27.5.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 158/77

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 537/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat és a könyvvizsgáló cégeket a jog hatalmazza fel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát elvégezzék az ilyen szervezetek éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásai iránti közbizalom erősítése érdekében. A jogszabályban előírt könyvvizsgálat közérdekű szerepe azt jelenti, hogy emberek és intézmények széles köre bízik meg a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek munkájának minőségében. A minőségi könyvvizsgálat javítja a pénzügyi kimutatások integritását és hatékonyságát, és ezzel hozzájárul a piacok rendezett működéséhez. Így a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók különösen fontos társadalmi szerepet töltenek be.

(2)

Az uniós jogszabályok előírják, hogy a hitelintézetek, a biztosítók, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói, a pénzforgalmi intézmények, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k), az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, valamint az alternatív befektetési alapok pénzügyi kimutatásainak (mind az éves pénzügyi kimutatásoknak, mind az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásoknak) a könyvvizsgálatát egy vagy több olyan személy végezze el, akit az ilyen könyvvizsgálat végzésére az uniós jog hatalmaz fel, nevezetesen a következő rendelkezések: a 86/635/EGK tanácsi irányelv (3) 1. cikkének (1) bekezdése; a 91/674/EGK tanácsi irányelv (4) 1. cikkének (1) bekezdése; a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 4. cikkének (4) bekezdése; a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 15. cikkének (2) bekezdése; a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 73. cikke; a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 3. cikkének (1) bekezdése; a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 22. cikkének (3) bekezdése. Ezenfelül a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja előírja a befektetési vállalkozások éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát akkor, ha a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) nem alkalmazandó.

(3)	A jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzéséért felelős személyek jóváhagyásának feltételeit, valamint a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésére vonatkozó minimumkövetelményeket a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) rögzíti.

(4)

A Bizottság 2010. október 13-án kiadta a „Könyvvizsgálati politika: a válság tanulságai” című zöld könyvet, amely széles körű társadalmi konzultációt indított el a pénzügyi piacok szabályozási reformja általános összefüggésében a könyvvizsgálat szerepéről és hatóköréről, valamint arról, hogy a könyvvizsgálat tökéletesítése miként járulhatna hozzá a pénzügyi stabilitás fokozásához. A nyilvános konzultáció kimutatta, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozóan a 2006/43/EK irányelvben rögzített szabályok javításra szorulnak. 2011. szeptember 13-án az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentést adott ki a zöld könyvről. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. június 16-án szintén jelentést fogadott el a zöld könyvről.

(5)

Részletes szabályok megállapítására van szükség annak érdekében, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálata megfelelő minőségű legyen, és azt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek szigorú követelmények alapján végezzék. A közös szemléletű szabályozásnak javítania kell a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek integritását, függetlenségét, pártatlanságát, felelősségét, átláthatóságát és megbízhatóságát, ami hozzájárul az Unión belüli jogszabályban előírt könyvvizsgálat minőségéhez és így a belső piac zavartalan működéséhez, egyúttal biztosítja a fogyasztók és a befektetők nagyfokú védelmét. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre vonatkozó külön jogi aktus kidolgozása biztosítja továbbá a következetes harmonizációt és a szabályok egységes alkalmazását, így hozzájárul a belső piac hatékonyabb működéséhez. Ezeket a szigorú követelményeket csak abban az esetben kell alkalmazni a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre, amikor közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végzik.

(6)

A szövetkezetek és takarékbankok jogszabályban előírt könyvvizsgálatát egyes tagállamokban olyan rendszer szabályozza, amelyben a szövetkezetek és takarékbankok nem választhatják meg szabadon a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálójukat vagy a könyvvizsgáló cégüket. A jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésére jogszabály kötelezi azt a könyvvizsgálói szövetséget, amelyhez a szövetkezet vagy takarékbank tartozik. E könyvvizsgálói szövetségek jogi természetükből adódóan nyereségszerzési cél és üzleti érdek nélkül járnak el. Ezenfelül e szövetségek szervezeti egységeinek nincs olyan közös gazdasági érdekük, amely veszélyeztethetné függetlenségüket. Ennek megfelelően a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének 14. pontja szerinti szövetkezeteket, a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett takarékbankokat és hasonló szervezeteket, valamint leányvállalataikat vagy jogutódjaikat mentesítsék e rendelet követelményei alól, amennyiben teljesülnek a függetlenségnek a 2006/43/EK irányelvben lefektetett elvei.

(7)

A valamely vizsgált szervezettől kapott díjak mértéke, valamint a díjstruktúra szintén veszélyeztetheti a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét. Így fontos biztosítani azt, hogy a könyvvizsgálói díjak ne függjenek semmilyen feltételtől, továbbá azt, hogy ha az egy ügyféltől és leányvállalataitól kapott könyvvizsgálói díjak mértéke jelentős, akkor az auditbizottság részvételével lefolytatott speciális eljárást vezessenek be a könyvvizsgálat minőségének biztosítására. Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég túlzott mértékben függővé válik egy bizonyos ügyféltől, akkor az auditbizottságnak kell megfelelő indokok alapján döntenie arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a továbbiakban is végezheti-e a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot. E döntés meghozatalakor az auditbizottságnak figyelembe kell vennie egyebek mellett a függetlenséget fenyegető tényezőket és döntésének következményeit.

(8)

Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy a hálózatuk tagjai a vizsgált gazdálkodó egység részére a jogszabályban előírt könyvvizsgálaton kívüli (nem könyvvizsgálói) szolgáltatásokat nyújtanak, az veszélyeztetheti függetlenségüket. Ezért helyénvaló megtiltani a vizsgált szervezet, annak anyavállalata és az általa kontrollált, Unión belüli vállalkozások számára olyan nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtását, mint egyes adózással kapcsolatos és tanácsadási szolgáltatások. A vizsgált szervezet vezetésében vagy döntéshozatalában való szerepvállalással járó szolgáltatások közé tartozhat a forgótőke-kezelés, a pénzügyi információk nyújtása, az üzleti folyamatok optimalizálása, a pénzgazdálkodás, a transzferárazás, az ellátási lánc hatékonyságának javítása és hasonló szolgáltatások. Meg kell tiltatni a vizsgált gazdálkodó egységfinanszírozásával, tőkeszerkezetével és tőkeallokációjával, valamint befektetési stratégiájával összefüggő szolgáltatások végzését – az olyan szolgáltatások kivételével, mint például az átvilágítási szolgáltatások, a vizsgált gazdálkodó egység által kiadott tájékoztatókkal kapcsolatos megerősítő levelek kibocsátása, valamint egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások.

(9)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy határozhassanak, hogy engedélyezik a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek számára meghatározott adózási és értékelési szolgáltatások nyújtását, amennyiben e szolgáltatások elhanyagolható jelentőségűek, és sem egyenként, sem együttesen nincsenek közvetlen hatással a vizsgált pénzügyi kimutatásokra. Ha az említett szolgáltatások agresszív adótervezést is magukban foglalnak, akkor nem tekinthetők elhanyagolható jelentőségűnek. Ezért tehát a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek ilyen szolgáltatásokat nem nyújthatnak a vizsgált szervezet részére. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet alapján nem tiltott, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtson, amennyiben e szolgáltatások nyújtását az auditbizottság előzetesen engedélyezte, és a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég maga is meggyőződött arról, hogy e szolgáltatások nyújtása nem jelent olyan veszélyt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségére nézve, amely óvintézkedések alkalmazásával sem csökkenthető elfogadható szintre.

(10)

Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében fontos, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatára szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a függetlenségre vonatkozó követelmények, és különösen azt, hogy az adott szervezettel fennálló kapcsolatából eredően veszélybe kerülhet-e a függetlensége. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek évente írásban igazolnia kell a függetlenségét a vizsgált szervezet auditbizottságának, továbbá a bizottsággal egyeztessen a függetlenségét fenyegető veszélyekről, valamint az azok mérséklésére alkalmazott óvintézkedésekről.

(11)

A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (13) szabályoznia kell a személyes adatoknak a tagállamokban az e rendelettel összefüggésben történő feldolgozását, és az ilyen személyesadat-feldolgozásra a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok felügyelete alatt kerülhet sor. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak.

(12)

Az egyes jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálói megbízások keretében végzett munka megbízható minőségellenőrzése a könyvvizsgálat kiváló minőségét szolgálja. Ezért a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói jelentését csak az egyedi megbízások minőségellenőrzésének befejezése után adhatja ki.

(13)

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatának eredményeit az érdekeltek számára a könyvvizsgálói jelentésben kell bemutatni. Az érdekelteknek a vizsgált gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásai iránti nagyobb bizalma érdekében különösen fontos, hogy a könyvvizsgálói jelentés megalapozott és kellően alátámasztott legyen. A 2006/43/EK irányelv 28. cikkében előírt információkon túl a könyvvizsgálói jelentésnek elegendő információt kell tartalmaznia a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségéről és arról, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat úgy tekinthető-e, hogy alkalmas a szabálytalanságok, egyebek közt a csalás feltárására.

(14)

A jogszabályban előírt könyvvizsgálat értékét különösen növelné, ha javulna a kommunikáció a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég, valamint az auditbizottság között. A jogszabályban előírt könyvvizsgálat során folytatott rendszeres párbeszéden túl fontos, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményeit tartalmazó részletesebb kiegészítő jelentést nyújtson be az auditbizottságnak. Ezt a kiegészítő jelentést legkésőbb a könyvvizsgálói jelentéssel egy időben kell benyújtani az auditbizottságnak. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek kérésre meg kell vitatnia az auditbizottsággal a kiegészítő jelentésben említett fontos kérdéseket. Ezenfelül lehetővé kell tenni, hogy e kiegészítő részletes jelentést kérésre a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek felügyeletét ellátó illetékes hatóságok, valamint harmadik felek rendelkezésére bocsássák, amennyiben ezt a nemzeti jog előírja.

(15)

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek jelenleg is adnak információt a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket felügyelő illetékes hatóságoknak olyan tényekről és döntésekről, amelyek ellentétesek lehetnek a vizsgált gazdálkodó egység tevékenységére vonatkozó szabályokkal, vagy megzavarhatják a vizsgált gazdálkodó egység folyamatos működését. Ugyanakkor a felügyeleti feladatok ellátását segítené, ha a hitelintézetek és biztosítók felügyeletei, valamint azok jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálói és könyvvizsgáló cégei számára előírás lenne, hogy tényleges párbeszédet alakítsanak ki egymással.

(16)

Az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) létrehozta az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT). Az ERKT feladata az, hogy figyelemmel kísérje a rendszerszintű kockázatok kialakulását az Európai Unióban. Tekintettel azokra az információkra, amelyekhez a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálói vagy könyvvizsgáló cégei hozzáférhetnek, e könyvvizsgáló cégek tapasztalatai segíthetik az ERKT munkáját. Ezért ennek a rendeletnek elő kell segítenie, hogy létrejöjjön egy olyan éves fórum, amely megteremti az egyrészről a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek, másrészről az ERKT közötti, anonim alapon zajló ágazati párbeszéd keretét.

(17)

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek iránti bizalom erősítése, valamint az említett szereplők nagyobb felelőssége érdekében fontos, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek fokozzák átláthatósági jelentési tevékenységüket. Emiatt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek számára elő kell írni, hogy pénzügyi információkat szolgáltassanak, amelyekben bemutatják különösen teljes árbevételük megoszlását a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységektől kapott könyvvizsgálói díjak, az egyéb szervezetektől kapott könyvvizsgálói díjak, valamint az egyéb szolgáltatásokból származó árbevétel között. Szerepeltetniük kell továbbá annak a hálózatnak a pénzügyi információit is, amelyhez tartoznak. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak és a könyvvizsgáló cégeknek a könyvvizsgálói díjakkal kapcsolatban további kiegészítő információkat kell az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátaniuk felügyeleti feladataik ellátásának elősegítésére.

(18)

Fontos, hogy az auditbizottság nagyobb szerepet kapjon az új, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kiválasztásakor annak érdekében, hogy a vizsgált gazdálkodó egység részvényeseinek vagy tagjainak közgyűlése megalapozottabb döntést hozhasson. A közgyűlésnek szóló javaslattételkor ezért az irányító vagy felügyelő testületnek ismertetnie kell, hogy az auditbizottság ajánlása alapján jár-e el, és ha nem, ennek indokait. Annak érdekében, hogy érdemi döntés születhessen, az auditbizottság ajánlásának legalább két választási lehetőséget kell tartalmaznia a könyvvizsgálói megbízásra vonatkozóan, ezek egyikének kellően megalapozott támogatásával. Ajánlásának tisztességes és megfelelő alátámasztására az auditbizottságnak saját felelősségi körében fel kell használnia a vizsgált szervezet által szervezett kötelező kiválasztási eljárás eredményeit. A kiválasztási eljárás során a vizsgált gazdálkodó egység nem korlátozhatja az alacsony piaci részesedéssel rendelkező, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat és a könyvvizsgáló cégeket abban, hogy a könyvvizsgálói megbízásra vonatkozóan ajánlatot nyújtsanak be. A pályázati dokumentációnak átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási feltételeket kell tartalmaznia az ajánlatok értékeléséhez. Tekintettel azonban arra, hogy a kiválasztási eljárás méretüknél fogva aránytalan költségekkel járhat az alacsony piaci tőkésítettségű vállalkozások, valamint a kis- és közepes méretű, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek számára, indokolt az ilyen vállalkozások és szervezetek felmentése a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég kiválasztására irányuló eljárás szervezésének kötelezettsége alól.

(19)

A vizsgált gazdálkodó egység részvényeseinek vagy tagjainak közgyűlése számára biztosított jog a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég kiválasztására semmit sem ér akkor, ha a vizsgált gazdálkodó egység harmadik féllel olyan szerződést köt, amely a választást korlátozza. Ezért semmisnek kell tekinteni a vizsgált gazdálkodó egység és egy harmadik fél között kikötött minden olyan szerződéses feltételt, amely adott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kiválasztására vonatkozik, vagy a választási lehetőséget korlátozza.

(20)

Ha a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jelölnek ki, az megerősíti a szakmai szkepticizmust és elősegíti a könyvvizsgálat minőségének javítását. Emellett ez az intézkedés a kisebb könyvvizsgáló cégeknek a könyvvizsgálati piacon való jelenlétével együtt elősegíti az ilyen cégek kapacitásának fejlesztését, szélesítve ezzel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek választási lehetőségét a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek között. Ezért a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket bátorítani és ösztönözni kell arra, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésére több jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jelöljenek ki.

