A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Általános rendelkezések, az ülések összehívása és helyszíne

(1)   A Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérésére a Tanács elnöke hívja össze (1).

(2)   Az elnökség hét hónappal az érintett félév kezdete előtt, valamennyi tanácsi formáció tekintetében a megfelelő egyeztetések elvégzését követően tudatja az általa a Tanács számára előirányzott időpontokat, amikor a Tanácsnak jogalkotói munkájának elvégzése vagy működési határozatainak meghozatala céljából ülést kell tartania. E dátumokat egyetlen, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentum tartalmazza.

(3)   A Tanács székhelye Brüsszel. Április, június és október hónapban a Tanács Luxembourgban tartja üléseit (2).

Kivételes körülmények között és kellően indokolt esetekben a Tanács vagy a tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága (a továbbiakban: a Coreper) egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Tanács ülését máshol tartják meg.

(4) (3)   A Tanács elnökségének feladatait, a Külügyek Tanácsa formáció kivételével, a tagállamok előre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látják el. Az említett csoportokat egy, a tagállamok egyenjogúságán alapuló rotációs rendszer szerint kell összeállítani, figyelembe véve a tagállamok különbözőségét és az Unión belüli földrajzi egyensúlyt.

A csoport tagjai – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – valamennyi tanácsi formáció elnökségét hathónapos időszakonként, egymást váltva látják el. A csoport többi tagja közös program alapján segíti az elnökséget az összes feladata ellátásában. A csoport tagjai egymás között eltérő szabályokat is megállapíthatnak.

(5)   A Tanács vagy a Coreper határozatait ezen eljárási szabályzat értelmében egyszerű többséggel fogadja el, kivéve abban az esetben, ha az más szavazási szabályt ír elő.

Eltérő rendelkezés hiányában az eljárási szabályzat alkalmazásában az elnökségre vagy az elnökségre vonatkozó hivatkozások arra a személyre vonatkoznak, aki a Tanács valamely formációjában, vagy adott esetben valamely előkészítő szervében az elnökséget ellátja.

2. cikk

A Tanács formációi, az Általános Ügyek Tanácsa formáció és a Külügyek Tanácsa formáció szerepe és a tervezés

(1)   A Tanács a tárgyalt ügyek függvényében különböző formációkban ülésezhet. A tanácsi formációk listáját – az Általános Ügyek Tanácsa és a Külkapcsolatok Tanácsa formációk kivételével – az Európai Tanács minősített többséggel fogadja el (4). A tanácsi formációk listáját az I. melléklet tartalmazza.

(2)   Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról. Előkészíti és az Európai Tanács, valamint a Bizottság elnökével együttműködve figyelemmel kíséri az Európai Tanács üléseit (5). Az Általános Ügyek Tanácsa felel a politikák átfogó koordinációjáért, az intézményi és igazgatási kérdésekért, a több európai uniós politikát érintő horizontális kérdésekért – például a többéves pénzügyi keretért és a bővítésért –, valamint az Európai Tanács által rábízott minden más kérdésért, figyelembe véve a gazdasági és monetáris unió működési szabályait.

(3)   Az európai tanácsi ülések előkészítésének módozatairól az Európai Tanács eljárási szabályzatának 3. cikke a következőképpen rendelkezik:

a)

Az Európai Tanács eljárási szabályzata 2. cikkének (2) bekezdésében előírt előkészítés céljából az Európai Tanácsnak az Európai Tanács eljárási szabályzata 1. cikk (1) bekezdésében említett rendes üléseit megelőzően legalább négy héttel az Európai Tanács elnöke – az Európai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagjával és a Bizottság elnökével szorosan együttműködve – magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetet nyújt be az Általános Ügyek Tanácsának. Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi által nyújtott hozzájárulásokat az Általános Ügyek Tanácsának kell továbbítani, legkésőbb két héttel az Európai Tanács ülése előtt. Az Európai Tanács elnöke az első albekezdésben említettek szerinti szoros együttműködés keretében kidolgozza az európai tanácsi következtetések irányvonalának tervezetét, valamint – adott esetben – az európai tanácsi következtetéstervezeteket és határozattervezeteket, amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa vitat meg. Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó ülésére az Európai Tanács ülését megelőző öt napban kerül sor. Az Európai Tanács elnöke ezen utolsó vita fényében összeállítja az ideiglenes napirendet.

b)

Kényszerítő és előre nem látható – például az aktuális nemzetközi eseményekkel összefüggésben álló – okok kivételével a Tanács semmilyen más formációja vagy előkészítő szerv nem vitathat meg az Európai Tanács elé terjesztett kérdést az Általános Ügyek Tanácsának azon ülése, amelynek végén az Európai Tanács ideiglenes napirendjét összeállítják, és az Európai Tanács ülése között.

c)	Az Európai Tanács ülésének kezdetén elfogadja a napirendjét. Főszabályként a napirenden szereplő kérdéseket e bekezdés rendelkezéseivel összhangban előzetesen meg kell vizsgálni.

(4)   Az Általános Ügyek Tanácsa a Bizottsággal együttműködve a (6) bekezdésnek megfelelően többéves program keretében gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról és folyamatosságáról (6).

(5)   A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik tevékenységeinek összhangjáról (7). Ez a tanácsi formáció felel az Európai Unió külső fellépésének egészéért, azaz a közös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonsági és védelmi politikáért, a közös kereskedelempolitikáért, valamint a fejlesztési együttműködésért és a humanitárius segítségnyújtásért.

A Külkapcsolatok Tanácsának elnöke az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, akit szükség esetén az e formáción belül a Tanács félévenkénti elnökségét biztosító tagállamot képviselő személy helyettesíthet (8).

(6)   A Tanács elnökségét az adott időszakban az 1. cikk (4) bekezdése értelmében biztosító, előre meghatározott hármas csoport minden tizennyolc hónapos időszakra kidolgozza a szóban forgó időszakban folytatandó tanácsi tevékenységek programtervezetét. Ezt a tervezetet a Külkapcsolatok Tanácsának erre az időszakra vonatkozó tevékenységei tekintetében e tanácsi formáció elnökével közösen dolgozzák ki. A programtervezet kidolgozására a Bizottsággal és az Európai Tanács elnökével szoros együttműködésben kerül sor, a megfelelő konzultációkat követően. A tervezetet egyetlen dokumentumba foglalva, legkésőbb az adott időszak előtt egy hónappal terjesztik be, hogy az Általános Ügyek Tanácsa azt jóváhagyhassa (9).

(7)   Az adott időszakban hivatalban lévő elnökség a megfelelő konzultációkat követően valamennyi tanácsi formáció számára elkészíti a következő féléves időszakra ütemezett tanácsi ülések tervezett napirendjét, indikatív jelleggel bemutatva a tervezett jogalkotási munkát és működési határozatokat. E tervezeteket legkésőbb egy héttel az adott félév kezdete előtt, a Tanács 18 hónapos programja alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően kell megállapítani. A tervezeteket egyetlen, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentum tartalmazza. Amennyiben szükséges, a korábban tervezetteken felül kiegészítő tanácsi üléseket lehet betervezni.

Amennyiben a féléves időszak során az azon időszakra tervezett ülések egyikéről bebizonyosodik, hogy megtartása már nem indokolt, úgy az elnökség azt nem hívja össze.

3. cikk (10)

Napirend

(1)   Figyelembe véve a Tanács 18 hónapos programját, az elnök minden ülésre vonatkozóan összeállítja az ideiglenes napirendet. Ezt legalább 14 nappal az ülés kezdete előtt meg kell küldeni a Tanács többi tagjának, valamint a Bizottságnak. Ezzel egyidejűleg megküldik azt a tagállamok nemzeti parlamentjének is.

