Help Print this page 

Document 02005L0036-20140117

Title and reference
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve ( 2005. szeptember 7 .) a szakmai képesítések elismeréséről (EGT vonatkozású szöveg)

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2005/36/2014-01-17
Multilingual display
Text

2005L0036 — HU — 17.01.2014 — 010.004


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/36/EK IRÁNYELVE

(2005. szeptember 7.)

a szakmai képesítések elismeréséről

(EGT vonatkozású szöveg)

(HL L 255, 2005.9.30., 22. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A TANÁCS 2006/100/EK IRÁNYELVE (2006. november 20.)

  L 363

141

20.12.2006

 M2

A BIZOTTSÁG 1430/2007/EK RENDELETE (2007. december 5.)

  L 320

3

6.12.2007

 M3

A BIZOTTSÁG 755/2008/EK RENDELETE (2008. július 31.)

  L 205

10

1.8.2008

 M4

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1137/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.)

  L 311

1

21.11.2008

 M5

A BIZOTTSÁG 279/2009/EK RENDELETE (2009. április 6.)

  L 93

11

7.4.2009

►M6

A BIZOTTSÁG 213/2011/EU RENDELETE (2011. március 3.)

  L 59

4

4.3.2011

 M7

A BIZOTTSÁG 623/2012/EU RENDELETE (2012. július 11.)

  L 180

9

12.7.2012

►M8

A TANÁCS 2013/25/EU IRÁNYELVE (2013. május 13.)

  L 158

368

10.6.2013

►M9

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/55/EU IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2013. november 20.)

  L 354

132

28.12.2013


Módosította:

►A1

OKMÁNY a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról

  L 112

21

24.4.2012


Helyesbítette:

 C1

Helyesbítés, HL L 271, 16.10.2007, o 18 (2005/36/EK)

►C2

Helyesbítés, HL L 093, 4.4.2008, o 28 (2005/36/EK)

►C3

Helyesbítés, HL L 305, 24.10.2014, o 115 (2005/36/EK)

►C4

Helyesbítés, HL L 177, 8.7.2015, o 60 (2006/100/EK)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/36/EK IRÁNYELVE

(2005. szeptember 7.)

a szakmai képesítések elismeréséről

(EGT vonatkozású szöveg)



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 40. cikkére, 47. cikke (1) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének első és harmadik mondatára, valamint 55. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

mivel:

(1)

A Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a személyek és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése a Közösség egyik célkitűzése. Ez a tagállamok állampolgárai számára biztosítja különösen azt a jogot, hogy önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként valamely szakmát egy attól eltérő tagállamban gyakoroljanak, mint ahol szakmai képesítésüket megszerezték. Ezenkívül, a Szerződés 47. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy irányelveket kell kibocsátani az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése céljából.

(2)

A 2000. március 23—24-i lisszaboni Európai Tanácsot követően a Bizottság közleményt fogadott el „Belső piaci stratégia a szolgáltatások terén” címmel, amelynek célja különösen, hogy a Közösségen belül a szabad szolgáltatásnyújtást olyan egyszerűvé tegye, mint amilyen az egyes tagállamokon belül. A Bizottságnak a „Mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető új európai munkaerőpiacok” című közleménye nyomán a 2001. március 23—24-i stockholmi Európai Tanács megbízta a Bizottságot, hogy a 2002 tavaszi Európai Tanács ülésére terjesszen elő konkrét javaslatokat egy egységesebb, átláthatóbb és rugalmasabb képesítéselismerési rendszerre vonatkozóan.

(3)

Az ezen irányelv által arra vonatkozóan nyújtott garancia, hogy a valamely tagállamban szakmai képesítést szerzett személy egy másik tagállamban — ugyanazon jogokat élvezve, mint e másik tagállam állampolgárai — megkezdhesse ugyannak a szakmának a gyakorlását és gyakorolhassa azt, nem érinti a migráns szakember azon kötelezettségét, hogy a szakma gyakorlásának ez utóbbi tagállam által megállapított, megkülönböztetés-mentes feltételeit teljesítse, feltéve hogy ezek objektíve indokoltak és arányosak.

(4)

A szabad szolgáltatásnyújtás megkönnyítése érdekében olyan különös szabályokra van szükség, amelyek célja a szakmai tevékenységek eredeti szakmai cím használata mellett történő gyakorlása lehetőségének kiterjesztése. Az információs társadalommal összefüggő, távollévők között nyújtott szolgáltatások esetében a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) rendelkezései is alkalmazandók.

(5)

Tekintetbe véve, hogy különböző rendszerek léteznek egyrészt a határon átnyúló átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtásra, másrészt a letelepedésre vonatkozóan, egyértelművé kell tenni, hogy milyen szempontok alapján lehet különbséget tenni e két fogalom között, amikor a szolgáltatásnyújtó helyét a fogadó tagállam területére változtatja meg.

(6)

A szolgáltatásnyújtást a közegészség, a közbiztonság és a fogyasztóvédelem messzemenő tiszteletben tartása mellett kell megkönnyíteni. Ezért különös rendelkezéseket kell előirányozni az olyan közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásokkal rendelkező szabályozott szakmák tekintetében, amelyek keretében határon átnyúló átmeneti vagy alkalmi szolgáltatásnyújtásra kerül sor.

(7)

A fogadó tagállamok — szükség szerint és a közösségi joggal összhangban — előírhatnak nyilatkozattételi követelményeket. Ezek a követelmények nem róhatnak aránytalan terheket a szolgáltatásnyújtókra, és nem akadályozhatják, illetve nem tüntethetik fel kevésbé vonzónak a szabad szolgáltatásnyújtás gyakorlását. E követelmények szükségességét a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés közösségi keretének kialakításában elért előrehaladás fényében rendszeresen felül kell vizsgálni.

(8)

A szolgáltatásnyújtóra alkalmazni kell a fogadó tagállamnak a szakmai képesítésekhez közvetlenül és konkrétan kapcsolódó fegyelmi szabályait, így a szakma meghatározására, a szakma keretébe tartozó vagy a szakma számára fenntartott tevékenységek körére, a címek használatára, valamint a fogyasztók védelméhez és biztonságához közvetlenül és konkrétan kapcsolódó súlyos szakmai mulasztásokra vonatkozó szabályokat.

(9)

Fenntartva a letelepedés szabadsága tekintetében a különböző hatályos elismerési rendszerek alapjául szolgáló elveket és biztosítékokat, e rendszerek szabályait a tapasztalatok tükrében tökéletesíteni kell. Ezenkívül, a vonatkozó irányelveket számos alkalommal módosították, és rendelkezéseiket az alkalmazandó elvek egységesítése útján át kell szervezni és ésszerűsíteni. Ezért a szakmai képesítések elismerésének általános rendszerére vonatkozó 89/48/EGK ( 5 ) és 92/51/EGK tanácsi irányelv ( 6 ), valamint 1999/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ), továbbá az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi, illetve az orvosi szakmára vonatkozó, 77/452/EGK ( 8 ), 77/453/EGK ( 9 ), 78/686/EGK ( 10 ), 78/687/EGK ( 11 ), 78/1026/EGK ( 12 ), 78/1027/EGK ( 13 ), 80/154/EGK ( 14 ), 80/155/EGK ( 15 ), 85/384/EGK ( 16 ), 85/432/EGK ( 17 ), 85/433/EGK ( 18 ), illetve 93/16/EGK ( 19 ) tanácsi irányelv helyébe ezeket egyesítő, egyetlen szövegnek kell lépnie.

(10)

Ez az irányelv nem gátolja a tagállamokat abban, hogy saját szabályozásukkal összhangban elismerjék azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket harmadik országbeli állampolgárok az Európai Unió területén kívül szereztek meg. Az elismerés keretében minden esetben be kell tartani az egyes szakmákra vonatkozó képzési minimumkövetelményeket.

(11)

Azon szakmák esetében, amelyekre a képesítések elismerésének általános rendszere (a továbbiakban: általános rendszer) kiterjed, a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy megállapítsák a képesítésnek a területükön nyújtott szolgáltatások minőségének biztosításához szükséges minimális szintjét. Azonban a Szerződés 10., 39. és 43. cikke értelmében, a tagállamok nem követelhetik meg egy tagállam állampolgárától, hogy olyan képesítéseket szerezzen, amelyeket a tagállamok általában csak a saját nemzeti oktatási rendszerükben szerezhető oklevelekre hivatkozással határoznak meg, amennyiben az érintett személy e képesítéseket egészben vagy részben egy másik tagállamban már megszerezte. Következésképpen elő kell írni, hogy minden olyan fogadó tagállam, amely egy szakmát szabályoz, vegye figyelembe a másik tagállamban szerzett képesítéseket, és vizsgálja meg, hogy azok megfelelnek-e az általa megkövetelt képesítéseknek. Ez az általános elismerési rendszer azonban nem zárja ki azt, hogy egy tagállam minden olyan személy felé, aki az adott tagállamban szakmát gyakorol, külön követelményeket támasszon, amelyek alapját a közérdek által igazolt foglalkozási szabályok képezik. Ezek különösen a szakma szabályozásával, a szakmai normákkal kapcsolatos szabályokat érintik, beleértve az etikai, felügyeleti és felelősségi előírásokat. Végül, ennek az irányelvnek nem célja beavatkozni a tagállamok azon jogos érdekébe, hogy megakadályozzák, hogy egyes állampolgárai visszaélésszerűen kivonják magukat a nemzeti jog alkalmazása alól a foglalkoztatás területén.

(12)

Ez az irányelv a más tagállamokban megszerzett szakmai képesítés tagállamok általi elismerését szabályozza. Nem vonatkozik azonban a más tagállamok által ezen irányelvre hivatkozással meghozott elismerési határozatok tagállamok általi elismerésére. Következésképpen az a személy, akinek a szakmai képesítését ezen irányelv alapján elismerték, nem hivatkozhat erre az elismerésre a saját tagállamában olyan jogok igénybevétele céljából, amelyek nem az ebben a tagállamban megszerzett szakmai képesítésből vezethetők le, kivéve, ha bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a fogadó tagállamban további képesítést szerzett.

(13)

Az általános rendszer szerinti elismerési mechanizmus meghatározása érdekében a különböző nemzeti oktatási és képzési rendszereket különböző szintekbe kell csoportosítani. E szinteknek, amelyeket csak az általános rendszer működése céljából hoznak létre, nincs hatásuk a nemzeti oktatási és képzési struktúrákra, illetve a tagállamok e területen meglévő illetékességére.

(14)

A 89/48/EGK és a 92/51/EGK irányelv által létrehozott elismerési mechanizmus változatlan marad. Következésképpen, legalább egyéves középfokú végzettségre épülő képzés sikeres teljesítését igazoló diploma birtokosának engedélyezni kell, hogy szabályozott szakmát kezdjen olyan tagállamban, ahol a munkavállalás négyéves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítését igazoló diplomától függ, függetlenül attól, hogy a fogadó tagállamban megkövetelt diploma milyen szintbe tartozik. Hasonló módon, ha egy szabályozott szakma esetében a munkavállalás több mint négyéves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítésétől függ, az ilyen munkavállalás csak legalább hároméves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítését igazoló diploma birtokosai számára engedélyezhető.

(15)

Az általános rendszerben szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdéséhez szükséges képzési minimumkövetelmények harmonizációjának hiányában, a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni kompenzációs intézkedés elrendelését. Ennek az intézkedésnek arányosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie különösen a kérelmező szakmai gyakorlatát. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a követelmény, amely szerint a migránsnak választania kell az alkalmassági vizsga és az alkalmazkodási időszak közül, megfelelő garanciát nyújt a migráns képesítésének szintjére vonatkozóan, ezért az e választási lehetőségtől való eltérést minden esetben a közérdekkel összefüggő feltétlen szükségszerűséggel kell indokolni.

(16)

A szakemberek szabad mozgásának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a különféle szakmai szövetségek és szervezetek, illetve a tagállamok — a képesítés megfelelő szintjét biztosítva — európai szinten közös követelményrendszereket javasolhassanak. Ennek az irányelvnek bizonyos feltételek mellett — összhangban a tagállamok arra vonatkozó hatáskörével, hogy meghatározzák a területükön az egyes szakmák gyakorlásához szükséges képesítéseket, valamint oktatási és szakmai képzési rendszerük tartalmát és szervezetét, továbbá összhangban a közösségi joggal, és különösen a közösségi versenyjoggal — figyelembe kell vennie az ilyen kezdeményezéseket, ugyanakkor elő kell segítenie ezzel összefüggésben azt, hogy az általános rendszerben fokozódjon az elismerés feltétel nélküli jellege. Azoknak a szakmai szövetségeknek, amelyeknek módjuk van közös követelményrendszereket előterjeszteni, nemzeti és európai szinten reprezentatívnak kell lenniük. A közös követelményrendszer olyan szempontok összessége, amelyek a tagállamok legalább kétharmadában — köztük az adott szakmát szabályozó valamennyi tagállamban — azonosított, a képzési követelmények közötti lényeges eltérések legszélesebb körének kompenzálását teszik lehetővé. E szempontok között szerepelhetnek például olyan követelmények, mint a kiegészítő képzés, az alkalmazkodási időszak alatt, felügyelet mellett folytatott szakmai gyakorlat, az alkalmassági vizsga, vagy a szakmai gyakorlat előírt minimális szintje, vagy ezek kombinációi.

(17)

Annak érdekében, hogy valamennyi olyan helyzetet figyelembe lehessen venni, amelyre vonatkozóan még nincs rendelkezés a szakmai képesítések elismerésével kapcsolatban, az általános rendszert ki kell terjeszteni azokra az esetekre, amelyek nem tartoznak egy különös rendszer hatálya alá sem, vagy azért, mert a szakma nem tartozik egyik ilyen rendszer hatálya alá sem, vagy azért, mert bár a szakmára kiterjed valamelyik különös rendszer hatálya, a kérelmező valamilyen különleges és kivételes okból nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek által a rendszert igénybe vehetné.

(18)

Számos ipari, kereskedelmi és kézművesipari tevékenység tekintetében egyszerűsíteni kell azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a tevékenység gyakorlásának megkezdését azokban a tagállamokban, amelyekben ezeket a szakmákat szabályozzák, amennyiben e tevékenységeket egy másik tagállamban kellő ideig és a kellően közeli múltban végezték, miközben fenn kell tartani e tevékenységek tekintetében a szakmai tapasztalaton alapuló, feltétel nélküli elismerés rendszerét.

(19)

A mozgás szabadságát, valamint az orvosok, általános ápolók, fogorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök előírt képesítése megszerzését tanúsító okiratok kölcsönös elismerését az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak az összehangolt képzési minimumkövetelményeken alapuló feltétel nélküli elismerésének alapelvére kell alapozni. Emellett, a tagállamokban az orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakma gyakorlásának megkezdését attól kell függővé tenni, hogy az érintett személy rendelkezzen egy adott képesítéssel, ami garantálja, hogy olyan képzésben részesült, amely a minimumkövetelményeknek megfelel. Ezt a rendszert ki kell egészíteni számos, a megfelelően képesített szakembereket bizonyos feltételek mellett megillető szerzett joggal.

(20)

Az orvosok és fogorvosok képzési rendszere sajátosságainak és a kölcsönös elismerés terén a vonatkozó közösségi helyzet figyelembevételéhez indokolt minden, az ezen irányelv elfogadásának időpontjában elismert szakirány esetében a feltétel nélküli elismerést azokon az orvosi és fogorvosi szakterületen megtartani, amelyek legalább két tagállamban léteznek. Ezzel szemben a rendszer egyszerűsítése érdekében a feltétel nélküli elismerés új orvosi szakterületekre való kiterjesztését az ezen irányelv hatálybalépése után olyan szakterületekre kell korlátozni, amelyek a tagállamok legalább kétötödében léteznek. Továbbá, ez az irányelv nem zárja ki a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy egymás között — a saját szabályaik szerint — bizonyos, mindegyiküknél létező, és ezen irányelv szerinti feltétel nélküli elismerés tárgyát nem képező orvosi és fogorvosi szakterületek tekintetében feltétel nélküli elismerésről rendelkezzenek.

(21)

Az előírt általános orvosi képesítés feltétel nélküli elismerése nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy döntsenek arról, hogy e képesítést szakmai tevékenységekhez kapcsolják-e vagy sem.

(22)

A fogorvosi szakmát minden tagállamnak olyan önálló szakmaként kell elismernie, amely elkülönül az orvosi szakmától, függetlenül attól, hogy a fogorvos szakosodott-e a fog- és szájbetegségek tudományára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogorvosok képzése olyan készségek elsajátítását teszi lehetővé, amelyek a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzéséhez, diagnosztizálásához és kezeléséhez szükségesek. Fogorvosi szakmai tevékenységet csak az ezen irányelvben meghatározott fogorvosi képesítéssel rendelkező személy végezhet.

(23)

Nem merült fel a szülésznőképzés valamennyi tagállamra nézve kötelező egységesítésének szükségessége. Ellenkezőleg, a tagállamoknak a lehető legnagyobb szabadsággal kell rendelkezniük a képzés megszervezése terén.

(24)

Ezen irányelv egyszerűsítése céljából a „gyógyszerész” fogalmat kell használni a képesítések feltétel nélküli elismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási körének behatárolásához, az e tevékenységeket szabályozó nemzeti szabályozás sajátos jellemzőinek sérelme nélkül.

(25)

A gyógyszerészi képesítéssel rendelkező személyek szakemberek a gyógyszerek terén, és elvben az összes tagállamban biztosítani kell számukra, hogy a gyógyszerészeti tevékenységek minimális körébe tartozó tevékenységeket végezhessék. E minimális kör meghatározásakor ennek az irányelvnek nem lehet az a hatása, hogy korlátozza a tagállamokban a gyógyszerészek által végezhető tevékenységek körét — különösen az orvosbiológiai analízisek tekintetében —, de nem is adhat e szakképzett személyeknek kizárólagosságot, mivel ez utóbbi továbbra is kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy kiegészítő képzési feltételeket írjanak elő a tevékenységek összehangolt minimális körén kívül eső tevékenységek megkezdéséhez. Ez azt jelenti, hogy a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket a feltételeket azoktól az állampolgároktól is megkövetelje, akik az ezen irányelv szerinti, feltétel nélküli elismerés tárgyát képező képesítéssel rendelkeznek.

(26)

Ez az irányelv nem hangolja össze a gyógyszerészeti tevékenységek megkezdésének és folytatásának valamennyi feltételét. Különösen, a gyógyszertárak földrajzi elosztásáról és a gyógyszerek kiadásának monopóliumáról továbbra is a tagállamok döntenek. Ez az irányelv érintetlenül hagyja a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek tiltják bizonyos gyógyszerészeti tevékenységek cégek általi gyakorlását, vagy az ilyen tevékenységek végzését bizonyos feltételekhez kötik.

(27)

Az építészeti tervezés, az épületek minősége, és a környezetükbe történő harmonikus beilleszkedésük, a természetes és a városi tájkép iránti tisztelet, valamint a köz- és magántulajdonban lévő kulturális örökség tiszteletben tartása közérdek. A képesítések kölcsönös elismerésének ezért olyan minőségi és mennyiségi szempontokon kell alapulnia, amelyek biztosítják azt, hogy az elismert képesítések birtokosai megértik és a gyakorlatba át is tudják ültetni az egyéneknek, a társadalmi csoportoknak és a hatóságoknak a területrendezéssel, az épületek tervezésével, elrendezésével és megépítésével, valamint az építészeti örökség megőrzésével és kiaknázásával, továbbá a természetes egyensúly megóvásával kapcsolatos igényeit.

(28)

Az építészetre, valamint az építészmérnöki szakmai tevékenység megkezdésére és végzésére vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazási körüket tekintve sokfélék. A legtöbb tagállamban az építészeti tevékenységeket jogi értelemben vagy ténylegesen olyan személyek végzik, akik az építészmérnöki címet vagy önmagában, vagy egy másik címmel együtt viselik, anélkül, hogy e tevékenységek folytatására kizárólagos joguk lenne, kivéve, ha jogszabály ezzel ellentétesen rendelkezik. Ezeket a tevékenységeket, vagy közülük néhányat, más szakképzett személyek is végezhetik, különösen olyan mérnökök, akik építőipari vagy építőművészeti szakképzésben részesültek. Ezen irányelv egyszerűsítése céljából az „építészmérnök” fogalmat kell használni az építészeti képesítések feltétel nélküli elismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási körének behatárolásához, az e tevékenységeket szabályozó nemzeti szabályok sajátos jellemzőinek sérelme nélkül.

(29)

Ha egy szabályozott szakma nemzeti vagy európai szintű szakmai szervezete vagy szövetsége indokolt kérelmet terjeszt elő a képesítések elismerésének különös rendelkezéseire a minimális képzési feltételek összehangolása alapján, a Bizottság felméri az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslat elfogadásának szükségességét.

(30)

A szakmai képesítések elismerésére szolgáló rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében, a rendszer alkalmazásához szükséges az egységes formai követelmények és eljárási szabályok, valamint a szakma gyakorlásával kapcsolatos bizonyos részletek meghatározása.

(31)

Lévén, hogy a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés várhatóan elősegíti ennek az irányelvnek a végrehajtását és az ezen irányelv alapján fennállló kötelezettségek teljesítését, meg kell állapítani az együttműködés módját.

(32)

A szakmai igazolványoknak reprezentatív szakmai szövetségek vagy szakmai egyesületek általi európai szintű bevezetése megkönnyítheti az érintett szakmák tagjainak a mobilitását, különösen felgyorsíthatja a saját tagállam és a letelepedési tagállam közötti információcserét. Ez a szakmai igazolvány lehetővé kell, hogy tegye a szakma különböző tagállamokban letelepedő tagjai szakmai pályafutásának nyomon követését. Az adatvédelmi rendelkezések teljes körű tiszteletben tartása mellett, az igazolvány tartalmazhatja a szakma tagjainak képzettségéről (elvégzett egyetem vagy képzési intézmények, képesítések) és szakmai tapasztalatáról szóló információkat, valamint a szakmát érintő, ellene kiszabott szankciókat és az adott illetékes hatóság adatait.

(33)

Az információs szolgálatok hálózatának létrehozása, amely szolgálatok feladata az lesz, hogy a tagállamok állampolgárainak felvilágosítást és segítséget nyújtsanak, lehetővé fogja tenni az elismerési rendszer átláthatóságának biztosítását. Ezek az információs szolgálatok minden azt kérő állampolgárnak, valamint a Bizottságnak megadnak az elismerési eljárással kapcsolatos minden tájékoztatást és címet. Az, hogy a hálózaton belül minden tagállam egyetlen információs szolgálatot jelöl ki, nem érinti a hatáskörök nemzeti szintű megosztását. Különösen nem akadályozza azt, hogy nemzeti szinten több irodát jelöljenek ki, miközben a fent említett hálózaton belül kijelölt információs szolgálat feladata ezen irodák működésének összehangolása és az állampolgárok szükség szerinti tájékoztatása a megfelelő illetékes iroda részletes adatairól.

(34)

Az ágazati irányelvek által létrehozott különböző elismerési rendszerek és az általános rendszer irányítása nehézkesnek és bonyolultnak bizonyult. A tudományos és műszaki fejlődésre figyelemmel az irányítást ezért egyszerűsíteni, ezt az irányelvet pedig aktualizálni kell, különösen ahol a minimális képzési feltételeket a képesítések automatikus elismerése érdekében összehangolják. Erre a célra a szakképesítések elismerésére egyedüli bizottságot kell létrehozni, és biztosítani kell a szakmai szervezetek képviselőinek megfelelő részvételét európai szinten is.

(35)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak ( 20 ) megfelelően kell elfogadni.

(36)

Az, hogy a tagállamok ezen irányelv végrehajtásáról statisztikai adatokat tartalmazó rendszeres jelentést készítenek, lehetővé fogja tenni a szakmai képesítések elismerésére szolgáló rendszer hatásának felmérését.

(37)

Megfelelő eljárást kell kialakítani abból a célból, hogy amennyiben ezen irányelv bármely rendelkezésének alkalmazása valamely tagállamban jelentős nehézségekbe ütközne, átmeneti intézkedéseket lehessen elfogadni.

(38)

Ezen irányelv rendelkezései nem sértik a tagállamoknak a saját nemzeti szociális biztonsági rendszerük megszervezésére vonatkozó hatáskörét, valamint arra vonatkozó hatáskörüket, hogy meghatározzák, mely tevékenységeket kötelező e rendszer keretében gyakorolni.

(39)

A technológiai változások és a tudományos haladás gyors ütemét tekintve, az egész életen át tartó tanulás számos szakmában különösen fontos. Ezzel összefüggésben a tagállamokra tartozik azon részletes szabályok elfogadása, amelyekkel összhangban a szakképzett személyek, megfelelő folyamatos képzés révén, lépést tarthatnak a műszaki és tudományos haladással.

(40)

Mivel ezen irányelv céljait — azaz a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó szabályok racionalizálását, egyszerűsítését és tökéletesítését — a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(41)

Ez az irányelv nem előzi meg a Szerződés 39. cikkének (4) bekezdése és 45. cikke alkalmazását. mindenekelőtt a közjegyzők vonatkozásában.

(42)

Ezt az irányelvet a letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás tekintetében a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó egyéb különös — így a közlekedési ágazatra, a biztosításközvetítőkre és a bejegyzett könyvvizsgálókra irányadó — jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni. Ez az irányelv nem érinti az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelv ( 21 ), és az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 22 ) alkalmazását. Az ügyvédi szakmai képesítéseknek a fogadó tagállambeli szakmai cím használatával történő azonnali letelepedés céljára való elismerésére ennek az irányelvnek ki kell terjednie.

(43)

Szabályozásuk mértékétől függően, ez az irányelv kiterjed azon szabad foglalkozásokra, amelyeket — ezen irányelv szerint — különleges szakmai képesítések alapján személyesen, saját felelősségre és szakmailag függetlenül szellemi-gondolati szolgáltatásokat végzők biztosítanak a megbízó és a nyilvánosság számára. Foglalkozásukat a tagállamban — a Szerződésnek megfelelően — szokásosan szakmai jogi kötelezettségeknek megfelelően végzik az állami törvényhozás és az ebben a keretben az adott szakmai képviselet által autonóm módon meghozott jog szerint, amely biztosítja, és továbbfejleszti a szakszerűséget, a minőséget és az ügyfél felé fennálló bizalmi viszonyt.

(44)

Ez az irányelv nem érinti az egészség- és fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához szükséges intézkedéseket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:



I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

Ez az irányelv megállapítja azokat a szabályokat, amelyek szerint az a tagállam, amely a területén egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését, illetve gyakorlását ahhoz köti, hogy az érintett személy egy adott szakmai képesítéssel rendelkezzen (a továbbiakban: fogadó tagállam), az adott szakma gyakorlásának megkezdése és gyakorlása érdekében el kell, hogy ismerje azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket egy vagy több más tagállamban (a továbbiakban: saját tagállam) szereztek, és amelyek feljogosítják az adott képesítéssel rendelkező személyt a fogadó tagállam területén ugyanazon szakma gyakorlására.

▼M9

Ez az irányelv továbbá szabályokat határoz meg a szabályozott szakmák részleges gyakorlásának megkezdését, valamint a más tagállamban teljesített szakmai gyakorlat elismerését illetően.

▼B

2. cikk

Hatály

(1)  Ezt az irányelvet a tagállamok minden olyan állampolgárára alkalmazni kell, aki önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként, beleértve a szabadfoglalkozásúakat, egy attól eltérő tagállamban kíván egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítését szerezte.

▼M9

Ezt az irányelvet a tagállamok minden olyan állampolgárára is alkalmazni kell, aki a saját tagállamán kívül teljesített szakmai gyakorlatot.

▼B

(2)  Saját szabályozásának megfelelően minden tagállam lehetővé teheti a tagállamok azon állampolgárai számára, akik nem valamely tagállamban szerzett szakmai képesítésről szóló okirattal rendelkeznek, hogy területén a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti szabályozott szakmát gyakoroljanak. A III. cím III. fejezetének hatálya alá tartozó szakmák esetében ennek az elsődleges elismerésnek tiszteletben kell tartania az ugyanazon fejezetben megállapított képzési minimumkövetelményeket.

(3)  Amennyiben egy adott szabályozott szakma tekintetében valamely önálló közösségi jogi aktus a szakmai képesítések elismerésével közvetlenül összefüggő egyéb, különös rendelkezést állapít meg, ennek az irányelvnek a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

▼M9

(4)  Ez az irányelv nem alkalmazandó a hivatalos kormányzati aktussal kinevezett közjegyzőkre.

▼B

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában:

a) „szabályozott szakma”: olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amely gyakorlásának a megkezdése, gyakorlása vagy gyakorlásának valamelyik módja, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezéshez kötött törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján; a gyakorlás módjának minősül különösen a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által adott szakmai képesítéssel rendelkező személyek számára fenntartott szakmai cím használata. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, a (2) bekezdésben említett szakmát szabályozott szakmának kell tekinteni;

b) „szakmai képesítés”: előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal, a 11. cikk a) pontjának i. alpontjában említett képzettségi tanúsítvánnyal és/vagy szakmai tapasztalattal tanúsított képesítés;

c) „előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat”: olyan oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, amelyet egy tagállamban, e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt hatóság bocsátott ki, és amely igazolja a túlnyomóan Közösségen belüli szakképzés sikeres elvégzését. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, az előírt képesítés megszerzését tanúsító, a (3) bekezdésben említett okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni;

d) „illetékes hatóság”: képzési bizonyítványok és egyéb dokumentumok vagy információk kiállítására, illetve átvételére, valamint a jelen irányelv hatálya alá tartozó kérvények elfogadására és határozatok meghozatalára a tagállamok által kifejezetten feljogosított hatóság vagy szervezet;

e) „szabályozott képzés”: minden olyan képzés, amely kifejezetten egy adott szakma gyakorlásának elsajátítására irányul, és amely egy vagy több kurzusból áll, amelyet szükség szerint szakmai képzés, próbaidős gyakorlat vagy szakmai gyakorlat egészít ki.

A szakmai képzés, a próbaidős gyakorlat vagy a szakmai gyakorlat felépítését és szintjét az érintett tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései határozzák meg, illetve ezeket az e célra kijelölt hatóság felügyeli, illetve hagyja jóvá;

▼M9

f) „szakmai tapasztalat”: az adott szakma teljes munkaidőben vagy azzal egyenértékű részmunkaidőben való tényleges és jogszerű gyakorlása valamely tagállamban;

▼B

g) „alkalmazkodási időszak”: szabályozott szakma gyakorlása a fogadó tagállamban, az adott szakmában megfelelő képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett; az ilyen, felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszak adott esetben továbbképzést is magában foglalhat. A felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszakot értékelni kell. Az alkalmazkodási időszakot és annak értékelését szabályozó részletes szabályokat, valamint a felügyelet alatt lévő migráns jogállását a fogadó tagállam illetékes hatósága állapítja meg.

A felügyelet alatt folytatott gyakorlatát töltő személy fogadó tagállambeli jogállását — különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében — a fogadó tagállam illetékes hatóságai az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítják meg;

▼M9

h) „alkalmassági vizsga”: a kérelmező szakmai tudására, képességeire és készségeire vonatkozó, a fogadó tagállam illetékes hatóságai által lefolytatott vagy elismert vizsga, amelynek célja annak felmérése, hogy a kérelmező alkalmas-e az adott tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlására.

A vizsga lefolytatása érdekében az illetékes hatóságok listát készítenek azokról a szakterületekről, amelyekre – a fogadó tagállamban megkövetelt képzés és a kérelmező által végzett képzés összehasonlítása alapján – a kérelmező oklevele vagy az előírt képesítés megszerzését tanúsító egyéb okirata nem vonatkozik.

Az alkalmassági vizsgának figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a kérelmező a saját tagállamában vagy abban a tagállamban, ahonnan érkezett, szakképzett személy. A vizsgának a listáról kiválasztott olyan szakterületeket kell átfognia, amelyek ismerete a szóban forgó szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához feltétlenül szükséges. A vizsga kiterjedhet a fogadó tagállamban az érintett tevékenységekre alkalmazandó szakmai szabályok ismeretére is.

Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, valamint a fogadó tagállamban alkalmassági vizsgára készülő kérelmezőnek a fogadó tagállambeli jogállását az adott tagállam illetékes hatóságai határozzák meg;

▼B

i) „vállalkozás vezetője”: aki egy vállalkozásban az adott foglalkozási ágban a következő tevékenységet végzi:

i. vállalkozás vezetője vagy vállalkozás fióktelepének vezetője; vagy

ii. a vállalkozás tulajdonosának vagy vezetőjének a helyettese, amennyiben ez a beosztás a vállalkozás tulajdonosának vagy a vezetőjének felelősségével egyenértékű felelősséggel párosul; vagy

iii. kereskedelmi és/vagy technikai jellegű feladatokkal együtt járó vezető beosztásban van, és a vállalkozás egy vagy több osztályáért felelős.

▼M9

j) „szakmai gyakorlat”: a 46. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, felügyelet alatt végzett szakmai gyakorlati időszak, amennyiben az egy szabályozott szakma gyakorlása megkezdésének a feltételét képezi, és amelyre oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányok alatt vagy után kerül sor;

k) „európai szakmai kártya”: elektronikus igazolás, amely igazolja, hogy a szakember megfelelt az egy fogadó tagállamban való átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtáshoz szükséges valamennyi feltételnek, vagy hogy valamely szakmai képesítést egy fogadó tagállamban való letelepedés céljából elismertek;

l) „egész életen át tartó tanulás”: minden olyan általános oktatás, szakoktatás és -képzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és nem formális tanulás az élet bármely szakaszában, amely az ismeretek, a képességek és a készségek tökéletesítésével jár, amely magában foglalhatja a szakmai etikát is;

m) „közérdeken alapuló kényszerítő körülmények”: az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában ekként elismert körülmények;

n) „az európai kreditátviteli rendszer kreditjei vagy ECTS kreditek”: az európai felsőoktatási térségben a felsőoktatásban használt kreditrendszer.

▼B

(2)  Az I. mellékletben szereplő valamely szövetség vagy szervezet tagjai által gyakorolt szakma szabályozott szakmának minősül.