(21)

A közeli ismeretségből fakadó veszély kezelése és ezáltal a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek függetlenségének erősítése érdekében fontos meghatározni a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy adott vizsgált gazdálkodó egységnél teljesített könyvvizsgálói megbízásának maximális időtartamát. Emellett, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek függetlensége erősítésének, a szakmai szkepticizmus megerősítésének és a könyvvizsgálat minősége javításának eszközeként ez a rendelet a következő alternatívákat írja elő a meghosszabbítás maximális időtartama tekintetében: a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek kötelesek rendszeresen és nyíltan új pályázatokat kiírni a könyvvizsgálói megbízásokra vonatkozóan, vagy több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jelölnek ki. Továbbá, ha e megbízásokból kisebb könyvvizsgáló cégek is részesülhetnek, az elősegíti az ilyen cégek kapacitásának fejlesztését, szélesítve ezzel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek választási lehetőségét a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek között. Emellett megfelelő, fokozatos rotációs mechanizmust kell kialakítani a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég megbízásából végző fő könyvvizsgáló partnerekre vonatkozóan is. Fontos egy olyan megfelelő időszak előírása is, amely alatt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég nem végezhet jogszabályban előírt könyvvizsgálatot ugyanannál a szervezetnél. A zavartalan átmenet érdekében a korábbi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak a lényeges információkat tartalmazó átadás-átvételi dokumentációt biztosítania kell az új, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló részére.

(22)

A belső piac iránti nagyfokú befektetői és fogyasztói bizalom biztosítása érdekében, amely az összeférhetetlenség elkerülésével teremthető meg, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat és a könyvvizsgáló cégeket olyan illetékes hatóságoknak kell felügyelniük, amelyek a könyvvizsgálói szakmától függetlenek, valamint megfelelő kapacitással, szaktudással és erőforrásokkal rendelkeznek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy delegálhassák az említett illetékes hatóságok bármely feladatát, illetve az illetékes hatóság számára engedélyezhetik, hogy delegálja bármely feladatát, kivéve a minőségbiztosítási rendszerrel, a vizsgálatokkal és a fegyelmi rendszerekkel kapcsolatos feladatokat. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy is határozhassanak, hogy a fegyelmi rendszerekkel kapcsolatos feladatokat más hatóságokra vagy szervekre ruházzák át, feltéve hogy az érintett hatóságok vagy szervek irányításában részt vevő személyek többsége független a könyvvizsgálói szakmától. A tagállami illetékes hatóságoknak megfelelő hatáskörrel kell rendelkezniük felügyeleti feladataik ellátásához, ideértve annak lehetőségét, hogy adatokhoz férhessenek hozzá és információkhoz juthassanak, valamint ellenőrzéseket folytassanak. E hatóságoknak a pénzügyi piacok felügyeletére, a pénzügyi beszámolással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára, vagy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat felügyeletére kell szakosodniuk. Lehetővé kell tenni azonban, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket terhelő kötelezettségek teljesítését az ilyen szervezetek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok felügyeljék. Az illetékes hatóságok finanszírozásának mentesnek kell lennie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek nemkívánatos befolyásától.

(23)

A felügyelet minősége javul, ha hatékony együttműködés jön létre a tagállami szinten különféle feladatokkal megbízott hatóságok között. Emiatt a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségek felügyeletében illetékes hatóságoknak együtt kell működniük a 2006/43/EK irányelvben előírt feladatokat ellátó hatóságokkal, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek felügyeleti hatóságaival, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (15) említett pénzügyi hírszerző egységekkel.

(24)

A könyvvizsgálat magas színvonalának biztosítása szempontjából alapvető jelentőséggel bír a jogszabályban előírt könyvvizsgálat külső minőségbiztosítása. Növeli a közzétett pénzügyi információk hitelességét, és nagyobb védelmet biztosít a részvényesek, a befektetők, a hitelezők és a többi érintett fél számára. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre ezért az illetékes hatóságok felelősségi körébe tartozó minőségbiztosítási rendszert kell alkalmazni, ami biztosítja a tárgyilagosságot és a könyvvizsgálói szakmától való függetlenséget. A minőségbiztosítási ellenőrzéseket úgy kell megszervezni, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálatát végző valamennyi jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég kockázatelemzésen alapuló minőségbiztosítási ellenőrzésére sor kerüljön. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének 17. és 18. pontjában meghatározottaktól eltérő jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek esetében az említett ellenőrzésre legalább háromévenként, egyéb esetekben pedig legalább hatévenként sort kell keríteni. A közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat könyvvizsgáló jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosításáról szóló 2008. május 6-i bizottsági ajánlás (16) tájékoztatást ad az ellenőrzés lefolytatásának módjáról. A minőségbiztosítási ellenőrzéseknek megfelelőeknek és az ellenőrzött, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által végzett tevékenység terjedelmével és összetettségével arányosaknak kell lenniük.

(25)

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek részére nyújtott, jogszabályban előírt könyvvizsgálati szolgáltatások piaca az idő elteltével fejlődik. Szükséges ezért, hogy az illetékes hatóságok figyelemmel kísérjék a piaci fejleményeket, különös tekintettel a magas piaci koncentrációból adódó kockázatokra – többek között meghatározott ágazatokon belül –, valamint az auditbizottságok teljesítményére.

(26)

Az illetékes hatóságok tevékenységének átláthatósága elősegítheti a befektetők és fogyasztók belső piac iránti bizalom növeléséhez. Ezért elő kell írni az illetékes hatóságok számára, hogy tevékenységükről rendszeresen számoljanak be, és összesített formában – vagy amennyiben valamely tagállam azt írja elő, az egyes ellenőrzésekre vonatkozóan egyenként – tegyék közzé az ellenőrzések eredményéről és megállapításairól szóló információkat.

(27)

A tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés nagyban hozzájárulhat a jogszabályban előírt könyvvizsgálat egységesen kiváló minőségének biztosításához az Unión belül. A tagállamok illetékes hatóságainak ezért együtt kell működniük egymással, ha az a jogszabályban előírt könyvvizsgálatokkal kapcsolatos felügyeleti feladataik ellátásához szükséges. Tiszteletben kell tartaniuk a székhely szerinti ország szabályozását, és az azon tagállam általi felügyeletet, ahol a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy a könyvvizsgáló céget jóváhagyták és a vizsgált gazdálkodó egység székhelye van. Az illetékes hatóságok közötti együttműködést az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságának (CEAOB) keretében kell megszervezni. Ez a bizottság az illetékes hatóságok magas rangú képviselőiből áll. E rendelet következetes alkalmazásának fokozása érdekében a CEAOB számára lehetővé kell tenni nem kötelező erejű iránymutatások vagy vélemények elfogadását. Ezenfelül meg kell könnyítenie az információcserét, tanácsot kell adnia a Bizottságnak, és hozzá kell járulnia a technikai értékelésekhez és vizsgálatokhoz. A harmadik országok állami felügyeleti rendszereinek technikai értékelése, valamint a tagállamok és a harmadik országok között ezen a területen folytatott nemzetközi együttműködés céljából a CEAOB-nek egy alcsoportot kell létrehoznia, amelynek elnöke az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság – ESMA) (17) által kijelölt tag, és az ESMA, az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság – EBH) (18) vagy az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság – EIOPA) (19) segítségét kell kérnie, amennyiben kérése a tagállamok és a harmadik országok közötti, az említett európai felügyeleti hatóságok által felügyelt, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálata területén folytatott nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos. A Bizottságnak a CEAOB rendelkezésére kell bocsátania a titkárságát, és a CEAOB által elfogadott éves munkaprogram alapján a következő évi becsléseibe belefoglalja a kapcsolódó kiadásokat.

(28)

A tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködésnek ki kell terjednie a minőségbiztosítási ellenőrzésekkel kapcsolatos együttműködésre és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatának végzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz nyújtott segítségre, többek között azokban az esetekben is, amikor a vizsgált magatartás nem minősül az érintett tagállamok hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezései megszegésének. A tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés részletes szabályainak magukban kell foglalniuk az illetékes hatóságok kollégiumai létrehozásának, és a feladatok egymás közötti átruházásának lehetőségét. Az együttműködés során figyelembe kell venni a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat és a könyvvizsgáló cégeket magában foglaló hálózat koncepcióját. Az illetékes hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a bizalmas adatkezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályokat.

(29)

A tőkepiacok egymással való kapcsolata szükségessé teszi a tagállamok illetékes hatóságainak felhatalmazását arra, hogy az információcsere vagy a minőségbiztosítási ellenőrzés kapcsán együttműködjenek harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal és szervekkel. A 2006/43/EK irányelvben rögzített eljárásokat kell alkalmazni azonban akkor, ha a harmadik országbeli hatóságokkal való együttműködés a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagokkal vagy egyéb dokumentumokkal függ össze.

(30)

A tőkepiacok zavartalan működéséhez fenntartható könyvvizsgálói kapacitásra és a jogszabályban előírt könyvvizsgálati szolgáltatások versenyképes piacára van szükség, ahol biztosított a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatának elvégzésére képes jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek megfelelő választéka. Az illetékes hatóságoknak és az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) jelentést kell készítenie a könyvvizsgálati piac szerkezetében e rendelet által bevezetett változásokról.

(31)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Bizottság általi elfogadására vonatkozó eljárásoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és különösen annak 290. és 291. cikkéhez való igazítását eseti alapon kell elvégezni. A könyvvizsgálat és a könyvvizsgálói szakma fejlődésének figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mindenekelőtt a könyvvizsgálói gyakorlattal, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek függetlenségével és belső kontrolljával kapcsolatos nemzetközi könyvvizsgálati normák elfogadása céljából szükségesek. Az elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati normák nem jelenthetik e rendelet előírásainak módosítását vagy kiegészítését, kivéve a pontosan meghatározott előírások esetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelően konzultáljon az előkészítő munka során, ideértve a szakértői szintű konzultációkat is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(32)

A jogbiztonság, valamint az e rendelettel bevezetett szabályokra való zavartalan áttérés érdekében átmeneti időszakot kell bevezetni a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek rotációjára vonatkozó kötelezettség hatálybalépésével és a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek kiválasztási eljárásának kötelező megszervezésével kapcsolatban.

(33)

A 2006/43/EK irányelv rendelkezéseire való hivatkozások az említett irányelv rendelkezéseit átültető nemzeti rendelkezésekre való hivatkozásokként értendők. Az e rendelet és a 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) által létrehozott, új európai könyvvizsgálati keretrendszer a 2006/43/EK irányelvben előírt meglévő követelmények helyébe lép, és korábbi jogi eszközökre, például a korábbi keretrendszerben elfogadott bizottsági ajánlásokra való hivatkozás nélkül értelmezendő.

(34)

Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a jogszabályban előírt könyvvizsgálat szerepének tisztázását és pontosabb meghatározását a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek vonatkozásában; a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által a vizsgált gazdálkodó egységnek, a befektetőknek és egyéb érdekelteknek nyújtott tájékoztatás javítását; a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálói és felügyeletei közötti kommunikációs csatornák javítását; a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek részére nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásából adódó összeférhetetlenség megelőzését; a könyvvizsgáló vizsgált gazdálkodó egység általi kiválasztásának és díjazásának jelenlegi gyakorlatából vagy a bizalmi viszonyból eredő esetleges összeférhetetlenség kockázatának csökkentését; a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég váltásának, valamint a kiválasztásának megkönnyítését a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek számára; a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek közötti szélesebb választási lehetőséget a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek számára; valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknél jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek szabályozását és felügyeletét, ezen belül az uniós szintű együttműködés terén a hatékonyság, a függetlenség és a következetesség javítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(35)	Ez a rendelet tiszteletben tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és a vállalkozás szabadságát, és azokkal összhangban alkalmazandó.

(36)	Az Európai Adatvédelmi Biztossal egyeztetésre került sor a 45/2001/EK az Európai Parlament és a Tanács rendelet 28. cikk (2) bekezdésével összhangban, és az Európai Adatvédelmi Biztos 2012. április 23-án kinyilvánította véleményét (21).

(37)	E rendeletnek és a 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek létre kell hoznia egy, az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó új jogi keretet, ezért a 2005/909/EK bizottsági határozatot (22) hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásai jogszabályban előírt könyvvizsgálatának elvégzésére vonatkozó követelményeket, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek általi megszervezésére és kiválasztására vonatkozó, a függetlenségüket és az összeférhetetlenség elkerülését elősegítő szabályokat, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek fenti követelményeknek való megfelelése felügyeletére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet alkalmazandó:

a)	a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre;

b)	a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre.

(2)   Ezt a rendeletet a 2006/43/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

(3)   Amennyiben egy, a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének 14. pontja szerinti szövetkezet, egy, a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett takarékbank vagy hasonló szervezet, vagy egy szövetkezet, a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett takarékbank vagy hasonló szervezet leányvállalata vagy jogutódja a nemzeti rendelkezések értelmében kötelezően vagy választhatóan egy nem nyereségszerzési célú könyvvizsgáló szervezet tagja, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendelet vagy annak egyes rendelkezései nem alkalmazandók az ilyen szervezetek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára, feltéve, hogy a függetlenségnek a 2006/43/EK irányelvben foglalt elveit a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló a szervezet valamely tagjának jogszabályban előírt könyvvizsgálatának elvégzésekor teljesíti, továbbá teljesítik azon személyek, akik befolyásolhatják a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot.

(4)   Amennyiben egy, a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének 14. pontja szerinti szövetkezet, egy, a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett takarékbank vagy hasonló szervezet, vagy egy szövetkezet, a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett takarékbank vagy hasonló szervezet leányvállalata vagy jogutódja a nemzeti rendelkezések értelmében kötelezően vagy választhatóan egy nem nyereségszerzési célú könyvvizsgáló szervezet tagja, egy objektív, ésszerűen eljáró és tájékozott fél nem következtetne arra, hogy a tagságon alapuló viszony veszélyezteti a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló függetlenségét, feltéve, hogy amikor egy ilyen könyvvizsgáló szervezet valamely tagjának jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végzi, a függetlenség elveit alkalmazzák a könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgálókra és azon személyekre, akik befolyást gyakorolhatnak a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra.

(5)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a 30. cikkben említett Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságát (a továbbiakban: CEAOB) az olyan kivételes helyzetekről, amikor nem alkalmazzák ezt a rendeletet, vagy e rendelet egyes rendelkezéseit. Közlik a Bizottsággal és a CEAOB-val e rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az e cikk (3) bekezdésében említett szervezetek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára nem alkalmazandók, valamint az e rendelkezések alkalmazásának mellőzését igazoló indokokat.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2006/43/EK irányelv 2. cikkében rögzített fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, kivéve az e rendelet 20. cikkében meghatározott ”illetékes hatóság” kifejezés tekintetében.

