a) az európai útvonalhálózat kialakítása az I. mellékletben megállapítottak szerint;

b) a szűkös erőforrások koordinálása, különösen:

a) az 5. cikkben meghatározott hálózatstratégiai tervet dolgoz ki, tart fenn és hajt végre, a 691/2010/EU rendeletben előírt teljesítményrendszerrel és az ATM-főtervvel összhangban, valamint a vonatkozó ICAO léginavigációs tervekre tekintettel;

b) a 6. cikkben szereplő további előírásoknak megfelelően, egy olyan hálózatműködtetési terv keretében részletezi a hálózatstratégiai tervet, amely háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakokat lefedve különösen az európai uniós szintű teljesítménycélokat tárgyalja;

c) az I. mellékletben meghatározottak szerint kialakítja az integrált európai útvonalhálózatot;

d) a rádiófrekvenciák koordinációjára vonatkozóan ellátja az 551/2004/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt és e rendelet II. mellékletében meghatározott központi funkciót;

e) koordinálja SSR válaszjeladókódok kiosztási folyamatának tökéletesítését a III. mellékletben meghatározottaknak megfelelően;

f) megszervezi a funkciók irányítását és működtetését, valamint teljesíti különösen az ATFM központi egységének kötelezettségeit;

g) egységesített és koordinált módon közelíti meg a hálózat valamennyi tervezési és működtetési tevékenységét, beleértve általános teljesítményének ellenőrzését és javítását;

h) támogatást biztosít a hálózati válságkezeléshez;

i) segíti a különböző operatív érdekelt feleket a rájuk rótt kötelezettségek teljesítésében, a légiforgalmi szolgáltatási és/vagy a léginavigációs szolgálati (ATM/ANS) rendszerek és eljárások telepítésében az ATM-főterv szerint, különös tekintettel az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 15a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott közös projektekre;

j) segítséget nyújt a polgári repülési balesetek és események vizsgálatával vagy előfordulásuk elemzésével megbízott szervezetek számára, e szervezetek felkérése alapján; a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) alkalmazásában;

k) biztosítja a koordinációt olyan más régiókkal és harmadik országokkal, amelyek nem vesznek részt a hálózatkezelő munkájában;

l) munkaprogramot alakít ki és tart fenn, valamint kidolgozza a munkaprogramhoz kapcsolódó, többéves időszakra szóló költségvetést;

m) a 409/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel ( 8 ) és különösen annak 9. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban hozzájárul a SESAR üzemeltetéséhez;

n) végrehajtja a munkaprogramot és az éves költségvetést;

o) a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően hálózati teljesítménytervet készít;

p) hálózati szinten meghatározza a működésbiztonsági veszélyeket és értékeli a kapcsolódó hálózatbiztonsági kockázatokat;

q) a repülési tervek elemzése alapján figyelmeztető vagy riasztórendszert biztosít a Bizottság számára a légi fuvarozókra a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) értelmében elrendelt működési tilalom és/vagy más biztonsági és védelmi intézkedések betartásának figyelemmel kísérése érdekében.

a) a hálózati szintű együttműködésen alapuló döntéshozatal támogatására szolgáló eszközök, folyamatok és következetes adatok rendelkezésre állását, működtetését és megosztását, amely magában foglalja többek között – de nem kizárólag – a repülési terv feldolgozó és adatkezelő rendszereket;

b) az operatív érdekelt felek feladatainak megkönnyítését és a közöttük folyó koordinációt, valamint támogatás nyújtását ezen érdekelt feleknek az együttműködésen alapuló döntéshozatalt követő tervek és kapcsolódó hálózati intézkedések terjesztéséhez és végrehajtásához;

c) saját felelősségi körében a megfelelő működési koordinációt, valamint az optimalizációt, az együttműködést és összekapcsolhatóságot;

d) az ICAO hálózati funkciókhoz kapcsolódó megfelelő dokumentumok módosítására tett javaslatok koordinálását;

e) a 20. cikk szerinti jelentéstételt valamennyi működési teljesítménytényezőről, beleértve a szűkös erőforrásokat;

f) a más közlekedési módokkal való megfelelő kapcsolatot.

a) a 14. cikk szerinti konzultációs folyamat;

b) részletes munkamegállapodások és működési folyamatok a 15. cikk szerint.

