►B	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 91/2003/EK RENDELETE (2002. december 16.) a vasúti közlekedés statisztikájáról (HL L 014, 21.1.2003, p.1)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A BIZOTTSÁG 1192/2003/EK RENDELETE (2003. július 3.)	L 167	13	4.7.2003
►M2	A BIZOTTSÁG 1304/2007/EK RENDELETE (2007. november 7.)	L 290	14	8.11.2007

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 91/2003/EK RENDELETE

(2002. december 16.)

a vasúti közlekedés statisztikájáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően ( 3 ),

mivel:

(1)	A vasút a Közösség közlekedési hálózatának fontos része.

(2)	A Bizottságnak statisztikai adatokra van szüksége az áruk és utasok vasúti szállításáról annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és kialakítsa a közös közlekedéspolitikát, valamint a regionális politika és a transzeurópai hálózatokra vonatkozó politika szállítási elemeit.

(3)	A vasút biztonságára vonatkozó statisztikai adatokra a Bizottságnak azért van szüksége, hogy előkészítse és figyelemmel kísérje a Közösség intézkedéseit a közlekedésbiztonság terén.

(4)	A vasúti közlekedésre vonatkozó közösségi statisztikai adatokra a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv 10b. cikkében előírt nyomon követési feladatok teljesítése érdekében is szükség van ( 4 ).

(5)	Az összes közlekedési módra vonatkozó közösségi statisztikai adatokat közös megközelítés és szabványok szerint kell összegyűjteni abból a célból, hogy a közlekedési módok a lehető legteljesebb mértékben összehasonlíthatóak legyenek.

(6)

A 91/440/EGK irányelv értelmében a vasút szerkezetátalakítása, valamint a Bizottság és a vasúti közlekedés közösségi statisztikai adatainak más felhasználói által igényelt információtípusok változása elavulttá teszi a regionális statisztika keretében a vasúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1980. december 4-i 80/1177/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) rendelkezéseit a fő vasúthálózatok meghatározott igazgatóságaitól beszerzett statisztikai adatokra vonatkozóan.

(7)

A vasúti szállítási piac üzleti területén működő köz- és magántulajdonban lévő vasúti vállalkozások egyidejű létezése miatt szükség van annak a statisztikai információnak a kifejezett meghatározására, amelyet minden vasúti vállalkozásnak szolgáltatnia kell, és amelyet az Eurostatnak terjesztenie kell.

(8)

A Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban a harmonizált adatok előállítását lehetővé tevő közös statisztikai szabványok megalkotása olyan feladat, amelyet hatékonyan csak közösségi szinten lehet elvégezni. E szabványokat az egyes tagállamokban a hivatalos statisztikai adatok kidolgozásával megbízott testületek és intézmények felügyelete alatt kell megvalósítani.

(9)	A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet ( 6 ) referenciakeretet biztosít az e rendeletben meghatározott előírásokhoz.

(10)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 7 ) összhangban kell elfogadni.

(11)	Az Európai Közösségek Statisztikai Programbizottságának létrehozásáról szóló, 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal ( 8 ) létrehozott statisztikai programbizottsággal konzultációt folytattak az említett határozat 3. cikkével összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzés

E rendelet célja közös szabályok létrehozása a közösségi vasúti közlekedés statisztikai adatainak előállítására.

2. cikk

Hatály

E rendelet a Közösség valamennyi vasúttársaságára vonatkozik. Minden tagállamnak statisztikai jelentéseket kell benyújtania az országuk területén folytatott vasúti közlekedésre vonatkozóan. Ha a vasúti vállalkozás egynél több tagállamban működik, az érintett nemzeti hatóságoknak elő kell írniuk a vállalkozás számára, hogy az adatokat külön-külön adja meg azokra az országokra vonatkozóan, ahol tevékenykedik, annak érdekében, hogy nemzeti statisztikákat lehessen összeállítani.

A tagállamok e rendelet hatálya alól kizárhatják:

a) azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt ipari és hasonló létesítményekben működnek, beleértve a kikötőket;

b) azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek elsősorban helyi idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak; ilyenek például a műemlék gőzüzemű vasutak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

▼M1

(1) E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. „adatszolgáltató ország”: az a tagállam, amely adatokat továbbít az Eurostat részére;

2. „nemzeti hatóságok”: azok a nemzeti statisztikai hivatalok és más szervezetek, amelyek az egyes tagállamokban a közösségi statisztikai adatok előállításáért felelősek;

3. „vasút”: az a sínpályából álló közlekedési útvonal, melyet kizárólag vasúti járművek használhatnak.

