EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.10.18.

COM(2017) 612 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Cselekvési terv a nyilvános terek védelmének javítására

I.    BEVEZETÉS    

A közelmúltban történt terrorista merényletekből a nyilvános terek, az ún. „puha célpontok” ismétlődő célbavétele rajzolódik ki, ami az ilyen terek természetszerű nyitottságának és nyilvános jellegének következménye. Ilyen puha célpontok voltak a gyalogos övezetek, turista nevezetességek, közlekedési csomópontok, bevásárlóközpontok, imahelyek, szabadtéri piacok, koncerttermek és városi terek, amint az látható volt például a barcelonai, berlini, brüsszeli, londoni, manchesteri, nizzai és stockholmi támadások során. A robbanószereket és tűzfegyvereket is alkalmazó komplexebb „nagy intenzitású” támadások mellett Európát egyre nagyobb számban érte „alacsony technológiai szintű”, nyilvános terek elleni támadás is, olyan hétköznapi tárgyakkal, mint a gázolásra használt jármű vagy a szúrásra használt kés. A célpontok kiválasztása során az elkövetőket gyakran az a szándék vezérli, hogy a támadás a lehető legtöbb áldozattal járjon. Az Europol és az Európai Unió Helyzetelemző Központjának fenyegetésértékelései megerősítik, hogy a célpontokat erre a szempontra összpontosítva választják ki, amire az interneten közzétett terrorista publikációk is nyíltan buzdítanak 1 .

A nyilvános terek védelme különösen nagy kihívást jelent a tagállamok számára. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a célba vett vagy célba vehető nyilvános helyek köre széles: a teljesen nyitott terektől a valamiféle védelmet kínáló térségekig. Másrészt az ilyen helyek védelmében nagyon eltérő szereplők működnek közre, és jelentős a tömeges pusztítás kockázata. Harmadrészt fontos megtalálni az egyensúlyt a biztonság javítása és a nyilvános terek nyitott jellegének megőrzése között, hogy a polgárok folytathassák hétköznapi életüket.

Elsősorban a tagállamok felelősségi körébe tartozik a nyilvános terek védelme, az EU azonban képes jobban támogatni ezeket az erőfeszítéseket, és ezt meg is kell tennie. Az Európai Parlamenthez és a Tanács elnökségéhez címzett szándéknyilatkozatban 2 , valamint az azt kísérő „Ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására” című dokumentumban szereplő bejelentés szerint ez a cselekvési terv intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy nemzeti, regionális és helyi szintű iránymutatást és támogatást nyújtson a tagállamoknak a nyilvános terek védelmével összefüggésben. Ez a cselekvési terv az elkövetkező tizenhat hónapban meghozandó, terrorizmus elleni intézkedéseket tartalmazó, nagyobb csomag részét képezi 3 . Jóllehet a veszély soha nem fog nullára csökkenni, ezek az operatív intézkedések támogatják a tagállamokat a fenyegetések feltárásában, a nyilvános terek sebezhetőségének csökkentésében, egy esetleges terrorista merénylet következményeinek enyhítésében és az együttműködés javításában.

Az EU kettős támogatást tud nyújtani a nyilvános terek védelméhez. Egyrészt a célzott finanszírozás (II. fejezet), valamint a gyakorlati szakemberek hálózata és útmutató anyagok (III. fejezet) révén elő tudja segíteni a bevált gyakorlatok határokon átnyúló cseréjét. Másrészt pedig helyi szintű, és magánszektorbeli érdekeltek széles körét tudja bevonni ebbe a munkába (IV. fejezet). Az átfogó, hálózati megközelítés alkalmazásával ez a cselekvési terv számos fórumot teremt a nyilvános terek védelmére vonatkozó rendszeresebb és strukturáltabb információcseréhez és a bevált gyakorlatok megosztásához. Adott esetben a nyilvános terek védelmére irányuló munka például a kritikus infrastruktúrák védelmével vagy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázattal szembeni készültséggel 4 kapcsolatban alkalmazott fellépésekre és az azok során levont tanulságokra fog építeni, ezáltal biztosítva a szinergiák létrejöttét az említett összefüggő területek között.

