Help Print this page 

Document 22014A0830(01)

Title and reference
Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság között
  • In force
OJ L 260, 30.8.2014, p. 4–738 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Text

30.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/4


TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság között

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei (a továbbiakban: a tagállamok),

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU) és

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, (a továbbiakban: az Euratom)

egyrészről, valamint

A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek szoros kapcsolatait és közös értékeit, amelyek a múltban az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás során alakultak ki, és amelyek jelenleg az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretében fejlődnek, valamint elismerve a Felek közös szándékát arra, hogy továbbfejlesszék, erősítsék és kiterjesszék a köztük lévő kapcsolatokat;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság európai törekvéseit és Európa melletti elköteleződését;

ELISMERVE, hogy azon közös értékek, amelyeken az EU nyugszik – nevezetesen a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság –, az e megállapodás által előirányzott politikai társulásnak és gazdasági integrációnak is központi elemei;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás nem érinti, az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatok jövőbeni fokozatos továbbfejlődését és nyitva hagyja az utat azok előtt;

ELISMERVE, hogy a Moldovai Köztársaságnak mint európai országnak a történelme és értékei közösek a tagállamokéval, és az ország elkötelezett ezen értékek végrehajtása és előmozdítása iránt, amelyeken a Moldovai Köztársaság európai elköteleződése alapul;

ELISMERVE a 2005 februárjában elfogadott EU–Moldovai Köztársaság európai szomszédságpolitikai cselekvési terv fontosságát az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatok megerősítésében, valamint a cselekvési terv által a Moldovai Köztársaság reform- és jogharmonizációs folyamatának előreviteléhez nyújtott segítséget, ezáltal hozzájárulva ezzel a fokozatos gazdasági integrációhoz és a politikai társulás elmélyítéséhez;

ELKÖTELEZVE az alapvető szabadságok, az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait –, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás erősítése mellett;

EMLÉKEZTETVE az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására irányuló szándékukra, ideértve az e célból az Európa Tanács keretében folytatott együttműködésüket is;

KÉSZEN arra, hogy hozzájáruljanak a Moldovai Köztársaság politikai és társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területek széles skáláján folytatott kiterjedt együttműködés útján, ideértve többek közt a jó kormányzás, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése, a kereskedelmi integráció és a fokozottabb gazdasági együttműködés, a foglalkoztatás és a szociálpolitika, a pénzgazdálkodás, a közigazgatási és közszolgálati reform, a civil társadalmi részvétel, az intézményfejlesztés, a szegénységcsökkentés és a fenntartható fejlődés területét;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában, az 1991. illetve 1992. évi madridi és bécsi konferencia záródokumentumában, az 1990. évi Új Európáért Párizsi Chartában, valamint az ENSZ 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. évi egyezményben foglalt valamennyi elv és rendelkezés mellett;

EMLÉKEZTETVE azon óhajukra, hogy megerősítsék a nemzetközi békét és biztonságot, valamint hatékony multilateralizmust alakítsanak ki és elősegítsék a viták békés rendezését különösen azáltal, hogy e célból szorosan együttműködnek az Egyesült Nemzetek (ENSZ) és az EBESZ keretében;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság különböző regionális együttműködési formációkban való aktív részvételének fontosságát;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább fejlesszék a rendszeres politikai párbeszédet a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről, kitérve a regionális szempontokra is, figyelembe véve az EU közös kül- és biztonságpolitikáját, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is;

FIGYELEMBE VÉVE az EU hajlandóságát arra, hogy támogassa a Moldovai Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának megerősítésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és hogy hozzájáruljon az ország újraegyesítéséhez;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság az iránti elkötelezettségének fontosságát, hogy életképes megoldást találjon a Dnyeszteren túli konfliktus megoldására, és az EU az iránti elkötelezettségét, hogy támogatja a konfliktus utáni rehabilitációt;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a korrupció valamennyi megnyilvánulásának megelőzése és az azok elleni küzdelem, valamint a terrorizmus elleni együttműködés fokozása iránt;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a mobilitással, migrációval, menekültüggyel és határigazgatással kapcsolatos párbeszédük és együttműködésük elmélyítése iránt az EU külső migrációs szakpolitikai keretének szellemében, amely a legális migráció területén folytatandó együttműködést célozza, valamint biztosítva az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás hatékony végrehajtását;

ELISMERVE az arra irányuló a fokozatos lépéseket, hogy mielőbb vízummentes utazási rendszert lehessen bevezetni a Moldovai Köztársaság állampolgárai számára, amennyiben a jól szervezett és biztonságos mobilitás minden feltétele teljesül;

MEGERŐSÍTVE, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az EU részeként kötelezik, feltéve, hogy az EU és az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem értesítette együttesen a Moldovai Köztársaságot arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot vagy Írországot az EU részeként kötelezik az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően az említett rendelkezések az Egyesült Királyságot és/vagy Írországot az EU részeként továbbiakban nem kötelezik, az EU az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti a Moldovai Köztársaságot a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben e megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvnek megfelelően,

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a szabad piacgazdaság elvei iránt, és megerősítve az EU az iránti készségét, hogy hozzájárul a Moldovai Köztársaság gazdasági reformjaihoz;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a környezeti szükségletek – ideértve a többoldalú nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos határokon átnyúló együttműködést és e megállapodások végrehajtását –, valamint a fenntartható fejlődés elveinek tiszteletben tartása iránt;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megvalósuljon az EU belső piacába történő fokozatos gazdasági integráció e megállapodás rendelkezései szerint, többek közt e megállapodás szerves részét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség útján;

KÉSZEN arra, hogy olyan mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget alakítsanak ki, amely lehetővé teszi a messzeható szabályozásközelítést és a piacra jutás liberalizálását, a Felek a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) való tagságukból következő jogaiknak és kötelezettségeiknek megfelelően, valamint e jogok és kötelezettségek átlátható alkalmazásával;

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy e megállapodás új környezetet alakít ki a Felek közötti gazdasági kapcsolatok számára és mindenekelőtt a kereskedelem és befektetések fejlesztéséhez, továbbá ösztönözni fogja a versenyt, melyek elengedhetetlen tényezők a gazdasági átalakuláshoz és korszerűsítéshez;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az energiaellátás biztonságának javítása, a megfelelő infrastruktúra kifejlesztése, a piacintegráció és az uniós vívmányok kulcsfontosságú elemeihez való szabályozási közelítés fokozása, az energiahatékonyság előmozdítása és a megújuló energiaforrások felhasználása iránt;

ELISMERVE a megerősített energiaügyi együttműködés fontosságát, valamint a Felek elkötelezettségét az Energiaközösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Energiaközösségről szóló szerződés) végrehajtása iránt;

JAVÍTANI KÍVÁNVA a közegészség biztonságának és az emberi egészség védelmének a szintjét, melyek a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés előfeltételei;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az emberek közötti kapcsolatok gazdagítása mellett, többek közt a kutatás-fejlesztés, az oktatás és a kultúra területén folytatott együttműködés és cserék útján;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a határokon átnyúló és régióközi együttműködés előmozdítása mellett, a jószomszédi kapcsolatok szellemében;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság elkötelezettségét az iránt, hogy a vonatkozó ágazatokban folyamatosan közelíti jogszabályait az EU jogszabályaihoz és hatékonyan végrehajtja e jogszabályokat;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság elkötelezettségét az iránt, hogy igazgatási és intézményi infrastruktúráját fejleszti a jelen megállapodás érvényesítéséhez szükséges mértékben;

FIGYELEMBE VÉVE az EU az iránti készségét, hogy támogatást nyújtson a reformok végrehajtásához, és ehhez minden rendelkezésre álló együttműködési eszközt és technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtást felhasználjon;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzések

1.   Társulás jön létre egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság között.

2.   E társulás célkitűzései a következők:

a)

a Felek közötti politikai társulás és gazdasági integráció előmozdítása közös értékek és szoros kapcsolatok alapján, többek közt a Moldovai Köztársaság részvételének növelésével az uniós szakpolitikákban, programokban és ügynökségekben;

b)

a fokozott politikai párbeszéd keretének megerősítése minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, biztosítva a Felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztését;

c)

hozzájárulás a demokrácia, valamint a politikai, gazdasági és intézményi stabilitás megerősítéséhez a Moldovai Köztársaságban;

d)

a béke és biztonság előmozdítása, megőrzése és megerősítése a regionális és nemzetközi dimenziókban, többek közt a feszültségforrások megszüntetésére, a határbiztonság javítására, a határokon átnyúló együttműködés és a jószomszédi viszonyok előmozdítására irányuló erőfeszítések egyesítése útján;

e)

a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatban, valamint a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok területén folytatott együttműködés támogatása és megerősítése a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése céljából;

f)

a Moldovai Köztársaság által a gazdasági lehetőségei nemzetközi együttműködés útján történő fejlesztése érdekében tett erőfeszítések támogatása, többek közt a jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése által;

g)

a szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakításához szükséges feltételek megteremtése, amelyek hozzájárulnak a Moldovai Köztársaságnak az EU belső piacába történő fokozatos integrációjához e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, ideértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakítását is, amely messzeható szabályozásközelítésről és a piacra jutás liberalizálásáról fog rendelkezni, a WTO-tagságból következő jogokkal és kötelezettségekkel összhangban, és e jogok és kötelezettségek átlátható alkalmazása mellett; valamint

h)

az egyre szorosabb együttműködés feltételeinek megteremtése egyéb, kölcsönös érdeklődésre számottartó területeken.

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

2. cikk

1.   Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és az 1990. évi Új Európáért Párizsi Chartában meghatározott demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása szolgál a Felek hazai és külső szakpolitikáinak alapjául, és e megállapodás alapvető elemét képezik. A tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik terjedésének megakadályozása ugyancsak e megállapodás alapvető elemét képezi.

2.   A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a szabad piacgazdaság, a fenntartható fejlődés és a hatékony multilateralizmus elvei mellett.

3.   A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják a jogállamiság és a jó kormányzás elveit, valamint – különösen az ENSZ, az Európa Tanács és az EBESZ szerinti – nemzetközi kötelezettségeiket.

4.   A Felek kötelezettséget vállalnak az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása iránt, ideértve a közös érdeklődésre számot tartó projektek fejlesztése terén folytatott együttműködést, nevezetesen a korrupció, a szervezett vagy egyéb, többek közt transznacionális jellegű bűncselekmények és a terrorizmus megelőzésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos projekteket illetően. Ez az elkötelezettség alapvető fontosságú a Felek közötti kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, és hozzájárul a regionális békéhez és stabilitáshoz.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS REFORM, EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÉN

3. cikk

A politikai párbeszéd céljai

1.   A Felek között tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni a politikai párbeszédet minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, ideértve a kül- és biztonságpolitikát, valamint a hazai reformokat is. Ez növeli majd a politikai együttműködés hatékonyságát és ösztönzi a konvergenciát a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben.

2.   A politikai párbeszéd céljai a következők:

a)

a politikai társulás elmélyítése, valamint a politikai és biztonságpolitikai konvergencia és hatékonyság növelése;

b)

a nemzetközi stabilitás és biztonság előmozdítása a hatékony mulilateralizmus alapján;

c)

a Felek közötti, nemzetközi biztonsággal és válságkezeléssel kapcsolatos együttműködés és párbeszéd megerősítése, különösen a globális és regionális kihívások és legfontosabb veszélyek kezelése érdekében;

d)

a Felek közötti eredményorientált és gyakorlati együttműködés támogatása az európai kontinensen a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése érdekében;

e)

a demokratikus elvek, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának megerősítése, valamint hozzájárulás a belpolitikai reformok megszilárdításához;

f)

a Felek között a biztonság és védelem terén folytatott párbeszéd fejlesztése és az együttműködés elmélyítése; valamint

g)

a szuverenitás és területi integritás, a határok sérthetetlensége és a függetlenség elveinek tiszteletben tartása és előmozdítása.

4. cikk

Belföldi reformok

A Felek együttműködnek a következő területeken:

a)

a demokratikus intézmények és a jogállamiság fejlesztése, megerősítése, valamint ezek stabilitásának és hatékonyságának növelése;

b)

az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának biztosítása;

c)

a bírósági és igazságügyi reform további előmozdítása, a bírói kar függetlenségének, az igazgatási kapacitások megerősítésének, valamint a bűnüldöző szervek pártatlanságának és hatékonyságának biztosítása érdekében;

d)

a közigazgatási reform továbbvitele és az elszámoltatható, hatékony, átlátható és szakmailag kompetens közszolgálat kialakítása; valamint

e)

a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása, különös tekintettel a korrupció elleni küzdelemben folytatott nemzetközi együttműködés erősítésére, valamint az olyan vonatkozó nemzetközi jogi eszközök hatékony végrehajtásának biztosítására, mint például az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, 2003. évi korrupció elleni egyezmény.

5. cikk

Kül- és biztonságpolitika

1.   A Felek intenzívebbé teszik párbeszédüket és együttműködésüket, és előmozdítják a fokozatos konvergenciát a kül- és biztonságpolitika terén, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP) is és különösen foglalkoznak a konfliktus-megelőzés és a válságkezelés, a regionális stabilitás, a leszerelés, a non-proliferáció, a fegyverzet-ellenőrzés és az exportellenőrzés kérdéseivel. Az együttműködés közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapul és célja, hogy fokozza a politikai konvergenciát és hatékonyságot, a kétoldalú, nemzetközi és regionális fórumok biztosította lehetőségek kihasználásával.

2.   A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a szuverenitás és a területi integritás, a határok sérthetetlenségének és a függetlenségnek az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elveinek tiszteletben tartása, valamint ezen elveknek a két- és többoldalú kapcsolataikban való előmozdítása mellett.

6. cikk

Nemzetközi Büntetőbíróság

1.   A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és az ilyen bűncselekmények büntetlenségét nemzeti és nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell elkerülni, a Nemzetközi Büntetőbíróságot is ideértve.

2.   A Felek véleménye az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése jelentős előrelépést jelent a nemzetközi béke és jogérvényesülés tekintetében. A Felek egyetértenek a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatásában a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának és a kapcsolódó eszközöknek a végrehajtása útján, megfelelő figyelmet fordítva e bíróság integritásának megőrzésére.

7. cikk

Konfliktusmegelőzés és válságkezelés

A Felek megerősítik a konfliktusmegelőzés és a válságkezelés területén folytatott gyakorlati együttműködést, különös tekintettel a Moldovai Köztársaság esetleges – eseti alapon, az EU esetleges felkérését követően történő – részvételére az EU által vezetett polgári és katonai válságkezelési műveletekben, valamint a kapcsolódó gyakorlatokban és képzésekben.

8. cikk

Regionális stabilitás

1.   A Felek fokozzák a régió stabilitásának, biztonságának és demokratikus fejlődésének előmozdítására irányuló közös erőfeszítéseiket és különösen törekszenek arra, hogy együttműködjenek a regionális konfliktusok békés rendezése érdekében.

2.   A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a Dnyeszteren túli konfliktus fenntartható, a Moldovai Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának teljes mértékű tiszteletben tartásával történő megoldása, valamint a konfliktus utáni rehabilitáció közös előmozdítása iránt. A konfliktus megoldásáig és a kialakított tárgyalási forma sérelme nélkül a Dnyeszteren túli kérdés a Felek közötti politikai párbeszéd és együttműködés, valamint a többi érdekelt nemzetközi szereplővel folytatott párbeszéd és együttműködés egyik központi napirendi pontját fogja képezni.

3.   Ezen erőfeszítéseket a nemzetközi béke és biztonság megóvásának az ENSZ Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és egyéb többoldalú eszközökben lefektetett, kölcsönösen elfogadott elveire alapozzák.

9. cikk

Tömegpusztító fegyverek

1.   A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi békét és stabilitást veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás lényegi elemét képezi.

2.   A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy:

a)

lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz megerősítésére vagy adott esetben az ahhoz történő csatlakozásra, és az ilyen eszközök teljes mértékű végrehajtására; valamint

b)

hatékony nemzeti export-ellenőrzési rendszert hoznak létre, ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kíséri és egységes keretbe foglalja ezeket az elemeket.

10. cikk

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzése

1.   A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a hatályos nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

3.   A Felek vállalják, hogy együttműködnek és biztosítják a kézi- és könnyűfegyverek – ideértve az azokhoz szükséges lőszereket is – tiltott kereskedelmének kezelésére és a túlzott készletek megsemmisítésére irányuló erőfeszítéseik koordinálását, komplementaritását és szinergiáját globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten egyaránt.

4.   A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy folytatják együttműködésüket a hagyományos fegyverek exportellenőrzése terén, a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont tükrében.

5.   A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kíséri és egységes keretbe foglalja ezeket a kötelezettségvállalásokat.

11. cikk

Nemzetközi együttműködés a terrorizmus elleni küzdelem terén

1.   A Felek bilaterális, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a terrorizmus megelőzése és az ellene való küzdelem terén, a nemzetközi joggal, a vonatkozó ENSZ-határozatokkal, a nemzetközi emberi jogi normákkal, valamint a menekült- és humanitárius joggal összhangban.

2.   E célból együttműködnek különösen a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi konszenzus elmélyítése érdekében – ideértve a terrorcselekmények jogi fogalommeghatározását –, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményre vonatkozó megegyezés kialakítására irányuló munka útján.

3.   A Felek az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1373 (2001) sz. határozatának és a többi vonatkozó ENSZ-eszköznek, továbbá az alkalmazandó nemzetközi egyezményeknek és eszközöknek a teljes mértékű végrehajtása keretében információkat cserélnek a terrorista szervezetekről és csoportokról, azok tevékenységeiről és támogató hálózataikról a nemzetközi jognak és a Felek jogszabályainak megfelelően.

III. CÍM

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

12. cikk

Jogállamiság

1.   A Felek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén folytatott együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve az igazságszolgáltatás függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.

2.   A Felek teljes mértékben együttműködnek az intézmények hatékony működése érdekében a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén.

3.   A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén folytatott valamennyi együttműködést az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása vezérli.

13. cikk

Személyes adatok védelme

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása érdekében az EU, az Európa Tanács és a nemzetközi jog jogi okmányainak és irányadó mértékeinek megfelelően.

2.   A személyes adatok bármilyen feldolgozása tekintetében az e megállapodás I. mellékletében szereplő jogi rendelkezések alkalmazandók. A Felek között kizárólag akkor kerülhet sor személyes adatok továbbítására, ha erre a jelen megállapodásnak vagy a Felek közt megkötött más megállapodásnak a Felek illetékes hatóságai általi végrehajtása érdekében van szükség.

14. cikk

Együttműködés a migráció, menekültügy és határigazgatás területén

1.   A Felek megerősítik a területeik közötti migrációs áramlások közös kezelésének jelentőségét, és megerősítik a köztük folyó átfogó párbeszédet minden migrációhoz kapcsolódó kérdésről, ideértve a legális migrációt, a nemzetközi védelmet és az illegális migrációt, valamint az emberkereskedelmet és -csempészetet.

2.   Az együttműködés a szükségleteknek a Felek közötti kölcsönös konzultáció keretében történő felmérésén alapul, és az együttműködés a hatályban lévő jogszabályaiknak megfelelően történik. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosul:

a)

a migráció kiváltó okai és következményei;

b)

a nemzetközi védelemről szóló nemzeti jogszabályok és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi genfi egyezmény és a menekültek jogállásáról szóló 1967. évi jegyzőkönyv, illetve minden további vonatkozó regionális vagy nemzetközi jogi eszköz rendelkezéseinek, valamint a „visszaküldés tilalma” elvének tiszteletben tartása céljából;

c)

a beutazás és tartózkodás engedélyezésére vonatkozó szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és e személyek beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

d)

a hatékony megelőzésen alapuló politika erősítése az illegális migráció és az embercsempészet és -kereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni az embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen, és hogyan lehet megvédeni az ilyen kereskedelem áldozatait;

e)

az illegális migránsok visszatérésének elősegítése és megkönnyítése; valamint

f)

a határigazgatás és az okmánybiztonság területén a szervezéssel, képzésekkel, bevált gyakorlatokkal és egyéb operatív intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekben, valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a továbbiakban: Frontex) és a Moldovai Köztársaság határőrsége közötti együttműködés erősítése.

3.   Az együttműködés elősegítheti a fejlődést szolgáló körkörös migrációt is.

15. cikk

Személyek mozgása

1.   A Felek biztosítják az alábbiak teljes körű végrehajtását:

a)

az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló, 2008. január 1-jén hatályba lépett megállapodás; valamint

b)

az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, 2008. január 1-jén hatályba lépett és 2012. június 27-én módosított megállapodás;

2.   A Felek törekednek állampolgáraik mobilitásának javítására, és kellő időben fokozatos lépéseket tesznek a vízummentes utazási rendszer közös célkitűzésének megvalósítása felé, feltéve, hogy adottak a vízumliberalizációs cselekvési tervben a jól irányított és biztonságos mobilitásra vonatkozóan rögzített feltételek.

16. cikk

A szervezett bűnözéssel, korrupcióval és más illegális tevékenységekkel kapcsolatos megelőzés és küzdelem

1.   A Felek együttműködnek a bűncselekmények és az illegális, szervezett vagy nem szervezett tevékenységek minden formájának megelőzése és az azok ellen folytatott küzdelem terén, ideértve a transznacionális jellegű tevékenységeket is, mint például:

a)

embercsempészet és -kereskedelem;

b)

áruk csempészete és illegális kereskedelme, ideértve a kézifegyverek és tiltott kábítószerek csempészetét és kereskedelmét is;

c)

olyan illegális gazdasági és pénzügyi tevékenységek, mint például a hamisítás, az adócsalás és a közbeszerzési csalás;

d)

a nemzetközi donorok által finanszírozott projektek keretében elkövetett csalás, az e megállapodás VI. címében (Pénzügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) hivatkozottak szerint;

e)

aktív és passzív korrupció a magán és közszférában egyaránt, ideértve a hivatali visszaélést és a befolyással üzérkedést is;

f)

okirathamisítás és valótlan nyilatkozatok benyújtása; valamint

g)

számítástechnikai bűnözés.

2.   A Felek erősítik a kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködést a bűnüldöző szervek között, ideértve az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol) és a Moldovai Köztársaság vonatkozó hatóságai közötti együttműködés megerősítését. A Felek elkötelezettek a vonatkozó nemzetközi normák hatékony végrehajtása mellett, különös tekintettel az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2000. évi egyezményben (UNTOC) és annak három jegyzőkönyvében, az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, korrupció elleni 2003. évi egyezményében, valamint az Európa Tanácsnak a korrupció megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó, vonatkozó eszközeiben foglaltakra.

17. cikk

A tiltott kábítószerek problémájának kezelése

1.   A Felek saját illetékességi területükön belül együttműködnek a kábítószerekkel kapcsolatos kérdések kiegyensúlyozott és integrált megközelítésének biztosítása érdekében. A kábítószerekkel kapcsolatok szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek problémájának kezelését szolgáló struktúrák megerősítése, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazásának hatékonyabb megelőzése.

2.   A Felek megállapodnak az e célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és a 2013-2020 időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégiával, valamint az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a kábítószer iránti kereslet csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával.

18. cikk

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

1.   A Felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi és kapcsolódó nem pénzügyi rendszereiket a bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményekből származó vagyon vagy pénzeszközök visszaszerzésére is.

2.   Az e területen folytatott együttműködés lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét a Felek jogszabályai keretében, valamint az e területen működő nemzetközi szervezetek – mint például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) – által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő normák elfogadását.

19. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy a jogállamiság, a nemzetközi emberi jogok, valamint a menekültek jogai és a humanitárius jog teljes mértékű tiszteletben tartása mellett, valamint az ENSZ terrorizmus elleni, 2006. évi globális stratégiájának és a vonatkozó jogszabályaiknak és szabályozásuknak megfelelően együttműködnek a terrorcselekmények megelőzése és visszaszorítása érdekében. A Felek ezt különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1267 (1999), 1373 (2001), 1540 (2004) és 1904 (2009) számú határozatainak, valamint egyéb vonatkozó ENSZ-eszközök és más alkalmazandó nemzetközi egyezmények és eszközök teljes mértékű végrehajtásának keretében teszik a következők útján:

a)

a terrorista csoportokról és támogató hálózataikról folytatott információcsere a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;

b)

a terrorizmus tendenciáiról, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecsere – ideértve a műszaki területeket és a képzést –, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcsere; valamint

c)

a bevált gyakorlatok megosztása az emberi jogok védelmének területén a terrorizmus elleni küzdelem során.

20. cikk

Jogi együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények tárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően, így különösen a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

2.   A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy fokozzák a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó együttműködést. Ez magában foglalja adott esetben az ENSZ és az Európa Tanács vonatkozó nemzetközi eszközeihez való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott szorosabb együttműködést.

IV. CÍM

GAZDASÁGI ÉS EGYÉB ÁGAZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. FEJEZET

A közigazgatás reformja

21. cikk

Az együttműködés a Moldovai Köztársaságban kialakítandó hatékony és elszámoltatható közigazgatás kialakítására összpontosul a következő célokkal: a jogállamiság megteremtésének támogatása, annak biztosítása, hogy az állami intézmények a Moldovai Köztársaság teljes lakosságának javát szolgálják, valamint a Moldovai Köztársaság és partnerei közötti kapcsolatok zökkenőmentes fejlődésének előmozdítása. Különös figyelmet fordítanak a végrehajtó funkciók modernizálására és fejlesztésére azzal a céllal, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak a Moldovai Köztársaság állampolgárai számára.

22. cikk

Az együttműködés a következő területeket öleli fel:

a)

az állami hatóságok intézményi és funkcionális fejlesztése annak érdekében, hogy növeljék ezek tevékenységének hatékonyságát és hatékony, részvételen alapuló és átlátható döntéshozatali és stratégiai tervezési eljárásokat biztosítsanak;

b)

a közszolgálat korszerűsítése, ideértve az e-kormányzás bevezetését és végrehajtását azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljanak az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások és csökkenjenek az üzleti tevékenységek költségei;

c)

professzionális közszolgálat kialakítása a vezetői elszámoltathatóság és a hatáskörök hatékony elosztásának elve alapján, valamint méltányos és átlátható felvétel, képzés, értékelés és javadalmazás;

d)

hatékony és professzionális emberierőforrás-menedzsment és előmenetel; valamint

e)

az etikai értékek előmozdítása a közszolgálatban.

23. cikk

Az együttműködés a közigazgatás minden szintjére vonatkozik, a helyi közigazgatást is beleértve.

2. FEJEZET

Gazdasági párbeszéd

24. cikk

1.   Az EU és a Moldovai Köztársaság elősegítik a gazdasági reformfolyamatot azáltal, hogy jobban megértik egymás gazdaságainak alapelemeit. A Felek közötti együttműködés célja a működő piacgazdasághoz szükséges gazdaságpolitikák előmozdítása, valamint e gazdaságpolitikák megfogalmazása és végrehajtása.

2.   A Moldovai Köztársaság arra törekszik, hogy működőképes piacgazdaságot hozzon létre és fokozatosan közelítse szakpolitikáit az uniós szakpolitikákhoz, a szilárd makrogazdasági és fiskális politikák – ideértve a központi bank függetlenségét és az árstabilitást is –, a rendezett államháztartás és a fenntartható fizetési mérleg irányadó elveivel összhangban.

25. cikk

1.   E célok érdekében a Felek a következő területeken működnek együtt:

a)

információcsere a makrogazdasági szakpolitikákról és strukturális reformokról, a makrogazdasági teljesítményről és kilátásokról, valamint a gazdaságfejlesztésre vonatkozó stratégiákról;

b)

a kölcsönös érdekeket szolgáló gazdasági kérdések közös elemzése, ideértve a gazdaságpolitikai intézkedéseket és az azok végrehajtásához szükséges eszközöket – például gazdasági előrejelzési módszereket és stratégiai politikai dokumentumok kidolgozását –, a Moldovai Köztársaság uniós elvekkel és gyakorlatokkal összhangban lévő politikai döntéshozatalának erősítése érdekében; valamint

c)

szakértelem cseréje a makrogazdasági és makropénzügyi szférában, ideértve az államháztartást, a pénzügyi szektor fejleményeit és szabályozását, a monetáris és árfolyam-politikákat és -kereteket, a külső pénzügyi segítséget és a gazdasági statisztikákat.

2.   Az együttműködés magában foglalja az Európai Gazdasági és Monetáris Unió elveire és működésére vonatkozó információcserét is.

26. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

3. FEJEZET

Társasági jog, számvitel és könyvvizsgálat, vállalatirányítás

27. cikk

1.   Felismerve a hatékony szabályok és gyakorlatok fontosságát a társasági jog és a vállalatirányítás, valamint a számvitel és a könyvvizsgálat területén a teljes körűen működő piacgazdaság megteremtése és a kereskedelem előmozdítása érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következők céljából:

a)

a részvényesek, hitelezők és egyéb érdekeltek védelme a területre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban;

b)

a vonatkozó nemzetközi normák nemzeti szintű bevezetése és a Moldovai Köztársaság számviteli és könyvvizsgálati szabályainak az uniós szabályokhoz való fokozatos közelítése; valamint

c)

a vállalatirányítási politika további fejlesztése a területre vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban, valamint a Moldovai Köztársaság szabályainak fokozatos közelítése az uniós jogszabályokhoz és ajánlásokhoz.

2.   A vonatkozó szabályokat és ajánlásokat e megállapodás II. melléklete tartalmazza.

28. cikk

A Felek törekedni fognak az információk és a szakértelem megosztására e területeken mind a meglévő rendszerekre, mind a releváns új fejlesztésekre vonatkozóan. Ezenkívül a Felek törekednek majd arra, hogy javítsák az uniós tagállamok cégnyilvántartása és a Moldovai Köztársaság vnemzeti cégnyilvántartása közötti információcserét.

29. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

30. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás II. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

4. FEJEZET

Foglalkoztatás, szociálpolitika és esélyegyenlőség

31. cikk

A Felek megerősítik párbeszédüket és együttműködésüket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) méltányos munka programja, foglalkoztatáspolitika, munkahelyi egészség és biztonság, szociális párbeszéd, szociális védelem, társadalmi befogadás, nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség és szociális jogok előmozdítása terén, és ezáltal hozzájárulnak a több és jobb munkahely, a szegénység csökkentése, a nagyobb társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés és a jobb életminőség előmozdításához.

32. cikk

Az információk és bevált gyakorlatok cseréjén alapuló együttműködés több meghatározásra váró kérdésre is kiterjedhet, többek közt a következő területeken:

a)

a szegénység csökkentése és a társadalmi kohézió növelése;

b)

foglalkoztatáspolitika, amely méltányos munkakörülményeket kínáló, több és jobb munkahely megteremtésére irányul, többek közt az informális gazdaság és az informális foglalkoztatás csökkentése útján;

c)

az aktív munkaerő-piaci intézkedések és hatékony foglalkoztatási szolgáltatások ösztönzése a munkaerőpiacok korszerűsítése és a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás érdekében;

d)

inkluzívabb munkaerőpiacok és olyan szociális védelmi rendszerek előmozdítása, amelyek integrálják a hátrányos helyzetű személyeket – köztük a fogyatékosságal élőket – és a kisebbségi csoportok tagjait;

e)

a munkaerő-migráció hatékony igazgatása, amely e migráció fejlődésre gyakorolt pozitív hatásának erősítését célozza;

f)

esélyegyenlőség, melynek célja a nemek közötti egyenlőség javítása és a férfiak és nők lehetőségei közötti egyenlőség biztosítása, valamint a diszkrimináció valamennyi fajtája elleni küzdelem;

g)

a szociális védelem szintjének növelését – ideértve a szociális ellátásokat és a társadalombiztosítást is – és a szociális védelmi rendszereknek a minőség, hozzáférhetőség és pénzügyi fenntarthatóság szempontjából történő korszerűsítését célzó szociálpolitika;

h)

a szociális partnerek részvételének növelése és a szociális párbeszéd ösztönzése, többek közt az összes érintett résztvevő kapacitásának erősítése útján; valamint

i)

a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítása.

33. cikk

A Felek bátorítják valamennyi érintett résztvevő bevonását – ideértve a civil társadalmi szervezeteket és különösen a szociális partnereket – a Moldovai Köztársaság szakpolitika-fejlesztésébe és reformjaiba, valamint a Felek között e megállapodás alapján folytatott együttműködésbe.

34. cikk

A Felek törekednek az együttműködés fokozására a foglalkoztatás és a szociálpolitika kérdéseiben valamennyi érintett regionális, multilaterális és nemzetközi fórumon és szervezetben.

35. cikk

A Felek előmozdítják a vállalati társadalmi felelősségvállalást és elszámoltathatóságot, valamint bátorítják a felelős üzleti gyakorlatokat, többek közt az ENSZ Globális Megállapodása és az ILO multinacionális vállalatokról és szociálpolitikáról szóló háromoldalú nyilatkozata alapján.

36. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

37. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás III. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

5. FEJEZET

Fogyasztóvédelem

38. cikk

A Felek együttműködnek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása és a fogyasztóvédelmi rendszereik közötti kompatibilitás megvalósítása érdekében.

39. cikk

E célkitűzések elérése érdekében az együttműködés magában foglalhatja adott esetben a következőket:

a)

a fogyasztóvédelmi jogszabályok közelítése e megállapodás IV. mellékletében szereplő prioritások alapján, és ugyanakkor a kereskedelmi akadályok elhárítása a fogyasztók valós választási lehetőségének biztosítása érdekében;

b)

az információcsere előmozdítása a fogyasztóvédelmi rendszerekről, ideértve a fogyasztóvédelmi jogszabályokat és azok érvényesítését, a fogyasztót védő termékbiztonságról, ideértve a piacfelügyeletet, a fogyasztókat tájékoztató rendszerekről és eszközökről, a fogyasztók oktatásáról, a fogyasztókjogainak megerősítéséről és a fogyasztói jogorvoslatról, valamint a kereskedők és a fogyasztók között kötött értékesítési és szolgáltatási szerződésekről;

c)

képzési tevékenységek előmozdítása a közigazgatási tisztviselők és más fogyasztói érdekvédelmi képviselők számára; valamint

d)

független fogyasztói szervezetek kialakításának bátorítása, ideértve a nem kormányzati fogyasztó szervezeteket is (NGO-k), valamint a fogyasztói képviseletek közti kapcsolatfelvétel, továbbá a hatóságok és a fogyasztóvédelem területén működő NGO-k közti együttműködés előmozdítása.

40. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás IV. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

6. FEJEZET

Statisztika

41. cikk

A Felek fejlesztik és erősítik a statisztikai kérdésekre vonatkozó együttműködésüket, ezáltal hozzájárulnak az időszerű, nemzetközileg összehasonlítható és megbízható statisztikai adatok nyújtásának hosszú távú célkitűzéséhez. A fenntartható, hatékony és szakmailag független nemzeti statisztikai rendszer várhatóan olyan releváns információkat nyújt az EU és a Moldovai Köztársaság állampolgárai, vállalkozásai és döntéshozói számára, amelyek alapján megalapozott döntések születhetnek. A nemzeti statisztikai rendszer tiszteletben tartja a hivatalos statisztikák ENSZ által elfogadott alapelveit és számításba veszi a statisztikákra vonatkozó uniós vívmányokat – köztük az európai statisztika gyakorlati kódexét –, a nemzeti statisztikai rendszernek az európai normákhoz és szabványokhoz történő igazítása érdekében.

42. cikk

Az együttműködés a következőkre irányul:

a)

a nemzeti statisztikai rendszer kapacitásainak további erősítése, hangsúlyt helyezve a szilárd jogalapra, a megfelelő adatok és metaadatok előállítására, az adatterjesztési politikára és a felhasználóbarát megközelítésre, a különböző felhasználócsoportok – és többek közt a köz- és magánszektor, a tudományos közösség és más felhasználók – figyelembevételével;

b)

a Moldovai Köztársaság statisztikai rendszerének fokozatos hozzáigazítása az európai statisztikai rendszerhez;

c)

az EU felé történő adatszolgáltatás pontosítása a releváns nemzetközi és európai módszerek alkalmazásának figyelembevételével, ideértve az osztályozást is;

d)

a nemzeti statisztikai állomány szakmai és igazgatási kapacitásának javítása az európai statisztikai szabványok alkalmazásának megkönnyítése érdekében és a Moldovai Köztársaság statisztikai rendszerének fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából;

e)

tapasztalatcsere a Felek között a statisztikával kapcsolatos know-how fejlesztéséről; valamint

f)

az összes statisztikai előállítási folyamat és a terjesztés teljes körű minőségirányításának előmozdítása.

43. cikk

A Felek együttműködnek az európai statisztikai rendszer keretében, amelyen belül az európai statisztikai hatóság az Eurostat. Az együttműködés a következőkre összpontosul:

a)

demográfiai statisztikák, ideértve a népszámlálásokat és a társadalomstatisztikákat;

b)

mezőgazdasági statisztikák, ideértve a mezőgazdasági cenzusokat és a környezeti statisztikákat;

c)

üzleti statisztikák, ideértve az üzleti nyilvántartásokat és a közigazgatási források statisztikai célra történő felhasználását;

d)

makrogazdasági statisztikák, ideértve a nemzeti számlákat, külkereskedelmi statisztikákat és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó statisztikákat;

e)

energiastatisztikák, ideértve a mérlegeket;

f)

regionális statisztikák; valamint

g)

horizontális tevékenységek, ideértve a statisztikai osztályozásokat, a minőségirányítást, a képzéseket, a terjesztést, valamint a modern információs technológiák használatát.

44. cikk

A Felek többek között információkat és tapasztalatokat cserélnek, valamint fokozzák az együttműködést, figyelembe véve a statisztikai rendszer különböző támogatási programok keretében indított reformja terén már korábban szerzett tapasztalatokat. Az erőfeszítéseknek a statisztikákkal kapcsolatos uniós vívmányokhoz való további igazodásra kell irányulniuk, amely a Moldovai Köztársaság statisztikai rendszerének fejlesztését célzó nemzeti stratégia alapján, és az európai statisztikai rendszer fejlesztésének figyelembevételével történik. A statisztikai adatok előállításának folyamata tekintetében a hangsúlyt a mintavételes felmérés további fejlesztésére és a közigazgatási nyilvántartások felhasználására kell helyezni, mindeközben figyelembe véve a válaszadási teher csökkentésének szükségességét. Az adatoknak relevánsaknak kell lenniük ahhoz, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági élet kulcsfontosságú területeit érintő szakpolitikák kidolgozását és figyelemmel kísérését.

45. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Az európai statisztikai rendszeren belül végrehajtott tevékenységek – ideértve a képzéseket is – a lehető mértékben nyitva állnak a Moldovai Köztársaság részvétele előtt.

46. cikk

1.   A Felek vállalják, hogy létrehozzák és rendszeres időközönként felülvizsgálják a Moldovai Köztársaság jogszabályainak a statisztika területére vonatkozó uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítésére irányuló programot.

2.   A statisztikákra vonatkozó uniós vívmányokat az évente frissített Statisztikai Követelmények Gyűjteménye tartalmazza, melyet a Felek e megállapodás mellékletének tekintenek (V. melléklet).

7. FEJEZET

Az államháztartás irányítása: költségvetési politika, belső ellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés és külső audit

47. cikk

Az e fejezet által lefedett területen folytatott együttműködés a nemzetközi szabványok és az e területre vonatkozó uniós bevált gyakorlat végrehajtására irányul majd, ami hozzájárul majd a modern államháztartás-irányítási rendszer kialakításához a Moldovai Köztársaságban, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség alapvető uniós és nemzetközi elveinek megfelelően.

48. cikk

Költségvetés és számviteli rendszerek

A Felek együttműködnek a következőkkel kapcsolatban:

a)

a költségvetési, kincstári, számviteli és jelentési rendszerekről szóló szabályozási dokumentumok javítása és rendszerezése, valamint ezek harmonizálása a nemzetközi normák alapján, tiszteletben tartva az uniós közszférában bevált gyakorlatokat is;

b)

a többéves költségvetés-tervezés folyamatos fejlesztése és hozzáigazítása az uniós bevált gyakorlathoz;

c)

az európai országok költségvetésközi kapcsolatai gyakorlatának tanulmányozása annak érdekében, hogy fejlesszék ezt a területet a Moldovai Köztársaságban;

d)

a közbeszerzési eljárásoknak az EU-ban meglévő gyakorlatokhoz való közelítésének ösztönzése; valamint

e)

az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje, többek között a területen végrehajtandó személyi cserék és közös képzések útján.

49. cikk

Belső ellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés és külső audit

A Felek együttműködnek a következőkkel kapcsolatban is:

a)

a belső ellenőrzési rendszerek további javítása (ideértve a működését tekintve független belső ellenőrzési műveleteket is) az állami és helyi hatóságoknál az általánosan elfogadott nemzetközi normákkal és módszerekkel, valamint a bevált uniós gyakorlatokkal való harmonizáció útján;

b)

megfelelő pénzügyi ellenőrzési rendszer kialakítása, amely kiegészíti és nem megduplázza a belső ellenőrzési funkciót, valamint biztosítja a kormányzati bevételek és kiadások megfelelő ellenőrzését egy átmeneti időszakban és azon túl;

c)

a pénzügyi irányításban és ellenőrzésben, a könyvvizsgálatban és ellenőrzésben, illetve a költségvetésben, kincstárban és számlákban érintett szereplők közötti hatékony együttműködés az irányítás fejlesztésének előmozdítása érdekében;

d)

az államháztartási belső ellenőrzés (PIFC) központi harmonizációs osztálya hatásköreinek megerősítése;

e)

a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) nemzetközileg elfogadott külső ellenőrzési normáinak végrehajtása; valamint

f)

az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje, többek között a területen végrehajtandó személyi cserék és közös képzések útján.

50. cikk

A csalás és a korrupció elleni küzdelem

A Felek együttműködnek a következőkkel kapcsolatban is:

a)

információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje;

b)

a csalás és a korrupció elleni küzdelem és megelőzés módszereinek javítása az e fejezet által érintett területeken, ideértve a vonatkozó igazgatási szervek közötti együttműködést is; valamint

c)

hatékony együttműködés biztosítása a vonatkozó uniós intézményekkel és szervekkel az uniós alapok kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos helyszíni ellenőrzések, vizsgálatok és auditok, a vonatkozó szabályok és eljárások szerint.

51. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

8. FEJEZET

Adózás

52. cikk

A Felek együttműködnek a jó adóügyi kormányzás fokozása érdekében, a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelem, a beruházások és a tisztességes verseny további javítása céljából.

53. cikk

Hivatkozással e megállapodás 52. cikkére, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit – azaz az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóügyi verseny elvét –, ahogyan azokat a tagállamok uniós szinten elfogadták, és kötelezettséget vállalnak ezen elvek végrehajtására. Ennek érdekében a Felek – az uniós és a tagállami hatáskörök sérelme nélkül – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, elősegítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

54. cikk

A Felek fokozzák és erősítik továbbá a Moldovai Köztársaság adórendszerének és adóigazgatásának javítására és továbbfejlesztésére irányuló együttműködésüket – ideértve az adóbehajtás és az ellenőrzési kapacitás javítását –, különös hangsúlyt fektetve a hozzáadottérték-adó (héa) visszatérítési eljárásokra, a hátralékok felhalmozódásának elkerülése, a hatékony adóbehajtás biztosítása és az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelem erősítése érdekében. A Felek törekednek az együttműködés és a tapasztalatmegosztás fokozására az adócsalás elleni küzdelemben, különös tekintettel a körhintacsalásra.

55. cikk

A Felek fokozzák az együttműködést és összehangolják szakpolitikáikat a csalás és a jövedékiadó-köteles termékek csempészete elleni fellépés és küzdelem terén. Ez az együttműködés magában foglalja többek között a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó mértékének fokozatos közelítését – amennyire az lehetséges, figyelembe véve a regionális összefüggésekből fakadó kötöttségeket –, ideértve a regionális szintű párbeszédet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003. évi dohányzás-ellenőrzési keretegyezményével összhangban. E célból a Felek törekednek a regionális viszonylatban folytatott együttműködésük erősítésére.

56. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

57. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás VI. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

9. FEJEZET

Pénzügyi szolgáltatások

58. cikk

Felismerve a pénzügyi szolgáltatások területén a hatékony szabályok és gyakorlatok fontosságát a teljes körűen működő piacgazdaság megteremtése, valamint a Felek közötti kereskedelmi forgalom előmozdítása szempontjából, a Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a pénzügyi szolgáltatások területén, a következő célkitűzések érdekében:

a)

a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának a nyitott piacgazdaság igényeihez való hozzáigazítására irányuló folyamat támogatása;

b)

hatékony és megfelelő védelem biztosítása a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói számára;

c)

a Moldovai Köztársaság teljes pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása;

d)

a pénzügyi rendszer különböző szereplői közötti együttműködés előmozdítása, beleértve a szabályozókat és felügyelőket; valamint

e)

független és hatékony felügyelet biztosítása.

59. cikk

1.   A Felek ösztönzik az érintett szabályozó és felügyeleti hatóságok közötti együttműködést, beleértve az információcserét, a pénzügyi piacokra vonatkozó szakértelem megosztását és egyéb hasonló intézkedéseket.

2.   Külön figyelmet fordítanak az ilyen hatóságok igazgatási kapacitásának fejlesztésére, többek között személyzeti csereprogramok és közös képzés révén.

60. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

61. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XXVIIIA. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

10. FEJEZET

Ipar- és vállalkozáspolitika

62. cikk

A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket az ipar- és vállalkozáspolitika terén, ezáltal javítják az üzleti környezetet valamennyi gazdasági szereplő számára, különös hangsúlyt fektetve azonban a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k). A fokozott együttműködésnek javítania kell az igazgatási és szabályozási keretet az EU-ban, illetve a Moldovai Köztársaságban működő uniós és moldovai vállalkozások számára, és annak az Európai Unió kkv-kra vonatkozó politikáján és iparpolitikáján kell alapulnia, figyelembe véve az e területen nemzetközileg elismert elveket és gyakorlatokat.

63. cikk

E célok érdekében a Felek együttműködnek azért, hogy:

a)

végrehajtsák az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elvein alapuló, a kkv-k fejlesztésére vonatkozó stratégiákat, és rendszeres párbeszéd és jelentéstétel révén figyelemmel kísérjék a végrehajtási folyamatot. Ez az együttműködés hangsúlyt helyez a mikrovállalkozásokra is, amelyek rendkívül fontosak mind az EU, mind a Moldovai Köztársaság gazdasága számára;

b)

jobb keretfeltételeket hozzanak létre az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, hozzájárulva ezzel a versenyképesség javításához. Ez az együttműködés magában foglalja a strukturális változások (szerkezetátalakítás) kezelését, a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlesztését, valamint az olyan környezetvédelmi és energiaügyi kérdéseket, mint az energiahatékonyság és a tisztább termelés;

c)

egyszerűsítsék és racionalizálják a szabályozást és a szabályozási gyakorlatot, különös hangsúlyt fektetve a a szabályozási technikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjére, beleértve az uniós elveket is;

d)

ösztönözzék az innovációs politika fejlesztését, az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, a kutatás-fejlesztés üzleti alapokra való helyezése tekintetében (beleértve a technológia-alapú vállalkozások indításához nyújtott támogatási eszközöket), a klaszterfejlesztést és a finanszírozáshoz való hozzáférést;

e)

ösztönözzék a jobb kapcsolattartást az EU és a Moldovai Köztársaság vállalkozásai között, valamint e vállalkozások és az EU és a Moldovai Köztársaság hatóságai között;

f)

támogassák az exportösztönző tevékenységek kialakítását a Moldovai Köztársaságban; valamint

g)

megkönnyítsék a Moldovai Köztársaság iparának korszerűsítését és szerkezetátalakítását bizonyos ágazatokban.

64. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Ebben részt fognak venni az uniós vállalkozások és a Moldovai Köztársaság vállalkozásainak képviselői is.

11. FEJEZET

Bányászat és nyersanyagok

65. cikk

A Felek fejlesztik és megerősítik a bányászatra és a nyersanyagok kereskedelmére kiterjedő együttműködésüket a bányászat és a fémipar területén a kölcsönös megértés, az üzleti környezet javítása, az információcsere és a nem energiával kapcsolatos kérdések területén folytatott együttműködés előmozdításának céljával, különösen a fémércek és ipari ásványok bányászatához kapcsolódóan.

66. cikk

E célok érdekében a Felek együttműködnek a következő területeken:

a)

a Felek közötti információcsere a bányászati és nyersanyagágazatuk fejleményeiről;

b)

információcsere a nyersanyag-kereskedelemhez kapcsolódó kérdésekről a kétoldalú cserék ösztönzésének céljával;

c)

az információk és bevált gyakorlatok cseréje a bányászat fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontjai vonatkozásában; valamint

d)

az információk és bevált gyakorlatok cseréje a bányászattal kapcsolatos képzés, készségek és biztonság vonatkozásában.

12. FEJEZET

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

67. cikk

A Felek együttműködnek a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés elősegítése érdekében, különösen a szakpolitikák és jogszabályok fokozatos közelítése révén.

68. cikk

A Felek közötti együttműködés a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén többek között a következőkre terjed ki:

a)

a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák kölcsönös megértésének megkönnyítése;

b)

a központi és helyi szintű igazgatási kapacitások javítása a szakpolitikák tervezése, értékelése és végrehajtása érdekében, az uniós szabályozással és bevált gyakorlatokkal összhangban;

c)

a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és fenntarthatóságának előmozdítása;

d)

a vidékfejlesztési szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása a vidéki közösségek gazdasági jólétének elősegítésére;

e)

a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, valamint a hatékonyság és a piaci átláthatóság fokozása;

f)

a minőségpolitikák és azok ellenőrzési mechanizmusainak előmozdítása, különös tekintettel a földrajzi árujelzőkre és a biogazdálkodásra;

g)

tudásmegosztás és mezőgazdasági szaktanácsadás a mezőgazdasági termelők részére; valamint

h)

az azon nemzetközi szervezetek keretein belül tárgyalt kérdések harmonizálásának fokozása, amelyeknek a Felek tagjai.

69. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

70. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás VII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

13. FEJEZET

Halászat és tengerpolitika

1. szakasz

Halászati politika

71. cikk

A Felek fejlesztik és megerősítik együttműködésüket a halászati és tengeri irányítással kapcsolatos kérdésekben, és ezáltal szorosabb kétoldalú és többoldalú együttműködést alakítanak ki a halászati ágazatban. A Felek bátorítják a halászati kérdésekkel kapcsolatos integrált megközelítést is, és ösztönzik a halászat fenntartható fejlesztését.

72. cikk

A Felek közösen lépnek fel, információt cserélnek és támogatják egymást a következők elősegítése érdekében:

a)

jó kormányzás és bevált gyakorlatok a halászati gazdálkodás területén, a halállomány fenntartható módon történő és ökoszisztéma szemléleten alapuló megőrzésének és kezelésének biztosítása céljából;

b)

felelős halászat és halgazdálkodás, amely összeegyeztethető a fenntartható fejlődés elveivel, mint például a halállomány és az ökoszisztémák egészséges állapotban történő megőrzése; valamint

c)

együttműködés az élő vízi erőforrások kezelésével és megőrzésével foglalkozó megfelelő regionális szervezetek keretében.

73. cikk

A Felek támogatják az olyan kezdeményezéseket, mint a kölcsönös tapasztalatcsere, és támogatást nyújtanaka fenntartható halászati politika végrehajtásának biztosítása érdekében, beleértve a következőket:

a)

a halászati és akvakultúra-erőforrások kezelése;

b)

a halászati tevékenységek vizsgálata és ellenőrzése, valamint megfelelő igazgatási és igazságügyi struktúrák kialakítása, amelyek képesek a megfelelő intézkedések alkalmazására;

c)

a fogásokra, kirakodásra vonatkozó, valamint biológiai és gazdasági jellegű, adatok gyűjtése;

d)

piacok hatékonyságának javítása, különösen a termelői szervezetek támogatása, a fogyasztók tájékoztatása, valamint forgalmazási előírások és nyomonkövethetőség révén; valamint

e)

a halászati ágazatra vonatkozó strukturális politika kialakítása, különös figyelmet fordítva az olyan területként meghatározott halászati területek fenntartható fejlődésére, amely tópartot, tavat vagy folyótorkolatot tartalmaz, és jelentős mértékű foglalkoztatást biztosít a halászati ágazatban.

2. szakasz

Tengerpolitika

74. cikk

Figyelembe véve együttműködésüket a halászat, a közlekedés, a környezet és más, tengerrel kapcsolatos területeken, a Felek adott esetben együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást alakítanak ki a tengeri kérdésekben különösen azáltal, hogy a nemzetközi tengerügyi fórumokon aktívan támogatják a tengerészeti ügyek integrált megközelítését és a jó kormányzást a Fekete-tengeren.

75. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

14. FEJEZET

Energiaügyi együttműködés

76. cikk

A Felek egyetértenek a jelenlegi energiaügyi együttműködés folytatásában a partnerség, a kölcsönös érdekek, az átláthatóság és a kiszámíthatóság elvei alapján. Az együttműködésnek a következőkre kell irányulnia: energiahatékonyság, piaci integráció és szabályozási konvergencia az energiaágazatban, figyelembe véve a versenyképesség és a biztonságos, környezeti szempontból fenntartható és megfizethető energia biztosításának szükségességét, többek közt az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezései útján.

77. cikk

Az együttműködés többek között a következő területeket és célkitűzéseket foglalja magában:

a)

energiaügyi stratégiák és szakpolitikák;

b)

versenyképes, átlátható és megkülönböztetésmentes energiapiacok kialakítása az uniós normákkal összhangban – ideértve az Energiaközösségről szóló szerződésből eredő kötelezettségeket is –, szabályozási reformok és a regionális energiaügyi együttműködésben való részvétel útján;

c)

vonzó és stabil befektetési környezet kialakítása az intézményi, jogi, pénzügyi és egyéb szempontok kezelésével;

d)

energia-infrastruktúrák – ideértve a közös érdekű projekteket is – az energiaforrások, szállítók és szállítási útvonalak gazdasági és környezeti szempontból stabil módon történő hatékony diverzifikálása érdekében, többek közt hitelekből és támogatásokból finanszírozott beruházások elősegítése útján;

e)

az energiaellátás és -kereskedelem, -tranzit és szállítás hosszú távú stabilitásának és biztonságának javítása és megerősítése kölcsönösen előnyös és megkülönböztetésmentes alapon, az uniós és nemzetközi szabályoknak megfelelően;

f)

az energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzése többek közt az épületek energiahatékonyságát illetően, valamint a megújuló energiák gazdaságos és környezetbarát módon történő fejlesztése és támogatása;

g)

az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, többek közt energiahatékonysággal és megújuló energiákkal kapcsolatos projektek útján;

h)

tudományos és technikai együttműködés és információcsere az energiatermelés, -szállítás és -ellátás, valamint a végfelhasználás terén használt technológiák fejlesztése és javítása érdekében, különös figyelmet fordítva az energiahatékonyságra és a környezetbarát technológiákra; valamint

i)

együttműködés folytatható a nukleáris biztonság, védelem és sugárvédelem terén, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) elveivel és normáival, valamint a NAÜ keretében megkötött vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban, továbbá – ahol alkalmazandó – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

78. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

79. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás VIII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

15. FEJEZET

Közlekedés

80. cikk

A Felek:

a)

kiterjesztik és erősítik együttműködésüket a közlekedés területén, hogy ezáltal hozzájáruljanak a fenntartható közlekedési rendszerek fejlesztéséhez;

b)

elősegítik a hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési műveleteket, valamint a közlekedési rendszerek intermodalitását és interoperabilitását; valamint

c)

arra törekednek, hogy területeik között javítsák a közlekedési összeköttetést.