II. CÍM

A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRT KÖNYVVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

4. cikk

Könyvvizsgálói díjak

(1)   A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknél végzett, jogszabályban előírt könyvvizsgálat díja nem lehet sikerdíj.

A 2006/43/EK irányelv 25. cikkének sérelme nélkül, az első albekezdés alkalmazásában a sikerdíj a könyvvizsgálói tevékenységért járó olyan díj, amelyet előre meghatározott alapon, egy ügylet kimenetelének vagy eredményének, vagy az elvégzett munka eredményének függvényében számítanak ki. A bíróság vagy illetékes hatóság által megállapított díj nem tekintendő sikerdíjnak.

(2)   Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a vizsgált gazdálkodó egységnek, a vizsgált gazdálkodó egység anyavállalatának vagy az általa kontrollált vállalkozásoknak három vagy több egymást követő pénzügyi évben az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említettektől eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújt, akkor az ilyen szolgáltatások díjának összege egy adott pénzügyi évben legfeljebb a vizsgált gazdálkodó egységnek és – adott esetben – anyavállalatának, az általa kontrollált vállalkozásoknak és az ezen vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálatáért az elmúlt három egymást követő pénzügyi évben fizetett díjak átlagának 70 %-a lehet.

Az első albekezdésben meghatározott korlátok alkalmazása alól ki kell zárni az 5. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, az uniós és a nemzeti jogszabályokban előírt nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az illetékes hatóság a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég kérelmére kivételes alapon engedélyezheti, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég valamely vizsgált gazdálkodó egység tekintetében két pénzügyi évet nem meghaladó időtartamra mentesüljön az első albekezdés követelményei alól.

(3)   Ha egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységtől kapott díjak összege az elmúlt három egymást követő pénzügyi év mindegyikében meghaladja a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég vagy adott esetben a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot ezen pénzügyi évek mindegyikében elvégző csoportkönyvvizsgáló teljes díjbevételének 15 %-át, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek, vagy – az esettől függően – a csoportkönyvvizsgálónak tájékoztatnia kell az auditbizottságot erről a tényről, és meg kell vitatnia az auditbizottsággal a függetlenségét veszélyeztető tényezőket és a veszély mérséklésére alkalmazott óvintézkedéseket. Az auditbizottságnak mérlegelnie kell, hogy a könyvvizsgálói jelentés kiadása előtt el kell-e végeztetni a könyvvizsgálói megbízás minőség-ellenőrzését más jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel.

Ha egy ilyen, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységtől kapott díjak összege továbbra is meghaladja a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég vagy – az esettől függően – a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot ezen pénzügyi évek mindegyikében elvégző csoportkönyvvizsgáló teljes díjbevételének 15 %-át, az auditbizottságnak objektív okok alapján döntenie kell arról, hogy az ilyen szervezet vagy szervezetcsoport jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálója vagy könyvvizsgáló cége vagy csoportkönyvvizsgálója folytathatja-e a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzését egy további, két évet semmiképpen nem meghaladó időtartamra.

(4)   A tagállamok az e cikkben előírtaknál szigorúbb követelményeket is alkalmazhatnak.

5. cikk

A nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalma

(1)   Egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, illetve ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, e hálózat valamely tagja, nem nyújthat az Unión belüli vizsgált gazdálkodó egységnek, anyavállalatának vagy általa kontrollált vállalkozásoknak semmilyen tiltott, nem könyvvizsgálói szolgáltatást

a)	a vizsgált időszak kezdete és a könyvvizsgálói jelentés kiadása közötti időszakban; valamint

b)	az a) pontban említett időszakot közvetlenül megelőző pénzügyi évben a második albekezdés g) pontjában felsorolt szolgáltatások tekintetében.

E cikk alkalmazásában a tiltott, nem könyvvizsgálói szolgáltatások az alábbiak:

a)

az alábbiakkal kapcsolatos adóügyi szolgáltatások: i. adóügyi formanyomtatványok elkészítése; ii. béradó; iii. vámok; iv. az állami támogatások és adókedvezmények azonosítása, kivéve, ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég általi segítségnyújtást e szolgáltatások tekintetében jogszabály írja elő; v. az adóhatóságok adóellenőrzéseivel kapcsolatos segítségnyújtás, kivéve, ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég általi segítségnyújtást ezen ellenőrzések tekintetében jogszabály írja elő; vi. a közvetlen és közvetett, valamint a halasztott adó kiszámítása; vii. adótanácsadás;

b)	olyan szolgáltatások, amelyek a vizsgált gazdálkodó egység vezetésében vagy döntéshozatalában való bármilyen szerepvállalással járnak;

c)	könyvvitel, valamint számviteli nyilvántartások és pénzügyi kimutatások készítése;

d)	bérszámfejtés;

e)	belső ellenőrzési vagy kockázatkezelési eljárások kialakítása és végrehajtása a pénzügyi információk kialakítására és/vagy ellenőrzésére vagy a pénzügyi információtechnológiai rendszerek kialakítására és végrehajtására vonatkozóan;

f)	értékelési szolgáltatások, ideértve az aktuáriusi vagy a jogvitákkal kapcsolatos támogató szolgáltatásokkal összefüggésben végzett értékeléseket is;

g)	az alábbiakkal kapcsolatos jogi szolgáltatások: i. általános tanácsadás; ii. tárgyalás a vizsgált gazdálkodó egység nevében; és iii. jogi képviselet jogviták rendezése során;

h)	a vizsgált szervezet belső audit funkciójával kapcsolatos szolgáltatások;

i)

a vizsgált gazdálkodó egység finanszírozásával, tőkeszerkezetével és tőkeallokációjával, valamint befektetési stratégiájával összefüggő szolgáltatások, a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos bizonyosságot nyújtó szolgáltatások nyújtásának kivételével, ideértve a vizsgált gazdálkodó egység által kiadott tájékoztatókkal kapcsolatos megerősítő levelek kiadását is;

j)	a vizsgált gazdálkodó egység részvényeinek bevezetése, kereskedése vagy jegyzése;

k)

az alábbiakkal kapcsolatos humánerőforrás-szolgáltatások: i. olyan vezetői pozíció, amely lehetővé teszi jelentős befolyás gyakorlását a jogszabályban előírt könyvvizsgálat tárgyát képező számviteli nyilvántartások és pénzügyi kimutatások elkészítése felett, ha ezek a szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban: — jelöltek keresése az ilyen pozíciókba, vagy — az ilyen pozíciókra jelentkező személyek referenciáinak ellenőrzése. ii. a szervezeti felépítés kialakítása; és iii. költségellenőrzés.

(2)   A tagállamok megtilthatják az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő szolgáltatások nyújtását, amennyiben azokat a függetlenségre veszélyesnek tartják. A tagállamok közlik a Bizottsággal, ha az (1) bekezdésben szereplő listára más szolgáltatásokat is felvesznek.

(3)   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik az a) pont i., valamint iv–vii. alpontjában és az f) pontban említett szolgáltatások nyújtását, feltéve, hogy az alábbi követelmények teljesülnek:

a)	sem külön, sem együttesen nincsenek közvetlen hatással, illetve külön és együttesen is elhanyagolható hatással vannak a vizsgált pénzügyi kimutatásokra;

b)	a 11. cikk szerinti, az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentésben átfogóan dokumentálták és elmagyarázták az auditált pénzügyi kimutatásokra gyakorolt becsült hatást; valamint

c)	a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég megfelel a 2006/43/EK irányelvben meghatározott függetlenségi elveknek.

(4)   Egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, illetve ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, e hálózat bármely tagja nyújthat a vizsgált gazdálkodó egységnek, anyavállalatának vagy az általa kontrollált vállalkozásoknak az (1) és (2) bekezdésben említett tiltott, nem könyvvizsgálói szolgáltatásoktól eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat, amennyiben az auditbizottság, miután a 2006/43/EK irányelv 22b. cikkével összhangban megfelelően felmérte a függetlenséget fenyegető veszélyeket és az alkalmazott óvintézkedéseket, ezt jóváhagyta. Az auditbizottságnak adott esetben iránymutatásokat kell kiadnia a (3) bekezdésben említett szolgáltatások tekintetében.

A tagállamok szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak azon feltételekre vonatkozóan, amelyek mellett egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, illetve egy olyan hálózat valamely tagja, amelyhez a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég tartozik, az (1) bekezdésben említett tiltott, nem könyvvizsgálói szolgáltatásoktól eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújthat a vizsgált gazdálkodó egységnek, anyavállalatának vagy az általa kontrollált vállalkozásoknak.

(5)   Ha egy olyan a hálózatnak valamely tagja, amelyhez a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tartozik, egy a vizsgált közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység kontrollja alatt álló, harmadik országban bejegyzett vállalkozás részére az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújt, akkor az érintett jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek fel kell mérnie, hogy függetlenségét veszélyeztetik-e a hálózat tagja által ekként nyújtott szolgáltatások.

Ha az ekként nyújtott szolgáltatások befolyásolják a függetlenségét, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek adott esetben óvintézkedéseket kell alkalmaznia a harmadik országban ekként nyújtott szolgáltatásokból eredő veszélyek mérséklése érdekében. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatát csak akkor végezheti a továbbiakban is, ha e rendelet 6. cikkével és a 2006/43/EK irányelv 22b. cikkével összhangban igazolni tudja, hogy ezen szolgáltatások nyújtása nem befolyásolja szakmai ítélőképességét és a könyvvizsgálói jelentést.

E bekezdés alkalmazásában:

a)	a vizsgált gazdálkodó egység döntéshozatalában való részvételt, valamint az (1) bekezdés második albekezdésének b), c) és e) pontjában említett szolgáltatások nyújtását úgy kell tekinteni, hogy az minden esetben érinti a függetlenséget, és ez óvintézkedésekkel nem mérsékelhető;

b)	az (1) bekezdés második albekezdésének b), c) és e) ponttól eltérő pontjaiban említett szolgáltatások nyújtását úgy kell tekinteni, hogy érinti a függetlenséget, és hogy az ezáltal okozott veszély mérséklésére óvintézkedéseket tesz szükségessé.

6. cikk

A jogszabályban előírt könyvvizsgálat előkészítése és a függetlenséget fenyegető veszélyek felmérése

(1)   Egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatára szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég köteles a 2006/43/EK irányelv 22b. cikkének rendelkezésein felül felmérni és dokumentálni a következőket:

a)	azt, hogy teljesíti-e az e rendelet 4. és 5. cikkében rögzített követelményeket,

b)	azt, hogy teljesülnek-e az e rendelet 17. cikkében rögzített feltételek,

c)	a 2005/60/EK irányelv sérelme nélkül, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység felügyelő, irányító és ügyvezető testületei tagjainak integritását.

(2)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég köteles:

a)	évente írásban igazolni az auditbizottságnak, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég és könyvvizsgáló partnerek, szenior menedzserek és menedzserek függetlenek a vizsgált gazdálkodó egységtől;

b)	megvitatni az auditbizottsággal a függetlenségét fenyegető veszélyeket, valamint az általa e veszélyek csökkentésére alkalmazott, az (1) bekezdés szerint dokumentált óvintézkedéseket.

7. cikk

Szabálytalanságok

E rendelet 12. cikkének és a 2005/60/EK irányelv sérelme nélkül, ha a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnél jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég azt feltételezi vagy alapos oka van annak feltételezésére, hogy a szabálytalanság, többek között a vizsgált gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásait érintő csalás történhet vagy történhetett, akkor erről tájékoztatnia kell a vizsgált gazdálkodó egységet, és fel kell kérnie az ügy kivizsgálására, valamint arra, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok kezelésére és a szabálytalanságok ismételt előfordulásának megakadályozására.

Ha a vizsgált gazdálkodó egység nem vizsgálja ki az ügyet, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég köteles tájékoztatni a tagállam által az ilyen szabálytalanságok kivizsgálására kijelölt hatóságokat.

Az első albekezdésben említett szabálytalanságok jóhiszemű közlése az említett hatóságokkal a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég részéről nem jelenti az információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozások megszegését.

8. cikk

Az egyedi megbízások minőség-ellenőrzése

(1)   A 10. és 11. cikkben említett jelentések kiadása előtt el kell végezni az egyedi megbízások minőség-ellenőrzését (e cikkben a továbbiakban: ellenőrzés) annak megítélése céljából, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner az ezen jelentések tervezetében foglalt véleményre és következtetésekre juthattak-e.

(2)   Az ellenőrzést a megbízás minőségellenőrének (e cikkben a továbbiakban: ellenőr) kell elvégeznie. Az ellenőr olyan jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, aki nem vesz részt abban a jogszabályban előírt könyvvizsgálatban, amelyre az ellenőrzés vonatkozik.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, és minden, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló részt vett a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésében, vagy amennyiben a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot olyan, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi, aki nem tagja vagy alkalmazottja egy könyvvizsgáló cégnek, gondoskodnia kell arról, hogy egy másik jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végezze el az ellenőrzést. A dokumentumoknak vagy információknak a független ellenőr e cikk alkalmazásában történő rendelkezésére bocsátása nem minősül a szakmai titoktartás megszegésének. Az ellenőrnek e cikk alkalmazásában rendelkezésére bocsátott dokumentumokra vagy információkra szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik.

(4)   Az ellenőrzés elvégzése során az ellenőrnek legalább a következőket nyilvántartásba kell vennie:

a)

a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások során kialakított lényeges vélemények és fő megállapítások, valamint a fő megállapításokból levont következtetések alátámasztására a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által adott szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást, függetlenül attól, hogy azt az ellenőr kérésére adták vagy sem;

b)	a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a fő könyvvizsgáló partnernek a 10. és 11. cikkben említett jelentések tervezetében közölt véleményét.