(2)   Az ideiglenes napirend azon pontokat tartalmazza, amelyek napirendre tűzésére a Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól legalább 16 nappal az ülés kezdete előtt kérelem érkezett a Főtitkársághoz, adott esetben a vonatkozó dokumentumokkal együtt. Az ideiglenes napirend csillaggal jelöli továbbá azon pontokat, amelyekről az elnökség, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság szavazást kérhet. Ilyen megjelölést akkor lehet alkalmazni, ha a szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.

(3)   Abban az esetben, amikor a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvben, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben rögzített nyolchetes határidő alkalmazandó, jogalkotási aktus vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban elfogadandó álláspont elfogadására vonatkozó napirendi pontok nem vehetők fel az ideiglenes napirendre határozathozatal céljából mindaddig, amíg le nem telt az előírt nyolchetes határidő.

A Tanács eltérhet az első albekezdésben említett nyolchetes határidőtől, amennyiben a napirendi pont felvétele a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke szerinti sürgősség alapján tett kivételnek minősül. A Tanács az érintett jogi aktus vagy állásfoglalás elfogadására alkalmazandó szavazási szabálynak megfelelően határoz.

A kellően indokolt sürgős esetek kivételével a jogalkotási aktus tervezetének a Tanács ideiglenes napirendjére tűzése és az álláspont elfogadása között tíz napnak kell eltelnie (11).

(4)   Az ideiglenes napirendre kizárólag azon pontok vehetők fel, amelyekre vonatkozóan a dokumentumokat legkésőbb a napirend továbbításáig megküldték a Tanács tagjainak és a Bizottságnak.

(5)   A Főtitkárság a Tanács tagjainak és a Bizottságnak továbbítja az azon pontok napirendre tűzésére vonatkozó kérelmeket és dokumentumokat, amelyek tekintetében a fent meghatározott határidőket nem tartották be.

Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, és a (3) bekezdés sérelme nélkül, az elnökség leveszi azon pontokat az ideiglenes napirendről, amelyek olyan jogalkotási aktusok tervezeteivel kapcsolatosak, amelyek vizsgálatát a Coreper a Tanács ülését megelőző hét előtti hét végére nem fejezte be.

(6)   Az ideiglenes napirend két részre tagolódik: egy a jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatalra és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre. Az első rész címe „Jogalkotási döntéshozatal”, a másodiké pedig „Nem jogalkotási tevékenységek”.

Az ideiglenes napirend mindkét részének napirendi pontjai „A” és „B” napirendi pontokra oszlanak. „A” napirendi pontként szerepelnek azok a pontok, amelyeknek a Tanács általi jóváhagyása vita nélkül is lehetséges, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság e pontok jóváhagyásakor véleményt nyilvánítson és nyilatkozatait jegyzőkönyvbe vetesse.

(7)   A napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Az ideiglenes napirenden nem szereplő pont napirendre tűzése a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli. Az ilyen módon napirendre tűzött pontot szavazásra lehet bocsátani, amennyiben a Szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.

(8)   Amennyiben azonban egy, a napirend „A” részébe tartozó pontra vonatkozó álláspont elfogadása újabb vitához vezethet, vagy ha a Tanács egy tagja vagy a Bizottság ezt kérelmezi, úgy e pontot le kell venni a napirendről, ha a Tanács másképp nem határoz.

(9)   Bármely kérelmet, amely arra irányul, hogy egy pont „egyéb” napirendi pontként szerepeljen, magyarázó dokumentum kíséretében kell benyújtani.

4. cikk

A Tanács akadályoztatott tagjának képviselete

A szavazati jogok átruházásáról szóló 11. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a Tanács akadályoztatott tagja képviseltetheti magát.

5. cikk

Ülések

(1)   A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak (12). Egyéb esetekben a Tanács ülései nem nyilvánosak, kivéve a 8. cikkben említett eseteket.

(2)   A Bizottságot meg kell hívni, hogy vegyen részt a Tanács ülésein. Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra azokban az esetekben, amikor az kezdeményezési jogát gyakorolja. A Tanács azonban úgy határozhat, hogy a Bizottság vagy az Európai Központi Bank jelenléte nélkül tanácskozik.

(3)   A Tanács és a Bizottság tagjait elkísérhetik az őket segítő tisztviselők. E tisztviselők nevéről és beosztásáról előzetesen tájékoztatni kell a Főtitkárságot. A Tanács meghatározhatja, hogy a Tanács tagjaival együtt küldöttségenként legfeljebb hány személy lehet jelen egyidejűleg a Tanács üléstermében.

(4)   A Tanács üléseire való belépéshez szükséges a Főtitkárság által kiállított belépő felmutatása.

6. cikk

Titoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatása bírósági eljárásban

(1)   A 7., a 8. és a 9. cikk, valamint a dokumentumokhoz történő nyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanács tanácskozásai – amennyiben a Tanács másképp nem határoz – a szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak.

(2)   A Tanács vagy a Coreper a bírósági eljárásban történő bemutatás céljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését a Tanács olyan dokumentumairól, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra a dokumentumokhoz történő nyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

7. cikk

Jogalkotási folyamat és nyilvánosság

(1)   A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. E célból szerepel napirendjén a „Jogalkotási döntéshozatal” rész.

(2)   A Tanács elé terjesztett, a vonatkozó napirendben a „Jogalkotási döntéshozatal” részben szereplő napirendi pont alá tartozó dokumentumokat, valamint a Tanács jegyzőkönyvében szereplő, a napirend e részét érintő bejegyzéseket nyilvánosságra kell hozni.

(3)   A Tanács napirendjének „Jogalkotási döntéshozatal” részére vonatkozó tanácsi ülések nyilvánossá tételére audiovizuális eszközök segítségével – mindenekelőtt egy, a tanácskozás hallgatására szolgáló teremben – történő nyilvános közvetítésen, valamint az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén elérhető internetes videoközvetítésen (video-streaming) keresztül kerül sor. A Tanács honlapján legalább egy hónapig rendelkezésre áll ennek felvett változata. A szavazás eredményét vizuális eszközök útján tüntetik fel.

A Főtitkárság előre tájékoztatja a nyilvánosságot az audiovizuális közvetítések napjáról és hozzávetőleges időpontjáról, és megtesz minden gyakorlati intézkedést e cikk megfelelő végrehajtásának biztosítására.

(4)   A szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai vagy a rendes jogalkotási eljárásban előírt egyeztető bizottságban részt vevő képviselői által adott indokolását, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvnek az egyeztető bizottság ülésével kapcsolatos pontjait nyilvánosságra hozzák.

(5)   Amennyiben a Tanácsnak jogalkotási javaslatokat vagy kezdeményezéseket nyújtanak be, úgy az tartózkodik olyan jogi aktusok elfogadásától, amelyekről a szerződések nem rendelkeznek, mint például az állásfoglalások, következtetések vagy a jogalkotási aktus elfogadását kísérő, és a Tanács jegyzőkönyvében rögzítendő nyilatkozatoktól eltérő nyilatkozatok.

8. cikk

A Tanács nyilvános tanácskozásainak és nyilvános vitáinak egyéb esetei

(1)   Amennyiben a Tanácsnak a szerződések vonatkozó rendelkezései alapján rendeletek, irányelvek, vagy határozatok révén a tagállamokban vagy azokra nézve jogilag kötelező erejű szabályok elfogadására vonatkozó nem jogalkotási javaslatokat nyújtanak be – kivéve a belső intézkedésekre, igazgatási vagy költségvetési intézkedésekre, intézményközi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintő jogi aktusokra vagy nem kötelező erejű jogi aktusokra (például következtetésekre, ajánlásokra vagy állásfoglalásokra) vonatkozó javaslatokat –, úgy a Tanácsnak az új, fontos javaslatokat érintő első vitája nyilvános. Az elnökség határozza meg, mely javaslatok fontosak, a Tanács vagy a Coreper pedig adott esetben dönthet másképpen.

