32001R1206

A Tanács 1206/2001/EK rendelete

(2001. május 28.)

a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára és 67. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság kezdeményezésére [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel:

(1) Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy fenntartja és fejleszti az Európai Uniót, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. Egy ilyen térség fokozatos létrehozása érdekében a Közösségnek egyebek mellett el kell fogadnia a belső piac megfelelő működéséhez szükséges, a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket.

(2) A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében a bizonyításfelvétel tekintetében fejleszteni – mindenekelőtt egyszerűsíteni és gyorsítani – kell a bíróságok közötti együttműködést.

(3) Az Európa Tanács, 1999. október 15–16-án Tamperében tartott ülésén ismét felvetette, hogy a több államra kiterjedő ügyekben új eljárásjogi rendelkezéseket kell kidolgozni, különös tekintettel a bizonyításfelvétel területére.

(4) Ez a terület a Szerződés 65. cikkének hatálya alá tartozik.

(5) A tervezett intézkedés céljait – a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő bíróságok közötti együttműködés fejlesztése során – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A Közösség a Szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás elvének megfelelően hozhat intézkedéseket. Az említett cikkben rögzített arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.

(6) Ez ideig bizonyításfelvétellel kapcsolatban nem jött létre a tagállamok mindegyikét kötelező megállapodás. A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, 1970. március 18-i Hágai Egyezménynek az Európai Unió mindössze 11 tagállama a részese.

(7) Mivel egy tagállam bírósága valamely polgári vagy kereskedelmi ügyben történő határozathozatal érdekében gyakran kényszerül arra, hogy más tagállamban folytasson le bizonyítást, a Közösség tevékenysége nem korlátozódhat a bírósági vagy bíróságon kívüli iratok – a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendelet [4] hatálya alá tartozó – cseréjére. Ezért a tagállamok bíróságai között a bizonyításfelvétel terén történő együttműködést tovább kell fejleszteni.

(8) A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel hatékonnyá tétele érdekében szükséges, hogy a bizonyítás felvételére irányuló kérelmek továbbítása és teljesítése közvetlenül és a lehető leggyorsabb módon történjék meg a tagállamok bíróságai között.

(9) A bizonyítás felvételére irányuló kérelmek továbbításának gyorsasága biztosítja a legmegfelelőbb eszközök alkalmazását, feltéve hogy az iratok olvashatóságának és megbízhatóságának egyes feltételeit figyelembe vették. A lehető legmagasabb fokú átláthatóság és jogbiztonság érdekében bizonyítás felvételére irányuló kérelmeket egységes formanyomtatványon kell eljuttatni a megkeresett bíróság tagállamának hivatalos nyelvén, illetve más, az adott tagállam által elfogadott nyelven. Azonos okból lehetőség szerint szintén formanyomtatványokat kell használni az érintett bíróságok közötti további kommunikáció során.

(10) A bizonyítás felvételére irányuló kérelmeket gyorsan kell teljesíteni. Amennyiben nem lehetséges valamely kérelmet a megkeresett bíróság által történő kézhezvétel időpontjától számított 90 napon belül teljesíteni, az említett bíróság a megkereső bíróságot erről, valamint a kérelem gyors teljesítését akadályozó okokról értesíti.

(11) E rendelet eredményességének biztosítása érdekében bizonyítás felvételére irányuló kérelem elutasításának lehetőségét szigorúan kivételes esetekre kell korlátozni.

(12) A megkeresett bíróság, tagállamának joga szerint teljesíti a kérelmet.

(13) A felek, valamint adott esetben képviselőik számára lehetővé kell tenni a bizonyításfelvétel során a jelenlétet – amennyiben erről a megkereső bíróság tagállamának joga ilyen értelemben rendelkezik – annak érdekében, hogy hasonló módon követhessék nyomon az eljárást, mintha a bizonyításfelvételt a megkereső bíróság tagállamában végeznék. A feleknek joguk van továbbá részvételüket kérelmezni a tárgyalásban, hogy a bizonyításfelvételben aktívabb szerepet vállalhassanak. A részvétel feltételeit azonban tagállama jogával összhangban a megkeresett bíróság határozza meg.