II.    A NYILVÁNOS TEREK VÉDELMÉRE SZÁNT UNIÓS FINANSZÍROZÁS

Az uniós finanszírozás szintén lehetőséget kínál a nyilvános terek védelmében tett tagállami erőfeszítések támogatására a többi tagállamban rendelkezésre álló szakértelemre és legjobb gyakorlatokra építve, valamint megerősítve a határokon átnyúló együttműködést. Ide tartozhatnak például az innovatív infrastruktúra kifejlesztését elősegítő és támogató intézkedések, amelyek célja a nyilvános terek védelme azok nyitott jellegének megváltoztatása nélkül. Ennek érdekében a Bizottság rövid és közép távon egyaránt növeli az uniós finanszírozás rendelkezésre állását.

Az azonnali, rövidtávú szükségletek kielégítése érdekében e cselekvési terv mellett a Bizottság a mai napon egy projektjavaslatok benyújtására irányuló felhívást is közzétesz összesen 18,5 millió EUR értékben, amelyet a rendőrségi együttműködést támogató eszközből biztosít. Ezekből a forrásokból a nyilvános terek védelmének javítását célzó transznacionális projekteket fog támogatni.

Ez az uniós finanszírozás helyszíni operatív együttműködés támogatására is felhasználható. Az elsődleges beavatkozók terrorista merényleteket követő együttműködésének javítása érdekében az EU finanszírozást tesz elérhetővé ezen kooperációs projektekre irányuló felhívás keretében a bűnüldöző szervek, a polgári védelem és az orvosi szolgálatok közötti koordináció javítása érdekében a támadást követő akut szakaszban.

Ezt a rövidtávú finanszírozást 2018-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap részét képező innovatív városfejlesztési tevékenységek keretében nyújtott finanszírozás egészíti majd ki. Az épületek fizikai ellenállásának biztosítása, a forgalmas helyek fizikai védelme és a beépített biztonság szerepelhet a finanszírozható intézkedések között. Ennek keretében finanszírozás nyújtható olyan intézkedésekhez, melyek célja a biztonság növelése és a közvédelem előmozdítása a nyilvános terek tervezése, a világítás és a tudatosítási kampányok révén a városrehabilitációs intézkedések részeként. Annak érdekében, hogy felmérje a városok érdeklődését és lehetséges elképzeléseit a nyilvános tereken jelentkező biztonsági kihívások kezelését célzó innovatív megoldások tesztelése terén, a Bizottság 2017. szeptember 15-én szándéknyilatkozati felhívást adott ki az innovatív városfejlesztési tevékenységek keretében. Ez segíti majd a Bizottságot az erre a területre vonatkozó, jövőbeli pályázati felhívások kialakításában. Erre építve 2018 októberében a Bizottság az innovatív városfejlesztési tevékenységek keretében pályázati felhívást tesz közzé legfeljebb 100 millió EUR összköltségvetéssel, amelynek egyik kulcsfontosságú témája a biztonság lesz.

Fontos növelni az ilyen forrásokat kezelő irányító hatóságok, helyi önkormányzatok és kedvezményezettek tudatosságát a nyilvános terek sebezhetőségével kapcsolatban, valamint bővíteni az ismereteket és terjeszteni a bevált gyakorlatokat a beépített biztonság alkalmazásának előmozdítása révén. A Bizottság felkéri a tagállamokat, a városokat és a régiókat, hogy a nyilvános terek védelmét jobban integrálják az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap finanszírozásával megvalósuló infrastrukturális beruházásokba.

A városfejlesztés és -tervezés hozzájárulhat a nyilvános terek védelméhez. A várospolitikáért felelős miniszterek által 2016-ban megkötött Amszterdami Paktum meghatározta az uniós városfejlesztési menetrendet, amely egy integrált és koordinált megközelítés az uniós és nemzeti szakpolitikák és jogszabályok városi dimenziójának kezelésére 5 . Jelenleg 12 prioritása van. 2017 októberében a Bizottság javasolni fogja egy olyan, új tagállami partnerség kialakítását a nyilvános terek biztonságával összefüggésben, amely az ismeretek elmélyítésére, valamint a jogalkotás minőségének javítására és jobb finanszírozás biztosítására összpontosít. A Bizottság felkéri a tagállamokat és a helyi önkormányzatokat e kezdeményezés támogatására.