a) jóváhagyja a hálózatstratégiai terv javaslatát;

b) jóváhagyja a háromtól öt évig tartó és az éves időszakra vonatkozó hálózatműködtetési terveket;

c) jóváhagyja az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatokat, a konzultációs folyamatokat, valamint a hálózati funkciókat érintő részletes munkamegállapodásokat és működési folyamatokat, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

d) jóváhagyja a 18. cikk (4) bekezdésében említett Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzatát, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

e) ellenőrzi a tervek végrehajtásában elért haladást és foglalkozik a kezdeti tervektől való esetleges eltérésekkel;

f) ellenőrzi az operatív érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamatot;

g) ellenőrzi a hálózati funkciók kezeléséhez kapcsolódó tevékenységeket;

h) ellenőrzi a hálózati válsághelyzetekhez kapcsolódó hálózatkezelői tevékenységeket;

i) jóváhagyja a 20. cikkben említett éves jelentést. Ez a jelentés többek között – de nem kizárólag – magában foglalja a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv végrehajtását;

j) foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyeket nem oldottak meg az adott hálózati funkció szintjén;

k) felméri, hogy a hálózatkezelő rendelkezik-e a megfelelő hatáskörökkel, erőforrásokkal és pártatlansággal a ráruházott feladatok – többek között a biztonsági, felelősségi és készenléti intézkedések – független végrehajtásához;

l) jóváhagyja a hálózatkezelők éves költségvetését, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

m) jóváhagyja eljárási szabályzatát, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

n) foglalkozik minden további, általa relevánsnak ítélt kérdéssel;

o) jóváhagyja a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontjában említett munkaprogramot és nyomon követi annak végrehajtását;

p) jóváhagyja a 4. cikk (1) bekezdésének o) pontjában említett hálózati teljesítménytervet;

q) véleményt nyilvánít azokról a további lehetséges funkciókról, amelyek az 551/2004/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének vagy 6. cikke (4) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a hálózatkezelőre ruházhatók;

r) jóváhagyja a 22. cikk szerinti együttműködési megállapodásokat.

a) funkcionális légtérblokkonként – legyen azt kialakított vagy kialakítás alatt álló – a léginavigációs szolgáltatók egy képviselője, összesen négy szavazati joggal az összes léginavigációs szolgáltató vonatkozásában;

b) a kereskedelmi és nem kereskedelmi célú polgári légtérfelhasználók négy képviselője;

c) a repülőtér-üzemeltetők két képviselője;

d) a katonai léginavigációs szolgáltatók és légtérfelhasználók két képviselője.

a) az elnök, akit különösen a hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak javaslatai, valamint műszaki felkészültsége és szakértelme alapján a Bizottság javaslatára neveznek ki, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

b) a Bizottság egy képviselője;

c) az Eurocontrol egy képviselője;

d) a hálózatkezelő egy képviselője.

a) a tagállamok szuverenitására és felelősségi köreire, különösen a közrendi, közbiztonsági és védelmi kérdések tekintetében, az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének megfelelően;

b) a hálózati igazgatótanács tevékenységeinek az e rendelet céljaival és célkitűzéseivel való összeegyeztethetőségére;

c) a hálózati igazgatótanács pártatlanságára és méltányosságára.

a) a hálózatkezelő kinevezése;

b) hálózati igazgatótanács elnökének kinevezése;

c) a hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kinevezése;

d) a hálózati igazgatótanács eljárási szabályzata;

e) a hálózatstratégiai terv és különösen a terv célkitűzései annak korai szakaszában;

f) a hálózatkezelő éves költségvetése;

g) az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzata;

h) az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatok, a konzultációs folyamatok, valamint a hálózati funkciókat érintő részletes munkamegállapodások és működési folyamatok.

a) a hálózati válsághelyzetre való reagálás irányításának koordinálása, az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzatával összhangban, ideértve a tagállamok megfelelő szervezeteivel folytatott szoros együttműködést is;

b) a készenléti tervek aktiválásának és koordinációjának segítése tagállami szinten különösen az állami kapcsolattartó pontok hálózatán keresztül;

c) hálózati szintű enyhítő intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy hálózati válsághelyzet esetén kellő időben történjen a hálózat folyamatos és biztonságos működésének védelmét és biztosítását célzó intézkedés. E célból a hálózatkezelő:

d) jelzi – adott esetben – a Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy a tagállamoknak a válsághelyzet enyhítésének további támogatási lehetőségeit, beleértve a más közlekedési módok üzemeltetőivel való kapcsolattartást, akik intermodális megoldásokat azonosíthatnak be és hajthatnak végre;

e) a hálózat helyreállítására és fenntarthatóságára vonatkozó ellenőrzés és jelentéstétel;

f) a tagállamok és az operatív érdekelt felek részvételével válságkezelési gyakorlatok szervezése, elősegítése és végrehajtása a tényleges hálózati válsághelyzetre való felkészülés érdekében.

a) a működési hálózati teljesítmény;

b) az operatív érdekelt felek és az államok által hozott intézkedések és elért teljesítményeredmények;

c) az e rendelet hatálya alá tartozó egyes funkciók eredményessége és hatékonysága.

a) költségvetése elegendő ahhoz, hogy a hálózatkezelő a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően elérhesse a számára kijelölt teljesítménycélokat;

b) költségvetése elegendő ahhoz, hogy a hálózatkezelő végrehajthassa az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének l) pontjában említett munkaprogramját;

c) költségvetését elkülönített számlákon vezeti, amennyiben a hálózatkezelői feladatok ellátására kijelölt testület a 4. cikkben foglaltaktól eltérő tevékenységeket végez.