(14) A megkereső bíróság képviselői számára lehetővé kell tenni, hogy jelen legyenek a bizonyításfelvétel során, amennyiben az a megkereső bíróság tagállamának jogával összeegyeztethető, annak érdekében, hogy a bizonyítékok értékelése fokozottan lehetővé váljék. Joguk van továbbá, hogy a megkeresett bíróság által, a tagállama jogával összhangban megállapított feltételek mellett kérhessék részvételüket, hogy a bizonyításfelvételben aktívabb szerepet vállalhassanak.

(15) A bizonyításfelvétel megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok bíróságainak, hogy tagállamuk jogával összhangban közvetlenül egy másik tagállamban folytassanak le bizonyítást, amennyiben azt az érintett tagállam engedélyezi, feltéve hogy a megkeresett tagállam központi szerve vagy hatáskörrel rendelkező hatósága által meghatározott feltételek teljesülnek.

(16) A kérelem 10. cikk szerint történő teljesítéséért illetéket vagy költségtérítést követelni nem lehet. Amennyiben azonban a megkeresett bíróság megtérítési igényt jelent be, a szakértőknek és tolmácsoknak kifizetett díjak, illetve a 10. cikk (3) és (4) bekezdésének alkalmazásából adódó költségek nem terhelhetik az említett bíróságot. Ilyen esetben a megkereső bíróságnak kell megtennie a szükséges intézkedéseket a megtérítés haladéktalan kifizetésére. Amennyiben szakértői vélemény szükséges, a megkeresett bíróság a kérelem teljesítését megelőzőleg kérheti a megkereső bíróságot, hogy a költségek fedezetére alkalmas összegű letétet helyezzen el, illetve előleget fizessen meg.

(17) Ez a rendelet elsőbbséget élvez az alkalmazási területére vonatkozó olyan egyéb rendelkezések felett, amelyeket a tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények tartalmaznak. A tagállamok belátásuk szerint elfogadhatnak olyan megállapodásokat amelyek megkönnyítik a bizonyításfelvétel terén folytatott együttműködést.

(18) Az e rendelet alapján továbbított adatokat védelemben kell részesíteni. Mivel személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről, és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [5], valamint a távközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelemről szóló, 1997. december 15-i 97/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [6] alkalmazandó, e rendeletben nem szükséges külön rendelkezni az adatvédelemről.

(19) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak [7] megfelelően kell alkalmazni, amely meghatározza a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására szolgáló eljárást.

(20) E rendelet megfelelő alkalmazása érdekében a Bizottság folyamatosan felülvizsgálja végrehajtását, adott esetben javaslatot tesz a szükséges módosításokra.

(21) Az Egyesült Királyság és Írország, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban, értesítésben fejezte ki részvételi szándékát e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(22) Dánia, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban e rendelet elfogadásában nem vesz részt, ezért e rendelet nem kötelezi, alkalmazása rá nem vonatkozik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet olyan polgári vagy kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, amelyekben egy tagállam bírósága az adott tagállam jogának rendelkezéseivel összhangban kéri:

a) egy másik tagállam illetékes bíróságát bizonyításfelvételre; vagy

b) hogy egy másik tagállamban közvetlenül folytathasson le bizonyítást.

(2) Nem intézhető kérelem olyan bizonyítás lefolytatására, amely nem valamely – már megkezdett vagy megindítani tervezett – bírósági eljárásban történő felhasználásra irányul.

(3) E rendelet alkalmazásában a "tagállam" kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia kivételével.

2. cikk

Bíróságok közötti közvetlen továbbítás

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kérelmeket (a továbbiakban a "kérelmek") az a bíróság, amely előtt az eljárást megkezdték, illetve megindítani szándékozzák (a továbbiakban a "megkereső bíróság") közvetlenül küldi meg valamely más tagállam illetékes bíróságának (a továbbiakban a "megkeresett bíróság") bizonyításfelvétel céljából.

(2) Minden tagállam elkészíti az e rendelet értelmében bizonyításfelvételre illetékes bíróságok listáját. A felsorolásban fel kell tüntetni az egyes bíróságok területi illetékességét, illetve esetleges különleges szakterület szerinti hatáskörét.

3. cikk

Központi szerv

(1) Minden tagállam kijelöl egy központi szervet, amelynek feladata:

a) a bíróságok tájékoztatása;

b) a kérelmekkel kapcsolatban felmerülő bármely nehézségre megoldás keresése;

c) kivételes esetekben a megkereső bíróság kérésére a kérelem továbbítása az illetékes bírósághoz.

