EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006D1719

Az Európai Parlament és a Tanács 1719/2006/EK határozata ( 2006. november 15. ) a 2007 és 2013 közötti időszakra a  Cselekvő ifjúság program létrehozásáról

OJ L 327, 24.11.2006, p. 30–44 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 16 Volume 003 P. 10 - 24
Special edition in Romanian: Chapter 16 Volume 003 P. 10 - 24
Special edition in Croatian: Chapter 16 Volume 001 P. 176 - 190

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2013; hatályon kívül helyezte: 32013R1288

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2006/1719/oj

24.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/30


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1719/2006/EK HATÁROZATA

(2006. november 15.)

a 2007 és 2013 közötti időszakra a „Cselekvő ifjúság” program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak (3) megfelelően,

mivel:

(1)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) létrehozza az uniós polgárságot, és úgy rendelkezik, hogy az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika területén a Közösség fellépésének célja elsősorban a fiatalok és az ifjúságsegítő szakemberek csereprogramjai és a minőségi oktatás fejlesztésének ösztönzése.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvén alapul. A fiatalok aktív polgársága támogatásának hozzá kell járulnia ezen értékek fejlesztéséhez.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. április 13-i 1031/2000/EK határozata (4) létrehozta az „Ifjúság” közösségi cselekvési programot. Az e programból nyert tapasztalatok alapján folytatni és erősíteni kell az együttműködést és a Közösség e téren folytatott tevékenységét.

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 790/2004/EK határozata (5) létrehozta az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket támogató közösségi cselekvési programot.

(5)

Az Európai Tanács 2000. március 23–24-én Lisszabonban tartott rendkívüli ülése stratégiai célkitűzést határozott meg az EU számára, amely magában foglalja többek között az egész életen át tartó tanulásnak nagyobb jelentőséget tulajdonító, aktív foglalkoztatáspolitikát, és amelyet a 2001. június 15–16-i göteborgi Európai Tanács a fenntartható fejlődés stratégiájával egészített ki.

(6)

A 2001. december 14–15-i Európai Tanács elnökségi következtetéseihez csatolt laekeni nyilatkozat megállapítja, hogy az EU számára az egyik legalapvetőbb megoldásra váró kihívás, hogy hogyan hozza közelebb a polgárokat, és elsősorban a fiatalokat az európai integrációhoz és az európai intézményekhez.

(7)

A Bizottság 2001. november 21-én elfogadta az „Új lendület Európa fiataljai számára” című fehér könyvét, amely az ifjúságpolitika területén olyan együttműködési keretre tesz javaslatot, amely a fiatalok részvételére, tájékoztatására és önkéntes tevékenységeire, valamint az ifjúság jobb megértésére összpontosít. Az Európai Parlament 2002. május 14-i állásfoglalásában (6) elfogadta ezeket a javaslatokat.

(8)

A Tanács és a tagállamok kormányainak 2002. június 27-én a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás (7) rendelkezik különösen a koordináció nyílt módszerének alkalmazásáról, amely a következő prioritásokra terjed ki: a fiatalok részvétele, tájékoztatása, önkéntes tevékenységei és a fiatalok jobb megértése. A „Cselekvő ifjúság” program (a továbbiakban: a program) végrehajtásakor a fentieket figyelembe kell venni.

(9)

A Tanács 2003. május 6-i következtetéseiben (8) hangsúlyozta, hogy a kimondottan fiataloknak szóló, létező közösségi eszközöket fenn kell tartani, és tovább kell fejleszteni, mivel azok alapvető fontosságúak az ifjúságpolitika területén a tagállamok együttműködésének erősítéséhez, és emellett ezen eszközök prioritásait és célkitűzéseit összhangba kell hozni az európai ifjúságpolitikai együttműködési kerettel.

(10)

A tavaszi Európai Tanács 2005. március 22–23-i ülésén a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez hozzájáruló eszközök egyikeként elfogadta az európai ifjúsági csomagot. A csomag a következő három területre összpontosít: foglalkoztatás, integráció és társadalmi felemelkedés; oktatás, képzés és mobilitás; valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése.

(11)

A Közösség tevékenysége a magas szintű oktatáshoz és képzéshez is hozzájárul, és a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására kell törekednie.

(12)

Figyelembe kell venni a fogyatékkal élő személyek sajátos szükségleteit.

(13)

Ösztönözni kell az aktív polgárságot, és a cselekvési iránymutatások végrehajtása során, a Szerződés 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban erőteljesebben fel kell lépni a kirekesztés és a megkülönböztetés valamennyi – többek között a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló – formája ellen.

(14)

A tagjelölt országok és azok az EFTA-államok, amelyek részes felei az EGT-megállapodásnak, – a velük kötött megállapodásokkal összhangban – a közösségi programok lehetséges résztvevői.

(15)

Az Európai Tanács 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésén elfogadta a „Theszaloníki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című programot, amely úgy rendelkezik, hogy a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok számára a Közösség és ezen országok között aláírandó keretmegállapodások alapján hozzáférést kell biztosítani a közösségi programokhoz.

(16)

Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a programban Svájc is részt vehessen.

(17)

Az 1995-ös euro-mediterrán konferencián elfogadott barcelonai nyilatkozat kimondja, hogy a jövőbeni generációkat ifjúsági csereprogramok révén kell felkészíteni az euro-mediterrán partnerek közötti szorosabb együttműködésre, az emberi jogok és az alapvető szabadságok elvének egyidejű tiszteletben tartása mellett.

(18)

A Tanács 2003. június 16-i következtetéseiben, a Bizottság „Kibővült Európa – szomszédság: keleti és déli szomszédainkhoz fűződő kapcsolataink új kerete” című közleménye alapján, a szomszédos országokkal folytatott kulturális együttműködés, a kölcsönös megértés, valamint az oktatás és a képzés területén folytatott együttműködés erősítését határozza meg a közösségi fellépés irányvonalaként.

(19)

A meglévő Ifjúság program időközi értékelő jelentései, valamint az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika területén a közösségi fellépés jövőjéről folytatott nyilvános konzultáció rámutatnak az európai szintű ifjúságpolitikai együttműködés folytatásának és a fiatalok mobilitásának sürgető, és bizonyos tekintetben növekvő szükségességére, és egyszerűbb, fokozottabban felhasználóbarát, valamint rugalmasabb megközelítést várnak el az ilyen fellépések végrehajtásakor.

(20)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően a program végrehajtása átalányfinanszírozás révén egyszerűsíthető, vagy a program résztvevőinek támogatása vagy a program irányításához nemzeti szinten létrehozott struktúrák közösségi támogatásának formájában.

(21)

A programot a Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködve rendszeresen nyomon követniük és értékelniük kell annak érdekében, hogy az kiigazítható legyen, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai tekintetében. A nyomon követésnek és az értékelésnek mérhető és releváns célokat és mutatókat kell tartalmaznia.

(22)

A program jogalapjának meghatározásakor kellő rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy a 2007-től 2013-ig terjedő időszak változó igényeinek való megfelelés érdekében sor kerülhessen a fellépések megfelelő kiigazításaira, és elkerülhetők legyenek a korábbi programok fölöslegesen részletekbe menő rendelkezései, ezért ez a határozat szándékosan a fellépések általános meghatározására, valamint az azokhoz kapcsolódó elengedhetetlen igazgatási és pénzügyi rendelkezésekre korlátozódik.

(23)

Helyénvaló a program megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodásokra, köztük a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozására. 2014. január 1-től a technikai és adminisztratív segítségnyújtás szükség esetén biztosítani fogja a 2013 végéig le nem zárult tevékenységek irányítását.

