52005DC0356

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 1.8.2005

COM(2005) 356 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az Európai Nyelvi Kompetenciamutató

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS 3

1. Többnyelvűség az európai társadalomban 3

2. A rendelkezésre álló adatok korlátai 3

3. Igény megbízhatóbb adatok iránt 5

II. A MUTATÓ LÉTREHOZÁSA 6

1. Cél 6

2. Módszer 6

3. Célcsoport 7

4. Skála 7

5. Nyelvek 7

6. Készségek 7

7. Egyéb adatok 8

8. Együttműködés 8

9. Az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóval Foglalkozó Tanácsadó Bizottság 8

10. Pénzügyi vonatkozások 9

11. Időzítés 9

III. ÖSSZEFOGLALÁS 10

I. BEVEZETÉS

1. Többnyelvűség az európai társadalomban

A polgárok, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgására épülő Európai Unió ma 450 millió különböző etnikai, kulturális és nyelvi háttérrel rendelkező ember otthona.

A társadalmi szintű és az egyéni többnyelvűség ösztönzésének fontosságát az Európai Unióban a Bizottság „A nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség elősegítése: cselekvési terv 2004–2006” című közleménye[1] részletezte. Minden európai polgárnak szüksége van arra az alapkészségre, hogy az anyanyelvén kívül más nyelveken is értsen és kommunikálni tudjon. Az idegen nyelvi készségek továbbfejlesztése nagy jelentőséggel bír az unión belüli mobilitás ösztönzése szempontjából[2]; azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy a polgárok maradéktalanul élhessenek a munkavállalás, illetve a tanulás szabadságával bármely más tagállamban, hozzájárul egy valóban európai munkaerőpiac kialakulásához. Emellett a gyakorlati nyelvi és interkulturális készségekkel rendelkező munkaerő képessé teszi az európai vállalkozásokat arra, hogy hatékonyan vegyék fel a versenyt a globális piacon.

A nyelvtanulás és a nyelvtudás ösztönzi a nyitottságot mások, más kultúrák és más szemléletmódok iránt. A nyelvtanulás javítja továbbá mind a kognitív, mind az anyanyelvi készségeket, beleértve az olvasott szöveg értését és az íráskészséget. Egyetlen lingua franca megtanulása nem elég. A Bizottság célja egy valóban többnyelvű európai társadalom létrehozása: egy olyan társadalom, amelyben az egyéni többnyelvűség mértéke folyamatosan növekszik, amíg minden állampolgár gyakorlati nyelvi készségekkel nem rendelkezik az anyanyelvén kívül legalább két nyelven.

Az állam- és kormányfők 2002 májusában Barcelonában azt a célt tűzték ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszereit 2010-re minőségreferenciává tegyék az egész világ számára, és további cselekvésre szólítottak fel „az alábbi területeken: … az alapkészségek elsajátításának javítása, különösen legalább két idegen nyelvnek igen korai életkorban kezdődő tanítása révén…” [3] Ugyanakkor felszólítottak „ egy nyelvi kompetenciamutató kidolgozására 2003-ban ”.[4] A döntést az motiválta, hogy jelenleg nem rendelkezünk adatokkal az Európai Unióban élő emberek tényleges nyelvi készségeiről, valamint szükségünk van megbízható módszerekre ahhoz, hogy mérni tudjuk az új célkitűzés megvalósítása terén elért haladást.

2. A rendelkezésre álló adatok korlátai

A jelenleg rendelkezésre álló adatok a) input adatokra, mint pl. az iskolai nyelvtanítással kapcsolatos információk, valamint b) közvélemény-kutatások eredményeire korlátozódnak.

Az előbbiek például azt mutatják, hogy az alapfokú oktatásban idegen nyelvet tanulók aránya növekszik, hogy a tanított nyelvek száma minden korosztályban rendkívül korlátozott, és hogy a kínált nyelvi választék csökken; egyre inkább megfigyelhető az tendencia, hogy az „idegennyelv-tanulás” egyszerűen „angoltanulást” jelent.

Ahogyan az alábbi ábra is mutatja, a középfokú oktatásban tanult nyelvek átlagos száma messze elmarad az Európai Tanács barcelonai ülésén meghatározott, két idegen nyelvnek igen korai életkortól történő tanulását szorgalmazó célkitűzéstől[5].

