Help Print this page 

Document 01998L0026-20120816

Title and reference
Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1998/26/2012-08-16
Multilingual display
Text

1998L0026 — HU — 16.08.2012 — 003.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 98/26/EK IRÁNYELVE

(1998. május 19.)

a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről

(HL L 166, 11.6.1998, p.45)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/44/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2009. május 6.)

  L 146

37

10.6.2009

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/78/EU IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2010. november 24.)

  L 331

120

15.12.2010

►M3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 648/2012/EU RENDELETE (2012. július 4.)

  L 201

1

27.7.2012




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 98/26/EK IRÁNYELVE

(1998. május 19.)

a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Monetáris Intézet véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

a Szerződés 189b. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően ( 4 ),

(1)

mivel a Tízek Csoportjába tartozó országok központi bankjainak vezetői számára készült 1990. évi Lamfalussy-jelentés feltárta a különböző jogcímen történő fizetések nettósításán, különösen a multilaterális nettósításon alapuló fizetési rendszerekkel járó, nem elhanyagolható rendszerkockázatot; és tekintettel arra, hogy a valós idejű, bruttó elszámolási rendszerekben való részvétel jogi kockázatainak csökkentése kimagasló fontosságú, figyelembe véve e rendszerek egyre intenzívebb fejlődését;

(2)

mivel az értékpapír-elszámolási rendszerekben való részvétel kockázatának csökkentése ugyancsak kiemelt fontossággal bír, különösen ott, ahol ezek a rendszerek szorosan kapcsolódnak a fizetési rendszerekhez;

(3)

mivel ez az irányelv azt tűzi ki célul, hogy előmozdítsa a határokon átnyúló, tagállamok közötti fizetési és értékpapír-elszámolási eljárások hatékony és költségtakarékos működését, elősegítve ezzel a tőke szabad mozgását a belső piacon; és mivel ezáltal ez az irányelv illeszkedik a Gazdasági és Monetáris Unió megteremtése céljából a belső piac kiteljesedése érdekében megvalósított fejlődés folyamatába, különösen a tőkemozgások liberalizálása és a szolgáltatások nyújtásának szabadsága területén;

(4)

mivel kívánatos lenne, hogy a tagállamok jogszabályai arra irányuljanak, hogy minimálisra csökkentsék a rendszerben résztvevő tag ellen indított fizetésképtelenségi eljárás azon hatását, amely az egész rendszerben zavarokat okozhat;

(5)

mivel a hitelintézetek újjászervezéséről és felszámolásáról szóló, 1985-ben előterjesztett és 1988. február 8-án módosított irányelv-javaslat továbbra is a Tanács előtt van; továbbá tekintettel arra, hogy az 1995. november 23-án a tagállamok által a Tanács keretében megfogalmazott Fizetésképtelenségi eljárási Egyezmény a biztosítási vállalkozásokat, hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat kifejezetten kizárja a saját hatálya alól;

(6)

mivel ez az irányelv mind a belföldi, mind a határokon átnyúló, tagállamok közötti fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekre kiterjed; és mivel ez az irányelv a közösségi rendszerekre, valamint az ezekben résztvevők – legyenek azok akár közösségbeli, akár harmadik országbeli résztvevők – által az ilyen rendszerekben való részvétellel kapcsolatban nyújtott biztosítékokra vonatkozik;

(7)

mivel a tagállamoknak jogukban áll alkalmazni az irányelv rendelkezéseit azokra a belföldi intézményeikre, amelyek közvetlenül részt vesznek harmadik országbeli rendszerekben, valamint az ilyen rendszerekben való részvételhez kapcsolódóan nyújtott biztosítékokra;

▼M1 —————

▼B

(9)

mivel a rendszerkockázat csökkentésének fontos előfeltétele az elszámolások véglegessége és a biztosítékok kikényszeríthetősége; tekintettel továbbá arra, hogy biztosítéknak tekintendő minden olyan eszköz – ideértve a viszszavásárlási megállapodásokat, a törvényes zálogjogot és fedezetlen átutalásokat –, amelyet a fizetési és/vagy értékpapír-elszámolási rendszerek résztvevői egymás rendelkezésére bocsátanak annak érdekében, hogy általuk az adott rendszerrel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket biztosítsák; ugyanakkor az engedélyezett biztosítékok típusának nemzeti jogszabályokban történő szabályozásakor nem kell figyelembe venni a biztosítékoknak az ebben az irányelvben foglalt meghatározását;

