02013R0525 — HU — 24.12.2018 — 003.001

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 525/2013/EU RENDELETE (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 165, 2013.6.18., 13. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 662/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.)	L 189	155	27.6.2014
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/841 RENDELETE (2018. május 30.)	L 156	1	19.6.2018
►M3	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/842 RENDELETE (2018. május 30.)	L 156	26	19.6.2018
►M4	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1999 RENDELETE (2018. december 11.)	L 328	1	21.12.2018

---

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 525/2013/EU RENDELETE

(2013. május 21.)

az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1.

FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet mechanizmust hoz létre:

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	a gázok „globális felmelegedési potenciálja” vagy „GWP”-je : az adott gáz egységnyi kibocsátásából származó teljes hozzájárulás a globális felmelegedéshez, a referenciaként szolgáló gáz, azaz az 1-es értéket képviselő szén-dioxid egységnyi kibocsátásához viszonyítva;

2.

„nemzeti nyilvántartási rendszer” : intézményi, jogi és eljárási intézkedések tagállamokon belül létrehozott olyan rendszere, amely egyrészt a Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának becslésére, másrészt a nyilvántartásban szereplő információknak a 19/CMP.1. sz. határozat, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szerveinek bármely más vonatkozó határozata szerint történő bejelentésére és archiválására szolgál;

3.	„a nyilvántartásért felelős illetékes hatóságok” : a nemzeti nyilvántartási rendszer keretében az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének összeállításával megbízott hatóságok;

4.

„minőségbiztosítás” : felülvizsgálati eljárások tervezett rendszere, amely annak biztosítására szolgál, hogy az adatok minőségével kapcsolatos célok megvalósuljanak, és – a minőség-ellenőrzési programok hatékonyságának előmozdítása és a tagállamok segítése érdekében – a jelentésekben a lehető legpontosabb becslések és információk szerepeljenek;

5.

„minőség-ellenőrzés” : rutinszerűen végzett műszaki tevékenységek rendszere, amely az adatok sértetlenségének, pontosságának és teljességének biztosítása, a hibák és hiányosságok azonosítása és kezelése, az adatok és más anyagok dokumentálása és archiválása, valamint az összes minőségbiztosítási tevékenység rögzítése céljából összeállított információk és becslések minőségének megállapítására és ellenőrzésére szolgál;

6.	„mutató” : mennyiségi, illetve minőségi tényező vagy változó, amely segíti a szakpolitikák és intézkedések végrehajtása terén tett előrehaladás értékelését, illetve annak megértését, hogy miként alakulnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának tendenciái;

7.

„kibocsátható mennyiségi egység” vagy „AAU” : az UNFCCC Feleinek a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló Konferenciája által elfogadott 13/CMP.1. sz. határozat (a továbbiakban 13/CMP.1. sz. határozat) mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység;

8.	„eltávolítási egység” vagy „RMU” : a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység;

9.	„kibocsátáscsökkentési egység” vagy „ERU” : a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység;

10.	„igazolt kibocsátáscsökkentés” vagy „CER” : a Kiotói Jegyzőkönyv 12. cikke és az abban foglalt követelmények, valamint a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység;

11.

„igazolt időszakos kibocsátáscsökkentés” vagy„tCER” : a Kiotói Jegyzőkönyv 12. cikke és az abban foglalt követelmények, valamint a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység, vagyis a tiszta fejlesztési mechanizmus alapján végzett erdősítési vagy újraerdősítési projektből származó igazolt eltávolításért adott jóváírás, amelyet a második kötelezettségvállalási időszak végén való lejártakor újabb kibocsátáscsökkentéssel kell helyettesíteni;

12.

„igazolt tartós kibocsátáscsökkentés” vagy „lCER” : a Kiotói Jegyzőkönyv 12. cikke és az abban foglalt követelmények, valamint a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység, vagyis a tiszta fejlesztési mechanizmus alapján végzett erdősítési vagy újraerdősítési projektből származó igazolt tartós eltávolításért adott jóváírás, amelyet a projekt jóváírási időszakának végén való lejártakor, illetve a tárolás során történő szivárgáskor vagy az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása esetén újabb kibocsátáscsökkentéssel kell helyettesíteni;

13.

„nemzeti jegyzék” : szabványosított elektronikus adatbázis formájában létrehozott jegyzék, amely adatokat tartalmaz a kibocsátáscsökkentési egységek, igazolt kibocsátáscsökkentések, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentések, igazolt tartós kibocsátáscsökkentések, kibocsátható mennyiségi egységek és eltávolítási egységek kiadásával, birtoklásával, átruházásával, megszerzésével, törlésével, visszavonásával, átvitelével, helyettesítésével vagy adott esetben lejárati idejének megváltoztatásával kapcsolatban;

▼M1

13a.	„kötelezettségvállalási időszaki tartalék” vagy „CPR” : a 11/CMP.1. sz. határozat melléklete, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szerveinek bármely más vonatkozó határozata alapján létrehozott tartalék;

13b.

„az előző kötelezettségvállalási időszakból megmaradt tartalék” vagy „PPSR” : az UNFCCC Feleinek a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló Konferenciája által elfogadott 1/CMP.8. sz. határozat, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületeinek bármely más vonatkozó határozata alapján létrehozott számla;

13c.

