Help Print this page 

Document 32010R0742

Title and reference
A Bizottság 742/2010/EU rendelete ( 2010. augusztus 17. ) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU rendelet módosításáról
  • No longer in force
OJ L 217, 18.8.2010, p. 4–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 03 Volume 037 P. 173 - 180

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/742/oj
Multilingual display
Text

18.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/4


A BIZOTTSÁG 742/2010/EU RENDELETE

(2010. augusztus 17.)

az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke a) és d) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1272/2009/EU bizottsági rendelet (2) 7. cikke szerinti, a gabonafélék állami intervencióval való támogathatóságának követelményeit, valamint az e támogathatóság megállapítására szolgáló vizsgálatok elvégzése során alkalmazandó módszereket az említett rendelet I. mellékletének I–VIII. és XII. része határozza meg. E módszerek közül egyeseket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) módosított. Különösen az egyes módszerek változásainak figyelembevétele, valamint az európai szabványok előnyben részesítése végett helyénvaló a szóban forgó módszereket kiigazítani. E módszereknek egy adott intervenciós időszak alatti egységes és változatlan alkalmazása érdekében helyénvaló rendelkezni arról, hogy az említett módszerek a gazdasági év első napján hatályos módszerek legyenek.

(2)

Az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározására szolgáló referencia-módszer leírása ugyanazon melléklet V. részében található. Az V. résznek a közönséges búzára, a durumbúzára és az árpára vonatkozó 1. pontja az EN 15587:2008 európai szabvány keretében frissítésre került. Az említett pontot ezért helyénvaló a szóban forgó szabványhoz igazítani.

(3)

Az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének III. része meghatározza a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagokat, valamint a szennyeződések meghatározásához gabonafélénként figyelembe veendő tényezőket. Az egyértelműség és az EN 15587:2008 európai szabványnak való megfelelés érdekében indokolt egyes meghatározásokat kiigazítani, valamint bizonyos alrovatokat egyik kategóriából a másikba átsorolni. Az alpontokkal összefüggő változások következtében célszerű az I. melléklet II. részét is módosítani a minimális minőségi követelményeket illetően.

(4)

A nedvességtartalom meghatározására szolgáló egyik módszerként jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében szereplő ISO 712:1998 nemzetközi módszer a kukoricától eltérő gabonafélék esetében az EN ISO 712:2009 európai és nemzetközi szabvány keretében frissitésre került. Helyénvaló ezért a szóban forgó szabványhoz igazodni. A kukorica esetében az EN ISO 6540:2010 európai és nemzetközi szabvány keretében történt aktualizálást helyénvaló figyelembe venni. Helyénvaló továbbá az I. melléklet feleslegessé vált VI. részét elhagyni, és az I. melléklet XII. részének (3) bekezdését ennek megfelelően kiigazítani.

(5)

A jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló referencia-módszeren a Nemzetközi Gabonakémiai Szövetség (International Association for Cereal Chemistry, ICC) által elfogadott 105/2. számú szabványnak megfelelő módszer értendő. A CEN munkájának eredményeképpen helyénvaló az említett módszer helyett az EN ISO 20483:2006 európai és nemzetközi szabványt alkalmazni, mégpedig a durumbúzára is. Helyénvaló arról is rendelkezni, hogy a CEN ISO/TS 16634-2:2009 szabvány alternatív módszerként szolgáljon.

(6)

A jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a közönséges búzára alkalmazott, az ISO 5529:1992 módszer szerint meghatározott Zeleny-index az EN ISO 5529:2009 európai és nemzetközi szabvány keretében frissült. Helyénvaló ezért a szóban forgó szabványhoz igazodni.

(7)

A jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, az ISO 3093:2004 módszer szerint meghatározott Hagberg-esésszám az EN ISO 3093:2009 európai és nemzetközi szabvány keretében frissült. Helyénvaló ezért a szóban forgó szabványhoz igazodni.

(8)

Az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a durumbúza üveges jellege veszteségrátájának meghatározására szolgáló referencia-módszer leírása ugyanazon melléklet VIII. részében található. A CEN munkájának eredményeképpen helyénvaló az említett módszer helyett az EN 15585:2008 európai szabvány szerinti módszert alkalmazni. Ezért helyénvaló az említett szabványhoz igazodni, az I. melléklet VIII. részét pedig elhagyni.