(10)

mivel ez az irányelv azáltal, hogy hatálya kiterjed, szabályozza a tagállamok központi bankjainak központi banki minőségben végzett műveleteihez – ideértve a monetáris politikával összefüggő műveleteket – kapcsolódóan nyújtott biztosítékokat, a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának előkészítésére tekintettel támogatja az Európai Monetáris Intézetet a határokon átnyúló fizetések hatékonyságának növelésével kapcsolatos feladata ellátásában, és így egyúttal hozzájárul a jövőbeni európai központi bank politikájának kidolgozásához szükséges jogi keretek megteremtéséhez;

(11)

mivel az átutalási megbízásoknak és azok nettósításának az összes tagállam joga szerint érvényesíthetőnek és harmadik félre nézve kötelező érvényűnek kell lenniük;

(12)

mivel a nettósítások véglegességére vonatkozó szabályok nem képezhetik akadályát annak, hogy a rendszerek a nettósítás végrehajtása előtt ellenőrizzék, hogy a rendszerbe érkezett megbízások megfelelnek-e az adott rendszer szabályainak, majd engedélyezzék az elszámolás végrehajtását;

(13)

mivel ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem érintheti a résztvevők vagy harmadik személyek eredeti jogviszonyból eredő, a rendszerbe került fizetési megbízásokkal kapcsolatosan érvényesíthető, kárpótlás vagy az eredeti állapot visszaállítása iránti jogát vagy igényét (például csalás vagy technikai hiba esetén) mindaddig, amíg ez nem befolyásolja a nettósítást vagy nem vezet a fizetési megbízás viszszavonásához:

(14)

mivel biztosítani kell, hogy a rendszer szabályai által meghatározott időpont után az átutalási megbízások ne legyenek visszavonhatóak;

▼M1

(14a)

Mivel az illetékes nemzeti hatóságoknak vagy felügyelőknek biztosítaniuk kell, hogy az interoperábilis rendszert létrehozó rendszerüzemeltetők a lehetséges mértékig állapodjanak meg az interoperábilis rendszerbe való bekerülés időpontjára vonatkozó közös szabályokról. Az illetékes nemzeti hatóságoknak vagy felügyelőknek biztosítaniuk kell, hogy az interoperábilis rendszerbe való bekerülés időpontjára vonatkozó szabályok a lehetséges és szükséges mértékben össze legyenek hangolva annak érdekében, hogy egy részt vevő rendszer szerződésszegése esetén elkerüljék a jogbizonytalanságo;

▼B

(15)

mivel szükséges, hogy a tagállamok azonnal értesítsék a többi tagállamot, amennyiben a rendszer valamely résztvevője ellen fizetésképtelenségi eljárás indul;

(16)

mivel a fizetésképtelenségi eljárásnak nem lehet visszamenőleges hatálya a rendszer résztvevőinek jogaira és kötelezettségeire;

(17)

mivel ennek az irányelvnek az is célja, hogy a rendszer valamely résztvevője ellen indított fizetésképtelenségi eljárás esetén meghatározza, mely csődeljárást szabályozó jogszabály alkalmazandó a résztvevőnek a rendszerben történő részvételével kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire;

(18)

mivel a biztosítékra nem terjedhet ki a fizetésképtelen résztvevőre alkalmazandó csődeljárást szabályozó jogszabályok hatálya;

(19)

mivel a 9. cikk (2) bekezdésének rendelkezései csak olyan nyilvántartásra, számlára vagy központi letéti rendszerre vonatkozhatnak, amelyek tanúsítják az adott értékpapírok átadásához vagy átruházásához fűződő tulajdonosi jogok meglétét;

(20)

mivel a 9. cikk (2) bekezdésének rendelkezései biztosítani kívánják, hogy amennyiben egy résztvevő, egy tagállam központi bankja vagy a jövőbeni európai központi bank birtokában levő biztosíték – annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, ahol az adott nyilvántartás, számla vagy központi letéti rendszer található – érvényes és hatályos, akkor az adott biztosítéknak a rendszerrel (és annak üzemeltetőjével) és bármely harmadik személlyel szembeni érvényességére és közvetlen vagy közvetett kikényszeríthetőségére is kizárólag e tagállam joga irányadó;

