EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R0734

A Tanács 734/2008/EK rendelete ( 2008. július 15. ) a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről

OJ L 201, 30.7.2008, p. 8–13 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 04 Volume 003 P. 182 - 187

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/734/oj

30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/8


A TANÁCS 734/2008/EK RENDELETE

(2008. július 15.)

a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Közösség az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének, valamint az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló ENSZ-megállapodásnak a szerződő fele. E nemzetközi okmányok határozzák meg az államok azon kötelezettségét, hogy együttműködjenek a nyílt tengeri élő erőforrások megőrzésében, és előírják, hogy az államok közvetlenül vagy a megfelelő szubregionális vagy regionális halászati irányítószervezetek vagy megállapodások keretében működjenek együtt.

(2)

A regionális halászati irányítószervezet vagy megállapodás hiánya nem mentesíti az államokat azon tengerjogi kötelezettségük alól, hogy az állampolgáraikkal szemben olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek szükségesek lehetnek a nyílt tengeri élő erőforrások megőrzése céljából, beleértve a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmét a halászati tevékenységek káros hatásaival szemben.

(3)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (2) 2. cikke előírja, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának lehető legkisebbre csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalakor a közös halászati politikának az elővigyázatosság elvét kell alkalmaznia. Ugyanennek a rendeletnek a 7. cikke úgy rendelkezik, hogy valamely tagállam igazolt kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság sürgősségi intézkedésekről határozhat, ha nyilvánvaló az erőforrások védelmére vagy a tengeri ökoszisztémára vonatkozóan a halászati tevékenységből eredő súlyos fenyegetettség, amely azonnali intézkedést kíván.

(4)

A Közösség elkötelezett a zátonyok, fenékhegyek, mélytengeri korallzátonyok, hidrotermikus források és szivacsok megőrzése mellett. Számos tudományos adat mutatja azt, hogy a fenékhalászati eszközökkel folytatott halászati tevékenységek veszélyeztetik ezen ökoszisztémák épségét. A Közösség már elfogadott intézkedéseket a fenékhalászati eszközökkel kiaknázott halászterületek lezárására olyan közösségi vizeken, ahol ilyen ökoszisztémák találhatók. A Közösségnek ezenkívül jelentős szerepe volt hasonló intézkedések elfogadásában a tengerfenéken folytatott halászat szabályozására felhatalmazott összes létező regionális halászati irányítószervezet illetékességi területéhez tartozó nyílt tengeri térségeket illetően. Aktívan hozzájárult új szervezetek vagy megállapodások létrehozásához azzal a céllal, hogy a világ óceánjainak minden területére megfelelő regionális halászati állománymegőrzési és gazdálkodási rendszerek vonatkozzanak. Van azonban néhány olyan nyílt tengeri terület, ahol e szervezetek létrehozása jelentős akadályokba ütközik.

(5)

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 2006. december 8-án elfogadott 61/105. határozatban a nemzetközi közösség egyetértett annak szükségességével, hogy a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati tevékenységek pusztító hatásával szembeni védelmére e tevékenységek szigorú szabályozása révén intézkedéseket kell elfogadni, amelyeket a regionális halászati irányítószervezetek vagy megállapodások, illetve a tagállamok vezetnek be az ilyen szervezetek vagy megállapodások által nem szabályozott területeken működő, a lobogójuk alatt közlekedő hajókra nézve.

A Közgyűlés iránymutatást adott arra vonatkozóan, hogy e célból milyen intézkedéseket kell elfogadni. A FAO-n belül a felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe keretében e halászati tevékenységek irányítására vonatkozó nemzetközi iránymutatások kidolgozására irányuló munka is nagy jelentősséggel bír ezen intézkedések kidolgozása és elfogadása, valamint azok tagállamok általi végrehajtása tekintetében.