Az első albekezdésben említett szövetségek, illetve szervezetek célja különösen az érintett szakmai terület magas színvonalának elősegítése és fenntartása. Ennek érdekében ezeket a szövetségeket és szervezeteket a tagállamok különös formában ismerik el, e szövetségek és szervezetek pedig a tagjaik részére előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot állítanak ki, gondoskodnak arról, hogy a tagjaik tiszteletben tartsák az általuk megállapított szakmai magatartási szabályokat, továbbá feljogosítják tagjaikat egy bizonyos cím, vagy azzal együtt viselhető rövidítés használatára, vagy arra, hogy az adott előírt képesítésnek megfelelő jogállás előnyeiből részesüljenek.

▼M9

Ha egy tagállam az első albekezdésben említett valamely szövetséget vagy szervezetet elismer, erről tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság megvizsgálja, hogy a szövetség vagy szervezet teljesíti-e a második albekezdésben meghatározott feltételeket. A tagállami szabályozási fejlemények megfelelő figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet aktualizálására vonatkozóan, amennyiben teljesülnek a második albekezdésben meghatározott feltételek.

Amennyiben nem teljesülnek a második albekezdésben meghatározott feltételek, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az I. melléklet aktualizálására irányuló kérelem elutasítására vonatkozóan.

▼B

(3)  A harmadik ország által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni, amennyiben annak birtokosa az érintett szakmában annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismerte, hároméves, az említett tagállam által tanúsított szakmai tapasztalatot szerzett.

4. cikk

Az elismerés joghatásai

▼M9

(1)  A szakmai képesítésnek a fogadó tagállam általi elismerése révén a jogosultak a fogadó tagállamban megkezdhetik annak a szakmának a gyakorlását, amelyre vonatkozóan a saját tagállamukban képzettséggel rendelkeznek, és ezt a szakmát a fogadó tagállamban ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhatják, mint a fogadó tagállam állampolgárai.

▼B

(2)  Ezen irányelv alkalmazásában az a szakma, amelyet a kérelmező a fogadó tagállamban gyakorolni kíván, azonos azzal, amelyre vonatkozóan a saját tagállamában képzettséggel rendelkezik, feltéve hogy az érintett tevékenységek hasonlóak.

▼M9

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a fogadó tagállamban a szabályozott szakmák részleges gyakorlásának megkezdését a 4f. cikkben meghatározott feltételek szerint engedélyezik.

4a. cikk

Európai szakmai kártya

(1)  A tagállamok a szakmai képesítéssel rendelkezők részére – kérésükre – európai szakmai kártyát bocsátanak ki, feltéve, hogy a Bizottság elfogadta a (7) bekezdés szerinti vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat.

(2)  Ha az európai szakmai kártya egy adott szakma esetében a (7) bekezdés szerinti vonatkozó végrehajtási jogi aktusok révén bevezetésre került, az érintett szakmai képesítéssel rendelkező személy igényelhet ilyen kártyát, vagy használhatja a II. és a III. címben előírt eljárásokat.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az európai szakmai kártya birtokosa élhessen a 4b–4e. cikk alapján őt megillető valamennyi joggal.

(4)  Amennyiben egy szakmai képesítéssel rendelkező személy a II. cím alapján olyan szolgáltatást kíván nyújtani, amelyre nem vonatkozik a 7. cikk (4) bekezdése, a saját tagállam illetékes hatósága kibocsátja az európai szakmai kártyát, összhangban a 4b. és a 4c. cikkel. Az európai szakmai kártya – adott esetben – a 7. cikkben meghatározott nyilatkozatnak minősül.

(5)  Amennyiben egy szakmai képesítéssel rendelkező személy a III. cím I–IIIa. fejezete alapján más tagállamban kíván letelepedni és a 7. cikk (4) bekezdése alapján szolgáltatást nyújtani, a 4b. és a 4d. cikk értelmében a fogadó tagállam illetékes hatósága elvégzi a belső piaci információs rendszerben (IMI) az igénylő számára létrehozott dokumentációhoz (IMI-dokumentáció) kapcsolódó valamennyi előkészítő lépést. A fogadó tagállam illetékes hatósága a 4b. és 4d. cikkel összhangban kibocsátja az európai szakmai kártyát.

Letelepedés céljából az európai szakmai kártya kibocsátása nem biztosít feltétel nélküli jogot egy adott szakma gyakorlásához, amennyiben a fogadó országban – az adott szakmához kapcsolódó európai szakmai kártya bevezetése előtt – már regisztrációs követelmények vagy más ellenőrzési eljárások vannak érvényben.

(6)  A tagállamok kijelölik az IMI-dokumentáció kezelésére és az európai szakmai kártyák kibocsátására illetékes hatóságokat. E hatóságok biztosítják az európai szakmai kártya iránti kérelmek elfogulatlan, objektív és kellő időben történő feldolgozását. Az 57b. cikkben említett segítségnyújtó központok is illetékes hatóságként járhatnak el. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok és a segítségnyújtó központok tájékoztassák az állampolgárokat – beleértve a leendő kérelmezőket is – a szakmákhoz kapcsolódóan elérhető európai szakmai kártya működéséről és hozzáadott értékéről.

(7)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő szakmákhoz kapcsolódó európai szakmai kártya rendelkezéseinek egységes alkalmazása biztosításához szükséges rendelkezéseket, ideértve az európai szakmai kártya formátumát, az írásbeli kérelmek feldolgozását, az európai szakmai kártya iránti kérelem alátámasztásához a kérelmező által benyújtandó nyelvi fordításokat, a teljes kérelem benyújtásához a 7. cikk (2) bekezdése vagy a VII. melléket szerint szükséges dokumentumok részleteit, valamint az európai szakmai kártya kifizetésére és a kifizetés feldolgozására vonatkozó eljárásokat érintő rendelkezéseket, figyelembe véve az adott szakma sajátosságait. A Bizottság emellett végrehajtási jogi aktusok révén pontosítja, hogy az illetékes hatóságok hogyan, mikor és milyen dokumentumok hiteles másolatait kérhetik be az adott szakma esetében a 4b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével, a 4d. cikk (2) bekezdésével és a 4d. cikk (3) bekezdéséve összhangban.

Egy adott szakma esetében akkor lehet az első albekezdésben említett vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén európai szakmai kártyát bevezetni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) az érintett szakma jelentős mértékű mobilitással vagy annak lehetőségével jár;

b) az érintett érdekelt felek megfelelő érdeklődést mutatnak;

c) a szakma vagy a szakma gyakorlására irányuló oktatás és képzés a tagállamok jelentős számában szabályozva van.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8)  Minden olyan díjnak, amely az európai szakmai kártya kibocsátásának igazgatási eljárásai kapcsán a kérelmezőnek esetlegesen meg kell fizetnie, ésszerűnek, arányosnak, valamint a saját és a fogadó tagállamnál felmerülő költségekkel összemérhetőnek kell lennie, és nem tarthat vissza az európai szakmai kártya kérelmezésétől.

4b. cikk

Európai szakmai kártya kérelmezése és IMI-dokumentáció létrehozása

(1)  A saját tagállam lehetővé teszi a szakmai képesítéssel rendelkezőknek, hogy európai szakmai kártyát igényelhessenek a Bizottság által biztosított online eszközön keresztül, amely automatikusan létrehozza az adott kérelmező IMI-dokumentációját. Amennyiben a saját tagállam írásbeli kérelmet is lehetővé tesz, megállapítja az IMI-dokumentáció létrehozásához, a kérelmezőnek küldendő valamennyi információhoz és az európai szakmai kártya kibocsátásához szükséges valamennyi rendelkezést.

(2)  A kérelem alátámasztásához a 4a. cikk (7) bekezdése szerint elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusokban szereplő dokumentumokat kell benyújtani.

(3)  A saját tagállam illetékes hatósága a kérelem benyújtása után egy héten belül visszaigazolást küld a kérelem beérkezéséről, és tájékoztatja a kérelmezőt az esetleg hiányzó iratokról.

Amennyiben szükséges, az ezen irányelv szerint benyújtandó igazolásokat a saját tagállam illetékes hatósága állítja ki. A saját tagállam illetékes hatósága elvégzi a kérelmező jogszerű letelepedésének, valamint az összes szükséges, a saját tagállamban kiállított irat érvényességének és hitelességének ellenőrzését. Indokolt kétségek esetében a saját tagállam illetékes hatósága kikérheti egy illetékes szerv véleményét, és bekérheti a dokumentumok hiteles másolatát a kérelmezőtől. Amennyiben ugyanazon kérelmező újabb kérelmet nyújt be, a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságai nem követelhetik meg az IMI-dokumentációban már fellelhető, még érvényes iratok ismételt benyújtását.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadhatja el az európai szakmai kártyán és az IMI-dokumentációban tárolt információk sértetlenségének, bizalmas kezelésének és pontosságának biztosításához szükséges műszaki előírásokat és intézkedéseket, valamint azon feltételeket és eljárásokat, amelyek szerint az európai szakmai kártyát birtokosa részére kibocsátják, beleértve az európai szakmai kártya letöltésének vagy az IMI-dokumentáció aktualizálásának lehetőségét is. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4c. cikk

Európai szakmai kártya igénybevétele a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára

(1)  A saját tagállam illetékes hatósága ellenőrzi a kérelmet és a kérelem alátámasztásához benyújtott iratokat, és három héten belül kibocsátja a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára érvényes európai szakmai kártyát. Az említett határidőt a 4b. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett hiányzó iratok beérkezésétől,– illetve ha nem kértek be további dokumentumokat, az említett albekezdésben említett egyhetes időszak végétől – kell számítani. Ezután a hatóság az európai szakmai kártyát haladéktalanul továbbítja az összes fogadó tagállam illetékes hatóságának, és erről értesíti a kérelmezőt. A fogadó tagállam a következő 18 hónapban nem tarthat igényt a 7. cikk szerinti további nyilatkozatra.

(2)  A saját tagállam illetékes hatóságának határozata, illetőleg – az (1) bekezdés szerinti háromhetes időszakon belül – a határozat elmaradása ellen jogorvoslatnak van helye a nemzeti jog szerint.

(3)  Ha az európai szakmai kártya birtokosa más tagállamokban kíván szolgáltatást nyújtani, mint amelyeket az (1) bekezdés alapján a kérelemben felsorolt, kérelmezheti az európai szakmai kártya földrajzi hatályának kiterjesztését. Ha az európai szakmai kártya birtokosa az (1) bekezdésben említett 18 hónapnál hosszabb ideig kíván szolgáltatást nyújtani, erről tájékoztatja az illetékes hatóságot. Mindkét esetben az európai szakmai kártya birtokosa minden olyan, az IMI-dokumentációban foglalt helyzethez képest bekövetkezett lényegi változásról is tájékoztatást ad, amelyet a 4a. cikk (7) bekezdése szerint elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktus értelmében a saját tagállam illetékes hatósága megkövetelhet. A saját tagállam illetékes hatósága továbbítja az aktualizált európai szakmai kártyát az érintett fogadó tagállam részére.

(4)  Az európai szakmai kártya mindaddig érvényes valamennyi érintett fogadó tagállam teljes területén, amíg birtokosa az IMI-dokumentációban tárolt iratok és információk alapján a hivatás gyakorlására jogosult marad.

4d. cikk

Európai szakmai kártya igénybevétele letelepedés, illetve a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára

(1)  A saját tagállam illetékes hatósága egy hónapon belül ellenőrzi a kérelmet alátámasztó az IMI-dokumentációban foglalt iratok hitelességét és érvényességét a letelepedés vagy a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljára érvényes európai szakmai kártya kibocsátása céljából. Az említett határidőt a 4b. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett hiányzó iratok beérkezésétől, – illetve ha nem kértek be további dokumentumokat, az említett albekezdésben említett egyhetes időszak végétől – kell számítani. A hatóság ezután a kérelmet haladéktalanul továbbítja a fogadó tagállam illetékes hatóságának. A saját tagállam a kérelemnek a fogadó tagállam felé történő továbbításával egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem állásáról.

(2)  A 16., a 21., a 49a. és a 49b. cikk szerinti esetekben a fogadó tagállam a saját tagállam által továbbított kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy kibocsásson-e európai szakmai kártyát az (1) bekezdés szerint. Indokolt kétségek esetén a fogadó tagállam további tájékoztatást vagy egy dokumentum hiteles másolatát kérheti be a saját tagállamtól, amelyet a saját tagállam a kérelem beérkezésétől számított két héten belül teljesít. Az (5) bekezdés második albekezdésére is figyelemmel az egyhónapos határidő alkalmazandó bármely ilyen kérelem ellenére.

(3)  A 7. cikk (4) bekezdésében és a 14. cikkben említett esetekben a fogadó tagállam a saját tagállam által továbbított kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül határoz arról, hogy kibocsátja-e az európai szakmai kártyát, vagy a szakmai képesítéssel rendelkező személy esetében kompenzációs intézkedéseket rendel-e el. Indokolt kétségek esetén a fogadó tagállam további tájékoztatást vagy egy dokumentum hiteles másolatát kérheti be a saját tagállamtól, amelyet a saját tagállam a kérelem benyújtásától számított két héten belül teljesít. Az (5) bekezdés második albekezdésére is figyelemmel a kéthónapos határidő alkalmazandó bármely ilyen kérelem ellenére.

(4)  Amennyiben a fogadó tagállam nem kapja meg az ezen irányelv szerint az európai szakmai kártya kibocsátásáról szóló határozathoz bekérhető szükséges információkat akár a saját tagállamtól, akár a kérelmezőtől, elutasíthatja az európai szakmai kártya kibocsátását. Az elutasítást megfelelően indokolni kell.

(5)  Ha a fogadó tagállam nem határoz az e cikk (2) és a (3) bekezdésében előírt határidőkön belül vagy nem rendezi meg a 7. cikk (4) bekezdése szerinti alkalmassági vizsgát, akkor úgy kell tekinteni, hogy az európai szakmai kártya kibocsátásra került, és azt az IMI-n keresztül automatikusan meg kell küldeni a szakmai képesítéssel rendelkező személy részére.

A fogadó tagállam két héttel meghosszabbíthatja a (2) és a (3) bekezdésben előírt határidőket az európai szakmai kártya automatikus kibocsátásának céljából. A hosszabbítást meg kell indokolnia, és erről tájékoztatnia kell a kérelmezőt. A hosszabbítás egy alkalommal meg ismételhető, amennyiben az feltétlenül szükséges, különösen a közegészséget vagy a szolgáltatások igénybevevőinek biztonságát érintő okok esetében.

(6)  A saját tagállam által az (1) bekezdéssel összhangban tett lépések helyettesítik a szakmai képesítések elismerésének a fogadó tagállam nemzeti joga szerinti bármilyen kérelmezését.

(7)  A saját és a fogadó tagállam által az (1)–(5) bekezdés alapján hozott határozat, illetőleg a saját tagállam határozatának elmaradása ellen jogorvoslatnak van helye a nemzeti jog szerint.

4e. cikk

Az európai szakmai kártyához kapcsolódó adatfeldolgozás és -hozzáférés

(1)  Az ártatlanság vélelmének sérelme nélkül a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságai a vonatkozó IMI-dokumentációt kellő időben aktualizálják az európai szakmai kártya birtokosa ellen indított fegyelmi eljárásokhoz vagy a vele szemben alkalmazott, korlátozáshoz vagy eltiltáshoz kapcsolódó, az ezen irányelv szerinti tevékenységei folytatására nézve következményekkel járó büntetőjogi szankciókhoz kapcsolódó információkkal. Ennek során tiszteletben tartják a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 23 ), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 24 ) (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) foglalt, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat. Az aktualizálás magában foglalja a már felesleges információk törlését is. Az európai szakmai kártya birtokosát és a vonatkozó IMI-dokumentációhoz hozzáféréssel rendelkező illetékes hatóságokat azonnal tájékoztatni kell minden aktualizálásról. E kötelezettség nem érinti a tagállamokra az 56a. cikk értelmében érvényes riasztási kötelezettséget.

(2)  Az információk (1) bekezdésben említett aktualizálása tartalmi szempontból a következőkre korlátozódik:

a) a szakember személyazonossága;

b) az érintett szakma;

c) a korlátozó vagy eltiltó határozatot meghozó nemzeti hatóság vagy bíróság adatai;

d) a korlátozás vagy az eltiltás hatálya; valamint

e) a korlátozás vagy az eltiltás időbeli hatálya.

(3)  Az IMI-dokumentációban tárolt információhoz való hozzáférésre a 95/46/EK irányelvvel összhangban kizárólag a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságai jogosultak. Az illetékes hatóságok az európai szakmai kártya birtokosát – annak kérésére – tájékoztatják az IMI-dokumentáció tartalmáról.

(4)  Az európai szakmai kártyán feltüntetett információk azokra az információkra korlátozódnak, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy az európai szakmai kártya birtokosa jogosult azon szakma gyakorlására, amelyre vonatkozóan a kártyát kibocsátották; ilyen információk nevezetesen a kártya birtokosának neve, születési helye és ideje, foglalkozása, szakmai képesítése és az alkalmazandó szabályozás, az érintett illetékes hatóságok, az európai szakmai kártya száma, a biztonsági elemek és egy érvényes személyazonosító igazolványra történő hivatkozás. Az európai szakmai kártya birtokosa által megszerzett szakmai tapasztalathoz vagy az általa megtett kompenzációs intézkedésekhez kapcsolódó információkat bele kell foglalni az IMI-dokumentációba.

(5)  Az IMI-dokumentációban foglalt személyes adatokat egészen addig lehet feldolgozni, ameddig az az elismerési eljárás céljából szükséges, a 7. cikkben előírt elismerés vagy a nyilatkozat továbbítása bizonyítékául. A tagállamok biztosítják, hogy az európai szakmai kártya birtokosa bármikor és számára díjmentesen kérhesse a kapcsolódó IMI-dokumentációban a pontatlan vagy hiányos adatok helyesbítését, vagy az IMI-dokumentáció törlését és zárolását. Az európai szakmai kártya birtokosát a kártya kibocsátásakor tájékoztatják e jogáról, és utána kétévente emlékeztetik rá. Ha a kezdeti kérelmet online nyújtották be, az emlékeztető automatikusan kerül elküldésre az IMI-n keresztül.

A letelepedés vagy a 7. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtás céljából kibocsátott európai szakmai kártyához kapcsolódó IMI-dokumentáció törlésére irányuló kérelem esetén az érintett fogadó tagállam illetékes hatóságai a szakmai képesítése elismerését igazoló iratot állítanak ki a szakmai képesítéssel rendelkező személy részére.

(6)  Az európai szakmai kártyán és az összes IMI-dokumentációban feltüntetett személyes adatok feldolgozása viszonylatában a tagállamok érintett illetékes hatóságai a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében adatkezelőknek tekintendők. Az e cikk (1)–(4) bekezdése szerinti feladatai ellátása és az ezzel összefüggésben történő személyesadat-feldolgozás viszonylatában a Bizottság a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 ) 2. cikkének d) pontja értelmében adatkezelőnek tekintendő.

(7)  A (3) bekezdés sérelme nélkül a fogadó tagállamok előírják, hogy a munkáltatók, ügyfelek, betegek, hatóságok és egyéb érdekelt felek ellenőrizhetik az európai szakmai kártya birtokosa által részükre felmutatott európai szakmai kártya hitelességét és érvényességét.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el az IMI-dokumentációhoz való hozzáférésről, valamint az ellenőrzésére szolgáló, az első albekezdésben említett műszaki eszközökről és eljárásokról. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4f. cikk

Részleges gyakorlás megkezdése

(1)  A fogadó tagállam illetékes hatósága eseti alapon abban az esetben engedélyezi egy szakma részleges gyakorlásának a megkezdését a fogadó tagállam területén, ha az összes alábbi feltétel teljesül:

a) a szakember teljes körű képesítéssel rendelkezik ahhoz, hogy saját tagállamában olyan szakmai tevékenységet folytasson, amelyre vonatkozóan a fogadó tagállamban részleges gyakorlásának megkezdésére irányuló kérelmet nyújtott be;

b) a saját tagállamban jogszerűen folytatott szakmai tevékenység és a fogadó tagállamban szabályozott szakma közötti nagyfokú eltérés következtében a kompenzációs intézkedések elrendelése azt jelentené, hogy a kérelmező a fogadó tagállamban megkövetelt oktatási és képzési program egészét köteles elvégezni ahhoz, hogy a fogadó tagállamban a szabályozott szakma teljes körű gyakorlását megkezdhesse;

c) az adott szakmai tevékenység objektív módon elkülöníthető a többi olyan tevékenységtől, amely a fogadó tagállamban része a szabályozott szakmának.

A c) pont alkalmazásában a fogadó tagállam illetékes hatósága figyelembe veszi, hogy a szakmai tevékenység autonóm módon gyakorolható-e a saját tagállamban.

(2)  A részleges gyakorlás megkezdése megtagadható, ha azt közérdeken alapuló kényszerítő, a kívánt célkitűzés elérésére alkalmas körülmények indokolják, és az intézkedés nem lép túl azon, ami a cél eléréséhez szükséges.

(3)  A valamely fogadó tagállamban való letelepedés iránti kérelmeket a III. cím I. és IV. fejezetével összhangban bírálják el.

(4)  A fogadó tagállamban történő átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtásra irányuló, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású tevékenységekkel kapcsolatos kérelmeket a II. címmel összhangban kell elbírálni.

(5)  A 7. cikk (4) bekezdése hatodik albekezdésétől és az 52. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a részleges gyakorlás megkezdésének engedélyezése esetén a szakmai tevékenységet a saját tagállamban használatos szakmai címmel kell gyakorolni. A fogadó tagállam kérheti, hogy az említett szakmai címet a fogadó tagállam nyelvén használják. A részleges gyakorlás megkezdésére jogosult szakemberek egyértelmű módon jelzik a szolgáltatások igénybevevőinek szakmai tevékenységeik körét.

(6)  E cikk nem alkalmazandó a szakmai képesítésük feltétel nélküli elismerésére a III. cím II., III. és IIIa. fejezete alapján jogosult szakemberekre.

▼B



II. CÍM

SZABAD SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

5. cikk

A szabad szolgáltatásnyújtás elve

(1)  A közösségi jog különös rendelkezéseinek, valamint ezen irányelv 6. és 7. cikkének sérelme nélkül a tagállamok semmilyen, szakmai képesítéssel kapcsolatos okból nem korlátozhatják a szabad szolgáltatásnyújtást egy másik tagállamban:

a) ha a szolgáltatásnyújtó jogszerűen letelepedett egy tagállamban azzal a céllal, hogy ott ugyanazt a szakmát gyakorolja (a továbbiakban: „letelepedés szerinti tagállam”), valamint

▼M9

b) a szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén, amennyiben az adott szakmát egy vagy több tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább egy évig gyakorolta, abban az esetben, ha a szakma abban a letelepedés szerinti tagállamban nem szabályozott. A szakma egy évig tartó gyakorlására vonatkozó feltétel nem alkalmazható, ha akár a szakma, akár a szakmára felkészítő oktatás és képzés szabályozott.

▼B

(2)  E cím rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatásnyújtó az (1) bekezdésben említett szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából megy a fogadó tagállam területére.

A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét — különösen a szolgáltatás időtartama, gyakorisága, rendszeressége és folytonossága alapján — esetenként kell megállapítani.

(3)  A szolgáltatásnyújtó helyváltozatása esetén a fogadó tagállamnak az e tagállamban ugyanazt a szakmát gyakorló szakképzett személyekre vonatkozó, szakmai, jogi vagy közigazgatási jellegű, olyan szakmai magatartási szabályzata hatálya alá kerül, amelyek a szakmai képesítéssel közvetlenül összefüggnek, úgymint a szakma meghatározására, a címek használatára, valamint a fogyasztóbiztonsággal és a fogyasztóvédelemmel közvetlenül és konkrétan összefüggő súlyos szakmai mulasztásokra vonatkozó, valamint a fegyelmi rendelkezések.

6. cikk

Mentességek

Az 5. cikk (1) bekezdése alapján a fogadó tagállam a másik tagállamban letelepedett szolgáltatásnyújtót mentesíti a saját területén letelepedett szakképzett személyekkel szemben támasztott alábbi követelményeinek teljesítése alól:

a) szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése. A tagállamok annak érdekében, hogy megkönnyítsék a területükön hatályos fegyelmi rendelkezéseknek az ezen irányelv 5. cikke (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazását, előírhatják az érintett személynek egy ilyen szakmai szervezet vagy testület általi automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy formális tagságát egy ilyen szervezetben, illetve testületben, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel, illetve tagság nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatások nyújtását, valamint nem ró további költségeket a szolgáltatásnyújtóra. A 7. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozat és szükség szerinti megújított nyilatkozat egy példányát — amelyhez a 7. cikk (2) bekezdésében említett iratok egy példányát kell csatolni azon szakmák esetében, amelyeknek a 7. cikk (4) bekezdésében említett közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásai vannak, vagy amelyek a III. cím III. fejezete értelmében feltétel nélküli elismerésben részesülnek —, az illetékes hatóság megküldi az érintett szakmai szervezetnek vagy testületnek, és ez az említett célra szolgáló automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételnek, illetve formális tagságnak minősül;

b) valamely társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel, a biztosító intézményekkel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozóan történő elszámolás céljából.

A szolgáltatásnyújtó azonban előzetesen, illetve sürgős esetben utólag tájékoztatni köteles a b) pontban említett szervet az általa nyújtott szolgáltatásokról.

7. cikk

A szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén előzetesen teendő nyilatkozat

(1)  A tagállamok megkövetelhetik, hogy a szolgáltatásnyújtó, amikor szolgáltatásnyújtás céljával első alkalommal megy egyik tagállamból egy másikba, a fogadó tagállam illetékes hatóságával előzetesen benyújtandó írásbeli nyilatkozatban ezt közölje, és ennek során tájékoztassa e hatóságot biztosítási fedezetének vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formáinak adatairól. Ezt a nyilatkozatot évente meg kell újítani, ha a szolgáltatásnyújtó az adott év folyamán az adott tagállamban átmeneti vagy alkalmi jellegű szolgáltatást kíván nyújtani. A szolgáltatásnyújtó a nyilatkozatot bármilyen formában megteheti.

(2)  Ezenkívül, az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtáskor, illetve ha az okiratokban ismertetett helyzetben érdemi változás következett be, a tagállamok megkövetelhetik a következő iratoknak a nyilatkozathoz való csatolását:

a) a szolgáltatásnyújtó állampolgárságát igazoló okmány;

b) igazolás arról, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységek gyakorlása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban, és arról, hogy az igazolás benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva ezeknek a tevékenységeknek a gyakorlásától;

c) szakmai képesítés megszerzését tanúsító okirat;

▼M9

d) az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben, bármilyen bizonyítási eszköz, amely bizonyítja, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységet a megelőző tíz év folyamán legalább egy éven keresztül gyakorolta;

e) a biztonsági és az egészségügyi ágazatban, valamint a kiskorúak oktatásához kapcsolódó szakmák esetében, ideértve a gyermekgondozást és a koragyermekkori nevelést is, amennyiben a saját tagállam az állampolgáraitól megköveteli az igazolást arról, hogy az érintettet a szakma gyakorlásától sem ideiglenesen, sem véglegesen nem tiltották el, és vele szemben büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet nem született;

▼M9

f) olyan szakmák esetében, amelyek gyakorlása kihatással lehet a betegek biztonságára, nyilatkozat a kérelmező, a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges nyelvtudásáról;

g) olyan szakmák esetében, amelyek a 16. cikkben említett tevékenységeket fedik le, és amelyek szerepelnek az 59. cikk (2) bekezdésének értelmében a tagállamok által benyújtott jegyzékben, annak a tagállamnak az illetékes hatósága vagy szerve által kiállított igazolás, ahol a szolgáltatásnyújtó letelepedett.

(2a)  A szolgáltatásnyújtó által az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott, előírt nyilatkozat révén a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatási tevékenység nyújtásának megkezdésére való jogosultságot szerez, vagy gyakorolhatja azt a tevékenységet az adott tagállam egész területén. A tagállam a (2) bekezdésben felsorolt, a szakmai képesítésre vonatkozó további információkat is bekérhet a szolgáltatásnyújtótól abban az esetben, ha:

a) a szakma az adott tagállam területének egyes részein más módon szabályozott;

b) ez a szabályozás a tagállam valamennyi állampolgárára alkalmazandó;

c) a szabályozás ilyenfajta különbségét a közegészséggel vagy a szolgáltatások igénybevevőinek biztonságával kapcsolatos közérdeken alapuló kényszerítő körülmények indokolják; valamint

d) a tagállam más módon nem juthat az információhoz.

▼B

(3)  A szolgáltatást a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani, amennyiben abban a tagállamban létezik ilyen cím az adott szakmai tevékenységre. Ezt a címet a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén úgy kell feltüntetni, hogy a fogadó tagállam szakmai címével ne lehessen összetéveszteni. Amennyiben a letelepedés szerinti tagállamban nem létezik ilyen szakmai cím, a szolgáltatásnyújtónak előírt képesítését kell feltüntetnie e tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén. Kivételt képeznek a III. cím III. fejezetében említett esetek, amelyekben a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani.

▼M9

(4)  Az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtás esetében, ha olyan, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szabályozott szakmáról van szó, amelyre nem vonatkozik a III. cím II., III. vagy IIIa. fejezete szerinti feltétel nélküli elismerés, a fogadó tagállam illetékes hatósága az első szolgáltatásnyújtás előtt ellenőrizheti a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítéseit. Ez az előzetes ellenőrzés csak akkor lehetséges, ha annak célja az, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybevevője egészségének, illetve biztonságának a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének hiánya miatti súlyos károsodását, illetve sérelmét, és ha az ellenőrzés nem lépi túl a céljának eléréséhez szükséges mértéket.

Az illetékes hatóság az (1) és a (2) bekezdésben említett nyilatkozat és csatolt iratok beérkezésétől számított egy hónapon belül közli a szolgáltatásnyújtóval határozatát arról, hogy:

a) a szakmai képesítése ellenőrzése nélkül engedélyezi a szolgáltatásnyújtást;

b) a szakmai képesítése ellenőrzését követően:

i. a szolgáltatásnyújtótól alkalmassági vizsga letételét követeli meg; vagy

ii. engedélyezi a szolgáltatás nyújtását.

Amennyiben olyan nehézség merül fel, amely késedelmet okozna a második albekezdés szerinti határozat meghozatalában, az illetékes hatóság a szolgáltatásnyújtót ugyanazon határidőn belül értesíti a késedelem okáról. A nehézséget az említett értesítéstől számított egy hónapon belül orvosolni kell, és a határozatot a nehézség orvoslásától számított két hónapon belül véglegesíteni kell.

Ha lényeges eltérés van a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítése és a fogadó tagállamban megkövetelt képzés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy veszélyt jelent a közegészségre vagy a közbiztonságra, és a szolgáltatásnyújtó azt az ebből a célból szakmai tapasztalattal vagy egész életen át tartó tanulás útján megszerzett, egy illetékes szerv által hivatalosan igazolt ismeretekkel, képességekkel és készségekkel nem tudja ellensúlyozni, akkor a fogadó tagállam lehetőséget ad a szolgáltatásnyújtónak arra, hogy alkalmassági vizsga letételével, a második albekezdés b) pontjában említettek szerint bizonyítsa, hogy megszerezte a hiányzó ismereteket, képességeket vagy készséget. A fogadó tagállam ez alapján határoz arról, hogy a szolgáltatás nyújtása megkezdhető-e. A szolgáltatás nyújtását a második albekezdéssel összhangban hozott határozat keltétől számított egy hónapon belül minden esetben lehetővé kell tenni.

Amennyiben az illetékes hatóság a második és harmadik albekezdés szerinti határidőkön belül nem reagál, a szolgáltatásnyújtást meg lehet kezdeni.

Ha a szakmai képesítéseket ezen bekezdés alapján ellenőrizték, a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használatával kell nyújtani.

▼B

8. cikk

Közigazgatási együttműködés

▼M9

(1)  A fogadó tagállam illetékes hatóságai – indokolt kétség esetén – megkereshetik a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy adjanak tájékoztatást a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és jó magatartására vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem alkalmaztak szakmai jellegű fegyelmi vagy büntetőszankciót. Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai úgy határoznak, hogy ellenőrzik a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítéseit, azok a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságaitól – a közegészségre vagy a közbiztonságra nézve vélhetően veszélyt jelentő lényeges különbségek felméréséhez szükséges mértékben – tájékoztatást kérhetnek a szolgáltatásnyújtó által elvégzett szakképzésekről. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai a szóban forgó tájékoztatást az 56. cikkel összhangban adják meg. Ha a szakma a saját tagállamban nem szabályozott, az 57b. cikkben említett segítségnyújtó központok is nyújthatnak ilyen tájékoztatást.

▼B

(2)  Az illetékes hatóságok biztosítják minden olyan információ cseréjét, amely a szolgáltatás igénybevevőjének a szolgáltatásnyújtó ellen benyújtott panaszai elbírálásához szükséges. A szolgáltatás igénybevevőjével a panasz elbírálásának eredményét közölni kell.

9. cikk

A szolgáltatás igénybevevőinek tájékoztatása

Ha a szolgáltatásnyújtás a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett vagy a szolgáltatásnyújtó előírt képesítésének feltüntetése mellett történik, a közösségi jogban foglalt egyéb tájékoztatási követelmények teljesítésén kívül a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik a szolgáltatásnyújtótól, hogy a szolgáltatás igénybevevőjének a következő adatok bármelyikét vagy összességét megadja:

a) ha a szolgáltatásnyújtó szerepel valamilyen cégnyilvántartásban vagy hasonló nyilvános jegyzékben, annak a nyilvántartásnak a neve, amelybe bejegyezték, a bejegyzés száma, vagy az adott nyilvántartásban szereplő, egyenértékű azonosító;

b) ha a tevékenység a letelepedés szerinti tagállamban engedélyköteles, az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe;

c) olyan szakmai szövetség vagy hasonló testület, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette;

d) a szakmai cím, vagy ha nincs ilyen cím, a szolgáltatásnyújtó előírt képesítése és az a tagállam, ahol azt megszerezte;

e) ha a szolgáltatásnyújtó HÉA-köteles tevékenységet folytat, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv ( 26 ) 22. cikkének (1) bekezdésében említett HÉA-azonosítószám;

f) a biztosítási fedezet, vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájával kapcsolatos adatok.



