EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011XG0525(01)

A Tanács 2011. március 7-i következtetései a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumról (2011–2020)

OJ C 155, 25.5.2011, p. 10–13 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

25.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/10


A Tanács 2011. március 7-i következtetései a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumról (2011–2020)

2011/C 155/02

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY

1.

A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió Szerződéseiben foglalt alapvető érték, biztosítása az Európai Unió egyik célja és feladata; a nők és férfiak közötti egyenlőség valamennyi uniós tevékenység során történő általános érvényesítése ezenkívül az Unió általános céljai között szerepel (1);

2.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke rögzíti a nemek közötti egyenlőség elvét;

3.

Míg az Európai Unió jogszabályai között jelentős számban találhatók a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás, valamint az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében történő tiszteletben tartását előmozdító jogszabályok (2) , a nők és férfiak közötti egyenlőség témájában az Európai Bizottság által elfogadott egymást követő éves jelentések (3) azt támasztják alá, hogy az előrehaladás üteme lassú, és a nemek közötti tényleges egyenlőséget még nem sikerült elérni;

4.

Az Európai Unió foglalkoztatást és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új stratégiája, az Európa 2020 stratégia (4) segíteni fogja a tagállamokat és az Európai Uniót a versenyképesség, a termelékenység, a növekedés, a társadalmi kohézió és a gazdasági konvergencia magas szintjének megvalósításában;

5.

Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célja 75 %-ra emelni a foglalkoztatási rátát a 20–64 éves nők és férfiak körében, ezért a stratégia végrehajtása során kiemelt figyelmet kell szentelni a nők munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok felszámolásának;

6.

Az „Európa 2020 integrált iránymutatás” részét képező és a közös értékelési keretben (5) nyomon követett foglalkoztatási iránymutatások (6) ezzel összefüggésben kiemelik a nemek közötti egyenlőség, valamint a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly előmozdítására irányuló foglalkoztatáspolitikák megvalósításának, értékelésének és nyomon követésének a fontosságát;

7.

Az Európai Bizottság által elfogadott éves növekedési jelentés (7) szerint a munkavállaló akaratán kívüli részmunkaidős munkavállalás még mindig több tagállamban gondot jelent, és a munkaerőpiacra visszatérni kívánó nők előtt továbbra is akadályok tornyosulnak;

8.

Az Európai Bizottságnak a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiája (2010–2015) „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv (2006–2010)” című (8), félidős felülvizsgálat tárgyát is képező (9) bizottsági dokumentum, illetve az Európai Bizottság által 2010. március 5-én elfogadott „Nők chartája” (10) folytatását képezi;

9.

Az Európai Bizottságnak a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiája (2010–2015) az alábbi öt kiemelt kérdésre összpontosít: egyenlő mértékű gazdasági függetlenség; egyenlő és egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás; egyenlőség a döntéshozatalban; méltóság, sérthetetlenség és a nemi alapú erőszak megszüntetése; valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítése a külpolitikában. A stratégia a nemi szerepekkel, a jogalkotással, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének irányításával és eszközeivel kapcsolatos horizontális kérdésekkel is foglalkozik;

10.

Az Európai Tanács 2006-ban elfogadta a nemek közötti egyenlőségről szóló első európai paktumot (11), az elnökségi trió pedig 2010 márciusában a paktum ötödik évfordulójára való megemlékezésre szólított fel;

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY

11.

A Tanács 2010. december 6-án következtetéseket fogadott el a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó bizottsági stratégia (2010–2015) végrehajtásának támogatásáról (12), továbbá a nemek közötti bérszakadék felszámolásával kapcsolatos elkötelezettség megerősítéséről és az arra irányuló erőfeszítések fokozásáról, valamint a Pekingi Cselekvési Platform végrehajtásának áttekintéséről (13), melyekben felkérte az Európai Tanácsot, hogy 2011 tavaszán igazítsa ki és fejlessze tovább a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumot a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó új bizottsági stratégia (2010–2015), az Európa 2020 stratégia és az említett következtetések fényében;

12.