4. „vasúti jármű”: az a mozgó berendezés, amely kizárólag vasúti síneken, közlekedik, hajtását vagy saját erőforrása biztosítja (vontatójárművek), vagy másik jármű vontatja (személykocsik, vasúti pótkocsik, teherkocsik és vagonok);

5. „vasúti vállalkozás”: minden olyan köz- vagy magántulajdonban lévő vállalkozás, amely vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatásokat biztosít. Azon vállalkozások, amelyek egyetlen üzleti tevékenysége az a szolgáltatás, hogy metróval, villamossal és/vagy helyiérdekű vasúttal szállítanak utasokat, nem tartoznak e fogalommeghatározás alá;

6. „vasúti áruszállítás”: az áru vasúti járművekkel történő mozgatása a berakodás és a kirakodás helye között;

7. „vasúti személyszállítás”: az utasok vasúti járművekkel történő mozgatása az indulási és érkezési hely között. Nem tartozik ide az utasok metróval, villamossal vagy helyiérdekű vasúttal történő szállítása;

8. „metró” (más néven: „földalatti vasút”): az a villamos meghajtású vasút, amely nagy forgalmi igényű utasszállítás lebonyolítására képes, és jellemzője a pálya kizárólagos használata, a több kocsiból álló szerelvény, a nagy sebesség és hirtelen gyorsulás, az összetett jelzőrendszer, valamint a szintbeli kereszteződések hiánya, ami a szerelvények nagy járatsűrűségét és a peronok nagy utasterhelését teszi lehetővé. A metrót jellemzi továbbá, hogy az állomások egymáshoz közel helyezkednek el, ami általában 700 és 1 200 m közötti állomástávolságot jelent. A „nagy sebesség” a villamos és a helyiérdekű vasút viszonylatában értelmezendő, és megközelítőleg 30-40 km/h-t jelent rövidebb távokon, 40-70 km/h-t hosszabb távokon;

9. „villamos”: az az utasszállító közúti jármű, amely több mint kilenc ülőhellyel rendelkezik (beleértve a vezetőülést is), és amely villamos vezetékekre csatlakozik vagy dízelmotoros meghajtású, valamint síneken közlekedik;

10. „helyiérdekű vasút”: az az utasszállító vasúti eszköz, amely többnyire villamos meghajtású vasúti kocsikkal, egyedülálló kocsival vagy rövid szerelvénnyel, kötött kétvágányú pályán üzemel. Az állomások/megállóhelyek közötti távolság általában kisebb, mint 1 200 m. A metróval ellentétben a helyiérdekű vasút könnyedebb felépítésű, kisebb forgalomra méretezett és általában kisebb sebességgel közlekedik. Némely esetben nehéz egyértelmű különbséget tenni a helyiérdekű vasút és a villamos között; a villamos általában nincs elválasztva a közúti forgalomtól, a helyiérdekű vasút azonban más rendszerektől elválasztva közlekedhet;

11. „belföldi szállítás”: vasúti szállítás két olyan hely között (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek az adatszolgáltató országban találhatók. Ez esetlegesen magában foglalhat egy másik országon való áthaladást;

12. „nemzetközi szállítás”: az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely és egy másik országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely között történik;

13. „átmenő forgalom”: az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országon keresztül két olyan hely között történik (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek nem az adatszolgáltató országban találhatók. Az olyan szállítási műveletek, ahol az áru/utas berakodás/indulás vagy kirakodás/érkezés az adatszolgáltató ország határán történik a szállítás más eszközéről vagy eszközére, nem minősülnek átmenő forgalomnak;

14. „vasúti utas”: az a személy, kivéve a vonat személyzetének tagjait, aki utazását vasúttal teszi meg. Baleseti statisztikák szempontjából a mozgó vonatra felszállni, vagy onnan leszállni próbáló személyeket is ide kell sorolni;

15. „utasok száma”: a vasúti utasok által megtett utazások száma, ahol minden utazást az indulási helytől az érkezési helyig történő mozgás határoz meg, az egyik vasúti járműről a másikra történő átszállással, vagy átszállás nélkül. Az utasokat, amennyiben egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatását veszik igénybe, ha lehetséges, csak egyszer kell figyelembe venni;

16. „utaskilométer”: az a mértékegység, amely egy utas vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

17. „súly”: az áruk tonnában (1 000 kg) mért mennyisége. A súly számításánál a szállított áruk súlyán kívül figyelembe kell venni a csomagolás súlyát és a konténerek, csereszekrények, raklapok, valamint azon közúti járművek önsúlyát is, amelyeket kombinált szállítás során vasúton szállítanak. Ha az árut egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatásainak igénybevételével szállítják, ha lehetséges, az áruk súlyát csak egyszer kell figyelembe venni;

