EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02001R1338-20090123
Council Regulation (EC) No 1338/2001 of 28 June 2001 laying down measures necessary for the protection of the euro against counterfeiting
Consolidated text: A Tanács 1338/2001/EK rendelete ( 2001. június 28. ) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról
A Tanács 1338/2001/EK rendelete ( 2001. június 28. ) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról
2001R1338 — HU — 23.01.2009 — 001.003
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 1338/2001/EK RENDELETE (2001. június 28.) az ►C1 euro ◄ pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 181, 4.7.2001, p.152) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 17 |
1 |
22.1.2009 |
||
Helyesbítette:
A TANÁCS 1338/2001/EK RENDELETE
(2001. június 28.)
az ►C1 euro ◄ pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 123. cikke (4) bekezdésének harmadik mondatára,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére ( 3 ),
mivel:|
(1) |
Az ►C1 euro ◄ bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet ( 4 ) előírja, hogy az ►C1 euro-bankjegyeket ◄ az Európai Központi Bank (EKB) és a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai (NKB) hozzák forgalomba, az ►C1 euro ◄ érméket pedig a részt vevő tagállamok hozzák forgalomba 2002. január 1-jétől. Ezért mihamarabb el kell fogadni egy, az ►C1 euro ◄ pénzhamisítás elleni védelmét biztosító rendszert annak érdekében, hogy az még az euróbankjegyek és ►C1 euro-érmék ◄ forgalomba hozatala előtt működőképes legyen. |
|
(2) |
Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezményt (Europol-egyezmény) létrehozó 1995. július 26-i tanácsi jogi aktus ( 5 ), valamint az Europol megbízatásának a pénz és a fizetőeszközök hamisításával kapcsolatos ügyekkel való foglalkozásra történő kiterjesztéséről szóló, 1999. április 29-i tanácsi határozat ( 6 ) által létrehozott eszközrendszer célja a pénzhamisítás elleni küzdelem általában. |
|
(3) |
Az ►C1 euro ◄ bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal megvalósuló védelem megerősítéséről szóló, 2000. május 29-i kerethatározatában ( 7 ) a Tanács rendelkezéseket fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy az eurót megfelelő módon, hatásos büntetőjogi eszközökkel védjék. |
|
(4) |
Az ►C1 euro ◄ pénzhamisítás elleni védelmét célzó intézkedések a Közösséget a közös pénz tekintetében fennálló felelősségére tekintettel érintik. Az ►C1 euro ◄ jogi védelmét az egyes tagállamok egyedül nem tudják kielégítően biztosítani, mivel az euróbankjegyek és ►C1 euro-érmék ◄ a részt vevő tagállamok területén kívül is forgalomba kerülnek. Ezért olyan közösségi jogszabály elfogadása szükséges, amely intézkedéseket határoz meg arra nézve, hogy az ►C1 euro-bankjegyeket ◄ és ►C1 euro-érméket ◄ megfelelő feltételek mellett hozzák forgalomba annak érdekében, hogy biztosítsák az ►C1 euro ◄ globális, eredményes és egységes védelmét azon tevékenységekkel szemben, amelyek a hitelét veszélyeztethetik, és ezzel összhangban megfelelő intézkedéseket kell elfogadni, hogy 2002. január 1. előtt minden a kellő időben készen álljon. |
|
(5) |
E rendelet alkalmazása érdekében bizonyos fogalmakat meg kell határozni, illetve át kell venni e fogalmak meglévő meghatározásait, mint például az euróval kapcsolatos pénzhamisítás, műszaki és statisztikai adatok, valamint a nyomozás tekintetében a pénzhamisítással kapcsolatos adatok összegyűjtése és elemzése tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, beleértve a Genfi Egyezmény 12. cikkében ismertetett központi hivatalokat is. |