Az elnökség eseti alapon dönthet úgy, hogy az első albekezdésben említett javaslatok valamelyikéről a Tanácsban a legutolsóként folytatott tanácskozások nyilvánosak legyenek, amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképpen nem határoz.

(2)   A Tanács vagy a Coreper által minősített többséggel eljárva hozott határozatok alapján a Tanács nyilvános vitákat tarthat az Európai Unió és polgárai érdekeit befolyásoló fontos kérdésekről.

Az elnökségnek, a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a feladata, hogy az ilyen vitákra témákat vagy speciális tárgyköröket javasoljon, figyelembe véve a kérdés fontosságát és azt, hogy milyen mértékben érinti a polgárokat.

(3)   Az Általános Ügyek Tanácsa nyilvános közérdekű vitát tart a Tanács 18 hónapos munkaprogramjáról. A prioritásokról az egyéb tanácsi formációk keretében tartott irányadó viták szintén nyilvánosak. A Bizottság beszámolója ötéves programjáról, éves munkaprogramjáról és éves politikai stratégiájáról, valamint a Tanácsban az azt követően tartott vita nyilvános.

(4)   A 3. cikk szerinti ideiglenes napirend megküldésétől kezdődően:

a)	a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek az 1. bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a „nyilvános tanácskozás” jelölést kapják;

b)	a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek a (2) és (3) bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a „nyilvános vita” jelölést kapják.

A Tanács nyilvános tanácskozásainak és a nyilvános vitáknak az e cikkel összhangban történő nyilvánossá tételére a 7. cikk (3) bekezdésében említetthez hasonló nyilvános közvetítésen keresztül kerül sor.

9. cikk

A szavazások nyilvánossága, a szavazatok indokolása és a jegyzőkönyvek a többi esetben

(1)   Amennyiben a Tanács a 8. cikk (1) bekezdésében említett nem jogalkotási aktusokat fogad el, úgy nyilvánosságra kell hozni a szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolását, továbbá a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat, valamint a jegyzőkönyvnek az ilyen jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait.

(2)   A szavazások eredményét nyilvánosságra kell hozni továbbá:

a)	amennyiben a Tanács az EUSz. V. címe szerint jár el, a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangú határozat alapján;

b)	egyéb esetekben a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján.

Amennyiben a Tanács szavazásának eredményét az első albekezdés a) és b) pontjának megfelelően nyilvánosságra hozzák, úgy a Tanács érintett tagjainak kérelmére nyilvánosságra kell hozni a szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véve ezen eljárási szabályzatot, a jogbiztonságot és a Tanács érdekeit.

A Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvnek az első albekezdés a) és b) pontjában említett jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján hozzák nyilvánosságra.

(3)   Nem hozható nyilvánosságra a szavazások eredménye olyan tanácskozások esetében, amelyek próbaszavazáshoz vagy előkészítő jellegű jogi aktusok elfogadásához vezetnek, kivéve azokat az eseteket, amikor a Tanácsban folytatott tanácskozások a 7. és 8. cikkel összhangban nyilvánosak.

10. cikk

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket a II. melléklet tartalmazza.

11. cikk

A szavazásra vonatkozó rendelkezések és a határozatképesség

(1)   A Tanács elnökének kezdeményezésére szavaz.

Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell kezdenie a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a kezdeményezésére, feltéve hogy a Tanács tagjainak többsége így határoz.

(2)   A Tanács tagjai a tagállamoknak az egymást követő elnökségek jegyzéke szerinti sorrendjében szavaznak azon taggal kezdve, aki az említett sorrend szerint az elnökséget betöltő tag után következik.

(3)   Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat (13).

(4)   A Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha a Tanácsban a szerződések értelmében szavazásra jogosult tagok többsége jelen van. Amikor szavazásra kerül sor, az elnök a Főtitkárság segítségével ellenőrzi a határozatképesség meglétét.

(5)   2014. október 31-ig, amennyiben egy határozatot a Tanácsnak minősített többséggel eljárva kell elfogadnia, és amennyiben a Tanács egy tagja azt kéri, igazolni kell, hogy a minősített többséget alkotó tagállamok a III. melléklet 1. cikkében foglalt lakossági számadatok szerint számolva kiteszik az Európai Unió összlakosságának legalább 62 %-át. E bekezdés 2014. november 1. és 2017. március 31. között szintén alkalmazandó, amennyiben a Tanács valamely tagja azt az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően kéri.

12. cikk

Rendes írásbeli és egyszerűsített írásbeli eljárás

(1)   A Tanács sürgős ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben a Tanács vagy a Coreper egyhangúlag ilyen eljárás alkalmazásáról határoz. Az elnök kivételes körülmények között szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását; ilyen esetekben az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha a Tanács valamennyi tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.

Az írásbeli eljárás alkalmazásához a Bizottság beleegyezése szükséges, amennyiben az írásbeli szavazás olyan tárgyra vonatkozik, amelyet a Bizottság terjesztett a Tanács elé.

A Főtitkárság havonta összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusok jegyzékét. Ez a jegyzék magában foglalja a Tanács jegyzőkönyvében rögzítendő esetleges nyilatkozatokat is. A jegyzéknek a jogalkotási aktusok elfogadására vonatkozó részeit nyilvánosságra kell hozni.

(2)   Az elnökség kezdeményezésére a Tanács egyszerűsített írásbeli eljárást, úgynevezett „hallgatólagos beleegyezési eljárást” is alkalmazhat:

a)	írásbeli kérdésre vagy adott esetben a Tanácshoz az Európai Parlament képviselője által intézett szóbeli kérdésre adott válasz szövegének elfogadása céljából, miután a Coreper megvizsgálta a választervezetet (14);

b)	a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak és a Régiók Bizottsága tagjainak, valamint póttagjaiknak kinevezése céljából, miután a Coreper megvizsgálta a határozattervezetet;

c)	más intézményekkel, szervekkel vagy hivatalokkal folytatandó konzultációról szóló határozat céljából, amennyiben a szerződések ilyen konzultációt kívánnak meg;

d)	a közös kül- és biztonságpolitikának a „COREU”-hálózaton keresztüli végrehajtása érdekében („COREU egyszerűsített írásbeli eljárás”) (15).

Ezen esetben a vonatkozó szöveget azon határidő leteltével kell elfogadottnak tekinteni, amelyet az ügy sürgősségére való tekintettel az elnökség megállapít, kivéve ha a Tanács valamely tagja ez ellen kifogást emel.

(3)   Az írásbeli eljárás lezárulását a Főtitkárság állapítja meg.

13. cikk

Jegyzőkönyv

(1)   Minden tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amelyet jóváhagyása után a főtitkár ír alá. Aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.

A jegyzőkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében alapesetben rendszerint a következőket kell feltüntetni:

—	a Tanácsnak benyújtott dokumentumok,

—	a Tanács által meghozott határozatok vagy kialakított következtetések,

—	a Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyek jegyzőkönyvbe vételét a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérte.

(2)   A jegyzőkönyv tervezetét a Főtitkárság állítja össze 15 napon belül, majd jóváhagyásra benyújtja a Tanácsnak vagy a Corepernek.

(3)   E jóváhagyást megelőzően a Tanács bármely tagja vagy a Bizottság kérheti, hogy a jegyzőkönyvben valamely napirendi pontot részletesebben ismertessenek. Ilyen kérelmeket a Coreperhez lehet benyújtani.

(4)   A tanácsi ülések „Jogalkotási döntéshozatal” részéről szóló jegyzőkönyveket jóváhagyásuk után a tagállamok kormányai részére történő továbbítással egyidejűleg közvetlenül továbbítani kell a nemzeti parlamenteknek.