81. cikk

Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:

a)

egy valamennyi közlekedési módra kiterjedő fenntartható nemzeti közlekedési szakpolitika kidolgozása, különösen a hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési rendszerek biztosítása, illetve a közlekedéshez kapcsolódó szempontok más szakpolitikai területekbe való integrálásának előmozdítása érdekében;

b)

ágazati stratégiák kidolgozása a közúti, vasúti, légi közlekedésre és az intermodalitásra vonatkozó nemzeti közlekedési politika figyelembevételével (ideértve a műszaki berendezések korszerűsítésére vonatkozó jogi követelményeket és az e megállapodás XXIV. és XV. mellékleteiben meghatározott nemzetközi normáknak megfelelő szállítási flottákat), amelyek magukban foglalják a menetrendeket, valamint a megvalósítás főbb szakaszait, az igazgatási feladatokat és a pénzügyi terveket;

c)

az infrastruktúra-politika javítása a különböző közlekedési módokra vonatkozó infrastrukturális projektek azonosítása és értékelése érdekében;

d)

a fenntartásra, a kapacitáshiányra és a hiányzó infrastrukturális láncszemekre vonatkozó finanszírozási stratégiák kidolgozása, valamint a magánszektor közlekedési projektekben való részvételének ösztönzése;

e)

csatlakozás a vonatkozó nemzetközi közlekedési szervezetekhez és megállapodásokhoz, ideértve a nemzetközi közlekedési megállapodások és egyezmények szigorú végrehajtásának és hatékony érvényesítésének biztosítását célzó eljárásokat;

f)

tudományos és műszaki együttműködés és információcsere új közlekedési technológiák – köztük intelligens közlekedési rendszerek – kidolgozása és továbbfejlesztése céljából; valamint

g)

az intelligens közlekedési rendszerek és az információtechnológia alkalmazásának előmozdítása minden közlekedési mód igazgatására és működtetésére vonatkozóan, valamint az intermodalitás és az együttműködés támogatása a közlekedés megkönnyítését szolgáló űrrendszerek és kereskedelmi alkalmazások használata során.

82. cikk

1.   Az együttműködés célja az utasok és az áruk mozgásának megkönnyítése, a Moldovai Köztársaság, az EU és a régió harmadik országai közötti szállítások zökkenőmentességének javítása, az igazgatási, műszaki és egyéb akadályok megszüntetésével, a közlekedési hálózatok javításával és az infrastruktúra korszerűsítésével, különösen a Feleket összekötő fő közlekedési tengelyek tekintetében. Az együttműködés kiterjed továbbá a határátlépés megkönnyítését szolgáló intézkedésekre is.

2.   Az együttműködés információcserét és közös tevékenységeket is magában foglal:

a)

regionális szinten, különösen az egyes regionális közlekedési együttműködési megállapodások – köztük az Európa–Kaukázus–Ázsia közlekedési folyosó (TRACECA), a keleti partnerség keretében folytatott közlekedési együttműködés és más közlekedési kezdeményezések – figyelembevételével és az azok révén elért haladás integrálásával; valamint

b)

nemzetközi szinten, tekintettel többek között a nemzetközi közlekedési szervezetekre és a Felek által megerősített nemzetközi megállapodásokra és egyezményekre, valamint az EU különböző közlekedési ügynökségeinek keretében.

83. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

84. cikk

A Felek együttműködnek a közlekedési csatlakozások javításán e megállapodás IX. melléklete rendelkezéseinek megfelelően.

85. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás X. és XXVIII-D. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, e mellékletek rendelkezéseinek megfelelően.

16. FEJEZET

Környezet

86. cikk

A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezetvédelem területén, ezzel hozzájárulva a fenntartható fejlődés, valamint a gazdaság környezetbarátabbá tételének hosszú távú célkitűzéséhez. A környezet fokozottabb védelme várhatóan előnyökkel jár a polgárok és a vállalkozások számára az EU-ban és a Moldovai Köztársaságban egyaránt, többek között a közegészségügy javulása, a természeti erőforrások megóvása, a gazdasági és környezeti hatékonyság növelése, a környezeti kérdések egyéb szakpolitikákba való integrálása, valamint a fenntarthatóbb termelési mintákhoz hozzájáruló korszerű, tisztább technológiák alkalmazása révén. Az együttműködés a Felek érdekeinek figyelembevételével, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a Felek között a környezetvédelem területén fennálló kölcsönös függőség és a terület vonatkozó többoldalú megállapodásainak tiszteletben tartásával zajlik.

87. cikk

Az együttműködés célja a környezet megóvása, védelme, javítása, valamint a környezet minőségének rehabilitációja, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása és a regionális és globális környezeti problémák megoldását célzó nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása, többek között az alábbi területeken:

a)

környezeti irányítás és horizontális kérdések, ideértve a környezeti hatásvizsgálatokat és stratégiai környezeti vizsgálatokat, az oktatást és képzést, a környezeti felelősséget, a környezeti bűnözés elleni küzdelmet, a határokon átnyúló együttműködést, a környezeti információkhoz való hozzáférést, a döntéshozatali eljárásokat és a hatékony közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárásokat;

b)

levegőminőség;

c)

vízminőség és erőforrás-gazdálkodás, ideértve az árvízkockázatok kezelését, a vízhiányt és az aszályokat;

d)

hulladék- és erőforrás-gazdálkodás, hulladékszállítás;

e)

természetvédelem, amelybe beletartozik a biológiai és tájdiverzitás megőrzése és védelme;

f)

ipari szennyezés és ipari veszélyek;

g)

vegyi anyagok;

h)

zajszennyezés;

i)

talajvédelem;

j)

városi és vidéki környezet;

k)

környezettel kapcsolatos díjak és adók;

l)

nyomonkövetési és környezeti információs rendszerek;

m)

vizsgálat és érvényesítés; valamint

n)

ökoinnováció, ideértve az elérhető legjobb technológiákat.

88. cikk

A Felek többek között:

a)

információt és szakértelmet cserélnek;

b)

közös kutatási tevékenységeket hajtanak végre és információt cserélnek a tisztább technológiákról;

c)

megtervezik az ipari veszélyek és balesetek kezelését;

d)

regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket végeznek – tekintettel többek között a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra is –, valamint adott esetben közös fellépéseket hajtanak végre a vonatkozó ügynökségek tevékenysége keretében.

A Felek különös figyelmet fordítanak a határokon átnyúló kérdésekre és a regionális együttműködésre.

89. cikk

Az együttműködés többek között a következő célkitűzéseket foglalja magában:

a)

átfogó környezetvédelmi stratégia kidolgozása, amely kiterjed a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását és érvényesítését biztosító tervezett intézményi reformokra (menetrenddel); a nemzeti, regionális és települési szintű környezetvédelmi hatóságok közötti hatáskörmegosztás; döntéshozatali eljárások és a határozatok végrehajtása; a környezetvédelem más szakpolitikai területekbe való integrálását előmozdító eljárások; a környezetbarát gazdasággal kapcsolatos intézkedések és az ökoinnováció előmozdítása, a szükséges emberi és pénzügyi erőforrások azonosítása és felülvizsgálati mechanizmus meghatározása; valamint

b)

a levegőminőséggel kapcsolatos ágazati stratégiák kidolgozása; vízminőség és erőforrás-gazdálkodás; hulladék- és erőforrás-gazdálkodás; biológiai sokféleség és természetvédelem; ipari szennyezés és ipari veszélyek, valamint vegyi anyagok, zajszennyezés, talajvédelem, városi és vidéki környezet, ökoinnováció, ideértve a megvalósítás egyértelműen megállapított menetrendjét és szakaszait, az igazgatási feladatokat, illetve az infrastrukturális és technológiai beruházások finanszírozását célzó stratégiákat.

90. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

91. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XI. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

17. FEJEZET

Éghajlat-politika

92. cikk

A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a területtel kapcsolatos kétoldalú és többoldalú kötelezettségvállalások közötti kölcsönös függőség figyelembevételével zajlik.

93. cikk

Az együttműködés ösztönzi a hazai, regionális és nemzetközi szintű intézkedéseket, többek közt a következő területeken:

a)

az éghajlatváltozás mérséklése;

b)

alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;

c)

kibocsátáskereskedelem;

d)

biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló technológiákkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés, demonstráció, rendszerbe állítás és elterjesztés;

e)

az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítése az ágazati politikákban; valamint

f)

tudatosságnövelés, oktatás és képzés.

94. cikk

A Felek többek között:

a)

információt és szakértelmet cserélnek;

b)

közös kutatási tevékenységeket hajtanak végre és információt cserélnek a tisztább technológiákról;

c)

regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket végeznek – tekintettel többek között a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra is –, valamint adott esetben közös fellépéseket hajtanak végre a vonatkozó ügynökségek tevékenysége keretében.

A Felek különös figyelmet fordítanak a határokon átnyúló kérdésekre és a regionális együttműködésre.

95. cikk

Az együttműködés többek között a következők fejlesztését és végrehajtását foglalja magában:

a)

általános éghajlat-stratégia és cselekvési terv az éghajlatváltozás hosszú távú mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében;

b)

a sebezhetőség és az alkalmazkodás értékelése;

c)

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiája;

d)

dekarbonizációs fejlesztési stratégia;

e)

az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó hosszú távú intézkedések;

f)

a kibocsátáskereskedelmet előkészítő intézkedések;

g)

a technológiatranszfert előmozdító intézkedések a technológiai igények értékelése alapján;

h)

az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítésére irányuló intézkedések az ágazati politikákban; valamint

i)

az ózonkárosító anyagokkal kapcsolatos intézkedések.

96. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

97. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait ae megállapodás XII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

18. FEJEZET

Információs társadalom

98. cikk

A Felek megerősítik az együttműködést az információs társadalom fejlesztésére vonatkozóan, amely a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) széles körű hozzáférhetősége, valamint megfizethető áron kínált, jobb minőségű szolgáltatások révén. Az együttműködés célja az elektronikus kommunikációs piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése, a verseny és a befektetések bátorítása az ágazatban, valamint az online közszolgáltatások fejlesztésének ösztönzése.

99. cikk

Az együttműködés a következő területekre terjedhet ki:

a)

az információk és bevált gyakorlatok cseréje a nemzeti információs társadalmi stratégiák végrehajtásáról, ideértve többek közt a szélessávú hozzáférés előmozdítására, a hálózatbiztonság javítására és az online közszolgáltatások fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket;

b)

az információk és a bevált gyakorlatok cseréje az elektronikus kommunikáció átfogó szabályozási kerete fejlesztésének ösztönzése érdekében és különösen az információs és kommunikációs technológiák nemzeti igazgatásának, valamint a nemzeti független szabályozó igazgatási kapacitásainak megerősítése, a frekvenciaforrások jobb kihasználásának előmozdítása és a Moldovai Köztársaságon belüli, valamint az uniós hálózatokkal való interoperabilitás ösztönzése céljából;

c)

az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásának bátorítása és előmozdítása a jobb kormányzás, az e-tanulás és kutatás, a közegészségügy, a kulturális örökség digitalizálása, az e – tartalmak és az elektronikus kereskedelem érdekében; valamint

d)

az elektronikus hírközlésben a személyes adatok biztonsági szintjének és a magánélet védelmének javítása.

100. cikk

A Felek ösztönzik az uniós szabályozók és a Moldovai Köztársaság nemzeti szabályozó hatóságai közötti együttműködést az elektronikus kommunikáció terén. A Felek mérlegelik az együttműködést egyéb vonatkozó területeken is, beleértve a regionális kezdeményezések útján történő együttműködést.

101. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

102. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XXVIII-B. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

19. FEJEZET

Turizmus

103. cikk

A Felek együttműködnek a turizmus területén a gazdasági növekedést és függetlenséget teremtő, a foglalkoztatást növelő és külföldi devizát termelő, versenyképes és fenntartható idegenforgalmi ágazat fejlesztésének erősítése érdekében.

104. cikk

A kétoldalú, regionális és európai szintű együttműködés a következő elveken alapulna:

a)

a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása, különösen a vidéki területeken;

b)

a kulturális örökség fontossága; valamint

c)

a turizmusnak és a környezet megóvásának egymást erősítő kapcsolata.

105. cikk

Az együttműködés különösen a következő kérdésekre összpontosul:

a)

információcsere, a bevált módszerek és tapasztalat cseréje, valamint a „know-how” átadása, beleértve az innovatív technológiákat;

b)

állami, magán- és helyi közösségi érdekekre alapozott stratégiai partnerségek kialakítása a turizmus fenntartható fejlesztése érdekében;

c)

a turisztikai termékek és piacok, infrastruktúra, humánerőforrások és intézményi struktúrák ösztönzése és fejlesztése, valamint az utazási szolgáltatások előtt álló akadályok azonosítása és lebontása;

d)

hatékony szakpolitikák és stratégiák kialakítása és végrehajtása, beleértve a megfelelő jogi, adminisztratív és pénzügyi aspektusokat;

e)

turisztikai képzés és kapacitásépítés a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében; valamint

f)

a közösségeken alapuló turizmus fejlesztése és előmozdítása.

106. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

20. FEJEZET

Regionális fejlesztés, határokon átnyúló és regionális szintű együttműködés

107. cikk

1.   A Felek ösztönzik a kölcsönös megértést és a kétoldalú együttműködést a regionális politika terén, ideértve a regionális politikák kialakítására és végrehajtásra vonatkozó módszereket, a többszintű kormányzást és partnerséget, különös hangsúlyt fektetve a kedvezőtlen adottságú területek és a területi együttműködés fejlesztésére, hogy ezáltal kommunikációs csatornákat hozzanak létre, valamint fokozzák a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a társadalmi-gazdasági szereplők és a civil társadalom közötti információ- és tapasztalatcserét.

2.   A Felek együttműködése különösen arra irányul, hogy a Moldovai Köztársaság gyakorlatát hozzáigazítsák a következő elvekhez:

a)

a döntéshozatali eljárás decentralizálása, a központi szinttől a regionális közösségek szintje felé;

b)

a partnerség megerősítése a regionális fejlesztésben érintett valamennyi fél között; valamint

c)

a regionális fejlesztési programok és projektek végrehajtásában érintett Felek pénzügyi hozzájárulása révén megvalósuló társfinanszírozás.

108. cikk

1.   A Felek támogatják és fokozzák a helyi és regionális szintű hatóságok bevonását a határokon átnyúló és regionális együttműködésbe és a kapcsolódó irányítási struktúrákba, ösztönözik az együttműködést a mindezt lehetővé tevő jogi keret létrehozásával, fenntartják és kidolgozzák a kapacitásépítést szolgáló intézkedéseket, valamint ösztönzik a határokon átnyúló és regionális gazdasági és üzleti hálózatok megerősítését.

2.   A Felek együttműködnek a nemzeti és regionális intézmények intézményi és működési kapacitásainak erősítése érdekében a regionális fejlesztés és a területfelhasználás-tervezés területein, többek közt a következők útján:

a)

a központi és helyi szintű közigazgatások közötti vertikális és horizontális interakciót szolgáló mechanizmus javítása a regionális politika fejlesztésének és végrehajtásának folyamatában;

b)

a helyi közhatóságok kapacitásainak fejlesztése a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében, az uniós szabályozásnak és gyakorlatoknak megfelelően; valamint

c)

a regionális fejlesztési politikákra vonatkozó ismeretek, információk és bevált gyakorlatok megosztása a helyi közösségek gazdasági jólétének és a régiók egységes fejlesztésének előmozdítása érdekében.

109. cikk

1.   A Felek megerősítik és bátorítják többek között a közlekedés, az energia, a távközlési hálózatok, a kultúra, az oktatás, az idegenforgalom, az egészségügy, valamint a határokon átnyúló és regionális együttműködést befolyásoló, e megállapodás hatálya alá tartozó egyéb területek határokon átnyúló és regionális elemeinek fejlesztését.

2.   A Felek transznacionális és határokon átnyúló programok formájában intenzívebbé teszik a régióik közötti együttműködést, ösztönzik a Moldovai Köztársaság régióinak részvételét az európai regionális struktúrákban és szervezetekben, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó projektek végrehajtásával előmozdítják azok gazdasági és intézményi fejlődését.

Ezekre a tevékenységekre a következők keretében kerül majd sor:

a)

folytatódó területi együttműködés az európai régiókkal, többek közt transznacionális és határokon átnyúló együttműködési programok útján;

b)

együttműködés az uniós szervekkel – ideértve a Régiók Bizottságát – a keleti partnerség keretében, és részvétel a különböző európai regionális projektekben és kezdeményezésekben; valamint

c)

együttműködés többek közt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Fejlesztési Ügynökségek Európai Szövetségével (EURADA) és az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózattal (ESPON).

110. cikk

1.   A Felek intenzívebb és jobb koordinációt és együttműködést biztosítanak a Duna régióra vonatkozó uniós stratégiában részt vevő országok és régiók között, többek közt a következőkre összpontosítva: a közlekedési és energetikai összeköttetések javítása, környezet, gazdasági és társadalmi fejlődés és biztonság, amelyek hozzájárulnak majd a gyorsabb közúti és vasúti közlekedéshez, az olcsóbb és biztosabb energiához, a jobb környezethez és a tisztább vízhez, a biológiai sokféleség védelméhez, valamint a hatékonyabb határokon átnyúló árvízvédelemhez.

2.   A Felek fokozzák a határokon átnyúló együttműködést a Prut folyón a hajózás visszaállítása érdekében, amelynek köszönhetően megvalósul az árvízvédelem a folyó medencéjében; mindez javítja majd a vízminőséget és a mezőgazdasági öntözést, intenzívebbé teszi a gazdasági tevékenységeket, ösztönzi a turizmust és a kulturális tevékenységeket, valamint hozzájárul a kapacitásépítéshez.

111. cikk

A Felek megkönnyítik az EU és a Moldovai Köztársaság azon polgárainak mozgását, akik gyakran lépik át a határt és kis távolságokat tesznek meg.

112. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

21. FEJEZET

Közegészségügy

113. cikk

A Felek megállapodnak együttműködésük fejlesztéséről a közegészségügy területén, a közegészségügy biztonságának és az emberi egészségvédelem szintjének – melyek a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés előfeltételét képezik – növelése céljából.

114. cikk

Az együttműködés különösen a következő területeket foglalja magában:

a)

a Moldovai Köztársaság közegészségügyi rendszerének megerősítése, különösen az egészségügyi ágazat reformjának végrehajtása útján, magas színvonalú alapellátást biztosítva, valamint javítva az egészségügyi irányítást és az egészségügy finanszírozását;

b)

az olyan fertőző betegségek járványügyi felügyelete és ellenőrzése, mint a HIV/AIDS, a vírusos májgyulladás és a tuberkulózis, valamint a felkészültség javítása a közegészségügyi veszélyekre és vészhelyzetekre;

c)

a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése, elsősorban az információk és bevált gyakorlatok cseréje, az egészséges életmód és az egészséget befolyásoló főbb tényezők, pl. a táplálkozási zavarok, valamint az alkohol-, kábítószer- és dohányfüggőség kezelésének ösztönzése útján;

d)

az emberi eredetű anyagok minősége és biztonsága;

e)

az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés; valamint

f)

a nemzetközi egészségügyi megállapodások teljes és időben történő végrehajtása, különös tekintettel a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokra és az Egészségügyi Világszervezet 2003. évi, dohányzás-ellenőrzési keretegyezményére.

115. cikk

Az együttműködés lehetővé teszi a következőket:

a)

a Moldovai Köztársaság fokozatos integrálása az EU egészséggel kapcsolatos hálózataiba; valamint

b)

a Moldovai Köztársaság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közötti interakció fokozatos javítása.

116. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XIII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

22. FEJEZET

Polgári védelem

117. cikk

A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket a természeti és ember által okozott katasztrófákkal kapcsolatban. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a Felek között fennálló kölcsönös függőség és a polgári védelmi terület vonatkozó többoldalú tevékenységeinek figyelembevételével zajlik.

118. cikk

Az együttműködés célja a természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás javítása.

119. cikk

A Felek többek közt információt és tapasztalatot cserélnek, valamint nemzeti, regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket hajtanak végre. Az együttműködés kiterjed az e területre vonatkozóan a Felek között az EU és tagállamai vonatkozó hatáskörei és illetékességei szerint, az egyes Felek jogi eljárásaival összhangban megkötött különleges megállapodások és igazgatási rendelkezések végrehajtására.

120. cikk

Az együttműködés többek között a következő célkitűzéseket foglalja magában:

a)

vészhelyzetek esetén a kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése;

b)

az EU-ra és a Moldovai Köztársaságra kiható nagy volumenű vészhelyzetekről szóló korai előrejelzések és frissített információk napi 24 órás cseréje, a segítségnyújtási kérelmeket és felajánlásokat is ideértve;

c)

a katasztrófák környezeti hatásának értékelése;

d)

szakértők meghívása polgári védelmi kérdésekről tartott speciális technikai workshopokra és szimpóziumokra;

e)

egyedi alapon megfigyelők meghívása az EU és/vagy a Moldovai Köztársaság által rendezett speciális gyakorlatokra és képzésekre; valamint

f)

a rendelkezésre álló polgári védelmi képességek leghatékonyabb kiaknázását célzó együttműködés erősítése.

121. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

23. FEJEZET

Együttműködés az oktatás, képzés, többnyelvűség, ifjúság és sport területén

122. cikk

A Felek együttműködnek az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, valamint az oktatás és a képzés minden szintjén az együttműködés és az átláthatóság bátorítása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a felsőoktatásra.

123. cikk

Az együttműködés többek között a következő területekre koncentrál:

a)

az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, amely kulcsfontosságú a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, és lehetővé teheti a polgárok számára a teljes körű részvételt a társadalomban;

b)

az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése, a minőség, a relevancia és a hozzáférés javítása;

c)

a felsőoktatási konvergencia előmozdítása a bolognai folyamat és a felsőoktatás korszerűsítésének uniós menetrendje eredményeképpen;

d)

a nemzetközi tudományos együttműködés erősítése, részvétel az EU együttműködési programjaiban, a diákok és tanárok mobilitásának növelése;

e)

nemzeti képesítési keretrendszer kialakítása a képesítések és készségek átláthatóságának és elismerésének javítása érdekében; valamint

f)

A szakoktatás és a szakképzés területén folytatott megerősített európai együttműködésre vonatkozó koppenhágai folyamatban lefektetett célok előmozdítása.

124. cikk

A Felek az információk és a bevált gyakorlatok cseréje útján ösztönzik az együttműködést és a cseréket az olyan kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, mint például a nyelvi sokféleség és az egész életen át tartó nyelvtanulás.

125. cikk

A Felek megállapodnak az ifjúság területén folytatandó együttműködésről, amelynek céljai a következők:

a)

az együttműködés és a cserék erősítése az ifjúságpolitika és a fiatalok és fiatal munkavállalók iskolarendszeren kívüli oktatása területén;

b)

az összes fiatal aktív társadalmi részvételének előmozdítása;

c)

a fiatalok és fiatal munkavállalók mobilitásának – amely a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának, valamint a tudás, készségek és kompetenciák iskolarendszeren kívüli megszerzésének eszköze – támogatása, többek közt az önkéntesség útján; valamint

d)

az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés ösztönzése a civil társadalom támogatása érdekében.

126. cikk

A Felek az információk és a bevált gyakorlatok cseréje útján ösztönzik az együttműködést a sport és a testmozgás területén az egészséges életmód és a sport társadalmi és nevelési értékeinek, valamint a sport területén folytatott jó kormányzás előmozdítása érdekében az EU és a Moldovai Köztársaság társadalmaiban.

24. FEJEZET

Együttműködés a kutatás, a technológiafejlesztés és a demonstráció terén

127. cikk

A Felek ösztönzik az együttműködést a polgári kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció minden területén a kölcsönös előnyök alapján, valamint a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelme mellett.

128. cikk

A kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció területén folytatott együttműködés a következőkre terjed ki:

a)

szakpolitikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információcsere;

b)

a Felek egyes programjaihoz való megfelelő hozzáférés biztosítása;

c)

a kutatási kapacitás növelése, valamint a moldovai kutatók részvételének fokozása az EU kutatási keretprogramjában;

d)

a közös kutatási projektek ösztönzése a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció minden területén;

e)

képzési tevékenységek és mobilitási programok tudósok, kutatók, valamint a két oldal kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeiben részt vevő egyéb kutató személyzet részére;

f)

az alkalmazandó jogszabályok keretén belül e megállapodás által érintett tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgásának, valamint az ilyen tevékenységekhez felhasználni szánt áruk határokon átnyúló mozgásának megkönnyítése; valamint

g)

az együttműködés más formái a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció terén (többek közt regionális megközelítések és kezdeményezések útján), a Felek kölcsönös megállapodása alapján.

129. cikk

A kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció terén végrehajtott együttműködési tevékenységek révén keresni kell a szinergiákat a tudományos és technológiai központ (STCU) által finanszírozott tevékenységek és az EU és a Moldovai Köztársaság közötti pénzügyi együttműködés keretében végrehajtott egyéb tevékenységek között.

25. FEJEZET

Együttműködés a kultúra, az audiovizuális politika és a média terén

130. cikk

A Felek ösztönzik a kulturális együttműködést az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi egyezményében szereplő elvekkel összhangban. A Felek rendszeres szakpolitikai párbeszédre törekednek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, ideértve a kulturális iparágak fejlesztését az EU-ban és a Moldovai Köztársaságban egyaránt. A Felek közötti együttműködés előmozdítja majd a kultúrák közötti párbeszédet, többek közt az EU és a Moldovai Köztársaság kulturális ágazatának és civil társadalmának részvétele útján.

131. cikk

1.   A Felek rendszeres párbeszédet alakítanak ki és együttműködnek az európai audiovizuális ipar fejlesztésében, valamint ösztönzik a koprodukciót a mozgókép és a televíziózás területén.

2.   Az együttműködés többek közt az újságírók és más médiaszakemberek képzésének kérdésére, valamint a médiának nyújtott támogatásra terjedhet ki ezek függetlenségének, szakmaiságának és az uniós médiával való kapcsolatuk erősítésének céljával, az európai normákkal összhangban, ideértve az Európa Tanács normáit és az UNESCO 2005. évi, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményét.

132. cikk

A Felek együttműködése számos területre összpontosul:

a)

kulturális együttműködés és kulturális cserék, valamint a művészet és a művészek mobilitása;

b)

kultúrák közötti párbeszéd;

c)

a kulturális és audiovizuális politikáról folytatott szakpolitikai párbeszéd;

d)

együttműködés többek közt olyan kulturális fórumokon, mint az UNESCO és az Európa Tanács, a kulturális sokféleség fejlesztése, valamint a kulturális és történelmi örökség megőrzése és értékelése; valamint

e)

együttműködés a média területén.

133. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XIV. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

26. FEJEZET

A civil társadalommal való együttműködés

134. cikk

A Felek létrehozzák a civil társadalommal való együttműködésről szóló párbeszédet a következő célkitűzésekkel:

a)

a kapcsolatok megerősítése és az információ- és tapasztalatcsere ösztönzése az uniós és a moldovai civil társadalom valamennyi ágazata között;

b)

a Moldovai Köztársaság behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése az EU-ban – ideértve annak történelmét és kultúráját is –, és különösen a tagállamokban letelepedett civil társadalmi szervezetek körében, lehetővé téve ezáltal a jövőbeli kapcsolatokban gyökerező lehetőségek és kihívások jobb megismerését; valamint

c)

és viszont, az EU behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése a Moldovai Köztársaságban és különösen a Moldovai Köztársaság civil társadalmi szervezeteinek körében, nem kizárólagosan az EU alapját képező értékeket, illetve annak szakpolitikáit és működését helyezve a középpontba.

135. cikk

A Felek előmozdítják a civil társadalmaik érdekeltjei közötti párbeszédet és együttműködést az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatok szerves részeként. Az ilyen párbeszéd és együttműködés céljai a következők:

a)

a civil társadalom részvételének biztosítása az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatokban, különös tekintettel e megállapodás végrehajtására;

b)

a civil társadalom részvételének fokozása a közszféra döntéshozatali folyamatában, különösen nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd létrehozása útján a közintézmények, valamint az érdekképviseleti szervezetek és a civil társadalom között;

c)

az intézményfejlesztés és a civil társadalmi szervezetek megerősítésének előmozdítása különböző módokon, ideértve a jogi képviseleti támogatást, a formális és informális hálózatépítést, a kölcsönös látogatásokat és műhelytalálkozókat, különös tekintettel a civil társadalom jogi keretének javítására; valamint

d)

annak lehetővé tétele a két Fél civil társadalmi képviselői számára, hogy megismerjék a másik oldal civil és szociális partnerei közötti konzultáció és párbeszéd folyamatait, különös tekintettel a civil társadalom integrálására a Moldovai Köztársaság szakpolitikai döntéshozatali folyamatába.

136. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor a Felek közt.

27. FEJEZET

Együttműködés a gyermekek jogai védelmének és előmozdításának terén

137. cikk

A Felek megállapodnak abban, hogy a nemzetközi jognak és normáknak – és különösen az ENSZ 1989. évi, a gyermek jogairól szóló egyezményének – megfelelően együttműködnek a gyermekek jogai előmozdításában, figyelembe véve a Moldovai Köztársaság sajátosságaira tekintettel azonosított prioritásokat, különösen a veszélyeztetett csoportok tekintetében.

138. cikk

Az ilyen együttműködés különösen a következőket foglalja magában:

a)

a gyermekek elleni kizsákmányolás (ideértve a gyermekmunkát is), bántalmazás, gondatlanság és erőszak valamennyi formájának megelőzése és az azok elleni küzdelem, többek közt a jogi és intézményi keret fejlesztése és erősítése, valamint a kérdésben folytatott tudatosságnövelő kampányok útján;

b)

a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekeket azonosító és segítő rendszer javítása, többek közt a gyermekeknek a döntéshozatali folyamatokban való nagyobb részvétele, valamint a gyermekek által tett egyéni panaszokat kezelő hatékony mechanizmusok végrehajtása útján;

c)

a gyermekszegénység csökkentésével kapcsolatos – többek közt a szociálpolitikáknak a gyermekek jólétére történő összpontosítását előmozdító intézkedésekre vonatkozó – információk és bevált gyakorlatok cseréje, valamint a gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének előmozdítása és megkönnyítése;

d)

a családon és az intézményeken belül a gyermekek jogainak előmozdítását célzó intézkedések végrehajtása, valamint a szülők és gondozók kapacitásainak megerősítése a gyermekek fejlődésének biztosítása érdekében; valamint

e)

a vonatkozó nemzetközi dokumentumokhoz való csatlakozás, ezek megerősítése és végrehajtása, ideértve azon dokumentumokat, amelyeket az ENSZ, az Európa Tanács és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme céljából, a terület legszigorúbb normáinak megfelelően dolgoztak ki.

139. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

28. FEJEZET

Uniós ügynökségekben és programokban való részvétel

140. cikk

A Moldovai Köztársaság részt vehet az Unió minden olyan ügynökségében, amely az ezen ügynökségeket létrehozó vonatkozó rendelkezések szerint nyitva áll számára. A Moldovai Köztársaság külön megállapodásokat köt az EU–val, amelyek lehetővé teszik számára az összes ilyen ügynökségben való részvételt, beleértve a pénzügyi hozzájárulásának összegét is.

141. cikk

A Moldovai Köztársaság részt vehet az Unió minden olyan jelenlegi és jövőbeni programjában, amelyek az ezen programokat létrehozó vonatkozó rendelkezések szerint nyitva állnak számára. A Moldovai Köztársaság uniós programokban való részvételének összhangban kell állnia ezen megállapodásnak a Moldovai Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti keretmegállapodásról szóló I. jegyzőkönyvében felsorolt rendelkezésekkel.

142. cikk

A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak a Moldovai Köztársaság részvételéről az Unió programjaiban és ügynökségeiben. Így különösen, az EU tájékoztatja a Moldovai Köztársaságot, amennyiben új uniós ügynökségek és programok jönnek létre, valamint e megállapodás 140. és 141. cikkében hivatkozott uniós programokban és ügynökségekben való részvétel feltételei megváltoznak.

V. CÍM

KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK

1. FEJEZET

Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása

1. szakasz

Közös rendelkezések

143. cikk

Célkitűzés

E megállapodás rendelkezéseivel összhangban és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: 1994. évi GATT) XXIV. cikkének megfelelően a Felek fokozatosan szabadkereskedelmi térséget hoznak létre, e megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődő legfejlebb tízéves átmeneti időszak során.

144. cikk

Hatály és alkalmazási kör

1.   E fejezet rendelkezéseit a Felek közötti árukereskedelemre (1) kell alkalmazni.

2.   E fejezet alkalmazásában a „származó” azt jelenti, hogy megfelel az e megállapodás II. jegyzőkönyvében meghatározott származási szabályoknak.

2. szakasz

Vámok, illetékek és egyéb díjak eltörlése

145. cikk

A vámok fogalommeghatározása

E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan illetéket és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozatalára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden különadót vagy pótdíjat is. Nem minősülnek „vámnak” az alábbiak:

a)

e megállapodás 152. cikkének megfelelően kivetett belső adóval megegyező díjak;

b)

e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 2. fejezetének (Kereskedelmi jogorvoslatok) megfelelően kivetett vámok; vagy

c)

e megállapodás 151. cikkének megfelelően kivetett illetékek vagy más díjak.

146. cikk

Áruk osztályozása

A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozása az 1983. évi Harmonizált Áruleíró és Kódrendszernek (a továbbiakban: HR) megfelelően, a Moldovai Köztársaság vámnómenklatúrája szerint a HR 2007. évi változatának, az Unió vámnómenklatúrája szerint a HR 2012. évi változatának, valamint az említett vámnómeklatúrák ezt követő módosításainak megfelelően történik.

147. cikk

Az importvámok eltörlése

1.   A Felek e megállapodás XV. mellékletének megfelelően csökkentik vagy megszüntetik a másik Fél területéről származó árukra kivetett vámokat.

2.   A vám alapértéke, amelyre az e cikk (1) bekezdése szerinti folyamatos csökkentéseket és megszüntetést alkalmazni kell, valamennyi áru esetében e megállapodás XV. mellékletében meghatározott érték.

3.   Ha e megállapodás hatálybalépését követően valamely Fél bármikor csökkenti az alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtételt (MFN), akkor az említett vámtételt kell alapértékként alkalmazni, feltéve, hogy – és addig, ameddig – az alacsonyabb, mint e megállapodás XV. melléklete szerint számított vámtétel.

4.   E megállapodás hatálybalépését követően a Felek megállapodhatnak abban, hogy fontolóra veszik a közöttük érvényes kereskedelmi vámok eltörlésének felgyorsítását és szélesebb körben való alkalmazását. Az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság arra vonatkozó döntése, hogy egy áru esetében felgyorsítják vagy szélesebb körben alkalmazzák a vám eltörlését, minden olyan vámtétel vagy szakaszolási kategória helyébe lép, amelyet e megállapodás XV. melléklete alapján határoztak meg.

5.   E megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik év során a Felek értékelik a helyzetet, figyelembe véve a Felek közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmében kirajzolódó mintát, az ilyen termékek sajátos érzékenységét és a két Fél mezőgazdasági szakpolitikájának alakulását.

6.   A Felek a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban megfelelően kölcsönösség alapján megvizsgálják az egymás számára nyújtható további engedmények lehetőségeit azzal a céllal, hogy javítsák – kölönösen a vámkontingensek hatálya alá tartozó – mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációját.

148. cikk

A mezőgazdasági termékekre és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kijátszásellenes mechanizmus

1.   E megállapodás XV-C. mellékletében felsorolt termékek a kijátszásellenes mechanizmus hatálya alá tartoznak. E termékek minden egyes kategóriája esetében a Moldovai Köztársaságból az Unióba importálható átlagos éves mennyiségeket e megállapodás XV-C. melléklete tartalmazza.

2.   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több termékkategória importjának mennyisége bármely adott, január 1-jével kezdődő évben eléri a XV-C. mellékletben meghatározott mennyiség 70 %-át, az Unió értesíti a Moldovai Köztársaságot az érintett termék(ek) importjának mennyiségéről. Ezen értesítést követően és attól a naptól számított 14 naptári napon belül, amikor az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott egy vagy több termékkategória importvolumene eléri e megállapodás XV-C. mellékletében feltüntetett mennyiség 80 %-át, a Moldovai Köztársaság megalapozott indoklást nyújt be az EU-nak az import növekedéséről. Amennyiben ez az import eléri e megállapodás XV-C. mellékletében feltüntetett mennyiség 100 %-át, és amennyiben a Moldovai Köztársaság nem nyújt be megalapozott indoklást, az Unió ideiglenesen felfüggesztheti az érintett termékek kedvezményes elbánását.

A felfüggesztés hat hónapos időszakra alkalmazandó, és az a preferenciális elbánás felfüggesztéséről szóló határozat Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

3.   Az Unió bármely, a (2) bekezdés alapján elfogadott ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíti a Moldovai Köztársaságot.

4.   Az Unió feloldhatja az ideiglenes felfüggesztést az annak hatálybalépésétől számított hat hónap lejárta előtt, ha a Moldovai Köztársaság bizonyítékot nyújt be az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban arról, hogy az e megállapodás XV-C. mellékletében meghatározott mennyiséget meghaladó mértékben importált termékkategória esetében a többletmennyiség a gyártási szint és a Moldovai Köztársaság vonatkozó terméket érintő exportkapacitása változásának eredménye.

5.   E megállapodás XV-C. melléklete módosítható, és a mennyiség az Uniónak és a Moldovai Köztársaságnak a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban történő kölcsönös jóváhagyása mellett változhat annak érdekében, hogy tükrözze a Moldovai Köztársaság vonatkozó terméket érintő gyártási szintjének és exportkapacitásának változását.

149. cikk

A fennálló helyzet fenntartása

Egyik Fél sem emelhet fel bármely fennálló vámot és nem fogadhat el új vámot a másik Fél területéről származó termék tekintetében. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy bármelyik Fél:

a)

egyoldalú csökkentést követően olyan szintre emelje a vámot, amely megfelel a XV. mellékletben foglalt szintnek; vagy

b)

a WTO Vitarendezési Testületének engedélyével fenntartson vagy megemeljen egy vámot.

150. cikk

Exportvámok

E megállapodás 152. cikkével összhangban alkalmazott belső terhek kivételével egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn vámot vagy adót a másik Fél területére irányuló áruexportra vagy azzal összefüggésben.

151. cikk

Illetékek és egyéb díjak

Mindkét Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel összhangban minden díj és bármilyen jellegű illeték – a vámok vagy egyéb, e megállapodás 147. cikkében említett intézkedések kivételével –, amelyet áruk importjára vagy exportjára vagy azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruk számára, illetve ne minősüljön az import vagy az export fiskális célú megadóztatásának.

3. szakasz

Nem tarifális intézkedések

152. cikk

Nemzeti elbánás

Mindegyik Fél nemzeti elbánást biztosít a másik Fél árui számára az 1994. évi GATT III. cikke – ideértve annak értelmező megjegyzéseit is – szerint. Ebből a célból az 1994. évi GATT III. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit belefoglalják e megállapodásba, melynek azok szerves részét képezik.

153. cikk

Import- és exportkorlátozások

Egyik Fél sem fogadhat el vagy tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve, ha e megállapodás eltérően rendelkezik, vagy ha az ilyen intézkedés összhangban áll az 1994. évi GATT XI. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel. Ebből a célból az 1994. évi GATT XI. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit belefoglalják e megállapodásba, melynek azok szerves részét képezik.

4. szakasz

Árukkal kapcsolatos egyedi rendelkezések

154. cikk

Általános kivételek

1.   E fejezet egyik rendelkezése sem akadályozhatja a Feleket abban, hogy az 1994. évi GATT XX. és XXI. cikkének és az 1994. évi GATT ezen cikkeihez kapcsolódó bármely értelmező megjegyzésnek megfelelően – amelyeket e megállapodásba foglalnak és amelyek ennek szerves részét képezik – intézkedéseket fogadjanak el vagy hajtsanak végre.

2.   A Felek tudomásul veszik, hogy bármely olyan intézkedés megtétele előtt, amelynek indoklása kérhető az 1994. évi GATT XX. cikkének i) és j) pontjai szerint, az intézkedést tenni kívánó Fél köteles a másik Fél részére minden fontos információt megadni, valamint a Felek által elfogadható megoldás megtalálására törekedni. Ha az ilyen információ megadását követő 30 napon belül nem születik megállapodás, az adott Fél az érintett áru tekintetében alkalmazhatja az e bekezdés szerinti intézkedéseket. Ha az azonnali cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet megoldása által megkívánt óvintézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.

5. szakasz

Igazgatási együttműködés és koordináció más országokkal

155. cikk

Az igazgatási együttműködésre vonatkozó különleges rendelkezések

1.   A Felek egyetértenek abban, hogy az igazgatási együttműködés és segítségnyújtás elengedhetetlen az ebben a fejezetben biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és a kapcsolódó ügyekben tapasztalható szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

2.   Ha a Felek egyike objektív információk alapján megállapítja az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás hiányát, és/vagy az e fejezet rendelkezései szerinti szabálytalanság vagy csalás tényét a másik Fél részéről, akkor az érintett Fél e cikk rendelkezéseinek, valamint különösen az (5) bekezdésben szereplő eljárásnak megfelelően az érintett termék(ek) tekintetében jogosult a preferenciális elbánás alkalmazását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni.

3.   E cikk alkalmazásában az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás gyakorlásának elmulasztása többek között az alábbiakat jelenti:

a)

az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettségek ismételt elmulasztása;

b)

a származási igazolás utólagos ellenőrzésének végrehajtásával és/vagy eredményeinek közlésével kapcsolatos ismételt elutasítás vagy indokolatlan késedelem;

c)

az adott preferenciális bánásmód megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy az információk pontosságának ellenőrzésére szolgáló látogatások ismételt megtagadása vagy az azokkal kapcsolatos indokolatlan késedelem.

4.   E cikk alkalmazásában többek között akkor állapítható meg szabálytalanság vagy csalás, ha – kielégítő magyarázat nélkül – a másik Fél szokásos termelési szintjét és exportkapacitását meghaladó, gyors mennyiségi növekedés következik be az áruimportban, ami szabálytalanságra vagy csalásra utaló objektív információval párosul.

5.   Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazásának feltételei a következők:

a)

az a Fél, amelyik objektív információk alapján megállapította, hogy mulasztás történt az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás és/vagy a szabálytalanságok vagy csalás tekintetében, haladéktalanul értesíti az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot erről a megállapításról és az objektív információkról, továbbá a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd e bizottság keretében annak érdekében, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak;

b)

ha a Felek a fentiek szerint konzultációkat kezdeményeztek az említett bizottságon belül, és a bejelentést követő három hónapos időszak folyamán nem képesek elfogadható megoldást találni, akkor az érintett Fél jogosult az érintett áru(k) vonatkozásában a preferenciális elbánás gyakorlását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság haladéktalanul értesítést kap az ilyen ideiglenes felfüggesztésről;

c)

az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértékre kell korlátozni. A felfüggesztés időtartama nem lépheti túl a hat hónapot, a felfüggesztés azonban megújítható, ha a lejárat időpontjáig nem történt változás azon feltétel tekintetében, amely eredetileg a felfüggesztés alapját képezte. A felfüggesztésekről időszakonként konzultálni kell e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban, különös tekintettel azok megszüntetésére, amikor az alkalmazásukra okot adó feltételek már nem állnak fenn.

6.   Az egyes Felek belső eljárásaiknak megfelelően közzétesznek minden importőröknek szóló értesítést az (5) bekezdés a) pontjában hivatkozott értesítésekkel, az (5) bekezdés b) pontjában hivatkozott határozatokkal és az (5) bekezdés c) pontjában hivatkozott hosszabbítással vagy megszüntetéssel kapcsolatban.

156. cikk

Igazgatási hibák kezelése

Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása – és különösen e megállapodás II. jegyzőkönyvének a származó termékek fogalommeghatározását és az igazgatási együttműködés módszereit érintő rendelkezéseinek alkalmazása – során elkövetett olyan hiba esetén, amelynek hatása van az importvámokra, a hiba következményeit viselő Fél felkérheti az e megállapodás 438. cikke (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, hogy vizsgálja meg a probléma megoldását célzó megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségét.

157. cikk

Más országokkal kötött megállapodások

1.   E megállapodás nem zárja ki vámuniók, másik szabadkereskedelmi térségek vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedések fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok ellentmondanak az e megállapodásban foglalt kereskedelmi intézkedéseknek.

2.   A Felek az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban konzultációt folytatnak a vámuniókat, más szabadkereskedelmi térségeket vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedéseket létrehozó megállapodásokkal kapcsolatban, valamint – kérésre – a harmadik országokkal folytatott kereskedelempolitikáikkal kapcsolatos egyéb fontos kérdésekről. Ilyen konzultációkat folytatnak az Unió és a Moldovai Köztársaság e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az EU-hoz egy harmadik ország csatlakozik.

2. FEJEZET

Kereskedelmi jogorvoslatok

1. szakasz

Globális védintézkedések

158. cikk

Általános rendelkezések

1.   A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XIX. cikke, a a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (a továbbiakban: a WTO-egyezmény) 1A. mellékletében szereplő védintézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: védintézkedésekről szóló megállapodás) és a WTO-egyezmény 1A. mellékletében szereplő mezőgazdasági megállapodás (a továbbiakban: mezőgazdasági megállapodás) 5. cikke szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   Az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetében (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) megállapított preferenciális származási szabályok erre a szakaszra nem alkalmazandók.

3.   E szakasz rendelkezései nem terjednek ki e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetére (Vitarendezés).

159. cikk

Átláthatóság

1.   A védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatot indító Fél értesíti a másik Felet a vizsgálat megindításáról, amennyiben ez utóbbi Fél alapvető gazdasági érdekei érintettek.

2.   E megállapodás 158. cikkétől eltérve a másik Fél kérésére a védintézkedés vizsgálatát megindító és védintézkedéseket alkalmazni szándékozó Fél haladéktalanul köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindításához és a védintézkedések alkalmazásához vezető valamennyi vonatkozó információról, valamint adott esetben védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindításáról, az előzetes megállapításokról és a vizsgálat végleges megállapításairól, illetve a másik Fél számára fennálló konzultációs lehetőségekről.

3.   E cikk alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy Fél alapvető gazdasági érdekekkel rendelkezik, ha a legutóbbi hároméves időszak folyamán az említett Fél abszolút mennyiségben vagy értékben mérve a behozott termék öt legnagyobb szállítója közé tartozott.

160. cikk

Az intézkedések alkalmazása

1.   Védintézkedések alkalmazásakor a Felek törekednek arra, hogy ezeket az intézkedéseket oly módon alkalmazzák, hogy azok a kétoldalú kereskedelmet a lehető legkevésbé befolyásolják.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában amennyiben egy Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges védintézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények, akkor az adott intézkedéseket alkalmazni kívánó Fél értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít számára kétoldalú konzultációk folytatására. Amennyiben az értesítést követő 30 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél megteszi a probléma megoldását szolgáló megfelelő intézkedéseket.

2. szakasz

Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

161. cikk

Általános rendelkezések

1.   A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) és a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   Az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetében (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) megállapított preferenciális származási szabályok erre a szakaszra nem alkalmazandók.

3.   E szakasz rendelkezései nem terjednek ki e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetére (Vitarendezés).

162. cikk

Átláthatóság

1.   A Felek megállapodnak arról, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket a dömpingellenes megállapodásban, illetve a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásban foglalt követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak méltányos és átlátható rendszeren kell alapulniuk.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul, és a végleges döntést megelőzően teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az intézkedések alkalmazását, a dömpingellenes megállapodás 6. cikke (5) bekezdésének és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül. A nyilvánosságra hozatalnak írásban kell megtörténnie, és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani az észrevételeik megtételére.

3.   Amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását, a dömpingellenes vagy szubvencióellenes vizsgálat során minden érdekelt élhet a meghallgatás lehetőségével, hogy kifejthesse álláspontját.

163. cikk

A közérdek figyelembevétele

A Felek nem alkalmazhatnak dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket, ha a vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem áll összhangban a közérdekkel. A közérdek fogalmának meghatározása a különböző érdekek összességének figyelembevételén alapul, beleértve a belföldi iparág, felhasználók és fogyasztók, valamint az importőrök érdekeit is, amennyiben azok a vizsgáló hatóságot a vizsgálat szempontjából releváns információkkal látták el.

164. cikk

Az alacsonyabb vám szabálya

Amennyiben az egyik Fél úgy dönt, hogy ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözetet vagy a kiegyenlíthető támogatások összegének különbözetét, de a dömpingkülönbözetnél vagy a kiegyenlíthető támogatások összegének különbözeténél alacsonyabbnak kell lennie, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

3. szakasz

Kétoldalú védintézkedések

165. cikk

Kétoldalú védintézkedések alkalmazása

1.   Amennyiben egy vámnak az e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az egyik Fél származó áruját a másik Fél területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító belföldi iparágnak súlyos kárt okoz vagy ezzel fenyeget, akkor az importáló Fél a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket fogadhat el, az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

2.   Az importáló Fél olyan kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat, amelyek:

a)

felfüggesztik az érintett árura vonatkozó vámtételnek az e megállapodás szerinti további csökkentését; vagy

b)

az áru vámtételét olyan szintre emelik, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:

i.

az árura vonatkozó, az intézkedés megtételének időpontjában hatályos, legnagyobb kedvezményes vámtétel; vagy

ii.

a XV. mellékletben található jegyzékekben meghatározott vám alapértéke, e megállapodás vámok eltörléséről szóló 147. cikke szerint.

166. cikk

Feltételek és korlátozások

1.   A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálat kezdeményezéséről a Felek kötelesek írásban tájékoztatni egymást, és kötelesek a másik Féllel a kétoldalú védintézkedés alkalmazása előtt a lehető legkorábban konzultálni, a vizsgálatból származó információk áttekintésére és az intézkedéssel kapcsolatos eszmecserére is figyelemmel.

2.   A Felek a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkének és 4. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően kizárólag az illetékes hatóságaik által folytatott vizsgálatot követően alkalmaznak kétoldalú védintézkedést. E célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkét és 4. cikke (2) bekezdésének c) pontját belefoglalják e megállapodásba, amely mutatis mutandis annak részét képezi.

3.   A cikk (2) bekezdésében leírt vizsgálat lefolytatása során a Felek teljesítik a védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának követelményeit. E célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (2) bekezdésének a) pontját belefoglalják e megállapodásba, amely mutatis mutandis annak részét képezi.

4.   Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított egy éven belül befejezzék a (2) bekezdésben leírt vizsgálatot.

5.   Egyik Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést:

a)

olyan alkalmazási kört és időtartamot meghaladóan, amely a súlyos sérelem megelőzése vagy orvoslása és a hazai iparág kiigazításának előmozdítása érdekében szükséges lehet;

b)

két évnél hosszabb ideig. Mindazonáltal az időszak legfeljebb két évvel meghosszabbítható, ha az importáló Fél illetékes hatóságai az ebben a cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban úgy döntenek, hogy az intézkedés a súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és a hazai iparág kiigazításának előmozdítása érdekében továbbra is szükséges, és bizonyított az iparág alkalmazkodása, feltéve, hogy a védintézkedés teljes időszaka – az eredeti alkalmazással és a meghosszabbítással együtt – nem haladja meg a négy évet;

c)

az átmeneti időszak lejárta után; vagy

d)

ugyanazzal a termékkel kapcsolatban ugyanarra az időszakra, amely vonatkozásában az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti intézkedést alkalmaznak.

6.   Ha egy Fél megszüntet egy kétoldalú védintézkedést, az a vámtétel lesz irányadó, amely az e megállapodás XV. mellékletében található jegyzék szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.

167. cikk

Ideiglenes intézkedések

Kritikus körülmények esetén, amikor a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, bármely Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat, ha egyértelmű bizonyítékok alapján előzetesen megállapítja, hogy a másik Féltől származó áruk behozatala a vámok e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében növekedett meg, és ez az import a belföldi iparágnak súlyos kárt okoz vagy azzal fenyeget. Az ideiglenes intézkedés időtartama nem haladhatja meg a 200 napot, mely időszak alatt a Fél köteles megfelelni e megállapodás 166. cikkének (2) bekezdésében és 166. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az érintett Fél haladéktalanul visszafizet minden, e megállapodás XV. mellékletében szereplő vámokon túl megfizetett vámot, amennyiben e megállapodás 166. cikkének (2) bekezdésében szereplő vizsgálat nem azzal az eredménnyel zárul, hogy teljesülnek e megállapodás 165. cikkének követelményei. Bármely ideiglenes intézkedés időtartama beleszámít e megállapodás 166. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott időtartamba.

168. cikk

Kompenzáció

1.   A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél köteles a másik Féllel konzultációt folytatni annak érdekében, hogy kölcsönösen megegyezzenek a megfelelő kereskedelem – liberalizációs kompenzációról olyan koncessziók formájában, amelyek lényegileg egyenértékű kereskedelmi hatásokkal járnak vagy a védintézkedéstől várt kiegészítő vámtételek értékével megegyező értékűek. Az érintett Fél legkésőbb a kétoldalú védintézkedés alkalmazását követő 30 napon belül lehetőséget biztosít ilyen konzultációkra.

2.   Ha az (1) bekezdés szerinti konzultációk eredményeként a konzultációk megkezdését követő 30 napon belül nem születik megállapodás a kereskedelem – liberalizációs kompenzációról, akkor az a Fél, amelynek az árui a védintézkedés hatálya alá esnek, felfüggesztheti a lényegileg egyenértékű koncessziók alkalmazását a védintézkedést alkalmazó Féllel szemben.

