32002R2012

A Tanács 2012/2002/EK rendelete

(2002. november 11.)

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 159. cikke harmadik bekezdésére és 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

tekintettel a Régiók Bizottságának állásfoglalására [4],

mivel:

(1) Jelentős katasztrófa esetén a Közösségnek szolidárisnak kell lennie az érintett régiók lakosságával úgy, hogy a katasztrófa által sújtott régiókban pénzügyi támogatás biztosításával hozzájárul a megszokott életkörülményekhez való mielőbbi visszatéréshez. A támogatást főként természeti katasztrófák esetén kell nyújtani.

(2) A gazdasági és szociális kohézió meglévő eszközei alkalmasak a kockázatok megelőzésével kapcsolatos intézkedések fedezésére és a megrongálódott infrastruktúra helyreállítására. Ugyanakkor rendelkezéseket kell hozni egy további eszközről is, amely különbözik az eddigi közösségi eszközöktől, és lehetővé teszi a Közösség számára, hogy gyorsan és hatékonyan léphessen fel annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban segítséget tudjon nyújtani a vészhelyzeti szolgálatok mozgósításához, hogy azok biztosítani tudják az emberek azonnali szükségleteit, továbbá hogy hozzájáruljon a megrongálódott, kulcsfontosságú infrastruktúra rövid távon történő helyreállításához annak érdekében, hogy újraindulhasson a katasztrófa által sújtott régiók gazdasági tevékenysége.

(3) Az Európai Uniónak a csatlakozásról jelenleg tárgyaló államokkal szemben is szolidaritást kell mutatnia. E rendelet hatályának ezen államokra történő kiterjesztése maga után vonja a Szerződés 308. cikkének az alkalmazását.

(4) A közösségi támogatásnak az érintett állam által tett erőfeszítéseket kell kiegészítenie, és annak a közkiadásnak egy részét kell fedeznie, amely a jelentős katasztrófa által okozott kár rendezésére irányul.

(5) A szubszidiaritás elvével összhangban, az ezen eszköz alapján nyújtott támogatás az életkörülményekre, a természetes környezetre vagy a gazdaságra nézve komoly következményekkel járó jelentős katasztrófákra korlátozódik.

(6) E rendelet alkalmazásában "jelentős katasztrófa" bármely, legalább egy érintett államban bekövetkező olyan katasztrófa, amely pénzügyileg, illetve a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékos arányában kifejezhető nagymértékű kárt okoz. A beavatkozás olyan esetekben történő engedélyezése érdekében, amikor a katasztrófa nagymértékű ugyan, de nem éri el a szükséges legkisebb szintet, kivételes esetben akkor nyújtható támogatás, ha egy jogosult szomszédos országot is ugyanaz a katasztrófa ért, vagy ha egy meghatározott régió polgárainak nagyobb részét éri olyan katasztrófa, amely az életkörülményekre nézve komoly és hosszan tartó következményekkel jár.

(7) A Közösség fellépése nem mentesíti azokat a harmadik feleket a felelősségük alól, akik, a "szennyező fizet" elv alapján, az általuk okozott károkért elsősorban felelősek, és nem akadályozza sem tagállami, sem pedig közösségi szinten a megelőző intézkedéseket.

(8) Ezen eszköznek elsősorban azt kell lehetővé tennie, hogy gyorsan dönthessenek a pénzügyi források ráfordításáról, illetve azok minél gyorsabb mobilizálásáról. Az igazgatási eljárásokat megfelelően át kell alakítani, és a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. Ebből a célból az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2002. november 7-én megkötötte az Európai Unió Szolidaritási Alapjának finanszírozásáról szóló intézményközi megállapodást, amely kiegészíti a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodást.