[pic]

Bár értékesek ezek az input adatok, mégsem adnak teljes képet a nyelvtanítás helyzetéről. Nem szolgálnak információval például a tanulók kommunikatív kompetenciájáról.

Az Eurostatnál jelenleg fejlesztés alatt álló és 2006 folyamán országos szinten lebonyolítandó Felnőttoktatási felmérés tartalmaz egy olyan modult, amelyben a válaszadók a Közös Európai Referenciakeret skáláin önbeszámoló (self-report) révén megadják nyelvi készségeik szintjét. A Felnőttoktatási felmérést ötévenként meg fogják ismételni. A felmérés értékes háttéradatokkal fog szolgálni arról, hogy a felnőtt polgárok hogyan ítélik meg saját nyelvi készségeiket; nem célja azonban, hogy a nyelvi készségek objektív értékelését adja.

Amíg ezek az adatok elérhetővé nem válnak, jelenleg csak az Eurobarométer olyan közvélemény-kutatásaiból állnak rendelkezésünkre további információk az idegen nyelvi készségekről, amelyek során a válaszadókat saját készségeik értékelésére kérték meg, így az adatok megbízhatósága korlátozott. A 2001-ben végezett kutatómunkán alapuló Eurobarométer felmérések például a következő képet mutatják:

[pic]

Az adatok alapján „nyelvi szakadékra” lehet következtetni abban az értelemben, hogy a nyelvi készségek eloszlása nagyon egyenlőtlen képet mutat a különböző országokban; ez azt jelezheti, hogy milyen viszonylagos jelentőséget tulajdonít a társadalom a nyelvtanulásnak a különböző tagállamokban. Ugyanakkor az idegennyelv-tanulás már most a tantervek részét képezi valamennyi tagállamban, és ez a hatóságok, tanárok és diákok tényleges erőfeszítéseit jelzi valamennyi országban.[6] Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a szakadék áthidalásához nem csupán több nyelv tanulására lesz szükség, hanem ezeket eredményesebben is kell tanulni.

Éppen ezért még hosszú út áll előttünk, amíg minden polgár elsajátítja azokat a nyelvi és interkulturális készségeket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy élni tudjon az Európai Uniós polgárság kínálta előnyökkel, és amíg a tagállamok megvalósítják állam-és kormányfőjük azon óhaját, hogy minden iskolás legalább két idegen nyelvet tanuljon korai életkortól kezdve.

3. Igény megbízhatóbb adatok iránt

A célkitűzés megvalósítása felé vezető úton elért haladást csak akkor tudjuk mérni, ha megbízható adatok állnak rendelkezésünkre az idegennyelv-tanítás és -tanulás eredményeiről; ezeknek az adatoknak objektív, a nyelvi képességet mérő teszteken kell alapulniuk. Az adatok elemzésének célja, hogy elősegítse a tagállamok nyelvpolitikájának és nyelvtanítási módszereinek eredményesebb összehasonlítását, hogy ennek segítségével megállapíthassuk, mi a követendő gyakorlat és megoszthassuk azt egymással.

Az Európai Tanács barcelonai ülésén az állam- és kormányfők felszólítottak egy Európai Nyelvi Kompetenciamutató kidolgozására.

Egy ilyen mutató jelentős módszertani haladást jelent majd; érvényes és megbízható adatokat fog nyújtani a politikai döntéshozók, a tanárok és a nyelvtanulók számára. A végső cél az, hogy olyan kézzelfogható adatokat bocsássunk a tagállamok rendelkezésére, amelyek alapján szükség esetén változtathatnak az idegennyelv-tanítással és tanulással kapcsolatos szemléletmódjukon.

Ezt a mutatót azokkal a mutatókkal összefüggésben kell látni, amelyeknek az „Oktatás és képzés 2010” folyamat során történő kidolgozásáról a tagállamok megállapodtak.

II. A MUTATÓ LÉTREHOZÁSA

„A nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség elősegítése” című cselekvési terv kötelezi a Bizottságot arra, hogy kidolgozzon egy ilyen mutatót. A Bizottság ez irányú tevékenységét konszenzusos alapon végzi a tagállamok képviselőivel, vagyis a nyelvekkel, valamint a mutatókkal és viszonyítási pontokkal foglalkozó szakértői munkacsoportokkal, amelyekkel részletesen megvitatta azokat az elveket, amelyekre a mutatónak épülnie kell.