(5)   Az ellenőrzés során legalább a következőket meg kell vizsgálni:

a)	a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét a vizsgált gazdálkodó egységtől;

b)

a jogszabályban előírt könyvvizsgálat szempontjából releváns, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzése során feltárt jelentős kockázatokat, valamint az általa a feltárt kockázatok megfelelő kezelésére hozott intézkedéseket;

c)	a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által adott indokolást, különösen a lényegesség szintjére és a b) pontban említett jelentős kockázatokra vonatkozóan;

d)	a külső szakértőktől kért tanácsadást, valamint a kapott tanácsok alkalmazását;

e)	a könyvvizsgálat elvégzése során a pénzügyi kimutatásokban feltárt, helyesbített és helyesbítetlen hibás állítások jellegét és hatókörét;

f)	az auditbizottsággal, valamint a vizsgált gazdálkodó egység ügyvezető és/vagy felügyelő testületeivel megvitatott kérdéseket;

g)	az illetékes hatóságokkal és adott esetben egyéb harmadik felekkel megvitatott kérdéseket;

h)	azt, hogy a dossziéból az ellenőr által kiválasztott dokumentumok és információk alátámasztják-e a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a fő könyvvizsgáló partnernek a 10. és 11. cikkben említett jelentések tervezetében kifejezett véleményét.

(6)   Az ellenőr az ellenőrzés eredményeit megvitatja a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóval vagy a fő könyvvizsgáló partnerrel. A könyvvizsgáló cég eljárásokat vezet be annak eldöntésére, hogy hogyan kell rendezni a fő könyvvizsgáló partner és az ellenőr közötti esetleges nézeteltéréseket.

(7)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég és az ellenőr nyilvántartást vezet az ellenőrzés eredményeiről, valamint az eredményeket megalapozó szempontokról.

9. cikk

Nemzetközi könyvvizsgálati standardok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 39. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja a 2006/43/EK irányelv 26. cikkében említett nemzetközi könyvvizsgálati standardokat, a könyvvizsgálati gyakorlat, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek függetlensége és belső minőségellenőrzése területén, azoknak az Unión belüli alkalmazása céljából, feltéve, hogy teljesítik a 2006/43/EK irányelv 26. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában szereplő követelményeket, és nem módosítják és nem egészítik ki az e rendelet 7., 8. és 18. cikkében megállapított követelményeket vagy nem egészítik ki azokat a fent felsoroltak kivételével.

10. cikk

A könyvvizsgálói jelentés

(1)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnél végzett jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményeit könyvvizsgálói jelentésben mutatják be.

(2)   A könyvvizsgálói jelentést a 2006/43/EK irányelv 28. cikkének rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni, és annak ezenfelül legalább a következőket kell teljesítenie:

a)	meg kell állapítania, hogy ki vagy melyik szervezet jelölte ki a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(ka)t vagy a könyvvizsgáló cég(ek)et;

b)	közölnie kell a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek kijelölésének napját, valamint a folyamatos megbízás teljes időtartamát a korábbi hosszabbításokkal és megújításokkal együtt;

c)

a könyvvizsgálói záradék támogatásaként tartalmaznia kell a következőket: i. a lényeges hibás állítások legfontosabb értékelt kockázatainak leírása, ideértve a csalásból eredő, lényeges hibás állítások értékelt kockázatait; ii. a könyvvizsgáló e kockázatokra adott válaszának összefoglalását; valamint iii. adott esetben az említett kockázatok tekintetében megfogalmazott legfontosabb észrevételeket. Amennyiben az az egyes lényeges hibás állítások legfontosabb értékelt kockázatairól szóló könyvvizsgálói jelentésekben foglalt fenti információk tekintetében jelentőséggel bír, a könyvvizsgálói jelentésben egyértelműen utalni kell a pénzügyi kimutatásokban közzétett vonatkozó információkra.

d)	ismertetnie kell, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat milyen mértékben volt vélhetően képes a szabálytalanságok, többek között csalás felderítésére;

e)	meg kell erősítenie, hogy a könyvvizsgálói záradék összhangban áll a 11. cikkben említett, az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentéssel;

f)

nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy az 5. cikk (1) bekezdésében említett tiltott, nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtására nem került sor, valamint arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) a könyvvizsgálat elvégzésében teljes mértékben megőrizte/megőrizték a vizsgált gazdálkodó egységtől való függetlenségét/függetlenségüket;

g)

fel kell tüntetnie minden olyan, a jogszabályban előírt könyvvizsgálaton túl a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég, által a vizsgált gazdálkodó egységnek és az általa kontrollált vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatást, amely nem szerepel az üzleti jelentésben vagy a pénzügyi kimutatásokban.

A tagállamok további követelményeket is előírhatnak a könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozóan.

(3)   A (2) bekezdés e) pontjában előírtak kivételével a könyvvizsgálói jelentés nem tartalmazhat kereszthivatkozást a 11. cikkben említett, az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentésre. A könyvvizsgálói jelentést világos, egyértelmű nyelvezettel kell megszövegezni.

(4)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég nem használhatja fel illetékes hatóság nevét úgy, hogy az arra utaljon vagy azt sugallja, hogy az adott illetékes hatóság a könyvvizsgálói jelentést elfogadta vagy jóváhagyta.

11. cikk

Az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentés

(1)   A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak vagy könyvvizsgáló cégeknek a vizsgált gazdálkodó egység auditbizottsága részére kiegészítő jelentést kell benyújtaniuk, legkésőbb a 10. cikkben említett könyvvizsgálói jelentés benyújtásával egyidejűleg. A tagállamok ezenfelül azt is előírhatják, hogy ezt a kiegészítő jelentést a vizsgált gazdálkodó egység irányító vagy felügyelő testületének is be kell nyújtani.

Ha a vizsgált gazdálkodó egységnél nem működik auditbizottság, akkor a kiegészítő jelentést a vizsgált gazdálkodó egységnél az auditbizottságnak megfelelő feladatokat ellátó testülethez kell benyújtani. A tagállamok engedélyezhetik az auditbizottságnak, hogy e kiegészítő jelentést a nemzeti jogukban előírt harmadik felek rendelkezésére bocsássa.

(2)   Az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentést írásban kell elkészíteni. A jelentésben ismertetni kell az elvégzett, jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményeit, és legalább:

a)	bele kell foglalni a 6. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett, a függetlenségről szóló nyilatkozatot;

b)	ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végezte, a jelentésben fel kell tüntetni minden, a könyvvizsgálatban részt vevő fő könyvvizsgáló partnert;

c)

ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég megállapodásokat kötött arról, hogy valamely tevékenységét olyan másik, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezze, amely nem tagja ugyanannak a hálózatnak, vagy külső szakértők munkájára támaszkodott, a jelentésben fel kell tüntetni ezt a tényt, és meg kell erősíteni, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég megkapta a másik, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől és/vagy a külső szakértőtől a függetlenségükre vonatkozó nyilatkozatot;

d)

ismertetni kell az auditbizottsággal vagy a vizsgált gazdálkodó egységnél az auditbizottságnak megfelelő feladatot ellátó testülettel, a vizsgált gazdálkodó egység ügyvezető testületével és irányító vagy felügyelő testületével folytatott kommunikáció jellegét, gyakoriságát és terjedelmét, ideértve az ezen testületekkel tartott találkozók dátumait is;

e)	bele kell foglalni a könyvvizsgálat hatókörét és időzítését;

f)	ha egynél több jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jelöltek ki, ismertetni kell a feladatok megoszlását a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és/vagy a könyvvizsgáló cégek között;

g)

ismertetni kell az alkalmazott módszert, ideértve azt is, hogy a mérleg mely kategóriáit ellenőrizték közvetlenül, illetve mely kategóriáknál végeztek rendszer- és megfelelőség-ellenőrzést, ideértve a rendszer- és megfelelőség-ellenőrzés súlyozásában az előző évhez képest történt lényeges változásokra vonatkozó magyarázatot abban az esetben is, ha az előző évben a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot más, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek végezték;

h)

számszerűen fel kell tüntetni a pénzügyi kimutatások egészének a jogszabályban előírt könyvvizsgálatánál alkalmazott lényegességi küszöböt, és adott esetben az ügyletek, számlaegyenlegek vagy szolgáltatandó adatok egyes kategóriáira alkalmazott lényegességi küszöböt vagy küszöböket, és fel kell tüntetnie a lényegességi küszöb meghatározásakor figyelembe vett minőségi tényezőket;

i)

közölni kell és meg kell magyarázni a könyvvizsgálat során feltárt olyan eseményekkel és körülményekkel kapcsolatos véleményeket, amelyek komolyan kétségessé tehetik azt, hogy a vállalkozás képes a tevékenységének folytatására, továbbá azt, hogy az említett események és körülmények súlyos bizonytalanságot jelentenek-e, ezenfelül összefoglalóan ismertetni kell azokat a garanciákat, megerősítő leveleket, állami intervencióra vonatkozó vállalásokat, valamint egyéb támogató intézkedéseket, amelyeket figyelembe vettek akkor, amikor értékelték, hogy a vállalkozás képes-e tevékenységének folytatására;

j)

be kell számolni a vizsgált gazdálkodó egység, vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások esetében az anyavállalat, belső pénzügyi ellenőrzési rendszerében, és/vagy a könyvelési rendszerében tapasztalt jelentős hiányosságokról. Minden ilyen jelentős hiányosság tekintetében a kiegészítő jelentésnek tartalmaznia kell, hogy a szóban forgó hiányosságot a vezetőség orvosolta-e;

k)	be kell számolni minden olyan jelentős ügyről, amely a törvényi vagy rendeleti előírások vagy a létesítő okirat rendelkezéseinek a könyvvizsgálat során feltárt tényleges vagy vélt megszegésével kapcsolatosak, amennyiben azokat lényegesnek tartják ahhoz, hogy az auditbizottság elláthassa feladatait;

l)	be kell számolni és értékelni kell az éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások különböző tételeire alkalmazott értékelési módszereket, beleértve e módszerek változásának esetleges hatását is;

m)

összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálata esetén a jelentésnek magyarázatot kell tartalmaznia a konszolidáció alkalmazási körére és a konszolidációba esetlegesen be nem vont szervezetekre a vizsgált gazdálkodó egység által alkalmazott kizárási kritériumokra és arra, hogy ezek az alkalmazott kritériumok összhangban vannak-e a pénzügyi beszámolásra vonatkozó keretrendszerrel;

n)

adott esetben fel kell tüntetni az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát végző könyvvizsgáló hálózatához nem tartozó harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgálói szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatával kapcsolatban végzett könyvvizsgálói munkát;

o)	jelezni kell, hogy a vizsgált gazdálkodó egység minden kért magyarázatot és dokumentumot megadott, illetve rendelkezésre bocsátott-e;

p)

be kell számolni az alábbiakról: i. a jogszabályban előírt könyvvizsgálat során tapasztalt bármely jelentős nehézségek; ii. a jogszabályban előírt könyvvizsgálat során felmerült bármely jelentős problémák, amelyeket a vezetőséggel szóban vagy levélben megvitattak; és iii. a jogszabályban előírt könyvvizsgálat során felmerülő bármely egyéb kérdés, amely – a könyvvizsgáló szakmai véleménye alapján – lényeges a pénzügyi beszámolás folyamatának felügyelete szempontjából.

A tagállamok további követelményeket is előírhatnak az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentés tartalmára vonatkozóan.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy az auditbizottság kérésére a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) kötelesek megvitatni a könyvvizsgálat során felmerült, az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentésben és különösen az első albekezdés j) pontjában foglalt legfontosabb kérdéseket a vizsgált gazdálkodó egység auditbizottságával, irányító testületével vagy adott esetben a felügyelő testületével.

(3)   Ha egyszerre több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget is megbíztak, és ha azok nem értenek egyet egymással a könyvvizsgálati eljárásokat, a számviteli szabályokat, vagy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat lefolytatását érintő bármely egyéb kérdést illetően, akkor a nézeteltérést az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentésben indokolni kell.

(4)   Az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentést alá kell írni és dátummal kell ellátni. Ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentést a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében elvégző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak kell aláírni.

(5)   Kérelemre és a nemzeti joggal összhangban a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak vagy a könyvvizsgáló cégeknek haladéktalanul a 20. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentést.

12. cikk

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység felügyeleteihez címzett jelentés

(1)   A 2004/39/EK irányelv 55. cikkének, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) 63. cikkének, a 2007/64/EK irányelv 15. cikke (4) bekezdésének, a 2009/65/EK irányelv 106. cikkének, a 2009/110/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, valamint a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) 72. cikkének sérelme nélkül a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég köteles haladéktalanul beszámolni az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységet felügyelő illetékes hatóságoknak vagy, amennyiben az érintett tagállam úgy határozza meg, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy a könyvvizsgáló céget felügyelő illetékes hatóságnak az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységet érintő minden olyan információról, amelyről a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzése során tudomást szerez, és amely az alábbiak bármelyikét eredményezheti:

a)	azoknak a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek a súlyos megsértése, amelyek adott esetben megszabják az engedélyezésre vonatkozó feltételeket, vagy amelyek kifejezetten az ilyen közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek tevékenységének gyakorlását szabályozzák;

b)	a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység folyamatos működését fenyegető komoly veszély vagy a folyamatos működéssel kapcsolatos komoly kétség felmerülése;

c)	a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói záradék kiadásának megtagadása, illetve elutasító vagy korlátozott záradék kiadása.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek kötelesek továbbá beszámolni az első albekezdés a), b) vagy c) pontjában említett olyan információkról, amelyekről az általa/általuk jogszabályban előírt könyvvizsgálat keretében vizsgált, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységgel szoros kapcsolatban álló vállalkozás jogszabályban előírt könyvvizsgálatának elvégzése során szerez(nek) tudomást. E cikk alkalmazásában a „szoros kapcsolat” az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontjában meghatározott szoros kapcsolatot jelenti.

A tagállamok további információkat is kérhetnek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól vagy a könyvvizsgáló cégtől, amennyiben az a pénzügyi piac hatékony felügyeletéhez szükséges a nemzeti jog szerint.

(2)   Tényleges párbeszédet kell kialakítani egyrészről a hitelintézeteket és biztosítókat felügyelő illetékes hatóságok, másrészről az azok jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek között. E követelmény teljesítésének felelőssége a párbeszédben résztvevő mindkét felet terheli.

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és a CEAOB legalább évente egyszer találkozót szervez az Unión belül jóváhagyott, nemzetközileg rendszerszempontból jelentősként azonosított globális pénzügyi intézmények jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vagy hálózatok részvételével annak érdekében, hogy tájékoztassák az ERKT-t az ágazati fejleményekről, illetve az említett, rendszerszempontból jelentős pénzügyi intézményekkel kapcsolatos minden jelentős fejleményről.

Az első albekezdésben említett feladatok ellátásának elősegítésére az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság – EBH) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság – EIOPA) – a jelenlegi felügyeleti gyakorlatokat figyelembe véve – iránymutatást ad ki a hitelintézeteket és biztosítókat felügyelő illetékes hatóságok részére az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 16. cikkével, illetve az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 16. cikkével összhangban.