(21)

mivel a 9. cikk (2) bekezdésének rendelkezései nem gyengíthetik a tagállamoknak azon jogszabályainak a működését és hatályát, amelyek alá az értékpapír tartozik, vagy értékpapírok helye szerinti tagállam jogát (korlátozás nélkül ideértve az ilyen értékpapírok kibocsátására, tulajdonlására és átruházására vonatkozó vagy az általuk megtestesített jogokra irányadó jogot), továbbá nem értelmezhetők úgy, hogy bármely ilyen biztosíték közvetlenül érvényesíthető vagy másként minősíthető ezekben a tagállamokban, mint ahogy azt az adott tagállam jogszabályai előírják;

(22)

mivel kívánatos, hogy a tagállamok az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi értékpapír-elszámolási rendszer között megfelelő kapcsolat megteremtésére törekedjenek az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciók lehető legnagyobb átláthatóságának és jogi érvényesíthetőségének elősegítése céljából;

▼M1

(22a)

Mivel az interoperábilis rendszerek esetében a rendszerbe kerülés és visszavonhatatlanság időpontjára alkalmazandó szabályok összehangolásának hiánya az egyik rendszer résztvevőit vagy akár magát a rendszerüzemeltetőt is kiteheti egy másik rendszer átgyűrűző hatásainak. A rendszerkockázatok csökkentése érdekében kívánatos, hogy az interoperábilis rendszerek rendszerüzemeltetői összehangolják az általuk üzemeltetett rendszerekben a rendszerbe kerülés és visszavonhatatlanság időpontjára vonatkozó szabályokat;

▼B

(23)

mivel ennek az irányelvnek az elfogadása a fent említett célkitűzések megvalósításának legmegfelelőbb és a szükséges mértéket meg nem haladó módja,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:



I.

SZAKASZ

HATÁLY ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) a 2. cikk a) pontjában meghatározott, valamely tagállam joga alá tartozó és bármely valutában, ►M1  euróban ◄ vagy különféle, a rendszerben egymásra átváltható valutában működő valamenynyi rendszerre;

b) e rendszer bármely résztvevőjére;

c) arra a biztosítékra, amelyet:

 egy rendszerben való részvételre tekintettel, vagy

▼M1

 a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak központi banki minőségben végrehajtott műveleteihez kapcsolódóan nyújtanak.

▼B

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) „rendszer” az olyan alakszerű megállapodás:

▼M1

 amely három vagy több résztvevő fél között jött létre – kivéve a rendszer rendszerüzemeltetőjét, az esetleges elszámoló ügynököt, központi partnert, elszámolóházat vagy közvetett résztvevőt –, közös szabályok és egységes eljárási rend szerint végzi az elszámolást központi partneren keresztül vagy anélkül, vagy hajtja végre a résztvevő felek egymás közötti átutalási megbízásait,

▼B

 amely a résztvevő felek által választott tagállam jogának hatálya alá tartozik; azonban a résztvevők csak olyan tagállam jogát választhatják, ahol legalább egyikük székhelye megtalálható, és

 amelyet az alkalmazandó jog szerinti tagállam rendszernek minősít anélkül, hogy ez a belföldi jog általánosnál megszorítóbb alkalmazási feltételeit gyengítené és erről – miután a rendszer kielégítő voltáról megbizonyosodott – értesítette a Bizottságot.

Az első albekezdésben foglalt feltételek mellett egy tagállam csak azt az előző bekezdés szerinti alakszerű megállapodást minősítheti rendszernek, amely üzletszerű tevékenysége keretében az i) pont második francia bekezdése szerinti átutalási megbízások, valamint – amennyiben a tagállam a rendszerkockázat szempontjából a megállapodást kellően biztosítottnak ítéli – korlátozott mértékben más pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások teljesítésével foglalkozik.

A tagállamok eseti elbírálás alapján rendszernek minősíthetik két résztvevő – figyelmen kívül hagyva az esetleges elszámoló ügynököt, az esetleges központi partnert, az esetleges elszámolóházat vagy az esetleges közvetett résztvevőt – között létrejött alakszerű megállapodást is, amennyiben azt a rendszerkockázat szempontjából kellően biztosítottnak ítélik.