(24)

Meg kell határozni az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (9) és annak végrehajtási intézkedései alkalmazására vonatkozó különleges rendelkezéseket, valamint a kedvezményezettek sajátosságai és a fellépések jellege által szükségessé tett eltéréseket ezektől a szövegektől.

(25)

A szabálytalanságok és a csalások elkerülése, valamint az elveszett vagy helytelenül kifizetett vagy felhasznált pénzeszközök visszaszerzése érdekében végre kell hajtani a megfelelő intézkedéseket.

(26)

Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (10) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(27)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel azok többoldalú együttműködést, a mobilitást támogató transznacionális intézkedéseket, valamint európai szintű információcserét tesznek szükségessé, és ezért azok – a javasolt fellépések és intézkedések transznacionális és többoldalú jellegénél fogva – közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(28)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni.

(29)

Az 1031/2000/EK határozat és 790/2004/EK határozat alapján a 2006. december 31. előtt megkezdett fellépések figyelemmel kísérésére átmeneti intézkedéseket kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1)   Ez a határozat létrehozza a „CSELEKVŐ IFJÚSÁG” közösségi cselekvési programot (a továbbiakban: a program), amelynek célja az Európai Unióban az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés fejlesztése.

(2)   A program 2007. január 1-jén kezdődik és 2013. december 31-én fejeződik be.

2. cikk

A program általános céljai

(1)   A program általános céljai a következők:

a)

általában a fiatalok aktív polgárságának, különösen pedig európai polgárságának az előmozdítása;

b)

a fiatalok közötti szolidaritás fejlesztése és tolerancia előmozdítása, különösen az EU társadalmi összetartásának erősítése céljából;

c)

a különböző országok fiataljai közötti kölcsönös megértés elősegítése;

d)

a fiatalok tevékenységeit támogató rendszerek minőségének és az ifjúsági civil társadalmi szervezetek képességeinek fejlesztéséhez való hozzájárulás;

e)

az ifjúságpolitika terén megvalósuló európai együttműködés előmozdítása.

(2)   A program általános céljai kiegészítik a Közösség más tevékenységi területein követett célokat különösen az egész életen át tartó tanulás területén – beleértve a szakképzést, az informális tanulást és az önképzést –, valamint egyéb területeken, mint a kultúra, a sport és a foglalkoztatás.

(3)   A program általános céljai hozzájárulnak az EU politikáinak fejlesztéséhez, különösen Európa kulturális és multikulturális és nyelvi sokszínűségének elismerése, a társadalmi összetartás erősítése és a megkülönböztetés valamennyi, nemen, fajon vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló formája ellen folytatott küzdelem, valamint a fenntartható fejlődés tekintetében.

3. cikk

A program egyedi céljai

Az egyedi célok a következők:

1.

Az általában a fiatalok aktív polgárságának, különösen pedig európai polgárságának az előmozdítására vonatkozó általános cél keretében:

a)

a fiatalok és az ifjúsági szervezetek számára általában a társadalom, és különösen az EU fejlesztésében való részvétel lehetőségének biztosítása;

b)

a fiatalok körében az EU-hoz való tartozás érzésének erősítése;

c)

a fiatalok ösztönzése Európa demokratikus életében való részvételre;

d)

a fiatalok Európán belüli mobilitásának elősegítése;

e)

az interkulturális tanulás fejlesztése az ifjúságpolitika területén;

f)

a fiatalok körében az Unió alapvető értékeinek – különösen az emberi méltóság tiszteletének, az egyenlőség elvének, az emberi jogok tiszteletben tartásának, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség elvének – népszerűsítése;

g)

a kezdeményezőkészség, a vállalkozó- és alkotókedv ösztönzése;

h)

a hátrányosabb helyzetű fiatalok – köztük a fogyatékkal élő fiatalok – programban való részvételének elősegítése;

i)

a programban való részvétel tekintetében a férfiak és nők közötti egyenlőség tiszteletben tartása és a fellépésekben a nemek közötti egyenlőség előmozdítása;

j)

európai dimenzióval rendelkező informális képzési és önképzési lehetőségek nyújtása, és az aktív polgársággal kapcsolatos innovatív lehetőségek megteremtése.

2.

A különösen az EU társadalmi összetartásának erősítése céljából a fiatalok közötti szolidaritás fejlesztésére és tolerancia előmozdítására vonatkozó általános cél keretében:

a)

annak biztosítása, hogy a fiatalok az európai és nemzetközi szintű önkéntes tevékenységeken keresztül kifejezésre juttathassák személyes elkötelezettségeiket;

b)

a fiatalok bevonása az EU polgárai közötti szolidaritást előmozdító fellépésekbe.

3.

A különböző országok fiataljai közötti kölcsönös megértés elősegítésére vonatkozó általános cél keretében:

a)

a csereprogramok és a kultúrák közötti párbeszéd fejlesztése a fiatal európaiak és a szomszédos országok fiataljai között;

b)

az említett országokban a fiatalokat érintő támogatási struktúrák minőségének fejlesztéséhez, valamint a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók szerepének erősítéséhez nyújtott hozzájárulás;

c)

együttműködési projektek kialakítása a többi országgal adott témakörökben, a fiatalok, valamint a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók részvételével.

4.

A fiatalok tevékenységeit támogató rendszerek minőségének és az ifjúsági civil társadalmi szervezetek képességeinek fejlesztéséhez való hozzájárulásra vonatkozó általános cél keretében:

a)

az érintett szervezetek hálózatépítésének elősegítése;

b)

a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók képzésének és együttműködésének fejlesztése;

c)

a fiatalok érdekében folytatott tevékenységek területén az innováció ösztönzése;

d)

hozzájárulás a fiatalok tájékoztatásának javításához, különös figyelmet fordítva a fogyatékkal élő fiatalok hozzáférésére;

e)

a regionális és helyi testületek hosszú távú ifjúsági projektjeinek és kezdeményezéseinek támogatása;

f)

a fiatalok informális tanulása, valamint a programban való részvétel révén megszerzett készségei elismertetésének megkönnyítése;

g)

a jó gyakorlatok cseréje.

5.

Az ifjúságpolitika terén megvalósuló európai együttműködés előmozdítására vonatkozó általános célkitűzés keretében, a helyi és regionális szempontok kellő mértékű figyelembevételével:

a)

az igazgatási szervek és a döntéshozók között – minden szinten – a helyes gyakorlatok cseréjének, valamint együttműködésüknek az ösztönzése;

b)

a politikai döntéshozók és a fiatalok közötti strukturált párbeszéd ösztönzése;

c)

a fiatalok jobb megismerésének és megértésének elősegítése;

d)

a különböző nemzeti és nemzetközi ifjúsági önkéntes tevékenységek közötti együttműködéshez való hozzájárulás.

4. cikk

Fellépések

A program általános és egyedi céljait a következő – a mellékletben részletesen ismertetett – fellépéseken keresztül kell végrehajtani.

1.

Fiatalok Európáért

E fellépés célja:

a fiatalok csereprogramjainak támogatása mobilitásuk növelése érdekében,

az ifjúsági kezdeményezések, valamint a demokratikus életben való részvétellel kapcsolatos projektek és tevékenységek elősegítése, a fiatalok polgárságának és egymás iránti kölcsönös megértésének fejlesztése céljából.

2.

Európai önkéntes szolgálat

E tevékenység célja, hogy támogassa a fiatalok részvételét az önkéntes tevékenységek különféle formáiban, az EU-n belül és azon kívül is.