III. CÍM

A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA



I. FEJEZET

A képzés elvégzését tanúsító okiratok elismerésének általános rendszere

10. cikk

Hatály

Ezt a fejezetet minden olyan szakmára alkalmazni kell, amely nem e cím II. és III. fejezetének hatálya alá tartozik, továbbá azon következő esetekben, amikor a kérelmező, különleges és kivételes okok miatt nem felel meg az említett fejezetekben megállapított feltételeknek:

a) a IV. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a 17., a 18. és a 19. cikkben megszabott követelményeknek;

b) általános orvosok, szakorvosok, általános ápolók, fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a tényleges és jogszerű szakmai gyakorlatra vonatkozóan a 23., a 27., a 33., a 37., a 39., a 43. és a 49. cikkben említett követelményeknek;

c) építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns olyan, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelyet nem sorol fel az V. melléklet 5.7. pontja;

d) a 21. cikk (1) bekezdésének, valamint a 23. és a 27. cikknek a sérelme nélkül, azon előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező orvosok, ápolók, fogorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében, akik az V. melléklet 5.1.1., 5.2.2., 5.3.2., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. és 5.7.1. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek ◄ , és ezekben az esetekben is kizárólag a szóban forgó szakosodás elismerése céljából;

e) olyan, előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező általános ápolók és szakápolók tekintetében, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek ◄ , akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók végzik;

▼C2

f) általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók tekintetében akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan, előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező szakápolók végzik, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek;

▼B

g) azon migránsok esetében, akik megfelelnek a 3. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.

11. cikk

Képesítési szintek

▼M9

A 13. cikk és a 14. cikk (6) bekezdése alkalmazásában a szakmai képesítések az alábbi szintek szerint kerülnek csoportosításra:

▼B

a) olyan képzettségi tanúsítvány, amelyet a saját tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt illetékes hatósága bocsátott ki, a következők alapján:

i. olyan képzés, amelyre a b), c), d) vagy e) pont szerinti bizonyítvány vagy oklevél nem vonatkozik, vagy előzetes képzés nélküli meghatározott vizsga, vagy a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlása, vagy ezzel azonos időtartamban az előző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlása, vagy

ii. általános vagy középiskolai végzettség, amely a bizonyítvány birtokosának általános műveltségét igazolja.

b) olyan bizonyítvány, amely olyan középfokú képzés sikeres elvégzését igazolja, amely

i. vagy általános jellegű, és azt a c) pontban említettektől eltérő tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e tanulmányok mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;

ii. vagy műszaki, illetve szakmai jellegű, és azt adott esetben az i. alpontban említett tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e képzés mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;

c) olyan oklevél, amely a következők sikeres elvégzését igazolja:

i. vagy a d) és az e) pontban említettől eltérő, legalább egyéves, vagy azzal egyenértékű időtartamú, részidős középfokú végzettségre épülő képzés, amely megkezdésének egyik feltétele főszabály szerint a középfokú tanulmányok egyetemi vagy felsőoktatási továbbtanulásra jogosító sikeres elvégzése, vagy ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezése, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés;

▼M9

ii. vagy szabályozott oktatás és képzés, vagy – a szabályozott szakmák esetében – a b) szint szerintinél magasabb képzettséget nyújtó, az i. pontban foglaltakkal egyenértékű képzési szintet biztosító speciális rendszerű szakképzés, amennyiben a szóban forgó szakképzés hasonló szakmai színvonalat biztosít, és a hallgatót hasonló szintű feladatkörök és munkakörök ellátására készíti fel, feltéve, hogy az oklevélhez csatolnak egy, a saját tagállam által kiadott bizonyítványt;

d) olyan oklevél, amely igazolja, hogy birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább három-, de legfeljebb négyéves képzésnek vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést, amely kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS kreditek számával is kifejezhető, valamely egyetemen, vagy más felsőoktatási intézményben, vagy azzal egyenértékű szintű egyéb intézményben, illetve amely az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai gyakorlat sikeres elvégzését igazolja;

e) olyan oklevél, amely igazolja, hogy birtokosa sikeresen elvégzett egy legalább négy éves, vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést, amely kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is kifejezhető, valamely egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben vagy azzal egyenértékű szintű egyéb intézményben, illetve amely a felsőfokú képzés mellett adott esetben előírt szakmai gyakorlat sikeres elvégzését igazolja.

▼M9 —————

▼B

12. cikk

A képesítések egyenlő kezelése

▼M9

A 11. cikkben említett előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratként kell kezelni a szóban forgó szint vonatkozásában is az olyan, valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot vagy okirategyüttest, amely egy képzésnek az Unióban való teljes idejű vagy részidős, iskolarendszerű vagy egyéb tanrend szerinti sikeres elvégzését igazolja, amelyet az adott tagállam egyenértékű szintűnek ismer el, és amely a szakma gyakorlásának megkezdése, illetőleg a szakma gyakorlása tekintetében birtokosának ugyanazokat a jogokat biztosítja, vagy az érintett szakma gyakorlására készít fel.

▼B

Minden olyan szakmai képesítést, amely bár nem felel meg a saját tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiben egy adott szakma gyakorlásának megkezdésére, illetve gyakorlására vonatkozóan előírt követelményeknek, de a képesítés birtokosára e rendelkezések erejénél fogva szerzett jogokat ruház, az első bekezdésben meghatározott feltételekkel azonos módon az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratként kell kezelni. Ez különösképpen akkor alkalmazandó, ha a saját tagállam megemeli valamely szakma elkezdéséhez, annak gyakorlásához szükséges képzés szintjét, és ha valaki számára, aki korábban már részt vett olyan képzésben, amely nem felel meg az új szakképesítési elvárásoknak, a nemzeti jogalkotási, szabályozó vagy közigazgatási rendelkezések erejénél fogva szerzett jogok előnyt biztosítanak; ilyen esetben a 13. cikk alkalmazása érdekében a korábbi képzést a fogadó tagállam, mint az új képzésnek megfelelőt fogadja el.

▼M9

13. cikk

Az elismerés feltételei

(1)  Ha a fogadó tagállam egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását meghatározott szakmai képesítés meglétéhez köti, a szóban forgó tagállam illetékes hatósága az adott szakma gyakorlásának megkezdését és gyakorlását a tagállam saját állampolgáraira alkalmazottakkal azonos feltételekkel engedélyezi a kérelmezőknek, ha azok rendelkeznek olyan, a 11. cikk szerinti képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal, amelyet egy másik tagállam követel meg ahhoz, hogy területén az adott szakma gyakorlását megkezdhessék, illetőleg azt gyakorolhassák.

A képzettségi tanúsítványokat és az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat minden tagállamban egy, az adott tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt illetékes hatóság bocsátja ki.

(2)  A szakma (1) bekezdésben leírtak szerinti gyakorlásának megkezdését és gyakorlását az olyan kérelmező számára is engedélyezni kell, aki ezt a szakmát az elmúlt tíz éven belül egy éven át teljes munkaidőben vagy annak megfelelő időtartamú részidőben gyakorolta egy, az adott szakmát nem szabályozó másik tagállamban, és aki egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelyet egy, az adott szakmát nem szabályozó másik tagállam bocsátott ki.

A képzettségi tanúsítványnak, illetve az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) a tanúsítványt, illetve az okiratot valamelyik tagállamnak az adott tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseivel összhangban kijelölt illetékes hatósága bocsátotta ki;

b) a tanúsítvány, illetve az okirat tanúsítja, hogy birtokosát felkészítették a szóban forgó szakma gyakorlására.

Az első albekezdésben említett egyéves szakmai tapasztalatot azonban nem lehet megkövetelni, ha az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, amellyel a kérelmező rendelkezik, szabályozott oktatás és képzés elvégzését igazolja.

(3)  A fogadó tagállam a 11. cikk értelmében elfogadja a saját tagállam által tanúsított szintet, valamint az igazolást, amellyel a saját tagállam igazolja, hogy a 11. cikk c) pontjának ii. alpontjában említett képzés megfelel a 11. cikk c) pontjának i. alpontjában előírt szintnek.

(4)  E cikk (1) és (2) bekezdésétől és a 14. cikktől eltérve a fogadó tagállam illetékes hatósága a 11. cikk a) pontja alá tartozó képzettségi tanúsítványok birtokosaitól megtagadhatja a szakma gyakorlásának megkezdését és a szakma gyakorlását abban az esetben, ha szakmának a tagállam területén történő gyakorlásához szükséges nemzeti szakmai képesítés a 11. cikk e) pontja alá tartozik.

▼B

14. cikk

Kompenzációs intézkedések

▼M9

(1)  A 13. cikk nem zárja ki azt, hogy a fogadó tagállam a kérelmezőtől maximum három éves alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét követelje meg, ha:

a) a kérelmező által elvégzett képzés a fogadó tagállam által megkövetelt, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában;

b) a fogadó tagállamban a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet foglal magában, amely a kérelmező saját tagállamában ennek megfelelő szakmában nem létezik, és amelyhez a fogadó tagállamban előírt képzés a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában.

▼B

(2)  Ha a fogadó tagállam él az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel, fel kell ajánlania a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét.

Ha egy tagállam egy adott szakma tekintetében úgy ítéli meg, hogy el kell térnie attól az előző albekezdésben foglalt követelménytől, amely szerint felajánlja a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét, erről előre tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és az eltérést kellőképpen indokolnia kell.

▼M9

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második albekezdésben említett eltérés nem helyénvaló, vagy nincs összhangban az uniós joggal, az összes szükséges információ megszerzését követő három hónapon belül végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felkéri az adott tagállamot arra, hogy tartózkodjon a tervezett intézkedés megtételétől. Amennyiben a Bizottság a fenti határidőn belül nem ad választ, az eltérést alkalmazni lehet.

▼B

(3)  A kérelmező választási jogának a (2) bekezdésben megállapított elvétől eltérve, olyan szakmák esetében, amelyek gyakorlásához a nemzeti jog pontos ismerete szükséges, és amelyek tekintetében a nemzeti jogi tanácsadás és/vagy segítségnyújtás a szakmai tevékenység alapvető és állandó eleme, a fogadó tagállam maga választhat az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.

►C2  Ugyanez vonatkozik a 10. cikk b) és c) pontjában foglalt esetekre, a 10. cikk d) pontjában foglalt esetekre az orvosok és fogorvosok tekintetében, illetve a 10. cikk f) pontjában foglalt esetekre akkor, ha a migráns egy olyan másik tagállamban kéri az elismerést, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, vagy pedig olyan, előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező szakápolók végzik, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek ◄ , továbbá a 10. cikk g) pontjában foglalt esetekre.

A 10. cikk a) pontjában foglalt esetekben a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét követelheti meg, ha a migráns önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként olyan szakmai tevékenységeket kíván gyakorolni, amelyekhez szükséges a hatályos különös nemzeti szabályok ismerete és alkalmazása, feltéve hogy e szabályok ismeretét és alkalmazását a fogadó tagállam illetékes hatóságai az ilyen tevékenységek gyakorlásának megkezdéséhez a tagállam saját állampolgáraitól is megkövetelik.

▼M9

A kérelmező választási jogának a (2) bekezdésben megállapított elvétől eltérve, a fogadó állam előírhatja, hogy vagy alkalmazkodási időszakot kell letölteni vagy alkalmassági vizsgát kell letenni abban az esetben, ha:

a) a 11. cikk a) pontjában említett szakmai képesítéssel rendelkező személy szakmai képesítéseinek elismerését kérelmezi, és a megkövetelt nemzeti szakmai képesítést a 11. cikk c) pontja alá sorolták; vagy

b) a 11. cikk b) pontjában említett szakmai képesítéssel rendelkező személy szakmai képesítéseinek elismerését kérelmezi, és a megkövetelt nemzeti szakmai képesítést a 11. cikk d) vagy e) pontja alá sorolták.

Abban az esetben, ha a 11. cikk a) pontjában említett szakmai képesítéssel rendelkező személy szakmai képesítéseinek elismerését kérelmezi, és a megkövetelt nemzeti szakmai képesítést a 11. cikk d) pontja alá sorolták, a fogadó állam előírhatja mind alkalmazkodási időszak letöltését, mind alkalmassági vizsga letételét.

▼M9

(4)  Az (1) és (5) bekezdés alkalmazásában a „lényegesen eltérő tantárgyak” olyan tantárgyakat jelentenek, amelyek tekintetében az ezekkel kapcsolatos ismeretek, szerzett képességek és készségek a szakma gyakorlásához feltétlenül szükségesek, és amelyek tekintetében a migráns által végzett képzés a tartalom vonatkozásában jelentős eltéréseket mutat a fogadó tagállamban megkövetelt képzéstől.

(5)  Az (1) bekezdés alkalmazásánál kellő tekintettel kell lenni az arányosság elvére. Különösen, ha a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét kívánja megkövetelni a kérelmezőtől, előbb meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező által bármely tagállambeli vagy harmadik országbeli szakmai tapasztalata során vagy az egész életen át tartó tanulás útján megszerzett, egy illetékes szerv által hivatalosan igazolt ismeretek, képességek és készségek, olyan jellegűek-e, hogy tartalmilag teljesen vagy részben lefedik a (4) bekezdésben említett, lényegesen eltérő tantárgyakat.

▼M9

(6)  Az alkalmazkodási időszakot vagy az alkalmassági vizsgát elrendelő határozatot megfelelően indokolni kell. A kérelmezőt különösen az alábbi információkkal kell ellátni:

a) a fogadó tagállam által megkövetelt szakmai képesítési szint, valamint a kérelmező szakmai képesítési szintjének rögzítése a 11. cikkben meghatározott besorolás alapján; valamint

b) a (4) bekezdésben említett lényeges különbségek a tantárgyakat és tartalmakat illetően, és annak okai, amiért ezeket a különbségeket nem lehet a szakmai tapasztalata során vagy az egész életen át tartó tanulás útján megszerzett, egy illetékes szerv által hivatalosan igazolt ismeretekkel, képességekkel és készségekkel ellensúlyozni.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők a számukra az alkalmazkodási időszakot vagy az alkalmassági vizsgát elrendelő eredeti határozattól számított legkésőbb hat hónapon belül letehessék az 1. cikkben említett alkalmassági vizsgát.

▼M9 —————

▼B



II. FEJEZET

A szakmai tapasztalat elismerése

16. cikk

A szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények

Ha egy tagállamban a IV. mellékletben felsorolt valamely tevékenység megkezdését vagy végzését általános, kereskedelmi vagy szakmai ismeretek és alkalmasság esetén engedélyezik, az érintett tagállam az ilyen ismeretek és alkalmasság elegendő bizonyítékaként fogadja el a tevékenységnek egy másik tagállamban való korábbi végzését. Ennek feltétele, hogy a tevékenység végzése a 17., a 18. és a 19. cikkel összhangban történt.

17. cikk

A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek

(1)  A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

a) hat egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

b) három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c) négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolni tudja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

d) három egymást követő év önálló vállalkozóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a szóban forgó tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

e) öt egymást követő év, vezető beosztásban, amelyből a jogosult legalább három évet technikai jellegű feladatokkal és a vállalkozás legalább egy osztályáért való felelősséggel együtt járó beosztásban töltött el, ha igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2)  Az a) és a d) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

(3)  Az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható az ISIC-nómenklatúra korábbi 855. csoportjába tartozó, fodrászatokban végzett tevékenységekre.

18. cikk

A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek

(1)  A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

a) öt egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

b) három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c) négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

d) három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

e) öt egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

f) hat egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2)  Az a) és a c) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

19. cikk

A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek

(1)  A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

a) három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

b) két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c) két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább három éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

d) három egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2)  Az a) és a d) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

▼M9

20. cikk

A IV. mellékletben meghatározott tevékenységek jegyzékeinek kiigazítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt azon tevékenységek jegyzékeinek kiigazítására vonatkozóan, amelyek tekintetében a szakmai tapasztalat elismerésére a 16. cikk szerint kerül sor, a IV. mellékletben felsorolt tevékenységek jegyzékeinek naprakésszé tétele vagy egyértelművé tétele, különösen pedig körük pontos meghatározása és a tevékenységalapú nómenklatúra területét érintő legújabb fejlemények megfelelő figyelembevétele céljából, feltéve, hogy ez a kiigazítás nem jelenti az egyes kategóriákba sorolt tevékenységek körének szűkítését, és hogy nem kerül sor tevékenységeknek az I., II., III. és IV. mellékletben szereplő jegyzékek közötti áthelyezésére.

▼B



III. FEJEZET

A képzési minimumkövetelmények összehangolása alapján történő elismerés



1. szakasz

Általános rendelkezések

21. cikk

A feltétel nélküli elismerés elve

(1)  Minden tagállam elismeri azokat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában szereplő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenységek megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, illetve építészmérnöki, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 44., illetve 46. cikkben foglalt képzési minimumkövetelményeknek, és a szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat.

Az ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a tagállam illetékes szerveinek kell kibocsátania, és ahhoz szükség szerint az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában említett igazolást kell csatolni.

Az első és a második albekezdés rendelkezései nem érintik a 23., 27., 33., 37., 39. és 49. cikkben említett szerzett jogokat.

(2)  Minden tagállam, a háziorvosi praxisnak az adott tagállam szociális biztonsági rendszere keretében való gyakorlása céljából elismeri azokat az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek az V. melléklet 5.1.4. pontjában szerepelnek, és amelyeket valamely tagállam állampolgára számára más tagállam bocsátott ki a 28. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményekkel összhangban.

Az előző albekezdés rendelkezései nem érintik a 30. cikkben említett szerzett jogokat.

(3)  Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok részére más tagállamok által kibocsátott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 40. cikkben említett képzési minimumkövetelményeknek és a 41. cikkben meghatározott kritériumoknak, továbbá a szakmai tevékenységek megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat. Ez a rendelkezés nem érinti a 23. és a 43. cikkben említett szerzett jogokat.

▼M9

(4)  A területi korlátozások alá nem eső gyógyszertárak esetében, a tagállam a főszabálytól eltérően úgy határozhat, hogy az V. melléklet 5.6.2. pontjában meghatározott, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok jegyzékét nem alkalmazza új, közforgalmú gyógyszertár megnyitása esetében. E bekezdés alkalmazásában a három évnél rövidebb ideje működő gyógyszertárakat is új gyógyszertáraknak kell tekinteni.

Ez az eltérés nem alkalmazható olyan gyógyszerészek esetében, akiknek az előírt képesítésük megszerzését a fogadó tagállam illetékes hatóságai már egyéb célból elismerték, és akik az adott tagállamban legalább három egymást követő évben ténylegesen és jogszerűen hivatásos gyógyszerészként tevékenykedtek.

▼B

(5)  Az V. melléklet 5.7.1. pontjában szereplő, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okirat, amelyet az (1) bekezdés értelmében feltétel nélkül el kell ismerni, olyan képzés elvégzését igazolja, amely legkorábban az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanév folyamán kezdődött.

▼M9

(6)  Az orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői, illetve gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdését és gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirathoz köti, amely tanúsítja, hogy az érintett szakember a képzése során megszerezte a 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 31. cikk (7) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, illetve a 44. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő ismereteket, képességeket és készségeket.

Az általánosan elismert tudományos és műszaki haladás figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (3) bekezdésében és a 46. cikk (4) bekezdésében foglalt ismeretek és készségek naprakésszé tételéről, az érintett szakemberekre közvetlenül vonatkozó uniós jog fejlődésének figyelembevétele céljából.

Az ilyen naprakésszé tétel nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. Az ilyen naprakésszé tételnek tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.

▼M9 —————

▼M9

21a. cikk

Bejelentési eljárás

(1)  Minden tagállam értesíti a Bizottságot azokról a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, amelyeket az e fejezet hatálya alá tartozó szakmák tekintetében előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok kibocsátását illetően elfogad.

A 8. szakaszban említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat esetében ezt az értesítést – összhangban az első albekezdéssel – a többi tagállamhoz is el kell juttatni.

(2)  Az (1) bekezdésben említett értesítésnek a képzési programok időtartamára és tartalmára vonatkozó információkat is tartalmaznia kell.

(3)  Az (1) bekezdésben említett értesítést az IMI-n keresztül kell továbbítani.

(4)  A tagállami jogalkotási és közigazgatási fejlemények megfelelő figyelembevétele érdekében, feltéve, hogy az e cikk (1) bekezdése értelmében értesítés tárgyát képező törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összhangban állnak az e fejezetben meghatározott feltételekkel, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.1.1–5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. és 5.7.1. pontjának módosítása céljából, naprakésszé teendő az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak a tagállamok által elfogadott címeit, és adott esetben az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot kibocsátó szerv megnevezését, az okiratot kísérő igazolás megnevezését, és a megfelelő szakmai címeket.

(5)  Amennyiben az (1) bekezdés értelmében értesítés tárgyát képező törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések nem állnak összhangban az e fejezetben meghatározott feltételekkel, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az V. melléklet 5.1.1–5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. vagy 5.7.1. pontjára vonatkozóan kért módosítás elutasítása céljából.

▼B

22. cikk

A képzésre vonatkozó közös rendelkezések

A 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44. és 46. cikkben említett képzés tekintetében:

▼C2

a) a tagállamok az illetékes hatóságok által megállapított feltételek mellett engedélyezhetik a nem teljes idejű képzést; ezek a hatóságok biztosítják, hogy az ilyen képzés teljes időtartama, szintje és minősége ne maradjon el a folyamatos teljes idejű nappali képzéséhez képest;

▼M9

b) az egyes tagállamok saját eljárásaikkal összhangban a folyamatos szakmai fejlődés ösztönzése révén biztosítják, hogy az e cím III. fejezetének hatálya alá tartozó szakmai képesítéssel rendelkező szakemberek ismereteiket, képességeiket és készségeiket naprakésszé tehessék annak érdekében, hogy szakmájukat továbbra is biztonságosan és eredményesen gyakorolják, és lépést tartsanak szakmájuk fejlődésével.

▼M9

A tagállamok 2016. január 18-ig tájékoztatják a Bizottságot az első bekezdés b) pontja értelmében hozott intézkedésekről.

▼B

23. cikk

Szerzett jogok

(1)  Az érintett szakmák tekintetében szerzett meghatározott jogok sérelme nélkül, amennyiben tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési követelménynek, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el a tagállamok által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot annyiban, amennyiben az az okirat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában megállapított referenciaidőpont előtt megkezdett képzés sikeres elvégzését tanúsítja, és amennyiben az okirathoz egy olyan igazolást csatoltak, amely szerint annak birtokosa a szóban forgó tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

(2)  Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a volt Német Demokratikus Köztársaság területén megszerzett, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokra, akkor is, ha nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési minimumkövetelménynek, ha az ilyen okirat igazolja annak a képzésnek a sikeres elvégzését, amelyet az alábbi időpontot megelőzően kezdtek meg:

a) 1990. október 3-a az általános orvosok, általános ápolók, általános fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők és gyógyszerészek esetében, valamint

b) 1992. április 3-a a szakorvosok esetében.

Az első albekezdésben említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a birtokosát feljogosítja arra, hogy a szakmai tevékenységet Németország egész területén ugyanolyan feltételek mellett gyakorolja, mint amilyen feltételek mellett a tevékenység az illetékes német hatóságok által kibocsátott, az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat alapján gyakorolható.

(3)  A 37. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül, minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Csehszlovákia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést — a Cseh Köztársaság és Szlovákia esetében — 1993. január 1-je előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett két tagállam bármelyikének hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e két tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(4)  Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést

a) Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt;

b) Lettország esetében 1991. augusztus 21-e előtt;

c) Litvánia esetében 1990. március 11-e előtt

kezdték meg, amennyiben a fent említett három tagállam bármelyikének hatósága tanúsítja, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e három tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

Azoknak az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratoknak az esetében, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt kezdték meg, az előző albekezdésben említett tanúsítványhoz csatolni kell az észt hatóságok által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

▼A1

(5)  A 43b. cikk sérelme nélkül minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést

a) Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt; és

b) Horvátország esetében 1991. október 8-a előtt

kezdték meg, amennyiben a fent említett tagállamok hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat – az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében – területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e tagállamokra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

▼B

(6)  Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek a birtokában lévő orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat nem azt a címet tartalmazza, amelyet az adott tagállam vonatkozásában az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja megad, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot abban az esetben, ha ahhoz az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az első albekezdésben említett igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., illetve 44. cikknek megfelelő képzés sikeres elvégzését igazolja, valamint, hogy az okiratot az azt kibocsátó tagállam ugyanúgy kezeli, mint azokat a képesítéseket, amelyek címeit az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja tartalmazza.

▼M1

23a. cikk

Sajátos körülmények

1.  Az ezen irányelvtől eltérve Bulgária engedélyezheti a Bulgáriában 1999. december 31. előtt szerzett „фелдшер” (felcser) oklevéllel rendelkezők számára, és e tevékenységet 2000. január 1-jén a bolgár állami szociális biztonsági rendszer keretében gyakorlók számára az említett tevékenység gyakorlását, annak ellenére, hogy tevékenységük egy része az ezen irányelv orvosokra illetve általános ápolókra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá esik.

2.  Az (1) bekezdésben említett „фелдшер” (felcser) bolgár képesítéssel rendelkezők ezen irányelv alapján nem szerezhetnek szakmai elismerést más tagállamban.

▼B



2. szakasz

Orvosok

24. cikk

Általános orvosi képzés

(1)  Az általános orvosi képzésre történő felvétel feltétele a szóban forgó egyetemi tanulmányok megkezdésére jogosító oklevél vagy bizonyítvány megléte.

▼M9

(2)  Az általános orvosi képzésnek összesen legalább ötéves, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is megadható tanulmányi időszakot kell magában foglalnia, amely legalább 5 500 órányi, egyetem által vagy egyetem felügyelete alatt nyújtott elméleti és gyakorlati képzésből áll.

Azon szakemberek esetében, akik tanulmányaikat 1972. január 1-je előtt kezdték meg, az első albekezdésben említett képzés hat hónapig tartó, teljes idejű, egyetemi szintű és az illetékes hatóságok által felügyelt gyakorlati képzést tartalmazhat.

▼B

(3)  Az általános orvosi képzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) megfelelő ismeretek az orvoslás alapját képező tudományokról, illetve a tudományos módszerek — ideértve a biológiai funkciók mérési elveit — helyes megértése, a tudományosan megalapozott tények értékelésének és az adatok elemzésének képessége;

b) az egészséges és beteg emberi test felépítésének, funkcióinak és viselkedésének, valamint az emberi egészség, illetve a fizikai és társadalmi környezet közötti kapcsolatnak megfelelő megértése;

c) a klinikai szakterületek és gyakorlatok megfelelő ismerete, amely egységes képet biztosít az orvos számára a mentális és fizikális betegségekről a betegségmegelőzés, a diagnózis és terápia, illetve az emberi szaporodás szempontjából;

d) kórházban, megfelelő felügyelet alatt elsajátított klinikai gyakorlat.

25. cikk

Szakorvosi képzés

▼M9

(1)  A szakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 24. cikk (2) bekezdésében említett általános orvosi képzési program befejezése és érvényes lezárása, amelynek során a hallgató elsajátította a megfelelő orvostudományi alapismereteket.

▼B

(2)  A szakorvosi képzés egyetemen, vagy gyakorló kórházban, vagy adott esetben az illetékes hatóságok vagy szervek által erre a célra engedélyezett egészségügyi intézményben zajló elméleti és gyakorlati képzésből áll.

A tagállamok biztosítják, hogy az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett szakorvosi képzések minimális időtartama érje el az ugyanazon pontban előírt időtartamot. A képzés az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. A képzés keretében a szakorvosjelölt személyesen vesz részt az érintett egészségügyi szervezeti egységek tevékenységében és feladataiban.

(3)  A képzésre teljes munkaidőben, az illetékes hatóságok által elismert meghatározott intézményekben kerül sor. A képzés magában foglalja a képzést nyújtó osztály orvosi tevékenységeinek teljes körében való részvételt, beleértve az ügyelet ellátását is, oly módon, hogy a szakorvosjelölt, az illetékes hatóságok által megállapított eljárási rendnek megfelelően, a teljes munkahét alatt és az egész év folyamán a szakmai tevékenységét teljes egészében elméleti és gyakorlati képzésére fordítja. Ennek megfelelően, az ilyen beosztásban megfelelő javadalmazás jár.

▼M9

(3a)  A tagállamok nemzeti jogszabályaikban eseti jelleggel alkalmazandó részleges mentesítést adhatnak az V. melléklet 5.1.3. pontjában felsorolt szakorvosi képzések egyes részeinek elvégzése alól, amennyiben az érintett szakember a képzésnek ezen részeit már elvégezte az V. melléklet 5.1.3. pontjában felsorolt valamely szakorvosi képzés keretében, valamint megszerezte a szakorvosi képesítést valamely tagállamban. A tagállamok biztosítják, hogy az általuk adott mentesítés az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett szakorvosi képzés legrövidebb időtartamának legfeljebb felére vonatkozzon.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az érintett nemzeti jogszabályokról a fentiekben meghatározott részleges mentesítések vonatkozásában.

▼B

(4)  A tagállamok a szakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett, általános orvosi képzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

▼M9

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett képzések minimális időtartamának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítására vonatkozóan.

▼B

26. cikk

A szakorvosi képzés típusai

A szakorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító, 21. cikkben említett okirat az V. melléklet 5.1.2. pontjában említett illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott olyan okirat, amely az érintett szakorvosi képzés tekintetében megfelel az egyes tagállamokban használatos és az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett valamely címnek.

▼M9

A nemzeti jogszabályok változásának megfelelő figyelembevétele érdekében és ezen irányelv naprakésszé tétele céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy a tagállamok legalább két ötödében megtalálható új orvostudományi szakterületek felvételre kerüljenek az V. melléklet 5.1.3. pontjába.

▼B

27. cikk

A szakorvosok szerzett jogai

(1)  A fogadó tagállam megkövetelheti azoktól a szakorvosoktól, akik nem teljes munkaidejű szakorvosi képzését 1975. június 20-tól hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szabályozták, és akik szakorvosi képzésüket legkésőbb 1983. december 31-ig kezdték meg, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratukhoz olyan igazolást csatoljanak, amely szerint a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(2)  Azokat a szakorvosi képesítéseket, amelyeket Spanyolország bocsátott ki olyan orvosok részére, akik szakorvosi képzésüket 1995. január 1-je előtt fejezték be, minden tagállam köteles akkor is elismerni, ha a szóban forgó képzés nem felel meg a 25. cikkben előírt képzési minimumkövetelményeknek, feltéve hogy ehhez a képesítéshez olyan, az illetékes spanyol hatóságok által kibocsátott igazolást csatolnak, amely szerint az érintett személy sikerrel tette le azt a meghatározott szakmai ismeretekre vonatkozó vizsgát, amely az 1497/99. sz. királyi rendeletben megállapított, rendkívüli elismerési intézkedések keretében zajlott, annak megvizsgálása céljából, hogy az érintett személy olyan szintű ismeretekkel és készségekkel rendelkezik, amely hasonló azon orvosokéhoz, akik az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában Spanyolországra vonatkozóan meghatározott szakorvosi képesítéssel rendelkeznek.

▼M9

(2a)  A tagállamok – annak ellenére, hogy az érintett képzés nem felel meg a 25. cikkben meghatározott valamennyi képzési követelménynek – elismerik az Olaszországban megszerzett és az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában felsorolt szakorvosi képesítéseket azon orvosok esetében, akik szakorvosi képzésüket 1983. december 31. után és 1991. január 1. előtt kezdték meg, feltéve, hogy a képesítés megszerzését tanúsító okirathoz csatolják azt az illetékes olaszországi hatóságok által kiállított igazolást, amelynek értelmében az érintett orvos Olaszországban ugyanazon az érintett szakterületen ténylegesen és jogszerűen, az igazolás kiállítását megelőző tíz éven belül legalább hét egymást követő évben szakorvosként tevékenykedett.

▼B

(3)  Minden olyan tagállam, amely hatályon kívül helyezte az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában említett, előírt szakorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratok kibocsátására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseit, és amely az állampolgárait megillető szerzett jogokra vonatkozó intézkedéseket fogadott el, más tagállamok állampolgárai számára is biztosítja, hogy az ilyen intézkedések kedvezményezettjei legyenek, amennyiben az adott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására azt megelőzően került sor, hogy a fogadó tagállam az érintett szakterületre vonatkozóan az ilyen okiratok kibocsátását megszüntette.

Az említett rendelkezések hatályon kívül helyezésének időpontjait az V. melléklet 5.1.3. pontja tartalmazza.

28. cikk

Háziorvosi szakképzés

▼M9

(1)  A háziorvosi szakképzésre történő felvétel feltétele a 24. cikk (2) bekezdésében említett általános orvosi képzés befejezése és érvényes lezárása, amelynek során a hallgató elsajátította a megfelelő orvostudományi alapismereteket.

▼B

(2)  A háziorvosi szakképzés, amelynek végén az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására 2006. január 1-je előtt kerül sor, legalább két évig tartó, teljes munkaidejű képzés. Ha az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására ezen időpont után kerül sor, a képzésnek legalább három évig tartó, teljes munkaidejű képzésnek kell lennie.

Amennyiben a 24. cikkben említett képzési program olyan gyakorlati képzést is tartalmaz, amelyre egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő háziorvosi felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, vagy egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban kerül sor, ennek a gyakorlati képzésnek a tartamát, de legfeljebb egy évet, be lehet számítani az első albekezdésben a 2006. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott bizonyítványokra vonatkozóan előírt időtartamba.

A második albekezdésben foglalt lehetőség csak azon tagállamok számára áll rendelkezésre, amelyekben a háziorvosi szakképzés 2001. január 1-je óta kétéves időtartamú volt.

►C2  (3)  A háziorvosi szakképzés teljes időben, az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. ◄ A képzés inkább gyakorlati, mint elméleti.

