30.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/8

(1)

A Közösség az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének, valamint az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló ENSZ-megállapodásnak a szerződő fele. E nemzetközi okmányok határozzák meg az államok azon kötelezettségét, hogy együttműködjenek a nyílt tengeri élő erőforrások megőrzésében, és előírják, hogy az államok közvetlenül vagy a megfelelő szubregionális vagy regionális halászati irányítószervezetek vagy megállapodások keretében működjenek együtt.

(2)

A regionális halászati irányítószervezet vagy megállapodás hiánya nem mentesíti az államokat azon tengerjogi kötelezettségük alól, hogy az állampolgáraikkal szemben olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek szükségesek lehetnek a nyílt tengeri élő erőforrások megőrzése céljából, beleértve a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmét a halászati tevékenységek káros hatásaival szemben.

(3)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (2) 2. cikke előírja, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának lehető legkisebbre csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalakor a közös halászati politikának az elővigyázatosság elvét kell alkalmaznia. Ugyanennek a rendeletnek a 7. cikke úgy rendelkezik, hogy valamely tagállam igazolt kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság sürgősségi intézkedésekről határozhat, ha nyilvánvaló az erőforrások védelmére vagy a tengeri ökoszisztémára vonatkozóan a halászati tevékenységből eredő súlyos fenyegetettség, amely azonnali intézkedést kíván.

(4)

A Közösség elkötelezett a zátonyok, fenékhegyek, mélytengeri korallzátonyok, hidrotermikus források és szivacsok megőrzése mellett. Számos tudományos adat mutatja azt, hogy a fenékhalászati eszközökkel folytatott halászati tevékenységek veszélyeztetik ezen ökoszisztémák épségét. A Közösség már elfogadott intézkedéseket a fenékhalászati eszközökkel kiaknázott halászterületek lezárására olyan közösségi vizeken, ahol ilyen ökoszisztémák találhatók. A Közösségnek ezenkívül jelentős szerepe volt hasonló intézkedések elfogadásában a tengerfenéken folytatott halászat szabályozására felhatalmazott összes létező regionális halászati irányítószervezet illetékességi területéhez tartozó nyílt tengeri térségeket illetően. Aktívan hozzájárult új szervezetek vagy megállapodások létrehozásához azzal a céllal, hogy a világ óceánjainak minden területére megfelelő regionális halászati állománymegőrzési és gazdálkodási rendszerek vonatkozzanak. Van azonban néhány olyan nyílt tengeri terület, ahol e szervezetek létrehozása jelentős akadályokba ütközik.

(5)

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 2006. december 8-án elfogadott 61/105. határozatban a nemzetközi közösség egyetértett annak szükségességével, hogy a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati tevékenységek pusztító hatásával szembeni védelmére e tevékenységek szigorú szabályozása révén intézkedéseket kell elfogadni, amelyeket a regionális halászati irányítószervezetek vagy megállapodások, illetve a tagállamok vezetnek be az ilyen szervezetek vagy megállapodások által nem szabályozott területeken működő, a lobogójuk alatt közlekedő hajókra nézve.

A Közgyűlés iránymutatást adott arra vonatkozóan, hogy e célból milyen intézkedéseket kell elfogadni. A FAO-n belül a felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe keretében e halászati tevékenységek irányítására vonatkozó nemzetközi iránymutatások kidolgozására irányuló munka is nagy jelentősséggel bír ezen intézkedések kidolgozása és elfogadása, valamint azok tagállamok általi végrehajtása tekintetében.

(6)

A Közösség jelentős flottával rendelkezik, amely fenékhalászatot folytat az e halászati tevékenységeket szabályozó regionális halászati irányítószervezetek vagy megállapodások által nem szabályozott területeken, amelyek vonatkozásában nem várható, hogy rövid időn belül létrejönnek ilyen szervezetek vagy megállapodások. A nemzetközi halászati irányítási rendszerben lévő területi hézagok pótlására irányuló folyamatos erőfeszítések sérelme nélkül a Közösségnek eleget kell tennie tengerjogi kötelezettségeinek az e területeken található tengeri élőhelyek védelmével kapcsolatban, és ezért megfelelő intézkedéseket kell tennie ezekre a flottákra vonatkozóan. Ennek során a Közösségnek a Közgyűlés 61/105. határozatában foglalt iránymutatással összhangban kell eljárnia.

(7)

A Közgyűlés ajánlásainak egyik kulcsfontosságú alkotóeleme a „… rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján annak értékelése, hogy a tengerfenéken folytatott egyes halászati tevékenységek jelentős káros hatással lennének-e a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, valamint – amennyiben az értékelés szerint e tevékenységek jelentős káros hatással járnának – annak biztosítása, hogy a tevékenységeket e hatások megelőzését szem előtt tartva irányítsák, illetve folytatásukat betiltsák”.

(8)

Az ajánlás végrehajtása megköveteli, hogy az érintett halászhajók a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelettel (3) és az 1627/94/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. december 20-i 2943/95/EK bizottsági rendelettel (4) összhangban kiállított különleges halászati engedély értelmében jogosultak legyenek a halászatra. Ezenkívül az ilyen engedélyek kiállítására és érvényességére olyan egyedi feltételeknek kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják az engedélyezett halászati tevékenységek megfelelő értékelését, valamint azt, hogy a halászati tevékenységek végzése megfeleljen ennek az értékelésnek.

(9)

A Közgyűlés ajánlásainak végrehajtásához megfelelő megfigyelési intézkedésekre is szükség van annak érdekében, hogy biztosítsák az engedélyek kiállítási feltételeinek való megfelelést. A műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendeletben (5) előírtakon kívül ide tartoznak a fedélzeti megfigyelők és a műholdas hajómegfigyelési rendszerek működésére vonatkozó különleges rendelkezések is a rendszer technikai meghibásodása vagy működésképtelensége esetére.

(10)

A regionális halászati irányítószervezetek által nem szabályozott területeken található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezése folyamatban van, így e tekintetben viszonylag kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre. Ezért mindenképpen szükséges a fenékhalászati eszközök használatának betiltása az olyan területeken, amelyekre vonatkozóan a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások kockázatának megfelelő tudományos értékelése nem történt meg.

(11)

Bizonyos feltételeknek – mint például az értékelésen át nem esett területekhez kapcsolódó feltételeknek, a műholdas hajómegfigyelési rendszer működésének és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák váratlan felfedezése esetén a tevékenységek áthelyezésének – a megsértése helyrehozhatatlan kárt okozhat ezekben az ökoszisztémákban, ezért azokat fel kell venni a súlyos jogsértéseknek a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásformák jegyzékének létrehozásáról szóló, 1999. június 24-i 1447/1999/EK tanácsi rendeletben (6) foglalt jegyzékébe.

(12)

Az egyéneknek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmét a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szabályozza, amelyet teljes mértékben alkalmazni kell az e rendelet alkalmazásában végzett adatfeldolgozásra, különös tekintettel az érintetteknek az adatokhoz való hozzáférésével, azok helyesbítésével, zárolásával és törlésével kapcsolatos jogaira, valamint a harmadik személyek értesítésére, amelyeket ebből következően e rendelet a továbbiakban nem részletez,

a)

az ilyen halászati tevékenységek szabályozására illetékes regionális halászati irányítószervezet vagy megállapodás hatálya alá tartozó területek;

b)

azon területek, amelyek tekintetében folyamatban van a regionális halászati irányítószervezet létrehozása, amennyiben a folyamat résztvevői ideiglenes intézkedéseket fogadtak el a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztító hatásával szembeni védelmére.

a)

„tengeri ökoszisztéma”: a növények, állatok és mikroorganizmusok közösségének dinamikus együttese és élettelen környezetük, amelyek funkcionális egységként hatnak egymásra;

b)

„veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely tengeri ökoszisztéma, amelynek épségét (azaz az ökoszisztéma szerkezetét és funkcióját) – a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és az elővigyázatosság elve alapján – nagy valószínűséggel veszélyezteti a halászati műveletek során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés által okozott károsodás, beleértve többek között a zátonyokat, fenékhegyeket, hidrotermikus forrásokat, hidegvízi korallzátonyokat és hidegvízi szivacsokat. Azok a legsebezhetőbb ökoszisztémák, melyek egyrészt könnyen megzavarhatók, másrészt nagyon lassan – vagy sohasem – állnak helyre;

c)

„jelentős károsodás”: (egyenként, összekapcsolva vagy összesítve értékelt) károsodás, mely olyan módon veszélyezteti az ökoszisztéma épségét, amely meggátolja az érintett populációk reprodukciós képességét és károsítja az élőhelyek hosszú távú természetes termékenységét, vagy az ideiglenesnél tartósabban jelentős pusztulást okoz a fajgazdagságban, az élőhely vagy közösség típusaiban;

d)

„fenékhalászati eszközök”: a halászati műveletek során a tengerfenékkel érintkező halászeszközök, beleértve a fenékvonóhálókat, kotróhálókat, fenéken rögzített kopoltyúhálókat, fenéken rögzített horogsorokat, rákcsapdákat és csapdákat.

a)

a tevékenységek tervezett helyszínét;

b)

a célfajokat;

c)

a halászeszközök típusait és lebocsátásának mélységét; és

d)

a tengerfenék topográfiai profiljának összetételét a tervezett halászati területen, amennyiben ezen információ még nem áll az érintett, lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére.

a)

független módon, a hajónaplóban használt formátumban rögzíti a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (8) 6. cikkében előírt fogási adatokat;

b)

feljegyzi a halászati tervnek az 5. cikk (2) bekezdésében említett minden módosítását;

c)

dokumentálja a 7. cikkben meghatározott, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák valamennyi váratlan felfedezését, beleértve olyan információk gyűjtését is, amelyek hasznosak lehetnek a terület védelmével kapcsolatban;

d)

feljegyzi a halászeszközök lebocsátási mélységét;

e)

a megfigyelési időszak végét követő 20 napon belül jelentést nyújt be az érintett tagállam illetékes hatóságainak. A jelentés egy példányát az erre vonatkozó írásos kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a Bizottságnak.

a)

azon hajó parancsnokának vagy azon hajón szolgáló tisztnek a rokona, amelyre kirendelik;

b)

azon hajó parancsnokának az alkalmazottja, amelyre kirendelik;

c)

a parancsnok képviselőjének az alkalmazottja;

d)

a parancsnok vagy a parancsnok képviselője által ellenőrzött társaság alkalmazottja;

e)

a parancsnok képviselőjének a rokona.

a)

a 2847/93/EGK rendelet 18. cikkében meghatározott követelményeken túlmenően az 1. cikkben említett halászhajók fogásairól, amelyek a hajónaplóban feljegyzett adatok alapján kerülnek megállapításra, beleértve a kikötőn kívül töltött halászati napokra vonatkozó teljes nyilvántartást és a megfigyelők által készített jelentéseket negyedéves, illetve a halászeszköz típusa és fajok szerinti bontásban;

b)

arról, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett halászhajók eleget tesznek-e a halászati terveknek és a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott követelményeknek, valamint a szabálytalansági és a 10. cikkben említett súlyos jogsértési esetek orvoslását és szankcionálását célzó intézkedésekről;

c)

a 8. cikk végrehajtásáról.