14. cikk

Tanácskozások és határozatok a hatályos nyelvhasználati szabályokban előírt nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján

(1)   Amennyiben a Tanács sürgősségi alapon egyhangúlag másképp nem határoz, a Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot.

(2)   A Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1) bekezdésben említett nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nem készítették el.

15. cikk

Jogi aktusok aláírása

A Tanács által, valamint az Európai Parlament és a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusok, valamint a Tanács által elfogadott jogi aktusok szövegét az elfogadásuk időpontjában hivatalban lévő elnök és a főtitkár írja alá. A főtitkár aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.

16. cikk (16)

A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya

Ezen eljárási szabályzat alkalmazása során a IV. mellékletben foglaltakkal összhangban kellőképpen figyelembe kell venni azokat az eseteket, amikor a szerződések értelmében a Tanács egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban.

17. cikk

A jogi aktusok kihirdetése az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(1)   A főtitkár intézkedik a következők kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: a Hivatalos Lap):

a)	az EUMSz. 297. cikkének (1) bekezdésében és (2) bekezdésének második albekezdésében említett jogi aktusok;

b)	a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás szerint első olvasatban elfogadott álláspontok, indokolásukkal együtt;

c)	valamely jogalkotási aktus elfogadása érdekében az EUMSz. 76. cikkének megfelelően a Tanács elé terjesztett kezdeményezések;

d)	az Unió által kötött nemzetközi megállapodások. Az ilyen megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban;

e)

az Unió által a közös kül- és biztonságpolitika területén megkötött nemzetközi megállapodások, amenynyiben a Tanács az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 4. és 9. cikke alapján eltérően nem határoz. A Hivatalos Lapban kihirdetett megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban.

(2)   Amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképp nem határoz, úgy a főtitkár intézkedik a következők kihirdetéséről a Hivatalos Lapban:

a)	az EUMSz. 76. cikkének megfelelően a Tanács elé terjesztett, az (1) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő kezdeményezések;

b)	az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésében említett irányelvek és határozatok, az ajánlások és vélemények, az e cikk (3) bekezdésében említett határozatok kivételével.

(3)   A Tanács vagy a Coreper eseti alapon egyhangúlag határoz arról, hogy a főtitkár intézkedjen-e az EUSz. 25. cikkében említett határozatok kihirdetéséről a Hivatalos Lapban.

(4)   A Tanács vagy a Coreper eseti alapon és az alap-jogiaktus esetleges közzétételének figyelembevételével határoz arról, hogy a főtitkár intézkedjen-e a következők kihirdetéséről a Hivatalos Lapban:

a)	az EUSz. 25. cikkében említett határozatok végrehajtási szabályait;

b)	az EUSz. 31. cikke (2) bekezdése első és második franciabekezdésének megfelelően elfogadott határozatok;

c)	a Tanács egyéb jogi aktusai, mint a következtetések vagy az állásfoglalások.

(5)   Amennyiben az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet közötti megállapodás döntéshozatali jogkörrel rendelkező szervet hoz létre, a Tanács az ilyen megállapodás megkötésekor határoz arról, hogy az adott szerv által meghozandó határozatokat ki kell-e hirdetni a Hivatalos Lapban.

18. cikk

Értesítés a jogi aktusokról

(1)   Az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett irányelvekről és határozatokról a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató értesíti azok címzettjeit.

(2)   Amennyiben azokat nem hirdetik ki a Hivatalos Lapban, a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató a következő jogi aktusokról értesíti azok címzettjeit:

a)	ajánlások;

b)	az EUSz. 25. cikkében említett határozatok.

(3)   A főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató hiteles másolatokat küld a tagállamok kormányainak és a Bizottságnak az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett tanácsi irányelvekről és határozatokról, valamint a Tanács ajánlásairól.

19. cikk (18)

A Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok

(1)   A Coreper feladata a Tanács munkájának előkészítése és a Tanács által adott megbízatások teljesítése. Minden esetben (19) biztosítja az Unió politikáinak és fellépésének összhangját, továbbá ügyel arra, hogy a következő elveket és szabályokat betartsák:

a)	a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusok indokolásának elvei;

b)	az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak hatáskörét meghatározó szabályok;

c)	költségvetési rendelkezések;

d)	az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok.

(2)   A Coreper, amennyiben másképp nem határoz, előzetesen megvizsgálja a Tanács ülésének minden napirendi pontját. A Coreper mindent megtesz annak érdekében, hogy a saját szintjén megállapodást érjen el, amelyet elfogadás céljából a Tanács elé terjeszthet. Biztosítja, hogy az ügyeket megfelelő módon terjesszék a Tanács elé, és adott esetben iránymutatásokat ad, választási lehetőségeket vagy megoldási javaslatokat nyújt be. Sürgős esetben a Tanács egyhangúlag úgy határozhat, hogy az adott ügyről előzetes vizsgálat nélkül tanácskozik.

(3)   A Coreper által vagy jóváhagyásával bizottságokat vagy munkacsoportokat lehet létrehozni bizonyos előre meghatározott előkészítő munkálatok vagy tanulmányok elvégzése céljából.

A Főtitkárság gondoskodik az előkészítő szervek jegyzékének naprakésszé tételéről és nyilvánosságra hozataláról. A Tanács előkészítő szerveiként kizárólag az e jegyzékben szereplő bizottságok és munkacsoportok ülésezhetnek.

(4)   A Coreper elnöke a napirendi pontok függvényében az Általános Ügyek Tanácsának elnökségét betöltő tagállam állandó képviselője vagy állandó képviselőjének helyettese.

A Politikai és Biztonsági Bizottság elnökségét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének egy képviselője látja el.

Ha a Tanács minősített többséggel eltérően nem rendelkezik, a különböző tanácsi formációk többi előkészítő szervének elnökségét – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – az adott formáció elnökségét ellátó tagállam egy küldöttje látja el. A (3) bekezdés második albekezdésében említett jegyzék felsorolja azokat az előkészítő szerveket is, amelyekkel kapcsolatban a Tanács az 1. cikk (4) bekezdésében említett, a Tanács elnökségének gyakorlására vonatkozó európai tanácsi határozat 4. cikkének megfelelően másfajta elnökségről nem határozott.

(5)   A Tanács azon formációi üléseinek előkészítésénél, amelyek félévente egyszer, az adott félév első felében üléseznek, a Corepertől eltérő bizottságoknak és a munkacsoportoknak az előző félév során tartott ülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amely a Tanács említett ülésein az elnöki posztot be fogja tölteni.

(6)   Amennyiben valamely üggyel lényegében egy meghatározott féléves időszak során foglalkoznak, úgy – azon esetek kivételével, amikor másfajta elnökség alkalmazandó – az abban az időszakban az elnökséget betöltő tagállam küldöttje a megelőző féléves időszak során is elnökölhet a bizottságok (a Coreper kivételével) és a munkacsoportok ülésein, amikor azok ezen ügyről tárgyalnak. Ezen albekezdés gyakorlati végrehajtása a két érintett elnökség közötti megállapodás tárgya.

Az Unió költségvetése adott pénzügyi évre vonatkozó vizsgálatának egyedi esetében a Tanácsnak a költségvetés vizsgálatával kapcsolatos napirendi pontok előkészítésével foglalkozó előkészítő szervei (a Coreper kivételével) ülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amelyik az adott pénzügyi évet megelőző év második féléves időszakában az elnökséget be fogja tölteni. Ugyanez vonatkozik, a másik elnökséggel egyetértésben, a Tanács üléseinek vezetésére, amikor a kérdéses költségvetési tételekről tárgyalnak. Az érintett elnökségek konzultálnak a gyakorlati intézkedésekről.