(6)

A Közösség jelentős flottával rendelkezik, amely fenékhalászatot folytat az e halászati tevékenységeket szabályozó regionális halászati irányítószervezetek vagy megállapodások által nem szabályozott területeken, amelyek vonatkozásában nem várható, hogy rövid időn belül létrejönnek ilyen szervezetek vagy megállapodások. A nemzetközi halászati irányítási rendszerben lévő területi hézagok pótlására irányuló folyamatos erőfeszítések sérelme nélkül a Közösségnek eleget kell tennie tengerjogi kötelezettségeinek az e területeken található tengeri élőhelyek védelmével kapcsolatban, és ezért megfelelő intézkedéseket kell tennie ezekre a flottákra vonatkozóan. Ennek során a Közösségnek a Közgyűlés 61/105. határozatában foglalt iránymutatással összhangban kell eljárnia.

(7)

A Közgyűlés ajánlásainak egyik kulcsfontosságú alkotóeleme a „… rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján annak értékelése, hogy a tengerfenéken folytatott egyes halászati tevékenységek jelentős káros hatással lennének-e a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, valamint – amennyiben az értékelés szerint e tevékenységek jelentős káros hatással járnának – annak biztosítása, hogy a tevékenységeket e hatások megelőzését szem előtt tartva irányítsák, illetve folytatásukat betiltsák”.

(8)

Az ajánlás végrehajtása megköveteli, hogy az érintett halászhajók a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelettel (3) és az 1627/94/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. december 20-i 2943/95/EK bizottsági rendelettel (4) összhangban kiállított különleges halászati engedély értelmében jogosultak legyenek a halászatra. Ezenkívül az ilyen engedélyek kiállítására és érvényességére olyan egyedi feltételeknek kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják az engedélyezett halászati tevékenységek megfelelő értékelését, valamint azt, hogy a halászati tevékenységek végzése megfeleljen ennek az értékelésnek.

(9)

A Közgyűlés ajánlásainak végrehajtásához megfelelő megfigyelési intézkedésekre is szükség van annak érdekében, hogy biztosítsák az engedélyek kiállítási feltételeinek való megfelelést. A műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendeletben (5) előírtakon kívül ide tartoznak a fedélzeti megfigyelők és a műholdas hajómegfigyelési rendszerek működésére vonatkozó különleges rendelkezések is a rendszer technikai meghibásodása vagy működésképtelensége esetére.

(10)

A regionális halászati irányítószervezetek által nem szabályozott területeken található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezése folyamatban van, így e tekintetben viszonylag kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre. Ezért mindenképpen szükséges a fenékhalászati eszközök használatának betiltása az olyan területeken, amelyekre vonatkozóan a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások kockázatának megfelelő tudományos értékelése nem történt meg.

(11)

Bizonyos feltételeknek – mint például az értékelésen át nem esett területekhez kapcsolódó feltételeknek, a műholdas hajómegfigyelési rendszer működésének és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák váratlan felfedezése esetén a tevékenységek áthelyezésének – a megsértése helyrehozhatatlan kárt okozhat ezekben az ökoszisztémákban, ezért azokat fel kell venni a súlyos jogsértéseknek a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásformák jegyzékének létrehozásáról szóló, 1999. június 24-i 1447/1999/EK tanácsi rendeletben (6) foglalt jegyzékébe.

(12)

Az egyéneknek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmét a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szabályozza, amelyet teljes mértékben alkalmazni kell az e rendelet alkalmazásában végzett adatfeldolgozásra, különös tekintettel az érintetteknek az adatokhoz való hozzáférésével, azok helyesbítésével, zárolásával és törlésével kapcsolatos jogaira, valamint a harmadik személyek értesítésére, amelyeket ebből következően e rendelet a továbbiakban nem részletez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   E rendeletet azon közösségi halászhajókra kell alkalmazni, amelyek fenékhalászati eszközökkel végeznek halászati tevékenységet a nyílt tengeren.

(2)   E rendelet nem vonatkozik azokra a közösségi halászhajókra, amelyek működési területe a következő területeken található:

a)

az ilyen halászati tevékenységek szabályozására illetékes regionális halászati irányítószervezet vagy megállapodás hatálya alá tartozó területek;

b)

azon területek, amelyek tekintetében folyamatban van a regionális halászati irányítószervezet létrehozása, amennyiben a folyamat résztvevői ideiglenes intézkedéseket fogadtak el a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztító hatásával szembeni védelmére.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„tengeri ökoszisztéma”: a növények, állatok és mikroorganizmusok közösségének dinamikus együttese és élettelen környezetük, amelyek funkcionális egységként hatnak egymásra;

b)

„veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely tengeri ökoszisztéma, amelynek épségét (azaz az ökoszisztéma szerkezetét és funkcióját) – a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és az elővigyázatosság elve alapján – nagy valószínűséggel veszélyezteti a halászati műveletek során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés által okozott károsodás, beleértve többek között a zátonyokat, fenékhegyeket, hidrotermikus forrásokat, hidegvízi korallzátonyokat és hidegvízi szivacsokat. Azok a legsebezhetőbb ökoszisztémák, melyek egyrészt könnyen megzavarhatók, másrészt nagyon lassan – vagy sohasem – állnak helyre;

c)

„jelentős károsodás”: (egyenként, összekapcsolva vagy összesítve értékelt) károsodás, mely olyan módon veszélyezteti az ökoszisztéma épségét, amely meggátolja az érintett populációk reprodukciós képességét és károsítja az élőhelyek hosszú távú természetes termékenységét, vagy az ideiglenesnél tartósabban jelentős pusztulást okoz a fajgazdagságban, az élőhely vagy közösség típusaiban;

d)

„fenékhalászati eszközök”: a halászati műveletek során a tengerfenékkel érintkező halászeszközök, beleértve a fenékvonóhálókat, kotróhálókat, fenéken rögzített kopoltyúhálókat, fenéken rögzített horogsorokat, rákcsapdákat és csapdákat.

3. cikk

Különleges halászati engedély

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésében említett halászati tevékenységek végzéséhez a közösségi halászhajóknak különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük.

(2)   A különleges halászati engedély kiállítása az 1627/94/EK rendelettel összhangban és az e rendeletben meghatározott feltételekkel történik.

4. cikk

A kiállítás feltételei

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott különleges halászati engedély kiállítása iránti kérelemhez részletes halászati tervet kell csatolni, amely meghatározza különösen:

a)

a tevékenységek tervezett helyszínét;

b)

a célfajokat;

c)

a halászeszközök típusait és lebocsátásának mélységét; és

d)

a tengerfenék topográfiai profiljának összetételét a tervezett halászati területen, amennyiben ezen információ még nem áll az érintett, lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére.

(2)   Az illetékes hatóságok azt követően állítják ki a különleges halászati engedélyt, hogy értékelték a hajó tervezett halászati tevékenységeinek lehetséges hatásait, és megállapították, hogy ezek a tevékenységek valószínűleg nem járnak jelentős káros hatásokkal a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra.

(3)   A (2) bekezdésben említett értékelés elvégzése céljából az illetékes hatóságok a rendelkezésre álló legjobb tudományos és technikai ismeretekre támaszkodnak annak megválaszolására, hogy hol találhatók a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azokon a területeken, ahol a halászhajók tevékenykedni szándékoznak. Az ismeretek lehetőség szerint tartalmazzák azokat a tudományos adatokat, amelyek alapján valószínűsíthető az ilyen ökoszisztémák előfordulása. Az értékelési folyamat tartalmazza a független szakértői felülvizsgálat megfelelő elemeit.

(4)   A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat érő jelentős károsodásnak a (2) bekezdésben említett értékeléssel összhangban végzett felmérése adott esetben figyelembe veszi az azon területek között fennálló eltérő feltételeket, ahol a fenékhalászati eszközökkel végzett halászati tevékenység rendszeres gyakorlat, és ahol ilyen halászati tevékenységekre nem, vagy csak alkalmanként kerül sor.

(5)   Az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említett értékelés elvégzése során elővigyázatossági kritériumokat alkalmaznak. Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a káros hatások jelentősek-e vagy sem, a valószínűsített káros hatásokat a tudományos szakvélemény alapján jelentősnek kell tekinteni.

(6)   Ha az értékelés eredménye az, hogy a benyújtott halászati terv alapján végzett tevékenységeknek jelentős káros hatása lehet a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, az illetékes hatóságok részletesen meghatározzák a feltárt kockázatokat és lehetővé teszik, hogy a kockázatok elkerülése érdekében a kérelmezők módosítsák halászati tervüket. Módosítás hiányában az illetékes hatóságok nem állítják ki a kért különleges halászati engedélyt.

5. cikk

Az érvényesség feltételei

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott különleges halászati engedély kifejezetten tartalmazza, hogy az engedély alapján végzett halászati tevékenységeknek mindig összhangban kell lenniük a 4. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott halászati tervvel.

(2)   Ha a hajó műveleteiért felelős személy akaratán kívüli körülmények szükségessé teszik a benyújtott tervek módosítását, a hajó műveleteiért felelős személy késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságokat, közölve az eredeti terven végrehajtani tervezett módosításokat. Az illetékes hatóságok megvizsgálják ezeket a módosításokat, és csak akkor engedélyezik őket, ha nem járnak a tevékenységek olyan területekre való áthelyezésével, ahol a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák biztosan vagy valószínűleg előfordulnak.

(3)   A 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott halászati terv be nem tartása – az e cikk (2) bekezdésén kívüli körülmények között – az érintett halászhajó részére kiállított különleges halászati engedélynek a lobogó szerinti állam által történő visszavonását vonja maga után.

6. cikk

Az értékelésen át nem esett területek

(1)   Azokon a terülteken, ahol megfelelő tudományos értékelést nem végeztek és nem tettek elérhetővé, a fenékhasználati eszközök használatát be kell tiltani. Ez a tilalom a 13. cikkben előirányzott, az e rendeletre vonatkozó felülvizsgálat tárgyát képezi.

(2)   A fenékhalászati tevékenységeket az e rendeletben meghatározott feltételekkel engedélyezni kell, ha a tudományos értékelés azt mutatja ki, hogy a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák nem lesznek kockázatnak kitéve.

7. cikk

Veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák váratlan felfedezése

(1)   Amennyiben a halászati műveletek során valamely halászhajó veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára bukkan, a halászatot azonnal abbahagyja, illetve tartózkodik attól, hogy az érintett területen halászatot folytasson. A műveleteket csak akkor folytatja, ha a 4. cikk (1) bekezdésében előírt halászati tervben megjelölt területen belül már legalább öt tengeri mérföldnyire került a szóban forgó helyszíntől.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett alternatív helyen egy másik veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára bukkannak, a hajó az említett bekezdésben meghatározott szabályokkal összhangban addig változtatja földrajzi helyzetét, amíg olyan területre nem ér, ahol nincsenek veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák.

(3)   A halászhajó minden ilyen felfedezésről késedelem nélkül jelentést tesz az illetékes hatóságnak, pontos információkat szolgáltatva a felfedezés jellegéről, helyéről, idejéről és bármely egyéb fontos körülményéről.

8. cikk

Területlezárások

(1)   A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák biztos vagy valószínűsíthető előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján a tagállamok meghatározzák azokat a területeket, amelyeket lezárnak a fenékhalászat elől azokban a régiókban, ahol halászhajóik tevékenykednek. A tagállamok hajóik vonatkozásában késedelem nélkül végrehajtják e lezárásokat, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot a lezárásról. A Bizottság az értesítést haladéktalanul továbbítja valamennyi tagállamnak.

(2)   A Bizottság – a 2371/2002/EK rendelet 7. cikkének sérelme nélkül – a Szerződés 37. cikkével összhangban adott esetben javaslatokat nyújthat be a Tanácsnak egyes területek lezárására irányuló közösségi intézkedések elfogadásáról, a tagállamok által megküldött információk alapján vagy saját kezdeményezésére.

9. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1)   A 2244/2003/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése ellenére a halászhajóra szerelt műholdas követőrendszer technikai meghibásodása vagy működésképtelensége esetén a hajó parancsnoka kétóránként jelenti a hajó földrajzi helyzetét a lobogó szerinti tagállamnak.

(2)   A hajóútról való visszatérés után a hajó mindaddig nem hagyja el a kikötőt, amíg a műholdas követőrendszer az illetékes hatóságok igényeinek megfelelően nem működik.

10. cikk

Súlyos jogsértések

(1)   Minden, attól az időponttól kezdve folytatott halászati tevékenység, mikor a hajó – az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott eseteken kívül – eltért halászati tervétől, halászati engedély nélkül végzett halászati tevékenységnek, és ennélfogva olyan magatartásnak minősül, mely súlyosan sérti a közös halászati politika szabályait.

(2)   A 6., 7. és 9. cikkben előírt kötelezettségek ismételt be nem tartása a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásnak minősül.

11. cikk

Megfigyelők

(1)   Megfigyelőknek kell tartózkodniuk valamennyi olyan hajó fedélzetén, amelyek számára a 3. cikk (1) bekezdésében előírt különleges halászati engedélyt állítottak ki. A megfigyelők a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott halászati terv végrehajtása során figyelemmel kísérik a hajó halászati tevékenységeit.

Az egy halászati területen folytatott halászati tevékenységekre eső megfigyelők számát 2009. július 30-án felül kell vizsgálni.

(2)   A megfigyelő:

a)

független módon, a hajónaplóban használt formátumban rögzíti a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (8) 6. cikkében előírt fogási adatokat;

b)

feljegyzi a halászati tervnek az 5. cikk (2) bekezdésében említett minden módosítását;

c)

dokumentálja a 7. cikkben meghatározott, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák valamennyi váratlan felfedezését, beleértve olyan információk gyűjtését is, amelyek hasznosak lehetnek a terület védelmével kapcsolatban;

d)

feljegyzi a halászeszközök lebocsátási mélységét;

e)

a megfigyelési időszak végét követő 20 napon belül jelentést nyújt be az érintett tagállam illetékes hatóságainak. A jelentés egy példányát az erre vonatkozó írásos kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a Bizottságnak.

(3)   A megfigyelő nem lehet:

a)

azon hajó parancsnokának vagy azon hajón szolgáló tisztnek a rokona, amelyre kirendelik;

b)

azon hajó parancsnokának az alkalmazottja, amelyre kirendelik;

c)

a parancsnok képviselőjének az alkalmazottja;

d)

a parancsnok vagy a parancsnok képviselője által ellenőrzött társaság alkalmazottja;

e)

a parancsnok képviselőjének a rokona.

12. cikk

Információk

(1)   Amennyiben a lobogójuk alatt közlekedő egyes halászhajók e rendelet hatálya alá tartoznak, a tagállamok minden naptári félév tekintetében – az adott naptári félév eltelte utáni három hónapon belül – jelentést nyújtanak be a Bizottságnak:

a)

a 2847/93/EGK rendelet 18. cikkében meghatározott követelményeken túlmenően az 1. cikkben említett halászhajók fogásairól, amelyek a hajónaplóban feljegyzett adatok alapján kerülnek megállapításra, beleértve a kikötőn kívül töltött halászati napokra vonatkozó teljes nyilvántartást és a megfigyelők által készített jelentéseket negyedéves, illetve a halászeszköz típusa és fajok szerinti bontásban;

b)

arról, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett halászhajók eleget tesznek-e a halászati terveknek és a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott követelményeknek, valamint a szabálytalansági és a 10. cikkben említett súlyos jogsértési esetek orvoslását és szankcionálását célzó intézkedésekről;

c)

a 8. cikk végrehajtásáról.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott jelentések mellé csatolni kell az érintett tagállamok által a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően azon hat hónap alatt elvégzett valamennyi hatásvizsgálatot, amelyre a jelentések vonatkoznak.

(3)   A Bizottság az (1) és (2) bekezdéssel összhangban kapott információt – többek között a FAO-n keresztül is – nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, és késedelem nélkül megküldi a vonatkozó tudományos szervezeteknek és a tagállamoknak, azok kérelmére.

13. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2010. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentéshez szükség esetén csatolni kell a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. BARNIER


(1)  2008. június 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o. A 865/2007/EK rendelettel (HL L 192., 2007.7.24., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

(4)  HL L 308., 1995.12.21., 15. o.

(5)  HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

(6)  HL L 167., 1999.7.2., 5. o.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1967/2006/EK rendelettel (HL L 409., 2006.12.30., 11. o., helyesbítve: HL L 36., 2007.2.8., 6. o.) módosított rendelet.


Top