Az interoperábilis rendszerek közötti megállapodás nem hoz létre rendszert;

b) „intézmény”:

▼M1

 a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) ( 5 ) 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, beleértve az említett irányelv 2. cikkében felsorolt intézményeket is,

 a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások, kivéve az említett irányelv 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt intézményeket,

▼B

 közjogi szerveket és állami garanciával rendelkező vállalkozásokat, vagy

 mindazokat a vállalkozásokat, amelyek székhelye a Közösség területén kívül található és az (1), valamint a (2) bekezdésekben meghatározott közösségi hitelintézetével vagy befektetési vállalkozáséval megegyező tevékenységet végez,

amelyek részt vesznek valamely rendszerben, és a rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért felelősek.

Amennyiben valamely rendszer a nemzeti jog alapján felügyelet alatt áll, és a rendszer csak az i) pont második francia bekezdése szerinti átutalási megbízásokat, valamint az ilyen megbízásokból eredő fizetéseket teljesít, a tagállam az ilyen, rendszerben részt vevő és az adott rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért felelős vállalkozásokat intézménynek tekintheti, feltéve hogy e rendszernek legalább három résztvevője az első albekezdésben említett intézmények valamelyikének minősül és a tagállam döntése a rendszerkockázat szempontjából biztosított;

c) „központi partner” az a jogi személy, amely a rendszer intézményei között közvetítve ezen intézmények kizárólagos partnereként jár el átutalási megbízásaik vonatkozásában;

d) „elszámoló ügynök” az a jogi személy, amely a rendszerben részt vevő intézmények és/vagy központi partner részére elszámolási számlákat vezet, amelyeken keresztül a rendszeren belül az átutalási megbízások lebonyolódnak, és adott esetben hitelt nyújt ezeknek az intézményeknek és/vagy központi partnereknek az elszámolások fedezésére;

e) „elszámolóház” az a jogi személy, amely felelős az intézmények, az esetleges központi partner és/vagy az esetleges elszámoló ügynökök nettó egyenlegének kiszámításáért;

f)  ►M1  „résztvevő fél” az intézmény, a központi partner, az elszámoló ügynök, az elszámolóház vagy a rendszerüzemeltető. ◄

A rendszer szabályaitól függően ugyanaz a résztvevő betöltheti a központi partner, elszámoló ügynök vagy elszámolóház szerepét is, továbbá elláthatja e feladatok egy részét vagy egészét.

A tagállam határozhat úgy, hogy ezen irányelv alkalmazásában a közvetett résztvevő is résztvevőnek tekinthető, amennyiben ez a rendszerkockázat alapján indokolt. Amennyiben a közvetett résztvevőt a rendszerkockázat alapján résztvevőnek kell tekinteni, ez nem korlátozza azon résztvevő felelősségét, amelyen keresztül a közvetett résztvevő átutalási megbízásokat teljesít a rendszerben;

g) „közvetett résztvevő” az intézmény, a központi partner, az elszámoló ügynök, az elszámolóház vagy rendszerüzemeltető, amely az átutalási megbízásokat teljesítő rendszerben részt vevő féllel fennálló szerződéses jogviszonya alapján az adott rendszeren keresztül átutalási megbízásokat teljesít, feltéve hogy a közvetett résztvevő a rendszerüzemeltető számára ismert;

h) „értékpapírok” a 2004/39/EK irányelv 1. mellékletének C. szakaszában felsorolt eszközök;

▼B

i) „átutalási megbízás”:

▼M1

 a résztvevő fél által bizonyos pénzösszegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása céljából a hitelintézet, a központi bank, a központi partner vagy az elszámoló ügynök számláján történő főkönyvi feladás útján adott utasítás, vagy az olyan utasítás, amelynek eredményeképpen a fizetési kötelezettség átvállalása vagy teljesítése a rendszer szabályai által meghatározott módon történik, vagy