3.   A (2) bekezdésben említett felfüggesztési jog nem gyakorolható a kétoldalú védintézkedés hatálybalépésétől számított első 24 hónapban, ha a védintézkedés megfelel e megállapodás rendelkezéseinek.

169. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a)

a „súlyos kárt” és „fenyegető súlyos kárt” a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.1. cikkének a) és b) pontjával összhangban kell értelmezni. E célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.1. cikkének a) és b) pontját belefoglalják e megállapodásba, amely mutatis mutandis annak részét képezi. valamint

b)

az átmeneti időszak a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított tízéves időszak.

3. FEJEZET

A kereskedelem technikai akadályai, szabványosítás, metrológia, akkreditáció és megfelelőségértékelés

170. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez a fejezet a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásban (a továbbiakban: TBT-megállapodás) meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.

2.   E cikk (1) bekezdésétől eltérően e fejezet nem alkalmazandó sem a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás) A. mellékletében meghatározott állat- és növény-egészségügyi intézkedésekre, sem a kormányzati szervek által saját termelési és fogyasztási szükségleteik tekintetében készített beszerzési műszaki előírásokra.

3.   E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található meghatározásokat kell alkalmazni.

171. cikk

A TBT-megállapodás megerősítése

A Felek megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket belefoglalnak e megállapodásba, és amelyek ennek részét képezik.

172. cikk

Technikai együttműködés

1.   A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, a műszaki előírások, a metrológia, a piacfelügyelet, az akkreditáció és a megfelelőségértékelési rendszerek terén annak érdekében, hogy fokozzák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és elősegítsék az egymás piacaira való belépést. Ebből a célból szabályozási párbeszédeket hozhatnak létre horizontális és ágazati szinteken egyaránt.

2.   Együttműködésük során a Felek arra törekednek, hogy azonosítsák, fejlesszék és előmozdítsák a kereskedelmet ösztönző kezdeményezéseket, amelyek többek között a következőkre terjednek ki:

a)

a szabályozási együttműködés megerősítése adat- és tapasztalatcsere, valamint tudományos és technikai együttműködés útján abból a célból, hogy javítsák a minőséget és színvonalat a műszaki előírások, a szabványok, a piacfelügyelet, a megfelelőségértékelés és az akkreditáció terén, és a szabályozási erőforrásokat hatékonyan használják fel;

b)

a metrológiával, szabványosítással, piacfelügyelettel, megfelelőségértékeléssel és akkreditációval foglalkozó illetékes köz- vagy magánszervezeteik közötti kétoldalú együttműködés fejlesztése és ösztönzése;

c)

a minőségi infrastruktúra kialakításának előmozdítása a szabványosítási, metrológiai, akkreditációs, megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti rendszerek számára a Moldovai Köztársaságban;

d)

a kapcsolódó európai szervezetek munkájában való moldovai részvétel előmozdítása;

e)

megoldások keresése a kereskedelmet esetlegesen gátló technikai akadályokra; valamint

f)

a Felek álláspontjainak összehangolása az olyan nemzetközi kereskedelmi és szabályozási szervezetekben, mint például a WTO és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: ENSZ-EGB).

173. cikk

A műszaki előírások, szabványok és a megfelelőségértékelés közelítése

1.   A Moldovai Köztársaság megteszi a szükséges lépéseket az Unió műszaki előírásaival, szabványosításával, metrológiájával, akkreditációjával, megfelelőségértékelésével, megfelelő rendszereivel és piacfelügyeleti rendszerével való fokozatos összhangba kerülés érdekében, és vállalja, hogy a vonatkozó uniós vívmányokban rögzített elveket és gyakorlatot követi.

2.   Az (1) bekezdésben szereplő célkitűzések megvalósítása érdekében a Moldovai Köztársaság:

a)

fokozatosan belefoglalja jogszabályaiba a vonatkozó uniós vívmányokat e megállapodás XVI. mellékletének rendelkezéseivel összhangban; valamint

b)

végrehajtja az e fejezet végrehajtásához szükséges hatékony és átlátható rendszer kialakításához szükséges igazgatási és intézményi reformokat.

3.   A Moldovai Köztársaság tartózkodik horizontális és ágazati jogszabályainak módosításától – az ilyen jogszabályoknak az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítését és az ilyen közelítés fenntartását kivéve –, és értesíti az Uniót belső jogának változásairól.

4.   A Moldovai Köztársaság biztosítja megfelelő nemzeti szerveinek maradéktalan részvételét a szabványosítással, törvényes és alapmetrológiával, valamint az akkreditációt is magában foglaló megfelelőségértékeléssel foglalkozó európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekben, e szervezetek tevékenységi területeinek és elérhető tagsági státusainak megfelelően.

5.   Szabványosítási rendszerének integrálása céljából a Moldovai Köztársaság:

a)

nemzeti szabványokként fokozatosan átülteti az európai szabványok – köztük a harmonizált európai szabványok – teljes jegyzékét, melynek önkéntes alkalmazása azt vélelmezi, hogy az megfelel a Moldovai Köztársaság jogába átültetett uniós jogszabályoknak;

b)

az ilyen átültetéssel párhuzamosan visszavonja az uniós szabványoknak ellentmondó nemzeti szabványokat; valamint

c)

fokozatosan teljesíti az európai szabványügyi testületek teljes jogú tagságához szükséges feltételeket.

6.   E megállapodás hatálybalépését követően a Moldovai Köztársaság évente egyszer jelentést tesz az Uniónak e megállapodás XVI. mellékletének megfelelően végrehajtott intézkedésekről. Amennyiben e megállapodás XVI. mellékletében szereplő intézkedéseket nem hajtják végre a meghatározott időkereten belül, a Moldovai Köztársaság ezen intézkedések végrehajtása tekintetében új menetrendet határoz meg. A Felek kiigazíthatják e megállapodás XVI. mellékletét.

174. cikk

A megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás (ACAA)

1.   A Felek végül megállapodnak arról, hogy jegyzőkönyv formájában a megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: ACAA) foglalnak bele e megállapodásba, amely az e megállapodás XVI. mellékletének jegyzékében szereplő azon ágazatokra terjed ki, amelyeket harmonizáltnak tekintenek, miután az Unió ellenőrizte, hogy a Moldovai Köztársaság vonatkozó ágazati és horizontális jogszabályait, intézményeit és szabványait teljes mértékben hozzáigazították az Unióéihoz. A végső szándék az, hogy az ACAA az e megállapodás XVI. mellékletében szereplő valamennyi ágazatra kiterjedjen.

2.   Az ACAA lehetővé teszi, hogy az e megállapodás által érintett ágazatokban előállított termékek Felek közötti kereskedelme ugyanolyan feltételek mellett történjen, mint amilyenek az ilyen termékek tagállamok közötti kereskedelmére vonatkoznak.

175. cikk

Jelölés és címkézés

1.   E megállapodás 173. és 174. cikkének sérelme nélkül, és figyelembe véve a címkézésre és jelölésre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos műszaki előírásokat, a Felek megerősítik a TBT-megállapodás 2.2. fejezetében foglalt elveket, miszerint az ilyen követelményeket nem készítik elő, nem fogadják el, illetve nem alkalmazzák olyan szándékkal, hogy szükségtelen akadályt állítsanak a nemzetközi kereskedelem útjába. A címkézésre és jelölésre vonatkozó ilyen műszaki előírások nem korlátozhatják jobban a kereskedelmet annál, mint ami a jogos cél eléréséhez szükséges, figyelembe véve azt a kockázatot, ami ezen cél el nem éréséből adódna.

2.   Tekintettel különösen a kötelező jelölésre vagy címkézésre, a Felek megállapodnak a következőkben:

a)

törekednek a jelölés és címkézés követelményének minimálisan szükséges szintre történő korlátozására, kivéve, ha az e téren meglévő uniós vívmányok átültetése, valamint az egészség, biztonság vagy a környezet védelme, illetve más közpolitikai célok elérése mást kíván meg; valamint

b)

szabadon előírhatják, hogy a jelölésen vagy a címkén található információt egy meghatározott nyelven tüntessék fel.

4. FEJEZET

Állat- és növény-egészségügyi intézkedések

176. cikk

Célkitűzés

1.   E fejezet célja, hogy az emberek, állatok és növények életének és egészségének megóvása mellett megkönnyítse az állat- és növény-egészségügyi intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkedések) hatálya alá tartozó áruk Felek közötti kereskedelmét a következők révén:

a)

teljes átláthatóság biztosítása a kereskedelemre alkalmazandó, e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedések tekintetében;

b)

A Moldovai Köztársaság szabályozási rendszerének közelítése az Unióéhoz;

c)

a Felek állat- és növény-egészségügyi állapotának elismerése és a regionalizáció elvének alkalmazása;

d)

a Felek által fenntartott és az e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedések egyenértékűségének elismerésére szolgáló mechanizmus létrehozása;

e)

az SPS-megállapodás végrehajtásának folytatása;

f)

a kereskedelem elősegítésére irányuló mechanizmusok és eljárások kialakítása; valamint

g)

a Felek közötti kommunikáció és együttműködés javítása az e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedésekkel kapcsolatban.

2.   E fejezet célja, hogy az állatjóléti szabványokkal kapcsolatban a Felek közös megegyezésre jussanak.

177. cikk

Többoldalú kötelezettségek

A Felek újólag megerősítik a WTO-egyezmények és különösen az SPS-megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

178. cikk

Hatály

Ez a fejezet a Felek valamennyi olyan állat- és növény-egészségügyi intézkedéseire alkalmazandó, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a Felek közötti kereskedelmet, ideértve az e megállapodás XVII. mellékletében szereplő összes intézkedést is.

179. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.

„állat- és növény-egészségügyi intézkedések”: az SPS-megállapodás A. mellékletének 1. pontjában meghatározott intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkedések);

2.

„állatok”: a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében vagy az Állat-egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott állatok;

3.

„állati termékek”: az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott víziállatokból származó termékeket is magukban foglaló állati eredetű termékek;

4.

„nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek”: az e megállapodás XVII-A. mellékletének 2. (II.) részében felsorolt állati termékek;

5.

„növények”: élő növények és azok meghatározott élő részei, beleértve a magvakat is:

a)

a botanikai értelemben vett gyümölcsök, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével;

b)

zöldségek, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével;

c)

gumók, gumós gyökerek, hagymagumók, rizómák;

d)

vágott virágok;

e)

lombos ágak;

f)

vágott fa lombos ágakkal;

g)

növényi szövetkultúrák;

h)

levelek, lombozat;

i)

élő pollen; valamint

j)

oltóágak, dugványok, oltóvesszők.

6.

„növényi termékek”: növényi eredetű termékek, amelyek feldolgozatlanok vagy olyan mértékű egyszerű előkészítésen estek át, hogy nem tartoznak az e megállapodás XVII-A. mellékletének 3. részében meghatározott növények közé;

7.

„magok”: a botanikai értelemben vett, ültetésre szánt magok;

8.

„károsító vagy károsító szervezet”: növényekre vagy növényi termékekre káros növény-, állat- vagy kórokozófaj, -törzs vagy biotípus;

9.

„védett övezet” egy adott szabályozott károsító szervezet tekintetében: az Unió hivatalosan meghatározott olyan területe, amelyen belül nem található meg e szervezet annak ellenére, hogy ehhez kedvezőek a feltételek, és a szervezet az Unió más részein megtalálható;

10.

„állatbetegség”: egy fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenése állatokban;

11.

„akvakultúra-megbetegedés” az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében említett betegségek egy vagy több fertőző ágensével való klinikai vagy nem klinikai fertőzés;

12.

„állati fertőzés”: az a helyzet, amikor az állatok fertőző kórokozót hordoznak, a fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenésével, illetve anélkül;

13.

„állatjóléti szabványok”: a Felek által kialakított és alkalmazott és – adott esetben – az OIE normáinak megfelelő állatvédelmi szabványok;

14.

az „állat- és növény-egészségügyi védelem megfelelő szintje”: az állat- és növény-egészségügyi védelem az SPS-megállapodás A. mellékletének (5) bekezdésében meghatározott megfelelő szintje;

15.

„régió”: olyan övezet vagy régió, amelyet állat-egészségügyi tekintetben, az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, az akvakultúra tekintetében pedig az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexe határoz meg. Az Unió tekintetében a „terület” vagy „ország” fogalmak az Unió területére értendők;

16.

„károsítómentes terület”: olyan térség, amelyben egy adott károsító tudományosan bizonyítottan nem fordul elő, és ezt a körülményt – adott esetben – hivatalosan alátámasztották;

17.

„regionalizáció”: a regionalizációnak az SPS-megállapodás 6. cikkében leírt fogalma;

18.

„szállítmány”: azonos típusú, egy bizonyítvány vagy okmány alá tartozó, ugyanazzal a szállítóeszközzel, azonos címzettnek feladott és azonos exportáló országból vagy országrészből származó élő állatok vagy állati termékek mennyisége. Egy állatszállítmány egy vagy több tételből állhat. Állati termékek egy szállítmánya egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

19.

„növények vagy növényi termékek szállítmánya”: növények, növényi termékek és/vagy más objektumok egyik Fél területéről a másik Fél területére szállított mennyisége, amelyet szükség esetén egyetlen növény-egészségügyi bizonyítvány kísér. Egy szállítmány egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

20.

„tétel” egy árucikk száma vagy egysége, melyet összetételének homogenitása és származása jellemez, és amely egy szállítmány részét képezi;

21.

„kereskedelmi célú egyenértékűség” (a továbbiakban: egyenértékűség): az a helyzet, amelyben az importáló Fél egyértékűként fogadja el az exportáló Félnek az e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedéseit még akkor is, ha azok eltérnek a sajátjától, abban az esetben, ha az exportáló Fél objektíven igazolja az importáló Fél felé, hogy intézkedéseivel eléri az importáló Fél állat- és növény-egészségügyi védelmének megfelelő szintjét vagy elfogadható kockázati szintjét.

22.

„ágazat”: az egyik Félnél egy termékre vagy termékkategóriára vonatkozó termelési és kereskedelmi struktúra;

23.

„alágazat”: egy ágazat jól meghatározott és ellenőrzött része;

24.

„árucikk”: kereskedelmi céllal mozgatott termékek vagy tárgyak, ideértve a 2–7. pontban hivatkozottakat is;

25.

„egyedi behozatali engedély”: az importáló Fél illetékes hatóságainak előzetes hivatalos engedélye egy egyéni importőr számára, amely engedély kötelező feltétel valamely, az exportáló Féltől származó szállítmánynak vagy egy áru többszöri szállítmányának e fejezet hatálya alá tartozó behozatalához;

26.

„munkanapok”: a hét napjai, kivéve a szombatot, a vasárnapot és valamelyik Fél hivatalos ünnepnapjait;

27.

„vizsgálat”: a takarmányok, élelmiszerek, állatok egészsége és jóléte valamely aspektusának vizsgálata annak ellenőrzése érdekében, hogy ez(ek) az aspektus(ok) megfelel(nek)-e a takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti szabályoknak;

28.

„növény-egészségügyi vizsgálat”: növények, növényi termékek vagy más, szabályozás tárgyát képező tárgyak hivatalos szemrevételezése annak megállapítására, hogy tartalmaznak-e károsítókat és/vagy megfelelnek-e a növény-egészségügyi szabályoknak;

29.

„ellenőrzés”: egyes sajátos előírásoknak való megfelelés objektív bizonyítékok vizsgálatával és figyelembevételével végzett ellenőrzése.

180. cikk

Illetékes hatóságok

Az e megállapodás 191. cikkében említett állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (SPS-albizottság) első ülésén a Felek értesítik egymást az illetékes hatóságaik struktúrájáról, szerveződéséről és hatásköreik felosztásáról. A Felek értesítik egymást az illetékes hatóságaik struktúrájában, szerveződésében és hatásköreik felosztásában – ideértve a kapcsolattartó pontokat is – bekövetkezett változásokról.

181. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

1.   A Moldovai Köztársaság e megállapodás XXIV. mellékletében foglaltaknak megfelelően az egészségügyre, növény-egészségügyre és állatjólétre vonatkozó jogszabályait fokozatosan az Unió e téren meglévő jogszabályaihoz közelíti.

2.   A Felek együttműködnek a fokozatos jogszabály-közelítés és a kapacitásépítés terén.

3.   Az SPS-albizottság rendszeresen figyelemmel kíséri az e megállapodás XXIV. mellékletében meghatározott jogszabály-közelítési folyamat megvalósítását annak érdekében, hogy a Moldovai Köztársaságot ellássa a szükséges ajánlásokkal a jogszabály-közelítéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan.

4.   E megállapodás hatálybalépése után legkésőbb három hónappal a Moldovai Köztársaság benyújtja azon uniós egészségügyi és növény-egészségügyi, állatjóléti intézkedések és egyéb jogszabályok jegyzékét, amelyekhez a Moldovai Köztársaság közelíteni fogja jogszabályait. A jegyzéket az e megállapodás XVII. mellékletében meghatározott intézkedésekhez kapcsolódó prioritási területekre osztják, és meghatározzák azokat az árucikkeket vagy árucikkek csoportját, amelyekre a közelített intézkedések vonatkoznak. Ez a jogszabály-közelítési jegyzék szolgál majd referenciaként e fejezet végrehajtásához.

5.   E megállapodás XXIV. melléklete kiegészül a jogszabály-közelítési jegyzékkel és a jogszabály-közelítési folyamat előrehaladási értékelésének elveivel, amelyek a Moldovai Köztársaság technikai és pénzügyi erőforrásain alapulnak.

182. cikk

Az állat-egészségügyi- és károsító helyzet, valamint a regionális feltételek kereskedelmi célzatú elismerése

1.   Az állatbetegségek és az állati fertőzések tekintetében (a zoonózist is ideértve) a következők alkalmazandók:

a)

az importáló Fél a kereskedelem céljából elismeri az exportáló Fél vagy az exportáló Fél által e megállapodás XIX. mellékletének A. részében rögzített eljárásnak megfelelően meghatározott régiók állat-egészségügyi helyzetét, az e megállapodás XVIII-A. mellékletében meghatározott állatbetegségek tekintetében;

b)

ha egy Fél úgy véli, hogy valamely sajátos, e megállapodás XVIII-A. mellékletében nem szereplő állatbetegség tekintetében a területén vagy területének egy régiójában sajátos helyzet áll fenn, az e megállapodás XIX. mellékletének C. részében szereplő eljárásnak megfelelően kérheti e helyzet elismerését. Az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatalára vonatkozó garanciákat kérhet, amelyek megfelelnek a Felek megállapodás szerinti helyzetének;

c)

a Felek a köztük fennálló kereskedelem alapjaként elismerik a Felek területeinek vagy régióinak, illetve egy ágazatának vagy alágazatának e megállapodás XVIII-A. mellékletében szereplő állatbetegségektől eltérő állatbetegségek meglétével vagy előfordulásával kapcsolatos helyzetét, az OIE által meghatározott állati fertőzéseket és/vagy adott esetben a velük járó kockázatokat. Az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatalára vonatkozó garanciákat kérhet, amelyek az OIE ajánlásaival összhangban megfelelnek a meghatározott helyzetnek; valamint

d)

e megállapodás 184., 186. és 190. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a), b) és c) pontja alapján.

2.   A károsítók tekintetében a következőket kell alkalmazni:

a)

a kereskedelem céljaira a Felek elismerik az e megállapodás XIX-B. mellékletében a XVIII-B. mellékletben meghatározott károsítók tekintetében meghatározott helyzetüket; valamint

b)

e megállapodás 184., 186. és 190. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a) pontja alapján.

3.   A Felek elismerik a regionalizációnak és a károsítómentes területeknek az 1997. évi Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben (IPPC) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványaiban lefektetett, valamint a védett övezeteknek a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvben meghatározott koncepcióját, és megállapodnak abban, hogy ezeket alkalmazzák a közöttük folyó kereskedelemben.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás XVIII-A. mellékletében felsorolt állat- és halbetegségek, valamint az e megállapodás XVIII-B. mellékletében felsorolt károsítók tekintetében a regionalizációról szóló határozataikat az e megállapodás XIX. mellékletének A. és B. részében szereplő rendelkezéseknek megfelelően hozzák meg.

5.   Az állatbetegségek tekintetében e megállapodás 184. cikke rendelkezéseinek megfelelően az exportáló Fél, amely a regionalizációról szóló határozat elismerését kéri az importáló Féltől, intézkedéseiről értesítést ad, azok teljes magyarázatával és a megállapításait és döntéseit alátámasztó adatokkal együtt. E megállapodás 185. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást, és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, az értesítés szerinti, regionalizációról szóló határozatot elfogadottnak tekintik.

Az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációkra e megállapodás 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül értékeli. Az e bekezdés első albekezdésében említett vizsgálatot e megállapodás 188. cikkének megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül hajtják végre.

6.   A károsítókat illetően minden egyes Fél gondoskodik arról, hogy a növények, növényi termékek és más objektumok kereskedelmekor adott esetben figyelembe vegye a másik Fél által védett övezetként vagy károsítómentes területként elismert térség helyzetét. Amennyiben valamely Fél károsítómentes területének a másik Fél általi elismerését kéri, intézkedéseiről értesíti a másik Felet, és annak kérésére teljes körű magyarázattal, valamint a károsítómentes terület létrehozását és fenntartását alátámasztó adatokkal szolgál, a FAO vagy az IPPC – köztük a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványok – útmutatása szerint. E megállapodás 190. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben valamely Fél nem emel kifejezetten kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül, az értesítés szerinti, károsítómentes területek regionalizációjáról szóló határozatot elfogadottnak tekintik.

Az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációkra e megállapodás 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított három hónapon belül értékeli. Az e bekezdés első albekezdésében említett vizsgálatot e megállapodás 188. cikkének megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 12 hónapon belül hajtják végre, figyelembe véve a károsító biológiai sajátosságait és az érintett terményt.

7.   Az e cikk (4)–(6) bekezdésében hivatkozott eljárások véglegesítését követően és e megállapodás 190. cikkének sérelme nélkül a Felek indokolatlan késedelem nélkül meghozzák a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék a kereskedelem működését azon az alapon.

8.   A Felek vállalják, hogy további megbeszéléseket folytatnak a területi egységekre osztás elvének megvalósítása érdekében.

183. cikk

Az egyenértékűség elismerése

1.   Egyenértékűség az alábbiakkal összefüggésben ismerhető el:

a)

egyéni intézkedés;

b)

intézkedések csoportja; vagy

c)

egy ágazatra, alágazatra, árucikkekre vagy árucikkek csoportjára vonatkozó rendszer.

2.   Az egyenértékűség elismerése tekintetében a Felek a (3) bekezdésben meghatározott eljárást követik. Ezen eljárás során az exportáló Fél objektívan igazolja az egyenértékűséget, az importáló Fél pedig objektív értékelésnek veti alá a kérelmet. Ez az értékelés magában foglalhat vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket is.

3.   Amennyiben az exportáló Fél kéri az e cikk (1) bekezdése szerinti egyenértékűség elismerését, a Felek haladéktalanul, de legkésőbb három hónappal a kérelem importáló Fél általi kézhezvételét követően kezdeményezik a konzultációs eljárást, amely az e megállapodás XXI. mellékletében meghatározott lépéseket tartalmazza. Ha az exportáló Fél többszörös kérelmet nyújtott be, a Felek – az importáló Fél kérésére – az e megállapodás 191. cikke szerinti SPS-albizottság keretében megállapodnak arról a menetrendről, amely szerint kezdeményezik és végrehajtják az e bekezdésben említett eljárást.

4.   A Moldovai Köztársaság értesíti az Uniót, amint e megállapodás 181. cikkének (3) bekezdése szerinti nyomon követés eredményeképpen megvalósult a jogszabály-közelítése. Ez az értesítés szolgál a Moldovai Köztársaságnak az e cikk (3) bekezdésében említett egyenértékűség elismerésére irányuló eljárás megindítására vonatkozó kérelmeként.

5.   Más értelmű megállapodás hiányában az importáló Fél az exportáló Féltől kézhez kapott kérelemtől számított 12 hónapon belül lezárja az e cikk (3) bekezdésében szereplő egyenértékűség elismerésére irányuló eljárást, valamint az egyenértékűséget igazoló dossziét. Szezonális termények esetén ez a határidő meghosszabbítható, ha az értékelés új határideje igazolható azzal, hogy így a termény megfelelő növekedési szakaszban ellenőrizhető.

6.   Az importáló Fél a növények, növényi termékek és más tárgyak egyenértékűségét a releváns, növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően határozza meg.

7.   Az importáló Fél visszavonhatja vagy felfüggesztheti az egyenértékűséget, amennyiben a Felek egyike módosítja az egyenértékűséget érintő valamely intézkedést, feltéve, hogy a következő eljárást követi:

a)

az e megállapodás 184. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet egyrészt azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyek egyenértékűségét elismerték, másrészt pedig arról, hogy a javasolt intézkedések valószínűleg milyen hatást gyakorolnak az elismert egyenértékűségre. Az információ kézhezvételétől számított egy hónapon belül az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet arról, hogy a javasolt intézkedések alapján továbbra is elismeri-e az egyenértékűséget;

b)

az e megállapodás 184. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet egyrészt azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyeken az intézkedések egyenértékűségének elismerése alapult, másrészt pedig a javasolt intézkedések valószínű hatásáról az elismert egyenértékűségre. Amennyiben az importáló Fél a továbbiakban nem ismeri el az egyenértékűséget, a Felek a javasolt intézkedések alapján megállapodhatnak az e cikk (3) bekezdésében említett eljárás újbóli kezdeményezésének feltételeiről.

8.   Az egyenértékűség elismerése, felfüggesztése vagy visszavonása kizárólag az importáló Fél részéről történhet az igazgatási és jogszabályi keretével összhangban. Az említett Fél átadja az exportáló Félnek az e cikk szerinti megállapításainak és döntéseinek teljes írásbeli magyarázatát és az azokhoz felhasznált alátámasztó adatokat. Az egyenértékűség el nem ismerése, visszavonása vagy felfüggesztése esetében az importáló Fél jelzi az exportáló Félnek azokat a kívánt feltételeket, amelyek alapján a (3) bekezdésben említett eljárás újból kezdeményezhető.

9.   E megállapodás 190. cikkének sérelme nélkül, az importáló Fél nem vonhatja vissza vagy nem függesztheti fel az egyenértékűséget a Felek javasolt új intézkedéseinek hatálybalépése előtt.

10.   Abban az esetben, ha az importáló Fél az e megállapodás XXI. mellékletében megállapított konzultációs eljárás alapján hivatalosan elismerte az egyenértékűséget, az SPS-albizottság az e megállapodás 191. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyja az egyenértékűség elismerését a két Fél közötti kereskedelemben. Ez a jóváhagyási határozat rendelkezhet a határokon való fizikai ellenőrzések csökkentéséről, a bizonyítványok egyszerűsítéséről és adott esetben a létesítmények előzetes jegyzékbevételi eljárásairól is.

Az egyenértékűségi státust e megállapodás XXV. mellékletének is tartalmaznia kell.

184. cikk

Átláthatóság és információcsere

1.   E megállapodás 185. cikkének sérelme nélkül, a Felek együttműködnek annak érdekében, hogy kölcsönösen megismerjék a másik Fél e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedések alkalmazásával megbízott hivatalos ellenőrzési struktúráit és mechanizmusait, valamint javítsák e struktúrák és mechanizmusok hatékonyságát. Ez többek közt megvalósulhat a nemzetközi auditokról szóló jelentések útján, ha azokat a Felek nyilvánossá teszik. A Felek megoszthatják egymással az ilyen auditok eredményeit, vagy adott esetben más információkat.

2.   A jogszabályoknak az e megállapodás 181. cikkében említett közelítése vagy az e megállapodás 183. cikkében említett egyenértékűség elismerése keretében a Felek folyamatosan tájékoztatják egymást az érintett területeken elfogadott jogszabályi és más eljárásbeli módosításokról.

3.   Ezzel összefüggésben az Unió kellő időben tájékoztatja a Moldovai Köztársaságot az uniós jogszabályok módosításairól, ezáltal lehetővé téve a Moldovai Köztársaság számára, hogy saját jogszabályainak módosítását ennek megfelelően mérlegelhesse.

Megfelelő együttműködési szintet kell elérni annak érdekében, hogy könnyebb legyen a jogalkotási dokumentumok átadása a Felek kérésére.

E célból minden Fél késedelem nélkül értesíti a másik Felet kapcsolattartó pontjairól, illetve e kapcsolattartó pontok bármilyen változásáról.

185. cikk

Értesítés, konzultáció és a kommunikáció megkönnyítése

1.   Mindegyik Fél két munkanapon belül írásban értesíti a másik Felet minden súlyos vagy jelentős, emberi, állati vagy növényi egészséget érintő kockázat bekövetkeztéről, beleértve bármely élelmiszer-ellenőrzési vészhelyzetet, illetve olyan helyzeteket, amikor súlyos egészségügyi hatások jól meghatározható kockázata kapcsolódik az állati vagy növényi termékek fogyasztásához, különösen a következőkkel összefüggésben:

a)

az e megállapodás 182. cikkében említett, regionalizálásról szóló határozatot érintő bármely intézkedés;

b)

az e megállapodás XVIII-A. mellékletében felsorolt állatbetegségek, illetve az e megállapodás XVIII-B. mellékletében szereplő jegyzékben található, szabályozás tárgyát képező károsítók jelenléte vagy kialakulása;

c)

járványtani szempontból fontos megállapítások vagy fontos kapcsolódó kockázatok az e megállapodás XVIII-A. és XVIII-B. mellékletében nem szereplő, illetve új állatbetegségek és károsítók tekintetében; valamint

d)

az állatbetegségek vagy károsítók ellenőrzésére vagy kiirtására vagy a köz- illetve növényegészség védelmére a Felek áltak hozott vonatkozó intézkedések alapkövetelményein túlmutató kiegészítő intézkedések, valamint a járványmegelőzési politika minden változása, beleértve az oltási politikát.

2.   Az értesítéseket az e megállapodás 184. cikkének (3) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokhoz kell írásban eljuttatni.

Az írásbeli értesítés postai úton, faxon vagy e-mailen történő értesítést jelent. Az értesítéseket kizárólag az e megállapodás 184. cikkének (3) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokhoz kell eljuttatni.

3.   Amennyiben egy Félnek komoly aggályai merülnek fel valamely, emberi, állati vagy növényi egészséget érintő kockázattal kapcsolatban, kérésére a lehető leghamarabb, de minden esetben a kéréstől számított 15 munkanapon belül konzultációt hívnak össze a helyzettel kapcsolatban. Ilyen helyzetekben mindegyik Fél törekszik arra, hogy minden szükséges információt átadjon, amellyel a kereskedelmi zavarokat elkerülhetik, és olyan, kölcsönösen elfogadható megoldást találhatnak, amely összhangban áll a emberi, állati vagy növényi egészség védelmével.

4.   Az egyik Fél kérésére az állatjóléttel kapcsolatos konzultációkra a lehető leghamarabb, de mindenképpen az értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül sort kell keríteni. Ilyen helyzetekben a Felek törekednek arra, hogy valamennyi kért információt rendelkezésre bocsássák.

5.   Az egyik Fél kérésére az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett konzultációt videó- vagy telefonkonferencia keretében tartják meg. A kérelmező Fél gondoskodik a konzultáció jegyzőkönyvének elkészítéséről, amelyet a Felek hivatalosan jóváhagynak. E jóváhagyás céljából e megállapodás 184. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók.

6.   A Moldovai Köztársaság kialakít és bevezet a hasonló uniós rendszerekkel kompatibilis, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nemzeti sürgősségi riasztórendszert, valamint nemzeti korai figyelmeztető mechanizmust. Miután a Moldovai Köztársaság végrehajtotta az ezen a téren szükséges jogszabályokat és megteremtette az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nemzeti sürgősségi riasztórendszer és a nemzeti korai figyelmeztető mechanizmus megfelelő működéséhez szükséges feltételeket a helyszínen, és a Felek közötti megállapodás tárgyát képező megfelelő időszakon belül, az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nemzeti sürgősségi riasztórendszert és a nemzeti korai figyelmeztető mechanizmust csatlakoztatják a megfelelő uniós rendszerekhez.

186. cikk

Kereskedelmi feltételek

1.   Általános importfeltételek:

a)

A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás XVII-A. mellékletében és XVII-C. mellékletének (2) és (3) bekezdésében szereplő árucikkek importját általános feltételekhez kötik. E megállapodás 182. cikkével összhangban hozott intézkedések sérelme nélkül az importáló Fél importfeltételei az exportáló Fél teljes területére alkalmazandók. E megállapodás hatálybalépésétől és az 184. cikke rendelkezéseinek megfelelően az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet e megállapodás XVII-A. és XVII-C. mellékletében említett árukra vonatkozó állat- és növény-egészségügyi importkövetelményeiről. Ez az információ tartalmazza, adott esetben, az importáló Fél által előírt hivatalos bizonyítványok, nyilatkozatok vagy kereskedelmi dokumentumok mintáját.

b)

i.

Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételek módosítása vagy javasolt módosítása az SPS-megállapodás vonatkozó értesítési eljárásainak megfelelően történik, függetlenül attól, hogy ezek a feltételek az SPS-megállapodás által lefedett intézkedésekre vonatkoznak-e.

ii.

E megállapodás 190. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett módosított feltételek hatálybalépése időpontjának meghatározásakor az importáló Fél figyelembe veszi a Felek közötti szállítási időt; valamint

iii.

Amennyiben az importáló Fél nem teljesíti ezeket az értesítési előírásokat, a módosított importfeltételek hatálybalépését követő 30 napig továbbra is köteles elfogadni a korábban alkalmazott feltételekre vonatkozó bizonyítványt vagy tanúsítványt.

2.   Importfeltételek az egyenértékűség elismerését követően:

a)

Az egyenértékűség elismeréséről szóló határozat elfogadását követő 90 napon belül a Felek megteszik az egyenértékűség elismerésének végrehajtásához szükséges jogszabályi és igazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ennek alapján lehetővé váljon az e megállapodás XVII-A. mellékletében és XVII-C. mellékletének (2) és (3) bekezdésében említett áruk Felek közötti kereskedelme. Ezen áruk vonatkozásában az importáló Fél által előírt hivatalos bizonyítvány vagy hivatalos okmány mintája felváltható az e megállapodás XXIII-B. mellékletének előírásai szerint kiállított bizonyítvánnyal.

b)

Olyan ágazatok vagy alágazatok árui esetében, amelyekre nem ismerték el az összes intézkedést egyenértékűként, a kereskedelem az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételek betartása alapján folyik tovább. Az exportáló Fél kérésére e cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.   E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően e megállapodás XVII-A. mellékletében és XVII-C. mellékletének (2) bekezdésében említett áruk Felek közötti kereskedelme nincs külön importengedélyhez kötve.

4.   Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett áruk kereskedelmét érintő feltételek tekintetében az exportáló Fél kérésére a Felek e megállapodás 191. cikke rendelkezéseinek megfelelően konzultációkat kezdenek az SPS-albizottságban annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az importáló Fél alternatív vagy kiegészítő importfeltételeit illetően. Ezek az alternatív vagy kiegészítő importfeltételek – adott esetben – alapulhatnak az exportáló Félnek az importáló Fél által egyenértékűnek elismert intézkedésein. Megegyezés esetén az importáló Fél 90 napon belül meghozza az ahhoz szükséges jogszabályi és/vagy igazgatási intézkedéseket, hogy az import a megállapított feltételek alapján megtörténhessen.

5.   Létesítmények jegyzéke, feltételes jóváhagyás

a)

E megállapodás XVII-A. mellékletének 2. részében említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél megfelelő garanciákkal kísért kérésére az importáló Fél ideiglenesen, az egyes létesítmények előzetes vizsgálata nélkül jóváhagyja az e megállapodás XX. mellékletének (2) bekezdésében említett, az exportáló Fél területén található feldolgozó létesítményeket. A jóváhagyásnak összhangban kell állnia az e megállapodás XX. mellékletében meghatározott feltételekkel és rendelkezésekkel. Az importáló Fél – kivéve, ha kiegészítő információkat kérnek – meghozza a szükséges jogszabályi és/vagy igazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek alapján a kérelemnek és a megfelelő garanciáknak az importáló Fél általi kézhezvételét követő egy hónapon belül sor kerülhessen az importra.

A létesítmények előzetes jegyzékét e megállapodás XX. melléklete rendelkezéseinek megfelelően hagyják jóvá.

b)

Az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet azoknak a létesítményeknek a jegyzékéről, amelyek megfelelnek az importáló Fél követelményeinek.

6.   Az egyik Fél kérésére a másik Fél a rendelkezésre bocsátja az e cikk szerinti megállapításait és döntéseit megalapozó magyarázatot és az azokat alátámasztó adatokat.

187. cikk

A tanúsítási eljárás

1.   A tanúsítási eljárások, valamint tanúsítványok és hivatalos dokumentumok kibocsátásának céljaira a Felek megállapodnak az e megállapodás XXIII. mellékletében foglalt elvek alkalmazásában.

2.   Az e megállapodás 191. cikkében említett SPS-albizottság megállapodhat a bizonyítványok elektronikus úton történő tanúsítása, visszavonása vagy helyettesítése esetében követendő szabályokról.

3.   A jogszabályoknak e megállapodás 181. cikkében említett közelítése keretében a Felek adott esetben közös bizonyítványmintákban állapodnak meg.

188. cikk

Ellenőrzés

1.   Az e fejezet rendelkezéseinek hatékony végrehajtása iránti bizalom fenntartása érdekében mindegyik Fél jogosult arra, hogy:

a)

ellenőrzést hajtson végre a másik Fél hatóságainak felügyeleti és tanúsítási rendszerét vagy annak egy részét, és/vagy adott esetben más intézkedéseket illetően, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, valamint a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC iránymutatásaival és ajánlásaival összhangban; valamint

b)

információkat kapjon a másik Féltől annak ellenőrzési rendszeréről, valamint tájékoztatást kapjon az e rendszer alapján elvégzett ellenőrzések eredményeiről.

2.   Az (1) bekezdés a) pontjában említett ellenőrzések eredményeit bármelyik Fél megoszthatja harmadik felekkel, és az eredményeket nyilvánosan elérhetővé teheti, amennyiben az adott Fél rendelkezései ezt előírják. A Felek esetében alkalmazandó, bizalmas kezelésre vonatkozó előírásokat az eredmények megosztásakor és/vagy közzétételekor adott esetben tiszteletben kell tartani.

3.   Amennyiben az importáló Fél úgy dönt, hogy vizsgálati látogatást tesz az exportáló Félnél, az importáló Fél a vizsgálati látogatásról legalább három hónappal annak időpontja előtt értesíti az exportáló Felet, kivéve a sürgős eseteket, illetve, ha a Felek eltérően állapodnak meg. Az ilyen látogatások bármilyen módosítása kizárólag a Felek jóváhagyásával történhet.

4.   A másik Fél illetékes hatóságainak felügyeleti és tanúsítási rendszerére vagy annak egy részére, vagy adott esetben más intézkedésekre irányuló ellenőrzés költségeit az ellenőrzést vagy vizsgálatot végrehajtó Fél viseli.

5.   Az ellenőrzésekről szóló írásbeli közlemény tervezetét az ellenőrzés lezárultát követő három hónapon belül továbbítják az exportáló Fél részére. Az exportáló Félnek 45 munkanap áll rendelkezésére az írásbeli közleménytervezet észrevételezéséhez. Az exportáló Fél észrevételeit csatolják a zárójelentéshez, és adott esetben bele is foglalják abba. Mindazonáltal amennyiben a vizsgálat súlyos emberi, állat- vagy növény-egészséget érintő kockázatot tárt fel, az exportáló Felet a lehető leghamarabb, de minden esetben a vizsgálat végrehajtását követő 10 munkanapon belül tájékoztatják.

6.   Az egyértelműség kedvéért az ellenőrzés hozzájárulhat az e megállapodás 181., 183. és 189. cikkében hivatkozott, a Felek vagy az egyik Fél által folytatott eljárásokhoz.

189. cikk

Importellenőrzések és vizsgálati díjak

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az exportáló Féltől származó szállítmány importáló Fél általi importellenőrzése tiszteletben tartja az e megállapodás XXII. mellékletének A. részében meghatározott elveket. Az ilyen ellenőrzések eredménye hozzájárulhat aze megállapodás 188. cikkében említett ellenőrzés folyamatához.

2.   Az egyes Felek által elvégzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát e megállapodás XXII. mellékletének B. része határozza meg. Az egyik Fél a hatáskörén belül és belső jogszabályaival összhangban módosíthatja ezek gyakoriságát az e megállapodás 181., 183. és 186. cikkének megfelelően végbement fejlődés, illetve az e megállapodásban előírt ellenőrzések, konzultációk vagy más intézkedések eredményeként. Az e megállapodás 191. cikkében említett SPS-albizottság határozat útján ennek megfelelően módosíthatja e megállapodás XXII. mellékletének B. részét.

3.   A vizsgálati díjak csak az illetékes hatóságnál az importellenőrzés végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő költségeket foglalhatják magukban. A vizsgálati díjakat ugyanazon az alapon számítják ki, mint a hasonló hazai termékek vizsgálatánál alkalmazott díjakat.

4.   Az exportáló Fél kérésére az importáló Fél tájékoztatást nyújt az exportáló Fél számára valamennyi, az importellenőrzéseket és a vizsgálati díjakat érintő intézkedésekre vonatkozó esetleges módosításról, azok indoklásával együtt, továbbá az ellenőrzések igazgatási lebonyolításában bekövetkező valamennyi jelentős változásról.

5.   Az e megállapodás 191. cikkében említett SPS-albizottság által meghatározandó időponttól a Felek megállapodhatnak azokról a feltételekről, amelyek alapján jóváhagyják egymás 188. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzéseit annak érdekében, hogy egymáshoz igazítsák és adott esetben kölcsönösen csökkentsék az e megállapodás 186. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett áruk tekintetében végzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát.

Az említett időponttól kezdve a Felek kölcsönösen jóváhagyják egymás ellenőrzéseit bizonyos áruk tekintetében, és következésképpen csökkentik vagy helyettesítik az ezekre az árukra vonatkozó importellenőrzéseket.

190. cikk

Védintézkedések

1.   Amennyiben az exportáló Fél saját területén intézkedéseket hoz olyan okok ellenőrzésére, amelyek valószínűleg súlyos veszélyt vagy kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészségére, az exportáló Fél – a (2) bekezdés sérelme nélkül – egyenértékű intézkedéseket hoz, hogy megelőzze a veszély vagy kockázat átterjedését az importáló Fél területére.

2.   Az emberi, illetve állat- vagy növényegészséget érintő okokból az importáló Fél átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyek szükségesek a emberi, illetve állat- vagy növényegészség védelme érdekében. A Felek között úton lévő szállítmányok esetében az importáló Fél mérlegeli a legmegfelelőbb és arányosabb megoldást a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében.

3.   Az e cikk (2) bekezdésének alapján intézkedéseket elfogadó Fél legkésőbb az intézkedések elfogadását követő egy munkanapon belül tájékoztatja a másik Felet. Bármelyik Fél kérésére és az e megállapodás 185. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerint a Felek az értesítést követő 15 munkanapon belül konzultációt tartanak a helyzettel kapcsolatban. A Felek bármely, a konzultációk során szerzett információt kellőképpen figyelembe veszik, és törekednek a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülésére, figyelembe véve – adott esetben – az e megállapodás 185. cikkének (3) bekezdésében előírt konzultációk eredményét.

191. cikk

Az állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság

1.   Ezennel létrejön az állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: SPS-albizottság). Az SPS-albizottság e megállapodás hatálybalépését követő három hónapon belül, valamely Fél kérésére, vagy évente legalább egyszer ülésezik. Amennyiben a Felek úgy állapodnak meg, az SPS-albizottság üléseit tarthatják video- vagy telefonkonferencia formájában. Az SPS-albizottság az üléseken kívül is megtárgyalhat kérdéseket, levelezés útján.

2.   Az SPS-albizottság feladatai a következők:

a)

megvitat bármely, e fejezethez kapcsolódó kérdést;

b)

nyomon követi e fejezet végrehajtását, és megvizsgál minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüggésben felmerülhet;

c)

felülvizsgálja e megállapodás XVII–XXV. mellékletét, nevezetesen az e fejezetben előírt konzultációk és eljárások során elért haladás fényében;

d)

határozat útján módosítja e megállapodás XVII–XXV. mellékletét a jelen bekezdés c) pontjában szereplő felülvizsgálat fényében, vagy a jelen fejezetben említett más módon; valamint

e)

e megállapodás VII. címében (Intézményi, általános és záró rendelkezések) meghatározott többi szerv részére véleményt fogalmaz meg, és ajánlásokat tesz a jelen bekezdés c) pontjában szereplő felülvizsgálat fényében.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy technikai munkacsoportokat hoznak létre a Felek szakértői szintű képviselőiből, amelyek feltárják és megvitatják az e fejezet alkalmazásából adódó műszaki és tudományos kérdéseket. Amennyiben további szakértelemre van szükség, a felek ad hoc csoportokat hozhatnak létre, tudományos és szakértői csoportokat is beleértve. Az ad hoc csoportokban nem szükségszerűen csak a Felek képviselői vehetnek részt tagként.

4.   Az SPS-albizottság jelentések útján rendszeresen tájékoztatja tevékenységeiről és a hatáskörén belül hozott határozatokról az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot.

5.   Az SPS-albizottság első ülésén elfogadja munkarendjét.

6.   Az SPS-albizottság, valamint az SPS-albizottság által létrehozott bármely csoport bármely határozatát, ajánlását, jelentését vagy egyéb tevékenységét a Felek konszenzussal fogadják el.

5. FEJEZET

Vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése

192. cikk

Célkitűzések

1.   A Felek elismerik a vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítésének jelentőségét a gyorsan fejlődő kétoldalú kereskedelmi környezetben. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az együttműködést ezen a területen annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfelelnek a hatékony ellenőrzési célkitűzéseknek és alapvetően támogatják a jogszerű kereskedelem könnyítését.

2.   A Felek elismerik, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a jogszerű közpolitikai célkitűzéseknek, köztük a kereskedelem megkönnyítésének, a biztonságnak, a csalás megelőzésének, és ezek kiegyensúlyozott megközelítésének.

193. cikk

Jogszabályok és eljárások

1.   A Felek egyetértenek abban, hogy kereskedelmi és vámügyi jogszabályaiknak alapvetően stabilnak és átfogónak kell lenniük, valamint hogy az előírásoknak és eljárásoknak arányosnak, átláthatónak, kiszámíthatónak, megkülönböztetésmentesnek és pártatlannak kell lenniük, és azokat egységesen és hatékonyan kell alkalmazni; emellett pedig céljuk többek közt:

a)

a jogszerű kereskedelem védelme és könnyítése a jogszabályokban meghatározott előírások hatékony érvényesítése és az azoknak való megfelelés révén;

b)

a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen és megkülönböztetéssel járó terhek elkerülése, a csalás megelőzése és a jogszabályoknak való magas szintű megfelelés további könnyítése a gazdasági szereplők számára;

c)

egységes vámokmány alkalmazása a vámáru-nyilatkozatok céljára;

d)

olyan intézkedések meghozatala, amelyek a vámeljárásokat és gyakorlatokat a határoknál hatékonyabbá, átláthatóbbá és egyszerűbbé teszik;

e)

modern vámeljárási technikák alkalmazása, beleértve a kockázatértékelést, a vámkezelés utáni ellenőrzéseket és vállalat-ellenőrzési módszereket az áruk beléptetésének és forgalomba bocsátásának megkönnyítése érdekében;

f)

költségcsökkentés és nagyobb kiszámíthatóság elérése a gazdasági szereplők számára, beleértve a kis- és középvállalkozásokat;

g)

az objektív kockázatértékelési kritériumok alkalmazását nem érintve, az importra, exportra és árutovábbításra vonatkozó követelmények és eljárások megkülönböztetésmentes igazgatásának biztosítása;

h)

a vámügyek és a kereskedelem területét érintő nemzetközi eszközök alkalmazása, ideértve a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) (a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványkeret) és WTO (vámérték-megállapítási egyezmény) által kidolgozott eszközöket, az 1990. évi áruk ideiglenes behozataláról szóló isztambuli egyezményt, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló 1983. évi nemzetközi egyezményt, az ENSZ 1975. évi TIR-egyezményét, a határokon történő áruellenőrzések összehangolásáról szóló 1982. évi nemzetközi egyezményt, valamint az Európai Bizottság iránymutatásait, köztük a vámügyi irányelveket;

i)

a szükséges intézkedések megtétele a felülvizsgált, a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. évi felülvizsgált Kiotói Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevétele és végrehajtása érdekében;

j)

előzetes, kötelező érvényű határozatok hozatala a tarifális besorolásra és a származási szabályokra vonatkozóan. A Felek gondoskodnak arról, hogy a határozatok visszavonására vagy hatályon kívül helyezésére csak az érintett gazdasági szereplő értesítését követően, visszamenőleges hatály alkalmazása nélkül kerülhessen sor, kivéve, ha a határozat meghozatala pontatlan vagy hiányos információk alapján történt;

k)

egyszerűsített eljárások bevezetése és alkalmazása az engedélyezett kereskedők számára objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján;

l)

olyan szabályok megállapítása, amelyek biztosítják, hogy a vámszabályok és eljárási előírások megsértéséért kiszabott szankciók arányosak és megkülönböztetésmentesek, valamint az alkalmazásuk nem vezet indokolatlan és alaptalan késedelemhez; valamint

m)

a vámügynökségek engedélyezése tekintetében átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályok alkalmazása.

2.   A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek megkülönböztetésmentességének, áttekinthetőségének, hatékonyságának, integritásának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében a Felek:

a)

további lépéseket tesznek a vámhatóságok és más hatóságok által előírt adatok és dokumentáció csökkentése, egyszerűsítése és szabványosítása felé;

b)

lehetőség szerint egyszerűsítik az előírásokat és az alaki követelményeket az áruk gyors kiadása és vámkezelése tekintetében;

c)

olyan hatékony, gyors és megkülönböztetésmentes eljárásokat biztosítanak, amelyek garantálják a vámkezelésnek alávetett árukat érintő, a vám- vagy egyéb hatóságok által hozott igazgatási intézkedések, ítéletek és határozatok elleni jogorvoslatot. Az ilyen jogorvoslati eljárásoknak könnyen elérhetőknek kell lenniük – a kis- és középvállalkozások számára is –, és költségeiknek ésszerűnek és a hatóságoknál a jogorvoslathoz való jog biztosítása céljából keletkezett költségekkel arányosnak kell lenniük;

d)

intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy amennyiben egy vitatott igazgatási intézkedés, ítélet vagy határozat jogorvoslat tárgyát képezi, az árukat rendes körülmények között kiadják, a vámok fizetését pedig felfüggeszthessék a szükségesnek ítélt védintézkedések mellett. Amennyiben szükséges, az áruk kiadása garanciákhoz köthető pl. kezesség vagy letét formájában; valamint

e)

biztosítják, hogy – különösen a határon – fennmaradjon az integritás lehető legmagasabb szintje, amely olyan intézkedések alkalmazása révén érhető el, amelyek figyelembe veszik az e téren meglévő vonatkozó nemzetközi egyezményeket és eszközöket, mindenekelőtt a WCO átdolgozott 2003. évi Arushai Nyilatkozatát és az Európai Bizottság vámügyi etikáról szóló, 2007. évi irányelvét.

3.   A Felek nem fogják alkalmazni a következőket:

a)

vámügynökök kötelező alkalmazására vonatkozó előírások; valamint

b)

az előzetes vagy utólagos áruvizsgálat kötelező alkalmazására vonatkozó előírások.

4.   E megállapodás alkalmazásában a WTO rendelkezéseiben (különösen az 1994. évi GATT V. cikkében, valamint az azzal összefüggő rendelkezésekben, beleértve a kereskedelem könnyítéséről szóló dohai fordulóból eredő pontosításokat és módosításokat) előírt árutovábbítási szabályok és fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezek a rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha az áruk továbbítása az egyik Fél területén kezdődik vagy ott fejeződik be (belföldi árutovábbítás).

A Felek törekednek árutovábbítási rendszereik fokozatos összekapcsolására, tekintettel a Moldovai Köztársaságnak az 1987. évi egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményhez való jövőbeni csatlakozására.

A Felek a továbbítás megkönnyítése érdekében biztosítják az együttműködést és a koordinációt a területükön található valamennyi érintett hatóság között. A Felek továbbá elősegítik a hatóságok és a magánszektor közötti együttműködést az árutovábbítás területén.

194. cikk

Kapcsolatok az üzleti közösséggel

A Felek megállapodnak a következőkben:

a)

biztosítják, hogy jogszabályaik és eljárásaik átláthatók és – amennyiben lehetséges, elektronikus eszközök útján – elérhetők legyenek, és tartalmazzák elfogadásuk indokolását. Az új vagy módosított rendelkezések közzététele és hatálybalépése között a Feleknek ésszerű határidőt kell biztosítaniuk;

b)

a vámügyi és kereskedelmi jellegű kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi javaslatokról és eljárásokról időszerű és rendszeres konzultációkat tartanak a kereskedelmi ágazat képviselőivel. E célból a Felek megfelelő mechanizmusokat hoznak létre a közigazgatások és az üzleti közösség közötti rendszeres konzultációkhoz;

c)

közzéteszik a vonatkozó igazgatási jellegű közleményeket – amennyiben lehetséges, elektronikus úton –, beleértve a hatósági előírásokat és a beléptetési vagy kiléptetési eljárásokat, a kikötőkben és határátkelőhelyeken található vámhivatalok nyitva tartását és operatív eljárásait, valamint az információs szolgáltatások elérési pontjait;

d)

ösztönzik a gazdasági szereplők és az érintett közigazgatási hivatalok közötti együttműködést a nem önkényes és nyilvánosan hozzáférhető – különösen a WCO által közzétett eljárásokon alapuló – eljárások, például egyetértési megállapodások alapján; valamint

e)

biztosítják, hogy vámügyi és egyéb vámügyekkel kapcsolatos követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítsék a kereskedő közösség jogszerű igényeit, a bevált módszereket alkalmazzák, és a kereskedelmet a lehető legkisebb mértékben korlátozzák.

195. cikk

Díjak

1.   E megállapodás hatálybalépését követő év január 1-jétől a Felek megtiltanak minden, az import- vagy exportvámokkal és díjakkal azonos hatású igazgatási díjat.