A gyakorlati képzésnek egyrészt legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, másrészt, legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban.

A gyakorlati képzést más, általános orvostudománnyal foglalkozó egészségügyi intézményekkel vagy rendszerekkel együttműködve kell megtartani. A második albekezdésben megállapított minimális időtartamok sérelme nélkül azonban a gyakorlati képzés legfeljebb hat hónapig tarthat az általános orvostudománnyal foglalkozó egyéb, erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben vagy rendszerben.

A képzés magában foglalja a hallgató személyes részvételét a vele együtt dolgozók szakmai tevékenységében és felelősségében.

(4)  A tagállamok a háziorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett előírt általános orvosi képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

(5)  A tagállamok kibocsáthatnak az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot olyan orvos részére, aki nem végezte el az e cikkben előírt képzést, de elvégzett egy attól eltérő, kiegészítő képzést, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat igazol. Azonban a hatóságok az okiratot csak akkor bocsáthatják ki, ha az okirat olyan ismereteket tanúsít, amelyek minőségileg egyenértékű szintűek az e cikkben előírt képzés során megszerezhető ismeretekkel.

A tagállamok meghatározzák többek között azt, hogy a kérelmező által már elvégzett kiegészítő képzés és már megszerzett szakmai tapasztalat milyen mértékig léphet az e cikkben előírt képzés helyébe.

A tagállamok csak akkor bocsáthatják ki az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha a kérelmező legalább hat hónapos, általános orvosi tapasztalatot szerzett az e cikk (3) bekezdésében említett típusú háziorvosi praxis keretében vagy orvosi alapellátást nyújtó központban.

29. cikk

Háziorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása

A szerzett jogokra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel, a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszer keretében történő gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez köti.

A tagállamok a háziorvosi szakképzésben éppen részt vevő személyeket e feltétel teljesítése alól mentesíthetik.

30. cikk

A háziorvosok szerzett jogai

(1)  Minden tagállam meghatározza a szerzett jogokat. Azonban szerzett jogként kell megadnia a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására vonatkozó jogot — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában is —, minden olyan orvosnak, aki ezt a jogot, az ugyanazon pontban meghatározott referenciaidőponttól, az általános orvosi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdésére jogosító, az orvosi szakmára alkalmazandó rendelkezések erejénél fogva élvezi, és aki az említett időponttól a tagállam területén letelepedett, valamint a 21. vagy a 23. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

Minden tagállam illetékes hatósága, kérelemre, az első albekezdés szerint szerzett jogokat élvező orvosok részére — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában — olyan igazolást bocsát ki, amely szerint annak birtokosa jogosult a háziorvosi tevékenységeknek az adott tagállam nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására.

(2)  Minden tagállam elismeri az (1) bekezdés második albekezdésében említett, valamely tagállam állampolgára számára egy másik tagállam által megadott igazolásokat, és azokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott, és a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására feljogosító okiratokat.



3. szakasz

Általános ápolók

31. cikk

Általános ápolók képzése

▼M9

(1)  Az általános ápolói képzésre történő felvétel feltétele:

a) 12 éves általános és középiskolai oktatás elvégzése, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága vagy szerve által kibocsátott oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, vagy egy ezzel egyenértékű, az egyetemekre vagy azokkal egyenértékűként elismert felsőoktatási intézményekbe való felvételi vizsga sikeres letételét tanúsító bizonyítvány igazol; vagy

b) legalább tíz éves általános és középiskolai oktatás elvégzése, amit valamely tagállam illetékes hatósága vagy szerve által kibocsátott oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, vagy egy ápolóképző intézmény vagy ápolói szakképzési program ezzel egyenértékű felvételi vizsgájának sikeres letételét tanúsító bizonyítvány igazol.

▼B

(2)  Az általános ápolói képzés ►C2  teljes időben történik ◄ és legalább az V. melléklet 5.2.1. pontjában leírt programot tartalmazza.

▼M9

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy az V. melléklet 5.2.1. pontjában foglalt jegyzéket módosítani lehessen a tudomány és a technika területén végbement haladáshoz történő hozzáigazítás végett.

A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.

▼B

(3)   ►M9  Az általános ápolói képzés időtartama összesen legalább három év, amely kiegészítésképpen ezzel egyenértékű ECTS-kreditekben is kifejezhető, és legalább 4 600 órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot foglal magában, amelyen belül az elméleti képzés tartama a teljes képzés minimális időtartamának legalább egyharmadát, a klinikai gyakorlat pedig legalább a felét teszi ki. A tagállamok részleges mentesítést adhatnak azon szakemberek számára, akik képzésének egy része olyan kurzusokon történt, amelyek legalább ezzel egyenértékű szintűek voltak. ◄

A tagállamok biztosítják, hogy az ápolóképzéssel foglalkozó intézetek a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti képzés és a klinikai gyakorlat összehangolásáért.

▼M9

(4)  Az elméleti oktatás az ápolói képzés azon része, amelynek keretében a hallgatók megszerzik a (6) és (7) bekezdés szerinti szakmai ismereteket, képességeket és készségeket. A képzést ápolásoktatók és más hozzáértő személyek tartják, egyetemeken, ezekkel egyenértékűként elismert felsőoktatási intézményekben vagy ápolóképző intézményekben vagy ápolói szakképzési programok keretében.

(5)  A klinikai gyakorlat az ápolóképzésnek az a része, amelynek során a hallgatók megtanulják, hogy egy csoport tagjaként és az egészséges vagy beteg emberekkel és/vagy közösséggel közvetlen kapcsolatban, az általuk elsajátított ismeretek, képességek és készségek alapján hogyan szervezzék meg, hogyan végezzék, és hogyan értékeljék az igényelt teljes körű betegápolást. A hallgatók nemcsak azt tanulják meg, hogy hogyan dolgozzanak csoportban, hanem azt is, hogy hogyan vezessenek egy csoportot, és hogyan szervezzék meg egy egészségügyi intézetben vagy a közösségben az általános betegápolói munkát, beleértve egyének és kisebb csoportok egészségügyi oktatását.

▼B

A képzés kórházakban, más egészségügyi intézményekben és a közösségi ellátás során ápolásoktatók felügyelete alatt folyik, más szakképzett ápolókkal együttműködve és azok segítségével. A tanítási folyamatban más szakképzett munkaerő is részt vehet.

A hallgatók részt vesznek az érintett osztály munkájában, amennyiben az ilyen tevékenységek a képzésükhöz megfelelőek és lehetővé teszik számukra, hogy megtanulják a betegápolással járó felelősség vállalását.

▼M9

(6)  Az általános ápolóképzésnek biztosítania kell, hogy az érintett szakember megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) az általános ápolói tevékenységek alapját képező tudományok átfogó ismerete, beleértve az egészséges és beteg személyek alkatának, fiziológiai funkcióinak és viselkedésének, valamint az ember egészségi állapotának, a fizikai és szociális környezete közötti kapcsolatnak a megfelelő megértését;

b) a szakma jellegének és etikájának, valamint az egészségügy és az ápolói tevékenység általános elveinek ismerete;

c) megfelelő klinikai gyakorlat; az ilyen gyakorlatot, amelyet képzési jelentőségére tekintettel kell kiválasztani, szakképzett ápolói személyzet felügyelete alatt és olyan helyen kell megszerezni, ahol a szakképzett ápolói létszám és a berendezések alkalmasak a betegápolásra;

d) képesség az egészségügyi személyzet gyakorlati képzésében való részvételre és szakmai tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén;

e) az egészségügyi ágazat más szakmáinak képviselőivel való együttműködés terén szerzett tapasztalat.

▼M9

(7)  Az előírt általános ápolói képesítések igazolják, hogy a szóban forgó szakember képes legalább az alábbi készségek alkalmazására, függetlenül attól, hogy a képzés egyetemen, ezzel egyenértékűként elismert felsőoktatási intézményben vagy ápolóképző intézményben vagy ápolói szakképzési program keretében történt:

a) a betegek kezelése során a korszerű elméleti és klinikai ismereteket alkalmazva képes önállóan meghatározni a szükséges betegápolást és megtervezni, megszervezni és végrehajtani az ápolást a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában foglaltakkal összhangban megszerzett tudás és készségek alapján, a szakma jobb gyakorlása érdekében;

b) a (6) bekezdés d) és e) pontjával összhangban megszerzett ismeretek és készségek alapján képes munkáját az egészségügyi ágazat más szereplőivel együtt végezni, beleértve a részvételt az egészségügyi személyzet gyakorlati képzésében;

c) a (6) bekezdés a) és b) pontjával összhangban megszerzett ismeretek és készségek alapján képessé tudja tenni az egyéneket, családokat és csoportokat az egészséges életmód követésére és saját maguk ellátására;

d) képes azonnali életmentő intézkedések önálló kezdeményezésére, valamint válság- és katasztrófahelyzetekben intézkedések végrehajtására;

e) képes önállóan tanácsokat, utasításokat és támogatást adni a gondozásra szorulók és a hozzájuk kötődő személyek számára;

f) önállóan képes a betegápolás minőségének biztosítására és értékelésére;

g) képes az átfogó szakmai kommunikációra és együttműködésre az egészségügyi ágazat más szakterületein dolgozókkal;

h) képes az ápolás minőségét elemezni saját általános ápolói szakmája gyakorlásának javítása érdekében.

▼B

32. cikk

Általános ápolói szakmai tevékenységek gyakorlása

Ezen irányelv alkalmazásában, az általános ápolói szakmai tevékenységek a szakmaként gyakorolt és az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett tevékenységek.

33. cikk

Általános ápolók szerzett jogai

(1)  Amennyiben a szerzett jogokra vonatkozó általános szabályok az általános ápolókra alkalmazandók, a 23. cikkben említett tevékenységekhez a betegápolás tervezésével, szervezésével és elvégzésével kapcsolatos teljes felelősségnek kell kapcsolódnia.

▼M9 —————

▼M9

(3)  Minden tagállam elismeri azokat az előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket:

a) Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt elvégző ápolók részére, a 31. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán állítottak ki; és

b) amely, az alábbi jogszabályok valamelyike szerinti különleges továbbképző program keretében szerzett, felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol:

i. az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2004., 92. szám, 885. tétel és 2007. 176. szám 1237. tétel) 11. cikke, és a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga – érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendelet (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2004., 110. szám, 1170. tétel, és 2010., 65. szám, 420. tétel); vagy

ii. az ápolói és szülésznői szakmáról szóló, 2011. július 15-i törvény 52.3. cikkének 2. pontja (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2011., 174. szám, 1039. tétel), és a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga – érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi középiskolában vagy felsőfokú intézményben végzett ápolók és szülésznők felsőoktatási képzésének részletes feltételeiről szóló, 2012. június 14-i egészségügyi miniszteri rendelet (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2012., 770. tétel),

annak ellenőrzése céljából, hogy az érintett ápoló hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok az ápolók, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan felsorolt képesítéssel rendelkeznek.

▼M1

33a. cikk

▼M9

Az általános ápolói tevékenység folytatására kiadott román képesítés tekintetében kizárólag a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni:

Azon tagállamok állampolgárai esetében, akik Romániában végezték el általános ápolói képzésüket, és akik képzése nem felel meg a 31. cikkben meghatározott képzési minimumkövetelményeknek, a tagállamok az általános ápolók számára előírt képesítés megszerzésének tanúsítására az alábbi képesítéseket fogadják el elegendő igazolásként, feltéve, hogy az igazoláshoz csatolják azt az igazolást, amelynek értelmében ezen tagállami állampolgárok Romániában ténylegesen és jogszerűen, az igazolás kiállítását megelőző öt éven belül legalább három egymást követő évben általános ápolóként tevékenykedtek, és ennek során a betegek ápolásának megtervezéséért, megszervezéséért és végrehajtásáért teljes körű felelősséggel tartoztak:

a) Certificat de competență e profesionale de asistent medical generalist, școală postliceală típusú intézményben szerzett felsőfokú képesítés keretében, igazolva, hogy a képzés 2007. január 1. után kezdődött;

b) Diplomă de absolvire de asistent medical generalist, rövid távú felsőfokú tanulmányok keretében, igazolva, hogy a képzés 2003. október 1. előtt kezdődött;

c) Diplomă de licență de asistent medical generalist, hosszú távú felsőfokú tanulmányok keretében, igazolva, hogy a képzés 2003. október 1. előtt kezdődött.

▼B



4. szakasz

Fogorvosok

34. cikk

Fogorvosi alapképzés

(1)  A fogorvosi alapképzésre történő felvétel feltétele az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosító bizonyítvány megléte.

▼M9

(2)  A fogorvosi alapképzés összesen legalább ötéves időtartamú – legalább az V. melléklet 5.3.1. pontjában leírt programot tartalmazó – kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditekben is kifejezhető, legalább 5 000 órás teljes idejű elméleti és gyakorlati képzést foglal magában, amelyre egyetemen vagy azzal egyenértékű szintűként elismert képzést adó, vagy egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.3.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.

A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.

▼B

(3)  A fogorvosi alapképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) a fogászat alapját képező tudományok megfelelő ismerete, valamint a tudományos módszerek — beleértve a biológiai funkciók mérésének alapelveit, a tudományosan megalapozott tények kiértékelését és adatok elemzését — helyes megértése;

b) az egészséges és beteg személyek felépítésére, fiziológiai funkcióira és viselkedésére, valamint a fizikai és társadalmi környezetnek az ember egészségi állapotát befolyásoló hatására vonatkozó megfelelő ismeretek, amennyiben ezek a tényezők érintik a fogászatot;

c) mind az egészséges, mind a beteg fogak, szájak, állkapcsok és kapcsolódó szöveteik szerkezetének és funkciójának, valamint azoknak a beteg általános egészségi állapotával, fizikai és szociális közérzetével való kapcsolatának megfelelő ismerete;

d) a klinikai szaktárgyak és módszerek megfelelő ismerete, amelyek a fogorvosnak egységes képet nyújtanak a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeiről, sérüléseiről és betegségeiről, valamint a preventív, diagnosztikus és terápiás fogászatról;

e) megfelelő felügyelet mellett szerzett megfelelő klinikai gyakorlat.

Ez a képzés a fogorvos számára a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére kiterjedő valamennyi tevékenység folytatásához szükséges készségeket biztosítja.

35. cikk

Fogszakorvosi képzés

▼M9

(1)  A fogszakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 34. cikkben említett általános fogorvosi képzés befejezése és érvényes lezárása, vagy a 23. és 37. cikkben említett okiratok megléte.

▼B

(2)  A fogszakorvosi képzés elméleti és gyakorlati részből áll, amelyekre egyetemi intézetben, vagy gyógykezelést oktató és kutató központban, vagy — szükség szerint — az illetékes hatóságtól vagy szervtől erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben kerül sor.

▼M9

A fogszakorvosi teljes idejű képzés legalább hároméves időtartamú tanulmányokat foglal magában, amelyekre az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete mellett kerül sor. A képzés keretében a fogszakorvosnak készülő fogorvos személyesen vesz részt az érintett intézmény tevékenységében és feladataiban.

▼M9 —————

▼B

(3)  A tagállamok a fogszakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, fogorvosi alapképzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

▼M9

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a (2) bekezdésben említett képzések minimális időtartamának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítására vonatkozóan.

(5)  A nemzeti jogszabályok változásának megfelelő figyelembevétele érdekében és az ezen irányelv naprakésszé tétele céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy a tagállamok legalább két ötödében megtalálható új fogorvostudományi szakterületek felvételre kerüljenek az V. melléklet 5.3.3. pontjába.

▼B

36. cikk

Fogorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában, a fogorvosi szakmai tevékenységek a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek, amelyek gyakorlása az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt szakmai képesítések alapján történik.

(2)  A fogorvosi szakma a 34. cikkben említett fogorvosi képzésen alapul és olyan önálló szakmának minősül, amely elkülönül az egyéb általános vagy szakosodott orvosi szakmáktól. A fogorvosi tevékenységek az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat birtokában gyakorolhatók. Aki ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, azt ugyanúgy kell kezelni, mint azt, akire a 23. vagy a 37. cikk alkalmazandó.

(3)  A tagállamok — az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett referenciaidőpontokban hatályos jogszabályi rendelkezésekre és szakmai etikai szabályokra kellő tekintettel — biztosítják, hogy a fogorvosoknak általánosan módjuk legyen a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére irányuló tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására.

37. cikk

A fogorvosok szerzett jogai

(1)  A fogorvosi szakmai tevékenységeknek az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt képesítések alapján történő gyakorlása céljából, minden tagállam elismeri azokat az ►M1  Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Romániában kibocsátott, ◄ előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi tanulmányaikat az ugyanazon mellékletben az érintett tagállamra vonatkozóan megállapított referenciaidőpontban vagy azt megelőzően kezdték meg, és amelyekhez az adott tagállam illetékes hatósága által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az igazolásnak a következő két feltétel teljesítését kell igazolnia:

a) hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket az adott tagállamban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;

b) hogy az érintett személyek az említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában az adott tagállam tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.

Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az érintett tagállam illetékes hatósága igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett hároméves szakmai tapasztalat követelménye alól.

A Cseh Köztársaság és Szlovákia tekintetében, a volt Csehszlovákiában szerzett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat ugyanolyan szinten kell elismerni, mint az előírt képesítés megszerzését tanúsító, cseh és szlovák okiratokat, és ugyanazon feltételek mellett, mint amelyeket az előző albekezdések tartalmaznak.

(2)  Minden tagállam elismeri azokat az előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Olaszországban olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi egyetemi képzésüket 1980. január 28-a után és 1984. december 31-ig bezárólag kezdték meg, és amelyekhez az illetékes olasz hatóságok által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az igazolásnak a következő három feltétel teljesítését kell igazolnia:

a) hogy az érintett személyek sikerrel tették le az illetékes olasz hatóságok által rendezett alkalmassági vizsgát, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy az érintett személyek hasonló szintű ismeretekkel és készségekkel bírnak, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek;

b) hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket Olaszországban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;

c) hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, illetve ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként ugyanolyan feltételek mellett gyakorolják, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.

Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az illetékes hatóság igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett alkalmassági vizsga követelménye alól.

Aki az orvosi egyetemi tanulmányait 1984. december 31-e után kezdte meg, azt ugyanúgy kell kezelni, mint a fent említetteket, feltéve, hogy a fent említett hároméves tanulmányi időszak 1994. december 31-e előtt kezdődött meg.

▼M9

(3)  A tagállamok a fogorvosok előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratait a 21. cikknek megfelelően elismerik, amennyiben a kérelmező képzését 2016. január 18-ig megkezdte.

(4)  Minden tagállam elismeri azokat az előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Spanyolországban olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi egyetemi képzésüket 1986. január 1. és 1997. december 31. között kezdték meg, és amelyekhez a spanyol illetékes hatóságok által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az igazolásnak a következő feltételek teljesülését kell igazolnia:

a) az érintett szakember sikeresen lezárta legalább hároméves, az illetékes spanyol hatóságok által a 34. cikkben említett képzéssel egyenértékűként elismert tanulmányait;

b) az érintett szakember a 36. cikkben említett tevékenységeket Spanyolországban, az igazolás kiállítását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő évben ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolta;

c) az érintett szakember a 36. cikkben említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosult gyakorolni, illetve ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként ugyanolyan feltételek mellett gyakorolja, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Spanyolország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.

▼B



5. szakasz

Állatorvosok

38. cikk

Állatorvosi képzés

▼M9

(1)  Az állatorvosi képzés összesen legalább ötéves, teljes idejű, elméleti és gyakorlati – legalább az V. melléklet 5.4.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazó –, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is meghatározható tanulmányokból áll, amelyre egyetemen, vagy egyetemivel egyenértékű szintűként elismert képzést adó, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.4.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.

A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.

▼B

(2)  Az állatorvosi képzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében egyetemi intézménybe, vagy egy tagállam által az érintett tanulmányok szempontjából azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.

▼M9

(3)  Az állatorvosi képzésnek biztosítania kell, hogy az érintett szakember megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) az állatorvosi tevékenység alapját képező tudományok, valamint az e tevékenységekre vonatkozó uniós jog megfelelő ismerete;

b) megfelelő ismeretek az állatok felépítéséről és funkcióiról, viselkedéséről és fiziológiai szükségleteiről, valamint a tenyésztésükhöz, táplálásukhoz, jólétükhöz, szaporodásukhoz és higiéniájukhoz általában szükséges készségekről és képességekről;

c) az állatok betegségeinek – akár egyedi, akár csoportos – megelőzéséhez, diagnózisához és kezeléséhez szükséges klinikai, epidemiológiai és analitikai készségek és képességek, ideértve az anesztéziát, az aszeptikus sebészetet és a fájdalommentes leölést, valamint az emberekre átterjedő betegségekre vonatkozó speciális ismereteket is;

d) a preventív gyógyászathoz szükséges megfelelő ismeretek, készségek és képességek, ideértve a vizsgálatokhoz és az igazolások kiállításához szükséges képességeket is;

e) megfelelő ismeretek az állati takarmányok vagy az emberi fogyasztásra szánt, állati eredetű élelmiszerek előállításával, gyártásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos higiéniáról és technológiáról, ideértve az e tekintetben bevált módszerek megértéséhez és elmagyarázásához szükséges készségeket és képességeket is;

f) az állatgyógyászati készítmények felelős és körültekintő használatához szükséges ismeretek, készségek és képességek az állatok kezelése, az élelmiszerlánc biztonságának biztosítása, valamint a környezet védelme érdekében.

▼B

39. cikk

Az állatorvosok szerzett jogai

A 23. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratát Észtország 2004. május 1-je előtt bocsátotta ki, illetve aki tanulmányaikat Észtországban 2004. május 1-je előtt kezdték meg, a tagállamok elismerik az ilyen előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységeket Észtországban, az igazolás kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.



6. szakasz

Szülésznők

40. cikk

Szülésznőképzés

(1)  A szülésznőképzés összesen legalább a következőket tartalmazza:

a) meghatározott, ►C2  teljes idejű szülésznőképzés, ◄ amely — legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt programot tartalmazó — legalább hároméves elméleti és gyakorlati tanulmányokból áll (I. irány); vagy

b) meghatározott, 18 hónapos ►C2  teljes idejű szülésznőképzés ◄ (II. irány), amely legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazza, és amely nem képezte tárgyát az általános ápolók egyenértékű képzésének.

A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőképzést folytató intézmények a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti és a gyakorlati képzés összehangolásáért.

▼M9

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet 5.5.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.

A harmadik albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.

(2)  A szülésznőképzésre történő felvételt a következő feltételek valamelyikének teljesítéséhez kell kötni:

a) az I. irány esetében legalább 12 éves általános iskolai és középiskolai oktatás elvégzése vagy egy szülésznőképző intézmény ezzel egyenértékű felvételi vizsgájának sikeres letételét tanúsító bizonyítvány;

b) a II. irány esetében az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat.

(3)  A szülésznőképzésnek biztosítania kell, hogy az érintett szakember megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) a szülésznői tevékenységek alapját képező tudományok alapos ismerete, különösen a szülésznői tevékenység, a szülészet és a nőgyógyászat terén;

b) a szakmai etika és a szakma gyakorlására vonatkozó jogi szabályozás megfelelő ismerete;

c) megfelelő általános orvosi ismeretek (biológiai funkciók, anatómia és élettan), a gyógyszertan megfelelő ismerete a szülészet és az újszülött-ellátás terén, valamint az ember egészségi állapota, fizikai és szociális környezete, illetve viselkedése közötti kapcsolat ismerete;

d) erre engedéllyel rendelkező intézményekben szerzett megfelelő klinikai gyakorlat, amelynek alapján a szülésznő önállóan és saját felelősségére, a szükséges mértékben és a patológiás helyzetek kivételével képes lefolytatni a terhesgondozást, erre engedéllyel rendelkező intézményekben levezetni a szülést és annak következményeit, felügyelni a vajúdást és a szülést, a szülés utáni ellátást, valamint az orvos megérkezéséig az újszülötteken újraélesztést végezni;

e) az egészségügyi személyzet képzésének megfelelő ismerete és tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén.

▼B

41. cikk

Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratok elismerésére irányuló eljárások

▼M9

(1)  Az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat a 21. cikk alapján feltétel nélkül el kell ismerni, amennyiben a következő kritériumok valamelyikének megfelelnek:

a) legalább hároméves, teljes idejű szülésznőképzés, amely kiegészítésként az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is megadható, és amely legalább 4 600 órányi elméleti és gyakorlati képzésből áll, és a minimális időtartam legalább egyharmada klinikai gyakorlatból áll;

b) legalább kétéves és legalább 3 600 órányi képzést tartalmazó, kiegészítésként az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is megadható, teljes idejű szülésznőképzés, amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte;

c) legalább 18 hónapos és legalább 3 000 órányi képzésből álló, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is megadható, teljes idejű szülésznőképzés, amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte, és amelyet olyan egyéves szakmai tapasztalat követett, amelyről a (2) bekezdéssel összhangban igazolást bocsátottak ki.

▼B

(2)  Az (1) bekezdésben említett igazolást a saját tagállam illetékes hatósága bocsátja ki. Ez igazolja, hogy birtokosa az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzését követően, kórházban vagy egy erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben, a megfelelő ideig kielégítő módon gyakorolta a szülésznői tevékenységek teljes körét.

42. cikk

A szülésznői szakmai tevékenységek gyakorlása

(1)  E szakasz rendelkezéseit az egyes tagállamok által a (2) bekezdés sérelme nélkül meghatározott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő szakmai címek használata mellett gyakorolt szülésznői tevékenységekre kell alkalmazni.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőknek módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására:

a) megfelelő tájékoztatás és tanácsadás a családtervezésről;

b) terhesség diagnosztizálása és normális terhesség figyelemmel kísérése, a normális terhesség figyelemmel kíséréséhez szükséges vizsgálatok elvégzése;

c) a veszélyeztetett terhesség lehető legkorábbi diagnózisához szükséges vizsgálatok előírása vagy azokról való tanácsadás;

d) szülői felkészítő program biztosítása és teljes felkészítés a gyermekszülésre, beleértve a higiénés és táplálkozási tanácsadást;

e) gyermekszülés közben az anya ellátása és segítése, illetve a magzat méhen belüli állapotának figyelemmel kísérése a megfelelő klinikai és műszaki eszközökkel;

f) spontán szülés levezetése, beleértve szükség szerint a gátmetszést igénylő eseteket, sürgős esetben pedig a farfekvéses szüléseket;

g) az anyával vagy a csecsemővel kapcsolatos, orvoshoz történő irányítást igénylő rendellenességek figyelmeztető jeleinek felismerése, és szükség esetén az orvosnak történő segítségnyújtás; az orvos távollétében megfelelő sürgősségi intézkedések megtétele, különösen a méhlepény manuális eltávolítása, melyet lehetőség szerint a méh manuális vizsgálata követ;

h) az újszülött vizsgálata és ellátása; szükséghelyzetben minden szükséges intézkedés megtétele, és ha szükséges, az újraélesztés azonnali megkezdése;

i) a gyermekágyas anya ellátása és állapotának figyelemmel kísérése a szülés utáni időszakban, illetve az anya ellátása a csecsemőgondozással kapcsolatos minden szükséges tanáccsal, hogy az újszülött optimális fejlődését biztosítani tudja;

j) az orvos által előírt kezelés végrehajtása;

k) a szükséges írásbeli esetjelentések elkészítése.

43. cikk

Szülésznők szerzett jogai

(1)  Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata megfelel a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek, de a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett referenciaidőpontot megelőzően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett állampolgár a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább két egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

▼M9

(1a)  Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat a tagállamok feltétel nélkül elismerik olyan esetekben, amelyekben a kérelmező a képzést 2016. január 18. előtt kezdte meg, és a képzésre történő felvétel feltétele az I. irány esetében a tíz éves általános és középiskolai vagy ennek megfelelő szintű oktatás elvégzése, a II. irány esetében pedig egy általános ápolói képzésnek az V. melléklet 5.2.2 pontja szerinti, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal igazolt befejezése.

▼B

(2)  Az (1) bekezdésben megállapított feltételeket kell alkalmazni azokra a tagállami állampolgárokra, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata a volt Német Demokratikus Köztársaság területén nyújtott képzés elvégzését igazolja, amely a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek megfelel, de amely előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, és olyan képzést tanúsít, amelyet 1990. október 3. előtt kezdtek meg.

▼M9 —————

▼M9

(4)  Minden tagállam elismeri azokat az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket

a) Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt elvégző szülésznők részére, a 40. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán bocsátottak ki, és

b) amely, az alábbi jogszabályok valamelyike szerinti különleges továbbképző program keretében szerzett, felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol:

i. az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2004., 92. szám, 885. tétel és 2007. 176. szám, 1237. tétel) 11. cikke, és a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga – érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendelet (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2004., 110. szám, 1170. tétel és 2010., 65. szám, 420. tétel); vagy

ii. az ápolói és szülésznői szakmáról szóló, 2011. július 15-i törvény 53.3. cikke (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye 2011., 174. szám, 1039. tétel) és a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga – érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi középiskolában vagy felsőfokú intézményben végzett ápolók és szülésznők felsőoktatási képzésének részletes feltételeiről szóló, 2012. június 14-i egészségügyi miniszteri rendelet (a Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2012., 770. tétel),

annak ellenőrzése céljából, hogy az érintett ápoló hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok a szülésznők, akik az V. melléklet 5.5.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan felsorolt képesítéssel rendelkeznek.

▼M1

43a. cikk

A román szülésznői képesítés tekintetében csak a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók:

Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek a szülészeti-nőgyógyászati ápolói (asistent medical obstetrică-ginecologie/szülészeti-nőgyógyászati ápoló) oklevelét, bizonyítványát és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványát a csatlakozás időpontját megelőzően Romániában állították ki, vagy akiknek a képzése ezen időpontot megelőzően Romániában kezdődött, és amelyek nem felelnek meg a 40. cikkben megállapított minimális képzési követelményeknek, a tagállamok elegendő bizonyítékként ismerik el a szülésznői tevékenység végzésének céljára az említett okleveleket, bizonyítványokat és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat, amennyiben az ezen okiratokhoz mellékelt igazolás értelmében az adott tagállami állampolgárok az igazolás kibocsátásának időpontját megelőző hét év során legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen folytattak szülésznői tevékenységet Romániában.

▼A1

43b. cikk

A szülészettel kapcsolatos szerzett jogok nem alkalmazandók a 2013. július 1-je előtt Horvátországban szerzett következő képesítésekre: viša medicinska sestra ginekološko-opstetričkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati főápoló), medicinska sestra ginekološko-opstetričkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati ápoló), viša medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező főápoló), medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező ápoló), ginekološko-opstetrička primalja (szülészeti-nőgyógyászati szülésznő) és primalja (szülésznő).

▼B



7. szakasz

Gyógyszerészek

44. cikk

Gyógyszerészképzés

(1)  A gyógyszerészképzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.

▼M9

(2)  Az előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirat legalább ötéves, kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is meghatározható képzés elvégzését tanúsítja, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) négyéves, teljes idejű elméleti és gyakorlati képzés egyetemen, vagy azzal egyenértékű szintűként elismert, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben;

b) az elméleti és gyakorlati képzés alatt, vagy annak végén hathónapos gyakorlat közforgalmú gyógyszertárban vagy kórházban az adott kórház gyógyszerészeti osztályának felügyelete alatt.

Az ebben a bekezdésben említett képzési ciklusnak legalább az V. melléklet 5.6.1. pontjában leírt programot tartalmaznia kell. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet 5.6.1. pontjában foglalt jegyzék módosításának vonatkozásában, a jegyzéknek a tudományos és technikai haladáshoz, többek között a gyógyszerészeti gyakorlat fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében.

A második albekezdésben említett módosítás nem vonhatja maga után a tagállamok azon meglévő, lényeges jogszabályi alapelveinek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak. E módosításnak tiszteletben kell tartania, hogy az oktatási rendszerek megszervezése az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatáskörébe tartozik.

▼B

(3)  A gyógyszerészképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) a gyógyszerek és a gyógyszergyártás során felhasznált anyagok megfelelő ismerete;

b) a gyógyszerészeti technológia és a gyógyszerek fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgálatának megfelelő ismerete;

c) az anyagcsere, a gyógyszerek és a mérgező anyagok hatásainak és a gyógyszeralkalmazás megfelelő ismerete;

d) a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének megfelelő ismerete annak érdekében, hogy ezen ismeret alapján megfelelő tájékoztatást lehessen adni;

e) a gyógyszerészet gyakorlásával kapcsolatos jogi és egyéb követelmények megfelelő ismerete.

45. cikk

A gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlása

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában gyógyszerészi tevékenység az a tevékenység, amely gyakorlásának megkezdése és gyakorlása egy vagy több tagállamban szakmai képesítéshez kötött, és amelyet az gyakorolhat, aki az V. melléklet 5.6.2. pontjában felsorolt típusú, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik.

▼M9

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az előírt, egyetemi szintű vagy azzal egyenértékűnek elismert, a 44. cikk szerinti előírásoknak megfelelő gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek – szükség szerint a kiegészítő szakmai tapasztalat követelményére is figyelemmel – módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlását megkezdeni, és e tevékenységeket gyakorolni:

a) gyógyszerek gyógyszerformájának elkészítése;

b) gyógyszerek gyártása és vizsgálata;

c) gyógyszerek tesztelése e célra szolgáló laboratóriumban;

d) gyógyszerek tárolása, tartósítása és nagykereskedelmi elosztása;

e) biztonságos és hatékony, megfelelő minőségű gyógyszerek beszerzése, készítése, tesztelése, tárolása, forgalmazása és kiadása közforgalmú gyógyszertárakban;

f) biztonságos és hatékony, megfelelő minőségű gyógyszerek készítése, tesztelése, tárolása és kiadása kórházakban;

g) tájékoztatás és tanácsadás nyújtása a gyógyszerekre, többek között megfelelő használatukra vonatkozóan;

h) jelentéstétel a gyógyszerkészítmények mellékhatásairól az illetékes hatóságok felé;

i) az önmagukat gyógyszerező betegek személyre szabott figyelemmel kísérése;

j) hozzájárulás a helyi vagy nemzeti közegészségügyi kampányokhoz.