(9) Kívánatos lenne, hogy a kedvezményezett állam, a saját alkotmányos, intézményi, jogi és pénzügyi rendelkezéseivel összhangban bevonja a regionális és helyi hatóságokat a végrehajtási megállapodások létrehozásába és alkalmazásába, azzal, hogy minden esetben a kedvezményezett állam marad a felelős a támogatás végrehajtásáért és a közösségi pénzből támogatott műveletek irányításáért és ellenőrzéséért.

(10) Az ezen eszköz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a helyzet sürgősségéhez kell igazítani.

(11) Az ezen eszközzel támogatott tevékenység azonos céllal nem részesülhet támogatásban a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendelet [5], a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet [6], az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet [7], a Magyar Köztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak nyújtott gazdasági támogatásról szóló, 1989. december 18-i 3906/89/EGK tanácsi rendelet [8], az előcsatlakozási strukturális politikák eszközének létrehozásáról szóló, 1999. június 21-i 1267/1999/EK tanácsi rendelet [9], a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az előcsatlakozási időszakban történő közösségi támogatásáról szóló, 1999. június 21-i 1268/1999/EK tanácsi rendelet [10], a Phare-program keretében megvalósuló, határokon átnyúló együttműködési program végrehajtásáról szóló, 1998. december 18-i 2760/98/EK bizottsági rendelet [11], az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról és a 3906/89/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. június 21-i 1266/1999/EK tanácsi rendelet [12], a Ciprusi Köztársaság és a Máltai Köztársaság előcsatlakozási stratégiáinak keretében indított műveletek végrehajtásáról szóló, 2000. március 13-i 555/2000/EK tanácsi rendelet [13] vagy a közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló, 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelet [14] alapján; az egyedi károk megtérítésére vonatkozó közösségi vagy nemzetközi eszközök alapján helyreállított károk ugyanezen célból nem részesülhetnek támogatásban ezen eszköz alapján.

(12) A Közösség pénzügyi támogatásának végrehajtásában és a források felhasználásának megfelelő ellenőrzésében a legnagyobb mértékű átláthatóság szükséges.

(13) Körültekintő pénzügyi vezetés szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a Közösség akkor is tudjon reagálni, ha ugyanazon évben több jelentős katasztrófa történik.

(14) Kivételes esetekben és attól függően, hogy a katasztrófa bekövetkezésének évében ezen eszköz alapján rendelkezésre áll-e pénzügyi forrás, kiegészítő támogatásról kell rendelkezni ezen eszközből a következő évi alap terhére.

(15) A megítélt pénzügyi támogatás felhasználására határidőt kell megállapítani, és rendelkezni kell arról, hogy a kedvezményezett állam a kapott támogatás felhasználását igazolja. Vissza kell fizetni a kapott támogatás azon részét, amelyet utólag harmadik felek megtérítenek, vagy amely meghaladja a károk végső értékét.

(16) Tekintettel a kivételes körülményekre, azon országok, amelyeket 2002 nyarától kezdődően katasztrófa sújtott, ezen eszköz alapján támogatásra jogosultak.

(17) Annak érdekében, hogy az utóbbi idők árvizei által sújtott országok számára gyors segítséget lehessen nyújtani, nagyon sürgős ennek az eszköznek az elfogadása; ezért szükséges kivételt biztosítani az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösségeket létrehozó szerződésekhez mellékelt, az Európai Unión belül a nemzeti parlamentek szerepéről szóló jegyzőkönyv I. részének 3. pontjában említett, a nemzeti parlamentek számára biztosított hathetes megfontolási idő alól,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ezennel létrejön az Európai Unió Szolidaritási Alapja (a továbbiakban: "alap") annak érdekében, hogy az e rendeletben foglaltaknak megfelelően a Közösség gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni.

2. cikk

(1) Egy tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország kérelmére (a továbbiakban: "kedvezményezett állam") az alapból elsősorban akkor nyújtható támogatás, ha az adott állam területén egy vagy több régiót, illetve egy vagy több országot érintő, az életkörülményekre, a természetes környezetre vagy a gazdaságra nézve komoly következményekkel járó jelentős természeti katasztrófa következik be.