2.   A Felek vámhatóságai által kivetett bármilyen jellegű illetékek és díjak tekintetében – ideértve az e hatóságok nevében elvégzett feladatokért az importokra vagy exportokra, illetve azokkal összefüggésben kirótt illetékeket és díjakat –, e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetének (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) vonatkozó cikkei sérelme nélkül, a Felek megállapodnak a következőkben:

a)

díjak csak olyan szolgáltatásokért szabhatók ki, amelyeket a nyilatkozattevő kérésére a rendes munkakörülményektől, ügyintézési időtől és a vámügyi előírásokban szereplő helyszínektől eltérő keretek között nyújtottak, valamint az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos és az ilyen import vagy export végrehajtásához szükséges egyéb formaságokért;

b)

a díjak nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás költségeit;

c)

a díjak kiszámítása nem történhet ad valorem alapon;

d)

a díjakra vonatkozó információk közzététele hivatalosan kijelölt médium útján, továbbá – amennyiben lehetséges – hivatalos honlapon történik. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatásért felszámított díj indokát, a felelős hatóságot, az alkalmazott díjakat, valamint a díjfizetés időpontját és módját; valamint

e)

új vagy módosított díjak nem vethetők ki mindaddig, amíg az információt nem tették közzé és az nem elérhető.

196. cikk

Vámérték-megállapítás

1.   A Felek közötti kereskedelemben az áruk vámérték-megállapítására a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás rendelkezései – beleértve bármely későbbi módosítását is – az irányadók. Ezeket a rendelkezéseket belefoglalják e megállapodásba, amelynek azok szerves részét képezik. Minimum vámértékek nem alkalmazandók.

2.   A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást érjenek el.

197. cikk

Vámügyi együttműködés

A Felek megerősítik együttműködésüket a vámügyek területén e fejezet célkitűzéseinek végrehajtása érdekében, hogy ezáltal előmozdítsák a kereskedelem megkönnyítését, a hatékony ellenőrzés és a biztonság garantálása, valamint a csalás megelőzése mellett. E célból a Felek adott esetben az Európai Bizottság 2007. évi vámügyi irányelvét fogják használni irányadó eszközként.

Az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében a Felek többek között a következőket teszik:

a)

információkat cserélnek a vámjogszabályokkal és a vámeljárásokkal kapcsolatban;

b)

közös kezdeményezéseket dolgoznak ki az importra, exportra és az árutovábbításra vonatkozóan, valamint arra törekednek, hogy biztosítsák a hatékony szolgáltatásnyújtást az üzleti közösség számára;

c)

együttműködnek a vám- és más kereskedelmi eljárások automatizálása terén;

d)

adott esetben a bizalmas kezelést igénylő információk és adatok, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó normák és szabályok hatálya alá tartozó információkat és adatokat cserélnek;

e)

együttműködnek a határokon átnyúló illegális árukereskedelem megelőzésében és az ellene folytatott küzdelemben, ideértve a dohánytermékek kereskedelmét is;

f)

információt cserélnek vagy konzultációt kezdenek azzal a céllal, hogy – amennyiben erre lehetőség van – közös álláspontot alakítsanak ki a vámügyekre vonatkozóan a nemzetközi szervezeteken belül, így például a WTO-ban, a WCO-ban, az ENSZ-ben, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájában (UNCTAD) és az ENSZ-EGB-ben;

g)

együttműködnek a technikai segítségnyújtás megtervezésében és kivitelezésében, nevezetesen a vámügyi és kereskedelemkönnyítési reformok előmozdítása érdekében, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

h)

megosztják egymással a vámügyi műveletek terén bevált legjobb gyakorlatokat, különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére, azon belül pedig a hamisított termékekre vonatkozóan;

i)

előmozdítják az együttműködést a Felek valamennyi határ-ellenőrzési hatósága között annak érdekében, hogy megkönnyítsék a határátlépési folyamatokat, erősítsék az ellenőrzést, és amennyiben helyénvaló és megvalósítható, közös határellenőrzéseket végezzenek; valamint

j)

amennyiben az szükséges és megfelelő, megvalósítják a kereskedelmi partnerségi programok és határellenőrzések kölcsönös elismerését, ideértve az egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is.

198. cikk

Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás vámügyekben

Ezen megállapodás – és különösen annak 197. cikke – által előirányzott más együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kölcsönös igazgatási segítséget nyújtanak egymásnak vámügyekben az e megállapodás vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló III. jegyzőkönyve rendelkezéseinek megfelelően.

199. cikk

Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés

A Felek együttműködnek a kereskedelem könnyítéséhez és a vámügyi reformokhoz szükséges technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés biztosítása érdekében.

200. cikk

Vámügyekkel foglalkozó albizottság

1.   Ezennel létrejön a Vámügyekkel foglalkozó albizottság. Az albizottság az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést.

2.   Az albizottság feladatai közé tartozik a rendszeres konzultációk folytatása, valamint e fejezet végrehajtásának és igazgatásának nyomon követése, többek között az alábbi témákkal kapcsolatban: vámügyi együttműködés, határokon átnyúló vámügyi együttműködés és irányítás, technikai segítségnyújtás, származási szabályok, a kereskedelem könnyítése, valamint a vámügyekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtás.

3.   A vámügyekkel foglalkozó albizottság többek közt:

a)

figyelemmel kíséri e megállapodás ezen fejezetének, valamint II. és III. jegyzőkönyvének megfelelő működését;

b)

gyakorlati rendelkezéseket, intézkedéseket és határozatokat hoz e megállapodás ezen fejezetének, valamint II. és III. jegyzőkönyvének végrehajtásához, beleértve az információ- és adatcserét, a vámellenőrzések és kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerését, valamint a kölcsönös megállapodás szerinti kedvezményeket;

c)

véleményt cserél bármely, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről, beleértve a jövőbeni intézkedéseket és az azok végrehajtásához és alkalmazásához szükséges forrásokat is;

d)

adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg; valamint

e)

elfogadja saját eljárási szabályzatát.

201. cikk

A vámjogszabályok közelítése

Az Unió vámügyi jogához és bizonyos nemzetközi jogszabályokhoz való fokozatos közelítést az emegállapodás XXVI. mellékletében meghatározottak szerint hajtják végre.

6. FEJEZET

Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem

1. szakasz

Általános rendelkezések

202. cikk

Célkitűzés, hatály és alkalmazási kör

1.   A Felek, ismételten megerősítve a WTO-egyezmény alapján fennálló kötelezettségvállalásaikat, megteszik a szükséges intézkedéseket a letelepedés és a szolgáltatáskereskedelem fokozatos kölcsönös liberalizációja, valamint az elektronikus kereskedelmet érintő együttműködés érdekében.

2.   A kormányzati beszerzésekre e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 8. fejezete (Közbeszerzés) vonatkozik. E fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármiféle kötelezettséget tartalmaz a kormányzati beszerzések tekintetében.

3.   A támogatásokra e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 10. fejezete (Versenypolitika) vonatkozik. E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a Felek által nyújtott támogatásokra.

4.   E fejezet rendelkezéseivel összhangban a jogszerű politikai célkitűzések elérése érdekében mindkét Fél fenntartja a szabályozáshoz és az új jogszabályok bevezetéséhez való jogát.

5.   Ez a fejezet nem vonatkozik a valamely Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, és hasonlóképpen nem terjed ki az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre sem.

6.   E fejezet rendelkezései nem akadályozzák meg a Feleket abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak a természetes személyeknek a területükre való belépése vagy ideiglenes ott tartózkodása szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és az érintett Fél határán át történő szabályozott mozgásuk biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítsa vagy akadályozza a valamelyik Fél által élvezett előnyöket az ebben a fejezetben, valamint e megállapodás XXVII. és XXVIII. mellékleteiben foglalt egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint (2).

203. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.

„intézkedés”: egy Fél által hozott bármely intézkedés, törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat, igazgatási intézkedés formájában vagy bármely egyéb módon;

2.

„egy Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: a következők által hozott intézkedés:

a)

központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok; valamint

b)

nem kormányzati szervek a központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskör gyakorlása során;

3.

„a Fél természetes személye”: az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára vagy a Moldovai Köztársaság állampolgára az érintett állam vonatkozó jogszabályai szerint;

4.

„jogi személy”: olyan jogalany, amelyet a hatályos jog szerint megfelelő formában hoztak létre vagy más módon szerveztek meg, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve magán- vagy állami tulajdonban áll-e, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;

5.

„az Unió jogi személye” vagy „a Moldovai Köztársaság jogi személye”: az Európai Unió valamely tagállama vagy a Moldovai Köztársaság jogszabályaival összhangban létrehozott, a 4. pontban meghatározott jogi személy, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy a gazdasági tevékenységének székhelye vagy olyan területen található, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó (3), vagy pedig a Moldovai Köztársaság területén;

Amennyiben az érintett jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy a központi ügyvezetése található az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen vagy a Moldovai Köztársaságban, akkor nem minősül az Unió vagy a Moldovai Köztársaság jogi személyének, kivéve, ha működése ténylegesen és folyamatosan az Unió vagy a Moldovai Köztársaság gazdaságához kapcsolódik.

Az előző bekezdéstől eltérve, az Unió vagy a Moldovai Köztársaság területén kívül letelepedett uniós polgárok vagy a Moldovai Köztársaság állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságok szintén részesülhetnek e megállapodás rendelkezései szerinti előnyökből, amennyiben hajóik az adott uniós tagállam vagy a Moldovai Köztársaság jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre, és e tagállam vagy a Moldovai Köztársaság lobogója alatt hajóznak;

6.

valamely Fél jogi személyének „leányvállalata”: olyan jogi személy, amely ténylegesen az adott Fél egy másik jogi személyének ellenőrzése alatt áll (4);

7.

egy jogi személy „fióktelepe”: az a jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, amely állandó jellegű, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, saját ügyvezetési szerkezettel rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy harmadik féllel tárgyaljon úgy, hogy az utóbbinak – bár tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat létesíthető a külföldi székhelyű anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalattal tárgyalnia, hanem ezen a kiterjesztést képező üzletviteli helyen is lebonyolíthatja az üzletet;

8.

„letelepedés”:

a)

az Unió vagy a Moldovai Köztársaság jogi személyei tekintetében az ahhoz való jog, hogy gazdasági tevékenységet kezdjenek és folytassanak az Unió vagy a Moldovai Köztársaság területén, beleértve a jogi személyiség megszerzését és/vagy fióktelep vagy képviseleti iroda létrehozását is;

b)

természetes személyek, illetve az Unió vagy a Moldovai Köztársaság természetes személyeinek tekintetében gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, valamint olyan vállalkozások, különösen társaságok alapítására vonatkozó jog, amelyeket ténylegesen ellenőriznek;

9.

a „gazdasági tevékenységek” közé tartoznak az ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket;

10.

„működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;

11.

„szolgáltatások”: bármely szektorban nyújtott bármilyen szolgáltatás, kivéve az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokat;

12.

„államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és egyéb tevékenységek”: azok a szolgáltatások vagy tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve nyújtanak;

13.

„határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás”: olyan szolgáltatásnyújtás:

a)

amely az egyik Fél területéről a másik Fél területére irányul (1. mód); vagy

b)

amelyet az egyik Fél területén a másik Fél szolgáltatásfogyasztói számára biztosítanak (2. mód);

14.

valamely Fél „szolgáltatója”: a Fél természetes vagy jogi személye, amely szolgáltatást nyújt, vagy arra törekszik;

15.

„vállalkozó”: valamely Fél természetes vagy jogi személye, amely vállalkozás létrehozása révén gazdasági tevékenységet folytat, vagy arra törekszik.

2. szakasz

Letelepedés

204. cikk

Hatály

E szakasz a Felek által elfogadott vagy fenntartott, a letelepedést érintő intézkedésekre vonatkozik valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében, az alábbi kivételekkel:

a)

nukleáris anyagok bányászata, előállítása és feldolgozása (5);

b)

fegyver-, lőszer és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;

c)

audiovizuális szolgáltatások;

d)

nemzeti tengeri kabotázs (6); valamint

e)

nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások (7), valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i.

repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek végzése során a repülőgépet kivonják a szolgálatból;

ii.

légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii.

számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások;

iv.

földi kiszolgálás;

v.

repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások.

205. cikk

Nemzeti elbánás és legnagyobb kedvezményes elbánás

1.   Az e megállapodás XXVII-E. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel e megállapodás hatálybalépésétől a Moldovai Köztársaság:

a)

az Unió jogi személyei leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

b)

az Unió jogi személyei Moldovai Köztársaságban letelepedett leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak működését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb (8).

2.   Az e megállapodás XXVII-A. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel e megállapodás hatálybalépésétől az Unió:

a)

a Moldovai Köztársaság jogi személyei leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

b)

a Moldovai Köztársaság jogi személyei Unióban letelepedett leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak működését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb (9).

3.   E megállapodás XXVII-A. és XXVII-E. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel a Felek nem fogadnak el olyan új szabályozást vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet az Unióhoz vagy a Moldovai Köztársasághoz tartozó jogi személyek területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő működése tekintetében a saját jogi személyeikhez viszonyítva.

206. cikk

Felülvizsgálat

1.   A letelepedési feltételek fokozatos liberalizálása céljából a Felek rendszeresen felülvizsgálják a letelepedésre vonatkozó jogi keretet (10) és a letelepedési környezetet, a nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalásaikkal összhangban.

2.   Az (1) bekezdésben szereplő felülvizsgálat tükrében a Felek értékelik a letelepedés valamennyi, a felülvizsgálat során feltárt akadályát. Abból a célból, hogy elmélyítsék e fejezet rendelkezéseit, a Felek feltárják az ilyen akadályok kezelésének megfelelő módját, amely kiterjedhet további tárgyalások folytására is, ideértve a befektetések védelméről és a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokról szóló tárgyalásokat is.

207. cikk

Más megállapodások

E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az korlátozná a Felek vállalkozóinak azzal kapcsolatos jogait, hogy olyan kedvezőbb elbánásban részesüljenek, amelyet bármilyen meglévő vagy jövőbeni, befektetésekre vonatkozó nemzetközi megállapodás biztosít, amelynek valamely tagállam és a Moldovai Köztársaság egyaránt a szerződő fele.

208. cikk

A fióktelepek és képviseleti irodák tekintetében előírt bánásmód

1.   E megállapodás 205. cikkének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Fél különleges szabályokat alkalmazzon a másik Fél területén be nem jegyzett jogi személyeinek fióktelepei és képviseleti irodái letelepedésére és működésére vonatkozóan, amelyek az ilyen fióktelepek és képviseleti irodák, illetve a területükön bejegyzett jogi személyek fióktelepei és képviseleti irodái közötti jogi vagy technikai különbségek, illetve pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális szempontok indokolnak.

2.   Az elbánás tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.

3. szakasz

Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás

209. cikk

Hatály

E szakasz a Feleknek a határokon átnyúló valamennyi szolgáltatási ágazatot érintő intézkedéseire vonatkozik, az alábbiak kivételével:

a)

audiovizuális szolgáltatások;

b)

nemzeti tengeri kabotázs (11); valamint

c)

nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások (12), valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i.

repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek végzése során a repülőgépet kivonják a forgalomból;

ii.

légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii.

számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások;

iv.

földi kiszolgálás;

v.

repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások.

210. cikk

Piacra jutás

1.   Ami a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáson keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, mindkét Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, mint amilyen az e megállapodás XXVII-B. és XXVII-F. mellékletében meghatározott konkrét kötelezettségvállalásaiban szerepel.

2.   A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket valamely Fél sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosít, illetve nem tart fenn, az e megállapodás XXVII-B. és XXVII-F. mellékletének eltérő rendelkezései hiányában az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

a)

a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján;

b)

a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján;

c)

a szolgáltatási műveletek teljes számának vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján.

211. cikk

Nemzeti elbánás

1.   Azon ágazatokban, amelyek e megállapodás XXVII-B. és XXVII-F. mellékletében szerepelnek, és az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást érintő valamennyi intézkedéssel összefüggésben mindegyik Fél legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló szolgáltatásait és szolgáltatóit.

2.   Valamely Fél teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt azáltal, hogy a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

3.   A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.

4.   Az e cikk alapján vállalt egyedi kötelezettségvállalások nem értelmezhetők oly módon, hogy bármely Félnek kompenzációt kellene nyújtania azokért az eleve meglévő versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.

212. cikk

A kötelezettségvállalások listája

1.   Az egyes Felek által az e szakasz alapján liberalizált ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat az e megállapodás XXVII-B. és XXVII-F. mellékletében szereplő, kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák határozzák meg.

2.   A Feleknek a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény és az európai filmkoprodukciós egyezmény alapján fennálló vagy esetlegesen keletkező jogait és kötelezettségeit nem érintve, e megállapodás XXVII-B. és XXVII-E. mellékletében szereplő kötelezettségvállalások listája nem tartalmazza az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat.

213. cikk

Felülvizsgálat

A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás Felek közötti fokozatos liberalizációja érdekében az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az e megállapodás 212. cikkében említett kötelezettségvállalások listáit. E felülvizsgálat figyelembe veszi többek közt az e megállapodás 230., 240., 249. és 253. cikkében említett fokozatos jogszabály-közelítés folyamatát, valamint annak hatását a Felek közötti, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén fennmaradó akadályok megszüntetésére.

4. szakasz

Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte

214. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   E szakasz az e megállapodás 202. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül a Felek által a kulcsfontosságú személyzet, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok és az üzleti értékesítők, a szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek belépésével és a területükön való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozik.

2.   E szakasz alkalmazásában:

a)   „kulcsfontosságú személyzet”: egy Fél területén letelepedett, nonprofit szervezettől (13) eltérő jogi személynél alkalmazott természetes személyek, akik egy letelepedett vállalkozás megalapításáért vagy megfelelő ellenőrzéséért, igazgatásáért és működéséért felelősek. A „kulcsfontosságú személyzet” magában foglalja a letelepedési céllal érkező „üzleti célú látogatókat” és a „vállalaton belül áthelyezett személyeket” is.

i.   letelepedési céllal érkező „üzleti célú látogatók”: vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik egy vállalkozás letelepedett státusának létrehozásáért felelősek. A letelepedés céljához szükséges szolgáltatásokon kívül nem nyújtanak más szolgáltatásokat vagy nem folytatnak más gazdasági tevékenységet. Nem kapnak javadalmazást a fogadó Fél területén található forrásból;

ii.   „társaságon belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik legalább egy éven keresztül valamely vállalkozás/jogi személy munkavállalói voltak vagy abban partnerek voltak, és akiket ideiglenesen áthelyeznek a másik Fél területén letelepedett vállalalkozáshoz (ideértve a leányvállalatot, anyavállalatot és fióktelepet). Az érintett természetes személynek a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznia:

(1)   „vezető beosztású személyek”: valamely jogi személynél vezető beosztásban tevékenykedő személyek, akiknek elsődleges feladata a letelepedett vállalkozás vezetése, és akik felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatóságának tagjai vagy részvényesei, vagy ezekkel egyenrangú tagjai látják el, ideértve legalább az alábbiakat:

akik a letelepedett vállalkozást vagy annak egy részlegét vagy alegységét igazgatják,

akik felügyeleti, vezető vagy szakmai szerepet betöltő egyéb alkalmazottak munkájának felügyeletét és ellenőrzését végzik, valamint

akik a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi műveletekre személyes illetékességgel rendelkeznek;

(2)   „szakemberek”: egy jogi személyen belül tevékenykedő olyan személyek, akik a letelepedett vállalkozás termeléséhez, a kutatóberendezések használatához, a technikák, folyamatok, eljárások alkalmazásához vagy az irányításhoz szükséges lényeges, a szokásostól eltérő ismeretekkel rendelkeznek. Az ilyen ismeretek felmérése során nem csupán a letelepedés szempontjából jellemző ismereteket veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel a végzett munka vagy a különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, ideértve az elismert szakmai szervezetben való tagságot is;

b)   „felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok”: olyan természetes személyek, akik legalább egy éve valamely Fél jogi személyénél vagy fiókjánál állnak alkalmazásban, egyetemi képesítéssel rendelkeznek, és akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek a jogi személynek a másik Fél területén található letelepedett vállalkozásához (14);

c)   „üzleti értékesítők” (15) : természetes személyek, akik az egyik Fél szolgáltatójának vagy árubeszállítójának képviselői, és akik szándékában áll, hogy a másik Fél területére belépjenek vagy ott ideiglenesen tartózkodjanak, és ott szolgáltatások vagy áruk értékesítéséről tárgyaljanak, vagy megállapodásokat kössenek az általuk képviselt szolgáltató szolgáltatásainak vagy áruinak értékesítése céljából. Nem vesznek részt a lakosság részére történő közvetlen értékesítésben, nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból és nem bizományos ügynökök;

d)   „szerződéses szolgáltató”: természetes személyek, akiket a Fél olyan jogi személye alkalmaz, amely maga nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökség, nem letelepedett a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötött az utóbbi Fél területén található végső felhasználóval, ami megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából (16);

e)   „független szakemberek”: olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozóként telepedtek le a Fél területén, nem letelepedettek a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek (kivéve, ha munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökségről van szó) az utóbbi Fél területén található végső fogyasztóval, ami megkívánja, hogy ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából (17);

f)   „képesítések”: törvényi, rendeleti vagy igazgatási rendelkezések alapján kijelölt hatóság által kiadott és a szakképzés sikeres elvégzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok.

215. cikk

Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok

1.   Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében és az e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E. vagy XXVII-C. és XXVII-G. mellékletében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel mindegyik Fél engedélyezi a másik Fél vállalkozóinak, hogy letelepedett vállalkozásukban alkalmazzák a szóban forgó másik Fél természetes személyeit, feltéve, hogy az ilyen alkalmazottak az e megállapodás 214. cikkében meghatározottak szerinti kulcsfontosságú személyzethez tartoznak vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok. A kulcsfontosságú személyzet és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok belépése és ideiglenes tartózkodása a társaságon belüli áthelyezések esetében legfeljebb három évig tart, a letelepedési céllal érkező üzleti célú látogatók esetében tizenkét havonta 90 napig, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében pedig egy évig.

2.   Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében azon intézkedéseket, amelyek az egyik Fél által sem regionális felosztás alapján, sem a területe egészét figyelembe véve nem tarthatók fenn vagy fogadhatók el – hacsak e megállapodás XXVII-C. és XXVII-G. melléklete másképp nem határozza meg –, a befektetőnként egy bizonyos ágazatban kulcsfontosságú személyzetként és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokként alkalmazható természetes személyek számának számbeli kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg.

216. cikk

Üzleti értékesítők

Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) és 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében, és az e megállapodás XXVII-A., XXVII-E., XXVII-B. és XXVII-F. mellékletében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel, mindegyik Fél engedélyezi az üzleti értékesítők belépését és ideiglenes tartózkodását, legfeljebb tizenkét havonta 90 napig.

217. cikk

Szerződéses szolgáltatók

1.   A Felek újra megerősítik a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) szerinti kötelezettségvállalásaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a szerződéses szolgáltatók belépése és ideiglenes tartózkodása tekintetében.

E megállapodás XXVII-D. és XXVII-H. mellékletének megfelelően mindegyik Fél engedélyezi, hogy a másik Fél szerződéses szolgáltatói a területükön szolgáltatásokat nyújtsanak, az e cikk (3) bekezdésében szereplő feltételek mellett.

2.   A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

a)

a természetes személyeknek a szolgáltatást időszakos alapon, olyan jogi személy alkalmazottjaként kell nyújtaniuk, amely a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést legfeljebb tizenkét hónapra kapta meg;

b)

a másik Fél területére belépő természetes személyeknek azon jogi személy alkalmazottjaként kell ilyen szolgáltatásokat nyújtaniuk, amely legalább a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtása előtt közvetlenül egy évvel a vonatkozó szolgáltatásokat nyújtotta. Ezenkívül a természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább hároméves szakmai tapasztalattal (18) kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

c)

a másik Fél területére belépő természetes személyeknek:

i.

egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük (19); valamint

ii.

amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendeletei vagy előírásai valamely tevékenység gyakorlásához ezt megkövetelik, szakképesítéssel kell rendelkezniük;

d)

a másik Fél területén nyújtott szolgáltatásért a természetes személy az őt foglalkoztató jogi személytől kapott díjazáson kívül nem részesül más díjazásban;

e)

a természetes személyek érintett Fél területére való belépése és ideiglenes tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében a 25 hetes tartamot, illetve a szerződés tartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb;

f)

az e cikk értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél által elismert szakmai cím viselésére; valamint

g)

a szolgáltatási szerződés által érintett személyek száma nem lehet több annál, mint amennyi a szerződés végrehajtásához szükséges, amit a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendelkezései vagy más jogszabályi előírásai is meghatározhatnak.

218. cikk

Független szakemberek

1.   E megállapodás XXVII-D. és XXVII-H. mellékletének megfelelően a Felek engedélyezik, hogy a másik Fél független szakemberei a területükön szolgáltatásokat nyújtsanak, az e cikk (2) bekezdésében szereplő feltételek mellett.

2.   A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

a)

a természetes személyeknek ideiglenes alapon szolgáltatási tevékenységet kell végezniük a másik Fél területén letelepedett önálló vállalkozóként, és egy tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra szóló szolgáltatási szerződéssel kell rendelkezniük;

b)

a másik Fél területére belépő természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább hatéves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

c)

a másik Fél területére belépő természetes személyeknek:

i.

egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük (20); valamint

ii.

amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendeletei vagy más jogszabályi előírásai alapján valamely tevékenység gyakorlásához szükséges, szakképesítéssel kell rendelkezniük;

d)

a természetes személyek érintett Fél területére való belépése és ideiglenes tartózkodása bármely tizenkét hónapos időszakban nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében a huszonöt hetes tartamot, illetve a szerződés tartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb; valamint

e)

az e cikk értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének gyakorlására.

5. szakasz

Szabályozási keret

1. alszakasz

Hazai szabályozás

219. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   A következő szabályozások alkalmazandók a Felek engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal, képzettségi előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos azon intézkedéseire, amelyek a következőket érintik:

a)

határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás;

b)

e megállapodás 203. cikkének 8. pontjában meghatározott jogi és természetes személyeknek a Felek területén való letelepedése;

c)

e megállapodás 214. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott természetes személyeknek a Felek területén való ideiglenes tartózkodása.

2.   A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében e szabályok kizárólag azokra az ágazatokra vonatkoznak, amelyek tekintetében a Felek egyedi kötelezettségvállalásokat tettek, és ez esetben is csak ezen egyedi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatosan. A letelepedést illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra annyiban, amennyiben azok tekintetében e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E. melléklete fenntartást tartalmaz. A természetes személyek ideiglenes tartózkodását illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra annyiban, amennyiben azok tekintetében e megállapodás XXVII-C., XXVII-D., XXVII-G. és XXVII-H. melléklete fenntartást tartalmaz.

3.   E szabályok nem alkalmazandók az olyan intézkedésekre, amelyek a jegyzéknek megfelelő korlátozásokat jelentenek.

4.   E szakasz alkalmazásában:

a)   „engedélyezési követelmények”: a képesítési követelményektől eltérő olyan lényeges követelmények, amelyeknek a természetes vagy jogi személyeknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megkapják, módosítsák vagy meghosszabbítsák;

b)   „engedélyezési eljárás”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket be kell tartaniuk az engedélyezési előírásoknak való megfelelés igazolásaként azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, amelyek az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt szeretnének kapni, ideértve az engedély módosítását vagy megújítását is;

c)   „képesítési követelmények”: egy szolgáltatást nyújtó természetes személy kompetenciáival kapcsolatos lényeges előírások, és amelyek igazolását megkövetelik egy szolgáltatásnyújtás engedélyezésének céljából;

d)   „képesítési eljárások”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket szolgáltatásnyújtás engedélyének megszerzése céljából a természetes személyeknek be kell tartaniuk annak bizonyításához, hogy megfelelnek a képesítési előírásoknak; valamint

e)   „illetékes hatóság”: olyan központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság, illetve központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által ráruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati szerv, amely – többek közt letelepedés révén történő – szolgáltatásnyújtás engedélyezésével kapcsolatban, vagy a szolgáltatásnyújtástól eltérő gazdasági tevékenység létesítésének engedélyezésével kapcsolatban határozatokat hoz.

220. cikk

Az engedélyezéssel és képesítéssel kapcsolatos feltételek

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az engedélyezési előírásokhoz és eljárásokhoz, illetve képesítési előírásokhoz és eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések olyan feltételeken alapulnak, amelyek kizárják, hogy az illetékes hatóságok értékelési hatáskörüket önkényes módon gyakorolják.

2.   Az (1) bekezdésben említett feltételek:

a)

a közpolitikai célkitűzésekkel arányosak;

b)

világosak és egyértelműek;

c)

objektívek;

d)

előzetesen meghatározottak;

e)

előzetesen nyilvánosságra kerültek; valamint

f)

átláthatók és hozzáférhetők.

3.   Az engedélyt meg kell adni, amint megfelelő vizsgálatot követően megállapítást nyert, hogy teljesülnek az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek.

4.   Valamennyi Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választott bírósági vagy igazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely az érintett vállalkozó vagy szolgáltató kérése alapján rendelkezik a letelepedést, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást vagy természetes személyek üzleti céllal történő ideiglenes jelenlétét érintő igazgatási határozatok azonnali megvizsgálásáról, és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott igazgatási határozatot hozó szervtől, az egyes Feleknek rendelkezniük kell a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok biztosításáról.

5.   Amennyiben a kiadható engedélyek száma valamely tevékenység esetében a rendelkezésre álló természeti erőforrások vagy a technikai lehetőségek szűkössége miatt korlátozott, a Felek a lehetséges kérelmezőkre olyan kiválasztási eljárást alkalmaznak, amely teljes mértékben biztosítja a pártatlanságot és az átláthatóságot, ideértve különösen az eljárás megindításával, lefolytatásával és befejezésével kapcsolatos megfelelő nyilvánosságot is.

6.   E cikk rendelkezéseire figyelemmel a kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályok megállapításakor a Felek figyelembe vehetnek közpolitikai célkitűzéseket, köztük egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és a kulturális örökség védelmét célzó megfontolásokat is.

221. cikk

Engedélyezési és képesítési eljárások

1.   Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak és az alaki követelményeknek világosnak kell lenniük, azokat előzetesen nyilvánosságra kell hozni, és a kérelmezők számára biztosítani kell, hogy kérelmük tárgyilagosan és pártatlanul kerül elbírálásra.

2.   Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak és formai követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük, és nem nehezíthetik meg vagy késleltethetik indokolatlanul a szolgáltatás nyújtását. Az engedélyezési illetékeknek (21) – amelyek a kérelem benyújtásával összefüggésben a kérelmezőt terhelik – ésszerűnek és a kérdéses engedélyezési eljárás költségeivel arányosnak kell lenniük.

3.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok határozatai és az e hatóságok által az engedélyezés folyamán alkalmazott eljárások valamennyi kérelmező tekintetében pártatlanok legyenek. Az illetékes hatóság függetlenül hozza meg határozatait és nem elszámoltatható olyan szolgáltatások nyújtói által, amelyekhez engedélyt írnak elő.

4.   Amennyiben a kérelem benyújtásához konkrét határidőket írnak elő, a kérelmezők számára ehhez ésszerű időtartamot kell biztosítani. Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül megkezdi a kérelem feldolgozását. Amennyiben lehetséges, a kérelmeknek elektronikus formátumban is benyújthatónak kell lenniük, a papíron benyújtott kérelmekével megegyező hitelességi feltételek mellett.

5.   Az egyes Felek biztosítják, hogy a kérelem feldolgozása – ideértve a végső határozat meghozatalát is – a hiánytalan kérelem benyújtásától számított ésszerű időn belül megtörténik. A Felek vállalják, hogy megállapítják a kérelem feldolgozásának normál időkeretét.

6.   Az illetékes hatóság az általa hiányosnak tekintett kérelem kézhezvételét követően ésszerű időn belül tájékoztatja a kérelmezőt, a megvalósíthatóság maximális mértékéig azonosítja a hiánytalan kérelemhez még szükséges kiegészítő információkat, és lehetőséget biztosít a hiányosságok pótlására.

7.   Az eredeti okmányok helyett – amikor csak lehetséges – hiteles másolatokat is el kell fogadni.

8.   Amennyiben az illetékes hatóság elutasít egy kérelmet, a kérelmezőt erről írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja. A kérelmezőt elvben – a kérésére – tájékoztatni kell a kérelem elutasításához vezető indokokról, és a határozat elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időről is.

9.   A Felek biztosítják, hogy a megadott engedély indokolatlan késedelem nélkül és a benne foglalt feltételek szerint hatályba lépjen.

2. alszakasz

Általánosan alkalmazandó rendelkezések

222. cikk

Kölcsönös elismerés

1.   Az e fejezetben foglaltak nem akadályozzák meg a Feleket abban, hogy a természetes személyek számára előírják, hogy rendelkezniük kell a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítésekkel és/vagy szakmai tapasztalattal, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.

2.   A Felek ösztönzik az illetékes szakmai szervezeteket, hogy bocsássanak a kölcsönös elismerésre vonatkozó ajánlásokat az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendelkezésére azzal a céllal, hogy a szolgáltatási ágazatok vállakozói és a szolgáltatásnyújtók – részben vagy egészben – teljesítsék az egyes Felek által a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében alkalmazott kritériumokat, kiváltképpen a szakmai szolgáltatások terén.

3.   A (2) bekezdésben említett ajánlás kézhezvételét követően a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság ésszerű időn belül áttekinti az ajánlást annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban áll-e ezzel a megállapodással, valamint az ajánlásban foglalt információk alapján értékeli különösen a következőket:

a)

milyen mértékben illeszkednek egymáshoz az egyes Felek által a szolgáltatásnyújtók és vállalkozók engedélyezéséhez, működéséhez és tanúsításához alkalmazott szabványok és feltételek; valamint

b)

egy kölcsönös elismerési megállapodás potenciális gazdasági értékét.

4.   Amennyiben ezek a követelmények teljesülnek, a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság megteszi a tárgyaláshoz szükséges lépéseket. Ezt követően a Felek illetékes hatóságaikon keresztül tárgyalásokat kezdenek a kölcsönös elismerési megállapodásról.

5.   A (4) bekezdés szerinti bármely kölcsönös elismerési megállapodásnak összhangban kell állnia a WTO-egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel és különösen a GATS VII. cikkével.

223. cikk

Átláthatóság és bizalmas információk nyilvánosságra hozatala

1.   Mindkét Fél azonnal megválaszolja a másik Fél konkrét információk iránti kérését, amely ehhez a megállapodáshoz tartozó vagy ezt a megállapodást érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos. Mindkét Fél létrehoz egy vagy több tájékoztatási pontot azzal a céllal, hogy kérésre a másik Fél vállalkozói és szolgáltatói számára konkrét tájékoztatást nyújtson minden ilyen ügyben. A Felek e megállapodás hatálybalépését követő három hónapon belül értesítik egymást tájékoztatási pontjaikról. A tájékoztatási pontoknak nem kell a törvények és szabályok letéteményeseiként működniük.

2.   E megállapodás egyik rendelkezése sem igényli egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információkat szolgáltasson, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.

3. alszakasz

Számítástechnikai szolgáltatások

224. cikk

Egyetértés a számítástechnikai szolgáltatásokról

1.   Abban a mértékben, amennyire e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) megfelelően liberalizálják a számítástechnikai szolgáltatások kereskedelmét, a Felek megfelelnek e cikk rendelkezéseinek.

2.   A CPC (22) 84 – a számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások meghatározására használt ENSZ-kód – azokra az alapvető funkciókra vonatkozik, amelyeket valamennyi számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása tekintetében alkalmaznak:

a)

számítógépes programok: olyan utasítások összessége, amelyek a számítógépek munkájához és kommunikációjához szükségesek (ideértve ezek fejlesztését és végrehajtását is);

b)

adatfeldolgozás és -tárolás; valamint

c)

kapcsolódó szolgáltatások, mint például az ügyfelek alkalmazottai számára biztosított konzultációs és képzési szolgáltatások.

A technológiai fejlesztések eredményeként ezeket a szolgáltatásokat egyre inkább egymáshoz kapcsolt szolgáltatások csomagjaként kínálják, amelyek ezen alapvető funkciók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják. Például a webes vagy domén hosting szolgáltatások, az adatbányászat (data mining) és a grid számítástechnika mindegyike alapvető számítástechnikai funkciók kombinációjából tevődik össze.

3.   A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások, függetlenül attól, hogy egy hálózaton, például az interneten keresztül biztosítják-e azokat, magukban foglalnak minden olyan szolgáltatást, amely az alábbiakat nyújtja:

a)

tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, végrehajtás, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, támogatás, technikai segítségnyújtás vagy irányítás számítógépek vagy számítástechnikai rendszerek tekintetében vagy azok számára;

b)

számítógépes programok, amelyeket a számítógépek (önmagukban és önmaguktól való) működéséhez és kommunikációjához szükséges utasítások halmazaként definiálnak, ezenkívül tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, dizájn, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, adaptálás, karbantartás, támogatás (support), műszaki segítség vagy irányítás vagy felhasználás számítógépes programok tekintetében vagy azok számára;

c)

adatfeldolgozás, adattárolás, tárhely vagy adatbázis szolgáltatások;

d)

irodai gépek és berendezések – köztük számítógépek – karbantartása és javítása; vagy

e)

ügyfelek személyzete számára nyújtott, számítógépes programokhoz, számítógépekhez, számítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó képzési szolgáltatások, máshová be nem sorolt szolgáltatások.

4.   A számítástechnikai és egyéb szolgáltatások lehetővé teszik más szolgáltatások (pl. banki szolgáltatások) elektronikus és egyéb módon történő nyújtását. Mindazonáltal lényeges különbség van a szolgáltatás lehetővé tétele (pl. web vagy alkalmazás hosting) és az elektronikusan nyújtott tartalom vagy alapvető szolgáltatás (pl. banki szolgáltatás) között. Ilyen esetekben a tartalomra vagy az alapvető szolgáltatásra a CPC 84 nem vonatkozik.

4. alszakasz

Postai és kézbesítési szolgáltatások

225. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. szakaszával (Letelepedés), 3. szakaszával (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált postai és kézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.   Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)   „engedély”: a szabályozó hatóság által valamely egyéni szolgáltató számára biztosított engedély, amely egy adott szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez szükséges;

b)   „egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű postai szolgáltatások folyamatos nyújtása a Fél területének valamennyi pontján, valamennyi felhasználó számára megfizethető áron.

226. cikk

A versenyellenes gyakorlatok megakadályozása a postai és kézbesítési szolgáltatások ágazatában

A Felek megfelelő intézkedéseket tartanak fenn vagy vezetnek be annak megakadályozása érdekében, hogy versenyellenes gyakorlatokat folytassanak azon szolgáltatók, akik – önállóan vagy másokkal – piaci helyzetükből adódóan képesek lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (az ár és a szolgáltatásnyújtás tekintetében) a postai és kézbesítési szolgáltatások vonatkozó piacán.

227. cikk

Egyetemes szolgáltatás

Mindkét Félnek jogában áll meghatározni az általa fenntartani kívánt egyetemes szolgáltatási kötelezettség fajtáját. Az ilyen kötelezettségek önmagukban nem tekinthetők versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, objektív és versenysemleges módon igazgatják, és nem jelentenek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges, a Fél által meghatározottak értelmében.

228. cikk

Engedélyek

1.   Engedélyt kizárólag az egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozóan lehet előírni.

2.   Amennyiben engedélyre van szükség, a következőket kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni:

a)

az engedélyezési kritériumokat és azt az időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához; valamint

b)

az engedélyezés feltételeit.

3.   A kérelmező kérésére tájékoztatást kap az engedély elutasításának okairól. Mindegyik Fél független szerv általi jogorvoslati eljárást hoz létre. Ennek az eljárásnak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, valamint objektív kritériumokon kell alapulnia.

229. cikk

A szabályozó szerv függetlensége

A szabályozó szerv jogilag elkülönült valamennyi postai és kézbesítési szolgáltatótól, és utóbbiak által nem elszámoltatható. A szabályozó szerv határozatai és az általa alkalmazott eljárások pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

230. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

Az egyes Felek elismerik annak fontosságát, hogy a Moldovai Köztársaság fokozatosan közelítse meglévő és jövőbeli jogszabályait e megállapodás XXVIII-C. mellékletének jegyzékében szereplő uniós vívmányokhoz.

5. alszakasz

Elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások

231. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. szakaszával (Letelepedés), 3. szakaszával (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált elektronikus kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.   Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)

„elektronikus hírközlési szolgáltatások”: minden olyan szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül történő küldéséből áll, ideértve a távközlési szolgáltatásokat és a műsorszolgáltatásra használt hálózatokon történő továbbítási szolgáltatásokat is. Nem tartozik e szolgáltatások közé az elektronikus hírközlési hálózatok vagy szolgáltatások segítségével továbbított tartalmak szolgáltatása, vagy az ezek feletti szerkesztői ellenőrzés gyakorlása;

b)

„nyilvános hírközlési hálózat”: teljes egészében vagy nagyrészt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat;

c)

„elektronikus hírközlési hálózat”: olyan átviteli rendszer, esetleg kapcsoló vagy útválasztó eszköz, valamint egyéb erőforrás, amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-szolgáltató hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül;

d)

„szabályozó hatóság”: az elektronikus hírközlési ágazatban az a szerv vagy szervek, amely(ek) feladata az ebben a fejezetben hivatkozott elektronikus hírközlés szabályozása;

e)

egy szolgáltató akkor minősül „jelentős piaci erővel” rendelkezőnek, ha vagy önállóan, vagy másokkal együtt erőfölénnyel egyenértékű pozícióban található, azaz olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül viselkedjen;

f)

„összekapcsolás”: egyazon vagy különböző szolgáltató által használt nyilvános hírközlési hálózatok fizikai vagy logikai összekapcsolása annak lehetővé tétele érdekében, hogy egy szolgáltató felhasználói kommunikálhassanak ugyanannak vagy egy más szolgáltatónak a felhasználóival, illetve hogy hozzáférjenek egy másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz. A szolgáltatásokat nyújthatják az érintett Felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek. Az összekapcsolás a nyilvános hálózatüzemeltetők kötött létrehozott különleges hozzáférés-típus;

g)

„egyetemes szolgáltatás”: azoknak a meghatározott minőségű szolgáltatásoknak a halmaza, amelyeket valamely Fél területén, megfizethető áron valamennyi felhasználó rendelkezésére kell bocsátani, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Köréről és végrehajtásáról az egyes Felek döntenek;

h)

„hozzáférés”: eszközök és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más szolgáltató számára meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából. Idetartoznak többek között a hálózati elemek, illetve az azokhoz kapcsolódó létesítmények, amelyek a felszerelés rögzített vagy nem rögzített eszközök általi összekapcsolásához szükségesek lehetnek (különösen a helyi hurokhoz, létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amelyek a helyi hurkon keresztül nyújtott szolgáltatásokhoz szükségesek); a fizikai infrastruktúrához, köztük épületekhez, vezetékekhez és tornyokhoz való hozzáférés; a releváns szoftverrendszerekhez való hozzáférés, az operatív támogatást biztosító rendszerekhez való hozzáférést is ideértve; a számfordításhoz vagy azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférés; a helyhez kötött és a mobil rendszerekhez való hozzáférés, különösen barangolás (roaming) céljából; a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférés; valamint a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

i)

„végfelhasználó”: olyan felhasználó, aki nem szolgáltat nyilvános hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat;

j)

„helyi hurok”: az a fizikai érpár, amely a nyilvános, helyhez kötött hírközlési hálózatban valamely előfizetői hálózati végpontot kapcsolja össze a fő kábelrendezővel vagy annak megfelelő eszközzel.

232. cikk

Szabályozó hatóság

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozó hatóságai jogilag és funkcionálisan függetlenek legyenek bármely elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtótól. Amennyiben az elektronikus hírközlési hálózatokat, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató valamely Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt marad, az érintett Fél gondoskodik arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság rendelkezzék az ágazat szabályozásához szükséges felhatalmazásokkal. A szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzé kell tenni, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságok határozatai és eljárásai minden piaci szereplő tekintetében pártatlanok és átláthatók legyenek.

4.   A szabályozó hatóságnak jogában áll elemzést végezni az előzetes rendelettel történő szabályozás alá eső érintett termék- és szolgáltatáspiacok tekintetében. Amennyiben a szabályozó hatóságnak az e megállapodás 234. cikke alapján kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról kell határoznia, azt az érintett piac hatékony versenyképességének felmérésére irányuló piacelemzés alapján teszi.

5.   Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy az érintett piac versenyképessége nem hatékony, fel kell kutatnia és ki kell jelölnie az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, és amennyiben szükséges, az e megállapodás 234. cikkében említett egyedi szabályozási kötelezettségeket kell megállapítania, fenntartania vagy módosítania. Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy a piac versenyképessége hatékony, akkor nem állapít meg vagy nem tart fenn semmiféle, az e megállapodás 234. cikkében említett szabályozási kötelezettséget.

6.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság határozata által érintett szolgáltatónak jogában álljon jogorvoslatért folyamodni a határozat ellen egy, a határozatban érintett felektől független jogorvoslati testülethez. A Felek gondoskodnak arról, hogy az ügy lényegét megfelelően figyelembe vegyék. A jogorvoslati eljárások lezárultáig a szabályozó hatóság határozata ideiglenesen hatályban marad, hacsak a jogorvoslati testület másként nem határoz. Ha a jogorvoslati testület nem bírói szerv, minden esetben írásbeli indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróság felülvizsgál. A jogorvoslati testület határozatait ténylegesen végre kell hajtani.

7.   A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben a szabályozó hatóságok ezen alszakasz bármely rendelkezésével kapcsolatban intézkedéseket szándékoznak hozni, és ezek az intézkedések jelentős hatással vannak az érintett piacra, az érdekelt felek lehetőséget kapjanak arra, hogy egy ésszerű időn belül észrevételeket tegyenek a tervezett intézkedéshez. A szabályozó hatóságok közzéteszik konzultációs eljárásaikat. A konzultációs eljárás eredményeit nyilvánosságra hozzák, kivéve, ha az bizalmas információnak számít.

8.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat biztosító szolgáltatók minden olyan adatot – köztük pénzügyi adatokat is – rendelkezésre bocsássanak, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak szükségük van ahhoz, hogy biztosítsák az ezen alszakasz rendelkezéseinek, illetve az ennek az alszakasznak megfelelően hozott határozatoknak való megfelelést. Ezek a szolgáltatók kérésre az adatokat kötelesek gyorsan, a szabályozó hatóság által előírt határidőknek megfelelően és részletességgel szolgáltatni. A szabályozó hatóság által kért adatszolgáltatásnak az említett feladat elvégzésével arányosnak kell lennie. A szabályozó hatóságnak meg kell indokolnia az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmét.

233. cikk

Elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának engedélyezése

1.   A Felek biztosítják, hogy a szolgáltatásnyújtást – amennyiben lehetséges – egyszerű értesítést követően engedélyezik.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a számok és frekvenciák kiosztásával kapcsolatos ügyek rendezése engedélyhez legyen köthető. Az ilyen engedélyekre vonatkozó feltételeket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben engedélyre van szükség:

a)

az engedélyezési kritériumokat és azt az elfogadható időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához, nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék;

b)

a kérelmező a kérésére írásbeli tájékoztatást kapjon az engedély elutasításának okairól;

c)

a kérelmező jogorvoslati testülethez folyamodhasson, ha az engedély iránti kérelmet alaptalanul utasítják el; valamint

d)

a bármely Fél által az engedély megadása tekintetében előírt díjak (23) ne haladják meg a vonatkozó engedélyek kezelésével, ellenőrzésével és felhasználásával kapcsolatban általában felmerülő igazgatási költségeket. A rádióspektrumok és számozási erőforrások használatáért fizetendő engedélyezési illetékekre nem vonatkoznak e pont követelményei.

234. cikk

Hozzáférés és összekapcsolás

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a területükön elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására engedélyt kapó szolgáltatónak joga és kötelezettsége legyen hozzáférésről és összekapcsolásról szóló tárgyalásokat kezdeni nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési hálózatokat működtető és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal. Az összekapcsolásról az érintett vállalatoknak elvben üzleti tárgyalás keretében kell megállapodniuk.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy azok a szolgáltatók, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások alatt információt szereznek egy másik szolgáltatótól, azt az információt kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azt rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartsák az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az e megállapodás 232. cikkének megfelelően nyert megállapítások alapján arra vonatkozóan, hogy az érintett piacon nem hatékony a verseny, a szabályozó hatóságnak jogában álljon a jelentős piaci erővel rendelkezőnek tekintett szolgáltatókra az összekapcsolással és/vagy hozzáféréssel kapcsolatosan egy vagy több, az alábbiakban felsorolt kötelezettséget kiróni:

a)

megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek annak biztosítására, hogy az üzemeltető azonos körülmények között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásai, illetve leányvállalatainak vagy partnereinek szolgáltatásai esetében teszi;

b)

a vertikálisan integrált vállalkozások azon kötelezettsége, hogy nagykereskedelmi áraikat és belső transzferáraikat átláthatóvá tegyék, amennyiben erre a megkülönböztetésmentesség követelményének biztosítása vagy a tisztességtelen kereszttámogatás megelőzése céljából szükség van. A szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazott formátumot és költségelszámolási módszert;

c)

egy másik Fél szolgáltatói részéről érkező, hozzáférésre és egyes hálózati elemek, illetve azokhoz kapcsolódó létesítmények – beleértve a helyi hurok átengedését is – használatára irányuló ésszerű kérelmek teljesítésére vonatkozó kötelezettségek, többek között olyan helyzetekben, amelyekben a szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés megtagadása vagy a hasonló hatású, ésszerűtlen feltételek meggátolnák a fenntartható versenypiac kialakulását lakossági szinten, vagy azok nem állnának a végfelhasználó érdekében.

A szabályozó hatóságok más feltételeket is megszabhatnak a jelen pontban említett kötelezettségek mellett, beleértve a méltányosságot, az ésszerűséget és az időszerűséget;

d)

meghatározott szolgáltatások nyújtása nagykereskedelmi alapon harmadik felek számára; nyílt hozzáférés biztosítása műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy más kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások interoperabilitásához vagy a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz; helymegosztás biztosítása vagy a közös eszközhasználat egyéb formáinak – így vezetékek, épület vagy antennatartó közös használatának – biztosítása; meghatározott, a két végpont közötti szolgáltatások és a felhasználók közötti átjárhatóság biztosításához szükséges szolgáltatások nyújtása, beleértve az intelligens hálózati szolgáltatások nyújtását; a szolgáltatásnyújtás terén az igazságos verseny biztosításához szükséges operációs támogatórendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez való hozzáférés biztosítása; valamint hálózatok vagy hálózati eszközök összekapcsolása.

A szabályozó hatóságok más feltételeket is megszabhatnak a jelen pontban említett kötelezettségek mellett, beleértve a méltányosságot, az ésszerűséget és az időszerűséget;

e)

költségmegtérülésre és árellenőrzésre vonatkozó kötelezettségek, beleértve az árak költségorientálására vonatkozó kötelezettségeket, illetve az egyes összekapcsolási és/vagy hozzáférési típusok költségelszámolási rendszereire vonatkozó kötelezettségeket; olyan helyzetekben, amikor a piacelemzésből az derül ki, hogy a versenyképesség hatékonysága terén amiatt tapasztalhatók hiányosságok, mert az érintett gazdasági szereplő valószínűleg túlságosan magas szinten tartja árait vagy árprést alkalmaz a végfelhasználó kárára.

A szabályozó hatóságok figyelembe veszik az üzemeltető befektetését, és biztosítják számára a megfelelő befektetett tőke ésszerű megtérülését;

f)

a konkrét termékpiacokat, szolgáltatáspiacokat és földrajzi piacokat megjelölő szabályozó hatóság által a szolgáltatókra rótt konkrét kötelezettségek közzététele. A naprakész információk – feltéve, hogy azok nem bizalmasak és nem sértenek üzleti titkot – oly módon történő nyilvánosságra hozatala, hogy minden érdekelt számára garantált legyen az adott információkhoz való könnyű hozzáférés;

g)

átláthatósági kötelezettség, amely megköveteli az üzemeltetőktől, hogy bizonyos információkat nyilvánossá tegyenek – különösen ha az üzemeltetőt a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek terhelik –, és amelynek értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy ez az üzemeltető referenciaajánlatot tegyen közzé, amelynek megfelelően szétválasztottnak kell lennie annak biztosításához, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen olyan eszközökért fizetniük, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, továbbá tartalmaznia kell a vonatkozó ajánlatok piaci igények szerint lebontott elemeinek leírását és a kapcsolódó feltételeket, beleértve az árakat is.

4.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként kijelölt szolgáltatóval való összekapcsolást kérő szolgáltató bármikor, illetve a nyilvánosságra hozatal elteltét követő ésszerű időszakot követően független belföldi szervhez fordulhasson, amely lehet az e megállapodás 231. cikke (2) bekezdésének d) pontjában szereplő szabályozó szerv is, annak érdekében, hogy döntést hozzon az összekapcsolás és/vagy hozzáférés feltételeivel kapcsolatos vitákban.

235. cikk

Korlátos erőforrások

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a korlátos erőforrások – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználására vonatkozó eljárásokat objektív, arányos, kellő időben történő, átlátható és megkülönböztetésmentes módon hajtsák végre. A kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem szükséges.

2.   A Felek a területükön gondoskodnak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz használt rádiófrekvenciák hatékony kezeléséről, a rádióspektrum használatának hatékony és hatásos biztosítása érdekében. Ha bizonyos frekvenciák iránti kereslet meghaladja azok kínálatát, megfelelő és átlátható eljárást kell lefolytatni e frekvenciák odaítélésére, a használatuk optimális biztosítása és a verseny kialakulásának előmozdítása érdekében.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságot megbízzák a nemzeti számozási erőforrások odaítélésével és a nemzeti számozási tervek kezelésével.