(2) A szövetségi állam, a több jogrendszerrel rendelkező vagy autonóm területi egységeket magában foglaló állam több mint egy központi szervet is kijelölhet.

(3) Minden tagállamnak ki kell jelölnie az (1) bekezdésben említett központi szervet, illetve egy vagy több hatáskörrel rendelkező szervet, amely dönt a 17. cikk szerinti kérelmek tárgyában.

II. FEJEZET

KÉRELMEK TOVÁBBÍTÁSA ÉS TELJESÍTÉSE

1. szakasz

Kérelem továbbítása

4. cikk

Kérelem formája és tartalma

(1) A kérelmet a mellékletben szereplő "A" formanyomtatványon, illetve adott esetben az "I" formanyomtatványon kell előterjeszteni. A következő adatokat kell megadni:

a) a megkereső, illetve adott esetben a megkeresett bíróság neve;

b) az eljárásban részt vevő felek, valamint esetleges képviselőik neve, címe;

c) az ügy jellege, tárgya és a tényállás rövid ismertetése;

d) a foganatosítandó bizonyításfelvétel leírása;

e) amennyiben a kérelem személy meghallgatására irányul:

- a meghallgatandó személy(ek) neve, címe,

- a meghallgatandó személy(ek)nek feltenni kívánt kérdések, illetve a vizsgálat tárgyát képező tényállás,

- adott esetben a megkereső bíróság tagállamának jogán alapuló vallomástétel-megtagadási jogra tett hivatkozás,

- adott esetben az arra irányuló kérés, hogy a meghallgatást eskü alatt tett, vagy eskü erejével bíró nyilatkozat felvétele útján foganatosítsák, valamint az ilyenkor használandó formulák,

- adott esetben minden egyéb olyan információ, amelyet a megkereső bíróság szükségesnek vél;

f) amennyiben a kérelem más jellegű bizonyításra irányul, a megvizsgálandó iratok, illetve tárgyak;

g) adott esetben a 10. cikk (3) és (4) bekezdése, valamint a 11. és a 12. cikk szerinti kérelmek, és az azok alkalmazásához szükséges minden információ.

(2) A kérelem, valamint a kérelemmel benyújtott iratok mentesülnek a hitelesítés, illetve egyéb alaki követelmény alól.

(3) Azokhoz az iratokhoz, amelyeket a megkereső bíróság szükségesnek tart a kérelem teljesítése érdekében, a kérelem nyelvén elkészített fordítást kell mellékelni.

5. cikk

Nyelv

Az e rendelet szerinti kérelmek és tájékoztatások nyelve a megkeresett tagállam hivatalos nyelve, vagy – amennyiben az érintett tagállamnak több hivatalos nyelve van – a kérelmezett bizonyításfelvétel helyszínének hivatalos nyelve, illetve hivatalos nyelveinek egyike, vagy egyéb olyan nyelv, amelynek elfogadását a megkeresett tagállam jelezte. Minden tagállam megjelöli az Európai Közösség intézményeinek azon – sajátjuktól eltérő – hivatalos nyelvét, illetve nyelveit, amely(ek)en a formanyomtatványok kitöltését elfogadják.

6. cikk

Kérelmek továbbítása és egyéb tájékoztatások

E rendelet szerint benyújtott kérelmeket és a tájékoztatásokat a megkeresett tagállam által elfogadhatóként megjelölt lehető leggyorsabb úton kell elvégezni. A továbbítás bármely arra alkalmas eszköz révén történhet, feltéve hogy az átvett irat pontosan tükrözi a továbbított irat tartalmát, és hogy az azon feltüntetett minden információ jól olvasható.

2. szakasz

Kérelem átvétele

7. cikk

Kérelem átvétele

(1) A megkeresett bíróság a kérelem átvételétől számított 7 napon belül a mellékletben szereplő "B" formanyomtatványon visszaigazolja a megkereső bíróságnak a kérelem átvételét. Amennyiben a kérelem nem felel meg az 5. és a 6. cikkben előírt feltételeknek, a megkeresett bíróság ezt az átvétel visszaigazolásában jelzi.