(3)   Az (1) bekezdésben említett információk vagy a (2) bekezdésben előírt párbeszéd során felmerülő bármilyen információ jóhiszemű közlése az illetékes hatóságokkal, illetve az ERKT-val és a CEAOB-val a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég vagy – adott esetben – hálózat részéről nem jelenti az információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozások megszegését.

13. cikk

Átláthatósági jelentés

(1)   A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek legkésőbb négy hónappal az egyes pénzügyi évek végét követően közzé kell tennie az éves átláthatósági jelentését. Az átláthatósági jelentést a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég honlapján kell közzétenni, és annak a honlapon való közzététel dátumától számítva legalább öt évig elérhetőnek kell maradnia. Amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló könyvvizsgáló cég alkalmazásában áll, az e cikk szerinti kötelezettségek a könyvvizsgáló céget terhelik.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég aktualizálhatja a közzétett éves átláthatósági jelentését. Ilyenkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek jeleznie kell, hogy ez a jelentés aktualizált változata, és a jelentés eredeti változatának továbbra is elérhetőnek kell maradnia a honlapon.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak vagy a könyvvizsgáló cégeknek közölniük kell az illetékes hatóságokkal, hogy az átláthatósági jelentést a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég honlapján közzétették, vagy adott esetben azt, hogy a jelentést aktualizálták.

(2)   Az éves átláthatósági jelentésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a)	a könyvvizsgáló cég jogi struktúrájának és tulajdonosi szerkezetének leírása;

b)

ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy hálózat tagja: i. a hálózat, valamint a hálózatban érvényes jogi és szerkezeti rendelkezések leírása; ii. a hálózathoz tartozó, jogszabály szerint engedélyezett, önállóan dolgozó könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek neve; iii. azok az országok, amelyekben a hálózathoz tartozó, jogszabály szerint engedélyezett, önállóan dolgozó könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak minősülnek, vagy amely(ek)ben székhelyük, központi ügyvezetésük vagy üzleti tevékenységük fő helye található; iv. a hálózathoz tartozó, jogszabály szerint engedélyezett, önállóan dolgozó könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által elért, az éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatából származó teljes árbevétel;

c)	a könyvvizsgáló cég irányítási struktúrájának leírása;

d)	a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési rendszerének leírása és az irányító vagy ügyvezető testület nyilatkozata a rendszer működésének hatékonyságáról;

e)	arra való utalás, hogy legutóbb mikor került sor a 26. cikkben említett minőségbiztosítási ellenőrzésre;

f)	azon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek felsorolása, amelyekre nézve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég az előző pénzügyi évben jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végzett;

g)	a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenséget biztosító gyakorlatáról szóló nyilatkozat, amely azt is alátámasztja, hogy a függetlenségi kritérium belső ellenőrzése megtörtént;

h)	a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak a 2006/43/EK irányelv 13. cikkében említett folyamatos képzésével kapcsolatban alkalmazott politikáról szóló nyilatkozat;

i)	a könyvvizsgáló cégek partnereinek fizetett díjak alapjáról szóló információk;

j)	a fő könyvvizsgáló partnereknek és a személyi állománynak a 17. cikk (7) bekezdése szerinti rotációjával kapcsolatban a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által alkalmazott politika leírása;

k)

amennyiben ez az információ nem szerepel a 2013/34/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti pénzügyi kimutatásaiban, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég teljes árbevételéről szóló információk az alábbi kategóriák szerinti bontásban: i. a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek és az olyan vállalkozások csoportjába tartozó szervezetek éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálatából származó bevételek, amelyek anyavállalata közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység; ii. más szervezetek éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálatából származó bevételek; iii. a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által vizsgált gazdálkodó egységeknek nyújtott, engedélyezett nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból származó bevételek; iv. más szervezeteknek nyújtott, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból származó bevételek.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég kivételes esetekben, valamely személy személyes biztonságát fenyegető közvetlen és jelentős veszély enyhítéséhez szükséges mértékben eltekinthet az első albekezdés f) pontjában előírt információk közlésétől. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek igazolnia kell tudni az illetékes hatóságnak, hogy ez a veszély fennáll.

(3)   Az átláthatósági jelentést a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek alá kell írnia.

14. cikk

Az illetékes hatóságok tájékoztatása

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek kötelesek az illetékes hatósága számára évente megküldeni a vizsgált közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jegyzékét, a tőlük származó bevételek szerinti bontásban, az alábbiak szerint:

a)	a jogszabályban előírt könyvvizsgálatból származó bevételek;

b)	az uniós és nemzeti jogszabályok által előírt, az 5. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból származó bevételek; és

c)	az uniós és nemzeti jogszabályok által nem előírt, az 5. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból származó bevételek.

15. cikk

Nyilvántartás

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében, a 6. cikkében, a 7. cikkében, a 8. cikkének (4)–(7) bekezdésében, a 10. és a 11. cikkében, a 12. cikkének (1) és (2) bekezdésében, a 14. cikkében, a 16. cikkének (2), (3) és (5) bekezdésében, valamint a 2006/43/EK irányelv 22b., 24a., 24b., 27. és 28. cikkében említett dokumentumokat és információkat azok keletkezését követően legalább öt évig kötelesek megőrizni.

A tagállamok előírhatják a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek számára, hogy az első albekezdésben említett dokumentumokat és információkat a személyes adatok védelmére, valamint a közigazgatási és bírósági eljárásra vonatkozó szabályaiknak megfelelően hosszabb ideig őrizzék meg.

III. CÍM

A JOGSZABÁLY SZERINT ENGEDÉLYEZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK ÉS A KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGEK KIJELÖLÉSE A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK ÁLTAL

16. cikk

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek kijelölése

(1)   A 2006/43/EK irányelv 37. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak vagy a könyvvizsgáló cégeknek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek általi kijelölésére az e cikk (2)–(5) bekezdésében rögzített feltételek vonatkoznak, de a (7) bekezdés rendelkezései is alkalmazhatók.

Ha a 2006/43/EK irányelv 37. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, akkor a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot az abban a cikkben említett alternatív rendszerek vagy szabályok alkalmazásáról. Ebben az esetben e cikk (2)–(5) bekezdése nem alkalmazandó.

(2)   Az auditbizottságnak ajánlást kell benyújtania a vizsgált gazdálkodó egység irányító vagy felügyelő testületének a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek kijelölésére vonatkozóan.

Ha az ajánlás nem egy könyvvizsgálói megbízásnak a 17. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti meghosszabbítására irányul, akkor az ajánlást indokolni kell, és az ajánlásnak legalább két választási lehetőséget kell tartalmaznia a könyvvizsgálói megbízásra vonatkozóan, és az auditbizottságnak ezek egyikét kellő megalapozottsággal kifejezetten támogatnia kell.

Az auditbizottságnak az ajánlásában közölnie kell, hogy ajánlását harmadik fél nem befolyásolta, és hogy nem köti a (6) bekezdésben említett feltétel.

(3)   Ha az ajánlás nem egy könyvvizsgálói megbízásnak a 17. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti meghosszabbítására irányul, akkor az auditbizottságnak az e cikk (2) bekezdésében említett ajánlását a vizsgált gazdálkodó egység által szervezett, az alábbi szempontoknak megfelelő kiválasztási eljárást követően kell elkészíteni:

a)

a vizsgált gazdálkodó egység szabadon felkérhessen bármely jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget, hogy nyújtson be ajánlatot a jogszabályban előírt könyvvizsgálói szolgáltatás nyújtására, amennyiben a 17. cikk (3) bekezdésében foglaltak teljesülnek, és a pályáztatási eljárás megszervezése semmilyen módon nem zárja ki a azoknak a cégeknek a kiválasztási eljárásban való részvételét, amelyeknek az előző naptári évben az érintett tagállamban található közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységektől származó könyvvizsgálói díjbevétele a teljes könyvvizsgálói díjbevételének kevesebb mint 15 %-át adta;

b)

a vizsgált gazdálkodó egységnek el kell készítenie a pályázati dokumentációt a felkért jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek számára. A pályázati dokumentációból a pályázóknak meg kell tudni ismerniük a vizsgált gazdálkodó egység tevékenységét, valamint az elvégzendő, jogszabályban előírt könyvvizsgálat típusát. A pályázati dokumentációnak átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell tartalmaznia, és a vizsgált gazdálkodó egységnek ezek alapján kell a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek által benyújtott ajánlatokat értékelnie;

c)	a vizsgált gazdálkodó egység a kiválasztási eljárást szabadon határozhassa meg, és az érdekelt pályázókkal az eljárás során közvetlenül tárgyalhasson;

d)	ha az uniós vagy nemzeti jog alapján a 20. cikkben említett illetékes hatóságok a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek számára bizonyos minőségi előírások teljesítését írják elő, akkor ezen előírásokat a pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell;

e)

a vizsgált gazdálkodó egységnek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek által benyújtott ajánlatokat a pályázati dokumentációban előzetesen meghatározott kiválasztási szempontok alapján kell értékelnie. A vizsgált gazdálkodó egységnek a kiválasztási eljárás eredményéről jelentést kell készítenie, amelyet az auditbizottságnak hitelesítenie kell. A vizsgált gazdálkodó egységnek és az auditbizottságnak figyelembe kell vennie a 26. cikk (8) bekezdésében említett, a pályázó jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóról vagy könyvvizsgáló cégről szóló ellenőrzési jelentések megállapításait és következtetéseit, amelyeket az illetékes hatóság a 28. cikk d) pontja alapján közzétett;

f)	a vizsgált gazdálkodó egységnek kérelemre igazolnia kell tudni a 20. cikkben említett illetékes hatóságnak, hogy a kiválasztási eljárást tisztességesen folytatta le.

Az első albekezdésben említett kiválasztási eljárásért az auditbizottság felelős.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a 20. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságnak közzé kell tennie az érintett jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jegyzékét, amelyet évente aktualizálni kell. Az illetékes hatóságnak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek által a 14. cikk értelmében megadott információk alapján kell elvégeznie a megfelelő számításokat.

(4)   Azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek teljesítik a 2003/71/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) és t) pontjában rögzített feltételeket, nem kötelezhetők a (3) bekezdésben említett kiválasztási eljárás alkalmazására.

(5)   A vizsgált gazdálkodó egység részvényeseiből vagy tagjaiból álló közgyűlés elé terjesztett, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek kijelölésére vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell az auditbizottságnak vagy az annak megfelelő feladatot ellátó szervnek a (2) bekezdésben említett ajánlását és választási javaslatát.

Ha a javaslat eltér az auditbizottság választási javaslatától, akkor a javaslatban indokolni kell az auditbizottság ajánlásától való eltérést. Az irányító vagy a felügyelő testület által ajánlott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cégek azonban részt kellett, hogy vegyenek a (3) bekezdésben ismertetett kiválasztási eljárásban Ez az albekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az auditbizottság feladatait az igazgatási vagy a felügyelő testület látja el.

(6)   Semmis a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység és egy harmadik fél között kikötött minden olyan szerződéses feltétel, amely a szervezet részvényesei vagy tagjai közgyűlésének a 2006/43/EK irányelv 37. cikkében említett, egy adott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy egy adott könyvvizsgáló cég kiválasztása tekintetében az adott szervezet jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó választását a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza.

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek közvetlenül és haladéktalanul tájékoztatnia kell a 20. cikkben említett illetékes hatóságokat bármely harmadik fél által tett, arra irányuló kísérletről, hogy ilyen szerződéses feltételt kössön ki, vagy másképpen nem helyénvaló módon befolyásolja a részvényesek vagy tagok közgyűlésének a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég kiválasztására vonatkozó döntését.

(7)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy bizonyos körülmények között a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknek legalább egy meghatározott számú jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget kell kijelölniük, továbbá meghatározhatják a kijelölt, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek kapcsolatára irányadó feltételeket.

Ha egy tagállam ilyen előírásokat alkalmaz, akkor arról tájékoztatnia kell a Bizottságot és a megfelelő európai felügyeleti hatóságot.

(8)   Ha a vizsgált gazdálkodó egység olyan jelölőbizottsággal rendelkezik, amelyben a részvényeseknek vagy tagoknak jelentős befolyásuk van, és amelynek az a feladata, hogy ajánlásokat adjon a könyvvizsgálók kiválasztására vonatkozóan, a tagállamok engedélyezhetik, hogy ez a jelölőbizottság lássa el az auditbizottság e cikk szerinti feladatait, és előírhatják számára, hogy a részvényesek vagy tagok közgyűlése elé terjessze a (2) bekezdésben említett ajánlást.

17. cikk

A könyvvizsgálói megbízás időtartama

(1)   A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek az első megbízáskor legalább egyéves időtartamra kell kijelölnie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy a könyvvizsgáló céget. A megbízás megújítható.

Sem az adott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég első megbízásának időtartama, sem az első megbízás és az esetleges megújított megbízások együttes időtartama nem haladhatja meg a tíz évet.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok

a)	előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett első megbízás időtartama egy évnél hosszabb legyen;

b)	tíz évnél rövidebb maximális időtartamot írhatnak elő az (1) bekezdés második albekezdésében említett megbízásokra vonatkozóan.

(3)   Az (1) bekezdés második albekezdésében vagy a (2) bekezdés b) pontjában említett maximális megbízási időtartamok lejárta után, illetve a (4) vagy a (6) bekezdéssel összhangban meghosszabbított megbízási időtartamok lejárta után sem a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég, sem adott esetben a hálózatuk valamely Unión belüli tagja nem végezhet a következő négy éven belül jogszabályban előírt könyvvizsgálatot ugyanannál a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnél.

(4)   Az (1) bekezdéstől és a (2) bekezdés b) pontjától eltérve a tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében és a (2) bekezdés b) pontjában említett maximális időtartamok meghosszabbíthatók az alábbi maximális időtartamok erejéig:

a)	húsz évig, amennyiben a 16. cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban nyilvános pályázati eljárásra kerül sor a jogszabályban előírt könyvvizsgálat tárgyában, és az (1) bekezdés második albekezdésében és a (2) bekezdés b) pontjában említett maximális időtartamok lejártát követően hatályosul; vagy

b)

huszonnégy évig, amennyiben az (1) bekezdés második albekezdésében és a (2) bekezdés b) pontjában említett maximális időtartamok lejártát követően egy meghatározott időszakon keresztül egyidejűleg több jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget bíztak meg, feltéve, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményeként benyújtják a 2006/43/EK irányelv 28. cikkében említett közös könyvvizsgálói jelentést.