(9)

A jelenleg az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének IV. részében említett, a fajlagos tömeg meghatározására szolgáló, az ISO 7971/2:1995 nemzetközi szabvány szerinti referencia-módszer az EN ISO 7971/3:2009 európai és nemzetközi szabvány keretében frissült. Helyénvaló ezért a szóban forgó szabványhoz igazodni.

(10)

E rendeletet helyénvaló attól a naptól alkalmazni, amikor az 1272/2009/EU rendelet rendelkezései a gabonafélékre alkalmazandóvá válnak.

(11)

Egyes rendelkezések alkalmazására azonban az e rendelettel bevezetett módosítások vagy frissítések – különösen a szennyeződések és az EN 15587 szabványra való hivatkozások tekintetében történő – végrehajtása céljából ésszerű határidőt kell hagyni a tagállamoknak. A szóban forgó módosításokat ezért csak a 2011/2012. gazdasági évtől helyénvaló alkalmazni.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1272/2009/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

gabonafélék esetében: az I. melléklet III., IV.. V., VII. és XII. része,”

b)

a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az intervencióra felkínált, illetve annak tárgyát képező gabonafélék minőségének meghatározásához alkalmazandó – adott esetben európai vagy/és nemzetközi szabványok keretében megállapított, a folyó gazdasági év első napján hatályos legújabb változat szerinti – módszereket az I. táblázat határozza meg.”

2.

Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.

Az 1. cikk 2. pontját azonban az 1272/2009/EU rendelet I. melléklete II. részének B. pontja, III. része, IV. részének a) pontja és V. része tekintetében 2011. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. augusztus 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 349., 2009.12.29., 1. o.


MELLÉKLET

Az 1272/2009/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A II–V. rész helyébe a következő szöveg lép:

„II.   RÉSZ

Az I. részben említett minimális minőségi követelmények

 

Durumbúza

Közönséges búza

Árpa

Kukorica

Cirok

A.

Maximális nedvességtartalom

14,5 %

14,5 %

14,5 %

13,5 %

13,5 %

B.

A kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli összetevők maximális százalékos aránya

12 %

12 %

12 %

12 %

12 %

1.

Tört szemek

6 %

5 %

5 %

5 %

5 %

2.

Szemszennyeződések

8,5 %

7 %

12 %

5 %

5 %

2.1.

Foltos szemektől eltérő szennyeződés

5 %

7 %

12 %

5 %

5 %

a)

zsugorodott szemek

X

X

X

N.A.

N.A.

b)

egyéb gabonafélék

3 %

X

5 %

X

X

c)

kártevők által károsított szemek

X

X

X

X

X

d)

elszíneződött csírájú szemek

X

X

N.A.

N.A.

N.A.

e)

szárítás során túlhevített szemek

0,50 %

0,50 %

3 %

0,50 %

0,50 %

2.2.

Foltos szemek

3,5 %

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

3.

Csírázott szemek

4 %

4 %

6 %

6 %

6 %

4.

Idegenanyag-tartalom:

4,5 % (1)

3 %

3 %

3 %

3 %

ebből:

 

 

 

 

 

a)

idegen magvak:

 

 

 

 

 

káros

0,10 %

0,10 %

0,10 %

0,10 %

0,10 %

egyéb

X

X

X

X

X

b)

károsodott szemek:

 

 

 

 

 

spontán hőtermelődés vagy szárítás közbeni túlhevítés folytán károsodott szemek

0,05 %

0,05 %

X

X

X

fuzáriumos szemek

1,5 %

X

X

X

X

egyéb

X

X

X

X

X

c)

tényleges idegen anyag

X

X

X

X

X

d)

pelyva (kukorica esetében csutkadarabok)

X

X

X

X

X

e)

anyarozs

0,05 %

0,05 %

N.A.

N.A.

N.A.

f)

üszöggel fertőzött szemek

X

X

N.A.

N.A.

N.A.

g)

állati eredetű szennyeződések

X

X

X

X

X

C.