18. „tonnakilométer”: az áruszállítás azon mértékegysége, amely egy tonna (1 000 kg) áru vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

19. „vonat”: az az egy vagy több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több vasúti jármű, vagy az az önállóan közlekedő vasúti motorkocsi, amely egy meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt közlekedik egy meghatározott kiindulási ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig. Az üres mozdonymenet, például az önmagában közlekedő mozdony, nem tekintendő vonatnak;

20. „vonatkilométer”: az a mértékegység, amely egy vonat mozgását jelenti egy kilométer távolságon. A számításnál alkalmazott távolság a ténylegesen megtett távolságot jelenti, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll, egyébként a kiindulási és rendeltetési hely közötti standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

21. „teljes vonatrakomány”: minden olyan szállítmány, amely egy vagy több vagonrakományból áll, amelyeket azonos időben, azonos feladó rendelkezésére azonos állomásról szállítanak, és a vonat összetételének megváltoztatása nélkül juttatnak el azonos megrendelő címére, azonos rendeltetési állomásra;

22. „teljes vagonrakomány”: minden olyan áruszállítmány, amelyhez egy vagon kizárólagos felhasználása szükséges, függetlenül attól, hogy kihasználják-e a vagon teljes teherbefogadó képességét;

23. „TEU (Twenty-foot Equivalent Unit - Húsz lábbal egyenértékű egység)”: az a szabványosított egység, amely a 20 láb (6,10 m) hosszúságú ISO konténer adatain alapszik, és amelyet a forgalmi áramlás vagy kapacitás statisztikai mérőszámaként alkalmaznak. Egy standard 40' ISO 1. sorozatú konténer 2 TEU-val egyenértékű. A 20 láb alatti csereszekrények 0,75 TEU-nak, a 20 és 40 láb közöttiek 1,5 TEU-nak, a 40 láb felettiek pedig 2,25 TEU-nak felelnek meg;

24. „súlyos baleset”: minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint, és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő, vagy jelentős kárt okoz a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben, vagy jelentős forgalmi zavart okoz. Nem tartoznak ide a műhelyekben, raktárakban és járműtelephelyeken történő balesetek;

25. „súlyos személyi sérüléssel járó baleset”: minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint, és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő. Nem tartoznak ide a műhelyekben, raktárakban és járműtelephelyeken történő balesetek;

26. „meghalt személy”: minden olyan személy, aki a baleset következtében a helyszínen, vagy a balesetet követő 30 napon belül hunyt el, kivéve az öngyilkosságot;

27. „súlyosan sérült személy”: minden olyan sérülést szenvedett személy, aki baleset következtében 24 óránál hosszabb ideig szorult kórházi kezelésre, kivéve az öngyilkossági kísérletet;

28. „veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos baleset”: minden olyan baleset vagy esemény, amelyről a RID/ADR 1.8.5. szakaszával összhangban jelentést kell tenni;

29. „öngyilkosság”: az a cselekmény, amely a személy önszántából előidézett sérülése következtében halállal végződik az illetékes nemzeti hatóságok regisztrációja és minősítése alapján;

30. „öngyilkossági kísérlet”: az a cselekmény, amely a személy önszántából előidézett sérülése következtében súlyos sérüléssel, de nem halállal végződik az illetékes nemzeti hatóságok nyilvántartása és minősítése értelmében.

▼B

(2) Az (1) bekezdésben említett fogalommeghatározások a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiigazíthatók, és a statisztikai adatok harmonizációjának biztosításához szükséges kiegészítő fogalommeghatározásokat lehet elfogadni.

4. cikk

Adatgyűjtés

(1) Az összegyűjtendő statisztikai adatok meghatározása e rendelet mellékleteiben található. Ezek a következő adattípusokra vonatkoznak:

a) az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok - részletes jelentés (A. melléklet);

b) az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok - egyszerűsített jelentés (B. melléklet);

c) a személyszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok - részletes jelentés (C. melléklet);

d) a személyszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok - egyszerűsített jelentés (D. melléklet);

e) az áru- és személyszállításra vonatkozó negyedéves statisztikai adatok (E. melléklet);

f) az áru- és személyszállításra vonatkozó regionális statisztikai adatok (F. melléklet);

g) statisztikai adatok a vasúthálózat forgalmi áramlásáról (G. melléklet);

h) baleseti statisztikai adatok (H. melléklet).

(2) A B. és a D. melléklet egyszerűsített jelentési követelményeket határoz meg, amelyeket a tagállamok az A. és a C. mellékletben meghatározott általánosan alkalmazott részletes jelentés helyett használhatnak olyan vállalkozások esetében, amelyek teljes áru- vagy személyszállításának volumene kevesebb, mint 500 millió tonna-kilométer vagy 200 millió utaskilométer. E küszöbértékek a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban módosíthatók.