Szükség van a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolását célzó megfelelő intézkedésekre, továbbá meg kell vizsgálni a többszörös hátrányos megkülönböztetés okait, és fel kell térképezni, hogy miként lehet ezeket hatékonyan leküzdeni;

13.

ELFOGADJA a mellékletben foglalt, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumot (2011–2020);

14.

FELKÉRI az Európai Tanácsot, hogy a tavaszi ülésének következtetéseiben a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitika területén fennálló kihívások kezelése, valamint a nemek közötti egyenlőség dimenziójának valamennyi szakpolitikai területbe történő beépítése érdekében – és különös tekintettel az Európa 2020 stratégiára – hagyja jóvá a paktumot;

15.

ÖSZTÖNZI az Európai Tanácsot, hogy a nemek közötti egyenlőség témáját a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó európai bizottsági stratégia (2010–2015) lejárta előtt tűzze napirendjére.


(1)  Az EUSZ 2. cikke és 3. cikkének (3) bekezdése, valamint az EUMSZ 8. cikke.

(2)  A Tanács 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelve a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 348., 1992.11.28., 1. o.); a Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.); a Tanács 2010. március 8-i 2010/18/EU irányelve a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 68., 2010.3.18., 13. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 2010/41/EU irányelve az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

(3)  A legfrissebb jelentést lásd: 6571/11. A 3–4. és a 6–12. lábjegyzetben említett dokumentumok megtalálhatók a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásában: http://register.consilium.eu.int/

(4)  EUCO 13/1/10 REV 1.

(5)  16984/10 + ADD 1.

(6)  HL L 308., 2010.11.24., 46. o.

(7)  18066/10 + ADD 1–3.

(8)  7034/06.

(9)  17495/08.

(10)  7370/10.

(11)  7775/1/06 REV 1.

(12)  16880/10.

(13)  HL C 345., 2010.12.18., 1. o.


MELLÉKLET

A nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktum (2011–2020)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA elismeri, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió alapvető értéke, valamint hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló politikák létfontosságúak a gazdasági növekedés, a jólét és a versenyképesség szempontjából. Öt évvel a nemek közötti egyenlőségről szóló első európai paktum elfogadását követően új lendületre van szükség, mindenekelőtt a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó bizottsági stratégia (2010–2015) és az Európai Unió foglalkoztatást és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiája, azaz az Európa 2020 stratégia közötti szoros kapcsolat újbóli megerősítése és támogatása érdekében. A TANÁCS ezért ismételten megerősíti a nemek közötti egyenlőség elősegítésére irányuló, a Szerződésben említett uniós célok teljesítése, és különösen az alábbiak iránti elkötelezettségét:

1.

a foglalkoztatás és a szociális védelem terén a nemek között húzódó szakadékok – többek között a nemek közötti bérszakadék – megszüntetése az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítése érdekében, különösen három, a nemek közötti egyenlőség szempontjából kiemelt fontosságú területen, nevezetesen a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás ösztönzése terén és különösen a szegénység csökkentése révén, ezáltal pedig hozzájárulás nyújtása az európai munkaerőpiac növekedési potenciáljához;

2.

a nemek közötti egyenlőség javítása, a nők munkaerő-piaci részvételének növelése, valamint a demográfiai kihívások kezeléséhez való hozzájárulás céljából a munka és a magánélet egyensúlyának ideálisabbá tétele az egész élet során a nők és a férfiak számára egyaránt; valamint

3.

a nők elleni erőszak valamennyi formájának megszüntetése annak biztosítása érdekében, hogy a nők emberi jogai teljes mértékben érvényesülhessenek, továbbá hogy – az inkluzív növekedésre is tekintettel – megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség.