Lisztes – akár csak részben nem üveges – szemek maximális százalékos aránya

27 %

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

D.

Maximális tannintartalom (2)

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

1 %

E.

Minimális fajlagos tömeg (kg/hl)

78

73

62

N.A

N.A.

F.

Minimális fehérjetartalom (2)

11,5 %

10,5 %

N.A.

N.A.

N.A.

G.

Esésszám másodpercben (Hagberg-féle)

220

220

N.A.

N.A.

N.A.

H.

Minimális Zeleny-féle szedimentációs érték (ml)

N.A.

22

N.A

N.A

N.A

»X«:

olyan előírt elemzés, amelyre ugyan külön határérték nem vonatkozik, de az adott tartalom a táblázat 2. és 4. pontjában megállapított határértékbe beleszámít.

»N.A.«:

nem alkalamazandó, mivel nincs szükség elemzésre.

A kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli összetevők e melléklet III. részében vannak meghatározva.

Az alapgabonafélék és egyéb gabonafélék károsodott, illetve üszöggel fertőzött szemeit akkor is az »idegenanyag-tartalom« kategóriába kell sorolni, ha kimutathatók rajtuk más kategóriákba tartozó hibák.

III.   RÉSZ

1.   A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONAFÉLÉN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSA

1.1.   Tört szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, tört szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében a tört szem olyan szemdarabokat vagy szemeket jelent, amelyek a 4,5 mm-es környílású rostán átmennek.

A cirok esetében a tört szem olyan szemdarabokat vagy szemeket jelent, amelyek az 1,8 mm-es környílású rostán átmennek.

1.2.   Szemszennyeződések

a)   Zsugorodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, zsugorodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó. Az Észtországból, Lettországból, Finnországból és Svédországból származó árpa esetében azonban a zsugorodott szem a legalább 64 kilogramm/hektoliter fajlagos tömegű, e tagállamokban intervencióra felkínált olyan szemeket jelent, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a 2,0 mm-es hasítéknyílású rostán.

A kukorica és a cirok esetében nincs zsugorodott szem.

b)   Egyéb gabonafélék

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, egyéb gabonafélékre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica és a cirok esetében az egyéb gabonaféle minden olyan kultúrgabona szemét jelenti, amely nem tartozik a mintavétellel vizsgált magfajtához.

c)   Kártevők által károsított szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a kártevők által károsított szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica és a cirok esetében kártevők által károsított szemnek számít minden, rovar, rágcsáló, atka vagy más gabonakártevő által okozott kár látható nyomát viselő szem.

d)   Elszíneződött csírájú szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

Az árpa, a kukorica és a cirok esetében nincs elszíneződött csírájú szem.

e)   Szárítás során túlhevített szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a szárítás során túlhevített szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica és a cirok esetében szárítás során túlhevített szemnek tekintendő az olyan szem, amelyen külső égésnyomok láthatók, de amely nem károsodott szem.

f)   Üszöggel fertőzött szemek

A durumbúza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

A közönséges búza, az árpa, a kukorica és a cirok esetében nincs üszöggel fertőzött szem.

1.3.   Csírázott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a csírázott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica és a cirok esetében csírázott szemek azok, amelyeken a gyököcske vagy a csírarügy szabad szemmel jól látható. A csírázottszem-tartalmat azonban az adott minta általános megjelenésének figyelembevételével kell értékelni. Csak az olyan szem tekintendő csírázott szemnek, amelynél a csíra olyan, tisztán látható változáson ment keresztül, amelynek alapján a csírázott szem könnyen megkülönböztethető a normális szemtől.

1.4.   Idegenanyag-tartalom

a)   Idegen magvak

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, az idegen magvakra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica és a cirok esetében idegen magvak a gabonaféléktől eltérő kultúr- vagy nem kultúrnövények magvai. Az idegen magvak közé tartoznak a hasznosítás szempontjából értéktelen magvak, a takarmányozásra felhasználható – gabonaféléktől eltérő – magvak és a káros magvak.