„közös teljesítési megállapodás” : a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az Unió, annak tagállamai és valamely harmadik ország között annak céljából kötött megállapodás, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat a második kötelezettségvállalási időszak vonatkozásában közösen teljesítsék;

▼B

14.

„szakpolitikák és intézkedések” : valamennyi eszköz, amelynek célja az UNFCCC 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti kötelezettségvállalások teljesítése, adott esetben ideértve azokat a kötelezettségvállalásokat is, amelyek elsődlegesen nem az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a korlátozására és csökkentésére irányulnak;

15.

„szakpolitikák és intézkedések, valamint előrejelzések rendszere” : az intézményi, jogi és eljárási intézkedések – az e rendelet 12. cikkében előírtaknak megfelelően – létrehozott rendszere a szakpolitikák és intézkedések, valamint a Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések bejelentésére;

16.	„szakpolitikák és intézkedések előzetes értékelése” : a szakpolitikák és intézkedések várható hatásainak értékelése;

17.	„szakpolitikák és intézkedések utólagos értékelése” : a szakpolitikák és intézkedések múltbeli hatásainak értékelése;

18.

„az intézkedések hatásait figyelmen kívül hagyó előrejelzések” : az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek nem veszik figyelembe a szóban forgó előrejelzés kiindulási pontjaként kiválasztott évet követően tervezett, elfogadott vagy végrehajtott szakpolitikák és intézkedések hatásait;

19.

„az intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések” : az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek figyelembe veszik, hogy az elfogadott és végrehajtott szakpolitikák és intézkedések milyen hatást gyakoroltak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén;

20.

„a kiegészítő intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések” : az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek figyelembe veszik, hogy az éghajlatváltozás mérséklése érdekében elfogadott, végrehajtott és tervezett szakpolitikák és intézkedések milyen hatást gyakoroltak, illetve gyakorolnak majd az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén;

21.

„érzékenységi elemzés” : egy algoritmusmodell vagy egy hipotézis vizsgálata annak számszerűsítésére, hogy a modell alapján kapott értékek mennyire érzékenyek vagy stabilak a bevitt adatok vagy az alapul szolgáló feltételezések változása esetén. A vizsgálat során eltérő értékeket visznek be, vagy megváltoztatják a modellhez használt egyenleteket és megfigyelik, hogy a modell alapján kapott értékek ennek megfelelően hogyan változnak;

22.

„az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggő támogatás” : a fejlődő országokban végzett olyan tevékenységek támogatása, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációinak olyan szinten történő stabilizálásához, amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes mértékű, emberi eredetű befolyásolását;

23.

„az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő támogatás” : a fejlődő országokban végzett olyan tevékenységek támogatása, amelyek célja, hogy a fejlődő országok alkalmazkodóképességének és ellenálló képességének fenntartása és növelése révén csökkentsék az emberi és természeti rendszereknek az éghajlatváltozás hatásaival és az éghajlatváltozással összefüggő kockázatokkal szembeni sebezhetőségét;

24.

„technikai kiigazítások” : az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének e rendelet 19. cikke szerinti felülvizsgálatával összefüggésben végrehajtott és az eredeti becslések helyébe lépő kiigazítások, amennyiben a jegyzékben szereplő adatok hiányosak vagy nem a vonatkozó nemzetközi vagy uniós szabályokkal vagy iránymutatásokkal összhangban készültek;

25.

„újraszámítások” : az UNFCCC éves nyilvántartásokra vonatkozó jelentéstételi iránymutatásaival összhangban az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó, korábban benyújtott jegyzékekben szereplő becslések módosítására szolgáló eljárás, amelyre a módszerek változása, a kibocsátási tényezőkre és tevékenységekre vonatkozó adatok összegyűjtésében és felhasználásában bekövetkezett változások, új forrás- és nyelőkategóriák, illetve új gázok felvétele vagy az üvegházhatást okozó gázok GWP-jében bekövetkezett változások miatt került sor.

2.

FEJEZET

DEKARBONIZÁCIÓS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

4. cikk

Dekarbonizációs fejlesztési stratégiák

(1)  A tagállamok, valamint az Unió nevében a Bizottság – az UNFCCC-eljárás keretében nemzetközi szinten elfogadott jelentéstételi előírásoknak megfelelően – elkészítik dekarbonizációs fejlesztési stratégiáikat, amelyek hozzájárulnak:

(2)  A tagállamok – 2015. január 9-ig vagy az UNFCCC-eljárás keretében nemzetközileg elfogadott bármilyen ütemezésnek megfelelően – jelentést tesznek a Bizottságnak a dekarbonizációs fejlesztési stratégiáik végrehajtásának helyzetéről.

(3)  A Bizottság és a tagállamok a dekarbonizációs fejlesztési stratégiáikat, illetve azok bármilyen naprakésszé tett változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

3.

FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK MÚLTBELI KIBOCSÁTÁSÁRÓL ÉS ELTÁVOLÍTÁSÁRÓL

5. cikk

Nemzeti nyilvántartási rendszerek

(1)  Az UNFCCC nemzeti rendszerekre vonatkozó követelményeinek megfelelően a tagállamok nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek, amely nyilvántartási rendszerek az e rendelet I. mellékletében foglalt, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának becslésére és annak biztosítására szolgálnak, hogy az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jegyzékeik naprakész, átlátható, pontos, koherens, összehasonlítható és teljes legyenek.

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékbe vételért felelős illetékes hatóságaik hozzáférjenek:

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a jegyzékbe vételért felelős illetékes hatóságaik adott esetben:

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a nemzeti nyilvántartási rendszerekre és az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatok szerinti, a nemzeti nyilvántartási rendszerek létrehozására, működtetésére és működésére vonatkozó követelményekre vonatkozó információ szerkezetére, formátumára és benyújtási eljárására vonatkozó szabályok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Uniós nyilvántartási rendszer

(1)  Ez a rendelet – az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzéke tekintetében – a nemzeti jegyzékek naprakészségének, átláthatóságának, pontosságának, koherenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében uniós nyilvántartási rendszert hoz létre. A Bizottság felügyeli és fenntartja ezt a rendszert, valamint annak folyamatos fejlesztésére törekszik. E rendszer a következőket foglalja magában:

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 19/CM.1. határozat szerinti kötelezettségek teljesítését célzó uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozó érdemi követelmények tekintetében. A Bizottság nem fogad el az (1) bekezdés alapján olyan rendelkezéseket, amelyek betartása nagyobb terhet ró a tagállamokra, mint a 280/2004/EK határozat 3. cikkének (3) bekezdése és 4. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott jogi aktusok rendelkezései.

7. cikk

Üvegházhatást okozó gázok jegyzékei

(1)  A tagállamok saját maguk vonatkozásában minden év (X. év) január 15-ig meghatározzák és bejelentik a Bizottságnak:

▼M3

▼B

▼M2

▼B

▼M3

A tagállamok a jelentéseikben minden évben tájékoztatják a Bizottságot egyrészt arról, hogy szándékukban áll-e igénybe venni az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében és 7. cikkében meghatározott rugalmassági mechanizmusokat, másrészt a bevételeknek az említett rendelet 5. cikke (6) bekezdése szerinti felhasználásáról. A tagállamoktól származó ezen információk kézhezvételét követő három hónapon belül a Bizottság az e rendelet 26. cikkében említett bizottság rendelkezésére bocsátja az információkat.

▼M2

A tagállamok kérhetik a Bizottságtól annak engedélyezését, hogy az első albekezdés da) pontjától eltérve a IIIa. mellékletben meghatározottól eltérő módszertant alkalmazhassanak, amennyiben a szükséges módszertani fejlesztést nem lehet időben megvalósítani ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni az üvegházhatást okozó gázok 2021–2030-as időszakra vonatkozó leltárai tekintetében, vagy ha – az érintett széntárolókhoz kapcsolódó kibocsátások és eltávolítások csekély jelentősége miatt – a módszertani fejlesztés költsége aránytalanul magas lenne azokhoz az előnyökhöz képest, amelyekkel a kibocsátás és az eltávolítás elszámolásának javítása szempontjából a módszertan alkalmazása járna. Az ezen eltéréssel élni kívánó tagállamok 2020. december 31-ig indokolással ellátott kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben ismertetik, hogy mikorra hajtható végre a módszertani fejlesztés és/vagy tehető javaslat az alternatív módszertanra vonatkozóan, valamint értékelik az elszámolás pontosságára vonatkozó lehetséges hatásokat. A Bizottság kérheti, hogy a tagállamok egy meghatározott, észszerű időtartamon belül kiegészítő információkat nyújtsanak be. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem megalapozott, engedélyezi az eltérést. A kérelem elutasítása esetén a Bizottság a döntését megindokolja.

▼B

(2)  A tagállamok az 529/2013/EU határozat I. mellékletében meghatározott minden egyes elszámolási időszak végét követő második év január 15-ig, illetve március 15-ig bejelentik a Bizottságnak a földhasználati ágazatra vonatkozó nyilvántartásban az adott elszámolási időszakra vonatkozóan szereplő előzetes, illetve végleges adatokat, az említett határozat 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(3)  A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak a nemzeti jegyzékről szóló teljes és naprakész jelentésüket. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell az e cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat, valamint ezen információk minden későbbi naprakésszé tett változatát.

(4)  A tagállamoknak minden év április 15-ig megküldik az UNFCCC titkárságának azokat a nemzeti jegyzékeket, amelyek tartalmazzák a Bizottságnak a (3) bekezdéssel összhangban benyújtott információkat.

(5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve évente összeállítja az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékét és az ezzel kapcsolatos jelentést, és ezeket minden év április 15-ig megküldi az UNFCCC titkárságának.