▼B

 valamely résztvevő fél értékpapírhoz vagy értékpapírokhoz fűződő jogosultságának vagy részesedésének átruházásra irányuló utasítása nyilvántartásba vétel útján vagy egyéb módon;

j) „fizetésképtelenségi eljárás” a tagállam vagy valamely harmadik ország joga szerinti olyan kollektív intézkedés, amelyet akár a résztvevő fél felszámolására, akár annak átszervezésére rendelnek el, amennyiben ezen intézkedés magában foglalja az átutalások és fizetések felfüggesztését, illetve azok korlátozását;

k) „nettósítás” a résztvevő fél vagy felek által másik résztvevő féltől vagy felektől kapott, illetve részére adott átutalási megbízásokból származó követelések és tartozások átalakítása egyetlen nettó követeléssé vagy tartozássá, amelynek eredményeképpen a tartozás vagy követelés csak e nettó összegre korlátozódik;

▼M1

l) „elszámolási számla” a központi banknál, az elszámoló ügynöknél vagy a központi partnernél vezetett, pénzeszközök vagy értékpapírok kezelésére, valamint a rendszer résztvevői közötti műveletek kiegyenlítésére szolgáló számla;

m) „biztosíték” mindaz a zálogjog (beleértve az óvadékot is), visszavásárlási vagy más hasonló megállapodás alapján nyújtott, illetve a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak nyújtott értékesíthető eszköz, korlátozás nélkül, ideértve a pénzügyi biztosítékokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 1. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi biztosítékot is, amelyek célja a rendszerrel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogok és kötelezettségek biztosítása;

▼M1

n) „üzleti nap” magában foglalja a nappali és éjszakai órákban történő elszámolásokat, és tartalmazza a rendszer üzleti ciklusában bekövetkező valamennyi eseményt;

o) „interoperábilis rendszerek” két vagy több olyan rendszer, amelyek rendszerüzemeltetői között az átutalási megbízások rendszerek közötti teljesítésére is kiterjedő kölcsönös megállapodás jött létre;

p) „rendszerüzemeltető” az a szervezet vagy azok a szervezetek, amely(ek) a rendszer napi működéséért jogi felelősséggel tartoznak. A rendszerüzemeltető eljárhat elszámoló ügynökként, központi partnerként vagy elszámolóházként is.

▼B



II.

SZAKASZ

NETTÓSÍTÁS ÉS ÁTUTALÁSI MEGBÍZÁSOK

3. cikk

▼M1

(1)  Az átutalási megbízásoknak és a nettósításnak jogi úton érvényesíthetőnek és harmadik személyekre kötelezőnek kell lenniük akkor is, ha valamely résztvevő fél ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, feltéve hogy az átutalási megbízások a fizetésképtelenségi eljárás 6. cikk (1) bekezdése szerinti megindítását megelőzően kerültek a rendszerbe. Ezt alkalmazni kell (az érintett rendszerben, vagy az interoperábilis rendszerben) résztvevő féllel szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén, vagy az interoperábilis rendszernek a rendszerben nem részt vevő interoperábilis rendszerüzemeltetőjével szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén is.

Abban az esetben, ha az átutalási megbízás a fizetésképtelenségi eljárás megindítása után kerül a rendszerbe, és még a rendszer szabályai szerint meghatározott azon üzleti napon teljesül, amelyen a fizetésképtelenségi eljárást megindították, az átutalási megbízás kizárólag akkor érvényesíthető jogi úton és lehet kötelező harmadik személyekre nézve, ha a rendszerüzemeltető bizonyítja, hogy az átutalási megbízások visszavonhatatlanná válásának időpontjában nem volt, és nem is kellett, hogy tudomása legyen az ilyen eljárás megindulásáról.

▼B

(2)  Semmilyen törvény, rendelet, szabály vagy gyakorlat, amely a fizetésképtelenségi eljárás 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerinti megindítása előtt kötött szerződések vagy ügyletek érvénytelenítésével kapcsolatos, nem vezethet a nettósítás visszamenőleges megváltoztatásához.

(3)  Az átutalási megbízás rendszerbe történő bevitelének időpontját az adott rendszer szabályai határozzák meg. Ha a rendszert szabályozó nemzeti jog meghatározza a rendszerbe kerülés időpontjára vonatkozó feltételeket, e szabályokat a fenti rendelkezésekkel összhangba kell hozni.