Káros magvaknak tekintendők az emberek és az állatok számára mérgező magvak, a gabona őrlését hátráltató vagy nehezítő magvak, valamint a gabonafélék feldolgozásával készülő termékek minőségét befolyásoló magvak.

b)   Károsodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica és a cirok esetében a károsodott szemek olyan szemek, amelyek rothadás, penész- (ideértve a fuzáriózist is) vagy baktériumfertőzés hatására vagy egyéb hatásra állati takarmányozásra alkalmatlanná váltak.

A károsodott szemekhez tartoznak a spontán hőtermelődés vagy szárítás közbeni túlhevítés folytán károsodott szemek; ezek olyan teljesen kifejlett szemek, amelyeknek a héja szürkésbarna és fekete közötti színűvé, a magbelsője keresztmetszete pedig sárgásszürke és barnásfekete közötti színűvé vált.

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás magában foglalja a fuzáriumos szem meghatározását is.

c)   Tényleges idegen anyag

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, tényleges idegen anyagra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica és a cirok esetében tényleges idegen anyagnak tekintendők a minta összetevői közül mindazok, amelyek az 1 mm-es hasítéknyílású rostán átesnek, kivéve az élő és elpusztult rovarokat.

d)   Pelyva (kukorica esetében: csutkadarabok)

e)   Anyarozs

f)   Üszöggel fertőzött szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

Az árpa, a kukorica és a cirok esetében nincs üszöggel fertőzött szem.

g)   Állati eredetű szennyeződések

1.5.   Élő kártevők

1.6.   Lisztes szemek

A durumbúza esetében azok a szemek minősülnek lisztesnek, amelyeknek a magbelsője nem tekinthető teljesen üvegesnek. A lisztes szemekre vonatkozó meghatározást az EN 15585 szabvány is tartalmazza.

2.   A GABONAFÉLÉK EGYES TÍPUSAINÁL A SZENNYEZŐDÉSEK MEGHATÁROZÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK

2.1.   Durumbúza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek, a foltos szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.2.   Közönséges búza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek (csak 8 % felett) és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.3.   Árpa

A szemszennyeződések közé tartoznak a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva és az állati eredetű szennyeződések.

2.4.   Kukorica

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a csutkadarabok és az állati eredetű szennyeződések.

2.5.   Cirok

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva és az állati eredetű szennyeződések.

IV.   RÉSZ

Módszerek az intervencióra felkínált vagy annak tárgyát képező gabona minőségének meghatározásához

Az intervencióra felkínált gabona minőségének meghatározása a 7. cikk szerint a következő módszerekkel történik:

a)

a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározására szolgáló referencia-módszer, amely a következőket foglalja magában:

az EN 15587 szabvány a közönséges búza, a durumbúza és az árpa esetében,

az e melléklet V. részében említett módszer a kukorica és a cirok esetében;

b)

a nedvességtartalom meghatározására szolgáló referencia-módszer, amely a következőket foglalja magában:

az EN ISO 6540 szabvány a kukorica esetében,

az EN ISO 712 szabvány a kukoricától eltérő gabonafélék esetében, vagy

infravörös technológián alapuló módszer.

Vita esetén a kukorica esetében az EN ISO 6540 szabvány, a kukoricától eltérő egyéb gabonafélék esetében pedig az EN ISO 712 szabvány az irányadó.

c)

a cirok tannintartalmának meghatározására szolgáló, az ISO 9648 szabvány szerinti referencia-módszer;

d)

a közönséges búzából nyert tészta nem ragadós mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározására szolgáló, e melléklet VII. része szerinti referencia-módszer;

e)

az őrölt durumbúza és közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló referencia-módszer, amely a következőket foglalja magában:

az EN ISO 20483 szabvány, vagy

a CEN ISO/TS 16634-2 szabvány.

Vita esetén kizárólag az EN ISO 20483 szabvány eredményei az irányadók.

f)

az őrölt közönséges búza Zeleny-indexe meghatározására szolgáló, EN ISO 5529 szabvány szerinti módszer;

g)

a Hagberg-esésszám (amiláz-aktivitási teszt) meghatározására szolgáló, EN ISO 3093 szabvány szerinti módszer;

h)

a durumbúza üveges jellege veszteségrátájának meghatározására szolgáló, EN 15585 szabvány szerinti referencia-módszer;

i)

a fajlagos tömeg meghatározására szolgáló, EN ISO 7971/3 szabvány szerinti referencia-módszer;

j)

a mikotoxin-szint meghatározására szolgáló, az 1881/2006/EK rendelet mellékletében említett és a 401/2006/EK bizottsági rendelet (3) I. és II. mellékletében rögzített mintavételi módszerek és elemzési referencia-módszerek.