|
(6) |
Biztosítani kell, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által a hamis euróbankjegyek és ►C1 euro-érmék ◄ , valamint – amennyire lehetséges – a forgalomba nem hozható bankjegyek tekintetében gyűjtött műszaki és statisztikai adatokat közöljék az EKB-val, és tegyék lehetővé a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak és – hatáskörének megfelelően – a Bizottságnak az ezekhez az adatokhoz való hozzáférést. A tervek szerint az Europol is hozzáféréssel rendelkezik majd ezekhez az adatokhoz a közte és az EKB között létrejövő megállapodás alapján. |
|
(7) |
Az EKB égisze alatt létrehozott és igazgatott Európai Bankjegyszakértői Központ (CAC) az EKB iránymutatásának ( 8 ) megfelelően központilag végzi a hamis bankjegyekkel kapcsolatos műszaki adatok osztályozását és elemzését. |
|
(8) |
A Tanács által 2000. február 28-án elfogadott, a hamis ►C1 euro-érmék ◄ kezelésére vonatkozó műszaki szabályozás hivatkozik az ►C1 euro ◄ hamisításával kapcsolatos műszaki információk EKB általi rendszeres gyűjtésére, valamint európai szinten a hamis ►C1 euro ◄ érmék műszaki elemzése és osztályozása céljából az Európai Műszaki és Tudományos Központ (CTSE) létrehozására és nemzeti szinten nemzeti érmeszakértői központok (CNAC) létrehozására. |
|
(9) |
A Tanács elnöke és a francia pénzügyminiszter közötti, 2000. február 28-i és június 9-i levélváltás alapján rendelkezést hoztak, hogy az CTSE-t ideiglenesen különálló és független igazgatási egységként a Párizsi Pénzverdén belül hozzák létre; a központ feladatait e rendeletben kell meghatározni; az CTSE jövőbeni jogállását és állandó székhelyét kellő időben a Tanács határozza meg. |
|
(10) |
Elő kell írni, hogy a hamis ►C1 euro-bankjegyeket ◄ azonosításra adják át a nemzeti bankjegyszakértői központoknak (NAC). A hamis érméket pedig a CNAC számára kell átadni. |
|
(11) |
Elő kell írni, hogy a hitelintézetek és a szakmai tevékenységként bankjegyek és érmék szétválogatásával és közforgalomba bocsátásával foglalkozó egyéb intézmények, beleértve azokat is, amelyek tevékenysége bankjegyek vagy érmék átváltásából áll, így például a pénzváltóhelyeket, kötelesek legyenek kivonni a forgalomból azokat az ►C1 euro-bankjegyeket ◄ és ►C1 euro-érméket ◄ , amelyekről tudják vagy alapos okkal feltételezik, hogy hamisak, és ezeket átadni a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak. Emellettelő kell írni a tagállamok számára, hogy jogszabályokat alkossanak annak érdekében, hogy az általuk megfelelőnek tekintett szankciókat alkalmazzák abban az esetben, ha az említett intézmények nem tesznek eleget kötelezettségeiknek. |
|
(12) |
A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, a Bizottság és az EKB között szoros és rendszeres együttműködést kell kialakítani az ►C1 euro ◄ hatásos és egységes védelme érdekében, különösen az információk cseréjét– kivéve a személyes adatokat –, a közösségi és a nemzeti hatóságok közötti kölcsönös együttműködést és jogsegélyt, a tudományos segítségnyújtást és a szakmai képzést illetően. Ennek érdekében a Bizottság, az ►C1 euro ◄ hamisítással szembeni védelme során az EKB-ra háruló szerepkör sérelme nélkül, a megfelelő tanácsadó bizottságban továbbra is rendszeresen konzultációt folytat az euróval kapcsolatos pénzhamisítás elleni küzdelem fő szereplőivel (különösen az EKB-kal, az CTSE-vel, az Europollal és az Interpollal) az ►C1 euro ◄ globális védelmére irányuló feltételek javításáról a pénzhamisítás megakadályozásának és a pénzhamisítás elleni küzdelemnek a megerősítését célzó jogalkotási kezdeményezések alapján. |