(2) Amennyiben a mellékletben szereplő "A" formanyomtatványon megküldött, az 5. cikkben előírt feltételeknek megfelelő kérelem teljesítésére az a bíróság, amelynek a kérelmet továbbították, nem illetékes, e bíróság a kérelmet továbbítja tagállama illetékes bíróságához, és erről a megkereső bíróságot a mellékletben szereplő "A" formanyomtatványon tájékoztatja.

8. cikk

Hiányosan benyújtott kérelem

(1) Ha egy kérelem azért nem teljesíthető, mert nem tartalmaz minden, a 4. cikk értelmében szükséges adatot, a megkeresett bíróság erről haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem átvételét követő 30 napon belül a mellékletben szereplő "C" formanyomtatványon tájékoztatja a megkereső bíróságot, és felkéri azt a hiányzó adatok pótlására, a lehető legpontosabban megnevezve ezeket a hiányokat.

(2) Ha egy kérelem azért nem teljesíthető, mert a 18. cikk (3) bekezdésének megfelelően letételhelyezésre vagy előlegfizetésre van szükség, a megkeresett bíróság erről haladéktalanul, legkésőbb a kérelem átvételét követő 30 napon belül a mellékletben szereplő "C" formanyomtatványon tájékoztatja a megkereső bíróságot, továbbá tájékoztatja a megkereső bíróságot a letételhelyezés, illetve előlegfizetés módjáról is. A megkeresett bíróság haladéktalanul, de legkésőbb a letét, illetve az előleg átvételét követő 10 napon belül, a "D" formanyomtatványon visszaigazolja a letét, illetve az előleg átvételét.

9. cikk

A kérelem kiegészítése

(1) Ha a megkeresett bíróság a kérelem átvételének 7. cikk (1) bekezdése szerinti visszaigazolásában jelezte, hogy a kérelem nem felel meg az 5. és a 6. cikkben előírt feltételeknek, illetve a 8. cikk értelmében arról tájékoztatta a megkereső bíróságot, hogy a kérelem, mivel a 4. cikkben előírt szükséges adatokat nem tartalmazza, nem teljesíthető, a 10. cikk (1) bekezdése szerinti határidő akkor kezdődik, amikor a megkeresett bíróság a kérelmet hiánytalanul kitöltve átveszi.

(2) Amennyiben a megkeresett bíróság a 18. cikk (3) bekezdésével összhangban letételhelyezést vagy előlegfizetést kért, az említett határidő akkor kezdődik, amikor a letételhelyezés, illetve előlegfizetés megtörtént.

3. szakasz

Bizonyításfelvétel a megkeresett bíróság előtt

10. cikk

A kérelem teljesítésére vonatkozó általános rendelkezések

(1) A megkeresett bíróság a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem átvételét követő 90 napon belül teljesíti.

(2) A megkeresett bíróság a saját tagállamának joga szerint teljesíti a kérelmet.

(3) A megkereső bíróság a mellékletben szereplő "A" formanyomtatványon kérheti, hogy a kérelmet tagállamának joga szerinti különös eljárás keretében teljesítsék. A megkeresett bíróság az ilyen igényeket teljesíti, kivéve ha az adott eljárás összeegyeztethetetlen a megkeresett bíróság tagállamának jogával, illetve ha az jelentős gyakorlati akadályba ütközik. Ha a megkeresett bíróság az említett okok valamelyike miatt nem teljesíti a kérelmet, arról a megkereső bíróságot a mellékletben szereplő "E" formanyomtatványon tájékoztatja.

(4) A megkereső bíróság kérheti a megkeresett bíróságtól, hogy a bizonyításfelvétel során használjon távközlés-technikai eszközöket, különösen a videokonferenciát és a telefonkonferenciát.

A megkeresett bíróság az ilyen igényeket teljesíti, kivéve ha ez nem egyeztethető össze a megkeresett bíróság tagállamának jogával, illetve ha az jelentős gyakorlati akadályba ütközik.

Amennyiben a megkeresett bíróság az említett okok valamelyike miatt nem teljesíti a kérelmet, arról a megkereső bíróságot a mellékletben szereplő "E" formanyomtatványon tájékoztatja.

Ha a megkereső bíróság vagy a megkeresett bíróság számára nem elérhetők a fent említett technikai eszközök, közös megállapodással azokat a bíróságok egymás rendelkezésre bocsáthatják.

