Az európai szabadalmi rendszer fejlesztése

A szellemi tulajdonjogok védelme kedvez az innovációnak és megerősíti az Európai Unió versenyképességét. Ezzel összefüggésben a szabadalmak központi szerepet tölthetnek be, ugyanakkor európai szinten jelentős reformokra van szükség. A közösségi szabadalom megteremtése és ezzel párhuzamosan a meglévő szabadalmi peres eljárási rendszer továbbfejlesztése – támogató intézkedésekkel együtt – növelné a szabadalmi rendszer hozzáférhetőségét, és az összes fél részére megtakarításokat hozna.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. április 3.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az európai szabadalmi rendszer fejlesztése [COM(2007) 165 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A közlemény hangsúlyozza, hogy az európai szabadalmak jelenlegi rendszere jóval költségesebb, mint az amerikai vagy a japán rendszer. A közösségi szabadalom jóval vonzóbb lenne, mint az európai szabadalmak jelenlegi rendszere, amely nem más, mint a nemzeti szabadalmak összessége. Egy 13 országra kiterjedő európai szabadalom 11-szer többe kerül, mint egy amerikai szabadalom, és 13-szor annyiba, mint egy japán szabadalom. A meglévő uniós szabadalmi peres eljárási rendszer, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy ugyanazon szabadalmi jogvitában egyszerre több tagállamban kell párhuzamos peres eljárásokba bocsátkozni, felesleges költségekkel terheli az érintett feleket, és jogbizonytalanságot teremt.

A szabadalmak kérdése és különösen a közösségi szabadalom létrehozása során tapasztalt nehézségek arra késztették a Bizottságot, hogy 2006-ban valamennyi érintett bevonásával széles körű konzultációt indítson a jövőbeni európai szabadalmi rendszerről. A konzultáció eredménye minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy sürgős szükség van egy egyszerű, gazdaságos és magas színvonalú európai szabadalmi rendszer kialakítására.

E közlemény célja, hogy meghatározza az érintett felekkel folytatott konzultációból levonható operatív következtetéseket, és lehetővé tegye a Tanács számára, hogy megbeszéléseket indítson a szabadalmi rendszer reformjáról, különös tekintettel a közösségi szabadalomra és a joghatósági rendelkezésekre. Ezenfelül számos, a szabadalmi rendszer javítását célzó támogató intézkedésre is javaslatot tesz, többek között a szabadalom minősége, a tudástranszfer és a jogalkalmazás kérdései terén.

Közösségi szabadalom

Az érdekeltek jelentős hányada továbbra is kiáll a közösségi oltalom támogatása mellett, mint amely a lisszaboni stratégia keretében a legnagyobb hozzáadott értéket biztosítja az európai vállalkozások számára. Ugyanakkor kritikát fogalmaztak meg a Tanács 2003-ban elfogadott közös politikai állásfoglalásával kapcsolatban, mivel szerintük magas a fordítási intézkedések költsége, illetve a javasolt (bíráskodási) joghatósági rendszer túlságosan centralizált.

A Bizottság úgy véli, hogy megfelelő politikai akarat megléte esetén megvalósítható a valóban versenyképes és vonzó közösségi szabadalom. A túlságosan centralizált joghatósággal kapcsolatos megfontolásokat figyelembe kell venni az uniós szintű szabadalmi bíráskodási rendszer kialakítása során. A fordítási költségekkel kapcsolatban a Bizottság a tagállamokkal közösen meg fogja vizsgálni, milyen módokon javítható a nyelvi rendszer, hogy ezáltal csökkentse a fordítási költségeket és erősítse a jogbiztonságot.

A joghatósági rendszer

Jelenleg az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) (DE) (EN) (FR) által megadott európai szabadalmakhoz kapcsolódó valamennyi peres eljárás a nemzeti bíróságok elé terjeszthető. Ennek az az oka, hogy az egyes szabadalmak mindegyike nemzeti szabadalmak együttese, olyan szabadalmakéi, amelyekre a szabadalmi kérelemben feltüntetett ESZH aláíró államok nemzeti szabályait kell alkalmazni. Egységes joghatóság hiányában a jogvitákat különféle nemzeti jogok és eljárások szerint rendezik.

Ez a helyzet nehézségeket teremt, amelyek aláássák a jogbiztonságot és hátráltatják a szabadalmaztatott termékekre vonatkozó gazdasági döntéseket:

• párhuzamos peres eljárások: ugyanazt a kérdést több nemzeti bíróság elé is beterjeszthetik, ami az összes versenytárs számára nehezen kezelhető, bonyolult helyzetet eredményez;
• jelentős költségek: az érintett feleknek minden olyan országban meg kell fizetniük az eljárási költségeket, ügyvédi és szakértői díjakat, ahol eljárást indítottak;
• következetlenségek: a bíróságok az adott nemzeti bírósági rendszer keretében kezelik az ügyet, ami különböző, adott esetben akár ellentétes eredményre is vezethet;
• a jogi fórum megválasztása: mivel a felek szabadon megválaszthatják az illetékes joghatóságot, jellemzően aszerint választanak, hogy várhatóan hol fognak a saját érdekeik szempontjából a leginkább kedvező elbírálásban részesülni.