3.

Fiatalok a világban

E fellépés célja:

az 5. cikk (2) bekezdésében említett partnerországokkal folytatott közös projektek támogatása, különös tekintettel a fiatalok, valamint a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók csereprogramjaira,

azon kezdeményezések támogatása, amelyek erősítik a fiatalok közötti kölcsönös megértést és szolidaritást és a toleranciát, valamint elősegítik az említett országokban az ifjúságpolitika és a civil társadalom területén folytatott együttműködés fejlesztését.

4.

Ifjúsági támogatási rendszerek

E fellépés célja az ifjúságpolitika területén európai szintű tevékenységet folytató szervek támogatása, különös tekintettel a nem kormányzati ifjúsági szervezetek működésére, ezek hálózatépítésére, projekteken dolgozók számára nyújtott tanácsadásra, a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók csereprogramjai, képzésük és hálózataik kialakítása révén megvalósuló minőségbiztosításra, az innováció és a minőségjavítás ösztönzésére, a fiatalok tájékoztatására, a program számára ezen célkitűzések eléréséhez szükséges struktúrák és tevékenységek létrehozására, valamint a helyi és regionális hatóságokkal való partnerségek ösztönzésére.

5.

Az ifjúságpolitika terén megvalósuló európai együttműködés előmozdítása

E fellépés célja:

az ifjúságpolitika különféle szereplői, különösen maguk a fiatalok, a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók és a politikai döntéshozók közötti strukturált párbeszéd megszervezése,

a fiatalok érdeklődésére számot tartó társadalmi, kulturális és politikai kérdésekről szóló ifjúsági szemináriumok támogatása,

az ifjúságpolitikai együttműködés fejlesztéséhez való hozzájárulás,

a fiatalok jobb megértéséhez szükséges hálózatok kiépítésének megkönnyítése.

5. cikk

A programban való részvétel

(1)   A programban a következő országok vehetnek részt (a továbbiakban: részt vevő országok):

a)

a tagállamok;

b)

az EGT-tag EFTA-államok, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

c)

az előcsatlakozási stratégiában részt vevő tagjelölt országok az említett országok közösségi programokban való részvételére vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek, valamint általános feltételeknek és rendelkezéseknek megfelelően;

d)

a nyugat-balkáni országok, a közösségi programokban való részvételükről létrehozandó keretmegállapodások alapján az ezen országokkal létrehozandó megállapodásoknak megfelelően;

e)

Svájc, a vele kötendő kétoldalú megállapodás létrejöttétől függően.

(2)   A melléklet 2. és 3. pontjában említett fellépések az olyan harmadik országokkal folytatott együttműködés számára is rendelkezésre állnak, amelyek az Európai Közösséggel az ifjúságpolitika területére vonatkozó megállapodásokat kötöttek (a továbbiakban: partnerországok).

Ez az együttműködés, adott esetben az említett partnerországokkal megállapítandó eljárásoknak megfelelően rendelkezésre bocsátandó, a partnerországoktól származó pótlólagos előirányzatokon alapul.

6. cikk

A programhoz való hozzáférés

(1)   A program célja, hogy támogatást nyújtson a fiatalokkal és fiatalok csoportjaival foglalkozó nonprofit projektek, a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozó projektek, nonprofit szervezetek és társulások, valamint indokolt esetekben az ifjúságpolitika területén működő egyéb partnerek számára.

(2)   A mellékletben foglalt, a fellépések végrehajtására vonatkozó szabályok sérelme nélkül a program a 15 és 28 év közötti fiatalok csoportját célozza, bizonyos fellépések azonban már a 13 éves fiatalok számára is, vagy 30 éves korig is nyitva állnak.

(3)   A kedvezményezetteknek a programban részt vevő valamely országban, vagy – a fellépés jellegétől függően – valamely partnerországban jogszerű tartózkodási hellyel kell rendelkezniük.

(4)   A mellékletben foglalt rendelkezésekre is figyelemmel, valamennyi fiatal számára megkülönböztetés nélkül biztosítani kell a program tevékenységeihez való hozzáférés lehetőségét. A Bizottság és a részt vevő országok ügyelnek arra, hogy különös erőfeszítésekkel segítsék azokat a fiatalokat, akiknek a programban való részvétele oktatási, társadalmi, fizikai, pszichológiai, gazdasági vagy kulturális okoknál fogva, illetve távoli lakóhelyük miatt különös nehézségekbe ütközik.

(5)   A részt vevő országok törekednek arra, hogy megtegyék a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a program résztvevői – a közösségi jog rendelkezéseivel összhangban – egészségügyi ellátásban részesülhessenek. A származási ország törekszik a megfelelő intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az európai önkéntes szolgálat résztvevői megőrizhessék szociális védettségüket. A részt vevő országok szintén törekszenek – a Szerződéssel összhangban – a programhoz való hozzáférés jogi és igazgatási akadályainak elhárítása érdekében általuk szükségesnek és helyénvalónak ítélt intézkedések megtételére.

7. cikk

Nemzetközi együttműködés

A program lehetővé teszi az ifjúságpolitika területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel – különösen az Európa Tanáccsal – való együttműködést.

8. cikk

A program végrehajtása

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy a program keretébe tartozó fellépéseket a melléklettel összhangban hajtsák végre.

(2)   A Bizottság és a részt vevő országok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy a program célkitűzéseinek elérése és a program fellépéseinek lehető leghasznosabb módon történő megvalósulása érdekében létrehozzák az európai, nemzeti és adott esetben regionális vagy helyi struktúrákat.

(3)   A Bizottság és a részt vevő országok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy elősegítsék a fiatalok informális tanulásának és önképzésének elismerését, például olyan okmányok vagy bizonyítványok segítségével, amelyek a nemzeti állapotok figyelembevételével egyidejűleg igazolják a kedvezményezettek által megszerzett tapasztalatot, és a fiatalok vagy a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók közvetlen részvételét a program valamelyik fellépésében. Ezt a célt a 11. cikknek megfelelően más közösségi fellépések kiegészítésével lehet alátámasztani.

(4)   A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve eredményes, arányos és visszatartó erejű intézkedések, közigazgatási ellenőrzések és szankciók bevezetésével biztosítja a Közösségek pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét.

(5)   A Bizottság és a részt vevő országok biztosítják, hogy a program keretében támogatott fellépések megfelelő nyilvánosságot kapjanak.

(6)   A részt vevő országok kötelezettségei az alábbiak:

a)

a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy biztosítsák a program nemzeti szintű gördülékeny működését, az ifjúságpolitika különböző vonatkozásaiban érintett szereplőknek a nemzeti gyakorlattal összhangban történő bevonásával;

b)

a program fellépéseinek nemzeti szintű végrehajtásáért felelős nemzeti ügynökségek létrehozása/kijelölése és nyomon követése az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, valamint az alábbi kritériumoknak megfelelően:

i.

a nemzeti ügynökségként létrehozott vagy kijelölt szervnek jogi személynek vagy jogi személyiséggel bíró szervezet részének kell lennie (és a részt vevő ország jogának kell rá vonatkoznia). Minisztérium nem jelölhető ki nemzeti ügynökségnek;

ii.

a szervnek nemzetközi környezetben, együttműködésben végzett munkához megfelelő képességekkel rendelkező, elegendő számú személyzettel, megfelelő infrastruktúrával és igazgatási környezettel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi bármely összeférhetetlenség elkerülését;

iii.