1. Az európai útvonalhálózat-kialakítási funkció:

2. Az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozásának az együttműködésen alapuló döntéshozatalra kell támaszkodnia. Az európai útvonalhálózat-javítási tervnek a hálózatműködtetési terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő részét kell képeznie és a hálózatstratégiai terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő részét végrehajtó részletes szabályokat kell tartalmaznia.

3. A tagállamok gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó légtér szerkezeteinek részletes kidolgozásáról, jóváhagyásáról és létrehozásáról.

1. A tagállamok légterük feletti szuverenitásának, valamint a tagállamok közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos követelményeinek sérelme nélkül, a hálózatkezelő, a tagállamok, a harmadik országok, a légtérfelhasználók, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg egy együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében kidolgozzák az európai útvonalhálózat-javítási tervet, amelynek során alkalmazzák az ebben a mellékletben említett légtérkialakítási alapelveket. Az európai útvonalhálózat-javítási tervnek teljesítenie kell a teljesítménytervben a hálózatkezelő számára megállapított teljesítménycélokat.

2. Az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatot megfelelő részletes állandó munkamegállapodásokkal kell segíteni, amelyeket a hálózatkezelő köt szakértői szinten valamennyi érdekelt fél bevonásával. A konzultációs mechanizmust olyan rendszerességgel kell megszervezni, hogy az tükrözze az európai útvonalhálózat-kialakítási funkció igényeit.

3. Az európai útvonalhálózat-javítási terv megfelelő összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében a hálózatkezelő és a tagállamok bevonják a harmadik országokat az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatba a 22. cikknek megfelelően. Megfelelő együttműködést kell biztosítani egyrészről a hálózatkezelő és az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozását segítő szakértői szintű részletes munkamegállapodások, valamint másrészről a kapcsolódási ponti útvonalhálózat-javításokra vonatkozó ICAO szakértői szintű munkamegállapodások között.

4. Az európai útvonalhálózat-javítási terv egy gördülő terv, amely tükrözi az összes olyan elemet, amely az európai légtér önálló egységként történő kialakításához szükséges, és amely teljesíti a vonatkozó teljesítménycélokat.

5. A terv a következőkre vonatkozik:

6. A hálózatkezelő valamennyi tevékenység tekintetében megfelelő intézkedéseket biztosít a polgári–katonai koordináció lehetővé tételére az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat során.

7. A hálózatkezelő, a tagállamok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg biztosítják az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat során elfogadott légtérkialakítási projektek koherens integrációját az európai útvonalhálózat-javítási tervbe.

8. A tagállamok és a funkcionális légtérblokkok biztosítják, hogy a végrehajtás előtt a nemzeti és a funkcionális légtérblokk légtérkialakítási projektjei összeegyeztethetők legyenek és álljanak összhangban az európai útvonalhálózat-javítási tervvel, továbbá hogy koordinációjukat az általuk érintett államok és a hálózatkezelő végezzék.

9. A projektmódosításokkal összefüggő adatok, amelyek összeegyeztethetőségi ellenőrzést tesznek szükségessé, és amelyeket a hálózatkezelő rendelkezésére kell bocsátani, magukban foglalják többek között, de nem kizárólag, a következőket:

10. A hálózatkezelő és a tagállamok – e melléklet összefüggésében az együttműködésen alapuló döntéshozatali eljárás keretében – közös javaslatokat dolgoznak ki az ICAO megfelelő dokumentumainak módosítására. Különösen az ICAO nyílt tenger feletti légiforgalmi szolgálati útvonalakhoz kapcsolódó dokumentumainak módosításai esetében, a tagállamok az ICAO vonatkozó koordinációs eljárásait alkalmazzák.

11. A hálózatkezelő, a tagállamok, a légtérfelhasználók, a repülőtér-üzemeltetők, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében folyamatosan felülvizsgálják az európai útvonalhálózat-javítási tervet a légteret érintő új vagy változó igények figyelembevétele céljából. Biztosítani kell a folyamatos koordinációt a katonai hatóságokkal

1. Az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozásával a hálózatkezelő, a tagállamok, a harmadik országok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében a következő légtérkialakítási alapelveket követik:

2. A hálózatkezelő, a tagállamok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében biztosítják, hogy a légtérfelhasználás és kapacitáskezelés tekintetében a következő alapelveket alkalmazzák:

1. A rendszeres teljesítményjavulás biztosítása érdekében a hálózatkezelő – az államokkal, funkcionális légtérblokkokkal és operatív érdekelt felekkel szorosan együttműködve – rendszeresen felülvizsgálja a megvalósított légtérszerkezetek hatékonyságát.

2. A felülvizsgálat kiterjed többek között a következőkre:

1. A tagállamok egy illetékes személyt, hatóságot vagy szervezetet jelölnek ki nemzeti frekvenciagazdálkodási szervnek azzal a feladattal, hogy biztosítsa a frekvenciák kijelölését, módosítását és rendelkezésre bocsátását e rendelettel összhangban. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a hálózatkezelőt a kijelölt személy, hatóság vagy szervezet nevéről és címéről legkésőbb e rendelet elfogadását követő négy hónapon belül.

2. A hálózatkezelő kidolgozza és koordinálja a hálózathoz kapcsolódó stratégiai spektrumot érintő szempontokat, amelyeket megfelelően dokumentálni kell a hálózatstratégiai tervben és a hálózatműködtetési tervben. A hálózatkezelő segíti a Bizottságot és a tagállamokat a nemzetközi fórumokon – különösen a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletén (CEPT) és a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) keretében – tett koordinált tagállami megnyilvánulásokban felhasználható közös légiközlekedési álláspontok kidolgozásában.

3. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) felkérésére lépéseket tesz a Bizottsággal és a Postai és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezletével együtt az egyéb ipari ágazatokkal kapcsolatos aggodalmak kezelésére.

4. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek jelentést tesznek a hálózatkezelőnek az európai légiközlekedési hálózatot érintő rádiófrekvenciás zavarokról. A hálózatkezelő ezekről nyilvántartást vezet és segíti értékelésüket. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) felkérésére koordinálja vagy támogatja az ilyen esetek megoldását vagy enyhítését, beleértve a Bizottsággal és a Postai és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezletével tett lépéseket.

5. A hálózatkezelő központi nyilvántartást dolgoz ki és tart fenn, amelyet úgy kell kialakítani, hogy tárolni tudja az összes rádiófrekvencia-kijelölési adatot a 14. pontban leírtak szerint.

6. A tagállamok ezt a központi nyilvántartást használják az ICAO felé fennálló igazgatási frekvenciakijelölési regisztrációs kötelezettségeik teljesítéséhez.

7. A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek tovább fejlesztik és javítják a frekvenciagazdálkodási eljárásokat, a tervezési kritériumokat, az adatkészleteket és folyamatokat, hogy optimalizálják a rádióspektrum általános légi forgalom általi használatát és elfoglalását. A hálózatkezelő a tagállam(ok) felkérésére ezeket regionális szinten is ajánlja.

8. Frekvenciakijelölés kérelmezésekor a kérelmező kérelmet nyújt be a megfelelő nemzeti frekvenciagazdálkodási szervhez, amely magában foglalja az összes vonatkozó adatot és indoklást.

9. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek és a hálózatkezelő értékeli és a működési követelmények és az elfogadott kritériumok alapján fontossági sorrendet állapít meg a frekvenciakérelmek tekintetében. Továbbá a hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel együttműködve meghatározza ezek hálózatot érintő hatását. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel konzultálva e rendelet elfogadását követő 12 hónapon belül megállapítja az említett kritériumokat, valamint ezt követően – adott esetben – kezeli és frissíti őket.

10. Ha a hálózatot hatás éri, a hálózatkezelő meghatározza a kérelem teljesítéséhez megfelelő frekvenciá(ka)t, tekintettel a következő követelményekre:

11. Ha nincs hálózatot érintő hatás, a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek meghatározzák a kérelem teljesítéséhez megfelelő frekvenciá(ka)t, tekintettel a 10. pontban szereplő követelményekre.

12. Ha egy frekvencia iránti kérelem nem teljesíthető, akkor a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv felkérheti a hálózatkezelőt, hogy próbáljon találni egy speciális frekvenciát. Annak érdekében, hogy megoldást találjanak a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek számára, a hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek támogatásával külön vizsgálatot folytathat az érintett földrajzi terület frekvencia-felhasználási helyzetére vonatkozóan.

13. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv kijelöli a 10., 11. vagy 12. pont szerint meghatározott megfelelő frekvenciá(ka)t.

14. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv valamennyi kijelölést bejegyzi a központi nyilvántartásba a következő információk feltüntetésével:

15. A kérelmező számára történő kijelöléskor a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv felhasználási feltételeket állapít meg. Ezek a feltételek minimálisan tartalmazzák, hogy a frekvenciakijelölés:

16. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) biztosítják, hogy bármely kérelmezett frekvenciaáthelyezést, módosítást vagy rendelkezésre bocsátást a meghatározott határidőn belül teljesítsék, és hogy a központi nyilvántartást ennek megfelelően frissítsék. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) megfelelő indoklást továbbítanak a hálózatkezelőnek, ha ezek a lépések nem végrehajthatóak.

17. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek biztosítják, hogy az európai légiközlekedési hálózatban használt valamennyi frekvenciakijelölésnek a 14. pontban említett működési, műszaki és igazgatási részletei legkésőbb 2011. december 31-étől hozzáférhetők legyenek a központi nyilvántartásban.

18. A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) ellenőrzi(k) és értékeli(k) az átlátható eljárásokon alapuló repülési frekvenciasávokat és frekvenciakijelöléseket, helyes és hatékony felhasználásuk biztosítása érdekében. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel konzultálva legkésőbb 12 hónappal e rendelet elfogadása után létrehozza az említett eljárásokat, valamint ezt követően – adott esetben – kezeli és frissíti őket. A hálózatkezelő különösen a központi nyilvántartás, a frekvenciakijelölés működési célja és a tényleges használata közötti eltéréseket határozza meg. A hálózatkezelő tájékoztatja a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervet az ilyen eltérésekről, hogy arról a megegyezés szerinti határidőn belül állást foglaljon.

19. A hálózatkezelő biztosítja a közös eszközök rendelkezésre állását a központi és nemzeti tervezés, koordináció, nyilvántartásba vétel, ellenőrzés és optimalizáció támogatására. Az eszközöket különösen – a funkció hatékonysága ellenőrzésének céljával – a központi nyilvántartási adatok elemzésének támogatására, valamint a 7. pont szerinti frekvenciaoptimalizálási folyamat kialakítására és végrehajtására kell kidolgozni.

1. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek és a hálózatkezelő közötti együttműködésen alapuló döntéshozatal olyan megállapodásokon alapul, amelyekhez e rendelet 16. cikkének megfelelően a hálózati igazgatótanács egyetértése szükséges, az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően.

2. Az e melléklet B. részének 1. pontjában említett megállapodásokkal kapcsolatos véleménykülönbség esetén a hálózatkezelő és az érintett tagállamok az ügyet döntésre a Bizottság elé terjesztik. A Bizottságnak az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell eljárnia.

3. A megállapodások minimálisan meghatározzák a következőket:

4. A rádiófrekvenciák koordinációjára vonatkozó kezdeti megállapodásoknak teljes összhangban kell állniuk a meglévőkkel. E megállapodások alakulását a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel együttműködve kell részletesen meghatározni és az általános költségeket az ésszerűség határain belül csökkenteni kell.

5. A rádiófrekvenciák stratégiai és taktikai célú használatának a hálózatkezelő munkájában részt nem vevő szomszédos országokkal való koordinációját az ICAO regionális szintű munkamegállapodásai révén kell végrehajtani. Ezáltal a szomszédos országoknak a hálózatkezelő szolgáltatásaihoz való későbbi hozzáférése is lehetővé válhat.

6. A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek megállapodnak az európai légiközlekedési hálózat kialakításának és működésének javítását célzó funkció általános prioritásairól. Ezeket a prioritásokat – amelyekről konzultálni kell az érdekelt felekkel – a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv frekvenciára vonatkozó részének formájában kell dokumentálni. A fontossági sorrend különösen a meghatározott sávokat, területeket és szolgáltatásokat veszi figyelembe.

7. A tagállamok biztosítják, hogy a repülési frekvenciasávok katonai használatát megfelelően koordinálják a hálózatkezelővel és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervvel.

1. Az e funkcióval kapcsolatos célkitűzések a következők:

2. Az SSR válaszjeladó-kódokat a hálózatkezelő révén kell kiosztani a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók számára olyan módon, hogy az optimalizálja azok biztonságos és hatékony elosztását a következőkre tekintettel:

3. Az SSR válaszjeladó-kódoknak e az 1. cikk (3) bekezdése szerinti légtérben való teljes és aktuális kiosztását leíró SSR válaszjeladókód-kiosztási listát mindig a hálózatkezelő bocsátja a tagállamok, a léginavigációs szolgáltatók és harmadik országok rendelkezésére.

4. Az SSR válaszjeladó-kódok kiosztási követelményeinek megállapítását, értékelését és koordinálását célzó hivatalos folyamatot a hálózatkezelő hajtja végre, tekintettel az SSR válaszjeladó-kódok összes kérelmezett polgári és katonai felhasználására.

5. A 4. pontban meghatározott hivatalos folyamat minimálisan magában foglalja a következő tevékenységek teljesítésére vonatkozóan elfogadott vonatkozó eljárásokat, időtartamokat és teljesítménycélokat:

6. A 4. pontban meghatározott folyamat keretében kapott SSR válaszjeladó-kód kiosztására vonatkozó kérelmeket a hálózatkezelő ellenőrzi a folyamat formai és adatkonvenciós, hiánytalansági, pontossági, aktualitási és indokolási követelményeinek való megfelelés szempontjából.