A munka elérkezett arra a pontra, ahol döntéseket kell hozni a mutató általános paramétereiről, az adatgyűjtés első ciklusában alkalmazandó megközelítésről és a lebonyolítás megszervezéséről.

A Bizottság által javasolt megközelítési módot az alábbiakban ismertetjük.

Paraméterek

1. Cél

A mutató célja általános idegen nyelvi kompetencia mérése valamennyi tagállamban.

A mutatónak rendkívül pontosnak és megbízhatónak kell lennie; ezt követni fogja a politikai elfogadás.

Más hasonló nemzetközi mutatókkal megegyezően az adatokat rendszeres időközönként kell gyűjteni, pl. háromévenként.

2. Módszer

Mivel nem áll rendelkezésünkre Unió-szerte egységes standardizált felmérés a nyelvi készségek mérésére, a Bizottság, válaszként a Tanács barcelonai ülésének felhívására – miszerint „az alapkészségek elsajátításának javítása” szükséges, „különösen legalább két idegen nyelvnek igen korai életkorban kezdődő tanítása révén” –, oktatási és képzési intézményekben tanuló diákok mintájának külön erre a célra kifejlesztett kompetenciatesztek segítségével történő felmérését javasolja valamennyi tagállamban. A tesztfejlesztés során figyelembe fogjuk venni korábbi releváns, a Bizottság által támogatott projektek eredményeit, hogy ezzel is biztosítsuk a források optimális kihasználását. Ez a módszer nem terjed ki a teljes felnőtt populáció nyelvi készségeinek minden elemére, de a módszertani nehézségek, valamint a tesztek ilyen populációval történő kitöltetésének bonyolultsága és költségei a jelenlegi fázisban nehézkessé teszik ezt a megközelítést.

3. Célcsoport

A Tanács barcelonai ülése azon felhívásának fényében, miszerint szükséges „ az alapkészségek elsajátításának javítása, különösen legalább két idegen nyelvnek igen korai életkorban kezdődő tanítása révén ”, az tűnik helyénvalónak, hogy a mutatóhoz szükséges adatokat a kötelező tanulmányaikat vagy képzésüket éppen befejező tanulóktól gyűjtsük, mivel ez az az időpont, amikorra minden alapvető tanulási célt el kell érniük.

Unió-szerte nagyon változó, hogy hány éves korban fejeződik be az iskolázás. Más nemzetközi indikátorok és tesztek esetében (ilyen pl. a PISA-felmérés) általában a 15 éves kort választják. A Bizottság úgy véli, hogy ezen indikátor esetében is ez lenne a megfelelő választás.

Ezért azt javasoljuk, hogy a felmérés 15 éves tanulókról gyűjtsön adatokat.

4. Skála

A mutatónak a Közös Európai Referenciakeret (Európa Tanács)[7] mind a hat skálaszintjén rögzítenie kell a minta kompetenciaszintjét. Ez a módszer már széles körben elfogadott és használatos több tagállamban is az ezen a területen alkalmazandó saját viszonyítási pontjaik meghatározására.

5 . Nyelvek

A Tanács barcelonai ülésén kifejezett óhajnak megfelelően a mutatónak a minta minden egyes alanya esetében legalább két, az anyanyelvtől eltérő nyelv esetében kell mérnie a nyelvi készségeket.

A mutatónak elvben minden fő, az oktatási és képzési rendszerben tanított első vagy második idegen nyelv esetében mérnie kell a készségeket. A Bizottság gyakorlati okokból azt javasolja, hogy az első ciklusban azon öt nyelv esetében kerüljön sor az idegen nyelvi kompetencia felmérésére, amelyek az Unió egészét tekintve a leggyakrabban tanított nyelvek (angol, francia, német, spanyol és olasz[8]). A felmérés első fázisában szerzett tapasztalatok lehetővé teszik majd, hogy az azt követő fázisokban több nyelvet vizsgáljunk.

6 . Készségek

Az indikátornak a következő négy nyelvi készséget kell mérnie: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. Előfordulhat, hogy (ismételten gyakorlati okokból) az első ciklusban nem kerülne sor a beszédkészség mérésére; ha így történne, az első felmérési fázisban szerzett tapasztalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy az azt követő fázisokban mind a négy nyelvi készség mérésére sor kerüljön.