▼M1

(4)  Az interoperábilis rendszerek esetében minden rendszer saját szabályai szerint határozza meg a rendszerbe való bekerülés időpontját, hogy ily módon lehetőség szerint biztosítani lehessen, hogy valamennyi érintett interoperábilis rendszer szabályai e tekintetben összehangoltak legyenek. Amennyiben az interoperábilis rendszerekben részt vevő rendszerek szabályai nem rendelkeznek kifejezetten másként, egy rendszernek a bekerülés időpontjára vonatkozó szabályait a vele interoperábilis más rendszerek szabályai nem befolyásolják.

▼M1

4. cikk

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy valamely résztvevő fél vagy egy interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője ellen indított fizetésképtelenségi eljárásban megengedhető azon a résztvevő fél elszámolási számláján nyilvántartott eszközök és értékpapírok elvonása, amelyek a résztvevő feleknek a fizetésképtelenségi eljárás megindulása szerinti üzleti napon a rendszerrel vagy egy interoperábilis rendszerrel szemben fennálló kötelezettségei teljesítését szolgálják. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a résztvevő fél rendszerhez kapcsolódó hiteleszközeit fel lehet használni a résztvevő félnek a rendszerrel vagy az interoperábilis rendszerrel szembeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó meglévő és rendelkezésre álló fedezetként.

▼B

5. cikk

Az átutalási megbízást sem a rendszer résztvevője, sem pedig harmadik fél nem vonhatja vissza a rendszer működési szabályai által meghatározott időpont után.

▼M1

Interoperábilis rendszerek esetében minden rendszer saját szabályai szerint határozza meg rendszerében a visszavonhatatlanság időpontját, hogy ily módon lehetőség szerint biztosítani lehessen, hogy valamennyi érintett interoperábilis rendszer szabályai e tekintetben összehangoltak legyenek. Amennyiben az interoperábilis rendszerekben részt vevő rendszerek szabályai nem rendelkeznek kifejezetten másként, egy rendszernek a visszavonhatatlanság időpontjára vonatkozó szabályait a vele interoperábilis más rendszerek szabályai nem befolyásolják.

▼B



III.

SZAKASZ

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6. cikk

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontja az az időpont, amikor az illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerv a határozatát kézbesíti.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatalát követően az illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerv köteles a határozatról haladéktalanul értesíteni az adott tagállam erre kijelölt hatóságát.

▼M2

(3)  A (2) bekezdésben említett tagállam köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Rendszerkockázati Testületet, a többi tagállamot és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (a továbbiakban: EÉPH).

▼M1

7. cikk

A fizetésképtelenségi eljárásnak nincs visszaható hatálya a résztvevő félnek az eljárás 6. cikk (1) bekezdése szerinti megindulását megelőző rendszerbeli részvételéből eredő vagy azzal összefüggő jogaira és kötelezettségeire. Ez vonatkozik többek között az interoperábilis rendszerek résztvevő feleinek jogaira és kötelezettségeire, illetve az interoperábilis rendszernek a rendszerben nem részt vevő üzemeltetője jogaira és kötelezettségeire.

▼B

8. cikk

Amennyiben egy rendszer valamely résztvevője ellen fizetésképtelenségi eljárás indul, az adott résztvevő fél részvételből eredő vagy ahhoz kapcsolódó jogait és kötelezettségeit az adott rendszerre irányadó jog szerint kell meghatározni.



IV.

SZAKASZ

A BIZTOSÍTÉK JOGOSULTJA JOGAINAK VÉDELME A KÖTELEZETT FIZETÉSKÉPTELENSÉGÉNEK HATÁSAIVAL SZEMBEN

▼M1

9. cikk

(1)  A rendszerüzemeltetőt vagy a résztvevő felet – valamely rendszerrel vagy interoperábilis rendszerrel kapcsolatban nyújtott biztosítékhoz fűződően – megillető jogokat, valamint a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Bank számára nyújtott biztosítékhoz fűződő jogait nem érintik a következők ellen indított fizetésképtelenségi eljárások:

a) résztvevő fél (az érintett rendszerben vagy egy interoperábilis rendszerben);

b) interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője, aki nem minősül résztvevőnek;

c) a tagállamok központi bankjainak központi partnere vagy az Európai Központi Bank; vagy

d) bármely, biztosítékot nyújtó harmadik személy.