7. A tagállamok biztosítják, hogy az SSR válaszjeladó-kódokat a 3. pont szerinti SSR válaszjeladókód-kiosztási listának megfelelően osztják ki a légi járművek számára.

8. A hálózatkezelő az SSR válaszjeladó-kódok általános légi közlekedés számára történő automatikus kijelölését végző központi SSR válaszjeladókód-kijelölési és -kezelési rendszert működtethet a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók nevében.

9. Az SSR válaszjeladó-kódok tagállamok és léginavigációs szolgáltatók általi tényleges használatának rendszeres értékelését és vizsgálatát szolgáló eljárásokat és eszközöket a hálózatkezelő valósítja meg.

10. A hálózatkezelő, a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók megegyeznek azokról a tervekről és eljárásokról, amelyek a jövőbeli SSR válaszjeladó-kódok követelményeinek rendszeres elemzését és meghatározását segítik. Ez az elemzés magában foglalja az SSR válaszjeladó-kódok kiosztásában várható hiányosságok által okozott lehetséges teljesítményhatások meghatározását.

11. Ki kell dolgozni és rendszeresen frissíteni kell olyan működési kézikönyveket, amelyek a hálózati funkciók e rendelet követelményeinek megfelelő ellátásának lehetővé tételéhez szükséges utasításokat és információkat tartalmaznak. Ezeket a működési kézikönyveket a megfelelő minőségirányítási és dokumentumkezelési folyamatokkal összhangban kell terjeszteni és frissíteni.

1. A részletes SSR válaszjeladókód-kiosztási rendelkezésekre vonatozó koordináció és konzultáció kijelölt mechanizmusát a hálózatkezelő hozza létre, aki:

2. A hálózatkezelő – a nemzeti katonai hatóságokkal együttműködve – gondoskodik arról, hogy megfelelő lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy az SSR válaszjeladó-kódok katonai célú kiosztása és felhasználása ne legyen káros hatással az általános légi forgalom biztonságára és hatékony áramlására.

1. Az SSR válaszjeladó-kódok új vagy módosított kiosztásai tekintetében benyújtott kérelmeknek meg kell felelniük az A. rész 4. pontjában meghatározott folyamat formai és adatkonvenciós, hiánytalansági, pontossági, aktualitási és indokolási követelményeinek.

2. A tagállamok – igény szerint – a következő adatokat és információkat nyújtják a hálózatkezelőnek a hálózatkezelő által kitűzött elfogadott időtartamon belül, az SSR válaszjeladó-kódok számára biztosított hálózati funkció segítése céljából:

3. A léginavigációs szolgáltatók – igény szerint – a következő adatokat és információkat nyújtják a hálózatkezelőnek a hálózatkezelő által kitűzött elfogadott időtartamon belül, az SSR válaszjeladó-kódok számára biztosított hálózati funkció segítése céljából:

4. A tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók által az SSR válaszjeladókód-kiosztások javasolt módosításainak és az SSR válaszjeladó-kódok kiosztási listája frissítésének koordinációjára adott válaszreakciók minimálisan:

1.1. A hálózatstratégiai terv hatálya (területi és időbeli)

1.2. A terv elkészítése és a jóváhagyási folyamat

2.1. A hálózat aktuális és tervezett helyzetének leírása, beleértve az európai útvonalhálózat-kialakítási funkciót, a légiforgalmiáramlás-szervezést, a repülőtereket és a szűkös erőforrásokat

2.2. A tervidőszakhoz kapcsolódó kihívások és lehetőségek (beleértve a forgalmi igények előrejelzését és világszintű alakulását)

2.3. A különféle érdekelt felek által kifejezésre juttatott teljesítménycélok és üzleti követelmények, valamint az uniós szintű teljesítménycélok

3.1. A hálózatfejlesztési stratégia leírása, amely révén teljesíthetők a kitűzött teljesítménycélok és üzleti követelmények

3.2. A teljesítményrendszernek való megfelelés

3.3. Az európai ATM-főtervnek való megfelelés

4.1. A hálózatstratégiai célkitűzések leírása:

5.1. A rövid/középtávú tervezés ismertetése:

5.2. A hosszú távú tervezés ismertetése:

6.1. A terv megvalósításához kapcsolódó kockázatok ismertetése

6.2. Az ellenőrzési folyamat ismertetése (ideértve a kiindulási célkitűzésektől való lehetséges eltérést)

7.1. Az Unió és a tagállamok által a terv megvalósításának elősegítése érdekében meghozandó intézkedések meghatározása.

1.1. A hálózatműködtetési terv hatálya (területi és időbeli)

1.2. A terv elkészítése és a jóváhagyási folyamat

— a részt vevő operatív érdekelt felek együttműködési szempontjainak figyelembevétele a szerepek és felelősségi körök tekintetében,

— annak bemutatása, hogy hogyan szabályozzák a működési célokat és célkitűzéseket a hálózatműködtetési terv és a teljesítményszabályozás keretében megállapított egyéb teljesítménycélok taktikai, előtaktikai, rövid távú és középtávú fázisaiban,

— a tervezési időszakhoz megállapított prioritások és a szükséges erőforrások,

— a légiforgalmi szolgáltatási iparágat és egyéb érintett területeket érő hatás bemutatása.