(5)   Az (1) bekezdés második albekezdésében és a (2) bekezdés b) pontjában említett maximális időtartamok csak abban az esetben hosszabbíthatók meg, ha az auditbizottság ajánlása alapján az irányító vagy a felügyelő testület a nemzeti joggal összhangban javasolja a részvényesek vagy tagok közgyűlésének a megbízás megújítását, és ezt a javaslatot jóváhagyják.

(6)   Az adott esettől függően az (1) bekezdés második albekezdésében, a (2) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben említett maximális időtartamok lejárta után a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység kivételes esetben kérheti a 20. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég további megbízásra szóló újbóli kijelölése érdekében engedélyezze az időtartam meghosszabbítását, amennyiben a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek teljesülnek. Az így engedélyezett újbóli megbízás időtartama nem haladhatja meg a két évet.

(7)   A jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzéséért felelős fő könyvvizsgáló partnereknek legkésőbb a kijelölésük napjától számított hét év elteltével be kell szüntetniük a részvételt a vizsgált gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatában. A fő könyvvizsgáló partnerek a részvétel beszüntetését követően három évig nem vehetnek részt a vizsgált gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatában.

Ettől eltérve a tagállamok a kijelöléstől számított hét évnél rövidebb időtartamot is előírhatnak, amelynek elteltével a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzéséért felelős fő könyvvizsgáló partnereknek be kell szüntetniük a részvételt a vizsgált gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatában.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek megfelelő, fokozatos rotációs mechanizmust kell kialakítania a jogszabályban előírt könyvvizsgálatban részt vevő legmagasabb beosztású munkatársakra vonatkozóan, amelynek legalább a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként nyilvántartásba vett személyekre ki kell terjednie. A fokozatos rotációs mechanizmust szakaszokban kell alkalmazni, és annak az egyéneken, nem pedig a megbízást teljesítő teljes csapaton kell alapulnia. A mechanizmusnak arányosnak kell lennie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég tevékenységének terjedelmével és összetettségével.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek igazolnia kell tudni az illetékes hatóságnak, hogy a mechanizmust ténylegesen alkalmazzák, és az igazodik a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég tevékenységének terjedelméhez és összetettségéhez.

(8)   E cikk alkalmazásában a könyvvizsgálói megbízás időtartamát az abban a megbízólevélben meghatározott első pénzügyi évtől kell számítani, amelyben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy a könyvvizsgáló céget első alkalommal bízták meg azzal, hogy az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnél egymást követő, jogszabályban előírt könyvvizsgálatokat végezzen.

E cikk alkalmazásában a könyvvizsgáló cég fogalmába beletartoznak azok az egyéb cégek is, amelyeket a könyvvizsgáló cég felvásárolt vagy amelyekkel egyesült.

Ha – például vállalategyesülés, felvásárlás vagy a tulajdonosi szerkezet változása miatt – bizonytalan, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég mikor kezdte meg a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnél végzett egymást követő, jogszabályban előírt könyvvizsgálatokat, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek erről a bizonytalanságról haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatóságot, amely végső soron meghatározza az első albekezdés alkalmazásában figyelembe veendő dátumot.

18. cikk

Átadás-átvételi dokumentáció

Ha egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget egy másik, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég vált fel, akkor a korábbi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek teljesítenie kell a 2006/43/EK irányelv 23. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

A 15. cikkre is figyelemmel a korábbi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek hozzáférést kell biztosítania továbbá az új, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára a 11. cikkben említett, az előző évekre vonatkozó kiegészítő jelentésekhez, valamint a 12. és 13. cikk értelmében az illetékes hatóságoknak átadott információkhoz.

A korábbi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek igazolnia kell tudni az illetékes hatóságnak, hogy az új, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megkapta az említett információkat.

19. cikk

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek felmentése és visszalépése

A 2006/43/EK irányelv 38. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, az egy tagállam által e rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóságnak továbbítania kell a 20. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság részére a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek kijelölésük időtartama alatt történő felmentésére vagy visszalépésére vonatkozó információkat azok megfelelő indokolásával együtt.

IV. CÍM

A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRT KÖNYVVIZSGÁLATÁT VÉGZŐ KÖNYVVIZSGÁLÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE

I. FEJEZET

Illetékes hatóságok

20. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

(1)   Az e rendeletben előírt feladatok végrehajtásáért és a rendelet rendelkezései alkalmazásának biztosításáért felelős illetékes hatóságokat a következő hatóságok közül kell kijelölni:

a)	a 2004/109/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóság;

b)	a 2004/109/EK irányelv 24. cikke (4) bekezdésének h) pontjában említett illetékes hatóság;

c)	a 2006/43/EK irányelv 32. cikkében említett illetékes hatóság.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet III. címében foglalt rendelkezések vagy azok egy része alkalmazásának biztosításával kapcsolatos felelősséget adott esetben az alábbiak szerinti illetékes hatóságokra kell ruházni:

a)	a 2004/39/EK irányelv 48. cikke;

b)	a 2004/109/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdése;

c)	a 2004/109/EK irányelv 24. cikke (4) bekezdésének h) pontja;

d)	a 2007/64/EK irányelv 20. cikke;

e)	a 2009/138/EK irányelv 30. cikke;

f)	a 2013/36/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése;

vagy a nemzeti jog által kijelölt más hatóságokra kell ruházni.

(3)   Ha az (1) és (2) bekezdés alapján több illetékes hatóságot jelöltek ki, akkor azokat úgy kell megszervezni, hogy az egyes hatóságok közötti feladatmegosztás egyértelmű legyen.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy külön jogi és közigazgatási megoldásokat alkalmazzanak azon tengerentúli országok és területek vonatkozásában, amelyekkel az adott tagállam különleges kapcsolatokat ápol.

(5)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, ha e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságok kijelölésére kerül sor.

A Bizottság egységes szerkezetbe foglalja és közzéteszi ezeket az információkat.

21. cikk

A függetlenségre vonatkozó feltételek

Az illetékes hatóságoknak függetleneknek kell lenniük a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóktól és a könyvvizsgáló cégektől.

Az illetékes hatóságok egyes feladatok végrehajtása céljából konzultálhatnak a 26. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szakértőkkel, illetve igénybe vehetik szakértők segítségét, amennyiben ez feladataik megfelelő ellátásához szükséges. Ilyen esetekben azonban a szakértők nem vehetnek részt semmiféle döntéshozatalban.

Az említett hatóságok vezető testületének nem lehet tagja, illetve a hatóság döntéseinek meghozataláért nem lehet felelős olyan személy, aki az adott időszakban vagy a megelőző három évben:

a)	jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végez vagy végzett;

b)	könyvvizsgáló cégben szavazati jogokat birtokol vagy birtokolt;

c)	könyvvizsgáló cég irányító, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagja vagy tagja volt;

d)	könyvvizsgáló cégben partner vagy alkalmazott, vagy az volt, illetve könyvvizsgáló céggel egyéb szerződéses jogviszonyban van vagy volt.

Az említett hatóságok finanszírozásának stabilnak, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek nemkívánatos befolyásától mentesnek kell lennie.

22. cikk

Szakmai titoktartás illetékes hatósággal kapcsolatban

A szakmai titoktartási kötelezettség minden olyan személyre vonatkozik, akit illetékes hatóság – vagy bármilyen olyan hatóság vagy szerv, amelyre az e rendelet 24. cikke alapján feladatot ruháztak – alkalmazottként foglalkoztat vagy foglalkoztatott, vagy ilyen hatósággal független személyként szerződéses jogviszonyban van vagy volt, vagy ilyen hatóság irányításában részt vesz vagy részt vett. A szakmai titoktartás körébe tartozó információk nem közölhetők más személlyel vagy hatósággal, kivéve az e rendeletben foglalt kötelezettségek vagy valamely tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási eljárásai értelmében.

23. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

(1)   A 26. cikk sérelme nélkül, a tagállamok illetékes hatóságai vagy egyéb hatóságai az e rendelet szerinti feladataik ellátása során nem befolyásolhatják a könyvvizsgálói jelentések tartalmát.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek mindazokkal a felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel, amelyek az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükségesek a 2006/43/EK irányelv VII. fejezetének rendelkezéseivel összhangban.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett hatásköröknek magukban kell foglalniuk legalább az alábbiakhoz való jogot:

a)

a jogszabályban előírt könyvvizsgálattal kapcsolatos adatokhoz, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknál vagy a könyvvizsgáló cégeknél meglévő, a feladataik ellátása szempontjából bármilyen módon releváns egyéb dokumentumokhoz való hozzáférés, és ezekről másolat kérése vagy készítése;

b)	a jogszabályban előírt könyvvizsgálattal kapcsolatos információk megszerzése bármely személytől;

c)	jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek helyszíni ellenőrzése;

d)	valamely ügyben büntetőeljárás kezdeményezése;

e)	szakértők felkérése ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására;

f)	a 2006/43/EK irányelv 30a. cikkében említett közigazgatási intézkedések elrendelése és szankciók kiszabása.

Az illetékes hatóságok az első albekezdésben említett hatásköreiket csak a következők tekintetében gyakorolhatják:

a)	a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek,

b)	a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek tevékenységében részt vevő személyek,

c)	a vizsgált, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, kapcsolt vállalkozásaik és a velük kapcsolatban álló harmadik felek,

d)	olyan harmadik felek, amelyekhez a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek bizonyos feladatokat vagy tevékenységeket kiszerveztek, valamint

e)	egyéb, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel egyéb módon kapcsolatban álló vagy ezekhez kapcsolódó személyek.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok az alábbi módok bármelyikén gyakorolhassák felügyeleti és vizsgálati hatáskörüket:

a)	közvetlenül;

b)	más hatóságokkal együttműködésben;

c)	az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján.

(5)   Az illetékes hatóságoknak a nemzeti joggal – különösen a magánélet tiszteletben tartásának és a védelemhez való jognak az elvével – teljes összhangban kell gyakorolniuk a felügyeleti és vizsgálati hatáskörüket.

(6)   Az e cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskör gyakorlása során feldolgozott személyes adatok feldolgozását a 95/46/EK irányelvnek megfelelően kell végezni.

24. cikk

Feladatok átruházása

(1)   A tagállamok átruházhatják, vagy engedélyezhetik a 20. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok számára, hogy átruházzák az e rendelet értelmében elvégzendő bármely feladatot más kijelölt vagy ilyen feladatok ellátására jogszabályban más módon felhatalmazott hatóságokra vagy szervekre, az alábbiakkal kapcsolatos feladatok kivételével:

a)	a 26. cikkben említett minőségbiztosítási rendszer;

b)	az e rendelet 23. cikkében és a 2006/43/EK irányelv 32. cikkében említett vizsgálatok, amelyek az említett minőségbiztosítási rendszer következtében vagy egy ügynek egy másik hatóság általi átadása következtében merülnek fel; valamint

c)	a 2006/43/EK irányelv VII. fejezetében említett szankciók és intézkedések a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatának minőségbiztosítási ellenőrzéséhez vagy vizsgálatához kapcsolódóan.

(2)   Más hatóság vagy szerv csak olyan feladatokat végezhet, amelyeket az illetékes hatóság kifejezetten átruházott rá. Az átruházás során meg kell határozni az átruházott feladatokat, valamint azok elvégzésének feltételeit.

Ha az illetékes hatóság más hatóságokra vagy szervekre feladatokat ruház át, akkor eseti alapon vissza kell tudnia venni ezeket a hatásköröket.

(3)   A hatóságokat és szerveket úgy kell megszervezni, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség. Az ezen rendeletnek és az ezen rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedéseknek való megfelelés ellenőrzésével kapcsolatos végső felelősség a feladatot átruházó illetékes hatóságot terheli.

Az illetékes hatóság tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait a feladatok átruházásával kapcsolatos megállapodásokról, beleértve az átruházásra vonatkozó pontos feltételeket is.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés c) pontjában említett feladatokat más kijelölt vagy ilyen feladatok ellátására jogszabályban más módon felhatalmazott hatóságokra vagy szervekre ruházzák át, amennyiben az érintett hatóság vagy szerv irányításában részt vevő személyek többsége független a könyvvizsgálói szakmától.

25. cikk

Tagállami szintű együttműködés más illetékes hatóságokkal

A 20. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságoknak és adott esetben annak a hatóságnak, amelyre valamely ilyen illetékes hatóság feladatot ruházott át, tagállami szinten együtt kell működniük a következőkkel:

a)	a 2006/43/EK irányelv 32. cikkének (4) bekezdésében említett illetékes hatóságok;

b)	a 20. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok, függetlenül attól, hogy azok e rendelet alkalmazásában kijelölt illetékes hatóságnak minősülnek-e vagy sem;

c)	a 2005/60/EK irányelv 21. és 37. cikkében említett pénzügyi hírszerző egységek és illetékes hatóságok.

Ilyen együttműködés tekintetében alkalmazni kell az e rendelet 22. cikke szerinti szakmai titoktartási kötelezettségeket.

II. FEJEZET

Minőségbiztosítás, piacfelügyelet és az illetékes hatóságok átláthatósága

26. cikk

Minőségbiztosítás

(1)   E cikk alkalmazásában:

a)   „ellenőrzés”: a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzése, amelyet egy ellenőr vezet, és amely nem minősül a 2006/43/EK irányelv 32. cikkének (5) bekezdése szerinti vizsgálatnak;

b)   „ellenőr”: az ellenőrzést végző személy, aki megfelel az e cikk (5) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek, és aki egy illetékes hatóság alkalmazottja vagy egy illetékes hatósággal egyéb szerződéses jogviszonyban van;

c)   „szakértő”: olyan természetes személy, aki a pénzügyi piacok, a pénzügyi beszámolás vagy a könyvvizsgálat területén, vagy az ellenőrzésekhez kapcsolódó egyéb területeken különös szaktudással rendelkezik, ideértve a gyakorló, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat is.

(2)   A 20. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságoknak hatékony könyvvizsgálati minőségbiztosítási rendszert kell létrehozniuk.

Ezeknek az illetékes hatóságoknak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzését a kockázatok elemzése alapján, valamint a következők szerint kell elvégezniük:

a)	a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének 17. és 18. pontjában meghatározottaktól eltérő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek esetében legalább háromévenként; és

b)	egyéb, az a) pontban említettektől eltérő esetekben legalább hatévenként.

(3)   Az illetékes hatóságoknak a következő hatáskörökkel kell rendelkezniük:

a)	az ellenőrzési módszertanok jóváhagyása és módosítása, ideértve az ellenőrzési és nyomon követési kézikönyveket, a jelentéstételi módszertanokat és az időszakos ellenőrzési programokat is;

b)	az ellenőrzési jelentések és a nyomon követési jelentések jóváhagyása és módosítása;

c)	az egyes ellenőrzéseket végző ellenőrök jóváhagyása és kijelölése.

Az illetékes hatóságnak megfelelő erőforrásokat kell biztosítania a minőségbiztosítási rendszer számára.

(4)   Az illetékes hatóságoknak az ellenőrzött, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóktól és könyvvizsgáló cégektől függetlenül kell megszervezniük a minőségbiztosítási rendszert.

Az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő szabályok és eljárások működjenek a személyzet – többek között az ellenőrök és a minőségbiztosítási rendszer vezetői – függetlenségére és pártatlanságára vonatkozóan.

(5)   Az illetékes hatóságnak az alábbi szempontoknak megfelelően kell kijelölnie az ellenőröket:

a)	az ellenőröknek megfelelő szakmai képzettséggel és a jogszabályban előírt könyvvizsgálat, valamint a pénzügyi beszámolás területén releváns tapasztalattal kell rendelkezniük, és részesülniük kellett minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésben is;

b)	nem tevékenykedhet ellenőrként gyakorló, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy olyan személy, aki jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég alkalmazottja, vagy vele más módon kapcsolatban áll;

c)

olyan személy, aki egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy egy könyvvizsgáló cég partnere vagy alkalmazottja volt, illetve azzal más módon kapcsolatban volt, a partneri vagy alkalmazotti viszonyának, illetve más kapcsolatának megszűnésétől számított legalább három évig nem vehet részt ellenőrként az adott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég ellenőrzésében;

d)	az ellenőröknek nyilatkozniuk kell arról, hogy köztük és az ellenőrzendő, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég között nem áll fenn összeférhetetlenség.

Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, az illetékes hatóság szakértőket bízhat meg konkrét ellenőrzések lefolytatásával akkor, ha a hatóságon belül nem áll rendelkezésre megfelelő számú ellenőr. Az illetékes hatóság munkáját szakértők segíthetik továbbá akkor, ha az valamely ellenőrzés szakszerű lebonyolításához szükséges. Ilyen esetben az illetékes hatóságoknak és a szakértőknek meg kell felelniük az e bekezdésben foglalt követelményeknek. A szakértők nem vehetnek részt szakmai szövetségek és szervezetek irányításában, nem lehetnek ilyen szövetségek vagy szervezetek alkalmazottai, illetve velük nem állhatnak egyéb szerződéses jogviszonyban, de tagjai lehetnek.

(6)   Az ellenőrzésnek ki kell terjednie legalább az alábbiakra:

a)	a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési rendszere felépítésének értékelése;

b)	az eljárások megfelelőségének kellő vizsgálata és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálati anyagainak ellenőrzése a belső minőség-ellenőrzési rendszerek hatékonyságának ellenőrzése céljából;

c)	az e cikk a) és a b) pontja szerinti ellenőrzési megállapítások függvényében a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által a 13. cikknek megfelelően közzétett legfrissebb éves átláthatósági jelentés tartalmának értékelése.

(7)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési szabályai és eljárásai közül legalább az alábbiakat meg kell vizsgálni:

a)

megfelel-e a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég az alkalmazandó könyvvizsgálati és minőség-ellenőrzési standardoknak, valamint az etikai és függetlenségi követelményeknek, beleértve azokat is, amelyek a 2006/43/EK irányelv IV. fejezetében és e rendelet 4. és 5. cikkében szerepelnek, továbbá az érintett tagállam vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek;

b)	a felhasznált erőforrások mennyisége és minősége, ideértve a 2006/43/EK irányelv 13. cikkében foglalt, továbbképzésre vonatkozó követelményeknek való megfelelést is;

c)	a könyvvizsgálói díjakra vonatkozóan az e rendelet 4. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelés.

A megfelelőség vizsgálatához a könyvvizsgálati anyagokat a jogszabályban előírt könyvvizsgálat helytelen elvégzésének kockázatára vonatkozó elemzés alapján kell kiválasztani.

Az illetékes hatóságoknak ezenkívül időközönként ellenőrizniük kell azokat a módszereket, amelyeket a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek a jogszabályban előírt könyvvizsgálat során alkalmaznak.

Az első albekezdés szerinti ellenőrzésen túlmenően az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük más ellenőrzések elvégzésére is.

(8)   Az ellenőrzések ajánlások alapjául szolgáló megállapításairól és következtetéseiről – ideértve az átláthatósági jelentésre vonatkozó megállapításokat és következtetéseket is – az ellenőrzési jelentés véglegesítése előtt tájékoztatni kell az ellenőrzött, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget, illetve meg kell vele vitatni azokat.

Az ellenőrzési ajánlásokat az ellenőrzött, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek az illetékes hatóság által előírt ésszerű határidőn belül végre kell hajtaniuk. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési rendszerére vonatkozó ajánlások esetében az említett határidő nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(9)   Az ellenőrzésről jelentést kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a minőségbiztosítási ellenőrzés fő következtetéseit és ajánlásait.

27. cikk

Piaci minőség- és versenyfelügyelet

(1)   A 20. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölt illetékes hatóságoknak, valamint adott esetben az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) rendszeresen figyelemmel kell kísérniük a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek részére nyújtott, jogszabályban előírt könyvvizsgálati szolgáltatások piacának fejleményeit, és különösen az alábbiakat kell megvizsgálniuk:

a)

valamely jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég minőségi hiányosságainak nagyarányú előfordulásából eredő kockázatokat, ideértve a könyvvizsgáló cégek hálózatán belüli rendszerszintű hiányosságokat, amelyek bármelyik könyvvizsgáló cég bukásához vezethetnek, a jogszabályban előírt könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásában egy vagy több ágazatot érintően bekövetkező zavarokat, a könyvvizsgálat hiányosságaiból eredő kockázatok további felhalmozódását, valamint a pénzügyi szektor általános stabilitására gyakorolt hatást;

b)	a piaci koncentráció szintjét, ezen belül az egyes ágazatokon belüli szintjét is;

c)	az auditbizottságok teljesítményét;

d)	az a) pontban említett kockázatokat csökkentő intézkedések elfogadásának szükségességét.

(2)   Minden illetékes hatóságnak és az ECN-nek 2016. június 17-ig és azt követően legalább háromévenként jelentést kell készítenie a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek részére nyújtott, jogszabályban előírt könyvvizsgálati szolgáltatások piacán bekövetkezett fejleményekről, és azt be kell nyújtania a CEAOB, az ESMA, az EBH, az EIOPA és a Bizottság részére.

A Bizottság a CEAOB-vel, az ESMA-val, az EBH-val és az EIOPA-val folytatott konzultációt követően a jelentések felhasználásával közös jelentést készít ezekről az uniós fejleményekről. A közös jelentést be kell nyújtani a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak és az Európai Rendszerkockázati Testületnek, illetve adott esetben az Európai Parlamentnek.

28. cikk

Az illetékes hatóságok átláthatósága

Az illetékes hatóságoknak átláthatónak kell lenniük, és közzé kell tenniük legalább az alábbi információkat:

a)	éves tevékenységi jelentés az e rendelet szerinti feladataikra vonatkozóan;

b)	éves munkaprogram az e rendelet szerinti feladataikra vonatkozóan;

c)

évenkénti jelentés a minőségbiztosítási rendszer átfogó eredményeiről. E jelentésnek tartalmaznia kell a kiadott ajánlásokra, az ajánlások nyomon követésére, a meghozott felügyeleti intézkedésekre és a kiszabott szankciókra vonatkozó információkat. A jelentésnek számszerűsített információkat és egyéb alapvető teljesítménymutatókat is tartalmaznia kell a pénzügyi forrásokra és a személyi állományra, valamint a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságára és eredményességére vonatkozóan;

d)	a 26. cikk (8) bekezdésének első albekezdésében említett ellenőrzési megállapításokra és következtetésekre vonatkozó összesített információk. A tagállamok előírhatják az egyes ellenőrzések ezen megállapításainak és következtetéseinek közzétételét.

III. FEJEZET

Az illetékes hatóságok közötti együttműködés és kapcsolat az európai felügyeleti hatóságokkal

29. cikk

Együttműködési kötelezettség

A tagállamok illetékes hatóságainak együtt kell működniük, amennyiben az együttműködés e rendelet alkalmazása érdekében szükséges, többek között olyan esetekben is, amikor a vizsgált magatartás nem minősül az érintett tagállam hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezései megsértésének.

30. cikk

A CEAOB létrehozása

(1)   A könyvvizsgálati tevékenységre vonatkozó tagállami felügyelet megszervezésének sérelme nélkül az illetékes hatóságok közötti együttműködést a CEAOB keretében kell megszervezni.

(2)   A CEAOB tagjai (a továbbiakban: tagok) a következők: minden tagállamból egy tag, aki a 2006/43/EK irányelv 32. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok magas szintű képviselője, valamint egy, az ESMA által kijelölt tag.

(3)   A CEAOB üléseire megfigyelőként meg kell hívni az EBH-t és az EIOPA-t.

(4)   A CEAOB rendszeresen ülésezik, és ülését – ha szükséges – a Bizottság vagy egy tagállam kérelmére is össze kell hívni.

(5)   A CEAOB minden tagja egy szavazattal rendelkezik, kivéve az ESMA által kijelölt tagot, akinek nincs szavazati joga. Ellenkező rendelkezés hiányában a CEAOB a tagjainak egyszerű többségével hozza meg a határozatait.

(6)   A CEAOB elnökét a 2006/43/EK irányelv 32. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóságokat képviselő jelöltek listájáról a tagok kétharmados többségével választják meg illetve a tagok kétharmados többségével váltják le. Az elnököt négy éves hivatali időre választják. Ugyanaz a személy nem töltheti be két egymást követő hivatali időszakban az elnöki tisztséget, de a hivatali idejének lejártát követő négyéves időszak eltelte után az elnök újraválasztható.

Az alelnököt a Bizottság nevezi ki és válthatja le.

Az elnöknek és az alelnöknek nincs szavazati joga.

Ha hivatali idejének lejárta előtt az elnök lemond vagy leváltják, akkor az alelnöknek kell ellátnia az elnöki tisztséget a CEAOB következő üléséig, amelyen új elnököt kell választani a hivatali idő hátralévő részére.

(7)   A CEAOB:

a)	elősegíti az e rendelet és a 2006/43/EK irányelv végrehajtásához szükséges információk, szaktudás és legjobb gyakorlatok cseréjét;

b)	kérelemre szakértői tanácsot ad a Bizottságnak és az illetékes hatóságoknak az e rendelet és a 2006/43/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben;

c)	közreműködik a harmadik országok állami felügyeleti rendszereinek technikai értékelésében, valamint a tagállamok és a harmadik országok között ezen a területen folytatott, a 2006/43/EK irányelv 46. cikke (2) bekezdésében és 47. cikke (3) bekezdésében említett nemzetközi együttműködésben;

d)	közreműködik a nemzetközi könyvvizsgálati standardok technikai vizsgálatában – ideértve azok kidolgozásának folyamatait is – az uniós szinten történő elfogadásuk céljából;

e)	közreműködik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálói vagy könyvvizsgáló cégei, illetve ezek hálózatai felett gyakorolt felügyelettel kapcsolatos együttműködési mechanizmusok javításában;

f)	koordinálási feladatokat lát el az ebben rendeletben és a 2006/43/EK irányelvben meghatározott esetekben.

(8)   A CEAOB a (7) bekezdés c) pontjában említett feladatainak ellátása érdekében az ESMA, az EBH vagy az EIOPA segítségét kéri, amennyiben e kérése a tagállamok és a harmadik országok között az említett európai felügyeleti hatóságok által felügyelt, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatának területén folytatott nemzetközi együttműködéshez kapcsolódik. Ha a CEAOB az említettek szerint segítséget kér, akkor az ESMA, az EBH vagy az EIOPA segítséget nyújt a CEAOB-nak a feladat ellátásához.

(9)   Feladatainak ellátása érdekében a CEAOB nem kötelező erejű iránymutatásokat és véleményeket fogadhat el.

A Bizottság közzéteszi a CEAOB által elfogadott iránymutatásokat és véleményeket.

(10)   A CEAOB szükség szerint átveszi a 2005/909/EK bizottsági határozattal létrehozott Könyvvizsgáló-felügyeleti Szervek Európai Csoportjának minden meglévő és folyamatban lévő feladatát.

(11)   A CEAOB állandó vagy ad hoc alcsoportokat hozhat létre, amelyek az általa meghatározott feladatkörbe tartozó konkrét kérdések vizsgálatával foglalkoznak. Az alcsoportok megbeszéléseibe bevonhatók az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) országainak könyvvizsgálat-felügyelettel foglalkozó illetékes hatóságai, vagy – meghívással, eseti alapon, a tagok jóváhagyásától függően – nem EU/EGT-tag országok illetékes hatóságai is. A nem EU/EGT-tag országok hatóságainak részvétele meghatározott időtartamra korlátozható.

(12)   A CEAOB-nak alcsoportot kel létrehoznia a (7) bekezdés c) pontjában említett feladatok végrehajtása céljából. Az alcsoport elnöki hivatalát az ESMA által a (2) bekezdés szerint kijelölt tagnak kell betöltenie.

(13)   A CEAOB elnöke – legalább három tag kérelmére vagy saját kezdeményezésére, amennyiben ezt hasznosnak és/vagy szükségesnek ítéli – az ülések bizonyos napirendi pontjaival kapcsolatos speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket, többek között gyakorlati szakembereket hívhat meg a CEAOB vagy az alcsoportok tanácskozásain megfigyelőként való részvételre. A CEAOB harmadik országok könyvvizsgálat-felügyelettel foglalkozó illetékes hatóságainak képviselőit is meghívhatja a CEAOB vagy az alcsoportok tanácskozásain megfigyelőként való részvételre.

(14)   A CEAOB titkárságát a Bizottság biztosítja. A CEAOB kiadásait a Bizottság költségvetési előirányzatai tartalmazzák.

(15)   A CEAOB üléseinek tervezett napirendjét az elnöknek kell elkészítenie, kellően figyelembe véve a tagok írásbeli észrevételeit.

(16)   Az elnök – vagy távollétében az alelnök – csak a tagok jóváhagyásával hozhatja nyilvánosságra a CEAOB véleményét vagy álláspontját.