4.   Amennyiben elektronikus hírközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat üzemeltető szolgáltatók állami szervek vagy önkormányzatok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt maradnak, a Felek biztosítják, hogy a jogok megadására vonatkozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

236. cikk

Egyetemes szolgáltatás

1.   Mindkét Fél jogosult meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket fenn kíván tartani.

2.   Az ilyen kötelezettségeket önmagukban nem tekintik versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon hajtják végre. Az ilyen kötelezettségeket a verseny szempontjából semleges módon kell végrehajtani, és azok nem jelenthetnek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében a Fél által meghatározottak értelmében szükséges.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi szolgáltató jogosult legyen egyetemes szolgáltatás biztosítására, és abból eleve egyetlen szolgáltatót sem zárnak ki. A szolgáltatót egy hatékony, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes mechanizmus segítségével jelölik ki. Szükség esetén a Felek értékelik, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtása méltánytalanul nagy terhet jelent-e az egyetemes szolgáltatási tevékenység végrehajtására kijelölt szervezet(ek) számára. Indokolt esetben, ilyen számítás alapján és az egyetemes szolgáltatási tevékenységet végző szervezetnél keletkező piaci haszon figyelembevételével – amennyiben van ilyen –, a szabályozó hatóság meghatározza, hogy szükség van-e egy, az érintett szolgáltató(k) ellentételezésére vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségeinek megosztására szolgáló mechanizmusra.

4.   Az egyes Felek biztosítják, hogy:

a)

valamennyi előfizető névjegyzékét elérhetővé teszik a felhasználók számára akár nyomtatásban, akár elektronikus úton, illetve mindkét módon, és azokat rendszeresen, évente legalább egyszer frissítik; valamint

b)

az a) pontban szereplő szolgáltatásokat nyújtó szervezetek alkalmazzák a megkülönböztetésmentesség elvét a más szervezetek által számukra nyújtott információk kezelése tekintetében.

237. cikk

Elektronikus hírközlési szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása

Egyik Fél sem írja elő a másik Fél szolgáltatója számára a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeként a letelepedést, a jelenlét bármilyen formáját vagy azt, hogy honos legyen a területén.

238. cikk

Az információk bizalmas kezelése

Mindkét Fél biztosítja az elektronikus hírközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas kezelését nyilvános elektronikus hírközlési hálózat és nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások révén, a szolgáltatáskereskedelem korlátozása nélkül.

239. cikk

Szolgáltatók közötti viták

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben az elektronikus hírközlési hálózatokat működtető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között az e fejezetben említett jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban vita merül fel, az érintett szabályozó hatóság – bármelyik fél kérésére – kötelező erejű határozatot hoz a vita legrövidebb időn, de legkésőbb négy hónapon belüli megoldása érdekében.

2.   A szabályozó hatóság határozatát nyilvánosságra hozzák, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. Az érintett szolgáltatók a határozat alapjául szolgáló teljes indokolást megkapják.

3.   Ha az ilyen vita határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos, az illetékes szabályozó hatóságok összehangolják erőfeszítéseiket a vita megoldása érdekében.

240. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

Az egyes Felek elismerik annak fontosságát, hogy a Moldovai Köztársaság fokozatosan közelítse meglévő és jövőbeli jogszabályait az e megállapodás XXVIII-B. mellékletének jegyzékében szereplő uniós vívmányokhoz.

6. alszakasz

Pénzügyi szolgáltatások

241. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez a szakasz a jelen fejezet 2. szakaszával (Letelepedés), 3. szakaszával (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.   Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)   „pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi természetű szolgáltatás, amelyet valamely Fél pénzügyi szolgáltatója nyújt. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:

i.

biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások:

(1)

közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):

a)

életbiztosítás;

b)

nem-életbiztosítás;

(2)

viszontbiztosítás és visszaengedményezés;

(3)

biztosításközvetítés, úgymint brókeri és ügynöki tevékenység; valamint

(4)

kiegészítő biztosítási szolgáltatások, például tanácsadás, biztosításmatematika, kockázatértékelés és kárrendezési szolgáltatások;

ii.

banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):

(1)

lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása;

(2)

mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

(3)

pénzügyi lízing;

(4)

minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;

(5)

garanciák és kötelezettségvállalások;

(6)

saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a közvetlen eladási vagy egyéb módozatokat, az alábbiak szerint:

a)

pénzpiaci eszközök (ideértve a csekket, váltót és letéti jegyeket);

b)

deviza;

c)

származékos termékek, többek között határidős és opciós ügyletek;

d)

árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ideértve olyan termékeket, mint a swap és a határidős kamatláb- és árfolyam szerződések;

e)

átruházható értékpapírok;

f)

egyéb forgatható értékpapírok és pénzügyi eszközök, a veretlen aranyat is beleértve;

(7)

mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;

(8)

pénzközvetítés;

(9)

vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, a közös befektetések minden formájának szervezése, nyugdíjalap-kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;

(10)

pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, származtatott termékeket és egyéb forgatható instrumentumokat;

(11)

pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek;

(12)

tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az (1)–(11) pontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfóliókutatást és -tanácsadást, a felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást;

b)   „pénzügyi szolgáltató”: valamely Fél olyan természetes vagy jogi személye, amely pénzügyi szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani. A „pénzügyi szolgáltató” kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre;

c)   „állami szerv” alatt az alábbiak értendők:

i.

a Fél kormányzata, központi bankja, monetáris és pénzügyi hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, kivéve azokat a szerveket, amelyek elsősorban kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat; vagy

ii.

valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más monetáris és pénzügyi hatóság feladatai lennének, e feladatkör gyakorlása során;

d)   „új pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi jellegű szolgáltatás – ideértve a meglévő vagy új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék szolgáltatásának módját –, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető.

242. cikk

Prudenciális kivételek

1.   Valamennyi Fél intézkedéseket fogadhat el vagy alkalmazhat prudenciális okokból, például:

a)

a befektetők, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik; valamint

b)

a Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében.

2.   Ezek az intézkedések nem jelenthetnek a céljuk elérése érdekében szükségesnél nagyobb terhet, és nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést a másik Fél pénzügyi szolgáltatóival szemben, a Fél saját hasonló pénzügyi szolgáltatóival összehasonlítva.

3.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja a Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását.

243. cikk

Hatékony és átlátható szabályozás

1.   Az egyes Felek a lehető leginkább törekednek arra, hogy előzetesen tájékoztassanak minden érdekelt személyt az adott Fél által elfogadni tervezett általánosan alkalmazandó intézkedésekről annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak e személyek számára az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik benyújtására. Az intézkedésről való tájékoztatás történhet:

a)

hivatalos közzététel útján; vagy

b)

más írott vagy elektronikus formában.

2.   Az egyes Felek elérhetővé teszik valamennyi érdekelt személy számára a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kérelmek kitöltésére vonatkozó előírásaikat.

A kérelmező kérésére az érintett Fél tájékoztatást nyújt számára a kérelme állásáról. Amennyiben az érintett Fél további információkat igényel a kérelmezőtől, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őt.

3.   Az egyes Felek a lehető leginkább törekednek annak biztosítására, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, illetve az adókijátszások és adókikerülések elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközileg elfogadott előírásokat. Ilyen, nemzetközi szinten elfogadott előírások például többek között a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság hatékony bankfelügyeleti alapelvei, a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségének biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének értékpapír-felügyeleti célkitűzései és alapelvei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20-ak nyilatkozata az átláthatóságról és az adózási célú információcseréről, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak a pénzmosásról szóló negyven ajánlása és a terrorizmus finanszírozásáról szóló kilenc különleges ajánlása.

A Felek továbbá figyelembe veszik a G7-ek pénzügyminiszterei által kiadott „Az információmegosztás tíz kulcselve” című dokumentumot, és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy ezen elveket megpróbálják alkalmazni a kétoldalú kapcsolataikban.

244. cikk

Új pénzügyi szolgáltatások

Mindegyik Fél lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi szolgáltatói számára olyan új pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amelyhez hasonló pénzügyi szolgáltatásokat – hasonló körülmények esetén – belső joga értelmében a saját pénzügyi szolgáltatói számára engedélyezne. A Felek meghatározhatják a szolgáltatásnyújtás jogi formáját, és engedélyhez köthetik a szolgáltatás nyújtását. Amennyiben előírnak ilyen engedélyt, arról ésszerű időn belül határozatot kell hozniuk, és az engedély kizárólag prudenciális okokból utasítható el.

245. cikk

Adatfeldolgozás

1.   Mindkét Fél engedélyezi a másik Fél pénzügyi szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy más formában, adatfeldolgozás céljából információt továbbítson a területére vagy területéről, amennyiben az említett adatfeldolgozás a pénzügyi szolgáltató szokásos üzletviteléhez szükséges.

2.   Mindkét Fél vállalja, hogy megfelelő védintézkedéseket fogad el a magánélet és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére, különös tekintettel a személyes adatok továbbítására.

246. cikk

Különleges kivételek

1.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy a területén törvény által szabályozott állami nyugdíjrendszer vagy társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat kizárólagosan folytasson vagy nyújtson, kivéve, ha azon tevékenységek – a Fél belső jogával összhangban – pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.

2.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során végzett tevékenységekre.

3.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy a területén kizárólagosan a Fél vagy annak állami szervei megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból tevékenységeket folytasson vagy szolgáltatásokat nyújtson.

247. cikk

Önszabályozó szervezetek

Amennyiben egy Fél valamely önszabályozó szervben, értékpapír- vagy határidős tőzsdén vagy piacon, elszámoló ügynökségben vagy más szervezetben, illetve egyesületben fennálló tagságot, részvételt vagy ilyenbe történő belépést ír elő annak feltételeként, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója a Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatójával azonos feltételekkel nyújthasson pénzügyi szolgáltatásokat, vagy ha a Fél közvetve vagy közvetlenül az ilyen szerveknek előjogokat vagy előnyöket biztosít a pénzügyi szolgáltatások ellátása során, akkor a Fél köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen önszabályozó szerv figyelembe vegye az e megállapodás 205. cikkének (1) bekezdésében és 211. cikkében foglalt kötelezettségeket.

248. cikk

Elszámolási és fizetési rendszerek

Valamennyi Fél a területén letelepedett, a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói számára a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonosan köteles hozzáférést biztosítani az állami szervek által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. E cikk nem biztosít hozzáférést a Fél végső hitelezői forrásaihoz.

249. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

Az egyes Felek elismerik annak fontosságát, hogy a Moldovai Köztársaság fokozatosan közelítse meglévő és jövőbeli jogszabályait az e megállapodás 243. cikke (3) bekezdésében szereplő nemzetközi szinten bevált gyakorlatokhoz, valamint az e megállapodás XXVIII-A. mellékletének jegyzékében szereplő uniós vívmányokhoz.

7. alszakasz

Szállítási szolgáltatások

250. cikk

Hatály

E a szakasz a jelen fejezet 2. szakasza (Letelepedés), 3. szakasza (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakasza (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) szerint liberalizált nemzetközi szállítási szolgáltatásokra vonatkozó elveket határozza meg.

251. cikk

Nemzetközi tengeri szállítás

1.   Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)   „nemzetközi tengeri szállítás”: magában foglalja az egységes fuvarokmánnyal, háztól házig történő olyan multimodális szállítási műveleteket (azaz a több szállítási mód alkalmazásával történő áruszállítást), amelyek a tengeri szállítást is magukban foglalják, és e célból annak jogát, hogy közvetlen szerződéseket kössenek más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal;

b)   „tengeri szállítmány kezelésével kapcsolatos szolgáltatások”: a rakodási munkálatokat végző vállalatok tevékenységei, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, amennyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül történik. Az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét:

i.

az áru ki- és berakodása a hajóról, illetve a hajóra;

ii.

az áru rögzítése és az áru rögzítésének kioldása; valamint

iii.

az áruszállítmány fogadása/szállítása és megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után;

c)   „vámkezelés” (vagy másképpen „vámügynöki szolgáltatások”): olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják a másik Fél nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenységét vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítését képezi-e;

d)   „konténerállomás- és lerakatszolgáltatás”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából;

e)   „kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli az alábbi célokból:

i.

tengerhajózás és járulékos szolgáltatások marketingje és értékesítése (az árajánlatadástól a számlázásig), a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése és üzleti információk rendelkezésre bocsátása;

ii.

eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, a hajók beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele;

f)   „szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek során a szolgáltató a megbízó nevében megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat;

g)   „átrakodási szolgáltatások”: nemzetközi tengeri – nevezetesen konténeres – szállítmányokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek és a szállítmányok továbbszállítása az egyik Fél területén található kikötők között.

2.   A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében a Felek megegyeznek abban, hogy biztosítják a rakományokhoz való korlátlan hozzáférés elvének kereskedelmi alapon történő hatékony alkalmazását, a nemzetközi tengerhajózási szolgáltatások nyújtásának szabadságát, valamint nemzeti elbánást az ilyen szolgáltatások nyújtásának keretében.

Tekintettel a Felek között a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében meglévő liberalizáció szintjére:

a)

a Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét;

b)

a Felek a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajóik, illetve harmadik országokbeli hajók – attól függően, hogy melyik az előnyösebb – számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik, többek között a kikötők elérése, a kikötők infrastruktúrájának, szolgáltatásainak és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásainak igénybevétele, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, továbbá a vámügyi létesítmények, valamint a kikötőhelyek és a be- és kirakodásra szolgáló létesítmények kijelölése tekintetében.

3.   A Felek ezen elvek alkalmazása során vállalják, hogy:

a)

a harmadik országokkal kötendő jövőbeli, a tengeri szállítási szolgáltatásokról – ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett áru szállítását és a menetrend szerinti járatokat is – szóló megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, és ésszerű időn belül felbontják az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; valamint

b)

e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban.

4.   A Felek lehetővé teszik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy a területükön letelepedjenek, a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé kedvezőek a saját szolgáltatóiknak vagy valamely harmadik ország szolgáltatóinak nyújtottaknál, attól függően, hogy melyik az előnyösebb.

5.   A Felek ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon és feltételekkel elérhetővé teszik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára a következő kikötői szolgáltatásokat: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség, a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, beleértve a hírközlés, víz és elektromos energia biztosítását, vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, parthozállási és kikötői szolgáltatások.

6.   A Felek fizetés ellenében engedélyezik a nem rakományként szállított felszerelések – például az üres konténerek – mozgását valamely tagállam kikötői vagy a Moldovai Köztársaság kikötői között.

7.   A Felek – az illetékes hatóság engedélyének függvényében – engedélyezik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy átrakodási szolgáltatásokat nyújtsanak a saját nemzeti kikötőik között.

252. cikk

Légi közlekedés

A légi közlekedés Felek közötti, a kölcsönös kereskedelmi igényeikhez és a kölcsönös piacra jutás feltételeihez igazított, fokozatos liberalizálását az EU és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság közötti közös légiközlekedési megállapodás tárgyalja.

253. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

Az egyes Felek elismerik annak fontosságát, hogy a Moldovai Köztársaság fokozatosan közelítse meglévő és jövőbeli jogszabályait az e megállapodás XXVIII-D. mellékletének jegyzékében szereplő uniós vívmányokhoz.

6. szakasz

Elektronikus kereskedelem

1. alszakasz

Általános rendelkezések

254. cikk

Célkitűzés és elvek

1.   A Felek – elismerve, hogy az elektronikus kereskedelem számos ágazatban fokozza a kereskedelmi lehetőségeket – megállapodnak abban, hogy támogatják a közöttük megvalósuló elektronikus kereskedelem fejlesztését, különösen azáltal, hogy együttműködést folytatnak e fejezet rendelkezései értelmében az elektronikus kereskedelem tekintetében felmerülő kérdésekben.

2.   A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus kereskedelem fejlesztésének a legszigorúbb nemzetközi adatvédelmi előírásokkal teljes összhangban kell történnie, az elektronikus kereskedelem felhasználói bizalmának biztosítása érdekében.

3.   A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus adatátvitel e fejezet 3. szakasza (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) értelmében szolgáltatásnyújtásnak tekintendő, és arra nem vethető ki vám.

255. cikk

Együttműködés az elektronikus kereskedelem terén

1.   A Felek párbeszédet folytatnak az elektronikus kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egyebek mellett az alábbi témákat érinti:

a)

a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;

b)

a közvetítő szolgáltatók felelőssége az információk továbbítása vagy tárolása tekintetében;

c)

a kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése;

d)

a fogyasztók védelme az elektronikus kereskedelem terén; valamint

e)

az elektronikus kereskedelem fejlesztése tekintetében releváns minden egyéb kérdés.

2.   Az együttműködés megvalósulhat a Felek e kérdésekre vonatkozó jogszabályaira, valamint az e jogszabályok végrehajtására vonatkozó információcsere útján.

2. alszakasz

A közvetítő szolgáltatók felelőssége

256. cikk

Közvetítők szolgáltatásainak igénybevétele

1.   A Felek elismerik, hogy a közvetítők szolgáltatásait harmadik felek jogsértő tevékenységekre használhatják fel, és a jelen alszakaszban foglalt intézkedéseket foganatosítják a közvetítő szolgáltatásnyújtók tekintetében.

2.   E megállapodás 257. cikke alkalmazásában „szolgáltató”: digitális online kommunikáció tartalma változtatás nélküli és a felhasználó választása szerinti anyag használója által meghatározott pontok közötti átvitelének, továbbításának vagy kapcsolódásának szolgáltatója. E megállapodás 258. és 259. cikke alkalmazásában „szolgáltató”: az online szolgáltatásokra vagy hálózati hozzáférésre szolgáló létesítmények szolgáltatója vagy üzemeltetője.

257. cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „puszta továbbítás”

1.   Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak a kommunikációs hálózaton történő továbbításából, vagy kommunikációs hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információért, feltéve, hogy a szolgáltató:

a)

nem kezdeményezi a továbbítást;

b)

nem választja ki az adatátvitel címzettjét; valamint

c)

nem választja meg vagy nem módosítja a továbbított információt.

2.   Az (1) bekezdésben említett adatátvitel és hozzáférés biztosítása magában foglalja a továbbított információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolását annyiban, amennyiben ez az adatátvitel hírközlő hálózaton történő végrehajtásának a kizárólagos céljával történik, és feltéve, hogy az információt nem tárolják az adatátvitelhez ésszerűen szükségesnél hosszabb ideig.

3.   Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

258. cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „ideiglenes tárolás (caching)”

1.   Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ kommunikációs hálózaton történő továbbításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információk olyan automatikus, közvetítő és átmeneti tárolásáért, amelynek egyedüli célja az információnak a szolgáltatás más vevőihez – kérésükre – történő továbbításának hatékonyabbá tétele, feltéve, hogy:

a)

a szolgáltató nem módosítja az információt;

b)

a szolgáltató betartja az információhoz való hozzáférés feltételeit;

c)

a szolgáltató betartja az információk frissítése tekintetében az ágazatban széles körben elismert és alkalmazott szabályokat;

d)

a szolgáltató nem akadályozza az olyan jogszerű technológia használatát, amely az iparágban széles körben elismert és használt az információ használatára vonatkozó adatok megszerzéséhez; valamint

e)

a szolgáltató haladéktalanul intézkedik a tárolt információ törléséről vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről, amint ténylegesen tudomást szerez arról, hogy az információt az adatátvitel forrásánál törölték a hálózatról vagy megszüntették az ahhoz való hozzáférést, vagy bíróság, illetve közigazgatási hatóság rendelte el a törlést vagy a hozzáférés megszüntetését.

2.   Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

259. cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „tárhelyszolgáltatás (hosting)”

1.   Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ tárolásából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős az információknak a szolgáltatás igénybevevője kérésére történő tárolásáért, feltéve, hogy:

a)

a szolgáltatónak nincs tényleges tudomása jogellenes cselekményről vagy információról, a kártérítés tekintetében pedig olyan tényekről vagy körülményekről, amelyekből a jogellenes cselekmény vagy információ nyilvánvaló; vagy

b)

a szolgáltató, miután ilyenről tudomást szerez, gyorsan és eredményesen eljár az információ eltávolítása vagy a hozzáférés letiltása érdekében.

2.   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltató irányítása vagy ellenőrzése alatt működik.

3.   Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék, és nem érinti a Feleknek azt a lehetőségét sem, hogy eljárásokat alakítsanak ki az információ eltávolításának vagy a hozzáférés megszüntetésének szabályozására.

260. cikk

Az általános nyomonkövetési kötelezettség hiánya

1.   Az e megállapodás 257., 258. és 259. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtói tekintetében a Felek nem állapítanak meg olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk.

2.   A Felek előírhatják az információs társadalmi szolgáltatók számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes állami hatóságokat a szolgáltatásaik igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról, illetve, hogy az illetékes hatóságok kérésére kötelezően tájékoztassák azokat a szolgáltatásaik azon igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.

7. szakasz

Kivételek

261. cikk

Általános kivételek

1.   Az e megállapodás 446. cikkében foglalt általános kivételek érintése nélkül e fejezet rendelkezései, valamint e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E., XXVII-B. és XXVII-F., XXVII-C. és XXVII-G., XXVII-D. és XXVII-H. mellékleteire az e cikkben szereplő kivételek vonatkoznak.

2.   Azon kötelezettségből kiindulva, hogy ezen intézkedések nem alkalmazhatók a hasonló feltételekkel élő országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetése, illetve a letelepedés vagy a határokon átnyúló kereskedelem leplezett korlátozásának eszközeként, e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések elfogadásában és fenntartásában:

a)

a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához szükséges intézkedések;

b)

az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges intézkedések;

c)

a kimerülő természeti erőforrások megőrzése, amennyiben az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtására vagy fogyasztására és a hazai vállalkozókra vonatkozó korlátozásokkal összefüggésben léptetik hatályba;

d)

a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme;

e)

azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosítása, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:

i.

a félrevezető és csalárd gyakorlat megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítéséből fakadó hatások kezelése;

ii.

az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, valamint az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme;

iii.

biztonság;

f)

az e megállapodás 205. cikkének (1) bekezdésével és 211. cikkével összeegyeztethetetlen intézkedések, feltéve, hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, vállalkozói vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása (24).

3.   E fejezet, valamint e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E., XXVII-B. és XXVII-F., XXVII-C. és XXVII-G., XXVII-D. és XXVII-H. mellékleteinek rendelkezései nem vonatkoznak a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az egyes Felek területén végzett, az államhatalom gyakorlásához – akár alkalomszerűen – kapcsolódó tevékenységekre.

262. cikk

Adózási intézkedések

Az e fejezet rendelkezéseinek megfelelően nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik a Felek által a kettős adózás elkerülésére kötött megállapodások alapján biztosított vagy a jövőben biztosítani kívánt adózási elbánásra.

263. cikk

Biztonsági kivételek

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:

a)

megkövetelné bármelyik Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli;

b)

bármely Felet megakadályozna az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében:

i.

fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok gyártásához vagy kereskedelméhez kapcsolódóan;

ii.

azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;

iii.

a hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében; vagy

iv.

amelyet háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén hoznak; vagy

c)

bármelyik Felet megakadályozná abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából elfogadott kötelezettségeinek teljesítése céljából.

7. FEJEZET

Folyó fizetések és tőkemozgások

264. cikk

Folyó fizetések

A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában bármilyen, folyószámláról történő fizetést és átutalást engedélyeznek a Felek közt, a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya VIII. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

265. cikk

Tőkemozgások

1.   A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek biztosítják a fogadó ország jogszabályainak megfelelően alapított vállalatokba történő közvetlen beruházásokkal – ideértve az ingatlanszerzést is – kapcsolatos tőke szabad mozgását, valamint e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 6. fejezete (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem) rendelkezéseinek megfelelő beruházásokat, továbbá e beruházott tőkék és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását.

2.   Az (1) bekezdésben felsorolt tranzakcióktól eltérő, a tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a Felek a biztosítják a következőket, e megállapodás egyéb rendelkezésének sérelme nélkül:

a)

az olyan kereskedelmi tranzakciókkal vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos hitelekre vonatkozó szabad tőkemozgás, amelyekben a valamely Fél területén állandó lakóhellyel rendelkező személy vesz részt; valamint

b)

a másik Fél befektetői általi értékpapír-befektetésekkel, valamint pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos szabad tőkemozgás.

266. cikk

Védintézkedések

Amennyiben – kivételes körülmények fennállása esetén – a fizetések vagy tőkemozgások súlyos nehézségeket okoznak, vagy súlyos nehézségek okozásával fenyegetnek az árfolyam-politika vagy a monetáris politika működését illetően – ideértve a fizetési mérleg súlyos nehézségeit is – egy vagy több tagállamban vagy a Moldovai Köztársaságban, az érintett Felek legfeljebb hat hónapos időszak során védintézkedéseket hozhatnak, amennyiben az ilyen intézkedések elengedhetetlenül szükségesek. A védintézkedést elfogadó Fél haladéktalanul értesíti a másik Felet az védintézkedés elfogadásáról, és a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújt a visszavonás ütemezéséről.

267. cikk

A tőkemozgás könnyítésével és fejlesztésével kapcsolatos rendelkezések

1.   A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás könnyítése érdekében, ezzel támogatva az e megállapodásban meghatározott célok előmozdítását.

2.   Az e megállapodás hatálybalépését követő első négy évben a felek olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok további fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek kialakítását.

3.   E megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végéig az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság felülvizsgálja a bevezetett intézkedéseket, és meghatározza a további liberalizáció körülményeit.

8. FEJEZET

Közbeszerzés

268. cikk

Célkitűzések

1.   A Felek elismerik az átlátható, megkülönböztetésmentes, versenyalapú és nyílt közbeszerzési pályázati eljárás hozzájárulását a fenntartható gazdasági fejlődéshez, és célkitűzésként meghatározzák a szóban forgó beszerzési piacaik hatékony, kölcsönös és fokozatos megnyitását.

2.   Ez a fejezet kölcsönös hozzáférést irányoz elő a közbeszerzési piacokhoz a nemzeti elbánás elve alapján nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt az állami és közüzemi ágazatokban odaítélt közbeszerzési szerződések és koncessziók tekintetében. A fejezet rendelkezik a Moldovai Köztársaság közbeszerzési jogszabályainak az uniós közbeszerzési vívmányokhoz való fokozatos közelítéséről, amelyet intézményi reform, továbbá az Unió közbeszerzésre irányadó elvei, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeken és fogalommeghatározásokon alapuló hatékony közbeszerzési rendszer kialakítása kísér.

269. cikk

Hatály

1.   E fejezet az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, valamint a közüzemi ágazatokon belüli építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, illetve az építési és szolgáltatási koncessziókra alkalmazandó.

2.   Ez a fejezet bármely olyan ajánlatkérőre és ajánlatkérő szervre (a továbbiakban: ajánlatkérők) vonatkozik, amely megfelel az Unió közbeszerzési vívmányaiban szereplő fogalommeghatározásoknak. Kiterjed továbbá a közjogi szervekre és közvállalkozásokra a közüzemek terén, mint például a vonatkozó tevékenységet végző, állami tulajdonú vállalatok, valamint a közüzemek terén különleges és kizárólagos jog alapján működő magánvállalkozások.

3.   Ez a fejezet az e megállapodás XXIX-A. mellékletében megállapított értékhatárokat meghaladó szerződésekre vonatkozik.

4.   Valamely közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása a hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E határértékek alkalmazásakor a Moldovai Köztársaság nemzeti bankja átváltási árfolyamának segítségével kiszámolja és átváltja majd a szerződések értékét saját nemzeti valutájára.

5.   A határértékeket e megállapodás hatálybalépésének évétől kezdődően kétévente rendszeresen felülvizsgálják az euro különleges lehívási jogokban kifejezett átlagos napi értéke alapján, a január 1-jétől érvényes felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakra vonatkozóan. Az így felülvizsgált határértékeket szükség esetén lekerekítik a legközelebbi ezer EUR-ra. A határértékek felülvizsgálatát az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozatával fogadják el.

270. cikk

Intézményi háttér

1.   A Felek a közbeszerzési rendszer megfelelő működéséhez és az e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges megfelelő intézményi keretet és mechanizmusokat hoznak létre, illetve tartanak fenn.

2.   Intézményi reformja keretében a Moldovai Köztársaság kijelöli a következőket:

a)

egy végrehajtó szerv a központi kormányzat szintjén, amelynek feladata, hogy biztosítsa a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi területre vonatkozó koherens politikát és annak végrehajtását. Ez a szerv elősegíti és összehangolja e fejezet végrehajtását, valamint irányítja a jogszabályok fokozatos közelítését az uniós vívmányokhoz; valamint

b)

egy pártatlan és független szerv, amelynek feladata, hogy a szerződések odaítélése során felülvizsgálja az ajánlatkérők által hozott döntéseket. Ebben az összefüggésben a „független” azt jelenti, hogy az adott szerv valamennyi ajánlatkérőtől és gazdasági szereplőtől elkülönülő közigazgatási szerv. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e szerv döntéseit bírósági felülvizsgálatnak vessék alá.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a gazdasági szereplők által a belső jog megsértésével kapcsolatban benyújtott panaszok felülvizsgálatáért felelős hatóságok által hozott döntéseket hatékonyan érvényesítsék.

271. cikk

A szerződések odaítélésére vonatkozó alapvető szabályok

1.   Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő kilenc hónappal a Felek valamennyi szerződés odaítélése tekintetében megfelelnek a (2)–(15) bekezdés rendelkezéseiben előírt alapvető szabályoknak. Ezek az alapvető szabályok közvetlenül az uniós közbeszerzési vívmányokban szabályozott közbeszerzési szabályokból és elvekből származnak, beleértve a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az arányosság elvét is.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi tervezett közbeszerzést a megfelelő médium útján és oly módon tegyék közzé, hogy ezáltal:

a)

a piacon verseny keletkezhessen; valamint

b)

a szerződés odaítélését megelőzően bármely érdekelt gazdasági szereplő megfelelően hozzáférhessen a tervezett közbeszerzéssel kapcsolatos információkhoz, és jelezhesse ajánlattételi szándékát.

3.   A közzétételnek arányosnak kell lennie a gazdasági szereplők szerződéshez fűződő gazdasági érdekeivel.

4.   A közzétételnek legalább az odaítélendő szerződés lényeges részleteit, a minőségi kiválasztás kritériumait, az odaítélés módját, a szerződés odaítélésének kritériumait és bármely olyan további információt tartalmaznia kell, amelyre a gazdasági szereplőknek ésszerűen szükségük lehet ahhoz, hogy eldöntsék, jelezni kívánják-e ajánlattételi szándékukat.

5.   A korrupt gyakorlatok megelőzése érdekében valamennyi szerződést átlátható és pártatlan odaítélési eljárással ítélik oda. A pártatlanságot különösen a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírása, valamennyi gazdasági szereplő egyenlő hozzáférése, megfelelő határidők és egy átlátható és objektív megközelítés révén biztosítják.

6.   A kivitelezendő építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírásakor az ajánlatkérő a teljesítésre és funkciókra vonatkozóan általános leírásokat alkalmaz, és a nemzetközi, európai vagy nemzeti szabványokat használja.

7.   Egy építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírása nem utalhat egy konkrét márkára, forrásra, valamely különleges folyamatra, illetve védjegyre, szabadalomra, típusra, konkrét eredetre vagy gyártásra, kivéve, ha a szerződés tárgya ezt indokolja, és mellette feltüntetik a „vagy azzal egyenértékű” szavakat. Előnyben kell részesíteni a teljesítés vagy funkciók általános leírásának használatát.

8.   Az ajánlatkérők nem szabhatnak olyan feltételeket, amelyek a másik Fél gazdasági szereplőit közvetlenül vagy közvetett módon megkülönböztetik, így például azt a követelményt, hogy a szerződés iránt érdeklődő gazdasági szereplők székhelyének ugyanabban az országban, régióban vagy területen kell lennie, mint az ajánlatkérőnek.

Az első albekezdéstől eltérve olyan esetekben, amikor a szerződés sajátos körülményei indokolttá teszik, a sikeres ajánlattevőtől megkövetelhetik, hogy bizonyos üzleti infrastruktúrát létesítsen a teljesítés helyén.

9.   A részvételi szándéknyilatkozatra és az ajánlatok benyújtására kiírt határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a másik Fél gazdasági szereplői érdemben értékelhessék a pályázatot és előkészíthessék ajánlatukat.

10.   Valamennyi résztvevőnek előzetesen ismernie kell az alkalmazandó szabályokat, a kiválasztási kritériumokat és az odaítélési kritériumokat. Ezeket a szabályokat valamennyi résztvevő esetében egyformán kell alkalmazni.

11.   Az ajánlatkérők korlátozhatják az ajánlattevők számát, feltéve, hogy:

a)

azt átlátható és megkülönböztetésmentes módon teszik; valamint

b)

a kiválasztás olyan objektív tényezők alapján történik, mint az ajánlattevők tapasztalata az érintett ágazatban, vállalkozásuk mérete és infrastruktúrája, vagy műszaki és szakmai képességeik.

Amennyiben az ajánlatkérő korlátozza az ajánlattevők számát, figyelembe kell vennie a megfelelő verseny biztosításának szükségességét.

12.   Az ajánlatkérők kizárólag olyan kivételes és meghatározott esetekben alkalmazhatnak tárgyalásos eljárásokat, amikor az ilyen eljárás ténylegesen nem torzítja a versenyt.

13.   Az ajánlatkérők kizárólag azzal a feltétellel alkalmazhatnak minősítési rendszereket, hogy a minősített gazdasági szereplők listáját kellően meghirdetett, átlátható és nyílt eljárás útján állították össze. Az ilyen rendszerek körébe eső szerződéseket is megkülönböztetésmentes alapon kell odaítélni.

14.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szerződéseket átlátható módon annak az ajánlattevőnek ítéljék oda, amely gazdaságilag a legkedvezőbb vagy a legalacsonyabb árú ajánlatot tette az előzetesen megállapított és közzétett pályázati feltételek és eljárási szabályok alapján. A végső döntéseket indokolatlan késedelem nélkül közlik valamennyi ajánlattevővel. Valamely sikertelen ajánlattevő kérésére megfelelően részletes indokokat kell a rendelkezésre bocsátani a döntés felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében.

15.   A Felek gondoskodnak arról, hogy bármely személy, aki jelzi vagy jelezte ajánlattételi szándékát, és aki egy állítólagos jogsértés károsultja lett vagy lehet, hatékony, pártatlan jogi védelmet élvezhessen az ajánlatkérőnek a kérdéses szerződés odaítélésével kapcsolatos bármely döntésével szemben. A felülvizsgálati eljárás során, illetve végén hozott döntéseket oly módon teszik közzé, hogy az megfelelő tájékoztatást nyújtson valamennyi érdekelt gazdasági szereplő számára.

272. cikk

A fokozatos jogszabály-közelítés tervezése

1.   A fokozatos jogszabály-közelítés megkezdése előtt a Moldovai Köztársaság benyújtja az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz e fejezet végrehajtásának átfogó, határidőket és mérföldköveket tartalmazó ütemtervét, amelynek tartalmaznia kell minden, az uniós vívmányokhoz való közelítéshez és intézményi kapacitásépítéshez kapcsolódó reformot. Ennek az ütemtervnek meg kell felelnie az e megállapodás XXIX-B. mellékletében megállapított szakaszoknak és időbeli ütemezésnek.

2.   Az ütemterv kitér a reform valamennyi szempontjára és a közbeszerzési tevékenységek végrehajtásának általános jogszabályi keretére, különös tekintettel a közbeszerzési szerződésekre, a közüzemi ágazatok tekintetében kötött szerződésekre, az építési koncessziókra és a felülvizsgálati eljárásokra, továbbá az igazgatási kapacitások megerősítésére valamennyi szinten, ideértve a felülvizsgálati szerveket és az érvényesítési mechanizmusokat is.

3.   A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság kedvező véleménynyilvánítását követően ez az ütemterv referenciadokumentumnak tekintendő e fejezet végrehajtásához. Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy támogatást nyújtson a Moldovai Köztársaságnak az ütemterv végrehajtásához.

273. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

1.   A Moldovai Köztársaság biztosítja, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé teszi az uniós közbeszerzési vívmányokkal.

2.   Az uniós vívmányokhoz való közelítést több egymást követő szakaszban hajtják végre az e megállapodás XXIX-B. mellékletében megállapított ütemezés szerint, amelyet tovább pontosítanak e megállapodás XXIX-C.–XXIX-F., XXIX-H., XXIX-I. és XXIX-K mellékletei. E megállapodás XXIX-G. és XXIX-J. melléklete olyan, nem kötelező elemeket is megjelöl, amelyeket nem szükséges közelíteni, e megállapodás XXIX-L.–XXIX-O. mellékletei pedig az uniós vívmányok olyan elemeit tartalmazzák, amelyek a jogszabály-közelítés hatáskörén kívül maradnak. E folyamat során kellően figyelembe kell venni az Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjogát, az Európai Bizottság által elfogadott végrehajtási intézkedéseket, valamint szükség esetén az uniós vívmányok időközben bekövetkezett bármely módosítását. Az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság értékeli az egyes szakaszok végrehajtását, és a pozitív értékelés az e megállapodás XXIX-B. mellékletében meghatározottak szerinti kölcsönös piaci hozzáférés biztosítását eredményezi. Az Európai Bizottság indokolatlan késedelem nélkül értesíti a Moldovai Köztársaságot az uniós vívmányok bármely módosításáról. A módosítások végrehajtásának érdekében megfelelő tanácsadást és technikai segítségnyújtást biztosít a Moldovai Köztársaságnak.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság a következő szakasz értékelését csak akkor kezdi el, ha az előző szakasz végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozták, és a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően jóváhagyták.

4.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a közbeszerzés azon szempontjai és területei, amelyekre e cikk nem terjed ki, összhangban álljanak az e megállapodás 271. cikkében az átláthatóság, megkülönböztetésmentesség és egyenlő bánásmód tekintetében meghatározott elvekkel.

274. cikk

Piacra jutás

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy piacaik hatékony és kölcsönös nyitását fokozatosan és egymással párhuzamosan érik el. A jogszabály-közelítési folyamat alatt az egymásnak biztosított piacra jutás mértéke e megállapodás XXIX-B. mellékletében előírtaknak megfelelően e folyamat előrehaladásához kötött.

2.   A piacnyitás következő szakaszába való áttérésről hozott döntést az elfogadott jogszabályok minőségének és e jogszabályok gyakorlati végrehajtásának értékelése alapján hozzák meg. Ezt az értékelést az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendszeres időközönként elvégzi.

3.   Abban a mértékben, amennyire az egyik Fél e megállapodás XXIX-B. mellékletének megfelelően megnyitotta közbeszerzési piacát a másik Fél előtt:

a)

az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően és az uniós vállalkozások számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva, az Unió hozzáférést biztosít a Moldovai Köztársaság vállalkozásai számára a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy azok az Unióban rendelkeznek-e székhellyel vagy sem;

b)

nemzeti közbeszerzési szabályainak megfelelően és a moldovai vállalkozások számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva, a Moldovai Köztársaság hozzáférést biztosít az Unió vállalkozásai számára a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy azok a Moldovai Köztársaságban rendelkeznek-e székhellyel vagy sem.

4.   A jogszabály-közelítési folyamat utolsó szakaszának végrehajtását követően a Felek megvizsgálják a piacra jutás kölcsönös biztosításának lehetőségét az e megállapodás XXIX-A. mellékletében megállapított határértékek alatti közbeszerzések tekintetében.

5.   Finnország fenntartja az Åland-szigetek tekintetében képviselt álláspontját.

275. cikk

Tájékoztatás

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők megfelelő tájékoztatást kapjanak a közbeszerzési eljárásokról, beleértve a valamennyi vonatkozó jogszabály és igazgatási határozat közzététele révén történő tájékoztatást is.

2.   A Felek biztosítják a pályázati lehetőségekre vonatkozó információk hatékony terjesztését.

276. cikk

Együttműködés

1.   A Felek fokozzák együttműködésüket a tapasztalatok, valamint a legjobb gyakorlataikra és szabályozási kereteikre vonatkozó információk cseréje révén.

2.   Az Unió elősegíti e fejezet végrehajtását, adott esetben technikai segítségnyújtás révén is. Az e megállapodás VI. címének (Pénzügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) rendelkezéseivel összhangban a vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusok és eszközök révén nyújtott pénzügyi támogatásról külön döntéseket hoznak.

3.   Az együttműködés tárgyát képező témák indikatív listáját e megállapodás XXIX-P. melléklete tartalmazza.

9. FEJEZET

Szellemi tulajdonjogok

1. szakasz

Általános rendelkezések és alapelvek

277. cikk

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

a)

innovatív és kreatív termékek előállításának és kereskedelmi forgalomba hozatalának elősegítése a Felek között; valamint

b)

a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása.

278. cikk

A kötelezettségek jellege és köre

1.   A Felek biztosítják azoknak a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak a megfelelő és hatékony végrehajtását, amelyeknek a részesei, beleértve a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: a TRIPS-megállapodás) is. E fejezet rendelkezései kiegészítik és pontosítják a Felek TRIPS-megállapodásból, illetve egyéb, a szellemi tulajdon területén kötött nemzetközi megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit.

2.   E megállapodás alkalmazásában „szellemi tulajdon”: legalább azon szellemi tulajdonok valamennyi kategóriájára kiterjed, amelyek e megállapodás 280–317. cikkének hatálya alá tartoznak.

3.   A szellemi tulajdon védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 10bis cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet.

279. cikk

Jogkimerülés

Mindegyik Fél rendelkezik a szellemi tulajdonjogok hazai vagy regionális kimerülésének szabályairól.

2. szakasz

A szellemi tulajdonjogokra vonatkozó alapkövetelmények

1. alszakasz

Szerzői jogok és szomszédos jogok

280. cikk

A biztosított védelem

A Felek tiszteletben tartják a következő nemzetközi megállapodásokban szereplő jogokat és kötelezettségeket:

a)

az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (a továbbiakban: Berni Egyezmény);

b)

az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló 1961. évi nemzetközi egyezmény;

c)

a TRIPS-megállapodás;

d)

a WIPO Szerzői Jogi Szerződés; valamint

e)

a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése.

281. cikk

Szerzők

Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:

a)

műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;

b)

műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként; valamint

c)

műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése nyilvánosság számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy annak tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

282. cikk

Előadók

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak az előadók részére a következőkhöz:

a)

előadásaik rögzítésének (25) engedélyezése vagy megtiltása;

b)

előadásaik rögzített formája egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges, bármilyen eszközzel és bármilyen formában történő reprodukálásának engedélyezése vagy megtiltása;

c)

előadásaik rögzített formájának elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;

d)

előadásaik rögzített formája vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tételének engedélyezése vagy megtiltása, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek;

e)

előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és a nyilvánossághoz való közvetítésének engedélyezése vagy megtiltása, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.

283. cikk

Hangfelvétel-előállítók

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak a hangfelvétel-előállítók számára a következőkhöz:

a)

hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges, bármilyen eszközzel és bármilyen formában történő reprodukálásának engedélyezése vagy megtiltása;

b)

hangfelvételeik és azok másolatai rögzített formájának elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon; valamint

c)

hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tételének engedélyezése vagy megtiltása, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek.

284. cikk

Műsorszolgáltató szervezetek

Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorszolgáltató szervezetek számára a következők engedélyezéséhez vagy megtiltásához:

a)

sugárzott műsoraik rögzítése;

b)

rögzített sugárzott műsoraik reprodukálása;

c)

rögzített sugárzott műsoraik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele a nyilvánosság számára; valamint

d)

sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, illetve nyilvánossághoz történő közvetítése, továbbá a műsoraik lakosság felé történő kommunikálása, amennyiben e közvetítés olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj ellenében hozzáférhető.

285. cikk

Műsorszolgáltatás és a nyilvánossághoz közvetítés

1.   A Felek biztosítják azt a jogot, amelynek célja, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos díjat fizessen a hangfelvétel kereskedelmi célú nyilvánosságra hozatala, illetve e hangfelvétel példányának vezeték nélküli sugárzása vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítése esetén, valamint hogy e díjat az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között felosszák.

2.   Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás hiányában a Felek meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek alapján közöttük a díj felosztásra kerül.

286. cikk

A védelem időtartama

1.   A Berni Egyezmény 2. cikke értelmében vett irodalmi és művészeti művek a szerző életében és a halálától számított 70 éven át részesülnek szerzői jogi védelemben, attól az időponttól függetlenül, amikor a művet jogszerűen nyilvánosságra hozták.

2.   A szöveggel rendelkező zeneművek védelmi ideje a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: a zenemű szövegének és zenéjének szerzője, amennyiben mindkettő kifejezetten az adott szöveges zeneműhöz készült.

3.   Az előadóművészek jogai az előadás időpontjától számított legalább 50 éven át védelemben részesülnek. Mindazonáltal:

a)

ha az előadás hangfelvételtől eltérő rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első ilyen nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első ilyen nyilvánossághoz közvetítéstől számított 50 év;

b)

ha az előadás hangfelvételen történt rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első ilyen nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első ilyen nyilvánossághoz közvetítéstől számított 70 év.

4.   A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított legalább 50 év elteltével szűnnek meg. Mindazonáltal:

a)

ha a hangfelvételt ezen időszakon belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák, az említett jogok az első jogszerű nyilvánosságra hozatal időpontját követő legalább 70 év elteltével szűnnek meg. Amennyiben az első mondatban említett időszakon belül jogszerű nyilvánosságra hozatal nem történt, de a hangfelvételt ezen időszak alatt jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítették, az említett jogok az első jogszerű nyilvánossághoz közvetítés időpontját követő legalább 70 év elteltével szűnnek meg;

b)

amennyiben 50 évvel a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalát követően a hangfelvétel-előállító nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait megfelelő mennyiségben értékesítésre, vagy nem teszi a hangfelvételt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, az előadóművész felmondhatja azt a szerződést, amellyel az előadása rögzítéséhez kapcsolódó jogait valamely hangfelvétel-előállítóra ruházta vagy engedményezte.

5.   A műsorsugárzó szervezetek jogai legkorábban a műsor első sugárzását követő 50 év elteltével járnak le, függetlenül attól, hogy az adást vezetékes vagy vezeték nélküli sugárzás útján közvetítették, ideértve a kábelen és a műholdon keresztül történő műsorszórást is.

6.   Az ebben a cikkben foglalt védelmi időket az azokat megalapozó eseményt követő év januárjának első napjától kell számítani.

287. cikk

A műszaki intézkedések védelme

1.   A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak bármely hatékony műszaki intézkedés olyan megkerülése ellen, amelyet az érintett személy annak tudatában visz véghez, hogy tudja vagy tudnia kellene, hogy ezáltal az említett célt éri el.

2.   Valamennyi Fél megfelelő jogi védelmet biztosít az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek:

a)

népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja bármely hatékony műszaki intézkedés megkerülése;

b)

a bármely hatékony műszaki intézkedés megkerülésén túl csak korlátozott kereskedelmi jelentőségű rendeltetéssel bírnak; vagy

c)

tervezésének, előállításának, módosításának vagy szolgáltatásának célja bármely hatékony műszaki intézkedés megkerülésének a lehetővé tétele vagy megkönnyítése.

3.   E megállapodás alkalmazásában „műszaki intézkedés”: bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a művek vagy más védett tárgy tekintetében megakadályozzon vagy korlátozzon olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogtulajdonosa nem engedélyezett, a belső jogszabályoknak megfelelően. A műszaki intézkedések akkor minősülnek „hatékonynak”, ha a mű vagy más védett tárgy használatát a jogtulajdonos hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás illetve a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján, vagy másolásvédő mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt.

288. cikk

A jogkezelési információk védelme

1.   A Felek megfelelő védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki illetéktelenül a következő cselekmények valamelyikét végzi:

a)

bármely elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása;

b)

az e megállapodás alapján védett olyan művek vagy más tárgyak forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a közönség részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltávolították vagy megváltoztatták,

ha ez a személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy ezzel a belső jog szerint fennálló szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el.

2.   E fejezet alkalmazásában „jogkezelési információ”: a jogtulajdonosok által szolgáltatott minden olyan információ, amely az ebben a megállapodásban említett munkát vagy más tárgyat, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, vagy a mű illetve a más tárgy használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, valamint az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód. Az (1) bekezdést kell alkalmazni, amikor a fenti információs tételek bármelyike egy mű vagy az e fejezetben szereplő védelem hatálya alatt álló más tárgy másolatához társul, illetve a mű vagy más tárgy közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.

289. cikk

Kivételek és korlátozások

1.   Azon egyezményekkel és nemzetközi megállapodásokkal összhangban, amelyeknek a Felek részesei, a Felek kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket az e megállapodás 281–286. cikkében foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a védett tárgy rendes hasznosításával, és amelyek indokolatlanul nem károsítják a jogtulajdonosok jogos érdekeit.

2.   A Felek rendelkeznek arról, hogy az e megállapodás 282–285. cikkében említett azon ideiglenes reprodukciók, amelyek átmenetiek vagy esetiek, amelyek a technológiai folyamat szerves és lényeges részét képezik, és amelyek egyetlen célja egy mű vagy más tárgy:

a)

valamely közvetítő eszköz révén történő, harmadik felek közötti hálózaton belüli továbbításának vagy

b)

jogszerű felhasználásának lehetővé tétele, és amelyeknek nincs független gazdasági jelentőségük, kivételt képeznek az e megállapodás 282–285. cikkében előírt reprodukciós jog alól.

290. cikk

A művészek műalkotásokra vonatkozó viszonteladási joga

1.   A Felek az eredeti műalkotás szerzőjének javára viszonteladási jogot biztosítanak, amely elidegeníthetetlen, és amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden további eladásáért az eladási árból a szerzőt jogdíj illeti meg.

2.   Az (1) bekezdésben foglalt jogot valamennyi újraeladásra alkalmazni kell, amelyben a művészeti piac képviselői – így például aukciós házak, művészeti galériák és általában műkereskedők – eladóként, vevőként, illetve közvetítőként közreműködnek.

3.   A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt jogot nem kell alkalmazni olyan újraeladások esetében, amelyeknél az eladó az alkotást közvetlenül a szerzőtől szerezte meg az újraeladást megelőző három éven belül, és az újraeladási ár nem halad meg egy bizonyos minimumösszeget.

4.   A jogdíjat az eladó fizeti meg. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy a (2) bekezdésben említett – az eladótól különböző – természetes vagy jogi személy egyedül vagy az eladóval együttesen felel a jogdíj megfizetéséért.

5.   A védelem az azon Fél által lehetővé tett mértékben igényelhető, amely Fél területén a védelmet igénylik. A díj beszedését és az összeget a belső jogszabályok határozzák meg.

291. cikk

Együttműködés a szerzői jogok közös kezeléséről

A Felek törekednek a megfelelő közös jogkezelő szervezeteik közötti párbeszédés együttműködés javítására, a művek és más védett anyagok hozzáférhetőségének, valamint az ilyen művek és más védett anyagok használatáért fizetendő jogdíjak átutalásának előmozdítása érdekében.

2. alszakasz

Védjegyek

292. cikk

Nemzetközi megállapodások

A Felek:

a)

betartják a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyvet, a WIPO Védjegyjogi Szerződését és a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló nizzai megállapodást; valamint

b)

megtesznek minden ésszerű erőfeszítést a Szingapúri Védjegyjogi Szerződéshez való csatlakozás érdekében.

293. cikk

Lajstromozási eljárás

1.   Az egyes Felek a védjegyek lajstromozásának olyan rendszerét hozzák létre, amelyben a megfelelő védjegy-hatóság által hozott minden jogerős elutasító határozatról megfelelő indoklással ellátva, írásban tájékoztatják a védjegybejelentőt.

2.   Valamennyi Fél biztosítja a védjegybejelentésekkel szembeni felszólalás lehetőségét. A felszólalási eljárás kontradiktórikus.

3.   A Felek létrehozzák a védjegybejelentések és a lajstromozott védjegyek nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázisát.

294. cikk

Közismert védjegyek

A Felek a Párizsi Egyezmény 6bis. cikkének és a TRIPS-megállapodás közismert védjegyekről szóló 16. cikke (2) és (3) bekezdésének érvényesítése céljából alkalmazzák az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlése és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) közgyűlése által a WIPO-tagállamok közgyűléseinek harmincnegyedik üléssorozata (1999. szeptember) keretében elfogadott, a közismert védjegyek védelmére vonatkozó rendelkezésekre irányuló közös ajánlást.

295. cikk

Kivételek a védjegyoltalomból eredő jogok alól

Valamennyi Fél rendelkezik a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételekről, például a leíró jellegű kifejezések tisztességes használatáról, a földrajzi árujelzők e megállapodás 303. cikkében rögzített védelméről vagy más olyan korlátozott kivételről, amely figyelembe veszi a védjegytulajdonos és a harmadik felek jogos érdekeit.

3. alszakasz

Földrajzi árujelzők

296. cikk

Hatály

1.   Ez az alszakasz a Felek területéről származó földrajzi árujelzők elismerésére és oltalmára vonatkozik.

2.   Annak érdekében, hogy az egyik Fél földrajzi árujelzőjét a másik Fél is oltalomban részesítse, a földrajzi árujelzőnek olyan termékekre kell vonatkoznia, amelyek a másik Fél e megállapodás 297. cikkében említett jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

3.   A „földrajzi árujelző” fogalma alatt a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott árujelző értendő, amely magában foglalja az „eredetmegjelöléseket” is.

297. cikk

Bevett földrajzi árujelzők

1.   A Moldovai Köztársaságnak az e megállapodás XXX-A. mellékletének A. részében felsorolt földrajzi árujelzők oltalmát biztosító jogszabályai vizsgálatát követően az Unió arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabályok megfelelnek az e megállapodás XXX-A. mellékletének C. részében rögzített elemeknek.

2.   Az Uniónak az e megállapodás XXX-A. mellékletének B. részében felsorolt földrajzi árujelzők oltalmát biztosító jogszabályai vizsgálatát követően a Moldovai Köztársaság arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabályok megfelelnek az e megállapodás XXX-A. mellékletének C. részében rögzített elemeknek.

3.   Egy, az e megállapodás XXX-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogásolási eljárás után, illetve az Uniónak az e megállapodás XXX-C. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékeire és élelmiszereire, valamint az e megállapodás XXX-D. mellékletében felsorolt boraira, szeszes italaira és ízesített boraira fennálló – az Unió által az e cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok szerint lajstromozott – földrajzi árujelzők vizsgálatát követően a Moldovai Köztársaság kormánya e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti.

4.   Egy, az e megállapodás XXX-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogásolási eljárás után, illetve a Moldovai Köztársaságnak az e megállapodás XXX-C. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékeire és élelmiszereire, valamint az e megállapodás XXX-D. mellékletében felsorolt boraira, szeszes italaira és ízesített boraira fennálló – a Moldovai Köztársaság által az e cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok szerint lajstromozott – földrajzi árujelzők vizsgálatát követően az Unió e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti.

