16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/9

1.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke értelmében valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét, valamint hogy a nemzeti szakpolitikákat kiegészíteni hivatott uniós fellépésnek a népegészségügyi helyzet javítására kell irányulnia. Az Uniónak ösztönöznie kell a tagállamok közötti együttműködést a közegészségügy területén, és szükség esetén támogatást kell nyújtania a tagállamok fellépéséhez, illetve erősítenie kell az együttműködést a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. Az uniós fellépés során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és nyújtására vonatkozó hatáskörét, a hozzájuk rendelt erőforrások elosztását is ideértve;

2.

AGGODALOMMAL JEGYZI MEG, hogy jelenleg világszerte 47,5 millió ember él demenciával, 58 %-uk alacsony vagy közepes jövedelmű országokban. Becslések szerint az Európai Unióban 6,4 millióan szenvednek demenciában (1);

3.

FELHÍVJA A FIGYELMET ARRA, hogy az idősebbek körében a demencia világszerte a fogyatékosság és a másokra utaltság egyik fő oka, valamint hogy fizikai, pszichés, társadalmi és gazdasági hatást gyakorol az érintettekre, a családtagjaikra és gondozóikra, illetve a társadalom egészére is (2);

4.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy noha a demenciával élők többsége idős ember, korai demenciában is rendkívül sokan szenvednek;

5.

KIEMELI a betegjogok fontosságát, különös tekintettel az emberi méltósághoz kapcsolódó, az Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogokra (3);

6.

ELISMERI, hogy a demenciában szenvedők éveken át minőségi életet élhetnek, különösen ha időben hozzáférnek az ellátórendszerhez, és így vizsgálat keretében időben diagnosztizálják őket, valamint ha ezután megfelelő segítséget kapnak;

7.

ELISMERI, hogy a demencia és az ahhoz kapcsolódó betegségek súlyosan érintik az egészségügyi és szociális biztonsági rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát;

8.

HANGSÚLYOZZA az egészséges – többek között az agy megfelelő működésének megőrzését segítő – életmód népszerűsítésének fontosságát az élet valamennyi szakaszában, hogy megnövelhessük az egészségben eltöltött életévek számát;

9.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy jobban meg kell ismerni ezeket a betegségeket, ha általánosságban javítani szeretnénk az idősödő társadalom egészségi állapotát, ami a második és a jelenlegi (2014 és 2020 közötti időszakra szóló) harmadik egészségügyi program (4) egyik prioritása;

10.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy számos uniós szintű kezdeményezés a demográfiai változással összefüggésben is kiemelt cselekvési területként nevezte meg a demenciát, és újból rámutatott, milyen súlyos következményekkel jár a betegséggel élők számának növekedése (5);

11.

EMLÉKEZTET az életkorral összefüggő neurodegeneratív megbetegedések elleni küzdelemre vonatkozó közegészségügyi stratégiákról szóló, 2008. december 16-án elfogadott tanácsi következtetésekre, amely felhívta a Bizottságot, hogy 2009-ben fogadjon el az ilyen betegségek elleni küzdelemre irányuló kezdeményezést (6);

12.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy a Bizottság új megközelítést javasolt, amelynek keretében a kutatás-fejlesztésre szánt európai közforrások hatékonyabb felhasználását az egyes kulcsterületeken – így például az Alzheimer-kórral összefüggésben – alkalmazott közös programozás biztosítaná. Ennek nyomán 2010-ben elindult a neurodegeneratív betegségekre irányuló közös programozási kezdeményezés (JPND) azzal a céllal, hogy jobban összehangolja a neurodegeneratív betegségekkel és különösen az Alzheimer-kórral kapcsolatos nemzeti kutatási tevékenységeket;

13.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy a hetedik kutatási és technológiai keretprogram (2007–2013) 2007 és 2013 között több mint 576 millió euróval támogatta a demenciával és a neurodegeneratív betegségekkel foglalkozó kutatást; erre az eredményre építve a Horizont 2020 új uniós kutatási és innovációs keretprogramon (2014–2020) belül lehetőség nyílik a demencia mint társadalmi és egészségügyi probléma további kezelésére, és a programból ez idáig több mint 103 millió eurót fordítottak a demenciával kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységekre;

14.

ÜDVÖZLI az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló, 2011. január 19-én elfogadott európai parlamenti állásfoglalást, amely arra hív fel, hogy a demenciát uniós egészségügyi prioritássá kell nyilvánítani, és határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki célzott nemzeti terveket (7);

15.

EMLÉKEZTET az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „Dementia: A Public Health Priority” (A demencia mint népegészségügyi prioritás) (8) című első, 2012. évi jelentésére, amely tájékoztatással szolgált a demenciáról és felhívta a lakosság figyelmét erre a betegségre, valamint azon kiemelt betegségek egyikeként határozta meg, amelyekkel a WHO mentálhigiénés ellátási szakadékra (Mental Health Gap) vonatkozó cselekvési programja (9) részletesen foglalkozik. A cselekvési program célja, hogy szélesebb körben elérhetővé tegye a mentális, idegrendszeri vagy szenvedélybetegségekkel összefüggő rendellenességek kezelését;

16.

ÜDVÖZLI a G8-ak egészségügyi minisztereinek a 2013. december 11-i G8 csúcson elfogadott, demenciáról szóló nyilatkozatát, amely egyrészről az innováció fejlesztését tűzi ki célul annak érdekében, hogy 2025-ig meg lehessen határozni a demencia gyógymódját vagy az ellátására alkalmas valamely betegségmódosító kezelést, illetve a kiemelt stratégiai területeket, másrészről pedig a kutatásfinanszírozás növelését szorgalmazza (10);

17.

EMLÉKEZTET a 2014. november 14-én„A demencia Európában: közös jövőnk kihívása” címmel Rómában megrendezett olasz elnökségi konferenciára (11), amely áttekintést adott a demenciával kapcsolatos, elsősorban a megelőzésre, a kezelésre és az idősek egészségfejlesztésére vonatkozó uniós kezdeményezésekről;

18.

EMLÉKEZTET a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2015. március 13-i„Better dementia care and a future cure require action today” (A demencia hatékonyabb kezelése és a jövőbeli gyógymód megtalálása azonnali fellépést igényel) (12) című jelentésére, amely újból megerősítette, hogy a demenciát szakpolitikai prioritássá kell avatni;

19.

ÜDVÖZLI a WHO-nak a 2015. március 17-én Genfben megrendezett, a demencia elleni globális fellépéssel foglalkozó első miniszteri konferenciájának résztvevői által jegyzett cselekvési felhívást, amely hangsúlyozta a kormányzatok kiemelt szerepét és felelősségét a demencia jelentette kihívás kezelése terén, valamint rámutatott, hogy nemzeti és világszinten egyaránt több ágazatot felölelő, összehangolt fellépésre van szükség, amely mindenekelőtt a demencia megelőzésének, kockázata csökkentésének, felismerésének és kezelésének javítását célozza (13);

20.

HANGSÚLYOZZA, hogy a demencia az utóbbi években egyre több tagállamban kap kiemelt figyelmet, tekintve, hogy a tagállamok többségében folyamatosan zajlik a demenciával foglalkozó nemzeti stratégiák, cselekvési tervek vagy programok kidolgozása, elfogadása vagy végrehajtása; valamint hogy a már meglévő vagy készülő tagállami kezdeményezések a betegút egészségügyi és társadalmi vonatkozásokat is figyelembe vevő integrált megközelítésén alapulnak;

21.

ÜDVÖZLI az uniós egészségügyi miniszterek 2015. szeptember 24-i informális ülésén folytatott megbeszéléseket, amelyek tárgya a demenciával kapcsolatos nemzeti stratégiák, cselekvési tervek vagy programok kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása, valamint a WHO tevékenységeit is figyelembe véve a bevált gyakorlatok uniós szintű cseréjének ösztönzése volt;

22.

ÜDVÖZLI a demenciával kapcsolatos, 2016-ban esedékes második együttes fellépést.

23.

KEZELJÉK kiemelt kérdésként a demenciát a betegséggel foglalkozó nemzeti ágazatközi stratégiák, cselekvési tervek vagy programok keretében, hogy megfelelő kezelést és segítséget tudjanak nyújtani a demenciával élőknek, családtagjaiknak és gondozóiknak, ezzel egyidejűleg biztosítva az egészségügyi és szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságát;

24.

TOVÁBBRA IS szenteljenek kiemelt figyelmet a demencia területéhez kapcsolódó tagállami szakpolitikák közötti fokozott koordinációnak, az alapellátás szerepének megerősítését is ideértve.

25.

ISMERJÉK EL, hogy a tagállamok között és uniós szinten folytatott – a WHO tevékenységeivel is összhangban álló – ágazatközi együttműködés jelentősen hozzájárul majd a demenciával élőknek nyújtott segítség minőségének javításához;

26.

ISMERJÉK EL a demenciával élők fokozott szerepvállalásának előnyeit, és az ilyen betegek képviseletének – különösen a demenciára vonatkozó kezdeményezéseken, illetve a betegséggel foglalkozó szervezeteken és testületeken belüli képviseletüknek – az erősítésével ösztönözzék a döntéshozatali folyamatokban való részvételüket;

27.

TÁMOGASSÁK a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő, egyénszempontú és kutatáson alapuló megközelítés alkalmazását a demenciával foglalkozó stratégiák, tervek és programok kidolgozása során, figyelembe véve az egyedi szükségletekkel rendelkező csoportokat, a kulturális sokféleségnek a demencia megítélésére gyakorolt hatását, valamint a demenciával élők, családtagjaik és gondozóik elvárásait és jogait;

28.

ISMERJÉK EL a családtagok és a gondozók fontos szerepét, elsősorban azáltal, hogy biztosítják részvételüket a döntéshozatali folyamatokban, illetve ismerjék el, hogy megfelelő támogatással óvni kell a fizikai és mentális jólétüket;

29.

ISMERJÉK EL a demenciával foglalkozó kormányzati szakértők csoportja által a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok megosztása terén végzett jelentős munkát, amellyel segítséget nyújtanak a tagállamoknak a demenciával kapcsolatos nemzeti stratégiák, tervek és programok kidolgozásához és végrehajtásához;

30.

TÁMOGASSÁK az olyan uniós szakpolitikai területekkel összefüggésben zajló munkát, amelyek érinthetik a demenciával kapcsolatos politikát, elsősorban a magas szintű népegészségügyi munkacsoport, valamint a szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC) (14) és a Gazdaságpolitikai Bizottság (15) által az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás területén folytatott tevékenységeket;

31.

a tagállami hatásköröket maradéktalanul tiszteletben tartva MOZDÍTSÁK ELŐRE az alábbi témákkal kapcsolatos uniós egyeztetéseket:

32.

az Unió által finanszírozott projektek, például a neurodegeneratív betegségekre irányuló közös uniós programozási kezdeményezés (JPND) eredményeit alapul véve FOKOZZÁK a demenciával kapcsolatos kutatásokat, különösen a kockázati tényezők és a mögöttes patofiziológia területén, valamint a demenciakezelés szempontjából sikeres beavatkozások átültetését a klinikai gyakorlatba, többek között akár közszférán belüli, a köz- és magánszféra közötti és nemzetközi partnerségek keretében;

33.

HASZNOSÍTSÁK az uniós szinten sikeresen létrehozott – például a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség és az ALCOVE együttes fellépés keretében összegyűjtött – erőforrásokat, modelleket és eszközöket, illetve a helyes gyakorlatok széles körű bevezetésére irányuló stratégiákat;

34.

adott esetben – a demenciával foglalkozó kormányzati szakértők csoportjával szoros együttműködésben – DOLGOZZANAK KI a demenciával kapcsolatos átfogó és integrált megközelítésen alapuló önkéntes iránymutatást, amely a tagállamok hatásköreit tiszteletben tartva figyelembe veszi az összehangolt megelőzés és egészségfejlesztés, az időben végzett diagnosztizálás, a diagnózist követő támogatás, valamint a kezelés és gondozás szempontjait;

35.

A demenciával foglalkozó kormányzati szakértők csoportjával szorosan együttműködve HATÁROZZÁK MEG és OSSZÁK MEG EGYMÁSSAL a helyes gyakorlatokat, többek között a célzott megelőzés és ezen belül a másodlagos megelőzés, az egészségfejlesztés, az időben végzett diagnosztizálás, a diagnózist követő támogatás és kezelés, a kutatás, az egészségügyi szakemberek alap- és továbbképzése, valamint a megbélyegzés leküzdését segítő nyilvános tájékoztatás terén;

36.

JAVÍTSÁK a demenciával kapcsolatos járványügyi információk minőségét, megkönnyítve ezáltal a nemzeti stratégiák, cselekvési tervek vagy programok kidolgozását, valamint a helyes gyakorlatok cseréjét;

37.

HANGSÚLYOZZÁK a demenciával kapcsolatos, nem kormányzati szervezetek által végzett és önkéntes munka jelentőségét, amelynek célja, hogy érdemben elősegítse a nemzeti stratégiák, cselekvési tervek vagy programok megvalósítását.

38.

a szakpolitikai keretekre vonatkozó információk és a már alkalmazott helyes gyakorlatok megosztásának elősegítése, valamint a demenciával kapcsolatos nemzeti stratégiák, tervek és programok kidolgozása és végrehajtása terén az országoknak nyújtott támogatás céljából ERŐSÍTSE MEG a tagállamok közötti együttműködést a demenciával foglalkozó kormányzati szakértők csoportjában;

39.

a tagállamokkal részletesen egyeztetve FŰZZE SZOROSABBRA a WHO-val és az OECD-vel a demencia tárgyában folytatott jelenlegi együttműködést.