A TANÁCS tagállami, illetve adott esetben uniós szintű fellépéseket sürget az alábbi területeken:

 

A nemek közötti szakadék megszüntetésére és a munkaerőpiacon uralkodó nemi szegregáció elleni küzdelemre irányuló intézkedések:

a)

a nők foglalkoztatásának elősegítése valamennyi korosztályban, és a nemek közötti szakadék megszüntetése a foglalkoztatás terén, többek között a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem révén;

b)

a munkaerőpiacon uralkodó nemi szegregáció csökkentése érdekében a nemi sztereotípiák felszámolása, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása az oktatás és a képzés minden szintjén és a munka világában is;

c)

egyenlő és egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás biztosítása;

d)

a politikai és gazdasági életben a nők szerepvállalásának és a nők vállalkozási kedvének előmozdítása;

e)

a szociális partnerek és a vállalkozások ösztönzése a nemek közötti egyenlőség támogatását célzó kezdeményezések kidolgozására és hatékony végrehajtására, továbbá a nemek közötti munkahelyi egyenlőség támogatására irányuló tervek előmozdítására; valamint

f)

a tehetségek tejes mértékű kihasználása érdekében a döntéshozatali eljárásokban a nők és férfiak egyenlő arányú részvételének előmozdítása minden szinten és minden területen.

 

A munka és magánélet egyensúlyának – mind a nők, mind a férfiak számára történő – ideálisabbá tételét célzó intézkedések:

a)

a kötelező beiskolázási életkornál fiatalabb gyermekek számára nyújtott megfelelő, megfizethető és magas színvonalú gyermekgondozási szolgáltatások javítása az ilyen szolgáltatások iránti kereslet figyelembevételével és a tagállamok gyermekgondozási gyakorlataival összhangban annak érdekében, hogy az Európai Tanács 2002. márciusi barcelonai ülésén kitűzött célok megvalósulhassanak;

b)

az egyéb eltartott személyek számára biztosított gondozási lehetőségek javítása; valamint

c)

a rugalmas munkaidő, illetve a különböző típusú szabadságok ösztönzése a férfiak és a nők számára egyaránt.

 

A nők elleni erőszak valamennyi formája elleni fellépést célzó intézkedések:

a)

a nők elleni erőszak megszüntetését célzó nemzeti és uniós szintű stratégiák elfogadása, végrehajtása és nyomon követése;

b)

a nők elleni erőszak megelőzésének, valamint az áldozatok és a potenciális áldozatok védelmének megerősítése, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nőket is; valamint

c)

a férfiak és a fiúk által a nők elleni erőszak felszámolásának folyamatában játszott szerepnek és az e tekintetben viselt felelősségüknek a hangsúlyozása.

 

Irányítás, végrehajtás és nyomon követés:

Az Európa 2020 stratégia mechanizmusaiban adott esetben figyelembe kell venni e paktum, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló éves bizottsági jelentések vonatkozó elemeit.

A TANÁCS újólag megerősíti, hogy elkötelezett amellett, hogy az irányítást a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítése révén erősítse, és e célt úgy kívánja elérni, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését valamennyi szakpolitikai területnek, így az EU külső fellépéseinek is a részévé teszi – figyelembe véve azt is, hogy a férfiak és fiúk kulcsfontosságú szerepet töltenek be a nemek közötti egyenlőség előmozdításában –, valamint biztosítja, hogy az új uniós szakpolitikák hatásvizsgálata során figyelembe vegyék a nemek közötti egyenlőség hatásait. A TANÁCS arra ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy – mindenekelőtt az Eurostat segítségével – fejlesszék tovább a nemek szerinti bontásban készült jelenlegi statisztikákat és mutatókat, és teljes körűen aknázzák ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének kapacitását.

A tagállamoknak a nemzeti reformprogramjaik kidolgozása és végrehajtása során törekedniük kell a nemek közötti egyenlőségre irányuló megközelítés alkalmazására, valamint a nemek közötti egyenlőséget célzó szakpolitikák ösztönzésére – tekintettel mindenekelőtt a foglalkoztatási iránymutatásokra –, a tagállamok továbbá felkérést kapnak arra, hogy megfelelő mértékben használják azokat a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó elfogadott mutatókat, amelyeket a közös értékelési keretben, illetve a Pekingi Cselekvési Platform nyomon követését célzó folyamat során dolgoztak ki valamennyi érintett szakpolitikai terület és folyamat vonatkozásában.

A Bizottság és a Tanács is felkérést kap, hogy építse be az éves növekedési jelentésbe, az országvéleményekbe és az országspecifikus ajánlásokba a nemek közötti egyenlőség szempontjait. A nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktum végrehajtásában elért eredményeket a minisztereknek évente, a Tanács szintjén kell megvitatnia.


Top