A Bíróság (első tanács) 2012. november 22-i ítélete (a High Court of Ireland (Írország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — M.M. kontra Minister for Justice, Equality and Law Reform, Írország, Attorney General

(C-277/11. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Közös európai menekültügyi rendszer - 2004/83/EK irányelv - A menekültstátusz vagy a kiegészítő védelmi jogállás megadásának feltételeire vonatkozó minimumszabályok - A 4. cikk (1) bekezdésének második mondata - A tagállam együttműködése a kérelmezővel a kérelme releváns elemeinek értékelése céljából - Terjedelem - A menedékjog megadása iránti kérelem elutasítását követően benyújtott, kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálása vonatkozásában lefolytatott nemzeti eljárás szabályossága - Az alapvető jogok tiszteletben tartása - A meghallgatáshoz való jog)

2013/C 26/16

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Ireland

Az alapeljárás felei

Felperes: M.M.

Alperesek: Minister for Justice, Equality and Law Reform, Írország, Attorney General

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — High Court of Ireland — A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv (HL L 304.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 96. o.) 4. cikke (1) bekezdésének értelmezése — A menekültként való elismerés megtagadását követően előterjesztett kiegészítő védelem iránti kérelem — A kiegészítő védelem iránti kérelem elutasítására tett javaslat — Azon kötelezettség, hogy a végső döntés meghozatalát megelőzően a kérelmező rendelkezésére bocsássák a kérelme értékelésének az eredményét.

Rendelkező rész

A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének második mondatában előírt, az érintett tagállamnak a menedékkérővel való együttműködésére vonatkozó követelmény nem értelmezhető oly módon, hogy abban az esetben, ha egy külföldi személy kiegészítő védelmi jogállás megadását kérelmezi azt követően, hogy a menekültstátuszt vele szemben megtagadták, és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság e második kérelmet szintén el kívánja utasítani, e hatóság e minőségében köteles arra, hogy a határozatának a meghozatalát megelőzően az érintettet értesítse arról, hogy a kérelmének a tervek szerint kedvezőtlen lesz a kimenetele, valamint arra, hogy az érintettel közölje azokat az érveket, amelyekre a kérelem elutasítását alapítani kívánja, ily módon lehetőséget biztosítva a kérelmezőnek arra, hogy e tekintetben kifejthesse álláspontját.

Az alapügy tárgyát képező nemzeti szabályozás által létrehozotthoz hasonló rendszer tekintetében azonban, amelyet az jellemez, hogy két külön és egymást követő eljárás létezik a menekültstátusz megszerzése iránti, illetve a kiegészítő védelem iránti kérelmek vizsgálatára, a kérdést előterjesztő bíróságnak a feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy ezen eljárások közül mindkettőben tiszteletben tartsák a kérelmező alapvető jogait, és konkrétabban a meghallgatáshoz való jogát abban az értelemben, hogy a kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kért védelmet megtagadó mindenfajta határozat elfogadása előtt hasznos módon kifejthesse az észrevételeit. Az ilyen rendszerben az a körülmény, hogy az érdekeltet a menekültstátusz megadása iránti kérelmének az elbírálása keretében már megfelelő módon meghallgatták, nem jár azzal a következménnyel, hogy ettől a formalitástól a kiegészítő védelem iránti kérelemre vonatkozó eljárás keretében el lehet tekinteni.

(1)  HL C 226., 2011.7.30.