— az általános hálózatműködtetési tervezési folyamat ismertetése,

— a hálózatműködtetési terv által kialakításra kerülő stratégiai út leírása és a működési teljesítménykövetelményekre és a teljesítményszabályozás keretében megállapított egyéb teljesítménycélokra adott sikeres válaszreakciók felé való haladás,

— az alkalmazott eszközök és adatok ismertetése.

4.1. A régi hálózatműködtetési teljesítmény összefoglaló ismertetése.

4.2. A terv által érintett időszakhoz kapcsolódó kihívások és lehetőségek.

4.3. A hálózati forgalmi előrejelzés az 1. és a 2. függeléknek megfelelően, amely magában foglalja a következőket:

4.4. Hálózatműködtetési teljesítménykövetelmények, amelyek a következőket foglalják magukban:

4.5. A különböző – többek között katonai – érdekelt felek által kifejezésre juttatott működési szükségletek

— a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és lépések ismertetése, ideértve a légteret, a szűkös erőforrásokat és a légiforgalmiáramlás-szervezést,

— az egyes tervek és lépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése.

— a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és lépések ismertetése,

— az egyes tervek és lépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése,

— a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok és az ICAO-hoz kapcsolódó munka ismertetése.

— a kiemelkedő légiforgalmi szolgáltatási hatással bíró különleges események áttekintése,

— egyedi különleges események és kezelésük a hálózat szempontjából,

— fő katonai gyakorlatok.

8.1. A fenntartott vagy elkülönített légtérterületekért felelős katonai légiforgalmi szolgáltatók az érintett légtér-gazdálkodási egységen keresztül információkat cserélnek a hálózatkezelővel a nemzeti szabályoknak megfelelően a következők tekintetében:

— a hálózat, a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk valamint a légtérellenőrző központ késések kezelésére és kapacitásra vonatkozó légiforgalmi szolgáltatási céljai és előrejelzése,

— repülőtér működtetési teljesítmény,

— hálózati környezetvédelmi/repüléshatékonysági teljesítménycél és előrejelzés,

— a különleges események hatása,

— működtetési teljesítménycélok és előrejelzés elemzése.

— működési (biztonság, kapacitás, repülési hatékonyság) szűk keresztmetszetek és lehetséges szűk keresztmetszetek, okaik és elfogadott megoldásaik vagy enyhítő lépéseik meghatározása, ideértve az igény-kapacitás egyensúly kialakításának lehetőségeit.

— forgalmi előrejelzés,

— az aktuális működtetési teljesítmény elemzése,

— az elért kapacitás számszerűsített értékelése (referencia-kapacitás),

— a különféle forgalomalakulási forgatókönyvekhez szükséges kapacitás számszerűsített értékelése (szükséges kapacitásprofil),

— a légtérellenőrző központi szinten tervezett, léginavigációs szolgáltatók által elfogadott működésjavítási lépések számszerűsített értékelése,

— késések kezelésével kapcsolatos célok és előrejelzés,

— a várt működtetési teljesítmény (biztonság, kapacitás, környezetvédelem) elemzése.

— késések kezelésével kapcsolatos helyi célok,

— forgalmi előrejelzés vizsgálata/megerősítése, tekintettel a helyi feltételek ismeretére,

— a rendelkezésre álló szektorok száma: szektorkonfiguráció/nyitási rendszer idényenként/hét napjaként/napon belüli időpontonként,

— kapacitások/ellenőrzési értékek az egyes szektorok/forgalommennyiségek esetében konfigurációnként/nyitási rendszerenként,

— tervezett vagy ismert különleges események, beleértve a dátumokat/időpontokat és a működtetési teljesítményt érintő kapcsolódó hatásokat,

— tervezett működésjavítási intézkedések részletei, végrehajtási ütemtervük, valamint a kapacitást és/vagy hatékonyságot érintő kapcsolódó negatív/pozitív hatás,

— a légtérszerkezet és a felhasználás javasolt és megerősített változásainak részletei,

— további lépések a hálózatkezelő beleegyezésével,

— légtérellenőrző központi működtetési kapcsolattartási adatok.

— forgalmi előrejelzés,

— a várt működtetési teljesítmény (biztonság, kapacitás, környezetvédelem) elemzése.

— forgalmi előrejelzés vizsgálata/megerősítése, tekintettel a helyi feltételek ismeretére,

— kifutópálya kapacitás minden egyes kifutópálya konfigurációhoz, aktuális és tervezett érkezésekhez és indulásokhoz,

— adott esetben a kapacitásjellemzők az éjszakai időszakban, az éjszakai időszak tartama,

— tervezett működésjavítási intézkedések részletei, végrehajtási ütemtervük, valamint a kapacitást és/vagy hatékonyságot érintő kapcsolódó negatív/pozitív hatás,

— tervezett vagy ismert különleges események, beleértve a dátumokat/időpontokat és a működtetési teljesítményt érintő kapcsolódó hatásokat,

— egyéb tervezett kapacitásnövelő tényezők,

— további lépések a hálózatkezelő beleegyezésével.

a) a kijelölt tisztségviselők, különösen a repülésbiztonsággal, a minőséggel, a védelemmel, és az emberi erőforrásokkal összefüggő funkciókért felelős igazgatási személyzet hatáskörét, kötelezettségeit és felelősségeit;

b) a szervezet különböző részei és folyamatai között lévő kapcsolatot és a jelentéstétel irányvonalait.

a) ismerteti a szervezet biztonsággal kapcsolatos általános filozófiáját és alapelveit az érintett érdekelt feleket a lehető legnagyobb mértékben kielégítő módon (a továbbiakban: a szakpolitika);

b) megfelelőségi ellenőrző funkciót hoz létre, amely olyan eljárásokat tartalmaz, amelyeket annak ellenőrzésére dolgoztak ki, hogy a funkciók ellátása megfelel-e az alkalmazandó követelményeknek, előírásoknak és eljárásoknak. A megfelelőség ellenőrzése magában foglalja az eredmények felelős vezetők számára történő visszacsatolásának rendszerét, amely szükség esetén biztosítja a kiigazító intézkedések hatékony és kellő időben történő végrehajtását;

c) kézikönyvek és ellenőrző dokumentumok segítségével bizonyítja az irányítási rendszer működését;

d) vezetőségi képviselőket jelöl ki a biztonságos és hatékony működési gyakorlatot biztosító eljárásoknak való megfelelés és az eljárások helyességének ellenőrzésére;

e) elvégzi az irányítási rendszer felülvizsgálatát, és szükség esetén helyreigazító intézkedéseket tesz;

f) biztosítja a számára kijelölt valamennyi hálózati funkció biztonságos ellátását. Ennek érdekében formális kapcsolódási pontokat hoz létre az érintett érdekelt felekkel, hogy képes legyen a tevékenységeivel járó repülésbiztonsági veszélyek meghatározására, értékelésére és adott esetben a kapcsolódó kockázatok kezelésére;

g) eljárásokat tartalmaz a biztonság irányítására új funkcionális rendszerek bevezetése vagy a meglévő funkcionális rendszerek módosítása esetén.

a) biztosítja a létesítmények és a személyzet védelmét az olyan jogellenes beavatkozás megakadályozása érdekében, amely hatással lehet az általa irányított hálózati funkciók biztonságára;

b) biztosítja a kapott, létrehozott vagy egyéb módon felhasznált működési adatok védelmét, hogy csak az engedéllyel rendelkezők férhessenek hozzá;

c) meghatározza a védelmi kockázat értékelésével és csökkentésével, a védelmi ellenőrzéssel és a védelem javításával, a védelmi felülvizsgálatokkal és a tanulságok terjesztésével kapcsolatos eljárásokat;

d) meghatározza a védelmi előírások megszegésének észlelését és a személyzet megfelelő védelmi figyelmeztetésekkel történő riasztását szolgáló eszközöket;

e) meghatározza a védelmi előírások megsértéséből fakadó hatások és az újbóli bekövetkezést megelőző helyreállítási lépések és enyhítési eljárások azonosítására szolgáló eszközöket.

a) a működési kézikönyv tartalmazza a működtető személyzet számára a kötelezettségek ellátásához szükséges utasításokat és információkat;

b) a működési kézikönyv vonatkozó részei elérhetőek legyenek az érintett személyzet számára;

c) a működtető személyzetet gyorsan értesítsék a működési kézikönyv kötelezettségeiket érintő módosításairól és azok hatálybalépéséről.

— a hálózatkezelő által irányított hálózati funkciók teljesítményének értékelését,

— a hálózatstratégiai tervben megállapított teljesítmény-célkitűzésekhez viszonyított teljesítményt, a hálózatműködtetési tervben megállapított teljesítménymutatók segítségével összevetve a valós teljesítményt a hálózatműködtetési tervvel,

— a célkitűzésektől való eltérés magyarázatát, valamint a különbségeknek az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett referencia-időszak alatti megszüntetésére irányuló intézkedések meghatározását,

— a működés és az infrastruktúra fejlesztéseit,

— a felhasználókkal és az érdekelt felekkel folytatott hivatalos konzultációs folyamatra vonatkozó információkat,

— a humánerőforrás-politikára vonatkozó információkat.