Mivel a nyilvános tereket fenyegető veszély egyre jelentősebb, jobban meg kell ismernünk a trendeket, kockázatokat és lehetséges enyhítő intézkedéseket. Ehhez szélesebb körben igénybe kell venni a kapcsolódó kutatási lehetőségeket. Az EU ez idáig 48, a nyilvános terek védelméhez kapcsolódó biztonsági kutatással foglalkozó projektet finanszírozott 195 millió EUR összértékben a Hetedik keretprogram és a Horizont 2020 keretében 6 . E projektek közül sok most kezd eredményeket hozni, amelyeket terjeszteni kell, majd ezt követően adott esetben beruházásokra lesz szükség ezen eredmények gyakorlati alkalmazásához. A nyilvános terek védelmével kapcsolatos kutatási eredmények hasznosítása érdekében a Bizottság a Horizont 2020 keretprogram keretében párbeszédet kezdeményez a gyakorlati szakemberek fórumát és a bűnüldözési technológiai szolgálatok európai hálózatát (ENLETS) között, valamint a gyakorló szakemberekkel.

További kutatásokra van szükség a nyilvános terekre bejuttatott robbanóanyagok, tűzfegyverek és más fegyverek vagy vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok feltárására szolgáló kapacitások javítására. A kutatásnak ezen kívül meg kell vizsgálnia a különböző enyhítő intézkedések hatékonyságát és a sebezhetőséget csökkentő stratégiákat kellene meghatároznia a különböző potenciális célpontok rezilienciájának növelése érdekében. E tekintetben kiemelkedő szerepe van a tesztelésnek. Erőfeszítéseket hoznak majd a Horizont 2020 kutatási projektek e szükségletekhez való igazítása érdekében.

III.    A GYAKORLATI SZAKEMBEREK HÁLÓZATA ÉS UNIÓS IRÁNYMUTATÁS A NYILVÁNOS TEREK VÉDELMÉRE

A tagállamok eltérő módszerekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a nyilvános terek védelme terén. Az EU segítséget tud nyújtani a tagállamoknak a nyilvános terek védelmével kapcsolatban jelentkező növekvő kihívásokra történő válaszadáshoz azáltal, hogy fórumot teremt a szakismeretek és bevált gyakorlatok cseréjéhez. Erre minden érintett szinten sort kell keríteni – a szakpolitika szintjén, a bűnüldözési szakemberek szintjén és a nyilvános terek védelmével foglalkozó specializált bűnüldözési egységek operatívabb szintjén. A hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló kilencedik eredményjelentésben 7 szereplő bejelentés szerint, és amint arra az uniós biztonsági politika átfogó értékelése is rámutat, ez a csere a hálózati megközelítést alkalmazza, ezáltal előmozdítva a bevált gyakorlatok strukturáltabb megosztását azzal a céllal, hogy a múltbeli támadások tanulságait levonják és iránymutatást dolgozzanak ki, valamint innovatív megoldásokat osszanak meg a nyilvános terek védelme érdekében.

Szakpolitikai szinten a Bizottság a közelmúltban létrehozta a puha célpontok védelmével foglalkozó uniós szakpolitikai csoportot a tagállamok közötti együttműködés és koordináció fokozása érdekében. A tagállami szakpolitikai döntéshozók összefogásával a csoport összegyűjti, kicseréli és terjeszti a bevált gyakorlatokat és tanácsot ad a Bizottságnak a nyilvános terek védelmére irányuló további intézkedésekről. A csoport a munkát két munkafolyamat keretében irányítja majd: a gyakorlati szakemberek fóruma és a működtetők fóruma révén (ez utóbbiról lásd a IV. fejezetet).

A gyakorlati szakemberek fóruma a tagállamok és az olyan bűnüldözési hálózatok, mint az AIRPOL 8 , az ATLAS 9 , az ENLETS 10 és a RAILPOL 11 bűnüldözéssel foglalkozó gyakorlati szakembereit fogja össze a nyilvános terek védelmére vonatkozó szaktudás cseréje érdekében. Ezt fogja kiegészíteni az újonnan létrehozott, kiemelt kockázatú nyilvános terek biztonságával foglalkozó hálózat, amely a kiemelt kockázatú nyilvános terek védelméért felelős specializált bűnüldözési egységek képviselőit fogja össze. Azáltal, hogy platformot biztosít a közös képzéshez és a közös gyakorlatokhoz a hálózat célja a tagállamok támogatása a támadásokra való felkészültség és reagálási képesség javítása érdekében.

