EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014DC0399
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL 2013 ANNUAL REPORT ON THE IMPLEMENTATION OF REGULATION (EC) N° 300/2008 ON COMMON RULES IN THE FIELD OF CIVIL AVIATION SECURITY
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2013. ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2013. ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL
/* COM/2014/0399 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2013. ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL /* COM/2014/0399 final */
A BIZOTTSÁG
JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2013. ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS
SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL Ez a
jelentés a 2013. január 1 – december 31. közötti időszakra vonatkozik. BEVEZETÉS A 2013-as évet leginkább a légiközlekedés-védelmi rendelkezések
konszolidációja, valamint a légi árukra és a folyadékok kézipoggyászban történő
szállítására vonatkozó, hamarosan hatályba lépő új szabályok végrehajtására
tett fokozott erőfeszítések jellemezték. A 300/2008/EK rendelettel bevezetett
légiközlekedés-védelmi intézkedésekre vonatkozó, utolsó átmeneti időszak
áprilisban lezárult. Ennek értelmében a légi áru vagy légi postai küldemény
ismert szállítóit nem egyszerűen a meghatalmazott ügynök jelöli ki, hanem
azokat a felelős hatóságoknak kell jóváhagyniuk. Ezért a bizottsági vizsgálatok
nagy hangsúlyt fektettek az ezen új követelményeknek való megfelelésre. Az Egyesült Államok által kiváltott augusztusi biztonsági riasztásokon
kívül ebben az évben nem volt szükség Európában a légiközlekedés-védelmi
ellenőrzések rövid távú szigorítására. Ezek a biztonsági riasztások
megerősítették azt is, hogy javítani kell az együttműködést az EU-tagállamok,
valamint az államok és az intézmények között. Az együttműködés fokozása már a
légiáru-védelem megerősítéséről szóló 2010. évi magas szintű jelentésben is
feladatként szerepel, de ezen a területen további munkára van szükség. A legfontosabb uniós légiközlekedés-védelmi projekt az utasok
kézipoggyászában szállított folyadékok technológia-alapú ellenőrzésének
fokozatos bevezetése. A repülőterek üzemeltetői és a biztonsági eszközök
gyártói 2013 során fokozták az együttműködést annak érdekében, hogy a lehető
legjobban felkészüljenek a folyadékokra vonatkozó korlátozások 2014. január
31-től történő részleges feloldására. A Bizottság támogatja ezt a törekvést és
más olyan projekteket, amelyek a repülőtéri berendezések felderítési
teljesítményét és a biztonsági intézkedéseket erősítik; ennek érdekében a Bizottság
technológiai útitervet készített, amelyet az érdekeltek részére először
2013-ban mutatott be, és azóta is folyamatosan aktualizál. Közeledik továbbá egy másik fontos uniós légiközlekedés-védelmi projekt,
az EU-ba beérkező árukkal és postai küldeményekkel kapcsolatos intézkedés végrehajtásának
2014. július 1-jei határideje. A zökkenőmentes végrehajtás érdekében a
Bizottság 2013 második felében fokozta az együttműködést a tagállamokkal és az
iparággal. Jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesz az EU továbbfejlesztett
rendszerének harmadik országok és nemzetközi szervezetek (Európai Polgári
Repülési Konferencia (ECAC), Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO))
részére történő ismertetése érdekében. A Bizottság 2013 folyamán a tagállamokkal közösen különféle területeken