|
(13) |
A teljes körű, naprakész és összehasonlítható adatok cseréje érdekében biztosítani kell a stratégiai és operatív információk nemzeti szintű központosítását és az adatok átadásának kötelezettségét. Ennek érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a központi hivatalok a Genfi Egyezménynek megfelelően eleget tudjanak tenni feladatuknak annak érdekében, hogy biztosítsák az információcserét saját maguk és a nemzeti Europol-egységek között. |
|
(14) |
A különböző közösségi partnerek egymást kiegészítő jellegű feladatainak – azzal a támogatással, amit az Europol az 1999. április 29-i tanácsi határozatnak megfelelően nyújtani tud – egyesíteniük kell mindazokat az eszközöket, amelyek szükségesek, hogy megvédjék az eurót a pénzhamisítás tiltott tevékenységéből származó káros következményektől. Az Europol az Európai Közösség hatáskörének sérelme nélkül látja el feladatait. Egymás hatáskörét szigorúan tiszteletben tartva az Europolnak és az Európai Közösségnek olyan együttműködési formákat kell kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik a számukra, hogy feladataikat a lehető legeredményesebben teljesítsék. Ennek érdekében prioritásként kell kezelni a szoros és rendszeres együttműködés megszervezését, egyrészről az Europol és az EKB, másrészről az Europol és a Bizottság között – az Europol-egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően megkötendő – megfelelő megállapodások alapján. |
|
(15) |
Mivel az eurót nemzetközi tranzakciókhoz harmadik országok is valutaként használják majd, rendelkezést kell hozni az olyan strukturált együttműködés érdekében, amely az összes érintett szereplőt bevonja abban az esetben, ha valamely harmadik országban pénzhamisításra kerülne sor. |
|
(16) |
Az e rendeletben előírt intézkedések nem érintik a tagállamok azon hatáskörét, hogy a nemzeti büntetőjogot alkalmazzák az ►C1 euro ◄ pénzhamisítás elleni védelme érdekében. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
CÉL ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Cél
(1) Ennek a rendeletnek az a célja, hogy megállapítsa a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az ►C1 euro-bankjegyeket ◄ és ►C1 euro-érméket ◄ olyan módon hozzák forgalomba, hogy biztosítsák a pénzhamisítás elleni védelmüket.
(2) Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a „pénzhamisítás” az alábbi tevékenységeket jelenti:
a) euróbankjegyek vagy ►C1 euro-érmék ◄ hamisítása vagy meghamisítása, a felhasznált eszközöktől függetlenül;
b) hamis vagy meghamisított euróbankjegyek vagy ►C1 euro-érmék ◄ csalárd forgalomba hozatala;
c) hamis vagy meghamisított euróbankjegyek vagy ►C1 euro-érmék ◄ behozatala, kivitele, szállítása, átvétele vagy megszerzése hamis voltuk ismeretében és a forgalomba hozatal szándékával;
d) az alábbiak jogosulatlan előállítása, elfogadása, megszerzése vagy birtoklása:
— euróbankjegyek vagy ►C1 euro-érmék ◄ hamisítására vagy meghamisítására különösen alkalmas szerszámok, tárgyak, számítógépes programok és egyéb eszközök,
— vagy
— hologramok vagy az euróbankjegyek és ►C1 euro-érmék ◄ más, hamisítás elleni védelmét szolgáló alkotórészei.