Mivel a nyilvános terek védelme globális kihívás, fontos kicserélni a kapcsolódó bevált gyakorlatokat többoldalú fórumokon és az Európai Unión kívüli partnerországokkal. A terrorizmus elleni küzdelem világfóruma foglalkozott a nyilvános terek védelmével és a levont tanulságok megosztása céljából bevált gyakorlatokat tartalmazó kézikönyvet dolgozott ki. E munka továbbviteléhez fokozni kell a nemzetközi együttműködést a kulcsfontosságú partnerekkel, például az Egyesült Államokkal. Ezen együttműködésnek ki kell terjednie az EU–USA együttműködés már kialakult területeire, többek között a robbanóanyagok felderítésére.

A nyilvános terek védelmére irányuló uniós együttműködés közös iránymutatás kidolgozása, berendezések tesztelése, szabványok harmonizációjának ösztönzése és bevált gyakorlatok cseréje révén is nyújthat hozzáadott értéket. A sebezhetőségi értékelések, valamint a bővített felderítési és válaszadási kapacitás támogatása érdekében az uniós iránymutatást tartalmazó anyag a tagállamok kialakult bevált gyakorlataira építve a nyilvános terek védelmével kapcsolatos kérdések széles körét tartalmazhatja: az épületek és terek fizikai védelmét, a különleges (sport és kulturális) eseményekre és helyszínekre (a repülőterek biztonsági ellenőrzési pont előtti, szabadon megközelíthető területei) vonatkozó célzott iránymutatást. Az uniós iránymutatást tartalmazó anyag a nyilvánosság tudatosságának növelésében is segíthet a tagállamoknak. A nyilvánosság nagyobb tudatossága elősegítheti a gyanús viselkedés gyorsabb bejelentését. Néhány tagállam hatékony figyelemfelkeltő anyagokat dolgozott ki, például videókat, szórólapokat és posztereket. A bevált gyakorlatokat meg kell osztani a többi tagállammal.

Ezenfelül vannak olyan technikai megoldások is, amelyek révén fokozható a nyilvános terek biztonsága, ugyanakkor megőrizhető azok nyitott és nyilvános jellege. „A beépített biztonságnak” a nyilvános terek kialakításának korai szakaszától kezdve lényeges alapelvvé kell válnia. Például az épületek bejáratának tervezési koncepciója segíthet a terroristák behatolásának megelőzésében (pl. belépésellenőrzési területek a kockázat mérséklésére) valamint a biztosíthatja az épületek környékének védelmét a járművek erőszakos behatolásával szemben. A nyilvános terek nyitott jellege és hatékony védelme közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében a gyakorlati kutatások, tesztelések és iránymutatások folytatása és továbbfejlesztése szükséges. Az olyan biztosítási intézkedéseknek, mint a feltartóztató vagy a felderítési berendezéseknek a lehető legdiszkrétebbnek kell lenniük, hogy a lehető legmérsékeltebb társadalmi hatást váltsák ki és ne teremtsenek másodlagos sebezhetőséget.

A közlekedési ágazat több éven keresztül volt egyaránt terrorcselekmények célpontja és támadások végrehajtásának eszköze (pl. repülőgép-eltérítés vagy tehergépjárművel végrehajtott gázolásos támadás). A Bizottság jelenleg a kereskedelmi közúti szállítási ágazatnak szánt, a legjobb gyakorlatokat tartalmazó biztonsági iránymutatási eszköztár létrehozásán dolgozik. Ez az eszköztár a tehergépjárművek biztonságának növelésére összpontosít azáltal, hogy csökkenti az olyan engedély nélküli behatolások kockázatát, melyek célja például egy tehergépjármű eltérítése vagy eltulajdonítása gázolásos terrortámadás végrehajtása céljából. Az eszköztár 2017 vége előtt rendelkezésre fog állni és iránymutatást fog adni a nemzeti közúti szállítási ágazatok szereplőinek. Új technológiai megoldásokat kell feltárni, például az ütközéselhárító rendszerek és az automatikus vészfékezés terén, illetve annak lehetőségével kapcsolatban, hogy a bűnüldöző szervek képesek legyenek távirányítással megállítani a gépjárműveket.