folytatta az uniós kockázatértékeléssel kapcsolatos munkát: a légi áruk
esetében alkalmazott módszert más biztonsági területekre is kiterjesztette és
adaptálta, ezeken belül is először az utasokkal kapcsolatos kockázatokra. A Bizottság nemzetközi szinten eredményesen részt vett az ICAO
valamennyi fontos rendezvényén, ahol növelte az EU légiközlekedés-védelmi
politikával kapcsolatos nemzetközi láthatóságát és befolyását. A Bizottság
teljes körűen együttműködik fontos harmadik országbeli partnerekkel is, és
2013-ban számos két- vagy többoldalú találkozót szervezett, illetve vett rajtuk
részt. A légiközlekedés-védelmi intézkedések tagállamok és az érintett
gazdasági szereplők általi végrehajtásának uniós ellenőrzések révén történő
nyomon követése egy másik olyan terület, ahol a tagállamok és a Bizottság
közötti szoros együttműködés zajlott az év során. A megfelelőség mértéke nem
változott, és 2013-ban nem volt szükség az egyszeri védelmi ellenőrzésre
szolgáló uniós szintű rendszer felfüggesztésére. ELSŐ RÉSZ Ellenőrzések 1. Általános információk A Bizottságnak a 300/2008/EK rendelet értelmében ellenőrzéseket kell
végeznie a légi közlekedés védelméért felelős tagállami hatóságoknál (a
továbbiakban: a felelős hatóságok), valamint az EU repülőterein. Az uniós
program kiterjed Svájcra is, míg Norvégia és Izland esetében az EFTA
Felügyeleti Hatóság (ESA) végez hasonló rendelkezések alapján ellenőrzéseket.
Az ellenőrzési feladatokat a Bizottság 10 fős, teljes és részmunkaidős
légiközlekedés-védelmi ellenőrökből álló csoportja végzi. Az ellenőrzési
feladatok elvégzését a tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc által
kinevezett nemzeti ellenőrök segítik, akik a Bizottság által nyújtott képzés
elvégzése után jogosultak a bizottsági ellenőrzéseken való részvételre. A
2013-ban lefolytatott ellenőrzésekben 72 nemzeti ellenőr vett részt. A
Bizottság és az ESA által ez idáig végzett ellenőrzési tevékenységről készített
összefoglaló táblázat az 1. mellékletben található. 2. A nemzeti felelős hatóságok
ellenőrzése 2013-ban a
Bizottság befejezte a felelős hatóságok ellenőrzésének harmadik ciklusát, és
megkezdte a negyedik ciklust. 2013-ban összesen hét ellenőrzés történt,
amelyből négy az új ciklusba tartozott. Az ellenőrzések során a legtöbb
tagállam esetében jelentős előrelépést állapítottak meg a korábbi helyzethez
képest. A 2013-ban leggyakrabban észlelt hiányosságok hasonlóak voltak a
2012-ben észleltekhez, és főként kisebb eltérések merültek fel a nemzeti
légiközlekedés-védelmi programoknak és a nemzeti minőség-ellenőrzési
programoknak a 300/2008/EK rendelet új jogi keretével történő teljes
összehangolása kapcsán. A
légiközlekedés-védelmi intézkedések végrehajtását illetően a legtöbb vizsgált
tagállam kellő kapacitással rendelkezett a fő biztonsági területeken felmerülő
hibák gyors felderítéséhez és kijavításához. Egyes tagállamok azonban az állami
költségvetésekre nehezedő nyomás miatti erőforrás-hiány és az érintett
szervezetek nagy száma miatt nem tudták megfelelően nyomon követni a fedélzeti
ellátmány és a repülőtéri készletek ismert beszállítóit. Egyes vizsgált
tagállamok esetében a külföldi légi fuvarozók rendszeres nyomon követése miatt
is fejlesztésekre volt szükség. Hiányosságok feltárása esetén a korrekciós
eljárás többnyire megfelelő volt, és valamennyi tagállam szankciókat tudott