5.   Az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás 11. cikke szerint létrehozott vegyes bizottságnak az említett megállapodás III. és IV. mellékletét módosító azon határozatai, amelyeket e megállapodás hatálybalépése előtt hoztak, úgy kezelendők, mint a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság határozatai, és az említett megállapodás III. és IV. mellékletébe felvett földrajzi árujelzők az e megállapodás XXX-C. és XXX-D. melléklete részeinek tekintendők. Ennek megfelelően a Felek ezeket a földrajzi árujelzőknek a jelen megállapodás szerinti bevett földrajzi árujelzőként biztosítanak oltalmat.

298. cikk

Újabb földrajzi árujelzők felvétele

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy a kifogásolási eljárást és a földrajzi árujelzőknek az e megállapodás 297. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti, mindkét Fél kölcsönös megelégedésére történő vizsgálatát követően az e megállapodás 306. cikkének (3) bekezdésében foglalt eljárás szerint e megállapodás oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket tartalmazó XXX-C. és XXX-D. mellékletébe újabb földrajzi árujelzők vehetők fel.

2.   A Felek nem kérhetik egy elnevezés oltalom alatt álló földrajzi árujelzőként történő bejegyzését, ha az valamely növényfajta – ideértve a borszőlőfajtákat is – vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

299. cikk

A földrajzi árujelzők oltalmának terjedelme

1.   Az e megállapodás XXX-C. és XXX-D. mellékletében szereplő földrajzi árujelzők, beleértve az e megállapodás 298. cikkének megfelelően felvett további földrajzi árujelzőket is, az alábbiakkal szemben élveznek oltalmat:

a)

az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.

az oltalom alatt álló elnevezés termékleírásának nem megfelelő hasonló termék esetében, vagy

ii.

amennyiben az ilyen használat valamely földrajzi árujelző hírnevét használná ki;

b)

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás (26) még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék tényleges származását vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják, átírják, átszerkesztik vagy azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „mint” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

c)

a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás; valamint

d)

bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

2.   Amennyiben bizonyos földrajzi árujelzők teljesen vagy részben azonos alakúak, mindegyik árujelző számára oltalmat kell biztosítani, feltéve, hogy azokat jóhiszeműen, a helyi és hagyományos használat, valamint az összetévesztés kockázatának megfelelő figyelembevételével használták. A TRIPS-megállapodás 23. cikkének sérelme nélkül a Felek kölcsönösen meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével az azonos alakú földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre. Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termék egy másik területről származik, még akkor sem jegyezhető be, ha az adott termék származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos.

3.   Amennyiben az egyik Fél egy harmadik országgal való tárgyalásaival összefüggésben e harmadik ország valamely földrajzi árujelzőjének oltalom alá helyezését javasolja, és az elnevezés azonos alakú a másik Fél valamely földrajzi árujelzőjével, az utóbbi Féllel konzultálni kell erről, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észrevételt tehessen, mielőtt az elnevezés oltalom alá kerül.

4.   Ebben az alszakaszban semmi sem kötelezi a Feleket arra, hogy oltalomban részesítsék a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely a származási országban nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnt az említett országban. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelző oltalma a származási országában megszűnt.

5.   Ezen alszakasz rendelkezései semmilyen módon nem sérthetik valamely személy azon jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.

300. cikk

A földrajzi árujelzők használatának joga

1.   Az ezen alszakasz szerint oltalom alatt álló elnevezést bármely gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági terméket, élelmiszert, bort, ízesített bort vagy szeszes italt forgalmaz, termel, dolgoz fel vagy állít elő.

2.   Amennyiben egy földrajzi árujelző ezen alszakasz alapján oltalom alatt áll, annak használatát sem felhasználói regisztrációs, sem más díjakhoz nem lehet kötni.

301. cikk

Az oltalom érvényesítése

A Felek adott esetben megfelelő igazgatási intézkedések vagy jogi eljárások útján érvényesítik az e megállapodás 297–300. cikkében szereplő oltalmat – többek közt a vámhatáron (export és import esetében) –, az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők bármilyen jogszerűtlen használatának megelőzése és megszüntetése érdekében. A Felek az oltalmat valamely érdekelt fél kérelmére is érvényesítik.

302. cikk

Kiegészítő intézkedések végrehajtása

A Moldovai Köztársaság által az uniós földrajzi árujelzők oltalomba részesítésére vonatkozóan korábban tett, a földrajzi árujelzők oltalmáról és azok érvényesítéséről szóló nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségvállalások – ideértve az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó lisszaboni megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásokat is – sérelme nélkül, valamint az e megállapodás 301. cikkével összhangban a Moldovai Köztársaság a 2013. április 1-jével kezdődő ötéves átmeneti időszak során megtesz minden, az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők bármilyen jogszerűtlen használatának megszüntetéséhez szükséges kiegészítő intézkedést, különös tekintettel a vámhatáron foganatosított intézkedésekre.

303. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

1.   A Felek – hivatalból vagy a Felek jogszabályainak megfelelően benyújtott kérelemre – elutasítják a védjegy bejegyzését, illetve törlik a védjegyet, ha az e megállapodás 299. cikkének (1) bekezdésében említett bármely eset fennáll hasonló termékekre vonatkozó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel kapcsolatban, feltéve ha a védjegy bejegyzésére irányuló kérelmet a földrajzi árujelzőnek az érintett területen történő oltalmára irányuló kérelem bejelentési napja után nyújtották be.

2.   Az e megállapodás 297. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom iránti kérelem bejelentési napja 2013. április 1.

3.   Az e megállapodás 298. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom iránti kérelem bejelentési napja a másik Félhez intézett, a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem továbbításának napja.

4.   Az e megállapodás 298. cikkében hivatkozott földrajzi árujelzők tekintetében a Felek nem kötelesek oltalomban részesíteni olyan földrajzi árujelzőt, amelynek esetében az oltalom egy jóhírű vagy közismert védjegyre tekintettel megtévesztheti a fogyasztókat a termék valódi azonosságát illetően.

5.   Az e cikk (4) bekezdésében foglaltakat nem érintve a Felek oltalomban részesítik a földrajzi árujelzőket abban az esetben is, ha már létezik korábbi védjegy. A korábbi védjegy olyan védjegyet jelent, amelynek használata megfelel az e megállapodás 299. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikének, és amelyet valamelyik Fél területén azt megelőzően jelentettek be lajstromozásra, vagy lajstromoztak, vagy amelynek oltalma – ha ezt a lehetőséget az adott jogszabályok biztosítják – használat révén azt megelőzően keletkezett, hogy a másik Fél a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelmet a jelen alszakasz alapján benyújtotta. Ezek a védjegyek a földrajzi árujelzők oltalmára tekintet nélkül továbbra is használhatók és az oltalom megújítható, amennyiben nem áll fenn a védjegy törlésére vagy megszűnésének megállapítására alapot adó ok a Felek védjegyekre vonatkozó jogszabályai alapján.

304. cikk

Általános szabályok

1.   Ez az alszakasz nem érinti a Felek WTO-egyezményből fakadó jogait és kötelezettségeit.

2.   E megállapodás 302. cikkétől eltérően az e megállapodás 297. és 298. cikkében említett bármely termék behozatala, kivitele és forgalmazása az importáló Fél területén alkalmazandó jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően történik.

3.   A bejegyzett elnevezések termékleírásaival összefüggő minden ügyet az e megállapodás 306. cikke alapján létrehozott földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság kezel.

4.   A jelen alszakasz értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket csak a termék származási helye szerint illetékes Fél törölheti.

5.   Az ebben az alszakaszban hivatkozott termékleírás az, amelyet – beleértve annak módosításait is – azon Fél hatóságai hagyták jóvá, amelynek területéről a termék származik.

305. cikk

Együttműködés és átláthatóság

1.   A Felek közvetlenül vagy az e megállapodás 306. cikke alapján létrehozott, földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottságon keresztül kapcsolatot tartanak minden, az ezen alszakasz végrehajtásához és működéséhez kapcsolódó kérdésben, különös tekintettel az egyik Fél által a másik Féltől kért, a termékleírásra, annak módosítására, valamint az ellenőrző intézkedések ügyében megbízott kapcsolattartókra vonatkozó információkra.

2.   Minden Fél közzéteheti a temékleírásokat vagy azok összefoglalóját, valamint a másik Félnek az e cikk alapján oltalmat élvező földrajzi árujelzőihez kapcsolódó ellenőrző intézkedések ügyében megbízott kapcsolattartók adatait.

306. cikk

Földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság

1.   Létrejön a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság.

2.   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottságot a Felek képviselői alkotják, és célja a jelen albekezdéssel kapcsolatos fejlemények nyomon követése és a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködés és párbeszéd elmélyítése a Felek között. Az albizottság az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést.

3.   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság a határozatait konszenzussal fogadja el. Meghatározza saját eljárási szabályzatát. Az albizottság évente legalább egyszer és bármely Fél kérésére összeül az EU-ban vagy a Moldovai Köztársaságban; az ülésekre a kérés időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül, a Felek által közösen meghatározott időpontban, helyen és módon (ideértve a videokonferenciát is) kerül sor.

4.   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság gondoskodik továbbá ennek az alszakasznak a megfelelő módon történő alkalmazásáról, és megvizsgálhat bármely, az ezen alszakasz végrehajtásával és érvényesülésével kapcsolatos kérdést. Különösen a következők tartoznak a feladatkörébe:

a)

e megállapodás XXX-A. melléklete A. és B. részének módosítása a Feleknél alkalmazandó jogszabályokra való hivatkozás tekintetében;

b)

e megállapodás XXX-C. és XXX-D. mellékletének módosítása a földrajzi árujelzők tekintetében;

c)

a Felek kölcsönös tájékoztatása a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi és szakpolitikai változásokról és minden, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyről;

d)

információcsere a földrajzi árujelzőkről, azok jelen alszakasznak megfelelő oltalmának vizsgálata céljából. valamint

e)

a legújabb fejlemények nyomon követése az e megállapodás XXX-C. és XXX-D. mellékletében szereplő földrajzi árujelzők oltalmának érvényesítése tekintetében.

4. alszakasz

Formatervezési minták

307. cikk

Nemzetközi megállapodások

A Felek betartják az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló Hágai Megállapodás Genfben felülvizsgált szövegében foglalt rendekezéseket.

308. cikk

Lajstromozott formatervezési minták oltalma

1.   A Felek biztosítják az önállóan alkotott, új és eredeti formatervezési minták oltalmát (27). Ezt az oltalmat lajtromozás útján biztosítják, amely kizárólagos jogot biztosít a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjainak e cikk rendelkezéseivel összhangban.

2.   Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített minta kizárólag akkor tekinthető újnak és eredetinek, ha:

a)

az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad a termék rendeltetésszerű használata során; és

b)

az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az eredetiség követelményeinek.

3.   A (2) bekezdés a) pontjában szereplő „rendeltetésszerű használat” kifejezés a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást, szervizelést, illetve a javítást nem foglalja magában.

4.   A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogában áll harmadik személyeket megakadályozni legalább abban, hogy a jogosult engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítsanak, értékesítésre felajánljanak, forgalmazzanak, importáljanak, exportáljanak, raktáron tartsanak vagy használjanak az oltalomban részesülő mintát hordozó vagy azt megtestesítő olyan terméket, amely jogellenesen akadályozza a minta rendes felhasználását vagy nem felel meg a tisztességes kereskedelmi gyakorlatnak.

5.   A lajstromozást követően rendelkezésre álló oltalmi időtartam a lajtromozás iránti kérelem benyújtásától számított 25 év.

309. cikk

A nem lajstromozott formatervezési minták oltalma

1.   Az egyes Felek csak akkor biztosítják a nem lajstromozott formatervezési minták hasznosításának a megakadályozására szolgáló jogi eszközöket, ha a kifogásolt hasznosítás a termék be nem jegyzett megjelenésének utánzásából ered. E cikk alkalmazásában a „hasznosításnak” minősül a termék értékesítésre felkínálása, forgalomba hozatala, importja vagy exportja is.

2.   A nem lajstromozott formatervezési minták tekintetében biztosítható oltalmi idő legalább három év, attól a naptól számítva, amelyen a minta valamelyik Fél területén nyilvánosságra jutott.

310. cikk

Kivételek és kizárások

1.   A Felek rendelkezhetnek meghatározott kivételekről a formatervezésiminta-oltalom hatálya alól, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek az oltalomban részesülő minta rendes felhasználásával, és nem sértik aránytalanul a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik személyek jogos érdekeit is.

2.   A formatervezésiminta-oltalom nem terjed ki az alapvetően műszaki vagy funkcionális megfontolások által meghatározott mintákra. Nem részesülhet formatervezésiminta-oltalomban különösen az olyan külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.

311. cikk

A szerzői joghoz való viszony

A formatervezési mintát – bármely formában történő megalkotásától vagy rögzítésétől kezdve – az adott Fél szerzői jogi jogszabályai szerinti védelem is megilleti. E védelem terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt eredeti jelleg mértékét, az egyes Felek határozzák meg.

5. alszakasz

Szabadalmak

312. cikk

Nemzetközi megállapodások

A Felek betartják a WIPO Szabadalmi Együttműködési Szerződésének rendelkezéseit, és megtesznek minden ésszerű erőfeszítést annak érdekében, hogy megfeleljenek a WIPO szabadalmi jogi szerződésének.

313. cikk

Szabadalmak és közegészségügy

1.   A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló nyilatkozat fontosságát. Az e fejezet hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják az e nyilatkozatnak való megfelelést.

2.   A Felek tiszteletben tartják a WTO Általános Tanácsának az e cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozat 6. pontjáról szóló 2003. augusztus 30-i határozatát, és hozzájárulnak annak végrehajtásához.

314. cikk

Kiegészítő oltalmi tanúsítvány

1.   A Felek elismerik, hogy a szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszerek és növényvédő szerek közigazgatási engedélyezési eljárás tárgyát képezhetik a forgalomba hozatalukat megelőzően. A Felek elismerik, hogy a szabadalmi bejelentés benyújtása és a terméknek a piacukon való forgalomba hozatalára kiadott első engedélye között eltelt időszakkal – a hazai jogszabályok e célból meghatározott előírásai szerint – a szabadalmi oltalom tényleges időtartama lerövidülhet.

2.   A Felek további oltalmi időt biztosítanak azokra a gyógyszerekre és növényvédő szerekre, amelyek szabadalmi oltalom alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan közigazgatási engedélyezési eljárást folytattak le, és ez az oltalmi idő egyenlő az (1) bekezdés második mondatában említett időszak öt évvel csökkentett időtartamával.

3.   A (2) bekezdés ellenére a további oltalmi időszak időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

4.   Olyan gyógyszerek esetében, amelyekre vonatkozóan gyermekgyógyászati vizsgálatokat végeztek, és amennyiben e vizsgálatok eredményei szerepelnek a termékkísérő iratban, a Felek további hat hónappal meghosszabbítják a (2) bekezdésben említett oltalmi időszakot.

315. cikk

A gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme

1.   A Felek gondoskodnak a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok bizalmas kezeléséről, valamint nyilvánosságra hozatali és felhasználási tilalmát biztosító átfogó rendszerről (28).

2.   A Felek biztosítják, hogy a gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezésének megszerzése érdekében benyújtott információkat harmadik személyek számára nem teszik hozzáférhetővé, és védik azokat a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben.

E célból:

a)

az érintett Fél területén megadott forgalombahozatali engedély kibocsátásától számított öt évig az ilyen nem nyilvános adatokat benyújtó személyen vagy entitáson kívül semmilyen, a köz- vagy magánszférához tartozó személy vagy entitás nem használhat fel közvetlenül vagy közvetetten ilyen adatokat az adatokat benyújtó személy vagy entitás kifejezett beleegyezése nélkül egy gyógyszer forgalombahozatali engedély iránti kérelmének alátámasztása céljából;

b)

egy, az érintett Fél területén a forgalombahozatali engedély megadásától kezdődő legalább hétévig nem adható újabb forgalombahozatali engedély, kivéve, ha az újabb kérelmező saját adatokat, vagy az első engedély jogosultjának engedélyével felhasznált adatokat nyújt be, és ezek teljes mértékben megfelelnek az első engedély kiadása során vizsgált követelményeknek. Az ilyen adatok benyújtása nélkül bejegyzett termékeket kivonják a forgalomból mindaddig, amíg nem teljesülnek e követelmények.

3.   A (2) bekezdés b) pontja szerinti hétéves időszak legfeljebb nyolc évre meghosszabbítható, ha az első engedély megszerzésétől számított első öt éven belül az engedély jogosulja egy vagy több olyan új terápiás javallatra kap engedélyt, amelyeknek a meglévő gyógykezelésekkel összehasonlítva jelentős klinikai előnyt tulajdonítható.

4.   E cikk rendelkezéseinek nincs visszaható hatálya. E cikk rendelkezései nem érintik e megállapodás hatálybalépése előtt engedélyezett gyógyszerek forgalmazását.

5.   A Moldovai Köztársaság vállalja a gyógyszerek adatvédelmére vonatkozó jogszabályainak a vonatkozó uniós jogszabályokkal való összehangolását, az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozata szerinti időpontban.

316. cikk

A növényvédő szerekre vonatkozó adatvédelem

1.   A Felek biztonsági és hatásossági követelményeket határoznak meg a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezését megelőzően.

2.   Az egyes Felek átmeneti adatvédelemhez való jogot biztosítanak a valamely növényvédő szer forgalomba hozatalának engedélyeztetése céljából elsőként benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentések tulajdonosának.

Az adatvédelemhez való jog ezen időtartama alatt az első jóváhagyáshoz benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentések nem használhatók fel valamely későbbi, egy növényvédő szer forgalomba hozatalának jóváhagyását kérelmező személy javára, kivéve, ha ahhoz a tulajdonos kifejezett hozzájárulását adja.

3.   A kísérleti vagy vizsgálati jelentésnek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)

a szer más növények tekintetében történő felhasználásának engedélyezéséhez vagy az engedély ilyen értelmű módosításához volt arra szükség; valamint

b)

igazoltan megfelel a helyes laboratóriumi gyakorlat vagy a helyes kísérleti gyakorlat elveinek.

4.   Az adatvédelem időtartama az érintett Félnél megszerzett első engedélytől számított legalább tíz év. A kis kockázatú növényvédő szerek esetében ez az időszak 13 évre hosszabbítható.

5.   A (4) bekezdésben szereplő időszakok három hónappal meghosszabbodnak a kisebb jelentőségű felhasználásokra adott engedélyek minden egyes meghosszabbítása esetében (29), ha az ilyen engedélyek iránti kérelmeket az engedély jogosultja nyújtja be az első engedély kiadását követő öt éven belül. Az adatvédelem teljes időszaka semmiképpen nem haladhatja meg a 13 évet. A kis kockázatú növényvédő szerek esetében az adatvédelem teljes időszaka semmiképpen nem haladhatja meg a 15 évet.

6.   Az engedély megújításához vagy felülvizsgálatához szükséges kísérleti vagy vizsgálati jelentések szintén védettek. Ilyen esetekben az adatvédelem időtartama 30 hónap.

317. cikk

Növényfajták

A Felek biztosítják a növényfajta-oltalmi jogok védelmét az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezménynek megfelelően, ideértve az egyezmény 15. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, nemesítői jog alóli nem kötelező kivételt is, és együttműködnek e jogok előmozdítása és érvényesítése érdekében.

3. szakasz

A szellemitulajdon-jogok érvényesítése

318. cikk

Általános kötelezettségek

1.   A Felek ismételten megerősítik a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat – különös tekintettel annak III. részére –, és gondoskodnak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez szükséges, e szakaszban rögzített kiegészítő intézkedések, eljárások és jogorvoslatok biztosításáról (30).

2.   Ezen kiegészítő intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak tisztességesnek és méltányosnak kell lenniük, nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak és költségesek, és nem eredményezhetnek ésszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket.

3.   Az említett kiegészítő intézkedéseknek és jogorvoslatoknak emellett hatékonynak, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell lenniük, és oly módon kell alkalmazni azokat, hogy ne gátolják a törvényes kereskedelmet, és biztosítékot nyújtsanak a velük való visszaéléssel szemben.

319. cikk

Kérelem benyújtására jogosult személyek

A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak arra, hogy az ebben a szakaszban és a TRIPS-megállapodás III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása iránti kérelmet nyújtsanak be:

a)

szellemitulajdon-jogok jogosultjai, az alkalmazandó jog rendelkezéseivel összhangban;

b)

e jogok használatára jogosult minden egyéb személy, különösen az engedélyesek, feltéve, hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és annak rendelkezéseivel összhangban;

c)

szellemitulajdon-jogok közös kezelését végző szervezetek, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és annak rendelkezéseivel összhangban; valamint

d)

a szakmai szervezeteket, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és annak rendelkezéseivel összhangban áll.

1. alszakasz

Polgári jogi jogérvényesítés

320. cikk

A bizonyítékok biztosítását célzó intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy az ügy érdemében lefolytatandó eljárások megindítása előtt valamely fél kérelmére, aki az összes ésszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot bemutatta azon igényének alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogát megsértették vagy ilyen jogsértés veszélye fennáll, az illetékes bíróságok azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhessenek el a feltételezett jogsértésre vonatkozó releváns bizonyítékok biztosítására, feltéve, hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti.

2.   Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják a feltehetően jogsértő áruk, illetve adott esetben az ilyen áruk előállításához és/vagy terjesztéséhez használt anyagok és eszközök, valamint az azokhoz tartozó dokumentumok részletes leírását, illetve – mintavétellel vagy anélkül történő – fizikai lefoglalását. Ezen intézkedéseket szükség esetén a másik Fél meghallhatása nélkül kell meghozni, különösen akkor, ha a késedelem valószínűleg helyrehozhatatlan kárt okozna a jogosultnak vagy bizonyíthatóan fennáll a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye.

321. cikk

Tájékoztatáshoz való jog

1.   A Felek biztosítják, hogy – a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben, és a felperes indokolt és arányos kérelmére – az illetékes bíróságok elrendelhessék, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy a következő személyek adjanak tájkoztatást:

a)

akiről megállapították, hogy kereskedelmi mértékben birtokolta ajogsértő árukat;

b)

akiről megállapították, hogy kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértő szolgáltatásokat;

c)

akiről megállapították, hogy kereskedelmi mértékben nyújtott jogsértő tevékenységek során igénybe vett szolgáltatásokat;

d)

akiről az a), b) vagy c) pontban említett személy jelezte, hogy részt vett az áruk előállításában, gyártásában vagy forgalmazásában vagy a szolgáltatások nyújtásában.

2.   Az (1) bekezdésben említett információk – adott esetben – az alábbiakat foglalják magukban:

a)

az áruk vagy szolgáltatások előállítóinak, gyártóinak, forgalmazóinak, szállítóinak és más korábbi tulajdonosainak, valamint a tervezett kis- és nagykereskedőknek a neve és címe;

b)

az előállított, gyártott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre vonatkozó információk, valamint az érintett árukért és szolgáltatásokért kifizetett ár.

3.   Az (1) és a (2) bekezdést az olyan egyéb törvényi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek:

a)

a jogosult számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való jogot biztosítanak;

b)

az e cikk szerint közölt információ polgári vagy büntetőeljárásban való felhasználását szabályozzák;

c)

a tájékoztatáshoz való joggal történő visszaéléssel kapcsolatos felelősséget szabályozzák;

d)

lehetővé teszik az olyan tájékoztatás megtagadását, amely az (1) bekezdésben említett személyt arra kényszerítené, hogy beismerje saját vagy közeli hozzátartozója a részvételét egy szellemitulajdon-jog megsértésében; vagy

e)

az információforrások bizalmas kezelésének védelmét vagy a személyes adatok feldolgozását szabályozzák.

322. cikk

Ideiglenes és megelőző intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy a bíróságok a felperes kérelmére ideiglenes intézkedést rendelhessenek el a feltételezett jogsértő ellen a szellemitulajdon-jogot fenyegető sérelem megakadályozására, vagy ideiglenes jelleggel és szükség esetén – feltéve, hogy arról a hazai jogszabályok rendelkeznek – ismételt pénzbírság kiszabása mellett a feltételezett jogsértés folytatásának megtiltására, vagy a jogsértés folytatásának olyan biztosíték nyújtásától való függővé tételére, amely a jogosult kártérítését szolgálja. Ugyanezen feltételek mellett ideiglenes intézkedés olyan közvetítővel szemben is elrendelhető, akinek a szolgáltatásait harmadik személy veszi igénybe szellemitulajdon-jog megsértése céljából.

2.   Ideiglenes intézkedés rendelhető el a szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk lefoglalása vagy kiadása érdekében is, hogy ezáltal megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba kerülését vagy forgalmazását.

3.   A feltételezett jogsértés kereskedelmi mértékben történő elkövetésének esetére a Felek biztosítják, hogy a bíróságok óvintézkedésként elrendelhessék a feltételezett jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, beleértve bankszámláinak befagyasztását és egyéb vagyontárgyainak lefoglalását, amennyiben a felperes igazolja, hogy kártérítési igényének teljesítése kétséges. E célból az illetékes hatóságok elrendelhetik a banki, pénzügyi vagy kereskedelmi iratok átadását, vagy a szóban forgó információkhoz való megfelelő hozzáférés biztosítását.

323. cikk

Kiegészítő intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy az illetékes bíróságok – a felperes kérelmére, továbbá a jogsértésből fakadóan a jogosultat megillető bármely kiártérítési igény sérelme nélkül, és bárminemű kártérítés nélkül – elrendelhessék legalább a kereskedelmi láncból való végleges kivonását vagy megsemmisítését azoknak az áruknak, amelyekről megállapították, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. Adott esetben az illetékes bíróságok elrendelhetik az elősorban ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését is..

2.   A Felek bíróságainak jogában áll elrendelni, hogy ezeket az intézkedéseket a jogsértő költségére hajtsák végre, kivéve, ha olyan különleges indokokra történik hivatkozás, amelyek ennek ellentmondanak.

324. cikk

Eltiltás

A Felek biztosítják, hogy amennyiben bírósági határozat a szellemitulajdon-jog megsértését állapítja meg, a bíróságok a jogsértőt, valamint a közvetítőt, akinek a szolgáltatásait harmadik személy veszi igénybe szellemitulajdon-jog megsértése céljából, határozattal eltiltsák a további jogsértéstől..

325. cikk

Alternatív intézkedések

A Felek biztosíthatják, hogy indokolt esetben azon személy kérelmére, akivel szemben az e megállapodás 323. cikkében és/vagy 324. cikkében foglalt intézkedések alkalmazhatók, az illetékes bíróságok – az említett két cikkben foglalt intézkedések alkalmazása helyett – elrendelhessék pénzbeli kártalanítás megfizetését a sértett fél javára, amennyiben e személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, az intézkedések végrehajtása aránytalan kárt okozna számára, és a sértett fél javára fizetendő pénzbeli kártalanítás ésszerű mértékűnek tűnik.

326. cikk

Kártérítés

1.   A Felek biztosítják, hogy a bíróságok a sértett fél kérelmére elrendeljék, hogy a jogsértő, aki tudta – vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna –, hogy jogsértést valósít meg, a jogosult számára a jogsértés folytán elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen. A bíróságok a kártérítés összegének megállapításakor:

a)

figyelembe vesznek minden lényeges szempontot, úgy mint a sértett fél által elszenvedett kedvezőtlen gazdasági következményeket, ideértve az elmaradt hasznot, a jogsértő jogtalan gazdagodását, és indokolt esetben a nem tisztán gazdasági tényezőket, mintpéldául a jogsértés által a jogosultnak okozott nem vagyoni kárt; vagy

b)

az a) pont alkalmazása helyett további lehetőségként adott esetek – a kártérítés összegét átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint például legalább azon jogdíjak vagy díjak összege, amelyek a jogosultnak jártak volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna a szóban forgó szellemitulajdon-jog használatára.

2.   Ha a jogsértő nem tudta – vagy kellő gondosság mellett nem kellett volna tudnia –, hogy jogsértő tevékenységet végez, a Felek előírhatják, hogy a bíróságok elrendelhetik a kárt szenvedett fél számára a a gazdagodás megtérítését vagy kártérítés megfizetését, amelyet előzetesen is megállapíthatnak.

327. cikk

Jogi költségek

A Felek biztosítják, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve, ha ez méltánytalan lenne.

328. cikk

Bírósági határozatok nyilvánosságra hozatala

A Felek biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt indított bírósági eljárásokban a bíróságok megfelelő intézkedéseket rendelhessenek el a felperes kérelmére és a jogsértő költségére a határozattal kapcsolatos információ terjesztése érdekében, ideértve a határozat közzétételét és annak teljes vagy részleges nyilvánosságra hozatalát.

329. cikk

A szerzőség vagy jogosultság vélelme

Az e szakaszban foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásában:

a)

ahhoz, hogy egy irodalmi vagy művészeti mű szerzőjét az ellenkező bizonyításáig szerzőnek tekintsék és ennélfogva jogosult legyen jogsértés esetén eljárás megindítására, elegendő ha nevét a szokásos módon feltüntetik a művön;

b)

az a) pontban foglalt rendelkezést a szomszédos jogi jogosultakra a védelmet élvező teljesítményeik tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

2. alszakasz

Egyéb rendelkezések

330. cikk

A határokon alkalmazott intézkedések

1.   Az egyes Felek – ha ez az alszakasz másként nem rendelkezik – eljárásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy azon jogosultak számára, akiknek alapos okuk van azt feltételezni, hogy szellemitulajdon-jogokat sértő (31) áruk behozatalára, kivitelére, újrakivitelére, vámterületre való beléptetésére vagy onnan történő kiléptetésére, felfüggesztő eljárás alá vonására, vámszabad területen való elhelyezésére vagy vámszabad raktárban való elhelyezésére kerülhet sor, lehetővé tegyék, hogy írásbeli kérelmet nyújtsanak be az illetékes közigazgatási hatóságokhoz vagy bíróságokhoz az ilyen áruk kiadásának vámhatóságok általi felfüggesztése vagy visszatartássa érdekében.

2.   A Felek rendelkeznek arról, hogy amikor a vámhatóságok – az eljárásuk során, illetve a kérelem jogosult általi benyújtása vagy a kérelemnek helyt adó határozat meghozatala előtt – megalapozottan feltételezik, hogy az áruk szellemitulajdon-jogot sértenek, felfüggeszthetik az áruk kiadását, vagy visszatarthatják azokat annak érdekében, hogy a jogosult az (1) bekezdés szerinti eljárás iránti kérelmet nyújthasson be.

3.   Az importőrre vonatkozó bármely jog vagy kötelezettség, amelyet a hazai jog biztosít vagy ír elő e cikk vagy a TRIPS-megállapodás III. része 4. szakaszának végrehajtása érdekében, alkalmazandó az exportőrre vagy az áruk birtokosára is.

4.   A Felek rendelkeznek arról, hogy illetékes hatóságaik az (1) bekezdés szerinti eljárást kérő jogosultaktól kielégítő bizonyítékokat kérhetnek annak alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogaik az eljárást biztosító Fél joga szerint nyilvánvalóan sérültek, valamint felkérhetik őket minden olyan információ benyújtására, amelyekről ésszerűen elvárhatóan tudomásuk lehet, és feltételezhetően segíthetik az illetékes hatóságokat a jogsértőnek vélt áruk felismerésében. Az elegendő információ benyújtására vonatkozó követelmény nem tarthatja vissza ésszerűtlen mértékben a jogosultakat az (1) bekezdésben leírt eljárások igénybevételétől.

5.   A szellemitulajdon-jog megsértésének megállapítása céljából a vámhatóságoknak a jogosultat – kérelmére, illetve ha személye ismert – tájékoztatniuk kell az áruk címzettjének, feladójának vagy birtokosának nevéről és címéről, valamint a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk eredetéről és származásáról.

A vámhatóságok biztosítják annak lehetőségét is a kérelmező számára, hogy megvizsgálja azokat az árukat, amelyek kiadását felfüggesztették vagy amelyeket visszatartottak. Az áruk vizsgálata során a vámhatóság mintákat vehet az áruból, és– kizárólag elemzés és a további eljárás elősegítése céljából – kérelemre átadhatja vagy megküldheti azokat a jogosultnak.

6.   A vámhatóságok kockázatelemzési technikák alapján célzottan azonosítják azokat a szállítmányokat, amelyek vélhetően szellemitulajdon-jogokat sértő árukat tartalmaznak. A jogosultakkal való szoros együttműködést lehetővé tevő rendszereket alakítanak ki, ideértve a kockázatelemzéshez szükséges információk megszerzésének hatékony mechanizmusát is.

7.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk nemzetközi kereskedelmének megszüntetése érdekében. E célból adott esetben információkat cserélnek, és gondoskodnak az illetékes hatóságaik közti, a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek kereskedelmével kapcsolatos együttműködésről.

8.   Az egyik Fél területén áthaladó, a másik Fél területére tartó áruk esetében az egyik Fél olyan információkat bocsát a másik Fél rendelkezésére, amelyek hatékony jogérvényesítést tesznek lehetővé a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő árukat tartalmazó szállítmányokkal szemben.

9.   Az együttműködés egyéb formáinak megsértése nélkül a vámügyekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló III. jegyzőkönyv lesz alkalmazandó e cikk (7) és (8) bekezdése tekintetében, a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos vámügyi jogszabályok megsértésével kapcsolatban.

10.   Az e megállapodás 200. cikkében szereplő vámügyekkel foglalkozó albizottság jár el felelős bizottságként e cikk megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása érdekében.

331. cikk

Magatartási kódexek

A Felek ösztönzik a következőket:

a)

magatartási kódexek kidolgozása kereskedelmi vagy szakmai egyesületek vagy szervezetek által abból a célból, hogy hozzájáruljanak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez; valamint

b)

magatartásikódex-tervezetek és az ilyen kódexek alkalmazására vonatkozó értékelések megküldése a felek illetékes hatóságai részére.

332. cikk

Együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ebben a fejezetben szereplő kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából.

2.   E megállapodás VI. címének (Pénzügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) rendelkezései alapján az együttműködési területek többek között – de nem kizárólag – a következő tevékenységeket foglalják magukban:

a)

információcsere a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogi keretekről, valamint a vonatkozó oltalmi és jogérvényesítési szabályokról; a területtel kapcsolatos jogalkotás előrehaladására vonatkozó tapasztalatcsere;

b)

a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó tapasztalat- és információcsere;

c)

tapasztalatcsere a központi és az annál alacsonyabb szintű vámigazgatási, rendőrségi, egyéb hatósági és bírósági jogérvényesítésről; együttműködés – harmadik országokkal is – a hamisított áruk kivitelének megelőzése céljából;

d)

kapacitásépítés; a személyzet cseréje és képzése;

e)

a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információk népszerűsítése és terjesztése többek között az üzleti körökben és a civil társadalomban; a fogyasztók és a jogosultak tudatosságának erősítése;

f)

az intézményi együttműködés javítása, például a szellemitulajdon-jogi hivatalok között;

g)

a nyilvánosság tudatosságának és ismereteinek aktív módon történő előmozdítása a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos szakpolitikák terén; hatékony stratégiák kidolgozása a kulcsfontosságú célközönségek azonosítása és olyan kommunikációs programok létrehozása céljából, amelyek erőteljesebben felhívják a fogyasztók és a média figyelmét a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének hatásaira, valamint annak egészségügyi és biztonsági kockázataira és a szervezett bűnözéssel való kapcsolatára.

10. FEJEZET

Versenypolitika

1. szakasz

Trösztellenes politika és az összefonódásokkal kapcsolatos politika

333. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

1.   „versenyhatóság”: az Unió esetében az Európai Bizottság, a Moldovai Köztársaság esetében pedig a Versenytanács;

2.   „versenyjogi szabályok”:

a)

az Unió esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. és 106. cikke, valamint a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) és ezek végrehajtási rendeletei vagy módosításai;

b)

a Moldovai Köztársaság esetében a 2012. július 11-i 183. sz. versenyjogi törvény és annak végrehajtási rendeletei vagy módosításai; valamint

c)

bármely olyan módosítás, amelyen az a) és b) pontban hivatkozott eszközök e megállapodás hatálybalépését követően átesnek.

334. cikk

Alapelvek

A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát kereskedelmi kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok torzíthatják a piacok megfelelő működését és gyengíthetik a kereskedelem liberalizálásából származó előnyöket.

335. cikk

Végrehajtás

1.   Mindegyik Fél saját területén átfogó versenyszabályokat tart fenn, amelyek hatékonyan kezelik a versenyellenes megállapodásokat, az összehangolt magatartást és a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalkozások egyoldalú versenyellenes magatartását, továbbá biztosítják az összefonódások hatékony ellenőrzését.

2.   Mindegyik Fél fenntart egy, a működés szempontjából független, megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal rendelkező hatóságot a 333. cikk (2) bekezdésében hivatkozott versenyjogi szabályok hatékony érvényesítése érdekében.

3.   A Felek elismerik annak fontosságát, hogy vonatkozó versenyjogi jogszabélyiakat átláthatóan és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire és az érintett vállalkozások védekezéshez való jogára.

336. cikk

Állami monopóliumok, állami vállalkozások, valamint különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások

1.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy jogszabályaiknak megfelelően állami monopóliumokat vagy állami vállalkozásokat jelöljenek ki vagy tartsanak fenn, illetve vállalkozásokat különleges vagy kizárólagos jogokkal ruházzanak fel.

2.   A kereskedelmi jellegű állami monopóliumok, közvállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások tekintetében a Felek biztosítják, hogy ezek a vállalkozások a 333. cikk (2) bekezdésében említett versenyjogi szabályok hatálya alá tartoznak, amennyiben e jogszabályok alkalmazása nem hátráltatja jogilag vagy ténylegesen a kérdéses vállalkozásokra ruházott konkrét közérdekű feladatok ellátását.

337. cikk

Együttműködés és információcsere

1.   A Felek egyetértenek az illetékes versenyhatóságaik közötti együttműködés és összehangolás fontosságában, melynek célja, a versenyjog hatékony végrehajtásának javítása és e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása a verseny előmozdítása, valamint a versenyellenes üzleti magatartások és ügyletek elleni küzdelem útján.

2.   E célból az egyes versenyhatóságok tájékoztatják a többi versenyhatóságot arról, hogy szándékukban áll együttműködést folytatni bármelyik Fél végrehajtási tevékenyégében. Egyik Felet sem akadályozzák abban, hogy önálló határozatot hozzon az együttműködés tárgyát képező kérdésekben.

3.   A versenyhatóságok – a vonatkozó versenyjogi jogszabályaik hatékony érvényesítésének elősegítése érdekében – kicserélhetik nem bizalmas információikat. Minden információcserére az egyes Felek területén alkalmazandó titoktartási szabályok vonatkoznak. Az e cikk keretében folytatott információcsere során a Felek figyelembe veszik a saját jogrendjükben szereplő, szakmai és üzleti titoktartásra vonatkozó előírások szerinti korlátozásokat.

338. cikk

Vitarendezés

Az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő vitarendezési mechanizmus rendelkezései nem alkalmazandók e szakaszra.

2. szakasz

Állami támogatás

339. cikk

Általános elvek és hatály

1.   Az Unió vagy a Moldovai Köztársaság által, vagy a Felek valamelyikének forrásai útján nyújtott, bármilyen formájú állami támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének és szolgáltatások nyújtásának az előnyben részesítésével torzítja a versenyt vagy fenyeget a verseny torzításával, és amely kihat a Felek közötti kereskedelemre, nem összeegyeztethető ezzel a megállapodással.

2.   Ez a fejezet nem alkalmazandó a halászattal és a mezőgazdasági megállapodás 1. mellékletében szereplő termékekkel kapcsolatos állami támogatásokra, valamint a mezőgazdasági megállapodás hatálya alá tartozó egyéb támogatásokra.

340. cikk

Az állami támogatás értékelése

1.   Az állami támogatásokat az EU-ban alkalmazott versenyszabályok alkalmazásából eredő kritériumok alapján értékelik, különösen tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkére és az EU intézményei által elfogadott értelmező eszközökre, ideértve az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is.

2.   Az e cikkből eredő kötelezettségek e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül alkalmazandók.

341. cikk

Állami támogatásokra vonatkozó jogszabály és hatóság

1.   A Felek jogszabályokat fogadnak el és vagy tartanak fenn az állami támogatások ellenőrzésére. Létrehoznak vagy fenntartanak egy, a működés szempontjából független hatóságot is, amely rendelkezik az állami támogatások ellenőrzéséhez szükséges hatáskörökkel. Ez a hatóság többek között hatáskörrel rendelkezik az állami támogatási programok és egyedi állami támogatási intézkedések engedélyezésére, valamint a jogtalanul nyújtott állami támogatások visszafizettetésének elrendelésére.

2.   Az e cikkből eredő kötelezettségeket e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül kell teljesíteni.

3.   Az állami támogatási hatóság létrehozása előtt indított állami támogatási programokat az e megállapodás hatálybalépésével kezdődő nyolcéves időszak alatt kell harmonizálni. E megállapodás többi fejezetének sérelme nélkül a harmonizációs időszakot az e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb tíz éves időtartamra meghosszabbodik a Moldovai Köztársaság 2001. július 27-i 440-XV. sz., a szabad gazdasági övezetekről szóló törvénye szerint indított állami támogatási programok tekintetében.

342. cikk

Átláthatóság

1.   Az állami támogatások területén valamennyi Fél biztosítja az átláthatóságot. E célból az egyes Felek 2016. január 1-jével kezdődően kétévente jelentést tesznek a másik Félnek az EU állami támogatásokról szóló éves felméréseinek módszertanát és formátumát követve. Az ilyen jelentés akkor minősül benyújtottnak, ha a vonatkozó információt a Felek nyilvánosan elérhető internetes oldalon közzéteszik.

2.   Ha az egyik Fél bármikor úgy véli, hogy a másik Fél által nyújtott állami támogatás egyedi esete érinti a Felek közti kereskedelmet, az érintett Fél kérheti a másik Felet, hogy nyújtson be információkat az állami támogatás egyedi esetéről.

343. cikk

Titoktartás

Az e fejezet keretében folytatott információcsere során a Felek figyelembe veszik a szakmai és üzleti titoktartásra vonatkozó előírások szerinti korlátozásokat.

344. cikk

Felülvizsgálati záradék

A Felek folyamatosan felülvizsgálják az ebben a fejezetben említett ügyeket. Az ilyen ügyeket a Felek az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz utalhatják. A Felek megállapodnak abban, hogy e fejezet végrehajtásának előrehaladását e megállapodás hatálybalépését követően kétévente felülvizsgálják, kivéve, ha a Felek ettől eltérően egyeznek meg.

11. FEJEZET

Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések

345. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.   „energiahordozók”: nyersolaj (HR-kód: 2709), földgáz (HR-kód: 2711) és villamos energia (HR-kód: 2716);

2.   „helyhez között infrastruktúra”: bármely átviteli vagy elosztóhálózat, folyékonyföldgáz-létesítmény vagy raktározási létesítmény a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározottak szerint;

3.   „szállítás”: átvitel vagy elosztás a 2003/54/EK és 2003/55/EK irányelvben meghatározottak szerint, valamint a kőolajvezetékeken keresztüli szállítás és továbbítás;

4.   „jogellenes vételezés”: bármely olyan cselekmény, amely során a helyhez kötött infrastruktúrából jogellenesen energiahordozókat vesznek el.

346. cikk

Belső szabályozott árak

1.   A Moldovai Köztársaságnak az Energiaközösséghez történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek megfelelően, a nem háztartási fogyasztóknak szolgáltatott földgáz és villamos energia árát kizárólag a kínálat és a kereslet határozza meg.

2.   Az (1) bekezdéstől eltérően a Felek általános gazdasági érdekeikre (32) figyelemmel a földgáz és villamos energia árát illetően kötelezettségeket róhatnak a vállalkozásokra (a továbbiakban: szabályozott árak). Amennyiben a nem háztartási fogyasztók nem tudnak a földgázra vagy villamos energiára vonatkozóan olyan árban megegyezni egy szállítóval, amely alacsonyabb vagy egyenlő a földgáz vagy villamos energia szabályozott áránál, a nem háztartási fogyasztóknak jogukban áll valamely szállítóval az alkalmazandó szabályozott áron szerződést kötni földgáz és villamos energia szállításáról. A nem háztartási fogyasztók minden esetben szabadon tárgyalhatnak és szerződést írhatnak alá bármely alternatív szállítóval.

3.   A (2) bekezdésnek megfelelően kötelezettséget kirovó Fél biztosítja, hogy a kötelezettség világosan meghatározott, átlátható, arányos, megkülönböztetésmentes, ellenőrizhető és időben korlátozott legyen. Bármely ilyen kötelezettség kirovásakor a Fél gondoskodik továbbá arról, hogy más vállalkozások is egyenlő eséllyel kínálhassák szolgáltatásaikat a fogyasztóknak.

4.   Amennyiben valamely Fél szabályozza a belföldi piacon értékesített földgáz és villamos energia árát, ez a Fél gondoskodik arról, hogy a szabályozott ár számításához alkalmazott módszert a szabályozott ár hatálybalépését megelőzően közzétegyék.

347. cikk

A kettős árképzés tilalma

1.   Meghagyva annak lehetőségét, hogy az e megállapodás 346. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban az árakat szabályozzák, egyik Fél, illetve annak szabályozó hatósága sem fogadhat el vagy tarthat fenn olyan intézkedést, amelynek következtében az energiahordozók exportárai a másik Fél számára magasabbak lennének a hazai fogyasztásra szánt ugyanezen áruk árainál.

2.   A másik Fél kérésére az exportáló Fél bizonyítékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a hazai piacon, illetve az exportra értékesített ugyanazon energiahordozók ára közötti különbség nem az (1) bekezdésben megtiltott intézkedés eredménye.

348. cikk

Tranzit

A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést az árutovábbítás megkönnyítése érdekében, összhangban az árutovábbítás szabadságának elvével és az 1994. évi GATT V. cikkének 1., 2., 4. és 5. pontjával, valamint az Energia Charta Egyezmény 7. cikkének 1. és 3. pontjával, amelyeket e megállapodásba foglalnak és amelyek ennek szerves részét képezik.

349. cikk

Szállítás

Ami a villamosenergia- és gázszállítást, különösen pedig a harmadik ffél helyhez kötött infrastruktúrához való hozzáférését illeti, a Felek – e megállapodás VIII. mellékletében és az Energia Charta Egyezményben említetteknek megfelelően kiigazítják jogszabályaikat annak érdekében, hogy a vámok – amelyeket még hatálybalépésük előtt közzé kell tenni-, a kapacitás felosztására vonatkozó eljárások és bármely más feltételek objektívek, ésszerűek és átláthatók legyenek, továbbá a villamos energia vagy földgáz származási helye, tulajdonosa vagy rendeltetési helye alapján ne legyenek megkülönböztető jellegűek.

350. cikk

Tranzitáruk jogellenes vételezése

A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek a területükön keresztül továbbított energiahordozók olyan jogalany általi jogellenes vételezésének megtiltása és kezelése érdekében, amely a Fél ellenőrzése vagy joghatósága alatt áll.

351. cikk

Megszakítás nélküli továbbítás

1.   A Felek nem avatkoznak be a területükön keresztül folytatott energiahordozó-továbbításba, kivéve, ha az ilyen beavatkozásról a továbbítást szabályozó szerződés vagy egyéb megállapodás kifejezetten rendelkezik.

2.   A Feleket vagy az egyik Fél ellenőrzése és joghatósága alá tartozó jogalanyokat érintő bármely vitás kérdés esetén az a Fél, amelynek területén energiahordozókat továbbítanak, nem szakítja meg vagy nem csökkenti, illetve az ellenőrzése és joghatósága alá tartozó egyik jogalanynak sem – beleértve az állami kereskedelmi vállalatokat is – engedélyezi, hogy megszakítsa vagy csökkentse az energiahordozók folyamatban lévő továbbítását a vonatkozó szerződés vagy megállapodás szerinti vitarendezési eljárás vagy e megállapodás XXXI. mellékletében vagy V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő vészhelyzeti eljárás lezárulta előtt, kivéve a jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt körülmények fennállása esetén.

3.   Valamely Fél nem tekinthető felelősnek a tranzit e cikk szerinti megszakításáért vagy csökkenéséért, amennyiben az adott Fél valamely harmadik országnak vagy egy harmadik ország ellenőrzése vagy joghatósága alá tartozó jogalanynak tulajdonítható cselekmény következtében képtelen biztosítani az energiahordozók szállítását vagy továbbítását.

352. cikk

Üzemeltetők tranzitkötelezettségei

Mindkét Fél biztosítja, hogy a helyhez kötött infrastruktúra üzemeltetői megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a)

minimalizálják a tranzit véletlenszerű megszakadásának vagy csökkenésének kockázatát; valamint

b)

haladéktalanul helyreállítsák az ilyen, véletlenszerűen megszakadt vagy lecsökkent tranzit normális működését.

353. cikk

A villamosenergia- és földgázszabályozó hatóság

1.   A 2003/55/EK irányelvvel és a 2003/54/EK irányelvvel összhangban a villamos energia és földgáz területének szabályozó hatósága jogilag elkülönül és működését tekintve független minden köz- vagy magánjogi jogalanytól, valamint rendelkezik a hatékony verseny és a piac hatékony működésének biztosításához szükséges felhatalmazással.

2.   A szabályozó hatóság határozatainak és az általa alkalmazott eljárásoknak pártatlannak kell lenniük minden piaci szereplő tekintetében.

3.   A szabályozó hatóság bármely határozata által érintett üzemeltetőnek jogában áll jogorvoslatért fordulni a határozat ellen egy, az érintett felektől független jogorvoslati testülethez. Ha a jogorvoslati testület nem bírói szerv, minden esetben írásbeli indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróságnak kell felülvizsgálnia. A jogorvoslati testület határozatait hatékonyanvégre kell hajtani.

354. cikk

Kapcsolat az Energiaközösségről szóló szerződéssel

1.   Amennyiben e fejezet és az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezései vagy az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében alkalmazandó uniós jogszabályok rendelkezései között ellentmondás lenne, akkor az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezései vagy az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében alkalmazandó uniós jogszabályok rendelkezései irányadók.

2.   E fejezet végrehajtásakor előnyt élvez az olyan jogszabályok vagy más jogi aktusok elfogadása, amelyek összhangban állnak az Energiaközösségről szóló szerződéssel vagy amelyek az Unióban alkalmazandó jogszabályokon alapulnak. Az e fejezettel kapcsolatban felmerült vita esetén a fentiekben említett kritériumoknak megfelelő jogszabályokat vagy más jogi aktusokat úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek e fejezetnek. Annak vizsgálata során, hogy valamely jogszabály vagy más jogi aktus megfelel-e ezeknek a kritériumoknak, az Energiaközösségről szóló szerződés 91. cikke szerint hozott bármely döntést figyelembe kell venni.

3.   Az e megállapodásban megállapított vitarendezési rendelkezéseket egyik Fél sem alkalmazza hivatkozásként az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezéseinek megsértésére.

12. FEJEZET

Átláthatóság

355. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.   „általánosan alkalmazandó intézkedések”: általánosan alkalmazandó jogszabályok, rendeletek, bírósági ítéletek, eljárások és közigazgatási határozatok, valamint bármely más általános vagy absztrakt cselekmény, értelmezés vagy egyéb követelmény, amely az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hatálya alá tartozó kérdésekre hatást gyakorolhat. Nem foglal magában egy adott személyre vonatkozó végzést;

2.   „érdekelt személy”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek általánosan alkalmazandó intézkedés alapján az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) értelmében jogai vagy kötelezettségei lehetnek.

356. cikk

Célkitűzés és hatály

Elismerve a szabályozási környezetnek a Felek közötti kereskedelemre és befektetésekre gyakorolt esetleges hatását, a Felek kiszámítható szabályozási környezetet és hatékony eljárásokat biztosítanak a gazdasági szereplők számára, megfelelően figyelembe véve a jogbiztonság és az arányosság követelményeit.

357. cikk

Közzététel

1.   A Felek biztosítják, hogy az általánosan alkalmazandó intézkedések:

a)

gyorsan és könnyen elérhetőek legyenek egy hivatalosan kijelölt médiumban és – amennyiben megvalósítható – elektronikus úton, oly módon, hogy bárki megismerhesse azokat;

b)

az ilyen intézkedések célját és ésszerűségét megindokolják; valamint

c)

elengendő időt biztosítsanak a közzététel és az ilyen intézkedés hatálybalépése között, a kellően indokolt esetek kivételével.

2.   Minden Fél:

a)

törekszik arra, hogy megfelelően korai szakaszban közzétegyen valamennyi olyan általánosan alkalmazandó intézkedést, amelynek elfogadását vagy módosítását javasolja, ideértve a javaslat céljának és ésszerűségének indoklását is;

b)

ésszerű lehetőséget biztosítanak az érdekelt személyek részére ahhoz, hogy az ilyen javaslatokat véleményezhessék és különösen, hogy ennek megtételére elegendő idő álljon rendelkezésre; valamint

c)

arra törekednek, hogy figyelembe vegyék az érdekelt személyektől származó véleményeket az ilyen javaslatokkal kapcsolatban.

358. cikk

Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok

1.   Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a Felek közötti kommunikációt az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alá tartozó bármely kérdésben, a Felek koordinátori szerepet betöltő kapcsolattartó pontokat jelölnek ki.

2.   A Felek létrehozzák vagy fenntartják a bármely személytől érkező tájékoztatás iránti kérelmekre történő válaszadás megfelelő mechanizmusait az általánosan alkalmazandó, javasolt vagy hatályban lévő intézkedésekkel és ezek alkalmazásával kapcsolatban. A tájékoztatás iránti kérelmek kezelhetők az (1) bekezdés szerint létrehozott kapcsolattartó pontok, illetve bármely más megfelelő mechanizmus útján.

3.   A Felek elismerik, hogy a (2) bekezdés alapján adott válasz nem szükségképpen meghatározó és jogilag nem szükségképpen kötelező, hanem csak tájékoztatási célokat szolgál, kivéve, ha saját törvényeik és rendeleteik másképp rendelkeznek.

4.   Az egyik Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul tájékoztatást ad és válaszol az általánosan alkalmazandó intézkedéseket érintő olyan kérdésekre vagy az általánosan alkalmazandó intézkedések elfogadására vagy módosítására irányuló bármely javaslatra, amelyek vonatkozásában a kérelmező Fél úgy ítéli meg, hogy azok érintik az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) működését, függetlenül attól, hogy a kérelmező Felet korábban tájékoztatták-e az adott intézkedésről.

