Ökocímke

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

66/2010/EK rendelet az uniós ökocímkéről

MI A RENDELET CÉLJA?

• Az Európai Unió (EU) ökocímkéjével foglalkozik, amely egy önkéntes ökocímkézési rendszer.
• Átlátható ökológiai követelmények segítségével lehetővé teszi a fogyasztók számára a tudatos döntések meghozatalát anélkül, hogy a termékek minőségével kapcsolatban kompromisszumokat kellene kötniük.

FŐBB PONTOK

• Az Európai Uniós ökocímke olyan termékeknek és szolgáltatásoknak ítélhető oda, amelyek környezeti hatása sokkal alacsonyabb, mint az ugyanazon termékcsoport más termékeié. A címke követelményeit a termékeknek a kidolgozásuktól a megszűnésükig tartó teljes életciklusukra vonatkozó tudományos adatok figyelembevételével alakították ki.
• A címke odaítélhető az uniós piacon – akár fizetés ellenében, akár térítésmentesen – forgalmazott, fogyasztott vagy használt valamennyi árunak és szolgáltatásnak, amennyiben az ökológiai előírások egyértelműen meghatározásra kerültek. A rendelet nem alkalmazandó az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre, az állatgyógyászati készítményekre, valamint az orvostechnikai eszközökre.
• A rendszert a 880/92/EGK rendelet hozta létre, és az 1980/2000/EK rendelet módosította. Ennek a 66/2010/EK rendeletnek a célja a címke odaítélésére, használatára és működésére vonatkozó szabályok tökéletesítése.

Az odaítélés kritériumai

• A címke odaítélése a környezetvédelemre és etikára vonatkozó európai célkitűzések figyelembevételével történik. Továbbá előmozdítja az EU átmenetét a körforgásos gazdaságba, amely a fenntartható termelést és fogyasztást egyaránt támogatja. E célkitűzések az alábbiak:
  • a termékek és szolgáltatások hatása az éghajlatváltozásra, a természetre, a biológiai sokféleségre, az energia- és erőforrás-felhasználásra, a hulladéktermelésre, a környezetszennyezésre, a veszélyes anyagok természetbe történő kibocsátására;
  • a veszélyes anyagok helyettesítése biztonságosabb anyagokkal;
  • a termékek tartóssága és újrafelhasználásuk lehetőségei;
  • a környezetre gyakorolt végső hatás, beleértve a fogyasztók egészségét és biztonságát;
  • a társadalmi és etikai elvárások, pl. a nemzetközi munkaügyi normák figyelembevétele;
  • az egyéb, nemzeti vagy regionális címkerendszerek kritériumainak figyelembevétele;
  • az állatkísérletek csökkentése.
• A címke nem ítélhető oda olyan termékeknek, amelyek az 1272/2008/EK rendelet értelmében mérgező, környezetre veszélyes, rákkeltő, mutagén anyagokat, vagy olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a vegyi anyagok kezelésére vonatkozó keretszabályozás hatálya alá tartoznak.

Illetékes testületek

• Az uniós országok jelölik ki a címkézés folyamatáért nemzeti szinten felelős egy vagy több testületet. Működésük átlátható, a tevékenységükben való részvétel nyitva áll valamennyi érdekelt fél előtt.
• E testületek feladata többek között annak a rendszeres ellenőrzése, hogy a termék megfelel-e a címke követelményeinek. Ők fogadják a panaszokat, tájékoztatják a nyilvánosságot, ellenőrzik a valótlan tartalmú reklámokat, és betiltanak bizonyos termékeket.

A címke odaítélése és használata

• A gazdasági szereplők a címke használatára irányuló kérelmet nyújtanak be:
  • egy vagy több uniós országhoz, amelyek továbbítják azt az illetékes nemzeti testületnek;
  • egy EU-n kívüli országnak, amely annak az uniós országnak továbbítja a kérelmet, ahol a terméket forgalmazzák.
• Amennyiben a termékek megfelelnek a címke követelményeinek, az illetékes testület szerződést köt a piaci szereplővel a címke használata és visszavonása feltételeinek rögzítése érdekében. A piaci szereplő ezután feltüntetheti a címke logóját a terméken. A címke használatáért kérelmezési díjat, illetve éves díjat is kell fizetni.
• Az Európai Bizottság összeállítja a címkével rendelkező termékek katalógusát.

Az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottsága (EUÖB)

A Bizottság egy 2010-es határozatával (2010/709/EU határozat) létrehozta az ökocímkézését felelős bizottságot. Ennek tagjait a Bizottság nevezi ki. Az uniós országok és az Európai Gazdasági Térség, valamint bizonyos – például fogyasztókat, üzleti és környezetvédelmi ügyeket képviselő – európai szervezetek képviselőiből áll. A Bizottság a címkék odaítélésre vonatkozó kritériumok kidolgozásakor és felülvizsgálatakor tanácskozik az ökocímkézésért felelős bizottsággal.

Ökológiai követelmények

• A Bizottság számos határozatot fogadott el azon ökológiai követelmények meghatározásra érdekében, melyek alapján különböző termékeknek odaítélik az uniós ökocímkét. Ezek közül számos érvényességi időtartama lejárt 2016 decemberének végén.
• A Bizottság továbbá elfogadta a 782/2013/EU rendeletet, amely felváltja a 66/2010/EU rendelet III. mellékletét és módosítja a termékek gyártóitól érkező ökocímke-igénylések értékelésének és feldolgozásának finanszírozására engedélyezett díjhatárokat.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

2010. február 19 -től hatályos.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• Az uniós ökocímke az Európai Bizottság honlapján

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1–19. o.)

A 66/2010/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2010/709/EU határozata (2010. november 22.) az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságának létrehozásáról (HL L 308., 2010.11.24., 53. o.)

A Bizottság 782/2013/EU rendelete (2013. augusztus 14.) az uniós ökocímkékről szóló 66/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról (HL L219., 2013.8.15., 26–27. o.)

A Bizottság (EU) 2016/2003 határozata (2016. november 14.) a 2009/300/EK, a 2011/263/EU, a 2011/264/EU, a 2011/382/EU, a 2011/383/EU, a 2012/720/EU és a 2012/721/EU határozatnak az egyes termékekre vonatkozó uniós ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabbítása céljából történő módosításáról (HL L 308., 2016.11.16., 59–61. o.)

utolsó frissítés 14.11.2017