a szervnek képesnek kell lennie a közösségi szinten meghatározott, alapkezelésre vonatkozó szabályok és szerződéses feltételek alkalmazására;

iv.

a szervnek (lehetőség szerint hatóság által kibocsátott) pénzügyi garanciákkal, valamint az általa kezelendő közösségi alapok nagyságával arányos igazgatási kapacitással kell rendelkeznie;

c)

felelősség vállalása a projektek támogatása céljából számukra átutalt előirányzatoknak a b) pontban említett nemzeti ügynökségek általi hatékony és eredményes kezeléséért. A nemzeti ügynökségek felelősek különösen annak biztosításáért, hogy a nemzeti ügynökségek betartsák az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a közösségi alapok halmozott igénybevétele tilalmának elvét, valamint kötelezettséget vállalnak a kedvezményezettek által esetlegesen fizetendő pénzösszegek behajtásáért;

d)

a szükséges intézkedések megtétele a b) pontban említett nemzeti ügynökségek pénzügyi ellenőrzése és felügyelete érdekében, különös tekintettel az alábbiakra:

i.

a nemzeti ügynökség munkájának megkezdése előtt be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz a szükséges biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szabályaival összhangban – a nemzeti ügynökségen belül megfelelő eljárások, nyomon követési és számviteli rendszerek, valamint a szerződések és támogatások odaítélésére vonatkozó eljárások léteznek, a célnak megfelelnek, illetve működnek;

ii.

minden költségvetési év végén bizonyítaniuk kell a Bizottság számára a nemzeti ügynökségek pénzügyi rendszereinek és eljárásainak megbízhatóságát, valamint elszámolásaik pontosságát;

iii.

a b) pontban említett nemzeti ügynökségek által elkövetett szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, amennyiben a Bizottság arra kényszerül, hogy a nemzeti ügynökségtől bármely pénzösszeget visszaköveteljen, felelősséget kell vállalniuk az esetlegesen be nem hajtott összegekért.

(7)   A 10. cikk (1) bekezdésében említett eljárás részeként a Bizottság a mellékletben említett minden egyes fellépés tekintetében iránymutatásokat állapíthat meg annak érdekében, hogy a programot az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásainak változásaival összhangba hozza.

9. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében említett határidő két hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

10. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   Az e határozat végrehajtásához szükséges, alábbi kérdésekkel kapcsolatos intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghozni:

a)

a program végrehajtására vonatkozó rendelkezések, beleértve az éves munkatervet is;

b)

a program különféle fellépései közötti általános egyensúly;

c)

a finanszírozás tekintetében azok a kritériumok (pl. a fiatal népesség, a GDP és az országok közötti földrajzi távolság), amelyeket a fellépések decentralizált irányítása céljából a biztosított pénzösszegek tagállamok közötti indikatív szétosztásának megállapítására kell alkalmazni;

d)

a melléklet 4.2. pontjában említett megállapodás nyomon követése, beleértve az Európai Ifjúsági Fórum éves munkatervét és éves jelentését is;

e)

a program értékelésére vonatkozó rendelkezések;

f)

az érintett fiatalok programban való részvételének igazolására vonatkozó rendelkezések;

g)

a program fellépéseinek kiigazításaira vonatkozóan a 8. cikk (7) bekezdésében említett rendelkezések.

(2)   Azokat az intézkedéseket, amelyek e határozat végrehajtásához bármi mással kapcsolatban szükségesek, a 9. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk

A program és más közösségi fellépések kiegészítő jellege

(1)   A Bizottság biztosítja a program és a közösségi fellépés más területei – különösen az oktatás, a szakképzés, a kultúra, az állampolgárság, a sport, a nyelvek, a foglalkoztatás, az egészségügy, a kutatás, a vállalkozások és az EU külső fellépései, a társadalmi beilleszkedés, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés elleni küzdelem közötti kiegészítő jelleget.

(2)   A program – amennyiben az céljaival összeegyeztethető – megoszthatja forrásait más közösségi eszközökkel annak érdekében, hogy a program és ezen eszközök közös célkitűzéseit megvalósító fellépéseket hajtson végre.

(3)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják a program azon tevékenységeinek előtérbe helyezését, amelyek hozzájárulnak a közösségi fellépés más területein – például az oktatás, a szakképzés, a kultúra, a sport, a nyelvek, a társadalmi beilleszkedés, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés elleni küzdelem területén – kitűzött célok eléréséhez.

12. cikk

A program, valamint a nemzeti politikák és eszközök kiegészítő jellege

(1)   A részt vevő országok a 4. cikkben említettekhez hasonló nemzeti vagy regionális fellépéseik vonatkozásában európai címke odaítélésére való jogosultságot igényelhetnek a Bizottságtól.

(2)   Valamely részt vevő ország nemzeti forrásokat bocsáthat a program kedvezményezettjeinek rendelkezésére, amelyeket a program szabályai szerint kell kezelni, és ebből a célból felhasználhatja a program decentralizált struktúráit is, amennyiben biztosítja ezek kiegészítő, arányos finanszírozását.

13. cikk

Általános pénzügyi rendelkezések

(1)   E program végrehajtásának költségvetése az 1. cikkben meghatározott időszakra 885 000 000 EUR.

(2)   Az éves előirányzatokat a pénzügyi kereten belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

14. cikk

A kedvezményezettekre vonatkozó pénzügyi rendelkezések

(1)   A program keretében jogi és természetes személyek kaphatnak támogatást.

(2)   A Bizottság a kedvezményezettek jellemzőitől és a fellépések jellegétől függően határozhat úgy, hogy azok mentesülnek a fellépés vagy a munkaprogram végrehajtásához szükséges szakmai alkalmasság és képesítés ellenőrzése alól. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét a pénzügyi támogatás összegével kapcsolatos követelmények meghatározásakor, a kedvezményezettek jellemzőinek, koruknak, a fellépés természetének, valamint a pénzügyi támogatás összegének figyelembevételével.

(3)   A fellépés jellegétől függően a pénzügyi támogatást juttatás vagy ösztöndíj formájában lehet nyújtani. A Bizottság a program keretében végrehajtott fellépésekért vagy projektekért díjakat is odaítélhet. A fellépés jellegétől függően átalányfinanszírozás, és/vagy egységköltség szerinti díjszabás alkalmazása is engedélyezhető.

(4)   A fellépéseknek odaítélt támogatások esetében a megállapodásokat a fellépések odaítélésétől számított két hónapon belül alá kell írni.

(5)   Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (12) 162. cikkében meghatározott, európai szintű tevékenységet folytató szervezetek működéséhez nyújtott, e program keretében odaítélt működési támogatásokat megújításuk esetén nem kell az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 113. cikkének (2) bekezdésével összhangban automatikusan csökkenteni.

(6)   Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően a Bizottság hatósági feladatokat, és különösen költségvetési végrehajtási feladatokat bízhat az e határozat 8. cikkének (2) bekezdésében említett struktúrákra.

(7)   A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke (1) bekezdésének megfelelően az e cikk (6) bekezdésében ismertetett lehetőség valamennyi részt vevő ország struktúráira is vonatkozik.

15. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)   A Bizottság biztosítja a program céljai alapján történő rendszeres nyomon követését. A nyomon követés magában foglalja a (3) bekezdésben említett jelentéseket, valamint az egyedi tevékenységeket is. A Bizottság ezen nyomon követésre vonatkozó konzultációi fiatalok részvételével történnek.

(2)   A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független és külső értékelését.