(3) E rendeletet, a nemzeti büntetőjog alkalmazásának sérelme nélkül, az ►C1 euro ◄ pénzhamisítás elleni védelmére kell alkalmazni.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet értelmében:
a) „hamis bankjegyek” és „hamis érmék” azok a bankjegyek és érmék, amelyek euróban denomináltak, illetve amelyek euróbankjegyeknek vagy euróérméknek látszanak és amelyeket hamisítottak vagy meghamisítottak;
b) „hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok” a tagállamok által az alábbi feladatokra kijelölt hatóságok:
— hamis bankjegyek és érmék felismerése;
— hamis bankjegyekkel kapcsolatos műszaki és statisztikai adatok gyűjtése és elemzése, különösen a nemzeti központi bankok vagy más felhatalmazott szervek;
— hamis érmékkel kapcsolatos műszaki és statisztikai adatok gyűjtése és elemzése, különösen a nemzeti pénzverdék, nemzeti központi bankok vagy más felhatalmazott szervek;
— az ►C1 euro ◄ hamisítására vonatkozó adatok gyűjtése és ezek elemzése, különösen a Genfi Egyezmény 12. cikkében említett nemzeti központi hivatalok;
c) „hitelintézetek”: a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) 4. cikke 1. pontjának a) alpontjában említett hitelintézetek;
d) „műszaki és statisztikai adatok” azok az adatok, amelyek segítségével a hamis bankjegyek és hamis érmék azonosíthatók (a hamisítás típusának műszaki leírása), valamint a hamis bankjegyek és hamis érmék számával kapcsolatos adatok a hamis bankjegyek és érmék – különösen földrajzi – eredete szerint;
e) „Genfi Egyezmény” a Genfben 1929. április 20-án aláírt, a pénzhamisítás visszaszorítására irányuló nemzetközi egyezmény ( 10 );
f) „Europol-egyezmény” az Europol létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezmény ( 11 );
g) „pénzforgalmi szolgáltatók”: a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott pénzforgalmi szolgáltatók.
2. FEJEZET
MŰSZAKI ÉS STATISZTIKAI ADATOK
3. cikk
Adatgyűjtés és hozzáférés
(1) A tagállamokban felfedezett hamis bankjegyekre és hamis érmékre vonatkozó műszaki és statisztikai adatokat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok gyűjtik és rendszerezik. Ezeket az adatokat tárolás és feldolgozás céljából továbbítják az Európai Központi Banknak.
(2) Az Európai Központi Bank gyűjti és tárolja a harmadik országokban felfedezett hamis bankjegyekre és hamis érmékre vonatkozó műszaki és statisztikai adatokat.
(3) A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok – és hatáskörén belül a Bizottság – hozzáféréssel rendelkeznek az Európai Központi Bank birtokában lévő műszaki és statisztikai adatokhoz. Az Europol ezekhez az adatokhoz a közte és az Európai Központi Bank között létrejött megállapodás alapján rendelkezik hozzáféréssel, az Europol-egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és az egyezmény alapján elfogadott rendelkezéseknek megfelelően.
4. cikk
►M1 A hamis bankjegyek átadására vonatkozó kötelezettség ◄
(1) Az Európai Központi Bankkal egyetértésben a tagállamok nemzeti bankjegyszakértői központot (NAC) jelölnek ki, illetve állítanak fel nemzeti joguknak és gyakorlatuknak megfelelően.
(2) A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok lehetővé teszik, hogy a NAC megvizsgálja a hamisgyanús bankjegyeket és késedelem nélkül a NAC rendelkezésére bocsátják az egyes hamisgyanús bankjegytípusok NAC által elemzésre és azonosításra bekért szükséges példányait, valamint a birtokukban lévő műszaki és statisztikai adatokat. A NAC az Európai Központi Bank részére megküldi az Európai Központi Bank által elfogadott kritériumoknak megfelelő összes új, hamisgyanús bankjegytípust. ►M1 A forgalomban lévő eurobankjegyek hitelességének ellenőrzésének megkönnyítése céljából megengedett a hamis bankjegyek átadása a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, valamint az Európai Unió intézményei és szervei között. A hamis bankjegyeket a szállítás teljes ideje alatt a fent említett hatóságok, intézmények és szervek által e célból kiállított szállítási utasításnak kell kísérnie. ◄
(3) A (2) bekezdést úgy kell alkalmazni, hogy ne akadályozza meg a hamisgyanús bankjegyek büntetőeljárás során bizonyítékként történő felhasználását, illetve visszatartását. ►M1 A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok azonban vizsgálat céljából átadhatják e bankjegyek egy részét a NAC-nak vagy adott esetben az Európai Központi Banknak. ◄
(4) Az Európai Központi Bank az egyes új hamis bankjegytípusok elemzése és osztályozása során kapott vonatkozó végeredményeket közli a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal, valamint – hatáskörének megfelelően – a Bizottsággal. Az Európai Központi Bank az eredményeket közli az Europollal a 3. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásnak megfelelően.
5. cikk
►M1 A hamis érmék átadására vonatkozó kötelezettség ◄
(1) A tagállamok nemzeti érmeszakértői központot (CNAC) jelölnek ki, illetve állítanak fel nemzeti joguknak és gyakorlatuknak megfelelően.
(2) A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok lehetővé teszik, hogy a CNAC megvizsgálja a hamisnak vélt érméket és késedelem nélkül a CNAC rendelkezésére bocsátják az egyes hamisnak vélt érmetípusok CNAC által elemzésre és azonosításra bekért szükséges példányait, valamint a birtokukban lévő műszaki és statisztikai adatokat. A CNAC az Európai Műszaki és Tudományos Központ (CTSE) részére megküldi az Európai Műszaki és Tudományos Központ által elfogadott kritériumoknak megfelelő összes új, hamisnak vélt érmetípust; ennek érdekében az Európai Központi Bank a CNAC rendelkezésére bocsátja a birtokában lévő, a hamis ►C1 euro ◄ érmékre vonatkozó műszaki és statisztikai adatokat. ►M1 A forgalomban lévő euroérmék hitelessége ellenőrzésének megkönnyítése céljából megengedett a hamis érmék átadása a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, valamint az Európai Unió intézményei és szervei között. A hamis érméket a szállítás teljes ideje alatt a fent említett hatóságok, intézmények és szervek által e célból kiállított szállítási utasításnak kell kísérnie. ◄
(3) A (2) bekezdést úgy kell alkalmazni, hogy ne akadályozza meg a hamisgyanús érmék büntetőeljárás során bizonyítékként történő felhasználását, illetve visszatartását. ►M1 A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok azonban vizsgálat céljából átadhatják ezen érmék egy részét a CNAC-nak vagy adott esetben a CTSE-nek. ◄
(4) A CTSE elemzi és osztályozza a hamis euroérmék minden új típusát. Ennek érdekében a CTSE részére hozzáférést kell biztosítani az Európai Központi Bankban tárolt, a hamis euroérmékre vonatkozó műszaki és statisztikai adatokhoz. A CTSE közli a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal, valamint – hatáskörének megfelelően – az Európai Központi Bankkal az összes új hamis érmetípus elemzése és osztályozása során kapott vonatkozó végeredményeket. Az Európai Központi Bank az eredményeket közli az Europollal, a 3. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásnak megfelelően.
3. FEJEZET
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SZANKCIÓK
6. cikk
►M1 Bankjegyek és érmék kezelésével és újraforgalmazásával foglalkozó intézmények kötelezettségei ◄
(1) A hitelintézetek, pénzforgalmi tevékenységük keretén belül az egyéb pénzforgalmi szolgáltatók, valamint a bankjegyek és érmék kezelésével és újraforgalmazásával foglalkozó minden más gazdasági szereplő, beleértve az alábbiakat:
— olyan intézmények, amelyek tevékenysége különböző valuták bankjegyeinek vagy érméinek átváltásából áll, így például a pénzváltóhelyek,
— a pénzszállítók,
— más gazdasági szereplők, például a kereskedők és a kaszinók, amikor a bankjegykiadó automaták révén kiegészítő tevékenységként bankjegyek kezelésével és újraforgalmazásával foglalkoznak (bankjegyek automatákkal történő újraforgalmazása), e kiegészítő tevékenységek keretén belül,
kötelesek megbizonyosodni az általuk elfogadott és újraforgalmazni kívánt eurobankjegyek és -érmék hitelességéről, és ügyelni a hamisítványok felismerésére.
Az eurobankjegyek ellenőrzésére az Európai Központi Bank által meghatározott eljárásoknak ►C2 ( 13 ) ◄ megfelelően kerül sor.
Az első albekezdésben említett intézmények és gazdasági szereplők kötelesek kivonni a forgalomból azokat az általuk elfogadott eurobankjegyeket és euroérméket, amelyekről tudják vagy alapos okkal feltételezik, hogy hamisak. Ezeket haladéktalanul átadják a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak.
(1a) Az (1) bekezdés második francia bekezdésétől eltérve, azon tagállamokban, amelyek nem vezették be közös pénzként az eurót, az eurobankjegyek és -érmék hitelességének vizsgálatát az alábbiak végzik:
— képzett személyzet,
— bankjegy- vagy érmevizsgáló gép, amely a bankjegyek ►C2 ( 14 ) ◄ esetében az Európai Központi Bank, az érmék ( 15 ) esetében a Bizottság által közzétett listán szerepel.
(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett intézményeket, amelyek nem teljesítik az említett bekezdés értelmében rájuk háruló kötelezettségeket, hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókkal sújtsák.
(3) Az Európai Központi Bank által megállapított, az általa előírt eljárások alkalmazására vonatkozó határidők sérelme nélkül, a tagállamok legkésőbb 2011. december 31-ig elfogadják az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének alkalmazásához szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az Európai Központi Bankot.
4. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
7. cikk
Együttműködés az ►C1 euro ◄ pénzhamisítás elleni védelme érdekében
(1) Az ►C1 euro ◄ pénzhamisítás elleni eredményes védelme érdekében a tagállamok, a Bizottság és az Európai Központi Bank együttműködnek egyrészről egymással, másrészről pedig az Europollal, az Europol-egyezménynek és az egyezmény alapján elfogadott rendelkezéseknek megfelelően. Ennek érdekében a Bizottság és az Európai Központi Bank tárgyalásokat folytat, hogy az Europollal kellő időben megkössék a megállapodást.
(2) Feladataik ellátása során a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, a Bizottság és az Európai Központi Bank különösen az alábbiak terén működnek együtt:
— információcsere a pénzhamisítás megakadályozásával, valamint a hamis bankjegyek és hamis érmék forgalomba hozatalával szembeni küzdelemmel kapcsolatban;
— rendszeres tájékoztatás a pénzhamisítás hatásairól stratégiai elemzés céljából;
— kölcsönös segítségnyújtás biztosítása a pénzhamisítás megakadályozása, valamint a hamis bankjegyek és hamis érmék forgalomba hozatalával szembeni küzdelem terén, amely többek között magában foglalja a tagállamok logisztikai támogatásával megvalósuló tudományos segítségnyújtást és képzést.
(3) A kölcsönös segítségnyújtás keretén belül a Genfi Egyezmény 12. cikkében említett nemzeti központi hivatalok és az Európai Központi Bank, továbbá adott esetben a Bizottság, saját hatáskörükön belül és az Europol szerepkörének sérelme nélkül gondoskodnak egy a műszaki adatok közlésére szolgáló rendszerről (gyors figyelmeztető rendszer).
8. cikk
Az információk nemzeti szintű központosítása
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a pénzhamisítási ügyekre vonatkozó nemzeti szintű információkat a felderítésüktől kezdve közöljék a nemzeti központi hivatallal annak érdekében, hogy az adatokat az Europol nemzeti egységén keresztül az Europol részére továbbítsák.
(2) A tagállamok meghozzák a nemzeti központi hivatal és az Europol nemzeti egysége közötti információcsere biztosításához szükséges valamennyi intézkedést.
9. cikk
Külső kapcsolatok
(1) A Bizottság és a tagállamok – az Európai Központi Bankkal szorosan egyeztetve – együttműködnek harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ez az együttműködés magában foglalja az euróval kapcsolatos pénzhamisítás megakadályozásához és a pénzhamisítás ellen folytatott küzdelemhez szükséges segítségnyújtást az együttműködési, a társulási és az előcsatlakozási megállapodásokban foglalt, tiltott tevékenységek megakadályozására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
(2) A Tanács biztosítja, hogy az Európai Közösség és a harmadik országok közötti együttműködési, társulási és előcsatlakozási megállapodások tartalmazzanak olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a 3. cikk (2) bekezdésének alkalmazását.
5. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. cikk
A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok
(1) A tagállamok az Európai Központi Bank és a Bizottság részére megküldik a 2. cikk b) pontjában említett hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok listáját.
(2) Ezeket a listákat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.
11. cikk
Nem engedélyezett bankjegyek
Amilyen mértékben lehetséges, a 3., 4., 7., 8. és 9. cikkben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni az olyan euróban denominált bankjegyekre, amelyeket ugyan törvényes berendezések vagy anyagok igénybevételével állítottak elő, de azoknak a rendelkezéseknek a megsértésével, amelyeknek megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóságok pénzt bocsáthatnak ki, illetve amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóságokra vonatkozó, a pénz forgalombahozatalával kapcsolatos feltételek megsértésével és ezen hatóságok jóváhagyása nélkül hoztak forgalomba.
12. cikk
Alkalmazhatóság
Az 1–11. cikk azokban a tagállamokban hatályos, amelyek az eurót közös pénzként elfogadták.
13. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. Azonban kihirdetése napjától kell alkalmazni a még ki nem bocsátott, de kibocsátásra szánt bankjegyekre és érmékre vonatkozóan.
Az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) 2001. május 3-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
( 2 ) HL C 19., 2001.1.20., 18. o.
( 3 ) HL L 139., 1998.5.11., 1. o. A legutóbb a 2596/2000/EK rendelettel (HL L 300., 2000.11.29., 2. o.) módosított rendelet.
( 4 ) HL C 316., 1995.11.27., 1. o.
( 5 ) HL C 149., 1999.5.28., 16. o., valamint helyesbítés HL C 229., 1999.8.12, 14. o.
( 6 ) HL L 140., 2000.6.14., 1. o.
( 7 ) HL C 337. (E), 2000.11.28., 264. o.
( 8 ) Az Európai Központi Bank 1999. augusztus 26-án módosított, az ►C1 euro-bankjegyekre ◄ vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló, 1998. augusztus 26-i iránymutatása (HL L 258., 1999.10.5., 32. o.).
( 9 ) HL L 177., 2006.6.30., 1. o
( 10 ) A Nemzetek Szövetsége Szerződéseinek gyűjteménye, 2623. (1931.), 372. o.
( 11 ) HL C 316., 1995.11.27., 2. o.
( 12 ) HL L 319., 2007.12.5., 1. o
( 13 ) Lásd az EKB honlapján a Feltételrendszer a hitelintézetek és a készpénzkezeléssel hivatásszerűen foglalkozó más szervezetek számára a hamisítványok felismerésére és a valódi bankjegyek forgalomképesség szerinti válogatására c. kiadványt: http://www.ecb.europa.eu/euro/cashprof/html/index.hu.html
( 14 ) Az EKB által közzétett lista a következő oldalon érhető el: http://www.ecb.europa.eu/euro/cashprof/html/index.hu.html
( 15 ) A Bizottság által közzétett lista a következő oldalon érhető el: http://ec.europa.eu/anti_fraud/pages_euro/euro-coins/machines.pdf