(3) A tagállamok megadják azoknak a vasúti vállalkozásoknak a listáját, amelyekre vonatkozóan statisztikai adatokat szolgáltatnak az I. mellékletben meghatározottak szerint.

(4) E rendelet alkalmazásában az árukat a J. melléklettel összhangban kell besorolni. Ezenfelül a veszélyes árukat a K. melléklettel összhangban kell besorolni.

(5) A mellékletek tartalma a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiigazítható.

5. cikk

Adatforrások

(1) A tagállamoknak ki jell jelölniük egy közjogi vagy magánjogi szervezetet az e rendeletben előírt adatgyűjtésben való közreműködésre.

(2) A szükséges adatokat a következő források bármely kombinációjának felhasználásával lehet beszerezni:

a) kötelező adatfelvételek;

b) közigazgatási adatok, beleértve a szabályozó hatóságok által összegyűjtött adatokat;

c) statisztikai becslési eljárások;

d) a vasúti szakmai szervezetek által szolgáltatott adatok;

e) eseti tanulmányok.

(3) A nemzeti hatóságok intézkedéseket hoznak a felhasznált adatforrások koordinálására, valamint az Eurostat részére megküldött statisztikai adatok minőségének biztosítására.

6. cikk

Statisztikai adatok küldése az Eurostat részére

(1) A tagállamoknak a 4. cikkben említett statisztikai adatokat meg kell küldeniük az Eurostat részére.

(2) A 4. cikkben említett statisztikai adatok megküldésére vonatkozó szabályokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

7. cikk

Terjesztés

(1) Az e rendelet A-H. mellékletében meghatározott adatokon alapuló közösségi statisztikai adatokat az Eurostat terjeszti. Ebben az összefüggésben, valamint az európai vasúti piac jellemzőit tekintetbe véve, a 322/97/EK tanácsi rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében bizalmasnak tekintett adatok csak akkor hozhatók nyilvánosságra, ha:

a) az adatok a tagállamokban már rendelkezésre állnak a nyilvánosság számára; vagy

b) az érintett vállalkozás a nyilvánosságra hozatalhoz előzetesen kifejezetten hozzájárult.

A nemzeti hatóságoknak az ilyen vállalkozásoktól engedélyt kell kérniük a kívánt adatok nyilvánosságra hozatalához, és a kérelem eredményéről tájékoztatniuk kell az Eurostatot, amikor az adatokat megküldik az Eurostat részére.

(2) Az I. melléklet alapján szolgáltatott információ nem terjeszthető.

8. cikk

A statisztika minősége

(1) Az Eurostat módszertani ajánlásokat dolgoz ki és tesz közzé annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a vasúti közlekedés területén a statisztika minőségének fenntartásában. Ezen ajánlásoknak figyelembe kell venniük a nemzeti hatóságok, a vasúti vállalkozások, valamint a vasúti szakmai szervezetek bevált gyakorlatát.

(2) A statisztikai adatok minőségét az Eurostatnak kell értékelnie. E célból az Eurostat felkérésére a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk a statisztikai adatok előállításához alkalmazott módszerekről.

9. cikk

Jelentés

Három év adatainak összegyűjtése után a Bizottságnak jelentést kell küldenie az Európai Parlament és a Tanács részére az e rendelet értelmében elvégzett munka során szerzett tapasztalatokról, szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt. A jelentésnek tartalmaznia kell a 8. cikkben említett minőségi értékelés eredményeit. Értékelni kell, hogy a 322/97/EK rendeletben a statisztikai adatok bizalmas kezeléséről szóló rendelkezések alkalmazása e rendeletre milyen hatással van a vasúti közlekedésre vonatkozó statisztikai adatok minőségére. A statisztikai adatok rendelkezésre állásának az előnyeit e területen, a statisztikai adatok megszerzésének költségeivel és a vállalatokra rótt terhekkel együtt szintén értékelni kell.

10. cikk

Végrehajtási eljárások

A következő végrehajtási intézkedéseket kell tenni a 11. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban:

a) a küszöbértékek kiigazítása az egyszerűsített jelentéseknél (4. cikk);

b) a fogalommeghatározások kiigazítása és kiegészítő fogalommeghatározások elfogadása (3. cikk);

c) a mellékletek tartalmának kiigazítása (4. cikk);

d) az Eurostat részére történő adattovábbítás szabályai (6. cikk);

e) a jelentésre vonatkozó iránymutatások meghatározása az eredmények minőségére és összehasonlíthatóságára vonatkozóan (8. és 9. cikk).