11. cikk

Kérelem teljesítése a felek jelenléte és részvétele mellett

(1) A feleknek, illetve esetleges képviselőiknek joguk van jelen lenni a megkeresett bíróság által végzett bizonyításfelvétel során, ha azt a megkereső bíróság tagállamának joga megengedi.

(2) A megkereső bíróság kérelmében, a mellékletben szereplő "A" formanyomtatványon tájékoztatja a megkeresett bíróságot, hogy a felek, illetve esetleges képviselőik jelen lesznek, és adott esetben arról is, hogy részvételüket kérik az eljárásban. Ezt a tájékoztatást egyéb alkalmas időpontban is meg lehet tenni.

(3) Ha kérelmezik a felek, illetve esetleges képviselőik részvételét a bizonyításfelvételen, a megkeresett bíróság a 10. cikkel összhangban megállapítja részvételük feltételeit.

(4) A megkeresett bíróság a mellékletben szereplő "F" formanyomtatványon értesíti a feleket és esetleges képviselőiket a bizonyításfelvétel időpontjáról és helyszínéről, valamint adott esetben azokról a feltételekről, amelyek mellett azon részt vehetnek.

(5) Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a megkeresett bíróság lehetőségét arra, hogy a feleket, illetve esetleges képviselőiket felkérje, hogy legyenek jelen vagy vegyenek részt a bizonyításfelvételen, amennyiben e lehetőséget tagállamának joga ismeri.

12. cikk

Kérelem teljesítése a megkereső bíróság képviselőinek jelenléte és részvétele mellett

(1) Amennyiben a megkereső bíróság tagállamának jogával összeegyeztethető, a megkereső bíróság képviselőinek joguk van jelen lenni a megkeresett bíróság által végzett bizonyításfelvétel során.

(2) E cikk alkalmazásában a "képviselő" kifejezés magában foglalja a megkereső bíróság által, tagállamának joga szerint kijelölt igazságügyi megbízottat is. A megkereső bíróság tagállamának jogával összhangban további személyeket – például szakértőket – is kijelölhet.

(3) A megkereső bíróság kérelmében, a mellékletben szereplő "A" formanyomtatványon tájékoztatja a megkeresett bíróságot, hogy jelen lesznek képviselői, illetve adott esetben arról is, hogy kéri részvételüket az eljárásban. Ezt a tájékoztatást egyéb alkalmas időpontban is meg lehet tenni.

(4) Ha a megkereső bíróság kéri képviselőinek részvételét a bizonyításfelvétel során, a megkeresett bíróság a 10. cikkel összhangban megállapítja azok részvételének feltételeit.

(5) A megkeresett bíróság a mellékletben szereplő "F" formanyomtatványon tájékoztatja a megkereső bíróságot az eljárás időpontjáról és helyszínéről, valamint adott esetben azokról a feltételekről, amelyek mellett a képviselők azon részt vehetnek.

13. cikk

Kényszerítő intézkedések

Amennyiben szükséges, a kérelem teljesítése során a megkeresett bíróság megfelelő kényszerítő intézkedéseket alkalmaz, azon esetekben, illetve olyan mértékben, ahogyan azt a tagállamának joga az ugyanolyan célból a saját belföldi hatóságai vagy az érintett felek valamelyike által előterjesztett kérelem teljesítésére írja elő.

14. cikk

Kérelem teljesítésének elutasítása

(1) Egy személy meghallgatására irányuló kérelmet nem lehet teljesíteni, amennyiben az érintett személy a vallomástétel megtagadásának olyan jogára vagy olyan vallomástételi tilalomra hivatkozik, amely

a) a megkeresett bíróság tagállamának joga szerint áll fenn; vagy

b) a megkereső bíróság tagállamának joga szerint áll fenn, és azt a kérelemben feltüntették, illetve szükség esetén – a megkeresett bíróság felhívására – azt a megkereső bíróság igazolta.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt indokokon túlmenően a kérelem teljesítése kizárólag akkor tagadható meg, ha:

a) a kérelem az 1. cikk szerint nem tartozik e rendelet hatálya alá; vagy

b) a kérelem teljesítése a megkeresett bíróság tagállamának joga értelmében nem tartozik bírói hatáskörbe; vagy

c) a megkereső bíróság a megkeresett bíróságnak a megkeresés kiegészítésére irányuló, 8. cikk szerinti kérelmének nem tesz eleget, attól számított 30 napon belül, hogy a megkeresett bíróság a megkereső bíróságtól e kiegészítést kérte; vagy

d) a letétet, illetőleg előleget, amelyet a 18. cikk (3) bekezdés szerint kértek, a megkeresett bíróság megfelelő felhívásától számított 60 napon belül nem helyezik el, illetőleg nem fizetik meg.