V.   RÉSZ

Referencia-módszer a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározásához a kukorica és a cirok esetében

1.

A kukorica esetében egy 500 grammos, illetve a cirok esetében egy 250 grammos átlagmintát fél percen át ráznak egy 1,0 mm-es hasítéknyílású rostában. Ellenőrizni kell, hogy a rostált részben van-e élő kártevő vagy elpusztult rovar.

Csipesz vagy szaruspatula alkalmazásával el kell távolítani az 1,0 mm-es hasítéknyílású rostán fennmaradó anyagokból a köveket, a homokot, a szalmatöredékeket és az egyéb tényleges idegen anyagokat.

Az így eltávolított idegen anyagokat hozzá kell adni az 1,0 mm-es hasítéknyílású rostán átmenő anyagokhoz, és tömegüket együtt kell lemérni.

Az 1,0 mm-es hasítéknyílású rostán fennmaradó anyagból szeparátor segítségével kukorica esetében 100–200 grammos mintát, cirok esetében pedig 25–50 grammos mintát kell venni. E részminta tömegét le kell mérni. A mintát vékony rétegben szét kell teríteni az asztalon. Csipesszel vagy szaruspatulával el kell távolítani az egyéb gabonaféléket, a kártevők által károsított szemeket, a szárítás során túlhevített szemeket, a csírázott szemeket, az idegen magvakat, a károsodott szemeket, a pelyvát és az állati eredetű szennyeződéseket. A cirok esetében a pelyvás szemekről el kell távolítani a pelyvát, mivel a pelyva az idegenanyag-tartalom részét képezi.

A szemeket ezután állapotuk szerint osztályozzák. A minden szennyezéstől mentes részmintát 30 másodpercen keresztül rostálják a kukorica esetében egy 4,5 mm-es nyílásméretű, a cirok esetében pedig 1,8 mm-es környílású rostán. Azt az anyagot, amely ezen a rostán átmegy, zsugorodott szemeknek tekintik.

2.

A kifogástalan minőségű alapgabonaféléktől eltérő anyagok azon csoportjainak tömegét, amelyeket az 1. pontban említett módszer szerint elkülönítettek, rendkívül alaposan, 0,01 gramm pontossággal le kell mérni, és százalékos arányuk szerint szét kell osztani az átlagmintában. Az elemzési jelentés során bevitt adatoknak 0,1 százalék pontosságúaknak kell lenniük. Az élő kártevők jelenlétét fel kell tüntetni.

Általános szabályként minden egyes mintát kétszer kell elemezni. A fent említett anyagok összességét tekintve a két elemzés nem különbözhet egymástól 10 %-nál nagyobb mértékben.

3.

Az 1. és a 2. pontban említett műveletek során alkalmazandó készülékek az alábbiak:

a)

mintaszeparátor, például egy kúp alakú vagy barázdált eszköz;

b)

0,01 gramm mérési pontosságú (vagyis 0,001 gramm leolvasási pontosságú) precíziós vagy analitikai mérleg;

c)

1,0 mm-es hasítéknyílású rosta, valamint 1,8, illetve 4,5 mm-es környílású rosta. A rosták rázóasztalra szerelhetők. A rostáknak meg kell felelniük az ISO 5223 szabványnak.

2.

A VI. és VIII. részt el kell hagyni.

3.

A XII. rész 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Az intervencióra felkínált vagy annak tárgyát képező gabona minőségének meghatározására szolgáló referencia-módszerek e melléklet III., IV., V. és VII. részében vannak meghatározva.”


(1)  ebből a fuzáriózis által megtámadott szemektől eltérő idegenanyag-tartalom legfeljebb 3 %.

(2)  A szárazanyag százalékában kifejezve.

(3)  HL L 70., 2006.3.9., 12. o.”


Top