EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.10.28.

COM(2016) 676 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv értékeléséről

{SWD(2016) 336 final}
{SWD(2016) 337 final}

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

2. Háttér-információk

3. Az irányelv értékelése

3.1 Az értékelés célja

3.2 Módszertan

3.3 Az értékelés eredménye

3.3.1 A belső piac megfelelő működése a versenyfeltételek torzulásának elkerülése mellett

3.3.2A tagállamok költségvetési érdekeinek megőrzése

3.3.3A megfelelés költségei és adminisztratív terhek – csökkentési célok

3.3.4Uniós hozzáadott érték – az irányelv célkitűzéseinek uniós szinten történő eléréséből származó előnyök az érintettek számára

3.3.5 Az irányelv igazodása a tagállamok és a gazdasági szereplők igényeihez

3.3.6Mennyire koherensek a 92/83/EGK irányelv rendelkezései az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokkal?

4. Az értékelés ajánlásai

4.1 Az értékelés minősége

4.2 Ajánlások

4.3 A jelenlegi helyzet fenntartása

4.3.1 Jövedéki adó alkoholtartalom alapján

4.3.2. Besorolás

4.3.3 Kedvezményes adókulcs a kis sörfőzők számára

4.3.4 Kedvezményes adókulcs a kisüzemi szeszfőzdék számára

4.3.5 Egyes termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsok és mentességek bizonyos tagállamokban

5. Végkövetkeztetések

I. melléklet A külső értékelés ajánlásai

1. Bevezetés

Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv 1 (a „szerkezetre vonatkozó” irányelv) 22. cikkének 2 (7) bekezdése szerint a Bizottságnak 2015-ben felül kell vizsgálnia a Magyarországon, Romániában és Szlovákiában a magánszemélyek által előállított/személyes fogyasztásra szánt alkoholra alkalmazott kedvezményes jövedékiadó-kulcsot, és jelentést kell benyújtania a Tanácsnak a lehetséges módosításokról.

Az irányelvet teljes egészében elfogadása, azaz 1992 óta nem értékelték, mivel a 22. cikken kívül máshol nincs rendszeres felülvizsgálatra és a Tanácsnak való jelentéstételre vonatkozó követelmény. A Bizottság a minőségi jogalkotási programja keretében a célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) biztosítása iránti kötelezettségvállalására tekintettel úgy döntött, hogy az irányelvet teljes terjedelmében értékeli.

E jelentés bemutatja az említett értékelés eredményeit és következtetéseit, és egyben eleget tesz az irányelvben szereplő felülvizsgálati követelménynek.

2. Háttér-információk

A 92/83/EGK irányelv meghatározza az alkoholra és alkoholtartalmú italokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetére vonatkozó szabályokat. Az irányelv ezen belül meghatározza és besorolja a különböző típusú alkoholokat és alkoholtartalmú italokat, és jogi keretet biztosít az egyes ágazatokban alkalmazandó kedvezményekre, mentességekre és bizonyos eltérésekre.

Az irányelv célja, hogy a termékek ágazaton belüli szabad áramlásának biztosítása mellett garantálja a belső piac megfelelő működését, beleértve a versenyfeltételek torzulásának elkerülését. A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az uniós jog megfeleljen a célnak, és célkitűzéseit – a legkisebb költségek és terhek mellett – elérje.

3. Az irányelv értékelése

A Bizottság egy külső átfogó tanulmány segítségével (a továbbiakban: tanulmány) 3 elvégezte az irányelv működésének értékelését.

A tagállamokkal folytatott konzultációt követően megállapodás született arról, hogy az értékelés célja annak vizsgálata, hogy a jogi szabályozás ró-e szükségtelen adminisztratív költségeket és terheket a nemzeti közigazgatási szervekre és a gazdasági szereplőkre, továbbá annak meghatározása, hogy mely elemeket lehetne további értékelésnek alávetni az alkoholra és az alkoholtartalmú italokra kivetett jövedéki adó begyűjtésének megfelelőségére és biztonságára vonatkozó hatásvizsgálat részeként. Az értékelés 2014 decemberében indult, és 2016 júliusában ért véget. Az értékelés végrehajtását a Bizottság valamennyi érintett szolgálatának munkatársaiból álló irányítócsoport felügyelte.