A nyilvános terek védelmének fokozása céljából az EU hangsúlyosan gyakorlatias támogatást tud nyújtani a tagállamok kapacitásbővítéséhez. A nyilvános terek védelme céljából a Bizottság támogatásával sor került a puha célpontnak számító helyszíneket értékelő uniós eszköz kifejlesztésére, amelynek tesztelése jelenleg folyik, és amely képes mindenfajta nyilvános tér sebezhetőségi szempontból történő értékelésére. A Bizottság készen áll arra, hogy önkéntes helyszíni értékelésekkel támogassa a tagállamokat. Egy elektronikus applikáció kifejlesztésére kerül majd sor az ilyen sebezhetőségi értékelések megkönnyítésére.

Mivel a terrorista szervezetek folyamatosan törekednek az általuk használt technikák és elkövetési módok megújítására, az EU-nak is hasonlóan innovatív válaszokat kell adnia, és a saját szolgálatába kell állítania technológiát, valamint egyesítenie kell tapasztalatait az Unió egész területén a felmerülő fenyegetések feltárása és enyhítése érdekében. Ez vonatkozik például a terroristák által esetlegesen használható, pilóta nélküli légi járművek (UAV) jelentette veszélyekre. A pilóta nélküli légijármű-rendszerek civil műveleteinek biztonságára és védelmére irányuló uniós szabályokra vonatkozó folyamatban lévő munka foglalkozik majd ezzel a fenyegetéssel, ezen belül az ellenséges, pilóta nélküli légi járművek felderítésének megkönnyítésére irányuló intézkedésekkel.

IV.    HELYI SZEREPLŐK ÉS A MAGÁNSZEKTOR BEVONÁSA

Különféle szereplők játszhatnak szerepet a nyilvános terek védelmében. Az EU lendületet adhat az érdekelt felek széles körével való együttműködésnek, amely elengedhetetlen a nyilvános terek védelmének fokozásához.

Az olyan nyilvános terek, mint a bevásárlóközpontok vagy koncerttermek tulajdonosai vagy működtetői gyakran magánvállalkozások. Emiatt szükséges őket bevonni a nyilvános terek védelmének javítására irányuló munkába. A Bizottság létre fog hozni egy működtetői fórumot az ilyen magánszektorbeli működtetők és egyéb releváns magánszektorbeli érdekelt felek – többek között a gépjárműkölcsönző vállalkozások – részvételével. Ez elő fogja segíteni a jelenlegi biztonsági kihívásokkal kapcsolatos tudatosság növelését és ösztönözni fogja a köz- és magánszféra közötti partnerségek kialakítását a védelem javítása érdekében.

A helyi és regionális és helyi önkormányzatok szintén fontos érdekelt feleknek számítanak a nyilvános terek védelmében. A Bizottság növelni fogja ezen érdekelt felek részvételét, és párbeszédet kezdeményez a regionális és helyi önkormányzatokkal – például a nagyobb városok polgármestereivel – a nyilvános terek védelmére vonatkozó információk és bevált gyakorlatok megosztása céljából. A 2017. szeptember 29-i nizzai nyilatkozat 12 nyomán a Bizottság a jövő év elején a Régiók Bizottságával karöltve magas szintű találkozót szervez a nizzai nyilatkozatot aláíró polgármesterekkel, valamint más, helyi és regionális szintű érdekelt felekkel a nyilvános terek védelmére vonatkozó bevált gyakorlatok megosztásának folytatása érdekében.

V.    KÖVETKEZTETÉSEK

Tekintettel az egyre növekvő fenyegetettségre a nyilvános terek védelmének fokozása érdekében Európának össze kell fognia és egyesítenie kell erejét, hogy innovatív, fenntartható és hatékony megoldásokat dolgozzon ki. Jóllehet a veszély soha nem fog nullára csökkenni, az operatív intézkedések, az ebben a cselekvési tervben meghatározott intézkedések és iránymutatások koordinálása segíthet a tagállamoknak abban, hogy a közelmúltbeli terrorista merényletek által nyilvánvalóvá tett jelentős sebezhetőségeket csökkentsék és komoly változást idézzenek elő a nyilvános terek védelme terén.