▼B

(3)  Ha egy tagállam valamely gyógyszerészi tevékenység gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását — az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétén felül — kiegészítő szakmai tapasztalathoz köti, ez a tagállam e tekintetben elegendő bizonyítékként ismeri el az érintett személy saját tagállamának illetékes hatóságai által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységet a saját tagállamban hasonló időtartamon keresztül gyakorolta.

(4)  A (3) bekezdésben említett elismerés nem alkalmazható a Luxemburgi Nagyhercegség által az állami közforgalmú gyógyszertári koncesszió megadásához megkövetelt kétéves szakmai tapasztalat esetében.

(5)  Ha 1985. szeptember 16-án valamely tagállamban olyan versenyvizsgarendszert alkalmaztak, amelynek célja a (2) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkezők közül azok kiválasztása, akiket olyan új gyógyszertárak tulajdonjogának megszerzésére jogosítanak fel, amelyek létrehozásáról a nemzeti földrajzi elosztási rendszer keretében már döntés született, ez a tagállam az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve megtarthatja ezt a vizsgát és az abban való részvételt előírhatja olyan, más tagállamokbeli állampolgárok számára, akik az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, vagy akikre a 23. cikk rendelkezései vonatkoznak.



8. szakasz

Építészmérnökök

▼M9

46. cikk

Építészmérnökök képzése

(1)  Az építészmérnöki képzés a következőkből áll:

a) összesen legalább ötéves, teljes idejű, egyetemen vagy azzal egyenértékű oktatási intézményben végzett, sikeres egyetemi szintű vizsgával lezárt tanulmányok; vagy

b) négy évnél nem rövidebb, teljes idejű, egyetemen vagy azzal egyenértékű oktatási intézményben végzett, sikeres egyetemi szintű vizsgával lezárt tanulmányok, és kétéves, bizonyítvánnyal igazolt szakmai gyakorlat a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott tanulmányok fő elemét az építészetnek kell képeznie. A tanulmányokban egyensúlyt kell fenntartani az építészeti képzés elméleti és gyakorlati vonatkozásai között, valamint biztosítani kell legalább a következő ismeretek, képességek és készségek elsajátítását:

a) az esztétikai és műszaki követelményeket is kielégítő építészeti tervek elkészítésének képessége;

b) az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok megfelelő ismerete;

c) az építészeti tervezés minőségére ható képzőművészetek ismerete;

d) a várostervezés és a tervezés megfelelő ismerete, a tervezési folyamathoz szükséges képességek megléte;

e) az emberek és épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolat ismerete, valamint annak a szükségszerűségnek a megértése, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és léptékekhez kell igazítani;

f) az építészmérnöki szakma és az építészmérnök társadalmon belüli szerepének megértése, különösen a társadalmi tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében;

g) a tervezési projektekhez szükséges vizsgálati módszerek és a vázlatkészítés ismerete;

h) a szerkezettervezés és az épülettervezéssel kapcsolatos építési és műszaki problémák megértése;

i) a fizikai problémák és technológiák, valamint az épületek funkcióinak ismerete, hogy azokban a fenntartható fejlődés keretében kényelmes és az éghajlat elleni védelmet biztosító belső feltételeket lehessen teremteni;

j) a szükséges tervezési szakértelem, amely kielégíti a felhasználók igényeit a költségtényezők és az építési előírások szabta keretek között;

k) azon iparágak, szervezetek, szabályozások és eljárások megfelelő ismerete, amelyek szerepet játszanak a tervezést követő kivitelezésben, valamint a tervek általános tervbe történő foglalásában.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyetemi képzés években kifejezett időtartama kiegészítésképpen az ezzel egyenértékű ECTS-kreditek számával is meghatározható.

(4)  Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatra kizárólag a tanulmányok első három évének lezárása után kerülhet sor. A szakmai gyakorlatból legalább egy évnek a (2) bekezdésben említett tanulmányok során elsajátított ismereteken, készségeken és képességeken kell alapulnia. E célból a szakmai gyakorlatot a saját tagállam illetékes hatósága által kiadott engedéllyel rendelkező személy vagy szerv felügyelete alatt kell elvégezni. E felügyelt szakmai gyakorlatra bármely országban sor kerülhet. A szakmai gyakorlatot a saját tagállam illetékes hatósága értékeli.

47. cikk

Eltérések az építészmérnöki képzés feltételeitől

A 46. cikktől eltérve, a következőket szintén a 21. cikknek megfelelőként kell elismerni: szociális fejlesztő programok vagy nem teljes idejű egyetemi tanulmányok részét képező képzés, amely megfelel a 46. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek, ha ezt az igazolja, hogy olyan szakember, aki legalább hét évet dolgozott az építészet területén egy építészmérnök vagy egy építész iroda felügyelete mellett, sikeres építészmérnöki vizsgát tett. A vizsgának egyetemi szintűnek kell lennie, és egyenértékűnek kell lennie a 46. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett záróvizsgával.

▼B

48. cikk

Az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlása

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában építészmérnöki szakmai tevékenység az a tevékenység, amelyet az „építészmérnök” szakmai cím használata mellett rendszeresen végeznek.

(2)  Egy tagállam azon állampolgárait, akik az említett cím használatára olyan törvény erejénél fogva jogosultak, amely egy tagállam illetékes hatóságát felhatalmazza ennek a címnek olyan tagállami állampolgárok részére történő megadására, akik az építészet terén kiemelkedő eredményeket értek el, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az építészmérnöki tevékenységek „építészmérnök” szakmai cím használata mellett történő gyakorlásához szükséges feltételeknek. Az érintett személyek tevékenységének építészeti jellegét a saját tagállam által kibocsátott igazolás tanúsítja.

49. cikk

Az építészmérnökök szerzett jogai

►C2  (1)  Minden tagállam elfogadja a többi tagállam által kibocsátott, a VI. mellékletben felsorolt ◄ és az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanévnél nem később kezdődött képzést tanúsító, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okiratokat akkor is, ha azok nem felelnek meg a 46. cikkben megállapított minimumkövetelményeknek, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt építészmérnöki képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat.

Ilyen körülmények között, el kell ismerni azokat a Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságai által kibocsátott igazolásokat, amelyek azt tanúsítják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság illetékes hatóságai által 1945. május 8-án vagy azt követően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok egyenértékűek az említett mellékletben felsorolt ilyen okiratokkal.

▼M9

(1a)  Az (1) bekezdés az V. mellékletben felsorolt előírt építészmérnöki képesítések megszerzését tanúsító okirat esetében is alkalmazandó, amennyiben a képzés 2016. január 18. előtt kezdődött.

▼B

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül, minden tagállam elismeri a következő, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzésének tanúsítása végett általa kibocsátott okiratokat: a tagállami állampolgárok részére olyan tagállamok által kibocsátott igazolások, amelyekben az építészmérnöki tevékenység gyakorlásának megkezdése és gyakorlása szabályozva volt a következő időpontoktól:

a) 1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország esetében;

b) 2004. május 1. a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében;

▼M8

ba) 2013. július 1. Horvátország esetében;

▼B

c) 1987. augusztus 5. a többi tagállam esetében.

►C2  Az első albekezdésben említett igazolások tanúsítják, hogy birtokosuk legkésőbb a megfelelő időpontban jogosulttá vált az építészmérnöki szakmai cím használatára ◄ , és a kérdéses tevékenységet, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül, a vonatkozó szabályok keretében ténylegesen gyakorolta.

▼M9

(3)  Az építészmérnöki szakmai tevékenység megkezdése és gyakorlása tekintetében az alábbi igazolásokat saját területén valamennyi tagállam a maga által kiállított, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokkal egyenértékűnek ismeri el: az 1985. augusztus 5-én létező és legkésőbb 2014. január 17-én megkezdett, a német szövetségi köztársaságbeli „Fachhochschulen” (szakfőiskolák) által nyújtott, a 46. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő és az adott tagállamban az „építészmérnök” szakmai cím használatával a 48. cikkben meghatározott tevékenységek gyakorlásának megkezdésére jogosító hároméves képzés lezárásának igazolása, amennyiben a képzést követően az a Német Szövetségi Köztársaságban az érintett szakember négyéves szakmai tapasztalatot szerzett, amit azon illetékes hatóság igazolásával kell alátámasztani, amelynek nyilvántartásában az ezen irányelv rendelkezéseit érvényesíteni kívánó építészmérnök neve szerepel.



IIIA. FEJEZET

A közös képzési elvek alapján történő, feltétel nélküli elismerés

49a. cikk

Közös képzési keret

(1)  E cikk alkalmazásában a „közös képzési keret” az ismeretek, képességek és készségek valamely szakma gyakorlásához minimálisan szükséges összességét jelenti. A közös képzési keret nem helyettesíti a nemzeti képzési programokat, kivéve, ha valamely tagállam nemzeti jogában másként rendelkezik. A valamely szakmát szabályozó tagállamokban az adott szakma megkezdésének és gyakorlásának céljára az említett képzési keret alapján megszerzett szakmai képesítéseket tanúsító okiratoknak saját területén ugyanazt a joghatást biztosítja, mint a saját maga által kibocsátott előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratoknak, amennyiben a képzési keret megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(2)  A közös képzési keret megfelel a következő feltételeknek:

a) a közös képzési keret több szakember számára teszi lehetővé a tagállamok közötti mobilitást;

b) a közös képzési keret tárgyát képező szakmát szabályozzák, vagy a szakmára irányuló oktatást és képzést a tagállamok legalább egyharmadában szabályozzák;

c) a tudás, a képességek és a készségek közösen meghatározott összessége a tagállamok legalább egyharmadának oktatási és képzési rendszereiben előírt tudást, képességeket és készségeket egyesíti; nincs jelentősége annak, hogy a mindenkori tudást, képességeket és készségeket a tagállamokban általános egyetemi vagy főiskolai képzés vagy pedig szakképzés keretében szerezték-e meg;

d) a közös képzési keret az európai képesítési keretrendszer szintjein alapul, az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó európai képesítési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás ( 27 ) II. mellékletében meghatározottak szerint;

e) az érintett szakma nem tartozik másik közös képzési keret hatálya alá, és nem tartozik a III. fejezet III. címe szerinti, feltétel nélküli elismerés körébe;

f) a közös képzési keretet átlátható szabályozási eljárás keretében, olyan tagállamokat képviselő érintett érdekeltek részvételével határozták meg, amelyekben a szakma nincs szabályozva;

g) a közös képzési keret valamennyi tagállam állampolgárai számára lehetővé teszi a szakmai képesítések e képzési kereten belüli megszerzését anélkül, hogy ennek előfeltétele lenne a valamely szakmai szervezetben fennálló tagság vagy az említett szervezet nyilvántartásába történő felvétel.

(3)  Az uniós szintű reprezentatív szakmai szervezetek, valamint összességében a tagállamok legalább egyharmadát képviselő nemzeti szakmai szervezetek vagy illetékes hatóságok javaslatokat nyújthatnak be a Bizottsághoz a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő közös képzési keretekre vonatkozóan.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el egy adott szakmára vonatkozó közös képzési keret e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján történő meghatározására vonatkozóan.

(5)  Az egyes tagállamok saját területükön mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott közös képzési keret bevezetésének kötelezettsége, valamint az e közös képzési keretnek megfelelően szerzett szakmai képesítések feltétel nélküli elismerésének kötelezettsége alól, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) területükön nincs olyan oktatási vagy képzési intézmény, amely az érintett szakmára irányuló képzést nyújt;

b) a közös képzési keret bevezetése hátrányosan érintené oktatási és szakképzési rendszerük megszervezését;

c) a közös képzési keret és a területükön előírt képzés között jelentős különbségek vannak, ami súlyos kockázatokat hordoz a közrendre, a közbiztonságra, a közegészségre vagy a szolgáltatások igénybevevőinek biztonságára vagy a környezet védelmére nézve.

(6)  A tagállamok a (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot:

a) a közös képzési keretnek megfelelő nemzeti képesítésekről és adott esetben a nemzeti szakmai címekről; vagy

b) az (5) bekezdés szerinti bármely mentesség igénybevételéről, arra vonatkozó indokolás mellett, hogy mely, e bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam e feltételek valamelyikének teljesülésére vonatkozóan nem nyújtott be indokolást vagy az indokolás nem elegendő, három hónapon belül további pontosítást kérhet. A tagállamnak e kérésre három hónapon belül kell válaszolnia.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el azon nemzeti szakmai képesítések és nemzeti szakmai címek jegyzékéről, amelyek a (4) bekezdéssel összhangban elfogadott közös képzési keret értelmében feltétel nélküli elismerésben részesülnek.

(7)  E cikk a szakirányú képzésekre is alkalmazandó, amennyiben e szakirányú képzések olyan szakmai tevékenységeket érintenek, amelyek megkezdését és gyakorlását a tagállamok szabályozzák, és amennyiben a III. cím III. fejezete értelmében az adott szakma feltétel nélküli elismerés hatálya alá tartozik, a szakirányú képzés viszont nem.

49b. cikk

Közös képzési vizsgák

(1)  E cikk alkalmazásában közös képzési vizsga a részt vevő tagállamokban rendelkezésre álló, valamely meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezők számára fenntartott, egységesített alkalmassági vizsga. Egy ilyen vizsga letétele az érintett szakmai képesítést valamely tagállamban megszerző személyt feljogosítja arra, hogy szakmáját bármely érintett fogadó tagállamban az adott államban szakmai képesítést szerzőkéivel megegyező feltételek mellett gyakorolja.

(2)  A közös képzési vizsga megfelel a következő feltételeknek:

a) a közös képzési vizsga több szakember számára teszi lehetővé a tagállamok közötti mobilitást;

b) a közös képzési vizsga tárgyát képező szakmát szabályozzák, vagy a szakmára irányuló oktatást és képzést a tagállamok legalább egyharmadában szabályozzák;

c) a közös képzési vizsgát átlátható szabályozási eljárás keretében, olyan tagállamok érintett érdekeltjeinek részvételével készítették el, amelyekben a szakma nincs szabályozva;

d) a közös képzési vizsga valamennyi tagállam állampolgárai számára lehetővé teszi az említett vizsgán való részvételt és közös képzési vizsgák tagállamokban történő szervezését anélkül, hogy ennek előfeltétele lenne a valamely szakmai szervezetben fennálló tagság vagy az említett szervezet nyilvántartásába történő felvétel.

(3)  Az uniós szintű reprezentatív szakmai szervezetek, valamint összességében a tagállamok legalább egyharmadát képviselő nemzeti szakmai szervezetek vagy illetékes hatóságok javaslatokat nyújthatnak be a Bizottságnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő közös képzési vizsgákra vonatkozóan.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös képzési vizsgák tartalmának, valamint a vizsgán való részvételre és a vizsga letételére vonatkozó feltételeknek a meghatározására vonatkozóan.

(5)  Az egyes tagállamok saját területükön mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott közös képzési vizsga megszervezésének kötelezettsége, valamint az ezen közös képzési vizsgát letevő szakembereknek nyújtandó feltétel nélküli elismerés kötelezettsége alól, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) az érintett szakmát területükön nem szabályozzák;

b) a közös képzési vizsga tartalma nem mérsékli kellő mértékben a területükön jelentős, a közegészséget vagy a szolgáltatások igénybevevőinek biztonságát érintő, súlyos kockázatokat;

c) a közös képzési vizsga tartalma a nemzeti előírásokhoz viszonyítva a szakma gyakorlása megkezdésének vonzerejét jelentős mértékben csökkentené.

(6)  A tagállamok a (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot:

a) az ilyen vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló kapacitásról; vagy

b) az (5) bekezdés szerinti bármely mentesség igénybevételéről, arra vonatkozó indokolás mellett, hogy mely, e bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam e feltételek valamelyikének teljesülésére vonatkozóan nem nyújtott be indokolást vagy az indokolás nem elegendő, három hónapon belül további pontosítást kérhet. A tagállamnak e kérésre három hónapon belül kell válaszolnia.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben felsorolja azokat a tagállamokat, amelyekben a (4) bekezdéssel összhangban elfogadott közös képzési vizsgákat meg kell szervezni, meghatározza a vizsgák naptári évre vonatkozó gyakoriságát és a közös képzési vizsgák tagállamokban való megszervezéséhez szükséges egyéb intézkedéseket.

▼B



IV. FEJEZET

A letelepedésre vonatkozó közös rendelkezések

50. cikk

Dokumentáció és formai követelmények

(1)  Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai e cím alapján a kérdéses szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet bírálnak el, megkövetelhetik a VII. mellékletben felsorolt dokumentumok és igazolások bemutatását.

A VII. melléklet 1. pontjának d), e) és f) alpontjában felsorolt dokumentumok a benyújtásuk napján három hónapnál nem lehetnek régebbiek.

A tagállamok, szervek és más jogi személyek gondoskodnak a tudomásukra jutott adatok bizalmas kezeléséről.

(2)  Alapos kétség esetén a fogadó tagállam egy másik tagállam illetékes hatóságától kérheti, hogy igazolja az ez utóbbi tagállamban kiadott tanúsítványok és előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok hitelességét, valamint adott esetben azt, hogy a jogosult az e cím III. fejezetében említett szakmák tekintetében megfelel a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44., illetve 46. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek.

(3)  Alapos kétség esetén, ha a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot egy tagállam illetékes hatósága bocsátotta ki, és az olyan képzésre vonatkozik, amelyre részben vagy teljes egészében egy másik tagállam területén jogszerűen letelepedett intézményben került sor, a fogadó tagállam jogosult az okiratot kibocsátó tagállam illetékes szervéhez fordulni avégett, hogy meggyőződjön arról,

a) hogy a képzést folytató intézménynél tartott képzést hivatalosan igazolta-e az okiratot kibocsátó tagállamban található oktatási intézmény;

b) hogy a kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat azonos-e azzal, amelyet akkor adtak volna meg, ha a képzést teljes egészében a képesítő okiratot kibocsátó tagállamban végezték volna; valamint

c) hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat ugyanazokat a szakmai jogokat biztosítja-e a képesítő okiratot kibocsátó tagállam területén.

▼M9

(3a)  Alapos kétség esetén a fogadó tagállam kérheti egy másik tagállam illetékes hatóságaitól, hogy igazolják azt, hogy a kérelmezőt nem függesztették fel és nem tiltották el szakmájának gyakorlásától a kérelmező szakmai tevékenységének gyakorlásával összefüggő súlyos szakmai kötelességszegés vagy bűncselekmények elkövetése miatt.

(3b)  Az egyes tagállamok illetékes hatóságai közötti, e cikk szerinti információcserére az IMI-n keresztül kerül sor.

▼B

(4)  Amennyiben a fogadó tagállam a szabályozott szakma gyakorlásának megkezdéséhez az állampolgáraitól eskü vagy ünnepélyes nyilatkozat megtételét követeli meg, és amennyiben ennek az eskünek, illetve nyilatkozatnak a szövege a többi tagállam állampolgára tekintetében nem alkalmazható, a fogadó tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyek számára megfelelő és egyenértékű szöveg álljon rendelkezésre.

51. cikk

A szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló eljárás

(1)  A fogadó tagállam illetékes hatósága a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül visszaigazolást küld a kérelem beérkezéséről, és adott esetben tájékoztatja a kérelmezőt a hiányzó iratokról.

(2)  A szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet vizsgáló eljárást a lehető leggyorsabban le kell folytatni, és a kérelmező teljes dokumentációjának benyújtása után legfeljebb három hónappal a fogadó tagállam illetékes hatóságának indokolással ellátott határozatával kell lezárni. Ez a határidő azonban az e cím I. és II. fejezetének hatálya alá tartozó esetekben egy hónappal meghosszabbítható.

(3)  A határozat ellen, illetve a döntés határidőn belüli meghozatalának elmulasztása esetén a nemzeti jog szerinti jogorvoslattal lehet élni.

52. cikk

Szakmai címek használata

(1)  Ha egy fogadó tagállamban az érintett szakma valamely tevékenységére vonatkozó szakmai cím használata szabályozott, a többi tagállamnak a III. cím alapján valamely szabályozott szakma gyakorlására jogosult állampolgárai a fogadó tagállamnak azt a szakmai címét használják, amely a másik tagállamban az érintett szakmának megfelel, és használják a szakmai cím rövidített formáját is.

(2)  Amennyiben egy szakmát a fogadó tagállamban a 3. cikk (2) bekezdése szerinti szövetség vagy szervezet szabályoz, a tagállamok állampolgárai csak akkor jogosultak az e szövetség vagy szervezet által odaítélt szakmai címnek, illetve e cím rövidített formájának a használatára, ha igazolják, hogy a szóban forgó szövetség vagy szervezet tagjai.

Amennyiben a szövetség vagy szervezet a tagfelvételt bizonyos képesítésektől teszi függővé, ezt más tagállamok szakmai képesítéssel rendelkező állampolgáraival szemben csak az ebben az irányelvben megállapított feltételek szerint teheti meg.

▼M9

(3)  A tagállam nem biztosíthatja a szakmai cím használatát valamely szakmai képesítés birtokosai számára abban az esetben, ha elmulasztotta a Bizottság és a többi tagállam tájékoztatását az adott szövetség vagy szervezet elismeréséről a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

▼B



IV. CÍM

A SZAKMA GYAKORLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

▼M9

53. cikk

Nyelvek ismerete

(1)  A szakmai képesítések elismerésének hatálya alá tartozó szakembereknek a szakma fogadó tagállamban történő gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezniük.

(2)  A tagállam biztosítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek való megfelelés ellenőrzése céljából az illetékes hatóság által vagy annak felügyelete alatt elvégzett ellenőrzés a fogadó tagállam egy hivatalos nyelvének vagy a fogadó tagállam egy – egyben az Unió hivatalos nyelvének is minősülő – közigazgatási nyelvének ismeretére korlátozódjék.

(3)  A (2) bekezdéssel összhangban végzett ellenőrzéseket akkor lehet előírni, ha a szakma gyakorlása kihatással lehet a betegek biztonságára. Más szakmák esetében ellenőrzéseket csak a szakember által folytatni kívánt szakmai tevékenység tekintetében elégséges nyelvismerete vonatkozásában fennálló komoly és valós kétségek esetén lehet előírni.

Az ellenőrzéseket kizárólag az európai szakmai kártya 4d. cikk szerinti kiállítása, illetve adott esetben a szakmai képesítés elismerése után lehet elvégezni.

(4)  A nyelvismeret ellenőrzésének arányban kell állnia a folytatni kívánt tevékenységgel. Az érintett szakember jogosult az ilyen ellenőrzés ellen a nemzeti jognak megfelelően jogorvoslati kérelmet benyújtani.

▼B

54. cikk

Képzettséghez kapcsolódó címek használata

A 7. és az 52. cikk sérelme nélkül, a fogadó tagállam gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megkapják a jogot arra, hogy a saját tagállamukban megszerzett, képzettséghez kapcsolódó címüket, és lehetőség szerint annak rövidített formáját saját tagállamuk nyelvén használhassák. A fogadó tagállam megkövetelheti, hogy a kérelmező a cím viselésekor annak az oktatási intézménynek vagy vizsgabizottságnak a nevét és címét is feltüntesse, ahol a címet szerezte. Amennyiben a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó cím a fogadó tagállamban összetéveszthető egy olyan címmel, amelyhez ez utóbbi tagállamban a jogosult által el nem végzett kiegészítő képzés szükséges, a fogadó tagállam megkövetelheti a jogosulttól, hogy a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó címet a fogadó tagállam által megállapítandó megfelelő formában használja.

55. cikk

A társadalombiztosítási alapok általi jóváhagyás

Az 5. cikk (1) bekezdésének és a 6. cikk első albekezdése b) pontjának a sérelme nélkül, azok a tagállamok, amelyek a területükön szakmai képesítést szerzett személyektől a társadalombiztosítási alap általi jóváhagyás megszerzéséhez megkövetelik, hogy munkahelyi képzés keretében felkészítő időszakot töltsenek le és/vagy bizonyos ideig szakmai tapasztalatot szerezzenek, mellőzik e kötelezettség megkövetelését a más tagállamban megszerzett orvosi és fogorvosi szakmai képesítés megszerzéséről szóló okiratok birtokosai esetében.

▼M9

55a. cikk

A szakmai gyakorlat elismerése

(1)  Amennyiben a saját tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlásának megkezdése szakmai gyakorlat elvégzéséhez van kötve, a saját tagállam a szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelem elbírálása során elismeri a valamely más tagállamban elvégzett szakmai gyakorlatokat – feltéve, hogy a szakmai gyakorlat összhangban áll a (2) bekezdésben meghatározott, közzétett iránymutatásokkal –, továbbá a harmadik országban elvégzett szakmai gyakorlatokat figyelembe veszi. Mindazonáltal a tagállamok a szakmai gyakorlat külföldön elvégezhető részének időtartamát a nemzeti jogszabályaik útján ésszerű mértékben korlátozhatják.

(2)  A szakmai gyakorlat elismerése nem helyettesíti a szakma gyakorlásának megkezdésére való jogosultság megszerzéséhez szükséges vizsga letételére vonatkozó előírásokat. Az illetékes tagállamok iránymutatásokat tesznek közzé a valamely más tagállamban vagy harmadik országban elvégzett szakmai gyakorlatok megszervezésére és elismerésére, különösen a szakmai gyakorlatot felügyelő személy szerepére vonatkozóan.



▼M9

V. CÍM

KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBENI VÉGREHAJTÁSI FELELŐSSÉG

▼B

56. cikk

Illetékes hatóságok

(1)  A fogadó tagállam és a saját tagállam illetékes hatóságai szorosan együttműködnek és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak ezen irányelv alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.

(2)   ►M9  A saját tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságai információt cserélnek azokról a fegyelmi eljárásokról, büntetőjogi szankciókról, illetve egyéb, jelentős súlyú, konkrét körülményekről, amelyek az ezen irányelv alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében várhatóan következményekkel járnak. Ennek során tiszteletben tartják a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvben foglalt, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat. ◄

A saját tagállam megvizsgálja az ilyen körülmények valóságnak való megfelelését, és hatóságai döntenek arról, hogy milyen jellegű és milyen terjedelmű vizsgálatra van szükség, majd a saját tagállam tájékoztatja a fogadó tagállamot a rendelkezésére álló információkból levont következtetéseiről.

▼M9

(2a)  Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságok az IMI-t alkalmazzák.

▼B

(3)  Legkésőbb 2007. október 20-án minden tagállam kijelöli azokat a hatóságokat és szerveket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok és egyéb dokumentumok, illetve adatok kibocsátására, illetve átvételére, valamint azokat, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a kérelmek fogadására és az ezen irányelvben említett határozatok meghozatalára, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja.

▼M9

(4)  Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok tevékenységei tekintetében minden tagállam kijelöl egy koordinátort, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot tájékoztatja.

A koordinátorok feladatai a következők:

a) ezen irányelv egységes alkalmazásának elősegítése;

b) az ezen irányelv alkalmazása szempontjából fontos információk gyűjtése, így például arra vonatkozóan, hogy a tagállamokban milyen feltételekkel lehet megkezdeni a szabályozott szakmák gyakorlását;

c) a közös képzési keretekre és közös képzési vizsgákra vonatkozó javaslatok vizsgálata;

d) az információk és bevált gyakorlatok cseréje a tagállamokon belüli folyamatos szakmai fejlődés optimalizálása érdekében;

e) a 14. cikkben meghatározott kompenzációs intézkedések alkalmazására vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréje.

Az e bekezdés b) pontjában meghatározott feladat elvégzése során a koordinátorok igénybe vehetik az 57b. cikkben meghatározott segítségnyújtó központok segítségét.

▼M9

56a. cikk

Riasztási mechanizmus

(1)  A tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a többi tagállam illetékes hatóságait azon szakember adatairól, akit a nemzeti hatóságok vagy bíróságok teljes mértékben vagy részben – akár csak ideiglenesen – korlátoztak az alábbi szakmáknak a tagállam területén történő gyakorlásában, illetve eltiltottak attól:

a) általános orvos és háziorvos, aki az V. melléklet 5.1.1. és 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;

b) szakorvos, aki az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett szakmai címmel rendelkezik;

c) általános ápoló, aki az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;

d) fogorvos, aki az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;

e) fogszakorvos, aki az V. melléklet 5.3.3. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;

f) állatorvos, aki az V. melléklet 5.4.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;

g) szülésznő, aki az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;

h) gyógyszerész, aki az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik;

i) azok a személyek, akik a VII. melléklet 2. pontjában említett olyan igazolásokkal rendelkeznek, amelyek tanúsítják, hogy az igazolás birtokosa elvégzett egy, a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40., illetve a 44. cikkben felsorolt minimális követelményeknek megfelelő képzést, amelynek kezdő időpontja azonban megelőzte az V. melléklet 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában felsorolt képesítések referencia-időpontját;

j) a 23., 27., 29., 33., 33a., 37., 43. és 43a. cikkben említett, szerzett jogokról szóló igazolások birtokosai;

k) más, a betegek biztonságára kihatással bíró tevékenységeket folytató szakemberek, amennyiben a szakember egy, az adott tagállamban szabályozott szakmát gyakorol;

l) a kiskorúak oktatásához – többek között a gyermekgondozáshoz és a koragyermekkori neveléshez – kapcsolódó tevékenységeket végző szakemberek, amennyiben a szakember egy, az adott tagállamban szabályozott szakmát gyakorol.

(2)  Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett adatokat az IMI-n keresztül tett riasztással legkésőbb a szakembert a szakmai tevékenység gyakorlásában korlátozó vagy attól eltiltó határozat elfogadását követő három napon belül továbbítják az IMI-n keresztül. Ezen adatok az alábbiakra korlátozódnak:

a) a szakember személyazonossága;

b) az érintett szakma;

c) a korlátozó vagy eltiltó határozatot meghozó nemzeti hatóság vagy bíróság adatai;

d) a korlátozás vagy az eltiltás hatálya; valamint

e) a korlátozás vagy az eltiltás időbeli hatálya.

(3)  Az érintett tagállam illetékes hatóságai legkésőbb a bírósági határozattól számított három napon belül az IMI-n keresztül tett riasztással tájékoztatják valamennyi tagállam illetékes hatóságát azon szakemberek személyazonosságáról, akik ezen irányelv alapján valamely képesítés elismerését kérték, és akikről a bíróságok később megállapították, hogy ennek során a szakmai képesítésre vonatkozóan hamisított igazoló okiratot használtak fel.

(4)  A személyes adatoknak az (1) és (3) bekezdés szerinti információcsere céljából történő feldolgozása a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történik. A személyes adatok Bizottság általi feldolgozása a 45/2001/EK rendelettel összhangban történik.

(5)  Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás vagy eltiltás időbeli hatályának lejárta után arról valamennyi tagállam illetékes hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell. E célból azon tagállam illetékes hatósága, amely az (1) bekezdés értelmében a tájékoztatást nyújtja, a lejárat dátumát és e dátum bármely későbbi módosítását is közölni köteles.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a szakemberek, akikkel kapcsolatban más tagállamok riasztást kaptak, magával a riasztással egyidejűleg, írásban értesüljenek a riasztás elrendeléséről szóló határozatról, lehetőséget kapjanak a határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtására a nemzeti jognak megfelelően vagy kérvényezhessék a határozat helyesbítését, igénybe vehessenek jogorvoslatot a más tagállamokhoz eljuttatott téves riasztás által okozott bármilyen kár vonatkozásában; utóbbi esetekben a riasztásról szóló határozatban jelezni kell, hogy a szakember jogorvoslati kérelmet nyújtott be ellene.

(7)  A riasztásokra vonatkozó adatok csak addig dolgozhatók fel az IMI-ben, ameddig érvényben vannak. A riasztásokat a visszavonó határozat elfogadásának napjától, illetve az (1) bekezdésben meghatározott eltiltás vagy korlátozás időbeli hatályának lejártától számított három napon belül törölni kell.

(8)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a riasztási mechanizmus alkalmazásának vonatkozásában. Az említett végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseket tartalmaznak a riasztás küldésére vagy fogadására jogosult hatóságok, és a riasztások visszahívása és lezárása, valamint olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az adatok biztonságos feldolgozását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼M9

57. cikk

Az információkhoz való központi online hozzáférés

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi információk online elérhetők legyenek és rendszeresen aktualizálásra kerüljenek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 28 ) 6. cikkében meghatározott egyablakos ügyintézési pontok által:

a) az összes, egy adott tagállamban szabályozott szakmát tartalmazó jegyzék, amely valamennyi szabályozott szakma esetében feltünteti az illetékes hatóságok, valamint az 57b. cikkben említett segítségnyújtó központok kapcsolattartási adatait;

b) jegyzék, amely tartalmazza azokat a szakmákat, amelyek vonatkozásában az európai szakmai kártya elérhető, az ennek működésével kapcsolatos információkat, ideértve a szakemberek által ezzel összefüggésben fizetendő valamennyi díjat, valamint az európai szakmai kártya kibocsátására jogosult hatóságokat;

c) az összes olyan szakmát tartalmazó jegyzék, amelyre a tagállam a 7. cikk (4) bekezdését alkalmazza nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben;

d) egy a 11. cikk c) pontjának ii. alpontjában említett szabályozott oktatásokat és képzéseket, valamint a speciális rendszerű szakképzéseket tartalmazó jegyzék;

e) a 7., 50., 51. és 53. cikkben említett valamennyi követelmény és eljárás az adott tagállamban szabályozott szakmák vonatkozásában, ideértve az állampolgárok által fizetendő, kapcsolódó díjakat és az illetékes hatóságoknak benyújtandó dokumentumokat;

f) az illetékes hatóságok ezen irányelv alapján elfogadott határozatai ellen a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alapján benyújtható jogorvoslati kérelem módjára vonatkozó részletes információk.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett tájékoztatásra a felhasználók számára világos és érthető módon kerüljön sor, és hogy a tájékoztatás távolról és elektronikus úton könnyen hozzáférhető, valamint naprakész legyen.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az egyablakos ügyintézési pontokhoz beérkezett tájékoztatás iránti kérelmeket a lehető legrövidebb határidővel megválaszolják.