alkalmazni. 3. A repülőtereken végzett első
ellenőrzések 2013-ban huszonhat első ellenőrzést hajtottak végre a repülőtereken,
hárommal többet, mint 2012-ben, főleg mivel több áruellenőrzés történt, és több
kisebb repülőteret is vizsgálat alá vontak; mindkét típusú ellenőrzéshez
kevesebb ellenőrre van szükség. Valamennyi fejezet sorra került (bár nem minden
egyes ellenőrzés során). A követelményeknek megfelelőnek ítélt fő intézkedések
aránya 2013-ban – a korábbi évekhez hasonlóan – megközelítette a 80%-ot. A hagyományos intézkedések[1]
terén feltárt hiányosságok az esetek túlnyomó részében – a korábbiakhoz
hasonlóan – emberi tényezőkre voltak visszavezethetők. Ezek elsősorban a
személyzet átvizsgálásának minőségével, valamint a légi árukra vonatkozó
védelmi követelményekkel voltak kapcsolatosak. Különösen a magas színvonalnak a
személyzet kézi átvizsgálása során való fenntartása jelent továbbra is
nehézséget. A teherszállítás terén a legtöbb hiányosság azon követelménnyel
kapcsolatban merült fel, hogy mindig a szállítmány jellege szerint
legmegfelelőbb átvizsgálási módszert kell alkalmazni. Az emberi tényezőre
visszavezethető ilyen problémákra a több képzés és a nagyobb fokú felügyelet
jelenthet megoldást. Emellett a 2013-ban ellenőrzött repülőtereken a 300/2008/EK rendelet
jogi kerete alapján bevezetett további intézkedések némelyikét még nem
hajtották végre teljes mértékben. Hiányosságok merültek fel a magas kockázatú
áruk és postai küldemények, a repülőtéri készletek és a fedélzeti ellátmány
védelmi ellenőrzésének módszereivel és szabványaival, valamint a képzéssel
kapcsolatban. A nemzeti minőségellenőrzés során a légi járművek védelmével
kapcsolatos előírásokra is figyelmet kell fordítani. A tagállamok felelős
hatóságainak aktívan törekedniük kell ezen újabb rendelkezések végrehajtására.
Ezen kívül e területeken 2013-ban a jogszabályok – pontosításuk és
következetességük javítása érdekében –átdolgozásra kerültek, a módosított
jogszabályok elfogadása 2014 során várható. Ezek a megfelelőség szintjét
várhatóan jelentősen emelni fogják. 4. Utólagos ellenőrzések A 72/2010/EU rendelet[2] 13. cikke értelmében a Bizottság rutinszerűen – korlátozott számban –
utólagos ellenőrzéseket végez. A Bizottság további ellenőrzést ütemez be azokban
az esetekben, amikor az első ellenőrzéskor több súlyos hiányosságra is fény
derült, továbbá akkor, ha a nemzeti megfelelés-ellenőrzési tevékenységek és a
jelentéstétel pontosságát kívánja ellenőrizni. 2013-ban öt ilyen ellenőrzést
végeztek, és ezek nagyrészt igazolták a feltárt hiányosságok megfelelő
orvoslását. 5. Értékelések Az év során Horvátország
uniós csatlakozását megelőzően elvégezték egy horvátországi repülőtér
értékelését. Ezenkívül az Amerikai Egyesült Államokkal kötött munkamegállapodás
keretében sor került az egyik USA-beli repülőtér értékelésére. További értékeléseket
végeztek egy kanadai repülőtéren, valamint a Grönlandon, a Feröer-szigeteken,
Guernsey-ben, Jersey-ben és Man szigetén kiválasztott repülőtereken: minderre
azon elképzelés kapcsán került sor, hogy az ezekben az országokban[3] lévő bizonyos repülőterek bekerüljenek az Unió egyszeri védelmi
ellenőrzési rendszerébe. 6. Lezáratlan ügyek, a 15.
cikkben említett esetek és bírósági eljárások Az ellenőrzések mindaddig nem zárulnak le, ameddig a Bizottság meg nem
bizonyosodott arról, hogy a megfelelő korrekciós intézkedéseket végrehajtották.