(2) E rendelet alkalmazásában "jelentős katasztrófa" bármely olyan katasztrófa, amelynek eredményeként legalább egy érintett államban a kár becsült nagysága 2002. évi árakon számolva meghaladja a 3 millió eurót, illetve több, mint az állam bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 %-a.

Kivételes esetben az a szomszédos tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország is részesülhet az alapból származó támogatásban, amelyet ugyanaz a katasztrófa sújt.

Ugyanakkor kivételes körülmények között, még ha az első albekezdésben foglalt mennyiségi feltételek nem is teljesülnek, egy régió akkor is részesülhet az alapból származó támogatásban, ha a régiót rendkívüli, elsősorban természeti, a lakossága nagyobb részére ható, a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következményekkel járó katasztrófa éri. Az ezen albekezdés alapján nyújtott éves összes támogatás mértéke nem lehet több, mint az alap rendelkezésére álló éves összeg 7,5 %-a. Különös figyelmet kapnak a távoli vagy az elszigetelt régiók mint a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében meghatározott legkülső és szigeti régiók. A Bizottság az ezen albekezdés alapján hozzá benyújtott bármely kérelmet a legszigorúbban vizsgálja meg.

3. cikk

(1) Az alapból támogatás formájában biztosítják a segítséget. Minden egyes, katasztrófaként elfogadott esemény esetén egyszeri támogatás juttatható a kedvezményezett állam javára.

(2) Az alap célja, hogy kiegészítse az érintett államok által tett erőfeszítéseket, és fedezze közkiadásaik egy részét annak érdekében, hogy segítse a kedvezményezett államot a katasztrófa típusától függő, alábbi szükségintézkedések megtételében:

a) az infrastruktúra, valamint az energia, ivóvíz és szennyvíz, távközlés, közlekedés, egészségügy és oktatás területén tevékenykedő létesítmények működésének azonnali helyreállítása;

b) átmeneti szállás biztosítása és a mentőszolgálatok támogatása az érintett lakosság azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében;

c) a megelőző infrastruktúra azonnali biztosítása, valamint intézkedések a kulturális örökség azonnali megóvása érdekében;

d) a katasztrófa által sújtott területek azonnali megtisztítása, beleértve a természeti övezeteket is.

(3) Az alapból történő kifizetésekből elméletileg csak a nem biztosítható károk enyhítésére szolgáló intézkedések finanszírozhatók, és a kifizetést vissza kell téríteni, ha a kár helyreállításának költségét később harmadik fél a 8. cikknek megfelelően megtéríti.

4. cikk

(1) A katasztrófa által okozott első kár bekövetkezését követően az állam a lehető leggyorsabban, de legfeljebb 10 héten belül a Bizottsághoz benyújthatja az alapból történő támogatás iránti kérelmét, többek között az alábbi tényekre vonatkozó összes meglévő információ megadásával:

a) a katasztrófa által okozott teljes kár, valamint annak hatása az érintett lakosságra és gazdaságra;

b) a 3. cikkben említett intézkedések várható költsége;

c) közösségi támogatás bármely egyéb formái;

d) nemzeti vagy nemzetközi támogatás bármely egyéb formái, beleértve az állami vagy magán biztosítási fedezetet, amely hozzájárulhat a kár helyreállításának költségeihez.

(2) Ezen információk, illetve az érintett állam által nyújtott bármely pontosítás alapján a Bizottság elbírálja, hogy teljesültek-e az alapból történő kifizetés feltételei, és a rendelkezésre álló pénzügyi források keretei között, a lehető leggyorsabban meghatározza a lehetséges támogatás javasolt mértékét. Az éves összeg legalább egynegyedének minden év október 1-jén rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében.

A Bizottság biztosítja az államok által előterjesztett kérelmek méltányos elbírálását.