(4)  A tagállamok és a Bizottság kísérő intézkedéseket hoznak annak elősegítésére, hogy az egyablakos ügyintézési pontok az (1) bekezdésben említett információkat az Unió egyéb hivatalos nyelvein is hozzáférhetővé tegyék. Ezek az intézkedések nem érintik a tagállamok területén való nyelvhasználatot érintő tagállami jogszabályokat.

(5)  A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal az (1), (2) és (4) bekezdés végrehajtásának céljából.

▼M9

57a. cikk

Eljárások elektronikus úton

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az ebben az irányelvben foglalt kérdésekkel kapcsolatos valamennyi követelmény, eljárás és alaki követelmény egyszerűen teljesíthető legyen távolról és elektronikus úton, a megfelelő egyablakos ügyintézési pontokon vagy az érintett illetékes hatóságokon keresztül. Ez nem akadályozza meg a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy indokolt kétségeik esetén és amennyiben az feltétlenül szükséges, egy későbbi szakaszban hiteles másolatokat kérjenek be.

(2)  Az (1) bekezdés az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga vonatkozásában nem alkalmazandó.

(3)  Olyan esetekben, amelyekben indokolt, hogy a tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett eljárások lebonyolításához az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 29 ) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatát kérjék, a tagállamok az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról szóló, 2009. október 16-i 2009/767/EK bizottsági határozatnak ( 30 ) megfelelő elektronikus aláírást fogadják el, valamint gondoskodnak a fokozott biztonságú elektronikus aláírásoknak az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2011. február 25-i 2011/130/EU bizottsági határozatban ( 31 ) meghatározott formátumban történő feldolgozásához szükséges intézkedések végrehajtásáról.

(4)  Valamennyi eljárás a 2006/123/EK irányelv egyablakos ügyintézési pontokra vonatkozó 8. cikkével összhangban kerül végrehajtásra. A 7. cikk (4) bekezdésében és az ezen irányelv 51. cikkében meghatározott eljárási határidő abban az időpontban kezdődik, amikor az állampolgár a kérelmet vagy hiányzó iratot az egyablakos ügyintézési ponthoz vagy közvetlenül az érintett illetékes hatósághoz benyújtja. Az e cikk (1) bekezdésében említett, hiteles másolatra vonatkozó kérés nem tekintendő hiánypótlási felszólításnak.

57b. cikk

Segítségnyújtó központok

(1)  A tagállamok 2016. január 18-ig kijelölik azt a segítségnyújtó központot, amelynek feladata az állampolgároknak, valamint a többi tagállam segítségnyújtó központjainak tanácsokkal történő ellátása a szakmai képesítések ezen irányelvben előírt elismerésével, így többek között a szakmákra és e szakmák gyakorlására irányadó nemzeti jogszabályi rendelkezésekkel, köztük a szociális jogszabályokkal és adott esetben az etikai szabályokkal kapcsolatban.

(2)  A fogadó tagállamok segítségnyújtó központjai segítik az állampolgárokat az ezen irányelvvel rájuk ruházott jogok érvényesítésében, szükség esetén a saját tagállam segítségnyújtó központjaival, illetékes hatóságaival és egyablakos ügyintézési pontjaival együttműködve.

(3)  A saját vagy a fogadó tagállam illetékes hatóságainak kötelessége teljes mértékben együttműködni a fogadó tagállam – és adott esetben a saját tagállam – valamely segítségnyújtó központjával, és a fogadó tagállam segítségnyújtó központjainak kérésére minden vonatkozó tájékoztatást megadni az egyedi esetekkel kapcsolatosan, a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban álló adatvédelmi szabályoknak megfelelően.

(4)  A Bizottság kérésére a segítségnyújtó központok a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot a Bizottság által folytatott vizsgálatok vonatkozásában.

57c. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogadjon el.

(2)  A Bizottság a 3. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében, a 20. cikkben, a 21. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében, a 21a. cikk (4) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 35. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 49a. cikk (4) bekezdésében és a 49b. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól 2014. január 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében, a 20. cikkben, a 21. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében, a 21a. cikk (4) bekezdésében, a 25. cikk (5) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 35. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 49a. cikk (4) bekezdésében és a 49b. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 3. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése, a 20. cikk, a 21. cikk (6) bekezdésének második albekezdése, a 21a. cikk (4) bekezdése, a 25. cikk (5) bekezdése, a 26. cikk (2)bekezdése, a 31. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 35. cikk (4) és (5) bekezdése, a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése, a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 49a. cikk (4) bekezdése és a 49b. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

▼M9

58. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

59. cikk

Átláthatóság

(1)  A tagállamok 2016. január 18-ig értesítik a Bizottságot a nemzeti jogszabályaik szerint jelenleg szabályozott szakmák jegyzékéről, megnevezve az egyes szakmákhoz tartozó tevékenységeket, valamint a szabályozott oktatások és képzések, valamint speciális rendszerű szakképzések 11. cikk c) pontjának ii. alpontjában említett jegyzékéről. Az e jegyzékekben eszközölt bármely változásról a Bizottságot indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell. A Bizottság a szabályozott szakmákat és az egyes szakmák alá tartozó tevékenységek általános leírását tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető adatbázist hoz létre és tart fenn.

(2)  A tagállamok 2016. január 18-ig benyújtják a Bizottságnak azon szakmák jegyzékét, amelyek esetében a képesítéseket a 7. cikk (4) bekezdése értelmében előzetesen ellenőrizni kell. A tagállamok mindegyik szakma esetében külön-külön a Bizottság elé tárják a jegyzékbe való felvételt alátámasztó indokokat.

(3)  A tagállamok megvizsgálják, hogy a jogrendszerükben foglalt olyan követelmények, amelyek egy adott képesítés birtokosa számára korlátozzák a szakma gyakorlásának megkezdését vagy a szakma gyakorlását, ideértve a szakmai címek használatát és az ilyen címeken gyakorolt szakmai tevékenységeket (e cikk további részében: „a követelmények”), összhangban vannak-e a következő elvekkel:

a) a követelmények sem közvetlenül, sem közvetve nem jelentenek hátrányos megkülönböztetést az állampolgárság, vagy a lakóhely alapján;

b) a követelményeket a közérdeken alapuló kényszerítő körülményeknek kell alátámasztaniuk;

c) a követelményeknek alkalmasaknak kell lenniük a kitűzött cél elérésének biztosítására, és nem haladhatják meg az adott cél eléréséhez szükséges mértéket.

(4)  Az (1) bekezdés a tagállamban a 3. cikk (2) bekezdése értelmében szövetség vagy szervezet által szabályozott szakmákra, valamint az e szövetségek vagy szervezetek tagságával kapcsolatos követelményekre is alkalmazandó.

(5)  A tagállamok 2016. január 18-ig tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely követelményeket kívánják fenntartani, valamint megindokolják, hogy e követelmények véleményük szerint hogyan állnak összhangban a (3) bekezdéssel. A tagállamok – az intézkedés elfogadását követő hat hónapon belül – tájékoztatást nyújtanak az általuk a későbbiek során bevezetett követelményekről, valamint megindokolják, hogy ezek a követelmények véleményük szerint hogyan állnak összhangban a (3) bekezdéssel.

(6)  A tagállamok 2016. január 18-ig, majd azt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az általuk eltörölt vagy enyhített követelményekről.

(7)  A Bizottság továbbítja a (6) bekezdésben említett jelentéseket a többi tagállam számára, amelyek hat hónapon belül közlik az azokkal kapcsolatos észrevételeiket. Ugyanezen hathónapos időszakban a Bizottság konzultációkat folytat az érdekelt felekkel, köztük az érintett szakemberekkel.

(8)  A Bizottság a tagállamok által benyújtott információk alapján összefoglaló jelentést nyújt be a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó koordinátorcsoport felállításáról szóló, 2007. március 19-i 2007/172/EK bizottsági határozattal ( 32 ) létrehozott koordinátorcsoportnak, amely megfogalmazhatja a jelentéssel kapcsolatos észrevételeit.

(9)  A Bizottság a (7) és (8) bekezdésben előírt észrevételek figyelembevételével 2017. január 18-ig benyújtja végleges megállapításait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben mellékelve a további kezdeményezésekre vonatkozó javaslatokat is.

▼B



VI. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

60. cikk

Jelentések

(1)  2007. október 20-tól kezdve, a tagállamok kétévente jelentést küldenek a Bizottságnak a rendszer alkalmazásáról. A jelentésnek az általános észrevételeken kívül tartalmaznia kell a meghozott határozatokra vonatkozó statisztikai kimutatást, valamint az ezen irányelv alkalmazása során felmerült főbb problémák ismertetését.

▼M9

A 2016. január 18-tól kezdődően meghozott határozatokra vonatkozó, az első albekezdésben említett statisztikai összefoglaló részletes információkat tartalmaz az ezen irányelvvel összhangban meghozott határozatok számának és típusának tekintetében, ideértve az illetékes hatóságok által a 4f. cikkel összhangban hozott határozatok azon típusait, amelyek valamely szakma részleges gyakorlására vonatkoznak, valamint az ezen irányelv alkalmazásából eredő főbb problémák leírását.

▼M9

(2)  A Bizottság 2019. január 18-ig, majd azt követően ötévente jelentést tesz közzé ezen irányelv végrehajtásáról.

Az első ilyen jelentésnek elsősorban az ezen irányelvben bevezetett új elemekre kell összpontosítania és különösen az alábbi kérdéseket kell megvizsgálnia:

a) az európai szakmai kártya működése;

b) az ismeretek, képességek és készségek korszerűsítése III. cím III. fejezetének hatálya alá tartozó szakmák esetében, ideértve a 31. cikk (7) bekezdésében említett képességek jegyzékét;

c) a közös képzési keretek és közös képzési vizsgák működése;

d) a román törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben meghatározott és a 33a. cikkben említett, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek, valamint a felsőfokú szintű képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek szánt különleges továbbképző program eredményei, annak felmérése céljából, hogy szükséges-e az általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító román okiratokra alkalmazandó, a szerzett jogokra vonatkozó jelenlegi rendszer felülvizsgálata;

A tagállamok minden szükséges információt biztosítanak e jelentés elkészítéséhez.

▼B

61. cikk

Eltérési záradék

Ha ezen irányelv valamely rendelkezésének alkalmazása tekintetében egy tagállam egy meghatározott területen jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság az érintett tagállammal együttműködve megvizsgálja ezeket a nehézségeket.

▼M9

Szükség esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el annak engedélyezésére, hogy az érintett tagállam korlátozott időtartamig eltérhessen a szóban forgó rendelkezéstől.

▼B

62. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK, 89/48/EGK, 92/51/EGK, 93/16/EGK és 1999/42/EK irányelv 2007. október 20-tól hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozást ezen irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a hatályon kívül helyezett irányelvek alapján elfogadott jogi aktusokat a hatályon kívül helyezés nem érinti.

63. cikk

Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2007. október 20-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

64. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

65. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.




I. MELLÉKLET

Azon szakmai szövetségek és szervezetek jegyzéke, melyek teljesítik a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket

ÍRORSZÁG ( 33 )

1. The Institute of Chartered Accountants in Ireland ( 34 )

2. The Institute of Certified Public Accountants in Ireland (34) 

3. The Association of Certified Accountants (34) 

4. Institution of Engineers of Ireland

5. Irish Planning Institute

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

1. Institute of Chartered Accountants in England and Wales

2. Institute of Chartered Accountants of Scotland

3. Institute of Chartered Accountants in Ireland

4. Chartered Association of Certified Accountants

5. Chartered Institute of Loss Adjusters

6. Chartered Institute of Management Accountants

7. Institute of Chartered Secretaries and Administrators

8. Chartered Insurance Institute

9. Institute of Actuaries

10. Faculty of Actuaries

11. Chartered Institute of Bankers

12. Institute of Bankers in Scotland

13. Royal Institution of Chartered Surveyors

14. Royal Town Planning Institute

15. Chartered Society of Physiotherapy

16. Royal Society of Chemistry

17. British Psychological Society

18. Library Association

19. Institute of Chartered Foresters

20. Chartered Institute of Building

21. Engineering Council

22. Institute of Energy

23. Institution of Structural Engineers

24. Institution of Civil Engineers

25. Institution of Mining Engineers

26. Institution of Mining and Metallurgy

27. Institution of Electrical Engineers

28. Institution of Gas Engineers

29. Institution of Mechanical Engineers

30. Institution of Chemical Engineers

31. Institution of Production Engineers

32. Institution of Marine Engineers

33. Royal Institution of Naval Architects

34. Royal Aeronautical Society

35. Institute of Metals

36. Chartered Institution of Building Services Engineers

37. Institute of Measurement and Control

38. British Computer Society

▼M9 —————

▼B




IV. MELLÉKLET

A 17., 18. és 19. cikkekben hivatkozott szakmai tapasztalat-kategóriákhoz tartozó tevékenységek

I. jegyzék

A 69/77/EGK, 68/366/EGK és 82/489/EGK irányelvekkel módosított 64/427/EGK irányelv alá tartozó főbb csoportok

1   64/427/EGK irányelv



főcsoport

23.

Textilanyagok gyártása

232

Textilanyagok gyártása és feldolgozása gyapjúfeldolgozó gépeken

233

Textilanyagok gyártása és feldolgozása pamutfeldolgozó gépeken

234

Textilanyagok gyártása és feldolgozása selyemfeldolgozó gépeken

235

Textilanyagok gyártása és feldolgozása len- és kenderfeldolgozó gépeken

236

Egyéb textilalapanyagokat (juta, keményrost stb.) feldolgozó ipar, kötélgyártás

237

Kötött és hurkolt termékek gyártása

238

Textilkészáru gyártása

239

Egyéb textilipari tevékenységek

főcsoport

24.

Lábbelik, ruházati kiegészítők és ágyneműk gyártása

241

Lábbeli gyártás (gumi- és facipők kivételével)

242

Egyedi méretes cipők gyártása és javítása

243

Ruhagyártás (a szőrmeáruk kivételével)

244

Matracok és ágyneműk gyártása

245

Bőr- és szőrmeipar

főcsoport

25.

Faipari termékek és parafa termékek gyártása a bútorgyártás kivételével

251

Fűrészáruk készítése és famegmunkálás

252

Félkész faáruk gyártása

253

Fa építőanyagok sorozatgyártása a parkettagyártást is beleértve

254

Fa tárolóeszközök gyártása

255

Egyéb faipari termékek gyártása (bútorok kivételével)

259

Szalmaáruk, parafa, kosártermékek, fonott áru és rattan termékek gyártása, kefegyártás

főcsoport

26.

260 Fabútorok gyártása

főcsoport

27.

Papírgyártás és papírtermékek gyártása

271

Papírmassza-, papír- és kartongyártás

272

Papír- és kartonfeldolgozás, cellulóztermékek gyártása

főcsoport

28.

280 Nyomdaipar, kiadói tevékenységek és azokhoz kapcsolódó tevékenységek

főcsoport

29.

Bőripar

291

Bőrgyártás (cserzés és bőrkikészítés)

292

Bőráru gyártása

korábbi. főcsoport

30

Gumi és műanyagtermékek, szintetikus szálak és keményítő alapanyagú termékek gyártása

301

Gumi és azbeszt feldolgozása

302

Műanyag feldolgozása

303

Műszálak gyártása

korábbi főcsoport

31.

Vegyipar

311

Vegyipari alapanyaggyártás és azok további feldolgozása

312

Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen mezőgazdasági és ipari felhasználás céljaira (beleértve az ISIC 312. csoporthoz tartozó növényi vagy állati eredetű zsírokat és olajokat is)

313

Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen háztartási vagy irodai használatra (a gyógyászati és gyógyszerészeti termékek kivételével) (korábbi ISIC 319 csoport)

főcsoport

32.

320 Ásványolajipar

főcsoport

33.

Nem fémtartalmú ásványok feldolgozása

331

Égetett építőanyag gyártása

332

Üveggyártás és üvegipari termékek gyártása

333

Kerámiatermékek gyártása, beleértve a finom kerámia és a hőálló termékek gyártását is

334

Cement-, mész- és gipszgyártás

335

Beton, cement és gipsz alapanyagú építőanyagok gyártása

339

Kőmegmunkálás és -feldolgozás és egyéb nem fémtartalmú ásványanyag termékek gyártása

főcsoport

34.

Vas- és fémgyártás és feldolgozás

341

Vas- és acélipar (az ESZAK-Szerződésben meghatározottak szerint, beleértve a kokszoló üzemeket is)

342

Acélcsőgyártás

343

Drótgyártás, hideghúzás, hidegen hengerelt szalaggyártás, hidegsajtolás

344

Fémgyártás és -feldolgozás

345

Fémöntöde

főcsoport

35.

Fémipari termékek gyártása (a gép- és járműgyártás kivételével)

351

Fémkovácsolás, sajtolás, préselés

352

Másodlagos átalakítás és felületkezelés

353

Fémszerkezetek gyártása

354

Kazán- és ipari edények gyártása

355

Szerszám és szerelvénygyártás, fém alapanyagú késztermékgyártás (kivéve az elektromos berendezéseket)

359

Kiegészítő lakatosipari tevékenységek

főcsoport

36.

Gépgyártás (elektromos gépek kivételével)

361

Mezőgazdasági gépek és traktorok gyártása

362

Irodagépgyártás

363

Fémfeldolgozó és egyéb szerszámgépek, valamint ezek tartozékai és egyéb gépi hajtású szerszámok gyártása

364

Textilipari gépek és tartozékaik gyártása, varrógépgyártás

365

Élelmiszer-ipari és italgyártó, valamint vegyipari és kapcsolódó iparági berendezések gyártása

366

Kohó-, hengerművi- és bányaipari berendezések gyártása, vas- és acélöntödék berendezéseinek, valamint építőipari berendezések gyártása, emelő berendezések és szállító eszközök gyártása

367

Erőátviteli berendezések gyártása (fogaskerék, gördülőcsapágy stb.)

368

Gépgyártás egyéb iparágak számára

369

Egyéb gépipari termékek gyártása

főcsoport

37.

Elektrotechnikai ipar

371

Villamosvezetékek és kábelek gyártása

372

Villanymotorok, -generátorok, -transzformátorok, -kapcsoló berendezések és a villamosenergia szolgáltatással kapcsolatos egyéb hasonló berendezések gyártása

373

Ipari elektromos eszközök, berendezések és felszerelések gyártása

374

Távközlési berendezések, mérőberendezések, egyéb mérő- és szabályozóeszközök és elektromos gyógyászati termékek gyártása

375

Elektromos eszközök és berendezések, rádió és televízió vevőkészülékek, elektro-akusztikai eszközök és berendezések gyártása

376

Háztartási berendezések és eszközök gyártása

377

Lámpák és világítóeszközök gyártása

378

Elem- és akkumulátorgyártás

379

Elektrotechnikai termékek javítása, összeszerelése és szakszerű beszerelése

korábbi főcsoport

38.

Járműgyártás

383

Gépjármű- és gépjárműalkatrész-gyártás

384

Gépjármű-, motorkerékpár- és kerékpárjavítás

385

Motorkerékpár- és kerékpárgyártás, illetve alkatrészgyártás

389

Egyéb járműgyártás

főcsoport

39.

Egyéb feldolgozó ipar

391

Finommechanikai műszerek, mérő és ellenőrző berendezések gyártása

392

Orvosi és ortopédiai segédeszközök gyártása (ortopéd cipők kivételével)

393

Fényképészeti és optikai készülékek és berendezések gyártása

394

Óragyártás és -javítás

395

Ékszerkészítés és drágakő-megmunkálás

396

Hangszerek gyártása és javítása

397

Játékok, sport- és szabadidőtermékek gyártása

399

Egyéb feldolgozó ipari ágazatok

főcsoport

40.

Építőipar

400

Építés (általános); bontás

401

Házépítés szerkezetkész állapotig (lakás célú vagy egyéb)

402

Mélyépítés, útépítés, hídépítés, vasútépítés stb.

403

Szerelés

404

Kulcsrakész átadás

2   68/366/EGK irányelv



főcsoport

20. A

200 Állati és növényi eredetű zsírok és olajok gyártása

20. B.

Élelmiszergyártó ágazatok (italgyártó ágazatok kivételével)

201

Vágóhidak, húsipar, húskonzerv ipar

202

Tej és tejtermékek gyártása

203

Gyümölcs és zöldség konzerválása, tartósítása

204

Halászati termékek konzerválása, tartósítása

205

Malomipari termékek

206

Sütőipari termékek, beleértve a cukrászatot és a hosszan eltartható sütőipari termékeket is

207

Cukoripar

208

Kakaó, csokoládé és cukorkagyártó ipar

209

Egyéb élelmiszer-ipari ágazat

főcsoport

21.

Italgyártás

211

Etilalkohol gyártása erjesztéssel, élesztő és szeszes italok gyártása

212

Bor és egyéb nem malátatartalmú szeszes italok gyártása

213

Sörgyártás és malátázás

214

Üdítőital-gyártás és ásványvíz-palackozás

korábbi 30.

Gumi- és műanyagfeldolgozás, műszálas és szintetikus fonalak, valamint keményítő alapanyagú termékek gyártása

304

Keményítő alapanyagú termékek gyártása

3   82/489/EGK irányelv



korábbi 855

Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével

II. jegyzék

75/368/EGK, 75/369/EGK és 82/470/EGK irányelvek főcsoportjai

1   75/368/EGK irányelv (az 5. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek)



korábbi 04. főcsoport

Halászat

043

Belvízi halászat

korábbi 38. főcsoport

Jármű- és járműalkatrész-gyártás

381

Hajógyártás, hajójavítás

382

Vasúti járművek és vasúti járműalkatrészek gyártása

386

Repülőgépgyártás (beleértve az űrjárműveket is)

korábbi 71. főcsoport

A közlekedés kiegészítő tevékenységei, valamint egyéb tevékenységek:

711

Háló- és étkezőkocsi üzemeltetés; vasúti járművek karbantartása javítóműhelyben; vasúti kocsik takarítása

712

A városi, külvárosi és helyközi közlekedésben részt vevő járművek karbantartása

713

Egyéb, a közúti személyszállításban részt vevő járművek (gépjárművek, autóbuszok, taxik) karbantartása

714

Közúti kiegészítő berendezések üzemeltetése és karbantartása (díjköteles utak, alagutak és hidak, autóbusz-pályaudvarok, autóparkolók, autóbusz- és villamosgarázsok és remizek)

716

A belvízi hajózás kiegészítő tevékenységei (például vízi utak, kikötők és egyéb vízi közlekedési berendezések üzemeltetése és karbantartása, vontató és révkalauz szolgáltatások nyújtása a kikötőkben, bóják telepítése, hajók berakodása/kirakodása és egyéb hasonló szolgáltatások nyújtása, például hajómentés, csónakház vontatás és üzemeltetés)

73. főcsoport

Postai és távközlési szolgáltatások

korábbi 85. főcsoport

Személyi szolgáltatások

854

Mosoda, vegytisztító és kelmefestő szolgáltatás

856

Fényképészműtermek: portré fényképészet és kereskedelmi fényképészeti szolgáltatás a sajtófotózás kivételével

859

Egyéb személyi szolgáltatások (beleértve az épület- vagy helyiségfenntartási és -takarítási szolgáltatásokat is)

2   75/369/EGK irányelv (6. cikk: az ipari vagy kisipari jellegűnek tekintett tevékenységek)

A következő, nem helyhez kötött tevékenységek:

a) áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:

 vándorkereskedők és házalók (korábbi ISIC 612 csoport),

 rögzített standok kivételével, fedett vagy nyitott piacokon kereskedők;

b) az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.

3   82/470/EGK irányelv (6. cikk (1) és (3) bekezdés)

A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:

 bármilyen célú utazás vagy bizonyos részfeladat (utazás, elszállásolás, ellátás, kirándulások stb.) szervezése, ajánlata és közvetítése közvetlenül vagy jutalékért (2.B. cikk a) pontja),

 közvetítő szerep a különféle fuvarozók és az árukat küldő vagy küldött árut fogadó személyek között, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek elvégzése:

 

aa) a megbízó nevében szerződések megkötése a fuvarozókkal,

bb) a megbízó számára a legmegfelelőbbnek vélt fuvarozási mód, fuvarozó cég és útvonal kiválasztása,

cc) a fuvarozás műszaki szempontból történő előkészítése (például a fuvarozáshoz szükséges csomagolás); a fuvarozáshoz kapcsolódó különféle szolgáltatások nyújtása (például a hűtőszerelvények jéggel történő ellátása),

dd) a fuvarozáshoz szükséges formalitások elintézése, például menetlevelek kitöltése, szállítmányok összeállítása vagy szétválogatása,

ee) a fuvarozás különféle szakaszainak összehangolása, a tranzit biztosítása, az áruk átrakása, továbbszállítása és egyéb intézkedések megtétele,

ff) az áru előkészítése a speditőr, illetve a fuvarozó számára az árut küldő vagy a küldött árut fogadó személy számára fuvarlehetőség biztosítása,

 a fuvarozási költségek kiszámolása és a számítás ellenőrzése,

 alkalmanként vagy folyamatosan szolgáltatásokat nyújt a hajótulajdonos vagy a tengeri fuvarozó nevében vagy megbízásából (például kapcsolattartás a kikötőhatóságokkal vagy a vámszervekkel, a hajóellátó vállalkozóval stb.)

(A 2. cikk (A) bekezdésének a), b) és d) pontja alatt felsorolt tevékenységek).

III. jegyzék

64/222/EGK, 68/364/EGK, 68/368/EGK, 75/368/EGK, 75/369/EGK, 70/523/EGK és 82/470/EGK irányelvek

1   64/222/EGK irányelv

1. Egyéni vállalkozók nagykereskedelmi tevékenysége, kivéve a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, toxikus termékek, a kórokozók és a szén nagykereskedelmét (korábbi 611 csoport).

2. Egy vagy több személy megbízásából és utasítására tevékenykedő közvetítő szakmai tevékenységei kereskedelmi tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos szerződések megtárgyalása vagy megkötése céljából a megbízó(k) nevében és a megbízó(k) számlájára.

3. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki bár nem rendelkezik állandó megbízással, kapcsolatot alakít ki olyan felek között, akik egymással közvetlenül kívánnak szerződni, vagy aki az ügyletet előkészíti, vagy segítséget nyújt a szerződés megkötésénél.

4. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki saját nevében más számlájára köt kereskedelmi ügyleteket.

5. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki mások számlájára árveréseken nagykereskedelmi értékesítést hajt végre.

6. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki házról-házra járva gyűjti össze a megrendeléseket.

7. Egy vagy több kereskedelmi, ipari vagy kiskereskedelmi vállalkozás megbízásában álló közvetítő által nyújtott szolgáltatás.

2   68/364/EGK irányelv

korábbi ISIC 612. csoport Kiskereskedelem

Kizárt tevékenységek: 012 Mezőgazdasági gépek bérbeadása



012

Mezőgazdasági gépek bérbeadása

640

Ingatlan bérbeadás

713

Autók, kocsik és lovak bérbeadása

718

Vasúti kocsik és vagonok bérbeadása

839

Gépek bérbeadása kereskedelmi tevékenységek végzéséhez

841

Moziférőhelyek és mozifilmek bérbeadása

842

Színházi férőhelyek és színházi berendezések bérbeadása

843

Hajók, csónakok, kerékpárok, pénzérmével működő játékautomaták bérbeadása

853

Bútorozott helyiségek bérbeadása

854

Vászonnemű kölcsönzése

859

Ruhakölcsönzés

3   68/368/EGK irányelv

korábbi ISIC 85. főcsoport:



1.

éttermek, kávéházak, kisvendéglők és egyéb vendéglátó-ipari helyek (ISIC 852. csoport)

2.

szállodák, panziók, táborhelyek és egyéb szállásadó helyek (ISIC 853. csoport)

4   75/368/EGK irányelv (7. cikk)



korábbi 62. főcsoport

Bankok és egyéb pénzintézetek

korábbi 620

Szabadalmi hivatal és a találmányi díj elosztásáért felelős szervezetek

korábbi 71. főcsoport

Fuvarozás

korábbi 713

Közúti személyszállítás, kivéve a gépjárművekkel végzett szállítást

korábbi 719

Folyékony szénhidrogének és egyéb folyékony vegyi anyagok csővezetékes szállítása

korábbi 82. főcsoport

Közösségi szolgáltatások

827

Könyvtárak, múzeumok, botanikus kertek és állatkertek

korábbi 84. főcsoport

Szabadidős szolgáltatások

843

Egyéb szabadidős szolgáltatások

— sporttevékenységek (sportpályák üzemeltetése sportrendezvények szervezése stb.), az oktatói tevékenységek kivételével

— sportfogadás (versenyistállók, sportfogadási helyiségek, versenypályák stb.)

— egyéb szabadidős szolgáltatások (cirkuszok, vidámparkok, egyéb szórakozási célú létesítmények)

korábbi 85. főcsoport

Személyi szolgáltatások

korábbi 851

Háztartási szolgáltatások

korábbi 855

Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével

korábbi 859

Egyéb személyi szolgáltatások, kivéve a sportcélú és természetgyógyász masszőröket és a hegyi vezetőket, a következő csoportok szerint:

— fertőtlenítés és kártevő mentesítés

— ruhakölcsönzés és tárgyak megőrzése

— házasságközvetítés és hasonló szolgáltatások

— asztrológia, jóslás stb.

— higiéniai szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek

— temetkezési és temetőfenntartási szolgáltatások

— utaskísérő és idegenforgalmi tolmácsok

5   75/369/EGK irányelv (5. cikk)

A következő nem helyhez kötött önálló tevékenységek:

a) áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:

 vándorkereskedők és házalók (korábbi ISIC 612 csoport)

 rögzített standok kivételével, fedett vagy nyitott piacokon kereskedők;

b) az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.

6   70/523/EGK irányelv

Önálló vállalkozói tevékenység a szén nagykereskedelem terén és közvetítői tevékenység a szén ágazatban (korábbi ISIC 6112. csoport, ISIC-nómenklatúra).

7   82/470/EGK irányelv (6. cikk (2) bekezdés)

[A 2. cikk A. pont c) és e) pontja, B. pont b) pontja, valamint C. és D. pontja alá sorolt tevékenységek]

A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:

 vasúti kocsik bérbeadása személy- vagy árufuvarozás céljaira,

 közvetítő tevékenység végzése hajók vásárlása, eladása vagy bérbeadása során,

 kivándorlók utaztatásával kapcsolatos szervezés, tárgyalás és szerződéskötés,

 letétbe helyezett tárgyak és áruk átvétele a letevő megbízásából, akár vámvizsgálattal, akár anélkül, áruraktárakban, raktárakban, bútorlerakatokban, hűtőházakban, gabonatárolókban stb.,

 áruátvételi bizonylat kiállítása a letevő számára a letétbe helyezett áruról vagy tárgyról,

 értékesítésre váró, a vevőhöz történő szállítás alatt álló vagy a piacról elszállításra kerülő élő állat szállítmányok esetén gondoskodás karámok, takarmány, elárusítóhely stb. biztosításáról,

 gépjárművek műszaki vizsgálati és felügyeleti feladatainak ellátása,

 áruk geometriai méreteinek és súlyának mérése.




V. MELLÉKLET

Elismerés a minimálisan kötelező képzési feltételek összehangolása alapján

V.1.   ORVOSOK

5.1.1.   Orvosi oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozási dátum

België/Belgique/ Belgien

Diploma van arts/Diplôme de docteur en médecine

— Les universités/De universiteiten

— Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française/De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap

 

1976. december 20.

▼M1

България

Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „магистър” по „Медицина” и професионална квалификация „Магистър-лекар”

Медицински факултет във Висше медицинско училище (Медицински университет, Висш медицински институт в Република България)

 

2007. január 1.

▼B

Česká republika

Diplom o ukončení studia ve studijním programu všeobecné lékařství (doktor medicíny, MUDr.)

Lékářská fakulta univerzity v České republice

— Vysvědčení o státní rigorózní zkoušce

2004. május 1.

Danmark

Bevis for bestået lægevidenskabelig embedseksamen

Medicinsk universitetsfakultet

— Autorisation som læge, udstedt af Sundhedsstyrelsen og

— Tilladelse til selvstændigt virke som læge (dokumentation for gennemført praktisk uddannelse), udstedt af Sundhedsstyrelsen

1976. december 20.

Deutschland

— Zeugnis über die Ärztliche Prüfung

— Zeugnis über die Ärztliche Staatsprüfung und Zeugnis über die Vorbereitungszeit als Medizinalassistent, soweit diese nach den deutschen Rechtsvorschriften noch für den Abschluss der ärztlichen Ausbildung vorgesehen war

Zuständige Behörden

 

1976. december 20.

Eesti

Diplom arstiteaduse õppekava läbimise kohta

Tartu Ülikool

 

2004. május 1.

Ελλάς

Πτυχίo Iατρικής

— Iατρική Σχoλή Παvεπιστημίoυ,

— Σχoλή Επιστημώv Υγείας, Τμήμα Iατρικής Παvεπιστημίoυ

 

1981. január 1.

España

Título de Licenciado en Medicina y Cirugía

— Ministerio de Educación y Cultura

— El rector de una Universidad

 

1986. január 1.

France

Diplôme d'Etat de docteur en médecine

Universités

 

1976. december 20.

▼M8

Hrvatska

Diploma „doktor medicine/doktorica medicine”

Medicinski fakulteti sveučilišta u Republici Hrvatskoj

 

2013. július 1.

▼B

Ireland

Primary qualification

Competent examining body

Certificate of experience

1976. december 20.

Italia

Diploma di laurea in medicina e chirurgia

Università

Diploma di abilitazione all'esercizio della medicina e chirurgia

1976. december 20.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Εγγραφής Ιατρού

Ιατρικό Συμβούλιο

 

2004. május 1.

Latvija

ārsta diploms

Universitātes tipa augstskola

 

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą gydytojo kvalifikaciją

Universitetas

Internatūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą medicinos gydytojo profesinę kvalifikaciją

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme d'Etat de docteur en médecine, chirurgie et accouchements,

Jury d'examen d'Etat

Certificat de stage

1976. december 20.

Magyarország

Általános orvos oklevél (doctor medicinae univer- sae, röv.: dr. med. univ.)

Egyetem

 

2004. május 1.

Malta

Lawrja ta' Tabib tal-Medi- ċina u l-Kirurġija

Universita’ ta' Malta

Ċertifikat ta' reġistrazzjoni maħruġ mill-Kunsill Mediku

2004. május 1.

Nederland

Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd artsexamen

Faculteit Geneeskunde

 

1976. december 20.

Österreich

1.  Urkunde über die Verleihung des akademischen Grades Doktor der gesamten Heilkunde (bzw. Doctor medicinae universae, Dr.med.univ.)

1.  Medizinische Fakultät einer Universität

 

1994. január 1.

2.  Diplom über die spezifische Ausbildung zum Arzt für Allgemeinmedizin bzw. Facharztdiplom

2.  Österreichische Ärztekammer

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku lekarskim z tytułem „lekarza”

1.  Akademia Medyczna

2.  Uniwersytet Medyczny

3.  Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

Lekarski Egzamin Państwowy

2004. május 1.

Portugal

Carta de Curso de licenciatura em medicina

Universidades

Diploma comprovativo da conclusão do internato geral emitido pelo Ministério da Saúde

1986. január 1.

▼M1

România

Diplomă de licență de doctor medic

Universități

 

2007. január 1.

▼B

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor medicine/doktorica medicine”

Univerza

 

2004. május 1.

Slovensko

Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „doktor medicíny” („MUDr.”)

Vysoká škola

 

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Lääketieteen lisensiaatin tutkinto/Medicine licentiatexamen

— Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

— Kuopion yliopisto

— Oulun yliopisto

— Tampereen yliopisto

— Turun yliopisto

Todistus lääkärin perusterveydenhuollon lisäkoulutuksesta/Examenbevis om tilläggsutbildning för läkare inom primärvården

1994. január 1.

Sverige

Läkarexamen

Universitet

Bevis om praktisk utbildning som utfärdas av Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Primary qualification

Competent examining body

Certificate of experience

1976. december 20.

5.1.2.   Szakorvosi oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

België/Belgique/ Belgien

Bijzondere beroepstitel van geneesheer-specialist/Titre professionnel particulier de médecin spécialiste

Minister bevoegd voor Volksgezondheid/Ministre de la Santé publique

1976. december 20.

▼M1

България

Свидетелство за призната специалност

Медицински университет, Висш медицински институт или

Военномедицин-ска академия

2007. január 1.

▼B

Česká republika

Diplom o specializaci

Ministerstvo zdravotnictví

2004. május 1.

Danmark

Bevis for tilladelse til at betegne sig som speciallæge

Sundhedsstyrelsen

1976. december 20.

Deutschland

Fachärztliche Anerkennung

Landesärztekammer

1976. december 20.

Eesti

Residentuuri lõputunnistus eriarstiabi erialal

Tartu Ülikool

2004. május 1.

Ελλάς

Τίτλoς Iατρικής Ειδικότητας

1.  Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση

1981. január 1.

2.  Νoμαρχία

España

Título de Especialista

Ministerio de Educación y Cultura

1986. január 1.

France

1.  Certificat d'études spéciales de médecine

1.  Universités

1976. december 20.

2.  Attestation de médecin spécialiste qualifié

2.  Conseil de l'Ordre des médecins

3.  Certificat d'études spéciales de médecine

3.  Universités

4.  Diplôme d'études spécialisées ou spécialisation complémentaire qualifiante de médecine

4.  Universités

▼M8

Hrvatska

Diploma o specijalističkom usavršavanju

Ministarstvo nadležno za zdravstvo

2013. július 1.

▼B

Ireland

Certificate of Specialist doctor

Competent authority

1976. december 20.

Italia

Diploma di medico specialista

Università

1976. december 20.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Αναγνώρισης Ειδικότητας

Ιατρικό Συμβούλιο

2004. május 1.

Latvija

„Sertifikāts”—kompetentu iestāžu izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu specialitātē

Latvijas Ārstu biedrība

Latvijas Ārstniecības personu profesionālo organizāciju savienība

2004. május 1.

Lietuva

Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo specialisto profesinę kvalifikaciją

Universitetas

2004. május 1.

Luxembourg

Certificat de médecin spécialiste

Ministre de la Santé publique

1976. december 20.

Magyarország

Szakorvosi bizonyítvány

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete

2004. május 1.

Malta

Ċertifikat ta' Speċjalista Mediku

Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti

2004. május 1.

Nederland

Bewijs van inschrijving in een Specialistenregister

— Medisch Specialisten Registratie Commissie (MSRC) van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst

— Sociaal-Geneeskundigen Registratie Commissie van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst

1976. december 20.

Österreich

Facharztdiplom

Österreichische Ärztekammer

1994. január 1.

Polska

Dyplom uzyskania tytułu specjalisty

Centrum Egzaminów Medycznych

2004. május 1.

Portugal

1.  Grau de assistente

1.  Ministério da Saúde

1986. január 1.

2.  Titulo de especialista

2.  Ordem dos Médicos

▼M1

România

Certificat de medic specialist

Ministerul Sănătății Publici

1 January 2007

▼B

Slovenija

Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu

1.  Ministrstvo za zdravje

2004. május 1.

2.  Zdravniška zbornica Slovenije

Slovensko

Diplom o špecializácii

Slovenská zdravotnícka univerzita

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Erikoislääkärin tutkinto/Specialläkarexamen

1.  Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

1994. január 1.

2.  Kuopion yliopisto

3.  Oulun yliopisto

4.  Tampereen yliopisto

5.  Turun yliopisto

Sverige

Bevis om specialkompetens som läkare, utfärdat av Socialstyrelsen

Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Certificate of Completion of specialist training

Competent authority

1976. december 20.

▼M1

5.1.3.   A szakorvosi képzések megnevezései



Ország

Aneszteziológia

Minimális képzési idő: 3 év

Általános sebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Anesthésie-réanimation/Anesthesie reanimatie

Chirurgie/Heelkunde

България

Анестезиология и интензивно лечение

Хирургия

Česká republika

Anesteziologie a resuscitace

Chirurgie

Danmark

Anæstesiologi

Kirurgi eller kirurgiske sygdomme

Deutschland

Anästhesiologie

(Allgemeine) Chirurgie

Eesti

Anestesioloogia

Üldkirurgia

Ελλάς

Αvαισθησιoλoγία

Χειρoυργική

España

Anestesiología y Reanimación

Cirugía general y del aparato digestivo

France

Anesthésiologie-Réanimation chirurgicale

Chirurgie générale

▼M8

Hrvatska

Anesteziologija, reanimatologija i intenzivna medicina

Opća kirurgija

▼M1

Ireland

Anaesthesia

Cirugía general

Italia

Anestesia e rianimazione

Chirurgia generale

Κύπρος

Αναισθησιολογία

Γενική Χειρουργική

Latvija

Anestezioloģija un reanimatoloģija

Ķirurģija

Lietuva

Anesteziologija reanimatologija

Chirurgija

Luxembourg

Anesthésie-réanimation

Chirurgie générale

Magyarország

Aneszteziológia és intenzív terápia

Sebészet

Malta

Anesteżija u Kura Intensiva

Kirurġija Ġenerali

Nederland

Anesthesiologie

Heelkunde

Österreich

Anästhesiologie und Intensivmedizin

Chirurgie

Polska

Anestezjologia i intensywna terapia

Chirurgia ogólna

Portugal

Anestesiologia

Cirurgia geral

România

Anestezie și terapie intensivă

Chirurgie generală

Slovenija

Anesteziologija, reanimatologija in perioperativna intenzivna medicina

Splošna kirurgija

Slovensko

Anestéziológia a intenzívna medicína

Chirurgia

Suomi/Finland

Anestesiologia ja tehohoito/Anestesiologi och intensivvård

Yleiskirurgia/Allmän kirurgi

Sverige

Anestesi och intensivvård

Kirurgi

United Kingdom

Anaesthetics

General surgery



Ország

Idegsebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Szülészet-nőgyógyászat

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Neurochirurgie

Gynécologie — obstétrique/Gynaecologie en verloskunde

България

Неврохирургия

Акушерство, гинекология и репродуктивна медицина

Česká republika

Neurochirurgie

Gynekologie a porodnictví

Danmark

Neurokirurgi eller kirurgiske nervesygdomme

Gynækologi og obstetrik eller kvindesygdomme og fødselshjælp

Deutschland

Neurochirurgie

Frauenheilkunde und Geburtshilfe

Eesti

Neurokirurgia

Sünnitusabi ja günekoloogia

Ελλάς

Νευρoχειρoυργική

Μαιευτική-Γυvαικoλoγία

España

Neurocirugía

Obstetricia y ginecología

France

Neurochirurgie

Gynécologie — obstétrique

▼M8

Hrvatska

Neurokirurgija

Ginekologija i opstetricija

▼M1

Ireland

Neurosurgery

Obstetrics and gynaecology

Italia

Neurochirurgia

Ginecologia e ostetricia

Κύπρος

Νευροχειρουργική

Μαιευτική — Γυναικολογία

Latvija

Neiroķirurģija

Ginekoloģija un dzemdniecība

Lietuva

Neurochirurgija

Akušerija ginekologija

Luxembourg

Neurochirurgie

Gynécologie — obstétrique

Magyarország

Idegsebészet

Szülészet-nőgyógyászat

Malta

Newrokirurġija

Ostetriċja u Ġinekoloġija

Nederland

Neurochirurgie

Verloskunde en gynaecologie

Österreich

Neurochirurgie

Frauenheilkunde und Geburtshilfe

Polska

Neurochirurgia

Położnictwo i ginekologia

Portugal

Neurocirurgia

Ginecologia e obstetricia

România

Neurochirurgie

Obstetrică-ginecologie

Slovenija

Nevrokirurgija

Ginekologija in porodništvo

Slovensko

Neurochirurgia

Gynekológia a pôrodníctvo

Suomi/Finland

Neurokirurgia/Neurokirurgi

Naistentaudit ja synnytykset/Kvinnosjukdomar och förlossningar

Sverige

Neurokirurgi

Obstetrik och gynekologi

United Kingdom

Neurosurgery

Obstetrics and gynaecology



Ország

Belgyógyászat

 Minimális képzési idő: 5 év

Szemészet

 Minimális képzési idő: 3 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Médecine interne/Inwendige geneeskunde

Ophtalmologie/Oftalmologie

България

Вътрешни болести

Очни болести

Česká republika

Vnitřní lékařství

Oftalmologie

Danmark

Intern medicin

Oftalmologi eller øjensygdomme

Deutschland

Innere Medizin

Augenheilkunde

Eesti

Sisehaigused

Oftalmoloogia

Ελλάς

Παθoλoγία

Οφθαλμoλoγία

España

Medicina interna

Oftalmología

France

Médecine interne

Ophtalmologie

▼M8

Hrvatska

Opća interna medicina

Oftalmologija i optometrija

▼M1

Ireland

General medicine

Ophthalmic surgery

Italia

Medicina interna

Oftalmologia

Κύπρος

Παθoλoγία

Οφθαλμολογία

Latvija

Internā medicīna

Oftalmoloģija

Lietuva

Vidaus ligos

Oftalmologija

Luxembourg

Médecine interne

Ophtalmologie

Magyarország

Belgyógyászat

Szemészet

Malta

Mediċina Interna

Oftalmoloġija

Nederland

Interne geneeskunde

Oogheelkunde

Österreich

Innere Medizin

Augenheilkunde und Optometrie

Polska

Choroby wewnętrzne

Okulistyka

Portugal

Medicina interna

Oftalmologia

România

Medicină internă

Oftalmologie

Slovenija

Interna medicina

Oftalmologija

Slovensko

Vnútorné lekárstvo

Oftalmológia

Suomi/Finland

Sisätaudit/Inre medicin

Silmätaudit/Ögonsjukdomar

Sverige

Internmedicine

Ögonsjukdomar (oftalmologi)

United Kingdom

General (internal) medicine

Ophthalmology



Ország

Fül-orr-gégegyógyászat

 Minimális képzési idő: 3 év

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Oto-rhino-laryngologie/Otorhinolaryngologie

Pédiatrie/Pediatrie

България

Ушно-носно-гърлени болести

Детски болести

Česká republika

Otorinolaryngologie

Dětské lékařství

Danmark

Oto-rhino-laryngologi eller øre-næse-halssygdomme

Pædiatri eller sygdomme hos børn

Deutschland

Hals-Nasen-Ohrenheilkunde

Kinder — und Jugendheilkunde

Eesti

Otorinolarüngoloogia

Pediaatria

Ελλάς

Ωτoριvoλαρυγγoλoγία

Παιδιατρική

España

Otorrinolaringología

PediatrÍa y sus áreas especÍfIcas

France

Oto-rhino-laryngologie

Pédiatrie

▼M8

Hrvatska

Otorinolaringologija

Pedijatrija

▼M1

Ireland

Otolaryngology

Paediatrics

Italia

Otorinolaringoiatria

Pédiatria

Κύπρος

Ωτορινολαρυγγολογία

Παιδιατρική

Latvija

Otolaringoloģija

Pediatrija

Lietuva

Otorinolaringologija

Vaikų ligos

Luxembourg

Oto-rhino-laryngologie

Pédiatrie

Magyarország

Fül-orr-gégegyógyászat

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

Malta

Otorinolaringoloġija

Pedjatrija

Nederland

Keel-, neus- en oorheelkunde

Kindergeneeskunde

Österreich

Hals-, Nasen-und Ohrenkrankheiten

Kinder — und Jugendheilkunde

Polska

Otorynolaryngologia

Pediatria

Portugal

Otorrinolaringologia

Pediatria

România

Otorinolaringologie

Pediatrie

Slovenija

Otorinolaringológija

Pediatrija

Slovensko

Otorinolaryngológia

Pediatria

Suomi/Finland

Korva-, nenä- ja kurkkutaudit/Öron-, näs- och halssjukdomar

Lastentaudit/Barnsjukdomar

Sverige

Öron-, näs- och halssjukdomar (oto-rhino-laryngologi)

Barn- och ungdomsmedicin

United Kingdom

Otolaryngology

Paediatrics



Ország

Tüdőgyógyászat

 Minimális képzési idő: 4 év

Urológia

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Pneumologie

Urologie

България

Пневмология и фтизиатрия

Урология

Česká republika

Tuberkulóza a respirační nemoci

Urologie

Danmark

Medicinske lungesygdomme

Urologi eller urinvejenes kirurgiske sygdomme

Deutschland

Pneumologie

Urologie

Eesti

Pulmonoloogia

Uroloogia

Ελλάς

Φυματιoλoγία- Πvευμovoλoγία

Ουρoλoγία

España

Neumología

Urología

France

Pneumologie

Urologie

▼M8

Hrvatska

Pulmologija

Urologija

▼M1

Ireland

Respiratory medicine

Urology

Italia

Malattie dell'apparato respiratorio

Urologia

Κύπρος

Πνευμονολογία — Φυματιολογία

Ουρολογία

Latvija

Ftiziopneimonoloģija

Uroloģija

Lietuva

Pulmonologija

Urologija

Luxembourg

Pneumologie

Urologie

Magyarország

Tüdőgyógyászat

Urológia

Malta

Mediċina Respiratorja

Uroloġija

Nederland

Longziekten en tuberculose

Urologie

Österreich

Lungenkrankheiten

Urologie

Polska

Choroby płuc

Urologia

Portugal

Pneumologia

Urologia

România

Pneumologie

Urologie

Slovenija

Pnevmologija

Urologija

Slovensko

Pneumológia a ftizeológia

Urológia

Suomi/Finland

Keuhkosairaudet ja allergologia/Lungsjukdomar och allergologi

Urologia/Urologi

Sverige

Lungsjukdomar (pneumologi)

Urologi

United Kingdom

Respiratory medicine

Urology



Ország

Ortopédia

 Minimális képzési idő: 5 év

Patológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Chirurgie orthopédique/Orthopedische heelkunde

Anatomie pathologique/Pathologische anatomie

България

Ортопедия и травматология

Обща и клинична патология

Česká republika

Ortopedie

Patologická anatomie

Danmark

Ortopædisk kirurgi

Patologisk anatomi eller vævs- og celleundersøgelser

Deutschland

Orthopädie (und Unfallchirurgie)

Pathologie

Eesti

Ortopeedia

Patoloogia

Ελλάς

Ορθoπεδική

Παθoλoγική Αvατoμική

España

Cirugía ortopédica y traumatología

Anatomía patológica

France

Chirurgie orthopédique et traumatologie

Anatomie et cytologie pathologiques

▼M8

Hrvatska

Ortopedija i traumatologija

Patologija

▼M1

Ireland

Trauma and orthopaedic surgery

Morbid anatomy and histopathology

Italia

Ortopedia e traumatologia

Anatomia patologica

Κύπρος

Ορθοπεδική

Παθολογοανατομία — Ιστολογία

Latvija

Traumatoloģija un ortopēdija

Patoloģija

Lietuva

Ortopedija traumatologija

Patologija

Luxembourg

Orthopédie

Anatomie pathologique

Magyarország

Ortopédia

Patológia

Malta

Kirurġija Ortopedika

Istopatoloġija

Nederland

Orthopedie

Pathologie

Österreich

Orthopädie und Orthopädische Chirurgie

Pathologie

Polska

Ortopedia i traumatologia narządu ruchu

Patomorfologia

Portugal

Ortopedia

Anatomia patologica

România

Ortopedie și traumatologie

Anatomie patologică

Slovenija

Ortopedska kirurgija

Anatomska patologija in citopatologija

Slovensko

Ortopédia

Patologická anatómia

Suomi/Finland

Ortopedia ja traumatologia/Ortopedi och traumatologi

Patologia/Patologi

Sverige

Ortopedi

Klinisk patologi

United Kingdom

Trauma and orthopaedic surgery

Histopathology



Ország

Neurológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Pszichiátria

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Neurologie

Psychiatrie de l'adulte/Volwassen psychiatrie

България

Нервни болести

Психиатрия

Česká republika

Neurologie

Psychiatrie

Danmark

Neurologi eller medicinske nervesygdomme

Psykiatri

Deutschland

Neurologie

Psychiatrie und Psychotherapie

Eesti

Neuroloogia

Psühhiaatria

Ελλάς

Νευρoλoγία

Ψυχιατρική

España

Neurología

Psiquiatría

France

Neurologie

Psychiatrie

▼M8

Hrvatska

Neurologija

Psihijatrija

▼M1

Ireland

Neurology

Psychiatry

Italia

Neurologia

Psichiatria

Κύπρος

Νευρολογία

Ψυχιατρική

Latvija

Neiroloģija

Psihiatrija

Lietuva

Neurologija

Psichiatrija

Luxembourg

Neurologie

Psychiatrie

Magyarország

Neurológia

Pszichiátria

Malta

Newroloġija

Psikjatrija

Nederland

Neurologie

Psychiatrie

Österreich

Neurologie

Psychiatrie

Polska

Neurologia

Psychiatria

Portugal

Neurologia

Psiquiatria

România

Neurologie

Psihiatrie

Slovenija

Nevrologija

Psihiatrija

Slovensko

Neurológia

Psychiatria

Suomi/Finland

Neurologia/Neurologi

Psykiatria/Psykiatri

Sverige

Neurologi

Psykiatri

United Kingdom

Neurology

General psychiatry



Ország

Radiológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Sugárterápia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Radiodiagnostic/Röntgendiagnose

Radiothérapie-oncologie/Radiotherapie-oncologie

България

Образна диагностика

Лъчелечение

Česká republika

Radiologie a zobrazovací metody

Radiační onkologie

Danmark

Diagnostik radiologi eller røntgenundersøgelse

Onkologi

Deutschland

(Diagnostische) Radiologie

Strahlentherapie

Eesti

Radioloogia

Onkoloogia

Ελλάς

Ακτιvoδιαγvωστική

Ακτιvoθεραπευτική — Ογκολογία

España

Radiodiagnóstico

Oncología radioterápica

France

Radiodiagnostic et imagerie médicale

Oncologie radiothérapique

▼M8

Hrvatska

Klinička radiologija

Onkologija i radioterapija

▼M1

Ireland

Diagnostic radiology

Radiation oncology

Italia

Radiodiagnostica

Radioterapia

Κύπρος

Ακτινολογία

Ακτινοθεραπευτική Ογκολογία

Latvija

Diagnostiskā radioloģija

Terapeitiskā radioloģija

Lietuva

Radiologija

Onkologija radioterapija

Luxembourg

Radiodiagnostic

Radiothérapie

Magyarország

Radiológia

Sugárterápia

Malta

Radjoloġija

Onkoloġija u Radjoterapija

Nederland

Radiologie

Radiotherapie

Österreich

Medizinische Radiologie-Diagnostik

Strahlentherapie — Radioonkologie

Polska

Radiologia i diagnostyka obrazowa

Radioterapia onkologiczna

Portugal

Radiodiagnóstico

Radioterapia

România

Radiologie-imagistică medicală

Radioterapie

Slovenija

Radiologija

Radioterapija in onkologija

Slovensko

Rádiológia

Radiačná onkológia

Suomi/Finland

Radiologia/Radiologi

Syöpätaudit/Cancersjukdomar

Sverige

Medicinsk radiologi

Tumörsjukdomar (allmän onkologi)

United Kingdom

Clinical radiology

Clinical oncology



Ország

Plasztikai sebészet

Minimum képzési idő: 5 év

Klinikai biológia

Minimum képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique/Plastische, reconstructieve en esthetische heelkunde

Biologie clinique/Klinische biologie

България

Пластично-възстановителна хирургия

Клинична лаборатория

Česká republika

Plastická chirurgie

 

Danmark

Plastikkirurgi

 

Deutschland

Plastische (und Ästhetische) Chirurgie

 

Eesti

Plastika- ja rekonstruktiivkirurgia

Laborimeditsiin

Ελλάς

Πλαστική Χειρoυργική

Χειρουργική Θώρακος

España

Cirugía plástica, estética y reparadora

Análisis clínicos

France

Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique

Biologie médicale

▼M8

Hrvatska

Plastična, rekonstrukcijska i estetska kirurgija

 

▼M1

Ireland

Plastic, reconstructive and aesthetic surgery

 

Italia

Chirurgia plastica e ricostruttiva

Patologia clinica

Κύπρος

Πλαστική Χειρουργική

 

Latvija

Plastiskā ķirurģija

 

Lietuva

Plastinė ir rekonstrukcinė chirurgija

Laboratorinė medicina

Luxembourg

Chirurgie plastique

Biologie clinique

Magyarország

Plasztikai (égési) sebészet

Orvosi laboratóriumi diagnosztika

Malta

Kirurġija Plastika

 

Nederland

Plastische chirurgie

 

Österreich

Plastische Chirurgie

Medizinische Biologie

Polska

Chirurgia plastyczna

Diagnostyka laboratoryjna

Portugal

Cirurgia plástica e reconstrutiva

Patologia clínica

România

Chirurgie plastică — microchirurgie reconstructivă

Medicină de laborator

Slovenija

Plastična, rekonstrukcijska in estetska kirurgija

 

Slovensko

Plastická chirurgia

Laboratórna medicína

Suomi/Finland

Plastiikkakirurgia/Plastikkirurgi

 

Sverige

Plastikkirurgi

 

►C4  United Kingdom ◄

►C4  Plastic surgery ◄

 



Ország

Mikrobiológia és bakteriológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Biokémia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

 

България

Микробиология

Биохимия

Česká republika

Lékařská mikrobiologie

Klinická biochemie

Danmark

Klinisk mikrobiologi

Klinisk biokemi

Deutschland

Mikrobiologie (Virologie) und Infektionsepidemiologie

Laboratoriumsmedizin

Eesti

 

 

Ελλάς

1.  Iατρική Βιoπαθoλoγία

2.  Μικρoβιoλoγία

 

España

Microbiología y parasitología

Bioquímica clínica

France

 

 

▼M8

Hrvatska

Klinička mikrobiologija

 

▼M1

Ireland

Microbiology

Chemical pathology

Italia

Microbiologia e virologia

Biochimica clinica

Κύπρος

Μικροβιολογία

 

Latvija

Mikrobioloģija

 

Lietuva

 

 

Luxembourg

Microbiologie

Chimie biologique

Magyarország

Orvosi mikrobiológia

 

Malta

Mikrobijoloġija

Patoloġija Kimika

Nederland

Medische microbiologie

Klinische chemie

Österreich

Hygiene und Mikrobiologie

Medizinische und Chemische Labordiagnostik

Polska

Mikrobiologia lekarska

 

Portugal

 

 

România

 

 

Slovenija

Klinična mikrobiologija

Medicinska biokemija

Slovensko

Klinická mikrobiológia

Klinická biochémia

Suomi/Finland

Kliininen mikrobiologia/Klinisk mikrobiologi

Kliininen kemia/Klinisk kemi

Sverige

Klinisk bakteriologi

Klinisk kemi

United Kingdom

Medical microbiology and virology

Chemical pathology



Ország

Immunológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Mellkassebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Chirurgie thoracique/Heelkunde op de thorax (1)

България

Клинична имунология Имунология

Гръдна хирургия Кардиохирургия

Česká republika

Alergologie a klinická imunologie

Kardiochirurgie

Danmark

Klinisk immunologi

Thoraxkirurgi eller brysthulens kirurgiske sygdomme

Deutschland

 

Thoraxchirurgie

Eesti

 

Torakaalkirurgia

Ελλάς

 

Χειρουργική Θώρακος

España

Inmunología

Cirugía torácica

France

 

Chirurgie thoracique et cardiovasculaire

▼M8

Hrvatska

Alergologija i klinička imunologija

 

▼M1

Ireland

Immunology (clinical and laboratory)

Thoracic surgery

Italia

 

Chirurgia toracica; Cardiochirurgia

Κύπρος

Ανοσολογία

Χειρουργική Θώρακος

Latvija

Imunoloģija

Torakālā ķirurģija

Lietuva

 

Krūtinės chirurgija

Luxembourg

Immunologie

Chirurgie thoracique

Magyarország

Allergológia és klinikai immunológia

Mellkassebészet

Malta

Immunoloġija

Kirurġija Kardjo-Toraċika

Nederland

 

Cardio-thoracale chirurgie

Österreich

Immunologie

 

Polska

Immunologia kliniczna

Chirurgia klatki piersiowej

Portugal

 

Cirurgia cardiotorácica

România

 

Chirurgie toracică

Slovenija

 

Torakalna kirurgija

Slovensko

Klinická imunológia a alergológia

Hrudníková chirurgia

Suomi/Finland

 

Sydän-ja rintaelinkirurgia/Hjärt- och thoraxkirurgi

Sverige

Klinisk immunologi

Thoraxkirurgi

United Kingdom

Immunology

Cardo-thoracic surgery

(1)   1 January 1983

Dates of repeal within the meaning of Article 27(3):



Ország

Gyermeksebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Érsebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Chirurgie des vaisseaux/Bloedvatenheelkunde (1)

България

Детска хирургия

Съдова хирургия

Česká republika

Dětská chirurgie

Cévní chirurgie

Danmark

 

Karkirurgi eller kirurgiske blodkarsygdomme

Deutschland

Kinderchirurgie

Gefäßchirurgie

Eesti

Lastekirurgia

Kardiovaskulaarkirurgia

Ελλάς

Χειρoυργική Παίδωv

Αγγειoχειρoυργική

España

Cirugía pediátrica

Angiología y cirugía vascular

France

Chirurgie infantile

Chirurgie vasculaire

▼M8

Hrvatska

Dječja kirurgija

Vaskularna kirurgija

▼M1

Ireland

Paediatric surgery

 

Italia

Chirurgia pediatrica

Chirurgia vascolare

Κύπρος

Χειρουργική Παίδων

Χειρουργική Αγγείων

Latvija

Bērnu ķirurģija

Asinsvadu ķirurģija

Lietuva

Vaikų chirurgija

Kraujagyslių chirurgija

Luxembourg

Chirurgie pédiatrique

Chirurgie vasculaire

Magyarország

Gyermeksebészet

Érsebészet

Malta

Kirurgija Pedjatrika

Kirurġija Vaskolari

Nederland

 

 

Österreich

Kinderchirurgie

 

Polska

Chirurgia dziecięca

Chirurgia naczyniowa

Portugal

Cirurgia pediátrica

Cirurgia vascular

România

Chirurgie pediatrică

Chirurgie vasculară

Slovenija

 

Kardiovaskularna kirurgija

Slovensko

Detská chirurgia

Cievna chirurgia

Suomi/Finland

Lastenkirurgia/Barnkirurgi

Verisuonikirurgia/Kärlkirurgi

Sverige

Barn- och ungdomskirurgi

 

United Kingdom

Paediatric surgery

 

(1)   1983. január 1.

Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében:



Ország

Kardiológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Gasztroenterológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Cardiologie

Gastro-entérologie/Gastroenterologie

България

Кардиология

Гастроентерология

Česká republika

Kardiologie

Gastroenterologie

Danmark

Kardiologi

Medicinsk gastroenterologi eller medicinske mavetarmsygdomme

Deutschland

Innere Medizin und Schwerpunkt Kardiologie

Innere Medizin und Schwerpunkt Gastroenterologie

Eesti

Kardioloogia

Gastroenteroloogia

Ελλάς

Καρδιoλoγία

Γαστρεvτερoλoγία

España

Cardiología

Aparato digestivo

France

Pathologie cardio-vasculaire

Gastro-entérologie et hépatologie

▼M8

Hrvatska

Kardiologija

Gastroenterologija

▼M1

Ireland

Cardiology

Gastro-enterology

Italia

Cardiologia

Gastroenterologia

Κύπρος

Καρδιολογία

Γαστρεντερολογία

Latvija

Kardioloģija

Gastroenteroloģija

Lietuva

Kardiologija

Gastroenterologija

Luxembourg

Cardiologie et angiologie

Gastro-enterologie

Magyarország

Kardiológia

Gasztroenterológia

Malta

Kardjoloġija

Gastroenteroloġija

Nederland

Cardiologie

Leer van maag-darm-leverziekten

Österreich

 

 

Polska

Kardiologia

Gastrenterologia

Portugal

Cardiologia

Gastrenterologia

România

Cardiologie

Gastroenterologie

Slovenija

 

Gastroenterologija

Slovensko

Kardiológia

Gastroenterológia

Suomi/Finland

Kardiologia/Kardiologi

Gastroenterologia/Gastroenterologi

Sverige

Kardiologi

Medicinsk gastroenterologi och hepatologi

United Kingdom

Cardiology

Gastro-enterology



Ország

Reumatológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Általános haematológia

 Minimális képzési idő: 3 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Rhumathologie/reumatologie

 

България

Ревматология

Трансфузионна хематология

Česká republika

Revmatologie

Hematologie a transfúzní lékařství

Danmark

Reumatologi

Hæmatologi eller blodsygdomme

Deutschland

Innere Medizin und Schwerpunkt Rheumatologie

Innere Medizin und Schwerpunkt Hämatologie und Onkologie

Eesti

Reumatoloogia

Hematoloogia

Ελλάς

Ρευματoλoγία

Αιματoλoγία

España

Reumatología

Hematología y hemoterapia

France

Rhumatologie

 

▼M8

Hrvatska

Reumatologija

Hematologija

▼M1

Ireland

Rheumatology

Haematology (clinical and laboratory)

Italia

Reumatologia

Ematologia

Κύπρος

Ρευματολογία

Αιματολογία

Latvija

Reimatoloģija

Hematoloģija

Lietuva

Reumatologija

Hematologija

Luxembourg

Rhumatologie

Hématologie

Magyarország

Reumatológia

Haematológia

Malta

Rewmatoloġija

Ematoloġija

Nederland

Reumatologie

 

Österreich

 

 

Polska

Reumatologia

Hematologia

Portugal

Reumatologia

Imuno-hemoterapia

România

Reumatologie

Hematologie

Slovenija

 

 

Slovensko

Reumatológia

Hematológia a transfúziológia

Suomi/Finland

Reumatologia/Reumatologi

Kliininen hematologia/Klinisk hematologi

Sverige

Reumatologi

Hematologi

United Kingdom

Rheumatology

Haematology



Ország

Endokrinológia

 Minimális képzési idő: 3 év

 Fizioterápia

 Minimális képzési idő: 3 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Médecine physique et réadaptation/Fysische geneeskunde en revalidatie

България

Ендокринология и болести на обмяната

Физикална и рехабилитационна медицина

Česká republika

Endokrinologie

Rehabilitační a fyzikální medicína

Danmark

Medicinsk endokrinologi eller medicinske hormonsygdomme

 

Deutschland

Innere Medizin und Schwerpunkt Endokrinologie und Diabetologie

Physikalische und Rehabilitative Medizin

Eesti

Endokrinoloogia

Taastusravi ja füsiaatria

Ελλάς

Εvδoκριvoλoγία

Φυσική Iατρική και Απoκατάσταση

España

Endocrinología y nutrición

Medicina física y rehabilitación

France

Endocrinologie, maladies métaboliques

Rééducation et réadaptation fonctionnelles

▼M8

Hrvatska

Endokrinologija i dijabetologija

Fizikalna medicina i rehabilitacija

▼M1

Ireland

Endocrinology and diabetes mellitus

 

Italia

Endocrinologia e malattie del ricambio

Medicina fisica e riabilitazione

Κύπρος

Ενδοκρινολογία

Φυσική Ιατρική και Αποκατάσταση

Latvija

Endokrinoloģija

Rehabilitoloģija Fiziskā rehabilitācija

Fizikālā medicīna

Lietuva

Endokrinologija

Fizinė medicina ir reabilitacija

Luxembourg

Endocrinologie, maladies du métabolisme et de la nutrition

Rééducation et réadaptation fonctionnelles

Magyarország

Endokrinológia

Fizioterápia

Malta

Endokrinoloġija u Dijabete

 

Nederland

 

Revalidatiegeneeskunde

Österreich

 

Physikalische Medizin

Polska

Endokrynologia

Rehabilitacja medyczna

Portugal

Endocrinologia

Fisiatria ou Medicina física e de reabilitação

România

Endocrinologie

Recuperare, medicină fizică și balneologie

Slovenija

 

Fizikalna in rehabilitacijska medicina

Slovensko

Endokrinológia

Fyziatria, balneológia a liečebná rehabilitácia

Suomi/Finland

Endokrinologia/Endokrinologi

Fysiatria/Fysiatri

Sverige

Endokrina sjukdomar

Rehabiliteringsmedicin

United Kingdom

Endocrinology and diabetes mellitus

 



Ország

Neuropszichiátria

 Minimális képzési idő: 5 év

Bőr- és nemibeteg-gyógyászat

 Minimális képzési idő: 3 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Neuropsychiatrie (1)

Dermato-vénéréologie/Dermato-venerologie

България

 

Кожни и венерически болести

Česká republika

 

Dermatovenerologie

Danmark

 

Dermato-venerologi eller hud- og kønssygdomme

Deutschland

Nervenheilkunde (Neurologie und Psychiatrie)

Haut — und Geschlechtskrankheiten

Eesti

 

Dermatoveneroloogia

Ελλάς

Νευρoλoγία — Ψυχιατρική

Δερματoλoγία — Αφρoδισιoλoγία

España

 

Dermatología médico-quirúrgica y venereología

France

Neuropsychiatrie (2)

Dermatologie et vénéréologie

▼M8

Hrvatska

 

Dermatologija i venerologija

▼M1

Ireland

 

 

Italia

Neuropsichiatria (3)

Dermatologia e venerologia

Κύπρος

Νευρολογία — Ψυχιατρική

Δερματολογία — Αφροδισιολογία

Latvija

 

Dermatoloģija un veneroloģija

Lietuva

 

Dermatovenerologija

Luxembourg

Neuropsychiatrie (4)

Dermato-vénéréologie

Magyarország

 

Bőrgyógyászat

Malta

 

Dermato-venerejoloġija

Nederland

Zenuw — en zielsziekten (5)

Dermatologie en venerologie

Österreich

Neurologie und Psychiatrie

Haut- und Geschlechtskrankheiten

Polska

 

Dermatologia i wenerologia

Portugal

 

Dermatovenereologia

România

 

Dermatovenerologie

Slovenija

 

Dermatovenerologija

Slovensko

Neuropsychiatria

Dermatovenerológia

Suomi/Finland

 

Ihotaudit ja allergologia/Hudsjukdomar och allergologi

Sverige

 

Hud- och könssjukdomar

United Kingdom

 

 

(1)   1987. augusztus 1., kivéve azon személyek esetében, akik képzésüket ezen időpontot megelőzően kezdték meg.

(2)   1971. december 31.

(3)   1999. október 31.

(4)   Szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiratot nem adnak ki az 1982. március 5. után megkezdett képzések esetében.

(5)   1984. július 9.

Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében:



Ország

Radiológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Gyermekpszichiátria

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Psychiatrie infanto-juvénile/Kinder- en jeugdpsychiatrie

България

Радиобиология

Детска психиатрия

Česká republika

 

Dětská a dorostová psychiatrie

Danmark

 

Børne- og ungdomspsykiatri

Deutschland

Radiologie

Kinder- und Jugendpsychiatrie und -psychotherapie

Eesti

 

 

Ελλάς

Ακτιvoλoγία — Ραδιoλoγία

Παιδoψυχιατρική

España

Electroradiología

 

France

Electro-radiologie (1)

Pédo-psychiatrie

▼M8

Hrvatska

Klinička radiologija

Dječja i adolescentna psihijatrija

▼M1

Ireland

Radiology

Child and adolescent psychiatry

Italia

Radiologia (2)

Neuropsichiatria infantile

Κύπρος

 

Παιδοψυχιατρική

Latvija

 

Bērnu psihiatrija

Lietuva

 

Vaikų ir paauglių psichiatrija

Luxembourg

Électroradiologie (3)

Psychiatrie infantile

Magyarország

Radiológia

Gyermek-és ifjúságpszichiátria

Malta

 

 

Nederland

Radiologie (4)

 

Österreich

Radiologie

 

Polska

 

Psychiatria dzieci i młodzieży

Portugal

Radiologia

Pedopsiquiatria

România

 

Psihiatrie pediatrică

Slovenija

 

Otroška in mladostniška psihiatrija

Slovensko

 

Detská psychiatria

Suomi/Finland

 

Lastenpsykiatria/Barnpsykiatri

Sverige

 

Barn- och ungdomspsykiatri

United Kingdom

 

Child and adolescent psychiatry

(1)   1971. december 3.

(2)   1993. október 31.

(3)   Szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiratot nem adnak ki az 1982. március 5. után megkezdett képzések esetében.

(4)   1984. július 8.

Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében:



Ország

Geriátria

 Minimális képzési idő: 4 év

Nefrológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

 

България

Гериатрична медицина

Нефрология

Česká republika

Geriatrie

Nefrologie

Danmark

Geriatri eller alderdommens sygdomme

Nefrologi eller medicinske nyresygdomme

Deutschland

 

Innere Medizin und Schwerpunkt Nephrologie

Eesti

 

Nefroloogia

Ελλάς

 

Νεφρoλoγία

España

Geriatría

Nefrología

France

 

Néphrologie

▼M8

Hrvatska

 

Nefrologija

▼M1

Ireland

Geriatric medicine

Nephrology

Italia

Geriatria

Nefrologia

Κύπρος

Γηριατρική

Νεφρολογία

Latvija

 

Nefroloģija

Lietuva

Geriatrija

Nefrologija

Luxembourg

Gériatrie

Néphrologie

Magyarország

Geriátria

Nefrológia

Malta

Ġerjatrija

Nefroloġija

Nederland

Klinische geriatrie

 

Österreich

 

 

Polska

Geriatria

Nefrologia

Portugal

 

Nefrologia

România

Geriatrie și gerontologie

Nefrologie

Slovenija

 

Nefrologija

Slovensko

Geriatria

Nefrológia

Suomi/Finland

Geriatria/Geriatri

Nefrologia/Nefrologi

Sverige

Geriatrik

Medicinska njursjukdomar (nefrologi)

United Kingdom

Geriatrics

Renal medicine



Ország

Infektológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Társadalomorvostan és szociális orvostan

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

 

България

Инфекциозни болести

Социална медицина и здравен мениджмънт

комунална хигиена

Česká republika

Infekční lékařství

Hygiena a epidemiologie

Danmark

Infektionsmedicin

Samfundsmedicin

Deutschland

 

Öffentliches Gesundheitswesen

Eesti

Infektsioonhaigused

 

Ελλάς

 

Κοινωνική Ιατρική

España

 

Medicina preventiva y salud pública

France

 

Santé publique et médecine sociale

▼M8

Hrvatska

Infektologija

Javnozdravstvena medicina

▼M1

Ireland

Infectious diseases

Public health medicine

Italia

Malattie infettive

Igiene e medicina preventiva

Κύπρος

Λοιμώδη Νοσήματα

Υγειονολογία/Κοινοτική Ιατρική

Latvija

Infektoloģija

 

Lietuva

Infektologija

 

Luxembourg

Maladies contagieuses

Santé publique

Magyarország

Infektológia

Megelőző orvostan és népegészségtan

Malta

Mard Infettiv

Saħħa Pubblika

Nederland

 

Maatschappij en gezondheid

Österreich

 

Sozialmedizin

Polska

Choroby zakaźne

Zdrowie publiczne, epidemiologia

Portugal

Infecciologia

Saúde pública

România

Boli infecțioase

Sănătate publică și management

Slovenija

Infektologija

Javno zdravje

Slovensko

Infektológia

Verejné zdravotníctvo

Suomi/Finland

Infektiosairaudet/Infektionssjukdomar

Terveydenhuolto/Hälsovård

Sverige

Infektionssjukdomar

Socialmedicin

United Kingdom

Infectious diseases

Public health medicine



Ország

Farmakológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Foglalkozás-orvostan

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Médecine du travail/Arbeidsgeneeskunde

България

Клинична фармакология и терапия

Фармакология

Трудова медицина

Česká republika

Klinická farmakologie

Pracovní lékařství

Danmark

Klinisk farmakologi

Arbejdsmedicin

Deutschland

Pharmakologie und Toxikologie

Arbeitsmedizin

Eesti

 

 

Ελλάς

 

Iατρική thς Εργασίας

España

Farmacología clínica

Medicina del trabajo

France

 

Médecine du travail

▼M8

Hrvatska

Klinička farmakologija s toksikologijom

Medicina rada i športa

▼M1

Ireland

Clinical pharmacology and therapeutics

Occupational medicine

Italia

Farmacologia

Medicina del lavoro

Κύπρος

 

Ιατρική της Εργασίας

Latvija

 

Arodslimības

Lietuva

 

Darbo medicina

Luxembourg

 

Médecine du travail

Magyarország

Klinikai farmakológia

Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan)

Malta

Farmakoloġija Klinika u t-Terapewtika

Mediċina Okkupazzjonali

Nederland

 

Arbeid en gezondheid, bedrijfsgeneeskunde

Arbeid en gezondheid, verzekeringsgeneeskunde

Österreich

Pharmakologie und Toxikologie

Arbeits- und Betriebsmedizin

Polska

Farmakologia kliniczna

Medycyna pracy

Portugal

 

Medicina do trabalho

România

Farmacologie clinică

Medicina muncii

Slovenija

 

Medicina dela, prometa in športa

Slovensko

Klinická farmakológia

Pracovné lekárstvo

Suomi/Finland

Kliininen farmakologia ja lääkehoito/Klinisk farmakologi och läkemedelsbehandling

Työterveyshuolto/Företagshälsovård

Sverige

Klinisk farmakologi

Yrkes- och miljömedicin

United Kingdom

Clinical pharmacology and therapeutics

Occupational medicine



Ország

Allergológia

 Minimális képzési idő: 3 év

Nukleáris medicina

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Médecine nucléaire/Nucleaire geneeskunde

България

Клинична алергология

Нуклеарна медицина

Česká republika

Alergologie a klinická imunologie

Nukleární medicína

Danmark

Medicinsk allergologi eller medicinske overfølsomhedssygdomme

Klinisk fysiologi og nuklearmedicin

Deutschland

 

Nuklearmedizin

Eesti

 

 

Ελλάς

Αλλεργιoλoγία

Πυρηvική Iατρική

España

Alergología

Medicina nuclear

France

 

Médecine nucléaire

▼M8

Hrvatska

Alergologija i klinička imunologija

Nuklearna medicina

▼M1

Ireland

 

 

Italia

Allergologia ed immunologia clinica

Medicina nucleare

Κύπρος

Αλλεργιολογία

Πυρηνική Ιατρική

Latvija

Alergoloģija

 

Lietuva

Alergologija ir klinikinė imunologija

 

Luxembourg

 

Médecine nucléaire

Magyarország

Allergológia és klinikai immunológia

Nukleáris medicina (izotóp diagnosztika)

Malta

 

Mediċina Nukleari

Nederland

Allergologie en inwendige geneeskunde

Nucleaire geneeskunde

Österreich

 

Nuklearmedizin

Polska

Alergologia

Medycyna nuklearna

Portugal

Imuno-alergologia

Medicina nuclear

România

Alergologie și imunologie clinică

Medicină nucleară

Slovenija

 

Nuklearna medicina

Slovensko

Klinická imunológia a alergológia

Nukleárna medicína

Suomi/Finland

 

Kliininen fysiologia ja isotooppilääketiede/Klinisk fysiologi och nukleärmedicin

Sverige

Allergisjukdomar

Nukleärmedicin

United Kingdom

 

Nuclear medicine



Ország

Arc- és állkapocs-sebészet (orvosi alapképzés)

Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

България

Лицево-челюстна хирургия

Česká republika

Maxilofaciální chirurgie

Danmark

 

Deutschland

 

Eesti

 

Ελλάς

 

España

Cirugía oral y maxilofacial

France

Chirurgie maxillo-faciale et stomatologie

▼M8

Hrvatska

Maksilofacijalna kirurgija

▼M1

Ireland

 

Italia

Chirurgia maxillo-facciale

Κύπρος

 

Latvija

Mutes, sejas un žokļu ķirurģija

Lietuva

Veido ir žandikaulių chirurgija

Luxembourg

Chirurgie maxillo-faciale

Magyarország

Szájsebészet

Malta

 

Nederland

 

Österreich

Mund- Kiefer- und Gesichtschirurgie

Polska

Chirurgia szczekowo-twarzowa

Portugal

Cirurgia maxilo-facial

România

 

Slovenija

Maxilofacialna kirurgija

Slovensko

Maxilofaciálna chirurgia

Suomi/Finland

 

Sverige

 

United Kingdom

 



Ország

Haematológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

България

Клинична хематология

Česká republika

 

Danmark

Klinisk blodtypeserologi (1)

Deutschland

 

Eesti

 

Ελλάς

 

España

 

France

Hématologie

▼M8

Hrvatska

 

▼M1

Ireland

 

Italia

 

Κύπρος

 

Latvija

 

Lietuva

 

Luxembourg

Hématologie biologique

Magyarország

 

Malta

 

Nederland

 

Österreich

 

Polska

 

Portugal

Hematologia clinica

România

 

Slovenija

 

Slovensko

 

Suomi/Finland

 

Sverige

 

United Kingdom

 

(1)   1983. január 1., kivéve azokat, akik tanulmányaikat ezen időpont előtt kezdték meg és 1988 vége előtt fejezték be.

Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében:



Ország

Sztomatológia

 Minimális képzési idő: 3 év

Bőrgyógyászat

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

 

България

 

 

Česká republika

 

 

Danmark

 

 

Deutschland

 

 

Eesti

 

 

Ελλάς

 

 

España

Estomatología

 

France

Stomatologie

 

▼M8

Hrvatska

 

 

▼M1

Ireland

 

Dermatology

Italia

Odontostomatologia (1)

 

Κύπρος

 

 

Latvija

 

 

Lietuva

 

 

Luxembourg

Stomatologie

 

Magyarország

 

 

Malta

 

Dermatoloġija

Nederland

 

 

Österreich

 

 

Polska

 

 

Portugal

Estomatologia

 

România

 

 

Slovenija

 

 

Slovensko

 

 

Suomi/Finland

 

 

Sverige

 

 

United Kingdom

 

Dermatology

(1)   1994. december 31.

Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében:



Ország

Venerológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Trópusi betegségek

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

 

България

 

 

Česká republika

 

 

Danmark

 

 

Deutschland

 

 

Eesti

 

 

Ελλάς

 

 

España

 

 

France

 

 

▼M8

Hrvatska

 

 

▼M1

Ireland

Genito-urinary medicine

Tropical medicine

Italia

 

Medicina tropicale

Κύπρος

 

 

Latvija

 

 

Lietuva

 

 

Luxembourg

 

 

Magyarország

 

Trópusi betegségek

Malta

Mediċina Uro-ġenetali

 

Nederland

 

 

Österreich

 

Spezifische Prophylaxe und Tropenhygiene

Polska

 

Medycyna transportu

Portugal

 

Medicina tropical

România

 

 

Slovenija

 

 

Slovensko

 

Tropická medicína

Suomi/Finland

 

 

Sverige

 

 

United Kingdom

Genito-urinary medicine

Tropical medicine



Ország

Gasztroenterológia sebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Traumatológia

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Chirurgie abdominale/Heelkunde op het abdomen (1)

 

България

 

Спешна медицина

Česká republika

 

Traumatologie

Urgentní medicína

Danmark

Kirurgisk gastroenterologi eller kirurgiske mave-tarmsygdomme

 

Deutschland

Visceralchirurgie

 

Eesti

 

 

Ελλάς

 

 

España

Cirugía del aparato digestivo

 

France

Chirurgie viscérale et digestive

 

▼M8

Hrvatska

Abdominalna kirurgija

Hitna medicina

▼M1

Ireland

 

Emergency medicine

Italia

Chirurgia dell'apparato digerente

 

Κύπρος

 

 

Latvija

 

 

Lietuva

Abdominalinė chirurgija

 

Luxembourg

Chirurgie gastro-entérologique

 

Magyarország

 

Traumatológia

Malta

 

Mediċina tal-Aċċidenti u l-Emerġenza

Nederland

 

 

Österreich

 

 

Polska

 

Medycyna ratunkowa

Portugal

 

 

România

 

Medicină de urgență

Slovenija

Abdominalna kirurgija

 

Slovensko

Gastroenterologická chirurgia

Úrazová chirurgia

Urgentná medicína

Suomi/Finland

Gastroenterologinen kirurgia/Gastroenterologisk kirurgi

 

Sverige

 

 

United Kingdom

 

Accident and emergency medicine

(1)   1983. január 1.

Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében:



Ország

Klinikai neurofiziológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Arc-állcsont-szájsebészet (orvosi és fogorvosi alapképzés) (1)

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Stomatologie et chirurgie orale et maxillo-faciale/Stomatologie en mond-, kaak- en aangezichtschirurgie

България

 

 

Česká republika

 

 

Danmark

Klinisk neurofysiologi

 

Deutschland

 

Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie

Eesti

 

 

Ελλάς

 

 

España

Neurofisiologia clínica

 

France

 

 

▼M8

Hrvatska

 

 

▼M1

Ireland

Clinical neurophysiology

Oral and maxillo-facial surgery

Italia

 

 

Κύπρος

 

Στοματο-Γναθο-Προσωποχειρουργική

Latvija

 

 

Lietuva

 

 

Luxembourg

 

Chirurgie dentaire, orale et maxillo-faciale

Magyarország

 

Arc-állcsont-szájsebészet

Malta

Newrofiżjoloġija Klinika

Kirurġija tal-għadam tal-wiċċ

Nederland

 

 

Österreich

 

 

Polska

 

 

Portugal

 

 

România

 

 

Slovenija

 

 

Slovensko

 

 

Suomi/Finland

Kliininen neurofysiologia/Klinisk neurofysiologi

Suu- ja leukakirurgia/Oral och maxillofacial kirurgi

Sverige

Klinisk neurofysiologi

 

United Kingdom

Clinical neurophysiology

Oral and maxillo-facial surgery

(1)   Az arc-állcsont-szájsebészet szakorvosi képzés (általános orvosi és fogorvosi képzés) feltételezi az általános orvosi tanulmányok befejezését és érvényességét (24. cikk), valamint az alapvető fogorvosi tanulmányok befejezését és érvényességét is (34. cikk).

▼M6



Ország

Orvosi onkológia

Minimális képzési idő: 5 év

Orvosi genetika

Minimális képzési idő: 4 év

Cím

Cím

Belgique/België/Belgien

Oncologie médicale/ Medische oncologie

 

България

Медицинска онкология

Медицинска генетика

Česká republika

Klinická onkologie

Lékařská genetika

Danmark

 

Klinisk genetik

Deutschland

 

Humangenetik

Eesti

 

Meditsiinigeneetika

Ελλάς

Παθολογική Ογκολογία

 

España

 

 

France

Oncologie

Génétique médicale

▼M8

Hrvatska

 

 

▼M6

Ireland

Medical oncology

Clinical genetics

Italia

Oncologia medica

Genetica medica

Κύπρος

Ακτινοθεραπευτική Ογκολογία

 

Latvija

Onkoloģija – ķīmijterapija

Medicīnas ģenētika

Lietuva

Chemoterapinė onkologija

Genetika

Luxembourg

Oncologie médicale

Médecine génétique

Magyarország

Klinikai onkológia

Klinikai genetika

Malta

 

 

Nederland

 

Klinische genetica

Österreich

 

Medizinische Genetik

Polska

Onkologia kliniczna

Genetyka kliniczna

Portugal

Oncologia médica

Genética médica

România

Oncologie medicala

Genetica medicala

Slovenija

Internistična onkologija

Klinična genetika

Slovensko

Klinická onkológia

Lekárska genetica

Suomi/Finland

 

Perinnöllisyyslääketiede/ Medicinsk genetik

Sverige

 

 

United Kingdom

Medical oncology

Clinical genetics

▼B

5.1.4.   Háziorvosi oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

België/Belgique/Belgien

Ministerieel erkenningsbesluit van huisarts/Arrêté ministériel d'agrément de médecin généraliste

Huisarts/Médecin généraliste

1994. december 31.

▼M1

България

Свидетелство за призната специалност по Обща медицина

Лекар-специалист по Обща медицина

2007. január 1.

▼B

Česká republika

Diplom o specializaci „všeobecné lékařství”

Všeobecný lékař

2004. május 1.

Danmark

Tilladelse til at anvende betegnelsen alment praktiserende læge/Speciallægel i almen medicin

Almen praktiserende læge/Speciallæge i almen medicin

1994. december 31.

Deutschland

Zeugnis über die spezifische Ausbildung in der Allgemeinmedizin

Facharzt/Fachärztin für Allgemeinmedizin

1994. december 31.

Eesti

Diplom peremeditsiini erialal

Perearst

2004. május 1.

Ελλάς

Tίτλος ιατρικής ειδικότητας γενικής ιατρικής

Iατρός με ειδικότητα γενικής ιατρικής

1994. december 31.

España

Título de especialista en medicina familiar y comunitaria

Especialista en medicina familiar y comunitaria

1994. december 31.

France

Diplôme d'Etat de docteur en médecine (avec document annexé attestant la formation spécifique en médecine générale)

Médecin qualifié en médecine générale

1994. december 31.

▼M8

Hrvatska

Diploma o specijalističkom usavršavanju

specijalist obiteljske medicine

2013. július 1.

▼B

Ireland

Certificate of specific qualifications in general medical practice

General medical practitioner

1994. december 31.

Italia

Attestato di formazione specifica in medicina generale

Medico di medicina generale

1994. december 31.

Κύπρος

Τίτλος Ειδικότητας Γενικής Ιατρικής

Ιατρός Γενικής Ιατρικής

2004. május 1.

Latvija

Ģimenes ārsta sertifikāts

Ģimenes (vispārējās prakses) ārsts

2004. május 1.

Lietuva

Šeimos gydytojo rezidentūros pažymėjimas

Šeimos medicinos gydytojas

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme de formation spécifique en medicine générale

Médecin généraliste

1994. december 31.

Magyarország

Háziorvostan szakorvosa bizonyítvány

Háziorvostan szakorvosa

2004. május 1.

Malta

Tabib tal-familja

Mediċina tal-familja

2004. május 1.

Nederland

Certificaat van inschrijving in het register van erkende huisartsen van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot bevordering der geneeskunst

Huisarts

1994. december 31.

Österreich

Arzt für Allgemeinmedizin

Arzt für Allgemeinmedizin

1994. december 31.

Polska

Diplôme: Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie medycyny rodzinnej

Specjalista w dziedzinie medycyny rodzinnej

2004. május 1.

Portugal

Diploma do internato complementar de clínica geral

Assistente de clínica geral

1994. december 31.

▼M1

România

Certificat de medic specialist medicină de familie

Medic specialist medicină de familie

2007. január 1.

▼B

Slovenija

Potrdilo o opravljeni specializaciji iz družinske medicine

Specialist družinske medicine/Specialistka družinske medicine

2004. május 1.

Slovensko

Diplom o špecializácii v odbore „všeobecné lekárstvo”

Všeobecný lekár

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Todistus lääkärin perusterveydenhuollon lisäkoulutuksesta/Bevis om tilläggsutbildning av läkare i primärvård

Yleislääkäri/Allmänläkare

1994. december 31.

Sverige

Bevis om kompetens som allmänpraktiserande läkare (Europaläkare) utfärdat av Socialstyrelsen

Allmänpraktiserande läkare (Europaläkare)

1994. december 31.

United Kingdom

Certificate of prescribed/equivalent experience

General medical practitioner

1994. december 31.

V.2.   ÁLTALÁNOS ÁPOLÓ

5.2.1.   Általános ápolók képzési programja

Az ápolói oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi program a következő két részből áll.

A. Elméleti képzés

a. Ápolás:

 A szakma természete és etikája

 Az egészségügy és az ápolás általános alapelvei

 Az ápolás alapelvei az alábbiakra vonatkozólag:

 

 általános orvostan és szakorvostan

 általános sebészet és szaksebészet

 gyermekgondozás és gyermekgyógyászat

 terhesgondozás

 elmegyógyászat és pszichiátria

 idősek gondozása és geriátria

b. Alaptudományok:

 Anatómia és fiziológia

 Patológia

 Bakteriológia, virológia és parazitológia

 Biofizika, biokémia és radiológia

 Dietetika

 Higiénia:

 

 megelőző gyógyászat

 egészségügyi oktatás

 Farmakológia

c. Társadalomtudományok:

 Szociológia

 Pszichológia

 Közigazgatási alapelvek

 Oktatás alapelvei

 Szociális és egészségügyi jogi ismeretek

 Az ápolás jogi szempontjai

B. Klinikai gyakorlat

 Ápolás az alábbiakra vonatkozólag:

 

 általános orvostan és szakorvostan

 általános sebészet és szaksebészet

 gyermekgondozás és gyermekgyógyászat

 terhesgondozás

 elmegyógyászat és pszichiátria

 idősek gondozása és geriátria

 otthoni ápolás

Egy-két tantárgyat ezek közül más tudományág szövegösszefüggésében vagy azzal együtt is lehet tanulni.

Az elméleti és gyakorlati képzés megoszlásának kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie, hogy biztosítsa az ezen mellékletben hivatkozott tudás és tapasztalat megfelelő módon történő megszerzését.

5.2.2.   Az általános ápolói oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

België/Belgique/Belgien

— Diploma gegradueerde verpleger/verpleegster/Diplôme d'infirmier(ère) gradué(e)/Diplom eines (einer) graduierten Krankenpflegers (-pflegerin)

— Diploma in de ziekenhuisverpleegkunde/Brevet d'infirmier(ère) hospitalier(ère)/Brevet eines (einer) Krankenpflegers (-pflegerin)

— Brevet van verpleegassistent(e)/Brevet d'hospitalier(ère)/Brevet einer Pflegeassistentin

— De erkende opleidingsinstituten/Les établissements d'enseignement reconnus/Die anerkannten Ausbildungsanstalten

— De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française/Der zuständige Prüfungsausschüß der Deutschsprachigen Gemeinschaft

— Hospitalier(ère)/Verpleegassistent(e)

— Infirmier(ère) hospitalier(ère)/Ziekenhuisverpleger(-verpleegster)

1979. június 29.

▼M1

България

Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „Бакалавър” с професионална квалификация „Медицинска сестра”

Университет

Медицинска сестра

2007. január 1.

▼B

Česká republika

1.  Diplom o ukončení studia ve studijním programu ošetřovatelství ve studijním oboru všeobecná sestra (bakalář, Bc.), accompanied by the following certificate: Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce

1.  Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem

1.  Všeobecná sestra

2004. május 1.

2.  Diplom o ukončení studia ve studijním oboru diplomovaná všeobecná sestra (diplomovaný specialista, DiS.), accompanied by the following certificate: Vysvědčení o absolutoriu

2.  Vyšší odborná škola zřízená nebo uznaná státem

2.  Všeobecný ošetřovatel

Danmark

Eksamensbevis efter gennemført sygeplejerskeuddannelse

Sygeplejeskole godkendt af Undervisningsministeriet

Sygeplejerske

1979. június 29.

Deutschland

Zeugnis über die staatliche Prüfung in der Krankenpflege

Staatlicher Prüfungsausschuss

Gesundheits- und Krankenpflegerin/Gesundheits- und Krankenpfleger

1979. június 29.

Eesti

Diplom õe erialal

1.  Tallinna Meditsiinikool

2.  Tartu Meditsiinikool

3.  Kohtla-Järve Meditsiinikool

õde

2004. május 1.

Ελλάς

1.  Πτυχίο Νοσηλευτικής Παν/μίου Αθηνών

1.  Πανεπιστήμιο Αθηνών

Διπλωματούχος ή πτυχιούχος νοσοκόμος, νοσηλευτής ή νοσηλεύτρια

1981. január 1.

2.  Πτυχίο Νοσηλευτικής Τεχνολογικών Εκπαιδευτικών Ιδρυμάτων (Τ.Ε.Ι.)

2.  Τεχνολογικά Εκπαιδευτικά Ιδρύματα Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων

3.  Πτυχίο Αξιωματικών Νοσηλευτικής

3.  Υπουργείο Εθνικής 'Αμυνας

4.  Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας

4.  Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας

5.  Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων και Επισκεπτριών πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας

5.  Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας

6.  Πτυχίο Τμήματος Νοσηλευτικής

6.  ΚΑΤΕΕ Υπουργείου Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων

España

Título de Diplomado universitario en Enfermería

— Ministerio de Educación y Cultura

— El rector de una universidad

Enfermero/a diplomado/a

1986. január 1.

France

— Diplôme d'Etat d'infirmier(ère)

— Diplôme d'Etat d'infirmier(ère) délivré en vertu du décret no 99-1147 du 29 décembre 1999

Le ministère de la santé

Infirmer(ère)

1979. június 29.

▼M8

Hrvatska

1.  Svjedodžba „medicinska sestra opće njege/medicinski tehničar opće njege”

2.  Svjedodžba

„prvostupnik (baccalaureus) sestrinstva/prvostupnica (baccalaurea) sestrinstva”

1.  Srednje strukovne škole koje izvode program za stjecanje kvalifikacije „medicinska sestra opće njege/medicinski tehničar opće njege”

2.  Medicinski fakulteti sveučilišta u Republici Hrvatskoj

Sveučilišta u Republici Hrvatskoj

Veleučilišta u Republici Hrvatskoj

1.  medicinska sestra opće njege/medicinski tehničar opće njege

2.  prvostupnik (baccalaureus) sestrinstva/prvostupnica (baccalaurea) sestrinstva

2013. július 1.

▼B

Ireland

Certificate of Registered General Nurse

An Bord Altranais (The Nursing Board)

Registered General Nurse

1979. június 29.

Italia

Diploma di infermiere professionale

Scuole riconosciute dallo Stato

Infermiere professionale

1979. június 29.

Κύπρος

Δίπλωμα Γενικής Νοσηλευτικής

Νοσηλευτική Σχολή

Εγγεγραμμένος Νοσηλευτής

2004. május 1.

Latvija

1.  Diploms par māsas kvalifikācijas iegūšanu

1.  Māsu skolas

Māsa

2004. május 1.

2.  Māsas diploms

2.  Universitātes tipa augstskola pamatojoties uz Valsts eksāmenu komisijas lēmumu

Lietuva

1.  Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją

1.  Universitetas

Bendrosios praktikos slaugytojas

2004. május 1.

2.  Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesine kvalifikaciją

2.  Kolegija

Luxembourg

— Diplôme d'Etat d'infirmier

— Diplôme d'Etat d'infirmier hospitalier gradué

Ministère de l'éducation nationale, de la formation professionnelle et des sports

Infirmier

1979. június 29.

Magyarország

1.  Ápoló bizonyítvány

1.  Iskola

Ápoló

2004. május 1.

2.  Diplomás ápoló oklevél

2.  Egyetem/főiskola

3.  Egyetemi okleveles ápoló oklevél

3.  Egyetem

Malta

Lawrja jew diploma fl-istudji tal-infermerija

Universita’ ta' Malta

Infermier Registrat tal-Ewwel Livell

2004. május 1.

Nederland

1.  Diploma's verpleger A, verpleegster A, verpleegkundige A

1.  Door een van overheidswege benoemde examencommissie

Verpleegkundige

1979. június 29.

2.  Diploma verpleegkundige MBOV (Middelbare Beroepsopleiding Verpleegkundige)

2.  Door een van overheidswege benoemde examencommissie

3.  Diploma verpleegkundige HBOV (Hogere Beroepsopleiding Verpleegkundige)

3.  Door een van overheidswege benoemde examencommissie

4.  Diploma beroepsonderwijs verpleegkundige — Kwalificatieniveau 4

4.  Door een van overheidswege aangewezen opleidingsinstelling

5.  Diploma hogere beroepsopleiding verpleegkundige — Kwalificatieniveau 5

5.  Door een van overheidswege aangewezen opleidingsinstelling

Österreich

1.  Diplom als „Diplomierte Gesundheits- und Krankenschwester, Diplomierter Gesundheits- und Krankenpfleger”

1.  Schule für allgemeine Gesundheits- und Krankenpflege

— Diplomierte Krankenschwester

— Diplomierter Krankenpfleger

1994. január 1.

2.  Diplom als „Diplomierte Krankenschwester, Diplomierter Krankenpfleger”

2.  Allgemeine Krankenpflegeschule

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku pielęgniarstwo z tytułem „magister pielęgniarstwa”

Instytucja prowadząca kształcenie na poziomie wyższym uznana przez właściwe władze

Pielegniarka

2004. május 1.

Portugal

1.  Diploma do curso de enfermagem geral

1.  Escolas de Enfermagem

Enfermeiro

1986. január 1.

2.  Diploma/carta de curso de bacharelato em enfermagem

2.  Escolas Superiores de Enfermagem

3.  Carta de curso de licenciatura em enfermagem

3.  Escolas Superiores de Enfermagem; Escolas Superiores de Saúde

▼M1

România

1.  Diplomă de absolvire de asistent medical generalist cu studii superioare de scurtă durată

1.  Universități

asistent medical generalist

2007. január 1.

2.  Diplomă de licență de asistent medical generalist cu studii superioare de lungă durată

2.  Universități

▼B

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „diplomirana medicinska sestra/diplomirani zdravstvenik”

1.  Univerza

2.  Visoka strokovna šola

Diplomirana medicinska sestra/Diplomirani zdravstvenik

2004. május 1.

Slovensko

1.  Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „magister z ošetrovateľstva” („Mgr.”)

1.  Vysoká škola

Sestra

2004. május 1.

2.  Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „bakalár z ošetrovateľstva” („Bc.”)

2.  Vysoká škola

3.  Absolventský diplom v študijnom odbore diplomovaná všeobecná sestra

3.  Stredná zdravotnícka škola

Suomi/ Finland

1.  Sairaanhoitajan tutkinto/Sjukskötarexamen

1.  Terveydenhuolto-oppilaitokset/ Hälsovårdsläroanstalter

Sairaanhoitaja/Sjukskötare

1994. január 1.

2.  Sosiaali- ja terveysalan ammattikorkeakoulututkinto, sairaanhoitaja (AMK)/Yrkeshögskoleexamen inom hälsovård och det sociala området, sjukskötare (YH)

2.  Ammattikorkeakoulut/ Yrkeshögskolor

Sverige

Sjuksköterskeexamen

Universitet eller högskola

Sjuksköterska

1994. január 1.

United Kingdom

Statement of Registration as a Registered General Nurse in part 1 or part 12 of the register kept by the United Kingdom Central Council for Nursing, Midwifery and Health Visiting