11. cikk

Eljárás

(1) A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozat 1. cikkével létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikke ugyanezen határozat 8. cikkének rendelkezéseire is tekintettel alkalmazandó.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartamot három hónapban kell meghatározni.

(3) A bizottság maga állapítja meg saját eljárási szabályzatát.

12. cikk

A 80/1177/EGK irányelv

(1) A tagállamoknak a 2002. évre vonatkozó eredményeket a 80/1177/EGK irányelvvel összhangban kell szolgáltatniuk.

(2) A 80/1177/EGK irányelv 2003. január 1-jével kezdődően hatályát veszti.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A. MELLÉKLET

AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ÉVES STATISZTIKAI ADATOK - RÉSZLETES JELENTÉS

A változók listája és mértékegységek	A szállított áruk: — tonnában — tonna-kilométerben A tehervonatok mozgása: — vonatkilométerben Intermodális szállítási egységek: — száma — TEU (20 láb egyenértékű egység) (konténerekre és csereszekrényekre)
Referenciaidőszak	Év
Gyakoriság	Évente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással	A1. táblázat: szállított áruk, a szállítás típusa szerint A2. táblázat: szállított áruk, az áruk típusa szerint (J. melléklet) A3. táblázat: szállított áruk (nemzetközi és átmenő forgalomra) a berakodás országa és a kirakodás országa szerint A4. táblázat: szállított áruk, a veszélyes áruk kategóriája szerint (K. melléklet) A5. táblázat: szállított áruk, a szállítmány típusa szerint (nem kötelező) A6. táblázat: intermodális szállítási egységekben szállított áruk, a szállítás típusa és a szállító egység típusa szerint A7. táblázat: a szállított, berakodott intermodális szállítási egységek száma, a szállítás típusa és a szállító egység típusa szerint A8. táblázat: a szállított, üres intermodális szállítási egységek száma, a szállítás típusa és a szállító egység típusa szerint A9. táblázat: a tehervonatok mozgása
Az adatok beküldésének határideje	A bázisidőszak végét követő öt hónap
Az A1., A2. és A3. táblázat első referenciaidőszaka	2003
Az A4., A5., A6., A7., A8. és A9. táblázat első referenciaidőszaka	2004
Megjegyzések	1. A szállítás típusának bontása a következő: — belföldi — nemzetközi bejövő — nemzetközi kimenő — átmenő 2. A szállítmány típusa a következők szerint bontható: — teljes vonatrakományok — teljes vagonrakományok — egyéb 3. A szállítási egység típusának bontása a következő: — konténerek és csereszekrények — félpótkocsik (kísérő nélkül) — közúti járművek (kísérővel) 4. Az A3. táblázatra vonatkozóan az Eurostat és a tagállamok szabályokat alkothatnak a többi tagállam vállalkozásaitól származó adatok egységesítésének elősegítésére, az ilyen adatok koherenciájának biztosítása érdekében. 5. Az A4. táblázatra vonatkozóan a tagállamoknak fel kell tüntetniük, hogy az adatok melyik közlekedési kategória adatait nem tartalmazzák (ha van ilyen). 6. Az A2-A8. táblázatra vonatkozóan, ahol az átmenő forgalomról nem áll rendelkezésre teljes körű információ, a tagállamoknak valamennyi rendelkezésre álló adatot a jelentésbe kell foglalniuk.

B. MELLÉKLET

AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ÉVES STATISZTIKAI ADATOK - EGYSZERŰSÍTETT JELENTÉS

A változók listája és mértékegységek	A szállított áruk: — tonnában — tonna-kilométerben A tehervonatok mozgása: — vonatkilométerben
Referenciaidőszak	Év
Gyakoriság	Évente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással	B1. táblázat: szállított áruk, a szállítás típusa szerint B2. táblázat: a tehervonatok mozgása
Az adatok beküldésének határideje	A referenciaidőszak végét követő öt hónap
Első referenciaidőszak	2004
Megjegyzések	1. A szállítás típusának bontása a következő: — belföldi — nemzetközi bejövő — nemzetközi kimenő — átmenő

C. MELLÉKLET

A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ÉVES STATISZTIKAI ADATOK - RÉSZLETES JELENTÉS

A változók listája és mértékegységek	A szállított utasok: — az utasok száma — utaskilométer A személyvonatok mozgása: — vonatkilométerben
Referenciaidőszak	Év
Gyakoriság	Évente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással	C1. táblázat: szállított utasok, a szállítás típusa szerint (ideiglenes adatok, csak az utasok száma) C2. táblázat: szállított nemzetközi utasok, az indulási ország és az érkezési ország szerint (ideiglenes adatok, csak az utasok száma) C3. táblázat: szállított utasok, a szállítás típusa szerint (végleges, egységesített adatok) C4. táblázat: szállított nemzetközi utasok, az indulási ország és az érkezési ország szerint (végleges, egységesített adatok, csak az utasok száma) C5. táblázat: a személyvonatok mozgása
Az adatok beküldésének határideje	A referenciaidőszak végét követő nyolc hónap (C1., C2., C5. táblázat) A referenciaidőszak végét követő 14 hónap (C3., C4. táblázat)
Első referenciaidőszak	2004
Megjegyzések	1. A szállítás típusának bontása a következő: — belföldi — nemzetközi 2. A C1. és a C2. táblázatra vonatkozóan a tagállamok ideiglenes adatokat nyújthatnak be az adatszolgáltató ország jegyeladása vagy más rendelkezésre álló forrás alapján. A C3. és a C4. táblázatra vonatkozóan a tagállamoknak végleges, egységesített adatokat kell benyújtaniuk, beleértve az adatszolgáltató országon kívüli jegyeladásról szóló információkat. Ezt az információt vagy közvetlenül a többi ország nemzeti hatóságaitól, vagy a jegyeladás nemzetközi elszámolási megállapodásai révén lehet megszerezni.

D. MELLÉKLET

A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ÉVES STATISZTIKAI ADATOK - EGYSZERŰSÍTETT JELENTÉS

A változók listája és mértékegységek	A szállított utasok: — az utasok száma — utaskilométer A személyvonatok mozgása: — vonatkilométerben
Referenciaidőszak	Év
Gyakoriság	Évente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással	D1. táblázat: a szállított utasok D2. táblázat: a személyvonatok mozgása
Az adatok beküldésének határideje	A referenciaidőszak végét követő nyolc hónap
Első referenciaidőszak	2004
Megjegyzések	1. A D1. táblázatra vonatkozóan a tagállamok az adatszolgáltató ország jegyeladása vagy más rendelkezésre álló forrás alapján nyújthatnak be adatokat.

E. MELLÉKLET

AZ ÁRU- ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ NEGYEDÉVES STATISZTIKAI ADATOK

A változók listája és mértékegységek	A szállított áruk: — tonnában — tonna-kilométerben A szállított utasok: — az utasok száma — utaskilométer
Referenciaidőszak	Negyedév
Gyakoriság	Negyedévente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással	E1. táblázat: a szállított áruk E2. táblázat: a szállított utasok
Az adatok beküldésének határideje	A referenciaidőszak végét követő három hónap
Első referenciaidőszak	2004 első negyedéve
Megjegyzések	1. Az E1. és az E2. táblázat adatai ideiglenes adatok alapján is szolgáltathatók, beleértve a becsült adatokat is. Az E2. táblázatra vonatkozóan a tagállamok az adatszolgáltató ország jegyeladása vagy más rendelkezésre álló forrás alapján nyújthatnak be adatokat. 2. Ezeket a statisztikai adatokat az A. és a C. mellékletben meghatározott vállalkozásokra vonatkozóan kell szolgáltatni.

F. MELLÉKLET

AZ ÁRU- ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ REGIONÁLIS STATISZTIKAI ADATOK

A változók listája és mértékegységek	A szállított áruk: — tonnában A szállított utasok: — az utasok száma
Referenciaidőszak	Egy év
Gyakoriság	Ötévente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással	F1. táblázat: belföldi áruszállítás a berakodás régiója és a kirakodás régiója szerint (NUTS 2) F2. táblázat: nemzetközi áruszállítás a berakodás és a kirakodás régiója szerint (NUTS 2) F3. táblázat: belföldi személyszállítás az indulási régió és az érkezési régió szerint (NUTS 2) F4. táblázat: nemzetközi személyszállítás az indulási régió és az érkezési régió szerint (NUTS 2)
Az adatok beküldésének határideje	A referenciaidőszak végét követő 12 hónap
Első referenciaidőszak	2005
Megjegyzések	1. Ha a berakodás vagy a kirakodás helye (F1., F2. táblázat), illetve az indulás vagy az érkezés helye (F3., F4. táblázat) az Európai Gazdasági Térségen kívül esik, akkor a tagállamoknak csak az országra vonatkozó adatokat kell szolgáltatniuk. 2. Az Eurostatnak a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania az UIC- állomáskódok és a megfelelő NUTS-kódok listáját, hogy segítséget nyújtson részükre e táblázatok elkészítésében. 3. Az F3. és az F4. táblázatra vonatkozóan a tagállamok a jegyeladás vagy más rendelkezésre álló forrás alapján szolgáltathatnak adatokat. 4. Ezeket a statisztikai adatokat az A. és a C. mellékletben meghatározott vállalkozásokra vonatkozóan kell szolgáltatni.

G. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATOK A VASÚTHÁLÓZAT FORGALMI ÁRAMLÁSÁRÓL

A változók listája és mértékegységek	Áruszállítás: — a vonatok száma Személyszállítás: — a vonatok száma Egyéb (szolgálati vonatok stb.) (nem kötelező): — a vonatok száma
Referenciaidőszak	Egy év
Gyakoriság	Ötévente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással	G1. táblázat: áruszállítás, hálózatszegmensenként G2. táblázat: személyszállítás, hálózatszegmensenként G3. táblázat: egyéb (szolgálati vonatok stb.), hálózatszegmensenként (nem kötelező)
Az adatok beküldésének határideje	A referenciaidőszak végét követő 18 hónap
Első referenciaidőszak	2005
Megjegyzések	1. A tagállamok hálózatszegmenseket határoznak meg, amelyek legalább a TEN-vasutakat magukban foglalják országuk területén. Az Eurostattal a következő információkat kell közölni: — földrajzi koordináták és más adatok, amelyek az egyes hálózatszegmensek és a szegmensek közötti kapcsolódások azonosításához és feltérképezéséhez szükségesek; — tájékoztatás az egyes hálózatszegmenseket használó vonatok jellemzőiről (a kapacitást is beleértve). 2. Minden egyes hálózatszegmenst, amely a transzeurópai hálózat (TEN) vasútvonalának része, kiegészítő jellemzője révén kell azonosítani az adatnyilvántartásban annak érdekében, hogy mennyiségileg meg lehessen határozni a transzeurópai vasúthálózaton (TEN) bonyolódó forgalmat.

▼M1

H. MELLÉKLET

BALESETI STATISZTIKAI ADATOK

A változók listája és mértékegységek	— A balesetek száma (H1., H2. táblázat) — A halálesetek száma (H3. táblázat) — A súlyosan sérült személyek száma (H4. táblázat)
Referenciaidőszak	Év
Gyakoriság	Évente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással	H1. táblázat: a súlyos balesetek száma és a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma (választható), a baleset típusa szerint H2. táblázat: a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos balesetek száma H3. táblázat: halálesetek száma, a baleset típusa és a személyek kategóriája szerint H4. táblázat: a súlyosan sérült személyek száma, a baleset típusa és a személyek kategóriája szerint
Az adatok beküldésének határideje	A referenciaidőszak végét követő öt hónap
Első referenciaidőszak	2004
Megjegyzés	1. A baleset típusának bontása a következő: — ütközés (a szintbeli kereszteződésekben történt balesetek kivételével) — kisiklás — a szintbeli kereszteződésekben történt balesetek — mozgásban lévő vasúti gördülőállomány által okozott személyi sérülés — vasúti gördülőállományban bekövetkezett tűz — egyéb — összesen A baleset típusa az elsődleges balesetre vonatkozik. 2. A H2. táblázat bontása a következő: — azon balesetek összes száma, amelyben legalább egy olyan vasúti kocsi vesz részt, amely a K. melléklet árulistájában meghatározott veszélyes árut szállít — az olyan balesetek száma, amelyben veszélyesáru-kibocsátás történik 3. A személyek kategóriájának bontása a következő: — utasok — alkalmazottak (beleértve a vállalkozókat) — egyéb — összesen 4. A H1-H4. táblázatban feltüntetett adatokat az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi vasútra vonatkozóan meg kell adni. 5. E rendelet alkalmazásának első öt évében a tagállamok ezeket a statisztikai adatokat nemzeti fogalommeghatározás szerint szolgáltathatják, ha a harmonizált fogalommeghatározásnak megfelelő (a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint elfogadott) adatok nem állnak rendelkezésre.

▼B

I. MELLÉKLET

A változók listája és mértékegységek	Lásd alább
Referenciaidőszak	Egy év
Gyakoriság	Évente
Táblázatok listája, táblázatonkénti bontással	Lásd alább
Az adatok beküldésének határideje	A referenciaidőszak végét követő öt hónap
Első referenciaidőszak	2003
Megjegyzés	Az alább felsorolt információt (I1. táblázat) minden olyan vasúti vállalkozásra meg kell adni, amelyre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak az A-H. melléklet szerint. Ezeket az információkat a következőkre használják fel: — annak ellenőrzése, hogy mely vállalkozások tartoznak az A-H. melléklet táblázatainak hatálya alá — az A-C. melléklet hatályának jóváhagyása az összes vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozóan.

I1. táblázat

Az adatforrás azonosítása
I1.1.1	Adatszolgáltató ország
I1.1.2	Referenciaév
I1.1.3	A vállalkozás neve (nem kötelező)
I1.1.4	A vállalkozás székhelyének országa
A tevékenységek típusa
I1.2.1	Teherszállítás: nemzetközi	igen/nem
I1.2.2	Teherszállítás: belföldi	igen/nem
I1.2.3	Személyszállítás: nemzetközi	igen/nem
I1.2.4	Személyszállítás: belföldi	igen/nem
Az A-H. mellékletben foglalt adatok
	A. melléklet	igen/nem
	B. melléklet	igen/nem
	C. melléklet	igen/nem
	D. melléklet	igen/nem
	E. melléklet	igen/nem
	F. melléklet	igen/nem
	G. melléklet	igen/nem
	H. melléklet	igen/nem
A szállítási tevékenység szintje (nem kötelező)
I1.3.1	Összes teherszállítás (tonna)
I1.3.2	Összes teherszállítás (tonna-kilométer)
I1.3.3	Összes személyszállítás (utasok)
I1.3.4	Összes személyszállítás (utaskilométer)

▼M2

J. MELLÉKLET

NST 2007

Ágazat	Árumegnevezés
01	Mezőgazdasági, vadászati és erdészeti termék; hal és egyéb halászati termék
02	Szén és lignit; nyers kőolaj és földgáz
03	Fémtartalmú ércek és egyéb bányászati és kőfejtési termék; tőzeg; urán- és tóriumérc
04	Élelmiszer, ital és dohánytermék
05	Textília és textiláru; bőr és bőrtermék
06	Fa, fa- és parafatermék (kivéve bútor); szalma- és egyéb fonottáru; papíripari rostanyag, papír és papírtermék; nyomdai és egyéb sokszorosított médiatermék
07	Koksz és finomított kőolajtermék
08	Vegyszer, vegyipari termék és vegyi szál; gumi és műanyag termék; nukleáris fűtőanyag
09	Egyéb nemfém ásványi termék
10	Fémalapanyag; fémfedolgozási termék, kivéve gép és berendezés
11	Máshová nem sorolt gép és berendezés; irodagép és számítógép; máshová nem sorolt villamos gép és készülék; rádió, televízió és hírközlési berendezés és készülék; egészségügyi, precíziós és optikai műszer; karóra és egyéb óra
12	Szállítóeszköz
13	Bútor; egyéb, máshová nem sorolt feldolgozóipari termék
14	Másodlagos nyersanyag; kommunális hulladék és egyéb hulladék
15	Postai küldemény, csomag
16	Áruszállításban használt berendezés és anyag
17	Háztartási és irodai költöztetés során áthelyezett áru; utasoktól elkülönítetten szállított poggyász; javítás céljából szállított gépjármű; máshová nem sorolt egyéb nem piaci áru
18	Csoportosított áru: együtt szállított, vegyes típusú áru
19	Azonosíthatatlan áru: olyan áru, amely valamely okból nem azonosítható és ezért nem sorolható a 01–16. csoportokba.
20	Egyéb, máshova nem sorolt áru

▼B

K. MELLÉKLET

A VESZÉLYES ÁRUK BESOROLÁSA

1. Robbanóanyagok

2. Gázok, sűrítve, cseppfolyósítva vagy nyomás alatt oldott állapotban

3. Gyúlékony folyadékok

4.1. Gyúlékony szilárd anyagok

4.2. Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1. Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2. Szerves peroxidok

6.1. Toxikus anyagok

6.2. Fertőző anyagok

7. Radioaktív anyagok

8. Maró anyagok

9. Különféle veszélyes anyagok

Megjegyzés:

Ezek a kategóriák azok, amelyek a veszélyes anyagok nemzetközi vasúti fuvarozására vonatkozó - általánosan RID néven ismert - szabályzatokban vannak meghatározva, s amelyeket a veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1996. július 23-i 96/49/EK tanácsi irányelv és későbbi módosításai értelmében fogadtak el ( 9 ).

( 1 ) HL C 180. E, 2001.6.26., 94. o.

( 2 ) HL C 221., 2001.5.30., 63. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2001. szeptember 4-i véleménye (HL C 72. E, 2002.3.21., 58. o.), a Tanács 2002. június 27-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), valamint az Európai Parlament 2002. október 24-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 4 ) HL L 237., 1991.8.24., 25. o. A legutóbb az Európai Parlament és a Tanács 2001/12/EK irányelvével (HL L 75., 2001.3.15., 1. o.) módosított irányelv.

( 5 ) HL L 350., 1980.12.23., 23. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 6 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 8 ) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

( 9 ) HL L 235., 1996.9.17., 25. o. A legutóbb a 2001/6/EK bizottsági irányelvvel (HL L 30., 2001.2.1., 42. o.) módosított irányelv.

Top