(3) Az előirányzatok megfelelő jóváhagyása céljából a Bizottság a szükséges javaslatokat benyújtja a költségvetési hatóságnak. Ezen előterjesztések tartalmazzák az (1) bekezdésben említett valamennyi rendelkezésre álló információt, valamint a Bizottság birtokában lévő, a 2. cikkben szereplő feltételek teljesítésének bizonyítására és a javasolt mennyiségek igazolására szolgáló összes további vonatkozó információt.

(4) Amint az előirányzatokat a költségvetési hatóság hozzáférhetővé teszi, a Bizottság határoz a támogatásról, és az 5. cikkben említett megállapodás aláírását követően azonnal, egy összegben kifizeti a támogatást a kedvezményezett állam számára.

(5) A kifizetendő összegre való jogosultság az (1) bekezdésben említett időpontban kezdődik.

5. cikk

(1) A kedvezményezett állam és a Közösség alkotmányos, intézményi, jogi és pénzügyi rendelkezéseivel összhangban, a Közösség és a kedvezményezett tagállam megállapodást köt a támogatásról szóló határozat végrehajtásáról. Ez a megállapodás különösképpen rögzíti az alap által finanszírozott intézkedések típusát és helyét.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok által e rendelet alapján vállalt kötelezettségeket, a vonatkozó megállapodások és okmányok keretein belül, az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató államok is vállalják.

(3) Az egyes intézkedések kiválasztásáért és a támogatás megállapodás szerinti végrehajtásáért a kedvezményezett állam felel, az e rendeletben foglalt feltételekkel, a támogatásról szóló határozattal és a megállapodással összhangban. A kedvezményezett állam ezt a felelősséget a Bizottság – az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó – felelősségének sérelme nélkül, valamint a pénzügyi rendelet megosztott vagy decentralizált irányításra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban viseli.

6. cikk

(1) A kedvezményezett állam felelős az alap 3. cikkben említett intézkedésekhez való hozzájárulásának egyrészt az Európai Beruházási Bank (EBB) által, másrészt pedig az egyéb közösségi pénzügyi eszközök által nyújtott támogatással történő összehangolásáért.

(2) Az e rendelet alapján támogatott intézkedések nem kaphatnak támogatást az 1164/94/EK, 1260/1999/EK, 1257/1999/EK, 1267/1999/EK, 1268/1999/EK, 3906/89/EK, 2760/98/EK, 555/2000/EK és 2236/95/EK rendelet által szabályozott alapokból és eszközökből, és meg kell felelniük az 1266/1999/EK rendelet előírásainak. E rendelkezés betartását a kedvezményezett tagállam biztosítja.

(3) A károk megtérítésére vonatkozó közösségi vagy nemzetközi eszközök alapján helyreállított károk ugyanezen célból nem részesülhetnek az alapból származó támogatásban.

7. cikk

Az alap által finanszírozott intézkedések összhangban vannak a Szerződéssel, illetve az az alapján elfogadott jogi aktusokkal, a közösségi politikákkal és intézkedésekkel, valamint az előcsatlakozási támogatásokra vonatkozó okmányokkal.

8. cikk

(1) A támogatást attól az időponttól számított egy éven belül lehet felhasználni, amikor a Bizottság a támogatást kifizette. A határidő letelte után a támogatás felhasználatlanul maradt részét, összhangban az e rendeletben foglaltakkal, a Bizottság visszatérítteti a kedvezményezett állammal.

A kedvezményezett államoknak mindent meg kell tenniük, hogy harmadik felektől térítést kapjanak.

(2) A támogatás kifizetésétől számított egyéves időtartam lejártát követő hat hónapon belül a kedvezményezett állam a támogatás pénzügyi végrehajtásáról jelentést készít, amelyben nyilatkozik a kiadások indokáról, és megjelöli a vonatkozó intézkedésekre kapott egyéb támogatások forrásait, beleértve a biztosítási megállapodásokat és a harmadik felektől kapott térítést. A jelentés részletezi a kár mértékének csökkentése és, lehetőség szerint, a hasonló katasztrófák ismételt előfordulásának elkerülése érdekében a tagállam által bevezetett vagy javasolt megelőző intézkedéseket.