Az értékelés igazodik a minőségi jogalkotásról szóló, 2015. május 19-i új iránymutatáshoz 4 , amelynek öt fő értékelési szempontja az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték. Az értékelés keretében célzott felmérések, valamint nyilvános konzultáció révén összegyűjtésre kerültek az érdekeltek nézetei. Az értékelést a mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentum mutatja be részletesebben.

3.1 Az értékelés célja

Ezen értékelés célja, hogy a meglévő általános jogi kereten belül értékelje az irányelv működését. Magában foglalja az összes rendelkezést, kezdve a különböző típusú alkoholtartalmú italoknak a jövedékek, az alkalmazandó kedvezmények, a mentességek és az egyéb jogi rendelkezések szempontjából történő meghatározásával.

A jelentés kizárólag az alkoholra és alkoholtartalmú italokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetére koncentrál, és semmilyen módon nem tárgyalja és nem kombinálja a megállapításokat az alkoholra és alkoholtartalmú italokra alkalmazott jövedéki adó mértékének közelítéséről szóló 92/84/EGK irányelvben (az „adómértékekről szóló irányelv”) meghatározott követelményekkel.

3.2 Módszertan

Az értékelés egy külső átfogó tanulmányra támaszkodott, amely a következőket tartalmazta:

•    másodelemzést

•    kérdőíveket, amelyeket a tagállamok (mind a 28 tagállam válaszolt), a gazdasági szereplők (323 válasz) és a nagyközönség / uniós polgárok (328 válasz) 2015 augusztusa és novembere között tölthettek ki

•    5 célzott esettanulmányt a tagállamok közigazgatási szervei (adó-/vám-/pénzügyi és egészségügyi hatóságok), valamint a szeszesital-piacon tevékeny gazdasági szereplők és/vagy szervezetek számára, az alkoholtartalmú italok megadóztatására vonatkozó besorolás, a kistermelők számára alkalmazott kedvezményes jövedékiadó-kulcsok, a denaturált szeszre vonatkozó mentességek működése, a saját fogyasztásra történő előállítás esetében alkalmazandó mentességek és az irányelv egészségügyi szempontoknak való megfelelősége területén

•    az adatok háromszögelését és elemzését, valamint visszajelzést

•    egy sor ajánlást a feltárt problémák orvoslására.

3.3 Az értékelés eredménye

3.3.1 A belső piac megfelelő működése a versenyfeltételek torzulásának elkerülése mellett

A belső piac megfelelő működése az alkoholra és alkoholtartalmú italokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetével összefüggésben három fő elemből tevődik össze:

i.    egyértelmű és következetes keretrendszer az alkohol és az alkoholtartalmú italok után fizetendő jövedéki adó számára;

ii.    egyenlő feltételek a gazdasági szereplők közötti verseny szempontjából;

iii.    a jövedéki adó megkerülésének korlátozott kockázata.

Összességében az derült ki, hogy az irányelv csak részben volt hatékony e három célkitűzés megvalósításában. A jövedéki adó szerkezetének harmonizációja, mértékének közelítése és alkalmazási körének meghatározása által az irányelv általános szinten lehetővé teszi, hogy a kereskedelem az EU-n belül az adózással kapcsolatos jelentős kereskedelmi akadályok, illetve az azonos tevékenységi körben működő gazdasági szereplők közötti jelentős versenyelőny-torzulások nélkül menjen végbe.

Az irányelv sikeresen foglalja szerkezetbe a 92/84/EGK irányelvben meghatározott kategóriájú alkoholtartalmú italok adózását, amely minimális jövedékiadó-mértéket határoz meg. Egyértelmű szabályok állnak rendelkezésre a kistermelőkre vagy az alacsony alkoholtartalmú termékekre kivetett kedvezményes adókulcsok meghatározásának lehetőségével kapcsolatosan. Ez konzisztens adóztatási keretrendszert teremt az alkohol megadóztatására.

Az összességében pozitív következtetés ellenére az irányelv több esetben nem biztosítja a szükséges jogi egyértelműséget, és az ebből fakadó problémák kedvezőtlen hatással vannak a belső piac működésére.