(3)   A részt vevő országok 2010. június 30-ig a program végrehajtásáról, illetve 2015. június 30-ig a program hatásáról szóló jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

(4)   A Bizottság az alábbiakat nyújtja be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának:

a)

2011. március 31-ig az elért eredményeket és a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásait értékelő időközi jelentés;

b)

2011. december 31-ig a program folytatásáról szóló közlemény;

c)

2016. március 31-ig egy utólagos értékelő jelentés.

16. cikk

Átmeneti rendelkezés

Az 1031/2000/EK és a 790/2004/EK határozat alapján 2006. december 31. előtt megkezdett fellépésekre lezárásukig az említett határozatok vonatkoznak.

A 2013. december 31-ig le nem zárult fellépések irányításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtás kiadásainak fedezése céljából szükség esetén a 2013-at követő költségvetésben is szerepelhetnek előirányzatok. Az 1031/2000/EK határozat 8. cikke alapján létrehozott bizottság helyébe az e határozat 9. cikke alapján létrehozott bizottság lép.

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 18. cikkének megfelelően a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetéséből származó célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatok az 1031/2000/EK és a 790/2004/EK határozat értelmében a program rendelkezésére bocsáthatók.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2006. november 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  HL C 234., 2005.9.22., 46. o.

(2)  HL C 71., 2005.3.22., 34. o.

(3)  Az Európai Parlament 2005. október 25-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2006. július 24-i közös álláspontja (HL C 251. E, 2006.10.17., 20. o.) és az Európai Parlament 2006. október 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  HL L 117., 2000.5.18., 1. o. A legutóbb a 885/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított határozat.

(5)  HL L 138., 2004.4.30., 24. o.

(6)  HL C 180. E, 2003.7.31., 145. o.

(7)  HL C 168., 2002.7.13., 2. o.

(8)  HL C 115., 2003.5.15., 1. o.

(9)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(10)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(11)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(12)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

A program általános és egyedi céljait megvalósító fellépések a fiatalok aktív részvételét elősegítő, kisebb projekteket támogatnak, és egyúttal biztosítják a projektek európai láthatóságát és hatását.

A fiataloknak a program különböző fellépéseiben való részvételükhöz – kivételes esetek kivételével – nem kell különleges tapasztalattal vagy képesítéssel rendelkezniük.

A programot felhasználóbarát módon kell végrehajtani.

A program ösztönzi a fiatalok kezdeményezőkészségét, vállalkozó- és alkotókedvét, megkönnyíti a hátrányosabb helyzetű – többek között a fogyatékkal élő – fiataloknak a programban való részvételét, biztosítja a férfiak és nők közötti egyenlőség elvének tiszteletben tartását a programban való részvétel tekintetében, valamint előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget valamennyi fellépésben.

A fellépésekben való részvétel megfelelő biztosítási fedezet rendelkezésre állása esetén lehetséges, a fiataloknak a programmal kapcsolatos tevékenységek végrehajtása során megvalósuló védelmének biztosítása érdekében.

FELLÉPÉSEK

A fellépések a következő intézkedésekre bonthatók:

1. fellépés – Fiatalok Európáért

E tevékenység célja, hogy a következő intézkedésekkel előmozdítsa a fiatalok aktív polgárságát és egymás iránti kölcsönös megértését:

1.1.   Ifjúsági csereprogramok

Az ifjúsági csereprogramok lehetővé teszik, hogy fiatalok csoportját vagy csoportjait egy másik ország csoportja együttes tevékenységi programokban történő közös részvétel céljából vendégül lássa. A csereprogramok elméletileg a 13 és 25 év közötti fiataloknak szólnak.

E tevékenységek, melyek valamely projekt különféle szereplői közötti nemzeteket átfogó partnerségeken alapulnak, a fiatalok aktív részvételét igénylik, és céljuk, hogy alkalmat adjanak a fiataloknak az eltérő társadalmi és kulturális környezetek felfedezésére és megismerésére, az egymástól való tanulásra, valamint európai polgárságtudatuk erősítésére. A támogatás elsősorban a többoldalú csoportos cseréket részesíti előnyben, de nem zárja ki az ilyen jellegű tevékenységek kétoldalú formáit sem.

A kétoldalú csoportos cserék különösen akkor indokoltak, ha a csoportok először vesznek részt európai tevékenységben, vagy európai szintű tapasztalattal még nem rendelkező, kisebb vagy helyi csoportokról van szó. Különösen üdvözlendők a hátrányosabb helyzetű fiatalok csereprogramjai, a programban való részvételük fokozása érdekében.

Ez az intézkedés támogatja azokat az előkészítő és nyomon követő – különösen a fiatalok nyelvi és interkulturális támogatását célzó – tevékenységeket is, amelyek célja, hogy elősegítsék a fiataloknak a projektekben történő aktív részvételét.

1.2.   Az ifjúsági kezdeményezések támogatása

Ez az intézkedés azokat a projekteket támogatja, amelyekben a fiatalok aktívan és közvetlenül vesznek részt olyan, saját maguk által kidolgozott tevékenységekben, amelyeknek ők maguk a legfontosabb szereplői, annak érdekében, hogy fejlesszék kezdeményezőkészségüket, vállalkozó- és alkotókedvüket. Az intézkedés elméletileg a 18 és 30 év közötti fiataloknak szól, bár bizonyos kezdeményezésekben – amennyiben a megfelelő felügyelet biztosított – már 15 éves kortól részt lehet venni.

Ez az intézkedés a helyi, regionális vagy nemzeti szinten kidolgozott csoportos projekteket, valamint a különböző országok hasonló projektjeinek hálózatba szervezését támogatja annak érdekében, hogy erősítse azok európai jellegét, és fokozza a fiatalok közötti együttműködést és tapasztalatcserét.

A hátrányosabb helyzetű fiatalokra kiemelt figyelmet kell fordítani.

1.3.   A részvételi demokráciához kapcsolódó projektek

Ez az intézkedés a fiataloknak a demokratikus életben való részvételét segíti elő. E projektek és tevékenységek a fiataloknak a helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű közösségük életében való aktív részvételét ösztönzik.

Az intézkedés elméletileg a 13 és 30 év közötti fiataloknak szól.

E tevékenységek vagy projektek olyan nemzetközi partnerségeken alapulnak, amelyek lehetővé teszik a helyi vagy regionális szintű projektekből vagy tevékenységekből származó elképzelések, tapasztalatok és helyes gyakorlat összegyűjtését a fiatalok különböző szintű részvételének javítása céljából. E tevékenységek magukban foglalhatják a fiatalokkal szükségleteikről és kívánságaikról folytatott konzultációs projektek megszervezését is annak érdekében, hogy a demokratikus Európában a fiatalok aktív részvételével kapcsolatban új megközelítési módokat dolgozzanak ki.

2. fellépés – Európai önkéntes szolgálat

Az önkéntes szolgálat célja, hogy fejlessze a fiatalok körében a szolidaritást, elősegítse az aktív polgárságot és a kölcsönös megértést a következő intézkedéseken keresztül:

A fiatal önkéntes a lakóhelyétől eltérő országban a közösség érdekében végzett nonprofit, fizetés nélküli tevékenységben vesz részt. Az európai önkéntes szolgálat nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a lehetséges vagy meglévő fizetett munkahelyekre, és nem tekinthető azok helyettesítésének.

A szolgálat időtartama legalább kettő, de legfeljebb tizenkét hónap. Kellően indokolt esetben, különösen a hátrányosabb helyzetű fiatalok részvételének megkönnyítése érdekében rövidebb időtartam, valamint ifjúsági csoportok részvételét lehetővé tevő önkéntes projektek is engedélyezhetők.