Ezen eljárás befejeztével a Bizottság megszünteti az alapból történő támogatást.

(3) Ha a kár helyreállításának költségeit utólag egy harmadik fél megtéríti, akkor a kedvezményezett államtól a Bizottság a támogatás ezzel megegyező összegének visszafizetését követeli.

9. cikk

A támogatás iránti kérelemben és az alapból származó támogatás nyújtásáról szóló határozatokban, valamint a jelentésekben és minden más kapcsolódó okiratban az összegeket euróban kell kifejezni.

10. cikk

(1) Kivételes esetekben és amennyiben a katasztrófa bekövetkezésének évében az alapban rendelkezésre álló meglévő pénzügyi forrás nem elegendő a költségvetési hatóság által szükségesnek ítélt támogatási összeg fedezésére, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözet a következő évi alapból kerüljön finanszírozásra. Az alap – a katasztrófa bekövetkezésének évében és az azt követő évben rendelkezésre álló – éves költségvetésének plafonösszegét minden körülmények között tiszteletben kell tartani.

(2) Ha a felmerült károk becslése, új elemek szerint, lényegesen alacsonyabb, akkor a Bizottság a kedvezményezett államtól a támogatás megfelelő részének visszafizetését követeli.

11. cikk

A finanszírozásról szóló határozatok, valamint az ezekből következő megállapodások és szerződések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Bizottság az Európai Csalás Elleni Hivatalon (OLAF) keresztül ellenőrzést végezzen, valamint, hogy a Bizottság és a Számvevőszék, a megfelelő eljárásokkal összhangban, helyszíni ellenőrzést tartson.

12. cikk

A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács számára július 1-jéig jelentést készít az alap előző évi tevékenységéről. E jelentés különösen a 3., 4. és 8. cikkre vonatkozó információkat tartalmazza.

13. cikk

A 4. cikk (1) bekezdésében foglalt határidőtől eltérően, azon tagállamok, valamint az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató azon államok, amelyeket a 2. cikkben meghatározott katasztrófa ért, 2002. augusztus 1-jétől kezdődően, az e rendelet hatálybalépését követő két hónapon belül támogatást kérhetnek az alapból.

14. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján legkésőbb 2006. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

15. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2002. november 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. Mikkelsen

[1] A Bizottság 2002. szeptember 20-i javaslata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[2] 2002. október 10-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] 2002. október 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] 2002. október 10-i állásfoglalás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[5] HL L 130., 1994.5.25., 1. o. A legutóbb az 1265/1999/EK rendelettel (HL L 161., 1999.6.26., 62. o.) módosított rendelet.

[6] HL L 161., 1999.6.26., 80. o. A legutóbb az 1447/2001/EK rendelettel (HL L 198., 2001.7.21., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

[8] HL L 375., 1989.12.23., 11. o. A legutóbb a 2500/2001/EK rendelettel (HL L 342., 2001.12.27., 1. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 161., 1999.6.26., 73. o. A legutóbb a 2500/2001/EK rendelettel (HL L 342., 2001.12.27., 1. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 161., 1999.6.26., 87. o. A legutóbb a 2500/2001/EK rendelettel (HL L 342., 2001.12.27., 1. o.) módosított rendelet.

[11] HL L 345., 1998.12.19., 49. o. A legutóbb az 1596/2002/EK rendelettel (HL L 240., 2002.9.7, 33. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 161., 1999.6.26., 68. o.

[13] HL L 68., 2000.3.16., 3. o. A legutóbb a 2500/2001/EK rendelettel (HL L 342., 2001.12.27., 1. o.) módosított rendelet.

[14] HL L 228., 1995.9.23., 1. o. A legutóbb az 1655/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 197., 1999.7.29., 1. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------