(3) A teljesítés nem tagadható meg pusztán azon az alapon, hogy a megkeresett bíróság tagállamának joga szerint az adott tagállam bíróságai a kérdéses tárgyban kizárólagos joghatósággal rendelkeznek, illetve hogy az adott tagállam joga nem ismeri az annak megfelelő eljárást, amelyben a kérelmet előterjesztették.

(4) Amennyiben a megkeresett bíróság a (2) bekezdésben említett okok valamelyikére hivatkozva megtagadja a kérelem teljesítését, a megkeresett bíróság erről a mellékletben szereplő "H" formanyomtatványon a kérelem átvételét követő 60 napon belül tájékoztatja a megkereső bíróságot.

15. cikk

Értesítés késedelem esetén

Ha a megkeresett bíróság nem képes az átvételt követő 90 napon belül teljesíteni a kérelmet, a mellékletben szereplő "G" formanyomtatványon tájékoztatja erről a megkereső bíróságot. Ennek során meg kell adni a késedelem okát, valamint azt a feltételezett időtartamot, amelyen belül a megkeresett bíróság várhatóan teljesíteni tudja a kérelmet.

16. cikk

Kérelem teljesítését követő eljárás

A megkeresett bíróság a megkereső bíróságnak haladéktalanul megküldi azon iratokat, amelyekből a kérelem teljesítése megállapítható, valamint megfelelő esetben visszaküldi a megkereső bíróságtól kapott iratokat. Az iratokhoz a mellékletben szereplő "H" formanyomtatványon mellékelni kell a teljesítés igazolását.

4. szakasz

A megkereső bíróság által végzett közvetlen bizonyításfelvétel

17. cikk

(1) Amennyiben egy bíróság kérelmezi, hogy más tagállamban közvetlenül bizonyítást folytathasson le, a mellékletben szereplő "I" formanyomtatványon kérelmet nyújt be a tagállam – 3. cikk (3) bekezdésében említett – központi szervének vagy hatáskörrel rendelkező hatóságának.

(2) Közvetlen bizonyításfelvételnek csak akkor van helye, ha önkéntes alapon, kényszerítő intézkedések alkalmazása nélkül foganatosítható.

Amennyiben a közvetlen bizonyítás szükségessé teszi valamely személy meghallgatását, a megkereső bíróság tájékoztatja az érintett személyt a meghallgatás önkéntes jellegéről.

(3) A bizonyításfelvételt a megkereső bíróság tagállamának jogával összhangban kinevezett igazságügyi megbízott, illetve más személy – például szakértő – végzi.

(4) A tagállam központi szerve vagy hatáskörrel rendelkező hatósága a kérelem átvételét követő 30 napon belül a "J" formanyomtatványon tájékoztatja a megkereső bíróságot, hogy elfogadásra került-e a kérelem, és szükség esetén arról is, hogy tagállamának joga szerint milyen feltételek mellett foganatosítható a kérdéses cselekmény.

A központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság különösen kijelölheti tagállamának valamely bíróságát, hogy vegyen részt a bizonyításfelvételen, biztosítandó azt, hogy e cikket megfelelően alkalmazzák, és a meghatározott feltételeket betartják.

A központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság elősegíti a kommunikációs technika – például videokonferenciák és telefonkonferenciák – alkalmazását.

(5) A központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság megtagadhatja a közvetlen bizonyításfelvételt, ha:

a) a kérelem az 1. cikk értelmében nem tartozik e rendelet hatálya alá;

b) a kérelem nem tartalmazza a 4. cikkben előírt összes szükséges információt; vagy

c) a kérelmezett közvetlen bizonyításfelvétel ellentmond a tagállam jogrendjét meghatározó alapelveknek.

(6) A megkereső bíróság – a (4) bekezdésben előírt feltételek sérelme nélkül – tagállamának jogával összhangban teljesíti a kérelmet.

5. szakasz

Költségek

18. cikk

(1) A kérelem 10. cikk szerint történő teljesítéséért illetéket vagy költségtérítést követelni nem lehet.