(17)   A CEAOB megbeszélései nem nyilvánosak.

(18)   A CEAOB elfogadja eljárási szabályzatát.

31. cikk

A minőségbiztosítási ellenőrzéssel, a vizsgálatokkal és a helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködés

(1)   Az illetékes hatóságoknak intézkedéseket kell hozniuk a minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos hatékony uniós szintű együttműködés biztosítása céljából.

(2)   A tagállamok illetékes hatóságai segítséget kérhetnek más tagállamok illetékes hatóságaitól az olyan jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzésével kapcsolatban, amelyek a megkeresett tagállamban jelentős tevékenységet folytató hálózathoz tartoznak.

(3)   Ha egy illetékes hatóság arra vonatkozó megkeresést kap egy másik tagállam illetékes hatóságától, hogy részt vehessen egy olyan jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég minőségbiztosítási ellenőrzésében, amely az adott tagállamban jelentős tevékenységet folytató hálózathoz tartozik, akkor lehetővé kell tennie a megkereső illetékes hatóság számára a minőségbiztosítási ellenőrzésben való részvételt.

A megkereső illetékes hatóság számára nem engedélyezhető a hozzáférés olyan információkhoz, amelyek nemzetbiztonsági szabályokat sérthetnek, vagy hátrányosan érinthetik a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét.

(4)   Ha egy illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy egy másik tagállam területén e rendelet rendelkezéseivel ellentétes tevékenységeket folytatnak vagy folytattak, akkor erről a lehető legrészletesebben értesítenie kell a másik tagállam illetékes hatóságát. A másik tagállam illetékes hatóságának megfelelő intézkedést kell hoznia. Emellett tájékoztatnia kell az értesítő illetékes hatóságot az intézkedés eredményéről és – a lehetséges mértékig – a jelentős időközbeni fejleményekről.

(5)   Egy tagállam illetékes hatósága kérheti, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága ez utóbbinak a területén vizsgálatot folytasson le.

Kérheti továbbá, hogy saját személyzetének néhány tagja számára engedélyezzék, hogy ezen másik tagállam illetékes hatóságának személyzetéhez a vizsgálat során – ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is – csatlakozzon.

A vizsgálat vagy ellenőrzés az elvégzésének helye szerinti tagállam átfogó felügyelete alá tartozik annak teljes időtartama alatt.

(6)   A megkeresett illetékes hatóság megtagadhatja a vizsgálatnak az (5) bekezdés első albekezdésében meghatározottak szerinti elvégzésére vonatkozó kérelem vagy azon kérelem teljesítését, hogy az (5) bekezdés második albekezdésében foglaltak szerint a személyzetéhez egy másik tagállam illetékes hatóságának a személyzete csatlakozzon, az alábbi esetekben:

a)	amennyiben a vizsgálat vagy a helyszíni ellenőrzés nemzetbiztonsági szabályokat sérthet, vagy hátrányosan érintheti a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;

b)	amennyiben ugyanezen tevékenységek tekintetében, ugyanazon személyekkel szemben már bírósági eljárást indítottak a megkeresett tagállam hatóságai előtt;

c)	amennyiben a megkeresett tagállam hatóságai ugyanezen tevékenységek tekintetében és ugyanazon személyekkel szemben már jogerős határozatot hoztak.

(7)   Határokon átnyúló vonatkozású minőségbiztosítási ellenőrzés vagy vizsgálat esetén az érintett tagállamok illetékes hatóságai együttesen kérhetik a CEAOB-ot, hogy koordinálja az ellenőrzést vagy a vizsgálatot.

32. cikk

Az illetékes hatóságok kollégiumai

(1)   Az e rendelet 26. cikkében és 31. cikke (4)–(6) bekezdésében, valamint a 2006/43/EK irányelv 30. cikkében említett feladatok egyes jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek vagy ezek hálózatai tekintetében történő ellátásának elősegítése érdekében kollégiumok hozhatók létre a székhely, illetve lakóhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és bármely más illetékes hatóságnak a részvételével, feltéve hogy:

a)	a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég az érintett tagállam joghatósága alá tartozó közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek részére jogszabályban előírt könyvvizsgálati szolgáltatásokat nyújt; vagy

b)	a könyvvizsgáló cég részét képező valamely fióktelep székhelye az érintett tagállam joghatósági területén található.

(2)   Egyes jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek esetében a székhely, illetve lakóhely szerinti tagállam illetékes hatóságának koordinátorként kell eljárnia.

(3)   Egyes hálózatok tekintetében annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelyben a hálózat jelentős tevékenységet folytat, felkérhetik a CEAOB-t, hogy a megkereső illetékes hatóságok részvételével hozzon létre kollégiumot.

(4)   Egy adott hálózat tekintetében létrehozott, illetékes hatóságokból álló kollégium létrehozását követő 15 munkanapon belül a kollégium tagjainak koordinátort kell választaniuk. Egyetértés hiányában a CEAOB nevez ki koordinátort a kollégium tagjai közül.

A kollégium tagjainak legalább ötévenként felül kell vizsgálniuk a koordinátor kiválasztását annak biztosítása érdekében, hogy a választott koordinátor továbbra is a tisztség betöltésére legmegfelelőbb legyen.

(5)   A koordinátor vezeti a kollégium üléseit, koordinálja a kollégium tevékenységeit, és biztosítja a kollégium tagjai közötti hatékony információcserét.

(6)   A koordinátornak a megválasztását követő tíz munkanapon belül a kollégiumban alkalmazandó írásbeli koordinációs szabályokat kell meghatároznia az alábbi kérdésekre vonatkozóan:

a)	az illetékes hatóságok között kicserélendő információk;

b)	azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak konzultálniuk kell egymással;

c)	azok az esetek, amikor az illetékes hatóságok a felügyeleti feladatokat a 33. cikknek megfelelően átruházhatják.

(7)   Ha nem születik megegyezés a (6) bekezdés szerinti írásbeli koordinációs szabályokról, akkor a kollégium bármelyik tagja a CEAOB-hez utalhatja az ügyet. A koordinátornak a végleges szöveg elfogadását megelőzően kellően figyelembe kell vennie a CEAOB-nek az írásbeli koordinációs szabályokra vonatkozóan adott tanácsát. Az írásbeli koordinációs szabályokat egyetlen dokumentumba kell foglalni, és a dokumentumnak tartalmaznia kell a CEAOB tanácsától való esetleges jelentős eltérések teljes körű indokolását is. A koordinátornak továbbítania kell az írásbeli koordinációs szabályokat a kollégium tagjainak és a CEAOB-nek.

33. cikk

Feladatok átruházása

A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága bármely feladatát átruházhatja egy másik tagállam illetékes hatóságára, amennyiben ezzel az utóbbi hatóság egyetért. A feladatok átruházása nem érinti az átruházó illetékes hatóság felelősségét.

34. cikk

Bizalmas kezelés és szakmai titoktartás az illetékes hatóságok közötti együttműködés vonatkozásában

(1)   A szakmai titoktartási kötelezettség minden olyan személyre vonatkozik, aki olyan szervnél dolgozik vagy dolgozott, amely részt vesz az illetékes hatóságok közötti, a 30. cikkben említett együttműködési keretben. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk nem hozhatók más személyek vagy hatóságok tudomására, kivéve, ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé, illetve uniós vagy nemzeti jogszabály írja elő.

(2)   A 22. cikk nem gátolja az illetékes hatóságok közötti, a 30. cikkben említett együttműködési keretben részt vevő szerveket és az illetékes hatóságokat a bizalmas információk cseréjében. Az ilyen módon kicserélt információk a szakmai titoktartás kötelezettsége alá tartoznak, amely köti az illetékes hatóságok által jelenleg vagy korábban alkalmazott személyeket.

(3)   Az illetékes hatóságok közötti, a 30. cikkben említett együttműködési keretben részt vevő szervek és az illetékes hatóságok, valamint az egyéb hatóságok és szervek között e rendelet alapján kicserélt információk bizalmasként kezelendők, kivéve, ha azok közlését uniós vagy nemzeti jogszabály írja elő.

35. cikk

A személyes adatok védelme

(1)   A tagállamok a személyes adatok e rendelet értelmében történő, a tagállamokban végzett feldolgozása során a 95/46/EK irányelvet alkalmazzák.

(2)   A személyes adatok e rendelettel és a 2006/43/EK irányelvvel összefüggésben történő, a CEAOB, az ESMA, az EBH és az EIOPA által végzett feldolgozása során a 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

Együttműködés harmadik országbeli hatóságokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és szervekkel

36. cikk

Megállapodás az információk cseréjéről

(1)   Az illetékes hatóságok csak abban az esetben köthetnek információcseréről szóló együttműködési megállapodást harmadik országok illetékes hatóságaival, ha az érintett harmadik országokban a közölt információkra olyan szakmai titoktartási garanciák vonatkoznak, amelyek legalább egyenértékűek a 22. és a 34. cikkben meghatározott garanciákkal. Az illetékes hatóságok kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a CEAOB-t, valamint értesíteni a Bizottságot az ilyen megállapodásokról.

E cikk alapján csak abban az esetben folytatható információcsere, ha az az említett illetékes hatóságok e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges.

Ha az információcsere személyes adatok harmadik országoknak történő továbbításával jár, akkor a tagállamok kötelesek betartani a 95/46/EK irányelv rendelkezéseit, a CEAOB pedig köteles betartani a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit.

(2)   Az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük a harmadik országok illetékes hatóságaival és egyéb érintett szerveivel a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre vonatkozó minőségbiztosítási ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatban. Bármely illetékes hatóság kérelmére a CEAOB közreműködik az említett együttműködésben és a harmadik országokkal való felügyeleti konvergencia kialakításában.

(3)   Ha az együttműködés vagy az információcsere a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagokkal vagy egyéb dokumentumokkal függ össze, akkor a 2006/43/EK irányelv 47. cikkét kell alkalmazni.

(4)   A CEAOB iránymutatásokat dolgoz ki az ebben a cikkben említett együttműködési megállapodások és információcsere tartalmára vonatkozóan.

37. cikk

A harmadik országokból származó információk közlése

A tagállamok illetékes hatóságai csak akkor közölhetnek a harmadik országok illetékes hatóságaitól származó, együttműködési megállapodás keretében kapott bizalmas információkat, ha megszerezték az információt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulását, és ha – adott esetben – az említett információkat kizárólag azzal a céllal közlik, amelyhez az adott illetékes hatóság a hozzájárulását adta, illetve akkor, ha az információk közlését uniós vagy tagállami jogszabály írja elő.

38. cikk

A harmadik országoknak átadott információk közlése

A tagállamok illetékes hatóságainak elő kell írniuk, hogy az általuk harmadik országok illetékes hatóságaival közölt bizalmas információkat az átvevő illetékes hatóság csak akkor közölheti harmadik felekkel vagy más hatóságokkal, ha ehhez saját nemzeti jogával összhangban megszerezte az információt átadó illetékes hatóság kifejezett előzetes hozzájárulását, és ha az említett információkat kizárólag azzal a céllal közli, amelyhez a tagállam említett illetékes hatósága a hozzájárulását adta, illetve akkor, ha az információk közlését uniós vagy tagállami jogszabály írja elő vagy az említett harmadik országban folytatott bírósági eljáráshoz szükséges.

39. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 9. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól 2014. június 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 9. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

40. cikk

Felülvizsgálat és jelentések

(1)   A Bizottság felülvizsgálja a 30. cikkben említett, az illetékes hatóságok között a CEAOB keretében folytatott együttműködés rendszerének működését és hatékonyságát – különösen a CEAOB-nak az említett cikk (7) bekezdése szerinti feladatainak végrehajtását illetően –, és arról jelentést készít.

(2)   A felülvizsgálat során figyelembe veszi a nemzetközi fejleményeket, mindenekelőtt a harmadik országok illetékes hatóságaival folytatott együttműködés fokozásával, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálatát végző, nemzetközi könyvvizsgálati hálózatokhoz tartozó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek felügyeletére vonatkozó együttműködési mechanizmusok javításában való közreműködéssel kapcsolatban. A Bizottság a felülvizsgálatot 2019. június 17-ig elvégzi.

(3)   A jelentést – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság a jelentésben értékeli az illetékes hatóságok között a CEAOB keretében folytatott együttműködés területén az együttműködési keret működésének kezdete óta elért haladást, és javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy milyen további lépésekkel lehetne fokozni a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés hatékonyságát.

(4)   A Bizottság 2028. június 17-ig jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

41. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Egy adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység 2020. június 17-től nem köthet vagy újíthat meg könyvvizsgálói megbízást egy adott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel, amennyiben az adott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység számára e rendelet hatályba lépésének időpontjában már 20 vagy annál több egymást követő évben nyújtott könyvvizsgálói szolgáltatást.

(2)   Egy adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység 2023. június 17-től nem köthet vagy újíthat meg könyvvizsgálói megbízást egy adott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel, amennyiben az adott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység számára e rendelet hatályba lépésének időpontjában már legalább 11, de legfeljebb 20 egymást követő évben nyújtott könyvvizsgálói szolgáltatást.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül a 2014. június 16. előtt megkötött, de 2016. június 17-én még mindig fennálló könyvvizsgálói megbízások továbbra is alkalmazandóak maradhatnak a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében vagy a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett maximális időtartam végéig. A 17. cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

(4)   A könyvvizsgálói megbízásokra csak a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett időtartam lejáratát követően kell alkalmazni a 16. cikk (3) bekezdését.

42. cikk

Nemzeti rendelkezések

A tagállamok megfelelő rendelkezéseket fogadnak el e rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében.

43. cikk

A 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezése

A 2005/909/EK bizottsági határozat hatályát veszti.

44. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. június 17-től kell alkalmazni.

A 16. cikk (6) bekezdését azonban 2017. június 17-től kell alkalmazni.

---

(1)  HL C 191., 2012.6.29., 61. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(3)  A Tanács 1986. december 8-i 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(4)  A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1092/2010/EU rendelete a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

(16)  HL L 120., 2008.5.7., 20. o.

(17)  Az alábbi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság: az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(18)  Az alábbi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság: az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(19)  Az alábbi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság: az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/56/EU irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 196. oldalát).

(21)  HL C 336., 2012.11.6., 4. o.

(22)  A Bizottság 2005. december 14-i 2005/909/EK határozata a Bizottságnak nyújtott tanácsadásra, valamint a bejegyzett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek nyilvános felügyeleti rendszerei közötti együttműködés elősegítésére szakértői csoport létrehozásáról (HL L 329., 2005.12.16., 38. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

---