Ez az intézkedés olyan önkéntes projekteket is támogat, amelyek ifjúsági csoportoknak lehetővé teszik, hogy különböző területeken – többek között a kultúra, a sport, a polgári védelem, a környezet és a fejlesztési támogatás területén – közösen vegyenek részt helyi, regionális, nemzeti, európai vagy nemzetközi szintű tevékenységekben.

Az elvégzendő feladatoktól és az önkéntesek elhelyezésétől függően kivételes esetekben bizonyos projektfajták indokolttá tehetik adott ismeretekkel rendelkező jelöltek kiválasztását.

Az intézkedés elméletileg a 18 és 30 év közötti fiataloknak szól, bár bizonyos kezdeményezésekben – amennyiben a megfelelő felügyelet biztosított – már 16 éves kortól részt lehet venni.

Ez az intézkedés részben vagy egészben fedezi az önkéntes költségeit, biztosítását, megélhetési és utazási költségeit, valamint adott esetben a hátrányosabb helyzetű fiatalok kiegészítő támogatását.

Az intézkedés a fiatal önkéntesek képzését és pártfogását szolgáló és a különböző partnerek közötti egyeztető tevékenységeket, valamint a fiatalok által az európai önkéntes szolgálat során szerzett tapasztalatokon alapuló kezdeményezéseket is támogatja.

A tagállamok és a Bizottság biztosítják bizonyos minőségi előírások betartását: az önkéntes munkának nem formális oktatási jelleggel is rendelkeznie kell, amely a fiataloknak a személyes, kultúrák közötti és technikai téren való felkészítését célzó pedagógiai tevékenységek, valamint a folyamatos személyes támogatás révén jön létre. Különösen fontos a projektben érintett különböző szereplők közötti partnerség, valamint a kockázatok megelőzése.

3. fellépés – Fiatalok a világban

E fellépés célja, hogy a nyitottság szellemében elősegítse a népek kölcsönös megértését, miközben az érintett országokban az ifjúsági tevékenységeket támogató, színvonalas rendszerek fejlesztéséhez is hozzájárul. A fellépésben a program partnerországai is részt vehetnek.

3.1.   Az Európai Unióval szomszédos országokkal folytatott együttműködés

Ez az intézkedés azon projekteket támogatja, amelyek a programban részt vevő azon partnerországok részvételével, amelyek mindegyike az EU európai szomszédságpolitikai rendelkezései és az 5. cikk (2) bekezdése szerint szomszédos országnak tekinthető, valamint az Orosz Föderáció részvételével és a nyugat-balkáni országok részvételével – amennyiben azok eleget tesznek az 5. cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott követelményeknek – folynak.

Ez az intézkedés azokat az – elsődlegesen többoldalú, de a kétoldalú formákat sem kizáró – ifjúsági csereprogramokat támogatja, amelyek a részt vevő országok és a szomszédos országok ifjúsági csoportjainak találkozására adnak lehetőséget abból a célból, hogy egy tevékenységi programot közösen valósítsanak meg. Az intézkedés elméletileg a 13 és 25 év közötti fiataloknak szól. E tevékenységekhez, melyek valamely projekt különféle szereplői közötti, nemzeteket átfogó együttműködésen alapulnak, szükség van a felügyeletet ellátó személyek előzetes képzésére és a fiatalok aktív részvételére annak érdekében, hogy a fiatalok felfedezhessék és megismerhessék a különböző társadalmi és kulturális környezeteket. Finanszírozásban részesülhetnek azok a tevékenységek, amelyek a fiatalok projektekben való részvételének fokozását, különösen a nyelvi és interkulturális segítségnyújtást célozzák.

Ameddig a szomszédos országokban létrejönnek a megfelelő nemzeti irányítási struktúrák, az ezen országok helyi, regionális és nemzeti szintű, egyéni vagy csoportos kezdeményezései akkor részesülhetnek támogatásban, ha a programban részt vevő országok hasonló kezdeményezéseihez kapcsolódóan hajtják végre azokat. Olyan tevékenységekről van szó, amelyeket a fiatalok saját maguk dolgoztak ki, és amelyeknek ők a legfontosabb szereplői. Az intézkedés elméletileg a 18 és 30 év közötti fiataloknak szól, bár bizonyos kezdeményezésekben – amennyiben a megfelelő felügyelet biztosított – már 16 éves kortól részt lehet venni.

Ez az intézkedés azokat a tevékenységeket támogatja, amelyek célja, hogy az ifjúságpolitika területén működő nem kormányzati szervezetek képességét fokozzák, és azok hálózatait kiépítsék, elismerve e szervezetek lehetséges jelentős szerepét a szomszédos országok civil társadalmának fejlődésében. Az intézkedés része a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók képzése, valamint közöttük a tapasztalatok, a szakértelem és a helyes gyakorlatok kicserélése. Ez az intézkedés a hosszú távú és színvonalas projektek és partnerségek létrejöttéhez vezető tevékenységeket támogatja.

Ez az intézkedés az újítást és a minőséget ösztönző olyan projekteket is támogat, amelyek célja az ifjúságpolitika területén újító jellegű megközelítések bevezetése, végrehajtása, illetve elősegítése.

Pénzügyi támogatást kaphatnak a fiatalok és a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók tájékoztatását célzó tevékenységek is.

Ez az intézkedés az ifjúságpolitika területén a szomszédos országokkal való együttműködést elősegítő tevékenységeket is támogat, pl. az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködésnek, valamint az elképzelések és a helyes gyakorlatok kicserélésének elősegítését, valamint az érintett országokban az ifjúságpolitika területén támogatott projektek és tevékenységek eredményeinek felhasználását és terjesztését.

3.2.   A többi országgal folytatott együttműködés

Ez az intézkedés az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködési tevékenységeket, különösen a helyes gyakorlatnak a többi partnerországgal történő kicserélését támogatja.

Az intézkedés ösztönzi a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók csereprogramjait és képzését, valamint az ifjúsági szervezetek közötti partnerségek és hálózatok kiépítését.

Az ezen országok és a programban részt vevő országok közötti többoldalú és kétoldalú ifjúsági csereprogramokat témakörök szerint lehet végrehajtani.

Támogatásban azok a tevékenységek részesülnek, amelyek ösztönzőleg hatnak hasonló tevékenységek beindítására.

Az iparosodott országokkal folytatott együttműködéssel összefüggésben ez az intézkedés csak a projektek európai kedvezményezettjeinek nyújt finanszírozást.

4. fellépés – Ifjúsági támogatási rendszerek

E tevékenység célja a fiatalokat támogató struktúrák minőségi javítása, a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók munkájának támogatása, a program minőségi fejlesztése, valamint az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató szervek támogatásával a fiatalok európai szintű polgári szerepvállalásának elősegítése.

4.1.   Az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató szervek támogatása

Ez az intézkedés az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató nem kormányzati szervezetek működését támogatja, amelyek általános európai érdekű célt tűztek ki maguk elé. Tevékenységüknek hozzá kell járulnia a fiataloknak a közösség életében és a társadalomban való részvételéhez, valamint a tágan értelmezett ifjúságpolitika terén az európai együttműködési tevékenységek fejlesztéséhez és végrehajtásához.

legalább egy éve megalakult,

nonprofit tevékenységet folytat,

az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamelyik részt vevő országban, illetve a meghatározott kelet-európai államok (pl. Belarusz, Moldova, az Orosz Föderáció, Ukrajna) egyikében rendelkezik székhellyel,

tevékenységeit egyedül vagy más társulásokkal összehangolva európai szinten folytatja, szervezete és tevékenysége pedig legalább nyolc részt vevő országra terjed ki; a szerv a fiatalok érdekében tevékenykedő szervezetek európai képviseleti hálózata is lehet,

tevékenysége összhangban áll az ifjúságpolitika terén folytatott közösségi tevékenység alapelveivel,

csak a fiatalok érdekében tevékenykedő szerv vagy sokrétűbb és csak részben a fiatalokra irányuló tevékenységeket folytató szerv,

a szerv bevonja a fiatalokat az érdekükben végzett tevékenységek irányításába.