2013 során 45 ügyet sikerült lezárni (ebből 32 repülőtereket, 13 pedig felelős
hatóságokat érintett). Az év végén felelős hatóságokat érintően 9, repülőtéri
ellenőrzéssel kapcsolatban pedig 20 ügy maradt lezáratlanul. Azokban az esetekben, amikor a repülőtereken feltárt hiányosságokat
olyan súlyosnak ítélik, hogy azok jelentős hatással lehetnek az Unióban a
polgári légi közlekedés általános védelmi szintjére, a Bizottság megteszi a
72/2010/EU rendelet 15. cikkének alkalmazásához szükséges lépéseket. Ez azt
jelenti, hogy az összes többi felelős hatóság figyelmét felhívja a helyzetre,
és mérlegeli, hogy az érintett repülőtérről induló járatok tekintetében bevezetésre
kerüljenek-e további intézkedések. 2013-ban egyetlen esetben sem került sor a
15. cikk alkalmazására. A másik lehetséges jogérvényesítési intézkedés – különösen
a legsúlyosabb esetekben, vagy ha a hiányosságok orvoslására hosszú ideig
nem kerül sor, vagy azok ismételten felmerülnek – a kötelezettségszegési
eljárás kezdeményezése. 2013-ban a nemzeti közigazgatási szervek ellenőrzését
követően egy kötelezettségszegési eljárás indult. Az érintett tagállam nem
biztosított megfelelő számú ellenőrt a rendszeres megfelelőség-ellenőrzési
tevékenység elvégzéséhez, és nem tájékoztatta a Bizottságot azokról a kisebb
repülőtereken alkalmazott alternatív védelmi intézkedésekről, amelyek a közös
alapkövetelményektől eltérnek. Ez az ügy 2013 végén még folyamatban volt. 7. A tagállamok saját
értékelései A 18/2010/EU rendelettel[4] módosított 300/2008/EU rendelet II. mellékletének 18.1. pontja
értelmében a tagállamoknak minden év március végéig éves jelentést kell
benyújtaniuk a Bizottság részére a kötelezettségeik teljesítésének nemzeti
szintű ellenőrzése terén az előző év januárjától decemberéig terjedő időszakban
elért eredményeikről. A 2012. januártól decemberig terjedő jelentéstételi
időszakban valamennyi tagállami jelentés az előírt határidőn belül és a
Bizottság által megadott minta szerint került benyújtásra. A főbb azonosított
hiányosságok azzal kapcsolatosak, hogy egyes tagállamok továbbra sem hajtottak
végre minden biztonsági intézkedést, nem végeztek megfelelő rejtett tesztelést,
valamint az ellenőrzések utókövetése és a végrehajtási rendszer további
fejlesztésre szorul. Ezen kívül az ismert szállítók nemzeti minőségbiztosítási
ellenőrzésének hiánya is előfordult. MÁSODIK RÉSZ Jogszabályok és
kiegészítő eszközök 1. Jogszabályok A közelmúltban történt események[5] és
a folyamatos kockázatértékelés alátámasztják, hogy a polgári légi közlekedés
továbbra is olyan új és innovatív támadások célpontja, amelyek elhárítására
megfelelő, kockázatalapú védelmi intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság és
a tagállamok ezért folyamatosan módosítják a kockázatcsökkentő intézkedéseket
annak érdekében, hogy – a műveletekre gyakorolt káros hatások minimalizálása
mellett – a lehető legnagyobb fokú biztonságot lehessen elérni. A légi közlekedés védelmére vonatkozó, 2013-ban elfogadott új jogi
aktusok elsődleges célja a 300/2008/EK rendelet szerinti új jogi keret
kiegészítése és további pontosítása, másrészt pedig az utasok átvizsgálására, a
kézipoggyászban szállított folyadékkal kapcsolatos korlátozások fokozatos
megszüntetésére, a légi áruk védelmére és a harmadik országokban végzett uniós
légiközlekedés-védelmi ellenőrzésre vonatkozó új közös alapkövetelmények
meghatározása. Az utasok átvizsgálása tekintetében a 2013 elején
elfogadott új előírások lehetővé teszik a robbanóanyagnyom-felderítő eszköz és
a kézi fémérzékelő együttes használatából álló új módszert az utasok
testrészeinek átvizsgálására olyan esetekben, amikor a kézzel történő átkutatás
nem hatékony és/vagy nemkívánatos, mint pl. bizonyos fejfedők, gipszkötések
vagy protézisek esetében. A 2012-es év folyamán világossá vált, hogy az, hogy a
kézipoggyászban a repülőgép fedélzetére felvitt folyadékokra, aeroszolokra és
gélekre (liquids, aerosols and gels, LAGs) vonatkozó korlátozások feloldása és 2013.