Az ebben a közleményben meghatározott intézkedések célja a nyilvános terek védelmére irányuló hatékony uniós együttműködés előkészítése. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ki az ebben a cselekvési tervben meghatározott különböző lehetőségeket, ezen belül a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a cselekvési tervet és aktívan vegyen részt annak végrehajtásában, valamennyi releváns érdekelt féllel szorosan együttműködve. A Bizottság 2018 vége előtt át fogja tekinteni az ezzel a cselekvési tervvel kapcsolatos előrehaladást.

(1) Europol, Changes in Modus Operandi of IS revisited (Az Iszlám Állam működésbeli változásainak felülvizsgálata) (2016. december 2.): https://www.europol.europa.eu/ newsroom/news/islamic-state-changing-terror-tactics-to-maintain-threat-in-europe és 2017. évi uniós jelentés a terrorizmussal kapcsolatos helyzetről és fejleményekről (2017.6.15.): https://www.europol.europa.eu/tesat/2017/index.html .

(2) https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/letter-of-intent-2017_hu.pdf .

(3) Lásd a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló a tizenegyedik eredményjelentést (COM(2017) 608 final, 2017. október 18.).

(4) Lásd a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokra való felkészültség fokozására irányuló cselekvési tervet (COM (2017) 610 final, 2017.10.18.).

(5) Uniós városfejlesztési menetrend – Amszterdami Paktum: http://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/themes/urban-development/portal/ .

(6) Néhány példa a projektekre: SECUR-ED (biztonságos városi közlekedés) – csaknem 40 millió EUR összegű demonstrációs projekt, amely a tömegközlekedés biztonságának javítása céljából összehozta a főbb közlekedési szolgáltatókat, az ipar képviselőit és a tudományos dolgozókat, annak érdekében, hogy kialakítsanak egy bemutatókon validált, következetes és interoperábilis csomagot, amely különböző technológiákat és folyamatokat egyesít; DESURBS (biztonságosabb városi terek tervezése) 3,2 millió EUR értékű 2 éves projekt, amely új módszereket, adatbázisokat és szoftver eszközöket eredményezett, például döntéshozatalt könnyítő rendszereket, amelyek várostervezőket, tervezőket és mérnököket segítenek a várostervezés biztonsági szempontból gyenge pontjainak felismerésében és kiigazításában; valamint a SURVEIRON (továbbfejlesztett megfigyelő rendszer a városi puha célpontok és a városi kritikus infrastruktúrák védelmére), 2,5 millió EUR összegű kkv-projekt, amely újszerű megoldásokat nyújt e terek védelmére, és amely a köz- és a magánszféra biztonságáért felelős személyek számára kritikus helyzetekben intelligens megfigyelési és döntéshozatali szolgáltatásokat biztosít. A hetedik keretprogram és a Horizont 2020 keretében zajló biztonsági kutatásokkal foglalkozó projektek az alábbi internetcímen érhetők el: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/industry -for-security/index_en.htm.

(7) COM(2017) 407 final (2017. július 26.).

(8) Az uniós finanszírozású AIRPOL-hálózat az európai repülőterek bűnüldözési egységeit koordináló szerv.

(9) Az uniós finanszírozású ATLASZ-hálózat a tagállamok különleges intervenciós egységeit fogja össze.

(10) A bűnüldözési technológiai szolgálatok európai hálózata (lásd még az V. fejezetet).

(11) Az uniós finanszírozású vasútrendészeti szervek európai hálózata a vasúti közlekedés biztonságával foglalkozik az egyre nemzetközibbé váló európai vasúti közlekedés összefüggésében.

(12) A nizzai nyilatkozatot a nizzai polgármester kezdeményezésére szervezett, az euromediterrán régió polgármestereinek és a Bizottság képviselőinek részvételével 2017. szeptember 29-én, Nizzában tartott konferencián fogadták el, melynek célja a nyilvános terek védelmére és a radikalizáció megelőzésére vonatkozó bevált gyakorlatok városok, helyi és regionális szintek közötti cseréje volt.