Egyes termékek (termékágazatonként több száz lehetséges kategóriát felölelő) besorolása továbbra sem egyértelmű, mivel a szóban forgó termékek több kategóriába is tartozhatnak, így a tagállamokban eltérő bánásmódban részesülhetnek, és e termékek tagállamok közötti szállítása során komplikációk léphetnek fel. Hasonlóképpen, a rendelkezések denaturált alkoholra vonatkozó mentességének értelmezése során felmerült nehézségek akadályozzák a belső piac megfelelő működését, mivel az ilyen jellegű mentességre vonatkozó feltételek jelentősen eltérnek az egyes tagállamokban. Egyik tagállam sem alkalmaz valamelyik másik tagállammal egyező szabályokat az összes területen – az EU 28 tagállamában például különbözik egy tagállamnak egy másik területen elismert készítménye, egy másik tagállam készítményének elkészítési képessége a tagállam saját területén, harmadik ország denaturált készítményei és a kölcsönös elismerés általános elve.

Ahol az irányelv egyértelmű szabályokat rögzít, ott egyben hasonló feltételeket biztosít EU-szerte a gazdasági szereplők számára, akik termékei az összes tagállamra alkalmazandó elvek alapján kerülnek megadóztatásra. A denaturált alkohol mentességével kapcsolatos egyértelműség hiánya azonban széles körű értelmezési lehetőségeket nyújt a tagállamok számára. Ez a piaci verseny egyensúlyhiányához vezet, mivel az egyes tagállamokban működő, denaturált alkoholt gyártók és fogyasztók más tagállamokhoz képest sokkal szélesebb denaturált alkoholkészítmény-választékkal rendelkeznek.

A szabályozás továbbá akadályozza a tagállamokat abban, hogy következetesen kedvezményes adókulcsokat alkalmazzanak a kistermelőkkel szemben valamennyi típusú alkoholtartalmú ital esetében. Ez korlátozza a tagállamokat abban, hogy kiigazíthassák a lehetséges piaci egyensúlyhiányt olyan esetben, amikor pedig érdemes lenne ilyen politikai célt kitűzni.

3.3.2    A tagállamok költségvetési érdekeinek megőrzése 

A tagállamok lehetséges jövedéki adóveszteségére vonatkozóan az értékelés figyelembe vette az alábbiakat:

i.    milyen mértékben fordulnak elő alkohollal és alkoholtartalmú italokkal kapcsolatos visszaélések, különös tekintettel a denaturált alkohollal kapcsolatos visszaélésekre;

ii.    az alkoholtartalmú italok potenciálisan téves besorolása egy, a tagállamok által kitűzöttnél alacsonyabb adónembe.

Az irányelvnek az alkohol ipari célú denaturálását biztosító rendelkezései a mentesség integritásának védelmét célozzák, és megakadályozzák az ilyen jellegű termék fogyasztható alkohollá történő visszaalakítását. Összességében a visszaélésre vonatkozó, rendelkezésre álló adatok azt mutatták, hogy a denaturált alkohol mentességével összefüggő visszaélések aránya igen alacsony az alkohollal kapcsolatos összes visszaélés tekintetében. Ez azért van, mert sok tagállamban nem gyűjtik és/vagy nem elemzik az adatokat olyan részletességgel, amely tényeken alapuló ítéletet tenne lehetővé. Azonban néhány tagállamban az eredmények arra utalnak, hogy a denaturált alkohollal kapcsolatos visszaélések mértéke nem elhanyagolható. További vizsgálatokra lenne szükség – együttműködve az olyan nemzeti hatóságokkal, mint az egészségügy és a fogyasztóvédelem, melyek rendelkezhetnek begyűjtött adatokkal a piacról kivont tiltott termékről – annak megállapítására, hogy ezen visszaélések az irányelv hiányosságaira vezethetők-e vissza, és hogy a vizsgálat eredményei alapján szükséges lenne-e meghatározni a denaturált szesz fogalmát, annak gyártási és felhasználási módját, hogy az jogosult legyen a mentességre, és megkövetelni a gazdasági szereplőktől az olyan denaturáló készítmények használatát, amelyeket nem lehet könnyen és olcsón eltávolítani a termékből. Világossá vált, hogy a jelenlegi irányelv kétértelműségei felelősek a szabályok széles körű értelmezéséért. Hogy ez összefüggésbe hozható-e a visszaélésekkel, azt csak a nem fiskális hatóságokkal folytatott kiterjedtebb kutatás igazolhatja.