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

(7)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az üvegházhatást okozó gázok (1) bekezdés szerinti, az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatoknak megfelelő tagállami jegyzékei szerkezetének, formátumának és benyújtási eljárásának megállapítása céljából. E végrehajtási jogi aktusok meghatározzák továbbá az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítése tekintetében a Bizottság és a tagállamok között folytatandó együttműködés és koordináció menetrendjét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására és eltávolítására vonatkozó, az 529/2013/EU határozat 4. cikkének megfelelően benyújtandó tagállami adatok szerkezetét, formátumát és benyújtási eljárását. E végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság biztosítja, hogy az ezen adatok nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó uniós és UNFCCC-menetrendek összeegyeztethetők legyenek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

Megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról

(1)  A tagállamok amennyiben lehetséges, minden év (X. év) július 31-ig benyújtják a Bizottsághoz azokat a jegyzékeiket, amelyek megközelítőleges adatokat tartalmaznak az üvegházhatást okozó gázok X–1. évi kibocsátásáról. A Bizottság a tagállamok üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékei, illetve – amennyiben egy tagállam ezen időpontig nem nyújtja be megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékét – a saját becslései alapján évente elkészíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzéket. A Bizottság legkésőbb minden év szeptember 30-án hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat a nyilvánosság számára.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa a tagállamok üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó, az (1) bekezdés szerinti jegyzékeinek szerkezetét, formátumát és benyújtási eljárását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

A kibocsátásra vonatkozó becsléseknek az uniós jegyzék összeállításához szükséges kiegészítésével kapcsolatos eljárások

(1)  A Bizottság a tagállamok által a 7. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint benyújtott adatokat pontosságuk vizsgálata érdekében előzetes ellenőrzésnek veti alá. Ezen ellenőrzések eredményét a benyújtási határidőtől számított hat héten belül megküldi a tagállamoknak. A tagállamok az X–2. évre vonatkozó végleges jegyzékük március 15-ig történő benyújtásával együtt válaszolnak az előzetes ellenőrzés során esetlegesen felmerült releváns kérdésekre.

(2)  Amennyiben egy tagállam március 15-ig nem küldi el az uniós jegyzék összeállításához szükséges adatokat tartalmazó jegyzéket, a Bizottság az érintett tagállammal konzultálva és szorosan együttműködve a tagállam által benyújtott adatok kiegészítése céljából becsléseket készíthet. A Bizottság erre a célra az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének elkészítéséhez alkalmazandó iránymutatásokat használja.

4.

FEJEZET

KIBOCSÁTÁSIEGYSÉG-FORGALMI JEGYZÉKEK

10. cikk

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek létrehozása és működtetése

(1)  Az Unió és a tagállamok a kibocsátható mennyiségi egységek, eltávolítási egységek, kibocsátáscsökkentési egységek, igazolt kibocsátáscsökkentések, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentések és igazolt tartós kibocsátáscsökkentések kiadásának, birtoklásának, átruházásának, megszerzésének, törlésének, visszavonásának, átvitelének, helyettesítésének vagy lejárati ideje megváltozásának pontos elszámolására nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeket hoznak létre és tartanak fenn. A tagállamok ezeket a jegyzékeket a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének (5) bekezdésében említett egységek pontos elszámolására is alkalmazhatják.

▼M1

Az Unió és a tagállamok az első albekezdés alapján létrehozott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikben elszámolnak a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában számukra kiosztott kibocsátható mennyiségekkel, és elvégzik az első albekezdésben említett tranzakciókat, az 1/CMP.8. sz. határozatnak, az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által hozott bármely más vonatkozó határozatnak, illetve a közös teljesítési megállapodásnak megfelelően. Ennek céljából az Unió és a tagállamok a saját kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikben:

▼B

(2)  Az Unió és a tagállamok kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéküket egy vagy több másik tagállammal közösen egységesített rendszerben is vezethetik.

(3)  Az e cikk (1) bekezdésében említett adatokat hozzáférhetővé kell tenni a 2003/87/EK irányelv 20. cikke alapján kijelölt központi tisztviselő számára.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozása érdekében.

▼M1

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az Unió és a tagállamok kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéke révén biztosítsa a Kiotói Jegyzőkönyvnek az 1/CMP.8. sz. határozat, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületeinek bármely más vonatkozó határozata, valamint a közös teljesítési megállapodás alapján történő szükséges technikai végrehajtását, az (1) bekezdésnek megfelelően.

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

(7)  Amennyiben valamely tagállam egy sajátos és kivételes helyzet következtében súlyos hátrányt szenved, ideértve például az európai uniós jogszabályok végrehajtásának a Kiotói Jegyzőkönyv keretében elfogadott szabályokhoz való igazításában tapasztalható elszámolási következetlenségeket, a Bizottság a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának végén még rendelkezésre álló egységek függvényében intézkedéseket hozhat a helyzet kezelése érdekében. E célból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén az Unió kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékéből CER-eket, ERU-kat és AUU-kat vigyen át az adott tagállam kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékébe. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás attól az időponttól hatályos, amikor az Unió elfogadja a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosítását.

(8)  Az (5) és (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása során a Bizottság egyaránt biztosítja a 2003/87/EK irányelvnek és a 406/2009/EK határozatnak való megfelelést és a nemzetközileg elfogadott elszámolási követelmények következetes végrehajtását, továbbá gondoskodik az átláthatóságról és garantálja az AUU-knak, az eltávolítási egységeknek, az ERU-knak, a CER-eknek, az igazolt időszakos kibocsátáscsökkentési egységeknek és az igazolt tartós kibocsátáscsökkentési egységeknek az Unió és a tagállamok általi pontos elszámolását, miközben a lehető legnagyobb mértékben elkerüli az adminisztratív terheket és költségeket, ideértve a nyereségrészhez, valamint az informatikai eszközök fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó adminisztratív terheket és költségeket is. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását megelőzően a szokásos gyakorlat szerint járjon el, és konzultáljon szakértőkkel, így a tagállamok szakértőivel is.

▼B

11. cikk

Az egységek visszavonása a Kiotói Jegyzőkönyv alapján

(1)  A tagállamok a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt első kötelezettségvállalási időszak egyes éveire bontott nemzeti jegyzékeik ugyanezen jegyzőkönyv szerinti felülvizsgálatának lezárását és az esetleges végrehajtási problémák megoldását követően az adott évi nettó kibocsátásukkal egyenértékű mennyiségben visszavonják a jegyzékből a kibocsátható mennyiségi egységeket, eltávolítási egységeket, kibocsátáscsökkentési egységeket, igazolt kibocsátáscsökkentéseket, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentéseket és igazolt tartós kibocsátáscsökkentéseket.

(2)  A tagállamok a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti első kötelezettségvállalási időszak utolsó évét illetően az UNFCCC Feleinek a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló konferenciájának 11/CMP.1. sz. határozatában a kötelezettségvállalások teljesítésére előírt kiegészítő időszak leteltét megelőzően vonják vissza a kibocsátási egységeket a jegyzékből.

▼M1

(3)  Az Unió és a tagállamok a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának végén – az 1/CMP.8. sz. határozatnak, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által elfogadott más vonatkozó határozatoknak, valamint a közös teljesítési megállapodásnak megfelelően – az üvegházhatású gázoknak a kibocsátható mennyiségeik által lefedett forrásonkénti kibocsátásával és nyelőnkénti eltávolításával egyenértékű mennyiségben visszavonják a saját kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikből az AUU-kat, eltávolítási egységeket, ERU-kat, CER-eket, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentési egységeket és igazolt tartós kibocsátáscsökkentési egységeket.

▼B

5.

FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL A SZAKPOLITIKÁKRÓL ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL, VALAMINT AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK EMBERI EREDETŰ, FORRÁSONKÉNTI KIBOCSÁTÁSAIRA ÉS NYELŐNKÉNTI ELTÁVOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐREJELZÉSEKRŐL

12. cikk

A szakpolitikák és intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti és uniós rendszerei

(1)  A tagállamok és a Bizottság 2015. július 9-ig – a szakpolitikákról és intézkedésekről történő jelentéstétel, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának korlátozása és csökkentése, valamint azokra vonatkozó előrejelzések jelentése céljából – nemzeti, illetve uniós rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek. Ezek a rendszerek magukban foglalják a szakpolitikák értékelése, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítése érdekében a tagállamokon és az Unión belül meghozott releváns intézményi, jogi és eljárási intézkedéseket.

(2)  A tagállamok és a Bizottság célja, hogy biztosítsák a 13. és 14. cikkben említett, a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatban bejelentett információk naprakészségét, átláthatóságát, pontosságát, koherenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve adott esetben adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá érzékenységi elemzések elvégzését is.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) és (2) bekezdése, a 13. cikk, valamint a 14. cikk (1) bekezdése szerinti és az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatoknak megfelelő, a nemzeti és uniós szakpolitikai, intézkedési és előrejelzési rendszerekre vonatkozó információk szerkezetének, formátumának és benyújtási eljárásának megállapítása céljából. A Bizottság biztosítja az összhangot a nemzetközileg elfogadott jelentéstételi követelményekkel, valamint biztosítja, hogy az ezen adatok nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó uniós és UNFCCC-menetrendek összeegyeztethetők legyenek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Jelentéstétel a szakpolitikákról és intézkedésekről

(1)  A tagállamok 2015. március 15-ig és azt követően kétévente a Bizottság rendelkezésére bocsátják az alábbiakat:

▼M2

▼M3

▼B

(2)  A tagállamok közölnek a Bizottsággal bármely, az e cikk értelmében bejelentett információkban a jelentéstételi időszak első évében bekövetkezett jelentős változást az e jelentéstételt követő év március 15-ig.

(3)  A tagállamok elektronikus formában nyilvánosságra hozzák a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és hatásaira vonatkozó értékeléseket, amennyiben azok rendelkezésre állnak, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve nyelőnkénti eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló, meglévő technikai jelentéseket. Ezen értékeléseknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

14. cikk

Jelentéstétel az előrejelzésekről

(1)  A tagállamok 2015. március 15-ig és azt követően kétévente bejelentik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzéseiket az I. mellékletben felsorolt gázok vagy gázcsoportok (HFC-k és PFC-k) szerinti elrendezésben és ágazatonkénti bontásban. Ezekben az előrejelzésekben mennyiségi becsléseket kell megadni a jelentési évet közvetlenül követő négy olyan egymás utáni évre vonatkozóan, amelyek utolsó számjegye nulla vagy öt. A nemzeti előrejelzéseknek figyelembe kell venniük az uniós szinten elfogadott valamennyi szakpolitikát és intézkedést, és a következőket kell tartalmazniuk:

▼M2

▼B

▼M3

▼B

(2)  A tagállamok közölnek a Bizottsággal bármely, az e cikk értelmében bejelentett információkban a jelentéstételi időszak első évében bekövetkezett jelentős változást az e jelentéstételt követő év március 15-ig.

(3)  A tagállamok a rendelkezésre álló legnaprakészebb előrejelzéseket nyújtják be. Amennyiben valamely tagállam minden második év március 15-ig nem küldi meg a teljes előrejelzési becslését, és a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamnak nem áll módjában a becslési hiányosságokat kitölteni azt követően, hogy azokra a Bizottság minőségbiztosítási vagy minőség-ellenőrzési eljárásai során fény derült, a Bizottság az érintett tagállammal konzultálva az uniós előrejelzések összeállításához szükséges becsléseket készíthet.

(4)  A tagállamok elektronikus formában nyilvánosságra hozzák az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzéseiket, valamint az ezen előrejelzések alátámasztására szolgáló vonatkozó technikai jelentéseket. Ezen előrejelzéseknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

6.

FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓKRÓL

15. cikk

Jelentéstétel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekről

A tagállamok 2015. március 15-ég és ezt követően minden negyedik évben – az UNFCCC keretében történő jelentéstétel határidejéhez igazodva – jelentik a Bizottságnak a nemzeti alkalmazkodási tervezésükre és stratégiáikra vonatkozó információkat, felvázolva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megkönnyítésére szolgáló, végrehajtott vagy tervezett intézkedéseket. Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell a legfontosabb célkitűzéseket és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás kezelt kategóriáját (például árvíz, tengerszint-emelkedés, szélsőséges hőmérsékleti értékek, aszályok és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek).

16. cikk

Jelentéstétel a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásról

(1)  A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy az Unió és tagállamai kellő időben, összehangolt – adott esetben többek között az UNFCCC keretében elfogadott közös formában – jelentést tehessenek a fejlődő országoknak az UNFCCC vonatkozó rendelkezéseivel összhangban nyújtott támogatásról, és hogy biztosítsák a szeptember 30-ig történő éves jelentéstételt.

(2)  Amennyiben az UNFCCC azt előírja, a tagállamok törekednek arra, hogy információkat nyújtsanak a pénzügyi mozgásokra vonatkozóan az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggő támogatás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő támogatás kapcsán bevezetett ún. „Rio-markerek” alapján, valamint, hogy módszertani információkat nyújtsanak az éghajlatváltozással összefüggő Rio-markerek alkalmazási módjára vonatkozóan.

(3)  Amennyiben információkat nyújtanak mozgósított magán pénzügyi forrásokra vonatkozóan, információkat kell szolgáltatni a számadatok meghatározására használt fogalommeghatározásokra és módszertanokra vonatkozóan is.

(4)  Az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott határozatoknak megfelelően a nyújtott támogatásra vonatkozó információknak ki kell terjedniük az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás, a kapacitásépítés és a technológiaátadás céljából nyújtott támogatásra vonatkozó információkra, továbbá lehetőség szerint arra, hogy a pénzügyi források újak és kiegészítő jellegűek-e.

17. cikk

Jelentéstétel az árverezésből származó bevételek és a projektekből származó jóváírások felhasználásáról

(1)  A tagállamok minden év július 31-ig (X. év) megküldik a Bizottságnak az X–1. évre vonatkozó alábbi információkat:

(2)  Azokat az árverezésből származó bevételeket, amelyeket a tagállamok az ezen cikk alapján a Bizottságnak címzett jelentés benyújtásakor még nem költöttek el, számszerűsíteni és a következő évekre vonatkozó jelentésekben szerepeltetni kell.

(3)  A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e cikk alapján a Bizottságnak benyújtott jelentéseiket. A Bizottság könnyen hozzáférhető formában nyilvánosságra hozza az összesített uniós információkat.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben megállapítja, hogy a tagállamoknak milyen struktúrát, formát és a benyújtást illetően milyen eljárást kell követniük az e cikknek megfelelő információk bejelentésekor. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

18. cikk

Kétéves jelentések és nemzeti közlemények

(1)  Az Unió és a tagállamok az UNFCCC Részes Felek Konferenciájának 2/CP.17. sz. határozata vagy az UNFCCC szervei által e határozat elfogadását követően elfogadott határozatok alapján kétévenként jelentést küldenek az UNFCCC titkárságának, és az UNFCCC 12. cikke alapján a nemzeti közleményeiket is továbbítják a titkársághoz.

(2)  A tagállamok az UNFCCC titkárságához benyújtott nemzeti közlemények és kétéves jelentések egy-egy példányát eljuttatják a Bizottságnak.

7.

FEJEZET

AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK UNIÓS SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATA

19. cikk

A jegyzék felülvizsgálata

(1)  A Bizottság a tagállamok által az e rendelet 7. cikkének (4) bekezdése alapján megküldött nemzeti jegyzék adataira vonatkozó átfogó felülvizsgálatot folytat annak érdekében, hogy meghatározza a 406/2009/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében foglalt éves kibocsátási jogosultságokat az e rendelet 20. és 27. cikkének tekintetében, illetve azon eredmények figyelemmel kísérése céljából, amelyeket a tagállamok a 406/2009/EK határozat 3. és 7. cikke szerinti, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével vagy korlátozásával kapcsolatos célok elérése terén értek el az átfogó felülvizsgálat lefolytatásának éveiben.

(2)  A Bizottság a 2013-as évre vonatkozóan bejelentett adatokkal kezdve éves felülvizsgálatot végez a tagállamok által az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott nemzeti jegyzék azon adataival kapcsolatban, amelyek relevánsak az üvegházhatást okozó gázkibocsátás 406/2009/EK határozat 3. és 7. cikke szerinti csökkentésének vagy korlátozásának nyomon követése, valamint az uniós jogszabályokban foglalt, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vagy korlátozására vonatkozó egyéb célok tagállami teljesítésének nyomon követése szempontjából. A tagállamok teljes mértékben közreműködnek e folyamatban.

(3)  Az (1) bekezdésben említett átfogó felülvizsgálat a következőkre terjed ki:

(4)  Az éves felülvizsgálatok magukban foglalják a (3) bekezdés a) pontjában foglalt ellenőrzéseket. Amennyiben valamely tagállam azt a Bizottsággal konzultálva kéri, vagy amennyiben az említett ellenőrzések során jelentős visszásságokra derül fény, például:

az érintett tagállam esetében folytatott éves felülvizsgálatot ki kell terjeszteni a (3) bekezdés b) pontjában foglalt ellenőrzésekre is annak érdekében, hogy a (3) bekezdés c) pontjában foglalt számítások elvégezhetők legyenek.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett átfogó felülvizsgálatok és éves felülvizsgálatok lefolytatására, többek között az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére vonatkozó menetrendet és lépéseket, biztosítandó, hogy a tagállamokkal le lehessen folytatni a szükséges konzultációkat a felülvizsgálatokból levont következtetésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)  A Bizottság az adott felülvizsgálat lezárásakor az egyes tagállamok jegyzékben szereplő helyesbített adatai alapján végrehajtási jogi aktus révén meghatározza az adott év teljes kibocsátását.

(7)  A 406/2009/EK határozat 7. cikke (1) bekezdésének tekintetében minden tagállamot illetően azokat az adatokat kell figyelembe venni, amelyeket az ezen cikk (6) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus közzétételétől számított négy hónappal rögzítettek a 406/2009/EK határozat 11. cikke és a 2003/87/EK irányelv 19. cikke alapján létrehozott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben. Ebbe beletaroznak a tagállamok által a 406/2009/EK határozat 3. és 5. cikke alapján igénybe vett rugalmassági intézkedések hatására az adatokban bekövetkező változások is.

20. cikk

Az újraszámítások hatásainak kezelése

(1)  Amennyiben a 2020. évre vonatkozó, jegyzékben szereplő adatok a 19. cikk szerint elvégzett átfogó felülvizsgálata lezárul, a Bizottság a II. mellékletben meghatározott képlet alapján minden egyes tagállam esetében kiszámolja az újraszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátások hatásainak összegét.

(2)  A Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül többek között az (1) bekezdésben említett összeget használja, amikor a 406/2009/EK határozat 14. cikke alapján javaslatot tesz az egyes tagállamoknak a 2020 utáni időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési és -korlátozási célokra.

(3)  A Bizottság az (1) bekezdés alapján végzett számítások eredményeit haladéktalanul közzéteszi.

8.

FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ UNIÓS ÉS A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL

21. cikk

Jelentéstétel az elért eredményekről

(1)  A Bizottság az e rendelet szerint jelentett információk és a tagállamokkal folytatott konzultáció alapján évente értékeli az alábbi célkitűzések teljesítése terén elért uniós és tagállami eredményeket annak érdekében, hogy megállapítsa, elegendő előrehaladást sikerült-e elérni:

▼M3

▼B

(2)  A Bizottság a 7. cikk értelmében a tagállamok által szolgáltatott kibocsátási adatok alapján kétévente értékeli a légi közlekedés globális éghajlatra gyakorolt összes hatását, ideértve a nem CO2-vel kapcsolatos kibocsátást vagy hatásokat, továbbá a tudományos eredményekre és adott esetben a légi közlekedés adataira való hivatkozás révén javítja ezt az értékelést.

(3)  A Bizottság minden év október 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben összefoglalja az (1) és (2) bekezdésben előírt értékelések eredményeit.

22. cikk

Jelentéstétel a Kiotói Jegyzőkönyv alapján vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszakról

Az Unió és a tagállamok a 13/CMP.1. sz. határozat (3) bekezdésében említett, a kötelezettségek teljesítésére megállapított kiegészítő időszak leteltével ezen időszakról jelentést küldenek az UNFCCC titkárságának.

9.

FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÁMOGATÁS

23. cikk

A tagállamok és az Unió közötti együttműködés

A tagállamok és az Unió teljes mértékben együttműködnek egymással és összehangolják tevékenységeiket az e rendelet szerinti, alábbiakkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésekor:

24. cikk

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az éves munkaprogramjával összhangban segíti a Bizottság munkáját annak érdekében, hogy a Bizottság a 6–9., 12–19., valamint 21. és 22. cikkben foglalt rendelkezéseknek eleget tudjon tenni. Ez a segítség az alábbiakra terjed ki:

10.

FEJEZET

FELHATALMAZÁS

25. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   ►M1  A Bizottságnak a 6. és 7. cikkben, valamint a 10. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013. július 8-tól kezdődő hatállyal. ◄ A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

▼M1

(2a)  A Bizottságnak a 10. cikk (5) és (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosításának az Unió általi elfogadásának napjától a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka alapján vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszak végéig marad hatályban.

▼B

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6., 7. és 10. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)  A 6., 7. és 10. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

11.

FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Bizottsági eljárás

▼M4 —————

▼B

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

▼M1

(3)  Ha a bizottság a 10. cikk (7) bekezdésében említett jogi aktusok esetében nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

▼B

27. cikk

Felülvizsgálat

(1)  A Bizottság rendszeresen ellenőrzi, hogy az ebben a rendeletben foglalt nyomonkövetési és bejelentési követelmények összhangban vannak-e az UNFCCC egyezménnyel és a Kiotói Jegyzőkönyvvel összefüggésben meghozandó határozatokkal, illetve az egyéb uniós jogszabályokkal. A Bizottság emellett rendszeresen értékeli, hogy az UNFCCC keretében elért eredmények olyan helyzetet teremtenek-e, amelyben az e rendelet szerinti kötelezettségek előírására már nincs szükség, nem arányosak a belőlük származó előnyökhöz viszonyítva, kiigazítást igényelnek, vagy nincsenek összhangban az UNFCCC szerinti jelentéstételi kötelezettségekkel, vagy csak párhuzamosan írják elő ugyanazon jelentéstételi kötelezettségeket, továbbá adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(2)  A Bizottság legkésőbb 2016 decemberéig megvizsgálja, hogy az üvegházhatást okozó gázok jegyzékeinek meghatározásakor az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatások alkalmazása vagy az alkalmazott UNFCCC-módszerek jelentős módosítása több mint 1 %-os eltérést eredményez-e az egyes tagállamoknak a 406/2009/EK határozat 3. cikke által érintett teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásában, és felülvizsgálhatja a tagállamoknak a 406/2009/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében meghatározott éves kibocsátási jogosultságait.

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 280/2004/EK határozat hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatra való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

---

I. MELLÉKLET

ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK

Szén-dioxid (CO2)

Metán (CH4)

Dinitrogén-oxid (N2O)

Kén-hexafluorid (SF6)

Nitrogén-trifluorid (NF3)

Részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k):

Perfluor-karbonok (PFC-k):

---

II. MELLÉKLET

A 20. cikk (1) bekezdésében említett tagállami újraszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátások hatásainak összege

A tagállami újraszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátások hatásainak összegét az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:

ahol:

---

III. MELLÉKLET

ÉVES MUTATÓK LISTÁJA

▼M2

---

IIIA. MELLÉKLET

A nyomon követésre és a bejelentésre vonatkozó, a 7. cikk (1) bekezdésének da) pontjában említett módszertan

3. megközelítés: A földhasználat változására vonatkozó földrajzi adatok az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.

1. szintű módszertan az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.

Az olyan széntárolóhoz kapcsolódó kibocsátások és eltávolítások esetében, amelyhez a kibocsátások vagy eltávolítások legalább 25–30 %-a kapcsolódik egy olyan forrás- vagy nyelőkategórián belül, amely a tagállam nemzeti nyilvántartási rendszerében kiemelt helyet foglal el, mivel az arra vonatkozó becslés jelentős hatással van egy ország üvegház-gáz leltárára a kibocsátások és az eltávolítások abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az eltávolítások tendenciája vagy a kibocsátásoknak és az eltávolításoknak az egyes földhasználati kategóriákon belüli bizonytalansága terén, legalább 2. szintű módszertan alkalmazása az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.

A tagállamoknak tanácsos 3. szintű módszertant alkalmazniuk az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.

▼B

---

IV. MELLÉKLET

---

A Bizottság nyilatkozatai

„A Bizottság tudomásul veszi az eredeti javaslat 10. cikkének törlését. A CO2-kibocsátás, valamint a tengeri szállítást illetően az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk tekintetében az adatminőség és az átláthatóság javítása érdekében azonban a Bizottság beleegyezik abba, hogy ehelyett a hajózási ágazat kibocsátásainak nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó, a közeljövőben várható azon kezdeményezés részeként foglalkozzon ezzel a kérdéssel, amelynek az elfogadását a Bizottság 2013 első felére vállalta. A Bizottság ezzel összefüggésben a rendelet egy módosítására szándékozik javaslatot tenni.”

„A Bizottság megjegyzi, hogy a rendelet megfelelő működésének biztosításához kiegészítő szabályokra lehet szükség a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések uniós rendszerének létrehozásával, naprakészen tartásával és módosításával, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékek elkészítésével kapcsolatban. A Bizottság 2013 elején a tagállamokkal szoros együttműködésben megvizsgálja a kérdést, és adott esetben javaslatot tesz a rendelet módosítására.”

---

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018. június 19., 1. o.).