április 29-i határidővel átvizsgálásokkal való felváltása, nem valósítható meg.
Ennek oka elsősorban az, hogy az átvizsgáló berendezéssel kapcsolatos
üzemeltetési nehézségek feltehetőleg jelentős további kellemetlenséget okoztak
volna a légi utasoknak. Ezért az említett megközelítés felülvizsgálata céljából
2013 első negyedévében jogszabály került elfogadásra, amelynek értelmében 2014.
január 31-től fokozatosan – a vámmentes folyadékok, aeroszolok és gélek és a
diétás termékek ellenőrzésével kezdve – kerül bevezetésre az átvizsgálás. A Bizottság 2013 júliusában kiegészítő szabályokat fogadott el az
Európai Unión kívüli országokból származó légi áruk terén a biztonságos
ellátási láncok megfelelőségének ellenőrzésére. Ezek a kiegészítő szabályok
részét képezik a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy segítse a
tagállamokat és a szolgáltatókat a 2014. júliusi határidő teljesítésében. Ezen
időponttól kezdődően azoknak a légi fuvarozóknak, amelyek külföldi
repülőterekről szándékoznak árukat fuvarozni az Unió területére, áru- és
postaiküldemény-kezelési műveleteiket hitelesíttetniük kell ahhoz, hogy
megkaphassák vagy megtarthassák az úgynevezett „harmadik ország
repülőteréről az Unió területére árut vagy postai küldeményt fuvarozó”
(ACC3) státuszt. 2013 folyamán a tagállamok az ellenőrzések elvégzéséhez
szükséges készségekkel és háttérrel rendelkező, jóváhagyott EU
légiközlekedés-védelmi ellenőrökből álló hálózatot hoztak létre. A valamennyi
elfogadott jogszabályt tartalmazó lista a 2. mellékletben található. E
jogszabályok szövege a légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási
bizottság 5 rendes ülése, a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó
tanácsadó csoport 5 ülése, és a tagállamok és az iparág képviselőinek
részvételével működő, e témának szentelt munkacsoport számos ülése során
született meg. 2. A szállítási lánc védelmére
vonatkozó uniós adatbázis (UDSCS) A „meghatalmazott
ügynökök és ismert szállítók uniós adatbázisa”[6] 2010.
június 1-je óta az egyetlen törvényes elsődleges eszköz, amely adategyeztetés
céljából a meghatalmazott ügynökök rendelkezésére áll, amikor más
meghatalmazott ügynököktől vagy ismert szállítóktól szállítmányt vesznek át.