(7)   Az alábbiakban említett rendelkezésekkel összhangban a Coreper a következő eljárási határozatokat fogadhatja el, amennyiben az azokkal kapcsolatos pontokat legalább három munkanappal az ülés előtt felvették ideiglenes napirendjére. Az említett határidőtől való eltéréshez a Coreper egyhangú határozata szükséges (20):

a)	a Tanács ülésének Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartására vonatkozó határozat (az 1. cikk (3) bekezdése);

b)	a Tanács valamely dokumentuma másolatának vagy kivonatának bírósági eljárásban történő bemutatására vonatkozó engedély (a 6. cikk (2) bekezdése);

c)	a Tanácsban zajló nyilvános vita megtartására vagy egy adott, a Tanácsban folyó tanácskozás nem nyilvánossá tételére vonatkozó határozat (a 8. cikk (1), (2) és (3) bekezdése);

d)	a szavazások eredményeinek, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított esetekben történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozat;

e)	az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat (a 12. cikk (1) bekezdése);

f)	a Tanács jegyzőkönyvének jóváhagyása vagy módosítása (a 13. cikk (2) és (3) bekezdése);

g)	határozat valamely szövegnek vagy jogi aktusnak a Hivatalos Lapban való közzétételéről (a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése);

h)	a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultációra vonatkozó határozat, amennyiben az ilyen konzultációt a Szerződések nem írják elő;

i)	a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultáció határidejének kitűzésére vagy meghosszabbítására vonatkozó határozat;

j)	az EUMSz. 294. cikkének (14) bekezdésében említett határidők meghosszabbítására vonatkozó határozat;

k)	a valamely intézménynek vagy szervnek küldendő levél szövegének jóváhagyása.

20. cikk

Az elnökség és a tanácskozások megfelelő lefolyása

(1)   Az elnökség biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását és ügyel a viták megfelelő lefolyására. Az elnökség különösen ügyel a Tanács munkamódszereiről szóló V. melléklet rendelkezéseinek betartására és betartatására.

Ezenkívül a viták megfelelő lefolytatásának biztosítása érdekében, amennyiben a Tanács másként nem határoz, az ülések során rendelkezésre álló idő legjobb kihasználásához szükséges bármilyen megfelelő intézkedést megtehet, így különösen:

a)	korlátozhatja egy adott napirendi pont tárgyalására az ülésteremben jelenlévők küldöttségenkénti létszámát, továbbá eldöntheti, hogy engedélyezi-e a tanácskozás hallgatására szolgáló terem megnyitását;

b)	megállapíthatja a tárgyalandó napirendi pontok sorrendjét és meghatározhatja azok megvitatásának időtartamát;

c)	beoszthatja az egy adott napirendi pont megvitatására szánt időt, így különösen korlátozhatja a résztvevők beszédidejét és meghatározhatja sorrendjüket;

d)	felkérheti a küldöttségeket, hogy a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozó javaslataikat egy adott időpont előtt írásban nyújtsák be, adott esetben rövid indokolással;

e)	felkérheti azon küldöttségeket, amelyek egy adott pont, szöveg vagy szövegrész kapcsán teljesen megegyező vagy hasonló álláspontot képviselnek, hogy maguk közül válasszanak ki egyet közös álláspontjuknak az ülésen vagy az ülés előtt írásban történő kifejtésére.

(2)   A féléves elnökséget – a 19. cikk (4)–(6) bekezdés rendelkezéseinek, valamint hatáskörének és általános politikai felelősségének sérelme nélkül – a 18 hónapos program vagy más, köztük létrejött megállapodás alapján minden feladatában segíti az 1. cikk (4) bekezdésében említett, előre meghatározott, három tagállam alkotta csoport többi tagja. Adott esetben segíti továbbá a következő elnökséget ellátó tagállam képviselője. Ez utóbbi, vagy az említett csoport valamely tagja az elnökség felkérésére és útmutatásai szerint eljárva szükség esetén helyettesíti az elnökséget, és amennyiben szükséges, átvesz tőle bizonyos feladatokat és biztosítja a Tanács munkájának folyamatosságát.

21. cikk (21)  (22)

A bizottságok és munkacsoportok jelentései

Ezen eljárási szabályzat más rendelkezéseinek sérelme nélkül az elnökség úgy szervezi meg a különböző bizottságok és munkacsoportok üléseit, hogy jelentéseik az azokat megvizsgáló Coreper-ülések előtt rendelkezésre álljanak.

Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, úgy az elnökség a következő Coreper-ülésre halasztja az azokkal a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos pontokat, amelyek vonatkozásában a bizottság vagy a munkacsoport munkáját legalább öt munkanappal a Coreper-ülés előtt nem fejezte be.

22. cikk

A szövegezés minősége (23)

Annak érdekében, hogy segítse a Tanácsot az általa elfogadott jogi aktusok szövegezése minőségének biztosításában, az 1998. december 22-i, a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló intézményközi megállapodás alapján a Jogi Szolgálat feladata, hogy a megfelelő szakaszban ellenőrizze a javaslatok és jogi aktusok tervezetei szövegezésének minőségét, továbbá hogy szövegezési javaslatokat tegyen a Tanács és szervei számára (24).

Azoknak, akik a Tanács munkájának keretében szövegeket nyújtanak be, a jogalkotási folyamat egésze során különös figyelmet kell fordítaniuk a szövegezés minőségére.

23. cikk

A főtitkár és a Főtitkárság

(1)   A Tanács munkáját a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti. A főtitkárt a Tanács nevezi ki minősített többséggel.

(2)   A Főtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg (25).

A főtitkár a Tanács felügyelete alatt megtesz minden szükséges intézkedést a Főtitkárság zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében.

(3)   A Főtitkárságot szorosan és folyamatosan be kell vonni a Tanács munkájának szervezésébe, koordinálásába és a munka koherenciájának biztosításába, valamint a Tanács 18 hónapos programjának végrehajtásába. Az elnökség felelőssége és irányítása alatt a Főtitkárság segíti az elnökséget a megoldások keresésében.

(4)   A főtitkár kellő időben benyújtja a Tanácsnak a Tanács kiadásaira vonatkozó előirányzat-tervezetet annak biztosításához, hogy teljesülhessenek a pénzügyi rendelkezésekben megállapított határidők.

(5)   A főtitkár teljes mértékben felel a költségvetés „II. szakasz – Európai Tanács és Tanács” részében szereplő előirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelően gazdálkodjanak. Ő rendelkezik a szóban forgó előirányzatok felhasználásáról az Unió költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

24. cikk

Biztonság

A biztonságra vonatkozó szabályokat a Tanács minősített többséggel fogadja el.

25. cikk

Feladatok a megállapodások letéteményeseként

Amennyiben a Tanács főtitkárát jelölik meg egy, az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet között megkötött megállapodás letéteményeseként, úgy az ilyen egyezményeket megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Tanács székhelyén kell letétbe helyezni.

Ilyen esetekben a főtitkár látja el a letéteményes feladatát, és biztosítja azt is, hogy az ilyen megállapodások hatálybalépésének időpontját a Hivatalos Lapban kihirdessék.

26. cikk

Képviselet az Európai Parlamentben

A Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban az elnökség, vagy – az elnökség hozzájárulásával – az 1. cikk (4) bekezdésében említett, előre meghatározott, három tagállam alkotta csoport egyik tagja, a következő elnökség vagy a főtitkár képviseli. Az Európai Parlament bizottságaiban a Tanácsot az elnökség megbízása alapján eljárva a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik.

A Külügyek Tanácsa esetén a Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban a Tanács elnöke képviseli. Szükség esetén az e formáción belül a Tanács félévenkénti elnökségét biztosító tagállamot képviselő személy helyettesítheti. Az Európai Parlament bizottságaiban a Külügyek Tanácsát az annak elnöke általi megbízás alapján eljárva az európai külügyi szolgálat vagy – adott esetben – a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik

A Tanács írásban is közölheti véleményét az Európai Parlamenttel.

27. cikk

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezések

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket a VI. melléklet tartalmazza.

28. cikk

A Tanácsnak küldött levelek

A Tanácsnak küldött leveleket az elnöknek kell címezni a Tanács székhelyére, a következő címre:

Conseil de l'Union européenne

Rue de la Loi, 175

B-1048 Bruxelles

I. MELLÉKLET

A tanácsi formációk listája

1.	Általános Ügyek (26);

2.	Külügyek (27);

3.	Gazdasági és Pénzügyek (28);

4.	Bel- és Igazságügy (29);

5.	Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem;

6.	Versenyképesség (Belső Piac, Ipar és Kutatás) (30);

7.	Közlekedés, Távközlés és Energia;

8.	Mezőgazdaság és Halászat;

9.	Környezetvédelem;

10.	Oktatás, Ifjúság és Kultúra (31).

Minden egyes tagállam maga dönti el, hogy az EUSz.16. cikkének (2) bekezdésével összhangban miként képviselteti magát a Tanácsban.

Ugyanazon tanácsi formációban több miniszter is részt vehet teljes jogú tagként; a napirendet és a tanácskozások szervezését ehhez kell igazítani (32).

II. MELLÉKLET

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésére vonatkozó különös rendelkezések

1. cikk

Hatály

Bármely természetes vagy jogi személy hozzáférhet a Tanács dokumentumaihoz az 1049/2001/EK rendeletben megállapított alapelvekre, feltételekre és korlátozásokra, valamint az e mellékletben meghatározott különös rendelkezésekre is figyelemmel.

2. cikk

Harmadik fél dokumentumaival kapcsolatos egyeztetés

(1)   Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (5) bekezdése és 9. cikke (3) bekezdése alkalmazásának keretében, és amenynyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nem lehet nyilvánosságra hozni, egyeztetni kell az érintett harmadik féllel, ha:

a)	a dokumentum az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott minősített dokumentum;

b)	a dokumentum valamely tagállamtól származik, és — 2001. december 3-a előtt nyújtották be a Tanácsnak, vagy — az érintett tagállam kérte, hogy előzetes hozzájárulása nélkül ne hozzák nyilvánosságra.

(2)   Minden egyéb esetben, amennyiben a Tanács harmadik félnek a birtokában lévő dokumentumához történő hozzáféréssel kapcsolatos kérelmet kap, a Főtitkárság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének alkalmazása keretében egyeztet az érintett harmadik féllel, amennyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nyilvánosságra lehet-e hozni vagy sem.

(3)   A harmadik féllel írásban (ideértve az e-mailt is) kell egyeztetni, és ésszerű határidőt kell neki adni a válaszadásra, figyelembe véve az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkében megállapított határidőt. Az (1) bekezdésben említett esetekben a harmadik felet arra kell kérni, hogy véleményét írásban közölje.

(4)   Amennyiben a dokumentum nem tartozik az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának hatálya alá, és a Főtitkárság a harmadik fél elutasító véleménye alapján nincs meggyőződve arról, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) vagy (2) bekezdését kell alkalmazni, úgy az ügyet a Tanács elé kell terjeszteni.

Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot, úgy az érintett harmadik felet azonnal értesíteni kell írásban a Tanács azon szándékáról, hogy egy legalább 10 munkanapos időszakot követően nyilvánosságra hozza a dokumentumot. Egyidejűleg a harmadik fél figyelmét fel kell hívni az EUMSz. 279. cikkére.

3. cikk

A többi intézménytől vagy a tagállamoktól kapott egyeztetés iránti kérelem

Egy másik intézmény vagy valamely tagállam a Tanáccsal történő – egy tanácsi dokumentumot érintő – egyeztetésre irányuló kérelmét e-mailen kell megküldeni az access@consilium.europa.eu címre, vagy faxon a (32-2) 2816361 számra.

A Főtitkárság – figyelembe véve az érintett intézmény vagy tagállam által meghozandó határozathoz szükséges határidőt – a Tanács nevében haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül véleményt nyilvánít.

4. cikk

A tagállamokból származó dokumentumok

Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti tagállami kérelmeket írásban kell benyújtani Főtitkársághoz.

5. cikk

Kérelmek benyújtása a tagállamok által

Amikor egy tagállam kérelmet nyújt be a Tanácshoz, úgy azt az 1049/2001/EK rendelet 7. és 8. cikkének, valamint e melléklet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell feldolgozni. A hozzáférés teljes vagy részleges elutasításának esetében a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az esetleges megerősítő kérelmet közvetlenül a Tanácsnak kell címezni.

6. cikk

A kérelmek címzése

A dokumentumokhoz történő hozzáférés iránti kérelmeket írásban a Tanács főtitkárához/a főképviselőhöz kell címezni, levélben a rue de la Loi 175, B-1048 Bruxelles, e-mailen az access@consilium.europa.eu címre, vagy faxon a (32-2) 2816361 számra.

7. cikk

Az alapkérelmek feldolgozása

Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a Tanács dokumentumaihoz történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket a Főtitkárság dolgozza fel.

8. cikk

A megerősítő kérelmek feldolgozása

Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a megerősítő kérelmekről a Tanács határoz.

9. cikk

Díjak

A Tanács dokumentumairól készített másolatokkal és azok elküldésével kapcsolatos díjakat a Főtitkárság állapítja meg.

10. cikk

A Tanács nyilvános dokumentumnyilvántartása

(1)   A Főtitkárság feladata, hogy biztosítsa a nyilvános hozzáférést a tanácsi dokumentumok nyilvántartásához.

(2)   A dokumentumokra történő hivatkozások mellett a nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a 2000. július 1-jét követően elkészített dokumentumok közül melyeket hozták már nyilvánosságra. A dokumentumok tartalmát – a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (33) és az 1049/2001/EK rendelet 16. cikkére is figyelemmel – elérhetővé kell tenni az interneten.

11. cikk

A nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhető dokumentumok

(1)   E cikket a Tanács valamennyi dokumentumára alkalmazni kell, amennyiben azokat nem minősítették titkosnak, és azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelően írásbeli kérelmet lehessen benyújtani.

(2)   E cikk alkalmazásában:

—   „szétosztás”: egy dokumentum végleges változatának továbbítása a Tanács tagjainak, azok képviselőinek vagy küldötteinek,

—   „jogalkotási dokumentumok”: olyan dokumentumok, amelyeket jogalkotási aktus elfogadására irányuló eljárásban készítettek, illetve amelyek ilyen eljárásban érkeztek be.

(3)   A Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé:

a)	azon dokumentumok, amelyeknek a szerzője nem a Tanács és nem valamely tagállam, és amelyeket szerzőjük hozott vagy szerzőjük beleegyezésével hoztak nyilvánosságra;

b)	a Tanács különböző formációi üléseinek ideiglenes napirendje;

c)	a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban való közzétételre szánt minden szöveg.

(4)   Amennyiben nyilvánvalóan nem alkalmazandó rájuk az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében megállapított kivételek egyike sem, úgy a Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat is hozzáférhetővé teheti a nyilvánosság számára:

a)	a bizottságok és a munkacsoportok ideiglenes napirendje;

b)

egyéb dokumentumok, mint például tájékoztató feljegyzések, jelentések, időközi jelentések, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló olyan jelentések, amelyek nem tükrözik a küldöttségek egyéni álláspontjait, a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.

(5)   A Főtitkárság szétosztásuk után a következő jogalkotási és egyéb dokumentumokat teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a (3) és (4) bekezdésekben említett dokumentumok mellett:

a)

az Európai Unió más intézményei vagy szervei által vagy – az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésére is figyelemmel – valamely tagállam által a Tanácsnak címzett jogalkotási aktusokra vonatkozó kísérő feljegyzések és levelek másolatai, valamint az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett jogalkotási aktusok;

b)	a Tanács elé terjesztett, a napirendben a „Jogalkotási döntéshozatal” részben foglalt napirendi pont alá tartozó dokumentumok, amely az eljárási szabályzat 8. cikkével összhangban „nyilvános tanácskozás” vagy „nyilvános vita” szavakkal van megjelölve;

c)

a Coreperhez és/vagy a Tanácshoz jóváhagyásra benyújtott, jogalkotási aktusok tervezeteire és az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett aktusokra vonatkozó feljegyzések („I/A” rész alá és „A” rész alá tartozó naprendi pontokra vonatkozó feljegyzések), valamint azon jogalkotási aktusok tervezetei és a szóban forgó rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett aktusok, amelyekre vonatkoznak;

d)	a Tanács által rendes vagy különleges jogalkotási eljárás során elfogadott aktusok és az egyeztető bizottság által rendes jogalkotási eljárás keretében jóváhagyott közös szövegtervezetek.

(6)   Az (5) bekezdés d) pontjában említett aktusok egyikének elfogadását vagy az érintett jogi aktus végleges elfogadását követően a Főtitkárság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az e jogi aktusra vonatkozó mindazon jogalkotási dokumentumokat, amelyeket az ilyen aktus elfogadása előtt készítettek, és amelyekre nem vonatkozik az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, (2) bekezdésében és (3) bekezdése második albekezdésében meghatározott kivételek egyike sem, mint például a tájékoztató feljegyzéseket, a jelentéseket, az időközi jelentéseket, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló jelentéseket (a tanácskozások eredményei), a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.

Valamely tagállam kérelmére nem teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé az olyan dokumentumokat, amelyekre az első albekezdés vonatkozik, és amelyek e tagállam küldöttségének egyéni álláspontját tükrözik a Tanácsban.

III. MELLÉKLET

A Tanácsban történő szavazás során a szavazatok súlyozására vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályai

1. cikk

Az EUSz. 16. cikke (5) bekezdésének és az átmeneti intézkedésekről szóló jegyzőkönyv 3. cikke (3) és (4) bekezdése alkalmazásához az egyes tagállamoknak a 2009. december 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra vonatkozó össznépességi adatai a következők:

Tagállam	Népesség (x 1 000)
Németország	82 002,4
Franciaország	64 350,8
Egyesült Királyság	61 576,1
Olaszország	60 045,1
Spanyolország	45 828,2
Lengyelország	38 135,9
Románia	21 498,6
Hollandia	16 485,8
Görögország	11 260,4
Belgium	10 750,0
Portugália	10 627,3
Cseh Köztársaság	10 467,5
Magyarország	10 031,0
Svédország	9 256,3
Ausztria	8 355,3
Bulgária	7 606,6
Dánia	5 511,5
Szlovákia	5 412,3
Finnország	5 326,3
Írország	4 450,0
Litvánia	3 349,9
Lettország	2 261,3
Szlovénia	2 032,4
Észtország	1 340,4
Ciprus	796,9
Luxemburg	493,5
Málta	413,6
Összesen	499 665,1
küszöbérték (62 %)	309 792,4

2. cikk

(1)   A tagállamok minden év szeptember 1-jéig továbbítják az Európai Unió Statisztikai Hivatalának az össznépességükre vonatkozó, folyó év január 1-jei adatokat.

(2)   A Tanács minden évben január 1-jei hatállyal az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál az előző év szeptember 30-án rendelkezésre álló adatoknak megfelelően kiigazítja az 1. cikkben szereplő számadatokat. Ezt a határozatot a Hivatalos Lapban ki kell hirdetni.

IV. MELLÉKLET

A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya (16. cikk)

(1)

Az eljárási szabályzat következő rendelkezései alkalmazásában és az olyan határozatok esetében, amelyek meghozatalakor a szerződések értelmében a Tanács vagy a Coreper egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban, nem lehet figyelembe venni az adott tag vagy tagok szavazatait: a) az 1. cikk (3) bekezdésének második albekezdése (egy ülés Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartása); b) a 3. cikk (7) bekezdése (az ideiglenes napirendben nem szereplő pont felvétele a napirendre); c) a 3. cikk (8) bekezdése (egy olyan „A” pont „B” pontként való megtartása a napirenden, amelyet máskülönben le kellett volna venni a napirendről); d) az 5. cikk (2) bekezdése, kizárólag az Európai Központi Bank jelenlétére tekintettel (tanácskozás az Európai Központi Bank jelenléte nélkül); e) 9. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja, továbbá második és harmadik albekezdése (a szavazások eredményének, a szavazatok indokolásának, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak és a jegyzőkönyv az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekkel kapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatala); f) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (szavazási eljárás megkezdése); g) a 12. cikk (1) bekezdése (írásbeli eljárás alkalmazása); h) a 14. cikk (1) bekezdése (kivételes esetekben nem az összes nyelven elkészített dokumentumok és tervezetek alapján történő tanácskozásra és határozathozatalra vonatkozó határozat) (34) i) a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja (az EUMSz. 76. cikke alapján valamely tagállam által előterjesztett kezdeményezés közzé nem tétele a Hivatalos Lapban); j) a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja (bizonyos irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények közzé nem tétele a Hivatalos Lapban); k) a 17. cikk (5) bekezdése (egy nemzetközi megállapodás értelmében létrehozott szerv által meghozott határozatok Hivatalos Lapban való közzététele vagy közzé nem tétele).

(2)

A Tanács vagy a Coreper tagja nem alkalmazhatja ezen eljárási szabályzat következő rendelkezéseit olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban: a) a 3. cikk (8) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy „A” pont levételét kérje a napirendről); b) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja szavazási eljárás megkezdését kérje); c) a 11. cikk (3) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy másik tag képviseletében szavazzon); d) a 14. cikk (2) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács bármely tagja kifogást emeljen a tanácskozás ellen, amenynyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az általa megjelölt nyelven nem készítették el).

V. MELLÉKLET

A Tanács munkamódszerei

Az ülések előkészítése

(1)

Az elnökség gondoskodik arról, hogy az ügy a munkacsoportoktól vagy bizottságoktól csak akkor kerüljön a Coreper elé, ha e szinten ténylegesen ésszerű kilátás van az előrehaladásra, illetve az álláspontok tisztázására. Hasonlóképpen, az ügy csak akkor küldhető vissza a munkacsoporthoz vagy bizottsághoz, amennyiben ez szükséges, és minden esetben kizárólag egy pontosan meghatározott probléma megoldására irányuló megbízással együtt.

(2)

Az elnökség megteszi az ülések közötti munka előmozdításához szükséges intézkedéseket. A munkacsoport vagy bizottság egyetértésével például a lehető leghatékonyabb módon megkezdheti az egyedi kérdéseket érintő szükséges konzultációkat annak érdekében, hogy az érintett munkacsoportot vagy bizottságot tájékoztassa az esetleges megoldási lehetőségekről. Írásbeli konzultációkat is folytathat, amelyek során azzal keresi meg a küldöttségeket, hogy azok a munkacsoport vagy bizottság következő ülése előtt írásban reagáljanak egy javaslatra.

(3)

A küldöttségek adott esetben előzetesen írásban előterjesztik azokat az álláspontokat, amelyeket a következő ülésen előreláthatólag képviselni fognak. Amennyiben ezen álláspontok valamely szöveg módosítására irányuló javaslatokat tartalmaznak, úgy a küldöttségek javaslatot tesznek a pontos szövegre. Lehetőség szerint az azonos álláspontot képviselő küldöttségek közös írásbeli hozzájárulásokat nyújtanak be.