(2) Amennyiben azonban a megkeresett bíróság azt kéri, a megkereső bíróság haladéktalanul gondoskodik a következők megtérítéséről:

- a szakértőknek és tolmácsoknak kifizetett díjak, valamint

- a 10. cikk (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során felmerült költségek.

A felek e kiadások és költségek viselésére vonatkozó kötelezettségére a megkereső bíróság tagállamának joga irányadó.

(3) Amennyiben szakértői vélemény szükséges, a megkeresett bíróság a kérelem teljesítését megelőzően kérheti a megkereső bíróságot, hogy a felmerült költségek fedezetére alkalmas összegű letétet helyezzen el, illetve előleget fizessen meg. Letét elhelyezése, illetve előlegfizetés semmilyen egyéb esetben nem lehet feltétele egy kérelem teljesítésének.

A letétet vagy előleget akkor kell a feleknek elhelyezniük, illetve befizetniük, ha ezt a megkereső bíróság tagállamának joga előírja.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Végrehajtási szabályok

(1) A Bizottság összeállít és rendszeresen frissít egy kézikönyvet, amelyet elektronikus formában is elérhetővé kell tenni és amely tartalmazza a tagállamok által a 22. cikk szerint szolgáltatott információkat, valamint a 21. cikkben meghatározott hatályos megállapodásokat.

(2) A mellékletben szereplő formanyomtatványok frissítését és technikai módosítását a 20. cikk (2) bekezdésében előírt tanácskozási eljárásrenddel összhangban kell elvégezni.

20. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) E bekezdésre történő hivatkozás esetén, a 1999/468 EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

21. cikk

A tagállamok közötti meglévő, illetve jövőbeni megállapodásokhoz fűződő viszony

(1) E rendelet a hatálya alá tartozó ügyek vonatkozásában megelőzi a tagállamok által kötött két- vagy többoldalú megállapodások rendelkezéseit, különösen a polgári eljárásról szóló, 1954. március 1-jei Hágai Egyezményre, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, 1970. március 18-i Hágai Egyezményre, az azokban részes tagállamok egymás közötti viszonylatában.

(2) Ez a rendelet nem gátolja meg a tagállamokat a bizonyításfelvétel további könnyítését szolgáló két- vagy többoldalú megállapodások fenntartásában vagy megkötésében, feltéve hogy azok összeegyeztethetőek ezen rendelettel.

(3) A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) 2003. július 1-jéig a (2) bekezdésben említett, a tagállamok között fenntartott hatályos megállapodások egy példányát;

b) a (2) bekezdésben említett, a tagállamok között kötött megállapodások egy példányát, valamint az olyan megállapodások tervezetét, amelyeket elfogadni szándékoznak; valamint

c) e megállapodások felmondását, illetve módosításait.

22. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok 2003. július 1-jéig a következőket közlik a Bizottsággal:

a) a 2. cikk (2) bekezdésében előírt felsorolás, a bíróságok területi illetékességével, és adott esetben különleges szakterület szerinti hatáskörének megjelölésével;

b) a 3. cikkben előírt központi szervek és hatáskörrel rendelkező hatóságok neve, címe, területi illetékességük megjelölésével;

c) a kérelmek fogadására alkalmas azon technikai eszközök, amelyekkel a 2. cikk (2) bekezdése szerinti listán szereplő bíróságok rendelkeznek;

d) a kérelmek 5. cikk szerint elfogadott nyelvei.

A tagállamok a fenti adatokban beállott minden változásról értesítik a Bizottságot.

23. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2007. január 1-jéig, és azt követően ötévente a Bizottság jelentést készít e rendelet alkalmazásáról az Európai Parlament, a Tanács és a Gazdasági és Szociális Bizottság részére, különös figyelemmel a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a (3) bekezdésében, valamint 17. és 18. cikkében foglalt rendelkezések gyakorlati alkalmazására.

24. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2004. január 1-jétől kell alkalmazni, a 19., a 21. és a 22. cikk kivételével, amelyeket 2001. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2001. május 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. Bodström

[1] HL C 314., 2000.11.3, 2. o.

[2] 2001. március 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] 2001. február 28-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] HL L 160., 2000.6.30, 37. o.

[5] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[6] HL L 24., 1998.1.30, 1. o.

[7] HL L 184., 1999.7.17, 23. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------