Számos olyan különböző terméktípust sikerült beazonosítani, amelyek besorolása nem egyértelmű, és amelyek kétségtelenül hozzárendelhetők két vagy több különböző adónemhez. A probléma az erjesztett ital meghatározásában rejlik. Néhány ilyen terméket (például etil-alkoholt tartalmazó boralapú italok) szándékosan oly módon gyártottak, hogy hasznot húzzanak a kedvező adózási kategóriából, illetve azzal visszaéljenek. A piaci verseny torzulása mellett az egyértelmű besorolási meghatározások hiánya bevételkiesést okozhat a tagállamok számára. A tanulmány előzetes kutatásokat folytatott arra vonatkozóan, hogyan érintik a különböző besorolási kategóriák a bevételek beszedését, de most annak további vizsgálatára lenne szükség, hogy milyen hatással lennének a besorolásokban végzett esetleges változások az EU 28 tagállamának jelenlegi bevételeire a két aspektus érintettsége esetén. Ez a fő termékágazatok részletes elemzésével, valamint az egyes potenciális új kategóriákba történő ismételt besorolásával járna.

3.3.3    A megfelelés költségei és adminisztratív terhek – csökkentési célok

A 92/83/EGK irányelv közvetlenül nem ír elő megfelelési költségeket a gazdasági szereplők számára. Azáltal, hogy bizonyos termékeket a jövedéki adó hatálya alá von, az irányelv az adott ágazatokat közvetett módon a 2008/118/EK irányelv 5 rendelkezéseihez kapcsolja, amely meghatározza a jövedéki termékek árumozgásának szabályait és feltételeit.

A 92/83/EGK irányelv értékelése több olyan területet azonosított, ahol az irányelv rendelkezéseinek alkalmazása megnövekedett költségekkel jár a gazdasági szereplők és a tagállamok számára egyaránt. A következtetés tehát az, hogy az irányelv nem hatékony, különösen az egyéb erjesztett italok besorolásának területén, valamint a denaturált alkohol mentességének kapcsán.

Ezek a beazonosított megnövekedett adminisztratív és megfelelési költségek az irányelv rendelkezéseinek komplikációiból, vitatásából és következetlen alkalmazásából fakadnak, melyek olyan helyzetekből keletkeznek, amelyekben az érdekelt felek nem értenek egyet a helyes nemzeti értelmezésekkel. Az értékelést támogató számos példa, valamint földrajzi kiterjedésük azt jelzi, hogy ezek a komplikációk abból fakadnak, hogy az irányelv az érintettek számára nem elég egyértelmű.

Összefoglalva, a „nehezen besorolhatóként” azonosított termékek besorolását övező problémák, és a denaturált alkoholra vonatkozó mentesség kezelése megnövekedett költségekkel, mint például egyes tagállamokban a denaturált alkohol árumozgására vonatkozó fokozott garanciákkal jár, továbbá hozzájárul a jogviták költségeinek növekedéséhez és a besorolási szabályok manipulálásához, ami árkülönbségeket eredményez.

3.3.4    Uniós hozzáadott érték – az irányelv célkitűzéseinek uniós szinten történő eléréséből származó előnyök az érintettek számára

Az értékelés felmérte az alkoholtartalmú italok besorolására, a kistermelőknek nyújtott kedvezményes adókulcsokra, és a denaturált alkohol jövedéki adó alóli mentességére vonatkozó közös szabályok uniós szintű meghatározásának hozzáadott értékét.

A tanulmány megállapításai egyértelműen azt mutatják, hogy csak egy uniós szintű rendszer tudja biztosítani azt az egyenletességet és azokat a harmonizált feltételeket, amelyek a belső piac megfelelő működésének biztosításához szükségesek. Ugyanazt az eredményt, az eredményesség és hatékonyság szempontjából – nem is beszélve a még inkább pozitív szempontokról – nem lett volna lehetséges elérni egy alternatív, kétoldalú vagy nemzetközi megközelítéssel.

Ezen túlmenően, az érintettek eltérő értelmezései azt jelzik, hogy az irányelv hatékonyságát javítani lehetne az EU-szintű megközelítés kibővítésével.

Összességében az összegyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy az összes érdekelt fél határozottan támogatja az EU-szintű megközelítést az alkoholra és az alkoholtartalmú italokra kivetett jövedéki adó tekintetében, ami így elősegíti a kereskedelmet, megakadályozza a piaci verseny torzulását, csökkenti az adminisztrációs költségeket és megelőzi a visszaéléseket.

3.3.5     Az irányelv igazodása a tagállamok és a gazdasági szereplők igényeihez

E rész annak megértésére törekedett, hogy az irányelv rendelkezései jelenlegi megfogalmazásukban továbbra is megfelelnek-e a tagállamok és a gazdasági szereplők igényeinek. Ennek megfelelően felmértük:

i.    hogy az irányelv által megcélzott igények még léteznek-e;

ii.    ezen igények mennyire és milyen formában módosultak;

iii.    vajon az intézkedések megfelelnek-e a jelenlegi igényeknek.

Bár jelentős előrelépés történt az elmúlt húsz évben a belső piac létrehozása felé, továbbra is igen fontosak az irányelvnek az egyértelmű és következetes jogi keret létrehozására, a tisztességes verseny biztosítására és a jövedékiadó-elkerülés kockázatának csökkentésére irányuló célkitűzései. Ebben az összefüggésben az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adójának beszedésére vonatkozó közös szabályok biztosítása továbbra is fontos szempont.

Figyelembe vettük azt is, ha a tagállamok céljai az alkoholra kivetendő jövedéki adóval kapcsolatosan módosultak, mivel magában foglalhatják az alkoholfogyasztási szokások befolyásolását a jövedéki adó módosításával. A gyakorlatban mindössze néhány tagállam említett egészségpolitikai célokat a rendelkezések kapcsán; ennek megfelelően határozott következtetések nem vonhatók le ezen a téren. A közegészségügyi szempontokat azonban tekintetbe kell venni a további folyamatok során.

Összességében, az érdekelt felek arról számoltak be, hogy az irányelv egyedi rendelkezései megfelelnek az igényeiknek. Az alkohol és az alkoholtartalmú italok különböző kategóriákba történő besorolása a jövedéki adó céljából továbbra is releváns marad. Bár néhány tagállam (és különösen a szeszesital-termelők) az alkoholtartalmon alapuló adózás mellett érvelt, de meghatározott termékkategóriák nélkül, a bizonyítékok azt mutatják, hogy a különböző kategóriák fenntartása fontos a társadalmi-kulturális hagyományok megőrzéséhez (pl. a természetes alapanyagokból készült, gyakran egy adott helyen termesztett hagyományos termékek folyamatos termelése és fogyasztása), illetve a munkahelyek, hagyományos mesterségek és gyakorlatok létrehozásához és megőrzéséhez.

Az eredmények azt mutatják, hogy van néhány olyan rendelkezés, amely már nem tűnik szükségesnek, például a 28. cikk 6 szabályai az Egyesült Királyság számára, amelyeket az említett tagállam már nem alkalmaz. Az Egyesült Királyság jelezte, hogy a rendelkezést jelenlegi igényeire tekintettel már nem tekinti relevánsnak. Az egyértelműség érdekében e rendelkezést a 92/83/EGK irányelv lehetséges felülvizsgálatának keretében el lehet távolítani.

Ezen túlmenően, mivel több tagállam pozitív jövedéki adót vezetett be a borra, a bort és egyéb erjesztett italokat előállító kistermelőkre vonatkozó kedvezményes adókulcsok hiánya többé nem indokolt.

Végezetül az alacsony alkoholtartalmú termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsok relevanciája megkérdőjeleződött. A hatásvizsgálati szakaszban további elemzésre lenne szükség bármilyen következtetés levonásához arra vonatkozóan, hogy e kedvezményes adókulcsok megfelelnek-e az egészségpolitikai célokhoz kapcsolódó nemzeti gyakorlatoknak, és hogy azok megfelelnek-e az irányelvben meghatározott és az értékelési szempontokban azonosított általános célkitűzéseknek. Pontosabban, a tagállamokban ritkán használnak kedvezményes adókulcsokat a köztes termékekre és az etil-alkoholra, és lehet, hogy ezáltal valójában aláássák a rendelkezés célkitűzéseit, mivel az akaratlanul is a saját kategóriájában kedvezményekben részesülő termékek fogyasztásának megnövekedéséhez vezethet, annak ellenére, hogy alkoholtartalma valójában nagyobb, mint egy másik adókategóriába tartozó hasonló terméké.