A kedvezményezetteket pályázati felhívás útján választják ki. A kiválasztott szervekkel többéves partnerségi keretmegállapodásokat lehet kötni. A keretmegállapodások ugyanakkor nem zárják ki, hogy további kedvezményezettek részére éves pályázati felhívásokat írjanak ki.

a fiatalok nézeteinek és érdekeinek – a maguk sokszínűségében történő – európai szintű képviselete,

ifjúsági csereprogramok és önkéntes szolgálatok,

informális tanulás és önképzés, valamint ifjúsági tevékenységi programok,

az interkulturális tanulás és megértés elősegítése,

európai kérdések, valamint az EU politikáihoz és az ifjúságpolitikához kapcsolódó kérdések megvitatása,

a közösségi fellépéssel kapcsolatos információk terjesztése,

a fiatalok részvételét és kezdeményezéseit ösztönző fellépések.

Ezen intézkedés keretében a működési támogatás meghatározásakor csak azokat a működési költségeket kell figyelembe venni, amelyek a kiválasztott szerv szokásos tevékenységeinek megfelelő végrehajtásához szükségesek, különösen a személyzet költségeit, az általános költségeket (bérleti és ingatlanköltségek, berendezések, irodaszerek, távközlési díjak és postaköltségek stb.), a belső értekezletek költségeit, valamint a kiadványok költségeit, a tájékoztatással és a terjesztéssel járó kiadásokat.

A támogatás odaítélésekor tiszteletben kell tartani a szerv azon jogát, hogy tagjait saját maga választhassa ki, és tevékenységét saját maga határozza meg részletesen.

Az érintett szervek költségvetésének legalább 20 %-át nem közösségi forrásokból kell finanszírozni.

4.2.   Az Európai Ifjúsági Fórum támogatása

a Fórum függetlensége tagjainak kiválasztásakor, biztosítva a különféle típusú ifjúsági szervezetek minél szélesebb körű képviseletét,

a Fórum önállósága tevékenységeinek részletes meghatározásakor,

a tagsággal nem rendelkező ifjúsági szervezetek és a szervezetekbe nem tartozó fiatalok minél szélesebb körű bevonása a Fórum tevékenységeibe,

a Fórum aktív hozzájárulása a fiatalokat érintő európai szintű politikai folyamatokhoz, különösen azáltal, hogy választ ad az európai intézmények kérdéseire, amikor azok a civil társadalommal konzultálnak, és elmagyarázza tagjainak az intézmények által képviselt álláspontokat.

A Fórum támogatható kiadásai a működési költségeket és a tevékenységek végrehajtásához szükséges kiadásokat foglalják magukban. A Fórum folytonosságát biztosítandó, az Európai Ifjúsági Fórum számára a programokhoz odaítélt éves források összege legalább 2 millió EUR.

A Fórumnak a támogatás a megfelelő munkaprogram és költségvetés benyújtását követően ítélhető oda. A támogatásokat évenként vagy megújítható alapon a Bizottsággal kötött partnerségi keretmegállapodásnak megfelelően lehet odaítélni.

A Fórum költségvetésének legalább 20 %-át nem közösségi forrásokból kell finanszírozni.

az ifjúsági szervezetek képviselete az EU-ban,

a Fórum tagjai által az EU előtt képviselt álláspontok összehangolása,

az ifjúsággal kapcsolatos információk továbbítása az európai intézményekhez,

az EU információinak továbbítása a nemzeti ifjúsági tanácsokhoz és a nem kormányzati szervezetekhez,

a fiatalok demokratikus életben való részvételének elősegítése és előkészítése,

az ifjúságpolitika területén az EU szintjén meghatározott új együttműködési kerethez nyújtott hozzájárulás,

az ifjúságpolitikák, az ifjúsági munka, az oktatási lehetőségek fejlesztéséhez és a fiatalokkal kapcsolatos információk terjesztéséhez, valamint a fiatalok Európán belüli képviseleti szervezeteinek kialakításához nyújtott hozzájárulás,

az Európa és a világ más részeinek ifjúságával kapcsolatos kérdések, valamint az EU által a fiatalok érdekében folytatott fellépések megvitatása és átgondolása.

4.3.   A fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók képzése és hálózatának kiépítése

Ez az intézkedés az e téren a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók – különösen a projektvezetők, az ifjúsági tanácsadók és a projektek felügyelői – képzését támogatja. Az intézkedés támogatást nyújt a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók tapasztalatainak, szakértelmének és helyes gyakorlatainak cseréjéhez, valamint azokhoz a tevékenységekhez, amelyek hosszú távú és színvonalas projektek, partnerségek és hálózatok kialakításához vezethetnek. Ez tartalmazhat például ún. munkamegfigyelő gyakornoki (job shadowing) lehetőségeket.

Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a tevékenységekre, amelyek azon fiatalok részvételét segítik elő, akik a közösségi programokban való részvételt a legnehezebbnek találják.

4.4.   Az újítást és a minőséget ösztönző projektek

Ez az intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek célja az ifjúságpolitika területén újító jellegű megközelítések bevezetése, végrehajtása, illetve elősegítése. Ezek az újító jellegű megközelítési módok az ifjúságpolitika területén az európai együttműködés keretének fejlődésével összefüggő tartalomra és célkitűzésekre, a különféle hátterű partnerek részvételére vagy az információk terjesztésére vonatkozhatnak.

4.5.   A fiatalok és a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók tájékoztatását célzó tevékenységek

Ez az intézkedés a fiatalok tájékoztatását és a velük való kommunikációt támogatja azáltal, hogy elősegíti hozzáférésüket a vonatkozó információkhoz és a kommunikációs szolgáltatásokhoz annak érdekében, hogy fokozza a közösség életében való részvételüket, és mint aktív és felelős polgároknak, megkönnyítse képességeik kibontakoztatását. E célból támogatásban részesülnek azok az európai és nemzeti szintű tevékenységek, amelyek javítják a fiatalok információkhoz és kommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférését, elősegítik a minőségi tájékoztatást, és a fiatalokat nagyobb részvételre ösztönzik az információk előkészítésében és terjesztésében.

Ez az intézkedés például azon európai, nemzeti, regionális és helyi portálok fejlesztéséhez járul hozzá, amelyek különféle – elsősorban a fiatalok körében leggyakrabban használt – információs csatornákon keresztül segítik a kifejezetten a fiataloknak szóló információk terjesztését. E tevékenység olyan intézkedésekhez is támogatást nyújthat, amelyek elősegítik, hogy a fiatalok aktívan részt vegyenek az érthető, felhasználóbarát és célirányos tájékoztató anyagok és tanácsok előkészítésében és terjesztésében, javítva ezáltal az információk minőségét, és biztosítva, hogy azokhoz valamennyi fiatal hozzáférhessen. Valamennyi kiadványnak tiszteletben kell tartania az egyenlőséget és a sokszínűséget.

4.6.   Partnerségek

Ez az intézkedés lehetőséget ad a regionális vagy helyi szervekkel kialakított partnerségek finanszírozására azzal a céllal, hogy hosszabb távon a program különféle intézkedéseit ötvöző projektek jöhessenek létre. A finanszírozás a projektekre és a koordinációs tevékenységekre összpontosul.

4.7.   A program struktúráinak nyújtott támogatás

Ez az intézkedés a 8. cikk (2) bekezdésében említett struktúrákat, különösen a nemzeti ügynökségeket finanszírozza. Ez az intézkedés ugyancsak lehetővé teszi olyan hasonló szervek finanszírozását, mint a nemzeti koordinátorok, a forrásközpontok, az EURODESK hálózat, az euro-mediterrán ifjúsági platform és az ifjú európai önkéntesek társulásai, amelyek az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése értelmében nemzeti szinten végrehajtó szervként járnak el.

4.8.   A program értékének növelése

A Bizottság a program végrehajtásának megkönnyítése érdekében szemináriumokat, szakmai konferenciákat vagy találkozókat szervezhet, továbbá megfelelő tájékoztatási, közzétételi és terjesztési tevékenységeket folytathat, valamint ellenőrizheti és értékelheti a programot. Az ilyen tevékenységeket támogatások vagy közbeszerzési eljárások útján lehet finanszírozni, vagy azokat közvetlenül a Bizottság szervezheti és finanszírozhatja.

5. fellépés – Az európai ifjúságpolitikai együttműködéshez nyújtott támogatás

E tevékenység célja, hogy elősegítse az európai ifjúságpolitikai együttműködést.

5.1.   A fiatalok és az ifjúságpolitika felelőseinek találkozói

Ez az intézkedés a fiatalok és a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók, valamint az ifjúságpolitika felelősei közötti együttműködést, szemináriumokat és szervezett párbeszédet támogatja. E tevékenységek közé tartozik különösen az ifjúságpolitika területén folytatott együttműködésnek, az elképzelések és a jó gyakorlatok cseréjének és az EU elnökségei által szervezett konferenciáknak a támogatása, valamint a projektek és a Közösség ifjúságpolitikai tevékenységeinek eredményeit kiaknázó és terjesztő más intézkedések.

Ezen intézkedés hatálya alá tartozik az Európai Ifjúsági Hét, amely magában foglalhat a tagállamokban és európai szinten zajló, az Európai intézményekben folyó munkával kapcsolatos eseményeket, az európai döntéshozók és a fiatalok közötti párbeszédet, valamint a program által támogatott magas szintű projektek megismertetését.

Ez az intézkedés különösen az ifjúságpolitika területén megvalósuló koordináció nyílt módszere és az európai ifjúsági paktum keretében kitűzött célokat, valamint a nemzeti és nemzetközi önkéntes ifjúsági tevékenységek együttműködését támogathatja.

5.2.   Az ifjúságpolitika jobb megértését és megismerését célzó tevékenységek támogatása

Ez az intézkedés olyan egyedi projekteket támogat, amelyek lehetővé teszik a koordináció nyílt módszerének keretében meghatározott ifjúságpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó meglévő ismeretek meghatározását, valamint olyan projekteket, amelyek ezeket az ismereteket kiegészítik, naprakésszé és könnyebben hozzáférhetővé teszik.

Ez az intézkedés továbbá olyan módszerek kidolgozásának a támogatását célozza, amelyek lehetővé teszik a tanulmányok eredményeinek elemzését és összevetését, valamint biztosítják azok minőségét.

A program az ifjúságpolitika területén működő különféle szereplők hálózatának kiépítését is támogathatja.

5.3.   A nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés

E tevékenység támogathatja az Európai Uniónak az ifjúságpolitika területén tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel – így az Európa Tanáccsal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével vagy annak szakosodott intézményeivel – való együttműködését.

TÁJÉKOZTATÁS

A jó gyakorlat példái és projektmodellek bemutatása céljából az európai szintű, ifjúsági tevékenységekkel kapcsolatos elképzelésekre vonatkozó adatokat tartalmazó adatbázist kell létrehozni.

A Bizottság rendelkezésre bocsát egy, a program célkitűzéseit, szabályait és eljárásait taglaló, különösen a juttatások elfogadásakor érvényes törvényi jogokat és kötelezettségeket magyarázó útmutatót.

A PROGRAM IRÁNYÍTÁSA

Támogatási minimum

A 13. cikkre is figyelemmel, az egyes fellépésekre felosztandó támogatási összeg minimuma az ott meghatározott pénzügyi keretösszeg viszonylatában a következő:

1. fellépés: Fiatalok Európáért 30 %

2. fellépés: Európai önkéntes szolgálat 23 %

3. fellépés: Fiatalok a világban 6 %

4. fellépés: Ifjúsági támogatási rendszerek 15 %

5. fellépés: Az európai ifjúságpolitikai együttműködéshez nyújtott támogatás 4 %

A program költségvetése azokat a kiadásokat is fedezheti, amelyek a program irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükségesek, az előkészítést, a felügyeletet, a nyomon követést, az ellenőrzést és az értékelést célzó tevékenységekhez kapcsolódnak, különösen a tanulmányok készítéséhez, megbeszélésekhez, tájékoztatási és közzétételi tevékenységekhez, az információcserét szolgáló informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, valamint minden más, a Bizottság által a program irányításához megítélt, igazgatási és technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadást.

ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

A 14. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kiválasztott projektek számára szúrópróbaszerű ellenőrzési rendszert vezettek be.

A támogatás kedvezményezettje az utolsó kifizetést követő öt éven keresztül megőrzi valamennyi kiadást igazoló bizonylatot a Bizottság részére. A támogatás kedvezményezettje biztosítja, hogy a partnerei vagy tagjai birtokában lévő bizonylatok szükség esetén a Bizottság rendelkezésére álljanak.

A Bizottság, közvetlenül saját személyzete vagy bármely más, általa kiválasztott minősített szerv révén ellenőrizheti a támogatás felhasználását. Ilyen ellenőrzésekre a szerződés időtartama alatt, illetve a támogatás egyenlegének kifizetését követő ötéves időszakban kerülhet sor. Az ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság adott esetben visszakövetelheti a kifizetett összegeket.

A Bizottság személyzete, valamint a Bizottság által felhatalmazott külső személyek számára biztosítani kell azt, hogy a kedvezményezett helyiségeibe belépjenek, és az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz – beleértve az elektronikus formában létező információkat is – hozzáférjenek.

A Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – különösen a hozzáférés vonatkozásában – ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a Bizottság.

A Bizottságnak a 10. cikk alapján hozott határozatai, a nemzeti ügynökségekkel kötött szerződések, a részt vevő harmadik országokkal kötött megállapodások, valamint az azokból fakadó szerződések és megállapodások előirányozzák különösen a Bizottság vagy meghatalmazott képviselője, az OLAF és a Számvevőszék által végzett – adott esetben helyszíni – vizsgálatot és pénzügyi ellenőrzést. A nemzeti ügynökségek, valamint, amennyiben szükséges, a támogatások kedvezményezettjei is ellenőrizhetők.

A Bizottság az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (1) összhangban is végezhet helyszíni vizsgálatokat.

Az e határozatban említett közösségi fellépések esetében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) 1. cikkének (2) bekezdésében említett „szabálytalanság” a közösségi jog valamely rendelkezésének valamely fél általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, illetve valamely szerződéses kötelezettség be nem tartása, amelynek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések indokolatlan kiadás miatt kárt szenvednek vagy szenvednének.


(1)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(2)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.


Top