Az ilyen biztosítékok felhasználhatók ezen jogok kielégítésére.

▼M3

Amennyiben a rendszerüzemeltető egy interoperábilis rendszerrel kapcsolatban nyújtott biztosítékeszközt egy másik rendszerüzemeltetőnek, a biztosítékeszközt nyújtó rendszer-üzemeltetőnek a nyújtott biztosítékeszközhöz fűződő jogait nem érintik a biztosítékeszközt kapó rendszerüzemeltető ellen indított fizetésképtelenségi eljárások.

▼M1

(2)  Amennyiben az (1) bekezdés szerint a résztvevő felek, rendszerüzemeltetők, a tagállamok központi bankjai, illetve az Európai Központi Bank részére biztosítékként értékpapírokat nyújtanak – beleértve az értékpapírok által megtestesített jogokat is –, és az értékpapírhoz fűződő jogaikat, az általuk megjelölt személy vagy megbízottjuk, vagy nevükben helyettük eljáró harmadik személy jogait a tagállamban található nyilvántartásba, számlára vagy központi letéti rendszerbe jogszerűen bejegyezték, ezeknek az intézményeknek – mint az adott értékpapírt megtestesítő biztosíték kezelőinek – jogai tekintetében az adott tagállam joga az irányadó.

▼B



V.

SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

▼M1

10. cikk

▼M2

(1)  A tagállamok megállapítják, hogy mely rendszerek és kapcsolódó rendszer-üzemeltetők tartoznak az irányelv hatálya alá, és erről értesítik az EÉPH-t, valamint tájékoztatják a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóságokról. Az EÉPH ezen információkat közzéteszi a honlapján.

▼M1

A rendszerüzemeltető értesíti a rá irányadó jog szerinti tagállamot, a rendszer résztvevő feleiről, ideértve az esetleges közvetett résztvevőket is, valamint a bekövetkezett változásokról.

A második albekezdésben előírt értesítésen túlmenően a tagállamok elrendelhetik a joghatóságuk alá tartozó rendszerek felügyeletét és az engedélyezési követelményeknek való megfelelését.

Az intézmény bárkinek, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, kérésre tájékoztatást nyújt azokról a rendszerekről, amelyekben az részt vesz, valamint az adott rendszer jelentősebb működési szabályairól.

(2)  A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) végrehajtását szolgáló nemzeti rendelkezések hatálybalépését megelőzően kijelölt rendszer továbbra is ezen irányelv alkalmazásában kijelölt rendszernek tekintendő.

A 2009/44/EK 2009. május 6-i irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések hatálybalépését megelőzően a rendszerbe került azon átutalási megbízások, amelyek teljesítésére csak annak hatálybalépést követően kerül sor, ezen irányelv alkalmazásában átutalási megbízásnak tekintendők.

▼M2

10a. cikk

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában a hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az EÉPH-val.

(2)  A hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az EÉPH rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

▼B

11. cikk

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1999. december 11-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok értesítik a Bizottságot nemzeti joguk azon rendelkezéseiről, amelyeket az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen fogadtak el. E közleményben a tagállamok egy megfelelési táblázatban tételesen felsorolják az irányelv valamennyi cikkéhez kapcsolódóan a már meglévő vagy bevezetésre kerülő nemzeti rendelkezéseket.

12. cikk

Legkésőbb a 11. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő három év múlva a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatban, szükség esetén mellékelve az annak felülvizsgálatára vonatkozó javaslatait.

13. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.



( 1 ) HL C 207., 1996.7.18., 13. o. és HL C 259., 1997.8.26., 6. o.

( 2 ) Az 1996. november 21-én kifejtett vélemény

( 3 ) HL C 56., 1997.2.24., 1. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 1997. április 9-i véleménye (HL C 132., 1997.4.28., 74. o.), a Tanács 1997. október 13-i közös álláspontja (HL C 375., 1997.10.12., 34. o.), valamint az Európai Parlament 1998. január 29-i határozata (HL C 56., 1998.2.23.). A Tanács 1998. április 27-i határozata.

( 5 ) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

( 6 ) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

( 7 ) HL L 168., 2002.6.27., 43. o.

( 8 ) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

( 9 ) HL L 146., 2009.6.10., 37. o.

Top