2012. február 1-je óta azoknak a légi fuvarozóknak a jegyzékét is tartalmazza,
amelyek számára engedélyezett a harmadik országok repülőtereiről az Unió
területére légi áruk és légipostai küldemények szállítása. 2013-ban az
adatbázis egy jogszabály nyomán tovább bővült, így az áruk és postai
küldemények szállítóin túl tartalmazza a biztonságos ellátási láncon belül, más
területeken működő vállalkozásokat is, valamint a tagállamok által jóváhagyott
uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök jegyzékét. Ezért új elnevezése:
„Szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis (UDSCS)”[7]. Az adatbázis kezelését bizottsági keretszerződés szabályozza. Az
UDSCS adatbázisban 2013 végén megközelítőleg 16 500 meghatalmazott ügynök
és (az Unió légiközlekedés-védelmi rendszere által hitelesített) ismert
szállító, továbbá ACC3 gazdálkodó egység szerepelt. A szerződésben
meghatározott 99,5%-os rendelkezésre állási arányt 2013-ban is folyamatosan
sikerült teljesíteni. 3. Uniós repülőtéri
ellenőrzések – kézikönyvek A 300/2008/EK rendelet és a 72/2010/EU bizottsági rendelet előírja,
hogy a Bizottság szolgálatainak objektív szempontok alapján, egységes
módszertant alkalmazva kell ellenőrizniük a polgári
légiközlekedés-védelmi követelményeknek való megfelelést. A Bizottság e célból két átfogó kézikönyvet állított össze, amelyeket
folyamatosan naprakészen tart, és amelyek részletes utasításokkal és
útmutatással látják el az uniós ellenőröket a munkavégzés során. Az egyik
kézikönyv a légi teherszállítás védelmét érintő ellenőrzésekkel, míg a másik a
reptéri ellenőrzésekkel foglalkozik. 2013 márciusában mindkét kézikönyvet
felülvizsgálták annak érdekében, hogy azokban szerepeljenek a végrehajtási
szabályokba bevezetett legújabb változtatások, és hogy további részletes
utasításokat és útmutatást tartalmazzanak az ellenőrök számára. Ezek a
kézikönyvek a nemzeti ellenőrök számára is elérhetőek, ez pedig segíti a
tagállamokat a közös alapkövetelmények végrehajtásában. HARMADIK RÉSZ Próbaüzemek, tanulmányok
és új kezdeményezések 1. Próbaüzemek A légi közlekedés védelmével kapcsolatos európai uniós jogszabályok
szerint azt értjük „próbán”, amikor egy tagállam megállapodik a Bizottsággal
arról, hogy az elismert védelmi ellenőrzések valamelyikét egy olyan eszközzel
vagy módszerrel váltja fel egy korlátozott időtartamra, amelyet a jogszabályok
nem ismernek el, azzal a feltétellel, hogy a próba
nem befolyásolhatja negatívan a védelem általános szintjét. A kifejezés
– jogi értelemben – nem alkalmazható abban az esetben, ha egy tagállam vagy
jogalany egy olyan újonnan bevezetett védelmi ellenőrzési módszert értékel,
amely egy vagy több, a jogszabályokban szereplő módszeren felül kerül
alkalmazásra. A 2013. év folyamán próbaüzemeket és értékeléseket végeztek
Luxemburgban, Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban. A
próbaüzemek és értékelések során vizsgálták a szimulációs nyomfelderítő
helyiségek (légi áruk és légipostai küldemények esetében), a fémérzékelő
cipővizsgálók, a kézipoggyász átvizsgálására a hordozható számítógépek,
erősáramú villamos berendezések és folyadékok eltávolítása nélkül is alkalmas, új
generációs berendezések, és az egyes esetekben a személyek átvizsgálásakor a
kézi fémérzékelő és a robbanóanyagnyom-felderítő eszköz együttes használatát. 2. Tanulmányok és jelentések A Bizottság 2013. november végén megkapta a légi utasok közötti
különbségtételre vonatkozó, a „jövőbeli feladatok - utasok és kézipoggyász
átvizsgálása” című tanulmányról szóló végső jelentést. A tanulmányt a Bizottság
által megbízott Leigh Fisher tanácsadó cég végezte, és elsősorban a légi utasok