(4)

A Coreper nem foglalkozik újból az ülése előkészítése keretében már véglegesen megtárgyalt ügyekkel. Különösen érvényes ez az „I” napirendi pontokra, a szervezésre és a feldolgozott napirendi pontok sorrendjére vonatkozó információkra, valamint a Tanács jövőbeli üléseinek napirendjére és megszervezésére vonatkozó információkra. Lehetőség szerint az „egyéb ügyek” alá tartozó napirendi pontokat a küldöttségek a Coreper üléseinek előkészítése keretében és nem magában a Coreperben terjesztik elő.

(5)

Az elnökség a Coreper üléseinek előkészítése keretében a lehető leghamarabb továbbítja a küldöttségeknek az ezen ülések teljes körű előkészítéséhez szükséges valamennyi információt, beleértve az egyes napirendi pontok megtárgyalásának végére az elnökség által elérni szándékozott célra vonatkozó információt is. Másrészt pedig az elnökség adott esetben arra ösztönzi a küldöttségeket, hogy azok a Coreper üléseinek előkészítése keretében a többi küldöttséget tájékoztassák az általuk a Coreper ülésén képviselni kívánt álláspontról. Mindezek alapján az elnökség véglegesíti a Coreper napirendjét. A körülményektől függően az elnökség gyakrabban is összehívhatja a Coreper üléseinek előkészítésében részt vevő csoportokat.

Az ülések lebonyolítása

(6)	Nem vehetők fel olyan pontok a Tanács napirendjére, amelyek csupán a Bizottság vagy a Tanács valamely tagja beszámolójának ismertetésére szolgálnak, kivéve, amennyiben jelentős új kezdeményezések megtárgyalását tervezik.

(7)

Az elnökség tartózkodik attól, hogy tisztán tájékoztató jellegű pontokat vegyen fel a Coreper napirendjére. A kérdéses információkat (például más fórumok keretében vagy harmadik államokkal, illetve más szervekkel folytatott tanácskozások eredményeiről, eljárási vagy szervezési kérdésekről szóló információk stb.) ehelyett a Coreper üléseinek előkészítése keretében kell a küldöttségeknek – lehetőség szerint írásban – továbbítani, és azokkal a Coreper ülésein már nem kell újra foglalkozni.

(8)

Az ülések kezdetekor az elnökség ismerteti az ülés lefolyását érintő további szükséges információkat és különösen azon időkeretet, amelyet előreláthatólag az egyes napirendi pontok megtárgyalására szán. Mindeközben kerüli a hosszú bevezetőket, és tartózkodik a küldöttségek számára már ismert információk megismétlésétől.

(9)	A tartalmi kérdések megtárgyalásának kezdetekor az elnökség – a szükséges tárgyalási forma függvényében – ismerteti a küldöttségekkel a kérdéses napirendi ponthoz történő hozzászólásaik maximális időtartamát. Az esetek többségében a hozzászólások időtartama nem haladhatja meg a két percet.

(10)	Elvben kerülni kell azt, hogy a jelenlévők mindegyike hozzászóljon az adott tárgyalási ponthoz; e gyakorlat csak kivételes körülmények között és különleges kérdések tekintetében alkalmazható, amely esetekben az elnökség meghatározza a hozzászólások maximális időtartamát.

(11)	Az elnökség lehetőség szerint az ügy érdemi tárgyalására helyezi a hangsúlyt, így különösen arra kéri a küldöttségeket, hogy azok kompromisszumon alapuló szövegtervezetekről, illetve egyedi javaslatokról nyilvánítsanak véleményt.

(12)	Az ülések folyamán, illetve azok befejezésekor az elnökség tartózkodik a tárgyalások során elhangzottak hosszan tartó összegzésétől, és ez irányú tevékenységét csupán az elért – tartalmi és/vagy eljárási – eredmények rövid összefoglalására korlátozza.

(13)	A küldöttségeknek kerülniük kell az előzőleg felszólalók által már említett megjegyzések megismétlését. Hozzászólásaiknak rövidnek, érdeminek és lényegre törőnek kell lenniük.

(14)	Az ugyanazon véleményt képviselő küldöttségeket ösztönözni kell a konzultációra annak érdekében, hogy egy adott kérdésre vonatkozó közös álláspontjukat egyetlen felszólaló útján ismertessék.

(15)	A szövegek megtárgyalásánál – egy adott javaslat puszta elutasítása helyett – a küldöttségek írásban konkrét szövegezési javaslatokat terjesztenek elő.

(16)	Az elnökség ezzel ellentétes rendelkezésének hiányában egy meghatározott javaslattal való egyetértésük esetén a küldöttségek tartózkodnak a felszólalástól; ilyenkor a hozzászólás hiányát elvben beleegyezésnek kell tekinteni.

VI. MELLÉKLET

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezések

A.   A rendeletek formája:

1.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeleteknek és a Tanács rendeleteinek tartalmazniuk kell: a) a címben a „rendelet” szót, a sorszámot, az elfogadás időpontját és a tárgy megjelölését. A Tanács által az EUMSz. 291. cikkével összhangban elfogadott végrehajtási rendelet esetén, a rendelet címében szerepel a „végrehajtási rendelet” kifejezés; b) az „Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa”, illetve az „Európai Unió Tanácsa” megjelölést; c) a hivatkozásokat azon rendelkezésekre, amelyek alapján a rendeletet elfogadták, és amelyeket a „tekintettel” szóval kell bevezetni; d) a hivatkozást a benyújtott javaslatokra, a beszerzett véleményekre és a lefolytatott konzultációkra; e) a rendelet indokolását, amelyet a „mivel” szóval kell bevezetni; a preambulumbekezdéseket számozni kell; f) az „elfogadták ezt a rendeletet”, illetve „elfogadta ezt a rendeletet” megjelölést, amelyet a rendelet rendelkező része követ.

2.	A rendeletek cikkekre tagolódnak, amelyeket szükség szerint fejezetekbe és szakaszokba kell csoportosítani.

3.	A rendeletek utolsó cikkében meg kell határozni a hatálybalépés időpontját, amennyiben ez a kihirdetést követő huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont.

4.

A rendeletek utolsó cikkét a következő kifejezések követik: a) i. „Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban”, vagy ii. „Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, a szerződéseknek megfelelően” azon esetekben, amikor egy jogi aktus nem alkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban (35) b) a „Kelt …” kifejezésben a rendelet elfogadásának időpontja szerepel, valamint c) i. az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendelet esetében: „az Európai Parlament részéről az elnök” „a Tanács részéről az elnök”, amelyet az Európai Parlament elnökének neve és a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ; ii. tanácsi rendelet esetében: „a Tanács részéről az elnök”, amelyet a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ.

B.   Irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények formája

1.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott irányelveknek és határozatoknak, valamint a Tanács irányelveinek és határozatainak a címben tartalmazniuk kell az „irányelv”, illetve a „határozat” szót. A Tanács által az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási irányelv vagy végrehajtási határozat esetén, a rendelet címében szerepel a „végrehajtási irányelv” vagy a „végrehajtási határozat” kifejezés.

2.	A Tanács által kiadott ajánlásoknak és véleményeknek a címben tartalmazniuk kell az „ajánlás”, illetve „vélemény” szót.

3.	A fenti A. szakaszban a rendeletek vonatkozásában megadott rendelkezéseket – a szerződések vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – az irányelvekre és határozatokra értelemszerűen alkalmazni kell.

C.   Az EUSz. 25. cikkében említett határozatok formája

E határozatok címében szerepel a „Tanács határozata” kifejezés, a sorszám (év/szám/KKBP), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése.