Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 62012CN0506

C-506/12. sz. ügy: A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2012. november 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Gerd Schini kontra Land Berlin

OJ C 26, 26.1.2013, p. 31–32 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

26.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 26/31

A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2012. november 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Gerd Schini kontra Land Berlin

(C-506/12. sz. ügy)

2013/C 26/58

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Berlin

Az alapeljárás felei

Felperes: Gerd Schini

Alperes: Land Berlin

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Úgy kell-e értelmezni az európai elsődleges és/vagy másodlagos jogot, a jelen ügyben különösen a 2000/78/EK irányelvet (1), az életkoron alapuló jogszerűtlen hátrányos megkülönböztetés átfogó tilalmának értelmében véve, hogy e tilalom hatálya a tartományi köztisztviselők illetményére vonatkozó nemzeti rendelkezésekre is kiterjed?

2.

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: az következik-e az említett európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezéséből, hogy az olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint a köztisztviselő alapilletményének összege a közszolgálati jogviszony létesítésekor alapvetően a köztisztviselő életkorától függ, és később mindenekelőtt a közszolgálati jogviszony időtartamának függvényében emelkedik, az életkoron alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést képez?

3.

Amennyiben a második kérdésre is igenlő válasz adandó: ellentétes-e az említett európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezésével az ilyen nemzeti rendelkezés azon jogalkotói céllal történő igazolása, hogy jutalmazzák a szakmai tapasztalatot?

4.

Amennyiben a harmadik kérdésre is igenlő válasz adandó: a hátrányos megkülönböztetéstől mentes illetményjog kialakításáig lehetővé teszi-e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezése más jogkövetkezmény alkalmazását, mint a hátrányosan megkülönböztetett személyek részére a besorolási fokozatuk legmagasabb fizetési fokozata szerinti illetmény visszamenőleges kifizetését?

A hátrányos megkülönböztetés tilalma megsértésének jogkövetkezménye e tekintetben az európai elsődleges és/vagy másodlagos jogból, a jelen ügyben különösen magából a 2000/78/EK irányelvből ered, vagy a jogosultság csak az európai jogi rendelkezések hiányos átültetéséből következik az állam uniós jog alapján fennálló felelőssége alapján?

5.

Ellentétes-e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezésével az olyan nemzeti intézkedés, amely az utólagos illetményfizetésre vagy kártérítésre való jogosultságot attól teszi függővé, hogy a köztisztviselők azt megfelelően rövid időn belül érvényesítették-e?

(1)  A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).

Top