7. Egyéb adatok

Fontos a tagállamok számára, hogy a mutató adatait kontextusba tudják helyezni. A nyelvi kompetenciát gyakran befolyásolják oktatási rendszeren kívüli tényezők (pl. a televízióban hallható nyelvek, a családi környezet), valamint rendszeren belüli tényezők (pl. a tanár szakmai tapasztalata, a nyelvórák összóraszáma stb.). A nyelvi teszteket ezért ki kell egészíteni háttérinformációt gyűjtő tanári és tanulói kérdőívekkel.

A lebonyolítás megszervezése

8. Együttműködés

A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy az Európai Tanácstól kapott megbízását teljesíti. Egyértelmű az is, hogy a mutató nagy fontosságú lesz a tagállamok számára; gazdag, új adatforrásként fog szolgálni, amely megalapozott döntésekhez segíthet az idegennyelv-tanítási politika és az idegennyelv-tanítás gyakorlata területén, és lehetővé fogja tenni a követendő gyakorlat megosztását egymással. A tagállamok már gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek nemzetközi mutatók kidolgozásában, és ezeket a tapasztalatokat maradéktalanul hasznosítani kell. Éppen ezért a Bizottság meggyőződése, hogy a tagállamokat teljes mértékben be kell vonni a mutató kidolgozásába és létrehozásába.

A folyamat központi koordinálását és a beérkezett anyag központi elemzését a Bizottság fogja végezni külső segítőkkel, akik szerződtetése a rendes pályázati eljárás keretében történik.

A Bizottságnak azonban szüksége lesz a tagállamok támogatására és tanácsára a pályázati eljárás előkészítéséhez, a rákövetkező szerződések ellenőrzéséhez, a tesztek kitöltetésére tagállami szinten legalkalmasabb megközelítés meghatározásához, valamint általánosságban véve a mutató létrehozásához.

Szükség lesz egy olyan struktúrára, amelynek tagjait a tagállamok felhatalmazzák arra, hogy tanáccsal szolgáljanak a Bizottság számára ilyen szakpolitikai és gyakorlati kérdésekben, és hogy jelentsék a mutató létrehozása felé tett haladást a tagállamukban. A jelenlegi szakértői csoportok sem az ehhez szükséges felhatalmazással, sem a nyelvi méréshez és mutatófejlesztéséhez szükséges szakmai tudással nem rendelkeznek.

9. Az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóval Foglalkozó Tanácsadó Bizottság

Éppen ezért a Bizottság egy, a tagállamok képviselőiből álló tanácsadó bizottság (az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóval Foglalkozó Tanácsadó Bizottság) létrehozását javasolja a következő szerepkörrel:

- A bizottság

- tanáccsal szolgál a Bizottság számára a mérőeszközök kifejlesztésére kiírandó pályázat pályázati leírásának kidolgozását és a pályázók kiválasztási kritériumainak pontos meghatározását illetően;

- tanáccsal szolgál a Bizottság számára a nyertes pályázó munkájának értékelését illetően;

- tanáccsal szolgál az adatgyűjtés megfelelő megszervezését, szabályait és gyakorlati útmutatóit illetően a tagállamokban;

- biztosítja, hogy a megvalósítás megfelelően haladjon a tagállamokban;

- ellenőrzi az eredményeket.

Az adatgyűjtés végrehajtásához szükséges gyakorlati lépéseket a tagállamok (vagy a tagállamok illetékes hatóságai, pl. a statisztikai hivatalok) teszik meg a Bizottság által a tanácsadó bizottság javaslatára megállapított útmutatók és előírások szerint. Ezek a következőkre terjednek ki:

- a résztvevő intézményi minta megszervezése;

- a tesztanyagok kiosztása a felügyelőknek, és a mérés lebonyolításához szükséges gyakorlati szervezés;

- a válaszok begyűjtése és annak megszervezése, hogy azokat a központi előírások szerint értékeljék;

- az így nyert adatok továbbítása a központi koordinátornak.

Ebből kifolyólag, amint a Tanács támogatásáról biztosítja a Bizottságot az itt ismertetett megközelítést illetően, a Bizottság felállítja a tanácsadó bizottságot, és felkér minden tagállamot, hogy jelöljön egy képviselőt a bizottságba.

10. Pénzügyi vonatkozások

A központi költségek becslése megtörtént (a PISA-felmérés központi költségeinek mintájára). Ennek megfelelően a szükséges forrásokat a Socrates és a Leonardo da Vinci program 2005-ös költségvetésének keretén belül jóváhagyták; 2006-ban is hasonló összegek állnak majd rendelkezésre, és a Bizottság azt javasolta, hogy a 2007. évtől kezdődően ezek a költségek kerüljenek bele az élethosszig tartó tanulás területén megvalósuló új programba.