359. cikk

Az általánosan alkalmazandó intézkedések igazgatása

A Felek miden általánosan alkalmazandó intézkedést objektív, pártatlan és ésszerű módon igazgatnak. E célból az egyes Felek, amikor ezeket az intézkedéseket egyedi esetekben egy másik Fél konkrét személyeire, áruira vagy szolgáltatásaira alkalmazzák,

a)

arra törekednek, hogy az eljárás által közvetlenül érintett érdekelt személyek részére a rájuk vonatkozó eljárásokkal összhangban ésszerű tájékoztatást adjanak az eljárás megindításakor, ideértve az eljárás jellegének meghatározását, az eljárás kezdeményezésére vonatkozó joghatóság megnevezését és a vitatott kérdések általános leírását;

b)

az ilyen érdekelt személyek részére ésszerű lehetőséget biztosítanak arra, hogy bármely végleges igazgatási cselekményt megelőzően előadhassák az álláspontjukat alátámasztó tényeket és érveket, amennyiben ezt a rendelkezésre álló idő, az eljárás jellege és a közérdek lehetővé teszi; valamint

c)

biztosítják, hogy eljárásaik a jogszabályaikon alapuljanak, és azokkal összhangban álljanak.

360. cikk

Felülvizsgálat és jogorvoslat

1.   Valamennyi Fél bírói, választott bírói vagy közigazgatási törvényszékeket vagy eljárásokat hoz létre vagy tart fenn az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatási cselekmények haladéktalan felülvizsgálata és – ha indokolt – kiigazítása érdekében. Ezek a törvényszékek vagy eljárások pártatlanok és függetlenek az igazgatási végrehajtással megbízott hivataltól vagy hatóságtól, és az azokért felelős személyeknek semmiféle lényeges érdekük nem fűződhet az ügy kimeneteléhez.

2.   Valamennyi Fél biztosítja, hogy bármely ilyen törvényszék vagy eljárás során az eljárás felei jogosultak legyenek a következőkre:

a)

ésszerű lehetőség saját álláspontjuk alátámasztása, illetve megvédése érdekében; valamint

b)

olyan döntéshozatal, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha a Fél jogszabálya előírja, a közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul.

3.   Valamennyi Fél biztosítja – a jogszabályai által biztosított jogorvoslatra vagy további felülvizsgálatra figyelemmel –, hogy az ilyen határozatot a szóban forgó igazgatási cselekmény tekintetében illetékes hivatal vagy hatóság végrehajtja és gyakorlatában alkalmazza.

361. cikk

A szabályozás minősége és teljesítménye, helyes hivatali magatartás

1.   A Felek vállalják, hogy együttműködnek a szabályozás minősége és teljesítménye fejlesztésében, ideértve a vonatkozó szabályozási szakpolitikáikra és szabályozási hatáselemzéseikre vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréjét.

2.   A Felek elkötelezik magukat a helyes hivatali magatartásra vonatkozó elvek (33) betartása mellett, és vállalják, hogy együttműködnek ezek népszerűsítésében, ideértve az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét is.

362. cikk

Különös szabályok

E fejezet rendelkezései az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) többi fejezetében megállapított különös átláthatósági szabályok sérelme nélkül alkalmazandók.

13. FEJEZET

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

363. cikk

Háttér és célkitűzések

1.   A Felek emlékeztetnek az ENSZ által 1992-ben közzétett, a környezetről és a fejlődésről szóló Agenda 21-re, az ILO a munka világára vonatkozó alapelvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozatára, a fenntartható fejlődés végrehajtásáról szóló 2002. évi johannesburgi tervre, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló 2006. évi miniszteri nyilatkozatára és az ILO-nak a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatára. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem oly módon történő ösztönzése mellett, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez a jelen és jövő generációk jóléte érdekében, és annak biztosítása mellett, hogy ez a célkitűzés minden szinten beépül és tükröződik a kereskedelmi kapcsolataikban.

2.   A Felek újra megerősítik kötelezettségvállalásaikat a fenntartható fejlődés elérése iránt, és elismerik, hogy ennek a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem a kölcsönösen összefüggő és egymást erősítő pillérei. Hangsúlyozzák a kereskedelemmel kapcsolatos munkaügyi (34) és környezetvédelmi megfontolások előnyeit, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó globális megközelítés részeként.

364. cikk

A szabályozási jog és a védelem szintje

1.   A Felek elismerik az egyes Felek jogát a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikáik és prioritásaik meghatározására, a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok ennek megfelelő – az e megállapodás 365. és 366. cikkében hivatkozott nemzetközileg elismert normák és megállapodások melletti kötelezettségvállalással következetes – kiigazítására vagy módosítására.

2.   Ebben az összefüggésben a Felek törekednek annak biztosítására, hogy jogszabályaik és szakpolitikáik biztosítják és bátorítják a környezetvédelem és munkaügyi védelem magas szintjét, és igyekeznek folyamatosan javítani jogszabályaikat és szakpolitikáikat, valamint az ezeket alátámasztó védelmi szintet.

365. cikk

Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások

1.   A Felek elismerik, hogy a teljes és termelékeny foglalkoztatás és a tisztességes munka a globalizáció kezelésének kulcseleme, és újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem oly módon történő fejlesztése érdekében, amely elősegíti a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a mindenki számára rendelkezésre álló tisztességes munkát. Ebben az összefüggésben a Felek vállalják, hogy szükség esetén konzultálnak és együttműködnek a kölcsönös érdek által fedett kereskedelemmel kapcsolatos munkaügyi kérdésekben.

2.   A Felek az ILO-tagságukból fakadó kötelezettségeikkel a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozattal és annak 1998-as felülvizsgálatával összhangban kötelezettséget vállalnak a nemzetközi szinten elismert, az alapvető ILO-egyezményekben megtestesülő alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartására, előmozdítására és megvalósítására a jogszabályaikban és gyakorlataikban és a teljes területükön, különös tekintettel a következőkre:

a)

az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog hatékony elismerése;

b)

a kényszer- és kötelező munka minden formájának felszámolása;

c)

a gyermekmunka eredményes eltörlése; valamint

d)

a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása.

3.   A Felek megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy jogszabályaikban és gyakorlatukban hatékonyan végrehajtják az alapvető, prioritást élvező és egyéb, a tagállamok illetve a Moldovai Köztársaság által megerősített ILO-egyezményeket.

4.   A Felek megfontolják a többi olyan prioritást élvező és egyéb egyezmények megerősítését, amelyeket az ILO naprakésznek minősített. Ebben az összefüggésben a Felek rendszeresen információt cserélnek e tekintetben egymás helyzetéről és a megerősítési eljárás előrehaladásáról.

5.   A Felek elismerik, hogy a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok megsértése nem szolgálhat hivatkozásul és nem használható fel jogos komparatív előnyként, valamint a munkaügyi normákat nem szabad protekcionista kereskedelmi célokra felhasználni.

366. cikk

Többoldalú környezetvédelmi irányítás és megállapodások

1.   A Felek elismerik a nemzetközi környezetvédelmi irányítás és megállapodások értékét mint a nemzetközi közösségnek a globális és regionális környezeti problémákra adott válaszát, és hangsúlyozzák a kereskedelem és a környezetvédelmi politikák közötti kölcsönös támogatás megerősítésének szükségességét. Ebben az összefüggésben a Felek vállalják, hogy szükség esetén konzultálnak és együttműködnek a kereskedelemmel kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekről szóló tárgyalások és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kereskedelemmel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések tekintetében.

2.   A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat azoknak a többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak a jogszabályaikban és gyakorlatukban történő végrehajtására, amelyeknek részes felei.

3.   A Felek rendszeresen információt cserélnek egymás helyzetéről és előrelépéseiről a többoldalú környezetvédelmi megállapodások megerősítése vagy az ilyen megállapodások módosításai tekintetében.

4.   A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC) és annak Kiotói Jegyzőkönyve végső célkitűzésének elérésére. Elkötelezettek a jövőbeli nemzetközi éghajlat-változási keret fejlesztése érdekében az UNFCCC, valamint a vonatkozó megállapodások és határozatok keretében folytatott együttműködés mellett.

5.   E megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtására hozott intézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyeknek részes felei, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem vezet a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéshez vagy a kereskedelem rejtett korlátozásához.

367. cikk

A fenntartható fejlődést ösztönző kereskedelem és beruházások

A Felek újólag megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy növeljék a kereskedelem hozzájárulását a fenntartható fejlődés célkitűzésének eléréséhez annak gazdasági, szociális és környezetvédelmi dimenzióiban. Ennek megfelelően a Felek:

a)

elismerik, hogy az alapvető munkaügyi előírások és a méltányos munka kedvező hatással lehetnek a gazdasági hatékonyságra, az innovációra és a termelékenységre, és nagyobb szakpolitikai koherenciára törekednek egyrészről a kereskedelempolitikák, másrészről a munkaügyi politikák között;

b)

törekednek a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházásoknak a megkönnyítésére és előmozdítására, egyebek mellett a kapcsolódó nem vámjellegű akadályok kérdésének kezelése révén;

c)

a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazását eredményező politikai keretek elfogadásával, a környezetvédelmi és gazdasági szükségletekre választ adó előírások előmozdításával, valamint a kereskedelem technikai akadályainak minimálisra csökkentésével előmozdítják a kereskedelmet és a beruházásokat nehezítő akadályok felszámolásának megkönnyítését az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése szempontjából különösen releváns áruk és szolgáltatások – köztük a fenntartható megújuló energiával kapcsolatos vagy energiahatékony termékek és szolgáltatások – tekintetében;

d)

megállapodnak az olyan áruk kereskedelmének előmozdításában, amelyek hozzájárulnak a szociális körülmények és a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok javításához, ideértve az önkéntes alapon működő, fenntarthatóságot garantáló rendszerek, mint például a tisztességes és etikus kereskedelmi rendszerek alá tartozó árukat, az ökocímkéket és a természetierőforrás-alapú termékek igazolási rendszereit is;

e)

megállapodnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás ösztönzésében, többek közt az információk és a bevált gyakorlatok cseréje útján. E tekintetben a Felek a vonatkozó nemzetközileg elismert elvekre és iránymutatásokra – köztük az OECD a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaira, az ENSZ Globális Megállapodására és az ILO-nak a multinacionális vállalatokról és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatára – hivatkoznak.

368. cikk

Biológiai sokféleség

1.   A Felek elismerik a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható felhasználásának fontosságát mint a fenntartható fejlődés megvalósításának egyik kulcselemét, és újólag megerősítik elkötelezettségüket a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható felhasználása mellett, összhangban a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és a többi olyan vonatkozó nemzetközi eszközzel, amelyeknek részes feleik.

2.   Ennek érdekében a Felek vállalják a következőket:

a)

ösztönzik a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása útján előállított és a biodiverzitás megőrzéséhez hozzájáruló természetierőforrás-alapú termékek kereskedelmét;

b)

információt cserélnek a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és a biológiai sokféleségre nehezedő nyomás csökkentését célzó természetierőforrás-alapú termékek kereskedelmével kapcsolatos tevékenységekről, valamint adott esetben együttműködnek a hatás maximalizálása és vonatkozó szakpolitikáik egymást kölcsönösen támogató jellegének biztosítása érdekében;

c)

ösztönzik a fajok felvételét a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménybe (CITES), amennyiben e fajok védettségi helyzete veszélyeztetettnek minősül; valamint

d)

regionális és globális szinten együttműködnek azzal a céllal, hogy előmozdítsák a természetes és mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének megőrzését és fenntartható felhasználását, ideértve a veszélyeztetett fajokat, azok élőhelyeit, a különleges természetvédelmi területeket és a genetikai sokféleséget, az ökoszisztémák helyreállítását, valamint az élő és nem élő természeti erőforrások vagy ökoszisztémák felhasználása okozta negatív természeti hatások felszámolását vagy csökkentését.

369. cikk

Fenntartható erdőgazdálkodás és az erdészeti termékek kereskedelme

1.   A Felek elismerik az erdők megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak a fontosságát, valamint az erdők hozzájárulását a Felek gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzéseihez.

2.   Ennek érdekében a Felek vállalják a következőket:

a)

ösztönzik a fenntartható erdőgazdálkodásból származó, a kitermelés szerinti ország belső jogának megfelelően kitermelt erdészeti termékek kereskedelmét; E tekintetben a fellépések magukban foglalhatják az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötését is;

b)

információt cserélnek a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa és fatermékek fogyasztását ösztönző intézkedésekről, és adott esetben együttműködnek ilyen intézkedések kialakítása érdekében;

c)

intézkedéseket fogadnak el az erdővel borított területek megőrzése, valamint az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem ösztönzésére, adott esetben harmadik országok tekintetében is;

d)

információt cserélnek az erdőgazdálkodás javítását célzó tevékenységekről és adott esetben együttműködnek az illegálisan kitermelt fa és fatermékek kereskedelemből való kizárását célzó, vonatkozó szakpolitikáik hatásának és egymást kölcsönösen erősítő jellegének maximalizálása érdekében;

e)

előmozdítják a fafajok felvételét a CITES-be, amennyiben e fajok védettségi helyzete veszélyeztetettnek minősül; valamint

f)

regionális és globális szinten együttműködnek az erdővel borított területek megőrzésének, valamint az összes típusú erdővel való fenntartható gazdálkodás előmozdításának céljából, a felelősségteljes erdőgazdálkodást előmozdító tanúsítás alkalmazásával.

370. cikk

Halászati termékek kereskedelme

Figyelemmel annak fontosságára, hogy a halállományok felelősségteljes kezelését fenntartható módon biztosítsák, és a kereskedelem terén a jó kormányzást ösztönözzék, a Felek vállalják a következőket:

a)

ösztönzik a bevált gyakorlatokat a halászati gazdálkodás területén a halállomány fenntartható módon történő és ökoszisztéma szemléletű megközelítésen alapuló megőrzésének és kezelésének biztosítása céljából;

b)

hatékony intézkedéseket hoznak a halászati tevékenységek nyomon követésére és ellenőrzésére;

c)

biztosítják a teljes körű megfelelést az alkalmazandó, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott megőrzési és ellenőrzési intézkedéseknek, valamint a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, továbbá azok keretén belül; valamint

d)

átfogó, hatékony és átlátható intézkedések útján együttműködnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat és halászattal kapcsolatos tevékenységek elleni küzdelemben. A Felek szakpolitikákat és intézkedéseket foganatosítanak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati termékeknek a kereskedelemből és piacaikról való kizárása érdekében.

371. cikk

A védelem szintjének fenntartása

1.   A Felek elismerik, hogy helytelen a kereskedelem vagy a befektetések belső környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szintjének csökkentésével való ösztönzése.

2.   A Felek nem mondhatnak le, illetve nem térhetnek el a munkajogi és környezetvédelmi jogszabályaiktól, és nem is ajánlhatják fel, hogy azokról lemondanak vagy eltérnek annak érdekében, hogy bártorítsák a területükön befektetők befektetésének letelepedését, megszerzését, kiterjesztését vagy megtartását.

3.   A Felek nem mulasztják el hatékonyan érvényesíteni környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályaikat folyamatos vagy visszatérő tevékenység vagy annak hiánya útján, a kereskedelem vagy a befektetések bátorítása érdekében.

372. cikk

Tudományos adatok

A kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó intézkedések előkészítése vagy végrehajtása során a Felek figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, valamint a vonatkozó nemzetközi normákat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, ha léteznek ilyenek, ideértve az elővigyázatosság elvét is.

373. cikk

Átláthatóság

A Felek belső jogszabályaiknak és az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 12. fejezetének (Átláthatóság) megfelelően biztosítják, hogy a kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó intézkedéseket átlátható módon, kellő figyelemmel és nyilvános konzultáció keretében alakítják ki, vezetik be és hajtják végre, a nem állami szereplőket pedig megfelelően és kellő időben tájékoztatják, és azokkal konzultálnak.

374. cikk

A fenntarthatóság hatásainak felülvizsgálata

A Felek vállalják, hogy az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) végrehajtásának a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásait a vonatkozó részvételi folyamataik és intézményeik, valamint az e megállapodás alapján létrehozott intézmények segítségével felülvizsgálják, ellenőrzik és értékelik – például kereskedelmi vonatkozású fenntarthatósági hatásvizsgálatok útján.

375. cikk

Együttműködés a kereskedelem és a fenntartható fejlődés terén

A Felek elismerik az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) célkitűzéseinek megvalósítása céljából a környezetvédelmi és munkaügyi politikák kereskedelmi vonatkozású szempontjait illetően folytatott együttműködés fontosságát. Az együttműködés többek között a következő területeket foglalhatja magában:

a)

a kereskedelem és a fenntartható fejlődés munkaügyi és környezetvédelmi szempontjai a nemzetközi fórumokon, ideértve különösen a WTO-t, az ILO-t, az UNEP-et és a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat;

b)

a kereskedelem fenntarthatóságával kapcsolatos hatásvizsgálatok módszerei és mutatói;

c)

a munkaügyi és környezetvédelmi szabályozások, normák és előírások hatása, valamint a kereskedelmi és beruházási szabályok hatása a munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályokra, ideértve a munkaügyi és környezetvédelmi szabályozások és szakpolitikák kialakítását is;

d)

az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) pozitív és negatív hatásai a fenntartható fejlődésre, valamint ezek javításának, illetve megelőzésének és enyhítésének módjai, figyelembe véve az egyik Fél vagy a Felek által végrehajtott fenntarthatósági hatásértékeléseket is;

e)

a kereskedelem szempontjából releváns alapvető, prioritást élvező és egyéb naprakész ILO-egyezmények és többoldalú környezetvédelmi megállapodások megerősítésének és hatékony végrehajtásának ösztönzése;

f)

magán és állami tanúsítási, nyomonkövethetőségi és címkézési rendszerek előmozdítása, ideértve az ökocímkéket is;

g)

a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, például tudatosságnöveléssel kapcsolatos tevékenységek, nemzetközi szinten elismert irányelvekhez és alapelvekhez való csatlakozás, valamint ezek végrehajtása és nyomon követése útján;

h)

az ILO méltányos munka programja (Decent Work Agenda) kereskedelmi vonatkozásai, ideértve a kereskedelem és a teljes és produktív foglalkoztatás közötti összefüggéseket, a munkaerő-piaci kiigazításokat, az alapvető munkaügyi normákat, a munkaügyi statisztikát, a humánerőforrás-fejlesztést és az egész életen át tartó tanulást, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, a szociális párbeszédet, valamint a nemek közötti egyenlőséget;

i)

a többoldalú környezetvédelmi megállapodások kereskedelmi vonatkozású szempontjai, ideértve a vámügyi együttműködést is;

j)

a jelenlegi és jövőbeli éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi rendszer kereskedelmi vonatkozású szempontjai, ideértve a karbonszegény technológia és az energiahatékonyság előmozdításának eszközeit is;

k)

a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható kiaknázásának ösztönzésére irányuló, kereskedelmi vonatkozású intézkedések;

l)

kereskedelemmel kapcsolatos intézkedések az erdőirtás kezelésére, többek közt az illegális fakitermeléssel kapcsolatos problémák kezelése útján; valamint

m)

a fenntartható halászati gyakorlatok előmozdítását célzó kereskedelmi vonatkozású intézkedések, valamint a fenntartható halászat útján előállított halászati termékek kereskedelme.

376. cikk

Intézményi és felügyeleti mechanizmusok

1.   E fejezet végrehajtása érdekében valamennyi Fél kijelöl egy hivatalt saját közigazgatásán belül, amely kapcsolattartó pontként szolgál a másik Fél felé.

2.   Létrejön a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság. Az albizottság a tevékenységéről az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést. Az albizottság az egyes Felek vezető közigazgatási tisztségviselőiből áll.

3.   A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első évben, azt követően pedig szükség szerint ül össze, hogy áttekintse e fejezet végrehajtását, beleértve az e megállapodás 375. cikke alapján végrehajtott tevékenységeket is. Az albizottság maga állapítja meg saját eljárási szabályzatát.

4.   A Felek a fenntartható fejlődéssel foglalkozó új hazai tanácsadó csoporto(ka)t hívnak össze – vagy a már meglévőkkel konzultálnak –, amelyek feladata az e fejezettel kapcsolatos kérdésekben történő tanácsadás. Az ilyen csoport(ok) megfogalmazhatják nézeteiket és ajánlásaikat e fejezet végrehajtását illetően, többek közt saját kezdeményezésükre is.

5.   A hazai tanácsadó csoport(ok)ban a civil társadalom független képviseleti szervezetei vesznek részt kiegyensúlyozottan képviselve a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szereplőket, ideértve többek közt a munkáltatók és a munkavállalók szervezeteit, a nem kormányzati szervezeteket, üzleti szervezeteket, valamint az egyéb érdekelt feleket.

377. cikk

A civil társadalommal folytatott párbeszéd közös fóruma

1.   A Felek előmozdítják a területükön letelepedett civil társadalommal folytatott párbeszéd közös fórumának létrehozását, ideértve a hazai tanácsadó csoporto(ka)t, valamint a nagy nyilvánosságot is annak érdekében, hogy párbeszédet folytassanak e megállapodás fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontjairól. A Felek előmozdítják a releváns érdekek, egyebek mellett a munkáltatók, munkavállalók független képviseleti szervei, a környezetvédelmi és üzleti szervezetek, valamint adott esetben egyéb kapcsolódó érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletét.

2.   A közös civil társadalmi párbeszéd fórum a Felek eltérő megállapodásának hiányában évente egyszer ül össze. A Felek legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül megállapodnak a közös civil társadalmi párbeszéd fórum működéséről.

3.   A Felek benyújthatják e fejezet végrehajtásának frissítését a közös civil társadalmi párbeszéd fórumhoz. A közös civil társadalmi párbeszéd fórum nézeteit és véleményeit benyújtják a Feleknek, és nyilvánosan elérhetővé teszik ezeket.

378. cikk

Kormányzati konzultációk

1.   Az ezzel a fejezettel kapcsolatban felmerülő bármely kérdésben a Felek kizárólag e megállapodás e cikkében és 379. cikkében meghatározott eljárásokkal élhetnek.

2.   A másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérés útján bármely Fél konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, e cím alapján felmerülő témában. A kérelemben világosan be kell mutatni az ügyet, azonosítani kell a kérdéses problémát és röviden össze kell foglalni az e fejezet alapján felmerült igényeket. A konzultációt haladéktalanul meg kell kezdeni azt követően, hogy valamely Fél kézbesíti a konzultációra vonatkozó kérelmét.

3.   A Felek mindent megtesznek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében. A Felek figyelembe veszik az ILO, illetve az illetékes többoldalú környezetvédelmi szervezetek vagy testületek tevékenységét, hogy előmozdítsák a Felek és e szervezetek munkája közötti szorosabb együttműködést és összehangoltságot. Adott esetben a Felek e szervezetek vagy testületek, vagy bármely olyan személy vagy szerv tanácsát kérik, akit vagy amelyet a kérdéses ügy teljes körű vizsgálatára megfelelőnek tartanak.

4.   Ha egy Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy további megvitatást igényel, akkor az adott Fél a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján kérheti, hogy az ügy megvitatása érdekében hívják össze a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságot. Az albizottság haladéktalanul összeül, és arra törekszik, hogy az ügyben határozatot hozzon.

5.   Adott esetben az albizottság kérheti az egyik vagy mindkét Fél hazai tanácsadó csoportjának tanácsát vagy más szakértők segítségét.

6.   A konzultáló Felek által elért bármely megoldást nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

379. cikk

Szakértői testület

1.   90 nappal az e megállapodás 378. cikkének (2) bekezdése szerinti konzultációs kérelmet követően bármely Fél kérheti, hogy az olyan ügy megvizsgálása érdekében, amelyet a kormányzati konzultációk során nem rendeztek kielégítően, szakértői testületet hívjanak össze.

2.   Az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezete (Vitarendezés) 3. szakaszának 1. és 3. alszakasza, valamint 406. cikke, továbbá az e megállapodás XXXIII. mellékletében foglalt eljárási szabályzat és az e megállapodás XXXIV. mellékletében szereplő, választott bírák és közvetítők magatartási kódexe (a továbbiakban: magatartási kódex) alkalmazandó, kivéve, ha e cikk másként rendelkezik.

3.   A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első ülésén összeállítja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a testület eljárásaiban szakértőként részt venni. A Felek mindegyike legalább öt személyt javasol szakértőnek. A két Fél kiválaszt továbbá legalább öt olyan személyt is, akik nem állampolgárai egyik Félnek sem, és a szakértői testület elnökeként járhatnak el. A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság biztosítja a jegyzék folyamatos szinten tartását.

4.   A (3) bekezdésben említett jegyzék az e fejezetben tárgyalt jogi, munkaügyi vagy környezetvédelmi kérdésekben, illetve nemzetközi megállapodások keretében felmerülő vitás kérdések rendezése terén szaktudással vagy szakértelemmel rendelkező személyeket tartalmazza. A szakértők függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és semmilyen szervezettől vagy kormánytól nem fogadnak el utasításokat a tárgyalt üggyel kapcsolatos kérdésekben, nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, és teljesítik az e megállapodás XXXIV. mellékletében szereplő magatartási kódexben foglaltakat.

5.   Az e fejezet keretében felmerülő kérdések tekintetében a szakértői testület a jelen cikk (3) bekezdésében említett jegyzékben szereplő szakértőkből áll az e megállapodás 385. cikkének és az e megállapodás XXXIII. mellékletében rögzített eljárási szabályok 8. pontjának megfelelően.

6.   A szakértői testület a belátása szerint tanácsot kérhet bármelyik Féltől, a belföldi tanácsadó csoport(ok)tól vagy bármely más, általa megfelelőnek tekintett forrástól. E megállapodás 365. és 366. cikkében foglaltaknak megfelelően a többoldalú megállapodáshoz kapcsolódó kérdésekben a szakértői testületnek tájékoztatást és tanácsot kell kérnie az ILO-tól, illetve a többoldalú környezetvédelmi megállapodás testületeitől.

7.   A szakértői testület jelentést készít a Felek számára az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő, vonatkozó eljárásoknak megfelelően. E jelentés rögzíti a megállapított tényállást, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokat. A Felek a kibocsátástól számított 15 napon belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a jelentést.

8.   A Felek megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket a szakértői testület jelentésének és ajánlásainak figyelembevételével. Az érintett Fél a jelentés nyilvános közzétételétől számított legfeljebb három hónapon belül tájékoztatja tanácsadó csoportját (csoportjait) és a másik Felet a végrehajtandó tevékenységekről és intézkedésekről szóló határozatairól. A szakértői testület jelentésének és ajánlásainak nyomon követését a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság ellenőrzi. A tanácsadó testületek és a közös civil társadalmi párbeszéd fórum e tekintetben benyújthatják észrevételeiket a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságnak.

14. FEJEZET

Vitarendezés

1. szakasz

Célkitűzés és hatály

380. cikk

Célkitűzés

E fejezet célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek közötti viták elkerülésére és rendezésére e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, abból a célból, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen.

381. cikk

Hatály

E fejezet – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazandó az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) rendelkezéseinek értelmezéséből és alkalmazásából eredő bármilyen vita rendezésére.

2. szakasz

Konzultációk és közvetítés

382. cikk

Konzultációk

1.   A Felek törekednek az e megállapodás 381. cikkében említett jogviták oly módon történő rendezésére, hogy a kölcsönösen elfogadható megoldás elérése céljából jóhiszemű konzultációt kezdeményeznek.

2.   Valamely Fél a másik Félhez intézett írásbeli kérelem útján indítványozza a konzultációt, melyről másolatot küld az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak, a kérelmét megindokolva, ideértve a kérdéses intézkedés és az e megállapodás 381. cikkében szereplő azon rendelkezés azonosítását, amelyet alkalmazandónak tekint.

3.   A konzultációt a kérelem beérkezésének időpontjától számított 30 napon belül megtartják, és annak helyszíne – ha a Felek másként nem állapodnak meg – annak a Félnek a területe, amelyikhez a kérelmet intézték. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a Felek által a konzultációk során közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem érintik a Felek jogait a további eljárásokban.

4.   Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a kérelemnek a megkeresett Félhez való beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, és a konzultáció e 15 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek megállapodnak a konzultáció folytatásában.

5.   Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő tíz napon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a jelen cikk (3), illetve (4) bekezdésében megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a konzultációt kérelmező Fél e megállapodás 384. cikkéhez folyamodhat.

6.   A konzultációk során a Felek elengendő ténybeli információt szolgáltatnak, amely lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által a jelen megállapodás működésére és alkalmazására gyakorolt hatás teljes körű vizsgálatát.

7.   Amennyiben a konzultáció az energiahordozók hálózatokon történő szállítását érinti és a vita rendezését egy Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítéli meg, a konzultációt a kérelem benyújtásának időpontjától számított három napon belül kell megtartani, és az a kérelem benyújtásának időpontjától számított három napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a konzultáció folytatásával mindkét Fél egyetért.

383. cikk

Közvetítés

Az e megállapodás XXXII. melléklete alapján bármelyik Fél kérheti a másik Felet, hogy kezdjenek közvetítői eljárást bármely olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely hátrányosan érinti a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat.

3. szakasz

Vitarendezési eljárások

1. alszakasz

Választott bírósági eljárás

384. cikk

A választott bírósági eljárás kezdeményezése

1.   Amennyiben a Feleknek az e megállapodás 382. cikkében előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük a jogvitát, a konzultációt kérelmező Fél e cikknek megfelelően választott bírói testület felállítását kérheti.

2.   A választott bírói testület felállítására vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a másik Fél és az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság számára. A panaszos Félnek kérelmében meg kell jelölnie a panasz tárgyát képező intézkedést, és ismertetnie kell, hogy az intézkedés miért nem felel meg az e megállapodás 381. cikkében említett rendelkezéseknek, oly módon, hogy elégséges legyen a panasz jogalapjának világos bemutatásához.

385. cikk

A választott bírói testület létrehozása

1.   A választott bírói testület három választott bíróból áll.

2.   A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz napon belül a Felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

3.   Amennyiben a Felek a jelen cikk (2) bekezdésében szereplő időszakon belül nem tudnak megegyezni a választott bírói testület összetételéről, mindegyik Fél kijelölhet egy választott bírát az e megállapodás 404. cikke szerint létrehozott aljegyzékéről a jelen cikk (2) bekezdésében meghatározott időszak lejártát követő öt napon belül. Amennyiben valamelyik Fél nem jelöl ki választott bírát, a választott bírát a másik Fél kérésére sorsolás útján választja ki az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnöke, illetve az elnök megbízottja az e megállapodás 404. cikke szerint létrehozott jegyzéknek a kérdéses Félre vonatkozó aljegyzékéről.

4.   Amennyiben a Felek nem jutnak megállapodásra a választott bírói testület elnökét illetően a jelen cikk (2) bekezdésében szereplő időszakon belül, a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnöke vagy annak megbízottja bármelyik Fél kérésére sorsolás útján választja ki a választott bírói testület elnökét az e megállapodás 404. cikke szerint létrehozott jegyzék elnökökre vonatkozó aljegyzékéről.

5.   A választott bírói testület tagjait bármelyik Fél kérésére a (3) és (4) bekezdésben említett kérelemtől számított öt napon belül a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnöke vagy ennek megbízottja választja ki.

6.   A választott bírói testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a három választott bíró közül az utolsó is elfogadta kijelölését az e megállapodás XXXIII. mellékletében szereplő eljárási szabályzatnak megfelelően.

7.   Amennyiben az e megállapodás 404. cikkében meghatározott jegyzékek valamelyike az e cikk (3) és (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásáig nem kerül összeállításra, a választott bírákat az egyik vagy mindkét Fél által formálisan javasolt személyek közül sorshúzással választják ki.

8.   Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos olyan viták tekintetében, amelyeket az egyik Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt vagy az azzal fenyegető helyzet miatt sürgősnek ítél meg, a (2) bekezdés helyett a (3) bekezdés második mondata és a (4) bekezdés alkalmazandó, és az (5) bekezdésben hivatkozott időtartam két nap.

386. cikk

A sürgősségre vonatkozó előzetes határozat

Amennyiben valamely Fél kéri, a választott bírói testület a létrehozásától számított tíz napon belül előzetes határozatot hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

387. cikk

A választott bírói testület jelentése

1.   A választott bírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90. nappal bezárólag időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Amennyiben úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választott bírói testület elnöke írásban értesíti a Feleket és az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. Az időközi jelentés közlésére semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 120 napnál később.

2.   Az időközi jelentés közlésétől számított 14 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.

3.   Sürgős esetekben – ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket – a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz az időközi jelentésének a választott bírói testület létrehozásától számított 45 napon belül, de legkésőbb 60 napon belül történő közlése érdekében. Az időközi jelentés közlésétől számított 7 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.

4.   A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett írásbeli észrevételek vizsgálatát követően a választott bírói testület módosíthatja a jelentését, és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le. A testület végleges határozatának megállapításai tartalmazzák az időközi felülvizsgálat szakaszában kifejtett érvek megfelelő tárgyalását, és világos válaszokat adnak a Felek által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.

5.   Az V. cím (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket valamely Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt vagy az azzal fenyegető helyzet miatt sürgősnek ítél meg, az időközi jelentést a választott bírói testület létrehozásától számított 20 napon belül kell közölni, és az e cikk (2) bekezdése szerinti bármely kérelmet az írásbeli jelentés közlését követő öt napon belül kell benyújtani. A választott bírói testület dönthet úgy is, hogy eltekint az időközi jelentéstől.

388. cikk

Egyeztetés a sürgős, energiával kapcsolatos viták esetében

1.   Az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket valamely Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt vagy az azzal fenyegető helyzet miatt sürgősnek ítél meg, a testülethez benyújtott kérelem útján bármely Fél kérheti, hogy a választott bírói testület elnöke a vitával kapcsolatos kérdésekben egyeztetőként járjon el.

2.   Az egyeztető a vita megegyezés útján történő rendezésére, illetve egy olyan eljárásban való megegyezésre törekszik, amely a vita rendezéséhez vezet. Amennyiben a kinevezésétől számított 15 napon belül nem sikerül ilyen egyezséget elérnie, a vita rendezése, illetve az ilyen rendezés elérésére alkalmas eljárás tekintetében ajánlást tesz, és meghatározza azokat a feltételeket, melyeket az általa kijelölt naptól kezdve a vita rendezéséig be kell tartani.

3.   Az egyeztető döntésétől számított három hónapig, illetve a vita rendezésének időpontjáig – attól függően, hogy ezen időpontok közül melyik a korábbi – a feltételek tekintetében a Felek és a Felek ellenőrzése, illetve joghatósága alatt álló egységek a (2) bekezdés szerint hozott ajánlásoknak megfelelően járnak el.

4.   Az egyeztető tiszteletben tartja az e megállapodás XXXIV. mellékletében szereplő magatartási kódexet.

389. cikk

A választott bírói testület határozatáról szóló értesítés

1.   A választott bírói testület a létrehozásától számított 120 napon belül értesíti végleges határozatáról a Feleket és az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot. Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választott bírói testület elnöke írásban értesíti a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, jelezve a késedelem okait és a határozat kibocsátásának várható időpontját. A határozatról szóló értesítésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 150 napnál később.

2.   Sürgős esetekben– ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket – a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 60 napon belül közölje határozatát. A határozatról szóló értesítésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a testület létrehozásától számított 75 napnál később.

3.   Az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket valamely Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt vagy az azzal fenyegető helyzet miatt sürgősnek ítél meg, a választott bírói testület a létrehozásától számított 40 napon belül közli határozatát.

2. alszakasz

Teljesítés

390. cikk

A választott bírói testület határozatában foglaltak teljesítése

A bepanaszolt Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy késedelem nélkül és jóhiszeműen teljesítse a választott bírói testület határozatában foglaltakat.

391. cikk

A határozat ésszerű határidőn belüli teljesítése

1.   Amennyiben az azonnali teljesítés nem lehetséges, a Felek törekednek arra, hogy megállapodjanak a határozatban foglaltak teljesítésének határidejében. Ilyen esetben a bepanaszolt Fél legkésőbb 30 nappal a választott bírói testület határozatának a Felekkel történt közlését követően értesíti a panaszos Felet és az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot a teljesítéshez szükséges időről („ésszerű határidő”), és indoklást fűz az ésszerű határidőre vonatkozó javslathoz.

2.   Amennyiben a Felek nem egyeznek meg a választott bírói testület határozatában foglaltak teljesítéséhez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos Fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított húsz napon belül írásban felkéri az eredeti választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. Az eredeti választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 20 napon belül értesíti határozatáról a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot.

3.   A bepanaszolt Fél köteles legalább 30 nappal az ésszerű határidő lejártát megelőzően a panaszos Felet írásban tájékoztatni arról, hogyan halad előre a választott bírói testület határozatában foglaltak teljesítése.

4.   Az ésszerű határidő a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

392. cikk

A választott bírói testület határozatában foglaltak teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

1.   Az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, értesíti a másik Felet és az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot az ésszerű határidő vége előtt azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület határozatában foglaltak teljesítése érdekében hozott.

2.   Abban az esetben, ha a Felek között vita támad az (1) bekezdés szerint bejelentett, az e megállapodás 381. cikkében említett rendelkezéseknek való megfelelés érdekében tett intézkedések meglétével vagy következetességével kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kérheti, hogy az eredeti ügyben eljáró választott bírói testület hozzon határozatot a kérdésben. Az ilyen kérelemben meg kell határozni a panasz tárgyát képező intézkedést, és ismertetni kell, hogy az intézkedés miért nem felel meg az e megállapodás 381. cikkében említett rendelkezéseknek oly módon, hogy elégséges legyen a panasz jogalapjának világos bemutatásához. Az eredeti választott bírói testület a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül értesíti határozatáról.

393. cikk

Ideiglenes jogorvoslat a határozatban foglaltak nemteljesítése esetén

1.   Amennyiben a bepanaszolt Fél elmulasztja közölni a választott bírói testület határozatában foglaltak teljesítése érdekében hozott intézkedéseket az ésszerű határidő lejárta előtt, illetve ha a választott bírói testület megállapítja, hogy a teljesítés érdekében nem hoztak intézkedést, vagy az e megállapodás 392. cikkének (1) bekezdése alapján közölt intézkedés nem egyeztethető össze az e megállapodás 381. cikkének rendelkezései alapján az említett Félre háruló kötelezettségekkel, akkor a bepanaszolt Fél – amennyiben a panaszos Fél erre felkéri és e Féllel konzultációt folytatott – ideiglenes kárpótlást ajánl fel.

2.   Ha a panaszos Fél úgy dönt, hogy nem kéri ideiglenes kárpótlás felajánlását e cikk (1) bekezdése alapján, vagy abban az esetben, ha – ilyen kérelem benyújtása esetén – nem sikerül megállapodni a kárpótlásról az ésszerű határidő lejárta vagy a választott bírói testület e megállapodás 392. cikke szerinti határozatának közzétételétől számított 30 napon belül, és a teljesítés érdekében nem hoztak intézkedést, vagy a teljesítés érdekében tett intézkedés nem egyeztethető össze az e megállapodás 381. cikkének rendelkezéseivel, a panaszos Fél jogosult arra, hogy a másik fél és az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság értesítésével olyan mértékben felfüggessze az e megállapodás 381. cikkéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, ami megegyezik a jogsértéssel okozott hatálytalanítás vagy akadályozás mértékével. Az értesítésben meg kell határozni a kötelezettségek teljesítése felfüggesztésének mértékét. A panaszos Fél az értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz nap elteltét követő bármely időpontban megkezdheti a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a jelen cikk (3) bekezdése szerint választott bírósági eljárást kezdeményezett.

3.   Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés mértéke nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott hatálytalanítás vagy akadályozás mértékével, írásban kérheti, hogy az eredeti ügyben eljáró választott bírói testület hozzon határozatot a kérdésben. Az ilyen kérelmet a (2) bekezdésben említett 10 napos időszak lejártát megelőzően kell a panaszos Félnek és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak elküldeni. Az eredeti választott bírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül közli a Felekkel és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsággal a kötelezettségek felfüggesztésének mértékével kapcsolatosan hozott határozatát. Az eredeti választott bírói testület határozatának közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület határozatának.

4.   A kötelezettségek felfüggesztése és az e cikk szerinti kárpótlás ideiglenes és nem alkalmazható az alábbiakat követően:

a)

a Felek az e megállapodás 398. cikke értelmében kölcsönösen elfogadtak egy megoldást;

b)

a Felek megállapodtak abban, hogy az e megállapodás 392. cikkének (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedések meghozatal révén a bepanaszolt Fél megfelel az e megállapodás 381. cikkében hivatkozott rendelkezéseknek; vagy

c)

az e megállapodás 381. cikkében hivatkozott rendelkezéseknek nem megfelelőnek talált bármely intézkedést visszavonták vagy úgy módosították, hogy megfeleljenek a szóban forgó rendelkezéseknek, az e megállapodás 392. cikkének (1) bekezdésében szereplő szabályok szerint.

394. cikk

Jogorvoslat sürgős, energiával kapcsolatos viták esetében

1.   Az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, a melyeket az egyik Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt vagy az azzal fenyegető helyzet miatt sürgősnek ítél meg, a jogorvoslat tekintetében e cikk rendelkezései alkalmazandók.

2.   Az e megállapodás 391., 392. és 393. cikkétől eltérve a panaszos Fél felfüggesztheti az e megállapodás V. címéből (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) fakadó kötelezettségeit olyan mértékben, amely megfelel a hatálytalanítás vagy akadályozás mértékének, melyet a Fél okozott azáltal, hogy a választott bírói testület határozatát követő 15 napon belül nem felelt meg az említett határozatban foglaltaknak. A felfüggesztés azonnali hatályú. A felfüggesztés fenntartható mindaddig, amíg a bepanaszolt Fél nem felel meg a választott bírói testület határozatának.

3.   Amennyiben a bepanaszolt Fél vitatja a határozatnak való meg nem felelés tényét, illetve a meg nem felelés miatti felfüggesztés mértékét, az e megállapodás 393. cikkének (3) bekezdése és 395. cikke alapján eljárásokat kezdeményezhet, amelyeket haladéktalanul megvizsgálnak. A panaszos Felet a felfüggesztés megszüntetésére vagy kiigazítására kizárólag a választott bírói testület határozata után kötelezhetik; az eljárások alatt a felfüggesztést fenntarthatja.

395. cikk

A határozat nem teljesítése esetén az ideiglenes jogorvoslat elfogadása után a határozat teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata

1.   A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet és az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett, az esettől függően az engedmények felfüggesztését vagy az ideiglenes kártérítés alkalmazását követően. A jelen cikk (2) bekezdésében szereplő esetek kivételével a panaszos Fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véget vet az engedmények felfüggesztésének. Azokban az esetekben, amikor kártérítést alkalmaztak, és a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével a bepanaszolt Fél felfüggesztheti az ilyen kártérítés alkalmazását az arról szóló értesítésétől számított 30 napon belül, hogy teljesítette a választott bírói testület határozatát.

2.   Amennyiben a Felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy a bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e az e megállapodás 381. cikkében említett rendelkezéseknek, a panaszos Fél írásban felkéri az eredeti választott bírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választott bírói testület határozatáról a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül értesítik a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel az e megállapodás 381. cikkében említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése vagy – adott esetben – a kártérítés megszűnik. Adott esetben a panaszos Fél az engedmények felfüggesztésének mértékét a választott bírói testület által megállapított mértékhez igazítja.

3. alszakasz

Közös rendelkezések

396. cikk

A választott bírák helyettesítése

Amennyiben az e fejezet szerinti választott bírói eljárás során az eredeti választott bírói testület vagy annak bizonyos tagjai nem tudják folytatni részvételüket, visszalépnek vagy azért kell helyettesíteni őket, mert nem felelnek meg az e megállapodás XXXIV. mellékletében szereplő magatartási kódex követelményeinek, az e megállapodás 385. cikkében meghatározott eljárás alkalmazandó. A választott bírói testület határozatáról szóló értesítés határidejét meghosszabbítják az új választott bíró kinevezéséhez szükséges idővel, de legfeljebb 20 nappal.

397. cikk

A választott bírói és teljesítési eljárások felfüggesztése és lezárása

A választott bírói testület mindkét Fél írásbeli kérelmére 12 egymást követő hónapot meg nem haladó, a Felek által megállapított időtartamra bármikor felfüggesztheti munkáját. A választott bírói testület a Felek írásbeli kérelmére újra megkezdi munkáját ezen időtartam vége előtt, vagy valamely Fél írásbeli kérelmére ezen időtartam lejártakor. A kérelmező Fél tájékoztatja a az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnökét, valamint a másik Felet. Amennyiben valamely Fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejártakor nem kérelmezi a választott bírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választott bírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a felek jogait az e megállapodás 405. cikkének hatálya alá eső más eljárásokban.

398. cikk

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak az e fejezet hatálya alá tartozó vitájukban. Az ilyen megoldásról közösen értesítik az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, valamint adott esetben a választott bírói testület elnökét. Amennyiben a megoldás bármely Fél vonatkozó belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek említenie kell e követelményt, és a vitarendezési eljárást fel kell függeszteni. Amennyiben nincs szükség jóváhagyásra, illetve bármely belső eljárás lezárultáról értesítést küldtek, a vitarendezési eljárás lezárul.

399. cikk

Eljárási szabályzat

1.   Az e fejezetre vonatkozó vitarendezési eljárásokra az e megállapodás XXXIII. mellékletében szereplő eljárási szabályok és az e megállapodás XXXIV. mellékletében szereplő magatartási kódex alkalmazandó.

2.   A választott bírói testület tárgyalásai nyilvánosak, kivéve, ha az eljárási szabályzat eltérően rendelkezik.

400. cikk

Információk és technikai tanácsadás

A választott bírói testület az egyik Fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választott bírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be bármilyen forrásból, ideértve a vitában érintett Feleket is. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választott bírói testület konzultál a Felekkel. Az egyik Fél területén letelepedett természetes vagy jogi személyek amicus curiae leveleket nyújthatnak be a választott bírói testületnek az eljárási szabályoknak megfelelően. Az e cikk alapján kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.

401. cikk

Értelmezési szabályok

A választott bírói testület a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezi az e megállapodás 381. cikkében említett rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezményben meghatározott szabályokat is. A választott bírói testület figyelembe veszi a választott bírói testületek jelentéseiben és a Fellebbezési Testületnek a WTO Vitarendezési Testülete által elfogadott jelentéseiben kialakított vonatkozó értelmezéseket is. A választott bírói testület határozatai nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a Feleknek e megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.

402. cikk

A választott bírói testület határozatai és ítéletei

1.   A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal hozzon határozatot. Mindazonáltal amennyiben egy határozat nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírák eltérő véleményei ugyanakkor semmiképpen sem tehetők közzé.

2.   A választott bírói testület ítéleteit a Feleknek feltétel nélkül el kell fogadniuk. Az ítéletek nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes vagy jogi személyek tekintetében. Az ítéletnek tartalmaznia kell a tényállást, az e megállapodás 381. cikkében említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi a választott bírói testület ítéleteit az azokról kapott értesítéstől számított tíz napon belül, kivéve, ha a bizalmas üzleti információk bizalmas kezelése érdekében úgy határoz, hogy eltekint a nyilvánosságra hozataltól.

403. cikk

Az Európai Unió Bírósága elé utalás

1.   Az e cikkben megállapított eljárások azon rendelkezések értelmezéséből és végrehajtásából eredő viták esetében alkalmazandók, amelyek az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 3. fejezetében (A kereskedelem technikai akadályai), 4. fejezetében (Egészségügyi- és növény-egészségügyi intézkedések), 5. fejezetében (Vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése), 6. fejezetében (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem), 8. fejezetében (Közbeszerzés) és 10. fejezetében (Versenypolitika) foglalt fokozatos jogszabály-közelítéssel kapcsolatosak, illetve amelyek egyébként az uniós jog valamely rendelkezésére történő utalással állapítanak meg kötelezettséget valamely Fél tekintetében.

2.   Abban az esetben, ha egy vita során az (1) bekezdésben hivatkozott uniós jog valamely rendelkezésének az értelmezésére irányuló kérdés merül fel, a választott bírói testület nem dönt a kérdésben, hanem felkéri az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon határozatot ebben a kérdésben. Ilyen esetekben a választott bírói testület határozataira vonatkozó határidők az Európai Unió Bírósága határozatának meghozataláig felfüggesztésre kerülnek. Az Európai Unió Bíróságának határozata a választott bírói testületre nézve kötelező.

4. szakasz

Általános rendelkezések

404. cikk

A választott bírák névjegyzékei

1.   Az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követően hat hónappal összeállítja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik készek és képesek választott bírói tisztséget ellátni. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon személyek számára, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik betölthetik a választott bírói testület elnöki tisztségét. Minden egyes aljegyzéken legalább öt személynek kell szerepelnie. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság gondoskodik a jegyzék folyamatos e megfelelőségéről.

2.   A választott bíráknak szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal kell rendelkezniük a jog és a nemzetközi kereskedelem terén. A választott bírák függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadhatnak el utasítást semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állhatnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá meg kell felelniük az e megállapodás XXXIV. mellékletében szereplő magatartási kódexnek.

3.   A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság további 12 főből álló névjegyzékeket is összeállíthat, amelyeken az e megállapodás hatálya alá tartozó egyes ágazatokban szakismerettel és tapasztalattal rendelkező személyek szerepelnek. A Felek megegyezése esetén e további jegyzékek használhatók a választott bírói testületnek az e megállapodás 385. cikkében szereplő eljárás szerinti összeállításához.

405. cikk

Kapcsolat a WTO-egyezményben foglalt kötelezettségekkel

1.   E fejezet vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem érinti a WTO keretében tett intézkedéseket, ideértve a vitarendezési eljárásokat is.

2.   Ugyanakkor a jelen megállapodásból és a WTO-egyezményból fakadó lényegében azonos kötelezettségek tekintetében a Felek nem fordulhatnak mindkét fórumhoz jogorvoslatért egy konkrét intézkedés tekintetében. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezése után az adott Fél nem indíthat lényegében azonos kötelezettség megszegése tekintetében jogorvoslati eljárást a másik megállapodás alapján másik fórum előtt, kivéve, ha az elsőként választott fórum eljárási vagy joghatósági okokból az adott kötelezettségre jogorvoslatot kereső kérelem tekintetében nem tesz megállapításokat.

3.   E cikk (2) bekezdése alkalmazásában:

a)

egy jogvita rendezésére irányuló eljárást abban az esetben kell a WTO-egyezmény szerint kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik fél a WTO-egyezményben foglalt Vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló Egyetértés 6. cikke értelmében választott bírói testület felállítását kérelmezte; valamint

b)

az e fejezet szerinti vitarendezési eljárások úgy tekintendők, mint amelyeket valamelyik Félnek az e megállapodás 384. cikke szerinti választott bírói testület létrehozására irányuló kérelme alapján kezdeményeztek.

4.   E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy valamely Fél végrehajtsa a DSB által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. A WTO-egyezményre annak megakadályozása érdekében nem lehet hivatkozni, hogy valamely Fél felfüggessze az e fejezet szerinti kötelezettségeit.

406. cikk

Határidők

1.   Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választott bírósági testületek döntéseinek közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

2.   Az ebben a fejezetben említett határidők a vitás Felek kölcsönös megállapodásával módosíthatók. A választott bírói testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e fejezetben hivatkozott határidők módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével.

15. FEJEZET

Az V. cím szerinti jogharmonizációra vonatkozó általános rendelkezések

407. cikk

A jogharmonizáció előrehaladása a kereskedelemmel kapcsolatos területeken

1.   Az e megállapodás 451. és 452. cikkében hivatkozott, az V. címben (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szereplő kereskedelemmel kapcsolatos területekre vonatkozó, a Moldovai Köztársaság és az Unió jogszabályainak közelítése értékelésének megkönnyítése céljából a Felek rendszeresen, de legalább évente egyszer megvitatják az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban, vagy annak az e megállapodás által létrehozott valamelyik albizottságában a jogharmonizáció előrehaladását az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 3., 4., 5., 6., 8. és 10. fejezetében megállapított határidőkhöz képest.

2.   Az Unió kérésére és az ilyen tárgyalások céljából a Moldovai Köztársaság írásban benyújtja a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság vagy adott esetben annak egy albizottsága számára a jogharmonizáció előrehaladására és a harmonizált belső jogszabályok hatékony végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó információkat, az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) vonatkozó fejezetei tekintetében.

3.   A Moldovai Köztársaság tájékoztatja az Uniót, amint úgy tekinti, hogy végrehajtotta az (1) bekezdésben hivatkozott fejezetek valamelyikében szereplő jogharmonizációt.

408. cikk

A nem megfelelő belső jogszabályok hatályon kívül helyezése

A jogszabály-közelítés részeként a Moldovai Köztársaság hatályon kívül helyezi belső jogának azon rendelkezéseit vagy megszünteti az olyan hazai gyakorlatokat, amelyek nem összeegyeztethetőek az uniós joggal vagy az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) kereskedelemmel kapcsolatos területein az uniós joghoz közelített belső jogával.

409. cikk

A jogharmonizáció értékelése a kereskedelemmel kapcsolatos területeken

1.   Az e megállapodás V. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hivatkozott jogharmonizáció Unió általi értékelése azt követően kezdődik, hogy a Moldovai Köztársaság az e megállapodás 407. cikkének (3) bekezdése szerint értesítette az Uniót, kivéve, ha az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 4. és 8. fejezete eltérően rendelkezik.

2.   Az Unió értékeli, hogy a Moldovai Köztársaság joga összhangban áll-e az uniós joggal, és azt hatékonyan végrehajtják és érvényesítik-e. A Moldovai Köztársaság egy közös megállapodás tárgyát képező nyelven az Unió rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az ilyen értékelés végrehajtásához szükséges.

3.   A (2) bekezdés szerinti uniós értékelésnek ki kell térnie a Moldovai Köztársaság jogának hatékony végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges vonatkozó infrastruktúra, szervek és eljárások Moldovai Köztársaságban való meglétére és működésére.

4.   A (2) bekezdés szerinti uniós értékelés kitér minden olyan hazai rendelkezés vagy gyakorlat meglétére, amely nem összeegyeztethető az uniós joggal vagy az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) kereskedelmmel kapcsolatos területein az uniós joghoz közelített belső joggal.

5.   Eltérő rendelkezés hiányában az Unió az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés megkezdésétől számított 12 hónapon belül tájékoztatja a Moldovai Köztársaságot értékelésének eredményéről. Eltérő rendelkezés hiányában a Felek megvitatják az értékelést az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban vagy annak vonatkozó albizottságaiban, az e megállapodás 452. cikkének megfelelően.

410. cikk

A jogharmonizáció szempontjából releváns fejlemények

1.   A Moldovai Köztársaság biztosítja a harmonizált belső jogszabályok hatékony végrehajtását és végrehajt minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy belső jogszabályai tükrözzék az uniós jog fejlődését az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alá tartozó kereskedelemmel kapcsolatos területeken.