3.3.6    Mennyire koherensek a 92/83/EGK irányelv rendelkezései az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokkal?

Az értékelés felmérte az irányelvnek az uniós jogszabályokkal és a nemzetközi megállapodásokkal való külső koherenciáját. Mivel az irányelv elfogadása óta több, mint 20 év telt el, időközben néhány módosítást hajtottak végre a másodlagos jogszabályok terén. Ezek a módosítások azonban nem veszélyeztetik a rendelkezések koherenciáját. Noha az irányelv más uniós jogszabályokra és KN-kódokra történő számos olyan hivatkozást tartalmaz, amelyeket frissíteni kell, a beazonosított következetlenségek – a lent említett két ponton kívül – nem okoznak jelentős gyakorlati problémákat.

A koherenciára vonatkozóan két pont okozhat problémát a gazdasági szereplők számára, nevezetesen a denaturált alkoholra vonatkozó KN-kódok, és a bor előtermékeinek kezelése:

•    A tagállamok nem használják következetesen a denaturált alkoholra vonatkozó KN-kódokat. Noha rendelkezésre áll KN-kód a denaturált alkoholra (2207 20), számos egyéb kód használatos a denaturált alkoholt tartalmazó egyes termékekre. Ez hatással lehet az ilyen jellegű termékek árumozgására vonatkozó feltételekre, valamint a tagállamok azon képességére, hogy nyomon kövessék és ellenőrizzék az árumozgást.

•    Két tagállam problémát jelentett a bor előtermékeivel (azaz a borrá alakítandó musttal és gyümölcslevekkel) kapcsolatban. Ezeket az irányelv nem jövedéki termékként határozza meg, de (az érintett tagállamokban) a gyakorlat az, hogy a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszer hatálya alá helyezhetők. Jelenleg nincs erre vonatkozó jogi követelmény.

Az értékelés nem állapított meg következetlenségeket az irányelv és a nemzetközi megállapodások között.

4. Az értékelés ajánlásai

4.1 Az értékelés minősége

A Bizottság gondosan megvizsgálta az értékelést alátámasztó tanulmányt és figyelembe vette az érdekelt felektől kapott visszajelzéseket is. Az értékelő csoport által végzett munka összhangban volt a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival. 7 A tanulmányban szereplő vélemények és következtetések közvetlenül a begyűjtött bizonyítékokon alapuló megállapításokból fakadnak. Az értékelés eredményeinek megbízhatósága érdekében a tanulmányban több adatgyűjtési módszer került alkalmazásra, beleértve felméréseket, interjúkat, másodelemzéseket és esettanulmányokat. Ezt a módszertant a Bizottság egészében véve elégségesnek minősítette.

4.2 Ajánlások

Az összegyűjtött bizonyítékok alapján az értékelők 17 ajánlást fogalmaztak meg azzal a céllal, hogy javítsák az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adójának szerkezetére vonatkozó keretszabályozás működését. Ezeket e jelentés I. melléklete tartalmazza.

A Bizottság valamennyi ajánlás relevanciáját megvizsgálta és az alábbiakat találta további megfontolásra érdemesnek: Ennek az értékelési jelentésnek ugyanakkor nem célja jövőre vonatkozó ajánlásokat megfogalmazni. A Bizottság ezért a következő ideiglenes értékelést fogalmazza meg. A jövőre vonatkozó további határozottabb következtetések az Európai Parlament, a Tanács, az érintettek, illetve más érdekelt felek reakciójának fényében kerülnek levonásra.

Az 1., a 3., a 4., az 5., a 6., a 7., a 8. és a 10. ajánlás a jogszabályok pontosabb meghatározását/egyértelműbbé tételét javasolja a jogbizonytalanság csökkentése, valamint az egyes tagállamokban fellépő különböző megközelítések, és a belső piac torzulásának elkerülése érdekében. Ezen ajánlások figyelembevétele hatással lenne más ajánlások munkaparamétereire, és prioritást élvezhetne.

A 9., a 11., a 12. és a 13. ajánlás célja további kutatások elvégzése annak megvizsgálása érdekében, milyen hatással lenne a javítások terjedelmének kibővítése és/vagy alkalmazása ezeken a területeken.

A 14., a 15. és a 16. ajánlás kisebb technikai módosításokra vonatkozik, amelyekkel az irányelv esetleges felülvizsgálatakor lehetne foglalkozni.

A többi ajánlás vagy kívül esik a 92/83/EGK tanácsi irányelv esetleges felülvizsgálatának hatókörén, vagy csak közvetetten kapcsolódik ahhoz. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

A 2. ajánlás inkább a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelvre vonatkozik.

17. ajánlás – a bor előtermékei, pl. a szőlőmust és a szőlőlé jövedéki szabályozására vonatkozóan. Ennek nincs jelenleg alapja sem a 92/83/EGK irányelvben, sem a 2008/118/EK irányelvben, mivel a bor előtermékei nem jövedéki termékek. Ezért a tárolásra vagy szállításra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjeszteni oly módon, hogy ezeket magukba foglalják, és jogi alap sem határozható meg a másodlagos jogban e termékekre sem a szerkezetre vonatkozó, sem az adómértékekről szóló irányelvben.

4.3 A jelenlegi helyzet fenntartása

Az értékelők amellett, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a szükséges lépésekről (lásd a jelentés I. mellékletét) az előző fejezetben leírtak szerint, egyes területeken a jelenlegi helyzet fenntartására irányuló ajánlásokat is előterjesztettek. Ezeket a területeket e fejezet ismerteti.

4.3.1 Jövedéki adó alkoholtartalom alapján

4.3.2. Besorolás

Az alkoholtartalmú italok jövedéki szempontból történő jelenlegi besorolási rendszere lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az uniós szabályok alkalmazásával több dimenziót lefedő nemzetpolitikai célokat kövessenek, többek között gazdasági és egészségvédelmi célokat is.

Annak ellenére, hogy számos érdekelt csoport kifejezte nézetét arra vonatkozóan, hogy az alkoholtartalmú italok jövedéki adóinak szerkezete leegyszerűsödne, ha az adót egyenlő módon alkalmaznák az összes jövedékiadó-köteles alkoholtartalmú italra azok alkoholtartalma alapján, nem valószínű, hogy a jövedéki adók szerkezetének ilyen alapvető változása – amely megszüntetné a jelenlegi jövedéki kategóriákat és a jövedéki adót az alkoholtartalomhoz kötné – kivételezhető lenne, és kielégítő eredményekhez vezetne az összes érintett fél számára.

Mivel a tagállamok többségének és más érdekelt feleknek határozott véleményük van a jelenlegi helyzet fenntartásának megfelelőségéről, valamint esetleges módosítások lehetséges (pozitív vagy negatív) hatásainak bizonytalan kimeneteléről, az Európai Bizottságnak inkább a rendszer jelenlegi keretek közötti működésének javítására kellene figyelmet fordítania.

4.3.3 Kedvezményes adókulcs a kis sörfőzők számára

A kutatás kimutatta, hogy nem minden tagállam használja ki teljes mértékben a 4. cikk (1) bekezdése szerinti lehetőséget a rendelkezésre álló 200 000 hl erejéig. Ugyanakkor a legtöbb tagállam kedvezményes adókulcsot biztosít a kis sörfőzdék számára; csak két tagállam fejezte ki elégedetlenségét a rendelkezésre álló mennyiségi korlátra vonatkozóan.

Mivel nincs arra utaló bizonyíték, hogy azok a tagállamok, amelyek nem használják ki teljes mértékben a rendelkezést, a rendelkezés más tagállamokban történő alkalmazása aránytalanul hátrányosan érintene, és figyelembe véve a korlátozott mértékű egyetértést bármilyen változásra nézve, a meglévő hatályos mennyiségi korlátok megőrzése több előnyt jelentene.

4.3.4 Kedvezményes adókulcs a kisüzemi szeszfőzdék számára

Az értékelés során végzett kutatás arra utal, hogy a kisüzemi szeszfőzdék által előállított 10 hl (különleges esetben 20 hl) tiszta alkohol azon mennyiségi korlátja, amely alatt a tagállamok kedvezményes adókulcsot biztosíthatnak (22. cikk (1) bekezdése), valószínűleg túl kicsi ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon a belső piacra. Ezért érdemes megemelni a mennyiségi korlát értékét a cikk hatékonyságának növelése érdekében.

Ugyanakkor a 28 tagállamból 13 jelezte, hogy ezt a mennyiségi korlátot megfelelőnek tartja, miközben csak két tagállam nem értett egyet. Ennek eredményeként úgy tűnik, hogy az ügy nem érett meg teljesen a jogszabályi változásra ezen a területen.

4.3.5 Egyes termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsok és mentességek bizonyos tagállamokban

Azok a tagállamok, amelyek kérelmezték és engedélyt kaptak arra, hogy egyedi esetben eltérjenek az irányelv alkalmazásától, határozottan támogatják azok fenntartását annak érdekében, hogy folytathassák nemzetpolitikai célkitűzéseik megvalósítását.

Mivel nincs bizonyíték arra, hogy ezek az eltérések lényeges mértékű hátrányos hatással lennének az uniós piac egészére, a szomszédos tagállamokra vagy azon tagállamra, ahol azokat alkalmazzák, helyénvaló a jelenlegi helyzet fenntartása ebben a tekintetben.

5. Végkövetkeztetések

A fogyasztási termékekre, mint például az alkoholra és az alkoholtartalmú italokra kivetett jövedéki adó nem zavarhatja a piaci versenyt, és nem akadályozhatja az áruk szabad mozgását az Unión belül egy megfelelően működő belső piacon. Ez az értékelés megvizsgálta a 92/83/EGK irányelvből fakadó hatékonyságot, eredményességet, relevanciát, koherenciát és uniós hozzáadott értéket, valamint adminisztratív terheket, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adójának szerkezetére vonatkozó uniós jogszabályok a legkisebb költség mellett elérik célkitűzéseiket.

Összességében az értékelés megállapította, hogy az alkohol és az alkoholtartalmú italok jelenlegi szerkezetét meghatározó általános elvek semleges versenyfeltételeket tesznek lehetővé. Ugyanakkor az értékelés eredményei azt mutatják, hogy vannak bizonyos torzulások a belső piacon, és hogy azok jelentős hátrányokat okoznak, így a Bizottságnak lépéseket kell tennie e téren.

Az értékelés az adóhatóságok és a gazdasági szereplők számára szükségtelen adminisztratív és megfelelési költségeket állapított meg. Ezek a költségek bizonyos olyan fogalommeghatározásokból erednek, amelyek az egyes termékek kezelésére vonatkozóan jogbizonytalansághoz vezethetnek.

Végezetül az érdekeltek nagy többsége úgy vélte, hogy az irányelv hatékonynak és általánosságban alkalmasnak bizonyult a jövedéki adó megfelelő beszedésére.

I. melléklet A külső értékelés ajánlásai 8

(1)

 A Tanács 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelve  az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról

(2)

Az irányelv 22. cikkének (7) bekezdése szerint Magyarország, Románia és Szlovákia kedvezményes jövedékiadókulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállító gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liternyi, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt.

(3)

  https://circabc.europa.eu/faces/jsp/extension/wai/navigation/container.jsp – a Ramboll Management Consulting AS, Coffey and Europe Economics által vezetett konzorcium

(4)

http://ec.europa.eu/smart-regulation/guidelines/toc_guide_en.htm

(5)

A Tanács 2008. december 16-i 2008/118/EK irányelve a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(6)

Az Egyesült Királyság már nem alkalmazza a mentességet a 44,2 és 49,2 tömegszázalék közötti tényleges alkoholtartalmú aromás keserűitalokra, amelyek 1,5 és 6 tömegszázalék tárnicsot, fűszert és egyéb aromás összetevőt, 4–10 tömegszázalék cukrot tartalmaznak, legfeljebb 0,2 literes tárolóedényben érkeznek, valamint a koncentrált malátaitalokat, amelyek cefréjének erjesztés előtti fajsúlya az eredeti sűrűség 1200-a (47 Plato-fok), vagy több volt.

(7)

http://ec.europa.eu/smart-regulation/guidelines/toc_guide_en.htm