A tagállamok által biztosítandó források mértéke egyértelműen attól függ, hogy végül milyen módszerben sikerül megegyezni a tagállamok képviselőivel folytatott konzultáció során. A fent ismertetett feladatok azonban szükségszerűen költségekkel járnak. A költségek mértékét illetően támpontként a PISA-felmérés releváns nemzeti költségvetése szolgálhat.

11 . Időzítés

A Bizottság szeretné az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóval Foglalkozó Tanácsadó Bizottság első ülését még 2005 vége előtt összehívni, a mutató központi koordinációjára vonatkozó pályázatot 2006 tavaszán kiírni, és a javasolt mérőeszközök első próbamérését 2007-ben megszervezni.

III. ÖSSZEFOGLALÁS

Az Európai Nyelvi Kompetenciamutató sajátos jelentőséggel bír. Segítségével többet meg fogunk tudni a fiatal európaiak nyelvi készségeiről, mint amit ma tudunk, illetve mint amit bármely más módon megtudhatnánk. Ugyanakkor ennél sokkal többet jelképez. Amikor a barcelonai Európai Tanács a mutató létrehozására felszólított, megjegyezte azt is, hogy legalább két idegen nyelvnek igen korai életkortól való tanítása az alapkészségeknek – azaz egy, a minden európai polgárt születésénél fogva megillető jognak – fontos részét képezi. Ily módon az Európai Tanács kiemelte, hogy az Unió számos kultúrának és nyelvnek ad otthont, és megismerésük, illetve megtanulásuk hozzátartozik európaiságunkhoz.

A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy hagyja jóvá a közleményben ismertetett megközelítést az Európai Nyelvi Kompetenciamutató létrehozására, hogy az előkészítő munkák megfelelő ütemben folytatódhassanak. A tervezett időpontok betartásához elengedhetetlen, hogy a Tanács még az év vége előtt támogatásáról biztosítsa a Bizottságot.

FICHE FINANCIÈRE

1. DÉNOMINATION DE LA PROPOSITION :

The European Indicator of Language Competence – Implementation

2. CADRE ABM / EBA (GESTION/ÉTABLISSEMENT DU BUDGET PAR ACTIVITÉS)

Domaine(s) politique(s) concerné(s) et activité(s) associée(s):

Education et culture

Culture et langues

3. LIGNES BUDGÉTAIRES

3.1 Lignes budgétaires (lignes opérationnelles et lignes connexes d'assistance technique et administrative (anciennes lignes BA)), y compris leurs intitulés:

15.02.02.02 Socrates

15.03.01.02 Leonardo da Vinci

puis, à partir de 2007, la ligne budgétaire qui correspondra au programme Lifelong Learning dont la proposition de décision a été adoptée par la Commission en juillet 2004.

3.2 Durée de l'action et de l'incidence financière:

L’action débutera en 2005 ; elle pourrait avoir un caractère permanent ; elle durera au minimum 3 ans.

3.3 Caractéristiques budgétaires (ajouter des lignes le cas échéant):

Ligne budgétaire | Nature de la dépense | Nouvelle | Participation AELE | Participation pays candidats | Rubrique PF |

15.02.02.02 Socrates | DNO | CD | NON | OUI | OUI | N° 3 |

15.03.01.02 Leonardo da Vinci | DNO | CD | NON | OUI | OUI | N° 3 |

4. RÉCAPITULATIF DES RESSOURCES

4.1 Ressources financières

4.1.1 Article Récapitulatif des crédits d'engagement (CE) et des crédits de paiement (CP)

millions d'euros (à la 3 ème décimale)

Nature de la dépense | Section n° | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 et suiv. | Total |

Dépenses opérationnelles[9] |

Crédits d'engagement (CE) | 8.1 | a | pm | pm | pm | pm | pm | pm | pm |

Crédits de paiement (CP) | b | pm | pm | pm | pm | pm | pm | pm |

Dépenses administratives incluses dans le montant de référence[10] |

Assistance technique et administrative – ATA (CND) | 8.2.4 | c | - | - | - | - |

MONTANT TOTAL DE RÉFÉRENCE |

Crédits d'engagement | a+c | pm | pm | pm | pm | pm | pm | pm |

Crédits de paiement | b+c | pm | pm | pm | pm | pm | pm | pm |

Dépenses administratives non incluses dans le montant de référence[11] |

Ressources humaines et dépenses connexes (CND) | 8.2.5 | d | 0,054 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,594 |