2.   A Moldovai Köztársaság tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely aláásná az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti jogharmonizáció célkitűzéseit vagy eredményeit.

3.   Az Unió tájékoztatja a Moldovai Köztársaságot minden olyan uniós jogszabály elfogadására vagy módosítására irányuló végleges európai bizottsági javaslatról, amely releváns a Moldovai Köztársaság jogharmonizációs kötelezettségei tekintetében az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) vonatkozásában.

4.   A Moldovai Köztársaság tájékoztatja az Uniót az olyan jogalkotási javaslatokról és intézkedésekről – köztük a belső gyakorlatokról –, amelyek hatással lehetnek az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti kötelezettségeinek teljesítésére.

5.   Kérésre a Felek megvitatják az e cikk (3) és (4) bekezdésében hivatkozott valamennyi javaslatnak vagy fellépésnek a Moldovai Köztársaság jogára vagy az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti kötelezettségeinek való megfelelésre gyakorolt hatását.

6.   Amennyiben az e megállapodás 409. cikke szerinti értékelést követően a Moldovai Köztársaság módosítja belső jogszabályait annak érdekében, hogy azok figyelembe vegyék az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 4., 5., 6., 8. és 10. fejezetének változásait, az Unió új értékelést készít e megállapodás 409. cikke alapján. Amennyiben a Moldovai Köztársaság bármilyen más olyan lépést tesz, amely befolyásolhatja a harmonizált belső jogszabályok végrehajtását és érvényesítését, az Unió új értékelést készíthet e megállapodás 409. cikke alapján.

7.   Amennyiben a körülmények szükségessé teszik, a (8) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen felfüggeszthetők az Unió által biztosított különleges előnyök, amelyeket azon értékelés alapján nyújtottak, amely szerint a Moldovai Köztársaság jogszabályainak az uniós joggal való harmonizációja megtörtént, és e jogszabályokat hatékonyan végrehajtották és érvényesítették, ha a Moldovai Köztársaság nem harmonizálja belső jogát az e megállapodás V. címét (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) érintő változások figyelembevétele érdekében, ha a (6) bekezdésben hivatkozott értékelés azt mutatja, hogy a Moldovai Köztársaság joga már nem áll összhangban az uniós joggal, vagy ha az e megállapodás 434. cikkével létrehozott Társulási Tanács nem határoz e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) az uniós jog változásait követő naprakésszé tételéről.

8.   Amennyiben az Unió ilyen felfüggesztést szándékozik végrehajtani, erről haladéktalanul értesíti a Moldovai Köztársaságot. A Moldovai Köztársaság az ügyet az értesítéstől számított egy hónapon belül az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elé utalhatja, írásbeli indokolás benyújtásával. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság az innen számított három hónapon belül megvitatja az ügyet. Ha az ügyet nem utalják a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elé, vagy ha azt ez a bizottság nem tudja az elé utalástól számított három hónapon belül megoldani, az Unió végrehajthatja az előnyök biztosításának felfüggesztését. A felfüggesztést haladéktalanul fel kell oldani, ha a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság később megoldja a kérdést.

411. cikk

Információcsere

Az V. cím (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alá tartozó jogharmonizációval kapcsolatos információcserére az e megállapodás 358. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott kapcsolattartó pontokon keresztül kerül sor.

412. cikk

Általános rendelkezések

1.   Az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság eljárásokat fogad el a jogharmonizáció értékelésének elősegítése, valamint a jogharmonizációval kapcsolatos hatékony információcsere biztosítása érdekében, ideértve az információcsere formáját, tartalmát és nyelvét.

2.   Az e megállapodás V. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hivatkozott bármely konkrét uniós jogszabály kiterjed ezeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában2013. november 29. előtt közzétett módosításaira, kiegészítéseire és helyettesítő intézkedéseire

3.   Ellentmondás esetén az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 3., 4., 5., 6., 8. és 10. fejezeteiben szereplő rendelkezések elsőbbséget élveznek az e fejezetben rögzített rendelkezésekkel szemben.

4.   A jelen fejezet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó panaszokat nem e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezete (Vitarendezés) szerint kell intézni.

VI. CÍM

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS, VALAMINT CSALÁS ELLENI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Pénzügyi támogatás

413. cikk

A Moldovai Köztársaság pénzügyi támogatásban részesül a vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusokon és eszközökön keresztül. A Moldovai Köztársaság részesülhet továbbá az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekből is. A pénzügyi támogatás hozzájárul az e megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez, és azt e fejezetnek megfelelően biztosítják.

414. cikk

A pénzügyi támogatás fő elvei az uniós pénzügyi eszközökről szóló vonatkozó rendeletekben kerülnek meghatározásra.

415. cikk

Az uniós pénzügyi támogatás prioritási területeit a Felek által megállapított, az elfogadott szakpolitikai prioritásokat tükröző, többéves kereteken alapuló éves cselekvési programokban kell meghatározni. Az ilyen programokban meghatározott támogatási összegeknek figyelembe kell venniük a Moldovai Köztársaság szükségleteit, ágazati kapacitásait és a reformok terén – különösen az e megállapodás által érintett területeken – elért haladást.

416. cikk

A rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében a Felek törekednek annak biztosítására, hogy az uniós támogatást a donor országokkal, donor szervezetekkel és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való szoros együttműködésben és összhangban, valamint a segélyhatékonyság nemzetközi alapelveinek megfelelően hajtsák végre.

417. cikk

A pénzügyi támogatás alapvető jogi, igazgatási és technikai alapját a Felek közötti vonatkozó megállapodások keretén belül kell megállapítani.

418. cikk

A Társulási Tanácsot tájékoztatni kell a pénzügyi támogatás kapcsán történt előrelépésről és annak végrehajtásáról, valamint annak az e megállapodás célkitűzéseire gyakorolt hatásáról. E célból a Felek illetékes szerveinek megfelelő nyomon követést és értékelési információkat kell nyújtaniuk kölcsönös alapon és állandó jelleggel.

419. cikk

A Felek a támogatást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtják végre, és együttműködnek az EU és a Moldovai Köztársaság pénzügyi érdekeinek védelme érdekében e cím 2. fejezetének (Csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) megfelelően.

2. FEJEZET

Csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések

420. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában az e megállapodás IV. jegyzőkönyvében megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók.

421. cikk

Hatály

E fejezet alkalmazandó minden további, a Felek által kötendő megállapodásra vagy finanszírozási eszközre és minden olyan egyéb uniós finanszírozási eszközre, amelyhez a Moldovai Köztársaság csatlakozhat, figyelembe véve – többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék által végzett – ellenőrzésekre, helyszíni ellenőrzésekre, vizsgálatokra és csalás elleni intézkedésekre vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket.

422. cikk

A csalás, a korrupció és más jogellenes tevékenységek megelőzését célzó intézkedések

A Felek az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken hatékony intézkedéseket hoznak a csalás, a korrupció és minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem érdekében, többek között kölcsönös igazgatási és jogi segítségnyújtás révén.

423. cikk

Információcsere és operatív szintű együttműködés

1.   E fejezet megfelelő végrehajtása érdekében az EU illetékes hatóságai és a Moldovai Köztársaság illetékes hatóságai rendszeresen információt cserélnek, és bármelyik Fél kérésére konzultációt folytatnak.

2.   Az OLAF megállapodhat moldovai partnereivel a csalás elleni területen folytatandó további együttműködésről, ideértve az operatív intézkedésekről való megállapodást is a Moldovai Köztársaság hatóságaival.

3.   A személyes adatok továbbítása és feldolgozása tekintetében az e megállapodás III. címének (Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) 13. cikke alkalmazandó.

424. cikk

A szabálytalanságok, csalás és korrupció megelőzése

1.   A Moldovai Köztársaság hatóságai rendszeresen ellenőrzik az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységek megfelelő végrehajtását. A szabálytalanságok és a csalás megelőzése és orvoslása érdekében megteszik a megfelelő intézkedéseket.

2.   A Moldovai Köztársaság hatóságai megtesznek minden szükséges intézkedést mindenfajta aktív vagy passzív korrupciós gyakorlat megelőzése és orvoslása, valamint az összeférhetetlenség kizárása érdekében az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos eljárások minden szakaszában.

3.   A Moldovai Köztársaság hatóságai tájékoztatják az Európai Bizottságot a megtett megelőző intézkedésekről.

4.   Az Európai Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet 56. cikkével összhangban jogosult bizonyítékok beszerzésére.

5.   Az Európai Bizottság különösen jogosult azzal kapcsolatos bizonyítékok beszerzésére is, hogy a közbeszerzési és támogatási eljárások megfelelnek-e az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének, kizárnak-e bármely összeférhetetlenséget, a nemzetközileg elfogadott előírásokkal egyenértékű garanciákat biztosítanak-e, valamint biztosítják-e a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás rendelkezéseinek való megfelelést.

6.   E célból a Moldovai Köztársaság illetékes hatóságai átadják az Európai Bizottságnak az uniós források végrehajtásával kapcsolatos információkat, és haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot az eljárásaikban vagy rendszereikben bekövetkező lényeges változásokról.

425. cikk

Nyomozás és büntetőeljárás

A Moldovai Köztársaság hatóságai biztosítják, hogy a csalás, korrupció vagy bármely egyéb szabálytalanság – beleértve az összeférhetetlenséget – gyanújával vagy tényleges előfordulásával kapcsolatban a nemzeti vagy uniós ellenőrzést követően adott esetben nyomozást és büntetőeljárást folytatnak. Adott esetben az OLAF segítheti a Moldovai Köztársaság illetékes hatóságait e feladat elvégzésében.

426. cikk

A csalás, a korrupció és a szabálytalanságok bejelentése

1.   A moldovai hatóságok késedelem nélkül továbbítják az Európai Bizottságnak az uniós támogatások végrehajtásával kapcsolatos csalás, korrupció vagy bármely egyéb szabálytalanság – beleértve az összeférhetetlenséget – gyanújáról vagy tényleges előfordulásáról tudomásukra jutott információkat. Csalás vagy korrupció gyanúja esetén az OLAF-ot is tájékoztatni kell.

2.   A Moldovai Köztársaság hatóságai valamennyi, e cikk értelmében közölt ténnyel kapcsolatban meghozott intézkedésről is beszámolnak. Amennyiben nem merül fel csalás, korrupció vagy bármely egyéb szabálytalanság gyanúja vagy tényleges előfordulása, a Moldovai Köztársaság hatóságai az egyes naptári évek végét követően tájékoztatják az Európai Bizottságot.

427. cikk

Pénzügyi ellenőrzések

1.   Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék jogosult megvizsgálni az uniós támogatások végrehajtása során felmerült valamennyi kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét.

2.   A pénzügyi ellenőrzéseket a vállalt kötelezettségek és a teljesített kifizetések alapján végzik. A pénzügyi ellenőrzéseket dokumentumok alapján folytatják le, és amennyiben szükséges, az uniós támogatások végrehajtását irányító vagy abban részt vevő gazdálkodó egységek telephelyén a helyszínen végzik el. A pénzügyi ellenőrzésekre a szóban forgó pénzügyi év zárszámadását megelőzően, illetve a zárkifizetés dátumát követő öt éven belül kerülhet sor.

3.   Az Európai Bizottság ellenőrei vagy egyéb, az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által megbízott személyek okmányellenőrzést vagy helyszíni ellenőrzést és pénzügyi ellenőrzést végezhetnek a Moldovai Köztársaságban uniós támogatások végrehajtását irányító vagy abban részt vevő gazdálkodó egységek és alvállalkozóik telephelyén.

4.   Az Európai Bizottság, vagy az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által megbízott egyéb személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a helyszínekhez, a munkákhoz, a dokumentumokhoz és minden, a pénzügyi ellenőrzés elvégzéséhez szükséges információhoz, az elektronikus információkat is beleértve. E betekintési jogról tájékoztatni kell valamennyi moldovai közintézményt, és azt kifejezetten rögzíteni kell az e megállapodásban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben.

5.   A jelen cikkben hivatkozott ellenőrzések és pénzügyi ellenőrzések az uniós támogatásban közvetlenül vagy közvetetten részesülő valamennyi vállalkozó és alvállalkozó esetében alkalmazandók. Feladatuk ellátása során az Európai Számvevőszék és a Moldovai Köztársaság ellenőrző szervei a függetlenségük megőrzése mellett, a bizalom szellemében működnek együtt.

428. cikk

Helyszíni ellenőrzések

1.   E megállapodás keretében az OLAF az EU pénzügyi érdekeinek védelmében jogosult helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

2.   A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF készíti elő és folytatja le, az illetékes moldovai hatóságokkal szoros együttműködésben.

3.   Annak érdekében, hogy biztosíthassák a kért segítséget, a moldovai hatóságok idejében értesítést kapnak az ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogi alapjáról. E célból az illetékes moldovai hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.

4.   Amennyiben az érintett moldovai hatóságok érdeklődésüket fejezik ki, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF-fal közösen végezhetik.

5.   Amennyiben egy gazdasági szereplő ellenáll a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a moldovai hatóságok kötelesek minden olyan segítséget megadni az OLAF-nak, amely szükséges a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos feladatai teljesítéséhez.

429. cikk

Igazgatási intézkedések és szankciók

Az Európai Bizottság a 2002. december 23-i 1605/2002/EK, Euratom és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel összhangban igazgatási intézkedéseket és szankciókat alkalmazhat.

430. cikk

Követelések beszedése

1.   A Moldovai Köztársaság hatóságai megteszik a megfelelő intézkedéseket a jogosulatlanul kifizetett uniós források visszafizettetése érdekében.

2.   Abban az esetben, ha a Moldovai Köztársaság hatóságai megbízást kapnak uniós támogatások végrehajtására, az Európai Bizottságnak jogában áll – elsősorban pénzügyi korrekció révén – a jogosulatlanul kifizetett uniós finanszírozás visszafizettetésére. Az Európai Bizottság figyelembe veszi a Moldovai Köztársaság hatóságainak azon intézkedéseit, amelyeket az érintett uniós finanszírozás elvesztésének megelőzése érdekében tettek.

3.   Az Európai Bizottság a kérdéses ügyben konzultációt folytat a Moldovai Köztársasággal a követelés beszedésével kapcsolatos döntés meghozatala előtt. A követelés beszedésével kapcsolatos vitákat a Társulási Tanács elé terjesztik.

4.   Abban az esetben, ha az Európai Bizottság közvetlenül, vagy a költségvetés végrehajtásával megbízott harmadik felek bevonásával közvetetten hajt végre uniós támogatásokat, az Európai Bizottságnak az e megállapodás jelen címének hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók a Moldovai Köztársaságban az alábbi elvekkel összhangban:

a)

a végrehajtásra a Moldovai Köztársaság hatályos polgári eljárási szabályai vonatkoznak. A határozathoz végrehajtási záradékot– az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más formalitást mellőzve – mellékel az a nemzeti hatóság, amelyet a Moldovai Köztársaság kormánya erre a célra kijelöl, és erről az Európai Bizottságot és az Európai Unió Bíróságát tájékoztatják;

b)

ha ezeknek az a) pontban említett alakiságoknak az érintett Fél kérelmére eleget tettek, az érintett Fél a Moldovai Köztársaság jogszabályainakmegfelelően közvetlenül az illetékes hatóságtól kérheti a végrehajtást.

c)

a végrehajtást kizárólag az Európai Unió Bíróságának határozata függesztheti fel. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a Moldovai Köztársaság igazságszolgáltatási szervei rendelkeznek joghatósággal.

5.   A végrehajtható okiratot – az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve – a Moldovai Köztársaság kormánya által kijelölt hatóságok bocsátják ki. A végrehajtás a Moldovai Köztársaság eljárási szabályai szerint történik. A végrehajtási határozatok jogszerűségét az Európai Unió Bírósága vizsgálja felül.

6.   Az Európai Unió Bíróságának e fejezet hatályán belül, egy adott szerződésben foglalt választott bírósági kikötés alapján hozott ítéleteit azonos feltételek mellett hajtandók végre.

431. cikk

Titoktartás

Az e fejezet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és a Moldovai Köztársaság jogában, valamint az uniós intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezésekben a hasonló információknak biztosított védelmet élveznek. Az ilyen információk kizárólag azoknak a személyeknek adhatók ki, akiknek az uniós intézményeknél, a tagállamokban vagy a Moldovai Köztársaságban betöltött tisztségüknél fogva ismerniük kell azokat, és tilos ezen információkat a Felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosításán kívüli egyéb célokra felhasználni.

432. cikk

A jogszabályok közelítése

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XXXV. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, az említett melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

VII. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Intézményi keret

433. cikk

Politikai és szakpolitikai párbeszédre – ideértve a Felek közti ágazati együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket is – bármilyen szinten sor kerülhet. Rendszeres magas szintű szakpolitikai párbeszédet kell folytatni az e megállapodás 434. cikke által létrehozott Társulási Tanácsban, valamint a Felek képviselői közötti kölcsönös megállapodáson alapuló rendszeres miniszteri szintű találkozók keretén belül.

434. cikk

1.   Ezennel létrejön a Társulási Tanács. A Társulási Tanács felügyeli és nyomon követi ezen megállapodás alkalmazását és végrehajtását, valamint rendszeresen felülvizsgálja annak működését a célkitűzések vonatkozásában.

2.   A Társulási Tanács rendszeres időközönként ülésezik miniszteri szinten, évente legalább egyszer, illetve amikor a körülmények ezt megkövetelik. A Társulási Tanács kölcsönös megállapodás alapján bármilyen formációban ülésezhet.

3.   Ezen megállapodás alkalmazásának és végrehajtásának felügyelete és nyomon követése mellett a Társulási Tanács megvizsgálja az e megállapodás keretében felmerülő valamennyi jelentős kérdést, valamint az egyéb, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú vagy nemzetközi ügyeket.

435. cikk

1.   A Társulási Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a tagjaiból, másrészről a Moldovai Köztársaság kormányának képviselőiből áll.

2.   A Társulási Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

3.   A Társulási Tanács elnöki tisztjét az Unió egyik képviselője és a Moldovai Köztársaságot képviselő személy felváltva tölti be.

4.   Adott esetben és kölcsönös megállapodással egyéb szervek képviselői is részt vesznek megfigyelőként a Társulási Tanács munkájában.

436. cikk

1.   Ezen megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekben határozatokat hozzon. Az ilyen határozatok kötelezőek a Felekre nézve, akik megfelelő intézkedéseket hoznak – ideértve szükség esetén az e megállapodás alapján létrehozott szerveken belüli intézkedéseket – a hozott határozatok végrehajtására. A Társulási Tanács továbbá ajánlásokat is tehet. A Társulási Tanács a határozatait és ajánlásait a Felek közötti megállapodás alapján fogadja el, a vonatkozó belső eljárások lefolytatását követően.

2.   A Társulási Tanács fórumot biztosít az EU és a Moldovai Köztársaság még előkészítés alatt álló vagy már hatályos jogszabályaival, valamint a végrehajtási, kényszerítő és megfelelési intézkedésekkel kapcsolatos információcseréhez, a Moldovai Köztársaság jogszabályainak az EU jogszabályaihoz való fokozatos közelítésére irányuló célkitűzéssel összhangban, az e megállapodásban meghatározottak szerint.

3.   E cikk (1) bekezdésének megfelelően a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik e megállapodás mellékleteinek naprakésszé tételére vagy módosítására, az e megállapodás V. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szereplő egyes rendelkezések sérelme nélkül.

437. cikk

1.   Ezennel létrejön a Társulási Bizottság. A Társulási Bizottság segíti a Társulási Tanácsot feladatai végrehajtásában.

2.   A Társulási Bizottság a Felek képviselőiből áll, rendszerint vezető tisztviselői szinten.

3.   A Társulási Bizottság elnöki tisztjét az Unió egyik képviselője és a Moldovai Köztársaságot képviselő személy felváltva tölti be.

438. cikk

1.   A Társulási Tanács eljárási szabályzatában meghatározza a Társulási Bizottság feladatait és működését, amelynek felelősségi körébe tartozik a Társulási Tanács üléseinek előkészítése. A Társulási Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik.

2.   A Társulási Tanács bármely jogkörét átruházhatja a Társulási Bizottságra, beleértve a kötelező erejű határozatok meghozatalára vonatkozó jogkört is.

3.   A Társulási Bizottság hatáskörrel rendelkezik olyan területekkel kapcsolatos határozatok elfogadására, amelyek az e megállapodásban előírt esetekre vonatkoznak és amelyek kapcsán a Társulási Tanács hatáskört ruházott rá. Ezek a határozatok kötelezőek a Felekre nézve, és azok megteszik a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A Társulási Bizottság a Felek közös egyetértésével fogadja el határozatait.

4.   A Társulási Bizottság különleges formációban ülésezik az e megállapodás V. címével (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) kapcsolatos valamennyi kérdés kezelése érdekében. A Társulási Bizottság ebben a formációban évente legalább egy alkalommal ülésezik.

439. cikk

1.   A Társulási Bizottságot az e megállapodás alapján létrehozott albizottságok segítik.

2.   A Társulási Tanács határozhat bármely különbizottság vagy testület felállításáról az e megállapodás végrehajtásához szükséges konkrét területeken, valamint meghatározza ezen különbizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működését. Továbbá e különbizottságok vagy testületek megbeszéléseket tarthatnak bármely általuk lényegesnek vélt kérdésről, az e megállapodás V. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szereplő egyes rendelkezések sérelme nélkül.

3.   A Társulási Bizottság albizottságokat hozhat létre, többek között az e megállapodásban említett rendszeres párbeszédek során elért előrehaladás áttekintése céljából.

4.   Az albizottságok hatáskörrel rendelkeznek az e megállapodásban előírt esetekre vonatkozó határozatok elfogadására. Amennyiben ez előírt, rendszeresen jelentést tesznek tevékenységükről a Társulási Bizottságnak.

5.   Az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alapján létrehozott albizottságok az üléseik időpontjáról és napirendjéről megfelelő időben tájékoztatják az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot. Az albizottság a tevékenységéről az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság minden rendes ülésén jelentést tesz.

6.   Az albizottságok létrehozása nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy bármely ügyet közvetlenül a Társulási Bizottság elé terjesszenek, ideértve annak az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációját is.

440. cikk

1.   Ezennel létrejön a Parlamenti Társulási Bizottság. A Parlamenti Társulási Bizottság egyrészről az Európai Parlament képviselőiből, másrészről a Moldovai Köztársaság parlamentjének képviselőiből áll és olyan fórum, amely lehetőséget biztosít az érintettek közötti találkozókra és véleménycserékre. A Parlamenti Társulási Bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.

2.   A Parlamenti Társulási Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

3.   A Parlamenti Társulási Bizottság elnöki tisztjét az Európai Parlament egy képviselője és a Moldovai Köztársaság parlamentjének egy képviselője felváltva tölti be, az eljárási szabályzatban meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

441. cikk

1.   A Parlamenti Társulási Bizottság e megállapodás végrehajtása tekintetében tájékoztatást kérhet a Társulási Tanácstól, amely megadja számára a kért tájékoztatást.

2.   A Parlamenti Társulási Bizottság tájékoztatást kap a Társulási Tanács határozatairól és ajánlásairól.

3.   A Parlamenti Társulási Bizottság ajánlásokat terjeszthet a Társulási Tanács elé.

4.   A Parlamenti Társulási Bizottság parlamenti társulási albizottságokat hozhat létre.

442. cikk

1.   A Felek támogatják továbbá a civil társadalmak képviselőinek rendszeres üléseit annak érdekében, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtsanak számukra e megállapodás végrehajtásáról, valamint összegyűjtsék az e megállapodásra vonatkozó javaslataikat.

2.   Ezennel létrejön a Civil Társadalmi Platform. A Civil Társadalmi Platform az EU részéről a civil társadalom képviselőiből – köztük az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaiból –, a Moldovai Köztársaság részéről pedig a civil társadalom képviselőiből áll, és olyan fórum, amely lehetőséget biztosít az érintettek közötti találkozókra és véleménycserékre. A Civil Társadalmi Platform az általa meghatározott időközönként ül össze.

3.   A Civil Társadalmi Platform maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

4.   A Civil Társadalmi Platform elnöki tisztjét az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy képviselője és a Moldovai Köztársaság részéről a civil társadalom képviselői felváltva töltik be, az eljárási szabályzatban meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

443. cikk

1.   A Civil Társadalmi Platformot tájékoztatják a Társulási Tanács határozatairól és ajánlásairól.

2.   A Civil Társadalmi Platform ajánlásokat tehet a Társulási Tanácsnak.

3.   A Társulási Bizottság és a Parlamenti Társulási Bizottság rendszeres kapcsolatot tart a Civil Társadalmi Platform képviselőivel, hogy megismerje véleményüket e megállapodás célkitűzéseinek eléréséről.

2. FEJEZET

Általános és záró rendelkezések

444. cikk

A bíróságokhoz és közigazgatási szervekhez való hozzáférés

E megállapodás hatályán belül mindegyik Fél vállalja, hogy a másik Fél természetes és jogi személyei számára saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetéstől mentes szabad hozzáférést biztosít a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez az egyéni jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében.

445. cikk

Közokiratokhoz való hozzáférés

E megállapodás rendelkezési nem érintik a Felek vonatkozó belső jogának és szabályozásának alkalmazását a közokiratokhoz való hozzáférés tekintetében.

446. cikk

Biztonsági kivételek

E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki a Felek számára, hogy olyan intézkedéseket hozzanak:

a)

amelyeket szükségesnek ítélnek az alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétes információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozásához;

b)

amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, valamint kutatásával, fejlesztésével vagy védelmi szempontból elengedhetetlen gyártásával kapcsolatosak, feltéve, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket; valamint

c)

amelyeket a jog és a rend fenntartását érintő súlyos belső zavarok esetében, háború vagy háborús fenyegetést jelentő súlyos nemzetközi feszültség idején saját biztonságuk szempontjából vagy az általuk a béke és nemzetközi biztonság fenntartása céljából vállalat kötelezettségek teljesítéséhez fontosnak ítélnek meg.

447. cikk

A megkülönböztetés tilalma

1.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken, és azok egyes rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a)

a Moldovai Köztársaság által az Unióval vagy a tagállamokkal szemben alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul a tagállamok és azok állampolgárai, vállalkozásai vagy cégei közötti bármilyen megkülönböztetéshez; valamint

b)

az Unió vagy a tagállamok által a Moldovai Köztársasággal szemben alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul a Moldovai Köztársaság állampolgárai, vállalkozásai vagy cégei közötti bármilyen megkülönböztetéshez.

2.   Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek arra vonatkozó jogát, hogy adójogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik lakóhelyüket tekintve nincsenek azonos helyzetben.

448. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

A Moldovai Köztársaság fokozatosan közelíti jogszabályait az uniós joghoz és az e megállapodás mellékleteiben hivatkozott nemzetközi eszközökhöz, az e megállapodásban szereplő kötelezettségvállalások alapján és a mellékletek rendelkezéseivel összhangban. Ez a rendelkezés nem érint az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) értelmében a jogszabály-közelítésére vonatkozó külön rendelkezéseket és kötelezettségeket.

449. cikk

Dinamikus jogszabály-közelítés

Abból a célból, hogy a Moldovai Köztársaság fokozatosan közelítse jogszabályait az uniós joghoz és különösen az e megállapodás III., IV., V. és VI. címében szereplő kötelezettségvállalások tekintetében, valamint az e megállapodás mellékletei rendelkezéseinek megfelelően a Társulási Tanács rendszeres időközönként felülvizsgálja és frissíti ezeket a mellékleteket, többek közt az uniós jog fejlődésének figyelembevétele céljából, az e megállapodásban meghatározottak szerint. Ez a rendelkezés nem érint az e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti külön rendelkezéseket.

450. cikk

Nyomon követés

A nyomon követés az e megállapodásban szereplő intézkedések végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos előrelépés folyamatos értékelését jelenti. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék az e megállapodás által létrehozott intézményi szervek keretében végzett nyomonkövetési folyamatot.

451. cikk

A jogszabály-közelítés értékelése

1.   Az EU az e megállapodásban meghatározottak szerint értékeli a Moldovai Köztársaság jogszabályainak az uniós joghoz való közelítését. Idetartoznak a végrehajtás és érvényesítés szempontjai is. Ezek az értékelések az EU saját részéről, az EU által a Moldovai Köztársasággal megállapodásban, vagy a Felek által közösen hajthatók végre. Az értékelési folyamat elősegítése érdekében a Moldovai Köztársaság jelentést tesz az EU-nak a jogszabály-közelítés terén elért előrehaladásról, adott esetben az e megállapodásban az uniós jogi aktusok kapcsán meghatározott átmeneti időszakok lejárta előtt. A jelentéstételi és értékelési folyamat – beleértve az értékelések szabályait és gyakoriságát – figyelembe veszi majd az e megállapodásban rögzített különös szabályokat, vagy az e megállapodás értelmében létrehozott intézményi testületek határozatait.

2.   A jogszabály-közelítés értékelése helyszíni vizsgálatokat is tartalmazhat az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, nem kormányzati szervek, felügyeleti hatóságok, független szakértők és szükség esetén mások részvételével.

452. cikk

A nyomon követés eredményei, ideértve a jogszabály-közelítés értékeléseit is

1.   A nyomonkövetési tevékenységek eredményeit – köztük a jogszabály-közelítés értékeléseit – az e megállapodás 451. cikkében meghatározottak szerint, az e megállapodás keretében létrehozott vonatkozó testületekben tárgyalják meg. Az ilyen testületek egyhangúlag jóváhagyott közös ajánlásokat fogadhatnak el, amelyeket a Társulási Tanácshoz nyújtanak be.

2.   Amennyiben a Felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás V. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) meghatározott szükséges intézkedéseket végrehajtották és betartják, a Társulási Tanács az e megállapodás 436. cikke szerint hatáskörén belül megállapodik a további piacnyitásról az e megállapodás V. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) foglaltaknak megfelelően.

3.   Az e cikk (1) bekezdésében említett, a Társulási Tanácsnak benyújtott közös ajánlás, vagy az ajánlás megfogalmazásának elmulasztása nem képezheti vitarendezés tárgyát az e megállapodás V. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) meghatározottak szerint. Az e megállapodás szerint létrehozott vonatkozó testület által hozott határozat, illetve a határozat meghozatalának elmulasztása nem képezheti vitarendezés tárgyát az e megállapodás V. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) meghatározottak szerint.

453. cikk

A kötelezettségek teljesítése

1.   A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Biztosítják az e megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy bármelyik Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül azonnal konzultálnak az e megállapodás jóhiszemű értelmezése, végrehajtása vagy alkalmazása, valamint a Felek közötti kapcsolatok más lényeges szempontjait érintő bármely ügy megvitatása érdekében.

3.   A Felek a Társulási Tanácshoz utalják az e megállapodás jóhiszemű értelmezésével, végrehajtásával vagy alkalmazásával kapcsolatos valamennyi vitát az e megállapodás 454. cikkével összhangban. A Társulási Tanács a vitát kötelező erejű határozattal zárhatja le.

454. cikk

Vitarendezés

1.   Amennyiben az e megállapodás jóhiszemű értelmezését, végrehajtását vagy alkalmazását illetően vita keletkezik a Felek között, bármely Fél hivatalos kérelem formájában értesíti a másik Felet és a Társulási Tanácsot arról, hogy a vitatott kérdés megoldásra szorul. Ettől eltérve, az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) jóhiszemű értelmezését, végrehajtását vagy alkalmazását kizárólag az említett cím 14. fejezete (Vitarendezés) szabályozza.

2.   A Felek törekednek a vita jóhiszemű egyeztetések útján történő megoldására a Társulási Tanácsban és az e megállapodás 437. és 439. cikkében említett egyéb más testületekben azzal a céllal, hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

3.   A Felek a Társulási Tanács és az egyéb illetékes testületek rendelkezésére bocsátanak minden olyan vonatkozó információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához.

4.   A vita rendeződéséig a kérdés a Társulási Tanács minden találkozóján tárgyalásra kerül. A vita akkor tekintendő lezártnak, ha a Társulási Tanács kötelező erejű határozatot hozott a kérdés rendezéséről a 453. cikk (3) bekezdése alapján, vagy ha a vitát lezártnak nyilvánította. A vitával kapcsolatban a Felek megegyezése alapján vagy bármelyik Fél kérésére egyeztetésre kerülhet sor a Társulási Bizottság vagy az e megállapodás 439. cikkében hivatkozott bármely más vonatkozó testület valamely találkozóján. Az egyeztetésekről írásbeli feljegyzés is készülhet.

5.   A konzultációk során közzétett valamennyi információ titkos.

455. cikk

Megfelelő intézkedések a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén

1.   Mindegyik Fél megfelelő intézkedéseket hozhat, amennyiben a kérdés nem zárul le a vitarendezésre vonatkozó hivatalos kérelemről szóló értesítés napjától számított három hónapon belül az e megállapodás 454. cikke értelmében, és amennyiben a panaszos Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem tett eleget az e megállapodásból származó kötelezettségének. A három hónapos konzultációs időszakra vonatkozó kötelezettség nem érinti az e cikk (3) bekezdésében meghatározott kivételes eseteket.

2.   A megfelelő intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell biztosítani azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodás működését. Az e cikk (3) bekezdésében szereplő esetek kivételével ezek az intézkedések nem tartalmazhatják az e megállapodás V. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) említett rendelkezéseiben meghatározott jogok és kötelezettségek felfüggesztését. Az e cikk (1) bekezdése alapján hozott intézkedéseket a Felek haladéktalanul bejelentik a Társulási Tanácsnak, és azokról egyeztetéseket kell folytatniuk az e megállapodás 453. cikkének (2) bekezdése értelmében, tovább azok az e megállapodás 453. cikke (3) bekezdésével és 454. cikkével összhangban vitarendezési eljárás tárgyát képezik.

3.   Az (1) és (2) bekezdésben említett kivételek a következőkre vonatkoznak:

a)

e megállapodás oly módon történő felmondása, amelyet a nemzetközi jog általános szabályai nem szankcionálnak; vagy

b)

e megállapodás I. címének (Általános alapelvek) 2. cikkében említett bármely lényeges elem másik Fél általi megsértése.

456. cikk

Más megállapodásokkal való kapcsolat

1.   Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság között létrejött, 1994. november 28-án Luxembourgban aláírt és 1998. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás hatályát veszti.

2.   E megállapodás az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodás helyébe lép. A Felek közötti valamennyi egyéb megállapodásban található, az említett megállapodásra vonatkozó hivatkozásokat az erre a megállapodásra történő hivatkozásként kell értelmezni.

3.   E megállapodás az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2012. június 26-án Brüsszelben aláírt és 2013. április 1-jén hatályba lépett megállapodás helyébe lép.

457. cikk

1.   E megállapodás mindaddig nem érinti egyrészről egy vagy több tagállamra, másrészről a Moldovai Köztársaságra nézve kötelező, meglévő megállapodásokban az egyének és gazdasági szereplők számára biztosított jogokat, amíg e megállapodás nem biztosít számukra egyenértékű jogokat.

2.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez kapcsolódó meglévő megállapodásokat az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok és a közös intézményi keret részének kell tekinteni.

458. cikk

1.   A Felek az e megállapodást kiegészíthetik a hatálya alá tartozó bármely területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Az ilyen megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

2.   Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak a Moldovai Köztársasággal, vagy adott esetben új együttműködési megállapodásokat kössenek a Moldovai Köztársasággal.

459. cikk

Mellékletek és jegyzőkönyvek

Az e megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei e megállapodás szerves részét képezik.

460. cikk

Időtartam

1.   Ez a megállapodás határozatlan időre szól.

2.   Ezt a megállapodást bármelyik Fél felmondhatja a másik Félhez intézett értesítés útján. E megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével szűnik meg.

461. cikk

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről az EU-ra vagy annak tagállamaira, vagy az EU-ra és annak tagállamaira – az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő saját hatáskörükben –, valamint adott esetben az Euratomra – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésből eredő saját hatáskörében –, másrészről pedig a Moldovai Köztársaságra vonatkozik.

462. cikk

Területi hatály

1.   E megállapodás egyrészről azokon a területeken alkalmazandó, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó – az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel és e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül –, másrészről pedig a Moldovai Köztársaság területén.

2.   E megállapodás, illetve annak V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alkalmazása a Moldovai Köztársaság azon területeinek vonatkozásában, melyek felett a Moldovai Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges hatalmat, azt követően kezdődik, hogy a Moldovai Köztársaság teljes területén biztosítja e megállapodás, illetve annak V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) teljes körű végrehajtását és érvényesítését.

3.   A Társulási Tanács határozatban állapítja meg azt az időpontot, amelytől biztosított e megállapodás, illetve annak V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) teljes körű végrehajtása és érvényesítése a Moldovai Köztársaság teljes területén.

4.   Amennyiben valamelyik Fél úgy tekinti, hogy e megállapodás, illetve annak V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) teljes körű végrehajtása és érvényesítése már nem biztosított a Moldovai Köztársaság e cikk (2) bekezdésében említett területein, ez a Fél kérheti a Társulási Tanácsot, hogy vizsgálja felül e megállapodás, illetve annak V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) további alkalmazását az érintett területek vonatkozásában. A Társulási Tanács megvizsgálja a helyzetet és a kérelemtől számított három hónapon belül határozatot fogad el e megállapodás, vagy annak V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) további alkalmazásáról. Amennyiben a Társulási Tanács nem fogad el határozatot a kérelemtől számított három hónapon belül, e megállapodás, illetve annak V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alkalmazását felfüggesztik az érintett területek vonatkozásában mindaddig, míg a Társulási Tanács határozatot fogad el.

5.   A Társulási Tanács e cikk szerinti, e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alkalmazásáról szóló határozatai e cím teljes egészére vonatkoznak, és nem fedhetik le a címnek csupán bizonyos részeit.

463. cikk

E megállapodás letéteményese

E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága.

464. cikk

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

1.   Ezt a megállapodást a Felek belső eljárásaiknak megfelelően erősítik meg vagy hagyják jóvá. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán helyezik letétbe.

2.   Ez a megállapodás azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okiratot letétbe helyezték.

3.   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az Unió és a Moldovai Köztársaság megegyeznek abban, hogy e megállapodásnak az Unió által megállapított, e cikk (4) bekezdésében meghatározott részeit ideiglenesen alkalmazzák, saját vonatkozó belső eljárásaikkal és jogszabályaikkal összhangban.

4.   Az ideiglenes alkalmazás kezdőidőpontja azt az időpontot követő második hónap első napja, amikor e megállapodás letéteményeséhez a következő dokumentumok beérkeztek:

a)

értesítés az Unió részéről az e célból szükséges eljárások befejeződéséről, amely megjelöli az e megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; valamint

b)

értesítés a Moldovai Köztársaság részéről az e megállapodás ideiglenes alkalmazásához szükséges eljárások befejeződéséről.

5.   Az e megállapodás vonatkozó rendelkezései alkalmazásában – ideértve a vonatkozó mellékleteket és jegyzőkönyveket is –, a 459. cikkben foglaltak szerint, e cikk (3) bekezdésének megfelelően az említett rendelkezésekben a „megállapodás hatálybalépésének időpontja” hivatkozás alatt a „megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdőidőpontja” értendő.

6.   Az ideiglenes alkalmazás időtartama alatt, amennyiben az 1994. november 28-án Luxembourgban aláírt és 1998. július 1-jén hatályba lépett, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodás valamely rendelkezéseire nem vonatkozik e megállapodás ideiglenes alkalmazása, az említett rendelkezések továbbra is alkalmazandók.

7.   Bármely Fél az e megállapodás letéteményesénél elhelyezett írásbeli értesítéssel jelezheti arra irányuló szándékát, hogy e megállapodás ideiglenes alkalmazását fel kívánja mondani. Az ideiglenes alkalmazás felmondása az értesítésnek az e megállapodás letéteményese általi kézhezvételét követően hat hónappal hatályosul.

465. cikk

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e megállapodást alább kézjegyükkel látták el.

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Image

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Република България

Image

Za Českou republiku

Image

For Kongeriget Danmark

Image

Für die Bundesrepublik Deutschland

Image

Eesti Vabariigi nimel

Image

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Image

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Image

Por el Reino de España

Image

Pour la République française

Image

Za Republiku Hrvatsku

Image

Per la Repubblica italiana

Image

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Image

Latvijas Republikas vārdā –

Image

Lietuvos Respublikos vardu

Image

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Image

Magyarország részéről

Image

Għar-Repubblika ta' Malta

Image

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Image

Für die Republik Österreich

Image

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Image

Pela República Portuguesa

Image

Pentru România

Image

Za Republiko Slovenijo

Image

Za Slovenskú republiku

Image

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

Image

För Konungariket Sverige

Image

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Image

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

За Европейската общност за атомна енергия

Por la Comunidad Europea de la Energía Atómica

Za Evropské společenství pro atomovou energii

For Det Europæiske Atomenergifællesskab

Für die Europäische Atomgemeinschaft

Euroopa Aatomienergiaühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα Ατομικής Ενέργειας

For the European Atomic Energy Community

Pour la Communauté européenne de l'énergie atomique

Za Europsku zajednicu za atomsku energiju

Per la Comunità europea dell'energia atomica

Eiropas Atomenerģijas Kopienas vārdā –

Europos atominés energijos bendrijos vardu

Az Európai Atomenergia-közösség részéről

F'isem il-Komunità Ewropea tal-Enerġija Atomika

Voor de Europese Gemeenschap voor Atoomenergie

W imieniu Europejskiej Wspólnoty Energii Atomowej

Pela Comunidade Europeia da Energia Atómica

Pentru Comunitatea Europeană a Energiei Atomice

Za Európske spoločenstvo pre atómovú energiu

Za Evropsko skupnost za atomsko energtjo

Euroopan atomienergiajärjestön puolcsta

För Europeiska atomenergigemenskapen

Image

Pentru Republica Moldova

Image


(1)  E megállapodás alkalmazásában „áru”: az 1994. évi GATT szerinti értelemben vett termék, amennyiben e megállapodás másként nem határozza meg.

(2)  Az a tény, hogy egyes országok természetes személyei számára vízumkötelezettséget írnak elő, míg mások számára nem, önmagában nem minősül úgy, hogy hatálytalanítja vagy akadályozza a másik Fél által élvezett előnyöket valamely egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint.

(3)  Az egyértelműség kedvéért e terület magában foglalja az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti kizárólagos gazdasági övezetet és kontinentális talapzatot is.

(4)  Egy jogi személy akkor áll egy másik jogi személy ellenőrzése alatt, ha az utóbbinak jogában áll az igazgatók többségét kinevezni, vagy másképpen törvényesen irányítani tevékenységeit.

(5)  A nagyobb bizonyosság érdekében a nukleáris anyagok feldolgozása alatt valamennyi, az ENSZ Statisztikai Hivatala által készített gazdasági tevékenységek nemzetközi ágazati osztályozási rendszerében (ISIC) foglalt tevékenység értendő, REV 3.1, 2330. kód.

(6)  A kabotázsnak tekintendő tevékenységeket meghatározó,nemzeti jogszabályok érintése nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása valamely tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található kikötő vagy pont és ugyanezen tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, továbbá valamely tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.

(7)  A légi közlekedés terén való kölcsönös piacra jutási feltételekkel az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás foglalkozik.

(8)  E kötelezettség nem terjed ki a befektetések védelméről szóló olyan, más megállapodásokban szereplő rendelkezésekre, amelyek nem tartoznak e fejezet hatálya alá, ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

(9)  E kötelezettség nem terjed ki a befektetések védelméről szóló olyan, más megállapodásokban szereplő rendelkezésekre, amelyek nem tartoznak e fejezet hatálya alá, ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

(10)  Ez kiterjed erre a fejezetre és e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E. mellékletére is.

(11)  A kabotázsnak tekintendő tevékenységeket meghatározó nemzeti jogszabályok érintése nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása valamely tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található kikötő vagy pont és ugyanezen tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található kikötő vagy pont között – beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint –, továbbá valamely tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.

(12)  A légi közlekedés terén való kölcsönös piacra jutási feltételekkel az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás foglalkozik.

(13)  A „nonprofit szervezettől eltérő” hivatkozás kizárólag a következő országok esetében alkalmazandó: Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Finnország és Egyesült Királyság.

(14)  A fogadó vállalkozástól megkövetelhetik, hogy előzetes jóváhagyás céljából nyújtson be a tartózkodás időtartamára kiterjedő képzési programot, amely bizonyítja, hogy a tartózkodás képzés céljából történik. A Cseh Köztársaság, Németország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország és Ausztria esetében a képzésnek a megszerzett egyetemi fokozathoz kell kapcsolódnia.

(15)  Egyesült Királyság: az üzleti értékesítők kategóriáját csak a szolgáltatások értékesítői tekintetében ismeri el.

(16)  A d) és e) pontban említett szolgáltatási szerződésnek meg kell felelnie azon Fél jogszabályai előírásainak, rendeleteinek és követelményeinek, ahol a szerződést kötötték.

(17)  A d) és e) pontban említett szolgáltatási szerződés meg kell, hogy feleljen azon Fél jogszabályai előírásainak, rendeleteinek és követelményeinek, ahol a szerződést kötötték.

(18)  A szakmai tapasztalatot a nagykorúvá válás után kell megszerezni.

(19)  Ha a diplomát vagy képesítést nem azon Fél területén szerezték meg, ahol a szolgáltatásnyújtás történik, ez a Fél értékelheti, hogy mindez egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.

(20)  Ha a diplomát vagy képesítést nem azon Fél területén szerezték meg, ahol a szolgáltatásnyújtás történik, ez a Fél értékelheti, hogy mindez egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.

(21)  Az engedélyezési illetékek nem foglalják magukba az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.

(22)  A CPC az ENSZ Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).

(23)  Az engedélyezési díjak nem foglalják magukban az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítéléséért fizetendő összegeket.

(24)  Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása, az adott Fél által saját adózási rendszere keretében hozott olyan intézkedések tartoznak, amelyek:

a)

a nem belföldi illetőségű vállalkozókra vagy szolgáltatókra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a nem belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy elhelyezkedő adóköteles tételek tekintetében határozzák meg;

b)

a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók kivetését vagy beszedését a Fél területén;

c)

a nem belföldi illetőségű vagy belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóelkerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is;

d)

az egyik Fél területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókat terhelő adó kivetését vagy beszedését, amelyet a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le;

e)

különbséget tesznek azon vállalkozók és szolgáltatók között, akikre globális adózás szerinti tételek alapján vetnek ki adót, valamint más vállalkozók és szolgáltatók között, elismerve az adóalap természetében megmutatkozó eltéréseket; vagy

f)

belföldi illetőségű személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fióktelepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget, csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék a Fél adóalapját.

Az e bekezdés f) pontjában és az ebben a lábjegyzetben hivatkozott adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Fél belső joga szerinti adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.

(25)  E fejezet alkalmazásában „rögzített forma”: hangok vagy képek, vagy azok leképezéseinek felvétele, amely valamely eszköz révén érzékelhető, reprodukálható vagy közölhető.

(26)  Az „utalás” kifejezés különösen a HR 20.09 vámtarifaszáma alá tartozó termékek megnevezésének használatára vonatkozik, bár csak abban a mértékben, amennyiben azokra a termékekre a 22.04 vtsz. alá tartozó borként, a 22.05 vtsz. alá tartozó ízesített borként és a 22.08 vtsz. alá tartozó szeszes italként utalnak.

(27)  E cikk alkalmazásában a Felek tekinthetik úgy, hogy az egyéni jellegű formatervezési minták eredetiek.

(28)  E cikk alkalmazásában „gyógyszer”:

i.

az emberi betegségek kezelésére vagy megelőzésére szolgáló anyagok vagy azok kombinációi; vagy

ii.

azok az anyagok vagy anyagok kombinációi, amelyek embereken az orvosi diagnózis megállapításának érdekében, illetve valamely élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása érdekében alkalmazhatók.

A gyógyszerek közé tartoznak például a vegyi úton előállított gyógyszerek, biológiai gyógyszerek [pl. vakcinák, (anti)toxinok] – ideértve az emberi vérből vagy emberi vérplazmából előállított gyógyszereket –, a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények (pl. génterápiás gyógyszerek, sejtterápiás gyógyszerek), növényi eredetű gyógyszerkészítmények és radiológiai gyógyszerek.

(29)  E cikk alkalmazásában a „kisebb jelentőségű felhasználás” egy növényvédő szer valamely Fél általi felhasználását jelenti olyan növények vagy növényi termékek vonatkozásában, amelyeket az adott Fél területén nem termesztenek széles körben, vagy amelyeket kivételes növényvédelmi igény kielégítése céljából termesztenek széles körben.

(30)  Ezen alszakasz alkalmazásában a „szellemitulajdon-jogok” fogalma kiterjed legalább a következő jogokra: szerzői jog; a szerzői joggal szomszédos jogok; az adatbáziselőállítók sui generis joga; a félvezető termékek topográfiájának szerzőit megillető jogok; védjegyoltalmi jogok; formatervezésiminta-oltalmi jogok; szabadalmi jogok, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat; földrajzi árujelzők; használati mintaoltalmi jogok; növényfajta-oltalmi jogok; valamint kereskedelmi nevek, amennyiben a belső jogban kizárólagos jogként védelmet élveznek.

(31)  E cikk alkalmazásában a „szellemi tulajdonjogokat sértő áruk”:

a)

„hamisított áruk”, azaz:

i.

olyan áruk – ideértve a csomagolást is–, amelyeken engedély nélkül olyan védjegyet helyeztek el, amely azonos az ugyanolyan típusú áru tekintetében megfelelő módon lajstromozott védjeggyel, vagy amely alapvető jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől, és ezáltal sérti a védjegytulajdonos jogait;

ii.

minden védjegyszimbólum (pl. logó, címke, öntapadós címke, tájékoztató füzet, használati utasítás vagy garancialevél), abban az esetben is, ha külön mellékelik az áruhoz, az i. pontban említett árukra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett;

iii.

hamisított áruk védjegyével ellátott, különálló csomagolóanyagok, az i. pontban említett árukra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett

b)

„kalóz áruk”: olyan áruk, amelyek a jogosult, vagy a jogosult által az előállítási országban megfelelően felhatalmazott személy engedélye nélkül előállított másolatok vagy ilyen másolatokat tartalmaznak, és amelyeket közvetlenül vagy közvetetten olyan termékből állítottak elő, amely esetében a másolat készítése az importáló ország joga szerint szerzői jog vagy szomszédos jog vagy formatervezésiminta-oltalmi jog megsértésének minősült volna, függetlenül attól, hogy az adott terméket a hazai jog szerint lajstromozták-e;

c)

olyan áruk, amelyek azon Fél joga értelmében, ahol a vámeljárást kezdeményezik, szabadalmat, növényfajta-oltalmat vagy földrajzi árujelzést sértenek.

(32)  Az „általános gazdasági érdek” kifejezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke szerint és különösen az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően értelmezendő.

(33)  Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamoknak szóló, a megfelelő ügyintézésre vonatkozó, 2007. június 20-i CM/Rec(2007)7 ajánlásában foglaltak szerint.

(34)  E fejezet vonatkozásában a munka fogalma az ILO stratégiai célkitűzései szempontjából releváns kérdéseket foglalja magában, amelyeken keresztül a méltányos munka program kifejeződik, az ILO-nak a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatában megállapítottak szerint.


I. MELLÉKLET

A III. CÍMHEZ (SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

Az Európai Parlament és Tanács 2006. március 15-i 2006/24/EK irányelve a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről

Kötelezettségek és elvek a személyes adatok védelmével kapcsolatban

1.

E megállapodás vagy más megállapodások végrehajtásának összefüggésében mindkét Fél legalább a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatban, valamint az Európa Tanács 1981. január 28-án aláírt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményében (ETS 108. szám) és annak a felügyelő hatóságokról és az adatok határon átnyúló áramlásáról szóló, 2001. november 8-án aláírt kiegészítő jegyzőkönyvében (ETS. 181. szám) meghatározottnak megfelelő, törvény által előírt adatvédelmi szintet biztosít. Adott esetben a Felek figyelembe veszik az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló, 1987. szeptember 17-i R(87)15. ajánlását.

2.

Ezen túlmenően a következő alapelvek alkalmazandók:

a)

mind az adatokat továbbító hatóság, mind pedig az adatokat átvevő hatóság megtesz minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy szükség szerint biztosítsa a személyes adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amennyiben a feldolgozás nem felel meg a megállapodás 13. cikke rendelkezéseinek, különösen amiatt, mert ezek az adatok a feldolgozás célja szempontjából nem megfelelőek, nem relevánsak, nem pontosak vagy túlzott mértékűek. Ebbe beletartozik a másik Fél értesítése az adatok bármely helyesbítéséről, törléséről vagy zárolásáról;

b)

az adatokat átvevő hatóság kérésre tájékoztatja az adatokat továbbító hatóságot a közölt adatok felhasználásáról és annak eredményéről;

c)

személyes adatok kizárólag az illetékes hatóságoknak továbbíthatók. Az egyéb hatóságokhoz történő továbbításhoz az adatokat továbbító hatóság előzetes hozzájárulása szükséges;

d)

az adatokat továbbító hatóság és az adatokat átvevő hatóság köteles írásos nyilvántartást vezetni a személyes adatok közléséről és átvételéről.


II. MELLÉKLET

A IV. CÍM 3. FEJEZETÉHEZ (TÁRSASÁGI JOG, SZÁMVITEL ÉS KÖNYVVIZSGÁLAT, VÁLLALATIRÁNYÍTÁS)

A Moldovai Köztársaság vállalja, hogy jogszabályait a megadott határidőkön belül fokozatosan közelíti az alábbi uniós jogszabályokhoz és nemzetközi okmányokhoz.

Társasági jog

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK irányelve az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtják.

A 92/101/EGK, 2006/68/EK és 2009/109/EK irányelvvel módosított, 1976. december 13-i második, 77/91/EGK tanácsi irányelv a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról

Menetrend: a 77/91/EK irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtják.

A 2007/63/EK és 2009/109/EK tanácsi irányelvvel módosított, 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik tanácsi irányelv a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről

Menetrend: a 78/855/EK irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

A 2007/63/EK és 2009/109/EK irányelvvel módosított, 1982. december 17-i 82/891/EGK hatodik tanácsi irányelv a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról

Menetrend: a 82/891/EK irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

Az 1989. december 21-i 89/666/EGK tizenegyedik tanácsi irányelv a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK irányelve a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 2007/36/EK irányelve az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

Könyvvitel és könyvvizsgálat

A Tanács 1978. július 25-i negyedik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról

Menetrend: az irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják.

A Tanács 1983. június 13-i hetedik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról