EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 01962R0031-20170101

Consolidated text: Regulation No 31 (EEC), 11 (EAEC), laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1962/31(1)/2017-01-01

01962R0031 — HU — 01.01.2017 — 016.002


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

REGULATION No 31 (EEC), 11 (EAEC),

laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community

(HL P 045, 1962.6.14., 1385. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

 M1

RÈGLEMENTNo 1/63/Euratom DU CONSEIL du 26 février 1963 (*)

  P 35

524

6.3.1963

 M2

RÈGLEMENTNo 2/63/Euratom DU CONSEIL du 26 février 1963 (*)

  P 35

526

6.3.1963

►M3

RÈGLEMENTNo 17/63/CEE DU CONSEIL du 26 février 1963 (*)

  P 35

528

6.3.1963

 M4

REGULATION No 18/63/EEC OF THE COUNCIL of 26 February 1963 (*)

  P 35

529

6.3.1963

►M5

REGULATION No 5/64/Euratom OF THE COUNCIL of 10 November 1964 (*)

  P 190

2971

21.11.1964

 M6

REGULATION No 182/64/EEC OF THE COUNCIL of 10 November 1964 (*)

  P 190

2971

21.11.1964

 M7

RÈGLEMENTNo 2/65/Euratom DU CONSEIL du 11 janvier 1965 (*)

  P 18

242

4.2.1965

 M8

RÈGLEMENTNo 8/65/CEE DU CONSEIL du 11 janvier 1965 (*)

  P 18

242

4.2.1965

►M9

REGULATION No 4/65/Euratom OF THE COUNCIL of 16 March 1965 (*)

  P 47

701

24.3.1965

 M10

REGULATION No 30/65/EEC OF THE COUNCIL of 16 March 1965 (*)

  P 47

701

24.3.1965

 M11

RÈGLEMENTNo 1/66/Euratom DU CONSEIL du 28 décembre 1965 (*)

  P 31

461

19.2.1966

 M12

RÈGLEMENTNo 14/66/CEE DU CONSEIL du 28 décembre 1965 (*)

  P 31

461

19.2.1966

 M13

RÈGLEMENTNo 10/66/Euratom DU CONSEIL du 24 novembre 1966 (*)

  P 225

3814

6.12.1966

 M14

RÈGLEMENTNo 198/66/CEE DU CONSEIL du 24 novembre 1966 (*)

  P 225

3814

6.12.1966

►M15

AZ 259/68/EGK, Euratom, ESZAK TANÁCSI RENDELET 1968. február 29-i

  L 56

1

4.3.1968

►M16

A 2278/69/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 289

1

17.11.1969

 M17

A 95/70/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 15

1

21.1.1970

 M18

A 96/70/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 15

4

21.1.1970

 M19

AZ 16/71/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 5

1

7.1.1971

 M20

A 2653/71/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 276

1

16.12.1971

 M21

A 2654/71/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 276

6

16.12.1971

►M22

AZ 1369/72/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 149

1

1.7.1972

►M23

AZ 1473/72/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 160

1

16.7.1972

 M24

A 2647/72/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 283

1

20.12.1972

►M25

AZ 558/73/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 55

1

28.2.1973

 M26

A 2188/73/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 223

1

11.8.1973

 M27

A 2/74/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 2

1

3.1.1974

 M28

A 3191/74/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 341

1

20.12.1974

►M29

A 711/75/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 71

1

20.3.1975

►M30

AZ 1009/75/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 98

1

19.4.1975

►M31

AZ 1601/75/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 164

1

27.6.1975

 M32

A 2577/75/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 263

1

11.10.1975

►M33

A 2615/76/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 299

1

29.10.1976

 M34

A 3177/76/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 359

1

30.12.1976

 M35

A 3178/76/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 359

9

30.12.1976

 M36

AZ 1376/77/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 157

1

28.6.1977

 M37

A 2687/77/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 314

1

8.12.1977

 M38

A 2859/77/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 330

1

23.12.1977

►M39

A 912/78/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 119

1

3.5.1978

 M40

A 914/78/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 119

8

3.5.1978

 M41

A 2711/78/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 328

1

23.11.1978

 M42

A 3084/78/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 369

1

29.12.1978

►M43

A 3085/78/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 369

6

29.12.1978

 M44

A 2955/79/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 336

1

29.12.1979

 M45

AZ 160/80/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 20

1

26.1.1980

 M46

AZ 161/80/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 20

5

26.1.1980

 M47

AZ 187/81/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 21

18

24.1.1981

 M48

A 397/81/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 46

1

19.2.1981

 M49

A 2780/81/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 271

1

26.9.1981

 M50

A 3821/81/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 386

1

31.12.1981

 M51

A 371/82/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 47

8

19.2.1982

 M52

A 372/82/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 47

13

19.2.1982

 M53

A 3139/82/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 331

1

26.11.1982

 M54

A 440/83/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 53

1

26.2.1983

 M55

AZ 1819/83/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 180

1

5.7.1983

►M56

A 2074/83/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 203

1

27.7.1983

 M57

A 3647/83/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 361

1

24.12.1983

 M58

A 419/85/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 51

1

21.2.1985

 M59

A 420/85/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 51

6

21.2.1985

►M60

AZ 1578/85/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 154

1

13.6.1985

 M61

AZ 1915/85/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 180

3

12.7.1985

►M62

A 2799/85/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 265

1

8.10.1985

 M63

A 3580/85/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 343

1

20.12.1985

 M64

A 3855/86/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 359

1

19.12.1986

 M65

A 3856/86/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 359

5

19.12.1986

 M66

A 793/87/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 79

1

21.3.1987

►M67

A 3019/87/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 286

3

9.10.1987

 M68

A 3212/87/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 307

1

29.10.1987

 M69

A 3784/87/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 356

1

18.12.1987

 M70

A 2338/88/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 204

1

29.7.1988

 M71

A 2339/88/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 204

5

29.7.1988

 M72

A 3982/88/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 354

1

22.12.1988

 M73

A 2187/89/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 209

1

21.7.1989

 M74

A 3728/89/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 364

1

14.12.1989

 M75

A 2258/90/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 204

1

2.8.1990

 M76

A 3736/90/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 360

1

22.12.1990

 M77

A 2232/91/EGK RENDELET  (*)

  L 204

1

27.7.1991

►M78

A 3830/91/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 361

1

31.12.1991

 M79

A 3831/91/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 361

7

31.12.1991

 M80

A 3832/91/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 361

9

31.12.1991

 M81

A 3833/91/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 361

10

31.12.1991

 M82

A 3834/91/ESZAK, EGK, Euratom RENDELET  (*)

  L 361

13

31.12.1991

►M83

AZ 571/92/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 62

1

7.3.1992

 M84

A 3761/92/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 383

1

29.12.1992

►M85

A 3947/92/EGK, Euratom, ESZAK RENDELET  (*)

  L 404

1

31.12.1992

 M86

A 3608/93/Euratom, ESZAK, EGK RENDELET  (*)

  L 328

1

29.12.1993

 M87

AZ 3161/94/ESZAK, EK, Euratom RENDELET  (*)

  L 335

1

23.12.1994

 M88

A 2963/95/ESZAK, EK, Euratom RENDELET  (*)

  L 310

1

22.12.1995

 M89

AZ 1354/96/Euratom, ESZAK, EK RENDELET  (*)

  L 175

1

13.7.1996

 M90

A 2485/96 Euratom, ESZAK, EK RENDELET  (*)

  L 338

1

28.12.1996

►M91

A 2192/97/ESZAK, EK, Euratom RENDELET  (*)

  L 301

5

5.11.1997

 M92

A 2591/97/ESZAK, EK, Euratom RENDELET  (*)

  L 351

1

23.12.1997

►M93

A 781/98/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 113

4

15.4.1998

►M94

A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 307

1

17.11.1998

►M95

A 2594/98/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 325

1

3.12.1998

 M96

A 2762/98/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 346

1

22.12.1998

►M97

A BIZOTTSÁG 1999/C 60/09 közleménye a többi intézménynek a személyzeti szabályzatban előírt összegek euróra történő átváltásáról  (*)

  C 60

11

2.3.1999

 M98

A 620/1999/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 78

1

24.3.1999

 M99

AZ 1238/1999/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 150

1

17.6.1999

 M100

A 2700/1999/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 327

1

21.12.1999

 M101

A 212/2000/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 24

1

29.1.2000

 M102

A 628/2000/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 76

1

25.3.2000

 M103

A 2804/2000/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 326

3

22.12.2000

 M104

A 2805/2000/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 326

7

22.12.2000

 M105

AZ 1986/2001/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 271

1

12.10.2001

 M106

A 2581/2001/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 345

1

29.12.2001

 M107

A 490/2002/EK, ESZAK, Euratom RENDELET  (*)

  L 77

1

20.3.2002

 M108

A 2265/2002/EK, Euratom RENDELET  (*)

  L 347

1

20.12.2002

 M109

A TANÁCS 2148/2003/EK, Euratom RENDELETE (2003. december 5.)

  L 323

1

10.12.2003

 M110

A TANÁCS 2181/2003/EK, Euratom RENDELETE (2003. december 8.)

  L 327

1

16.12.2003

 M111

A TANÁCS 2182/2003/EK, Euratom RENDELETE (2003. december 8.)

  L 327

3

16.12.2003

►M112

A TANÁCS 723/2004/EK, Euratom RENDELETE (2004. március 22.)

  L 124

1

27.4.2004

 M113

A TANÁCS 23/2005/EK, Euratom RENDELETE (2004. december 20.)

  L 6

1

8.1.2005

 M114

A TANÁCS 31/2005/EK, Euratom RENDELETE (2004. december 20.)

  L 8

1

12.1.2005

 M115

A TANÁCS 1972/2005/EK, Euratom RENDELETE (2005. november 29.)

  L 317

1

3.12.2005

 M116

A TANÁCS 2104/2005/EK, Euratom RENDELETE (2005. december 20.)

  L 337

7

22.12.2005

 M117

A TANÁCS 1066/2006/EK, Euratom RENDELETE (2006. június 27.)

  L 194

1

14.7.2006

 M118

A TANÁCS 1895/2006/EK, Euratom RENDELETE (2006. december 19.)

  L 397

6

30.12.2006

 M119

A TANÁCS 337/2007/EK Euratom RENDELETE (2007. március 27.)

  L 90

1

30.3.2007

 M120

A TANÁCS 1558/2007/EK, Euratom RENDELETE (2007. december 17.)

  L 340

1

22.12.2007

 M121

A TANÁCS 420/2008/EK, EURATOM RENDELETE (2008. május 14.)

  L 127

1

15.5.2008

 M122

A TANÁCS 1323/2008/EK, EURATOM RENDELETE (2008. december 18.)

  L 345

10

23.12.2008

►M123

A TANÁCS 1324/2008/EK, EURATOM RENDELETE (2008. december 18.)

  L 345

17

23.12.2008

►M124

A TANÁCS 160/2009/EK RENDELETE (2009. február 23.)

  L 55

1

27.2.2009

 M125

A TANÁCS 1295/2009/EU, EURATOM RENDELETE (2009. december 22.)

  L 348

9

29.12.2009

 M126

A TANÁCS 1296/2009/EU, EURATOM RENDELETE (2009. december 23.)

  L 348

10

29.12.2009

 M127

Módosította: A TANÁCS 1190/2010/EU, EURATOM RENDELETE (2010. december 13.)

  L 333

1

17.12.2010

►M128

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2010/EU, EURATOM RENDELETE (2010. november 24.)

  L 311

1

26.11.2010

 M129

A TANÁCS 1239/2010/EU RENDELETE (2010. december 20.)

  L 338

1

22.12.2010

 M130

A TANÁCS 1240/2010/EU RENDELETE (2010. december 20.)

  L 338

7

22.12.2010

►M131

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1023/2013/EU, EURATOM RENDELETE (2013. október 22.)

  L 287

15

29.10.2013

 M132

A TANÁCS 1331/2013/EU RENDELETE (2013. december 10.)

  L 335

1

14.12.2013

 M133

A TANÁCS 1415/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.)

  L 353

23

28.12.2013

 M134

A TANÁCS 1416/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.)

  L 353

24

28.12.2013

 M135

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 422/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.)

  L 129

5

30.4.2014

 M136

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 423/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.)

  L 129

12

30.4.2014

 M137

Kiigazítás a 2014. július 1-jével az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulékok mértékére nézve ( 1 )  (2014/C 444/05)

  C 444

11

12.12.2014

 M138

2015. évi éves naprakésszé tétel az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai javadalmazása és nyugdíja, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együttható tekintetében  (2015/C 415/04)

  C 415

3

15.12.2015

►M139

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1611 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016. július 7.)

  L 242

1

9.9.2016

►M140

2016. évi éves naprakésszé tétel az Európai Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazása és nyugdíja, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatók tekintetében  (2016/C 466/07)

  C 466

5

14.12.2016

►M141

Kiigazítás 2016. július 1-jével az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulékok mértékére nézve ( 2 )  (2016/C 466/10)

  C 466

19

14.12.2016


Helyesbítette:

 C1

Helyesbítés, HL L 248, 22.9.2007, o 26  (259/1968)

►C2

Helyesbítés, HL L 248, 22.9.2007, o 26 (723/2004/EK,)

►C3

Helyesbítés, HL L 130, 17.5.2012, o 24 (723/2004/EK,)

►C4

Helyesbítés, HL L 144, 5.6.2012, o 48 (1080/2010/EU,)

 C5

Helyesbítés, HL L 140, 14.5.2014, o 178 (422/2014/EU)

►C6

Helyesbítés, HL L 289, 25.10.2016, o 21  (259/1968)

►C7

Helyesbítés, HL L 289, 25.10.2016, o 21 (723/2004/EK,)



(*)

Ez a jogi aktus sosem jelent meg magyar nyelven.




▼B

REGULATION No 31 (EEC), 11 (EAEC),

laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community



Sole Article

The Staff Regulations of officials and the Conditions of Employment of other servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community are laid down in the Annex, which forms an integral part of this Regulation.

This Regulation shall enter into force on 1 January 1962.

This Regulation shall be binding in its entirety and directly applicable in all Member States.




▼M128

AZ EURÓPAI UNIÓ TISZTVISELŐINEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

▼B

TARTALOM

I. CÍM:

Általános rendelkezések

1 – 10c

II. CÍM:

A tisztviselők jogai és kötelezettségei

11 – 26a

III. CÍM:

A tisztviselők előmenetele

1. fejezet:

Felvétel

27 – 34

2. fejezet:

Hivatali státusz

35

1. szakasz:

Aktív foglalkoztatás

36

2. szakasz:

Kirendelés

37 – 39

3. szakasz:

Személyes okokkal indokolt szabadság

40

4. szakasz:

Nem aktív státusz

41

5. szakasz:

Szabadság katonai szolgálat miatt

42

6. szakasz:

Szülői vagy családi okokkal indokolt szabadság

42a - 42b

7. szakasz:

A szolgálat érdekében történő szabadságra küldés

42c

3. fejezet:

Értékelések, magasabb fizetési fokozatba lépés és előléptetés

43 – 46

4. fejezet:

A szolgálati jogviszony megszűnése

47

1. szakasz:

Lemondás

48

2. szakasz:

Kötelező lemondás

49

3. szakasz:

A szolgálat érdekében történő nyugdíjazás

50

4. szakasz:

Eljárások az alkalmatlanság kezelésére

51

5. szakasz:

Nyugdíjazás

52 - 53

6. szakasz:

Tiszteletbeli rang

54

IV. CÍM:

A tisztviselők munkafeltételei

1. fejezet:

Munkaidő

55 – 56c

2. fejezet:

Szabadság

57 – 60

3. fejezet:

Munkaszüneti napok

61

V. CÍM:

A tisztviselők javadalmazása és szociális biztonsági ellátásai

1. fejezet:

Díjazás és költségtérítés

1. szakasz:

Díjazás

62 – 70

2. szakasz:

Költségtérítés

71

2. fejezet:

Szociális biztonsági ellátások

72 – 76a

3. fejezet:

Nyugdíjak és rokkantsági támogatás

77 – 84

4. fejezet:

Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

85

5. fejezet:

Jogátruházás azUnió javára

85a

VI. CÍM:

Fegyelmi intézkedések

86

VII. CÍM:

Jogorvoslat

90 – 91a

VIIIa. CÍM

Az EKSZ-re alkalmazandó különös rendelkezések

95

VIIIb. CÍM:

A harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különös és kivételes rendelkezések

101a

IX. CÍM:

Átmeneti és záró rendelkezések

1. fejezet:

Átmeneti rendelkezések

107a

2. fejezet:

Záró rendelkezések

110 – 113

I. MELLÉKLET:

A. Az 5. cikk (4) bekezdésében előírt álláshely–típusok az egyes besorolási csoportokban

B. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia vonatkozásában

II. MELLÉKLET:

A személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott testületek összetétele és eljárása

III. MELLÉKLET:

Versenyvizsgák

IV. MELLÉKLET:

A személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatás

IVa. MELLÉKLET:

Részmunkaidős munkavégzés

V. MELLÉKLET:

Szabadság

VI. MELLÉKLET:

Túlórákért járó kompenzációs szabadság és díj

VII. MELLÉKLET:

Díjazás és költségtérítés

VIII. MELLÉKLET:

Nyugdíjrendszer

IX. MELLÉKLET:

Fegyelmi eljárások

X. MELLÉKLET:

A harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különleges és kivételes rendelkezések

XI. MELLÉKLET:

A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok

XII. MELLÉKLET:

A személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok

XIII. MELLÉKLET:

Az Unió tisztviselőire alkalmazandó átmeneti intézkedések (a személyzeti szabályzat 107a. cikke)

XIII.1. MELLÉKLET:

A beosztások típusai az átmenti időszakban

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

▼M112

1. cikk

Ezt a személyzeti szabályzatot az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselőire kell alkalmazni.

1a. cikk

(1)  E személyzeti szabályzat alkalmazásában „az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselője”; bármely olyan személy, akit az e személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ valamely intézményének állományában létrehozott beosztásba az adott intézmény kinevezésre jogosult hatósága által kibocsátott kinevezési okirattal kineveztek.

(2)  Az (1) bekezdésben szereplő meghatározást az olyan ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ szervek által kinevezett személyekre is alkalmazni kell, akikre e személyzeti szabályzat az azokat létrehozó ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ jogi aktus szerint vonatkozik (a továbbiakban: „ügynökségek”;). E személyzeti szabályzatban az intézményekre történő bármely hivatkozást az ügynökségekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a személyzeti szabályzat másként rendelkezik.

▼M112

1b. cikk

Amennyiben e személyzeti szabályzat másként nem rendelkezik, a következő intézményeket e személyzeti szabályzat alkalmazásában az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ intézményeinek kell tekinteni:

▼M128

a) az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: „EKSZ”),

▼M112

►M128  b) ◄  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság;

►M128  c) ◄  a Régiók Bizottsága;

►M128  d) ◄  az Európai Ombudsman, és

►M128  e) ◄  az Európai Adatvédelmi Biztos.

1c. cikk

E személyzeti szabályzatban bármely, egy hímnemű személyre történő hivatkozás úgy értendő, hogy az egy nőnemű személyre történő hivatkozást is, és fordítva, kivéve, ha a kontextus egyértelműen jelzi az ellenkezőjét.

▼M93

1 ►M112  d  ◄ . cikk

▼M112

(1)  E személyzeti szabályzat alkalmazásában tilos bármilyen, nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságokon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más nézeteken, nemzeti kisebbséghez tartozáson, tulajdonon, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés.

E személyzeti szabályzat alkalmazásában a nem házassági társkapcsolatokat házasságként kell kezelni, feltéve, hogy a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt valamennyi feltétel teljesül.

▼M93

(2)  Annak érdekében, hogy a munkavégzés során a férfiak és a nők közötti teljes egyenlőséget a gyakorlatban is biztosítsák ►M112  ami e személyzeti szabályzat valamennyi aspektusának végrehajtása során figyelembe veendő, lényegi elem ◄ , az egyenlő bánásmód elve nem akadályozhatja azt, hogy az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ intézményei sajátos előnyöket biztosító intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el az alulreprezentált nem szakmai tevékenységének megkönnyítése érdekében, vagy abból a célból, hogy kiküszöböljék, illetve kompenzálják a szakmai előmenetelben megmutatkozó hátrányokat.

(3)  Az ►M131  intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ – megállapodás útján és a Személyzeti Szabályzati Bizottsággal folytatott konzultációt követően – az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó területeken meghatározzák a nők és a férfiak esélyegyenlőségének elősegítésére irányuló intézkedéseket és eljárásokat, valamint elfogadják a megfelelő rendelkezéseket, nevezetesen az olyan de facto egyenlőtlenségek orvoslása érdekében, amelyek e területeken a nők esélyeit gátolják.

▼M131

(4)  Az (1) bekezdés alkalmazásában fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A károsodást a 33. cikkben előírt eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

A fogyatékossággal élő személy akkor felel meg a 28. cikk e) pontjában megállapított feltételeknek, ha – ésszerű alkalmassá tétel után – teljesíteni tudja a munkakör alapvető feladatait.

A munkakör alapvető feladataihoz viszonyítva az „ésszerű alkalmassá tétel”; olyan megfelelő – szükség szerinti – intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő személy számára a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, az abban való részvételt és előrehaladást, és a képzés elvégzését, kivéve, ha az ilyen intézkedések aránytalanul nagy terhet rónának a munkáltatóra.

Az egyenlő bánásmód elve nem akadályozhatja azt, hogy az intézmények kinevezésre jogosult hatóságai sajátos előnyöket biztosító intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében, vagy abból a célból, hogy kiküszöböljék, illetve ellensúlyozzák a szakmai előmenetelükben megmutatkozó hátrányokat.

▼M112

(5)  Ha az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyek – akik úgy vélik, hogy velük helytelenül bántak, mivel az egyenlő elbánás fent említett elvét nem alkalmazták rájuk – olyan tényeket állítanak, amelyek alapján feltételezhető, hogy közvetlen vagy közvetett megkülönböztetésnek voltak kitéve, az intézményt terheli annak bizonyítása, hogy az egyenlő elbánás elve nem sérült. Ezt a rendelkezést a fegyelmi eljárásokra nem kell alkalmazni.

(6)  Tiszteletben tartva a megkülönböztetésmentesség elvét és az arányosság elvét, ezek alkalmazásának bármely korlátozását tárgyilagos és ésszerű okokkal kell indokolni, és azoknak a személyzeti politika keretében az általános érdekekbe tartozó jogos célkitűzéseket kell szolgálnia. Az ilyen célkitűzések indokolhatják különösen egy kötelező nyugdíjkorhatár és az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimumkorhatár megállapítását.

1e. cikk

▼M131

(1)  Az aktív státuszban lévő tisztviselők hozzáférnek az intézmények által elfogadott szociális jellegű intézkedésekhez, ideértve a munka és a családi élet összeegyeztetését elősegítő egyedi intézkedéseket, és a 9. cikkben említett szociális jóléti szervek által nyújtott szolgáltatásokhoz. A volt tisztviselők a szociális jellegű intézkedésekből korlátozott egyedi intézkedésekhez férhetnek hozzá.

▼M112

(2)  Az aktív foglalkoztatásban lévő tisztviselőknek a Szerződések alapján e területeken elfogadott intézkedések szerint alkalmazandó minimumkövetelményekkel legalább egyenértékű megfelelő egészségügyi és biztonsági szabványoknak megfelelő munkakörülményeket biztosítanak.

(3)  Az e cikkel összhangban elfogadott szociális jellegű intézkedéseket az egyes intézmények a személyzeti bizottsággal szoros együttműködésben, többéves cselekvési tervek alapján hajtják végre. E cselekvési terveket a költségvetési eljárás keretében minden évben továbbítják a költségvetési hatósághoz.

▼B

2. cikk

►M112  (1) ◄   Minden intézmény meghatározza, hogy szervezetén belül ki gyakorolja az e személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

▼M112 —————

▼M112

(2)  Egy vagy több intézmény azonban ezek bármelyikét vagy egy intézményközi testületet is megbízhat a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott, a tisztviselők kinevezésére, előléptetésére vagy áthelyezésére vonatkozó döntéseken kívüli hatáskörök némelyikének vagy mindegyikének gyakorlásával.

▼B

3. cikk

A tisztviselő kinevezési okiratának tartalmaznia kell a kinevezés hatálybalépésének időpontját; ez az időpont nem előzheti meg azt az időpontot, amikor a tisztviselő megkezdi tevékenységét.

4. cikk

Kinevezésre kizárólag e személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, a megüresedett beosztások betöltése céljából kerülhet sor.

Az intézményekben megüresedő beosztásokról értesíteni kell az adott intézmény személyzetét, mihelyt a kinevezésre jogosult hatóság úgy dönt, hogy az üresedést be kell tölteni.

▼M112

Ha az üresedés nem tölthető be áthelyezés, a beosztásra a 45a. cikkel összhangban történő kinevezés vagy előléptetés útján, a megüresedett beosztásról értesítik a többi intézmény személyzetét és/vagy belső versenyvizsgát szerveznek.

5. cikk

▼M131

(1)  Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó álláshelyeket, a vonatkozó feladatok természetére és fontosságára tekintettel a tanácsosok besorolási csoportjába (a továbbiakban: „AD”), az asszisztensek besorolási csoportjába (a továbbiakban: „AST”), valamint a titkárok és irodai alkalmazottak besorolási csoportjába (a továbbiakban „AST/SC”) kell sorolni.

(2)  Az AD besorolási csoport tizenkét besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek a vezetői, tanácsadói és elemzői, valamint a nyelvi és tudományos feladatoknak felelnek meg. Az AST besorolási csoport tizenegy besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek a végrehajtási és technikai feladatoknak felelnek meg. Az AST/SC besorolási csoport hat besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek az irodai és titkári feladatoknak felelnek meg.

▼M112

(3)  A kinevezés legalább a következőket követeli meg:

a)  ►M131  az AST besorolási csoportban és az AST/SC besorolási csoportban: ◄

i. oklevéllel igazolt, a középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség, vagy

ii. a középfokúnál magasabb szintű oktatáshoz hozzáférést biztosító, oklevéllel igazolt középfokú végzettség, és legalább hároméves megfelelő szakmai tapasztalat, vagy

iii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, szakmai képzés vagy azzal egyenértékű szintű szakmai tapasztalat.

b) az AD csoportban az 5. és 6. besorolási fokozatnál:

i. oklevéllel igazolt, legalább hároméves, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, vagy

ii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés.

c) az AD csoportban a 7–16. besorolási fokozatnál:

i. oklevéllel igazolt, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, ha az egyetemi képzés szokásos ideje négy év vagy annál hosszabb, vagy

ii. oklevéllel igazolt, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség és legalább egyéves megfelelő szakmai tapasztalat, ha az egyetemi képzés szokásos ideje legalább három év, vagy

iii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés.

▼M131

(4)  Az álláshely–típusokat tartalmazó táblázatot az I. melléklet A. szakasza tartalmazza. E táblázatra tekintettel minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága– a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – részletesebben meghatározhatja az egyes álláshely–típusokhoz kapcsolódó feladatokat és hatásköröket.

▼M112

(5)  Az azonos csoportba tartozó tisztviselőre azonos felvételi és szolgálati előmeneteli feltételek vonatkoznak.

▼M131

6. cikk

(1)  Az egyes intézményekre vonatkozó költségvetési szakaszokhoz mellékelt létszámterv minden besorolási fokozat és minden besorolási csoport esetében feltünteti az álláshelyek számát.

(2)  Ez a terv az érdemeken alapuló előléptetéssel a személyzeti szabályzat 45. cikkében megállapított elvének sérelme nélkül biztosítja, hogy az év január 1-jén minden egyes intézménynél a létszámterv minden besorolási fokozatában a betöltetlen álláshelyek száma megfeleljen a megelőző év január 1-jén az alacsonyabb besorolási fokozatban aktív státuszban lévő tisztviselők száma és az arra a besorolási fokozatra az I. melléklet B. szakaszában megadott tényezők szorzatának. Ezeket az arányszámokat 2014. január 1-jétől ötéves átlag alapján kell alkalmazni.

(3)  Az I. melléklet B. szakaszában megállapított arányszámok a 113. cikkben említett jelentés részét képezik.

(4)  Az AST/SC besorolási csoportra vonatkozó rendelkezések végrehajtása és a XIII. melléklet 31. cikkében foglalt átmeneti intézkedések, figyelembe véve valamennyi intézményben a titkári és irodai feladatokat ellátó személyzet iránti igény fejlődését, valamint az AST és AST/SC besorolási csoportban az állandó és ideiglenes álláshelyek változásait, a 113. cikkben említett jelentés részét képezik.

▼M112

7. cikk

(1)  A kinevezésre jogosult hatóság kizárólag a szolgálat érdekei szerint eljárva és állampolgárságra való tekintet nélkül kinevezéssel vagy áthelyezéssel osztja be az egyes tisztviselőket a csoportjukban a besorolási fokozatuknak megfelelő beosztásba.

A tisztviselő kérheti az intézményen belüli áthelyezését.

(2)  A tisztviselőt ideiglenesen a csoportjában lévő olyan besorolási fokozatba tartozó beosztás betöltésére utasíthatják, amely magasabb a saját besorolási ánál. Az ilyen ideiglenes beosztásba helyezés negyedik hónapjának kezdetétől az érintett személyt kiegészítő juttatás illeti meg, amely a tényleges besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti díjazás, illetve azon díjazás közötti különbözettel egyenlő, amelyet az ideiglenesen betöltött beosztásba való kinevezés esetén e beosztásnak megfelelő előmeneteli csoport kezdő besorolási fokozata szerinti fizetési fokozatra tekintettel kapna.

Az ideiglenes kinevezés időtartama nem haladja meg az egy évet, kivéve, ha a kinevezés közvetlenül vagy közvetve olyan tisztviselő helyettesítésére irányul, akit szolgálati érdekből egy másik beosztásba rendeltek ki, katonai szolgálatra hívtak be, illetve aki elhúzódó betegszabadságon van.

▼B

8. cikk

Az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ egy másik intézményéhez kirendelt tisztviselő hat hónap elteltével kérelmezheti az áthelyezését az adott intézményhez.

Ha a tisztviselő anyaintézménye és azon intézmény, amelyhez a tisztviselőt kirendelték, egyaránt hozzájárul az áthelyezéshez, a tisztviselőt úgy kell tekinteni, mint aki a teljes ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ szolgálati előmenetele során az utóbbi intézmény alkalmazásában állt. A tisztviselő az ilyen áthelyezés következtében nem részesülhet azon pénzügyi előnyökben, amelyekben egy tisztviselő e személyzeti szabályzat értelmében az ►M128   ►C4  Uniónál ◄  ◄ fennálló szolgálatának megszűnésekor részesülhet.

Ha a kérelemnek helyt adó határozat az anyaintézménynél betöltöttnél magasabb besorolási fokozatba helyezést is magában foglal, azt előléptetésnek kell tekinteni; ilyen határozat kizárólag a 45. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően hozható.

9. cikk

▼M131

(1)  Az (1a) bekezdés sérelme nélkül minden intézményben létre kell hozni:

 egy személyzeti bizottságot, amely a különböző alkalmazási helyek szerinti részlegekbe szerveződhet,

 egy, vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több vegyes bizottságot,

 egy, vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több fegyelmi tanácsot,

 egy vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több, a szakmai alkalmatlansággal foglalkozó tanácsadó vegyes bizottságot,

 szükség esetén egy értékelésekért felelős bizottságot;

 egy rokkantsági bizottságot,

amelyek ellátják az e személyzeti szabályzat által rájuk ruházott feladatokat.

(1a)  E személyzeti szabályzat egyes rendelkezéseinek végrehajtására két vagy több intézmény számára közös vegyes bizottság hozható létre. Az (1) bekezdés szerinti egyéb bizottságok és a fegyelmi tanács létrehozhatóak két vagy több ügynökség által közös testületekként.

▼B

(2)  A testületek összetételét és eljárását a II. melléklet rendelkezéseinek megfelelően az egyes intézmények határozzák meg.

▼M131

Az ügynökségek a személyi állományuk összetételének figyelembevétele érdekében a személyzeti bizottságok tagsága tekintetében eltérhetnek a II. melléklet 1. cikkében foglaltaktól. Az ügynökségek határozhatnak úgy, hogy nem neveznek ki helyettes tagokat a vegyes bizottságba vagy a II. melléklet 2. cikkében meghatározott bizottságokba.

▼M112

E testületek tagjainak jegyzékéről értesítik az intézmények személyzetét.

▼B

(3)  A személyzeti bizottság a személyzetet képviseli az intézménnyel szemben, valamint folyamatos kapcsolatot tart fenn az intézmény és a személyzet között. A bizottság hozzájárul a szolgálat zökkenőmentes működéséhez azáltal, hogy lehetőséget biztosít a személyzet számára a véleményének kifejtésére és érvényesítésére.

A bizottság felhívja az intézmény illetékes szerveinek figyelmét az e személyzeti szabályzat értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármely általános jelentőségű kérdésre. A bizottsággal konzultáció folytatható bármely ilyen jellegű kérdésben.

A bizottság tanácsot ad az intézmény illetékes szerveinek a szolgálat szervezésével és működésével kapcsolatban, és javaslatokat tesz a személyzet munkafeltételeinek vagy általános életkörülményeinek javítására vonatkozóan.

A bizottság részt vesz az intézmény által személyzete érdekében létrehozott szociális jóléti intézmények irányításában és felügyeletében. A bizottság az intézmény beleegyezésével maga is létrehozhat ilyen szociális jóléti intézményeket.

(4)  Az e személyzeti szabályzat által rájuk ruházott feladatok mellett a vegyesbizottság vagy vegyesbizottságok konzultációkat folytathatnak a kinevezésre jogosult hatósággal vagy a személyzeti bizottsággal olyan általános jellegű kérdésekről, amelyekben az utóbbiak bármelyike úgy dönt, hogy hozzájuk fordul.

▼M112

(5)  Az értékelésekért felelős bizottság véleményét kérik:

a) a próbaidő leteltét követő intézkedésekről; és

b) az intézménynél történő bármely létszámcsökkentéssel érintett tisztviselők felvételéről.

A bizottságnak a kinevezésre jogosult hatóság utasításokat adhat annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tagjaira vonatkozó időszakos értékelések minden intézményen belül egységes módon készüljenek.

▼M112

(6)  Az 51. cikk alkalmazásához kikérik a szakmai alkalmatlansággal foglalkozó tanácsadó vegyes bizottság véleményét.

▼M112

10. cikk

Egy, az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ intézményeinek képviselőiből, és azok személyzeti bizottságainak azonos számú képviselőjéből álló személyzeti szabályzati bizottság jön létre. A személyzeti szabályzati bizottság tagjainak kinevezésére irányuló eljárást az ►M131  intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ közös megegyezéssel határozzák meg. Az ügynökségek a Bizottsággal kötött megállapodásban rögzített szabályokkal összhangban együttesen képviseltetik magukat.

Az e személyzeti szabályzat által ráruházott feladatok mellett a személyzeti szabályzati bizottság javaslatokat fogalmazhat meg a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára. A Bizottság konzultál a személyzeti szabályzati bizottsággal a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló bármely javaslattal kapcsolatban; a személyzeti szabályzati bizottság a véleményét a Bizottság által meghatározott határidőn belül közli. A személyzeti szabályzati bizottság az elnöke, valamely intézmény, vagy a személyzeti bizottság kérelmére ül össze.

A személyzeti szabályzati bizottság ülésein készült jegyzőkönyveket közlik a megfelelő testületekkel.

▼M23

10a. cikk

Az intézmény meghatározza azon határidőket, amelyeken belül a személyzeti bizottság, a vegyesbizottság vagy a személyzeti szabályzati bizottság megadja a tőle kért véleményeket; e határidők nem lehetnek 15 munkanapnál rövidebbek. Amennyiben az előírt határidőn belül nem adnak véleményt, az intézmény meghozza saját döntését.

▼M112

10b. cikk

A 24b. cikkben említett szakszervezetek és személyzeti szövetségek a személyzet általános érdekében járnak el, a személyzeti bizottságoknak a személyzeti szabályzatban meghatározott hatásköreinek sérelme nélkül.

A 10. cikkben említett bizottsági javaslatok a képviselő szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel folytatott konzultációk tárgyát képezhetik.

10c. cikk

Minden intézmény köthet a személyzetét érintő megállapodásokat a képviselő szakszervezeteivel és szakmai szervezeteivel. Az ilyen megállapodások nem járhatnak a személyzeti szabályzat vagy bármely költségvetési kötelezettségvállalás módosításával, és semmilyen módon nem befolyásolhatják az érintett intézmény munkáját. A megállapodást aláíró képviselő szakszervezetek és szakmai szervezetek minden intézményben a személyzeti bizottságnak a személyzeti szabályzatban meghatározott hatásköreinek függvényében működnek.

▼B



II. CÍM

A TISZTVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

▼M131

11. cikk

A tisztviselő feladatainak ellátása során és magatartásának meghatározásakor kizárólag az Unió érdekeit tartja szem előtt. A tisztviselő az intézményén kívül egyetlen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől sem kérhet vagy fogadhat el utasításokat. A rábízott feladatokat tárgyilagosan, pártatlanul és az Unióhoz való hűségre vonatkozó kötelezettsége betartásával végzi.

A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül egyetlen kormánytól vagy az intézményén kívüli más helyről sem fogadhat el semmiféle elismerést, kitüntetést, kedvezményt, ajándékot vagy fizetséget, kivéve, ha azzal a kinevezését megelőzően, illetve katonai vagy egyéb állampolgári kötelezettség teljesítése céljából biztosított külön szabadsága során nyújtott szolgálatait ismerik el.

Egy tisztviselő felvétele előtt a kinevezésre jogosult hatóság megvizsgálja, hogy a jelöltnek vannak-e olyan személyes érdekeltségei, amelyek csorbíthatják függetlenségét, vagy hogy fennáll-e bármiféle összeférhetetlenség. Ennek érdekében a jelölt külön formanyomtatványon tájékoztatja a kinevezésre jogosult hatóságot bármely fennálló vagy esetlegesen lehetséges összeférhetetlenségről. Ilyen esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezt megfelelően indokolt véleményben figyelembe veszi. Szükség esetén a kinevezésre jogosult hatóság megteszi a 11a. cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket.

Ezt a cikket analógia útján alkalmazni kell a személyes okokkal indokolt szabadságról visszatérő tisztviselőkre.

▼M112

11a. cikk

(1)  A tisztviselő feladatainak ellátása során és az alábbiakban előírt esetek kivételével nem foglalkozhat olyan üggyel, amelyhez közvetlenül vagy közvetve olyan személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdekei fűződnek, amelyek csorbíthatják függetlenségét.

(2)  Amennyiben a tisztviselőnek feladatai ellátása során egy, a fent említett üggyel kell foglalkoznia, erről haladéktalanul tájékoztatja a kinevezésre jogosult hatóságot. A kinevezésre jogosult hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket és különösen felmenti a tisztviselőt a felelősség alól ebben az ügyben.

(3)  A tisztviselő sem közvetlenül, sem közvetve nem tarthat, illetve nem szerezhet meg olyan fajta vagy mértékű részesedést az intézményének ellenőrzése alá tartozó vagy azzal üzleti tevékenységet folytató vállalkozásokban, amely feladatainak ellátása során csorbíthatja függetlenségét.

▼M112

12. cikk

A tisztviselő tartózkodik minden olyan cselekménytől vagy magatartástól, amely rossz fényt vethet a beosztására.

▼M112

12a. cikk

(1)  A tisztviselő tartózkodik a pszichológiai vagy szexuális zaklatás minden formájától.

(2)  Azt a tisztviselőt, aki pszichológiai vagy szexuális zaklatás áldozatává vált, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás. Azt a tisztviselőt, aki pszichológiai vagy szexuális zaklatásra vonatkozó bizonyítékkal szolgál, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás, feltéve, hogy a tisztviselő tisztességesen járt el.

(3)  „Pszichológiai zaklatás”;: bármely olyan helytelen magatartás, amely egy időszak során ismétlődően vagy rendszeresen előfordul, és olyan fizikai magatartást, szóbeli vagy írott nyelvhasználatot, gesztusokat vagy más cselekvéseket tartalmaz, amelyek szándékosak, és alkalmasak arra, hogy bármely másik személy személyiségét, méltóságát, fizikai vagy pszichológiai integritását aláássák.

(4)  „Szexuális zaklatás”;: olyan, szexuális magatartás, amely azon személy számára, akire irányul, nem kívánatos, és amelynek célja vagy hatása az említett személy megsértése, illetve megfélemlítő, ellenséges, bántó vagy zavarba ejtő közeg megteremtése. A szexuális zaklatást nemen alapuló megkülönböztetésként kell kezelni.

12b. cikk

(1)  A 15. cikkre is figyelemmel, amennyiben a tisztviselő külső tevékenységben kíván részt venni, függetlenül attól, hogy az jövedelemszerzésre irányul-e vagy sem, illetve bármilyen, az ►M128   ►C4  Unión ◄  ◄ kívüli megbízást kíván ellátni, ehhez be kell szereznie a kinevezésre jogosult hatóság engedélyét. Az engedélyt megtagadják, ha a tevékenység vagy a megbízás akadályozza a tisztviselő feladatainak ellátását, illetve összeférhetetlen az intézmény érdekeivel.

(2)  A tisztviselő értesíti a kinevezésre jogosult hatóságot az engedélyezett külső tevékenységében vagy megbízásában bekövetkező bármely változásról, amely azután következik be, hogy a tisztviselő az (1) bekezdés szerint a kinevezésre jogosult hatóság engedélyét kérte. Az engedély visszavonható, ha a tevékenység vagy megbízás a továbbiakban nem felel meg az (1) bekezdés utolsó mondatában említett feltételeknek.

▼B

13. cikk

Amennyiben a tisztviselő házastársa jövedelemszerző tevékenységet folytat, a tisztviselő erről köteles tájékoztatni intézményének kinevezésre jogosult hatóságát. Ha a tevékenység jellege összeférhetetlennek bizonyul a tisztviselő feladataival, és a tisztviselő nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy az határozott időn belül megszűnik, a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy ►M112  a tisztviselő továbbra is megtartsa-e beosztását vagy egy másik beosztásba helyezzék-e át ◄ .

▼M112 —————

▼M112

15. cikk

(1)  Annak a tisztviselőnek, aki választással elnyerhető közhivatalra pályázik, erről értesíti a kinevezésre jogosult hatóságot. A kinevezésre jogosult hatóság a szolgálat érdekeinek figyelembevételével határoz arról, hogy az érintett tisztviselő(nek):

a) személyes okokkal indokolt szabadságot kell kérnie, vagy

b) ki kell adni éves szabadságát, vagy

c) engedélyezni lehet, hogy feladatait részmunkaidőben lássa el, vagy

d) tovább folytathatja feladatai ellátását.

(2)  Egy közhivatalra megválasztott vagy kinevezett tisztviselő erről haladéktalanul tájékoztatja a kinevezésre jogosult hatóságot. A kinevezésre jogosult hatóság – tekintettel a szolgálat érdekeire, a hivatal jelentőségére, a hivatalt betöltő személyre háruló feladatokra és az említett feladatok elvégzésével járó díjazásra és költségtérítésre – meghozza az (1) bekezdésben említett döntések egyikét. Amennyiben a tisztviselőnek személyes okokkal indokolt szabadságot kell kivennie vagy engedélyezik számára, hogy feladatait részmunkaidőben lássa el, a szabadság vagy a részmunkaidős munkavégzés időtartama megfelel a tisztviselő hivatali idejének.

▼M131

16. cikk

A tisztviselő a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

Az a tisztviselő, aki a szolgálati jogviszony megszűnését követő két évben keresőtevékenységbe kíván kezdeni – függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem –, erről külön formanyomtatványon tájékoztatja intézményét. Amennyiben az említett tevékenység kapcsolódik a tisztviselő által a szolgálati idejének utolsó három évében végzett munkához, és az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vezethet, a kinevezésre jogosult hatóság – a szolgálat érdekeire tekintettel – megtilthatja a tisztviselőnek e tevékenység gyakorlását, vagy jóváhagyását általa megfelelőnek ítélt feltételekhez kötheti. A kinevezésre jogosult hatóság a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően, a tájékoztatástól számított 30 munkanapon belül értesíti az érintettet döntéséről. Amennyiben az említett időszak végéig nem történik ilyen értesítés, ez hallgatólagos beleegyezésnek minősül.

A végrehajtási intézkedésekben meghatározottak szerinti volt vezető tisztviselő esetében a kinevezésre jogosult hatóság a szolgálatból való kilépést követő 12 hónapig elvileg megtiltja, hogy a volt vezető tisztviselő lobbitevékenységet vagy tanácsadást folytasson korábbi intézménye személyzetével kapcsolatban vállalkozása, ügyfelei vagy munkáltatói részére a szolgálatban töltött utolsó három év során a felelőssége alá tartozó ügyek kapcsán.

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) értelmében valamennyi intézmény évente információkat tesz közzé a harmadik bekezdés végrehajtására vonatkozóan, ideértve a vizsgált esetek jegyzékét is.

▼M112

17. cikk

(1)  A tisztviselő tartózkodik a feladatainak ellátása során tudomására jutott információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalától, kivéve, ha az említett információt már nyilvánosságra hozták, vagy az a nyilvánosság számára hozzáférhető.

(2)  A tisztviselőt e kötelezettség a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is terheli.

▼M112

17a. cikk

(1)  A tisztviselőnek joga van a szólásszabadsághoz, megfelelően tiszteletben tartva a lojalitás és a pártatlanság elvét.

(2)  A 12. és a 17. cikk sérelme nélkül, az a tisztviselő, aki egyedül vagy másokkal együtt nyilvánosságra kíván hozni vagy hozatni bármely olyan szöveget, amelynek tárgya az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tevékenységével kapcsolatos, előzetesen tájékoztatja erről a kinevezésre jogosult hatóságot.

Ha a kinevezésre jogosult hatóság bizonyítani tudja, hogy a tervezett közzététel alkalmas arra, hogy súlyosan sértse az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ jogos érdekeit, a kinevezésre jogosult hatóság az információ kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül tájékoztatja döntéséről a tisztviselőt. Amennyiben a kijelölt időszakon belül ilyen határozatról nem történik értesítés, azt úgy kell tekinteni, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak nincs kifogása.

▼M112

18. cikk

▼M131

(1)  A tisztviselő által feladatainak ellátása során készített valamennyi írásos anyaggal vagy más munkával kapcsolatos minden jog az Európai Unió tulajdona, amennyiben az ilyen írásos anyag vagy munka a tevékenységéhez kapcsolódik, vagy amennyiben az ilyen írásos anyag vagy munka az Európai Atomenergia Közösséghez kapcsolódik, e Közösség tulajdona. Az Uniónak, illetve adott esetben az Európai Atomenergia Közösségnek joga van jogi úton megszereznie az ilyen munkák szerzői jogát.

▼M112

(2)  A tisztviselő által feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban kidolgozott valamennyi találmány az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ vitathatatlan tulajdonát képezi. Az intézmény az adott találmányra – saját költségére és az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ nevében – minden országban szabadalmat igényelhet és szerezhet. Bármely olyan, a tisztviselő által az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tevékenységével kapcsolatban egy évvel a szolgálati idejének lejártát követően kidolgozott találmányt, ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, mintha a tisztviselő feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban dolgozta volna ki. Amennyiben a találmányokat szabadalmaztatják, a feltaláló vagy feltalálók nevét fel kell tüntetni.

(3)  Az intézmény adott esetben általa meghatározott összegű jutalmat adhat a szabadalmazott találmányt kidolgozó tisztviselőnek.

▼M131

19. cikk

A tisztviselő bírósági eljárás során a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül semmilyen alapon nem adhat ki semmilyen olyan információt, amelyről feladataival összefüggésben van tudomása. Az engedély csak akkor tagadható meg, ha az Unió érdekei úgy kívánják, és annak megtagadása nem jár büntetőjogi következményekkel a tisztviselőre nézve. A tisztviselőt ez a kötelezettség a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is terheli.

Az első bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók azon tisztviselőre vagy volt tisztviselőre, aki az Európai Unió Bírósága vagy valamely intézmény fegyelmi tanácsa előtt tesz tanúvallomást olyan ügyben, amely az Európai Unió alkalmazottját vagy volt alkalmazottját érinti.

▼B

20. cikk

A tisztviselőnek az alkalmazás helyén vagy olyan helyen kell laknia, amely nincs nagyobb távolságra az alkalmazás helyétől, mint ami feladatainak megfelelő ellátásával összeegyeztethető. ►M112  A tisztviselő értesíti a kinevezésre jogosult hatóságot lakcíméről, és haladéktalanul tájékoztatja lakcímének bármely változásáról. ◄

21. cikk

A tisztviselő beosztásától függetlenül segíti, és tanácsaival támogatja feletteseit; a tisztviselő felelős a rábízott feladatok végrehajtásáért.

A szolgálat bármely részlegét irányító tisztviselő felelősséggel tartozik feletteseinek a ráruházott hatáskörök ellátásáért, illetve az általa adott utasítások teljesítéséért. Beosztottainak felelőssége a tisztviselőt semmiképpen sem mentesíti a tisztviselőt saját felelőssége alól.

▼M112 —————

▼M112

21a. cikk

(1)  Amennyiben a tisztviselő olyan utasítást kap, amelyet szabálytalannak tart, vagy amelynek teljesítése súlyos következményekkel járhat, arról tájékoztatja közvetlen felettesét, aki – ha a tájékoztatást írásban kapta – arra írásban válaszol. A (2) bekezdésre is figyelemmel, ha a felettese az utasítást megerősíti, és a tisztviselő úgy ítéli, hogy az ilyen megerősítés nem ad megfelelő választ a kételyeire, a kérdést a hierarchiában közvetlenül felette álló hatósághoz terjeszti be. Ha ez utóbbi írásban megerősíti az utasítást, a tisztviselő köteles azt teljesíteni, kivéve, ha ez a büntetőjog szabályaiba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba ütközik.

(2)  Ha a közvetlen felettese úgy ítéli, hogy az utasítást azonnal végre kell hajtani, a tisztviselő köteles elvégezni azt, kivéve, ha ez a büntetőjog szabályaiba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba ütközik. A tisztviselő kérésére közvetlen felettese kötelezhető arra, hogy az ilyen utasítást írásba adja.

▼M131

(3)  Amennyiben a tisztviselő olyan utasításról tájékoztatja feletteseit, amelyet szabálytalannak tart, vagy amelynek teljesítése súlyos következményekkel járhat, ezzel kapcsolatban nem érheti sérelem.

▼B

22. cikk

A tisztviselő kötelezhető arra, hogy egészben vagy részben térítse meg az ►M128   ►C4  Uniónak ◄  ◄ a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban súlyos kötelezettségszegéssel okozott kárt.

A kinevezésre jogosult hatóság indokolással ellátott határozatot hoz a fegyelmi ügyek vonatkozásában megállapított eljárásnak megfelelően.

Az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ Bírósága az e rendelkezésből eredő jogviták tekintetében teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

▼M112

22a. cikk

(1)  Az a tisztviselő, akinek a feladatai ellátása során vagy azokkal összefüggésben olyan tények jutnak a tudomására, amelyek okot adnak egy esetleges törvényellenes tevékenység feltételezésére, beleértve az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ érdekeinek hátrányt okozó csalást vagy korrupciót, illetve a szakmai feladatok teljesítésével kapcsolatos olyan magatartást, amely az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselőire vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegését képezi, erről haladéktalanul tájékoztatja közvetlen felettesét, vagy főigazgatóját, vagy – ha hasznosnak ítéli – a főtitkárt vagy vele egyenértékű beosztásban dolgozó személyeket, illetve közvetlenül az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF).

Az első albekezdésben említett tájékoztatást írásban teszik meg.

Ezt a bekezdést kell alkalmazni olyan esetekben is, ha az intézmény egy tagja vagy az intézmény szolgálatában álló vagy részére munkát végző bármely más személy követ el hasonló súlyos kötelezettségszegést.

(2)  Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást átvevő tisztviselő haladéktalanul továbbít az OLAF részére minden olyan, tudomására jutott bizonyítékot, amely alapján az (1) bekezdésben említett szabálytalanságok fennállása feltételezhető.

(3)  Azt a tisztviselőt, aki közli az intézménnyel az (1) és (2) bekezdésben említett információkat, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás ennek következtében, feltéve, hogy a tisztviselő jóhiszeműen járt el.

(4)  Az (1)–(3) bekezdést nem kell alkalmazni a – függőben lévő vagy lezárt – jogi esetekben az eljárás céljára megőrzött vagy az eljárás folyamán létrehozott, illetve a tisztviselő számára nyilvánosságra hozott bármilyen formátumú iratokra és egyéb irattári anyagokra, jelentésekre, feljegyzésekre vagy információkra.

22b. cikk

(1)  Azt a tisztviselőt, aki nyilvánosságra hozza a 22a. cikkben meghatározott információkat a Bizottság, a Számvevőszék, a Tanács, illetve az Európai Parlament elnöke vagy az Európai Ombudsman felé, saját intézménye részéről nem érhetik sérelmes hatások, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) a tisztviselő jóhiszeműen úgy véli, hogy a nyilvánosságra hozott információ és annak bármely állítása alapjában véve igaz; és

b) a tisztviselő ezt megelőzően az OLAF vagy saját intézménye felé felfedte ugyanezt az információt, és a hivatal vagy az intézmény által – az eset összetettségének függvényében – meghatározott időt hagyott az OLAF-nak vagy az intézménynek, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket. A tisztviselőt az említett időtartamról 60 napon belül megfelelően tájékoztatják.

(2)  Az (1) bekezdésben említett időszakot nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a tisztviselő bizonyítani tudja, hogy az eset körülményeire tekintettel az nem ésszerű.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdést nem kell alkalmazni a – függőben lévő vagy lezárt – jogi esetekben az eljárás céljára megőrzött vagy az eljárás folyamán létrehozott, illetve a tisztviselő számára nyilvánosságra hozott bármilyen formátumú iratokra és egyéb irattári anyagokra, jelentésekre, feljegyzésekre vagy információkra.

▼M131

22c. cikk

A 24. és a 90. cikk értelmében valamennyi intézmény eljárást vezet be a tisztviselők azzal kapcsolatban tett panaszainak kezelésére, hogy a 22a. vagy 22b. cikkben előírt kötelezettségeik teljesítését követően vagy annak következtében milyen módon jártak el velük szemben. Az érintett intézmény biztosítja az ilyen panaszok bizalmas kezelését, a körülmények által indokolt esetben a 90. cikkben meghatározott határidők lejárta előtt is.

Valamennyi intézmény kinevezésért felelős hatósága belső szabályokat állapít meg többek között az alábbiakról:

 tájékoztatás nyújtása a 22a. cikk (1) bekezdésében vagy a 22b. cikkben említett tisztviselők számára az általuk jelentett ügy intézésével kapcsolatban,

 e tisztviselők jogos érdekeinek és magánéletének védelme, valamint

 az e cikk első bekezdésében említett panaszok kezelésére vonatkozó eljárás.

▼B

23. cikk

A tisztviselőket megillető kiváltságok és mentességek biztosítása kizárólag az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ érdekében történik. A kiváltságokról és mentességekről ►M15  szóló jegyzőkönyvre ◄ is figyelemmel a tisztviselők nem mentesülnek sem magánjellegű kötelezettségeik teljesítése, sem a hatályos jogszabályok és rendőrségi előírások betartása alól.

Az érintett tisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a kinevezésre jogosult hatóságot, ha e kiváltságok és mentességek vita tárgyát képezik.

▼M128

A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv által biztosított laissez-passer a ►C4  egységvezetők ◄ , az AD12–AD16 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők, az Európai Unió területén kívül szolgálatot teljesítő tisztviselők, valamint olyan egyéb tisztviselők számára kerül kiállításra, akik esetében azt a szolgálati érdek megköveteli.

▼B

24. cikk

►M15  Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ segítséget nyújt minden tisztviselőnek, különösen olyan személy elleni eljárásban ◄ , aki a tisztviselő vagy családtagjai sérelmére, a tisztviselő beosztása vagy feladatainak ellátása miatt fenyegetést, becsületsértést, rágalmazást, illetve bármely személy vagy vagyon elleni támadást követett el.

Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egyetemlegesen megtéríti a tisztviselőnek az ilyen esetben elszenvedett kárt, amennyiben azt nem a tisztviselő szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta és az elkövetőtől nem tudott kártérítést kapni.

►M112  24a. ◄ cikk

▼M23

Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ előmozdítja a tisztviselők olyan szakmai továbbképzését, amely összeegyeztethető a szolgálat megfelelő működésével, és saját érdekeiknek is megfelel.

Az ilyen szakmai továbbképzést a tisztviselők előléptetése során figyelembe kell venni.

►M112  24b. ◄ cikk

A tisztviselők jogosultak az egyesülési jog gyakorlására; tagjai lehetnek különösen szakszervezeteknek vagy az európai tisztviselők szakmai szervezeteinek.

▼B

25. cikk

▼M112

A tisztviselők az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben kérelemmel fordulhatnak intézményüknek kinevezésre jogosult hatóságához.

▼B

Az e személyzeti szabályzat alapján egy meghatározott személyre vonatkozóan hozott minden határozatot írásban haladéktalanul közölni kell az érintett tisztviselővel. A tisztviselőt hátrányosan érintő minden határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat.

▼M112

A tisztviselők kinevezésére, beiktatására, előléptetésére, áthelyezésére, hivatali státuszának meghatározására és szolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó határozatokat haladéktalanul közzéteszik abban az intézményben, amelyhez a tisztviselő tartozik. A hirdetménynek egy megfelelő időszakban az egész személyzet számára hozzáférhetőnek kell lennie.

▼B

26. cikk

A tisztviselő személyi aktája az alábbiakat tartalmazza:

a) a hivatali státuszára vonatkozó összes iratot, valamint az alkalmasságára, teljesítményére és magatartására vonatkozó összes értékelés;

b) a tisztviselő ezen iratokkal kapcsolatban tett valamennyi észrevétele.

Az iratokat sorrendben kell iktatni, számozni és irattározni; az a) pontban említett iratokra az intézmény nem hivatkozhat, illetve azokat nem használhatja fel a tisztviselővel szemben, ha azokról a személyi aktába való felvételük előtt a tisztviselőt nem tájékoztatták.

Valamennyi irat tisztviselővel való közlését a tisztviselő aláírásával kell igazolni, vagy annak hiányában ajánlott levél ►M112  a tisztviselő által közölt utolsó címre kiküldött ◄ útján kell kézbesíteni.

▼M112

A tisztviselő személyi aktája nem tartalmazhat hivatkozást a tisztviselő politikai, szakszervezeti, világnézeti vagy vallási tevékenységére vagy meggyőződésére, illetve faji vagy etnikai származására és szexuális irányultságára.

Az előző bekezdés nem tiltja azonban a tisztviselő számára ismert olyan közigazgatási okmányok és iratok elhelyezését az aktában, amelyek e személyzeti szabályzat alkalmazásához szükségesek.

▼B

Minden tisztviselőnek csak egyetlen személyi aktája lehet.

A tisztviselő még szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is jogosult betekinteni a személyi aktájában lévő összes iratba ►M112  és másolatokat készíteni azokról ◄ .

A személyi akta bizalmasan kezelendő, és abba csak a hivatal helyiségeiben ►M112  vagy biztonságos elektronikus eszközzel ◄ lehet betekinteni. Amennyiben azonban egy, a tisztviselőt érintő ügy kerül ►M112  ————— ◄ , akkor személyi aktáját továbbítani kell a Bíróságnak.

▼M112

26a. cikk

A tisztviselőnek joga van megismerni egészségügyi aktáját, az ►M131  intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ által megállapítandó szabályoknak megfelelően.

▼B



III. CÍM

A TISZTVISELŐK ELŐMENETELE



1. FEJEZET

Felvétel

▼M131

27. cikk

A felvétel során arra kell törekedni, hogy az intézmények részére olyan tisztviselők munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek, és akiket az Unió tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon vettek fel. Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely meghatározott tagállam állampolgárai számára.

Az Uniós polgárok egyenlőségének elve lehetővé teszi valamennyi intézmény számára, hogy objektív körülmények által nem igazolt, a tisztviselők nemzetiség szerinti megoszlása tekintetében jelentős egyensúlyhiány észlelése esetében megfelelő intézkedéseket fogadjanak el. Ezeknek a megfelelő intézkedéseknek igazoltnak kell lenniük és nem vezethetnek az érdemen alapuló kiválasztástól eltérő felvételi követelményekhez. Ilyen megfelelő intézkedések elfogadása előtt az intézmény kinevezésre jogosult hatósága a 110. cikkel összhangban általános rendelkezéseket fogad el e bekezdés végrehajtása céljából.

A Bizottság 2014. január 1-től számított három év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a második bekezdés végrehajtásáról.

Annak megkönnyítése érdekében, hogy a személyzeti felvétel a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjen, az intézmények igyekeznek támogatni az alkalmazottaik gyermekeinek többnyelvű és multikulturális oktatását.

▼B

28. cikk

Egy tisztviselő kizárólag az alábbi feltételekkel nevezhető ki:

a) az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tagállamai egyikének állampolgára – kivéve ha a kinevezésre jogosult hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;

b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;

c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;

d) a 29. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, megfelelt egy, a III. melléklet rendelkezéseinek megfelelő vagy képesítéseken vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken mind vizsgákon alapuló versenyvizsga feltételeinek;

e) fizikailag alkalmas feladatainak ellátására; és

f) tanúbizonyságot tesz az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretéről és egy további hivatalos nyelvének a feladatainak ellátásához szükséges szintű ismeretéről.

▼M112

29. cikk

▼M131

(1)  Mielőtt egy intézmény üres álláshelyét betöltené, a kinevezésre jogosult hatóság mérlegeli, hogy:

a) az álláshely betölthető-e az intézményen belüli:

i. áthelyezéssel, vagy

ii. a 45a. cikknek megfelelő kinevezéssel, vagy

iii. előléptetéssel;

b) érkeztek-e áthelyezés iránti kérelmek a többi intézmény azonos besorolási fokozatban lévő tisztviselőitől, és/vagy

c) amennyiben a) és b) pontban említett lehetőségek révén nem lehetett betölteni az üres álláshelyet, figyelembe vegye-e a 30. cikk szerinti alkalmas pályázók jegyzékét, adott esetben tekintetbe véve az alkalmas pályázókra vonatkozóan a III. mellékletben foglalt megfelelő rendelkezéseket, és/vagy

d) tartson-e az intézményen belüli versenyvizsgát, amelyen kizárólag a tisztviselők és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében meghatározott ideiglenes személyzet vehet részt;

vagy megkezdje-e a vagy képesítéseken, vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken, mind vizsgákon alapuló versenyvizsgára vonatkozó eljárást. A versenyvizsgákra vonatkozó eljárást a III. melléklet állapítja meg.

Az eljárás a jövőbeli személyzeti felvétel számára történő tartalékképzés céljából is megkezdhető.

A kinevezésre jogosult hatóság a d) ponttól eltérően és csak kivételes esetekben határozhat úgy, hogy a tisztviselők túlnyomó többségének nyílt versenyvizsgán alapuló felvétele elvének tiszteletben tartása mellett belső versenyvizsgát rendez az intézmény számára, amelyen az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. és 3b. cikkében meghatározott szerződéses alkalmazottak is részt vehetnek. Az utóbbi személyzeti kategóriára korlátozások vonatkoznak az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 82. cikkének (7) bekezdésében foglalt ezen lehetőség, valamint a szerződéses alkalmazottként általuk végezhető külön feladatok tekintetében.

▼M112

(2)  A kinevezésre jogosult hatóság a versenyvizsgákra vonatkozó eljárástól eltérő eljárást fogadhat el a rangidős tisztviselők (főigazgatók vagy az azzal egyenértékű AD 16 vagy AD 15 besorolási fokozatba sorolt tisztviselők, illetve az igazgatók vagy az azzal egyenértékű AD 15 vagy AD 14 besorolási fokozatba sorolt tisztviselők) felvételére, és kivételes esetekben a különleges képesítést igénylő beosztások betöltésére.

(3)  Az intézmények minden csoportban az AST 6 vagy annál magasabb szinten és az AD 9 vagy annál magasabb szinten belső versenyvizsgát szervezhetnek az érintett intézmény részére a képesítések és a vizsgák alapján.

Ezeken a versenyvizsgákon kizárólag az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontjának megfelelően foglalkoztatott ideiglenes személyzet tagjai vehetnek részt. Az intézmények a versenyvizsgán való részvételhez minimumképesítésként legalább tíz év ideiglenes alkalmazottként eltöltött szolgálati időt követelnek meg, valamint azt, hogy az ideiglenes alkalmazotti felvétel olyan felvételi eljárás alapján történt, amely az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 12. cikke (4) bekezdésével összhangban biztosította ugyanazoknak az előírásoknak az alkalmazását, mint amelyek a tisztviselők felvételére alkalmazandók. E cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, az ideiglenes alkalmazottat foglalkoztató intézmény kinevezésre jogosult hatósága az említett intézmény egy üres beosztásának betöltése előtt e versenyvizsgák sikeres jelöltjeivel párhuzamosan tisztviselők intézményen belüli áthelyezését is mérlegeli.

(4)  Az Európai Parlament ötévente belső versenyvizsgát szervez minden egyes csoport számára a képesítések és a vizsgák alapján, amelyet az AST 6 vagy annál magasabb szinten és az AD 9 vagy annál magasabb szinten rendeznek, a (3) bekezdés második albekezdésében megállapított feltételekkel összhangban.

▼M131

30. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság minden versenyvizsgához felvételi bizottságot nevez ki. E bizottság összeállítja az alkalmas pályázók jegyzékét.

A kinevezésre jogosult hatóság dönt arról, hogy e pályázók közül melyeket nevezi ki az üres álláshelyekre.

Ezek a pályázók megfelelő tájékoztatáshoz férnek hozzá az intézmények és ügynökségek által meghirdetett megfelelő álláshelyekkel kapcsolatban.

▼M112

31. cikk

(1)  A kiválasztott jelölteket kinevezik a csoportnak az általuk teljesített versenyvizsgáról szóló hirdetményben megnevezett besorolási fokozatába.

(2)   ►M131  A 29. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tisztviselőket csak az SC 1–SC 2, az AST 1–AST 4 besorolási fokozatba vagy az AD 5–AD 8 besorolási fokozatba lehet felvenni. ◄ A versenyvizsgáról szóló hirdetményben szereplő besorolási fokozatot az intézmény a következő kritériumok alapján határozza meg:

a) az a célkitűzés, hogy a 27. cikkben említett legmagasabb követelményeknek megfelelő tisztviselőket toborozzák;

b) a megkövetelt szakmai tapasztalat minősége.

Az intézmény egyedi igényeinek való megfelelésre a tisztviselők toborzásakor az ►M128   ►C4  Unióban ◄  ◄ fennálló munkaerőpiaci feltételeket is figyelembe veszik.

(3)  A (2) bekezdés ellenére az intézmény – adott esetben – engedélyezheti versenyvizsga megtartását az AD 9, AD 10, AD 11 vagy – kivételes esetben – az AD 12 besorolási fokozatokban. E fokozatokban az üres beosztásokba kinevezett jelöltek teljes száma nem haladhatja meg az AD csoportban a 30. cikk második bekezdésének megfelelően évente történő kinevezések teljes számát.

▼B

32. cikk

A tisztviselőt a besorolási fokozatának első fizetési fokozatába kell felvenni.

▼M112

A kinevezésre jogosult hatóság azonban az érintett személy szakmai tapasztalatának figyelembevételére besorolási fokozatában további, legfeljebb 24 hónapos szolgálati idő figyelembevételét is engedélyezheti. Minden intézmény megállapítja az e cikk végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket.

▼M85

Az ►M131  egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ által elfogadott besorolási kritériumoknak megfelelően besorolt ideiglenes alkalmazottak megőrzik a fizetési fokozatban e minőségükben megszerzett szolgálati idejüket, amennyiben közvetlenül az ideiglenes szolgálati időszakot követően ugyanolyan beosztású tisztviselőnek nevezik ki őket.

▼B

33. cikk

A kinevezés előtt a sikeres pályázót az intézmény egyik orvosa megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy a pályázó a 28. cikk e) pontjában előírt követelményeknek megfelel.

▼M39

Ha az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat eredménye kedvezőtlen, a pályázó e kedvezőtlen orvosi szakvélemény intézmény által történt közlését követő 20 napon belül kérheti, hogy ügyét a kinevezésre jogosult hatóság által az intézmény orvosai köréből választott három orvosból álló orvosi bizottsághoz véleményezésére nyújtsák be. Az orvosi bizottság meghallgatja az eredeti kedvezőtlen véleményt kiadó intézményi orvost. A pályázó az orvosi bizottság elé terjesztheti az általa választott orvos véleményét. Ha az orvosi bizottság véleménye megerősíti az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat következtetéseit, a pályázó fizeti a díjak és a járulékos költségek 50 %-át.

▼M131

34. cikk

(1)  A tisztviselők véglegesítésük előtt kilenc hónapos próbaidőt teljesítenek. Egy tisztviselő véglegesítéséről a (3) bekezdésben említett értékelő jelentés alapján, valamint a kinevezésre jogosult hatóság számára a próbaidős tisztviselő II. címmel összefüggésben tanúsított magatartása kapcsán rendelkezésre álló adatok alapján kell határozni.

Ha a próbaidő során a tisztviselő feladatait betegség, az 58. cikk szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a kinevezésre jogosult hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 15 hónapot.

(2)  A próbaidős tisztviselőről a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelő jelentés, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő.

Ezt az értékelő jelentést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani. Az értékelő jelentést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül beszerzi az értékelésekért felelős vegyes bizottság véleményét a meghozandó intézkedésről. A kinevezésre jogosult hatóság a próbaidős tisztviselőt egy hónapos felmondási idővel a próbaidő lejárta előtt elbocsáthatja, vagy a tisztviselőt a próbaidő fennmaradó időtartamára másik szervezeti egységhez oszthatja be.

(3)  Legkésőbb egy hónappal a próbaidő lejárta előtt értékelő jelentést kell készíteni a próbaidős tisztviselőnek a beosztásához tartozó feladatok ellátására való alkalmasságáról, valamint a szolgálati jogviszonyban nyújtott teljesítményéről és tanúsított magatartásáról. Ezt az értékelő jelentést közölni kell a próbaidős tisztviselővel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani.

Amennyiben az értékelő jelentés a tisztviselő elbocsátására vagy – kivételes esetben – az (1) bekezdéssel összhangban a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelő jelentést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül konzultál az értékelő jelentésekért felelős vegyes bizottsággal a meghozandó intézkedésről.

Azt a próbaidős tisztviselőt, akinek a munkája vagy magatartása nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy álláshelyén véglegesítsék, el kell bocsátani.

(4)  Az elbocsátott próbaidős tisztviselő – kivéve, ha azonnal újra jövedelemszerző tevékenységbe kezd – háromhavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha több mint egyéves szolgálatot teljesített; kéthavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha legalább hat hónapos szolgálatot teljesített, illetve egyhavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha kevesebb, mint hat hónapos szolgálatot teljesített.

(5)  A (2), (3) és (4) bekezdés nem vonatkozik azon tisztviselőkre, akik próbaidejük vége előtt lemondanak.

▼B



2. FEJEZET

Hivatali státusz

35. cikk

A tisztviselőket az alábbi hivatali státuszok egyikébe kell kinevezni:

a) aktív foglalkoztatás;

b) kirendelés;

c) személyes okokkal indokolt szabadság;

d) nem aktív státusz;

e) szabadság katonai szolgálat miatt ;

▼M112

f) szülői szabadság vagy családi okokkal indokolt szabadság ;

▼M131

g) a szolgálat érdekében történő szabadságra küldés;

▼B



1. Szakasz

AKTÍV FOGLALKOZTATÁS

36. cikk

Az aktív foglalkoztatásban álló tisztviselő olyan személy, aki a IV. címben foglalt feltételeknek megfelelően ellátja az azon beosztással kapcsolatos feladatokat, amelybe kinevezték, vagy amellyel ideiglenesen megbízták.



2. Szakasz

KIRENDELÉS

37. cikk

▼M23

A kirendelt tisztviselő ►M56  olyan beiktatott tisztviselő, aki(t) ◄ a kinevezésre jogosult hatóság döntése alapján:

a) a szolgálat érdekében olyan utasítást kapott:

 hogy ideiglenesen az intézményén kívüli beosztást lásson el; vagy

▼M112

 hogy egy olyan személyt, aki a Szerződésekben előírt hivatalt lát el, vagy az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egyik intézményének vagy szervének választott elnökét, az Európai Parlament vagy a Régiók Bizottsága egyik politikai csoportjának, illetve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyik csoportjának választott elnökét ideiglenesen segítse,

▼M85

 hogy ideiglenesen olyan beosztásban dolgozzon, amely szerepel a kutatási és beruházási előirányzatokból finanszírozott beosztások listáján, és amelyet a költségvetési hatóságok ideiglenesnek minősítettek.

▼M56

b) saját kérése alapján:

 az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ valamely másik intézményének rendelkezésére bocsátottak; vagy

 az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ érdekeit szolgáló és az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ intézményeinek egyetértésével – a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – összeállított jegyzékben szereplő szervezet rendelkezésére bocsátottak.

▼B

A kirendelt tisztviselőt továbbra is megilleti a 38. és 39. cikk szerinti feltételeknek megfelelő minden joga, és anyaintézményének tisztviselőjeként kötelezettségei továbbra is fennállnak. ►M23  A nyugdíjra vonatkozó 77. cikk harmadik bekezdésének rendelkezései értelmében azonban az első bekezdés a) pontjának második francia bekezdésében említett kirendelés során a tisztviselőre ugyanazon rendelkezések vonatkoznak, mint arra a tisztviselőre, akinek besorolási fokozata megegyezik azon beosztás besorolási fokozatával, ahová az érintett tisztviselőt kirendelték. ◄

▼M112

Az aktív foglalkoztatásban vagy személyes okokkal indokolt szabadságon lévő tisztviselő a szolgálat érdekében kérelmezheti kirendelését, illetve azt fel lehet ajánlani részére. Amennyiben a tisztviselőt kirendelik, a személyes okokkal indokolt szabadsága megszűnik.

▼B

38. cikk

A szolgálat érdekében történő kirendelésre az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) a kirendelésről a kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő meghallgatása után határoz;

b) a kirendelés időtartamát a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg;

c) az érintett tisztviselő minden hatodik hónap végén kérheti a kirendelés megszüntetését;

▼M23

d) a 37. cikk a) pontjának első francia bekezdése alapján kirendelt tisztviselő különbözet fizetésére jogosult, amennyiben azon beosztás teljes díjazása, ahová kirendelték, kevesebb, mint amely az anyaintézménybeli besorolási fokozata és fizetési fokozata alapján megilleti; hasonlóképpen jogosult minden olyan járulékos költség megtérítésére, amely a kirendelésével kapcsolatban merül fel;

e) a 37. cikk a) pontjának első francia bekezdése alapján kirendelt tisztviselő továbbra is olyan nyugdíjjárulékot fizet, amely az anyaintézménybeli besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti aktív foglalkoztatása során megállapított illetményén alapul;

▼B

f) a kirendelt tisztviselő megtartja beosztását, magasabb fizetési fokozatba lépésre való jogát és az előléptetésre való alkalmasságát;

g) kirendelésének végével a tisztviselőt haladéktalanul vissza kell helyezni az általa korábban betöltött beosztásba.

39. cikk

A tisztviselő saját kérésére történő kirendelésére az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) a kirendelésről és annak időtartamáról a kinevezésre jogosult hatóság határoz;

b) az új tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül az érintett tisztviselő kérheti a kirendelés megszüntetését; ekkor azonnal vissza kell helyezni az általa korábban betöltött beosztásba;

c) e hat hónapos időszak végén más személy nevezhető ki a beosztásába;

▼M23

d) a kirendelés időtartama alatt a nyugdíjjárulékokat és minden nyugdíjjogosultságot az anyaintézménybeli besorolási fokozat és fizetési fokozat szerinti aktív foglalkoztatás tekintetében megállapított illetmény alapján kell kiszámítani. ►M56  A 37. cikk (1) bekezdése b) pontja második francia bekezdésének értelmében kirendelt tisztviselő azonban, aki nyugdíjjogosultságot azon testületnél szerez, ahová kirendelték, a kirendelés idejére nem tartozik az anyaintézményénél működő nyugdíjrendszerhez.

Azon tisztviselő, aki a 37. cikk (1) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése szerinti kirendelés alatt rokkanttá válik, valamint az ezen időszak alatt elhalálozott tisztviselő által eltartott személyek e személyzeti szabályzat alapján ►M112  rokkantsági támogatásra, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíjra ◄ jogosultak, amelynek összegét csökkenteni kell azon összegekkel, amelyeket azonos jogcím alapján ugyanezen időszakra már kifizetett az a testület, amelyhez a tisztviselőt kirendelték.

E rendelkezés nem eredményezheti azt, hogy a tisztviselő vagy az általa eltartott személyek olyan teljes nyugdíjra váljanak jogosulttá, amelynek összege meghaladja az érintett személyt az e személyzeti szabályzat alapján megillető nyugdíj összegének felső határát; ◄

▼M112

e) a kirendelés időtartama alatt a tisztviselő fenntartja arra vonatkozó jogát, hogy magasabb fizetési fokozatba lépjen;

▼M23

►M112  f) ◄  a kirendelés lejártával a tisztviselőt vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első beosztásba, amely ►M112  csoportján ◄ belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztásra vonatkozó követelményeknek. Amennyiben visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási fokozatának megfelelő, ►M112  csoportján ◄ belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően lemondásra szólítható fel. Tényleges visszahelyezéséig a tisztviselő kirendelésben marad, fizetés nélkül.

▼B



3. Szakasz

SZEMÉLYES OKOKKAL INDOKOLT SZABADSÁG

40. cikk

(1)  A ►M56  beiktatott  ◄ tisztviselő számára, kivételes esetben és saját kérésére, személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadság engedélyezhető.

▼M131

(1a)  A 12b. cikk a személyes okokkal indokolt szabadság során is alkalmazandó. A 12b. cikk szerinti engedély tisztviselőnek nem adható olyan foglalkozásszerűen végzett tevékenység folytatása céljára – függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem –, amely lobbizással vagy intézményének nyújtott tanácsadással jár, illetve az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vagy ennek lehetőségéhez vezethet.

▼M112

(2)  A 15. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az ilyen szabadság időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A szabadság további időszakokkal meghosszabbítható.

Hosszabbítás egy évet nem meghaladó időszakra adható. A személyes okokkal indokolt szabadság teljes időtartama a tisztviselő teljes pályafutása során nem haladhatja meg a ►M131  12 évet. ◄

Amennyiben azonban a tisztviselő ahhoz igényli e szabadságot, hogy:

i. gondoskodjon a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a tisztviselő eltartottjának minősülő, és az intézményi orvos által elismerten súlyos szellemi vagy testi fogyatékosságban szenvedő és folyamatos gondozást vagy felügyeletet igénylő gyermek neveléséről; vagy

▼M131

ii. követhesse házastársát – aki szintén az Unió tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja –, akinek feladatai ellátásához a szabadságot kérelmező tisztviselő alkalmazásának helyétől akkora távolságra kell berendeznie szokásos tartózkodási helyét, hogy a közös otthonuk e helyen történő kialakítása kényelmetlenséget okozna a szabadságot kérelmező tisztviselőnek feladatai ellátásában; vagy

▼M131

iii. orvosilag igazolt súlyos betegség vagy fogyatékosság esetén gondoskodjon házastársáról, lemenő vagy felmenő ági rokonáról, illetve testvéréről,

▼M112

a szabadság korlátozások nélkül meghosszabbítható, feltéve, hogy a szabadság engedélyezésének feltételei minden hosszabbítás alkalmával fennállnak.

▼B

(3)  A szabadság alatt a tisztviselő nem jogosult a besorolási fokozatán belüli magasabb fizetési fokozatba lépésre vagy előléptetésre; tagságát a 72. és 73. cikkben meghatározott szociális biztonsági rendszerben, és a kockázatok e rendszer alapján történő fedezését fel kell függeszteni.

▼M39

►M112  A jövedelemszerző tevékenységet nem folytató tisztviselő azonban, legkésőbb egy hónappal a személyes okokkal indokolt szabadság első hónapja után kérelmezheti, hogy továbbra is az említett cikkekkel összhangban legyen biztosítva, feltéve, hogy a személyes okokkal indokolt szabadság első évére vonatkozóan viseli a 72. cikk (1) bekezdésében és a 73. cikk (1) bekezdésében említett kockázatok fedezéséhez előírt járulékköltségek felét, valamint a teljes költséget az ilyen szabadság fennmaradó része alatt. A jogosultság a 73. cikkel összhangban csak akkor biztosítható, ha a jogosultságot a 72. cikkel összhangban nyerte el. A járulékokat a tisztviselő utolsó alapilletménye alapján számítják ki. ◄ Ezen túlmenően az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy egy másik nyugdíjrendszer alapján nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy legfeljebb egy évre további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve hogy viseli ►M56  a 83. cikk (2) bekezdésében megállapított mérték háromszorosával megegyező járulékköltséget; a járulékokat a tisztviselő besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő alapilletmény alapján kell kiszámítani ◄ .

▼B

(4)  A személyes okokkal indokolt szabadságra az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) a személyes okokkal indokolt szabadságot az érintett tisztviselő kérésére a kinevezésre jogosult hatóság engedélyezi;

b) a meghosszabbítás iránti kérelmet a szabadság lejárta előtt két hónappal kell benyújtani;

c) a tisztviselő által betöltött beosztásba más személy nevezhető ki;

▼M23

d) a szabadság lejártával a tisztviselőt vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első beosztásba, amely ►M112  csoportjában ◄ belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztás követelményeinek. Amennyiben a tisztviselő visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási fokozatának megfelelő ►M112  csoportjában ◄ belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően lemondásra szólítható fel. Tényleges visszahelyezéséig ►M112  vagy kirendeléséig ◄ a tisztviselő személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadságon marad.

▼B



4. Szakasz

NEM AKTÍV STÁTUSZ

41. cikk

(1)  A nem aktív státuszú tisztviselő olyan személy, aki a beosztások számának az intézményénél történt csökkentése miatt létszám fölöttivé vált.

(2)  A beosztások számának egy adott besorolási fokozatban való csökkentéséről a költségvetési eljárással összhangban a megfelelő költségvetési hatóság dönt.

A kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az ilyen intézkedések milyen típusú beosztásokat érintsenek.

A kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően összeállítja az ilyen intézkedésekkel érintett tisztviselők jegyzékét, figyelembe véve a tisztviselők alkalmasságát, teljesítményét, feladataik teljesítése során tanúsított magatartását, családi körülményeit és szolgálati idejét. Bármely tisztviselőt, aki az előző albekezdésben említett beosztást tölt be, és aki nem aktív státuszba helyezését kéri, automatikusan felvesznek e jegyzékbe.

Azon tisztviselők, akiknek a neve szerepel e jegyzékben, a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján nem aktív státuszba kerülnek.

(3)  Amíg e státuszban van, a tisztviselő nem látja el feladatait, nem élvezi a díjazáshoz vagy a magasabb fizetési fokozatba lépéshez való jogait, de egy öt évet meg nem haladó időszakig továbbra is nyugdíjjogosultságot szerez a besorolási fokozatával és fizetési fokozatával járó illetménye alapján.

A nem aktív státuszba helyezés időpontjától számított két éven keresztül a tisztviselő elsőbbséget élvez bármely, ►M112  csoportján ◄ belüli, a besorolási fokozatának megfelelő megüresedő vagy újonnan létrehozott beosztásba történő visszahelyezésre, feltéve hogy rendelkezik a szükséges képesítésekkel.

A nem aktív státuszba helyezett tisztviselő a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.

▼M23

Azon jövedelmet, amit a tisztviselő ez idő alatt bármely új tevékenységből kap, le kell vonni az előző albekezdésben előírt juttatásból, amennyiben a jövedelem és a juttatás együttesen meghaladja a tisztviselő részére folyósított utolsó teljes díjazást, amelyet az azon hónap első napján alkalmazandó illetménytáblázat alapján számítanak ki, amelyre a juttatást fizetik.

▼M62

A tisztviselő minden szükséges írásbeli bizonyítékot megad, és tájékoztatja az intézményt minden, a jogosultságát érintő tényről.

▼M112

A juttatásra korrekciós együttható nem vonatkozik.

Azonban a juttatást és az e cikk negyedik albekezdésében említett utoljára folyósított teljes díjazást azzal ►C2  a XI. melléklet 3. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett súlyozási tényezővel ◄ súlyozzák, amelyet azon tagállam tekintetében rögzítettek, amelyben a kedvezményezett lakóhelyének fennállását igazolja, feltéve, hogy az a tagállam volt a kedvezményezett utolsó alkalmazási helye. Ilyen esetekben, ha a tagállam pénzneme nem az euró, a juttatást az e személyzeti szabályzat 63. cikkében előírt átváltási árfolyam alapján számítják ki.

▼B

(4)  A juttatásra való jogosultsági időszak végén a tisztviselő köteles lemondani. A tisztviselő adott esetben a nyugdíjrendszer szerinti nyugdíjban részesülhet.

(5)  Az a tisztviselő, akinek a (3) bekezdésben előírt két éves időszak lejárta előtt a besorolási fokozatának megfelelő beosztást ajánlanak fel, és azt alapos indok nélkül visszautasítja, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően megfosztható az előző rendelkezések szerinti jogaitól és lemondásra szólítható fel.



5. Szakasz

SZABADSÁG KATONAI SZOLGÁLAT MIATT

42. cikk

Az a tisztviselő, akit katonai szolgálatra vagy tartalékos gyakorlatra hívnak be, illetve akit katonai szolgálatra hívnak vissza, „szabadság katonai szolgálat miatt” különleges státuszt kap.

Az a tisztviselő, akit katonai szolgálatra hívnak be, nem részesül díjazásban, de megőrzi e személyzeti szabályzat szerinti jogát a magasabb fizetési fokozatba lépésre és az előléptetésre. A tisztviselő megőrzi jogát az öregségi nyugdíjra is, ha a katonai szolgálat befejeztével visszamenőlegesen rendezi nyugdíjjárulékait.

Az a tisztviselő, akit tartalékos gyakorlatra hívnak be, vagy katonai szolgálatra visszahívnak, a gyakorlat vagy a visszahívás időtartama alatt folyamatosan kapja díjazását, amelyet azonban a zsoldjának összegével csökkentenek.

▼M112



6. Szakasz

SZÜLŐI VAGY CSALÁDI OKOKKAL INDOKOLT SZABADSÁG

▼M131

42a. cikk

A tisztviselő minden gyermek után hat hónapig terjedő, alapilletmény nélküli szülői szabadságra jogosult, amelyet a gyermek születését vagy örökbefogadását követő első tizenkét év során vehet ki. A szabadság időtartama ennek kétszerese lehet az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által elfogadott általános végrehajtási rendelkezések szerint egyedülállóként elismert szülők és az intézmény orvosa által elismert fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő eltartott gyermek szülei esetében. Az egy alkalommal kivett szabadság legrövidebb időtartama egy hónap.

A tisztviselő tagsága a szociális biztonsági rendszerekben a szülői szabadság során folytatódik; a nyugdíjjogosultság szerzését, az eltartott gyermekek után nyújtott támogatást és az iskoláztatási támogatást fenn kell tartani. A tisztviselő megtartja álláshelyét, és megőrzi jogát a magasabb fizetési fokozatba lépésre és az előléptetésre. A szabadság kivehető teljes munkaidős vagy félmunkaidős szabadságként. Ha a szülői szabadságot a tisztviselő félmunkaidős szabadságként veszi ki, az első bekezdésben előírt maximális időtartam megkétszereződik. A szülői szabadság során a tisztviselő ►M140  972,14 EUR ◄ havi juttatásra vagy a félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50 %-ára jogosult, más jövedelemszerző tevékenységet viszont nem folytathat. A szociális biztonsági rendszerhez való, a 72. és 73. cikkben előírt hozzájárulás egészét az intézmény viseli, és azt a tisztviselő alapilletménye alapján kell kiszámítani. A félmunkaidős szabadság esetében azonban ezt a rendelkezést csak a teljes alapilletmény és az arányosan csökkentett alapilletmény különbségére kell alkalmazni. Az alapilletmény ténylegesen folyósított része tekintetében a tisztviselő hozzájárulását ugyanazon százalékos arányok használatával kell kiszámítani, mintha teljes munkaidős alkalmazásban állna.

A juttatás összege havi ►M140  1 296,18 EUR egyedülálló szülő esetében ◄ vagy félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50 %-a az első bekezdésben említett egyedülálló szülők, valamint orvos által elismert fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő eltartott gyermek szülei esetében és a szülői szabadság első három hónapjában, amennyiben a szabadságot az apa veszi ki a szülési szabadság során, vagy bármelyik szülő közvetlenül a szülési szabadságot követően, vagy az örökbefogadási szabadság során vagy közvetlenül azt követően.

A szülői szabadság további hat hónappal meghosszabbítható; az ezen időszakra eső juttatás a második bekezdésben említett összeg 50 %-ára korlátozódik. Az első bekezdésben említett egyedülálló szülők esetében a szülői szabadság további tizenkét hónappal meghosszabbítható; az ezen időszakra eső támogatás a harmadik bekezdésben említett összeg 50 %-ára korlátozódik.

Az e cikkben említett összegeket a díjazással megegyező feltételekkel naprakésszé kell tenni.

▼M112

42b. cikk

A tisztviselő házastársának, lemenő vagy felmenő ági rokonának, illetve testvérének orvosilag igazolt súlyos betegsége vagy fogyatékossága esetén a tisztviselő alapilletmény nélküli családi okokkal indokolt szabadságra jogosult. Az ilyen szabadság teljes időtartama a tisztviselő teljes pályafutása során nem haladhatja meg a kilenc hónapot.

A 42a. cikk második bekezdését kell alkalmazni.

▼M131



7.

Szakasz

A SZOLGÁLAT ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ SZABADSÁGRA KÜLDÉS

42c. cikk

Legkorábban öt évvel azelőtt, hogy a tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt, a legalább tíz év szolgálati időt letöltött tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján a szolgálat érdekében szabadságra lehet küldeni az intézményeken belül új kompetenciák megszerzéséhez kapcsolódó szervezeti okokból.

A szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselők teljes száma az adott évben nem haladhatja meg az előző évben az összes intézményből nyugdíjba vonuló tisztviselők számának 5 %-át. Az így kiszámított teljes számot az egyes intézmények között kell felosztani az előző év december 31-én általuk foglalkoztatott tisztviselők száma alapján. A felosztás eredményét minden intézménynél a legközelebbi egész számra kell felkerekíteni.

Az ilyen szabadságra küldés nem lehet fegyelmi intézkedés.

A szabadság időtartama elvileg megfelel annak az időtartamnak, amely még hátravan addig az időpontig, amikor a tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt. Kivételes esetekben azonban a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy megszünteti a szabadságot, és újra szolgálatba helyezi a tisztviselőt.

Amikor a szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt, automatikusan nyugdíjazni kell.

A szolgálat érdekében történő szabadságra küldésre az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) a tisztviselő által betöltött álláshelyre más tisztviselő nevezhető ki;

b) a szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselő nem jogosult a besorolási fokozatán belüli magasabb fizetési fokozatba lépésre vagy előléptetésre.

Az így szabadságra küldött tisztviselő a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.

A tisztviselő kérésére a juttatás után járulékot kell fizetni a nyugdíjrendszerbe, amelyet a juttatás alapján kell kiszámítani. Ebben az esetben a szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselő szolgálati idejét figyelembe kell venni a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a VIII. melléklete 2. cikke szerinti kiszámítása során.

A juttatásra korrekciós együttható nem alkalmazható.

▼B



3. FEJEZET

Értékelések, magasabb fizetési fokozatba lépés és előléptetés

▼M131

43. cikk

A tisztviselők alkalmasságáról, teljesítményéről és feladataik teljesítése során tanúsított magatartásáról az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a 110. cikkel összhangban meghatározott feltételek szerint évente értékelő jelentést kell készíteni. Az értékelő jelentés megállapítja, hogy a tisztviselő teljesítményének szintje kielégítő volt-e vagy sem. Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatósága megállapítja az értékelési eljárás során fellebbezésre jogosító rendelkezéseket, amely jogot a 90. cikk (2) bekezdésében említett panasz benyújtása előtt kell gyakorolni.

Az AST 5 besorolási fokozattól kezdve az értékelő jelentés kitérhet arra is, hogy a tisztviselő teljesítménye alapján alkalmas-e a tanácsosi funkció betöltésére.

Az értékelő jelentést közölni kell a tisztviselővel. A tisztviselőnek jogában áll az értékelő jelentéssel kapcsolatban bármilyen, általa fontosnak tartott észrevételt tenni.

44. cikk

Az a tisztviselő, aki két év szolgálati időt letöltött besorolási fokozatának valamely fizetési fokozatában, automatikusan ugyanazon besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép, kivéve, ha teljesítményét a 43. cikkben említett legutóbbi éves értékelő jelentés nem kielégítőnek értékelte. A tisztviselő legfeljebb négy év elteltével besorolási fokozatának következő fizetési fokozatába lép, kivéve, ha az 51. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárás kerül alkalmazásra.

Ha egy tisztviselőt egységvezetővé, igazgatóvá vagy főigazgatóvá neveznek ki ugyanabban a fokozatban, és feltéve, hogy a kinevezését követő első kilenc hónapban feladatait a 43. cikk értelmében kielégítően teljesítette, a kinevezés hatálybalépésekor visszaható hatállyal egy fizetési fokozattal előléptetésre kerül ugyanazon a besorolási fokozaton belül. Ez az előléptetés a havi alapilletményének az egyes besorolási fokozatok első és második fizetési fokozata közötti százalékos aránynak megfelelő növekedéséhez vezet. Ha a növekedés ennél kisebb, vagy a tisztviselő az adott időben besorolási fokozatán belül az utolsó fizetési fokozatba tartozik, következő előléptetése hatálybalépéséig alapilletményét az első és a második fizetési fokozat közötti különbségnek megfelelő mértékben kell megnövelni.

▼M112

45. cikk

▼M131

(1)  Az előléptetésről a 6. cikk (2) bekezdésére figyelemmel a kinevezésre jogosult hatóság határoz. A tisztviselők csak akkor léptethetők elő a következő magasabb besorolási fokozatba, ha az I. melléklet A. szakaszában felsorolt álláshely-típusoknak megfelelő álláshelyet töltenek be, kivéve a 4. cikkben és a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása esetén. Az előléptetés a tisztviselőnek azon besorolási csoport következő magasabb besorolási fokozatába történő kinevezésével történik, amelybe a tisztviselő tartozik. Az előléptetés kizárólag olyan tisztviselők közüli választással történhet, akik besorolási fokozatukban minimum két év szolgálati időt töltöttek, az előléptetésre alkalmas tisztviselők érdemei összehasonlításának figyelembevétele után. Az érdemek összehasonlításakor a kinevezésre jogosult hatóság különösen figyelembe veszi a tisztviselőről készült értékelő jelentéseket, a nyelvek használatát feladatai végrehajtása során azon nyelveken kívül, amelyek alapos ismeretét a 28. cikk f) pontjával összhangban bizonyította, és – adott esetben – az általa viselt felelősség szintjét.

▼M112

(2)  A tisztviselőtől a felvétele utáni első előléptetést megelőzően megkövetelhetik, hogy bizonyítsa alkalmasságát az ►M131  Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkének (1) bekezdésében ◄ említett harmadik nyelvek egyikén történő munkavégzésre. Az ►M131  intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ közös szabályok elfogadásáról állapodnak meg e bekezdés végrehajtásához. E szabályokhoz szükséges a harmadik nyelvi képzést biztosítani a tisztviselők részére, és a III. melléklet 7. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban megállapítani a tisztviselők harmadik nyelven történő munkavégzésének értékelésére irányadó részletes szabályokat.

45a. cikk

(1)  Az 5. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjától eltérve, az AST csoport 5. besorolási fokozatába tartozó tisztviselőt ki lehet nevezni az AD csoportba tartozó beosztásba, a következő feltételek mellett:

a) a tisztviselőt az e cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban választották ki az e bekezdés b) pontjában említett kötelező képzési programban való részvételre;

b) a tisztviselő teljesítette a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott, kötelező képzési modulokból álló képzési programot, és

c) a tisztviselő szerepel azon jelölteknek a kinevezésre jogosult hatóság által összeállított jegyzékén, akik egy szóbeli és írásbeli vizsgán bizonyították az e bekezdés b) pontjában említett képzési program sikeres elvégzését. E vizsga tartalmát a III. melléklet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban határozzák meg.

(2)  A kinevezésre jogosult hatóság a 43. cikkben említett ►M131  éves értékelő jelentések ◄ és a tisztviselők oktatási és képzési szintje alapján, valamint a szolgálat érdekeinek figyelembevételével összeállítja a fent említett képzési programban való részvételre kiválasztott AST tisztviselők tervezett jegyzékét. Ezt a tervezetet egy vegyes bizottsághoz nyújtják be véleményezésre.

A bizottság meghallgathatja a fent említett képzési programban való részvételüket kérelmező tisztviselőket és a kinevezésre jogosult hatóság képviselőit. A kinevezésre jogosult hatóság által javasolt jegyzéktervezetről többségi szavazással indoklással kísért véleményt nyilvánít. A kinevezésre jogosult hatóság elfogadja a fent említett képzési programban való részvételre jogosult tisztviselők jegyzékét.

(3)  Az AD csoport egy beosztásába történő kinevezés nem érinti azt a besorolási fokozatot és fizetési fokozatot, amelybe a tisztviselő a kinevezés pillanatában tartozik.

(4)  A kinevezések száma az AD csoport beosztásaiba az e cikk (1)–(3) bekezdésében megállapítottak szerint nem haladhatja meg – a 30. cikk második bekezdésével összhangban – a kinevezések éves számának 20 %-át.

(5)  Minden ►M131  egyes intézmény kinevezésre jogosult hatósága ◄ a 110. cikkel összhangban állapítja meg az e cikk végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket.

46. cikk

A 45. cikkel összhangban magasabb besorolási fokozatba kinevezett tisztviselőt az adott beosztás legalacsonyabb fizetési fokozatába sorolják be. Az AD 9–AD 13 besorolási fokozatba tartozó, egységvezetői feladatokat ellátó tisztviselőt azonban a magasabb beosztásba történő kinevezéskor az új besorolási fokozata második fizetési fokozatába sorolják be. Ugyanez érvényes arra a tisztviselőre, aki(t):

a) előléptetéssel igazgatóvá vagy főigazgatóvá neveznek ki, vagy

b) igazgató vagy főigazgató, és akire a 44. cikk második bekezdésének utolsó mondatát kell alkalmazni.

▼B



4. FEJEZET

A szolgálati jogviszony megszűnése

47. cikk

A szolgálati jogviszony megszűnik:

a) lemondás;

b) kötelező lemondás;

c) a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás;

d) alkalmatlanság miatti elbocsátás;

e) a beosztásból való eltávolítás;

f) nyugdíjazás; vagy

g) halál következtében.



1. Szakasz

LEMONDÁS

48. cikk

Annak a tisztviselőnek, aki le kíván mondani, egyértelműen, írásban ki kell jelentenie az intézménnyel fennálló szolgálati jogviszonyának végleges megszűntetésére irányuló szándékát.

A kinevezésre jogosult hatóság a lemondólevél kézhezvételétől számított egy hónapon belül határoz a lemondás jóváhagyásáról. ►M23  A kinevező hatóság azonban megtagadhatja a lemondás elfogadását, amennyiben a lemondólevél kézhezvételének időpontjában a tisztviselővel szemben fegyelmi eljárás van folyamatban, vagy ha az ilyen eljárás a következő harminc napon belül elkezdődik. ◄

▼M112

A lemondás a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott időpontban lép hatályba; ezen időpont az AD. csoportba tartozó tisztviselők esetében nem haladhatja meg a tisztviselő által a lemondólevelében javasolt időpontot követő három hónapot, az ►M131  AST és az AST/SC besorolási csoportokba tartozó tisztviselők ◄ esetében pedig az egy hónapot.

▼B



2. Szakasz

KÖTELEZŐ LEMONDÁS

49. cikk

A tisztviselő kizárólag akkor kötelezhető lemondásra, ha már nem felel meg a 28. cikk a) pontjában megállapított feltételeknek, vagy a ►M23   ►M112  ————— ◄ 39., 40. cikkben és a 41. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint a VIII. melléklet 14. cikkének második bekezdésében meghatározott esetekben. ◄

A tisztviselőket lemondásra kötelező, indokolással ellátott határozatokat a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt és az érintett tisztviselő meghallgatását követően hozza meg.



3. Szakasz

A SZOLGÁLAT ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ NYUGDÍJAZÁS

50. cikk

►M112  A 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott rangidős tisztviselő ◄ a szolgálat érdekében a kinevezésre jogosult hatóság határozatával nyugdíjazható.

Az ilyen nyugdíjazás nem lehet fegyelmi intézkedés.

Az így nyugdíjazott tisztviselő, akit nem neveznek ki ►M112  ————— ◄ a besorolási fokozatának megfelelő másik beosztásba, a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.

▼M23

Azon jövedelmet, amit a tisztviselő ez idő alatt bármely új tevékenységből kap, le kell vonni az előző albekezdésben előírt juttatásból, amennyiben a jövedelem és a juttatás együttesen meghaladja a tisztviselő részére folyósított utolsó teljes díjazást, amelyet az azon hónap első napján érvényes illetménytáblázat alapján számítanak ki, amelyre a juttatást fizetik.

▼M112

Az érintett személy kérésre írásos bizonyítékkal szolgál és értesíti intézményét bármely olyan tényezőről, amely a juttatásra való jogosultságát érintheti.

A juttatásra korrekciós együttható nem alkalmazható.

A VIII. melléklet 45. cikkének harmadik, negyedik és ötödik bekezdését analógia útján kell alkalmazni.

▼B

Amikor a tisztviselőnek a juttatásra való jogosultsága megszűnik - feltéve hogy elérte az ►M131  58. ◄ életévét - nyugdíjra válik jogosulttá, a VIII. melléklet 9. cikke szerinti levonások nélkül.



4. Szakasz

▼M112

ELJÁRÁSOK AZ ALKALMATLANSÁG KEZELÉSÉRE

▼M131

51. cikk

(1)  Minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága eljárásokat dolgoz ki az alkalmatlanság eseteinek megfelelő időben és módon történő felismerésére, kezelésére és orvoslására.

Belső rendelkezések elfogadásakor minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága tiszteletben tartja az alábbi követelményeket:

a) a három egymást követő, nem kielégítő minősítést tartalmazó, a 43. cikk szerinti éves értékelő jelentés alapján szakmai alkalmassága tekintetében előrehaladást nem mutató tisztviselőt egy fokozattal vissza kell minősíteni. Ha a következő két éves értékelő jelentés még mindig nem kielégítő teljesítményről számol be, a tisztviselőt el kell bocsátani;

b) minden, a tisztviselő visszaminősítésére vagy elbocsátására irányuló javaslat tartalmazza az alapjául szolgáló indokokat, és azt közölni kell az érintett tisztviselővel. A kinevezésre jogosult hatóság javaslatát a 9. cikk (6) bekezdése szerinti tanácsadó vegyes bizottság elé kell utalni.

(2)  A tisztviselőnek joga van teljes személyes aktájához hozzáférni, valamint másolatokat készíteni az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentumról. A javaslat kézhezvételétől számítva legalább tizenöt nap, de legfeljebb 30 nap áll rendelkezésére védelme elkészítésére. A tisztviselőt egy általa kiválasztott személy segítheti. A tisztviselő írásbeli észrevételeket nyújthat be. A tisztviselőt meghallgatja a tanácsadó vegyes bizottság. A tisztviselő tanúkat is hívhat.

(3)  Az intézményt a tanácsadó vegyes bizottság előtt a kinevezésre jogosult hatóság által e célból kijelölt tisztviselő képviseli. Az említett tisztviselő az érintett tisztviselőével megegyező jogokkal rendelkezik.

(4)  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti javaslat és az érintett tisztviselőtől vagy a tanúktól származó írásbeli és szóbeli nyilatkozatok figyelembevételével a tanácsadó vegyes bizottság többségi szavazással indokolással ellátott véleményt nyilvánít, amelyben megállapítja a kérésére rögzített tények alapján helyénvalónak ítélt intézkedést. Az említett véleményt az ügy előterjesztésének időpontjától számított két hónapon belül továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak és az érintett tisztviselőnek. A tanácsadó vegyes bizottság határozatairól az elnök nem szavaz, kivéve eljárási ügyekben és szavazategyenlőség esetén.

(5)  Az alkalmatlanság miatt elbocsátott tisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott időszakban havi elbocsátási támogatásra jogosult, amely az AST 1 besorolási fokozat első fizetési fokozatába tartozó tisztviselők havi alapilletményének felel meg. A tisztviselő ugyanebben az időszakban a 67. cikkben előírt családi támogatásokra is jogosult. A háztartási támogatást a VII. melléklet 1. cikkével összhangban az AST 1 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők havi alapilletménye alapján kell kiszámítani.

Amennyiben a tisztviselő az (1) és (2) bekezdésben említett eljárás megkezdését követően lemond, illetve ha teljes nyugdíj azonnali folyósítására jogosult, a támogatást nem kell kifizetni. Amennyiben nemzeti rendszerben munkanélküli ellátásra jogosult, ennek összegét a fenti támogatásból le kell vonni.

(6)  A (5) bekezdésben említett kifizetéseket a következő időszakokban kell folyósítani:

a) három hónapig, ha a tisztviselő az elbocsátó határozat meghozataláig öt évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;

b) hat hónapig, ha a tisztviselő legalább öt év, de tíz évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;

c) kilenc hónapig, ha a tisztviselő legalább tíz év, de húsz évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;

d) 12 hónapig, ha a tisztviselő legalább 20 év szolgálati időt teljesített.

(7)  Az alkalmatlanság miatt visszaminősített tisztviselő hat év elteltével kérelmezheti az ezen intézkedésre vonatkozó valamennyi utalás törlését személyi aktájából.

(8)  A tisztviselő – saját kezdeményezésére – az eljárás során felmerülő ésszerű költségeinek megtérítésére jogosult, beleértve a védelmét ellátó, nem az intézményhez tartozó tanácsadónak fizetendő díjat, amennyiben az e cikkben előírt eljárás a tisztviselő elbocsátását vagy visszaminősítését kimondó határozat nélkül zárul.

▼B



5. Szakasz

NYUGDÍJAZÁS

▼M131

52. cikk

Az 50. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a tisztviselőt nyugdíjazni kell:

a) vagy automatikusan, azon hónap utolsó napján, amelyben 66. életévét betölti, vagy

b) saját kérésére azon hónap utolsó napján, amelyre vonatkozóan a kérelmet benyújtotta, ha az érintett a VIII. melléklet 9. cikkének megfelelően eleget tesz az azonnali nyugdíjfizetés követelményeinek, és elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy életkora 58 év és a nyugdíjkorhatár közé esik. A 48. cikk második bekezdésének második mondatát analógia útján kell alkalmazni.

A tisztviselő azonban saját kérésére, és amennyiben azt a kinevezésre jogosult hatóság a szolgálat érdekében indokoltnak találja, 67 éves koráig, vagy kivételes esetben 70 éves koráig tovább dolgozhat, amely esetben automatikusan nyugdíjazni kell azon hónap utolsó napján, amelyben az említett kort betölti.

Amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság úgy határoz, hogy engedélyezi a tisztviselő számára, hogy 66 éves kora után is szolgálatban maradjon, ez az engedély legfeljebb egyéves időtartamra szólhat. Ez az időtartam a tisztviselő kérésére megújítható.

▼B

53. cikk

Azon tisztviselőt, akivel kapcsolatban a rokkantsági bizottság úgy találja, hogy alkalmazni kell a 78. cikk rendelkezéseit, ►M62  azon hónap utolsó napján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság megállapítja a feladatainak ellátására való tartós alkalmatlanságot, automatikusan nyugdíjazni kell. ◄



6. Szakasz

TISZTELETBELI RANG

54. cikk

A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján szolgálati jogviszonyának megszűnésekor saját ►M112  besorolási fokozatában vagy a következő, magasabb besorolási fokozatban ◄ tiszteletbeli rangot kaphat.

Az ilyen tiszteletbeli ranghoz semmiféle anyagi előny nem kapcsolódik.



IV. CÍM

A TISZTVISELŐK MUNKAFELTÉTELEI



1. FEJEZET

Munkaidő

55. cikk

►M131  (1) ◄   Az aktív foglalkoztatásban álló tisztviselőknek mindenkor az intézményük rendelkezésére kell állniuk.

►M131  (2) ◄    ►M131  A rendes munkaidő heti 40–42 óra között lehet, a napi munkaidőt a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg. ◄ Ugyanezen kereteken belül a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározhatja az egyes feladatokkal megbízott egyes tisztviselői csoportok munkaidőrendjét.

►M22

 

Ezenkívül a tisztviselő ►M31  ————— ◄ szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt kötelezhető arra, hogy munkahelyén vagy otthonában a rendes munkaidején túl készenléti szolgálatban álljon. ►M131  Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai az e bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően állapítják meg. ◄

 ◄

▼M131

(4)  Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai rugalmas munkaidőt vezethetnek be. Rugalmas munkaidő esetén az AD/AST 9 vagy magasabb besorolási fokozatban lévő tisztviselők számára teljes munkanapokat nem lehet kiadni. A rugalmas munkaidő nem alkalmazandó azon tisztviselők tekintetében, akikre vonatkozik a 44. cikk második bekezdése. Ezek a tisztviselők felettesükkel egyeztetve osztják be munkaidejüket.

▼M112

55a. cikk

(1)  A tisztviselő engedélyt kérhet arra, hogy részmunkaidőben dolgozzon.

A kinevezésre jogosult hatóság engedélyezheti a részmunkaidős munkavégzést, amennyiben úgy véli, hogy az összeegyeztethető az intézmény érdekeivel.

▼M131

(2)  A tisztviselő a következő esetekben jogosult az ilyen engedélyre:

a) 9 évesnél fiatalabb eltartott gyermek gondozása érdekében,

b) 9 és 12 év közötti eltartott gyermek gondozása érdekében, ha a munkaidő csökkentése nem haladja meg a rendes munkaidő 20 %-át,

c) eltartott gyermek gondozása érdekében – a gyermek 14 éves koráig –, ha a tisztviselő egyedülálló szülő,

d) súlyos nehézségek esetében eltartott gyermek gondozása érdekében annak 14 éves koráig, ha a munkaidő csökkentése nem haladja meg a rendes munkaidő 5 %-át. Ilyen esetben a IVa. melléklet 3. cikkének első két bekezdése nem alkalmazandó. Amennyiben mindkét szülő az Unió szolgálatában áll, csak az egyikük jogosult ilyen csökkentésre,

e) súlyosan beteg vagy fogyatékos házastársának, lemenő vagy felmenő ági rokonának vagy testvérének gondozása érdekében,

f) továbbképzésben való részvétel céljából, vagy

g) a nyugdíjkorhatár elérése előtti három év során, de az 58. életév betöltése előtt nem.

Amennyiben továbbképzésben való részvétel céljából vagy a nyugdíjkorhatár betöltése előtti három év során, de nem az 58. életév betöltése előtt kérelmezik a részmunkaidős munkavégzés engedélyezését, a kinevezésre jogosult hatóság csak kivételes körülmények esetén és a szolgálathoz kapcsolódó, kiemelkedő okok miatt utasíthatja vissza az engedélyt, vagy halaszthatja el hatálybalépésének napját.

Amennyiben az ilyen engedélyre való jogosultságot súlyosan beteg vagy fogyatékos házastárs, lemenő vagy felmenő ági rokon vagy testvér gondozása érdekében, illetve továbbképzésben való részvétel céljából veszik igénybe, az ilyen időszakok összege a tisztviselő pályafutása során nem haladhatja meg az öt évet.

▼M112

(3)  A kinevezésre jogosult hatóság 60 napon belül válaszolhat a tisztviselő kérelmére.

(4)  A részmunkaidős munkavégzésre és az engedély megadására vonatkozó eljárásra irányadó szabályokat a IVa. melléklet állapítja meg.

▼M112

55b. cikk

A tisztviselő engedélyt kérhet arra, hogy megosztott foglalkoztatás formájában a kinevezésre jogosult hatóság által az e célra meghatározott beosztásban félmunkaidőben dolgozzon. A megosztott foglalkoztatással történő félmunkaidős munkavégzés engedélyezésére nem vonatkozik időbeli korlátozás. A kinevezésre jogosult hatóság azonban az engedélyt a szolgálat érdekében a tisztviselő hat hónapos előzetes értesítésével visszavonhatja. A kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő kérelmére és legalább hat hónapos előzetes értesítéssel hasonlóképpen visszavonhatja az engedélyt. Ebben az esetben a tisztviselőt másik beosztásba lehet áthelyezni.

Az 59a. cikket és – a (2) bekezdés harmadik mondata kivételével – a IVa. melléklet 3. cikkét kell alkalmazni.

A kinevezésre jogosult hatóság megállapíthatja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

▼B

56. cikk

A tisztviselő csak kivételesen, sürgős vagy nagy mennyiségű munka esetén kötelezhető túlórára; éjszakai munkavégzés és a vasárnapokon vagy munkaszüneti napokon történő munkavégzés kizárólag a kinevezésre jogosult hatóság által előírt eljárás szerint engedélyezhető. ►M23  A túlórák száma, amelyek elvégzésére egy tisztviselő kötelezhető, nem haladhatja meg hathavonta a 150 órát. ◄

Az ►M112  AD csoportba és az AST csoport 5–11. fokozatába ◄ tartozó tisztviselők által teljesített túlóra nem jogosít fel kompenzációs szabadságra vagy díjazásra.

▼M131

Az SC 1–SC 6 besorolási fokozatba és az AST 1–AST 4 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők az általuk teljesített túlórák alapján a VI. melléklet rendelkezései szerint kompenzációs szabadságra jogosultak; amennyiben szolgálati okokból a kompenzációs szabadság biztosítására a túlórák teljesítését követő két hónapban nincs lehetőség, a tisztviselők díjazásra jogosultak.

▼M22

56a. cikk

Azon tisztviselő, ►M30  ————— ◄ akinek szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt éjszaka, szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napokon rendszeresen dolgoznia kell, külön juttatásokra jogosult, ha olyan váltott műszakban dolgozik, amelyet az intézmény a szolgálati követelmények vagy a biztonsági előírások miatt rendel el, és amelyet rendszeresnek és állandó jellegűnek minősít.

▼M131

A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők előmeneteli kategóriáit, a juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások mértékét.

▼M22

A váltott műszakban dolgozó tisztviselők rendes munkaideje nem haladhatja meg a rendes éves összmunkaidőt.

56b. cikk

▼C6

A tisztviselő külön juttatásokra jogosult, ha a kinevezésre jogosult hatóság határozata értelmében szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt rendszeresen a rendes munkaidőn túl munkahelyén vagy otthonában készenlétben kell maradnia.

▼M131

A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők előmeneteli kategóriáit, a juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások mértékét.

▼M112

56c. cikk

A különösen nagy megterhelést jelentő munkakörülmények kompenzálására egyes tisztviselőknek külön juttatást lehet megítélni.

▼M131

A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza a külön juttatásokra jogosult tisztviselők kategóriáit, az ilyen juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások mértékét.

▼B



2. FEJEZET

Szabadság

57. cikk

A tisztviselők az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ ►M131  intézményei kinevezésre jogosult hatóságai ◄ által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel megállapítandó szabályokkal összhangban naptári évenként legalább 24 munkanap és legfeljebb 30 munkanap éves szabadságra jogosultak.

Az éves szabadság mellett a tisztviselők kérelem alapján kivételesen külön szabadságra is engedélyt kaphatnak. Az ilyen szabadságra vonatkozó szabályokat az V. melléklet állapítja meg.

▼M131

58. cikk

Az 57. cikkben meghatározott szabadságon kívül a terhes nők – orvosi igazolás bemutatása alapján – húsz hét szabadságra jogosultak. A szülési szabadság az igazolásban feltüntetett várható szülési időpont előtt legfeljebb hat héttel kezdődik, és legkorábban 14 héttel a szülés időpontját követően ér véget. Ikerszülés, koraszülés, illetve fogyatékos vagy súlyosan beteg gyermek születése esetén a szabadság időtartama 24 hét. E rendelkezés alkalmazásában a terhesség 34. hetének vége előtt bekövetkező szülést kell koraszülésnek tekinteni.

▼B

59. cikk

▼M112

(1)  Az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy betegség vagy baleset miatti munkaképtelensége folytán feladatait nem tudja ellátni, betegszabadságra jogosult.

Az érintett tisztviselő köteles munkaképtelenségéről a lehető leghamarabb tájékoztatni az intézményét, és egyidejűleg közölni tartózkodási helyét. Amennyiben a tisztviselő három napnál tovább hiányzik, orvosi igazolást kell bemutatnia. Ezt az igazolást legkésőbb a hiányzás ötödik napján kell beküldenie, amit a postabélyegző időpontja igazol. Ennek hiányában – és kivéve azt az esetet, ha az igazolás beküldését rajta kívül álló okokból mulasztja el – a tisztviselő hiányzását engedély nélkülinek tekintik.

A tisztviselő bármely időpontban kötelezhető arra, hogy az intézmény által szervezett orvosi vizsgálatnak vesse alá magát. Ha a vizsgálatot a tisztviselőnek tulajdonítható okokból nem tudják elvégezni, hiányzása a vizsgálat kitűzött időpontjától kezdve engedély nélkülinek minősül.

Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a tisztviselő képes feladatainak ellátására, hiányzását – a következő albekezdésre is figyelemmel – a vizsgálat napjától kezdve igazolatlannak tekintik.

Ha a tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság által szervezett vizsgálat megállapításait orvosilag megalapozatlannak ítéli, ő vagy egy, a nevében eljáró orvos két napon belül arra irányuló kérelemmel fordulhat az intézményhez, hogy ügyét független orvos elé terjesszék.

Az intézmény haladéktalanul továbbítja a kérést egy másik orvoshoz, akinek személyéről a tisztviselő orvosa és az intézményi orvos állapodnak meg. Amennyiben a kéréstől számított öt napon belül nem születik ilyen megállapodás, az intézmény kiválaszt egy személyt a független orvosoknak az e célból a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság közös megegyezésével évente összeállítandó jegyzékéről. A tisztviselő két munkanapon belül kifogást emelhet az intézmény választásával szemben; ez esetben az intézmény másik személyt választ a jegyzékről, amely választása végleges.

A független orvosnak a tisztviselő orvosával és az intézményi orvossal folytatott konzultációt követően kiadott véleménye kötelező erejű. Ha a független orvos véleménye megerősíti az intézmény által szervezett vizsgálat megállapításait, a hiányzást a vizsgálat napjától kezdve igazolatlannak tekintik. Ha a független orvos véleménye nem erősíti meg az említett vizsgálat megállapításait, a hiányzást minden szempontból igazoltnak tekintik.

►C7  (2)  Ha egy 12 hónapos időszakban a tisztviselő betegség miatt legfeljebb három napos – orvosi igazolás nélküli – hiányzásai összesen több mint tizenkét napot tesznek ki, ezt követően betegség miatt csak orvosi igazolással maradhat távol. ◄ Orvosi igazolás hiányában a tisztviselő betegség miatti hiányzását a tizenharmadik naptól igazolatlan hiányzásnak tekintik.

(3)  A fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának sérelme nélkül, adott esetben az (1) és (2) bekezdés szerint igazolatlannak minősülő hiányzásokat levonják az érintett tisztviselő éves szabadságából. Abban az esetben, ha a tisztviselő további szabadságra már nem jogosult, a megfelelő időszak tekintetében nem részesül díjazásban.

(4)  A kinevezésre jogosult hatóság a rokkantsági bizottság elé terjesztheti minden olyan tisztviselő ügyét, akinek az összesített betegszabadsága bármely hároméves időszak alatt meghaladja a 12 hónapot.

(5)  A tisztviselő kötelezhető arra, hogy az intézményi orvos vizsgálatát követően betegszabadságra menjen, ha ezt egészségi állapota megköveteli, vagy ha háztartásának egyik tagja fertőző betegségben szenved.

Vitás esetekben az (1) bekezdés ötödik, hatodik és hetedik albekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni.

(6)  A tisztviselők minden évben az intézmény orvosa vagy egy általuk választott orvos által elvégzett egészségügyi vizsgálaton esnek át.

Utóbbi esetben az orvosi díjat a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően legfeljebb hároméves időszakra meghatározott maximális összegig az intézmény fizeti.

59a. cikk

A részmunkaidős munkavégzésre engedélyt kapott tisztviselők éves szabadsága az ilyen engedély időtartama alatt arányosan csökken.;

▼B

60. cikk

Betegség vagy baleset kivételével a tisztviselő közvetlen felettesének előzetes engedélye nélkül nem maradhat távol. Bármely, adott esetben alkalmazandó fegyelmi intézkedés sérelme nélkül, minden szabályosan megállapított, jogosulatlan távolmaradást le kell vonni az érintett tisztviselő éves szabadságából. Ha a tisztviselő felhasználta az éves szabadságát, elveszti jogosultságát a díjazásának azonos időtartamra eső részére.

Ha a tisztviselő a szabadságát az alkalmazási helyétől eltérő helyen kívánja tölteni, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét kell kérnie.



3. FEJEZET

Munkaszüneti napok

▼M131

61. cikk

A munkaszüneti napok listáit az uniós intézmények kinevezésre jogosult hatóságai a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel állapítják meg.

▼B



V. CÍM

A TISZTVISELŐK JAVADALMAZÁSA ÉS SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSAI



1. FEJEZET

Díjazás és költségtérítés



1. Szakasz

DÍJAZÁS

62. cikk

A VII. melléklettel összhangban és ellenkező rendelkezés hiányában a tisztviselő a kinevezése alapján a besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő díjazásra jogosult.

A tisztviselő nem mondhat le a díjazásra való jogosultságáról.

A díjazás alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.

▼M131

63. cikk

A tisztviselő díjazását euróban kell kifejezni. A díjazást azon ország pénznemében, amely országban a tisztviselő a feladatait ellátja, vagy euróban kell folyósítani.

Az eurótól eltérő pénznemben folyósított díjazást az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásához a tárgyév július 1-jén használt átváltási árfolyam alapján kell kiszámítani.

Az átváltási árfolyamokat évente visszaható hatállyal naprakésszé kell tenni a díjazások 65. cikk szerinti éves naprakésszé tételével egyidejűleg.

64. cikk

„A tisztviselő euróban kifejezett díjazását, az e személyzeti szabályzatban vagy annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott kötelező levonások megtörténte után a különböző alkalmazási helyeken fennálló életkörülményektől függően egy 100 % fölötti, azzal egyenlő, vagy az alatti korrekciós együtthatóval kell súlyozni.

A korrekciós együtthatók meghatározása, visszavonása és évenkénti naprakésszé tétele a XI. melléklet szerint történik. A naprakésszé tétel tekintetében valamennyi érték referenciaértéknek tekintendő. A Bizottság a naprakésszé tett értékeket a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

Belgiumra és Luxemburgra vonatkozóan nem alkalmazandó korrekciós együttható, tekintettel arra, hogy ezen alkalmazási helyek a legtöbb intézmény fő és eredeti székhelyeiként különleges referenciaszereppel bírnak.

65. cikk

(1)  Az Európai Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazását az Unió gazdasági és szociális politikájának figyelembevételével évente naprakésszé kell tenni. Különös figyelmet kell fordítani a közszolgálatbeli illetmények emelkedésére a tagállamokban, valamint a személyzeti felvételi igényekre. A díjazás naprakésszé tétele a XI. melléklettel összhangban történik. E naprakésszé tételt az év vége előtt kell elvégezni, a Bizottságnak az Európai Unió Statisztikai Hivatala által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival egyetértésben elkészített statisztikai adatokon alapuló jelentése alapján. A statisztikai adatok a tagállamokban július 1-jén fennálló helyzetet tükrözik. Ez a jelentés az uniós tisztviselők díjazására és nyugdíjára gyakorolt költségvetési hatásokra vonatkozó adatokat is tartalmaz. E jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A 42a. cikk második és harmadik bekezdésében, a 66. és a 69. cikkben, a VII. melléklet 1. cikkének (1) bekezdésében, 2. cikkének (1) bekezdésében, 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 4. cikkének (1) bekezdésében, 7. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (2) bekezdésében, valamint10. cikkének (1) bekezdésében és a XIII. melléklet 8. cikkének (2) bekezdésében említett összegeket, továbbá a VII. melléklet korábbi 4a. cikkében említett, a XIII. melléklet 18. cikke (1) bekezdése szerint naprakésszé teendő összegeket, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 24. cikkének (3) bekezdésében, a 28a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében, 28a. cikkének (7) bekezdésében, 93. és 94. cikkében, 96. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében és 96. cikkének (7) bekezdésében, valamint 133., 134. és 136. cikkében említett összegeket, a 300/76/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 4 ) 1.cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett összegeket, valamint a 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet ( 5 ) 4. cikkében említett összegekre vonatkozó együtthatót a XI. melléklet szerint évente naprakésszé kell tenni. A Bizottság a naprakésszé tett összegeket a naprakésszé tételt követő két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(2)  A megélhetési költségek jelentős változása esetén az (1) bekezdés szerinti összegeket és a 64. cikk szerinti súlyozásokat a XI. melléklet szerint naprakésszé kell tenni. A Bizottság a naprakésszé tett összegeket és súlyozásokat a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett összegek és a 64. cikk szerinti súlyozások olyan összegeknek és súlyozásnak tekintendők, amelyek tényleges értékét egy adott időpontban egyéb jogi aktus meghozatala nélkül naprakésszé kell tenni.

(4)  A XI. melléklet 3. cikke (5) és (6) bekezdésének sérelme nélkül 2013-ban és 2014-ben nem kerül sor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott naprakésszé tételre.

▼M78

65a. cikk

A 64. és 65. cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat a XI. melléklet határozza meg.

▼M3

66. cikk

▼M131

A havi alapilletményeket az AD és az AST besorolási csoportokban az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg:

▼M140



2016.7.1.

FIZETÉSI FOKOZAT

BESOROLÁSI FOKOZAT

1

2

3

4

5

16

18 040,01

18 798,08

19 587,99

 

 

15

15 944,36

16 614,36

17 312,51

17 794,18

18 040,01

14

14 092,13

14 684,31

15 301,36

15 727,07

15 944,36

13

12 455,10

12 978,48

13 523,85

13 900,11

14 092,13

12

11 008,23

11 470,80

11 952,82

12 285,37

12 455,10

11

9 729,43

10 138,26

10 564,29

10 858,21

11 008,23

10

8 599,20

8 960,54

9 337,08

9 596,85

9 729,43

9

7 600,25

7 919,63

8 252,42

8 482,01

8 599,20

8

6 717,35

6 999,62

7 293,75

7 496,68

7 600,25

7

5 937,01

6 186,49

6 446,46

6 625,81

6 717,35

6

5 247,33

5 467,83

5 697,59

5 856,11

5 937,01

5

4 637,77

4 832,65

5 035,72

5 175,82

5 247,33

4

4 099,01

4 271,25

4 450,73

4 574,56

4 637,77

3

3 622,83

3 775,07

3 933,71

4 043,14

4 099,01

2

3 201,98

3 336,53

3 476,74

3 573,47

3 622,83

1

2 830,02

2 948,94

3 072,85

3 158,35

3 201,98

▼M131

A havi alapilletményeket az AST/SC besorolási csoportban az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg:

▼M140



2016.7.1.

FIZETÉSI FOKOZAT

BESOROLÁSI FOKOZAT

1

2

3

4

5

6

4 600,96

4 794,30

4 995,76

5 134,74

5 205,69

5

4 066,48

4 237,36

4 416,04

4 538,26

4 600,96

4

3 594,10

3 745,11

3 902,49

4 011,07

4 066,48

3

3 176,57

3 310,05

3 449,16

3 545,10

3 594,10

2

2 807,56

2 925,54

3 048,48

3 133,29

3 176,57

1

2 481,41

2 585,68

2 694,34

2 769,29

2 807,56

▼M131

66a. cikk

(1)  A 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, és a tisztviselők díjazásának és nyugdíjának naprakésszé tételére szolgáló módszer alkalmazásának figyelembevétele érdekében, a 65. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a 2014. január 1-jétől2023. december 31-ig terjedő időszakban az Unió által az aktív státuszban lévő személyi állománynak fizetett díjazás tekintetében egy ideiglenes intézkedést – a továbbiakban: „szolidaritási adó” – kell alkalmazni.

(2)  E szolidaritási adó mértéke, amelyet a (3) bekezdésben megállapított alap tekintetében kell alkalmazni, 6 %. Azonban az AD 15 besorolási fokozat 2. fizetési fokozatától kezdődően és afelett ezen adó mértéke 7 %.

(3)  

a) A szolidaritási adó alapja a díjazás kiszámításához használt alapilletmény, a következők levonásával:

i. az azonos besorolási fokozatba és fizetési fokozatba tartozó, a VII. melléklet 2. cikke értelmében eltartottal nem rendelkező tisztviselő által a szolidaritási adó levonása előtt fizetendő szociális biztonsági járulék, valamint a nyugdíjjárulék és az adó, továbbá

ii. egy, az AST 1 besorolási fokozatba és az 1. fizetési fokozatba tartozó tisztviselő alapilletményének megfelelő összeg;

b) A szolidaritási adó alapjának meghatározásához használt elemeket euróban kell kifejezni és 100-zal kell súlyozni.

(4)  A szolidaritási adót havonta a forrásnál kell levonni; a bevételeket az Európai Unió általános költségvetésében bevételként kell feltüntetni.

▼B

67. cikk

▼M16

(1)  A családi támogatások a következők:

▼M56

a) háztartási támogatás;

b) eltartott gyermek után nyújtott támogatás;

▼M16

c) iskoláztatási támogatás.

▼M23

(2)  Az e cikkben meghatározott családi támogatásokban részesülő tisztviselők kötelesek az egyéb forrásból származó, hasonló jellegű támogatásokat bejelenteni; ez utóbbi támogatásokat le kell vonni a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke szerint folyósított támogatásokból.

▼M131

(3)  Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás azt bizonyító orvosi igazolások alapján, hogy az érintett gyermek fogyatékossággal él vagy a tisztviselő számára súlyos anyagi teherrel járó, hosszan tartó betegségben szenved, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozatával megkétszerezhető.

▼M56

(4)   ►M95  Amennyiben a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke értelmében az ilyen családi támogatásokat a tisztviselőtől eltérő személynek folyósítják, e támogatásokat azon ország pénznemében kell folyósítani, ahol ez a személy lakóhellyel rendelkezik, és adott esetben a 63. cikk második albekezdésében említett átváltási árfolyamok alapján kell kiszámítani. A támogatásokra, amennyiben az ország az ►M128   ►C4  Unióban ◄  ◄ található, az adott országra előírt súlyozást kell alkalmazni, vagy, ha a lakóhely szerinti ország az ►M128   ►C4  Unión ◄  ◄ kívül található, egy 100-al egyenlő súlyozást kell alkalmazni. ◄

A (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell, amennyiben a családi támogatásokat ilyen személynek folyósítják.

▼B

68. cikk

▼M23

A 67. cikk (1) bekezdésében meghatározott családi támogatásokat továbbra is folyósítani kell, amennyiben a tisztviselő az Európai Szén- és Acélközösség személyzeti szabályzatának 41., vagy 34., illetve 42. cikke értelmében támogatásra jogosult.

Az érintett személy köteles bejelenteni a más forrásból származó, hasonló jellegű, ugyanazon gyermek után kapott támogatásokat; az ilyen támogatásokat le kell vonni a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke szerint kifizetett támogatásokból.

▼M112

68a. cikk

A részmunkaidős munkavégzésre engedélyt kapott tisztviselő a IVa. mellékletben előírtak szerint kiszámított díjazásra jogosult.

▼B

69. cikk

▼M16

A külföldi munkavégzési támogatás azon alapilletmény, ►M25  háztartási támogatás ◄ és eltartott gyermek után nyújtott támogatás összegének 16 %-ával egyenlő, amelyre a tisztviselő jogosult. A külföldi munkavégzési támogatás nem lehet havi ►M140  538,87 EUR ◄ kevesebb.

▼M112

70. cikk

A tisztviselő elhalálozása esetén a túlélő házastársat vagy az eltartott gyermekeket az elhalálozás hónapját követő harmadik hónap végéig az elhunyt személy teljes díjazása megilleti.

Nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy elhalálozása esetén a fenti rendelkezéseket az elhunyt személy nyugdíja vagy támogatása tekintetében kell alkalmazni.

▼M112 —————

▼B



2. Szakasz

KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

71. cikk

A tisztviselő a VII. mellékletnek megfelelően jogosult a szolgálatba lépéssel, áthelyezéssel vagy a szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos, valamint a feladatainak ellátása során vagy azokkal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.



2. FEJEZET

Szociális biztonsági ellátások

72. cikk

▼M56

(1)  A tisztviselő, annak házastársa - amennyiben ez utóbbi bármely más jogszabály vagy előírás értelmében hasonló jellegű és mértékű ellátásra nem jogosult - gyermekei és a VII. melléklet 2. cikkének értelmében vett más eltartottjai betegségbiztosításra jogosultak a felmerült költségek 80 %-áig, az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ ►M131  intézménye kinevezésre jogosult hatóságainak ◄ közös megegyezése alapján – a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – megállapított szabályok szerint. A térítés mértéke 85 %-ra emelkedik az alábbi ellátások esetében: konzultációk és vizitek, műtéti beavatkozások, kórházi kezelés, gyógyszerészeti termékek, röntgenvizsgálatok, vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok és orvosi vényre kiutalt protézisek, a fogprotézis kivételével. A térítés mértéke 100 %-ra emelkedik tuberkulózis, gyermekbénulás, rák, elmebetegség és a kinevezésre jogosult hatóság által hasonlóan súlyosnak elismert más betegségek, valamint megelőző szűrővizsgálatok és szülés esetén. A 100 %-os térítés azonban nem vonatkozik a foglalkozási betegség vagy baleset esetére, amelyre a 73. cikket kell alkalmazni.

▼M112

A tisztviselő élettársát a betegségbiztosítási rendszer szempontjából házastársnak kell tekinteni, ha a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt első három feltétel teljesül.

Az ►M131  intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ az első albekezdésben említett szabályok szerint egy tagjukra ruházhatják a költségtérítésre irányadó szabályok a 110. cikkben megállapított eljárással összhangban történő megállapításának hatáskörét.

▼M56

Az e biztosításhoz szükséges járulék egyharmada a tisztviselőt terheli, azonban az általa fizetendő összeg nem haladhatja meg alapilletményének 2 %-át.

▼M23

(1a)  Azon tisztviselő, akinek szolgálati jogviszonya megszűnik és bizonyítja, hogy ►M112  nem végez jövedelemszerző tevékenységet ◄ , legkésőbb a szolgálati jogviszonya megszűnését követő egy hónapon belül kérelmezheti, hogy a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb hathónapos időtartam alatt az (1) bekezdés szerinti betegségbiztosításban részesüljön. Az előző bekezdésben említett járulékot a tisztviselő utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani, és annak felét a tisztviselő viseli.

Az intézmény orvosával folytatott konzultációt követően a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a kérelem benyújtására az előző bekezdésben előírt egyhónapos határidő és a hathónapos időtartamra történő korlátozás nem alkalmazandó abban az esetben, ha az érintett személy súlyos vagy elhúzódó betegségben szenved, amelyet a szolgálati jogviszony megszűnését megelőzően szerzett és amelyről az előző albekezdésben előírt hathónapos időtartam lejárta előtt tájékoztatta az intézményt, feltéve hogy aláveti magát az intézmény által szervezett orvosi vizsgálatnak.

▼M56

(1b)  Amennyiben a tisztviselő volt házastársa, a gyermeke, aki már nem a tisztviselő eltartottja, vagy egy olyan személy, aki már nem tekinthető a személyzeti szabályzat VII. mellékletének második cikke szerinti eltartott gyermeknek bizonyítani tudja, hogy ►M112  nem végez jövedelemszerző tevékenységet ◄ , legfeljebb további egy éven keresztül olyan minőségben részesülhet az (1) bekezdés rendelkezései szerinti betegségbiztosításban, mint a tisztviselő biztosítása által biztosított személy; ez a biztosítás nem járulékköteles. Ez az egyéves időtartam a válást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján vagy azon a napon kezdődik, amelyen az eltartott gyermek vagy az annak tekintett személy elveszti ezt a jogállását.

▼M112

(2)  Azon tisztviselő, aki ►M131  nyugdíjkorhatár eléréséig ◄ az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatában állt, vagy rokkantsági támogatásra jogosult, a szolgálatból történő kilépését követően is jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokra. A járulék összegét a nyugdíj vagy a támogatás összege alapján számítják ki.

Az említett ellátások ugyancsak megilletik az aktív foglalkoztatásban állt tisztviselő, vagy a 63. életévéig az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatában állt tisztviselő halálát követően, illetve a rokkantsági támogatásra jogosult személy halálát követően a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyt. A járulék összegét a túlélő hozzátartozói nyugdíj összege alapján számítják ki.

(2a)  Az alábbiak ugyancsak jogosultak az (1) bekezdésben előírt ellátásokra, feltéve, hogy nem végeznek jövedelemszerző tevékenységet:

a) az öregségi nyugdíjra jogosult volt tisztviselők, akik ►M131  nyugdíjkorhatár elérése ◄ előtt hagyják el az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatát;

b) a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek, azon volt tisztviselő halálának okán, aki ►M131  nyugdíjkorhatár elérése ◄ előtt hagyta el az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatát.

Az (1) bekezdésben említett járulékot a volt tisztviselő nyugdíja alapján számítják ki, adott esetben a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 9. cikkében előírt csökkentési együttható alkalmazása előtt.

Az árvasági nyugdíjra jogosult személy azonban nem jogosult az (1) bekezdésben előírt juttatásokra, kivéve, ha ezt kérelmezi. A járulékot az árvasági nyugdíj alapján számítják ki.

▼M112

(2b)  Az öregségi nyugdíjra vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek esetében a (2) és (2a) bekezdésben említett járulék összege nem lehet alacsonyabb az ►M131  AST 1 besorolási fokozat ◄ első fizetési fokozatának alapilletménye alapján kiszámított járuléknál.

(2c)  Az 51. cikkel összhangban elbocsátott és nyugdíjra nem jogosult tisztviselő hasonlóképpen jogosult az (1) bekezdésben előírt juttatásokra, feltéve, hogy nem végez jövedelemszerző tevékenységet, és az utolsó alapilletménye alapján kiszámított járulék felét viseli.

▼B

(3)  Amennyiben bármely 12 hónapos időszak során az összes meg nem térített költség meghaladja a tisztviselő havi alapilletményének vagy nyugdíjának felét, a kinevezésre jogosult hatóság külön költségtérítést engedélyezhet az érintett személy családi körülményeinek figyelembevételével, az (1) bekezdésben említett szabályokban meghatározott módon.

▼M23

(4)   ►M56  Az előbbi juttatásokra jogosult személy köteles bejelenteni minden más, törvény vagy rendelet szerinti betegségbiztosítási rendszerben számára, vagy a biztosításával fedezett más személyek számára kifizetett, vagy igényelhető költségtérítés összegét. ◄

Amennyiben az az összeg, amelyet költségtérítés útján kapnának, meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítés összegét, az (1) bekezdés szerint térítendő összegből le kell vonni a különbözetet, azon költségtérítés kivételével, amelyet magán kiegészítő betegségbiztosítási rendszerben kaptak az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ betegségbiztosítási rendszerének keretében vissza nem téríthető költségek fedezésére.

▼B

73. cikk

(1)  A tisztviselő az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ ►M131  intézményeinek kinevezésre jogosult hatóságai ◄ által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel meghatározott szabályok alapján, szolgálatba lépésének napjától kezdődően foglalkozási megbetegedés és baleset elleni biztosításban részesül. A tisztviselő a nem foglalkozási kockázatok elleni biztosítás költségéhez alapilletményének 0,1 %-áig járul hozzá.

Az említett szabályokban meg kell határozni, hogy a biztosítás mely kockázatokra nem terjed ki.

(2)  A fizetendő ellátások a következők:

a) Elhalálozás esetén:

Az elhalálozott személy balesetet megelőző 12 hónap alatti illetményének havi összegei alapján kiszámított éves alapilletmény ötszörösével egyenlő átalányösszeg kifizetése az alább felsorolt személyek részére:

 a tisztviselő vagyonára irányadó öröklési jogszabályok szerint az elhunyt tisztviselő házastársa és gyermekei; a házastársat megillető összeg azonban az átalányösszeg 25 %-ánál nem lehet kevesebb,

 ha a fenti kategóriába egyetlen személy sem tartozik, a tisztviselő vagyonára irányadó öröklési jogszabályok szerinti egyéb leszármazottak,

 ha a fenti két kategóriába egyetlen személy sem tartozik, a tisztviselő vagyonára irányadó öröklési jogszabályok szerinti felmenő ági rokonok,

 ha a fenti kategóriákba egyetlen személy sem tartozik, az intézmény.

b) Teljes végleges rokkantság esetén:

A balesetet megelőző 12 hónap alatti illetményének havi összegei alapján kiszámított éves alapilletmény nyolcszorosával egyenlő átalányösszeg kifizetése a tisztviselő részére.

c) Részleges végleges rokkantság esetén:

A b) pontban előírt, az (1) bekezdésben említett szabályokban megállapított táblázat szerint kiszámított összeg arányos részének kifizetése a tisztviselő részére.

Az e szabályokban meghatározott rendelkezések szerint a fenti kifizetések életjáradékkal helyettesíthetők.

A fenti ellátások a 3. fejezetben meghatározott ellátásokon felül nyújthatók.

(3)  Az alábbiakat ugyancsak az (1) bekezdésben említett szabályok szerint kell megtéríteni: orvosi, gyógyszerészeti, kórházi, műtéti, végtagpótlási, röntgenfelvételi, masszázs-, ortopédiai, klinikai és közlekedési költségek, valamint a baleset vagy a foglalkozási megbetegedés folytán felmerült minden egyéb hasonló költség.

Térítés azonban csak abban az esetben nyújtható, ha a tisztviselő részére a 72. cikk szerint kifizetett összeg nem fedezi a felmerült költségek egészét.

▼M62 —————

▼B

74. cikk

▼M39

(1)  Ha a tisztviselőnek gyermeke születik, a gyermek gondozását ténylegesen ellátó személyt ►M97  198,31 euró ◄ összegű juttatás illeti meg.

Ugyanezen juttatás illeti meg azt a tisztviselőt, aki olyan öt éves kor alatti gyermeket fogad örökbe, aki a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében eltartott.

▼B

(2)  Ez a juttatás akkor is jár, ha a terhesség a hetedik hónapban, vagy azután szakad meg.

▼M39

(3)  A szülési segély kedvezményezettje köteles az ugyanazon gyermek után más forrásokból kapott bármilyen hasonló juttatást bejelenteni; ennek összegét a fent említett juttatásból le kell vonni. A juttatás abban az esetben is csak egyszer fizethető ki, ha mindkét szülő az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselője.

▼M56

75. cikk

A tisztviselő, a tisztviselő házastársa vagy eltartott gyermeke, illetve a VII. melléklet 2. cikkének értelmében bármely más, a tisztviselő háztartásában élő eltartott személy elhalálozása esetén az intézmény fedezi a holttestnek a tisztviselő alkalmazási helyéről a származási helyére történő szállítását.

Amennyiben azonban a tisztviselő kiküldetés során halálozik el, az intézmény a holttestnek az elhalálozás helyéről a tisztviselő származási helyére történő szállítását fedezi.

▼B

76. cikk

Adományok, kölcsönök vagy előlegek adhatók azon tisztviselőknek, volt tisztviselőknek, illetve a tisztviselő elhalálozása esetén azok jogutódai részére, akik többek között súlyos vagy elhúzódó betegség vagy ►M112  rokkantság, illetve ◄ családi körülmények következtében különösen nehéz helyzetbe kerülnek.

▼M112

76a. cikk

A súlyos vagy elhúzódó betegségben, illetve fogyatékosságban szenvedő túlélő házastárs az érintett személy szociális és orvosi körülményeinek vizsgálata alapján a betegség vagy fogyatékosság időtartamára részesülhet a nyugdíját növelő pénzügyi támogatásban. Az e cikkre vonatkozó végrehajtási szabályokat a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően az ►M131  intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ közös megegyezéssel rögzítik.

▼B



3. FEJEZET

▼M112

Nyugdíjak és rokkantsági támogatás

▼M131

77. cikk

A legalább 10 éves szolgálati idővel rendelkező tisztviselő öregségi nyugdíjra jogosult. Amennyiben azonban a tisztviselő elérte a nyugdíjkorhatárt, ha a nem aktív státuszú időszak alatt nem lehetett újra szolgálatba helyezni, vagy a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás esetén a szolgálati idő hosszától függetlenül jogosult e nyugdíjra.

Az öregségi nyugdíj legnagyobb összege a tisztviselő utolsó azon besorolási fokozatban kapott alapilletményének 70 %-a, amelybe a tisztviselő legalább egy évig tartozott. Minden egyes, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban elismert szolgálati jogviszonyban eltöltött év után a tisztviselő ezen utolsó alapilletmény 1,80 %-ára jogosult.

Azon tisztviselők esetében azonban, akik az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés által meghatározott hivatalt ellátó személyeket, illetve az Unió valamely intézményének vagy szervének választott elnökét, illetve az Európai Parlament valamely képviselőcsoportjának választott elnökét segítik, az e minőségükben megszerzett szolgálati időnek megfelelő nyugdíjjogosultságot az e minőségben kapott utolsó alapilletmény alapján kell kiszámítani, amennyiben ezen alapilletmény meghaladja az e cikk második bekezdésében említett alapilletményt.

A nyugdíj összege nem lehet alacsonyabb, mint a létminimum 4 %-a, minden egyes szolgálati jogviszonyban eltöltött év után.

A nyugdíjjogosultságot a tisztviselő a 66. életévének betöltésével szerzi meg.

A nyugdíjkorhatárról 2014. január 1-től kezdődően a Bizottság Európai Parlament és Tanács elé terjesztett jelentése alapján ötévente értékelést kell készíteni. A jelentés megvizsgálja különösen a tagállamok közszolgálati alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjkorhatár alakulását, valamint az intézmények tisztviselőinek várható élettartamát.

Adott esetben a Bizottság e jelentés következtetéseivel összhangban javaslatot tesz a nyugdíjkorhatár módosítására, különös figyelmet fordítva a tagállamokban bekövetkező fejleményekre.

78. cikk

Az a tisztviselő, aki a besorolási csoportjába tartozó álláshelyhez kapcsolódó feladatokat teljes állandó rokkantsága miatt nem tudja ellátni, a VIII. melléklet 13–16. cikkében meghatározott módon rokkantsági támogatásra jogosult.

Az 52. cikket a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire analógia útján kell alkalmazni. Ha a rokkantsági támogatás kedvezményezettje 66. életévének betöltése előtt anélkül vonul nyugdíjba, hogy elérte volna a maximális nyugdíjjogosultságot, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összegét azon besorolási és fizetési fokozat alapján kell kiszámítani, amelybe a tisztviselő a rokkantság beálltakor tartozott.

A rokkantsági támogatás a tisztviselő utolsó alapilletményének 70 %-a. A létminimum összegénél azonban nem lehet kevesebb.

A rokkantsági támogatás után az említett támogatás alapján kiszámított járulékokat kell fizetni a nyugdíjrendszerbe.

Amennyiben a rokkantság a tisztviselő feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban elszenvedett baleset miatt, foglalkozási megbetegedés miatt, közérdekből tett cselekedet miatt vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történt kockáztatása miatt következett be, a rokkantsági nyugdíj nem lehet kevesebb a létminimum összegének 120 %-ánál. Ilyen esetben ezen túlmenően a nyugdíjrendszerbe fizetett járulékokat teljes egészében az (1b) bekezdésben említett intézmény vagy testület költségvetéséből kell fizetni.

▼B

79. cikk

A tisztviselő vagy a volt tisztviselő ►M112  túlélő házastársa ◄ , a VIII. melléklet 4. fejezetében meghatározott módon, ►M112  az elhunyt ◄ fizetett, vagy azon ►M112  öregségi nyugdíj vagy rokkantsági támogatás ◄ ►M5  60 %  ◄ -ával egyenlő özvegyi nyugdíjra jogosult, amit ►M112  az elhunyt ◄ akkor kapott volna, ha – a szolgálati időtől vagy ►M62  korától ◄ függetlenül – az elhalálozása időpontjában erre a nyugdíjra jogosulttá vált volna.

Azon tisztviselő ►M112  túlélő házastársának ◄ fizetett özvegyi nyugdíj összege, aki a 35. cikkben ►M62  ————— ◄ meghatározott valamely hivatali státuszban állt, nem lehet kisebb a létminimum összegénél, sem pedig a tisztviselő utolsó alapilletményének ►M23  35 % ◄ -ánál.

▼M62

Ezen összeg nem lehet kisebb a tisztviselő utolsó alapilletményének 42 %-ánál, ha az elhalálozás a ►M112  78. cikk ötödik bekezdésében ◄ meghatározott körülmények egyike miatt következett be.

▼M112 —————

▼B

80. cikk

▼M112

Amennyiben a tisztviselő, illetve az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, az elhunytnak a VII. melléklet 2. cikke szerinti, a halál időpontjában eltartott gyermekei a VIII. melléklet 21. cikkével összhangban árvasági nyugdíjra jogosultak.

▼B

A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult ►M62  házastárs ◄ halála vagy ismételt házassága esetén a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.

▼M23

Amennyiben a tisztviselő, vagy az ►M112  öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult személy elhalálozik, de az első bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, a VII. melléklet 2. cikke szerinti eltartott gyermekek a VIII. melléklet 21. cikkének megfelelően árvasági nyugdíjra jogosultak; a nyugdíj azonban az említett cikk szerint kiszámított nyugdíj felével egyenlő.

▼M112

A VII. melléklet 2. cikke (4) bekezdésének értelmében eltartott gyermekeknek tekintett személyek számára az árvasági nyugdíj nem haladhatja meg az eltartott gyermekek után nyújtott támogatás kétszeresét.

▼M112

Ha egy gyermeket örökbe fogadtak, az örökbefogadó szülő által felváltott természetes szülő halála árvasági nyugdíjra nem jogosít.

▼M131

Az első, második és harmadik bekezdésben maghatározott jogosultság fennáll a személyzeti szabályzat 5. cikke, a 259/68/ EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet ( 6 ) 5. cikke, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet ( 7 ) 3. cikke vagy az 1543/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 8 ) 3. cikke értelmében juttatásra jogosult volt tisztviselő halála esetén, valamint azon volt tisztviselő halála esetén, akinek a nyugdíjkorhatár elérése előtt szűnt meg szolgálati jogviszonya és kérelmezte nyugdíjának elhalasztását azon naptári hónapot követő hónap első napjára, amikor a nyugdíjkorhatárt eléri.

▼M112

Az árvasági nyugdíjban részesülő személyek az ►M128   ►C4  Uniótól ◄  ◄ egynél több nyugdíjat nem vehetnek fel. Amennyiben egy túlélő gyermek egynél több ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ nyugdíjra jogosult, ezek közül a magasabb vagy a legmagasabb összegű nyugdíjban részesül.

▼B

81. cikk

▼M112

Az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személy – a VII. mellékletben megállapított feltételek mellett – jogosult a 67. cikkben meghatározott családi támogatásokra; a háztartási támogatást a jogosult nyugdíja vagy támogatása alapján számítják ki. A túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettjei részére ezeket a támogatásokat csak azon gyermekek tekintetében folyósítják, akik a halál időpontjában az elhunyt tisztviselő vagy volt tisztviselő eltartottjai voltak.

▼M23

A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személy részére folyósítandó eltartott gyermek után nyújtott támogatás összege azonban a 67. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított támogatás összegének kétszerese.

▼M62

81a. cikk

(1)  Minden egyéb rendelkezés, különösen a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyeknek folyósítandó legkisebb összegekre vonatkozó rendelkezések ellenére, az özvegy és más jogosult személyek részére túlélő hozzátartozói nyugdíjként, valamint családi támogatásként folyósítandó összeg – az adó kifizetése és az egyéb kötelező levonások után – együttesen nem haladhatja meg:

a) a 35. cikkben meghatározott hivatali státuszok egyikével rendelkező tisztviselő elhalálozása esetén azon díjazás, amelyben a tisztviselő részesült volna, amennyiben változatlan besorolási fokozat és fizetési fokozat mellett továbbra is szolgálati jogviszonyban maradt volna, valamint bármely ilyen esetben őt megillető családi támogatás, az adók és egyéb kötelező levonások utáni együttes összegét;

b) azon öregségi nyugdíj, amely – az elhalálozása időpontjában rá irányadó besorolási fokozat és fizetési fokozat szerint – a fenti a) pontban említett tisztviselőt attól az időponttól kezdődően megillette volna, amikor betöltötte volna a ►M131  66. életévét, ◄ valamint minden olyan családi támogatás, amit részére folyósítottak volna, az adók és egyéb kötelező levonások utáni együttes összegét;

c) az öregségi nyugdíjra vagy ►M112  rokkantsági támogatásra ◄ jogosult volt tisztviselő elhalálozása esetén azon nyugdíj összegét, amelyre – amennyiben életben marad – jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;

▼M131

d) azon volt tisztviselő elhalálozása esetén, aki a szolgálatból a nyugdíjkorhatár elérése előtt lépett ki és nyugdíjának elhalasztását kérte a nyugdíjkorhatár elérésének hónapját követő hónap első napjáig, azon öregségi nyugdíj összegét, amelyre a nyugdíjkorhatár elérésének időpontjában – amennyiben életben maradt volna – jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;

▼M62

e) azon tisztviselő vagy volt tisztviselő elhalálozása esetén, aki halála napján e személyzeti szabályzat ►M131  41., 42c. vagy 50. cikke, ◄ a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 5. cikke, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelet 3. cikke, az 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke, a 2150/82/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 2. cikke vagy az 1679/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke alapján juttatásra volt jogosult, azon juttatás összege, amelyre életben maradása esetén jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;

f) azon időpontot követő időszakra vonatkozóan, amikor az e) pontban említett volt tisztviselő már nem lett volna jogosult a támogatásra, azon nyugdíj összege, amelyre abban az időpontban jogosult lett volna, ha életben marad és megfelel a nyugdíjjogosultsághoz szükséges vonatkozó életkori követelményeknek, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni azon súlyozásokat, amelyek az említett összegeket érinthetik.

(3)  Az (1) bekezdés a)–f) pontjában megállapított legnagyobb összegeket a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek között jogosultságuk arányában kell felosztani, figyelmen kívül hagyva ebből a szempontból az (1) bekezdést.

Az így felosztott összegekre a 82. cikk (1) bekezdésének második, ►M112  és harmadik ◄ albekezdését kell alkalmazni.

▼M112

82. cikk

(1)  A fent meghatározott nyugdíjakat a nyugdíjjogosultság első hónapjának első napján hatályos illetménytáblázatok alapján számítják ki.

A nyugdíjakra korrekciós együttható nem alkalmazandó.

Az euróban kifejezett nyugdíjakat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkében említett pénznemek egyikében folyósítják.

▼M131

(2)  Amennyiben a díjazást a 65. cikk (1) bekezdése szerinti naprakésszé teszik, a naprakésszé tételnek a nyugdíjakra is ki kell terjednie.

▼M112

(3)  Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire analógia útján kell alkalmazni.

▼B

83. cikk

(1)  Az e nyugdíjrendszer keretében folyósított ellátásokat az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ költségvetéséből kell fedezni. A tagállamok az ilyen kiadások finanszírozására megállapított táblázattal összhangban együttesen garantálják az ilyen ellátások kifizetését.

▼M131 —————

▼B

(2)  A tisztviselők e nyugdíjrendszer finanszírozásához a költségek egyharmadával járulnak hozzá. A járulék a tisztviselő alapilletményének a 64. cikkben meghatározott súlyozás figyelmen kívül hagyásával számított ►M141  9,8 % ◄ . A járulékot a tisztviselők illetményéből havonta le kell vonni. ►M112  A járulékot a XII. mellékletben megállapított szabályokkal összhangban igazítják ki. ◄

(3)  Azon tisztviselők nyugdíjának kiszámítására vonatkozó eljárást, akik szolgálatuk egy részét az Európai Szén- és Acélközösségnél töltötték, vagy a Közösségek közös intézményeihez tartoznak, valamint e nyugdíjak kifizetése költségeinek az Európai Szén- és Acélközösség nyugdíjalapja, valamint az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség költségvetése közötti felosztását a Tanácsok és az Európai Szén- és Acélközösség Elnöki Bizottsága által közös megegyezéssel elfogadott rendeletben, a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően kell meghatározni.

▼M112 —————

▼M112

83a. cikk

(1)  A rendszert a XII. mellékletben meghatározott részletes szabályokkal összhangban kell egyensúlyban tartani.

▼M131

(2)  Az Európai Unió általános költségvetéséből támogatásban nem részesülő ügynökségek az említett költségvetésbe a rendszer finanszírozásához szükséges járulékok teljes összegét befizetik. 2016. január 1-jétől az említett költségvetésből részben finanszírozott ügynökségek a munkáltatói járulék azon részét fizetik, amely megfelel az ügynökségnek az Európai Unió általános költségvetéséből származó támogatások nélküli bevétele és az összes bevétele közötti aránynak.

(3)  A nyugdíjbiztosítási rendszer egyensúlyát a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjjárulék mértéke biztosítja. A XII. melléklettel összhangban ötévenként elvégzett biztosításmatematikai értékelés alkalmával a rendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a nyugdíjjárulék mértékét naprakésszé kell tenni.

(4)  A XII. melléklet 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság minden évben naprakésszé teszi a (3) bekezdésben említett biztosításmatematikai értékelést. Amennyiben legalább 0,25 százalékpontnyi különbség mutatkozik a járulék éppen alkalmazott mértéke és a biztosításmatematikai mérleg fenntartásához szükséges mérték között, a XII. mellékletben foglalt rendelkezésekkel összhangban a járulékot naprakésszé kell tenni.

(5)  E cikk (3) és (4) bekezdése alkalmazásában a 83. cikk (2) bekezdésében meghatározott referenciaértéket naprakésszé kell tenni. A Bizottság a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában a járulék ennek eredményeként kialakított, naprakésszé tett mértékét.

▼B

84. cikk

Az említett nyugdíjrendszerre vonatkozó részletes szabályokat a VIII. melléklet tartalmazza.



4. FEJEZET

Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

85. cikk

▼M23

Minden túlfizetett összeget vissza kell téríteni, amennyiben az átvevő tudatában volt annak, hogy a kifizetésnek nem volt jogos indoka, vagy amennyiben a túlfizetés ténye nyilvánvalóan olyan, hogy azt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.

▼M112

Az összeget a befizetése utáni legfeljebb öt éven belül kell visszaigényelni. Ha a kinevezésre jogosult hatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett az érintett összeg megszerzése érdekében szándékosan vezette félre az igazgatást, a visszaigénylésre vonatkozó felhívást az említett időszak elteltével sem érvénytelenítik.

▼M62



5. FEJEZET

Jogátruházás az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ javára

85a. cikk

(1)  Ha az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személy halálát, baleseti sérülését vagy megbetegedését egy harmadik személy okozza, az elhalálozást, sérülést vagy betegséget okozó események következtében – a személyzeti szabályzat szerint rájuk háruló kötelezettségek korlátai között – az ►M128   ►C4  Unióra ◄  ◄ szállnak át az áldozat vagy az áldozat jogutódainak jogai, ideértve a harmadik féllel szembeni keresetindítási jogot is.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt jogátruházás többek között a következőkre terjed ki:

 azon díjazásra, amelyet az ideiglenes munkaképtelenség időtartama alatt a tisztviselő részére az 59. cikknek megfelelően folytatólagosan folyósítanak,

 azon kifizetésekre, amelyeket a tisztviselő halálát vagy a nyugdíjra jogosult volt tisztviselő halálát követően, a 70. cikknek megfelelően folyósítanak,

 azon ellátásokra, amelyeket a betegség- és balesetbiztosításra vonatkozó 72. és 73. cikk, valamint azok végrehajtási szabályai értelmében folyósítanak,

 a 75. cikkben említett, a holttest szállításával kapcsolatos költségekre,

 azon kiegészítő családi támogatásokra, amelyeket a 67. cikk (3) bekezdése és a VII. melléklet 2. cikkének (3) és (5) bekezdésének megfelelően a súlyos betegségben, fogyatékosságban vagy rokkantságban szenvedő eltartott gyermek után folyósítanak,

 azon ►M112  rokkantsági támogatásokra ◄ , amelyeket olyan tartós rokkantságot eredményező baleset vagy betegség esetén folyósítanak, amely a tisztviselő tartós munkaképtelenségét eredményezi,

 azon túlélő hozzátartozói nyugdíjakra, amelyeket a nyugdíjra jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő elhalálozása, illetve a tisztviselő vagy volt tisztviselő házastársának elhalálozása esetén folyósítanak, ha a házastárs nem tisztviselő, és nem ideiglenes alkalmazott,

 azon árvasági nyugdíjakra, amelyeket a tisztviselő vagy volt tisztviselő gyermekének korától függetlenül folyósítanak, amennyiben a gyermek súlyos betegsége, fogyatékossága vagy rokkantsága folytán az eltartására kötelezett személy halálát követően nem képes a létfenntartásához szükséges jövedelmet biztosítani.

(3)  Az ►M128   ►C4  Unióra ◄  ◄ történő jogátruházás azonban nem terjed ki azokra a 73. cikk szerinti juttatásokon túlmenő kártérítési igényekre, amelyek tisztán személyes kárból származnak, mint a nem vagyoni kár, a fájdalomdíj, a testi torzulás és az elveszett életöröm miatti károk megtérítése iránti igények.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem gátolják az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ közvetlen keresetindítását.

▼B



VI. CÍM

FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK

86. cikk

(1)  Azon tisztviselő vagy volt tisztviselő, aki az e személyzeti szabályzat szerinti kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból megsérti, fegyelmi intézkedéssel sújtható.

▼M112

(2)  Amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság vagy az OLAF az (1) cikk értelmében vett mulasztás bizonyítékáról szerez tudomást, igazgatási vizsgálatot indíthat annak igazolására, hogy az említett mulasztás valóban megtörtént.

(3)  A fegyelmi szabályokat, eljárásokat és intézkedéseket, valamint az igazgatási vizsgálatokra vonatkozó szabályokat és eljárásokat a IX. melléklet állapítja meg.

▼M112 —————

▼B



VII. CÍM

JOGORVOSLAT

90. cikk

▼M23

(1)  Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy kérelmezheti, hogy a kinevezésre jogosult hatóság határozatot hozzon személyével kapcsolatban. A kinevezésre jogosult hatóság a kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Ha e határidő végéig a kérelemre nem érkezik válasz, akkor az hallgatólagos elutasító határozatnak tekintendő, amellyel szemben az alábbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelően panasszal lehet élni.

(2)  Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy panaszt nyújthat be a kinevezésre jogosult hatósághoz az őt hátrányosan érintő intézkedés ellen; ez arra az esetre is vonatkozik, amikor az említett hatóság határozatot hozott, és arra az esetre is, amikor az elmulasztotta a személyzeti szabályzatban előírt intézkedés elfogadását. A panaszt három hónapos határidőn belül kell benyújtani. A határidő kezdete:

 általános jellegű intézkedés esetében az intézkedés közzétételének időpontja,

 egy meghatározott személyre vonatkozó intézkedés esetében az az időpont, amikor az érintett személyt a határozatról értesítették, de semmiképpen sem később, mint amikor az érintett a határozatot kézhez kapta; ha azonban az intézkedés a címzettjén kívül egy másik személy elleni panaszt is tartalmaz, e másik személy vonatkozásában az az időpont, amikor ez utóbbi személy erről értesítést kap, de semmiképpen sem később, mint a közzététel időpontja,

 a válaszra előírt határidő lejártának időpontja, ha a panasz az (1) bekezdés értelmében a kérelem elutasítását jelentő hallgatólagos határozatra vonatkozik.

A kinevezésre jogosult hatóság a panasz benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Ha az előírt határidő végéig a panaszra nem érkezik válasz, azt a panasz elutasítását jelentő hallgatólagos határozatnak kell tekinteni, amely ellen a 91. cikk szerint jogorvoslattal lehet élni.

▼M112 —————

▼M112

90a. cikk

Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy a 90. cikk (1) bekezdésének értelmében vett kérelmet nyújthat be az OLAF igazgatójához, amelyben felkéri az igazgatót, hogy az OLAF által folytatott vizsgálatokkal összefüggésben határozatot hozzon személyével kapcsolatban. Az ilyen személy az OLAF igazgatójához a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében vett panaszt is benyújthat az OLAF által folytatott vizsgálatokkal összefüggésben őt hátrányosan érintő intézkedés ellen.

90b. cikk

Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy a 90. cikk (1) vagy (2) bekezdésének értelmében vett kérelmet vagy panaszt nyújthat be az Európai Adatvédelmi Biztoshoz, annak hatáskörén belül.

90c. cikk

Az azon területekkel kapcsolatos kérelmeket és panaszokat, amelyekre a 2. cikk (2) bekezdését alkalmazták, a hatáskörök gyakorlásával megbízott kinevezésre jogosult hatóságnak nyújtják be.

▼B

91. cikk

▼M23

(1)  Az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ Bírósága rendelkezik hatáskörrel az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ és az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy között keletkező minden olyan jogvita tekintetében, amely az adott személyt a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében hátrányosan érintő intézkedés jogszerűségére vonatkozik. A Bíróság a pénzügyi természetű jogviták terén teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

(2)  Az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ Bíróságához csak akkor lehet keresetet benyújtani, ha:

 a 90. cikk (2) bekezdése értelmében az abban előírt határidőn belül a kinevezésre jogosult hatósághoz már nyújtottak be panaszt, és

 a panaszt kifejezett vagy hallgatólagos határozattal elutasították.

(3)  A (2) bekezdés szerinti kereset benyújtásának határideje három hónap. A határidő kezdete:

 a panasszal kapcsolatos határozat közlésének időpontja,

 a válaszadásra előírt határidő lejáratának időpontja, ha a keresetet a 90. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott panasz hallgatólagos elutasítását jelentő határozat ellen nyújtották be; ha azonban hallgatólagos határozattal történt elutasítását követően a panaszt a kereset benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta előtt kifejezett határozattal elutasítják, a kereset benyújtására rendelkezésre álló határidő újrakezdődik.

(4)  A (2) bekezdéstől eltérve az érintett személy közvetlenül azután, hogy a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében benyújtotta panaszát a kinevezésre jogosult hatósághoz, keresetet nyújthat be a Bírósághoz, amennyiben ahhoz mellékeli a megtámadott igazgatási aktus végrehajtásának felfüggesztésére vagy ideiglenes intézkedések elfogadására irányuló kérelmet. Ebben az esetben a Bíróságon az alapeljárást a panasz kifejezett vagy hallgatólagos elutasításáról szóló határozat meghozatalának időpontjáig felfüggesztik.

(5)  Az e cikk alapján benyújtott keresetek tárgyában az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ Bíróságának eljárási szabályzata szerint kell lefolytatni a vizsgálatot és határozatot hozni.

▼M112

91a. cikk

Az azon területekkel kapcsolatos fellebbezéseket, amelyekre a 2. cikk (2) bekezdését alkalmazták, annak az intézménynek nyújtják be, amelynek a hatáskörök gyakorlásával megbízott kinevezésre jogosult hatóság felelős.

▼M131 —————

▼M128



VIIIa.

CÍM

AZ EKSZ-RE ALKALMAZANDÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

95. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket az EKSZ személyzete tekintetében az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) gyakorolja. A főképviselő meghatározhatja, hogy az EKSZ-en belül ki jogosult e hatáskörök gyakorlására. A 2. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

(2)  A küldöttségvezetők esetében a kinevezési jogkör gyakorlása alapos kiválasztási eljárás alkalmazásával, az érdemek alapján, a nemek közötti és földrajzi egyensúly figyelembevételével, egy olyan jelöltlista alapján történik, amelyet a Szerződésekben ráruházott hatásköreinek keretein belül a Bizottság állapít meg. Ez megfelelően alkalmazandó a különleges esetben valamely küldöttségvezetői álláshelyre szolgálati érdekből határozott időre történő áthelyezésekre.

(3)  Amennyiben valamely küldöttségvezető munkakörének részeként a Bizottság javára lát el feladatokat, a 22. és 86. cikk és a IX. melléklet szerinti hivatali vizsgálatot és fegyelmi eljárást a Bizottság kérésére a kinevezésre jogosult hatóság kezdeményezi.

A 43. cikk alkalmazása során konzultálni kell a Bizottsággal.

96. cikk

A 11. cikktől eltérően az uniós küldöttségen dolgozó bizottsági tisztviselő köteles a küldöttségvezető által az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat 5. cikkében meghatározott szerepe szerint kiadott utasításokat követni ( 9 ).

Azon EKSZ-tisztviselők, akiknek munkakörük részeként a Bizottság javára kell feladatokat ellátniuk, e feladatok tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 221. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötelesek a Bizottságtól kapott utasításokat követni.

E cikk végrehajtásának részletes szabályairól a Bizottság és az EKSZ megállapodik.

97. cikk

2014. június 30-ig az EKSZ azon tisztviselői esetében, akiket a 2010/427/EU határozat alapján, e személyzeti szabályzat 4. és 29. cikkétől eltérve helyeztek át az EKSZ-hez a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, az érintett intézmények kinevezésre jogosult hatósága kivételes esetekben, közös egyetértés alapján és kizárólag szolgálati érdekből, az érintett meghallgatását követően az üres álláshely meghirdetése nélkül áthelyezheti az EKSZ tisztviselőjét az EKSZ-től a Tanács Főtitkárságán vagy a Bizottságnál meglévő, azonos besorolású álláshelyre.

98. cikk

(1)  A 29. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a kinevezésre jogosult hatóság az EKSZ–beli üres álláshelyek feltöltése során a Tanács Főtitkársága, a Bizottság és az EKSZ tisztviselőinek pályázatait, továbbá azon ideiglenes alkalmazottak pályázatait, akikre az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének e) pontja vonatkozik, valamint a tagállamok nemzeti diplomáciai szolgálataiból származó személyzet pályázatait e kategóriák bármelyikének előnyben részesítése nélkül bírálja el. 2013. június 30-ig az intézményen kívülről történő felvételre vonatkozó 29. cikktől eltérően az EKSZ kizárólag a Tanács Főtitkárságáról, a Bizottságtól és a tagállamok diplomáciai szolgálatainak személyzetéből vesz fel tisztviselőket.

Mindazonáltal rendkívüli esetben és csak az ezen rendelkezések szerinti felvételi lehetőségek kimerítése után a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az első albekezdés első mondatában felsorolt intézményeken kívülről is vesz fel az EKSZ megfelelő működéséhez szükséges AD besorolású technikai támogató személyzetet, például szakértőket a válságkezelés, a biztonság és informatika területén.

2013. július 1-jétől a kinevezésre jogosulthatóság az első albekezdésben meghatározottaktól eltérő intézmények tisztviselőinek pályázatát is e kategóriák bármelyikének előnyben részesítése nélkül bírálja el.

(2)  A 29. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során és a 97. cikk sérelme nélkül az EKSZ-től eltérő intézmények kinevezésre jogosult hatósága az üres álláshelyek betöltésekor a belső jelöltek és az EKSZ azon tisztviselőinek pályázatait, akik az érintett intézmények tisztviselői voltak az EKSZ tisztviselőivé válásuk előtt, e kategóriák bármelyikének előnyben részesítése nélkül bírálja el.

99. cikk

(1)  A Bizottság fegyelmi tanácsa egyben az EKSZ fegyelmi tanácsaként is működik mindaddig, amíg a főképviselő úgy nem határoz, hogy külön fegyelmi tanácsot hoz létre az EKSZ számára. A főképviselőnek határozatát legkésőbb 2011. december 31-ig meg kell hoznia.

Az EKSZ fegyelmi tanácsának létrehozásáig a IX. melléklet 5. cikkének (2) bekezdésében említett két további tagot az EKSZ tisztviselői közül kell kinevezni. A kinevezésre jogosult hatóság és a IX. melléklet 5. cikkének (5) bekezdésében és 6. cikkének (4) bekezdésében említett személyzeti bizottság alatt az EKSZ saját hatóságát, illetve bizottságát kell érteni.

(2)  A Személyzeti Bizottságnak az EKSZ-en belüli, a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésével összhangban történő létrehozásáig – azaz legkésőbb 2011. december 31-ig – az említett francia bekezdés rendelkezésétől eltérve a Bizottság Személyzeti Bizottsága képviseli az EKSZ személyzetét és más alkalmazottait is.



▼M128

VIIIb. CÍM

▼M67

A HARMADIK ORSZÁGOKBAN SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ TISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ÉS KIVÉTELES RENDELKEZÉSEK

101a. cikk

A személyzeti szabályzat egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különös és kivételes rendelkezéseket a X. melléklet állapítja meg.

▼B



IX. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



1. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

▼M112 —————

▼M23 —————

▼M62 —————

▼M112 —————

▼M112

107a. cikk

Az átmeneti rendelkezéseket a XIII. melléklet határozza meg.

▼M23 —————

▼B



2. FEJEZET

Záró rendelkezések

▼M131

110. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat végrehajtására szolgáló általános rendelkezéseket az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai fogadják el a személyzeti bizottsággal és a személyzeti szabályzati bizottsággal történő konzultációt követően.

(2)  A Bizottság által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása érdekében elfogadott végrehajtási szabályok – ideértve az (1) bekezdés szerinti általános végrehajtási rendelkezéseket is – analógia útján vonatkoznak az ügynökségekre is. E célból a Bizottság az elfogadást követően haladéktalanul tájékoztatja az ügynökségeket bármely ilyen végrehajtási szabályról.

Az ilyen végrehajtási szabályok az ügynökségeknél vagy kilenc hónappal a Bizottságnál történő hatálybalépést követően lépnek hatályba, vagy kilenc hónappal azt a napot követően, amikor a Bizottság tájékoztatta az ügynökségeket az érintett végrehajtási szabályok elfogadásáról, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. A fentiektől eltérően az egyes ügynökségek határozhatnak úgy is, hogy valamely végrehajtási szabály korábbi időpontban lép hatályba.

Az egyes ügynökségek a fentiektől eltérően az e bekezdés második albekezdésében említett kilenc hónapos időszak letelte előtt, a személyzeti bizottsággal való konzultációt követően jóváhagyás céljából benyújthatják a Bizottsághoz saját, a Bizottság által elfogadottaktól eltérő végrehajtási szabályaikat. Ugyanilyen feltételek mellett minden ügynökség kérheti a Bizottság jóváhagyását egyes végrehajtási szabályok alkalmazásának elhagyásához. Ez utóbbi esetben a Bizottság a kérelem jóváhagyása vagy elutasítása helyett kérheti az ügynökségtől, hogy jóváhagyás céljából nyújtsa be a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályoktól eltérő saját végrehajtási szabályait.

Az e bekezdés második albekezdésében említett kilenc hónapos időszak nyugszik attól a naptól kezdődően, amikor az ügynökség a Bizottság jóváhagyását kérte, addig a napig, amikor a Bizottság állást foglal a kérdésben.

Az egyes ügynökségek a személyzeti bizottságukkal való konzultációt követően jóváhagyás céljából olyan végrehajtási szabályokat is benyújthatnak a Bizottsághoz, amelyek tárgya a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályokétól eltérő.

A végrehajtási szabályok elfogadása tekintetében az ügynökségeket az őket létrehozó uniós jogi aktusban megjelölt igazgatóság vagy annak megfelelő testület képviseli.

(3)  A szabályoknak az intézmények közötti megegyezéssel történő elfogadása tekintetében az ügynökségek nem tekintendők intézménynek. A Bizottság azonban e szabályok elfogadása előtt konzultál az ügynökségekkel.

(4)  A személyzeti szabályzat érvényre juttatását célzó szabályokról, ideértve az (1) bekezdésben említett általános végrehajtási rendelkezéseket, valamint az intézmények kinevezésre jogosult hatóságai közötti megegyezés útján elfogadott szabályokról tájékoztatni kell a személyzetet.

(5)  Az intézmények igazgatási szervezeti egységei és az ügynökségek rendszeresen konzultálnak egymással e személyzeti szabályzat alkalmazásáról. Az ügynökségek – a megállapodásukban rögzítendő szabályokkal összhangban – ezeken a konzultációkon közösen képviseltetik magukat.

(6)  Az Európai Unió Bírósága kezeli az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása céljából elfogadott szabályok, valamint az eltérések tekintetében az ügynökségek által a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban elfogadott, a bizottságiaktól eltérő szabályok nyilvántartását, azok minden módosítását is beleértve. Az intézmények és az ügynökségek közvetlenül hozzáférnek a nyilvántartáshoz, és korlátozás nélkül jogosultak saját szabályaik módosítására. A tagállamok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a nyilvántartáshoz. Ezenkívül a Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása céljából elfogadott szabályokról.

▼M131

111. cikk

A Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 112. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a munkafeltételek, illetve a díjazásra és a szociális biztonsági rendszerre vonatkozó szabályok végrehajtásának bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban.

112. cikk

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)  A Bizottságnak a személyzeti szabályzat 56a., 56b. és 56c. cikkben, továbbá annak VII. melléklete 13. cikkének (3) bekezdésében és XI. melléklete 9. cikkében, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 28a. cikkének (11) bekezdésében és 96. cikkének (11) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. január 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a személyzeti szabályzat 56a., 56b., 56c. cikkében, továbbá annak VII. melléklete 13. cikkének (3) bekezdésében és XI. melléklete 9. cikkében, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 28a cikkének (11) bekezdésében. és 96. cikkének (11) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)  A személyzeti szabályzat 56a., 56b., 56c. cikke, továbbá annak VII. melléklete 13. cikkének (3) bekezdése vagy XI. melléklete 9. cikke, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 28a. cikkének (11) bekezdése vagy 96. cikkének (11) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

113. cikk

A Bizottság 2020. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a személyzeti szabályzat gyakorlati alkalmazását.

▼M112




I. MELLÉKLET

▼M131

A.   Az 5. cikk (4) bekezdésében előírt álláshely–típusok az egyes besorolási csoportokban



1.  AD besorolási csoport

Főigazgató

AD 15 - AD 16

Igazgató

AD 14 - AD 15

Tanácsadó vagy azonos rangú

AD 13 - AD 14

Egységvezető vagy azonos rangú

AD 9 - AD 14

Tanácsos

AD 5 - AD 12



2.  AST besorolási csoport

Vezető asszisztens

Nagyfokú önállóságot megkövetelő és jelentős felelősséggel járó adminisztratív, technikai vagy képzési tevékenységek végzése a személyzeti igazgatás, a költségvetési végrehajtás vagy a politikai koordináció terén

AST 10 – AST 11

Asszisztens

Bizonyos fokú önállóságot megkövetelő adminisztratív, technikai vagy képzési tevékenységek végzése, így különösen szabályok, rendeletek, vagy általános utasítások végrehajtása, vagy személyi asszisztensi feladatok ellátása az intézmény valamely tagja, valamely tag kabinetirodájának vezetője, vagy egy főigazgató/főigazgató-helyettes vagy más, azonos rangú felsővezető mellett

AST 1 – AST 9



3.  AST/SC besorolási csoport

Titkár/irodai alkalmazott

Irodai és titkári feladatok, irodavezetés és más egyenértékű, bizonyos fokú önállóságot igénylő feladatok ellátása (1)

SC 1 – SC 6

(1)   Az Európai Parlamentben a parlamenti teremőrök száma nem haladhatja meg a 85-öt.

B.   Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia vonatkozásában

1. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia vonatkozásában az AST és az AD besorolási csoportokban:



Besorolási fokozat

Asszisztensek

Tanácsosok

13

15 %

12

15 %

11

25 %

10

20 %

25 %

9

8 %

25 %

8

25 %

33 %

7

25 %

36 %

6

25 %

36 %

5

25 %

36 %

4

33 %

3

33 %

2

33 %

1

33 %

(2) Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia irányításához az AST/SC besorolási csoportban:



Besorolási fokozat

Titkár/irodai alkalmazott

SC 6

SC 5

12 %

SC 4

15 %

SC 3

17 %

SC 2

20 %

SC 1

25 %

▼B




II. MELLÉKLET

A személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott testületek összetétele és eljárása

TARTALOM

1. szakasz:

Személyzeti bizottság

1. cikk

2. szakasz:

Vegyesbizottság

2 – 3a

3. szakasz:

Rokkantsági bizottság

7 – 9

4. szakasz:

Értékelésekért felelős bizottság

10 - 11

5. szakasz:

A szakmai alkalmatlanságért felelős tanácsadó vegyes bizottság

12

1. szakasz

SZEMÉLYZETI BIZOTTSÁG

1. cikk

▼M91

A személyzeti bizottság annak tagjaiból és adott esetben azok helyetteseiből áll, akiknek a hivatali ideje három év. Az ►M131  intézmény kinevezésre jogosult hatósága ◄ azonban rövidebb hivatali időt is meghatározhat, de az egy évnél nem lehet rövidebb. Az intézmény minden tisztviselője választásra jogosult és választható.

▼M23

A személyzeti bizottság megválasztásának feltételeit, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek megválasztásának feltételeit, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, az intézmény adott alkalmazási helyen dolgozó tisztviselőinek általános ülése állapítja meg. ►M131  Az intézmény kinevezésre jogosult hatósága azonban határozhat úgy, hogy a választás feltételeit az intézmény személyzetének általános szavazáson kifejezett akaratával összhangban határozza meg. ◄ A választás titkos szavazással történik.

Amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, a központi bizottság tagjainak az egyes alkalmazási helyek tekintetében történő kinevezésének módját az intézmény adott alkalmazási helyen dolgozó tisztviselőinek általános ülése állapítja meg. Csak az érintett helyi részleg tagjai nevezhetők ki a központi bizottság tagjává.

A személyzeti bizottság tagsága, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek tagsága, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, olyan, amely biztosítja ►M112  a személyzeti szabályzat 5. cikke által előírt ►M131  három besorolási csoportnak ◄  ◄ , valamint az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 7. cikkének első bekezdésében említett alkalmazottaknak a képviseletét. A helyi részlegekbe szerveződött személyzeti bizottság központi bizottsága létrehozatalának érvényességi feltétele az, hogy tagjainak többségét kinevezzék.

A személyzeti bizottság megválasztása, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek megválasztása, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, csak akkor érvényes, ha a szavazati joggal rendelkező tisztviselők kétharmada részt vett a választáson. Ha azonban ezt az arányt nem érik el, a második választás akkor is érvényes, ha a szavazati joggal rendelkezők többsége részt vesz a választásban.

A személyzeti bizottság tagjai, és a bizottság vagy az intézmény által a személyzeti szabályzat szerinti feladatok ellátására felállított szervekbe kinevezett tisztviselők által ellátott feladatokat az intézményükben végzett rendes szolgálatuk részének kell tekinteni. Az érintett személyeknek e feladatok ellátásából semmiképpen sem származhat hátránya.

▼B



2. szakasz

VEGYESBIZOTTSÁG

▼M85

2. cikk

Egy intézmény vegyesbizottságának vagy vegyesbizottságainak összetétele a következő:

 a kinevezésre jogosult hatóság által évente kinevezett elnök,

 a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság által egyenlő számban, egy időben kinevezett tagok és póttagok.

A két vagy több intézmény részére létrehozott közös vegyesbizottság összetétele a következő:

 a személyzeti szabályzat ►M131  2. cikkében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett elnök,

 a közös vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények kinevezésre jogosult hatóságai és a személyzeti bizottságok által egyenlő számban kinevezett tagok és póttagok.

A közös vegyesbizottság létrehozásával kapcsolatos eljárásokat a közös vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények, a személyzeti bizottságukkal folytatott konzultációt követően, közös megegyezéssel fogadják el.

A póttag csak a tag hiányzása esetén szavazhat.

▼B

3. cikk

A vegyesbizottság a kinevezésre jogosult hatóság összehívása alapján, vagy a személyzeti bizottság kérésére ül össze.

A bizottság akkor határozatképes, ha az összes tag – illetve azok távollétében póttag – jelen van.

A bizottság elnöke az eljárási kérdések kivételével nem szavaz.

▼M23 —————

▼B

►M23  A bizottság véleményét ◄ az elfogadásától számított öt napon belül írásban közli a kinevezésre jogosult hatósággal és a személyzeti bizottsággal.

A bizottság bármely tagja kérheti, hogy álláspontját a bizottság véleményében rögzítsék.

▼M85

3a. cikk

A közös vegyesbizottság a személyzeti szabályzat ►M112  2. cikkének (2) bekezdésében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság, vagy az e vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények egyikének személyzeti bizottsága vagy kinevezésre jogosult hatósága kérésére ül össze.

A közös vegyesbizottság akkor határozatképes, ha az összes tag, vagy azok helyettese jelen van.

A közös vegyesbizottság elnöke az eljárási kérdések kivételével nem szavaz.

A közös vegyesbizottság véleményét annak elfogadásától számított öt napon belül írásban közli a személyzeti szabályzat ►M112  2. cikk (2) bekezdése ◄ szerinti kinevezésre jogosult hatósággal, az egyéb kinevezésre jogosult hatóságokkal, valamint azok személyzeti bizottságaival.

A közös vegyesbizottság bármely tagja kérheti, hogy álláspontját a bizottság véleményében rögzítsék.



▼M112

3. szakasz

▼B

ROKKANTSÁGI BIZOTTSÁG

7. cikk

▼M23

A rokkantsági bizottság három orvosból áll:

 egy orvos, akit azon intézmény jelöl ki, amelyhez a tisztviselő tartozik,

 egy orvos, akit az érintett tisztviselő jelöl ki,

 egy orvos, akit az előbbi két orvos közös egyetértéssel jelöl ki.

Amennyiben az érintett tisztviselő nem jelöl ki orvost, az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ Bíróságának elnöke jelöl ki egyet.

▼M39

Amennyiben a második orvos kijelölésétől számított két hónapon belül nem tudnak megállapodni a harmadik orvos kijelöléséről, a harmadik orvost az érintett felek egyikének kérelmére hivatalból az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ Bíróságának elnöke jelöli ki.

▼B

8. cikk

A rokkantsági bizottság eljárásával összefüggésben felmerült költségeket azon intézmény viseli, amelyhez az érintett tisztviselő tartozik.

Amennyiben az érintett tisztviselő által kijelölt orvos a tisztviselő alkalmazási helyétől eltérő helyen rendelkezik lakóhellyel, a tisztviselő viseli az így felmerülő többletköltségeket, az első osztályon történő utazás költségeinek kivételével, amelyeket az intézmény megtérít.

9. cikk

A tisztviselő a rokkantsági bizottsághoz a kezelőorvosától vagy más, őt megvizsgáló orvostól származó bármilyen jelentést vagy igazolást benyújthat.

A bizottság eljárása nem nyilvános.



▼M112

4. szakasz

▼B

ÉRTÉKELÉSEKÉRT FELELŐS BIZOTTSÁG

▼M112

10. cikk

Az értékelésekért felelős bizottság tagjait a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság évente nevezi ki, az intézmény AD csoportjába tartozó tisztviselői közül a két szerv részéről egyenlő számú tisztviselő kinevezésével. A bizottság megválasztja az elnökét. A vegyes bizottság tagjai nem lehetnek az értékelésekért felelős bizottság tagjai.

Amennyiben a bizottságnak olyan tisztviselőről kell értékelést készítenie, akinek közvetlen felettese a bizottság tagja, az adott tag nem vehet részt az ügy megvitatásában.

▼B

11. cikk

Az értékelésekért felelős bizottság eljárása nem nyilvános.

▼M112



5. szakasz

A SZAKMAI ALKALMATLANSÁGÉRT FELELŐS TANÁCSADÓ VEGYES BIZOTTSÁG

12. cikk

A szakmai alkalmatlanságért felelős tanácsadó vegyes bizottság egy elnökből és legalább két, legalább az AD 14 besorolási fokozatba tartozó tagból áll. Az elnök és a tagok kinevezése három évre szól. A tagok egyik felét a személyzeti bizottság, másik felét a kinevezésre jogosult hatóság nevezi ki. Az elnököt a személyzeti bizottsággal egyeztetve összeállított jelöltlistáról a kinevezésre jogosult hatóság nevezi ki.

Amennyiben az ügyben egy, az AD 14 vagy alacsonyabb besorolási fokozatba tartozó tisztviselő érintett, a tanácsadó vegyes bizottság legalább további két, az érintett tisztviselővel azonos csoportba és besorolási fokozatba tartozó taggal bővül, akiknek kinevezése az állandó tagokéval megegyező módon történik.

Amennyiben a tanácsadó vegyes bizottság egy, a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rangidős irányítási tisztviselő ügyét vizsgálja, különleges eseti tanácsadó vegyes bizottságot hoznak létre, amely a személyzeti bizottság által kinevezett két tagból és a kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett két tagból áll, akik az érintett tisztviselővel legalább azonos besorolási fokozatba tartoznak.

A kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság egy eseti eljárásról állapodik meg a második bekezdésben említett további tagok kinevezésére, akik az Unión kívüli országba kiküldött tisztviselőket, illetve a szerződéses alkalmazottait érintő ügyekben ülnek össze.

▼B




III. MELLÉKLET

Versenyvizsgák

1. cikk

(1)   ►M23  A versenyvizsgák kiírását a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően készíti el. ◄

A kiírás tartalmazza:

▼M23

a) a versenyvizsga jellegét (intézményen belüli versenyvizsga, intézményeken belüli versenyvizsga, nyílt – adott esetben ►M85  két vagy több intézmény számára közös –versenyvizsga ◄ );

▼B

b) a versenyvizsga típusát (vagy képesítéseken vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken mind vizsgákon alapuló);

c) a betöltendő beosztással járó tevékenységek és feladatok jellegét ►M112  és a felajánlott csoportot és besorolási fokozatot ◄ ;

d) a betöltendő beosztáshoz ►M112  a személyzeti szabályzat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ◄ szükséges okleveleket és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat vagy tapasztalatokat;

e) amennyiben versenyvizsga vizsgákon alapul, azok jellegét és értékelésük módját;

f) adott esetben a betöltendő beosztás sajátos jellege miatt megkövetelt nyelvismeretet;

▼M23

g) adott esetben a korhatárt, és az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ olyan alkalmazottaira vonatkozó emelt korhatárt, akik legalább egy éve az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatában állnak;

▼B

h) a jelentkezési határidőt;

i) adott esetben a személyzeti szabályzat 28. cikkének a) pontja szerinti kivételeket.

▼M85

A két vagy több intézmény közös, nyílt versenyvizsgájáról szóló kiírást a személyzeti szabályzat ►M112  2. cikkének (2) bekezdésében szöveg lép ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság a közös vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően készíti el.

▼B

(2)  A nyílt versenyvizsgákról szóló kiírást a jelentkezési határidő lejárta előtt legalább egy hónappal, és adott esetben a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

(3)  Minden versenyvizsgát, azonos határidők figyelembevételével, meg kell hirdetni ►M128   ►C4  az Európai Unió ◄  ◄ intézményeiben.

2. cikk

A pályázóknak ki kell tölteniük egy, a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott formanyomtatványt.

A pályázóktól további okmányok vagy információk kérhetők.

3. cikk

▼M112

A felvételi bizottság a kinevezésre jogosult hatóság által kijelölt elnökből, és a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság által kijelölt tagokból áll, mindkét részről azonos számú tag kinevezésével.

▼M85

Két vagy több intézmény közös, nyílt versenyvizsgája esetén a felvételi bizottság a személyzeti szabályzat ►M112  2. cikkének (2) bekezdésében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett elnökből, és a személyzeti szabályzat ►M112  2. cikkének (2) bekezdésében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság által, az intézmények javaslata alapján kinevezett tagokból, valamint az intézmények személyzeti bizottságainak közös megegyezésével kinevezett tagokból áll oly módon, hogy egyenlő képviseletet biztosítsanak.

▼B

A felvételi bizottságot egyes vizsgák esetén egy vagy több, tanácskozási joggal rendelkező vizsgáztató segítheti.

A felvételi bizottság tagjait a betöltendő beosztással legalább azonos ►M112  csoportú és ◄ besorolási fokozatú tisztviselők közül kell kiválasztani.

▼M112

Ha a felvételi bizottság négynél több tagból áll, mindkét nemből legalább két képviselőből áll.

▼B

4. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság összeállítja azon pályázók listáját, akik megfelelnek a személyzeti szabályzat 28. cikk a), b) és c) pontjában megállapított feltételeknek, és a pályázók anyagával együtt megküldi a felvételi bizottság elnökének.

5. cikk

Ezen anyagok megvizsgálása után a felvételi bizottság összeállítja azon pályázók listáját, akik megfelelnek a versenyvizsgáról szóló kiírásban előírt követelményeknek.

Amennyiben a versenyvizsga vizsgákon alapul, a vizsgákon a listán szereplő valamennyi pályázó részt vehet.

Amennyiben a versenyvizsga képesítéseken alapul, a felvételi bizottság, miután meghatározta a pályázók képesítései értékelésének módját, megvizsgálja az első bekezdésben említett listán szereplő pályázók képesítéseit.

Amennyiben a versenyvizsga mind vizsgákon, mind képesítéseken alapul, a felvételi bizottság meghatározza, hogy a listán szereplő pályázók közül melyek vehetnek részt a vizsgákon.

Eljárásának befejeztével a felvételi bizottság összeállítja a személyzeti szabályzat 30. cikkében meghatározott alkalmas pályázók listáját; a listának lehetőleg legalább kétszer annyi nevet kell tartalmaznia, mint a betöltendő beosztások száma.

A felvételi bizottság ezt a listát a felvételi bizottság által készített indokolással ellátott értékeléssel együtt, amely adott esetben tartalmazza tagjainak észrevételeit is, továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak.

6. cikk

A felvételi bizottság eljárása nem nyilvános.

▼M112

7. cikk

(1)  Az intézmények a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően az ►M128  Európai Személyzeti Felvételi Hivatalra ◄ (a továbbiakban: a hivatal) bízzák a szükséges intézkedések meghozatalának felelősségét annak biztosítására, hogy az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselőinek felvételi eljárásaiban és a személyzeti szabályzat 45. és 45a. cikkében említett vizsgáztatási eljárásokban egységes előírásokat alkalmazzanak.

(2)  A hivatal a következő feladatokat látja el:

a) az egyes intézmények kérésére nyílt versenyvizsgákat szervez;

b) az egyes intézmények kérésére technikai támogatást nyújt az intézmények által szervezett belső versenyvizsgákhoz;

c) meghatározza az intézmények által szervezett valamennyi vizsga tartalmát, annak biztosítása érdekében, hogy a személyzeti szabályzat 45a. cikke (1) bekezdése c) pontjának követelményei összehangoltan és következetesen teljesüljenek;

d) általános felelősséget vállal a nyelvi képességek értékelésének meghatározásáért és megszervezéséért, annak biztosítása érdekében, hogy a személyzeti szabályzat 45a. cikke (2) bekezdésének követelményei összehangoltan és következetesen teljesüljenek.

(3)  A hivatal az egyes intézmények kérésére más, a tisztviselők felvételéhez kapcsolódó feladatokat is végrehajthat.

(4)  A hivatal kérésre segítséget nyújt a különböző intézményeknek az ideiglenes személyzet és a szerződéses alkalmazottak felvételében, különösen a vizsgák tartalmának meghatározásával és a felvételi eljárás megszervezésével az egyéb alkalmazottak alkalmazására vonatkozó feltételek 12. és 82. cikkének keretében.

▼B




IV. MELLÉKLET

A személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatás

Egyetlen cikk

(1)  Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikkét kell alkalmazni:

a) három hónapig az alapilletményével egyenlő havi juttatásra jogosult;

b) a (3) bekezdésben foglalt táblázattal összhangban, az életkortól és a szolgálati időtől függő időtartamra, az alábbi mértékű havi juttatásra jogosult:

 a negyediktől a hatodik hónapig az alapilletményének 85 %-a,

 a következő öt évre az alapilletményének 70 %-a,

 azt követően az alapilletményének 60 %-a.

A juttatás azon a napon szűnik meg, amikor a tisztviselő betölti ►M131  66. életévét. ◄

▼M131 —————

▼M23

E cikk alkalmazásában az alapilletmény a személyzeti szabályzat 66. cikkében foglalt, a juttatás folyósítása hónapjának első napján hatályban lévő táblázat szerinti alapilletmény.

▼B

(2)  E melléklet rendelkezéseit a személyzeti szabályzat hatálybalépését követően felül kell vizsgálni.

(3)  Azt az időtartamot, amelyre a tisztviselő a személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikkében meghatározott juttatást kapja, a tisztviselő szolgálati idejének és az életkorához tartozó, az alábbi táblázatban meghatározott megfelelő százalékértéknek a szorzatával kell meghatározni; ezen időtartamot adott esetben az előző hónapra kell kerekíteni.



Életkor

%

20

18

21

19,5

22

21

23

22,5

24

24

25

25,5

26

27

27

28,5

28

30

29

31,5

30

33

31

34,5

32

36

33

37,5

34

39

35

40,5

36

42

37

43,5

38

45

39

46,5

40

48

41

49,5

42

51

43

52,5

44

54

45

55,5

46

57

47

58,5

48

60

49

61,5

50

63

51

64,5

52

66

53

67,5

54

69

55

70,5

56

72

57

73,5

58

75

►M131  59–65 ◄

►M23  76,5  ◄

▼M112

(4)  A juttatásra való jogosultság időtartama alatt és az ezt követő első hat hónapban a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikkében említett tisztviselő saját maga és a biztosítása által fedezett személyek tekintetében jogosult a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt betegségbiztosítási rendszer alapján járó ellátásokra azzal a feltétellel, hogy a tisztviselő befizeti az esetnek megfelelően vagy az alapilletménye, vagy annak az e cikk (1) bekezdésében meghatározott százaléka alapján kiszámított megfelelő járulékot, és hogy nem végez jövedelemszerző tevékenységet.

▼M39

Az első albekezdésben említett időtartam végén és az ott megállapított feltételek mellett az érintett tisztviselő – kérelmére – az említett betegségbiztosítási rendszer alapján továbbra is részesülhet ellátásban azzal a feltétellel, hogy ő viseli a személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében említett járulék egészét.

A tisztviselő juttatásra való jogosultságának megszűnése esetén járulékát az utoljára kapott havi juttatás alapján kell kiszámítani.

Ha a személyzeti szabályzatban említett nyugdíjrendszer alapján a tisztviselő számára megkezdik a nyugdíj folyósítását, akkor őt a személyzeti szabályzat 72. cikkének alkalmazásában ugyanolyan módon kell kezelni, mint azt a tisztviselőt, aki ►M131  66. életévének ◄ betöltéséig fennmarad szolgálati jogviszonya.

▼M112




IVa. MELLÉKLET

Részmunkaidős munkavégzés

1. cikk

A részmunkaidős munkavégzés engedélyezése iránti kérelmet a tisztviselő közvetlen felettesének nyújtja be, a megfelelően indokolt sürgős esetek kivételével a kért időpont előtt legalább két hónappal.

Az engedélyt legalább egy hónapra, de legfeljebb három évre lehet megadni, a 15. cikkben és az ►M131  55a. cikk (2) bekezdésének g) pontjában ◄ említett esetek sérelme nélkül.

Az engedély azonos feltételekkel meghosszabbítható. A meghosszabbítás iránti kérelmet az érintett tisztviselő az engedélyezett időszak lejárta előtt legalább két hónappal nyújtja be. A részmunkaidő nem lehet kevesebb a rendes munkaidő felénél.

A részmunkaidős munkavégzés – a kellően indokolt esetek kivételével – a hónap első napján kezdődik.

2. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő kérésére az engedélyezett időszak letelte előtt visszavonhatja az engedélyt. A visszavonás időpontja a tisztviselő által javasolt időpontnál legfeljebb két hónappal lehet később, illetve négy hónappal abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavégzést egy évnél hosszabb időszakra engedélyezték.

A kinevezésre jogosult hatóság kivételes esetekben és a szolgálat érdekében az engedélyezett időszak lejárta előtt is visszavonhatja az engedélyt, a tisztviselő két hónapos előzetes értesítésével.

3. cikk

A tisztviselő az engedélyezett részmunkaidős munkavégzés időtartamára díjazásának a rendes munkaidő ledolgozott részének megfelelő százalékára jogosult. Ezt a százalékot azonban nem kell alkalmazni az eltartott gyermek után nyújtott támogatásra, a háztartási támogatás alapösszegére, illetve az iskoláztatási támogatásra.

A betegségbiztosítási rendszerbe fizetett járulékot a teljes munkaidőben dolgozó tisztviselő alapilletménye alapján számítják ki. A nyugdíjjárulékot a részmunkaidőben dolgozó tisztviselő alapilletménye alapján számítják ki. A tisztviselő kérelmezheti, hogy a nyugdíjjárulékot a teljes munkaidőben dolgozó tisztviselő alapilletménye alapján számítsák, a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban. A VIII. melléklet 2., 3. és 5. cikkének alkalmazásában a szerzett nyugdíjjogosultságot a befizetett járulékok százalékával arányosan számítják.

A részmunkaidős munkavégzés időszakában a tisztviselő nem túlórázhat, és a személyzeti szabályzat 15. cikkének megfelelő tevékenységen kívül nem végezhet jövedelemszerző tevékenységet.

4. cikk

A 3. cikk első bekezdésének első mondata ellenére ►M131  a személyzeti szabályzat 55a. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében engedélyezetten félmunkaidőben dolgozó tisztviselők ◄ csökkentett alapilletményben részesülnek, amelynek összege a teljes munkaidőre járó illetményre a következő százalékok alkalmazásával kapott összegek közül a magasabb:

a) vagy 60 %;

b) vagy a félmunkaidős munkavégzés időpontjában a VIII. melléklet 2., 3., 4., 5., 9. és 9a. cikke szerinti szolgálati éveknek megfelelő, 10 %-kal növelt százalék.

Az e cikk szerint kérelmet benyújtó tisztviselők a félmunkaidős munkavégzés befejezésekor kötelesek vagy nyugdíjba vonulni, vagy visszafizetni a félmunkaidős munkavégzés időszakában az alapilletmény 50 %-án felül felvett összeget.

5. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság megállapíthatja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

▼B




V. MELLÉKLET

Szabadság

TARTALOM

1. szakasz:

Éves szabadság

1 – 5

2. szakasz:

Külön szabadság

6

3. szakasz:

Utazási idő

7

1. szakasz

ÉVES SZABADSÁG

1. cikk

Abban az évben, amelyben a tisztviselő szolgálatba lép vagy onnan kilép, minden teljes hónap szolgálat után két munkanap szabadságra, minden 15 napnál több napból álló töredékhónap után két munkanap szabadságra, minden 15 vagy annál kevesebb napból álló töredékhónap után pedig egy munkanap szabadságra jogosult.

2. cikk

Az éves szabadság a tisztviselő kívánsága szerint és a szolgálat követelményeire is figyelemmel egyszerre vagy több részletben vehető ki. A szabadság időtartamának azonban tartalmaznia kell legalább egy, két egymást követő hétből álló időszakot. A szolgálatba belépő tisztviselő csak háromhavi szolgálatot követően kaphat éves szabadságot; megfelelően indokolt, kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezt megelőzően is engedélyezhet szabadságot.

3. cikk

Ha éves szabadsága alatt a tisztviselőt olyan betegség éri, amely feladatainak ellátásában megakadályozta volna, ha nem szabadságát tölti, az éves szabadsága munkaképtelenségének időtartamával meghosszabbodik, amennyiben erről orvosi igazolást mutat be.

4. cikk

Ha a tisztviselő a folyó naptári év vége előtt a szolgálati érdektől eltérő okból nem használta fel összes éves szabadságát, akkor a következő évre átvihető szabadsága nem haladhatja meg a 12 napot.

Amennyiben a tisztviselő a szolgálati jogviszony megszűnése időpontjában nem használta fel a teljes éves szabadságát, minden neki járó szabadnap után a szolgálati jogviszony megszűnésekor fizetett havi díjazása egy harmincadának megfelelő ellentételezés fizetendő neki.

Az előző bekezdésben meghatározott módon kiszámított összeget le kell vonni az azon tisztviselőnek járó kifizetésből, aki a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az azon időpontig fennálló jogosultságánál több éves szabadságot vett ki.

5. cikk

Ha a tisztviselőt szabadsága alatt szolgálati okokból visszahívják vagy engedélyezett szabadságát szolgálati okokból visszavonják, akkor minden felmerült, megfelelő módon bizonyított többletköltségét meg kell téríteni, és az utazási időt ismét biztosítani kell számára.



2. szakasz

KÜLÖN SZABADSÁG

▼M131

6. cikk

Az éves szabadság mellett a tisztviselő kérelem alapján külön szabadságot kaphat. Ezt különösen az alábbi esetekben és határok között kell engedélyezni:

 a tisztviselő házasságkötése: négy nap;

 a tisztviselő költözése: legfeljebb két nap;

 a házastárs súlyos betegsége: legfeljebb három nap;

 a házastárs halála: négy nap;

 felmenő ági rokon súlyos betegsége: legfeljebb két nap;

 felmenő ági rokon halála: két nap;

 gyermek házasságkötése: két nap;

 gyermek születése: 10 nap, amelyet a születést követő 14 hét során kell kivenni;

 fogyatékos vagy súlyosan beteg gyermek születése: 20 nap, amelyet a születést követő 14 hét során kell kivenni;

 feleség halála a szülési szabadság idején: a szülési szabadságból hátralévő időnek megfelelő számú nap; amennyiben az elhunyt feleség nem tisztviselő, a szülési szabadság fennmaradó részét a személyzeti szabályzat 58. cikkének rendelkezései alapján kell analógia útján meghatározni;

 gyermek súlyos betegsége: legfeljebb két nap;

 gyermeknek az orvos által igazolt nagyon súlyos betegsége, illetve a 12 éves vagy annál fiatalabb gyermek kórházi kezelése: legfeljebb öt nap;

 gyermek halála: négy nap;

 gyermek örökbefogadása: 20 hét, amely 24 hétre emelkedik, amennyiben az örökbefogadott gyermek fogyatékos.

 

Minden örökbefogadott gyermek csak egyszeri külön szabadságra jogosít fel, amelyet az örökbefogadó szülők között fel lehet osztani, amennyiben mindkét szülő tisztviselő. Ezt csak abban az esetben kell megadni, ha a tisztviselő házastársa legalább részmunkaidőben jövedelemszerző tevékenységet kezd. Ha a házastárs az uniós intézményeken kívül dolgozik, és hasonló szabadság illeti meg, az annak megfelelő számú napot le kell vonni a tisztviselő jogosultságából.

A kinevezésre jogosult hatóság szükség esetén további külön szabadságot adhat olyan esetekben, ha a nemzeti jogszabályok az örökbefogadási eljárás szerinti és az örökbefogadó tisztviselő alkalmazási helye szerinti országgal nem azonos országban az egyik vagy mindkét örökbefogadó szülő tartózkodását megkövetelik.

10 nap külön szabadság jár a tisztviselőnek, amennyiben az e francia bekezdés első mondatában foglalt okból nem illeti meg a 20 vagy 24 hetes teljes külön szabadság; e további külön szabadság minden örökbefogadott gyermek után csak egyszer jár.

Az intézmény külön szabadságot adhat továbbképzés és oktatás esetén is a személyzeti szabályzat 24a. cikke alapján az intézmény által kidolgozott továbbképzési és oktatási programban megállapított határokon belül.

Továbbá kivételes esetekben külön szabadság adható a tisztviselőknek olyan munkateher esetén, amely mag haladja a tisztviselők rendes kötelezettségét. Az ilyen külön szabadságot legkésőbb három hónappal azt követően kell kiadni, hogy a kinevező hatóság döntött a tisztviselőre bízott munka kivételes jellegéről.

A tisztviselő élettársát e cikk alkalmazásában házastársnak kell tekinteni, ha a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt első három feltétel teljesül.

Amennyiben a fenti szakasz alapján külön szabadság kerül megítélésre, minden utazási időt külön határozattal kell rögzíteni, az adott szükségletek figyelembevételével.

▼B



3. szakasz

UTAZÁSI IDŐ

▼M131

7. cikk

A külföldi munkavégzési támogatásra vagy külföldi tartózkodási támogatásra jogosult tisztviselők saját országukba való utazás céljából évi két és fél nap éves kiegészítő szabadságra jogosultak.

Az első bekezdés azon tisztviselőkre vonatkozik, akiknek alkalmazási helye a tagállamok területén található. Amennyiben az alkalmazási hely e területeken kívül található, a hazautazási szabadság időtartamát egyedi határozattal, a különleges igények figyelembevételével kell megállapítani.

▼B




VI. MELLÉKLET

Túlórákért járó kompenzációs szabadság és díj

▼M131

1. cikk

A személyzeti szabályzat 56. cikkében megállapított keretek között az SC 1–SC 6, vagy az AST 1–AST 4 besorolási fokozatba tartozó tisztviselő által teljesített túlóra a tisztviselőt kompenzációs szabadságra vagy díjra jogosítja, az alábbiak szerint:

a) a tisztviselő minden egyes túlóra után másfél órányi kompenzációs szabadságra jogosult; ha a túlóra 22.00 óra és 7.00 óra közé, illetve vasárnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a kompenzációs szabadság két óra; a kompenzációs szabadság nyújtásakor figyelembe kell venni a szolgálat követelményeit és az érintett tisztviselő választását;

b) amennyiben a szolgálat követelményei nem teszik lehetővé kompenzációs szabadság nyújtását a túlóra teljesítésének hónapját követő hónapban, a kinevezésre jogosult hatóság engedélyt ad a nem honorált túlórák pénzbeli kiegyenlítésére a havi alapilletmény 0,56 %-os mértékében minden túlóra után, az a) pontban meghatározott alapon;

c) az egy órányi túlmunkáért járó kompenzációs szabadságra vagy díjazásra való jogosultsághoz a teljesített túlórának meg kell haladnia a 30 percet.

▼B

2. cikk

Kiküldetésbe utazó tisztviselő esetében a kiküldetés helyére való eljutás, valamint a visszatérés során utazással töltött idő e melléklet értelmében nem tekinthető túlórának. A kiküldetés helyén a szokásos munkaórákon felül ledolgozott túlórák után a kinevezésre jogosult hatóság határozatával kompenzációs szabadság vagy adott esetben díj biztosítható.

▼M131

3. cikk

„E melléklet előző rendelkezései ellenére az SC 1–SC 6 és az AST 1–AST 4 besorolási fokozatokba tartozó tisztviselők egyes csoportjai által teljesített túlórák díja átalánytámogatás formájában is kifizethető, amelynek összegét és feltételeit a kinevezésre jogosult hatóság a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően határozza meg.

▼B




VII. MELLÉKLET

Díjazás és költségtérítés

TARTALOM

1. szakasz:

Családi támogatások

1 – 3

2. szakasz:

Külföldi munkavégzési támogatás

4

3. szakasz:

Költségtérítés

A —

Beilleszkedési támogatás

5

B —

Újrabeilleszkedési támogatás

6

C —

Utazási költségek

7 - 8

D —

Költözési költségek

9

E —

Napidíj

10

F —

Kiküldetési költségek

11 – 13a

G —

Átalány-költségtérítés

14 - 15

4. szakasz:

Az összegek folyósítása

16 - 17

1. szakasz

CSALÁDI TÁMOGATÁSOK

1. cikk

▼M112

(1)  A háztartási támogatást ►M140  181,82 EUR ◄ alapösszegben és a tisztviselő alapilletményének 2 %-ában rögzítik.

▼M25

(2)  Háztartási támogatásra jogosult:

a) a házas tisztviselő;

b) az olyan özvegy, elvált, jogilag különélő vagy egyedülálló tisztviselő, akinek a 2. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti egy vagy több eltartott gyermeke van;

▼M112

c) az a tisztviselő, aki tartós társkapcsolatnak minősülő nem házassági viszonyban él, feltéve, hogy:

i. a pár egy tagállam vagy egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által elismert jogi okmányokat mutat be, amelyek igazolják élettársi státuszukat;

ii. egyik fél sem áll házassági jogviszonyban vagy másik nem házassági társkapcsolatban;

iii. a felek nem állnak a következő rokonsági viszonyok valamelyikében: szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, testvér, nagynéni, nagybácsi, unokahúg, unokaöcs, vő, meny;

iv. a pár egy tagállamban nem léphet legális házasságra; e pont alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy pár legális házasságra léphet, ha a pár tagjai eleget tesznek egy ilyen párok házasságkötését engedélyező tagállam jogszabályaiban megállapított feltételek mindegyikének;

▼M25

►M112  d) ◄  az a tisztviselő, aki, bár nem felel meg ►M112  az a), b) és c) pontban előírt ◄ feltételeknek, ténylegesen azonban családfenntartói felelősséget visel, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, igazoló okmányokon alapuló, indokolással ellátott határozata alapján.

(3)  Ha a tisztviselő házastársa kereső tevékenységet folytat, amelyből származó adózás előtti éves jövedelme több, mint ►M39   ►M112   ►M131  az AST 3 besorolási fokozat ◄ második fizetési fokozatába ◄ tartozó tisztviselőnek a házastárs munkavégzési helye szerinti országra vonatkozó értékkel súlyozott alapilletménye ◄ , a háztartási támogatásra jogosult tisztviselőt e támogatás nem illeti meg, kivéve ha a kinevezésre jogosult hatóság ezzel ellentétes egyedi határozatot hoz. A tisztviselő azonban jogosult marad a támogatásra, amennyiben a házaspárnak egy vagy több eltartott gyermeke van.

(4)  Olyan esetekben, amikor a fenti rendelkezések szerint az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatában álló férj és feleség egyaránt jogosult a háztartási támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell folyósítani.

▼M56

(5)  Ha a tisztviselőt a háztartási támogatás kizárólag a (2) bekezdés b) pontja alapján illeti meg, és törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján minden, az alábbi 2. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti eltartott gyermeke felügyeleti jogát a tisztviselőtől eltérő személynek ítélték, a háztartási támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek az egyéb személynek kell folyósítani. A nagykorúságukat elért eltartott gyermekek esetében ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha szokásos tartózkodási helyük a másik szülőnél van.

Ha azonban a tisztviselő gyermekeinek felügyeleti jogát több különböző személyre ruházták, a háztartási támogatást közöttük a felügyeletük alatt álló gyermekek száma szerint kell megosztani.

Ha az a személy, aki a fentiek alapján jogosult arra, hogy a tisztviselő nevében kifizetett háztartási támogatásban részesüljön, a saját tisztviselői vagy egyéb személyzeti minősége alapján is jogosult e támogatásra, az említett a két támogatás közül csak a nagyobb összegű támogatást kapja.

▼B

2. cikk

▼M16

(1)  A tisztviselő az alábbi (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően minden eltartott gyermeke után havi ►M140  397,29 EUR ◄ támogatást kap.

(2)  „Eltartott gyermek” a tisztviselőnek vagy házastársának házasságból született, házasságon kívül született vagy örökbe fogadott gyermeke, akit ténylegesen a tisztviselő tart el.

Ugyanez vonatkozik arra a gyermekre, akinek örökbefogadását kérelmezték és az örökbefogadási eljárás elkezdődött.

▼M112

Az a gyermek, akinek eltartására a tisztviselőt egy, a tagállamok kiskorúak védelméről szóló jogszabályai alapján meghozott bírósági határozat kötelezi, eltartott gyermeknek minősül.

▼M16

(3)  A támogatást a következő esetekben kell biztosítani:

a) 18 éven aluli gyermekek esetén automatikusan;

b) 18 és 21 év közötti, oktatásban vagy szakképzésben részt vevő gyermekek esetén a tisztviselő bizonyítékokkal alátámasztott kérelmére.

▼B

(4)  Kivételes esetben a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott és igazoló okmányokon alapuló határozata alapján eltartott gyermeknek tekinthető minden olyan személy, akinek eltartása a tisztviselő törvényi kötelezettsége, amennyiben ez a tisztviselőre jelentős anyagi terhet ró.

(5)  A kereső tevékenység folytatásában súlyos betegség vagy rokkantság miatt akadályozott gyermek esetében a támogatás folyósítása kortól függetlenül folytatódik, amíg a betegség vagy rokkantság fennáll.

(6)  Kizárólag egy, eltartott gyermek után nyújtott támogatás folyósítható az e cikk szerinti minden egyes eltartott gyermek után, abban az esetben is, ha a szülők ►M128   ►C4  az Európai Unió ◄  ◄ két különböző intézményének szolgálatában állnak.

▼M56

(7)  Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti eltartott gyermek felügyeleti jogát törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személynek ítélték, az eltartott gyermek után nyújtott támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek a személynek kell folyósítani.

▼B

3. cikk

▼M112

(1)  Az általános végrehajtási rendelkezésekben megállapított feltételekre is figyelemmel, a tisztviselő a neki felszámított tényleges iskoláztatási költségeknek megfelelő iskoláztatási támogatásban részesül legfeljebb havi ►M140  269,56 EUR ◄ összegben az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti minden, legalább ötéves eltartott gyermek után, aki rendszeres nappali tagozatos általános vagy középiskolai képzésben vesz részt egy tandíjköteles intézményben vagy egy felsőoktatási intézményben. A tandíjköteles iskola látogatásának kötelezettsége nem vonatkozik az iskolai szállítás költségeinek megtérítésére.

▼M131

Az e támogatásra való jogosultság azon hónap első napján kezdődik, amelyben a gyermek általános iskolai tanulmányait megkezdi, és vagy azon hónap utolsó napján fejeződik be, amelyben a gyermek befejezi tanulmányait, vagy azon hónap utolsó napján, amelyben a gyermek betölti a 26. életévét, a kettő közül a korábbi időpontban.

▼M112

A folyósított támogatás legfeljebb az első bekezdésben előírt maximum kétszerese lehet:

▼M39

 azon tisztviselők számára, akiknek alkalmazási helye legalább 50 km-re van:

 

egy európai iskolától, vagy egy, a tisztviselő nyelvén működő olyan oktatási intézménytől, amelyet a gyermek bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott iskolakötelezettség miatt látogat,

▼M29

 azon tisztviselők számára, akiknek alkalmazási helye legalább 50 km-re van a származási országuk egy felsőoktatási intézményétől, vagy egy olyan felsőoktatási intézménytől, amely a tisztviselő nyelvén működik, feltéve hogy a gyermek ténylegesen látogatja az alkalmazási helytől legalább 50 km-re található felsőoktatási intézményt, és a tisztviselő külföldi munkavégzési támogatásra jogosult; az utóbbi feltétel nem alkalmazandó, ha a tisztviselő származási országában nincs ilyen intézmény ►M112  , vagy ha a gyermek a tisztviselő alkalmazási helyétől eltérő ország felsőoktatási intézményének hallgatója ◄ ,

▼M112

 az előző két francia bekezdésben előírtakkal megegyező feltételek mellett a nem aktív szolgálatban lévő támogatásra jogosult személyek, az alkalmazási hely helyett a tartózkodási hely figyelembevételével.

A tandíjköteles iskola látogatásának követelménye nem vonatkozik a harmadik albekezdés szerinti kifizetésekre.

▼M56

Ha azon gyermek felügyeleti jogát, akire tekintettel az iskoláztatási támogatást folyósítják, törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személynek ítélték, az iskoláztatási támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek személynek kell folyósítani. Ebben az esetben az előző bekezdésben említett legalább 50 km távolságot a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló személy lakóhelyétől kell számítani.

▼M112

(2)  Az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti minden eltartott gyermek után, aki ötévesnél fiatalabb vagy még nem vesz részt rendszeres nappali tagozatos általános vagy középiskolai képzésben, e támogatás összegét havi ►M140  97,05 EUR ◄ -ban rögzítik. Az (1) bekezdés utolsó albekezdésének első mondatát kell alkalmazni.

▼B



2. szakasz

KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉSI TÁMOGATÁS

4. cikk

▼M9

►M39  (1) ◄    ►M25  A háztartási támogatással ◄ és az eltartott gyermek után ►M25  nyújtott támogatással ◄ növelt alapilletmény 16 %-ának megfelelő külföldi munkavégzési támogatást kell folyósítani:

▼B

a) az olyan tisztviselők részére:

 akik nem állampolgárai, és soha nem is voltak állampolgárai annak az államnak, amelynek a ►M39  ————— ◄ területén alkalmazási helyük található, és

 akik a szolgálatba lépésük időpontját megelőző hat hónappal záródó ötéves időszakban nem rendelkeztek lakóhellyel, illetve nem folytattak főfoglalkozásként végzett tevékenységet azon állam európai területén. E rendelkezés alkalmazásában egy másik állam, vagy egy nemzetközi szervezet részére végzett tevékenységből származó körülményeket nem kell figyelembe venni;

b) az olyan tisztviselők részére, akik azon állam állampolgárai vagy volt állampolgárai, amelynek területén alkalmazzák őket, de akiknek a szolgálatba lépésük napjával záródó 10 éves időtartam alatt lakóhelyük, valamely állam vagy nemzetközi szervezet szolgálatában végzett feladatok ellátásától eltérő okból az adott állam európai területén kívül volt.

▼M16

A külföldi munkavégzési támogatás összege nem lehet kevesebb havi ►M140  538,87 EUR ◄ .

▼M25 —————

▼M39

(2)  Az a tisztviselő, aki nem állampolgára és soha nem volt állampolgára annak az államnak, amelynek területén alkalmazzák, és aki nem felel meg az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek, a külföldi munkavégzési támogatás egynegyedével egyenlő külföldi tartózkodási támogatásra jogosult.

(3)  Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában azt a tisztviselőt, aki házasságkötéssel, az arról való lemondás lehetősége nélkül, automatikusan megszerezte azon állam állampolgárságát, amelynek területén alkalmazási helye található, az (1) bekezdés a) pontja első francia bekezdésének hatálya alá tartozó tisztviselőkként kell kezelni.

▼M112 —————

▼B



3. szakasz

KÖLTSÉGTÉRÍTÉS



A.

Beilleszkedési támogatás

5. cikk

▼M112

(1)  Azon beiktatott tisztviselőnek, aki bizonyítékot szolgáltat arra, hogy lakóhelyet kellett változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkében szereplő követelményeknek – amennyiben a tisztviselő háztartási támogatásra jogosult –, kéthavi alapilletménynek megfelelő beilleszkedési támogatást, és más esetekben egy havi alapilletménynek megfelelő beilleszkedési támogatást kell fizetni.

▼M25

Abban az esetben, ha a férj és a feleség egyaránt az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ tisztviselője ►M112  vagy egyéb alkalmazottja ◄ , és mindketten jogosultak a beilleszkedési támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell kifizetni.

▼M23

A beilleszkedési támogatást a tisztviselő alkalmazási helye tekintetében rögzített értékkel kell súlyozni.

▼B

(2)  Azon tisztviselőnek, akit új alkalmazási helyre helyeznek át, és ezért annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, lakóhelyet kell változtatnia, azonos összegű beilleszkedési támogatás fizetendő.

(3)  A beilleszkedési támogatást a tisztviselő beiktatásának napján vagy az új alkalmazási helyre történő áthelyezésének napján fennálló családi állapotának és fizetésének figyelembevételével kell kiszámítani.

A beilleszkedési támogatást a tisztviselőnek, és ►M25   – amennyiben háztartási támogatásra jogosult – ◄ családjának a tisztviselő alkalmazási helyén való letelepedését igazoló dokumentumok benyújtásakor kell kifizetni.

(4)  Az a tisztviselő, aki ►M25  háztartási támogatásra jogosult ◄ , és aki az alkalmazási helyén nem családjával együtt telepedik le, az egyébként járó háztartási támogatásnak csak a felét kapja meg; a támogatás másik fele akkor kerül kifizetésre, amikor a tisztviselő családja a tisztviselő alkalmazási helyén letelepedik, feltéve hogy ezt a 9. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőn belül teszik. Amennyiben a tisztviselőt családja tartózkodási helyére helyezik át, mielőtt családja a tisztviselő alkalmazási helyén letelepedett volna, a tisztviselő nem jogosult a beilleszkedési támogatásra.

(5)  Az a beiktatott tisztviselő, aki a beilleszkedési támogatást megkapta, és aki a belépésétől számított két éven belül önként kilép az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatából, a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor köteles megtéríteni a támogatásnak az adott kétéves időszak fennmaradó részével arányos részét.

▼M23

(6)  A beilleszkedési támogatásban részesülő tisztviselő köteles bejelenteni a más forrásból kapott hasonló jellegű juttatásokat; ez utóbbi juttatásokat az e cikkben meghatározott támogatásból le kell vonni.

▼B



B.

Újrabeilleszkedési támogatás

6. cikk

(1)  Az a beiktatott tisztviselő, ►M112  aki bizonyítékkal szolgál a lakóhely változásáról ◄ , szolgálati jogviszonyának megszűnésekor, amennyiben a tisztviselő ►M25  háztartási támogatásra jogosult ◄ , kéthavi alapilletménynek megfelelő, ►M25  más esetekben ◄ egy havi alapilletménynek megfelelő újrabeilleszkedési támogatásra jogosult, feltéve hogy négy évet eltöltött a szolgálatban, és az új munkahelyén nem részesül hasonló támogatásban. ►M25  Abban az esetben, ha a férj és a feleség egyaránt az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ tisztviselője ►M112  vagy egyéb alkalmazottja ◄ , és mindketten jogosultak az újrabeilleszkedési támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell kifizetni. ◄

A szolgálati idő kiszámításakor a személyes okokkal indokolt szabadság kivételével a személyzeti szabályzat 35. cikkében felsorolt bármely hivatali státuszban eltöltött évek számát figyelembe kell venni.

Ezt a legrövidebb időtartamot a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás esetén nem kell alkalmazni.

▼M23

A újrabeilleszkedési támogatást a tisztviselő utolsó alkalmazási helyének tekintetében meghatározott érték szerint kell súlyozni.

▼M25

(2)  A beiktatott tisztviselő elhalálozása esetén a újrabeilleszkedési támogatást a túlélő házastárs, vagy annak hiányában a 2. cikk szerinti eltartottak részére kell kifizetni, még akkor is, ha az (1) bekezdésben a szolgálati idő hossza tekintetében meghatározott követelmény nem teljesül.

▼B

(3)  A újrabeilleszkedési támogatást a tisztviselő szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló családi állapotának és fizetésének figyelembevételével kell kiszámítani.

(4)  A újrabeilleszkedési támogatást akkor kell kifizetni, ha bizonyított, hogy a tisztviselő és családja, vagy a tisztviselő halála esetén csak a családja, a tisztviselő alkalmazásának helyétől legalább 70 km-re található helyre költözött vissza.

A tisztviselőnek vagy az elhunyt tisztviselő családjának a szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjától számított három éven belül kell visszaköltöznie.

Ez a határidő nem vonatkozik a tisztviselő azon jogutódaira, akik bizonyítani tudják, hogy az előző rendelkezésekről nem volt tudomásuk.



C.

Utazási költségek

▼M131

7. cikk

(1)  A tisztviselő az alábbi esetekben átalányösszegre jogosult, amely a saját maga, a ténylegesen a háztartásában élő házastársa és az általa eltartott személyek utazási költségének felel meg:

a) kinevezésekor felvételének helyétől alkalmazása helyéig;

b) szolgálati jogviszonyának a személyzeti szabályzat 47. cikkének értelmében történő megszűnésekor az alkalmazásának helyéről az e cikk (4) bekezdésében meghatározott származási helyére;

c) minden áthelyezés esetén, amely az alkalmazás helyének megváltozásával jár.

A tisztviselő halála esetén a túlélő házastárs és az eltartott személyek ugyanezen feltételek szerint jogosultak az átalányösszegre.

A teljes naptári év során két évesnél fiatalabb gyermekek utazási költségei után nem jár térítés.

(2)  Az átalányösszeg az (1) bekezdés szerinti helyek között kilométerben számított földrajzi távolságon alapuló juttatás szerint jár.

A kilométerenkénti juttatás a következőképpen alakul:

▼M140



kilométerenként 0 EUR

a távolság 0-tól 200 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,2004 EUR

a távolság 201-től 1 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,3341 EUR

a távolság 1 001 -től 2 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,2004 EUR

a távolság 2 001 -től 3 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,0667 EUR

a távolság 3 001 -től 4 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,0322 EUR

a távolság 4 001 -től 10 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0 EUR

a távolság 10 000 km fölötti részére vonatkozóan.

▼M131

A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:

▼M140

 100,21 EUR, amennyiben az (1) bekezdés szerinti helyek közötti földrajzi távolság 600 km és 1 200 km között van,

 200,41 EUR, amennyiben az (1) bekezdés szerinti helyek közötti földrajzi távolság több mint 1 200 km.

▼M131

A fenti kilométerenkénti juttatást és kiegészítő átalányösszeget minden évben a díjazásokkal megegyező arányban naprakésszé kell tenni.

(3)  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően olyan áthelyezéshez kapcsolódó utazási költségek esetében, amelyre az Európai Unió tagállamainak területein belüli alkalmazási hely és az ezeken a területeken kívüli alkalmazási hely között kerül sor, vagy ezen területeken kívüli alkalmazási helyek közötti áthelyezés esetében az utazási költségeket átalányfizetés formájában kell megtéríteni, a közvetlenül a turista osztály feletti kategóriának megfelelő légi utazás költsége alapján.

(4)  A tisztviselő származási helyét a kinevezésekor kell meghatározni felvétele elvi helyének, vagy kifejezett és kellően indokolt kérése esetén érdekeltségei központjának figyelembevételével. Az így meghatározott származási hely a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatával a tisztviselő szolgálati ideje alatt, vagy a szolgálatból történő távozásakor módosítható. A szolgálati idő alatt azonban ilyen határozatot csak kivételes esetben, és a tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazoló okmányok alapján lehet hozni.

Az ilyen módosítás következményeképpen azonban a tisztviselő érdekeltségeinek központjaként nem ismerhető el egy, az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely.

8. cikk

(1)  A külföldi munkavégzési támogatásra vagy külföldi tartózkodási támogatásra jogosult tisztviselők a (2) bekezdésben foglalt korlátozások keretein belül minden naptári évben jogosultak az alkalmazási helyük és a 7. cikkben meghatározott származási helyük közötti utazás költségének megfelelő átalányösszegre saját maguk és – ha háztartási támogatásra jogosultak – házastársaik és a 2. cikk szerinti eltartottjaik részére.

Amennyiben mindkét házastárs egyaránt az Európai Unió tisztviselője, magukra és eltartottjaikra nézve – a fenti rendelkezésekkel összhangban – mindketten jogosultak az utazási költségek átalánymegtérítésére; minden egyes eltartott csak egy térítésre jogosult. Az eltartott gyermekekre vonatkozó térítést a házastársak kérésére, valamelyikük származási helye alapján kell megállapítani.

Amennyiben egy tisztviselő egy adott év során köt házasságot, és így jogosulttá válik a háztartási támogatásra, a házastárs részére fizetendő utazási költségeket a házasságkötés napjától az adott év végéig tartó időszakra arányosan kell kiszámítani.

A számítás alapjával kapcsolatos semmilyen módosulás, amely a családi állapotnak az érintett összegek kifizetésének időpontját követő megváltozása miatt következhet be, nem kötelezheti az érintett tisztviselőt visszafizetésre.

A teljes naptári év során két évesnél fiatalabb gyermekek utazási költségei után nem jár térítés.

(2)  Az átalánytérítés alapja a tisztviselő alkalmazásának helye és a származási helye közötti földrajzi távolság utáni kilométerenkénti juttatás.

Ha a 7. cikk szerint meghatározott származási hely az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely, az átalányösszeg a tisztviselő alkalmazási helye és a tisztviselő állampolgársága szerinti tagállam fővárosa között kilométerben számított földrajzi távolságon alapuló juttatás szerint jár. Azok a tisztviselők, akiknek a származási helye az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely, és akik nem rendelkeznek valamelyik tagállam állampolgárságával, nem jogosultak átalányösszegre.

A kilométerenkénti juttatás a következőképpen alakul:

▼M140



kilométerenként 0 EUR

a távolság 0-tól 200 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,4041 EUR

a távolság 201-től 1 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,6735 EUR

a távolság 1 001 -től 2 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,4041 EUR

a távolság 2 001 -től 3 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,1346 EUR

a távolság 3 001 -től 4 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0,0650 EUR

a távolság 4 001 -től 10 000 km-ig terjedő részére vonatkozóan

kilométerenként 0 EUR

a távolság 10 000 km fölötti részére vonatkozóan.

▼M131

A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:

▼M140

 202,03 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti földrajzi távolság 600 km és 1 200 km között van,

 404,04 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti földrajzi távolság több mint 1 200 km.

▼M131

A fenti kilométerenkénti juttatást és kiegészítő átalányösszeget minden évben a díjazásokkal megegyező arányban naprakésszé kell tenni.

(3)  Az a tisztviselő, akinek szolgálata a naptári év folyamán elhalálozástól eltérő okból megszűnik, vagy aki az év egy részét személyes okokkal indokolt szabadságon tölti, amennyiben az adott évben kevesebb mint kilenc hónapot töltött az Unió egyik intézményénél aktív státuszban, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott átalányösszegnek csak az aktív státuszban töltött idővel arányos részére jogosult.

(4)  E cikk (1), (2) és (3) bekezdését azokra a tisztviselőkre kell alkalmazni, akiknek az alkalmazási helye a tagállamok területén belül található. Az a tisztviselő, akinek alkalmazási helye a tagállamok területén kívül található, saját maga és – ha háztartási támogatásra jogosult – a házastársa és a 2. cikk szerinti más eltartottjai részére minden naptári évben jogosult a származási helyére történő utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek átalánymegtérítésére, a származási helyre történő utazás költségeinek összegéig. Ha azonban a házastárs és a 2. cikk (2) bekezdésében említett személyek nem élnek együtt a tisztviselővel annak alkalmazási helyén, minden naptári évben egyszer jogosultak a származási hely és az alkalmazás helye közötti utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek megtérítésére, az előbb említett utazás költségeinek összegéig.

Az átalányfizetés alapja a turista osztályon történő légi utazás költsége.

▼B



D.

Költözési költségek

▼M131

9. cikk

(1)  A bútorok és személyes használati tárgyak költöztetésének költségeit, beleértve a szokásos kockázatok (törés, lopás, tűz) elleni biztosítás költségeit, a költségek felső határán belül meg kell téríteni annak a tisztviselőnek, akinek a szolgálatba lépéskor vagy azt követően a szolgálat során az alkalmazási hely megváltozásakor meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, és akinek ugyanezen költségeket más forrásból nem térítették meg.

A határok megállapításánál figyelembe kell venni a tisztviselő családi helyzetét a költözés idején, valamint a költözés és a kapcsolódó biztosítás átlagos költségét.

Valamennyi intézmény kinevezésre jogosult hatósága általános végrehajtási rendelkezéseket fogad el e bekezdés érvényre juttatása céljából.

(2)  A szolgálati jogviszony megszűnése vagy a tisztviselő elhalálozása esetén a tisztviselő volt alkalmazási helyéről a származási helyére való költözés során felmerült költségeket az (1) bekezdésben megállapított kereteken belül meg kell téríteni. Amennyiben az elhunyt tisztviselő egyedülálló volt, a költségeket örököseinek kell megtéríteni.

(3)  Véglegesített tisztviselő esetében a költözést a próbaidő leteltét követő egy éven belül kell végrehajtani. A szolgálati jogviszony megszűnése esetén a költözést a 6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének megfelelően három éven belül kell végrehajtani. Az e bekezdésben előírt határidőket követő költözések esetében a költségek csak kivételes esetekben, a kinevezésre jogosult hatóság külön határozata alapján téríthetők meg.

▼B



E.

Napidíj

10. cikk

▼M112

(1)  Az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy lakóhelyet kell változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, a (2) bekezdésben meghatározott időszakra naptári naponként az alábbiak szerinti napidíjra jogosult:

▼M140

 háztartási támogatásra jogosult tisztviselő esetében 41,76 EUR,

 háztartási támogatásra nem jogosult tisztviselő esetében 33,67 EUR.

▼M112

A fenti értékeket minden alkalommal felül kell vizsgálni, amikor a díjazásokat a személyzeti szabályzat 65. cikke alapján felülvizsgálják.

▼M23

(2)  Azon időszak, amely alatt a napidíjat folyósítják, a következő:

a)  ►M25  a háztartási támogatásra nem jogosult ◄ tisztviselő esetében: 120 nap;

b)  ►M25  háztartási támogatásra jogosult ◄ tisztviselő esetében: 180 nap, vagy amennyiben a tisztviselő próbaidőn van, a próbaidő időtartama és az azt követő egy hónap.

▼M25

Abban az esetben, ha a férj és a feleség mindketten az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ alkalmazottai ►M112  tisztviselői vagy egyéb ◄ és mindketten jogosultak napidíjra, az a b) pont szerinti időszak amely alatt a napidíjat folyósítják, a magasabb alapilletménnyel rendelkező személyre vonatkozik. A másik személyre az a) pontban megállapított időszak vonatkozik.

▼M23

A napidíj semmilyen esetben sem folyósítható azt követően, hogy a tisztviselő a személyzeti szabályzat 20. cikke követelményeinek teljesítése érdekében elköltözik.

▼M112 —————

▼B



F.

Kiküldetési költségek

11. cikk

(1)  A kiküldetésbe utazó és megfelelő kiküldetési megbízással rendelkező tisztviselő az alábbi rendelkezéseknek megfelelően utazási költségeinek megtérítésére és napidíjra jogosult.

▼M112 —————

▼B

(2)   ►M112  A kiküldetési megbízás tartalmazza a kiküldetés várható időtartamát, amely alapján kiszámítják a tisztviselő által a napidíjra felvehető előleget. ◄ Külön határozat hiányában nem fizethető előleg, ha a kiküldetés várhatóan 24 óránál nem hosszabb távolléttel jár és a tisztviselő alkalmazási helyén használt pénznemmel megegyező pénznemet használó országba irányul.

▼M112

(3)  Külön határozatban meghatározandó különleges esetek kivételével, és különösen, ha a tisztviselőt szabadságról hívják vissza, a kiküldetési költségek megtérítését az alkalmazás helye és a kiküldetés helye közötti legolcsóbb olyan utazási mód költségeire korlátozzák, amely nem igényli a kiküldetésben lévő tisztviselő kiküldetésének jelentős meghosszabbítását.

▼M112

12. cikk

1.   Vasúti utazás

A kiküldetés utazási költségeit vasúti utazás esetén az igazoló okmányok bemutatása ellenében, az alkalmazás helye és a kiküldetés helye közötti legrövidebb útvonal első osztályú viteldíja alapján térítik meg.

2.   Légi utazás

A tisztviselőknek abban az esetben engedélyezik a légi út igénybevételét, ha az oda- és visszaút vasúton összesen legalább 800 kilométert tenne ki.

3.   Tengeri utazás

A kinevezésre jogosult hatóság minden egyes esetben, az utazás hossza és költsége alapján engedélyezi az igénybe vehető osztályt és a visszatéríthető kabinpótdíjat.

4.   Gépkocsival történő utazás

Az utazási költséget az 1. pont szerinti vasúti költségek alapján számított átalányösszegben térítik meg; más kiegészítés nem fizethető.

Abban az esetben azonban, ha a tisztviselő különleges körülmények esetén utazik kiküldetésre, a kinevezésre jogosult hatóság a vasúti viteldíj fent előírt térítése helyett a megtett kilométereken alapuló térítésnyújtás mellett dönthet, ha a tömegközlekedés igénybevétele egyértelműen hátrányos lenne.

13. cikk

(1)  A kiküldetések napidíja a kiküldetésben lévő személy számára felmerülő valamennyi költség – reggeli, két főétkezés, az esetlegesen felmerülő más költségek, a helyi közlekedést is beleértve – fedezésére vonatkozó átalányösszeg. A szállásköltséget a helyi adókkal együtt az igazoló okmányok bemutatása ellenében, egy országonként rögzített maximum összegig térítik vissza.

(2)  

a) A tagállamokra a következő összegek érvényesek:

▼M139



Úticél

Maximális szállásköltség (szálloda)

Napidíj a kiküldetés idejére

Belgium

148

102

Bulgária

135

57

Cseh Köztársaság

124

70

Dánia

173

124

Németország

128

97

Észtország

105

80

Írország

159

108

Görögország

112

82

Spanyolország

128

88

Franciaország

180

102

Horvátország

110

75

Olaszország

148

98

Ciprus

140

88

Lettország

116

73

Litvánia

117

69

Luxemburg

148

98

Magyarország

120

64

Málta

138

88

Hollandia

166

103

Ausztria

132

102

Lengyelország

116

67

Portugália

101

83

Románia

136

62

Szlovénia

117

84

Szlovák Köztársaság

100

74

Finnország

142

113

Svédország

187

117

Egyesült Királyság

209

125

▼M112

Ha egy kiküldetésben lévő tisztviselőnek az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egy intézménye, egy hatóság vagy külső testület díjmentesen étkezést vagy szállást biztosít, ezt köteles bejelenteni. Ez megfelelő levonásokat von maga után.

b) A tagállamok Európán kívül eső területeire vonatkozó kiküldetési skálát a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg, és rendszeres időközönként kiigazítja.

▼M131

(3)  A Bizottság kétévenként felülvizsgálja a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott díjakat. Ez a felülvizsgálat a szállodák és vendéglátó-ipari szolgáltatások árairól szóló, az árak alakulásának mutatóin alapuló jelentés figyelembevételével történik. A felülvizsgálat során a Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkben foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján jár el.

▼M131

(4)  Az (1) bekezdéstől eltérően azon tisztviselők szállásköltségei, akiknek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. jegyzőkönyve szerint az intézményük fő munkavégzési helyére kell kiküldetésbe utazniuk, átalányösszegként téríthetők meg, amely nem haladhatja meg az adott tagállam esetében megállapított felső határt.

▼M112

13a. cikk

Az e melléklet 11., 12. és 13. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az ►M131  egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ az általános végrehajtási rendelkezések alapján fogadják el.

▼B



G.

Átalány-költségtérítés

14. cikk

(1)  Azon tisztviselőknek, akiknek feladataik miatt rendszeresen reprezentációs költségei merülnek fel, a kinevezésre jogosult hatóság átalányjuttatást adhat, meghatározva annak mértékét.

Egyedi esetekben a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az érintett tisztviselő szállásköltségei egy részét is az intézmény viselje.

(2)  Olyan tisztviselők esetében, akiknek különleges utasítások alapján szolgálati érdekből időnként reprezentációs költségei merülnek fel, a reprezentációs költségek megtérítendő összegét az igazoló okmányok alapján és a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek szerint esetileg kell megállapítani.

▼M112 —————

▼B

15. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság döntése alapján ►M112  az e személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése szerinti rangidős igazgatási személyzet ◄ , akiknek szolgálati gépjármű nem áll a rendelkezésére, legfeljebb évi ►M97  892,42 euró ◄ átalányjuttatást kaphatnak azon város határain belüli rendes utazási költségeik fedezésére, ahol alkalmazásban állnak.

A juttatás a kinevezésre jogosult hatóság indokolással ellátott határozata alapján azon tisztviselő részére folyósítható, akinek feladatai folyamatosan megkívánják, hogy olyan utakat tegyen, amelyek során saját gépjárművének használatára jogosult.



4. szakasz

AZ ÖSSZEGEK FOLYÓSÍTÁSA

16. cikk

(1)  A folyó hónapra szóló díjazást a tisztviselők részére minden hónap 15. napján kell folyósítani. A díjazás összegét ►M94  centben  ◄ felfelé kell kerekíteni.

(2)  Amennyiben a díjazás nem teljes hónapra jár, az összeget harmincadokra kell osztani, és az így kifizetendő harmincadok száma egyenlő:

a) amennyiben a ténylegesen kifizetendő napok száma 15 vagy kevesebb, a ténylegesen kifizetendő napok számával;

b) amennyiben a ténylegesen kifizetendő napok száma 15 vagy több, a nem kifizetendő napok tényleges számának és 30-nak a különbségével.

(3)  Amennyiben a családi támogatásokra és a külföldi munkavégzési támogatásra való jogosultság a szolgálatba lépés időpontja után kezdődik, a tisztviselő azokat a jogosultság kezdő hónapjának első napjától kapja. Az ilyen jogosultság megszűnésekor a tisztviselő az összeget a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjáig kapja.

▼M43

17. cikk

▼M131

(1)  A kifizetést a tisztviselő részére azon a helyen és azon ország pénznemében kell teljesíteni, ahol feladatait ellátja, vagy a tisztviselő kérésére euróban valamely, az Európai Unió területén levő lévő bankba.

▼M112

►M131

 

A tisztviselők az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzeti bizottsággal történő konzultációt követően közös megegyezéssel megállapított szabályokban foglalt feltételek szerint kérhetik díjazásuk egy részének speciális rendszeres átutalását.

 ◄

Az előző rendelkezés alapján a következők különálló vagy kombinált átutalása teljesíthető:

a) egy másik tagállam oktatási intézményében tanuló gyermekek esetében eltartott gyermekenként az adott gyermek után ténylegesen kapott iskoláztatási támogatással megegyező maximum összeg;

b) érvényes igazoló okmányok bemutatása esetén rendszeres kifizetések az érintett tagállamban élő bármely más személy részére, aki felé a tisztviselőnek a bíróság vagy más, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság határozata alapján bizonyítottan kötelezettsége van.

A b) pontban említett átutalások nem haladhatják meg a tisztviselő alapilletményének 5 %-át.

(3)  A (2) bekezdésben előírt ►M131  átutalásokat az érintett tagállam pénznemében ◄ a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében említett árfolyamon kell teljesíteni. Az átutalások összegét meg kell szorozni egy együtthatóval, amely az átutalás rendeltetési országa (a személyzeti szabályzat XI. melléklete 3. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott) korrekciós együtthatójának és a tisztviselő díjazására alkalmazott (a személyzeti szabályzat XI. melléklete 3. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett) korrekciós együtthatónak a különbségét fejezi ki.

▼M112

(4)  Az (1)–(3) bekezdésben említett átutalásokon kívül a tisztviselő kérhet rendszeres, másik tagállamba történő átutalást ►M131   helyi pénznemben ◄ a havi átváltási árfolyamon, korrekciós tényezők alkalmazása nélkül. Ez az átutalás nem haladhatja meg a tisztviselő alapilletményének 25 %-át.

▼B




VIII. MELLÉKLET

Nyugdíjrendszer

TARTALOM

1. fejezet:

Általános rendelkezések

1

2. fejezet:

Öregségi nyugdíj és távozási díj

1. szakasz:

Öregségi nyugdíj

2 – 11

2. szakasz:

Távozási díj

12

3. fejezet:

Rokkantsági támogatás

13 – 15

4. fejezet:

Túlélő hozzátartozói nyugdíj

17 – 29

5. fejezet:

Ideiglenes nyugdíjak

30 – 33

6. fejezet:

Nyugdíjemelés az eltartott gyermekekre tekintettel

34 - 35

7. fejezet:

1. szakasz:

A nyugdíjrendszer finanszírozása

36 – 38

2. szakasz:

A nyugdíjak kiszámítása

40 – 44

3. szakasz:

Az ellátások folyósítása

45 - 46

8. fejezet:

Átmeneti rendelkezések

48 – 51

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

(1)  Amennyiben a tisztviselőnél a szolgálatba lépése előtt végzett orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatok tekintetében a tisztviselőnek a rokkantsággal vagy az elhalálozással kapcsolatosan biztosított juttatásokat csak az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatába való belépésétől számított öt éves időtartamot követően nyújtja.

A tisztviselő e határozat ellen a rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.

(2)  A katonai szolgálat miatt szabadságon lévő tisztviselő a katonai szolgálat során elszenvedett balesetből vagy annak során szerzett betegségből közvetlenül adódó rokkantság vagy halál esetére szóló biztosításra nem jogosult. A fenti rendelkezések nem érintik a túlélőknek a tisztviselőt a katonai szolgálat miatti szabadságolása napján megillető jogok alapján való nyugdíj iránti jogosultságát.



2. FEJEZET

Öregségi nyugdíj és távozási díj



1. Szakasz

ÖREGSÉGI NYUGDÍJ

2. cikk

Az öregségi nyugdíjat a tisztviselő nyugdíjszerző szolgálati éveinek összesített száma alapján kell folyósítani. A 3. cikk rendelkezései szerint kiszámított minden egyes szolgálati év egy nyugdíjszerző szolgálati évnek, és minden teljes hónap egy év tizenketted részének megfelelő nyugdíjszerző szolgálati időnek számít.

Az öregségi nyugdíjjogosultság kiszámítása során figyelembe vehető nyugdíjszerző szolgálati évek maximuma ►M112  a maximum nyugdíj eléréséhez a személyzeti szabályzat 77. cikkének értelmében szükséges szám ◄ .

▼M112

3. cikk

Feltéve, hogy az érintett alkalmazott az érintett szolgálati időszak tekintetében a nyugdíjjárulékból saját részesedését befizette, a 2. cikk szerinti nyugdíjszerző szolgálati évek kiszámítása céljából az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) az intézmények egyike tisztviselőjeként a személyzeti szabályzat 35. cikkének a), b), c), e) és f) pontjában megállapított hivatali státuszok egyikében eltöltött szolgálati idő. A személyzeti szabályzat 40. cikkének hatálya alá tartozó tisztviselőkre azonban az említett cikk (3) bekezdése második albekezdésének utolsó mondatában megállapított feltételek vonatkoznak;

b) a személyzeti szabályzat ►M131  41., 42c. és 50. cikke ◄ szerinti juttatásra való jogosultság időtartama, de legfeljebb öt év;

c) a rokkantsági támogatásra való jogosultság időtartama;

d) az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek megfelelően bármely más minőségben eltöltött szolgálati idő. Amikor azonban a szerződéses alkalmazott az említett alkalmazási feltételek értelmében tisztviselővé válik, a szerződéses alkalmazottként teljesített nyugdíjszerző szolgálati évek száma – ami legfeljebb a tényleges szolgálati évek száma – a szerződéses alkalmazottként kapott utolsó alapilletményének és a tisztviselőként kapott első alapilletményének aránya alapján kiszámított számú, tisztviselőként teljesített nyugdíjszerző szolgálati évre jogosítja. A számított nyugdíjszerző évek száma és a tényleges szolgálati évek száma közötti különbségnek – ha van – megfelelő többletjárulékokat a szerződéses alkalmazottként kapott utolsó alapilletménye alapján vissza kell téríteni az érintett személynek. A szükséges változtatásokkal ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha egy tisztviselő a szerződéses alkalmazottá válik.

4. cikk

(1)  További nyugdíjjogosultságot szerez az egyik intézmény szolgálatában tisztviselőként, ideiglenes alkalmazottként vagy a szerződéses alkalmazottként már szolgálati időt teljesített tisztviselő, aki ismételten az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ valamelyik intézményének aktív foglalkoztatásába lép. Nyugdíjjogosultságának kiszámítása során az e melléklet 3. cikkével összhangban a tisztviselő kérheti, hogy vegyék figyelembe a tisztviselőként, ideiglenes alkalmazottként vagy a szerződéses alkalmazottként letöltött azon szolgálati jogviszonyának egészét, amely alatt járulékot fizetett, amennyiben:

a) az e melléklet 12. cikke szerint folyósított távozási díj összegét évi ►M123  3,1 % ◄ -os kamatos kamattal visszafizeti. Ha az érintett tisztviselő esetére az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 42. vagy 112. cikkét alkalmazták, az említett cikk alapján kifizetett összeg visszatérítését a fent említett kamatos kamattal szintén megkövetelik a tisztviselőtől;

b) e célra elkülönített egy összeget, a 11. cikk (2) bekezdésében előírt jóváírt járulékévek kiszámítása előtt, és – feltéve, hogy a tisztviselő a szolgálat újrakezdése után az említett cikk alkalmazását kérte és elnyerte – amely összeg megegyezik az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ nyugdíjrendszerbe átutalt összeg azon részével, amely megfelel a számított és a származási hely rendszerébe a 11. cikk (1) bekezdése vagy a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján átutalt biztosításmatematikai egyenértéknek, évi ►M123  3,1 % ◄ -os kamatos kamattal.

Ha az érintett tisztviselő esetére az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 42. vagy 112. cikkét alkalmazták, az elkülönítendő összeg kiszámításakor az említett cikkek alapján kifizetett összeget is figyelembe veszik, évi ►M123  3,1 % ◄ -os kamatos kamattal.

Ha az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ nyugdíjrendszerbe átutalt összeg nem elegendő a korábbi foglalkoztatási időszakra vonatkozó nyugdíjjogosultság egészének fedezésére, a tisztviselőnek – kérésre – engedélyezik az összeg megnövelését az első bekezdés b) pontjában meghatározott összegre.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott kamatlábat a XII. melléklet 10. cikkében megállapított szabályokkal összhangban felül lehet vizsgálni.

▼M131

5. cikk

E melléklet 2. cikkének rendelkezései ellenére az a tisztviselő, aki a nyugdíjkorhatár elérése után szolgálatban marad, a nyugdíjkorhatár elérése után ledolgozott évekre szóló nyugdíja kiszámításakor figyelembe vett alapilletménye 1,5 %-ával történő nyugdíjemelésre szerez jogosultságot, azzal a kikötéssel, hogy nyugdíja az emeléssel együtt nem haladja meg – adott esetben – a személyzeti szabályzat 77. cikkének második vagy harmadik bekezdésében említett utolsó alapilletményének 70 %-át.

Ilyen emelés adható azon tisztviselő halála esetén is, aki a nyugdíjkorhatár elérése után szolgálatban maradt.

▼B

6. cikk

▼M23

A nyugdíjellátások kiszámításánál alkalmazott létminimum megegyezik ►M131  az AST 1 besorolási fokozat első fizetési fokozatába ◄ tartozó tisztviselő alapilletményével.

▼M112 —————

▼M112

8. cikk

Az öregségi nyugdíj biztosításmatematikai egyenértéke a tisztviselőt megillető ellátások tőkeértéke, amelyet a XII. melléklet 9. cikkében említett halandósági táblák alapján számítják ki, ►M123  3,1 % ◄ -os éves kamat alkalmazásával, amely a XII. melléklet 10. cikkében megállapított szabályokkal összhangban felülvizsgálható.

▼M131

9. cikk

A szolgálatból nyugdíjkorhatár elérése előtt kilépő tisztviselő kérheti öregségi nyugdíja

a) elhalasztását az azon hónapot követő naptári hónap első napjáig, amelyben a tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt; vagy

b) azonnali folyósítását, amennyiben a tisztviselő legalább az 58. életévét betöltötte. Ebben az esetben az öregségi nyugdíjat csökkenteni kell a tisztviselőnek a nyugdíjfolyósítás megkezdése időpontjában elért életkora alapján számított összeggel.

A nyugdíj összege 3,5 %-kal csökken minden év után, amely megelőzi azt a évet, amelyben a tisztviselő jogosultságot szerez öregségi nyugdíjra a személyzeti szabályzat 77. cikke szerint. Ha az öregségi nyugdíjra való, a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti jogosultság megszerzéséhez szükséges életkor és az érintett személy aktuális kora közötti különbség nem egész évet tesz ki, a csökkentést egy évvel növelni kell.

▼M112

9a. cikk

Azon tisztviselők csökkentett nyugdíja meghatározásának alkalmazásában, akik utolsó alapilletményük 70 %-át meghaladó nyugdíjjogosultságot szereztek, és a 9. cikkel összhangban öregségi nyugdíjuk azonnali folyósítását választják, a 9. cikk szerinti csökkentést a nyugdíjszerző szolgálati éveknek megfelelő fiktív számra alkalmazzák az utolsó alapilletmény 70 %-ával kapott összeg helyett. Az így kiszámított csökkentett nyugdíj a személyzeti szabályzat 77. cikke értelmében azonban semmiképpen nem haladhatja meg az utolsó alapilletmény 70 %-át.

▼B

10. cikk

Az öregségi nyugdíj folyósítása iránti jog azon hónapot követő naptári hónap első napján nyílik meg, amelyben a tisztviselő, automatikusan vagy saját kérésére, nyugdíjra jogosulttá válik; a tisztviselőt díjazása mindaddig megilleti, amíg nyugdíjának folyósítását meg nem kezdik.

11. cikk

▼M83

(1)  Az a tisztviselő, aki az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatából azért lép ki, hogy:

 egy olyan közigazgatási hatóság, illetve nemzeti vagy nemzetközi szervezet szolgálatába lépjen, amely az ►M128   ►C4  Unióval ◄  ◄ szerződéses viszonyban áll,

 munkavállalói vagy önálló vállalkozói minőségben tevékenykedjen, nyugdíjjogosultságot szerezve ezúton egy olyan rendszerben, amelynek irányító szervei az ►M128   ►C4  Unióval ◄  ◄ szerződéses viszonyban állnak,

jogosult az ►M128   ►C4  Unióval ◄  ◄ fennálló öregségi nyugdíj iránti jogosultságának ►M112  az átruházás tényleges időpontjának megfelelően naprakésszé tett, ◄ biztosításmatematikai egyenértékét az adott közigazgatási hatóság vagy szervezet nyugdíjalapjára vagy arra a nyugdíjalapra átruháztatni, amelyben munkavállalói vagy önálló vállalkozói minőségében végzett tevékenység útján öregségi nyugdíj iránti jogosultságot szerez.

(2)  Az a tisztviselő, aki azt követően lép az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatába, hogy:

 egy közigazgatási hatóság, illetve nemzeti vagy nemzetközi szervezet szolgálatából kilépett, vagy

 munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykedett,

▼M112

beiktatását követően, de az öregségi nyugdíjra a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti jogosultság elnyerése előtt az ilyen szolgálat vagy tevékenység révén szerzett nyugdíjjogosultság – az átruházás tényleges időpontjának megfelelően naprakésszé tett – tőkeértékét az ►M128   ►C4  Uniónak ◄  ◄ befizettetni.

Ilyen esetben az ►M131  intézmény kinevezésre jogosult hatósága, ◄ amelynél a tisztviselő szolgálatot teljesít, a tisztviselő alapilletménye, életkora és az átruházás iránti kérelem időpontjában érvényes átváltási árfolyam figyelembevételével, az általános végrehajtási rendelkezések segítségével megállapítja azon nyugdíjszerző szolgálati évek számát, amelyeket a nyugdíjrendszerében a korábbi szolgálati jogviszonyra tekintettel az átruházott tőke alapján, az átruházás iránti kérelem időpontja és az átruházás tényleges időpontja közötti tőkenövekedésnek megfelelő összeg levonása után a tisztviselő számára jóvá kell írni.

▼M112

A tisztviselők minden érintett tagállam és nyugdíjpénztár tekintetében csak egyszer élhetnek ezzel a rendelkezéssel.

▼M56

(3)  A (2) bekezdést azon tisztviselőre is alkalmazni kell, akit a személyzeti szabályzat 37. cikke (1) bekezdése b) pontjának második albekezdése alapján történt kirendelést követően a szolgálatba visszavesznek, valamint azon tisztviselőre, akit a személyzeti szabályzat 40. cikke alapján történt személyes okokkal indokolt szabadságolást követően a szolgálatba visszavesznek.

▼B



2. Szakasz

TÁVOZÁSI DÍJ

▼M112

12. cikk

▼M131

(1)  Az a nyugdíjkorhatárt el nem érő tisztviselő, akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg, és aki azonnali vagy halasztott öregségi nyugdíjra nem jogosult, a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az alábbiak kifizetésére jogosult:

a) amennyiben egy évnél rövidebb szolgálati időt teljesített, és nem élt a 11. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, a nyugdíjjárulékai tekintetében az alapilletményéből visszatartott összegek háromszorosának megfelelő távozási díj, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 42. és 112. cikke szerint fizetett összegek levonása után;

b) más esetekben a 11. cikk (1) bekezdésében előírt juttatásokra vagy az ilyen juttatások biztosításmatematikai egyenértékének egy általa választott magán biztosítótársaság vagy nyugdíjpénztár részére történő kifizetése, feltéve, hogy az ilyen társaság vagy pénztár garantálja a következőket:

i. a tőkét nem fizeti vissza;

ii. legkorábban 60, de legkésőbb 66 éves kortól havi jövedelmet fizet;

iii. rendelkezik a járulékok visszafizetéséről vagy a túlélő hozzátartozói nyugdíjról;

iv. az átruházást másik biztosítótársaság vagy pénztár részére csak akkor engedélyezi, ha az megfelel az i., ii. és iii. pontban megállapított feltételeknek.

(2)  Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, az a nyugdíjkorhatárt el nem érő tisztviselő, aki a nyugdíjjogosultság megszerzése vagy fenntartása érdekében szolgálata megkezdése óta egy általa választott, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak megfelelő nemzeti nyugdíjrendszerbe, magán biztosítási rendszerbe vagy nyugdíjpénztárba fizetett be, és akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg anélkül, hogy a tisztviselő azonnali vagy halasztott öregségi nyugdíjra jogosult lenne, a szolgálat megszűnésekor távozási díjra jogosult, amelynek összege megfelel az intézménynél teljesített szolgálat során szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értékének. Ilyen esetekben az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 42. vagy 112. cikkének alkalmazásával a nemzeti nyugdíjrendszerben való nyugdíjjogosultság megszerzése vagy fenntartása érdekében történő kifizetéseket le kell vonni a távozási díjból.

▼M112

(3)  Amennyiben a tisztviselő szolgálati jogviszonya hivatalvesztéssel szűnik meg, a kifizetendő távozási díjat vagy – adott esetben – annak átruházni kívánt biztosításmatematikai egyenértékét a IX. melléklet 9. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban meghozott határozat alapján határozzák meg.

▼M112 —————

▼B



3. FEJEZET

▼M112

Rokkantsági támogatás

▼B

13. cikk

►M112  (1) ◄   Az 1. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel az a 65 évesnél fiatalabb tisztviselő, akire vonatkozóan a rokkantsági bizottság a nyugdíjjogosultság megszerzésének ideje alatt olyan tartós teljes rokkantságot állapít meg, amely megakadályozza egy, az előmeneteli csoportja szerinti beosztással járó feladatok ellátásában, és akinek erre való tekintettel meg kell szüntetnie az ►M128   ►C4  Uniónál ◄  ◄ fennálló szolgálati jogviszonyát, a munkaképtelenség időtartamára ►M23  a személyzeti szabályzat 78. cikke szerinti ►M112  rokkantsági nyugdíjra ◄ jogosult. ◄

▼M112

(2)  A rokkantsági támogatásban részesülő személy a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélye nélkül nem végezhet jövedelemszerző tevékenységet. Azt az ilyen jövedelemszerző tevékenységből származó jövedelmet, amely a rokkantsági támogatással összesítve meghaladja az aktív szolgálatban kapott utolsó, a támogatás folyósítására kijelölt hónap első napján érvényben lévő illetménytáblázat alapján meghatározott teljes díjazást, le kell vonni a rokkantsági támogatásból.

A támogatás kedvezményezettje kérésre köteles bármilyen igényelt írásos bizonyítékot benyújtani, és értesíteni intézményét a támogatásra való jogosultságot érintő bármely tényezőről.

▼B

14. cikk

▼M62

A ►M112  rokkantsági támogatás ◄ folyósítása iránti jog a tisztviselő – a személyzeti szabályzat 53. cikke szerinti – nyugdíjazását követő naptári hónap első napján nyílik meg.

▼M23

Amennyiben ►M62  a volt tisztviselő ◄ a ►M112  támogatásfolyósítás ◄ követelményeinek már nem felel meg, vissza kell helyezni az előmeneteli csoportjának megfelelő első beosztásba, amely a besorolási osztályán vagy szolgálatán belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztásra vonatkozó követelményeknek. Amennyiben visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben az előmeneteli csoportjának megfelelő, besorolási osztályán vagy szolgálatán belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, lemondásra szólítható fel ►M112  ————— ◄ .

A ►M112  rokkantsági támogatás ◄ jogosult ►M62  volt tisztviselő ◄ elhalálozása esetén a ►M112  támogatásjogosultság ◄ azon naptári hónap végén szűnik meg, amelynek során a halál bekövetkezett.

▼B

15. cikk

A rokkantsági ►M112  támogatásra ◄ jogosult ►M131  nyugdíjkorhatárnál ◄ fiatalabb ►M62  volt tisztviselőt ◄ az intézmény időközönként orvosi vizsgálatra kötelezheti, hogy meggyőződjön arról, hogy a tisztviselő változatlanul megfelel a nyugdíjfolyósítás követelményeinek.

▼M112 —————

▼B



4. FEJEZET

Túlélő hozzátartozói nyugdíj

17. cikk

►M23  A személyzeti szabályzat 35. cikkében meghatározott hivatali státuszok valamelyikét betöltő elhalálozott tisztviselő ►M112  túlélő házastárs ◄  ◄ , feltéve hogy a tisztviselő halála időpontjában legalább egy éve már ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíjra ◄ , az 1. cikk (1) bekezdésének és a 21. cikknek a rendelkezéseire is figyelemmel, özvegyi nyugdíjra jogosult, amely ►M5  60 % ◄ -a azon öregségi nyugdíjnak, amely a tisztviselőt – szolgálati idejének tartamától ►M62  vagy a korától függetlenül ◄ – akkor illette volna meg, ha a halála időpontjában erre a nyugdíjra jogosult lett volna.

A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a házasságból vagy a tisztviselő korábbi házasságából egy vagy több gyermek született, feltéve hogy a gyermekeket az ►M112  túlélő házastárs ◄ tartja vagy tartotta el, vagy ha a tisztviselő halála a feladatainak ellátása során keletkezett testi fogyatékosság vagy betegség, illetve baleset miatt következett be.

▼M56

17a. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésére és a 21. cikkre is figyelemmel azon volt tisztviselő ►M112  túlélő házastárs ◄ , akit a szolgálatból eltávolítottak, vagy akinek a szolgálati jogviszonya a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet, vagy a 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet következtében szűnt meg, és aki halálakor a személyzeti szabályzat 50. cikke vagy az említett rendeletek egyike alapján havi juttatásban részesült, feltéve hogy ►M112  a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában már házasok voltak, és a házasság legalább egy éve fennállt ◄ , ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ jogosult, amely 60 %-a azon öregségi nyugdíjnak, amely a ►M112  házastársát ◄ – szolgálati idejének tartamától vagy a korától függetlenül – akkor illette volna meg, ha a halála időpontjában erre a nyugdíjra jogosult lett volna.

Az első bekezdésben meghatározott ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összege nem lehet kevesebb mint a személyzeti szabályzat 79. cikkének második bekezdésében meghatározott összeg. Az ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon öregségi nyugdíj első kifizetésének összegét, amelyre a volt tisztviselő jogosult lett volna, feltéve hogy – ha életben marad és kimeríti a fent említett juttatások valamelyikére vonatkozó jogát – öregségi nyugdíjra jogosult lett volna.

Az első bekezdésben meghatározott házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a tisztviselő által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy ezen, a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti eltartott gyermekeket az ►M112  túlélő házastárs ◄ tartja vagy tartotta el.

A házasság időtartamát akkor sem kell figyelembe venni, ha a volt tisztviselő halála a 17. cikkben meghatározott körülmények valamelyike miatt következik be.

▼M112

18. cikk

Amennyiben egy volt tisztviselőnek öregségi nyugdíjat folyósítottak, túlélő házastársa – feltéve, hogy a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában már házasok voltak, és a házasság legalább egy éve fennállt, továbbá a 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, amely a tisztviselő számára a halál időpontjában folyósított öregségi nyugdíj 60 %-a. A túlélő hozzátartozói nyugdíj minimuma az utolsó alapilletmény 35 %-a; a túlélő hozzátartozói nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a házastárs számára a halál időpontjában folyósított öregségi nyugdíj összegét.

A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a tisztviselő által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve, hogy a gyermekeket a túlélő házastárs tartja vagy tartotta el.

▼M23

18a. cikk

Azon volt tisztviselő ►M112  túlélő házastárs ◄ , aki a szolgálatból ►M131  nyugdíjkorhatár elérése ◄ előtt távozott, és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a ►M131  nyugdíjkorhatár elérése ◄ hónapját követő naptári hónap első napjáig, feltéve hogy ►M112  a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában már házasok voltak, és a házasság legalább egy éve fennállt ◄ , és a 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ jogosult, amely 60 %-a azon öregségi nyugdíjnak, amit ►M112  házastárs ◄ a ►M131  nyugdíjkorhatár elérésekor ◄ folyósítottak volna. A minimális ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ az utolsó alapilletmény 35 %-a; az ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon öregségi nyugdíj összegét, amelyre a tisztviselő ►M131  nyugdíjkorhatár elérésekor ◄ lett volna jogosult.

A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha ►M62  a volt tisztviselő ◄ által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy a gyermekeket az ►M112  túlélő házastárs ◄ tartja el vagy tartotta el.

▼M112

19. cikk

Amennyiben a volt tisztviselő részére rokkantsági támogatást folyósítottak, túlélő házastársa – az e melléklet 22. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel, és feltéve, hogy akkor, amikor a tisztviselő a támogatásra jogosulttá vált, már házastársak voltak – a házastárs számára a halál időpontjában folyósított rokkantsági támogatás 60 %-ának megfelelő összegű túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult.

A túlélő hozzátartozói nyugdíj minimuma az utolsó alapilletmény 35 %-a; a túlélő hozzátartozói nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a házastárs számára a halál időpontjában folyósított rokkantsági nyugdíj összegét.

▼B

20. cikk

A ►M62  17a., 18., 18a. és 19. cikk ◄ alkalmazásában a házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a házasság, még ha azt a tisztviselő szolgálati jogviszonyának megszűnése után kötötték is, legalább öt évig tartott.

21. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat 80. cikkének ►M62  első, második és harmadik bekezdésében ◄ meghatározott árvasági nyugdíj az első árva esetében nyolctizede azon túlélő hozzátartozói nyugdíjnak, amelyre az ►M112  öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban ◄ részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő ►M112  túlélő házastársa ◄ – a 25. cikkben előírt levonások figyelmen kívül hagyásával – jogosult lett volna.

▼M23

A 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel az árvasági nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a létminimum.

▼B

(2)  Az árvasági nyugdíjat, az elsőt követő minden egyes eltartott gyermek tekintetében az eltartott gyermek után nyújtott támogatás összegének kétszeresével kell növelni.

▼M23

Az árvák a VII. melléklet 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.

▼B

(3)  Az árvasági nyugdíj és a juttatások így kiszámított teljes összegét a jogosult árvák között egyenlően kell elosztani.

22. cikk

Amennyiben a tisztviselő után ►M112  túlélő házastárs ◄ , valamint korábbi házasságából származó árvák vagy más jogosult személyek maradnak hátra, a nyugdíj teljes összegét – amelyet úgy kell kiszámítani, mintha az említett személyek mindegyike az ►M112  túlélő házastárs ◄ eltartottja lenne – az egyes érintett személyek között azon nyugellátások arányában kell felosztani, amelyek az egyes kategóriákat megillették volna, ha azokat elkülönítve kezelték volna.

Amennyiben a tisztviselő után különböző házasságokból származó árvák maradnak hátra, a nyugdíj teljes összegét – amelyet úgy kell kiszámítani, mintha az összes gyermek ugyanabból a házasságból származna – az összes érintett személy között azon nyugellátások arányában kell felosztani, amelyek az egyes kategóriákat megillettek volna, ha azokat elkülönítve kezelték volna.

A felosztási arányok kiszámítása céljából bármely házastárs korábbi házasságából származó és a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének értelmében eltartottnak tekintendő gyermekeket az ►M112  öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő házasságából származó gyermekek csoportjába kell sorolni.

A második bekezdésben említett esetben a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének értelmében eltartottnak minősülő felmenő ági rokonokat az eltartott gyermekekkel azonos módon kezelik, és a felosztás kiszámítása során a leszármazottak csoportjába kell sorolni.

▼M62 —————

▼B

24. cikk

A túlélő hozzátartozói nyugdíj folyósítása iránti jog ►M62  az ►M112  öregségi nyugdíj vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ elhalálozása hónapját követő naptári hónap első napján nyílik meg. ►M23  Amennyiben azonban a tisztviselő vagy a nyugdíjra jogosult személy halálát követően sor kerül a személyzeti szabályzat 70. cikkében előírt kifizetésre, a fenti jog a halál bekövetkeztének hónapját követő negyedik hónap első napján nyílik meg. ◄

A túlélő hozzátartozói nyugdíj folyósítása iránti jog azon naptári hónap végén szűnik meg, amelyben a nyugdíj jogosultja elhalálozik vagy már nem teljesíti a nyugdíj folyósításának feltételeit. ►M112  Az árvasági nyugdíjra való jogosultság hasonlóképpen megszűnik, amikor a kedvezményezett a VII. melléklet 2. cikke értelmében a továbbiakban nem tekintendő eltartott gyermeknek. ◄

25. cikk

Ha az ►M62   ►M112  öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult elhalálozott tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ és az őt túlélő házastársa közötti korkülönbség a házasságuk időtartamának levonását követően több, mint 10 év, a fenti rendelkezések szerint kiszámított túlélő hozzátartozói nyugdíjra a különbség minden teljes éve után az alábbi levonást kell alkalmazni:

 1 % a 10. évtől a 20. évig,

 2 % a 20. évtől a 24. évig,

 3 % a 25 évtől a 29. évig,

 4 % a 30. évtől a 34. évig,

 5 % a 35 évtől.

26. cikk

►M112  A túlélő házastárs ◄ túlélő hozzátartozói nyugdíj iránti jogosultsága ismételt házasságkötés esetén megszűnik. ►M112  A túlélő házastárs ◄ a túlélő hozzátartozói nyugdíja éves összegének kétszeresével megegyező tőkeösszeg azonnali kifizetésére ►M112  jogosult  ◄ , feltéve hogy a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése nem alkalmazandó.

▼M112

27. cikk

A tisztviselő vagy volt tisztviselő elvált házastársa e fejezet előírásai szerinti túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, feltéve, hogy bizonyítani tudja, hogy volt házastársa halálának időpontjában a házastársa részéről – bírósági határozat vagy a volt házastárssal létrejött, hivatalosan bejegyzett és jogerős egyezség alapján – őt megillető tartásra volt jogosult.

A túlélő hozzátartozói nyugdíj azonban nem haladhatja meg a volt házastárs halálakor fizetett tartásnak a személyzeti szabályzat 82. cikkében megállapított eljárással összhangban ►M131  naprakésszé tett ◄ összegét.

Az elvált házastárs jogosultsága megszűnik, ha a volt házastárs halálát megelőzően ismételten házasságot köt. Ha volt házastársa halálát követően köt ismételten házasságot, a 26. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

▼B

28. cikk

▼M62

Amennyiben az elhalálozott tisztviselő után több ►M112  elvált házastárs ◄ , illetve egy vagy több ►M112  elvált házastárs ◄ és egy ►M112  túlélő házastárs ◄ jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, a nyugdíjat a házasságok időtartamával arányosan kell felosztani. Ezen esetekben a 27. cikk második és harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

▼B

Ha a nyugdíjra jogosult személyek bármelyike elhalálozik vagy lemond ►M112  részéről ◄ , ►M112  az említett rész ◄ a többi személy részét növeli, kivéve ha a jogosultság a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése szerint az árvákra száll át.

A korkülönbség tekintetében a 25. cikkben előírt levonásokat az e cikknek megfelelően felosztott nyugdíjakra külön kell alkalmazni.

29. cikk

Ha ►M112  az elvált házastárs ◄ a 42. cikk értelmében elveszíti nyugdíjjogosultságát, a nyugdíj teljes összege ►M112  a túlélő házastársat ◄ illeti meg, feltéve hogy a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése nem alkalmazandó.



5. FEJEZET

Ideiglenes nyugdíjak

30. cikk

Azon, ►M62  a személyzeti szabályzat 35. cikkében felsorolt hivatali státuszok egyikét betöltő  ◄ tisztviselőnek, akinek ►M62  ————— ◄ több mint egy éve ismeretlen, a házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.

31. cikk

Azon ►M112  öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban ◄ részesülő volt tisztviselőnek, akinek ►M62  ————— ◄ több, mint egy éve ismeretlen, a házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.

▼M62

31a. cikk

A VIII. melléklet 18a. cikke szerinti volt tisztviselő, vagy a személyzeti szabályzat 50. cikke, ►M112  illetve az 1857/89/EGK rendelet ( 10 ), az 1746/2002/EK, Euratom rendelet ( 11 ), az 1747/2002/EK, Euratom rendelet ( 12 ) vagy az 1748/2002/EK, Euratom rendelet ( 13 ) értelmében ◄ juttatásra jogosult volt tisztviselő házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket, ha a volt tisztviselő tartózkodási helye több, mint egy éve ismeretlen, ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.

▼B

32. cikk

A 31. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni a túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettjének vagy jogosultjának eltartottjaként elismert személyekre, ha a kedvezményezett vagy jogosult ►M62  ————— ◄ több mint egy éve ismeretlen.

33. cikk

A 30., 31. ►M62  , 31a. ◄ és 32. cikk szerinti ideiglenes nyugdíjakat végleges nyugdíjjá kell átalakítani, ha a tisztviselő, ►M62  vagy volt tisztviselő ◄ halálát hivatalosan megállapítják, illetve őt jogerősen eltűntnek nyilvánítják.



6. FEJEZET

Nyugdíjemelés az eltartott gyermekekre tekintettel

34. cikk

A személyzeti szabályzat 81. cikke második bekezdésének rendelkezéseit az ideiglenes nyugdíj kedvezményezettjeire is alkalmazni kell.

▼M112

A személyzeti szabályzat 80. és 81. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a gyermekekre is, akik az öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő halálát követően kevesebb mint 300 nappal születtek.

▼M23 —————

▼B

35. cikk

▼M23

Az ►M112  öregségi vagy túlélő hozzátartozói nyugdíj vagy rokkantsági támogatás ◄ vagy az ideiglenes nyugdíj folyósítása nem jogosítja a nyugdíjast külföldi munkavégzési támogatásra.

▼B



7. FEJEZET



1. szakasz

A NYUGDÍJRENDSZER FINANSZÍROZÁSA

36. cikk

Az illetményekből ►M112  és a rokkantsági támogatásokból ◄ minden esetben le kell vonni a személyzeti szabályzat 77–84. cikkében meghatározott nyugdíjrendszerbe fizetendő nyugdíjjárulékot.

37. cikk

A kirendelt tisztviselő továbbra is köteles fizetni az előző cikkben említett járulékot a fizetési fokozatának és besorolási fokozatának megfelelő illetmény alapján. Ugyanez vonatkozik a 3. cikk szerinti legfeljebb öt évig a nem aktív státuszra vagy a szolgálat érdekében történő nyugdíjazásra tekintettel juttatásban részesülő tisztviselőkre, valamint azon ►M39  személyes okokkal indokolt szabadságon lévő tisztviselőkre, akik a személyzeti szabályzat 40. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek alapján továbbra is nyugdíjjogosultságot szereznek ◄ .

Minden ellátást, amelyre az ilyen tisztviselők vagy jogutódaik e nyugdíjrendszer alapján jogosultak lehetnek, ezen illetmény alapján kell kiszámítani.

38. cikk

A szabályszerűen levont járulékok nem téríthetők vissza. A tévesen levont járulékok nem biztosítanak nyugdíjjogosultságot; azokat az alkalmazottnak vagy jogutódjának kérésére kamat nélkül vissza kell fizetni.

▼M112 —————

▼B



2. szakasz

A NYUGDÍJAK KISZÁMÍTÁSA

40. cikk

▼M23

Az ►M112  öregségi, túlélő hozzátartozói vagy ideiglenes nyugdíj vagy rokkantsági támogatás ◄ kiszámítása azon intézmény feladata, amelynél a tisztviselő aktív foglalkoztatása végén szolgálati jogviszonyban állt. A számítás részletes kimutatását a nyugdíj megállapításáról szóló határozattal egyidejűleg közölni kell a tisztviselővel vagy jogutódaival, valamint az ►M128  Európai Bizottsággal ◄ , amely a folyósító hatóság.

▼M112

Az öregségi nyugdíj vagy rokkantsági támogatás nem fizethető egyidejűleg sem az Európai Unió általános költségvetéséből vagy valamely ügynöksége által fizetendő illetménnyel, sem a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikkében meghatározott juttatással. A fentiek hasonlóképpen nem összeegyeztethetők az intézmények vagy ügynökségek egyikében betöltött beosztásból származó díjazással.

▼B

41. cikk

A nyugdíj összege bármikor újraszámítható, ha bármilyen tévedés vagy kihagyás történt.

A nyugdíjak módosíthatók vagy visszavonhatók, ha azokat e személyzeti szabályzat vagy e melléklet rendelkezéseivel ellentétesen állapították meg.

42. cikk

Amennyiben az ►M62   ►M112  öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ elhalálozik és jogutódai a halálának időpontját követő egy éven belül nem kérelmezik ►M112  nyugdíjukat vagy támogatásukat ◄ , erre irányuló jogukat elveszítik, kivéve ha kérelmüket vis maior megfelelően bizonyított esete miatt nem tudták időben benyújtani.

43. cikk

A ►M62  volt tisztviselő ◄ vagy jogutódai, akik e nyugdíjrendszer keretében ellátásokra jogosultak, kötelesek a kért írásbeli bizonyítékokat rendelkezésre bocsátani és tájékoztatni a 45. cikk második bekezdésében említett intézményt minden, a jogosultságukat érintő tényről.

44. cikk

Amennyiben a tisztviselő nyugdíjjogosultsága a ►M112  IX. melléklet 9. cikke értelmében ◄ teljes egészében vagy részben ►M112  ideiglenesen  ◄ , megszűnik a tisztviselő jogosult a már befizetett nyugdíjjárulékait nyugdíjcsökkentésének arányában visszakövetelni.



3. szakasz

AZ ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA

45. cikk

Az e szociális biztonsági rendszer szerinti ellátásokat havonta utólag kell folyósítani.

Ezen ellátásokat ►M15  az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ nevében ◄ a költségvetési hatóságok által kijelölt intézmény nyújtja; más intézmény semmilyen jogcímen nem folyósíthatja az e nyugdíjrendszerben megállapított ellátásokat saját forrásaiból.

▼M112

Az Európai Unió területén élő nyugdíjasok részére az ellátásokat ►M131  az Európai Unió ◄ egy bankján keresztül euróban kell folyósítani.

Az Európai Unió területén kívül élő nyugdíjasok részére a nyugdíjakat a lakóhely szerinti ország ►M131  vagy az Európai Unió egy bankján ◄ keresztül euróban kell folyósítani. A nyugdíjak kivételes esetben ►M131  ————— ◄ folyósíthatók, euróban vagy a nyugdíjas lakóhelye szerinti ország pénznemében, az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásában használt legfrissebb átváltási árfolyamon átszámítva.

Ezt a cikket a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire analógia útján kell alkalmazni.

▼M62 —————

▼B

46. cikk

Azon összegeket, amelyekkel az ►M62   ►M112  öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban ◄ részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ az ►M128   ►C4  Uniónak ◄  ◄ az e nyugdíjrendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, le kell vonni az őt magát vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható.

▼M62 —————

▼B



8. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

48. cikk

Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzatot az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák jogosult az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerébe való belépésének időpontjától számított nyugdíjjogosultságokra.

Amennyiben a tisztviselő kéri, nyugdíjjogosultságait, a személyzeti szabályzatban foglalt bármely ellentétes rendelkezés ellenére, attól az időponttól kell számítani, amikor ►M128   ►C4  az Európai Unió ◄  ◄ valamelyik intézményének szolgálatába lépett, bármely beosztásban. Amennyiben a korábbi szolgálatának teljes időtartama, vagy annak egy része alatt nem fizetett járulékot az ideiglenes biztosítási rendszerben, jogosult részletfizetés útján megvásárolni azon nyugdíjjogosultságokat, amelyekért nem volt lehetősége járulékot fizetni. A tisztviselő által befizetett összegeket, az intézmény által befizetett megfelelő összegekkel együtt úgy kell tekinteni, mintha e személyzeti szabályzat hatálybalépésének időpontjában a tisztviselő számláján lettek volna az ideiglenes biztosítási rendszerben.

49. cikk

Amennyiben a tisztviselő élt azzal a lehetőséggel, hogy az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerében lévő számlájáról kivegyen összegeket, amelyeket a származási országában kellett befizetnie az ott fennálló nyugdíjjogosultságainak fenntartása érdekében, a nyugdíjjogosultsága azon időszak tekintetében, amikor az ideiglenes biztosítási rendszer tagja volt, a kivett összegekkel arányosan csökken.

Az előző bekezdés nem alkalmazandó, ha egy tisztviselő azon időponttól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kérelmezi, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi 3,5 %-os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését.

50. cikk

Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzatot az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák, amennyiben 65 éves korában hagyja el a szolgálatot anélkül, hogy a személyzeti szabályzat 77. cikkének első bekezdésében előírt 10 éves szolgálati időt letöltötte volna választhat az e melléklet 12. cikkével összhangban kiszámított távozási díj és a személyzeti szabályzat 77. cikkének második bekezdésével összhangban kiszámított azzal arányos nyugdíj között.

51. cikk

E nyugdíjrendszer vonatkozik az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ bármely olyan alkalmazottjának özvegyére és jogutódaira, aki a személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt aktív foglalkoztatás során hunyt el, valamint az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ bármely olyan alkalmazottjára, aki a személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt a személyzeti szabályzat 78. cikkének értelmében teljes végleges rokkantságban szenvedett, feltéve hogy az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerében a számláján lévő összegeket az ►M128   ►C4  Unióhoz ◄  ◄ utalja. Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ vállalja az e nyugdíjrendszerben meghatározott ellátások kifizetésért való felelősséget.

▼M112




IX. MELLÉKLET

Fegyelmi eljárások

1. szakasz

Általános rendelkezések

1. cikk

(1)  Minden olyan esetben, amikor az OLAF vizsgálata egy intézmény tisztviselője vagy volt tisztviselője személyes érintettségének lehetőségét tárja fel, az említett személyt sürgősen tájékoztatni kell, feltéve, hogy ez a vizsgálat szempontjából nem hátrányos. Egy tisztviselőt név szerint megemlítő következtetéseket semmiképpen nem lehet levonni, ha a vizsgálat anélkül zárult le, hogy a tisztviselőnek lehetőséget biztosítottak volna a rá vonatkozó tényekkel kapcsolatban észrevételei megtételére. A következtetésekben hivatkozni kell ezekre az észrevételekre.

(2)  A vizsgálat céljából teljes titoktartást igénylő esetekben, amelyek egy nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe utalt vizsgálati eljárások elvégzését követelik meg, a kinevezésre jogosult hatóság beleegyezésével a tisztviselő észrevételeinek kikérésére vonatkozó kötelezettség betartását el lehet halasztani. Ilyen esetben addig nem indítható fegyelmi eljárás, amíg a tisztviselőnek nem biztosítottak lehetőséget észrevételei megtételére.

(3)  Amennyiben egy OLAF-vizsgálatot követően nem indítható eljárás azzal a tisztviselővel szemben, akiről állításokat tettek, a szóban forgó vizsgálatot további eljárás nélkül, az OLAF igazgatójának határozatával kell lezárni, aki írásban tájékoztatja erről a tisztviselőt és intézményét. A tisztviselő kérheti e határozat iktatását személyes aktájában.

2. cikk

(1)  A kinevezésre jogosult hatóság által végzett más közigazgatási vizsgálatokra – a szükséges változtatásokkal – az e melléklet 1. cikkében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2)  A kinevezésre jogosult hatóság a vizsgálat lezárásakor tájékoztatja az érintett személyt, és közli vele a vizsgálati jelentés következtetéseit, valamint – kérésre, és a harmadik felek jogos érdekeinek védelmére is figyelemmel – az ellene felhozott állításokhoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumokat.

(3)  Az ►M131  egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban végrehajtási rendelkezéseket fogadnak el e cikk alkalmazására.

3. cikk

(1)  Azt követően, hogy az érintett tisztviselőt értesítették az aktákban lévő valamennyi bizonyítékról, valamint az érintett tisztviselő meghallgatása után, a kinevezésre jogosult hatóság a vizsgálati jelentés alapján a következőképpen járhat el:

a) úgy határozhat, hogy nem indít eljárást a tisztviselő ellen; ez esetben a tisztviselőt ennek megfelelően írásban tájékoztatják; vagy

b) úgy határozhat, hogy a kötelességszegés vagy annak gyanúja ellenére nem indít eljárást, és megfelelő esetben figyelmeztetést intéz a tisztviselőhöz; vagy

c) a személyzeti szabályzat 86. cikkének értelmében vett kötelességszegés eseteiben:

i. úgy határozhat, hogy megindítja az e melléklet 4. szakaszában előírt fegyelmi eljárást, vagy

ii. úgy határozhat, hogy a fegyelmi tanács előtt indít fegyelmi eljárást.

4. cikk

Azt a tisztviselőt, akinek e melléklet rendelkezései szerinti meghallgatása objektív okokból nem lehetséges, fel lehet kérni arra, hogy írásban tegye meg észrevételeit, vagy egy általa kiválasztott személlyel képviseltesse magát.



2. szakasz

Fegyelmi tanács

5. cikk

(1)   ►M131  Minden egyes intézményben létrejön egy fegyelmi tanács (a továbbiakban: a tanács), kivéve, ha két vagy több ügynökség úgy határoz, hogy a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közös tanácsot hoznak létre. ◄ A tanács legalább egy intézményen kívüli tagot is tartalmaz, aki lehet maga az elnök is.

(2)  A tanács egy elnökből és négy teljes jogú tagból áll, akik helyettesekkel helyettesíthetők, valamint – az AD 13 besorolási fokozatnál magasabb fokozatba tartozó tisztviselők esetében – további két, a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselővel azonos csoportba és besorolási fokozatba tartozó tagból.

(3)  A tanács tagjait és helyetteseiket az AD 16 vagy AD 15 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők ügye kivételével minden esetben az AD 14 vagy magasabb besorolási fokozatban aktív foglalkoztatásban álló tisztviselők közül nevezik ki.

(4)  A tanács tagjait és helyetteseiket az AD 16 vagy AD 15 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők ügye esetében az AD 16 besorolási fokozatban aktív foglalkoztatásban álló tisztviselők közül nevezik ki.

(5)  A kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti hatóság megállapodik a (2) bekezdésben említett további – egy harmadik országba kiküldött tisztviselőt érintő esetekben összeülő – tagok kinevezésére vonatkozó eseti eljárásról.

6. cikk

(1)  A kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság egyaránt két tagot és két helyettest nevez ki egyidejűleg.

(2)  Az elnököt és az elnök helyettesét a kinevezésre jogosult hatóság nevezi ki.

(3)  Az elnököt, a tagokat és helyetteseiket három évre nevezik ki. Az intézmények azonban a tagok és helyetteseik esetében ennél rövidebb időszakot is meghatározhatnak, amely nem lehet rövidebb egy évnél.

(4)  Az e melléklet 5. cikkének (2) bekezdése szerint kibővített tanács két tagját a következőképpen nevezik ki:

a) a kinevezésre jogosult hatóság jegyzéket állít össze, amelyen lehetőség szerint minden csoport minden besorolási fokozatából két tisztviselő neve szerepel. A személyzeti bizottság ugyanekkor megküldi a kinevezésre jogosult hatóságnak az ugyanilyen elvek alapján összeállított jegyzéket;

b) a fegyelmi eljárás vagy a személyzeti szabályzat 22. cikkében megállapított eljárás megindításáról szóló határozat alapjául szolgáló jelentésre vonatkozó értesítéstől számított tíz napon belül a tanács elnöke – az érintett személy jelenlétében – sorsolással választja ki a két tanácstag nevét a fent említett jegyzékekről, mindkét jegyzékről egy tagot választva. Az elnök határozhat úgy, hogy ezen eljárás során titkára helyettesíti. Az elnök értesíti az érintett tisztviselőt és a tanács egyes tagjait a tanács teljes összetételéről.

(5)  Az érintett tisztviselő a tanács megalakulását követő öt napon belül visszautasíthatja egy tanácstag részvételét. Az intézmény szintén jogosult egy tanácstag visszautasítására.

A fenti határidőn belül a tanácstagok jogos indokokra hivatkozva kérhetik felmentésüket a feladat alól, és összeférhetetlenség esetén kinevezésükről lemondanak.

Szükség esetén a tanács elnöke új sorsolást tart a (4) bekezdésnek megfelelően kinevezett tagok pótlására.

7. cikk

A tanács munkáját a kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett titkár segíti.

8. cikk

(1)  A tanács elnöke és tagjai feladataik ellátása során teljes körű függetlenséget élveznek.

(2)  A tanács tanácskozásai és eljárásai titkosak.



3. szakasz

Fegyelmi intézkedések

9. cikk

(1)  A kinevezésre jogosult hatóság a következő szankciók valamelyikét szabhatja ki:

a) írásbeli figyelmeztetés;

b) megrovás;

c) a magasabb fizetési fokozatba sorolás elhalasztása 1–23 hónapos időszakra;

d) alacsonyabb fizetési fokozatba sorolás;

e) ideiglenes visszaminősítés 15 naptól egy évig tartó időszakra;

f) csoporton belüli visszaminősítés;

g) alacsonyabb csoportba sorolás, visszaminősítéssel vagy anélkül;

h) hivatalvesztés, és – adott esetben – a nyugdíj ideiglenes csökkentése vagy a rokkantsági támogatás egy adott összegének határozott időszakra szóló visszatartása; ezen intézkedés következményei azonban nem érinthetik a tisztviselő által eltartott személyeket. Ilyen csökkentés esetében azonban a volt tisztviselő jövedelme nem lehet kevesebb a VIII. melléklet 6. cikkében megállapított létminimum összegénél, a fizetendő családi támogatások hozzáadásával.

(2)  Ha a tisztviselő öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban részesül, a kinevezésre jogosult hatóság határozhat a nyugdíj vagy a rokkantsági támogatás egy adott összegének határozott időszakra történő visszatartásáról; ezen intézkedés következményei azonban nem érinthetik a tisztviselő által eltartott személyeket. A volt tisztviselő jövedelme azonban nem lehet kevesebb a VIII. melléklet 6. cikkében megállapított létminimum összegénél, a fizetendő családi támogatások hozzáadásával.

(3)  Egyetlen kötelességszegés nem vonhat maga után egynél több fegyelmi intézkedést.

10. cikk

A kiszabott fegyelmi szankciók szigorúsága arányos a kötelességszegés súlyosságával. A kötelességszegés súlyosságának és a kiszabandó fegyelmi szankció meghatározásakor figyelembe veszik különösen a következőket:

a) a kötelességszegés jellege és megtörténtének körülményei;

b) milyen mértékben érintette hátrányosan a kötelességszegés az intézmény feddhetetlenségét, hírnevét vagy érdekeit;

c) milyen fokú szándékosság vagy gondatlanság volt jelen a kötelességszegésben;

d) a tisztviselő kötelességszegésének kiváltó okai;

e) a tisztviselő besorolási fokozata és szolgálati ideje;

f) a tisztviselő személyes felelősségének mértéke;

g) a tisztviselő feladatainak és felelősségeinek szintje;

h) tartalmaz-e a kötelességszegés ismételt cselekedetet vagy magatartást;

i) a tisztviselő magatartása pályafutása során.



4. szakasz

Fegyelmi eljárás a fegyelmi tanács bevonása nélkül

11. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság a tanáccsal való konzultáció nélkül határozhat írásbeli figyelmeztetés vagy megrovás formájában történő szankcióról. Az érintett tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság előzetesen meghallgatja.



5. szakasz

Fegyelmi eljárás a fegyelmi tanács előtt

12. cikk

(1)  A kinevezésre jogosult hatóság jelentést nyújt be a tanácsnak, amelyben egyértelműen megállapítja a kifogásolt tényeket és – adott esetben – azok előfordulásának körülményeit, beleértve az esetleges súlyosbító vagy enyhítő körülményeket is.

(2)  A jelentést közlik az érintett tisztviselővel és a tanács elnökével, aki tájékoztatja arról a tanács tagjait.

13. cikk

(1)  A jelentés kézhezvételekor az érintett tisztviselőnek joga van teljes személyes aktáját megszerezni, és másolatot készíteni az eljárással kapcsolatos valamennyi iratról, beleértve a felmentő bizonyítékokat is.

(2)  Az érintett tisztviselőnek a fegyelmi eljárás megindításáról szóló jelentés kézhezvételétől számítva legalább 15 nap áll a rendelkezésére védekezése előkészítéséhez.

(3)  Az érintett tisztviselőt egy általa kiválasztott személy segítheti.

14. cikk

Amennyiben – a tanács elnökének jelenlétében – az érintett tisztviselő saját részéről elismeri a kötelességszegést, és fenntartás nélkül elfogadja az e melléklet 12. cikkében említett jelentést, a kinevezésre jogosult hatóság – a kötelességszegés jellege és a mérlegelt szankció közötti arányosság elvével összhangban – visszavonhatja az ügyet a tanácstól. Amikor egy ügyet visszavonnak a tanácstól, az elnök véleményt nyilvánít a mérlegelt szankcióról.

A kinevezésre jogosult hatóság ezen eljárás szerint – e melléklet 11. cikkétől eltérve – kiszabhatja az e melléklet 9. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában előírt szankciók egyikét.

Kötelességszegésének elismerése előtt az érintett tisztviselőt tájékoztatják az ilyen elismerés lehetséges következményeiről.

15. cikk

A tanács első ülése előtt az elnök megbízza a tagok egyikét az ügyre vonatkozó általános jelentés összeállításával, és erről megfelelően tájékoztatja a tanács többi tagját.

16. cikk

(1)  A tanács meghallgatja az érintett tisztviselőt; a tisztviselő a meghallgatáson észrevételeit írásban vagy szóban, személyesen vagy egy képviselőn keresztül teheti meg. A tisztviselő tanúkat is hívhat.

(2)  Az intézményt a tanács előtt a kinevezésre jogosult hatóság által e célra megbízott, az érintett tisztviselővel egyenlő jogokkal rendelkező tisztviselő képviseli.

(3)  A tanács az OLAF vizsgáló tisztviselőit is meghallgathatja olyan esetekben, amikor a vizsgálatot a hivatal indította meg.

17. cikk

(1)  Ha a tanács úgy ítéli, hogy a kifogásolt tényekről vagy azok előfordulásának körülményeiről nem áll rendelkezésre kellően egyértelmű információ, kontradiktórius vizsgálatot rendel el.

(2)  A vizsgálatot a tanács nevében a tanács elnöke vagy egy tagja vezeti. A vizsgálat céljából a tanács a vizsgált ügyre vonatkozó bármely dokumentumot bekérhet. Az intézmény bármely ilyen kérésnek a tanács által esetlegesen kitűzött határidőn belül eleget tesz. Ha a megkeresést a tisztviselőhöz intézik, a teljesítés esetleges visszautasításáról feljegyzést kell készíteni.

18. cikk

A benyújtott dokumentumok mérlegelése után és tekintettel a szóban vagy írásban megtett nyilatkozatokra, valamint az elvégzett vizsgálat eredményeire, a tanács többségi szavazással indoklással kísért véleményt nyilvánít arról, hogy a kifogásolt tények megalapozottak-e, illetve alapot adnak-e bármilyen szankcióra. Ezt a véleményt a tanács valamennyi tagja aláírja. A véleményhez a tanács bármely tagja csatolhatja különvéleményét. A tanács a kinevezésre jogosult hatóság jelentésének kézhezvételétől számított két hónapon belül továbbítja a véleményt a kinevezésre jogosult hatóságnak és az érintett tisztviselőnek, feltéve, hogy ez a határidő arányban áll az ügy összetettségének fokával. Ha a tanács kezdeményezésére végeztek vizsgálatot, a határidő négy hónap, feltéve, hogy ez arányban áll az ügy összetettségének fokával.

19. cikk

(1)  A tanács elnöke a tárgyalt ügyekben nem szavaz, kivéve eljárási kérdések, illetve szavazategyenlőség esetén.

(2)  Az elnök biztosítja, hogy a tanács határozatait végrehajtják, és minden tagot tájékoztat az ügyhöz kapcsolódó valamennyi információról és dokumentumról.

20. cikk

A titkár jegyzőkönyvet vezet a fegyelmi tanács üléseiről. A tanúk a vallomásukat tartalmazó jegyzőkönyvet aláírják.

21. cikk

(1)  Amennyiben a fegyelmi eljárás az e melléklet 9. cikkében előírt szankciók valamelyikének kiszabását eredményezi, az érintett tisztviselő kezdeményezésére a fegyelmi eljárás során felmerülő költségeket, különösen a tisztviselő által a segítésére vagy védekezésének biztosítására kiválasztott személynek fizetett díjat a tisztviselő viseli.

(2)  Kivételes esetekben azonban a kinevezésre jogosult hatóság határozhat ettől eltérően, ha a tisztviselőre háruló teher igazságtalan lenne.

22. cikk

(1)  A tisztviselő meghallgatását követően a kinevezésre jogosult hatóság a tanács véleményének kézhezvételétől számított két hónapon belül az e melléklet 9. és 10. cikkében előírtak szerint határozatot hoz. A határozatot indokolni kell.

(2)  Ha a kinevezésre jogosult hatóság úgy határoz, hogy szankció kiszabása nélkül zárja le az ügyet, erről haladéktalanul írásban tájékoztatja az érintett tisztviselőt. Az érintett tisztviselő kérheti e határozat iktatását személyes aktájában.



6. szakasz

Felfüggesztés

23. cikk

(1)  Ha a kinevezésre jogosult hatóság akár a szakmai kötelességei tiszteletben tartásának elmulasztásával, akár jogsértéssel elkövetett súlyos kötelességszegéssel vádol egy tisztviselőt, a kötelességszegéssel vádolt személyt haladéktalanul felfüggesztheti határozott vagy határozatlan időre.

(2)  Rendkívüli körülmények kivételével, a kinevezésre jogosult hatóság az erre vonatkozó határozatot a tisztviselő meghallgatása után hozza meg.

24. cikk

(1)  A tisztviselő felfüggesztésére vonatkozó határozat megállapítja, hogy a felfüggesztés ideje alatt a tisztviselő továbbra is teljes díjazásában részesül-e, vagy annak mekkora részét kell visszatartani. A tisztviselőnek folyósított összeg semmilyen esetben nem lehet alacsonyabb az e személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében megállapított létminimumnál, a fizetendő családi támogatások hozzáadásával.

(2)  A felfüggesztett tisztviselő helyzetét a felfüggesztés hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül véglegesen rendezni kell. Amennyiben hat hónapon belül nem hoznak ilyen határozatot, az érintett tisztviselő ismét teljes díjazásának folyósítására jogosult, a (3) bekezdésre is figyelemmel.

(3)  A (2) bekezdésben említett hat hónapos határidő lejártával a díjazást részben továbbra is vissza lehet tartani, ha az érintett tisztviselővel szemben ugyanazon cselekményekért büntetőeljárás folyik, és az említett eljárás eredményeként őrizetbe vették. Ilyen esetben a tisztviselő addig nem kap teljes díjazást, amíg az illetékes bíróság nem rendeli el szabadságra bocsátását.

(4)  Az (1) bekezdés szerint visszatartott összegeket visszafizetik a tisztviselőnek, ha a végső határozat írásbeli figyelmeztetésnél, megrovásnál vagy a magasabb fizetési fokozatba sorolás elhalasztásánál nem szigorúbb szankciót szab ki, illetve ha nem szab ki fegyelmi szankciót; ez utóbbi esetben a visszafizetést a XII. melléklet 12. cikkében meghatározott kamatos kamattal teljesítik.



7. szakasz

Párhuzamos büntetőeljárás

25. cikk

Ha a tisztviselővel szemben ugyanazokért a cselekményekért büntetőeljárás indul, a végső határozatot csak az ügyet tárgyaló bíróság végső ítéletének kézbesítése után hozzák meg.



8. szakasz

Záró rendelkezések

26. cikk

Az e melléklet 11., 14., 22. és 23. cikkében említett határozatokat tájékoztató jelleggel elküldik az OLAF részére azokban az esetekben, amikor a vizsgálatot a hivatal kezdeményezte.

27. cikk

Az a tisztviselő, akivel szemben a hivatalvesztéstől eltérő fegyelmi szankciót rendeltek el, írásbeli figyelmeztetés vagy megrovás esetében három év elteltével, bármely más szankció esetében hat év elteltével az ilyen intézkedésre történő utalásoknak a személyes aktájából való törlésére vonatkozó kérelmet nyújthat be. A kinevezésre jogosult hatóság határoz arról, hogy helyt ad-e az ilyen kérelemnek.

28. cikk

Amennyiben megfelelő bizonyítékkal alátámasztott új tényekre derül fény, a fegyelmi eljárást a kinevezésre jogosult hatóság kezdeményezésére vagy az érintett tisztviselő kérésére folytathatja.

29. cikk

Ha egy tisztviselő ellen az e melléklet 1. cikkének (3) bekezdése és 22. cikkének (2) bekezdése alapján nem indítottak eljárást, a tisztviselőnek joga van kérni, hogy a kinevezésre jogosult hatóság határozatának megfelelő nyilvánosságával hozzák helyre elszenvedett sérelemét.

▼M131

30. cikk

A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága – ha szükségesnek tartja – a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően az e mellékletre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket fogadhat el.

▼M67




X. MELLÉKLET

A harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különleges és kivételes rendelkezések

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

E melléklet meghatározza az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőire vonatkozó különleges és kivételes rendelkezéseket.

Ezen országokban csak az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tagállamainak állampolgárai teljesíthetnek szolgálatot, és a kinevezésre jogosult hatóság nem jogosult a személyzeti szabályzat 28. cikkének a) pontjában említett kivétel alkalmazására.

Az általános végrehajtási rendelkezéseket a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban kell elfogadni.

2. cikk

Szolgálati érdekből a kinevezésre jogosult hatóság határozatával a tisztviselőket időszakonként, adott esetben a betölthető állásokra való tekintet nélkül át kell helyezni.

▼M112

A kinevezésre jogosult hatóság az ilyen áthelyezéseket egyedi eljárással (a továbbiakban: „mobilitási eljárás”;) hajtja végre, amelyre vonatkozóan a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően részletes végrehajtási szabályokat állapít meg.

▼M67

3. cikk

►M112  A mobilitási eljárás keretében a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy egy harmadik országba kinevezett tisztviselőt határozott időre az intézmény székhelyén vagy a más ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ alkalmazási helyen lévő beosztásba helyez át; az ilyen álláshirdetéssel meg nem előzött kinevezések legfeljebb négy évre szólhatnak. ◄ Az 1. cikk első albekezdésétől eltérve a kinevezésre jogosult hatóság az általános végrehajtási rendelkezések alapján úgy határozhat, hogy a tisztviselőre az ilyen ideiglenes megbízás idején is vonatkoznak e melléklet bizonyos rendelkezései, az 5., 10. és 12. cikk kivételével.



2. FEJEZET

KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

A tisztviselő a felvétele során kijelölt helyen, illetve a mobilitási eljárást követően szolgálati érdekből kijelölt új helyen köteles ellátni feladatait.

▼M112

5. cikk

(1)  Amennyiben az intézmény a tisztviselő számára a tisztviselő feladatainak és az általa eltartott család összetételének megfelelő lakást biztosít, a tisztviselőnek e lakásban kell lakni.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a kinevezésre jogosult hatóság állapítja meg a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően. A kinevezésre jogosult hatóság határoz a lakás bútorzatára és egyéb berendezési tárgyaira való jogosultságról az egyes alkalmazási helyekre vonatkozó feltételekkel összhangban.

▼M67



3. FEJEZET

MUNKAFELTÉTELEK

▼M131

6. cikk

A tisztviselő naptári évenként a szolgálati idő minden hónapja után két munkanap éves szabadságra jogosult.

E cikk első bekezdésétől eltérően azon tisztviselők, akik 2014. január 14-én valamely harmadik országban már kiküldetésben vannak, az alábbiakra jogosultak:

 három munkanap 2014. január 1-jétől2014. december 31-ig;

 két és fél munkanap 2015. január 1-jétől2015. december 31-ig.

7. cikk

Abban az évben, amikor a tisztviselő elkezdi vagy befejezi feladatainak teljesítését a harmadik országban, minden teljes ledolgozott hónap után két munkanap, minden 15 napnál hosszabb töredékhónap után két munkanap, minden 15 napos vagy annál rövidebb töredékhónap után egy munkanap szabadságra jogosult.

Ha a tisztviselő a folyó naptári év vége előtt a szolgálati érdektől eltérő okból nem használta fel összes éves szabadságát, akkor a következő évre átvihető szabadsága nem haladhatja meg a 14 munkanapot.

▼M67

8. cikk

Kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozatával a tisztviselőnek az alkalmazás helyén fennálló különlegesen nehéz életkörülményekre való tekintettel pótszabadság biztosítható. Minden ilyen hely esetén a kinevezésre jogosult hatóság meghatározza azt az egy vagy több várost, ahol az ilyen szabadság igénybe vehető.

▼M131

Azok a tisztviselők, akik a személyzeti szabályzat 24a. cikke értelmében továbbképzésen vesznek részt, és akik e cikk első bekezdése szerint pótszabadságban részesültek, adott esetben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a továbbképzési időszakot összekapcsolják a pótszabadsággal.

▼M67

9. cikk

▼M131

(1)  Az éves szabadság a tisztviselő kívánsága szerint és a szolgálat követelményeire is figyelemmel egyszerre vagy több részletben vehető ki. A szabadság időtartamának azonban tartalmaznia kell egy legalább két egymást követő hétből álló időszakot.

▼M67

(2)  A 8. cikkben említett pótszabadság nem haladhatja meg szolgálati évenként a 15 ►M112  munkanapok  ◄ . ►M112  ————— ◄

A pótszabadságot meg kell hosszabbítani a személyzeti szabályzat V. mellékletének 7. cikkével összhangban kiszámított utazási idővel.

▼M128

9a. cikk

A személyzeti szabályzat 42a. cikkében és 42b. cikkében biztosított szülői és családi okokkal indokolt szabadság ideje alatt e melléklet 5., 23. és 24. cikke továbbra is alkalmazandó a harmadik országba történő kinevezést követő minden kétéves időtartamán belül legfeljebb hat hónapos összesített időtartamra, valamint e melléklet 15. cikke továbbra is alkalmazandó a harmadik országba történő kinevezést követő minden kétéves időtartamán belül legfeljebb kilenc hónapos összesített időtartamra.

▼M67



4. FEJEZET

JAVADALMAZÁS ÉS SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSOK



1. Szakasz

DÍJAZÁS ÉS CSALÁDI TÁMOGATÁSOK

▼M131

10. cikk

(1)  Életkörülmények után nyújtott támogatást kell meghatározni a tisztviselő alkalmazási helyének megfelelően egy adott referenciaösszeg százalékos arányában. E referenciaösszeg tartalmazza a teljes alapilletményt, a külföldi munkavégzési támogatást, a háztartási támogatást és az eltartott gyermek után nyújtott támogatást, csökkentve a személyzeti szabályzatban vagy az annak végrehajtására hozott rendeletekben említett kötelező levonásokkal.

Amennyiben a tisztviselőt olyan országban alkalmazzák, ahol az életkörülmények megegyezőnek tekinthetők az Európai Unióban szokásos életkörülményekkel, ilyen támogatás nem fizethető.

Az egyéb alkalmazási helyek esetében az életkörülmények után nyújtott támogatást többek között az alábbi jellemzők figyelembevételével kell meghatározni:

 egészségügyi és kórházi környezet;

 biztonság;

 éghajlat;

 az elszigeteltség mértéke;

 egyéb helyi életkörülmények.

Az egyes alkalmazási helyek vonatkozásában megállapított életkörülmények után nyújtott támogatást évente felül kell vizsgálni, és azt a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti bizottság véleményének beszerzését követően adott esetben kiigazítja.

Olyan esetekben, amikor a tisztviselő több megbízatást is teljesített olyan szolgálati helyen, ahol a körülmények a szokásos feltételekhez képest nehezek vagy nagyon nehezek, a kinevezésre jogosult hatóság határozhat úgy, hogy az életkörülmények után nyújtott támogatáson felül kiegészítő támogatást biztosít. Ez a kiegészítő támogatás nem haladhatja meg az első albekezdésben említett referenciaösszeg 5 %-át, és a kinevezésre jogosult hatóság az egyenlő bánásmód tiszteletben tartása érdekében megfelelően megindokolja egyedi határozatait, az előző megbízatás nehézségi szintjét alapul véve.

(2)  Amennyiben az alkalmazási helyen fennálló életkörülmények miatt a tisztviselő személyi kockázatnak van kitéve, a tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozata alapján ideiglenes többlettámogatás illeti meg. E támogatást az (1) bekezdés első albekezdésében említett referenciaösszeg százalékos arányában kell meghatározni:

 amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság azt ajánlja személyzetének, hogy családtagjaik vagy az egyéb általuk eltartott személyek ne telepedjenek le az alkalmazási helyen, feltéve, hogy követik ezt az ajánlást;

 amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság az alkalmazási helyen szolgálatot teljesítő állomány létszámának ideiglenes csökkentéséről dönt.

Megfelelően indokolt esetekben a kinevezésre jogosult hatóság meghatározhatja, hogy az adott álláshely családtagok nélküli kiküldetés formájában töltendő be. A fenti juttatás a személyzet azon tagjai számára nyújtható, akik tiszteletben tartják ezt a döntést.

(3)  E cikk alkalmazásának részletes szabályait a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg.

▼M67

11. cikk

A díjazást és a 10. cikkben említett támogatásokat ►M94  euróban ◄ kell folyósítani ►M131  az Európai Unióban. ◄ Ezen összegekre a Belgiumban alkalmazott tisztviselők díjazására vonatkozó súlyozást kell alkalmazni.

12. cikk

A tisztviselő kérése alapján a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a tisztviselő díjazását vagy annak egy részét a tisztviselő alkalmazási helye szerinti ország pénznemében folyósítja. Ebben az esetben azt az alkalmazás helyének megfelelően kell súlyozni, és a megfelelő átváltási árfolyam alapján kell átváltani.

Megfelelően indokolt kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezen összeget vagy annak egy részét, a vásárlóerejének fenntartása érdekében, az alkalmazás helye szerinti ország pénznemétől eltérő pénznemben is folyósíthatja.

▼M131

13. cikk

Annak érdekében, hogy a tisztviselők az alkalmazás helyétől függetlenül lehetőség szerint azonos vásárlóerővel rendelkező díjazásban részesüljenek, a 12. cikkben említett súlyozást a XI. melléklettel összhangban évente naprakésszé kell tenni. A naprakésszé tételtekintetében valamennyi érték referenciaértéknek tekintendő. A Bizottság a naprakésszé tett értékeket a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

Amennyiben azonban egy adott ország esetében a megélhetési költségeknek a súlyozás és a megfelelő átváltási árfolyam alapján mért változása a legutóbbi naprakésszé tétel óta meghaladta az 5 %-ot, időközi naprakésszé tételt kell lefolytatni a súlyozás kiigazítása érdekében az első bekezdésben meghatározott eljárás szerint.

▼M67

14. cikk

A Bizottság évente jelentést készít a Tanácsnak e melléklet alkalmazásáról és különösen a 10. cikkben említett életkörülmények után nyújtott támogatás mértékének rögzítéséről.

15. cikk

A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján a ténylegesen felmerült iskoláztatási költségek fedezésére iskoláztatási támogatásban részesül, amelyet az igazoló okmányok bemutatása ellenében folyósítanak. A kinevezésre jogosult hatóság által rendkívülinek minősített esetek kivételével e támogatás nem haladhatja meg a legmagasabb iskoláztatási támogatás kétszeres összegének háromszorosát.

16. cikk

A tisztviselőket megillető térítéseket a tisztviselő indoklással ellátott kérelme alapján ►M112  euróban, az alkalmazás helye szerinti ország pénznemében vagy abban a pénznemben, amelyben a költségek felmerülnek ◄ kell folyósítani.

A tisztviselők választhatnak, hogy a beilleszkedési vagy újrabeilleszkedési támogatást ►M94  euróban ◄ illetve a beiktatás vagy letelepedés helyének pénznemében folyósítsák számukra; utóbbi esetben beilleszkedési vagy újrabeilleszkedési támogatásra az adott hely tekintetében rögzített súlyozás vonatkozik, és azt a megfelelő átváltási árfolyam alapján kell átváltani.



2. Szakasz

A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

17. cikk

►M112  Az e melléklet 5. és 23. cikke szerint biztosított lakás, és ◄ élő azon tisztviselő, aki rajta kívül álló okok miatt köteles az alkalmazás helyén lakóhelyet változtatni, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozata alapján, az igazoló okmányok bemutatása ellenében és a költözésre vonatkozó szabályokkal összhangban jogosult a bútorok és személyes használati tárgyak szállításával kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére.

Ilyen esetekben a tisztviselő számára az igazoló okmányok bemutatása ellenében, a beilleszkedési támogatás összegének felével egyenlő összeghatárig meg kell téríteni a ►M112  az e lakóhely-változtatással kapcsolatos egyéb költségek ◄ .

18. cikk

Azon tisztviselő számára, aki alkalmazási helyén szállodában lakik, mivel az 5. cikkben meghatározott lakást még nem foglalhatja el, vagy a lakás már nem áll rendelkezésére, vagy aki rajta kívül álló okok miatt nem volt képes birtokba venni a lakást, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélye alapján, a szállodai számlák bemutatása ellenében meg kell téríteni saját maga és családja szállodai költségeit.

▼M112

A tisztviselő a VII. melléklet 10. cikkében előírt és 50 %-kal csökkentett napidíjat is megkapja, kivéve, ha a kinevezésre jogosult hatóság vis maior esetét állapítja meg.

▼M67

Amennyiben szállodai elhelyezés nem biztosítható, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét követően a tisztviselő jogosult az ideiglenes szállás tényleges bérleti költségének megtérítésére.

▼M112

19. cikk

Az a tisztviselő, akinek a tevékenységi területéhez közvetlenül kapcsolódó szolgálati utakhoz nem áll rendelkezésére szolgálati gépjármű, saját tulajdonában lévő gépjármű használatához kilométerteljesítmény-támogatást kap. E támogatás összegét a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg.

▼M67

20. cikk

A tisztviselő pótszabadság esetén jogosult az alkalmazási helye és a pótszabadság eltöltésének engedélyezett helye közötti utazás költségeinek saját maga, és – ha háztartási támogatásra jogosult – a házastársa és a vele egy háztartásban élő eltartott személyek számára történő megtérítésére.

Amennyiben a vonattal történő utazás nem lehetséges vagy nem célszerű, a költségtérítésre a távolságtól függetlenül külön határozat alapján, a repülőjegyek bemutatása ellenében kerül sor.

21. cikk

▼M112

Amennyiben a kinevezése elfogadását vagy az áthelyezését követően a tisztviselőnek meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, az intézmény a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján és az alkalmazás helyén biztosítható lakás jellegétől függően a következő költségeket viseli:

a) a bútorok és személyes használati tárgyak összességének vagy egy részének az adott helyükről az alkalmazás helyére történő szállításának vagy a személyes használati tárgyak szállításának költsége, amennyiben bútorozatlan lakást biztosítanak;

▼C2

b) a személyes használati tárgyak szállításának és a bútorok és a személyes használati tárgyak tárolásnak költsége, amennyiben bútorozatlan lakást biztosítanak.

▼M67

A szolgálati jogviszony megszűnése vagy elhalálozás esetében az intézmény a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján viseli a tisztviselő bútorainak és személyes használati tárgyainak az adott helyükről a tisztviselő származási helyére történő szállításának, vagy a személyes használati tárgyaknak az alkalmazás helyéről a származási helyre történő szállításának tényleges költségeit. A térítés e költségek egészére vagy egy részére vonatkozhat.

Egyedülálló tisztviselő halála esetén a költségeket a jogutódoknak kell megtéríteni.

22. cikk

Az intézmény megelőlegezi a próbaidős tisztviselő ideiglenes lakhatási támogatását, valamint házastársa és az általa eltartott személyek személyes használati tárgyainak szállításával járó költségeket.

Abban az esetben, ha a próbaidős tisztviselőt a próbaidő lejártával nem véglegesítik beosztásában, az intézmény kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság által megállapított rendelkezések alapján intézkedéseket tehet ezen összegek legfeljebb felének visszatérítésére.

▼M131

23. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság által meghatározandó országok listája alapján, valamint ahol az intézmény nem biztosít lakhatást a tisztviselő számára, a kinevezésre jogosult hatóság vagy lakhatási juttatást fizet a tisztviselőnek, vagy megtéríti a tisztviselő által fizetett bérleti díjat.

A lakhatási juttatás kifizetése bérleti szerződés bemutatása ellenében történik, kivéve, ha a kinevezésre jogosult hatóság a harmadik országban található alkalmazási hely helyi körülményeihez kapcsolódó, megfelelően indokolt okokból eltekint ettől a kötelezettségtől. A lakhatási juttatást elsősorban a tisztviselő által ellátott feladatok szintje, másodsorban pedig eltartott családjának összetétele alapján kell kiszámítani.

A bérleti díjat meg kell téríteni, feltéve, hogy a kinevezésre jogosult hatóság kifejezetten jóváhagyta az adott lakóhelyet, és az megfelel elsősorban a tisztviselő által ellátott feladatok szintjének, másodsorban pedig eltartott családja összetételének.

E cikk alkalmazásának részletes szabályait a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg. A lakhatási juttatás semmiképpen nem haladhatja meg a tisztviselő számára felmerülő költségeket.

▼M67



3. Szakasz

SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSOK

24. cikk

A tisztviselő, házastársa, gyermekei és az egyéb általa eltartott személyek a ténylegesen felmerült költségek és a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt rendszerből származó kifizetések közötti különbség tekintetében kiegészítő betegségbiztosításra jogosultak; a 72. cikk (3) bekezdése alapján nem kerülhet sor térítésre.

A biztosítási díj egyik felét a tisztviselő, a másik felét az intézmény fizeti. A tisztviselő hozzájárulása azonban nem haladhatja meg alapilletményének 0,6 %-át, a különbséget minden esetben az intézmény fizeti.

A tisztviselőt, házastársát, gyermekeit és az egyéb általa eltartott személyeket biztosítani kell a sürgős vagy rendkívül sürgős egészségügyi okból szükséges hazaszállítás esetére; a biztosítási díjat teljes egészében az intézmény fizeti.

25. cikk

A tisztviselő házastársát, gyermekeit és az egyéb általa eltartott személyeket biztosítani kell az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ területén kívül a kinevezésre jogosult hatóság által e célból összeállított jegyzékben feltüntetett országokban bekövetkező balesetek esetére.

A biztosítási díj egyik felét a tisztviselő, a másik felét az intézmény fizeti.

▼M112 —————

▼M131




XI. MELLÉKLET

A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 64. ÉS 65. CIKKÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1.   FEJEZET

A DÍJAZÁSNAK A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT ÉVES NAPRAKÉSSZÉ TÉTELE

1.    Szakasz

Az éves naprakésszé tételeket meghatározó tényezők

1. cikk

(1)    Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) jelentése

A személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében és a X. melléklet 13. cikkében előírt naprakésszé tétel céljából, az Eurostat minden évben október vége előtt jelentést készít a belgiumi és luxemburgi megélhetési költségek változásáról, a brüsszeli és a tagállamokban, valamint adott esetben harmadik országokban található meghatározott alkalmazási helyek közötti gazdasági paritásokról, valamint a központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselőknek fizetett bérek vásárlóerejének változásáról.

(2)    A belgiumi és luxemburgi megélhetési költségek változásai

Az Eurostat indexet határoz meg az uniós tisztviselők belgiumi és luxemburgi megélhetési költségeiben bekövetkező változások mérésére. Ezen index (a továbbiakban: a közös index) meghatározása az előző év júniusa és a folyó év júniusa közti nemzeti infláció (Belgium esetében a harmonizált fogyasztói árindex (HICP), Luxemburg esetében pedig a fogyasztói árindex (CPI) szerint mérve) figyelembevételével történik, az e tagállamokban szolgáló személyzet megoszlása szerint súlyozva.

(3)    A megélhetési költségek változása Brüsszelen kívül (gazdasági paritások)

a) Az Eurostat a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) értelmében vett nemzeti statisztikai intézetekkel vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságaival (a továbbiakban: nemzeti statisztikai intézetek vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságai) egyetértésben gazdasági paritásokat számít ki, amelyek a következők tekintetében állapítják meg a vásárlóerő-egyenértéket:

i. a tagállamok fővárosában – Hollandia kivételével, ahol Amszterdam helyett Hágát veszik alapul – és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő uniós tisztviselők fizetése Brüsszelhez viszonyítva;

ii. a tisztviselőknek a tagállamokban fizetett nyugdíjak Brüsszelhez viszonyítva;

b) A gazdasági paritások minden évben június hónapra vonatkoznak;

c) A gazdasági paritások számítása olyan módon történik, hogy minden alapvető összetevőt évente kétszer naprakésszé lehessen tenni és legalább ötévente egyszer közvetlen vizsgálattal ellenőrizni lehessen. Az Eurostat a tagállamok harmonizált fogyasztói árindexének változásai és a 13. cikkben említett, a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkével foglalkozó munkacsoport által meghatározott legmegfelelőbb mutatók alkalmazásával tegye naprakésszé a gazdasági paritásokat;

d) A Belgiumon és Luxemburgon kívüli alkalmazási helyek tekintetében a megélhetési költségek referencia-időszakon belüli változását közvetett mutatók segítségével kell mérni. Ezeket a mutatókat a közös index és a gazdasági paritás változásának szorzataként kell kiszámítani.

(4)    A központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselők részére fizetett díjazás vásárlóerejének változása (fajlagos mutatók)

a) A nemzeti közszolgálatokban fizetett bérek vásárlóereje felfelé vagy lefelé történő százalékos változásának mérése céljából az Eurostat a nemzeti statisztikai intézetek vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságai által szeptember vége előtt szolgáltatott adatok alapján kiszámítja az egyes központi közigazgatásokban dolgozó köztisztviselők reálbérének az előző év júliusa és folyó év júliusa közötti változását jelző fajlagos mutatókat. E kettő tartalmazza valamennyi évente fizetett elem egyhuszadát.

A fajlagos mutatóknak két fajtája van:

i. a személyzeti szabályzatban meghatározott egyes besorolási csoportokra vonatkozó mutató,

ii. egy átlagmutató, amelynek súlyozása tükrözi az egyes besorolási csoportoknak megfelelő nemzeti köztisztviselők számát.

Minden mutatót bruttó és nettó módon is meg kell határozni. A nettó érték bruttó értékből történő kiszámításánál figyelembe kell venni a kötelező levonásokat és az általános adózási tényezőket.

Az Európai Unió egészére vonatkozó nettó és bruttó mutatók megállapításához az Eurostat a következő tagállamokból álló mintát használja fel: Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság. Az Európai Parlament és a Tanács – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke szerint a Bizottság javaslata alapján eljárva – az Unió bruttó hazai termékének (GDP) legalább 75 %-át reprezentáló új mintát fogadhat el, amelyet az elfogadást követő évtől kell alkalmazni. Az országonkénti eredményeket a jelenleg hatályos Európai Számlák Rendszerében szereplő nemzetiszámla-meghatározásokkal összhangban közzétett legfrissebb statisztikák szerinti vásárlóerő-paritás felhasználásával mért megfelelő összesített nemzeti GDP-hez viszonyítva kell súlyozni.

b) Az Eurostat kérésére a nemzeti statisztikai intézetek vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságai rendelkezésre bocsátják az általa a nemzeti köztisztviselők fizetése vásárlóerejének változását pontosan mérő fajlagos mutató meghatározásához szükségesnek ítélt kiegészítő információkat.

Amennyiben a nemzeti statisztikai intézetekkel vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságaival folytatott további konzultációt követően az Eurostat statisztikai ellentmondásokat talál a kapott információkban, vagy lehetetlennek találja egy adott tagállamban a köztisztviselők reáljövedelmének változását statisztikailag pontosan jelző mutatók meghatározását, jelentést tesz erről a Bizottságnak, és rendelkezésére bocsátja az értékeléshez szükséges anyagokat.

c) Az Eurostat a fajlagos mutatók mellett megfelelő ellenőrző mutatókat is kiszámít. Az egyik ilyen mutatót a központi közigazgatásban fizetett, egy főre jutó reáljövedelemre vonatkozó, a jelenleg hatályos Európai Számlák Rendszerében szereplő nemzetiszámla-meghatározásokkal összhangban összeállított adatok formájában adja meg.

Az Eurostat fajlagos mutatókról szóló jelentését az e mutatók és az e pontban említett ellenőrző mutatók közötti különbségekre vonatkozó magyarázatok kísérik.

2. cikk

E melléklet 15. cikkének alkalmazásában a Bizottság rendszeresen felméri az intézmények személyzeti felvételi igényeit.

2.    Szakasz

A díjazás és a nyugdíjak éves naprakésszé tételére vonatkozó szabályok

3. cikk

(1) Július 1-jétől kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 65. cikke értelmében az e melléklet 1. szakaszában meghatározott kritériumok alapján minden év vége előtt naprakésszé kell tenni a díjazást és a nyugdíjakat.

(2) A naprakésszé tétel összegét a közös index és a fajlagos mutató szorzatával kell meghatározni. A naprakésszé tételt nettó értékben, egységes százalékban kell kifejezni.

(3) Az így rögzített naprakésszé tétel összegét a következő módszerrel összhangban kell belefoglalni a személyzeti szabályzat 66. cikkében és XIII. mellékletében, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 20. és 93. és 133. cikkében található alapilletmény-táblázatokba:

a) a korrekciós együttható alkalmazása nélküli nettó díjazást és nettó nyugdíjat a fent említett naprakésszé tétellel kell növelni vagy csökkenteni,

b) az alapilletmények új táblázatát úgy kell összeállítani, hogy kiszámítják azt a bruttó összeget, amely az adó (4) bekezdés figyelembevételével meghatározott összegének és a szociális biztonsági és nyugdíj-hozzájárulás összegének kötelező levonásai után megfelel a nettó összegnek,

c) a nettó összeg bruttóvá alakításának alapja a személyzeti szabályzatban meghatározott különböző juttatásokban nem részesülő egyedülálló tisztviselő helyzete.

(4) Az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet alkalmazásában a rendelet 4. cikkében szereplő összegeket egy, a következőkből álló tényezővel kell megszorozni:

a) az előző naprakésszé tételből származó tényező, és/vagy

b) a díjazás naprakésszé tételének a (2) bekezdésben említett mértéke.

(5) Belgiumban és Luxemburgban nem kell korrekciós együtthatót alkalmazni. Azokat a korrekciós együtthatókat:

a) amelyek a többi tagállamban és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő európai uniós tisztviselők illetményére alkalmazandók,

b) amelyek a személyzeti szabályzat 82. cikkének (1) bekezdésétől eltérve alkalmazandók, a 2004. május 1-jét megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságnak megfelelő rész tekintetében folyósított európai uniós nyugdíjakra

az e melléklet 1. cikkében említett megfelelő gazdasági paritások és a személyzeti szabályzat 63. cikkében megállapított átváltási árfolyamok közötti arány alapján kell meghatározni az érintett országok tekintetében.

A korrekciós együtthatóknak a magas inflációs rátával rendelkező alkalmazási helyeken történő visszaható hatályú alkalmazására vonatkozó, az e melléklet 8. cikkében meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

(6) Az intézmények a tisztviselők, volt tisztviselők és egyéb érintett személyek díjazásának és nyugdíjának növelését vagy csökkenését eredményező naprakésszé tételét visszaható hatállyal végzik el a tényleges időpont és a következő naprakésszé tétel hatálybalépésének időpontja közötti időszakra vonatkozóan.

Amennyiben ez a visszaható naprakésszé tétel túlfizetett összegek visszatéríttetését teszi szükségessé, ezt a visszatéríttetést a következő naprakésszé tétel hatálybalépésének időpontjától számított legfeljebb 12 hónapra lehet elosztani.

2.   FEJEZET

A DÍJAZÁS ÉS A NYUGDÍJAK IDŐKÖZI NAPRAKÉSSZÉ TÉTELE (A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE)

4. cikk

(1) A díjazásokra és nyugdíjakra vonatkozóan a személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése értelmében, január 1-jétől kezdődő hatállyal időközi naprakésszé tételt kell végezni, amennyiben június és december között jelentős változás következik be a megélhetési költségekben (az e melléklet 6. cikkében meghatározott érzékenységi küszöbérték figyelembevételével), és a vásárlóerő adott éves referencia-időszakon belüli változására vonatkozó előrejelzést megfelelően figyelembe kell venni.

(2) Ezen időközi naprakésszé tételeket a díjazás éves naprakésszé tételekor figyelembe kell venni.

5. cikk

(1) Minden év márciusában az Eurostat az e melléklet 13. cikkében előírt ülésen rendelkezésre bocsátott információk alapján előrejelzést készít a vásárlóerő változásáról az érintett időszak tekintetében.

Ha ez az előrejelzés negatív százalékos arányt eredményez, az időközi naprakésszé tételek számításánál ezen arány felét kell figyelembe venni.

(2) A megélhetési költségek változását Belgium és Luxemburg tekintetében az előző év júniusa és decembere közötti időszakra vonatkozó közös indexszel kell mérni.

(3) Az egyes (Belgiumon és Luxemburgon kívüli) alkalmazási helyek esetében, amelyekre vonatkozóan korrekciós együttható került meghatározásra, az 1. cikk (3) bekezdésében említett gazdasági paritások decemberre vonatkozó becsült értékét kell kiszámítani. A megélhetési költségek változását az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

6. cikk

(1) Az e melléklet 5. cikkének (2) bekezdésében említett hat hónapos időszakra vonatkozó érzékenységi küszöbérték egy 12 hónapos időszakra vonatkozóan 6 %-nak megfelelő százalékarány.

(2) A küszöbértéket az alábbi eljárással összhangban kell alkalmazni, az e melléklet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazására is figyelemmel:

a) ha Belgiumban és Luxemburgban az érzékenységi küszöbértéket elérik vagy meghaladják (a közös index alapján június és december között mérve), a díjazást minden alkalmazási hely vonatkozásában naprakésszé kell tenni az éves naprakésszé tételi eljárással,

b) ha Belgiumban és Luxemburgban az érzékenységi küszöbértéket nem érik el, a korrekciós együtthatókat csak azon alkalmazási helyeken kell naprakésszé tenni, ahol a megélhetési költségek változása (a közvetett mutatókkal június és december között mérve) meghaladta a küszöbértéket.

7. cikk

E melléklet 6. cikkének alkalmazásában:

A naprakésszé tétel összege a közös index, adott esetben az előre jelzett fajlagos mutató felével szorozva, ha az előrejelzés negatív.

A korrekciós együttható – ha Belgiumban és Luxemburgban a naprakésszé tételi küszöbértéket nem érik el – a vonatkozó gazdasági paritás és a személyzeti szabályzat 63. cikkében előírt átváltási árfolyamok közötti aránynak és a naprakésszé tétel értékének szorzata.

3.   FEJEZET

A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA (ALKALMAZÁSI HELYEK, AHOL A MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK JELENTŐSEN NŐNEK)

8. cikk

(1) Azon alkalmazási helyek esetében, ahol a megélhetési költségek (a közvetett mutatók változásával mérve) jelentősen nőnek, a korrekciós együttható időközi naprakésszé tétel esetén január 1-jétől kezdődően, éves naprakésszé tétel esetén pedig július 1-jétől kezdődően lép hatályba. Ennek az a célja, hogy a vásárlóerő-veszteség összhangba kerüljön azon vásárlóerő-veszteséggel, amely egy olyan alkalmazási helyen állna fenn, ahol a megélhetési költségek változása megfelelt az érzékenységi küszöbértéknek.

(2) Az éves naprakésszé tétel hatálybalépésének napja a következő:

a) május 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 6 %, és

b) május 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 10 %.

(3) Az időközi naprakésszé tétel hatálybalépésének napja a következő:

a) november 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 6 %, és

b) november 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 10 %.

4.   FEJEZET

A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS VISSZAVONÁSA (A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 64. CIKKE)

9. cikk

(1) Az érintett tagállamok megfelelő hatóságai, az Unió valamely intézményének vezetése vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó uniós tisztviselők képviselői kérhetik az arra a helyre vonatkozó korrekciós együttható meghatározását.

Ezt a kérelmet az alkalmazási hely és az érintett tagállam fővárosa (Hollandia kivételével, ahol Amszterdam helyett Hágát kell figyelembe venni) között a megélhetési költségek tekintetében néhány éven keresztül észrevehető különbséget kimutató objektív tényezőkkel kell alátámasztani. Amennyiben az Eurostat megerősíti, hogy a különbség észrevehető (meghaladja az 5 %-ot) és tartós, a Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján korrekciós együtthatókat fogad el az érintett hely tekintetében.

(2) A Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján dönt arról, hogy visszavonja egy bizonyos hely tekintetében a korrekciós együttható alkalmazását. Ebben az esetben a döntés a következőkön alapul:

a) az érintett tagállam megfelelő hatóságainak, az Unió valamely intézménye vezetésének vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó uniós tisztviselők képviselőinek kérelmén, amely kimutatja, hogy azon a helyen a megélhetési költségek már nem különböznek jelentősen (kevesebb mint 2 %) az érintett tagállam fővárosára vonatkozóan megállapított megélhetési költségektől. A konvergenciának tartósnak kell lennie, és az Eurostatnak meg kell erősítenie azt,

b) azon a tényen, hogy az adott helyen már nem alkalmaznak uniós tisztviselőt és ideiglenes alkalmazottakat.

5.   FEJEZET

MÓDOSÍTÓ ÉS KIVÉTELI ZÁRADÉKOK

10. cikk

Az éves naprakésszé tétel során használt fajlagos mutató értékének felső határa 2 %, alsó határa pedig – 2 %. Amennyiben a fajlagos mutató értéke meghaladja a felső határt vagy kisebb az alsó határnál, a naprakésszé tett érték kiszámításához a határ értékét kell használni.

A 11. cikk alkalmazásakor az első bekezdés nem alkalmazandó.

Az éves naprakésszé tételnek a fajlagos mutató alapján számított naprakésszé tett érték és a határ alapján számított naprakésszé tett érték közötti különbségből eredő maradékát a következő év április 1-jétől kell alkalmazni.

11. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság előjelzése szerint csökken az Unió reál-GDP-je a folyó évben, és a fajlagos mutató pozitív, a fajlagos mutatónak csak egy részét kell használni a naprakésszé tétel értékének kiszámításához. A naprakésszé tett értéknek a fajlagos mutató maradékához kapcsolódó maradékát a következő év egy későbbi dátumától kell alkalmazni. A naprakésszé tett érték e maradékát nem kell figyelembe venni a 10. cikk alkalmazásában. Az Unió GDP-jének értékét, a fajlagos mutató megosztásából eredő következményeket és az alkalmazás dátumát a következő táblázatnak megfelelően kell meghatározni:



Uniós GDP

A fajlagos mutatót érintő következmények

A második rész kifizetésének dátuma

[– 0,1 %; – 1 %]

33 %; 67 %

n + 1 év április 1.

[– 1 %; – 3 %]

0 %; 100 %

n + 1 év április 1.

– 3 % alatt

0 %

(2) Amennyiben különbség mutatkozik az (1) bekezdésben említett előrejelzés és az uniós GDP Bizottság által közzétett végső értéke között, e végső adatok pedig módosítanák az (1) bekezdésben foglalt táblázatban meghatározott következményeket, a szükséges korrekciókat – ideértve a pozitív és a negatív visszamenőleges kiigazításokat – ugyanennek a táblázatnak megfelelően kell elvégezni.

(3) A korrekció eredményeként naprakésszé tett referenciaösszegeket a Bizottság a korrekciót követő két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(4) Abban az esetben, ha az (1) vagy (2) bekezdés alkalmazása következtében a fajlagos mutató értéke nem szolgálta a díjazások és a nyugdíjak naprakésszé tételét, ez utóbbi érték alapján kell kiszámolni a jövőbeli naprakésszé tételt, amint a bruttó hazai terméknek az (1) vagy (2) bekezdés alkalmazásának évétől mért halmozott növekedése pozitívvá válik az Unióban. Az első mondatban említett értékre mindamellett analógia útján az e melléklet 10. cikkében meghatározott határok és elvek érvényesek. Az Eurostat e célból rendszeresen méri az uniós GDP alakulását.

(5) Amennyiben szükséges, a 10. cikk és e cikk alkalmazásából eredő joghatások e melléklet hatályának a 15. cikkben említett megszűnése után is érvényben maradnak.

6.   FEJEZET

AZ EUROSTAT SZEREPE ÉS KAPCSOLATA A TAGÁLLAMOK NEMZETI STATISZTIKAI INTÉZETEIVEL ÉS EGYÉB MEGFELELŐ HATÓSÁGAIVAL

12. cikk

Az Eurostat feladata az alapadatok minőségének és a díjazás naprakésszé tételének figyelembe vett tényezők kidolgozására használt statisztikai módszereknek az ellenőrzése. Az Eurostat elvégzi különösen az ilyen ellenőrzéshez szükséges értékeléseket, illetve kutatásokat.

13. cikk

Az Eurostat minden év márciusában összehívja a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalainak vagy egyéb megfelelő hatóságainak szakértőiből álló, „A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkével foglalkozó munkacsoport” elnevezésű munkacsoportot.

Az ülésen a statisztikai módszertant és annak a fajlagos és ellenőrző mutatók, a közös index és a gazdasági paritások meghatározásával kapcsolatos végrehajtását kell megvizsgálni.

A díjazás időközi naprakésszé tétele céljából a vásárlóerő változására vonatkozó előrejelzés elkészítéséhez szükséges információkat, valamint a központi közigazgatás szervezeti egységeinél a munkaidőre vonatkozó adatokat is rendelkezésre kell bocsátani.

14. cikk

A tagállamok az Eurostat kérésére tájékoztatják az Eurostatot a központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők díjazásának összetételére és változására közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló tényezőkről.

7.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLATI ZÁRADÉK

15. cikk

(1) E melléklet rendelkezéseit 2014. január 1-jétől2023. december 31-ig kell alkalmazni.

(2) A Bizottság 2022. március 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés figyelembe veszi az e melléklet 2. cikke szerint elvégzett felmérést, és különösen azt vizsgálja meg, hogy az uniós tisztviselők által kapott díjazás és nyugdíj vásárlóerejének fejlődése összhangban van-e a központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselők vásárlóerejében bekövetkezett változásokkal. E jelentés alapján – adott esetben – a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke alapján az e melléklet és a 66a. cikk módosítására irányuló javaslatot nyújt be.

(3) Amíg az Európai Parlament és a Tanács nem fogad el rendeletet a Bizottság javaslata alapján, e melléklet és a 66a. cikk ideiglenesen továbbra is alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében és a személyzeti szabályzat 66a. cikkében meghatározott érvényességi időn túl is.

(4) 2018 végén a Bizottság időközi jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére e melléklet és a személyzeti szabályzat 66a. cikkének alkalmazásáról.

▼M112




XII. MELLÉKLET

A személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

(1)  A tisztviselők nyugdíjrendszerhez való, a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdésében említett hozzájárulásának meghatározása érdekében a Bizottság 2004-től ötévente elvégzi a személyzeti szabályzat 83a. cikkének (3) bekezdésében említett nyugdíjrendszer-egyensúly biztosításmatematikai értékelését. Ez az értékelés kimutatja, hogy a tisztviselők hozzájárulása elegendő-e a nyugdíjrendszer költségei egyharmadának finanszírozásához.

(2)  A személyzeti szabályzat 83a. cikkének (4) bekezdésében említett vizsgálat előkészítése során a Bizottság az e melléklet 9. cikkében meghatározott népességváltozások figyelembevételével évente naprakésszé teszi e biztosításmatematikai értékelést az e melléklet 10. cikkében meghatározott kamatláb ►C3  és az e melléklet 11. cikkében meghatározott, a tisztviselők illetménytáblázatának éves változása mértékének tekintetében. ◄

(3)  Az értékelést és a naprakésszé tételt minden n évben, a nyugdíjrendszernek az előző év (n–1) december 31-i állapot szerinti aktív tagjainak száma alapján végzik el.

▼M131

2. cikk

(1)  A hozzájárulás naprakésszé tett mértéke július 1-jén lép hatályba, ugyanakkor, mint a személyzeti szabályzat 65. cikkének értelmében a díjazás éves naprakésszé tétele. A naprakésszé tétel nem vezethet az előző évben érvényes mértéknél egy százalékponttal több vagy kevesebb hozzájáruláshoz.

(2)  A hozzájárulás naprakésszé tett mértéke – amely a biztosításmatematikai számításból származott volna – és az (1) bekezdés utolsó mondatában említett eltérésből származó naprakésszé tétel között megállapított különbség nem téríthető vissza vagy – következésképpen – nem vehető figyelembe a későbbi biztosításmatematikai számításokban. A hozzájárulás mértékét, amely a biztosításmatematikai számításból származott volna, meg kell említeni az e melléklet 1. cikkében előírt értékelési jelentésben.

▼M112



2. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSMATEMATIKAI MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE

3. cikk

Az ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelések a rendszert terhelő, a személyzeti szabályzat 77. cikkében meghatározott nyugdíj, a személyzeti szabályzat 78. cikkében meghatározott rokkantsági nyugdíj, a személyzeti szabályzat 79. és 80. cikkében meghatározott, túlélő hozzátartozói nyugdíj figyelembevételével állapítják meg a mérlegre vonatkozó feltételeket.

4. cikk

(1)  A biztosításmatematikai mérleget az e fejezetben meghatározott számítási módszer alapján értékelik.

(2)  A módszer értelmében a számítás időpontját megelőzően szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke korábbi szolgálati kötelezettséget képvisel, míg a számítás időpontjában kezdődő szolgálati évben megszerzendő nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke a „szolgálati költség”-et képviseli.

(3)  A nyugdíjazásra (a rokkantság kivételével) valószínűleg meghatározott életkorban (r) kerül sor. Az átlag nyugdíjkorhatárt csak az e melléklet 1. cikkében említett ötévenkénti biztosításmatematikai értékelés alkalmával teszik naprakésszé, és ez eltérő lehet a személyzet különböző csoportjai esetében.

(4)  A biztosításmatematikai értékek meghatározásánál:

a) figyelembe veszik a tisztviselő alapilletményének a számítás időpontja és a feltételezett nyugdíjkorhatár közötti jövőbeni változásait;

b) a számítás időpontja előtt megszerzett nyugdíjjogosultságot (korábbi szolgálati kötelezettség) nem veszik figyelembe.

(5)  Az e személyzeti szabályzatban (különösen a VIII. és XIII. mellékletben) előírt valamennyi vonatkozó rendelkezést a szolgálati költség biztosításmatematikai értékelésében figyelembe veszik.

(6)  Kiegyenlítési eljárást alkalmaznak a leszámítolási reálkamatláb és a ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselők illetménytáblázata éves változása mértékének meghatározására. A folyamatosságot a kamatlábra és az illetmények emelkedésére vonatkozó ►M131  30 éves ◄ mozgó átlag biztosítja.

5. cikk

(1)  A hozzájárulási minta a következő képleten alapul:

image

(2)  A tisztviselők hozzájárulását a nyugdíjrendszer finanszírozásának költségéhez a következőképpen számítják ki: a nyugdíjrendszer valamennyi aktív tagú tisztviselőjére vonatkozó folyó évi (n) szolgálati költség és a nyugdíjrendszer ugyanazon tagjainak éves összes alapilletménye hányadosának egyharmada az előző év (n–1) december 31-én.

(3)  A szolgálati költség összege a következőkből áll:

a) az öregségi nyugdíj (az e melléklet 6. cikkében részletezett) szolgálati költségei, azaz az n év során megszerzendő nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke, beleértve a nyugdíjnak azt a hányadát, amelyet a tisztviselő nyugdíjba vonulását követő halála esetén kell folyósítani a túlélő házastársnak és/vagy eltartott gyermeknek;

b) (az e melléklet 7. cikkében részletezett) rokkantsági szolgálati költség, azaz a nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke, amelyet az n évben valószínűleg rokkanttá váló aktív tisztviselőnek kell folyósítani; és

c) (az e melléklet 8. cikkében részletezett) túlélő hozzátartozói szolgálati költség, azaz a nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke, amelyet az n évben valószínűleg elhalálozó tisztviselő jogán kell folyósítani.

(4)  A szolgálati költség értékelése a nyugdíjjogosultságon és a megfelelő járadékokon alapul az e melléklet 6–8. cikkében kifejtettek szerint.

Ezek a járadékok mutatják az 1 EUR biztosításmatematikai tőkeértékét évenként, a kamatláb, az illetménytáblázat éves változásának mértéke és a nyugdíjkorhatár élve történő elérésének valószínűsége figyelembevételével.

(5)  A személyzeti szabályzat V. címének 2. fejezetében és a VIII. mellékletben említett létminimumot figyelembe kell venni.

6. cikk

(1)  Az öregségi nyugdíj értékének megállapítása céljából az n év alatt szerzett nyugdíjjogosultságot minden egyes aktív tisztviselő esetében úgy számítják ki, hogy az érintett tisztviselő nyugdíjba vonulása idejére becsült alapilletményét megszorozzák a rá alkalmazandó növekedési együtthatóval.

Amennyiben a felhalmozott, a tisztviselő számára n–1 év december 31-én jóváírt nyugdíjjogosultságok (a felvételből származó jogok, beleértve az áthelyezést is), legalább 70 %-ot tesznek ki, úgy tekintik, hogy a tisztviselő n év során nem szerzett nyugdíjjogosultságot.

(2)  A nyugdíjba vonulás idejére becsült alapilletményt (BA) az előző év december 31-i alapilletményből kiindulva számítják ki, figyelembe véve az illetmények éves emelését és a szolgálati idő, valamint az előléptetések miatt bekövetkező becsült éves növekedést, a következőképpen:

image

ahol:

SAL = a mindenkori fizetés

GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)

ISP = a szolgálati idő és az előléptetések miatt bekövetkező növekedés becsült éves mértéke

m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség

mivel a számításokat reálértékben, az inflációt is beszámítva kell elvégezni, az illetménytáblázat éves változásának mértéke és a szolgálati idő és az előléptetések miatt bekövetkező növekedés becsült éves mértéke az inflációt beszámító növekedés mértéke.

(3)  Az adott tisztviselő által szerzett nyugdíjjogosultságok kiszámítása alapján a szerzett nyugdíjjogosultságok (és a hozzájuk kapcsolódó özvegyi nyugdíjak) biztosításmatematikai értékét úgy számítják ki, hogy az előzőkben meghatározottak szerinti éves nyugdíjjogosultságokat megszorozzák a következő összeggel:

a) közvetlen halasztott járadék x éves korban, későbbi m évek:

image

ahol:

x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én

τ = a kamatláb

kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van

m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség

GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)

ω = a halandósági tábla felső határa;

és

b) közvetlen halasztott özvegyi járadék x és y éves korban, ahol y a házastárs feltételezett életkora. Ezt az utóbbi járadékot megszorozzák annak valószínűségével, hogy a tisztviselő házas, valamint a VIII. melléklettel összhangban meghatározott özvegyi rátával:

image

ahol:

x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én

y = a tisztviselő házastársának életkora n–1 év december 31-én

τ = a kamatláb

kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van

kPy = annak valószínűsége, hogy y éves személy (az x éves tisztviselő házastársa) k években még életben van

m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség

GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)

ω = a halandósági tábla felső határa.

(4)  Az öregségi nyugdíj szolgálati költségeinek kiszámításánál a következőket veszik figyelembe:

a) a nyugdíjkorhatár elérése után is szolgálatban maradó tisztviselőkre vonatkozó növekedésösztönző;

b) a szolgálatból a nyugdíjkorhatár elérése előtt kilépő tisztviselőkre vonatkozó csökkentési együttható.

7. cikk

(1)  A rokkantsági juttatások értékének kiszámítása érdekében az n év során előreláthatólag folyósítandó ilyen juttatások számát felmérik olyan módon, hogy minden egyes tisztviselő esetében megnézik annak a valószínűségét, hogy az adott év során rokkanttá válhat. A valószínűséget pedig meg kell szorozni a rokkantsági juttatás összegével, amelyre a tisztviselő jogosulttá válik.

(2)  Az először az n évben esedékessé váló rokkantsági juttatások biztosításmatematikai értékének kiszámításakor a következő járadékokat kell alkalmazni:

a) közvetlen átmeneti járadék x éves korban:

image

ahol:

x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én

τ = a kamatláb

kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van

m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség

GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke),

és

b) közvetlen özvegyi járadék. Ezt az utóbbi járadékot meg kell szorozni annak valószínűségével, hogy a tisztviselő házas, valamint az alkalmazandó özvegyi rátával:

image

ahol:

x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én

y = a tisztviselő házastársának életkora n–1 év december 31-én

τ = a kamatláb

kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van

m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség

kPy = annak valószínűsége, hogy y éves személy (az x éves tisztviselő házastársa) k években még életben van

GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke).

8. cikk

(1)  A túlélő hozzátartozónak n év során folyósítandó nyugdíjjogosultságok értékét úgy mérik fel, hogy minden egyes tisztviselőre alkalmazzák annak valószínűségét, hogy az adott év során elhalálozhat. A valószínűséget pedig megszorozzák a házastársnak a folyó év során folyósítandó nyugdíj éves összegével. A számítás figyelembe veszi az esetleg folyósítandó árvasági nyugdíjat.

(2)  A túlélő hozzátartozónak n év során folyósítandó nyugdíjjogosultságok biztosításmatematikai értékének kiszámításakor közvetlen járadékokat alkalmaznak. Ezt a járadékot megszorozzák annak valószínűségével, hogy a tisztviselő házas:

image

ahol:

y = a tisztviselő házastársának életkora n–1 év december 31-én

τ = a kamatláb

kPy = annak valószínűsége, hogy y éves személy k években még életben van

GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)

ω = a halandósági tábla felső határa.



3. FEJEZET

SZÁMÍTÁSI RENDSZER

9. cikk

(1)  A biztosításmatematikai értékelés szempontjából figyelembe veendő demográfiai paraméterek, a rendszerben részt vevők összetételének – amely magában foglalja az aktív foglalkoztatású személyzetet és a nyugdíjasokat – felmérésén alapul. Ezt az információt a Bizottság évente gyűjti össze, felhasználva azoktól a különböző intézményektől és ügynökségektől kapott adatokat, amelyek személyzetének tagjai a rendszer tagjai.

A résztvevők összetételének felméréséből vezetik le különösen a népesség szerkezetét, az átlag nyugdíjkorhatárt és a rokkantsági táblát.

(2)  A halandósági tábla olyan népességre vonatkozik, amely a rendszer tagjainak jellemzőihez leginkább hasonló jellemzőkkel rendelkezik. A halandósági táblát csak az e melléklet 1. cikkében említett, ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelés alkalmával teszik naprakésszé.

10. cikk

(1)  A biztosításmatematikai számításokhoz figyelembe veendő kamatok, a Bizottság által közzétett, a tagállamok hosszú lejáratú államadósságának éves átlagkamatán alapulnak. A megfelelő biztosításmatematikai számításokhoz szükséges, megfelelő infláció beszámításával történő kamatláb kiszámításához alkalmas fogyasztói árindexet kell alkalmazni.

(2)  A biztosításmatematikai számításokhoz figyelembe veendő tényleges éves kamatláb a folyó évet megelőző ►M131  30 évre ◄ vonatkozó átlagos reálkamatláb átlaga.

11. cikk

(1)  A tisztviselők illetménytáblázatának a biztosításmatematikai számításokhoz figyelembe veendő éves változása a XI. melléklet 1. cikkének (4) bekezdésében említett fajlagos mutatókon alapul.

(2)  A tényleges éves kamatláb, amelyet figyelembe kell venni a biztosításmatematikai számításokhoz, az Európai Unióra vonatkozó, a folyó évet megelőző ►M131  30 évre ◄ vonatkozó, fajlagos nettó mutatók átlagának felel meg.

▼M131

11a. cikk

2020-ig a 4. cikk (6) bekezdésének, a 10. cikk (2) bekezdésének és a 11. cikk (2) bekezdésének alkalmazása céljából a mozgóátlagot a következő idősávok alapján kell számolni:

2014-ban 16 év

2015-ban 18 év

2016-ban 20 év

2017-ban 22 év

2018-ban 24 év

2019-ban 26 év

2020-ban 28 év.

▼M131

12. cikk

A VIII. melléklet 4. és 8. cikkében szereplő, a kamatos kamat kiszámításához használt kamatláb az e melléklet 10. cikkében említett tényleges kamatláb, és azt – szükség esetén – az ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelések alkalmával naprakésszé kell tenni.

A naprakésszé tételt illetően a VIII. melléklet 4. és 8. cikkében említett kamatláb referencia-kamatlábnak minősül. A Bizottság a naprakésszé tett tényleges kamatlábat tájékoztatás céljából a naprakésszé tétel után két héten belül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

▼M112



4. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

13. cikk

(1)  Az Eurostat az e melléklet technikai végrehajtásáért felelős hatóság.

(2)  Az Eurostat munkáját egy vagy két szakképzett független szakértő segíti az e melléklet 1. cikkében említett biztosításmatematikai értékelések elvégzése során. Az Eurostat elsősorban az e melléklet 9–11. cikkében említett paramétereket bocsátja a szakértők rendelkezésére.

(3)  Az Eurostat minden év szeptember 1-jén benyújtja az értékelésekkel kapcsolatos jelentést és az e melléklet 1. cikkében említett naprakésszé tett adatokat.

(4)  Az e melléklet végrehajtása során felmerült módszertani kérdésekkel az Eurostat foglalkozik a tagállamok megfelelő osztályainak nemzeti szakértőivel, illetve a független szakértővel vagy szakértőkkel együttműködésben. Az Eurostat ebből a célból évente legalább egyszer összehívja ezt a csoportot. Az Eurostat azonban – amennyiben szükségesnek tartja – gyakrabban is hívhat össze üléseket.



5. FEJEZET

FELÜLVIZSGÁLATI ZÁRADÉK

▼M131

14. cikk

(1)  A Bizottság 2022-ben jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A jelentés figyelembe veszi e melléklet költségvetési hatásait, és értékeli a nyugdíjrendszer biztosításmatematikai egyensúlyát. E jelentés alapján – adott esetben – a Bizottság e melléklet módosítására irányuló javaslatot terjeszt elő.

(2)  A Bizottság 2018-ban időközi jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e melléklet alkalmazásáról.

▼M112




XIII. MELLÉKLET

Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselőire alkalmazandó átmeneti intézkedések (a személyzeti szabályzat 107a. cikke)

1. szakasz

1. cikk

(1)  A 2004. május 1-jétől 2006. április 30-ig tartó időszakra a személyzeti szabályzat 5. cikkének (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1. A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztásokat, a vonatkozó feladatok természetére és fontosságára tekintettel négy – A*, B*, C*, és D* – besorolási osztályba sorolják, rang szerint csökkenő sorrendben.

2. Az A* besorolási osztály tizenkét, a B* besorolási osztály kilenc, a C* besorolási osztály hét, a D* besorolási osztály pedig öt besorolási fokozatot tartalmaz.”

(2)  A felvétel napjára való hivatkozást a szolgálatba lépés napjára való hivatkozásként kell értelmezni.

2. cikk

(1)  2004. május 1-jén és a melléklet 8. cikkére is figyelemmel, a személyzeti szabályzat 35. cikkében meghatározott hivatali státuszok valamelyikét betöltő tisztviselők besorolási fokozatai a következő új megnevezéseket kapják:



Korábbi besorolási fokozat

Új (időközi) besorolási fokozat

Korábbi besorolási fokozat

Új (időközi) besorolási fokozat

Korábbi besorolási fokozat

Új (időközi) besorolási fokozat

Korábbi besorolási fokozat

Új (időközi) besorolási fokozat

A1

A*16

 

 

 

 

 

 

A2

A*15

 

 

 

 

 

 

A3/LA3

A*14

 

 

 

 

 

 

A4/LA4

A*12

 

 

 

 

 

 

A5/LA5

A*11

 

 

 

 

 

 

A6/LA6

A*10

B1

B*10

 

 

 

 

A7/LA7

A*8

B2

B*8

 

 

 

 

A8/LA8

A*7

B3

B*7

C1

C*6

 

 

 

 

B4

B*6

C2

C*5

 

 

 

 

B5

B*5

C3

C*4

D1

D*4

 

 

 

 

C4

C*3

D2

D*3

 

 

 

 

C5

C*2

D3

D*2

 

 

 

 

 

 

D4

D*1

(2)  E melléklet 7. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében a havi alapilletményeket a következő táblázat határozza meg (euróban):



A. besorolási osztály (1) (2)

Korábbi besorolási fokozatok

Új, időközi besorolási fokozat

1

2

3

4

5

6

7

8

A1

A*16

14 822,86

15 445,74

16 094,79

16 094,79

16 094,79

16 094,79

 

 

 

 

12 717,09

13 392,63

14 068,17

14 743,71

15 419,25

16 094,79

 

 

 

 

0,8579377

0,8670760

0,8740822

0,9160548

0,9580274

1,0

 

 

A2

A*15

13 100,93

13 651,45

14 225,11

14 620,87

14 822,86

15 445,74

 

 

 

 

11 285,38

11 930,01

12 574,64

13 219,27

13 863,90

14 508,53

 

 

 

 

0,8614182

0,8739006

0,8839749

0,9041370

0,9353053

0,9393224

 

 

A3

A*14

11 579,04

12 065,60

12 572,62

12 922,41

13 100,93

13 651,45

14 225,11

14 822,86

 

 

9 346,34

9 910,20

10 474,06

11 037,92

11 601,78

12 165,64

12 729,50

13 293,36

 

 

0,8071775

0,8213599

0,8330849

0,8541688

0,8855692

0,8911610

0,8948613

0,8968148

 

A*13

10 233,93

10 663,98

11 112,09

11 421,25

11 579,04

 

 

 

A4

A*12

9 045,09

9 425,17

9 821,23

10 094,47

10 233,93

10 663,98

11 112,09

11 579,04

 

 

7 851,92

8 292,03

8 732,14

9 172,25

9 612,36

10 052,47

10 492,58

10 932,69

 

 

0,8680864

0,8797751

0,8891086

0,9086411

0,9392638

0,9426565

0,9442490

0,9441793

A5

A*11

7 994,35

8 330,28

8 680,33

8 921,83

9 045,09

9 425,17

9 821,23

10 233,93

 

 

6 473,51

6 857,02

7 240,53

7 624,04

8 007,55

8 391,06

8 774,57

9 158,08

 

 

0,8097606

0,8231440

0,8341307

0,8545377

0,8852925

0,8902821

0,8934288

0,8948742

A6

A*10

7 065,67

7 362,57

7 671,96

7 885,41

7 994,35

8 330,28

8 680,33

9 045,09

 

 

5 594,32

5 899,56

6 204,80

6 510,04

6 815,28

7 120,52

7 425,76

7 731,00

 

 

0,7917607

0,8012909

0,8087633

0,8255804

0,8525121

0,8547756

0,8554698

0,8547179

 

A*9

6 244,87

6 507,29

6 780,73

6 969,38

7 065,67

 

 

 

A7

A*8

5 519,42

5 751,35

5 993,03

6 159,77

6 244,87

6 507,29

 

 

 

 

4 815,59

5 055,21

5 294,83

5 534,45

5 774,07

6 013,69

 

 

 

 

0,8724812

0,8789606

0,8834980

0,8984832

0,9246101

0,9241466

 

 

A8

A*7

4 878,24

5 083,24

5 296,84

5 444,21

5 519,42

 

 

 

 

 

4 258,95

4 430,71

 

 

 

 

 

 

 

 

0,8730505

0,8716311

 

 

 

 

 

 

 

A*6

4 311,55

4 492,73

4 681,52

4 811,77

4 878,24

 

 

 

 

A*5

3 810,69

3 970,82

4 137,68

4 252,80

4 311,55

 

 

 

(1)   A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk.

(2)   Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható.



 (1) (2)B. besorolási osztály

Korábbi besorolási fokozatok

Új, időközi besorolási fokozat

1

2

3

4

5

6

7

8

 

B*11

7 994,35

8 330,28

8 680,33

8 921,83

9 045,09

 

 

 

B1

B*10

7 065,67

7 362,57

7 671,96

7 885,41

7 994,35

8 330,28

8 680,33

9 045,09

 

 

5 594,32

5 899,56

6 204,80

6 510,04

6 815,28

7 120,52

7 425,76

7 731,00

 

 

0,7917607

0,8012909

0,8087633

0,8255804

0,8525121

0,8547756

0,8554698

0,8547179

 

B*9

6 244,87

6 507,29

6 780,73

6 969,38

7 065,67

 

 

 

B2

B*8

5 519,42

5 751,35

5 993,03

6 159,77

6 244,87

6 507,29

6 780,73

7 065,67

 

 

4 847,05

5 074,29

5 301,53

5 528,77

5 756,01

5 983,25

6 210,49

6 437,73

 

 

0,8781810

0,8822781

0,8846160

0,8975611

0,9217181

0,9194688

0,9159029

0,9111280

B3

B*7

4 878,24

5 083,24

5 296,84

5 444,21

5 519,42

5 751,35

5 993,03

6 244,87

 

 

4 065,67

4 254,62

4 443,57

4 632,52

4 821,47

5 010,42

5 199,37

5 388,32

 

 

0,8334297

0,8369898

0,8389096

0,8509077

0,8735465

0,8711729

0,8675695

0,8628394

B4

B*6

4 311,55

4 492,73

4 681,52

4 811,77

4 878,24

5 083,24

5 296,84

5 519,42

 

 

3 516,44

3 680,31

3 844,18

4 008,05

4 171,92

4 335,79

4 499,66

4 663,53

 

 

0,8155860

0,8191701

0,8211393

0,8329679

0,8552101

0,8529580

0,8494989

0,8449312

B5

B*5

3 810,69

3 970,82

4 137,68

4 252,80

4 311,55

4 492,73

4 681,52

4 878,24

 

 

3 143,24

3 275,85

3 408,46

3 541,07

3 673,68

3 806,29

3 938,90

4 071,51

 

 

0,8248480

0,8249807

0,8237611

0,8326444

0,8520555

0,8472109

0,8413720

0,8346268

 

B*4

3 368,02

3 509,54

3 657,02

3 758,76

3 810,69

 

 

 

 

B*3

2 976,76

3 101,85

3 232,19

3 322,12

3 368,02

 

 

 

(1)   A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk.

(2)   Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható.



C. besorolási osztály (1) (2)

Korábbi besorolási fokozatok

Új, időközi besorolási fokozat

1

2

3

4

5

6

7

8

 

C*7

4 878,24

5 083,24

5 296,84

5 444,21

5 519,42

 

 

 

C1

C*6

4 311,55

4 492,73

4 681,52

4 811,77

4 878,24

5 083,24

5 296,84

5 519,42

 

 

3 586,63

3 731,26

3 875,89

4 020,52

4 165,15

4 309,78

4 454,41

4 599,04

 

 

0,8318656

0,8305106

0,8279127

0,8355595

0,8538223

0,8478411

0,8409561

0,8332470

C2

C*5

3 810,69

3 970,82

4 137,68

4 252,80

4 311,55

4 492,73

4 681,52

4 878,24

 

 

3 119,61

3 252,15

3 384,69

3 517,23

3 649,77

3 782,31

3 914,85

4 047,39

 

 

0,8186470

0,8190122

0,8180164

0,8270387

0,8465100

0,8418734

0,8362348

0,8296824

C3

C*4

3 368,02

3 509,54

3 657,02

3 758,76

3 810,69

3 970,82

4 137,68

4 311,55

 

 

2 910,01

3 023,56

3 137,11

3 250,66

3 364,21

3 477,76

3 591,31

3 704,86

 

 

0,8640121

0,8615260

0,8578323

0,8648224

0,8828349

0,8758292

0,8679526

0,8592873

C4

C*3

2 976,76

3 101,85

3 232,19

3 322,12

3 368,02

3 509,54

3 657,02

3 810,69

 

 

2 629,42

2 735,93

2 842,44

2 948,95

3 055,46

3 161,97

3 268,48

3 374,99

 

 

0,8833161

0,8820317

0,8794161

0,8876711

0,9071977

0,9009642

0,8937550

0,8856638

C5

C*2

2 630,96

2 741,52

2 856,72

2 936,20

2 976,76

 

 

 

 

 

2 424,48

2 523,83

2 623,18

2 722,53

 

 

 

 

 

 

0,9215191

0,9205951

0,9182489

0,9272291

 

 

 

 

 

C*1

2 325,33

2 423,04

2 524,86

2 595,11

2 630,96

 

 

 

(1)   A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk.

(2)   Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható.



D. besorolási osztály (1) (2)

Korábbi besorolási fokozatok

Új, időközi besorolási fokozat

1

2

3

4

5

6

7

8

 

D*5

3 810,69

3 970,82

4 137,68

4 252,8

4 311,55

 

 

 

D1

D*4

3 368,02

3 509,54

3 657,02

3 758,76

3 810,69

3 970,82

4 137,68

4 311,55

 

 

2 740,03

2 859,83

2 979,63

3 099,43

3 219,23

3 339,03

3 458,83

3 578,63

 

 

0,8135433

0,8148732

0,8147699

0,8245884

0,8447893

0,8408918

0,8359346

0,8300101

D2

D*3

2 976,76

3 101,85

3 232,19

3 322,12

3 368,02

3 509,54

3 657,02

3 810,69

 

 

2 498,38

2 604,79

2 711,20

2 817,61

2 924,02

3 030,43

3 136,84

3 243,25

 

 

0,8392951

0,8397537

0,8388121

0,8481361

0,8681718

0,8634835

0,8577585

0,8510926

D3

D*2

2 630,96

2 741,52

2 856,72

2 936,20

2 976,76

3 101,85

3 232,19

3 368,02

 

 

2 325,33

2 424,85

2 524,37

2 623,89

2 723,41

2 822,93

2 922,45

3 021,97

 

 

0,8838333

0,8844911

0,8836603

0,8936346

0,9148907

0,9100795

0,9041702

0,8972542

D4

D*1

2 325,33

2 423,04

2 524,86

2 595,11

 

2 630,96

 

 

 

 

2 192,47

2 282,38

2 372,29

2 462,20

 

 

 

 

 

 

0,9428640

0,9419476

0,9395718

0,9487849

 

 

 

 

(1)   A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk.

(2)   Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható.

(3)  Az új, időközi besorolási fokozatokra vonatkozó illetményeket kell használni mint az e melléklet 7. cikke értelmében alkalmazandó összegeket.

3. cikk

A tisztviselők fizetési fokozatát, valamint a besorolási és fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt nem érinti az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében leírt eljárás. Az illetményeket e melléklet 7. cikkével összhangban határozzák meg.

4. cikk

E rendelkezések alkalmazásában és az e melléklet 1. cikkének bevezető mondatában meghatározott időszakban:

a) a „csoport” kifejezés helyébe „besorolási osztály” lép:

i. a személyzeti szabályzat:

 5. cikkének (5) bekezdésében,

 6. cikkének (1) bekezdésében,

 7. cikkének (2) bekezdésében,

 31. cikkének (1) bekezdésében,

 32. cikkének harmadik bekezdésében,

 39. cikkének f) pontjában,

 40. cikkének (4) bekezdésében,

 41. cikkének (3) bekezdésében,

 51. cikkének (1), (2), (8) és (9) bekezdésében,

 78. cikkének első bekezdésében;

ii. a személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikkének negyedik bekezdésében;

iii. a személyzeti szabályzat III. melléklete:

 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában,

 3. cikkének negyedik bekezdésében;

iv. a személyzeti szabályzat IX. melléklete:

 5. cikkében,

 9. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontjában;

b) az „AD csoport” kifejezés helyébe „A* besorolási osztály” lép:

i. a személyzeti szabályzat:

 5. cikke (3) bekezdésének c) pontjában,

 48. cikkének harmadik bekezdésében,

 56. cikkének második bekezdésében;

ii. a személyzeti szabályzat II. melléklete 10. cikkének első bekezdésében;

c) az „AST funkciócsoport” kifejezés helyébe „B*, C* és D* besorolási osztály” lép:

i. a személyzeti szabályzat:

 43. cikkének második bekezdésében,

 48. cikkének harmadik bekezdésében;

ii. a személyzeti szabályzat VI. mellékletének 1. és 3. cikkében;

d) a személyzeti szabályzat 56. cikkének harmadik bekezdésében az „AST 1–AST 4 besorolási fokozat” kifejezés helyébe „C* és D* besorolási osztály 1–4 besorolási fokozat” lép;

e) a személyzeti szabályzat 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában az „AST funkciócsoport” kifejezés helyébe „B* és C* besorolási osztály” lép;

f) a személyzeti szabályzat 29. cikke (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „az Európai Parlament 2006. május 1-je előtt legalább egy versenyvizsgát szervez a C*, B* és A* besorolási osztály vonatkozásában.”;

g) a személyzeti szabályzat 43. cikke második bekezdésében „a vezetőtisztviselői funkció” szavak helyébe a „a következő magasabb besorolási osztályhoz tartozó funkció” szavak lépnek;

h) a személyzeti szabályzat 45a. cikke (1) bekezdésében az „AST funkciócsoport” szavak helyébe „B* besorolási osztály”, az „AD funkciócsoportba tartozó beosztásba” szavak helyébe pedig „az A. besorolási osztályba tartozó beosztásba” szavak lépnek;

i) a személyzeti szabályzat 46. cikkében az „AD 9–AD 14” helyébe „A*9–A*14” lép;

j) a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdésében az „AD 16 vagy AD 15 besorolási fokozat” szavak helyébe „A*16 vagy A*15 besorolási fokozat”, az „AD 15 vagy AD 14 besorolási fokozat” szavak helyébe pedig „A*15 vagy A*14 besorolási fokozat” lép;

k) a személyzeti szabályzat II. melléklete 12. cikkének első bekezdésében „AD 14” helyébe „A*14” lép;

l) a személyzeti szabályzat IX. melléklete 5. cikkének:

i. (2) bekezdésében az „AD 13” helyébe „A*13” lép;

ii. (3) bekezdésében az „AD 14” helyébe „A*14 vagy magasabb”, az „AD 16 vagy AD 15” helyébe pedig „A*14 vagy A*15” lép;

iii. a (4) bekezdésben az „AD 16” helyébe „A*16”, az „AD 15” helyébe pedig „A*15” lép;

m) a személyzeti szabályzat 43. cikkének második bekezdésében a „4. besorolási fokozattól számítva” szavakat el kell hagyni;

n) a személyzeti szabályzat 5. cikkének (4) bekezdésében az „I. melléklet A. pont” hivatkozás helyébe a „XIII.1. melléklet” hivatkozás lép;

o) amennyiben a személyzeti szabályzat szövege hivatkozik az AST 1 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők havi alapilletményére, ennek helyébe a D*1 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők havi alapilletményére való hivatkozás lép.

5. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat 45. cikke ellenére, a 2004. május 1-jén előléptetésre alkalmas tisztviselők továbbra is alkalmasak, még akkor is, ha a besorolási fokozatukban nem töltöttek el egy kétéves minimumidőszakot.

(2)  Azokat a tisztviselőket, akiket 2006. május 1-je előtt felvesznek az egyik besorolási osztályból a másikra való áthelyezésre alkalmas pályázók jegyzékére – amennyiben az áthelyezésre 2004. május 1. után kerül sor –, az általuk a korábbi besorolási osztályban elfoglalt besorolási és fizetési fokozatba kell helyezni, vagy ennek hiányában az új besorolási osztály kezdő besorolási fokozatának első fizetési fokozatába.

(3)  E melléklet 1–11. cikkét a 2004. május 1-je előtt felvett ideiglenes alkalmazottakra kell alkalmazni, akiket a későbbiekben a (4) bekezdéssel összhangban vesznek fel tisztviselőnek.

(4)  Azokat az ideiglenes alkalmazottakat, akik 2006. május 1-je előtt felkerülnek az egyik besorolási osztályból a másikra való áthelyezésre alkalmas pályázók vagy a belső versenyvizsgán sikeresen szerepelt pályázók jegyzékére, – amennyiben a felvételre 2004. május 1-je után kerül sor – az általuk ideiglenes alkalmazottként a korábbi besorolási osztályban elfoglalt besorolási és fizetési fokozatba kell helyezni, vagy ennek hiányában az új besorolási osztály kezdő besorolási fokozatának első fizetési fokozatába.

(5)  2004. április 30-án az A3 besorolási fokozatba tartozó tisztviselőt az ezen időpontot követő, igazgatóvá történő kinevezésekor az e melléklet 7. cikkének (5) bekezdésével összhangban a következő magasabb besorolási fokozatba léptetik elő. A személyzeti szabályzat 46. cikkének utolsó mondatát nem kell alkalmazni.

6. cikk

E melléklet 9. és 10. cikkének sérelme nélkül, a 2004. május 1-jét megelőzően felvett tisztviselők első előléptetése esetében a személyzeti szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésében és I. mellékletének B. pontjában említett százalékarányokat kiigazítják, hogy megfeleljenek az egyes intézményekben az említett időpont előtt hatályos szabályoknak.

Amennyiben a tisztviselő előléptetésére 2004. május 1-je előtt kerül sor, a személyzeti szabályzatnak az előléptetés hatálybalépésének napján hatályos rendelkezései az irányadóak.

7. cikk

A 2004. május 1-je előtt felvett tisztviselők havi alapilletményét a következő szabályokkal összhangban kell megállapítani:

1. A besorolási fokozatoknak e melléklet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti átnevezése nem vezethet az egyes tisztviselőknek fizetett havi alapilletmény változásához.

2. 2004. május 1-jén minden egyes tisztviselő esetében szorzótényezőt számítják ki. Ez a szorzótényező megegyezik a tisztviselőnek 2004. május 1-je előtt fizetett havi alapilletmény és az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, alkalmazandó összeg közötti aránnyal.

A tisztviselőnek 2004. május 1-jén fizetett havi alapilletmény megegyezik az alkalmazandó összeg és a szorzótényező szorzatával.

A szorzótényezőt a tisztviselő havi alapilletményének megállapítása érdekében kell alkalmazni a fizetési fokozatokban való előrelépését vagy a díjazás ►M131  naprakésszé tételét ◄ követően.

3. Az előző rendelkezések ellenére, a 2004. május 1-jét követő időszakokban a tisztviselőnek fizetendő havi alapilletmény nem lehet kevesebb annál, amit a tisztviselő az említett időpontot megelőzően hatályos rendszer szerint kapott volna a korábbi besorolási fokozatának fizetési fokozatában való automatikus előrelépése esetén. Minden egyes besorolási és fizetési fokozatok tekintetében a figyelembe veendő előző havi alapilletmény, megegyezik a 2004. május 1-jét követően alkalmazandó összeg és az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott együttható szorzatával.

4. Az A*10–A*16 illetve az AD 10–16 besorolási fokozatba tartozó tisztviselő, aki 2004. április 30-án egységvezető, igazgató vagy főigazgató, vagy ezt követően nevezik ki egységvezetőnek, igazgatónak vagy főigazgatónak, és aki a feladatait megfelelően végzi az első kilenc hónap során, jogosult a havi alapilletményének az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyes besorolási fokozatok első és második fizetési fokozata közötti aránynak megfelelő emelésére.

5. A (3) bekezdés sérelme nélkül, minden egyes tisztviselő esetében a 2004. május 1-jét követő első előléptetés – a 2004. május 1-jét megelőzően elfoglalt besorolási osztálytól és az előléptetés hatálybalépésekor elfoglalt fizetési fokozattól függően – havi alapilletménynek a következő táblázat alapján meghatározandó emelkedéséhez vezet:



Fizetési fokozat

Besorolási fokozat

1

2

3

4

5

6

7

8

A

13,1 %

11,0 %

6,8 %

5,7 %

5,5 %

5,2 %

5,2 %

4,9 %

B

11,9 %

10,5 %

6,4 %

4,9 %

4,8 %

4,7 %

4,5 %

4,3 %

C

8,5 %

6,3 %

4,6 %

4,0 %

3,9 %

3,7 %

3,6 %

3,5 %

D

6,1 %

4,6 %

4,3 %

4,1 %

4,0 %

3,9 %

3,7 %

3,6 %

Az alkalmazandó arány meghatározása céljából az egyes besorolási fokozatokat két hónap szolgálati időnek megfelelő képzett fizetési fokozatokra, illetve az adott fizetési fokozatra és – az egyes képzett fizetési fokozatoknál – a következő magasabb fizetési fokozatra vonatkozó százalékarány közötti különbség egytizenkettedével csökkentett képzett százalékarányokra osztják.

Azon tisztviselő illetményének az előléptetést megelőző kiszámítása céljából, aki a besorolási fokozatának nem az utolsó fizetési fokozatában van, a képzett fizetési fokozat értékét veszik figyelembe. E rendelkezés alkalmazásában az egyes besorolási fokozatokat a tényleges fizetési fokozatok skáláján keresztül az adott fizetési fokozat kétéves növekedésének egytizenkettedével emelt képzett illetményekre osztják.

6. Az első előléptetést követően új szorzótényezőt határoznak meg. Ez a szorzótényező megegyezik az (5) bekezdés alkalmazásából származó új alapilletmények és az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alkalmazandó összeg közötti aránnyal. A (7) bekezdésre is figyelemmel, ezt a szorzótényezőt a fizetési fokozatban való előrelépést és a díjazás kiigazítását követő illetményre kell alkalmazni.

7. Amennyiben a szorzótényező az előléptetést követően kisebb mint 1, a tisztviselő – a személyzeti szabályzat 44. cikkétől eltérve – az új besorolási fokozatának első fizetési fokozatában marad mindaddig, amíg a szorzótényező kisebb mint 1, vagy amíg elő nem léptetik. Új szorzótényezőt számítanak ki a fizetési fokozatban való előrelépés értékének figyelembevétele céljából, amelyre a tisztviselő az említett cikk értelmében jogosult lett volna. Amint a tényező eléri az 1-et, a tisztviselő a személyzeti szabályzat 44. cikkével összhangban megkezdi a fizetési fokozatban való előrelépést. Ha a szorzótényező nagyobb mint 1, a többletet a fizetési fokozatban eltöltött szolgálati időre váltják át.

8. A szorzótényezőt a következő előléptetésekkor kell alkalmazni.

8. cikk

(1)  2006. május 1-jétől kezdődő hatállyal a 2. cikk (1) bekezdésével bevezetett besorolási fokozatok megnevezése a következőképpen változik:



Korábbi (időközi) besorolási fokozat

Új besorolási fokozat

Korábbi (időközi) besorolási fokozat

Új besorolási fokozat

A*16

AD 16

 

 

A*15

AD 15

 

 

A*14

AD 14

 

 

A*13

AD 13

 

 

A*12

AD 12

 

 

A*11

AD 11

B*11

B*11

A*10

AD 10

B*10

B*10

A*9

AD 9

B*9

B*9

A*8

AD 8

B*8

B*8

A*7

AD 7

B*7/C*7

B*7/C*7

A*6

AD 6

B*6/C*6

B*6/C*6

A*5

AD 5

B*5/C*5/D*5

B*5/C*5/D*5

 

 

B*4/C*4/D*4

B*4/C*4/D*4

 

 

B*3/C*3/D*3

B*3/C*3/D*3

 

 

C*2/D*2

C*2/D*2

 

 

C*1/D*1

C*1/D*1

(2)  E melléklet 7. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, a havi alapilletményeket az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében a személyzeti szabályzat 66. cikkében található táblázat alapján határozzák meg. Azon tisztviselők esetében, akiket 2004. május 1-je előtt vettek fel, az említett időpontot követő első előléptetésük hatálybalépéséig a következő táblázat érvényes:

▼M140



2016.7.1.

FIZETÉSI FOKOZAT

BESOROLÁSI FOKOZAT

1

2

3

4

5

6

7

8

16

18 040,01

18 798,08

19 587,99

19 587,99

19 587,99

19 587,99

 

 

15

15 944,36

16 614,36

17 312,51

17 794,18

18 040,01

18 798,08

 

 

14

14 092,13

14 684,31

15 301,36

15 727,07

15 944,36

16 614,36

17 312,51

18 040,01

13

12 455,10

12 978,48

13 523,85

13 900,11

14 092,13

 

 

 

12

11 008,23

11 470,80

11 952,82

12 285,37

12 455,10

12 978,48

13 523,85

14 092,13

11

9 729,43

10 138,26

10 564,29

10 858,21

11 008,23

11 470,80

11 952,82

12 455,10

10

8 599,20

8 960,54

9 337,08

9 596,85

9 729,43

10 138,26

10 564,29

11 008,23

9

7 600,25

7 919,63

8 252,42

8 482,01

8 599,20

 

 

 

8

6 717,35

6 999,62

7 293,75

7 496,68

7 600,25

7 919,63

8 252,42

8 599,20

7

5 937,01

6 186,49

6 446,46

6 625,81

6 717,35

6 999,62

7 293,75

7 600,25

6

5 247,33

5 467,83

5 697,59

5 856,11

5 937,01

6 186,49

6 446,46

6 717,35

5

4 637,77

4 832,65

5 035,72

5 175,82

5 247,33

5 467,83

5 697,59

5 937,01

4

4 099,01

4 271,25

4 450,73

4 574,56

4 637,77

4 832,65

5 035,72

5 247,33

3

3 622,83

3 775,07

3 933,71

4 043,14

4 099,01

4 271,25

4 450,73

4 637,77

2

3 201,98

3 336,53

3 476,74

3 573,47

3 622,83

3 775,07

3 933,71

4 099,01

1

2 830,02

2 948,94

3 072,85

3 158,35

3 201,98

 

 

 

▼M112

9. cikk

2004. május 1-jétől 2011. április 30-ig, valamint a személyzeti szabályzat I. mellékletének B. pontjától eltérve, az AD 12 és AD 13, valamint az AST 10 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők tekintetében a személyzeti szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésében említett százalékarányok a következőképpen alakulnak:



Besorolási fokozat

2004. május 1-jétől

 

2005.4.30-ig

2006.4.30-ig

2007.4.30-ig

2008.4.30-ig

2009.4.30-ig

2010.4.30-ig

2011.4.30-ig

A*/AD 13

5 %

10 %

15 %

20 %

20 %

A*/AD 12

5 %

5 %

5 %

10 %

15 %

20 %

25 %

B*/AST 10

5 %

5 %

5 %

10 %

15 %

20 %

20 %

▼M131 —————

▼M112

11. cikk

A 45. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni a 2006. május 1-je előtt hatályba lépő előléptetésekre.



2. szakasz

12. cikk

(1)  2004. május 1. és 2006. április 30. között a személyzeti szabályzat 31. cikke (2) és (3) bekezdésében az AST és AD csoport besorolási fokozataira való hivatkozást a következőképpen kell megtenni:

 AST 1–AST 4: C*1–C*2 és B*3–B*4,

 AD 5–AD 8: A*5–A*8,

 AD 9, AD 10, AD 11, AD 12: A*9, A*10, A*11, A*12.

(2)  Azon tisztviselők esetében, akiket a 2004. május 1-je előtt közzé tett versenyvizsgák alapján kialakult, az alkalmas pályázókat tartalmazó jegyzékről vettek fel, a személyzeti szabályzat 5. cikkének (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3)  Azokat a tisztviselőket, akiket 2006. május 1-je előtt vettek fel az alkalmas pályázók jegyzékére, és akiket 2004. május 1. és 2006. április 30. között vettek fel:

 a versenyvizsgán közölt besorolási fokozatba sorolják be, amennyiben a jegyzéket az A*, B* vagy C* besorolási osztályhoz állították össze,

 a következő táblázatnak megfelelően sorolják be, amennyiben a jegyzéket az A, LA, B vagy C besorolási osztályhoz állították össze:

 



A versenyvizsga szerinti besorolási fokozat

A felvétel szerinti besorolási fokozat

A8/LA8

A*5

A7/LA7 és A6/LA6

A*6

A5/LA5 és A4/LA4

A*9

A3/LA3

A*12

A2

A*14

A1

A*15

B5 és B4

B*3

B3 és B2

B*4

C5 és C4

C*1

C3 és C2

C*2

13. cikk

(1)  Azokat a tisztviselőket, akiket 2006. május 1-je előtt vettek fel az alkalmas pályázók jegyzékére, és akiket az említett időpontot követően vettek fel, a következő táblázatnak megfelelően kell besorolni:



A versenyvizsga szerinti besorolási fokozat

A felvétel szerinti besorolási fokozat

 

 

A8/LA8

A*5

AD 5

A7/LA7 és A6/LA6

A*6

AD 6

 

A*7

AD 7

 

A*8

AD 8

A5/LA5 és A4/LA4

A*9

AD 9

 

A*10

AD 10

 

A*11

AD 11

A3/LA3

A*12

AD 12

A2

A*14

AD 14

A1

A*15

AD 15

B5 és B4

B*3

AST 3

B3 és B2

B*4

AST 4

C5 és C4

C*1

AST 1

C3 és C2

C*2

AST 2

(2)  A 12. cikk (3) bekezdésétől és e cikk (1) bekezdésétől eltérve, az intézmények felvehetnek olyan, jogász-nyelvészi feladatokkal megbízott tisztviselőket az A*7 vagy AD 7 besorolási fokozatba, akiket 2006. május 1-je előtt vettek fel az alkalmas pályázók jegyzékére, amely a LA 7 és LA 6, valamint az A*7 szinten megtartott versenyvizsgák alapján készült. A kinevezésre jogosult hatóság azonban az érintett személy képzettségének és különleges tapasztalatának figyelembevételével besorolási fokozatában további szolgálati idő figyelembevételét is engedélyezheti; ez nem haladhatja meg a 48 hónapot.



3. szakasz

▼M131 —————

▼M112

18. cikk

(1)  Azok a kedvezményezettek, akik a 2004. május 1-jét megelőző hónapban jogosultak voltak a személyzeti szabályzat VII. mellékletének korábbi 4a. cikkében említett átalánytámogatásra, a 6. besorolási fokozatig személy szerint továbbra is megtartják jogosultságukat. A támogatás összegét minden évben a díjazásnak a személyzeti szabályzat XI. mellékletében meghatározott éves ►M131  naprakésszé tételével ◄ megegyező százalékaránnyal ►M131  kell naprakésszé tenni. ◄ Amennyiben valamely, a 7. besorolási fokozatba előléptetett tisztviselő nettó díjazása az átalánytámogatás megszüntetése miatt alacsonyabb, mint az előléptetést közvetlenül megelőző hónapban kapott nettó díjazás – miközben az összes többi feltétel változatlan maradt –, a tisztviselő a besorolási fokozat következő magasabb fizetési fokozatába való előrelépésig a különbséggel megegyező kompenzációs támogatásra jogosult.

▼M131 —————

▼M131

19. cikk

A 1023/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) rendelkezései ellenére a személyzeti szabályzat 63., 64., 65., 82. és 83a. cikke, XI. és XII. melléklete, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozóalkalmazási feltételek 20. cikkének (1) bekezdése, 64., 92. és 132. cikke, 2013.11.1. előtt hatályos változatukban kizárólag azon kiigazítások céljából maradnak továbbra is hatályban, amelyek szükségesek Európai Unió Bírósága által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke szerint e cikkek alkalmazása tárgyában hozott ítéletekben foglaltak teljesítéséhez.

▼M112



4. szakasz

20. cikk

(1)  Annak a tisztviselőnek a nyugdíja, aki 2004. május 1-je előtt vonul nyugdíjba, a személyzeti szabályzat XI. melléklete 3. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett, azon tagállam tekintetében megállapított korrekciós együttható függvénye, amelyben lakóhelyének fennállását igazolja.

Az alkalmazandó legkisebb korrekciós együttható 100.

Amennyiben a tisztviselő egy harmadik országban rendelkezik lakóhellyel, az alkalmazandó korrekciós együttható 100.

A VIII. melléklet 45. cikkétől eltérve, annak a jogosultnak a nyugdíját, aki valamelyik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, a nyugdíjat a lakóhely szerinti tagállam pénznemében folyósítják a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében megállapított feltételek mellett.

▼M131 —————

▼M112

(3)  A 2004. május 1-je előtt felvett tisztviselők esetében, akik 2004. május 1-jén nem részesülnek nyugdíjban, az előző bekezdések számítási módszerét alkalmazzák a nyugdíjjogosultság megállapításakor a következőkre:

a) a VIII. melléklet 3. cikke szerinti, 2004. május 1-je előtti nyugdíjszerző szolgálati évek, valamint

b) a 2004. május 1-je előtt szolgálatba lépett tisztviselő által 2004. május 1-je előtt az eredeti rendszer alapján szerzett nyugdíjjogosultságra vonatkozó, a VIII. melléklet 11. cikke szerinti átruházásból származó nyugdíjszerző évek.

▼M131

Az említett tisztviselők nyugdíjára csak akkor vonatkozik a korrekciós együttható, ha a tisztviselő lakóhelye megegyezik utolsó alkalmazási helyével vagy a VII. melléklet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti származási helye szerinti országgal. A nyugdíjban részesülő tisztviselő azonban családi vagy orvosi okokból kérheti a kinevezésre jogosult hatóságtól, hogy módosítsa a származási helyet; a határozatot e kérdésben az érintett tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazolások alapján kell meghozni.

▼M112

A VIII. melléklet 45. cikkétől eltérve, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező jogosult nyugdíját a lakóhely szerinti tagállam pénznemében kell folyósítani a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében megállapított feltételek mellett.

(4)  Ezt a cikket analógia útján kell alkalmazni a rokkantsági juttatásra, valamint a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke, az 1857/89/EGK, a 2688/95/EK, Euratom, ESZAK ( 16 ), a 2689/95/EK, Euratom, ESZAK ( 17 ), az 1746/2002/EK, Euratom, az 1747/2002/EK, Euratom vagy az 1748/2002/EK, Euratom rendelet szerinti juttatásokra. ►M131  ————— ◄

▼M131

21. cikk

A személyzeti szabályzat 77. cikke második bekezdésének második mondata ellenére azok a tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt léptek szolgálatba, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban kiszámított nyugdíjszerző szolgálati évek mindegyike tekintetében jogosultak az abban említett illetményük 2 %-ára.

Azok a tisztviselők, akik 2004. május 1. és 2013. december 31. közötti időszakban léptek szolgálatba, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban kiszámított nyugdíjszerző szolgálati évek mindegyike tekintetében jogosultak az abban említett illetményük 1,9 %-ára.

22. cikk

(1)  Azok a tisztviselők, aki 2004. május 1-jén legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeztek, a 60. életévük betöltésekor öregségi nyugdíjra jogosultak.

Azok a tisztviselők, akik 2014. május 1-jén 35 évesek vagy idősebbek, és akik 2014. január 1. előtt léptek szolgálatba, a következő táblázatban feltüntetett életkorban jogosultak öregségi nyugdíjra:



Betöltött életév 2014. május 1-jén

Nyugdíjkorhatár

Betöltött életév 2014. május 1-jén

Nyugdíjkorhatár

60 év és afelett

60 év

47 év

62 év 6 hónap

59 év

60 év 2 hónap

46 év

62 év 8 hónap

58 év

60 év 4 hónap

45 év

62 év 10 hónap

57 év

60 év 6 hónap

44 év

63 év 2 hónap

56 év

60 év 8 hónap

43 év

63 év 4 hónap

55 év

61 év

42 év

63 év 6 hónap

54 év

61 év 2 hónap

41 év

63 év 8 hónap

53 év

61 év 4 hónap

40 év

63 év 10 hónap

52 év

61 év 6 hónap

39 év

64 év 3 hónap

51 év

61 év 8 hónap

38 év

64 év 4 hónap

50 év

61 év 11 hónap

37 év

64 év 5 hónap

49 év

62 év 2 hónap

36 év

64 év 6 hónap

48 év

62 év 4 hónap

35 év

64 év 8 hónap

Az a tisztviselő, aki 2014. május 1-jén még nem töltötte be 35. életévét, 65 éves korában jogosult öregségi nyugdíjra.

Azok a tisztviselők azonban, akik 2014. május 1-jén 45 évesek vagy idősebbek és 2004. május 1-je és 2013. december 31-e között léptek szolgálatba, továbbra is 63 éves korukban jogosultak öregségi nyugdíjra.

Azon tisztviselők esetében, akik 2014. január 1-je előtt léptek szolgálatba, a nyugdíjkorhatárt – amelyet a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjkorhatárra vonatkozó valamennyi hivatkozása szempontjából kell figyelembe venni – a fenti rendelkezésekkel összhangban kell megállapítani, kivéve, ha a személyzeti szabályzat ettől eltérően rendelkezik.

(2)  A VIII. melléklet 2. cikke ellenére azok a tisztviselők, akik 2014. január 1-je előtt léptek szolgálatba és az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó életkor betöltése után is szolgálatban maradnak, a nyugdíjkorhatár elérését követő minden egyes év után az alapilletményük 2,5 %-ának megfelelő kiegészítő emelésre jogosultak, feltéve, hogy – adott esetben – a nyugdíj teljes összege a személyzeti szabályzat 77. cikkének második vagy harmadik bekezdése értelmében nem haladja meg az utolsó alapilletményük 70 %-át.

Az 50. életévüket betöltött vagy 2004. május 1-jén legalább 20 év szolgálati idővel rendelkező tisztviselők esetében az előző albekezdésben említett nyugdíjemelés nem lehet kevesebb, mint a 60 éves korban megszerzett nyugdíjjogosultság 5 %-a.

Az emelést elhalálozás esetén is meg kell adni, ha a tisztviselő az öregségi nyugdíjra jogosultságot adó életkor betöltése után is szolgálatban marad.

Ha – a IVa. melléklet szerint – a 2014. január 1-je előtt szolgálatba lépett és részmunkaidőben dolgozó tisztviselő a munkavégzés időtartama arányában járul hozzá a nyugdíjrendszerhez, akkor az e cikkben előírt, a nyugdíjjogosultsággal kapcsolatos emelést is csak ugyanilyen arányban kell alkalmazni.

(3)  Amennyiben a tisztviselő az e cikk rendelkezései szerinti öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt vonul nyugdíjba, csak a VIII. melléklet 9. cikkének b) pontjában meghatározott csökkentés fele vonatkozik a 60. életév és a nyugdíjkorhatár közötti időszakra.

(4)  A IV. melléklet egyetlen cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az a tisztviselő, akire az (1) bekezdés szerint 65 évesnél alacsonyabb nyugdíjkorhatár vonatkozik, az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig jogosult a mellékletben szereplő juttatásra az ott meghatározott feltételek szerint.

Ezen életkor felett azonban 65 éves koráig a tisztviselő továbbra is megkapja a juttatást, amíg a maximális nyugdíjat el nem éri, kivéve, ha a személyzeti szabályzat 42c. cikke kerül alkalmazásra.

23. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat 52 cikke a) pontjának alkalmazásakor és az 50. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a 2014. január 1-je előtt szolgálatba lépett tisztviselőt automatikusan nyugdíjazni kell annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben betölti a 65. életévét. A 2014. január 1-je előtt szolgálatba lépett tisztviselők esetében a személyzeti szabályzat 78. cikkének második bekezdésében, 81a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és a VIII. melléklet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a „66 éves” és a „66. életévét” kifejezések „65 éves” és „65. életévét” kifejezésekként értelmezendők.

(2)  A személyzeti szabályzat 52. cikke ellenére a VIII. melléklet 9. cikke b) pontjának alkalmazását kérheti az alábbiak szerint az a tisztviselő, aki 2014. január 1-je előtt lépett szolgálatba, és aki azt megelőzően lép ki a szolgálatból, hogy e melléklet 22. cikkével összhangban jogosult lett volna az öregségi nyugdíjra:

a) 2015. december 31-ig 55. életévétől kezdődően;

b) 2016. december 31-ig 57. életévétől kezdődően.

(3)  A személyzeti szabályzat 50. cikkének nyolcadik bekezdésétől eltérve, a szolgálat érdekében nyugdíjazott tisztviselő a személyzeti szabályzat 50. cikke első bekezdésének megfelelően a VIII. melléklet 9. cikke szerinti nyugdíj folyósítására jogosult az alábbi táblázatnak megfelelően:



Az 50. cikk első bekezdése szerinti határozat dátuma

Életkor

2016. december 31-ig

55 év

2016. december 31. után

58 év

▼M112

24. cikk

(1)  A 2004. május 1-je előtt megállapított nyugdíjak esetében a kedvezményezett nyugdíjjogosultságát ezt az időpontot követően továbbra is a jogosultság kezdeti megállapításakor alkalmazott szabályokkal összhangban állapítják meg. Ugyanez vonatkozik a közös betegbiztosítási rendszer keretében nyújtott biztosításra. A 2004. május 1-jétől kezdődően hatályos, a családi támogatásokra és korrekciós együtthatókra vonatkozó szabályokat azonban az e melléklet 20. cikke alkalmazásának sérelme nélkül haladéktalanul alkalmazni kell.

Az első albekezdés ellenére, a rokkantsági nyugdíj vagy a túlélő hozzátartozói nyugdíj jogosultjai kérhetik, hogy rájuk a 2004. május 1-jétől kezdődően alkalmazandó rendelkezések vonatkozzanak.

(2)  E rendelkezések hatálybalépésekor garantálják a 2004. május 1-je előtt kapott nettó nyugdíj nominálösszegét. Ezt a garantált összeget azonban kiigazítják, ha a jogosult családi helyzete vagy lakóhely szerinti országa megváltozik. Azok esetében, akik 2004. május 1. és 2007. december 31. között vonulnak nyugdíjba, a nyugdíjba vonuláskor kapott nettó nyugdíj nominálösszegét a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjba vonulásuk napján hatályos rendelkezései figyelembevételével garantálják.

Az első albekezdés alkalmazása céljából, ha a hatályos rendelkezések alapján kiszámított nyugdíj alacsonyabb a fent meghatározott nominálösszegnél, a különbséggel megegyező kompenzációs összeget folyósítanak.

Azok esetében, akik 2004. május 1-je előtt jogosultak nyugdíjra, a nominálnyugdíjat havonta, a kiszámításkor fennálló családi helyzet és lakóhely szerinti ország, valamint a személyzeti szabályzat 2004. május 1-jét megelőzően hatályos szabályai figyelembevételével számítják ki.

Azon tisztviselők esetében, akik 2004. május 1. és 2007. december 31. között vonulnak nyugdíjba, a nominálnyugdíjat havonta, a számításkor fennálló családi helyzet és lakóhely szerinti ország, valamint a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjba vonulásuk időpontjában hatályos szabályai figyelembevételével számítják ki.

A nyugdíjjogosult 2004. május 1-je után bekövetkezett halála esetén, akinek a nyugdíját ezen időpontot megelőzően állapították meg, a túlélő hozzátartozói nyugdíjat az elhunyt személy által kapott garantált nominálnyugdíj figyelembevételével állapítják meg.

(3)  Feltéve, hogy a rokkantsági nyugdíj jogosultja nem kérte, hogy rá a 2004. május 1-je után alkalmazandó rendelkezések vonatkozzanak, és akivel kapcsolatban még nem jelentették ki, hogy alkalmas arra, hogy folytassa feladatai ellátását, az így fenntartott rokkantsági nyugdíját öregségi nyugdíjnak tekintik, amikor a jogosult a 65. életévét betölti

(4)  Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke, az 1857/89/EGK, a 2688/95/EK, Euratom, ESZAK, a 2689/95/EK, Euratom, ESZAK, az 1746/2002/EK, Euratom, az 1747/2002/EK, Euratom vagy az 1748/2002/EK, Euratom rendelet értelmében folyósított juttatások valamelyikére jogosultakra. Öregségi nyugdíjukat azonban a nyugdíjba vonuláskor hatályos szabályokkal összhangban állapítják meg.

▼M131

24a. cikk

A 2014. január 1-je előtt megállapított nyugdíjak esetében a kedvezményezett nyugdíjjogosultságát ezt az időpontot követően továbbra is a jogosultság kezdeti megállapításakor alkalmazott szabályokkal összhangban kell megállapítani. Ugyanez vonatkozik a közös betegbiztosítási rendszer keretében nyújtott biztosításra.

▼M112

25. cikk

(1)  A 2004. május 1-je előtt megállapított nyugdíjak esetében a nyugdíj kiszámításához használt besorolási fokozatot az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (1) bekezdésében szereplő táblázattal összhangban határozzák meg.

A jogosult nyugdíjának kiszámításához figyelembe vett alapilletménynek megegyezik a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázat szerinti, az új besorolási fokozatra vonatkozóan megállapított, ugyanazon fizetési fokozat tekintetében érvényes, a régi illetménytáblázat és a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázat szerinti alapilletmény arányának megfelelő százalékkal súlyozott, ugyanazon fizetési osztályra vonatkozó illetménnyel.

A régi illetménytáblázat szerinti fizetési fokozatok esetében, amelyeknek nincs megfelelőjük a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázatban, az azonos besorolási fokozat utolsó fizetési fokozatát veszik figyelembe a második bekezdésben említett százalék kiszámításához.

A régi illetménytáblázat szerinti D4 besorolási fokozatba tartozó fizetési fokozatok esetében az első besorolási fokozat első fizetési fokozatát veszik figyelembe a második bekezdésben említett százalék kiszámításához.

(2)  A személyzeti szabályzat 77. és 78. cikke szerinti alapilletményt átmenetileg a 7. cikkben megállapított megfelelő szorzótényezőnek a jogosult besorolási fokozatának megfelelő azon illetményre való alkalmazásával állapítják meg, amelyet a személyzeti szabályzat 66. cikkében található táblázattal összhangban az öregségi nyugdíjra és a rokkantsági ellátásokra való jogosultság megállapításához vettek figyelembe.

A régi illetménytáblázat szerinti fizetési fokozatok esetében, amelyeknek nincs megfelelőjük a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázatban, az azonos besorolási fokozat utolsó fizetési fokozatát veszik figyelembe a szorzótényező kiszámításakor.

A 2004. május 1. és 2006. április 1. között megállapított öregségi nyugdíjakra és rokkantsági ellátásokra a 8. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3)  A túlélő hozzátartozói nyugdíj jogosultjai esetében e cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni az elhunyt tisztviselő vagy volt tisztviselő tekintetében.

(4)  Az (1) és (2) bekezdést analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke, az 1857/89/EGK, a 2688/95/EK, Euratom, ESZAK, a 2689/95/EK, Euratom, ESZAK, az 1746/2002/EK, Euratom, az 1747/2002/EK, Euratom vagy az 1748/2002/EK, Euratom rendelet értelmében folyósított juttatások valamelyikében részesülő személyekre.

26. cikk

(1)  A nyugdíjjogosultság VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti átruházásának lehetőségére vonatkozóan 2004. május 1-je előtt benyújtott kérelmeket a benyújtáskor hatályos szabályokkal összhangban bírálják el.

(2)  Amennyiben a VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt határidő 2004. május 1-jén még nem járt le, azok az érintett tisztviselők, akik nem nyújtották be az említett kérelmet a korábban megadott határidőn belül, vagy akiknek a kérelmét a határidő utáni benyújtás miatt utasították el, még benyújthatják, illetve ismét benyújthatják a VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti átruházásra vonatkozó kérelmüket.

(3)  Azok a tisztviselők, akik határidőn belül benyújtották az átruházásra vonatkozó kérelmüket, de elutasították a kapott ajánlatot, azok, akik nem nyújtották be az említett kérelmet a korábban megadott határidőn belül, vagy akiknek a kérelmét a határidő utáni benyújtás miatt utasították el, legkésőbb 2004. október 31-ig még benyújthatják, illetve ismét benyújthatják a kérelmet.

(4)  Az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben az intézmény, amelynél a tisztviselő szolgálatot teljesít – az e melléklet rendelkezéseit figyelembe véve – megállapítja a VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdése tekintetében elfogadott általános végrehajtási rendelkezések szerinti nyugdíjrendszerük alapján figyelembe vett nyugdíjszerző szolgálati évek számát. E cikk (3) bekezdésének alkalmazásában azonban, a tisztviselő figyelembe veendő életkora és besorolási fokozata a kinevezésekori életkora és besorolási fokozata.

(5)  Azok a tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt hozzájárultak, hogy nyugdíjjogosultságukat a VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdése szerint átutalják, kérhetik az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ intézmények nyugdíjrendszerében az említett cikk alapján már megszerzett prémium újraszámítását. Az újraszámítás a prémium megszerzésekor hatályos, az e melléklet 22. cikkével összhangban kiigazított paramétereken alapul.

(6)  Azok a tisztviselők, akik az (1) bekezdés alapján szereztek prémiumot, az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ intézmények nyugdíjrendszere szerinti prémiumról szóló értesítéstől kezdve kérhetik az (5) bekezdés alkalmazását.

27. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (1) bekezdésében és 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett biztosításmatematikai egyenérték kiszámításakor a tisztviselők és az ideiglenes személyzet – a 2004. május 1. előtti szolgálati idővel kapcsolatos jogai tekintetében – a következő rendelkezések hatálya alá tartoznak:

Az öregségi nyugdíj biztosításmatematikai egyenértéke nem lehet alacsonyabb a következőnél:

a) az alapilletményből nyugdíjjárulékként levont teljes összeg, annak évi 3,5 %-os kamatos kamatával együtt;

b) a ténylegesen letöltött szolgálati idővel arányos, minden szolgálati év utolsó levonások nélküli alapilletmény másfél havi összege alapján számított távozási díj;

c) a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ►M128   ►C4  Uniónak ◄  ◄ befizetett teljes összeg, annak évi 3,5 %-os kamatos kamatával együtt.

(2)  Amennyiben azonban a tisztviselő vagy az ideiglenes alkalmazott szerződésének visszavonása vagy felbontása miatt lép ki a szolgálatból, a fizetendő távozási díjat vagy az átruházandó biztosításmatematikai egyenértéket a személyzeti szabályzat IX. melléklete 9. cikke (1) bekezdésének h) pontja alapján hozott határozat figyelembevételével állapítják meg.

(3)  Azok a 2004. május 1-jén szolgálatot betöltő tisztviselők, akik a 11. cikk (1) bekezdése szerinti átruházási lehetőség hiányában jogosultak lettek volna távozási díj kifizetésére a személyzeti szabályzat 2004. május 1-je előtt hatályos szabályaival összhangban, megtartják jogosultságukat az említett időpont előtt hatályos szabályokkal összhangban kiszámított távozási díj kifizetésére, kivéve, ha részesülnek a VIII. melléklet 11. cikke (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseiből.

▼M131

28. cikk

(1)  Azok az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében említett alkalmazottak, akik 2004. május 1-jén szerződéses jogviszonyban álltak, és akiket az említett napot követően és 2014. január 1-je előtt tisztviselőnek neveznek ki, a nyugdíjba vonuláskor az ideiglenes alkalmazottként szerzett nyugdíjjogosultság – a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti nyugdíjkorhatár változását figyelembe vevő – biztosításmatematikai kiigazítására jogosultak.

(2)  Azok az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2., 3a. és 3b. cikkében említett alkalmazottak, akik 2014. január 1-jén szerződéses jogviszonyban állnak, és akiket az említett napot követően tisztviselőnek neveznek ki, a nyugdíjba vonuláskor az ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottként szerzett nyugdíjjogosultság – a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti nyugdíjkorhatár változását figyelembe vevő – biztosításmatematikai kiigazítására jogosultak, feltéve, hogy 2014. május 1-jén legalább 35 évesek.

▼M112

29. cikk

A 2004. május 1-je előtt az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontjával összhangban az Európai Parlament valamely politikai csoportja választott elnökének segítésére felvett ideiglenes alkalmazottak esetében a személyzeti szabályzat 29. cikkének (3) és (4) bekezdésében megállapított azt a követelmény, mely szerint az ideiglenes alkalmazott az alkalmazási feltételek 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban felvételi eljárásban vesz részt, nem kell alkalmazni.

▼M131



5.

szakasz

30. cikk

(1)  Az I. melléklet A. szakaszának 2. pontjától eltérően az AD besorolási csoportban 2013. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőkre az alábbi álláshely–típusokat tartalmazó táblázat vonatkozik:



Főigazgató

AD 15 – AD 16

Igazgató

AD 14 – AD 15

Egységvezető vagy azonos rangú

AD 9 – AD 14

Tanácsadó vagy azonos rangú

AD 13 – AD 14

Átmeneti kategóriájú vezető tanácsos

AD 14

Átmeneti kategóriájú tanácsos

AD 13

Tanácsos

AD 5 – AD 12

(2)  A kinevezésre jogosult hatóság 2014. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint álláshely–típusokba sorolja az AD besorolási csoportba tartozó, 2013. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőket:

a) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 14 besorolású tisztviselőket, akik nem igazgatók vagy azonos rangúak, egységvezetők vagy azonos rangúak, illetve tanácsadók vagy azonos rangúak, „átmeneti kategóriájú vezető tanácsosnak” kell besorolni.

b) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 13 besorolású tisztviselőket, akik nem egységvezetők vagy azonos rangúak, illetve tanácsadók vagy azonos rangúak, „átmeneti kategóriájú tanácsosnak” kell besorolni.

c) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 9 és AD 14 közötti besorolású tisztviselőket, akik egységvezetők vagy azonos rangúak, „egységvezetőnek vagy azonos rangúnak” kell besorolni.

d) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 13 vagy AD 14 besorolású tisztviselőket, akik tanácsadók vagy azonos rangúak, „tanácsadónak vagy azonos rangúnak” kell besorolni.

e) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 5 és AD 12 közötti besorolású tisztviselőket, akik nem egységvezetők vagy azonos rangúak, „tanácsosnak” kell besorolni.

(3)  A (2) bekezdéstől eltérően az AD 9 és AD 12 közötti besorolású, külön feladatok ellátó tisztviselőket a kinevezésre jogosult hatóság 2015. december 31. előtt „egységvezetőnek vagy azonos rangúnak” vagy „tanácsadónak vagy azonos rangúnak” sorolhatja be. A kinevezésre jogosult hatóságok rendelkezéseket hoznak e cikk érvényre juttatása érdekében. Az e rendelkezés hatálya alá tartozó tisztviselők összlétszáma azonban nem haladhatja meg a 2013. december 31-én az AD besorolási csoportba tartozó tisztviselők létszámának 5 %-át.

(4)  Egy álláshely-típusba való besorolás addig marad érvényben, amíg a tisztviselőt be nem sorolják egy másik álláshely-típushoz tartozó új beosztásba.

(5)  Amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a tanácsosi álláshellyel rendelkező, az AD 12 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába tartozó tisztviselők alapfizetése 2016. január 1-jével az AD 12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának és az AD 12 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatának megfelelő fizetések közötti különbséggel megegyező összeggel megemelkedik.

(6)  Amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a tanácsosi álláshellyel rendelkező és az (5) bekezdésben említett intézkedésből részesülő, az AD12 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába tartozó tisztviselők alapilletménye két év elteltével az AD12 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatának és az AD12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel ismételten megemelkedik.

(7)  Az (5) bekezdéstől eltérve a tanácsosi álláshellyel rendelkező, AD12 besorolási fokozatba tartozó, 2004. május 1-jét megelőzően felvett és 2004. május 1-je és 2013. december 31-e között elő nem léptetett tisztviselőkre a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a 8. fizetési fokozatba tartozó tisztviselők alapilletménye 2016. január 1-jével az AD12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának és az AD12 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel megemelkedik.

b) amennyiben az a) pontban említett intézkedés kiterjed rájuk, a 8. fizetési fokozatba tartozó tisztviselők alapilletménye két év elteltével az AD12 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatának és az AD12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel ismételten megemelkedik.

(8)  Amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, az átmeneti kategóriájú tanácsosi álláshellyel rendelkező, az AD13 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába tartozó tisztviselők alapilletménye 2016. január 1-jével az AD13 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának és az AD13 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel megemelkedik.

(9)  Amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, az átmeneti kategóriájú tanácsosi álláshellyel rendelkező és a (8) bekezdésben említett intézkedésből részesülő, az AD13 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába tartozó tisztviselők alapilletménye két év elteltével az AD13 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatának és az AD13 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel ismételten megemelkedik.

(10)  Az (5)–(9) bekezdések értelmében alapilletmény-emelésben részesülő, majd azt követően ugyanazon besorolási fokozaton belül egységvezetőnek vagy azonos rangúnak, illetve tanácsadónak vagy azonos rangúnak kinevezett tisztviselők megtartják az ily módon megemelt alapilletményüket.

(11)  A 46. cikk első mondatától eltérve azok a tisztviselők, akiket eggyel magasabb besorolási fokozatba neveznek ki, és akik megkapják az alapilletmény (5), (6), (8) és (9) bekezdésben említett emelését, az adott besorolási fokozat második fizetési fokozatába kerülnek. Ők elveszítik az alapilletmény (5), (6), (8) és (9) bekezdésben említett emelésével járó előnyt.

(12)  Az alapilletmény (7) bekezdésben említett emelését előléptetés után nem kell kifizetni, és nem számít bele a havi alapilletmény emelkedésének meghatározására szolgáló, e melléklet 7. cikkének (5) bekezdésében említett alapösszegbe.

31. cikk

(1)  Az I. melléklet A. szakaszának 2. pontjától eltérően az AST besorolási csoportban 2013. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőkre az alábbi álláshely-típusokat tartalmazó táblázat vonatkozik:



Átmeneti kategóriájú vezető asszisztens

AST 10 – AST 11

Átmeneti kategóriájú asszisztens

AST 1 – AST 9

Átmeneti kategóriájú irodai asszisztens

AST 1 – AST 7

Átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazott

AST 1 – AST 5

(2)  A kinevezésre jogosult hatóság 2014. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint álláshely-típusokba sorolja az AST besorolási csoportba tartozó, 2013. december 31-jén szolgálatban álló tisztviselőket:

a) Azok a tisztviselők, akik 2013. december 31-én az AST 10 vagy az AST 11 besorolási fokozatban vannak, az „átmeneti kategóriájú vezető asszisztens” álláshely-típusba kell besorolni.

b) Azok az a) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi B kategóriába tartoztak, vagy akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi C vagy D kategóriába tartoztak és korlátozások nélkül az AST besorolási csoport tagjaivá váltak, illetve a 2004. május 1-je után felvett, AST besorolási csoportba tartozó tisztviselők az „átmeneti kategóriájú asszisztens” álláshely-típusba sorolandók.

c) Azok az a) és b) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi C kategóriába tartoztak, az „átmeneti kategóriájú irodai asszisztens” álláshely-típusba sorolandók.

d) Azok az a) és b) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi D kategóriába tartoztak, az „átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazott” álláshely-típusba sorolandók.

(3)  Egy álláshely-típusba való besorolás addig marad érvényben, amíg a tisztviselőt be nem sorolják egy másik álláshely-típushoz tartozó új beosztásba. Az átmeneti kategóriájú irodai asszisztensek és az átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak kizárólag a személyzeti szabályzat 4. cikkében és 29. cikkének (1) bekezdésében lefektetett eljárásnak megfelelően sorolhatók be az I. melléklet A. szakaszában meghatározott asszisztensi álláshely-típusba. Előléptetésre csak az (1) bekezdésben feltüntetett álláshely-típusoknak megfelelő előmeneteli-struktúrákon belül van lehetőség.

(4)  A személyzeti szabályzat 6. cikkének (1) bekezdésétől és az I. melléklet B. szakaszától eltérően az átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak esetében külön kell kiszámítani a soron következő magasabb besorolási fokozatban előléptetési célokból szükséges betöltetlen álláshelyek számát. Az alábbi szorzótényezők alkalmazandók:



 

Besorolási fokozat

Szorzótényező

Átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazott

5

4

10 %

3

22 %

2

22 %

1

Az átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak tekintetében az érdemek előléptetési célú összehasonlítására (a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdése) azonos besorolási fokozatba tartozó és besorolású tisztviselők között kerül sor.

(5)  Azok az átmeneti kategóriájú irodai asszisztensek és átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi C vagy D kategóriába tartoztak, a VI. melléklet szerint továbbra is jogosultak lesznek kompenzációs szabadságra vagy díjazásra, amennyiben a szolgálati követelmények nem teszik lehetővé kompenzációs szabadság igénybevételét a túlórát követő két hónapban.

(6)  Azok a tisztviselők, akik a személyzeti szabályzat 55a. cikke (2) bekezdésének g) pontja és IVa. melléklete 4. cikke alapján engedélyt kaptak arra, hogy 2014. január 1-je előtt és ezt követően részmunkaidőben dolgozzanak, ugyanezen feltételekkel továbbra is dolgozhatnak részmunkaidőben legfeljebb összesen öt évig.

(7)  Az e melléklet 22. cikke értelmében 65 éves koruk előtt nyugdíjazásra jogosult tisztviselők esetében a személyzeti szabályzat 55a. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett hároméves időszak tovább tarthat a nyugdíjkorhatár elérésénél, de nem tarthat tovább a 65. életév betöltésénél.

32. cikk

A személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikke negyedik bekezdésének első mondatától eltérve nem kötelező gondoskodni az AST/SC besorolási csoport képviseletéről a személyzeti bizottságban egészen a következő személyzeti bizottsági választásokig, amelyeken az AST/SC személyzet már képviseltetheti magát.

33. cikk

A személyzeti szabályzat 40. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben valamely tisztviselő 2013. december 31-ével teljes pályafutása során több mint tíz évet töltött személyes okokkal indokolt szabadságon, a személyes okokkal indokolt szabadság teljes hossza a tisztviselő teljes pályafutása során nem haladhatja meg a 15 évet.

▼M112




XIII.1. MELLÉKLET

A beosztások típusai az átmenti időszakban

A beosztások típusai az egyes besorolási osztályokban az e melléklet 4. cikkének n) pontjában előírtak szerint.



A. besorolási osztály

C. besorolási osztály

A*5

Tisztviselő/

C*1

Titkár/irodai alkalmazott

 

Kutatási tisztviselő/

C*2

Titkár/irodai alkalmazott

 

Nyelvész tisztviselő

C*3

Titkár/irodai alkalmazott

A*6

Tisztviselő/

C*4

Titkár/irodai alkalmazott

 

Kutatási tisztviselő/

C*5

Titkár/irodai alkalmazott

 

Nyelvész tisztviselő

C*6

Titkár/irodai alkalmazott

A*7

Tisztviselő/

C*7

Titkár/irodai alkalmazott

 

Kutatási tisztviselő/

 

 

 

Nyelvész tisztviselő

 

 

A*8

Tisztviselő/

 

 

 

Kutatási tisztviselő/

 

 

 

Nyelvész tisztviselő

 

 

A*9

Egységvezető

 

 

 

Tisztviselő/

 

 

 

Kutatási tisztviselő/

 

 

 

Nyelvész tisztviselő

 

 

A*10

Egységvezető

 

 

 

Tisztviselő/

 

 

 

Kutatási tisztviselő/

 

 

 

Nyelvész tisztviselő

 

 

A*11

Egységvezető

 

 

 

Tisztviselő/

 

 

 

Kutatási tisztviselő/

 

 

 

Nyelvész tisztviselő

 

 

A*12

Egységvezető

 

 

 

Tisztviselő/

 

 

 

Kutatási tisztviselő/

 

 

 

Nyelvész tisztviselő

 

 

A*13

Egységvezető

 

 

 

Tisztviselő/

 

 

 

Kutatási tisztviselő/

 

 

 

Nyelvész tisztviselő

 

 

A*14

Kutatási tisztviselő/

 

 

 

Nyelvész tisztviselő

 

 

 

Tisztviselő/Egységvezető

 

 

 

Igazgató

 

 

A*15

Igazgató/Főigazgató

 

 

A*16

Főigazgató

 

 



B. besorolási osztály

D. besorolási osztály

B*3

Asszisztens/kutatási asszisztens

D*1

Alkalmazott

B*4

Asszisztens/kutatási asszisztens

D*2

Alkalmazott

B*5

Asszisztens/kutatási asszisztens

D*3

Alkalmazott

B*6

Asszisztens/kutatási asszisztens

D*4

Alkalmazott

B*7

Asszisztens/kutatási asszisztens

D*5

Alkalmazott

B*8

Asszisztens/kutatási asszisztens

 

 

B*9

Asszisztens/kutatási asszisztens

 

 

B*10

Asszisztens/kutatási asszisztens

 

 

B*11

Asszisztens/kutatási asszisztens

 

 




▼M128

AZ EURÓPAI UNIÓ EGYÉB ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK

▼B

TARTALOM

I. CÍM:

Általános rendelkezések

1–7a.

II. CÍM:

Ideiglenes alkalmazottak

1. fejezet:

Általános rendelkezések

8 – 10

2. fejezet:

Jogok és kötelezettségek

11

3. fejezet:

Alkalmazási feltételek

12 – 15

4. fejezet:

Munkafeltételek

16 – 18

5. fejezet:

Díjazás és költségtérítés

19 – 27

6. fejezet:

Szociális biztonsági ellátások

A. Szakasz:

Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások

28 – 30

B. Szakasz:

Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás

31 – 38a

C. Szakasz:

Öregségi nyugdíj és távozási díj

39 – 40

D. Szakasz:

A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása

41 a 42

E. Szakasz:

Az ideiglenes alkalmazottak ellátási jogosultságainak megállapítása

43

F. Szakasz:

Az ellátások folyósítása

44

G. Szakasz:

Jogátruházás azUnió javára

44a

7. fejezet:

Túlfizetések visszatérítése

45

8. fejezet:

Jogorvoslatok

46

9. fejezet:

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése

47 – 50a

10. fejezet:

A 2. cikk e) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések

50b – 50c

11. fejezet:

A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különrendelkezések

51 – 56

IV. CÍM:

Szerződéses alkalmazottak

1. fejezet:

Általános rendelkezések

79 a 80

2. fejezet:

Jogok és kötelezettségek

81

3. fejezet:

Felvételi feltételek

82 – 84

4. fejezet:

A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések

85 – 87

5. fejezet:

A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések

88 – 90

6. fejezet:

Munkafeltételek

91

7. fejezet:

Díjazás és költségtérítés

92 – 94

8. fejezet:

Szociális biztonsági ellátások

A. szakasz:

Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások

95 – 98

B. szakasz:

Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás

99 – 108

C. szakasz:

Öregségi nyugdíj és távozási díj

109 a 110

D. szakasz:

A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása

111 a 112

E. szakasz:

A szerződéses alkalmazottak követeléseinek rendezése

113

F. szakasz:

Az ellátások folyósítása

114

G. szakasz:

Jogátruházás azUnió javára

115

9. fejezet:

A jogosulatlan kifizetések visszaigénylése

116

10. fejezet:

Jogorvoslatok

117

11. fejezet:

A harmadik országban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra alkalmazandó különleges és kivételes rendelkezések

118

12. fejezet:

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése

119

V. CÍM:

Helyi alkalmazottak

120 – 122

VI. CÍM:

Szaktanácsadók

123 a 124

▼M124

VII. CÍM:

Parlamenti asszisztensek

1. fejezet:

Általános rendelkezések

125 a 126

2. fejezet:

Jogok és kötelezettségek

127

3. fejezet:

Az alkalmazás feltételei

128 – 130

4. fejezet:

Munkafeltételek

131

5. fejezet:

Díjazás és költségtérítés

132 – 134

6. fejezet:

Szociális biztonsági ellátások

135 a 136

7. fejezet:

Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

137

8. fejezet:

Jogorvoslat

138

9. fejezet:

A munkaviszony megszűnése

139

▼B

►M124  VIII. ◄ CÍM:

Átmeneti rendelkezések

►M124  140 ◄

►M124  IX. ◄ CÍM:

Záró rendelkezések

141 – 142a

MELLÉKLET:

Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó személyzetre alkalmazandó átmeneti rendelkezések

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az alkalmazási feltételeket az ►M128   ►C4  Unióval ◄  ◄ szerződéses viszonyban álló alkalmazottakra kell alkalmazni.

Ezen alkalmazottak a következők:

 ideiglenes alkalmazottak,

▼M131 —————

▼M112

 szerződéses alkalmazottak,

▼B

 helyi alkalmazottak,

 szaktanácsadók,

▼M124

 akkreditált parlamenti asszisztensek.

▼M33 —————

▼M112

Minden olyan esetben, amikor ezen alkalmazási feltételekben férfiakra történik utalás, ez ugyanúgy a nőkre is vonatkozik, illetve fordítva, kivéve azokat az eseteket, amikor a kontextusból egyértelműen az ellenkezője derül ki.

▼B

2. cikk

Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „ideiglenes alkalmazottak”:

a) a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt és a költségvetési hatóságok által ideiglenesnek minősített beosztások betöltésére alkalmazott alkalmazottak;

b) a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt állandó beosztás ideiglenes betöltésére alkalmazott alkalmazottak;

c) az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselőin kívül egy olyan személynek, aki ►M128   ►C4  az Európai Unióról szóló szerződésben vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott hivatalt lát el, illetve az Unió valamely intézménye vagy szerve választott elnökének ◄  ◄ ►M112  , vagy az Európai Parlamentnek, illetve a Régiók Bizottságának egyik politikai csoportja, vagy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának egyik csoportja ◄ segítésére alkalmazott alkalmazottak;

▼M33

d) a kutatási és beruházási költségvetési előirányzatokból fizetett és az érintett intézményre vonatkozó költségvetéshez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt állandó beosztás ideiglenes betöltésére alkalmazott alkalmazottak;

▼M128

e) a tagállamok nemzeti diplomáciai szolgálataiból kirendelt, az EKSZ állandó álláshelyeinek ideiglenes betöltésére szerződtetett személyzet;

▼M131

f) a költségvetésnek a személyzeti szabályzat 1a. cikke (2) bekezdése szerinti egyes ügynökségekre vonatkozó részéhez mellékelt álláshely-jegyzékben felsorolt és a költségvetési hatóságok által ideiglenesnek minősített álláshelyek betöltésére felvett alkalmazottak, kivéve ügynökségeknek az ügynökséget létrehozó uniós aktusban meghatározott vezetőit és vezető-helyetteseit, valamint a szolgálat érdekében valamely ügynökséghez kirendelt tisztviselőket.

▼M131 —————

▼M112

3a. cikk

(1)  Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában a „szerződéses alkalmazottak”; az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt beosztásjegyzékben nem szereplő beosztást betöltő, és teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak:

a) egy intézményben fizikai vagy adminisztratív kisegítő-szolgáltató feladatok elvégzésére,

b) a személyzeti szabályzat 1a. cikke (2) bekezdésében említett ügynökségeknél,

c) más Európai Unión belüli egységeknél, amelyeket a személyzeti szabályzati Bizottsággal folytatott konzultációt követően és az ilyen alkalmazottak alkalmazását lehetővé tévő, egy vagy több intézmény által kibocsátott egyedi jogi aktussal hoztak létre,

d) az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ intézmények képviseleteinél és küldöttségeinél,

e) más, az Európai Unión kívül lévő egységeknél.

▼M128

Az Uniós küldöttségekben a teljes munkaidős vagy részmunkaidős feladatok ellátására szerződtetett személyzet ideiglenesen beosztható az intézmény székhelyére a személyzeti szabályzat X. mellékletének 2. és 3. cikkében meghatározott mobilitási eljárásban.

▼M112

(2)  A Bizottság, valamennyi intézmény által nyújtott információ alapján, a költségvetési hatóságnak évente a szerződéses alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó jelentést nyújt be, amely megállapítja, hogy a szerződéses alkalmazottak teljes száma meghaladja-e a külön-külön az ügynökségeknél, az Európai Unión belüli egységeknél, az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ intézmények képviseleteinél és küldöttségeinél és más, az Európai Unión kívüli egységeknél dolgozó alkalmazottak teljes számának 75 %-át. Amennyiben nem tartják be ezt a korlátozást, a Bizottság javasolja az ügynökségeknek, az Európai Unión belüli egységeknek, az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ intézmények képviseleteinek és küldöttségeinek és más, az Európai Unión kívüli egységeknek, hogy tegyék meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

3b. cikk

Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában a „kisegítő feladatokat végző szerződéses alkalmazottak”; ►C2  olyan alkalmazottak, akiket a 88. cikkben megállapított időbeli korlátokon belül alkalmaznak az intézménynél, a 89. cikkben említett csoportok valamelyikében: ◄

a) a 3a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feladatokon kívüli feladatok teljes vagy részmunkaidős ellátására, anélkül, hogy az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt beosztásjegyzékben szereplő beosztásra nevezték volna ki őket

b) a tisztviselők intézményen belüli ideiglenes beosztásba helyezése lehetőségének megvizsgálása után, azon alkalmazottak, akiket a feladataikat ideiglenesen ellátni képtelen alábbi személyek helyettesítésére alkalmaznak:

▼M131

i. az AST/SC vagy az AST besorolási csoportba tartozó tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak;

▼M112

ii. kivételesen az AD csoportba tartozó – az egységvezetők, az igazgatók, a főigazgatók és ezekkel egyenértékű tisztségek kivételével – magas szaktudást igénylő beosztást betöltő tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak.

▼M128

A 3a. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti eseteket kivéve a szerződéses személyzet alkalmazása kisegítő feladatok ellátása céljából kizárt azokban az esetekben, amelyekben a 3a. cikk alkalmazandó.

▼M112

4. cikk

Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „helyi alkalmazottak”; a helyi gyakorlat szerint fizikai tevékenységek vagy kisegítő szolgáltatások ellátására alkalmazott alkalmazottak, akiket nem az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt beosztás betöltésére alkalmaztak, és akiket a költségvetés adott szakaszának e célra elkülönített teljes előirányzatából fizetnek. Az Európai Unión kívüli alkalmazási helyeken, a fent említett feladatokon kívüli, a szolgálat érdekében egy tisztviselőnek vagy egy, az 1. cikk szerinti alkalmazottnak ki nem osztható feladatokra alkalmazott alkalmazottak helyi alkalmazottnak tekinthetők.

▼B

5. cikk

Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „szaktanácsadó” a különleges képesítései következtében és bármely más minőségben folytatott jövedelemszerző tevékenysége ellenére ►M15  az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ valamely intézményének ◄ segítésére rendszeresen vagy meghatározott időre alkalmazott személy, akit a költségvetés azon intézményre vonatkozó részének e célra elkülönített teljes előirányzatából fizetnek, amelynél alkalmazzák.

▼M124

5a. cikk

Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában az „akkreditált parlamenti asszisztensek” olyan személyek, akiket egy vagy több képviselő választ ki, és akiket közvetlen szerződés keretében az Európai Parlament foglalkoztat azért, hogy közvetlen segítséget nyújtsanak egy vagy több parlamenti képviselőnek parlamenti képviselői feladataik elvégzéséhez, az Európai Parlament három munkavégzési helyének bármelyikén, az Európai Parlament helyiségeiben, a képviselő vagy képviselők irányítása alatt és utasításai szerint, az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozat ( 18 ) 21. cikkében megállapított választási szabadságból eredő kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat keretében.

▼B

6. cikk

Minden intézmény meghatározza, hogy ki jogosult az 1. cikkben említett szerződések megkötésére.

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat ►M112  1a. cikke (2) bekezdésének, az 1b. cikkének ◄ és ►M112  a 2. cikke (2) ◄ bekezdésének rendelkezéseit.

7. cikk

Azon alkalmazott, akinek szerződése több mint egy évre vagy határozatlan időre szól, választójoggal rendelkezik és választható a személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott személyzeti bizottságba.

▼M23

Az egy évnél rövidebb szerződéssel rendelkező alkalmazott is rendelkezik választójoggal, ha legalább hat hónapja alkalmazásban áll.

▼B

Az intézmény vagy a személyzeti bizottság konzultálhat a személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott vegyesbizottsággal az 1. cikk hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozó általános jellegű kérdésekben.

▼M23

7a. cikk

A személyzeti szabályzat ►M112  24b. ◄ cikkét alkalmazni kell az 1. cikkben említett alkalmazottakra.

▼B



II. CÍM

IDEIGLENES ALKALMAZOTTAK



1. FEJEZET

Általános rendelkezések

▼M112

8. cikk

A ►M131  2. cikk a) vagy f) pontjának ◄ hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak határozott vagy határozatlan időre alkalmazhatók. Az ilyen, határozott időre alkalmazott alkalmazottak szerződése legfeljebb egyszer határozott időre meghosszabbítható. Minden további meghosszabbítás határozatlan időre szól.

A 2. cikk b) és d) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak legfeljebb négy évre alkalmazhatók, de alkalmazásuk bármilyen rövidebb időtartamra is korlátozható. Szerződésüket legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb két évre hosszabbítható meg, ha a szerződéshosszabbítás lehetőségéről az eredeti szerződés rendelkezett, és az abban a szerződésben előírt korlátokon belül. Ezen időszak végén e rendelkezések szerint nem alkalmazhatók tovább ideiglenes alkalmazottként. Szerződésük lejártakor ezen alkalmazottak csak abban az esetben nevezhetők ki állandó beosztásba az intézményekben, ha a személyzeti szabályzattal összhangban tisztviselőkké nevezik ki őket.

A 2 cikk c) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottakat határozatlan időre kell alkalmazni.

▼B

9. cikk

Ideiglenes alkalmazottak e címmel összhangban a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt megüresedett beosztások betöltésén kívül más célból nem alkalmazhatók.

▼M112

9a. cikk

A Bizottság elkészíti az alkalmazottak létszámát, a beosztások szintjét és típusát, a földrajzi eloszlást és a csoportonkénti költségvetési forrásokat tartalmazó, az ideiglenes alkalmazottak alkalmazására vonatkozó éves jelentést.

▼M112

10. cikk

►C2

 

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 1e., 1f. cikkét, 5. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdését, valamint 7. cikkét.

 ◄

►M128  (2) ◄   Az ideiglenes alkalmazott szerződésében meg kell határozni a besorolási fokozatot és fizetési fokozatot, amelyben az érintettet alkalmazzák.

►M128  (3) ◄   Az ideiglenes alkalmazottnak az alkalmazásának megfelelő besorolási fokozatnál magasabb osztályba tartozó beosztásba történő kinevezését a szolgálati szerződését kiegészítő megállapodásban kell rögzíteni.

▼M131 —————

▼M128

(5)  A személyzeti szabályzat 95., 96. és 99. cikkét analógia útján kell alkalmazni az ideiglenes alkalmazottakra. A személyzeti szabályzat VIIIb. címét analógia útján kell alkalmazni a harmadik országokban szolgálatot teljesítő ideiglenes alkalmazottakra.

▼B



2. FEJEZET

Jogok és kötelezettségek

11. cikk

▼M60

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó ►M131  11-26a. cikkét. ◄ Ha azonban az ideiglenes alkalmazottnak határozott időtartamú szerződése van, a személyzeti szabályzat 15. cikkének második bekezdésében említett személyes okokkal indokolt szabadság a szerződés fennmaradó időtartamára korlátozódik.

▼B

Bármely a személyzeti szabályzat 22. cikke szerinti, az ►M128   ►C4  Uniónak ◄  ◄ súlyos kötelességszegéssel okozott kár megtérítéséről szóló határozatot a súlyos kötelezettségszegés miatti elbocsátás eseteire meghatározott eljárási szabályokra figyelemmel a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság hozza meg.

Az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó határozatokat a személyzeti szabályzat 25. cikkének ►M131  harmadik bekezdésében ◄ meghatározottak szerint kell közzétenni.



3. FEJEZET

Alkalmazási feltételek

12. cikk

▼M131

(1)  Az ideiglenes alkalmazottak alkalmazása során arra kell törekedni, hogy az intézmény részére olyan személyek munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek, és akiket az Unió tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon vettek fel.

Az ideiglenes alkalmazottakat faji, politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződésen, nemen vagy nemi irányultságon alapuló megkülönböztetés, valamint a családi állapotukra vagy helyzetükre való tekintet nélkül kell kiválasztani.

Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely tagállam állampolgárai számára. Az uniós polgárok egyenlőségének elve mindazonáltal lehetővé teszi valamennyi intézmény számára, hogy objektív körülmények által nem igazolt, az ideiglenes alkalmazottak nemzetiség szerinti megoszlása tekintetében jelentős egyensúlyhiány észlelése esetében megfelelő intézkedéseket fogadjanak el. Ezeknek a megfelelő intézkedéseknek igazoltnak kell lenniük és nem vezethetnek az érdem alapú kiválasztástól eltérő felvételi követelményekhez. Ilyen megfelelő intézkedések elfogadása előtt a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános rendelkezéseket fogad el e bekezdés érvényre juttatása céljából.

A Bizottság 2014. január 1-től számítva három év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző bekezdés végrehajtásáról.

Annak megkönnyítése érdekében, hogy a személyzeti felvétel a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjen, az intézmények igyekeznek támogatni az alkalmazottak gyermekeinek többnyelvű és multikulturális oktatását.

▼B

(2)  Az ideiglenes alkalmazott kizárólag azzal a feltétellel alkalmazható, hogy:

a) az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tagállamai egyikének állampolgára – kivéve ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;

b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;

c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;

d) fizikailag alkalmas feladatainak ellátására; és

e) tanúbizonyságot tesz az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretéről és egy további hivatalos nyelvének a szolgálati feladatainak ellátásához szükséges szintű ismeretéről.

▼M112

(3)  Az ►M128  Európai Személyzeti Felvételi Hivatal ◄ (a továbbiakban: „a hivatal”;) a különböző intézmények kérésére segítséget nyújt az ideiglenes személyzet felvételében, különösen a vizsgák tartalmának megállapításában és a felvételi eljárások megszervezésében. A hivatal a 2. cikk a), b) és d) pontja szerint alkalmazott ideiglenes személyzet esetében biztosítja a felvételi eljárások átláthatóságát.

(4)  Az ideiglenes alkalmazottak alkalmazása céljából megszervezett felvételi eljárások során a hivatal, az intézmény kérésére, biztosítja a tisztviselők felvételére vonatkozó követelményekkel azonos követelmények alkalmazását.

(5)   ►M131  A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság ◄ – szükség szerint – az ideiglenes alkalmazottak felvételi eljárásaira vonatkozó általános rendelkezéseket fogad el a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban.

▼B

13. cikk

Az ideiglenes alkalmazottat alkalmazása előtt valamelyik intézmény orvosának meg kell vizsgálnia, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy a pályázó a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek megfelel.

▼M62

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 33. cikkét.

▼M131

14. cikk

(1)  Az ideiglenes alkalmazottak kilenc hónapos próbaidőt teljesítenek.

Ha a próbaidő során az ideiglenes alkalmazott feladatait betegség, a személyzeti szabályzat 58. cikke szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 15 hónapot.

(2)  Az ideiglenes alkalmazottról a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelő jelentés, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő.

Ezt az értékelő jelentést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani. Az értékelő jelentést és az észrevételeket az ideiglenes alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak. A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság az értékelő jelentés alapján határozhat úgy, hogy az ideiglenes alkalmazottat egy hónapos felmondási idővel, a próbaidő letelte előtt elbocsátja, vagy a próbaidő fennmaradó időtartamára az ideiglenes alkalmazottat másik szervezeti egységhez oszthatja be.

(3)  Legkésőbb egy hónappal a próbaidő lejárta előtt az ideiglenes alkalmazottnak a beosztásával járó feladatok ellátására való alkalmasságára, valamint hatékonyságára és a szolgálatban nyújtott magatartására vonatkozó értékelő jelentést kell készíteni. Ezt az értékelő jelentést közölni kell az ideiglenes alkalmazottal, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani.

Amennyiben az értékelő jelentés az ideiglenes alkalmazott elbocsátására vagy – kivételes esetben – az (1) bekezdéssel összhangban a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelő jelentést és az észrevételeket az ideiglenes alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak.

Azt az ideiglenes alkalmazottat, akinek a munkája vagy magatartása nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy álláshelyén véglegesítsék, el kell bocsátani.

A végső döntést az e bekezdésben említett értékelő jelentés, valamint a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság számára az ideiglenes alkalmazottnak a személyzeti szabályzat II. címével összefüggésben tanúsított magatartása kapcsán rendelkezésre álló adatok alapján kell meghozni.

(4)  Az elbocsátott ideiglenes alkalmazott minden befejezett próbaidős hónap után havi alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult.

▼B

15. cikk

►M62  (1) ◄   Az ideiglenes alkalmazottakat kezdetben a személyzeti szabályzat 32. cikkével összhangban kell besorolni. ►M131   A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság által elfogadott besorolási kritériumoknak megfelelően besorolt ideiglenes alkalmazottak megőrzik a fizetési fokozatban e minőségükben megszerzett szolgálati idejüket, amennyiben közvetlenül a megelőző ideiglenes szolgálati időszakot követően ugyanolyan besorolású ideiglenes alkalmazottnak nevezik ki őket. ◄

Amennyiben az ideiglenes alkalmazottat a 10. cikk harmadik bekezdése szerint magasabb besorolási fokozatba tartozó beosztásba nevezik ki, a besorolását a személyzeti szabályzat 46. cikkével összhangban kell megállapítani.

▼M62

(2)   ►M112  ————— ◄ Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat értékelésekre vonatkozó 43. cikkét.

▼B



4. FEJEZET

Munkafeltételek

▼M131

16. cikk

A személyzeti szabályzatnak a szabadságra, a munkaidőre, a túlórára, a váltott műszakban történő munkavégzésre, a munkahelyi vagy otthoni készenléti szolgálatra, valamint a munkaszüneti napokra vonatkozó 42a., 42b., valamint 55–61. cikkeit analógia útján kell alkalmazni. A külön szabadság, valamint a szülői és a családi szabadság időtartama nem terjedhet túl a szerződés időtartamán. Ezenfelül a személyzeti szabályzat 41., 42., 45. és 46. cikke analógia útján alkalmazandó a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 29. cikkében említett ideiglenes alkalmazottakra, függetlenül felvételük időpontjától.

A személyzeti szabályzat 59. cikkében előírt fizetett betegszabadság azonban nem haladhatja meg a három hónapot vagy az ideiglenes alkalmazott által ledolgozott időt, ha ez utóbbi időtartam a hosszabb. A szabadság nem terjedhet túl az érintett szerződésének időtartamán.

E határidők lejártával fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azt az alkalmazottat, akinek munkaviszonyát annak ellenére sem szüntetik meg, hogy feladatait még nem képes ellátni.

Amennyiben azonban az alkalmazottnál foglalkozási betegség alakult ki vagy feladatainak elvégzése során balesetet szenvedett, munkaképtelenségének teljes időtartama alatt továbbra is a teljes díjazását kell kapnia addig, amíg a 33. cikk szerint rokkantsági nyugdíjban nem részesül.

17. cikk

Kivételes esetben az ideiglenes alkalmazott részére saját kérésére kényszerítő személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. A személyzeti szabályzat 12b. cikke a személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadság ideje alatt is alkalmazandó.

A 12b. cikk szerinti engedély ideiglenes alkalmazottnak nem adható olyan foglalkozásszerűen végzett tevékenység folytatása céljára – függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem –, amely lobbizással vagy intézményének nyújtott tanácsadással jár, illetve az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vagy ennek lehetőségéhez vezethet.

A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság határozza meg az ilyen szabadság időtartamát, amely nem haladhatja meg az alkalmazott által már leszolgált idő egynegyedét, vagy:

 három hónapot, ha az alkalmazott szolgálati ideje kevesebb mint négy év;

 minden más esetben a tizenkét hónapot.

Az első bekezdéssel összhangban engedélyezett szabadság időtartamát a személyzeti szabályzat 44. cikke első bekezdésének alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

Mindaddig, amíg az ideiglenes alkalmazott fizetés nélküli szabadságon van, fel kell függeszteni tagságát a 28. cikk szerinti szociális biztonsági rendszerben.

Azon ideiglenes alkalmazott azonban, aki nem végez jövedelemszerző tevékenységet, legkésőbb a fizetés nélküli szabadságának kezdetét követő egy hónapon belül kérelmezheti, hogy a 28. cikkben említett kockázatokkal szemben továbbra is részesüljön biztosításban, feltéve, hogy szabadsága időtartama alatt viseli az abban a cikkben előírt járulékok költségének felét; a járulékot az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani.

Ezenkívül a 2. cikk c) vagy d) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazott, aki bizonyítja, hogy más nyugdíjbiztosítási rendszerben nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy a fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt továbbra is nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve, hogy a 41. cikkben megállapított mérték háromszorosának megfelelő járulékfizetést teljesít; a járulékokat az alkalmazott besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő alapilletmény alapján kell kiszámítani.

A szülési szabadságot és annak kifizetését biztosítani kell azon nők számára, akik esetében ez a szabadság a szerződésük lejárta előtt kezdődik meg.

▼M60

18. cikk

Azon ideiglenes alkalmazott, akit katonai szolgálatra, alternatív szolgálatra vagy tartalékos gyakorlatra hívnak be, illetve akit katonai szolgálatra hívnak vissza, nemzeti szolgálati szabadságban részesül; a határozott időtartamra alkalmazott ideiglenes alkalmazottak esetében e szabadság semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a szerződés időtartamát.

Azon ideiglenes alkalmazott, akit katonai szolgálatra vagy alternatív szolgálatra hívnak be, díjazását nem kapja, de megőrzi az ezen alkalmazási feltételek szerinti jogát a magasabb fizetési fokozatba lépéshez. Az alkalmazott megőrzi jogát az öregségi nyugdíjra, ha a katonai szolgálat vagy alternatív szolgálat befejeztével visszamenőlegesen rendezi nyugdíjjárulékait.

Azon ideiglenes alkalmazott, akit tartalékos gyakorlatra hívnak be, vagy katonai szolgálatra visszahívnak, a gyakorlat vagy a visszahívás időtartama alatt folyamatosan kapja díjazását, amelyet azonban a zsoldjának összegével csökkentenek.

▼B



5. FEJEZET

Díjazás és költségtérítés

19. cikk

Az ideiglenes alkalmazottak díjazása alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.

▼M112

20. cikk

(1)  Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a díjazás kifejezésének és folyósításának pénznemére és az e díjazás ►M131  naprakésszé tételére ◄ vonatkozó 63., 64., 65. és 65a. cikkét.

(2)  Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak az alapilletményekre, a családi támogatásokra, a külföldi munkavégzési támogatásra és a halál esetén bekövetkező folyósításra vonatkozó 66., 67., 69. és 70. cikkét.

(3)  A személyzeti szabályzatnak ►M131  a szolidaritási adóra ◄ vonatkozó 66a. cikkének rendelkezéseit analógia útján alkalmazni kell az ideiglenes alkalmazottakra.

▼M131

(4)  A személyzeti szabályzat 44. cikkét az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján kell alkalmazni.

▼B

21. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének ►M112  családi támogatásokra és külföldi munkavégzési támogatásra ◄ vonatkozó 1., 2., ►M112  3. és 4. ◄ cikkét.

22. cikk

A 23–26. cikkre is figyelemmel, az ideiglenes alkalmazottak a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5–15. cikkével összhangban jogosultak a szolgálatba lépéssel, áthelyezéssel vagy a szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére, valamint a feladataik ellátása során vagy azzal kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére.

23. cikk

Azon ideiglenes alkalmazott, akit legalább 12 hónapnyi határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározottak szerint jogosult költözési költségeinek megtérítésére.

24. cikk

(1)  Azon ideiglenes alkalmazott, akit legalább egy éves határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározottak szerint beilleszkedési támogatásban részesül, amelynek a várható szolgálati időre vonatkozó összege:



— legalább egy év,

egyharmada de két évnél kevesebb: right accolade

a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5. cikkében megállapított mértéknek

— legalább két év,

kétharmada de három évnél kevesebb: right accolade

— három év, vagy több:

háromharmada right accolade

(2)  A személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározott újrabeilleszkedési támogatás a négy év szolgálati idővel rendelkező ideiglenes alkalmazottaknak folyósítható. Azon alkalmazott, aki több mint egy év, de kevesebb, mint négy év szolgálati idővel rendelkezik, a szolgálati idejével arányosan részesül újrabeilleszkedési támogatásban, a töredékévek figyelmen kívül hagyásával.

▼M112

(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott beilleszkedési támogatás és a (2) bekezdésben meghatározott újrabeilleszkedési támogatás azonban nem lehet kevesebb a következőknél:

▼M140

 háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetében 1 188,86 EUR,

 háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetében 706,89 EUR.

▼M112

Olyan esetekben, amikor a férj és a feleség is az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja, és mindketten jogosultak beilleszkedési támogatásra és újrabeilleszkedési támogatásra, ezt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell folyósítani.

▼B

25. cikk

▼M23

A személyzeti szabályzat VII. mellékletének a napidíjról szóló 10. cikkét alkalmazni kell. ►M60  Azon ideiglenes alkalmazott azonban, akit 12 hónapnál rövidebb határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, és aki bizonyítja, hogy korábbi lakóhelyén nem lakhat tovább, szerződésének időtartama alatt, de legfeljebb egy évig jogosult a napidíjra. ◄

▼B

26. cikk

A személyzeti szabályzat VII. mellékletének az alkalmazási hely és a származási hely közötti éves utazási költségekre vonatkozó 8. cikke csak azon ideiglenes alkalmazottakra alkalmazandó, akik legalább 9 hónap szolgálati idővel rendelkeznek.

27. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének az összegek folyósítására vonatkozó 16. és 17. cikkét.



6. FEJEZET

Szociális biztonsági ellátások



A. Szakasz

BETEGSÉG- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS, SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSOK

28. cikk

►M60  Az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a betegség- és balesetbiztosításra vonatkozó 72. és 73. cikkét az alkalmazás időtartama alatt, a betegszabadság alatt, valamint a 11. és 17. cikkben említett fizetés nélküli szabadság alatt az azokban megállapított feltételeknek megfelelően; analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a betegségbiztosításra vonatkozó 72. cikkét a ►M112  rokkantsági támogatás ◄ részesülő ideiglenes alkalmazottakra és a túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülő személyekre. ◄ ►M33   A 72. cikk a 39. cikk (2) bekezdésében említett személyzet azon tagjára is vonatkozik, aki öregségi nyugdíjban részesül. ◄

Ha azonban a 13. cikkben előírt orvosi vizsgálat kimutatja, hogy az alkalmazott betegségben vagy rokkantságban szenved, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy az ilyen betegségéből vagy rokkantságából származódó költségeket ki kell zárni a személyzeti szabályzat 72. cikkben meghatározott költségtérítésből.

▼M62

Ha az ideiglenes alkalmazott bizonyítja, hogy más, törvény vagy rendelet szerinti betegségbiztosítási rendszer alapján nem kaphat biztosítást, legkésőbb a szerződése lejártát követő egy hónapon belül benyújtott kérelme alapján továbbra is biztosításban részesülhet a szerződése lejártát követő legfeljebb hat hónapos időtartamra az első bekezdésben előírt betegségbiztosítás alapján. A személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében előírt járulékot az utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani, és annak fele terheli az alkalmazottat.

Az intézményi orvos véleményének beszerzését követően a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a kérelem benyújtására előírt egyhónapos határidőt és az előző bekezdésben előírt hat hónapos korlátot nem kell alkalmazni, ha az érintett személy az alkalmazása során szerzett olyan súlyos vagy elhúzódó betegségben szenved, amelyet az előző bekezdésben előírt hat hónapos időszak vége előtt az intézménynek bejelentett, feltéve hogy az érintett személy az intézmény által szervezett orvosi vizsgálaton vesz részt.

▼M62

28a. cikk

(1)  Azon ideiglenes alkalmazott, aki az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ egy intézményénél fennálló szolgálati jogviszonyának megszűnése után munkanélkülivé válik, és:

 aki nem részesül az ►M128   ►C4  Európai Uniótól ◄  ◄ öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban,

 akinek szolgálati jogviszonya nem lemondás útján szűnt meg, vagy szerződését nem fegyelmi okok miatt szüntették meg,

 aki legalább hat havi szolgálatot teljesített,

 és aki az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egyik tagállamában lakóhellyel rendelkezik,

az alábbiakban megállapított feltételek szerint havi munkanélküli-járadékra jogosult.

Ha az alkalmazott a nemzeti rendszer alapján munkanélküli-járadékra jogosult, erről köteles azon intézményt tájékoztatni, amelyhez tartozott, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Ebben az esetben az említett járadék összegét le kell vonni a (3) bekezdés szerint folyósított juttatásból.

(2)  A fenti munkanélküli-járadékra való jogosultsághoz a volt ideiglenes alkalmazottnak:

a) saját kérésére a lakóhelye szerinti tagállam munkaügyi központjában magát munkanélküliként nyilvántartásba kell vetetnie;

b) teljesítenie kell azon kötelezettségeket, amelyeket az adott tagállam joga a tagállamban munkanélküli-járadékban részesülő személyekre vonatkozóan előír;

c) minden hónapban el kell juttatnia azon intézményhez, amelyhez tartozott az illetékes nemzeti munkaügyi központ által kiadott igazolást arról, hogy teljesítette-e vagy sem az a) és b) pontban előírt kötelezettségeket és feltételeket.

Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ akkor is biztosíthatja, illetve fenntarthatja a járadékot, ha a b) pontban említett nemzeti kötelezettségeket betegség, baleset, szülés, rokkantság vagy más, hasonlónak elismert helyzetre tekintettel nem teljesítették, illetve akkor, ha az illetékes nemzeti hatóság e kötelezettségek alól felmentést adott.

A Bizottság, egy szakértői bizottság véleményének beszerzését követően meghatározza az e cikk alkalmazásához szükséges rendelkezéseket.

▼M112

(3)  A munkanélküli-járadékot a volt ideiglenes alkalmazottat a szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában megillető alapilletmény alapján határozzák meg. E járadékot a következőképpen állapítják meg:

a) az első 12 hónapos időtartamra az alapilletmény 60 % a,

b) a 13–24. hónapig az alapilletmény 45 % a,

c) a 25–36. hónapig az alapilletmény 30 % a.

Az így kiszámított összegek nem lehetnek kevesebbek ►M140  1 425,79 EUR (alsó határ) ◄ és nem haladhatják meg a ►M140  2 851,59 EUR (felső határ) ◄ az első hathónapos időszak kivételével, amikor a fent meghatározott alsó összeghatárt kell alkalmazni, de a felső összeghatárt nem. Ezek az összeghatárok a személyzeti szabályzat 65. cikkével összhangban,.a személyzeti szabályzat 66. cikkében megállapított fizetési fokozatokkal azonos módon ►M131  tehetők naprakésszé. ◄

(4)  A munkanélküli-járadék a volt ideiglenes alkalmazottnak a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb 36 hónapig folyósítható és ez az időszak semmi esetre sem haladhatja meg a szolgálati jogviszonyban eltöltött tényleges idő harmadát. Ha azonban ezen időszak alatt a volt ideiglenes alkalmazott már nem teljesíti az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételeket, a munkanélküli-járadék folyósítását felfüggesztik. A munkanélküli-járadék folyósítását folytatják, ha a volt ideiglenes alkalmazott az említett időszak lejárta előtt ismét teljesíti az említett feltételeket, és nem szerzett jogosultságot nemzeti munkanélküli-járadékra.

▼M62

(5)  A munkanélküli-járadékra jogosult volt ideiglenes alkalmazott jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra. A háztartási támogatást a munkanélküli-járadék alapján a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 1. cikkében megállapított feltételek szerint kell kiszámítani.

Az érintett személy köteles bejelenteni minden más forrásból kapott, azonos jellegű juttatást, amelyre ő maga vagy házastársa jogosult; e juttatásokat le kell vonni az e cikk alapján járó juttatások összegéből.

A munkanélküli-járadékra jogosult volt ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt feltételek szerint, járulékfizetési kötelezettség nélkül jogosult betegségbiztosításra.

▼M112

(6)  A munkanélküli-járadékot és a családi támogatást a Bizottság euróban folyósítja. E célból korrekciós együttható nem alkalmazható.

(7)  Az ideiglenes alkalmazott a munkanélküli-biztosítási rendszer finanszírozásához egyharmad részben járul hozzá. A járulék az érintett személy – ►M140  1 296,18 EUR ◄ összegű engedmény levonása utáni – alapilletményének 0,81 %-a, tekintet nélkül a személyzeti szabályzat 64. cikkében előírt korrekciós együtthatókra. E járulékot az érintett személy illetményéből havonta vonják le, és az intézmény által fedezendő fennmaradó kétharmad résszel együtt egy munkanélküli különalapba fizetik be. Ez az intézmények közös alapja, és ez utóbbiak járulékaikat a Bizottság számára havonta fizetik be, legkésőbb a díjazások folyósítását követő nyolc napon belül. Az e cikk alkalmazásából származó valamennyi kiadást az Európai Unió általános költségvetéséről szóló költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban a Bizottság engedélyezi és fizeti ki.

▼M62

(8)  A munkanélkülivé vált volt ideiglenes alkalmazottnak folyósított munkanélküli-járadékra az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet irányadó.

(9)  A foglalkoztatás és a munkanélküliség terén illetékes, nemzeti jogszabályaik keretében eljáró nemzeti hatóságok, valamint a Bizottság e cikk megfelelő alkalmazása érdekében hatékonyan együttműködnek egymással.

(10)  E cikk alkalmazásának részletes szabályait a személyzeti szabályzati bizottság véleményének megszerzését követően az ►M131  intézmények 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságai ◄ a (2) bekezdés utolsó albekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül közös megegyezéssel állapítják meg.

▼M112

►M131

 

A Bizottság kétévente jelentést nyújt be a munkanélküli-biztosítási rendszer pénzügyi helyzetéről. A jelentéstől függetlenül a Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikke szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazíthatja az e cikk (7) bekezdése szerinti hozzájárulásokat, amennyiben ez a rendszer egyensúlyának érdekében szükséges.

 ◄

▼B

29. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat szülési segélyre vonatkozó 74. cikkét, és a személyzeti szabályzat 75. cikkét az azon cikkben említett költségek fedezéséről.

30. cikk

Az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat adományokra, kölcsönökre vagy előlegekre vonatkozó 76. cikkét szerződésük időtartama alatt vagy annak lejártát követően, ha a szolgálat során szerzett súlyos vagy elhúzódó betegség ►M112  vagy fogyatékosság ◄ következtében, vagy ezen időszak során elszenvedett baleset következtében az alkalmazott munkaképtelenné válik, és bizonyítani tudja, hogy más szociális biztonsági rendszer az ilyen betegségre vagy balesetre nem nyújt fedezetet.



B. Szakasz

ROKKANTSÁG ÉS HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS

31. cikk

Az ideiglenes alkalmazottakat az alábbi rendelkezések szerint kell biztosítani az alkalmazásuk alatt bekövetkező haláleset és rokkantság kockázata ellen.

Az e szakaszban előírt ellátásokat és garanciákat fel kell függeszteni, ha ezen alkalmazási feltételek alapján az alkalmazottat munkaviszonya folytán megillető díjazást ideiglenesen felfüggesztik.

32. cikk

Ha az alkalmazottnál a felvételét megelőző orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatok tekintetében az érintettnek a rokkantsággal vagy az elhalálozással kapcsolatosan biztosított ellátásokat csak az intézmény szolgálatába való belépésétől számított ötéves időtartamot követően nyújtja.

▼M62

Az alkalmazott e határozattal szemben a személyzeti szabályzat 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.

▼M112

33. cikk

(1)  A teljes rokkantságban szenvedő alkalmazott, akinek emiatt fel kell függesztenie az intézmény szolgálatát, rokkantsága teljes idejére rokkantsági támogatásra jogosult, amelynek összegét az alábbiak szerint állapítják meg.

Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzat 52. cikkét a rokkantsági támogatásban részesülők tekintetében. Amennyiben a rokkantsági támogatásban részesülő személy ►M131  66. életéve ◄ előtt nyugdíjba vonul anélkül, hogy elérné a nyugdíjjogosultság elérhető legmagasabb összegét, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összegének alapját azok a besorolási és fizetési fokozatok képezik, amelyekben az alkalmazottat alkalmazták, amikor rokkanttá vált.

A rokkantsági támogatás az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletményének 70 %-a. Ez az összeg azonban nem lehet kevesebb a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében megállapított létminimumnál. A rokkantsági támogatásból az e támogatás alapján kiszámított járulékot kell fizetni a nyugdíjrendszerbe.

Ha a rokkantság az alkalmazott feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban, vagy foglalkozási megbetegedés miatt, közérdekből tett cselekedet miatt vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történő kockáztatása miatt következett be, a rokkantsági támogatás nem lehet kevesebb a létminimum 120 %-ánál. Az ilyen esetekben a nyugdíjjárulékot a volt munkáltató költségvetéséből folyósítják.

Amennyiben az alkalmazott a rokkantságot szándékosan idézte elő, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy az alkalmazott csak a 39. cikkben előírt támogatásra jogosult.

A rokkantsági támogatásra jogosult személyek a személyzeti szabályzat VII. mellékletével összhangban jogosultak a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra is; a háztartási támogatást a kedvezményezett támogatása alapján határozzák meg.

(2)  A rokkantságot a személyzeti szabályzat 9. cikke által létrehozott rokkantsági bizottság állapítja meg.

(3)  A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40. cikkében említett intézmény kérheti az annak megállapítására irányuló időszakos vizsgálatot, hogy a rokkantsági támogatás jogosultja változatlanul megfelel-e a támogatás folyósítási feltételeinek. Ha a rokkantsági bizottság megállapítja, hogy az alkalmazott a folyósítás feltételeinek már nem felel meg, az alkalmazott ismét szolgálatba lép az említett intézménynél, feltéve, hogy a szerződése nem járt le.

Ha azonban nem lehetséges az érintett személy alkalmazása az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatában, a szerződés felbontható azzal a feltétellel, hogy az érintett személy számára annak a díjazásnak megfelelő összeget folyósítanak, amelyet a felmondási idő alatt kaphatott volna, vagy – adott esetben – számára a munkaszerződésnek a 47. cikkben előírt megszüntetése esetén járó juttatásnak megfelelő összeget folyósítanak. A 39. cikket szintén alkalmazni kell.

▼M131

34. cikk

Az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti örökösei jogosulttá válnak a 35–38. cikkekben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.

Valamely rokkantsági támogatásban részesülő volt alkalmazott, egykor öregségi nyugdíjban részesülő, a 2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja szerinti volt alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt alkalmazott elhalálozása esetén az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti örökösei jogosultak az említett mellékletben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.

Amennyiben valamely ideiglenes alkalmazott, rokkantsági támogatásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő volt ideiglenes alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt ideiglenes alkalmazott tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ideiglenes nyugdíjakra vonatkozó 5. és 6. fejezetét kell analógia útján alkalmazni az alkalmazott házastársára és az általa eltartottnak minősülő személyekre.

▼B

35. cikk

A nyugdíjfolyósítás iránti jogosultság az elhalálozás hónapját követő hónap első napjától, illetve adott esetben azon időszakot követő hónap első napjától kezdődik, amely alatt az elhunyt ►M112  túlélő hozzátartozó ◄ , az árvák vagy az eltartottak megkapták az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat 70. cikke szerinti díjazását.

36. cikk

▼M62

Az alkalmazott ►M112  túlélő hozzátartozó ◄ a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetével összhangban ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ jogosult. A nyugdíj nem lehet kevesebb sem az alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-ánál, sem a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében meghatározott létminimumnál. Ha a ►M131  2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja ◄ szerinti alkalmazott elhalálozik, az ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összegét azon öregségi nyugdíj 60 %-ára kell emelni, amit az alkalmazott akkor kapott volna, ha a szolgálati időtől vagy korától függetlenül az elhalálozása időpontjában e nyugdíjra jogosult lett volna.

▼M23

Az ►M112  túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ részesülő személy a személyzeti szabályzat VII. mellékletében megállapított feltételek szerint jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében meghatározott családi támogatásokra. Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás azonban a személyzeti szabályzat 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt juttatás összegének kétszerese.

▼M62 —————

▼M112

37. cikk

Amennyiben az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult alkalmazott vagy személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, a halálakor általa eltartottnak minősülő gyermekek a személyzeti szabályzat 80. cikke szerinti árvasági nyugdíjra jogosultak.

A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs halála vagy ismételt házassága esetén, a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.

Amennyiben az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult alkalmazott vagy személy halálakor nem felel meg az első bekezdésben megállapított feltételeknek, a személyzeti szabályzat 80. cikke harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Azon ►M131  2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja ◄ szerinti volt ideiglenes alkalmazott elhalálozása esetén, aki a szolgálatból a ►M131  nyugdíjkorhatár ◄ betöltése előtt lépett ki, és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a ►M131  nyugdíjkorhatár ◄ betöltését követő naptári hónap első napjáig, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikkével összhangban általa eltartottnak minősülő gyermekek az előző bekezdésekben megállapított feltételekkel azonos módon árvasági nyugdíjra jogosultak.

A személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott, eltartott gyermeknek minősülő személy árvasági nyugdíja nem haladhatja meg az eltartott gyermek után nyújtott támogatás kétszeresét.

Nem folyósítható árvasági nyugdíj abban az esetben, ha örökbefogadó szülő által helyettesített természetes szülő halálozik el.

Az árvák a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.

▼B

38. cikk

Válás esetén, illetve ha egynél több olyan kategóriába tartozó túlélő van, aki jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjat igényelni, a nyugdíjat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetében előírt módon kell felosztani.

▼M62

38a. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. cikkében meghatározott, legnagyobb összegekre és felosztásra vonatkozó szabályokat.

▼B



C. Szakasz

▼M23

ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÉS TÁVOZÁSI DÍJ

▼M112

39. cikk

▼M131

(1)  A szolgálatból történő kilépéskor a 2. cikk szerinti alkalmazott öregségi nyugdíjra, a biztosításmatematikai egyenérték átruházására vagy távozási díjra jogosult a személyzeti szabályzat V. címének 3. fejezetével és VIII. mellékletével összhangban. Amennyiben az alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult, a nyugdíjjogosultságát a 42. cikk alapján kifizetett összegek arányában csökkenteni kell.

▼M112

(2)  Analógia útján a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni az ezen alkalmazási feltételek 2. cikke szerinti alkalmazottak esetében.

(3)  Az a személy, aki öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásra is. A háztartási támogatás százalékos mértékét a jogosult személy nyugdíja alapján számítják ki.

▼B

40. cikk

Ha egy alkalmazottat az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselőjének neveznek ki, nem részesülhet a 39. cikk első bekezdésében előírt távozási díjban.

►M128   ►C4  Az Európai Unió ◄  ◄ ideiglenes alkalmazottjaként töltött szolgálati időt figyelembe kell venni a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a személyzeti szabályzat VIII. melléklete szerinti kiszámítása során.

Amennyiben az alkalmazott élt a 42. cikkben meghatározott lehetőséggel, nyugdíjjogosultsága azon időszak tekintetében, amikor az összegeket kivette, arányosan csökken.

▼M112

Az előző bekezdést nem kell alkalmazni azon alkalmazottra, aki az attól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kéri, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi ►M123  3,1 % ◄ -os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését, amely a személyzeti szabályzat XII. mellékletének 12. cikkében megállapított eljárás szerint felülvizsgálható.

▼B



D. Szakasz

▼M62

A ROKKANTSÁG ÉS HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁSI RENDSZER, VALAMINT A NYUGDÍJRENDSZER FINANSZÍROZÁSA

▼B

41. cikk

▼M62

A B. és C. szakaszban előírt szociális biztonsági rendszer finanszírozása tekintetében analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 83. cikkének ►M112  és a 83a. cikk ◄ és VIII. melléklete 36. és 38. cikkének rendelkezéseit.

▼B

42. cikk

▼M131

A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság által meghatározott feltételekkel összhangban az alkalmazott kérheti, hogy az említett hatóság teljesítsen minden olyan kifizetést, amelyet az alkalmazottnak származási országában nyugdíjjogosultsága megszerezéséhez vagy fenntartásához teljesítenie kell.

▼B

Az ilyen kifizetések nem haladhatják meg ►M112  a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdésében előírt ráta kétszeresét ◄ , és azokat ►M15  az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ költségvetéséből ◄ kell fedezni.

▼M62



E. Szakasz

AZ IDEIGLENES ALKALMAZOTTAK ELLÁTÁSI JOGOSULTSÁGAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA

43. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40–44. cikkét.



F. Szakasz

AZ ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA

44. cikk

Az ellátások folyósításával kapcsolatban analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. és 82. cikkét, valamint a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkét.

Azon összegeket, amelyekkel alkalmazott vagy volt alkalmazott az ►M128   ►C4  Uniónak ◄  ◄ az e biztosítási rendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkében említett az intézmény által meghatározandó módon le kell vonni az őt magát vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható

▼M62



G. Szakasz

JOGÁTRUHÁZÁS AZ ►M128   ►C4  UNIÓ ◄  ◄ JAVÁRA

44a. cikk

Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ javára történő jogátruházás vonatkozásában analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 85a. cikkének rendelkezéseit.

▼B



7. FEJEZET

Túlfizetések visszatérítése

45. cikk

▼M23

A személyzeti szabályzatnak a túlfizetések visszatérítésére vonatkozó 85. cikkét alkalmazni kell.

▼B



8. FEJEZET

Jogorvoslatok

46. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a jogorvoslatokra vonatkozó VII. címét.



9. FEJEZET

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése

▼M131

47. cikk

Az elhalálozás miatti megszűnés esetén kívül az ideiglenes alkalmazott szolgálati viszonya megszűnik:

a) annak a hónapnak az utolsó napján, amikor az alkalmazott betölti 66. életévét, vagy adott esetben a személyzeti szabályzat 52. cikkének második és harmadik albekezdése szerint meghatározott időpontban; vagy

b) határozott időre szóló szerződés esetén:

i. a szerződésben meghatározott napon;

ii. a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, ha a szerződés biztosítja az alkalmazottnak vagy az intézménynek a korábbi megszüntetés lehetőségét. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de összesen legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. Azon ideiglenes alkalmazottak esetében, akiknek szerződését meghosszabbították, a felmondási idő legfeljebb hat hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással alátámasztott terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a felmondási időt az orvosi igazolással alátámasztott terhesség, a szülési szabadság vagy – a fent említett korlátokra is figyelemmel – a betegszabadság idejére fel kell függeszteni. Ha az intézmény mondja fel a szerződést, az alkalmazott szolgálati alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult szolgálati jogviszonya megszűnésének és a szerződés lejártának napja közötti időszakban;

iii. ha az alkalmazott már nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett rendelkezésben előírt kivétel alkalmazásának lehetőségére is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az ii. alpontban említett felmondási időt kell alkalmazni; vagy

c) határozatlan időre szóló szerződés esetén:

i. a szerződésben meghatározott felmondási idő végén; a felmondási idő teljesített szolgálati évenként nem lehet rövidebb egy hónapnál, de legalább három hónap és legfeljebb tíz hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással alátámasztott terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a felmondási időt az orvosi igazolással alátámasztott terhesség, a szülési szabadság vagy – a fent említett korlátokra is figyelemmel – a betegszabadság idejére fel kell függeszteni; vagy

ii. ha az alkalmazott már nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett rendelkezésben előírt kivétel alkalmazásának lehetőségére is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az i. alpontban említett felmondási időt kell alkalmazni.

▼M60

48. cikk

Az alkalmazotti jogviszonyt, akár határozott, akár határozatlan időre szól, az intézmény felmondási idő nélkül megszüntetheti:

a) a próbaidő folyamán vagy végén, a 14. cikknek megfelelően;

▼M112 —————

▼M60

►M112  b) ◄  ha az alkalmazott a 16. cikk szerinti fizetett betegszabadság végén nem tudja folytatni munkáját. Ebben az esetben az alkalmazott olyan juttatást kap, amely megegyezik minden szolgálati jogviszonyban eltöltött hónap után a két napra járó alapilletményével és családi támogatásaival.

▼M131

48a. cikk

A személyzeti szabályzat 50. cikke bármely adott parlamenti ciklusban analógia útján alkalmazható az Európai Parlament képviselőcsoportjainak legfeljebb öt vezető, AD 15 vagy AD 16 besorolási fokozatba tartozó ideiglenes alkalmazottjára, feltéve, hogy már betöltötték ötvenötödik életévüket, az intézményeknél húsz év szolgálati viszonnyal rendelkeznek és legalább 2,5 év szolgálati időt töltöttek el legutóbbi besorolási fokozatukban.

▼B

49. cikk

▼M62

(1)  A személyzeti szabályzat IX. mellékletében előírt fegyelmi eljárást követően – amelyet analógia útján alkalmazni kell – az ideiglenes alkalmazotti jogviszony fegyelmi okokból felmondási idő nélkül megszüntethető, ha az alkalmazott kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megsértette. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság indokolással ellátott határozatot hoz, miután az érintett alkalmazottnak lehetőséget kapott arra, hogy védekezését előadja.

Az alkalmazotti jogviszony megszüntetése előtt az ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat ►M112  IX. mellékletének 23. és 24. cikke ◄ szerint – amelyet analógia útján alkalmazni kell – felfüggeszthető.

▼B

(2)   ►M62  Az alkalmazotti jogviszonynak az (1) bekezdés ◄ szerinti megszüntetése esetén a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy:

a) a 39. cikkben előírt távozási díjat a személyzeti szabályzat 83. cikkében előírt járulékok és az évi 3,5 % mértékű kamatos kamat megtérítésére korlátozza;

b) a 24. cikk (2) bekezdésében előírt újrabeilleszkedési támogatást teljesen vagy részben megvonja;

50. cikk

(1)  Az ideiglenes alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát az intézmény felmondási idő nélkül megszünteti, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megállapítja, hogy:

a) az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazott szándékosan hamis adatokat közölt akár szakmai képességeivel, akár a 12. cikk (2) bekezdésében előírt feltételekkel kapcsolatban, és

b) a közölt hamis adatok meghatározó szerepet játszottak az érintett alkalmazásában.

▼M62

(2)  Ezen esetben az érintett alkalmazott meghallgatását, valamint a személyzeti szabályzat IX. mellékletében előírt fegyelmi eljárás befejezését követően a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megszünteti az alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát.

Alkalmazotti jogviszonyának megszüntetése előtt az ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat ►M112  IX. mellékletének 23. és 24. cikke ◄ szerint – amelyet analógia útján alkalmazni kell – felfüggeszthető.

A 49. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.

▼M62

50a. cikk

A 49. és 50. cikk sérelme nélkül azon ideiglenes alkalmazott, vagy volt ideiglenes alkalmazott, aki az ezen alkalmazási feltételek szerinti kötelezettségeit megsérti, a személyzeti szabályzat VI. címével és adott esetben a személyzeti szabályzat IX. mellékletével összhangban – amelyek rendelkezéseit analógia útján alkalmazni kell – fegyelmi intézkedéssel sújtható.

▼M128



10. FEJEZET

A 2. cikk e) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések

50b. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat 98. cikke (1) bekezdésében meghatározott eljárás során kiválasztott, a tagállamok diplomáciai szolgálataiból származó, és az érintett nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzettel a 2. cikk e) pontja szerint ideiglenes alkalmazotti szerződést kell kötni.

(2)  Ezekkel az ideiglenes alkalmazottakkal legfeljebb négy évre lehet szerződést kötni. Szerződésük legfeljebb négyéves időtartamra hosszabbítható meg. Összességében az alkalmazásuk nem haladhatja meg a nyolc évet. Kivételes esetekben azonban és szolgálati érdekből a nyolcadik év végén a szerződés legfeljebb további két évre meghosszabbítható. A tagállamok az EKSZ-nél ideiglenes alkalmazotti státuszban dolgozó tisztviselőik számára garantálják, hogy az EKSZ-nél eltöltött szolgálati idejük lejártát követően nemzeti joguk alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban azonnali hatállyal visszahelyezik őket korábbi munkakörükbe.

(3)  Az ezen alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak által okozott károkért a személyzeti szabályzat 22. cikke értelmében történő felelősségre vonásban a tagállamok támogatják az Uniót.

50c. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat 37., 38. és 39. cikkét analógia útján kell alkalmazni. A kirendelés nem terjedhet túl a szerződés idején.

▼M131 —————

▼M131



11.

FEJEZET

A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különrendelkezések

51. cikk

A 2. cikk f) pontja szerinti ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 37. és 38. cikkét, a 37. cikk első bekezdésének b) pontja kivételével.

52. cikk

A 17. cikk harmadik bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2. cikk f) pontjában említett, határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező ideiglenes alkalmazottak számára szolgálati idejüktől függetlenül egy évet meg nem haladó időtartamra fizetés nélküli szabadságot lehet engedélyezni.

Az ilyen szabadság teljes időtartama az alkalmazott teljes pályafutása során nem haladhatja meg a tizenkét évet.

Az ideiglenes alkalmazott által betöltött álláshelyre más személyt lehet alkalmazni.

A szabadság lejártával az ideiglenes alkalmazottat vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első álláshelyre, amely besorolási csoportjában megüresedik, feltéve, hogy megfelel az adott álláshely követelményeinek. Amennyiben az ideiglenes alkalmazott visszautasítja a felajánlott álláshelyet, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási csoportján belül a besorolási fokozatának megfelelő következő hely megüresedik; amennyiben a felajánlott álláshelyet másodszor is elutasítja, az intézmény azonnali hatállyal megszüntetheti az alkalmazotti jogviszonyt. Tényleges visszahelyezéséig vagy kirendeléséig az ideiglenes alkalmazott személyes okokkal indokolt, fizetés nélküli szabadságon marad.

53. cikk

A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak egy vagy több ügynökség által szervezett kiválasztási eljárás alapján alkalmazhatóak. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal az érintett ügynökség vagy ügynökségek kérelmére segítséget nyújt az ügynökségeknek, különösen a tesztek tartalmának meghatározása és a kiválasztási eljárások megszervezése útján. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal biztosítja a kiválasztási eljárások átláthatóságát.

Külső kiválasztási eljárás esetében a 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakat csak az SC 1–SC 2, AST 1–AST 4 vagy az AD 5–AD 8 besorolási fokozatokban lehet alkalmazni. Az intézmény azonban – adott esetben és amennyiben az kellően indokolt – a már elfogadott létszámterv keretein belül engedélyezheti az alkalmazást az AD 9, AD 10, AD 11 vagy – kivételes esetben – az AD 12 besorolási fokozatokban, amennyiben az e fokozatoknak megfelelő feladatkör ellátására szolgáló álláshelyről van szó. Valamely ügynökségben az AD 9–AD 12 besorolási fokozatokban az alkalmazottak összlétszáma nem haladhatja meg az AD besorolási csoportban alkalmazott ideiglenes alkalmazottak egy ötéves gördülő időszakon belül számított összlétszámának 20 %-át.

54. cikk

A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak esetében a következő magasabb besorolási fokozatba sorolás kizárólag olyan alkalmazottak közüli választással történhet, akik besorolási fokozatukban legalább két év szolgálati időt töltöttek, az ilyen ideiglenes alkalmazottak érdemeinek összehasonlítása és a róluk szóló értékelő jelentés figyelembevétele után. A személyzeti szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének és 45. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatát analógia útján kell alkalmazni. Az átlagos előmeneteli ekvivalenciára vonatkozó, a személyzeti szabályzat I. mellékletének B. szakaszában tisztviselők számára megállapított szorzótényezők nem haladhatóak meg.

E cikk végrehajtása céljából minden ügynökség a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános rendelkezéseket fogad el.

55. cikk

Ha egy, a 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazott egy álláshely belső közzétételét követően besorolási csoportján belül új álláshelyre kerül, nem sorolható be alacsonyabb besorolási fokozatba vagy fizetési fokozatba, mint amilyenben a korábbi álláshelyén volt, feltéve, hogy a besorolási fokozata megfelel az álláshirdetésben felsorolt besorolási fokozatok valamelyikének.

Ugyanezen rendelkezések analógia útján vonatkoznak arra az esetre, ha egy ilyen ideiglenes alkalmazott közvetlenül egy másik ügynökséggel kötött ugyanilyen ideiglenes alkalmazotti szerződést követően új szerződést köt egy ügynökséggel.

56. cikk

A személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden ügynökség általános rendelkezéseket fogad el a 2. cikk f) pontja szerinti szerződéses alkalmazottak felvételéről és foglalkoztatásáról.

▼M131 —————

▼M112



IV. CÍM

SZERZŐDÉSES ALKALMAZOTTAK



1. FEJEZET

Általános rendelkezések

79. cikk

(1)  A szerződéses alkalmazottak fizetését az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszban erre a célra elkülönített teljes előirányzatokból fizetik.

(2)   ►M131  A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ◄ szükség esetén a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a szerződéses alkalmazottak igénybevételére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket fogadnak el.

(3)  A Bizottság elkészíti a személyzet létszámát, a beosztások szintjét és típusát, a földrajzi eloszlást és a csoportonkénti költségvetési forrásokat tartalmazó, a szerződéses alkalmazottak alkalmazására vonatkozó éves jelentést.

(4)  A szerződéses alkalmazottakat alkalmazó intézmények, ügynökségek és más szervek a költségvetési eljárás keretében indikatív éves előrejelzéseket nyújtanak a szerződéses alkalmazottak csoportonkénti alkalmazásáról.

80. cikk

(1)  A szerződéses alkalmazottak a teljesítendő feladatoknak megfelelően négy csoportra oszlik. Az egyes csoportok további besorolási fokozatokra és fizetési fokozatokra oszlanak.

(2)  A feladatok típusait és az azokhoz tartozó csoportokat a következő táblázat tartalmazza:



Csoport

Besorolási fokozatok

Feladatok

IV.

13–18.

A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett igazgatási, tanácsadói, nyelvi és egyenértékű technikai feladatok.

III.

8–12.

A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett végrehajtási feladatok, tervezetkészítés, könyvelés és más egyenértékű technikai feladatok.

II.

4–7.

A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett irodai és titkári feladatok, irodavezetés és más egyenértékű feladatok.

I.

1–3.

A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett fizikai és adminisztratív kisegítő-szolgáltató feladatok.

▼M131

(3)  E táblázat alapján a 3a. cikkben említett minden intézményben, ügynökségben vagy egységben a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően részletesebben meghatározza az egyes feladattípusokkal járó hatásköröket.

(4)  A személyzeti szabályzat 1d. és 1e. cikkét analógia útján alkalmazni kell.

▼M128

(5)  A személyzeti szabályzat 95. 96. és 99. cikke analógia útján alkalmazandó.

▼M112



2. FEJEZET

Jogok és kötelezettségek

81. cikk

A 11. cikket analógia útján kell alkalmazni.



3. FEJEZET

Felvételi feltételek

82. cikk

(1)  A szerződéses alkalmazottakat a tagállamok állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi körből választják ki, fajon vagy etnikai származáson, politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződésen, koron és fogyatékosságon, nemen vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéstől mentesen, és családi állapotuk vagy helyzetük figyelembevétele nélkül.

(2)  A szerződéses alkalmazottként való toborzáshoz legalább a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) az I. csoportban: a tankötelezettség sikeres teljesítése;

b) a II. és III. csoportban:

i. oklevéllel igazolt, a középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség, vagy

ii. a középfokúnál magasabb szintű oktatáshoz hozzáférést biztosító, oklevéllel igazolt középfokú végzettség, és legalább hároméves megfelelő szakmai tapasztalat, vagy

iii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés vagy szakmai tapasztalat;

c) a IV. csoportban:

i. oklevéllel igazolt, legalább hároméves, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, vagy

ii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés.

(3)  A szerződéses alkalmazottat csak a következő feltételekkel lehet felvenni:

a) egy tagállam állampolgára – kivéve, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;

b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;

c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;

d) fizikailag alkalmas a feladatai ellátására; és

e) bizonyítja az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretét és egy másik ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ nyelvnek a feladatai ellátásához szükséges szintű ismeretét.

(4)  Az első szerződésben a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság eltekinthet attól a követelménytől, hogy az érintett személy okmányszerű bizonyítékot mutasson be arra nézve, hogy a (2) és (3) bekezdés a), b) és c) pontjának eleget tesz, amennyiben felvétele legfeljebb három hónapra szól.

(5)  Az ►M128  Európai Személyzeti Felvételi Hivatal ◄ a különböző intézmények intézmények kérésére segítséget nyújt az intézmények részére a szerződéses alkalmazottak felvételében, különösen a vizsgák tartalmának megállapításában és a felvételi eljárások megszervezésében. A hivatal biztosítja a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó felvételi eljárások átláthatóságát.

(6)   ►M131  A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság ◄ szükség esetén a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a szerződéses alkalmazottak felvételi eljárására vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket fogadnak el.

▼M131

(7)  A II., III, és IV. besorolási csoportokba tartozó szerződéses alkalmazottak kizárólag azt követően kaphatnak engedélyt belső versenyvizsgán történő részvételre, hogy az adott intézményben már három szolgálati évet letöltöttek. A II. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak kizárólag az SC 1–2, a III. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak kizárólag az AST 1–2, a IV. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak pedig kizárólag az AST 1–4, illetve az AD 5–6 besorolási fokozatokban kiírt versenyvizsgákon vehetnek részt. E fokozatok bármelyikében az üres álláshelyekre kinevezett, a szerződéses alkalmazottak közé tartozó pályázók teljes száma soha nem haladhatja meg az e besorolási csoportokba a személyzeti szabályzat 30. cikke második bekezdésének megfelelően évente történő kinevezések teljes számának 5 %-át.

▼M112

83. cikk

A felvétel előtt a szerződéses alkalmazottat az intézmény egyik orvosa megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy megfelel a 82. cikk (3) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek.

A személyzeti szabályzat 33. cikkét analógia útján kell alkalmazni.

▼M131

84. cikk

(1)  Az a szerződéses alkalmazott, akinek szerződése legalább egy évre szól, próbaidősként tölti alkalmazásának első hat hónapját, amennyiben az I. besorolási csoportba, illetve az első kilenc hónapját, amennyiben bármely más besorolási csoportba tartozik.

Amennyiben a próbaidő során a szerződéses alkalmazott feladatait betegség, a személyzeti szabályzat 58. cikke szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 15 hónapot.

(2)  A szerződéses alkalmazottról a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelő jelentés, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő.

Ezt az értékelő jelentést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani. Az értékelő jelentést és az észrevételeket a szerződéses alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak. A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság az értékelő jelentés alapján határozhat úgy, hogy a szerződéses alkalmazottat egy hónapos felmondási idővel, a próbaidő letelte előtt elbocsátja, vagy a próbaidő fennmaradó időtartamára a szerződéses alkalmazottat másik szervezeti egységhez oszthatja be.

(3)  Legkésőbb egy hónappal a próbaidő lejárta előtt a szerződéses alkalmazottnak a beosztásával járó feladatok ellátására való alkalmasságára, valamint hatékonyságára és a szolgálatban nyújtott magatartására vonatkozó értékelő jelentést kell készíteni. Ezt az értékelő jelentést közölni kell a szerződéses alkalmazottal, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani.

Amennyiben az értékelő jelentés a szerződéses alkalmazott elbocsátására vagy – kivételes esetben – az (1) bekezdéssel összhangban a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelő jelentést és az észrevételeket a szerződéses alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak.

Azt a szerződéses alkalmazottat, akinek a munkája vagy magatartása nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy álláshelyén véglegesítsék, el kell bocsátani.

A végső döntést az e bekezdésben említett értékelő jelentés, valamint a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság számára a szerződéses alkalmazottnak a személyzeti szabályzat II. címével összefüggésben tanúsított magatartása kapcsán rendelkezésre álló elemek alapján kell meghozni.

(4)  Az elbocsátott szerződéses alkalmazott minden befejezett próbaidős hónap után havi alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult.

▼M112



4. FEJEZET

A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések

85. cikk

(1)  A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottak szerződéseit határozott időre, legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre lehet megkötni. A szerződéseket legfeljebb ötéves határozott időre legfeljebb egy alkalommal lehet meghosszabbítani. Az első szerződés és az első meghosszabbítás összesített időtartama az I. csoport esetében legalább hat hónap, a többi csoport esetében legalább kilenc hónap. Bármely további meghosszabbítás határozatlan időre szól.

A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottként kötött szerződés hatálya alá tartozó időszakok az e cikk szerinti szerződéskötés vagy -meghosszabbítás alkalmazásába nem számítanak bele.

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésének utolsó mondatától eltérve, a kinevezésre jogosult hatóság határozhat úgy, hogy az I. csoportba tartozó tag szerződésének csak a negyedik meghosszabbítása szól határozatlan időre, feltéve, hogy a határozott idejű alkalmazásának teljes időtartama nem haladja meg a tíz évet.

(3)  A szerződés határozatlan időre szóló meghosszabbítása előtt a IV. csoportba tartozó szerződéses alkalmazott bizonyítja az ►M131  Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkének (1) bekezdésében ◄ említett harmadik nyelvek egyikén történő munkavégzésre való alkalmasságát. A személyzeti szabályzat 45. cikkének (2) bekezdésében említett, a képzéshez való hozzáférésre és az értékelési módokra vonatkozó közös szabályokat analógia útján kell alkalmazni.

(4)  A szerződéses alkalmazott a 84. cikkel összhangban próbaidőt teljesít a szerződés határozatlan időre szóló meghosszabbítása előtt.

86. cikk

(1)  A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazott csak a következő besorolási fokozatokba toborozható:

i. a IV. csoport 13., 14. vagy 16. besorolási fokozata;

ii. a III. csoport 8., 9. vagy 10. besorolási fokozata;

iii. a II. csoport 4. vagy 5. besorolási fokozata;

iv. az I. csoport 1. besorolási fokozata.

A szerződéses alkalmazottnak az egyes csoportokon belüli besorolási fokozatokba sorolásakor az érintett személyek képesítését és tapasztalatát veszik figyelembe. Az intézmények egyedi igényeinek kielégítésére az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ munkaerőpiaci-feltételeket is figyelembe lehet venni. A besorolási fokozaton belül az ilyen szerződéses alkalmazottakat az első fizetési fokozatba veszik fel. ►M131   A személyzeti szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése azonban az 1. besorolási fokozatba felvett szerződéses alkalmazottak esetében analógia útján alkalmazandó. ◄

▼M131

A személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános végrehajtási rendelkezéseket kell hozni e bekezdés érvényre juttatása érdekében.

▼M112

(2)  Amennyiben a 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazott a csoportján belül új beosztásba kerül, nem sorolható alacsonyabb besorolási vagy fizetési fokozatba, mint amilyenbe az előző beosztásában tartozott.

Amennyiben a szerződéses alkalmazott magasabb csoportba kerül, olyan besorolási fokozatba és fizetési fokozatba besorolják, hogy díjazása legalább megegyezzen az őt az előző szerződése szerint megillető díjazással.

Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szerződéses alkalmazott közvetlenül egy másik intézménnyel vagy testülettel fennállt szerződését követően köt új szerződést egy intézménnyel vagy testülettel.

87. cikk

(1)  A személyzeti szabályzatnak az értékelésekre vonatkozó 43. cikkének első bekezdését a 3a. cikkben említett, legalább egyéves időszakra szerződtetett szerződéses alkalmazottakra analógia útján kell alkalmazni.

(2)  A 3a. cikkben említett olyan szerződéses alkalmazott, aki besorolási fokozatán belül két évet teljesített ugyanabban a fizetési fokozatban, automatikusan a besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép.

(3)  A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazott esetében a csoporton belüli következő magasabb besorolási fokozatba sorolás a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság határozatával történik. Ez a szerződéses alkalmazottnak a következő besorolási fokozat első fizetési fokozatába sorolásával történik. Az ilyen előrelépésre történő kiválasztás kizárólag olyan, a 3a. cikkben említett, legalább hároméves szerződéssel rendelkező szerződéses alkalmazottak közül történhet, akik besorolási fokozatukban legalább két évet teljesítettek, a magasabb besorolási fokozatba való előrelépésre megfelelt ilyen szerződéses alkalmazottak érdemeinek összehasonlítása és a róluk szóló értékelés figyelembevétele után. A személyzeti szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatát analógia útján kell alkalmazni.

(4)  A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazott magasabb csoportba csak az általános felvételi eljárásban való részvétellel kerülhet.



5. FEJEZET

A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések

88. cikk

A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottak esetében:

a) a szerződéseket határozott időre kötik; a szerződések meghosszabbíthatók;

b) az alkalmazás tényleges időtartama egy intézményben, a meghosszabbítás időszakával együtt, nem haladhatja meg a ►M131  hat évet. ◄

A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottként kötött szerződés hatálya alá tartozó időszakok az e cikk szerinti szerződéskötés vagy -meghosszabbítás alkalmazásába nem számítanak bele.

89. cikk

(1)  A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottak a 80. cikkben említett II., III. és IV. csoport bármely besorolási fokozatába toborozhatók, az érintett személyek képesítésének és tapasztalatának figyelembevételével. Az intézmények egyedi igényeinek kielégítésére az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ munkaerőpiaci-feltételeket is figyelembe lehet venni. A besorolási fokozatukon belül az ilyen szerződéses alkalmazottakat az első fizetési fokozatba veszik fel.

(2)  A 3b. cikkben említett olyan szerződéses alkalmazott, aki besorolási fokozatán belül két évet teljesített ugyanabban a fizetési fokozatban, automatikusan a besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép.

90. cikk

E cím rendelkezéseitől eltérve, az Európai Parlament által foglalkoztatott vagy az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ intézmények és testületek nevében a Bizottság által foglalkoztatott konferenciatolmácsokra az egyrészről az intézmények nevében az Európai Parlament, a Bizottság és a Bíróság, és másrészről a szakmát képviselő szövetségek között 1999. július 28-án létrejött megállapodásban megállapított feltételek vonatkoznak.

Az említett megállapodásnak a 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 19 ) hatálybalépésével szükségessé vált módosításait a 78. cikkben megállapított eljárással összhangban 2006. december 31-ig kell fogadják el. A megállapodás 2006. december 31. utáni módosításait az intézmények közötti megállapodással fogadják el.



6. FEJEZET

Munkafeltételek

▼M131

91. cikk

A 16–18. cikkeket analógia útján kell alkalmazni.

A személyzeti szabályzat 55. cikke (4) bekezdésének második mondata a szerződéses alkalmazottakra nem alkalmazandó analógia útján.

A III. és IV. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak által teljesített túlóra után nem jár kompenzációs szabadság vagy díjazás.

A személyzeti szabályzat VI. mellékletében meghatározott feltételek értelmében az I. és II. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak az általuk teljesített túlóra után vagy kompenzációs szabadságra, vagy amennyiben szolgálati okokból a kompenzációs szabadság biztosítására a túlóra teljesítését követő két hónapban nincs lehetőség, díjazásra jogosultak.

▼M112



7. FEJEZET

Díjazás és költségtérítés

92. cikk

A 19–27. cikket analógia útján kell alkalmazni, a 93. és 94. cikkben meghatározott módosításokra is figyelemmel.

93. cikk

Az alapilletmény-táblázatot a következő táblázat tartalmazza:

▼M140



TISZTSÉG-CSOPORT

2016.7.1.

FIZETÉSI FOKOZAT

BESOROLÁSI FOKOZAT

1

2

3

4

5

6

7

IV

18

6 218,85

6 348,17

6 480,18

6 614,94

6 752,51

6 892,93

7 036,27

 

17

5 496,38

5 610,68

5 727,35

5 846,46

5 968,04

6 092,15

6 218,85

 

16

4 857,84

4 958,85

5 061,98

5 167,25

5 274,71

5 384,41

5 496,38

 

15

4 293,48

4 382,77

4 473,91

4 566,95

4 661,92

4 758,87

4 857,84

 

14

3 794,69

3 873,61

3 954,17

4 036,39

4 120,34

4 206,01

4 293,48

 

13

3 353,84

3 423,60

3 494,78

3 567,47

3 641,65

3 717,38

3 794,69

III

12

4 293,42

4 382,70

4 473,84

4 566,87

4 661,83

4 758,77

4 857,73

 

11

3 794,66

3 873,56

3 954,11

4 036,33

4 120,27

4 205,95

4 293,42

 

10

3 353,83

3 423,58

3 494,76

3 567,44

3 641,62

3 717,35

3 794,66

 

9

2 964,22

3 025,86

3 088,78

3 153,02

3 218,59

3 285,51

3 353,83

 

8

2 619,87

2 674,35

2 729,97

2 786,73

2 844,69

2 903,84

2 964,22

II

7

2 964,15

3 025,81

3 088,74

3 152,98

3 218,57

3 285,51

3 353,84

 

6

2 619,75

2 674,24

2 729,86

2 786,64

2 844,59

2 903,76

2 964,15

 

5

2 315,36

2 363,51

2 412,67

2 462,86

2 514,07

2 566,37

2 619,75

 

4

2 046,33

2 088,89

2 132,34

2 176,70

2 221,96

2 268,18

2 315,36

I

3

2 520,92

2 573,23

2 626,65

2 681,16

2 736,80

2 793,60

2 851,59

 

2

2 228,59

2 274,85

2 322,06

2 370,26

2 419,45

2 469,67

2 520,92

 

1

1 970,18

2 011,08

2 052,81

2 095,41

2 138,90

2 183,30

2 228,59

▼M112

94. cikk

A 24. cikk (3) bekezdése ellenére, az említett cikk (1) bekezdésében előírt beilleszkedési támogatás és a (2) bekezdésében előírt újrabeilleszkedési támogatás nem lehet kevesebb a következő összegeknél:

▼M140

 háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetében 894,23 EUR,

 háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetében 530,17 EUR.

▼M112



8. FEJEZET

Szociális biztonsági ellátások



A. szakasz

Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások

95. cikk

A 28. cikket analógia útján kell alkalmazni. A személyzeti szabályzat 72. cikkének (2) és (2a) bekezdését azonban nem kell alkalmazni az olyan szerződéses alkalmazottra, aki ►M131  nyugdíjkorhatárig ◄ az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatában marad, kivéve, ha ebből több mint 3 évig szerződéses alkalmazottként alkalmazták.

96. cikk

(1)  Az olyan volt szerződéses alkalmazott, aki az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egy intézményénél töltött szolgálati jogviszonyának megszűnését követően munkanélkülivé válik, és:

a) aki az ►M128   ►C4  Uniótól ◄  ◄ nem részesül öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban;

b) akinek szolgálati jogviszonya nem lemondással vagy fegyelmi okokból történő szerződésbontással ér véget;

c) aki legalább hathavi szolgálatot teljesített;

d) akinek lakóhelye egy tagállamban található;

az alábbiakban megállapított feltételeknek megfelelően havi munkanélküli-járadékra jogosult.

Amennyiben a nemzeti rendszer alapján munkanélküli-járadékra jogosult, erről köteles azon intézményt tájékoztatni, amelyhez tartozott, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Ebben az esetben az említett ellátások összegét levonják a (3) bekezdés szerint folyósított járadékból.

(2)  A fenti munkanélküli-járadékra való jogosultsághoz a volt szerződéses alkalmazottnak:

a) saját kérésére a lakóhelye szerinti tagállam munkaügyi hatóságainál magát munkanélküliként nyilvántartásba kell vetetnie;

b) teljesítenie kell az adott tagállam jogszabályaiban az e jogszabályok szerint munkanélküli-járadékban részesülő személyekre vonatkozóan megállapított kötelezettségeket;

c) minden hónapban el kell juttatnia azon intézményhez, amelyhez tartozott – amely intézmény ezt haladéktalanul továbbítja a Bizottsághoz – az illetékes nemzeti munkaügyi hatóság által kiadott igazolást arról, hogy teljesítette-e az a) és b) pontban említett kötelezettségeket és feltételeket.

Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ akkor is biztosíthatja, illetve fenntarthatja a járadékot, ha a b) pontban említett nemzeti kötelezettségeket betegség, baleset, gyermekszülés, rokkantság vagy más, hasonlóként elismert helyzetre tekintettel nem teljesítették, vagy ha az említett kötelezettségek teljesítése tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság mentességet adott.

A Bizottság, egy szakértői bizottság véleményének beszerzését követően megállapítja az e cikk alkalmazásához általa szükségesnek ítélt rendelkezéseket.

(3)  A munkanélküli-járadékot a volt szerződéses alkalmazottat a szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában megillető alapilletmény alapján határozzák meg. A járadékot a következőképpen állapítják meg:

a) az első 12 hónapos időtartamra az alapilletmény 60 %-a,

b) a 13–24. hónapig az alapilletmény 45 %-a,

c) a 25–36. hónapig az alapilletmény 30 %-a.

Az így kiszámított összegek nem lehetnek kevesebbek ►M140  1 069,34 EUR (alsó határ) ◄ és nem haladhatják meg az ►M140  2 138,67 EUR (felső határ) ◄ az első hathónapos időszak kivételével, amikor a fent meghatározott alsó összeghatárt kell alkalmazni, de a felső összeghatárt nem. Ezek az összeghatárok a személyzeti szabályzat 65. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 66. cikkében megállapított fizetési fokozatokkal azonos módon ►M131  tehetők naprakésszé ◄ .

(4)  A munkanélküli-járadékot a volt szerződéses alkalmazottnak a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb 36 hónapig folyósítják, és a folyósítás időtartama semmiképpen nem haladhatja meg a ténylegesen teljesített szolgálati idő egyharmadát. Ha azonban ezen időszak alatt a volt szerződéses alkalmazott már nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételeknek, a munkanélküli-járadék folyósítását felfüggesztik. A folyósítást újrakezdik, ha a volt ideiglenes alkalmazott az említett időszak lejárta előtt ismét teljesíti az említett feltételeket, és nem jogosult nemzeti munkanélküli-járadékra.

(5)  A munkanélküli-járadékra jogosult volt szerződéses alkalmazott jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra. A háztartási támogatást a munkanélküli-járadék alapján a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 1. cikkében megállapított feltételek szerint számítják ki.

Az érintett személy köteles bejelenteni minden más forrásból neki vagy házastársának nyújtott azonos jellegű juttatást; e juttatásokat levonják az e cikk alapján járó juttatások összegéből.

A munkanélküli-járadékra jogosult volt szerződéses alkalmazott a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt feltételek szerint, járulékfizetési kötelezettség nélkül jogosult betegségbiztosításra.

(6)  A munkanélküli-járadékot és a családi támogatást a Bizottság euróban folyósítja. Korrekciós együtthatót nem kell alkalmazni.

(7)  A szerződéses alkalmazott a munkanélküli-biztosítási rendszer finanszírozásához egyharmad részben járul hozzá. A járulék az érintett személy – ►M140  972,14 EUR ◄ összegű engedmény levonása utáni – alapilletményének 0,81 %-a, tekintet nélkül a személyzeti szabályzat 64. cikkében előírt korrekciós együtthatókra. E járulékot az érintett személy illetményéből havonta vonják le és az intézmény által fedezendő fennmaradó kétharmad résszel együtt egy munkanélküli különalapba fizetik be. Ez az intézmények közös alapja, és ez utóbbiak járulékaikat a Bizottság számára havonta fizetik be, legkésőbb a díjazások folyósítását követő nyolc napon belül. Az e cikk alkalmazásából származó valamennyi kiadást az ►M128   ►C4  Európai Unió ◄  ◄ általános költségvetéséről szóló költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban a Bizottság engedélyezi és fizeti ki.

(8)  A munkanélkülivé vált volt szerződéses alkalmazottnak folyósított munkanélküli-járadékra a 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet vonatkozik.

(9)  A foglalkoztatás és a munkanélküliség kérdésében hatáskörrel rendelkező, a nemzeti jogszabályokkal összhangban eljáró nemzeti hatóságok, valamint a Bizottság e cikk megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében hatékonyan együttműködik egymással.

(10)  Erre a cikkre a 28a. cikk (10) bekezdése alapján elfogadott részletes rendelkezéseket kell alkalmazni, az e cikk (2) bekezdése harmadik albekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül.

▼M131

(11)  A Bizottság kétévente jelentést nyújt be a munkanélküli-biztosítási rendszer pénzügyi helyzetéről. A jelentéstől függetlenül a Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikke szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazíthatja a (7) bekezdés szerinti hozzájárulásokat, amennyiben ez a rendszer egyensúlyának érdekében szükséges.

▼M112

97. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat szülési juttatásra vonatkozó 74. cikkét, és a személyzeti szabályzat 75. cikkében említett költségeknek az intézmények általi átvállalására vonatkozó 75. cikkét.

98. cikk

A szerződéses alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat adományokra, kölcsönökre vagy előlegekre vonatkozó 76. cikkét szerződésük időtartama alatt vagy annak lejártát követően, ha a szolgálat során szerzett súlyos vagy elhúzódó betegség következtében, vagy ezen időszak során elszenvedett baleset következtében a szerződéses alkalmazott munkaképtelenné válik, és bizonyítja, hogy más szociális biztonsági rendszer az ilyen betegséget vagy balesetet nem fedezi.



B. szakasz

Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás

99. cikk

A szerződéses alkalmazottakat az alábbi rendelkezések szerint biztosítják az alkalmazásuk alatt bekövetkező haláleset és rokkantság kockázata ellen.

Az e szakaszban előírt ellátásokat és garanciákat felfüggesztik, ha az ezen alkalmazási feltételek alapján az ilyen szerződéses alkalmazottat az alkalmazás jogcímén megillető díjazást ideiglenesen felfüggesztik.

100. cikk

Ha a szerződéses alkalmazottnál a felvételét megelőző orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy – e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatokat illetően – az érintettnek a rokkantság vagy az elhalálozás tekintetében biztosított ellátásokat csak az intézmény szolgálatába való belépésétől számított ötéves időtartamot követően nyújtja.

A szerződéses alkalmazott e határozattal szemben a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.

101. cikk

(1)  A teljes rokkantságban szenvedő szerződéses alkalmazott, akinek emiatt fel kell függesztenie az intézménnyel való munkaviszonyát, a rokkantság időtartamára rokkantsági támogatásra jogosult, amelynek összegét az alábbiak szerint állapítják meg.

A személyzeti szabályzat 52. cikkét analógia útján kell alkalmazni a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire. Ha a rokkantsági támogatás kedvezményezettje ►M131  66. életévének ◄ betöltése előtt anélkül vonul nyugdíjba, hogy elérte volna a maximális nyugdíjjogosultságot, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összege az arra a besorolási fokozatra és fizetési fokozatra járó alapilletményen alapul, amelybe a szerződéses alkalmazott a rokkantság bekövetkeztekor tartozott.

(2)  A rokkantsági támogatás a szerződéses alkalmazott utolsó alapilletményének 70 %-a. A támogatás azonban nem lehet kevesebb az I. csoport 1. besorolási fokozatának 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott havi alapilletményénél. A rokkantsági támogatás a nyugdíjrendszerbe fizetett – az említett támogatás alapján kiszámított – járulékok függvénye.

(3)  Ha a szerződéses alkalmazott rokkantsága feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban elszenvedett baleset, foglalkozási megbetegedés, közérdekből tett cselekedet vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történt kockáztatása miatt következett be, a rokkantsági támogatás nem lehet kevesebb az I. csoport 1. besorolási fokozata 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott havi alapilletményének 120 %-ánál. Ilyen esetekben a nyugdíjjárulék a volt munkáltató költségvetését terheli.

(4)  Amennyiben a szerződéses alkalmazott a rokkantságot szándékosan idézte elő, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy az alkalmazottat csak a 109. cikkben előírt juttatás illeti meg.

(5)  A rokkantsági támogatásra jogosult személyek a személyzeti szabályzat VII. mellékletének megfelelően a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásra is jogosultak; a háztartási támogatást a kedvezményezett támogatása alapján határozzák meg.

102. cikk

(1)  A rokkantságot a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt rokkantsági bizottság állapítja meg.

(2)  A rokkantsági támogatásra való jogosultság azon napot követő napon lép hatályba, amikor a szerződéses alkalmazott munkaviszonya az analógia útján alkalmazandó 47. és 48. cikk szerint megszűnik.

(3)  A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40. cikkében említett intézmény bármikor kérheti a rokkantsági támogatás kedvezményezettjének időközi felülvizsgálatát annak megállapítására, hogy a személy változatlanul megfelel-e a támogatás folyósítására vonatkozó feltételeknek. Ha a rokkantsági bizottság megállapítja, hogy e feltételek a továbbiakban nem teljesülnek, a szerződéses alkalmazott újra az intézmény szolgálatába áll, feltéve, hogy szerződése nem járt le.

Ha azonban nem lehetséges az érintett személy alkalmazása az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ szolgálatában, a szerződés felbontható azzal a feltétellel, hogy az érintett személy számára annak a díjazásnak megfelelő összeget folyósítanak, amelyet a felmondási idő alatt kaphatott volna, vagy – adott esetben – számára a munkaszerződésnek a 47. cikkben előírt megszüntetése esetén járó juttatásnak megfelelő összeget folyósítanak. A 109. cikket szintén alkalmazni kell.

103. cikk

(1)  Az elhunyt szerződéses alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti jogutódai a 104–107. cikkben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak.

▼M131

(2)  Valamely rokkantsági támogatásban részesülő volt szerződéses alkalmazott, egykor öregségi nyugdíjban részesülő volt szerződéses alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt szerződéses alkalmazott elhalálozása esetén az elhalálozott szerződéses alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti örökösei jogosultak az említett mellékletben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.

(3)  Amennyiben valamely szerződéses alkalmazott, rokkantsági támogatásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő volt szerződéses alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt szerződéses alkalmazott tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ideiglenes nyugdíjakra vonatkozó 5. és 6. fejezetét kell analógia útján alkalmazni a szerződéses alkalmazott házastársára és az általa eltartottnak minősülő személyekre.

▼M112

104. cikk

A nyugdíjfolyósítás iránti jogosultság az elhalálozás hónapját követő hónap első napjától, illetve – adott esetben – az azon időszakot követő hónap első napjától kezdődik, amely alatt az elhunyt túlélő házastársa, az árvák vagy az eltartottak megkapják az elhunytnak a személyzeti szabályzat 70. cikke szerinti díjazását.

105. cikk

A szerződéses alkalmazott túlélő házastársa a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetével összhangban túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult. A nyugdíj nem lehet kevesebb sem a szerződéses alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-ánál, sem az I. csoport 1. besorolási fokozata 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott havi alapilletményénél. Ha a szerződéses alkalmazott elhalálozik, a túlélő hozzátartozói nyugdíj összegét azon öregségi nyugdíj 60 %-ára emelik, amit a szerződéses alkalmazott akkor kapott volna, ha – a szolgálati időtől vagy életkorától függetlenül – az elhalálozása időpontjában e nyugdíjra jogosult lett volna.

A túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülő személy a személyzeti szabályzat VII. mellékletében megállapított feltételek szerint jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében meghatározott családi támogatásokra. Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás azonban a személyzeti szabályzat 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt juttatás összegének kétszerese.

106. cikk

(1)  Amennyiben a szerződéses alkalmazott vagy az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, az általa eltartottnak minősülő gyermekek a személyzeti szabályzat 80. cikkével összhangban árvasági nyugdíjra jogosultak.

(2)  A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs halála vagy ismételt házasságkötése esetén a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.

(3)  Amennyiben a szerződéses alkalmazott vagy az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy elhalálozik, de az (1) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, a személyzeti szabályzat 80. cikke harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)  Az olyan volt szerződéses alkalmazott elhalálozása esetén, aki a szolgálatból a ►M131  nyugdíjkorhatár ◄ betöltése előtt lépett ki és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a ►M131  nyugdíjkorhatár ◄ betöltését követő naptári hónap első napjáig, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikkével összhangban általa eltartottnak minősülő gyermekek az előző bekezdésekben megállapított feltételekkel azonos módon jogosultak árvasági nyugdíjra.

(5)  A személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott, eltartott gyermeknek minősülő személy árvasági nyugdíja nem haladhatja meg az eltartott gyermek után nyújtott támogatás kétszeresét. A nyugdíjjogosultság azonban megszűnik, ha a tartásért az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerint egy harmadik fél felelős.

(6)  Nem folyósítható árvasági nyugdíj abban az esetben, ha örökbefogadó szülő által helyettesített természetes szülő halálozik el.

(7)  Az árvák a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.

107. cikk

Válás esetén, illetve ha egynél több olyan besorolási osztályba tartozó túlélő van, aki jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjat igényelni, a nyugdíjat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetében előírt módon osztják fel.

108. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. cikkében meghatározott, a legnagyobb összegekre és felosztásra vonatkozó szabályokat.



C. szakasz

Öregségi nyugdíj és távozási díj

109. cikk

(1)  A szolgálati jogviszony megszűnésekor a szerződéses alkalmazott öregségi nyugdíjra, a biztosításmatematikai egyenérték átruházására vagy távozási díjra jogosult a személyzeti szabályzat V. címének 3. fejezetével és a személyzeti szabályzat VIII. mellékletével összhangban. Amennyiben a szerződéses alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult, nyugdíjjogosultsága nem terjed ki az ezen alkalmazási feltételek 112. cikke szerint fizetett járulékoknak megfelelő időszakokra.

(2)  A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) és (3) bekezdését analógia útján kell alkalmazni a szerződéses alkalmazottakra.

(3)  Az a személy, aki öregségi nyugdíjra vált jogosulttá – ha szerződéses alkalmazottként több mint három éve áll alkalmazásban –, a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra is jogosult; a háztartási támogatást a kedvezményezett nyugdíja alapján számítják ki.

110. cikk

(1)  Amennyiben a szerződéses alkalmazottat az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tisztviselőjévé vagy ideiglenes alkalmazottjává nevezik ki, a 109. cikk (1) bekezdésében előírt díjban nem részesül.

Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ valamelyikének szerződéses alkalmazottjaként teljesített szolgálati időt figyelembe veszik a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a személyzeti szabályzat VIII. melléklete szerinti kiszámítása során.

(2)  Amennyiben az intézmény élt a 112. cikkben előírt lehetőséggel, a szerződéses alkalmazott nyugdíjjogosultsága arányosan csökken azon időszak tekintetében, amelyben az összegek kivétele megtörtént.

(3)  Az előző bekezdést nem kell alkalmazni arra a szerződéses alkalmazottra, aki az attól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kéri, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi ►M123  3,1 % ◄ -os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését, ami a XII. melléklet 12. cikkében megállapított eljárás szerint felülvizsgálható.



D. szakasz

A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása

111. cikk

A B. és C. szakaszban előírt szociális biztonsági rendszer finanszírozása tekintetében analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 83. cikkének és 83a. cikkének, valamint VIII. melléklete 36. és 38. cikkének rendelkezéseit.

112. cikk

Az intézmény által meghatározandó feltételekkel összhangban a szerződéses alkalmazott kérheti az intézményt, hogy teljesítse mindazon kifizetéseket, amelyek szükségesek nyugdíjjogosultságának, munkanélküli-biztosításának, rokkantsági biztosításának, életbiztosításának és betegségbiztosításának megalapozásához vagy fenntartásához abban az országban, ahol utoljára ilyen rendszerek hatálya alá tartozott. Az ilyen járulékfizetési időszak alatt a szerződéses alkalmazott nem részesülhet ellátásban az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ betegségbiztosítási rendszerből. Az ezeknek a járulékoknak megfelelő időszakban továbbá a szerződéses alkalmazott nem tartozik az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ életbiztosítási és rokkantsági rendszerek hatálya alá, és az ►M128   ►C4  uniós ◄  ◄ munkanélküli-biztosítási és nyugdíjrendszerekben sem szerezhet jogosultságot.

Az ilyen kifizetések tényleges időtartama bármely szerződéses alkalmazott esetén nem haladhatja meg a hat hónapot. Az intézmény azonban határozhat ezen időszak egy évre történő meghosszabbításáról. A kifizetések az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ költségvetését terhelik. A nyugdíjjogosultság megalapozásához vagy fenntartásához szükséges kifizetések nem haladhatják meg a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdésében előírt ráta kétszeresét.



E. szakasz

A szerződéses alkalmazottak követeléseinek rendezése

113. cikk

A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40–44. cikkét analógia útján kell alkalmazni.



F. szakasz

Az ellátások folyósítása

114. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat 81a. és 82. cikkét valamint a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ellátások folyósítására vonatkozó 45. cikkét analógia útján alkalmazni kell.

(2)  Azokat az összegeket, amelyekkel a szerződéses alkalmazott az ►M128   ►C4  Uniónak ◄  ◄ az e biztosítási rendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkében említett intézmény által meghatározandó módon levonják az őt vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható.



G. szakasz

Jogátruházás az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ javára

115. cikk

Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzatnak az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ javára történő jogátruházásra vonatkozó 85a. cikkének rendelkezéseit.



9. FEJEZET

A jogosulatlan kifizetések visszaigénylése

116. cikk

A személyzeti szabályzatnak a jogosulatlan kifizetések visszaigénylésére vonatkozó 85. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.



10. FEJEZET

Jogorvoslatok

117. cikk

Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzat VII. címének a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit.



11. FEJEZET

A harmadik országban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra alkalmazandó különleges és kivételes rendelkezések

▼M128

118. cikk

A személyzeti szabályzat X. melléklete analógia útján alkalmazandó a harmadik országokban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra. Az említett melléklet 21. cikkét azonban csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződés legalább egy évre szól.

▼M112



12. FEJEZET

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése

119. cikk

A 47–50a. cikket analógia útján kell alkalmazni a szerződéses alkalmazottakra.

A valamely szerződéses alkalmazott ellen folytatott fegyelmi eljárás esetén a személyzeti szabályzat IX. mellékletében és az ezen alkalmazási feltételek 49. cikkében említett fegyelmi tanács az érintett szerződéses alkalmazottal azonos csoportba és besorolási fokozatba tartozó két póttaggal ül össze. A két póttagot az ezen alkalmazási feltételek 6. cikkének első bekezdésében említett hatóság és a személyzeti bizottság között egyeztetett eseti eljárásnak megfelelően nevezik ki.

▼B



►M112  V. ◄ CÍM

HELYI ALKALMAZOTTAK

►M112  120. ◄ cikk

E cím rendelkezéseire is figyelemmel a helyi alkalmazottak alkalmazási feltételeit, különösen:

a) alkalmazásuknak és szerződésük felmondásának módjait;

b) szabadságukat, és

c) díjazásukat

az alkalmazási helyen irányadó hatályos szabályozás és szokások alapján ►M131  a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság határozza ◄ meg.

▼M128

121. cikk

A társadalombiztosítás tekintetében az intézmény felelős a munkáltatói társadalombiztosítási járulék befizetésért az alkalmazott kötelezettségei ellátásának helyén hatályos előírások szerint, kivéve, ha a székhely-megállapodás másként rendelkezik. Az intézmény önálló vagy kiegészítő társadalombiztosítási rendszert hoz létre azon országok esetében, ahol a helyi rendszer nem létezik vagy nem megfelelő.

▼M112

122. cikk

Az intézmény és a valamely harmadik országban szolgálatot teljesítő helyi alkalmazott közötti minden jogvitát, a helyi alkalmazott szerződésében található választottbírósági kikötésében meghatározott feltételek szerint, választottbíróság elé terjesztenek.

▼B



►M112  VI. ◄ CÍM

SZAKTANÁCSADÓK

►M112  123. ◄ cikk

(1)  A szaktanácsadók díjazását az érintett tanácsadó és a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság közötti közvetlen megegyezéssel kell meghatározni. A szaktanácsadó szerződése legfeljebb kétéves időtartamra szól. A szerződés meghosszabbítható.

(2)  Az az intézmény, amely szaktanácsadót kíván felvenni vagy annak szerződését meg kívánja hosszabbítani, erről köteles értesíteni az illetékes költségvetési hatóságot, meghatározva a tervezett díjazást.

A szerződés végleges megkötése előtt véleménycserére kerül sor az illetékes költségvetési hatósággal a javasolt díjazásról, ha az értesítéstől számított egy hónapon belül azon hatóság egy tagja vagy az érintett intézmény kéri.

▼M112

124. cikk

Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó 1c., 1d., 11., 12. és 12a. cikkét, 16. cikkének első bekezdését, 17., 17a., 19., 22., 22a. és 22b. cikkét, ►M128  23. cikkét ◄ és 25. cikkének második bekezdését, valamint a személyzeti szabályzatnak a jogorvoslatokra vonatkozó 90. és 91. cikkét.

▼M112 —————

▼M124



VII.

CÍM

PARLAMENTI ASSZISZTENSEK



1.

FEJEZET

Általános rendelkezések

125. cikk

(1)  Az Európai Parlament belső határozat útján fogadja el az e cím alkalmazásával kapcsolatos végrehajtási intézkedéseket.

(2)  Az akkreditált parlamenti asszisztensek nem töltenek be az Európai Parlamentre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt létszámtáblázatban szereplő álláshelyet. Javadalmazásukat a megfelelő költségvetési fejezetből kell finanszírozni, és az Európai Parlamentre vonatkozó költségvetési szakaszban szereplő előirányzatokból kell kifizetni.

126. cikk

(1)  Az akkreditált parlamenti asszisztenst a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedésekkel összhangban besorolási fokozatba kell sorolni azon képviselő vagy képviselők javaslata alapján, akit vagy akiket az asszisztens munkája során segíteni fog. A 133. cikkben meghatározott 14–19. besorolási fokozatokba történő besoroláshoz az akkreditált parlamenti asszisztensek esetében minimumkövetelmény az egyetemi diploma vagy az annak megfelelő szakmai tapasztalat.

(2)  A személyzeti szabályzat szociális jellegű intézkedésekre és munkakörülményekre vonatkozó 1e. cikke analógia útján alkalmazandó, feltéve, hogy azok az intézkedések összeegyeztethetők az akkreditált parlamenti asszisztensek feladatainak és felelősségi körének sajátos jellegével.

A 7. cikktől eltérve, az akkreditált parlamenti asszisztensek autonóm képviseletére vonatkozó rendelkezéseket a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések alapján kell meghatározni tekintettel arra, hogy hivatalos kapcsolatot kell létesíteni a személyzet törvényes képviselete és az asszisztensek autonóm képviselete között.



2.

FEJEZET

Jogok és kötelezettségek

127. cikk

A személyzeti szabályzat 11–26a. cikkét analógia útján kell alkalmazni. Az akkreditált parlamenti asszisztensi funkciók és feladatok sajátos jellegének, valamint az asszisztensek és az általuk segített európai parlamenti képviselő vagy képviselők közötti szakmai kapcsolatra jellemző kölcsönös bizalomnak a szigorú szem előtt tartásával, a 125. cikk (1) bekezdése értelmében az e terület vonatkozásában elfogadott végrehajtási intézkedések figyelembe veszik a képviselők és akkreditált parlamenti asszisztenseik közötti szakmai kapcsolat sajátos jellegét.



3.

FEJEZET

Az alkalmazás feltételei

128. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat 1d. cikkét analógia útján kell alkalmazni, figyelembe véve az európai parlamenti képviselő és akkreditált parlamenti asszisztense vagy asszisztensei közötti, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot, valamint feltételezve azt, hogy az európai parlamenti képviselő akkreditált parlamenti asszisztensei kiválasztása során a politikai irányultságot is a kiválasztás szempontjává teheti.

(2)  Az európai parlamenti képviselők maguk választják ki akkreditált parlamenti asszisztenseiket. A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedésekben rögzített további követelmények sérelme nélkül az asszisztens akkor alkalmazható, ha

a) az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ tagállamai egyikének állampolgára – kivéve, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;

b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;

c) megfelel a feladatai ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;

d) fizikailag alkalmas a feladatai ellátására;

e) az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ egyik hivatalos nyelvét alaposan ismeri, és egy további hivatalos nyelvét pedig a feladatai ellátásához szükséges szinten ismeri; valamint

f) ha az alábbiak egyikét megszerezte:

i. oklevéllel igazolt, felsőfokú szintű oktatásban szerzett végzettség;

ii. a középfokúnál magasabb szintű oktatáshoz hozzáférést biztosító, oklevéllel igazolt középfokú végzettség, és legalább hároméves megfelelő szakmai tapasztalat; vagy

iii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, szakmai képzés vagy azzal egyenértékű szintű szakmai tapasztalat.

129. cikk

(1)  Az akkreditált parlamenti asszisztenst az Európai Parlament orvosi szolgálata megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy megfelel a 128. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben előírt orvosi vizsgálat eredményeképpen kedvezőtlen orvosi vélemény születik, az e véleményről az intézmény által adott értesítést követő húsz napon belül a jelölt kérheti, hogy esetét véleményezés céljából vizsgálja meg egy három orvosból álló orvosi bizottság, akiket a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság választ ki az intézmények orvosai közül. Az orvosi bizottság meghallgatja az első kedvezőtlen orvosi véleményt kiadó orvost. A jelölt benyújthatja az orvosi bizottságnak egy általa választott orvos véleményét. Amennyiben az orvosi bizottság véleménye megerősíti az (1) bekezdésben előírt orvosi vizsgálat következtetéseit, a díjak és az esetleges költségek 50 %-át a jelölt fizeti.

130. cikk

(1)  Az akkreditált parlamenti asszisztensek szerződése határozott időre szól, és meghatározza az asszisztens besorolási fokozatát. A szerződés egy parlamenti ciklus alatt legfeljebb kétszer hosszabbítható meg. Amennyiben maga a szerződés másként nem rendelkezik, valamint a 139. cikk (1) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül, a szerződés annak a parlamenti ciklusnak a végén jár le, amelyben azt megkötötték.

(2)  A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések, a 128. cikk (2) bekezdése f) pontjának figyelembevételével, átlátható keretet határoznak meg a besoroláshoz.

(3)  Amennyiben egy akkreditált parlamenti asszisztens új szerződést köt, besorolását illetően új döntést kell hozni.



4.

FEJEZET

Munkafeltételek

131. cikk

(1)  Az akkreditált parlamenti asszisztensek feladataikat rész- vagy teljes munkaidőben látják el.

(2)  Az akkreditált parlamenti asszisztens heti munkaidejét a képviselő határozza meg, de rendes körülmények között ez nem haladhatja meg a heti 42 órát.

(3)  Az akkreditált parlamenti asszisztenstől a sürgősség és kivételes munkateher eseteit kivéve nem követelhető meg, hogy túlórában dolgozzon. A személyzeti szabályzat 56. cikkének első albekezdését analógia útján kell alkalmazni. A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések szabályozhatják ezt a kérdést.

(4)  Az akkreditált parlamenti asszisztensek által túlórában végzett munka ugyanakkor nem kompenzálható, és anyagi juttatás sem jár érte.

(5)  Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a szabadságra, a munkaidőre és a munkaszüneti napokra vonatkozó 42a., 42b., 55a., és 57–61. cikkét, valamint a jelen alkalmazási feltételek 16. cikke (2)–(4) bekezdését és 18. cikkét. A külön szabadság, a szülői szabadság és a családi okokkal indokolt szabadság nem haladhatja meg a szerződés időtartamát.



5.

FEJEZET

Díjazás és költségtérítés

132. cikk

Amennyiben a 133. és 134. cikkek másként nem rendelkeznek, a díjazás és a költségtérítés módozatait illetően analógia útján alkalmazni kell ezen alkalmazási feltételek 19. cikkét, 20. cikkének (1)–(3) bekezdését és 21. cikkét, valamint a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 16. cikkét. A kiküldetési költségek megtérítésének módozatait a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések rögzítik.

▼M131

132a. cikk

Az akkreditált parlamenti asszisztenseknek a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedésekkel összhangban és az általuk segített képviselő vagy képviselők kifejezett kérésére a képviselő parlamenti asszisztensi juttatásából egyetlen alkalommal vagy beilleszkedési támogatás vagy újrabeilleszkedési támogatás fizethető ki, amennyiben bizonyítják, hogy szükség volt lakóhelyük megváltoztatására. A támogatás összege nem haladhatja meg az asszisztens havi alapilletményét.

▼M124

133. cikk

Az alapilletmény besorolásnak megfelelő összegeit a következő táblázat tartalmazza:

▼M140



Besorolási fokozat

1

2

3

4

5

6

7

Alapilletmény teljes munkaidő esetén

1 792,12

2 087,81

2 263,62

2 454,24

2 660,92

2 885,00

3 127,95

Besorolási fokozat

8

9

10

11

12

13

14

Alapilletmény teljes munkaidő esetén

3 391,37

3 676,96

3 986,59

4 322,30

4 686,29

5 080,91

5 508,79

Besorolási fokozat

15

16

17

18

19

 

 

Alapilletmény teljes munkaidő esetén

5 972,68

6 475,66

7 020,98

7 612,21

8 253,25

 

 

▼M124

134. cikk

A személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésétől eltérve, a külföldi munkavégzési támogatás összege nem lehet alacsonyabb, mint ►M140  387,39 EUR ◄ .



6.

FEJEZET

Szociális biztonsági ellátások

135. cikk

Amennyiben a 136. cikk másként nem rendelkezik, a szociális biztonsági ellátásokról szóló 95–115. cikkeket analógia útján alkalmazni kell.

136. cikk

(1)  A 96. cikk (3) bekezdése második albekezdésétől eltérve, és az említett cikk egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az e jogcímen számított összegek nem lehetnek alacsonyabbak, mint ►M140  940,79 EUR (alsó határ) ◄ , és nem haladhatják meg a ►M140  2 213,62 EUR (felső határ) ◄ .

(2)  A személyzeti szabályzat 77. és 80. cikkeitől, valamint a jelen alkalmazási feltételek 101. és 105. cikkétől eltérve, a nyugdíjak és a rokkantsági támogatások számításához alkalmazott minimális összeg megfelel az 1. fokozatba sorolt akkreditált parlamenti asszisztensek alapilletményének.

(3)  A 112. cikk csak az egy évet meg nem haladó időtartamra kötött szerződésekre vonatkozik.



7.

FEJEZET

Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

137. cikk

A személyzeti szabályzatnak a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére vonatkozó 85. cikkének rendelkezéseit analógia útján kell alkalmazni.



8.

FEJEZET

Jogorvoslat

138. cikk

Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. címének a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit. A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések kiegészítő szabályokat határozhatnak meg a belső eljárásokra vonatkozóan.



9.

FEJEZET

A munkaviszony megszűnése

139. cikk

(1)  A munkaviszony az akkreditált parlamenti asszisztens halála esetén, valamint a következő esetekben szűnik meg:

a) a szerződésben megjelölt napon, a 130. cikk (1) bekezdése szerint;

▼M131

b) annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az akkreditált parlamenti asszisztens betölti 66. életévét, vagy kivételes alapon a személyzeti szabályzat 52. cikkének második és harmadik bekezdése szerint meghatározott időpontban;

▼M124

c) a 128. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egyetlen európai parlamenti képviselő mellé felvett asszisztens esetében annak a hónapnak a végén, amikor az érintett képviselő mandátuma halál, lemondás vagy bármely más ok miatt megszűnik;

▼M131

d) figyelembe véve, hogy a képviselő és az akkreditált parlamenti asszisztens közötti szakmai kapcsolat a bizalomra épül, a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, amely feljogosítja az akkreditált parlamenti asszisztenst vagy az azon európai parlamenti képviselő vagy képviselők felkérésére eljáró Európai Parlamentet, aki, illetve akik segítésére az akkreditált parlamenti asszisztenst felvették, a szerződés lejárat előtti felmondására. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de összesen legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással alátámasztott terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a felmondási időt az orvosi igazolással alátámasztott terhesség, a szülési szabadság vagy – a fenti korlátokra is figyelemmel – a betegszabadság idejére fel kell függeszteni;

▼M124

e) ha az akkreditált parlamenti asszisztens a továbbiakban nem felel meg a 128. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett cikkben előírt kivétel alkalmazására is figyelemmel. Amennyiben e kivételt nem engedélyezik, az e cikk d) pontjában említett felmondási időt kell alkalmazni.

(2)  Amennyiben a szerződés az (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, az akkreditált parlamenti asszisztens szolgálati jogviszonyának megszűnése és a szerződés lejárta közötti időszakra alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult, amely nem haladhatja meg háromhavi alapilletményét.

(3)  Az analógia útján alkalmazandó 48. és 50. cikkek sérelme nélkül felmondási idő nélkül bontható fel a szerződés, ha az akkreditált parlamenti asszisztens szándékosan vagy gondatlanságból súlyos kötelességszegést követ el. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság indoklással ellátott határozatot hoz, miután biztosította az érintett számára a lehetőséget, hogy érveket hozzon fel saját védelmére.

A fegyelmi eljárásokra vonatkozó külön rendelkezéseket a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések rögzítik.

▼M131

(3a)  A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedéseknek rendelkezniük kell egy olyan egyeztetési eljárásról, amely az akkreditált parlamenti asszisztens szerződésének lejárta előtt az (1) bekezdés d) pontja és a (3) bekezdés értelmében az érintett asszisztens vagy azon európai parlamenti képviselő/képviselők kérésére alkalmazandó, aki/akik segítésére az akkreditált parlamenti asszisztenst felvették.

▼M124

(4)  A személyzeti szabályzat 29. cikke (3) és (4) bekezdése alkalmazásában az akkreditált parlamenti asszisztensként ledolgozott időszakok nem minősülnek „szolgálati évnek”.

▼B



►M124  VIII. ◄ CÍM

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

▼M112 —————

▼M112

►M124  140. ◄ cikk

Az alkalmazási feltételek más rendelkezéseinek sérelme nélkül, az e címhez csatolt melléklet az ezen alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó szerződéssel felvett személyzetre alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket állapítja meg.

▼B



►M124  IX. ◄ CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

►M124  141. ◄ cikk

A ►M124  142. cikk rendelkezéseire figyelemmel ◄ , az ezen alkalmazási feltételek végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket ►M131  a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság ◄ a személyzeti bizottságukkal és a személyzeti szabályzat 10. cikkében meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően határozzák meg.

Az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ intézményeinek vezetése érintkezésbe lép egymással ezen alkalmazási feltételek egységes alkalmazásának biztosítása céljából.

►M124  142. ◄ cikk

A személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó, az azon szabályzat 110. cikkében említett általános rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó alkalmazottakra abban az esetben, ha ezen alkalmazási feltételek szerint ezen alkalmazottakra a személyzeti szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

▼M131

142a. cikk

A Bizottság 2020. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az egyéb alkalmazottakra vonatkozó jelen alkalmazási feltételek alkalmazását.

▼M112




MELLÉKLET

Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó személyzetre alkalmazandó átmeneti rendelkezések

1. cikk

(1)  A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének rendelkezéseit analógia útján kell alkalmazni a 2004. április 30-án alkalmazásban álló egyéb alkalmazottakra. ►M131   A 2013. december 31-én alkalmazásban álló egyéb alkalmazottakra az említett melléklet 21. cikke, a (4) bekezdés kivételével 22. cikke, 23. cikke, 24a. cikke, valamint 31. cikkének (6) és (7) bekezdése analógia útján alkalmazandó. A melléklet 30. cikke és 31. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése analógia útján alkalmazandó a 2013. december 31-én alkalmazásban álló ideiglenes alkalmazottakra. A 2014. január 1. előtt szolgálatban álló alkalmazottak esetén az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 33. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, 47. cikke a) pontjában, 101. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, valamint 139. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a „66. életéve”, „66. életévét”, illetve „66. életévének” kifejezések „65. életéve”, „65. életévét”, illetve „65. életévének” kifejezésekként értelmezendők. ◄

(2)  A 2004. május 1-jétől 2006. április 30-ig tartó időszakban az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben:

a) a 3. cikk b) pontjának első francia bekezdésében a asszisztens csoport (AST) szöveg helyébe a „B. és C. besorolási osztály” lép;

b) a 3. cikk b) pontjának második francia bekezdésében az „a tisztviselők csoportja (AD) »helyébe az« A. besorolási osztály”, az „AD 16 vagy AD 15” helyébe „A*16 és A*15” és az „AD 15 és AD 14” helyébe az „A*15 vagy A*14” lép.

2. cikk

(1)  Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban az alkalmazási feltételek 6. cikkének első bekezdésében említett hatóság szerződéses alkalmazottként határozatlan idejű alkalmazást ajánl fel minden olyan személynek, aki 2004. május 1-jén határozatlan időre szóló szerződéssel az Európai Unióban helyi alkalmazottként vagy az alkalmazási feltételek 3a. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett ügynökségek és szervek egyikénél a nemzeti jogszabályokkal összhangban az ►M128   ►C4  Unió ◄  ◄ alkalmazásában áll. Az alkalmazás felajánlása az alkalmazott által a szerződéses alkalmazottként elvégzendő feladatok értékelésén alapul. Az érintett szerződés legkésőbb 2005. május 1-jén lép hatályba. Az alkalmazási feltételek 84. cikkét az ilyen szerződésekre nem kell alkalmazni.

(2)  Amennyiben a felajánlott szerződést elfogadó alkalmazott besorolása a díjazás csökkenésével jár, az intézmény az alkalmazás szerinti tagállam adókra, szociális biztonságra és nyugdíjra vonatkozó jogszabályai és a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó alkalmazandó rendelkezések közötti különbségek figyelembevételével kiegészítő összeget fizethet.

(3)  Az egyes intézmények szükség szerint a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket fogadnak el.

(4)  A személyzet azon tagja, aki az (1) bekezdésben említett ajánlatot nem fogadja el, fenntarthatja szerződéses jogviszonyát az intézménnyel.

3. cikk

2004. május 1-je után öt évig a Tanács Főtitkárságának helyi személyzete vagy szerződéses személyzete, akik a Főtitkárságnál 2004. május 1-jét megelőzően már helyi személyzet státuszban voltak, az intézmény tisztviselőire és ideiglenes alkalmazottaira vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek mellett vehetnek részt a Tanács belső versenyvizsgáin.

4. cikk

Az alkalmazási feltételek 2. cikkének d) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak 2004. május 1-jén hatályos határozott idejű szerződései megújíthatók. Amennyiben a szerződést egyszer már megújították, az új szerződés határozatlan időre szól. Az alkalmazási feltételek 2. cikkének d) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak hatályos határozatlan idejű szerződései változatlanul maradnak.

5. cikk

(1)  Az a volt ideiglenes alkalmazott, aki 2004. május 1-jén munkanélküli és az ezen alkalmazási feltételek 2004. május 1-jét megelőzően alkalmazandó 28a. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, munkanélküliségének végéig továbbra is az említett rendelkezések hatálya alá tartozik.

(2)  Az az ideiglenes alkalmazott, akinek szerződése 2004. május 1-jén folyamatban van, kérésére továbbra is az ezen alkalmazási feltételek 2004. május 1-jét megelőzően alkalmazandó 28a. cikkének hatálya alá tartozhat. Az erre vonatkozó kérelmet azon nap után legkésőbb 30 naptári nappal kell benyújtani, amelyen az ideiglenes alkalmazotti szerződés lejár.

▼M131

6. cikk

Azon ideiglenes alkalmazottak szerződései, akikre az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja vonatkozik, és akik 2013. december 31-én alkalmazásban állnak valamely ügynökségnél, 2014. január 1-jei hatállyal kiválasztási eljárás nélkül az ezen alkalmazási feltételek 2. cikkének f) pontja szerinti szerződésekké alakulnak át. A szerződéses feltételek egyebekben nem változnak. E cikk nem vonatkozik az ügynökséget létrehozó uniós jogi aktusban meghatározott, ügynökségvezetőként vagy ügynökségvezető-helyettesként alkalmazott ideiglenes alkalmazottak szerződéseire, valamint a szolgálat érdekében valamely ügynökséghez kihelyezett tisztviselőkre.



( 1 ) Az Eurostat 2014. szeptember 1-jei jelentése az Európai Unió tisztviselőire vonatkozó nyugdíjrendszer 2014. évi biztosításmatematikai értékeléséről.

( 2 ) Az Eurostat 2016. szeptember 1-jei jelentése az Európai Unió tisztviselőire vonatkozó nyugdíjrendszer 2016. évi biztosításmatematikai értékeléséről.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.)

( 4 ) A Tanács 300/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1976. február 9.) a műszakpótlékra jogosult tisztviselők kategóriáinak meghatározásáról, valamint annak mértékéről és feltételeiről (HL L 38., 1976.2.13., 1. o.).

( 5 ) A Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 8. o.).

( 6 ) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről és a Bizottság alkalmazottaira ideiglenesen alkalmazandó különös rendelkezések megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

( 7 ) A Tanács 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelete (1972. december 4.) az Európai Közösségek tisztviselőinek az új tagállamok csatlakozása következtében történő felvételére vonatkozó különös és átmeneti intézkedések bevezetéséről, valamint a Közösségek tisztviselői szolgálati jogviszonyának végleges megszűnéséről (HL L 272., 1972.12.5., 1. o.).

( 8 ) A Tanács 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1973. június 4.) az Európai Közösségeknek a kutatási és beruházási alapokból fizetett tisztviselőire vonatkozó különleges átmeneti intézkedések bevezetéséről (HL L 155., 1973.6.11., 1. o.).

( 9 ) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.

( 10 ) HL L 181., 1989.6.28., 2. o. A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 307., 1998.11.17., 1. o.) módosított rendelet.

( 11 ) HL L 264., 2002.10.2., 1. o.

( 12 ) HL L 264., 2002.10.2., 5. o.

( 13 ) HL L 264., 2002.10.2., 9. o.

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1023/2013/EU rendelete (2013. október 22-i) az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 15. o).

( 16 ) HL L 280., 1995.11.23., 1. o. A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 307., 1998.11.17., 1. o.) módosított rendelet.

( 17 ) HL L 280., 1995.11.23., 4. o. A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelettel módosított rendelet.

( 18 ) HL L 262., 2005.10.7., 1. o.

( 19 ) HL L 124., 2004.4.27., 1. o.

Top