Frais administratifs autres que les ressources humaines et coûts connexes, hors montant de référence (CND) | 8.2.6 | e | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,516 |

Total indicatif du coût de l'action

TOTAL CE y compris coût des ressources humaines | a+c+d+e | 0,140 | 0,194 | 0,194 | 0,194 | 0,194 | 0,194 | 1,110 |

TOTAL CP y compris coût des ressources humaines | b+c+d+e | 0,140 | 0,194 | 0,194 | 0,194 | 0,194 | 0,194 | 1,110 |

Remarque:

La mise sur pied de l'indicateur n'entraînera pas de dépense opérationnelle supplémentaire à charge du budget de l'Union: les dépenses correspondantes seront supportées par les programmes Socrates et Leonardo da Vinci (puis Lifelong Learning) sans augmentation des dotations globales de ces programmes; de là la mention "pm" reprise ci-dessus. Pour information, la contribution annuelle de ces programmes au financement de l'indicateur devrait être globalement de l'ordre de 2,5 MioEUR.

Détail du cofinancement

Néant. Il n'y aura pas de cofinancement des dépenses centrales impliquées par ce projet (les Etats membres ne prendront en charge que les dépenses, décentralisées, d'administration des enquêtes).

4.1.2 Compatibilité avec la programmation financière

( Proposition compatible avec la programmation financière existante.

( Cette proposition nécessite une reprogrammation de la rubrique concernée des perspectives financières.

( Cette proposition peut nécessiter un recours aux dispositions de l'accord interinstitutionnel[12] (relatives à l'instrument de flexibilité ou à la révision des perspectives financières).

The appropriations from 2007 are subject to the approval of the next financial programming period.

4.2.3 Incidence financière sur les recettes

( Proposition sans incidence financière sur les recettes

( Incidence financière - L'effet sur les recettes est le suivant:

4.2 Ressources humaines FTE (y compris fonctionnaires, personnel temporaire et externe) - voir détail sous le point 8.2.1.

Besoins annuels | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 et suiv. |

Total des effectifs de ressources humaines | 0,5 | 1,0 | 1,0 | 1,0 | 1,0 | 1,0 |

5. CARACTÉRISTIQUES ET OBJECTIFS

Des précisions relatives au contexte de la proposition sont exigées dans l'exposé des motifs. La présente section de la fiche financière doit contenir les éléments d'information complémentaires ci-après:

5.1 Réalisation nécessaire à court ou à long terme

L'action vise à court terme l'élaboration de l’indicateur européen de compétence linguistique qui a été demandé par le Conseil européen de Barcelone de 2002. L’existence de ce nouvel indicateur comblera une vide que les états membre ont constaté.

5.2 Valeur ajoutée de l'implication communautaire, compatibilité de la proposition avec d'autres instruments financiers et synergie éventuelle

L’implication communautaire permettra la coordination d’un travail en commun des États Membre pour la mise en œuvre d’un projet qui a été demandé par les chefs d’État et de Gouvernement. L’approche proposée à été choisie parce qu’elle implique un équilibre efficace et performant entre une action décentralisée et hétérogène, et une action complètement centralisée.

5.3 Objectifs, résultats escomptés et indicateurs connexes de la proposition dans le cadre de la gestion par activités (ABM)

L’action proposée contribuera à l’objectif "Promouvoir la diversité linguistique". Il s'agit de promouvoir la diversité linguistique et l’apprentissage des langues par la mise en oeuvre d'une stratégie communautaire et des actions linguistiques dans les programmes d'éducation et de formation, afin d'améliorer quantitativement et qualitativement les connaissances de langues dans l'Union européenne.

Les résultats escomptés seront la définition d’un nouvel indicateur de compétence en langues et la création de tests de langue et la récolte de données pour alimenter cet indicateur. Les tests seront administrés à un échantillon quantitatif et représentatif dans chaque pays, afin de mesurer son niveau de compétence en langues. Les compétences seront mesurées selon les 6 niveaux établis dans le Cadre Commun de Référence en Langues.