Az egységes szabadalmi joghatóság legfőbb előnye abban rejlik, hogy a peres eljárások során megtakarításokat eredményez a felek számára. A perköltségek jelenleg túlságosan magasak és különböző tényezők, többek között az eljárás összetettsége, a szakterület és a vitatott összeg függvényében jelentősen eltérőek. Ezek a költségek elsősorban az egyéni feltalálókat és a kkv-kat sújtják, akiket mindez visszatarthat a szabadalmaztatástól, és átfogóbb szinten a kutatás-fejlesztésre irányuló beruházásoktól.

Vita az új bírósági rendszerről

A tagállamok megállapodnak abban, hogy elismerik egy uniós szintű szabadalmi bírósági rendszer szükségességét, amely eredményesen és költséghatékonyan működik, szavatolja a jogbiztonságot és kellően közel áll az igénybevevőkhöz. Az e témában folytatott egyeztetés során ugyanakkor kiderült, hogy a legjobb megoldási módot illetően eltérnek a vélemények.

A tagállamokkal folytatott viták rávilágítottak, hogy néhányan eltérően vélekednek a bírósági rendelkezésekről: egyrészről vannak az európai szabadalmi peres eljárásokról szóló megállapodásnak (EPLA) (DE) (EN) (FR) az Európai Szabadalmi Egyezmény keretében történő megkötésének tervét támogató tagállamok, amellyel céljuk az európai szabadalmak vonatkozásában egységes eljárási rendszer létrehozása; másrészről vannak azok a tagállamok, amelyek szerint az európai és közösségi szabadalmakkal kapcsolatos peres eljárások tárgyalására külön közösségi joghatóságot kellene létrehozni a Szerződés alapján.

Ilyen körülmények között a Bizottság megítélése szerint a konszenzus egyfajta olyan integrált megközelítésre alapozva alakítható ki, amely mind az EPLA, mind a közösségi igazságszolgáltatási szervezet bizonyos elemeit tartalmazza. Ezen az úton létrejöhetne az egységes bíráskodási rendszer, amelynek illetékessége az európai szabadalmakkal és a jövőbeli közösségi szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyekre terjed ki. Egy ilyen ítélkezési szervezet támaszkodhatna az EPLA-modellre, és harmonikusan integrálható lenne a közösségi igazságszolgáltatási szervezetbe is. A munkának elsőként arra kell irányulnia, hogy ezen elvek kérdésében kialakuljon a tagállamok közötti konszenzus.

Az ítélkezési szervezet illetékességébe tartoznának a jogsértési és érvényességgel kapcsolatos eljárások, illetve az ezekhez kapcsolódó, pl. kártérítési keresetek. Az ítélkezési szervezettel szemben követelmény, hogy megfelelően közel legyen a felekhez, valamint összetételét tekintve korlátozott számú elsőfokú kamarát és egy teljesen centralizált fellebbviteli bíróságot kell tartalmaznia, mely utóbbi biztosítaná az értelmezések egységességét. A kamarák felhasználhatnák a meglévő nemzeti struktúrákat, de egyúttal az egységes igazságszolgáltatási rendszer szerves részét képeznék.

Az elsőfokú kamarák és a fellebbviteli bíróság közös, a tagállami bevált gyakorlatokon alapuló eljárásrend szerint működnének.

A szabadalmi ítélkezési szervezet jogi és műszaki területen egyaránt képzett bírákból állna, akik teljes ítélkezési függetlenséget élveznének.

A szabadalmi bírósági szervezetnek végezetül tiszteletben kell tartania az Európai Bíróság hatáskörét, amely az uniós joggal kapcsolatos ügyekben a legfőbb illetékességgel rendelkezik, beleértve a közösségi vívmányok (a közösségi joganyag) területeit, valamint a majdani közösségi szabadalmakkal kapcsolatos kérdéseket.

A szabadalmi rendszer fejlesztésére szolgáló támogató intézkedések

A jól működő szabadalmi rendszer előmozdítása érdekében a Bizottság az alábbi támogató intézkedéseket javasolja:

• a szabadalmak minőségének garantálása: az európai szabadalmak kiváló minőségét szigorú szabadalmaztathatósági feltételekkel kell fenntartani. A szabadalmi hivatalok közötti együttműködés lehetővé teszi a költségek csökkentését és az elbírálási időszak lerövidítését;
• a kkv-k támogatása: a kkv-k részére a szabadalmakkal kapcsolatos minden szükséges tanácsadást biztosítani kell. E tekintetben a Bizottság hozzájárul a PRO INNO Europe (EN) kezdeményezés és a versenyképességi és innovációs keretprogram keretében megvalósított támogatási projektekhez;
• a technológia- és tudástranszfer javítása: egyrészről az európai vállalkozások között, másrészről pedig a vállalkozások és a kutatóközpontok között;
• a szabadalmi jogok érvényesítése: a szabadalmakkal kapcsolatos jogi keretet meg kell erősíteni, a különböző vitarendezési módszerekre, többek között az alternatív vitarendezési rendszerekre, a szabadalmi perbiztosítékra és a nemzetközi szabványokra is figyelemmel.

Háttér

A szellemi tulajdonjogok és különösen a szabadalmi jogok érvényesítése a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretébe illeszkedik, mivel értékként kezeli az innovációnak az európai fejlődés hajtómotorjaként betöltött szerepét.

A szellemi tulajdonjogokról szóló önálló és átfogó közlemény 2008-ban várható. Ez kiegészíti majd a jelenlegi közleményt, és a szellemi tulajdonjogokat érintő valamennyi területen felmerülő legfontosabb nem jogi és horizontális kérdéseket tárgyalja majd.

Utolsó frissítés: 22.06.2007