szakemberek, valamint általánosságban az európai polgárok körében;

c)

az európai integráció kérdéseivel foglalkozó kulcsfontosságú európai intézmények támogatása;

d)

az oktatás és képzés területén tevékenykedő, kiváló minőséget képviselő európai intézmények és szövetségek fennállásának támogatása.

36. cikk

A Jean Monnet program tevékenységei

(1)

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek, amelyek magukban foglalhatják a következőket:

i.

Jean Monnet tanszékek, kiválósági központok és tanítási modulok;

ii.

az európai integrációra szakosodott professzorok, és más, felsőoktatásban dolgozó oktatók, valamint kutatók szövetségei;

iii.

az európai integrációs tanulmányokra szakosodott fiatal kutatók támogatása;

iv.

a Közösséghez kapcsolódó tájékoztatási és kutatási tevékenységek az európai integráció folyamatáról szóló vita, reflexió és ismeretek ösztönzése céljából;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek és hálózatok, amelyek magukban foglalhatják többoldalú kutatócsoportok létrehozásának támogatását az európai integráció területén.

(2)

a)

az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (bruges-i és natolini campus);

b)

az Európai Egyetemi Intézet, Firenze;

c)

az Európai Közigazgatási Intézet, Maastricht;

d)

az Európai Jogi Akadémia, Trier;

e)

a Különleges Nevelési Igényűek Oktatásának Fejlesztését Támogató Európai Ügynökség, Middelfart;

f)

az Európai Szakképzés Nemzetközi Központja, Nizza.

(3)   A 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett kulcstevékenység keretében az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett működési támogatás odaítélhető az oktatás és képzés területén működő európai intézmények vagy szövetségek egyes működési és igazgatási költségeinek támogatására.

(4)   A támogatásokat éves alapon vagy a Bizottsággal kötött partnerségi keretmegállapodás szerint megújuló rendszerben lehet odaítélni.

37. cikk

A Jean Monnet programra elkülönített összegek

A Jean Monnet programra elkülönített összegek legalább 16 %-át a 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység támogatására, legalább 65 %-át a 3. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kulcstevékenységre és legalább 19 %-át a 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett kulcstevékenységre kell fordítani.

III. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1)   A 2006. december 31-én vagy azt megelőzően az 1999/382/EK határozat, a 253/2000/EK határozat, a 2318/2003/EK határozat, a 791/2004/EK határozat vagy a 2241/2004/EK határozat alapján kezdeményezett tevékenységeket az említett határozatok rendelkezéseivel összhangban kell irányítani, azzal a kivétellel, hogy az említett határozatok által létrehozott bizottságok helyébe az e határozat 10. cikkével létrehozott bizottság lép.

(2)   Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 18. cikkének megfelelően, az 1999/382/EK határozat, a 253/2000/EK határozat, a 2318/2003/EK határozat, a 791/2004/EK határozat vagy a 2241/2004/EK határozat alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetéséből származó célhoz kötött bevétenek megfelelő előirányzatok az egész életen át tartó tanulás programja részére hozzáférhetővé tehetők.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2006. november 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  HL C 221., 2005.9.8., 134. o.

(2)  HL C 164., 2005.7.5., 59. o.

(3)  Az Európai Parlament 2005. október 25-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2006. július 24-i közös álláspontja (HL C 251. E, 2006.10.17., 37. o.), az Európai Parlament 2006. október 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  HL L 146., 1999.6.11., 33. o. A legutóbb a 885/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított határozat.

(5)  HL L 28., 2000.2.3., 1. o. A legutóbb a 885/2004/EK rendelettel módosított határozat.

(6)  HL L 345., 2003.12.31., 9. o.

(7)  HL L 138., 2004.4.30., 31. o.

(8)  HL L 390., 2004.12.31., 6. o.

(9)  HL L 345., 2003.12.31., 1. o.

(10)  HL C 163., 2002.7.9., 1. o.

(11)  HL C 13., 2003.1.18., 2. o.

(12)  HL C 293. E, 2003.11.28., 103. o.

(13)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(14)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb az 1248/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 227., 2006.8.19., 3. o.) módosított rendelet.

(15)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(16)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(17)  HL L 39., 1975.2.13., 1. o.

(18)  HL L 131., 1990.5.23., 1. o.


MELLÉKLET

IGAZGATÁSI ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

A.   Igazgatási rendelkezések

Az egész életen át tartó tanulás programjában foglalt tevékenységek benyújtása és kiválasztása a következő eljárásoknak megfelelően történik:

1.   A nemzeti iroda eljárása

1.1.

1. eljárás

A következő tevékenységek irányítását, amelyekre vonatkozóan a kiválasztási döntéseket a megfelelő nemzeti irodák hozzák meg, „a nemzeti iroda 1. eljárása” szerint kell végezni:

a)

az egész életen át tartó tanulásban részt vevők mobilitása, az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kétoldalú és többoldalú partnerségek;

c)

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek, amennyiben azokat a 33. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint finanszírozzák.

Az e tevékenységek keretében benyújtott, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a tagállamok által kijelölt megfelelő nemzeti irodákhoz kell benyújtani. A nemzeti irodák a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint kialakítandó általános iránymutatásoknak megfelelően elvégzik a kiválasztást és kiutalják a pénzügyi támogatást a nyertes pályázóknak. A nemzeti irodák a saját tagállamukban található kedvezményezetteknek osztják el a támogatásokat. A kétoldalú vagy többoldalú partnerségekben mindegyik partner közvetlenül a saját nemzeti irodától kapja a finanszírozást.

1.2.

2. eljárás

A következő tevékenység irányítását, amelyre vonatkozóan a kiválasztási döntéseket a Bizottság hozza meg, de az értékelési és szerződéskötési eljárást a megfelelő nemzeti irodák végzik el, „a nemzeti iroda 2. eljárása” szerint kell végezni:

az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett többoldalú projektek.

Az e tevékenység keretében benyújtott, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a projektkoordinátor tagállama által kijelölt megfelelő nemzeti irodához kell irányítani. A projektkoordinátor tagállamának nemzeti irodája értékeli a pályázatokat, és benyújtja a Bizottságnak az általa elfogadásra javasolt pályázatok szűkített listáját. A Bizottság határoz a javasolt szűkített listáról, majd a nemzeti iroda a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint kialakítandó általános iránymutatásokkal összhangban kiválasztott pályázóknak kiutalja a megfelelő pénzügyi támogatást.

A projekt koordinálása szerinti ország nemzeti irodája a szűkített lista Bizottsághoz történő benyújtását megelőzően kapcsolatba lép az összes többi projektpartner országának nemzeti irodával. A nemzeti irodák a saját tagállamukban található kiválasztott projektkoordinátoroknak osztják el a támogatásokat, akik felelősek a pénzeszközöknek a projektben részt vevő partnerek közötti elosztásáért.

2.   Bizottsági eljárás

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek, kivéve ha azokat a 33. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint finanszírozzák;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek és hálózatok;

c)

az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó politikák és rendszerek megfigyelése és elemzése, referenciaanyag kidolgozása, beleértve a felméréseket, statisztikákat, elemzéseket és mutatókat, a képesítések és a korábbi tanulmányok átláthatóságának és elismerésének támogatására irányuló tevékenység, az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említettek szerint;

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett működési támogatás;

e)

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett, az egész életen át tartó tanulás programjának célkitűzéseinek támogatását célzó más kezdeményezések („kapcsolódó intézkedések”).

Az e tevékenységek keretében benyújtott, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket a Bizottsághoz kell irányítani, amely a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint kialakítandó általános iránymutatásoknak megfelelően elvégzi a kiválasztást és kiutalja a pénzügyi támogatást a nyertes pályázóknak.

B.   Pénzügyi rendelkezések

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az egész életen át tartó tanulás programja keretében odaítélt támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó pénzügyi és igazgatási kötelezettségek arányban álljanak a támogatás mértékével. A Bizottság gondoskodik különösen arról, hogy az egyéni mobilitásra és a partnerségekre vonatkozó pénzügyi szabályok, valamint a pályázati és beszámolási kötelezettségek megőrizzék felhasználóbarát jellegüket, és kellően egyszerűek maradjanak ahhoz, hogy ne korlátozzák a kevésbé előnyös helyzetben lévő személyek és a velük dolgozó intézmények vagy szervezetek részvételét.

a szerződő felek,

a szerződés időtartama, amely megegyezik a költségek elszámolhatóságának időtartamával,

az odaítélt támogatás legmagasabb összege,

a támogatott tevékenység összefoglaló leírása,

a beszámoló és a könyvvizsgálat hozzáférhetőségével kapcsolatos követelmények.

Az ilyen kritériumok azt is lehetővé teszik, hogy a nemzeti irodák úgy rendelkezzenek, hogy a kedvezményezettek által nyújtott társfinanszírozás természetbeni hozzájárulás formájában is történhet. E hozzájárulásnak ténylegesen igazolhatónak kell lennie, de nem szükséges, hogy pénzügyileg értékelhető legyen.

1.   A nemzeti iroda eljárása keretében irányított tevékenységek

1.1.

Az ezen melléklet A. szakaszának 1.1. pontjával összhangban a nemzeti iroda eljárása keretében irányítandó tevékenységek keretében nyújtott pénzügyi támogatásra szánt közösségi pénzeszközöket a Bizottság által a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott képletek szerint kell elosztani a tagállamok között, amelyek tartalmazhatják az alábbi elemeket:

a)

az egyes tagállamoknak kiutalandó minimumösszeg, amelyet az adott tevékenység tekintetében a költségvetési források rendelkezésre állásának megfelelően határoznak meg;

b)

a fennmaradó összeget a következők alapján utalják ki az egyes tagállamoknak:

i.

a következők összlétszáma az egyes tagállamokban:

a Comenius program keretében a 18. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott iskolai partnerségek és mobilitási tevékenységek esetében az iskolai oktatásban részt vevő tanulók és tanárok,

az Erasmus program keretében a 22. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és iv. alpontjában meghatározott hallgatói mobilitás és intenzív programtevékenységek esetében a felsőoktatási hallgatók és/vagy diplomások,

az Erasmus program keretében a 22. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontjában meghatározott oktatói mobilitási és más személyzeti mobilitási tevékenységek esetében a felsőoktatási intézmények oktatói,

a Leonardo da Vinci program keretében a 26. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott mobilitási, partnerségi és többoldalú projekttevékenységek esetében a teljes lakosság, és ehhez viszonyítva a 15–35 év közötti korosztály,

a Grundtvig program keretében a 30. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott mobilitási és partnerségi tevékenységek esetében a felnőtt lakosság;

ii.

a megélhetési költségek tagállamok közötti különbségei;

iii.

az egyes tagállamok fővárosai közötti távolság;

iv.

az érintett tevékenység iránti kereslet és/vagy felvevőképesség az egyes tagállamokban.

1.2.

E képleteknek lehetőség szerint semlegeseknek kell lenniük a tagállamok eltérő oktatási és képzési rendszerét illetően.

1.3.

Az így elosztott közösségi pénzeszközöket a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt nemzeti irodák kezelik.

1.4.

A Bizottság – a tagállamokkal együttműködésben – meghozza a szükséges intézkedéseket a kiegyensúlyozott közösségi, nemzeti és – adott esetben – regionális részvétel ösztönzésére, valamint szükség szerint a különféle tudományterületek kiegyensúlyozott részvételének elősegítésére. Az ezen intézkedésekre elkülönített összegek aránya nem haladhatja meg az egyes adott tevékenységek finanszírozására szánt éves költségvetés 5 %-át.

2.   A kedvezményezettek kijelölése

Az e határozat 36. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézmények a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 168. cikkével összhangban az egész életen át tartó tanulás programja keretében nyújtott támogatások kedvezményezettjei.

A NARIC hálózatot, az Eurydice hálózatot, a Euroguidance hálózatot alkotó nemzeti egységek, az eTwinning akció nemzeti támogató szolgálatai és a nemzeti Europass központok a program nemzeti szintű végrehajtásának eszközei, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

3.   A kedvezményezettek típusai

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 114. cikke (1) bekezdésének megfelelően a támogatásokat jogi személyeknek vagy természetes személyeknek lehet odaítélni. Természetes személyek esetében a támogatás ösztöndíj formájában is megvalósulhat.

4.   Átalánytámogatások, egységre vetített költségskálák és díjak

Az 5. cikkben említett tevékenységek esetében a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 181. cikkének (1) bekezdésében előírt átalánytámogatások és/vagy egységre vetített költségskálák alkalmazhatók.

Átalánytámogatás legfeljebb 25 000 euro támogatásonkénti összegig alkalmazható. Az átalánytámogatások legfeljebb 100 000 euro összegig kombinálhatók és/vagy egységre vetített költségskálákkal együtt alkalmazhatók.

Az egész életen át tartó tanulás programja keretében vállalt tevékenységekkel kapcsolatban a Bizottság pályadíjak odaítéléséről is rendelkezhet.

5.   Közbeszerzés

Amennyiben az egész életen át tartó tanulás programja keretében támogatott tevékenységek végrehajtása a kedvezményezett számára közbeszerzési eljárás igénybevételét írja elő, a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikke szerinti, az alacsony összegű szerződésekre vonatkozó eljárásokat kell alkalmazni.

6.   Partnerségi megállapodások

Az egész életen át tartó tanulás programja tevékenységeinek a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 163. cikke szerinti, a partnerségi keretmegállapodások keretében adott egyedi támogatásokkal történő támogatása esetén a partnerségek négyéves időtartamra választhatók és támogathatók, amely időszak egyszerűsített eljárás keretében megújítható.

7.   Közintézmények vagy tanulási lehetőségeket nyújtó intézmények

A tagállamok meghatározása alapján iskolának vagy felsőoktatási intézménynek minősülő valamennyi intézményt, valamint minden olyan tanulási lehetőségeket nyújtó intézményt és szervezetet, amely éves bevételeinek több mint 50 %-át közpénzből kapta az elmúlt két évben, vagy amelynek felügyeletét államháztartási szervek vagy azok képviselői látják el, a Bizottság úgy tekinti, mint amely rendelkezik a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással, valamint pénzügyileg megfelelően stabil ahhoz, hogy az egész életen át tartó tanulás programja keretében projekteket valósítson meg; ezen intézményektől nem kívánják meg, hogy ezt a tényt további okmányokkal igazolják. Az ilyen intézmények és szervezetek mentesülhetnek a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 173. cikkének (4) bekezdése szerinti könyvvizsgálati követelmények alól.

8.   Általános európai érdeket szolgáló szervek

Amennyiben az egész életen át tartó tanulás programja keretében működési támogatást ítélnek meg a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 162. cikkében meghatározott általános európai érdeket szolgáló szervek részére, ezekre a támogatásokra az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 113. cikke (2) bekezdésének megfelelően a megújításkor nem vonatkozik a fokozatos csökkentés elve.

9.   A kérelmezők kompetenciája és képesítései

A Bizottság a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 176. cikke (2) bekezdésének megfelelően úgy határozhat, hogy a kedvezményezettek meghatározott kategóriáinak rendelkeznie kell a javasolt tevékenység vagy munkaterv teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal és képesítéssel.

10.   Harmadik országbeli partnerek részvétele

Harmadik országbeli partnerek a 14. cikk (2) bekezdésében előírt feltételekkel, a Bizottság vagy az érintett nemzeti iroda mérlegelése szerint vehetnek részt többoldalú projektekben, hálózatokban vagy partnerségekben. Az ilyen partnerek támogatásával kapcsolatos döntés az adott projektben, hálózatban vagy partnerségben való részvételükből eredő európai szintű hozzáadott érték várható nagyságán alapul.

11.   Minimumösszegek

 

Comenius 13 %

 

Erasmus 40 %

 

Leonardo da Vinci 25 %

 

Grundtvig 4 %

12.   Nemzeti irodák

A tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően létrehozott vagy kijelölt nemzeti irodák tevékenységeinek támogatására közösségi pénzügyi támogatást kell nyújtani.

A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke (1) bekezdésének megfelelően az egész életen át tartó tanulás programjában e határozat 7. cikkének (1) bekezdése értelmében részt vevő harmadik országokban a nemzeti iroda szerepét az adott ország joga által szabályozott közszektorbeli szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi szervek is elláthatják.

Az arányosság elvének megfelelően az igazolási és beszámolási kötelezettségek nem haladhatják meg a megfelelő, legalacsonyabb szükséges szintet.

13.   Technikai segítségnyújtás

Az egész életen át tartó tanulás programjának pénzügyi kerete kiterjedhet a program végrehajtásához és célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül szükséges előkészítő intézkedésekkel, felügyelettel, ellenőrzéssel, könyvvizsgálattal és értékeléssel kapcsolatos költségekre. E költségek magukban foglalhatják különösen tanulmányok, ülések, tájékoztató tevékenységek és kiadványok költségeit, az információcseréhez szükséges informatikai hálózatok költségeit, illetve bármely más olyan technikai és igazgatási segítségnyújtás költségeit, amelyhez a Bizottságnak a program végrehajtása érdekében esetlegesen folyamodnia kell.

14.   Csalás elleni rendelkezések

A 9. cikk alapján hozott bizottsági határozatok, az azokból eredő szerződések és megállapodások, valamint a részt vevő harmadik országokkal kötött megállapodások rendelkeznek különösen a Bizottság (vagy bármely, általa meghatalmazott képviselője) általi felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) is, és a Számvevőszék általi – szükség esetén helyszíni – könyvvizsgálatról. Ilyen ellenőrzéseket a nemzeti irodáknál és szükség esetén a támogatások kedvezményezettjeinél is lehet végezni.

A működési támogatás kedvezményezettje az utolsó kifizetést követő ötéves időszakban a Bizottság számára hozzáférést biztosít a támogatási évben felmerült kiadásokat igazoló dokumentumokhoz, az auditált pénzügyi kimutatást is beleértve. A támogatás kedvezményezettje biztosítja, hogy – adott esetben – a partnerek vagy tagok birtokában lévő igazoló dokumentumok is a Bizottság rendelkezésére álljanak.

A Bizottság közvetlenül, saját személyzetével, vagy az általa választott, erre képesített külső szervvel ellenőriztetheti a támogatás felhasználását. E könyvvizsgálatokra a megállapodás teljes időtartama alatt, illetve a támogatás egyenlegének kifizetését követő ötéves időszakban kerülhet sor. A könyvvizsgálat eredményei adott esetben a Bizottságnak a támogatás visszafizetésére vonatkozó döntéséhez vezethetnek.

A Bizottság személyzete és a Bizottság által felhatalmazott külső személyek számára megfelelő hozzáférési jogosultságot kell biztosítani, különösen a kedvezményezett helyiségeibe történő belépéshez, valamint a könyvvizsgálat elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz – beleértve az elektronikus formában létező információkat is – történő hozzájutáshoz.

A Számvevőszék és az OLAF – különösen a hozzáférés vonatkozásában – a Bizottsággal azonos jogosultsággal rendelkezik.

Ezen túlmenően, a Bizottság az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (1) összhangban az egész életen át tartó tanulás programja keretében helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet.

Az e határozat alapján finanszírozott közösségi intézkedések tekintetében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy szerződéses kötelezettségnek gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként az Európai Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt előirányzatok – indokolatlan kiadási tételek miatt – kárt szenvednek vagy szenvednének.


(1)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(2)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.


Top