Les indicateurs principaux de la réussite de cette action seront :

- l'existence d'un système UE de tests pour recueillir les données sur les compétences en langues d’un échantillon d’élèves, dans chaque pays;

- l'existence et la qualité des données ainsi recueillies ; et

- à travers l’analyse de ces données, des comparaisons des ‘output’ et de l’efficacité des différents systèmes d’apprentissage de langues,

- permettant ainsi au états membres d’y apporter les réorientations nécessaires.

5.4 Modalités de mise en œuvre (indicatives) Indiquer ci-dessous la (les) modalité(s) [13] de mise en œuvre choisie(s).

( Gestion centralisée

( directement par la Commission

( indirectement par délégation à:

( des agences exécutives,

( des organismes créés par les Communautés, tels que visés à l'article 185 du règlement financier,

( des organismes publics nationaux/organismes avec mission de service public.

( Gestion partagée ou décentralisée

( avec des Etats membres

( avec des pays tiers

( Gestion conjointe avec des organisations internationales (à préciser)

Remarques:

La proposition de la Commission est que la coordination centrale soit assurée par la Commission (et donc que les coûts centraux, notamment les coûts de réunions du Board et les coûts de la création de tests, de la coordination de leur correction, de l’établissement des données finales par pays et de l’indicateur lui-même soient couverts par le budget communautaire). Les tâches d’administration des tests dans un échantillon d’institutions dans tous les pays seront assurées par les États membres (et les coûts supportés par eux).

Cette fiche financière ne concerne que les coûts à charge du budget communautaire.

6. CONTRÔLE ET ÉVALUATION

6.1 Système de contrôle

Selon les procédures appliqués pour les programmes Socrates et Leonardo da Vinci.

6.2 Évaluation

6.2.1 Évaluation ex-ante

Cette proposition répond au constat des Chefs d’État et de Gouvernement lors du Conseil européen de Barcelone que l’Union ne possède pas de données fiables sur les compétences linguistiques de ses citoyens et à sa demande relative à l’établissement d’un Indicateur Européen de Compétences Linguistiques.

Une étude élaborée par un consultant externe a confirmé la non-existence de tests en langues adaptés pour être utilisés pour recueillir les données requises à l'échelle européenne[14]

La proposition a été rédigée suite à des discussions détaillées avec le groupe d’experts nationaux en matière de langues et avec le groupe d’experts nationaux en matière d'Indicateurs et Benchmarks.

6.2.2 Mesures prises suite à une évaluation intermédiaire/ex-post (leçons tirées des expériences antérieures similaires)

Aucune évaluation intermédiaire n’existe à présent.

6.2.3 Conditions et fréquence des évaluations futures

Les résultats de cette action seront pris en compte et communiqués notamment dans le contexte des futurs rapports sur le processus ‘Éducation et Formation 2010’.

7. MESURES ANTIFRAUDE

Selon les procédures appliquées pour les programmes Socrates et Leonardo da Vinci.

8. DÉTAIL DES RESSOURCES

8.1 OBJECTIFS DE LA PROPOSITION EN TERMES DE COÛTS

Crédits d'engagement en millions d'euros (à la 3 ème décimale)

2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 et suiv. |

Fonctionnaires ou agents temporaires[15] (XX 01 01) | A*/AD | 0,25 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

B*, C*/AST | 0,25 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

Personnel financé[16] par art. XX 01 02 |

Autres effectifs financés[17] par art. XX 01 04/05 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

TOTAL | 0,5 | 1,0 | 1,0 | 1,0 | 1,0 | 1,0 |

Note: ces ressources humaines additionnelles sont prévues par la décision APS 2006.

8.2.2 Description des tâches découlant de l'action

Gestion du Groupe d’experts des États membres (préparation des réunions, documents), gestion d’appels d’offres, conseils politiques.

8.2.3 Origine des ressources humaines (statutaires)

Lorsque plusieurs origines sont indiquées, veuillez indiquer le nombre de postes liés à chacune d'elles).

( Postes actuellement affectés à la gestion du programme à remplacer ou à prolonger

( Postes pré-alloués dans le cadre de l'exercice de APS/APB pour l'année 2006.

( Postes à demander lors de la prochaine procédure de APS/APB

( Postes à redéployer en utilisant les ressources existantes dans le service concerné (redéploiement interne)

( Postes nécessaires pour l'année n mais non prévus dans l'exercice de APS/APB de l'exercice concerné

8.2.4 Autres dépenses administratives incluses dans le montant de référence (XX 01 04/05 – Dépenses de gestion administrative)

millions d'euros (à la 3 ème décimale)

Ligne budgétaire (n° et intitulé) | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 et suiv. | TOTAL |

1. Assistance technique et administrative (comprenant les coûts de personnel afférents) |

Agences exécutives[18] |

Autre assistance technique et administrative |

- intra muros |

- extra muros |

Total assistance technique et administrative | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

8.2.5 Coût des ressources humaines et coûts connexes non inclus dans le montant de référence millions d'euros (à la 3 ème décimale)

Type de ressources humaines | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 et suiv. |

Fonctionnaires et agents temporaires (XX 01 01) | 0,054 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 |

Personnel financé par art. XX 01 02 (auxiliaires, END, personnel intérimaire, etc.) (indiquer la ligne budgétaire) | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Coût total des ressources humaines et coûts connexes (NON inclus dans le montant de référence) | 0,054 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 | 0,108 |

Calcul – Fonctionnaires et agents temporaires

Se référer au point 8.2.1 le cas échéant

Application du forfait de 108 kEUR par homme/an.

Calcul - Personnel financé par article XX 01 02

Se référer au point 8.2.1 le cas échéant

Néant.

Autres dépenses administratives non incluses dans le montant de référence

millions d'euros (à la 3ème décimale)

2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 et suiv. | TOTAL |

XX 01 02 11 01 – Missions |

XX 01 02 11 02 – Réunions et conférences | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,516 |

XX 01 02 11 03 - Comités[19] |

XX 01 02 11 04 - Études et consultations |

XX 01 02 11 05 - Systèmes d'information |

2. Total autres dépenses de gestion (XX 01 02 11) |

3. Autres dépenses de nature administrative (préciser en indiquant la ligne budgétaire) |

Total des dépenses administratives autres que ressources humaines et coûts connexes (NON inclus dans le montant de référence) | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,086 | 0,516 |

Les besoins en ressources humaines et administratives seront couverts à l’intérieure de la dotation allouée à la DG gestionnaire dans le cadre de la procédure d’allocation annuelle.

Calcul - Autres dépenses administratives non incluses dans le montant de référence:

Montant retenu pour les réunions du comité consultatif (Board de représentants des Etats membres):

4 réunions par an * 25 participants (un par EM) * 860 EUR

[1] COM(2003) 449 végleges

[2] A készségek és a mobilitás fejlesztését célzó bizottsági cselekvési terv (COM (2002) 72 végleges) 18. kezdeményezése a nyelvi és az interkulturális tanulási készségek fejlesztésére hív fel valamennyi tagállamban az élethosszig tartó tanulási program keretében.

[3] Az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülése, Elnökségi következtetések, I. rész, 43.1.

[4] (uo.)

[5] Key data on teaching languages at schools in Europe [Az iskolai nyelvoktatás főbb adatai Európában]. (Eurydice, 2005; ISBN 92 894 8681-3)

[6] Eurydice, 2005 i. m.

[7] Common European Framework of Reference for Languages : Learning, teaching, assessment ; Cambridge University Press 2001 ; ISBN 0 521 80313 6 [A magyar kiadás adatai a következők: Közös Európai Referenciakeret: Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés; Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ; ISBN: 963 204200x – A fordító megjegyzése .]

[8] Eurydice, 2005 i. m.; 47–52. o.

[9] Dépenses ne relevant pas du Chapitre xx 01 du Titre xx concerné.

[10] Dépenses relevant de l'article xx 01 04 du Titre xx.

[11] Dépenses relevant du Chapitre xx 01, sauf articles xx 01 04 et xx 01 05.

[12] Voir points 19 et 24 de l'accord interinstitutionnel.

[13] Si plusieurs modalités sont indiquées, veuillez donner des précisions dans la partie «Remarques» du présent point.

[14] Report « Language Skills Indicator » by Anne West, Professor of Education Policy, Centre for Educatinal Research, Department of Social Policy, London School of Economics and Political Science 2003

[15] Dont le coût n'est PAS couvert par le montant de référence.

[16] Dont le coût n'est PAS couvert par le montant de référence.

[17] Dont le coût est inclus dans le montant de référence.

[18] Il convient de mentionner la fiche financière se rapportant spécifiquement à l'agence/aux agences exécutive(s) concernée(s).

[19] Préciser le type de comité ainsi que le groupe auquel il appartient.