Római Szerződés (EGK)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK-t) létrehozó szerződés

MI A SZERZŐDÉS CÉLJA?

• A szerződés létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK-t), amely hat országot (Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxembourg és Hollandia) hozott össze az integráció, valamint a gazdasági növekedés kereskedelem révén történő megerősítése céljából.
• Közös piacot hozott létre, amelynek alapját a következők szabad mozgása képezte:
  • áruk;
  • személyek;
  • szolgáltatások;
  • tőke.
• Aláírására az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződéssel párhuzamosan került sor.
• A Római Szerződést számos alkalommal módosították, jelenlegi elnevezése pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés.

FŐBB PONTOK

Célok

• Az EGK és a közös piac céljai a következők voltak:
  • a hat tagország területén a kereskedelem és a termelés feltételeinek átalakítása; valamint
  • Európa szorosabb politikai egyesítése felé tett első lépés.

Egyedi célok

Az aláírók a következőkhöz járultak hozzá:

• Európa népei közötti egyre szorosabb egység alapköveinek létrehozása;
• országaik gazdasági és szociális fejlődésének biztosítása a köztük fennálló kereskedelmi és egyéb akadályok felszámolására irányuló közös fellépés révén;
• az állampolgáraik élet- és munkakörülményeinek javítása;
• kiegyensúlyozott kereskedelem és tisztességes verseny;
• az EGK különféle területei közötti gazdasági és szociális különbségek csökkentése;
• a nemzetközi kereskedelmet érintő akadályok fokozatos megszüntetése a közös kereskedelempolitika révén;
• az ENSZ Alapokmányában szereplő elveknek való megfelelés;
• az erőforrások egyesítése a béke és szabadság megőrzése és erősítése céljából, továbbá az eszményeikben osztozó többi európai nép felhívása arra, hogy csatlakozzanak erőfeszítéseikhez.

Közös piac

A szerződés:

• közös piacot hoz létre, ahol az aláíró országok hozzájárulnak gazdaságpolitikájuk fokozatos összehangolásához;
• egységes gazdasági térséget hoz létre a vállalkozások közötti szabad verseny biztosításával. Létrehozza a termékek és szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó feltételek közelítésének alapjait a többi szerződés (Európai Szén- és Acélközösség és Euratom) által felölelt feltételeken túlmenően;
• általánosságban tiltja azokat a korlátozó megállapodásokat és állami támogatásokat, amelyek hatással lehetnek a hat ország közötti kereskedelemre;
• magában foglalja a hat ország tengerentúli országait és területeit rendelkezéseiben és a vámunióban a gazdasági és szociális fejlődés előmozdítása céljából.

Vámunió

• A szerződés felszámolja a hat aláíró ország között a kvótákat (azaz a behozatalokra vonatkozó határértékeket) és vámokat.
• Közös külső tarifákat hoz létre az EGK-n kívülről származó behozatalokra vonatkozóan, a különböző államok korábbi tarifáit felváltva.
• A vámuniót közös kereskedelempolitika kísérte. Ez a nemzeti szint helyett már az EGK szintjén irányított szakpolitika megkülönbözteti a vámuniót a pusztán szabadkereskedelmi társulástól.

Közös szakpolitikák

• A szerződés a kezdetektől létrehozott a tagországok között bizonyos közös szakpolitikákat, többek között a következőket:
  • közös agrárpolitika (38–47. cikk);
  • közös kereskedelempolitika (110–116. cikk);
  • közlekedéspolitika (74–84. cikk).
• Szükség esetén további közös politikák létrehozásának is teret adott. 1972 után az EGK együttes fellépéseket hozott létre a következő területeken: környezetvédelem, regionális, szociális és iparpolitika.
• E politikák kidolgozása a következők létrehozása mentén történt:
  • Európai Szociális Alap, a munkavállalók munkalehetőségeinek javítása és az életszínvonal emelése céljából;
  • az Európai Beruházási Bank (EBB), az EGK gazdasági bővítésének – a beruházások finanszírozásának lehetővé tétele révén történő – elősegítése céljából.

Intézmények

• A szerződés olyan intézményeket és döntéshozó mechanizmusokat is létrehozott, amelyek lehetővé teszik mind a nemzeti érdekek, mind a közös elképzelések kifejezését.
• A főbb intézmények a következők:
  • a Miniszterek Tanácsa,
  • a Bizottság,
  • a Parlamenti Közgyűlés (a későbbi Európai Parlament),
  • a Bíróság.
• Az első három intézményt a döntéshozatali folyamatban a Gazdasági és Szociális Bizottság támogatja.

MIKORTÓL HATÁLYOS E SZERZŐDÉS?

A szerződést 1957. március 25-én írták alá, és 1958. január 1 -jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információkért lásd még:

• Az Első Szerződések (Európai Parlament)
• Történetünk (Európai Tanács)
• Az uniós szerződések (Európai Bizottság)
• A Szerződések áttekintése (EUR-Lex)

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (a Hivatalos Lapban nem tették közzé)

A szerződés későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 14.03.2017