Az Európai Unió Alapjogi Chartája

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

MI A CHARTA CÉLJA?

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a charta) védelmezi azokat az alapvető jogokat, amelyeket az emberek az Európai Unióban (EU) élveznek. Ez egy korszerű, átfogó uniós jog eszköz, amely a társadalmi változások, a társadalmi előrehaladás, valamint a tudományos és technológiai fejlemények tükrében védi és mozdítja elő az emberek jogait és szabadságait.

FŐBB PONTOK

Tartalom

A charta – tiszteletben tartva az EU hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét – újólag megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen az uniós tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, amelyek magukban foglalják az EU és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek. Azáltal, hogy világosabbá teszi az alapjogokat és felhívja rájuk a figyelmet, a charta jogbiztonságot teremt az EU-ban.

Az Alapjogi Charta egy preambulumból és a hét fejezetet alkotó 54 cikkből áll.

• I. fejezet: méltóság (emberi méltóság, élethez való jog, személyi sérthetetlenséghez való jog, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma).
• II. fejezet: szabadságok (szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága, a művészet és a tudomány szabadsága, oktatáshoz való jog, a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog, a vállalkozás szabadsága, tulajdonhoz való jog, menedékjog, védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben);
• III. fejezet: egyenlőség (törvény előtti egyenlőség, a megkülönböztetés tilalma, kulturális, vallási és nyelvi sokféleség, nők és férfiak közötti egyenlőség, a gyermekek jogai, az idősek jogai, a fogyatékkal élő személyek beilleszkedése);
• IV. fejezet: szolidaritás (a munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz, a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog, munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog, az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem, tisztességes és igazságos munkafeltételek, a gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme, a család és a munka, a szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás, egészségvédelem, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés, környezetvédelem, a fogyasztók védelme).
• V. fejezet: a polgárok jogai (aktív és passzív választójog az európai parlamenti és helyhatósági választásokon, a megfelelő ügyintézéshez való jog, a dokumentumokhoz való hozzáférés joga, az európai ombudsman, petíciós jog, a mozgás és a tartózkodás szabadsága, diplomáciai és konzuli védelem);
• VI. fejezet: igazságszolgáltatás (a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei, a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma).
• VII. fejezet: általános rendelkezések.

Hatály

A charta az EU-intézményekre, szervekre, hivatalokra és ügynökségekre minden tevékenységük során vonatkozik. Ez nem terjeszt ki a szerződésekkel rájuk ruházott hatásköröket és feladatokat. A charta a tagállamokra is alkalmazandó, amennyiben az uniós jogot hajtják végre.

A charta az alapjogok védelmét szolgáló nemzeti és nemzetközi rendszerekkel, köztük az emberi jogok európai egyezményével együtt alkalmazandó.

Éves jelentések

2010 óta az Európai Bizottság rendszeresen megjelenő éves jelentéssel ellenőrzi a charta alkalmazásának alakulását. 2021 óta, a charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítését célzó stratégiát követve (lásd összefoglaló), a charta-jelentés minden évben más, az uniós jog által szabályozott stratégiai jelentőségű tematikus területre összpontosít.

HÁTTÉR

• 1999-ben az Európai Tanács azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az EU szintjén alkalmazandó alapjogokat ajánlatos volna összefoglalni egy chartában annak érdekében, hogy nagyobb figyelmet kapjanak.
• A chartát hivatalosan 2000 decemberében hirdette ki Nizzában az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság.
• 2009 decemberében a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével (lásd összefoglaló) a charta kötelező joghatásra tett szert az EU-ban és a szerződésekkel azonos jogi kötőerővel bír.

További információk:

• Az EU alapjogi chartája (Európai Bizottság)
• Alapvető jogok (Európai e-Justice).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 202., 2016.6.7., 389–405. o.)

utolsó frissítés 14.01.2022