közötti különbségtétel különböző szempontjaira, így pl. az „ismert utas”
koncepciójára, a megfigyelési listákra, a kockázati profilokra és a repülőterek
valós idejű értékelésére összpontosított. A vizsgálat ezeket a koncepciókat a
gyakorlati kivitelezhetőség, az adatcsere mechanizmusa, a jogi kihívások, a
személyes adatok és a magánélet védelme, valamint a költség-haszon szemszögéből
elemezte. Bár a tanulmány nem tesz ajánlást a jövőre vonatkozóan, rávilágít,
hogy az utasok között személyazonosság alapján bármiféle különbségtételre
vonatkozó koncepció európai megvalósítása számos nehézséggel járna. 3. Új kezdeményezések A légi közlekedés védelmével kapcsolatosan folyamatban lévő főbb
jogszabályi eljárások egyike a folyadékok, gélek és aeroszolok szállításának
korlátozásáról szóló hatályos jogszabályok módosítása. A korlátozások
megszüntetését évek óta tervezik, e jogszabályokat korábban többször is
felülvizsgálták. 2012-ben egy részletes tanulmány arra a következtetésre jutott,
hogy a folyadékok teljes átvizsgálása 2013. áprilisi bevezetéssel nem
valósítható meg, mivel az Unió repülőterein még nem kezdték meg a szükséges
berendezések telepítését. 2012 júliusában a Bizottság jelentést küldött a
Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amelyben megfogalmazta ezeket a
következtetéseket és a jövőre vonatkozó ajánlásait. 2012 végén az Európai Unió polgári légi közlekedés védelmével
foglalkozó szabályozási bizottsága kedvező véleményt adott a Bizottság azon javaslataira,
amelyek a folyadékok, gélek és aeroszolok átvizsgálása első szakaszának
legkésőbb 2014. január 31-ig történő végrehajtására irányultak. Ez a csak
egyszer lezárható biztonsági zacskóba csomagolt vámmentes folyadékok,
aeroszolok és gélek, valamint az utazás ideje alatt felhasználni kívánt
gyógyszerek és bébiételek átvizsgálását tette szükségessé. A vonatkozó
jogszabályt 2013 márciusában fogadták el. 2013 elején a Bizottság a folyadékokra vonatkozó jogszabály
megvalósításának állásáról való jelentéstételhez sablonokkal látta el a
tagállamokat. A gyakorlat azt mutatta, hogy az új, 2014. január 31-i határidő
tartható, bár egyes tagállamok arról számoltak be, hogy késve rendelték meg a
szükséges berendezéseket. A Bizottság az utasokkal történő kommunikáció
elősegítésére egy tájékoztatót készített az új szabályok bevezetéséről. Ezt
követően 2014-ben a folyadékok, gélek és aeroszolok átvizsgálása a terveknek
megfelelően megkezdődött, az utas-ellenőrző pontokon nem számoltak be
fennakadásról. A személyek testén/testében elrejtett robbanóanyagok jelentette
fenyegetés elleni védelem javítása érdekében 2013 második félévében további
javaslatok születtek a 300/2008/EK rendelet szerinti végrehajtási jogszabályok módosítására.
E javaslatok a robbanóanyagok keresése során kifejezetten erre a célra szolgáló
eszközök és módszerek használatának – pl. az utasok átvizsgálása során a
robbanóanyagnyom-felderítő eszköz alkalmazásának – megerősítésére irányultak. A
megerősített szabályok elfogadására 2014 elején került sor, és legkésőbb 2015.
szeptember 1-jén lépnek hatályba. A Bizottság az Unió légi teherszállítás védelmére vonatkozó cselekvési
tervének[8] megfelelően kiterjesztette az e területen folytatott tevékenységét,
melynek során jogszabályi keretet hozott létre a harmadik országokból az Unió
területére légi úton fuvarozott árukat és légipostai küldeményeket illetően,
valamint az Európai Unión kívüli repülőtereken is alkalmazandó uniós
légiközlekedés-védelmi ellenőrzést vezetett be. A szabályozás első szakasza
2012. február 1-jén lépett hatályba. Ezen időponttól kezdődően azokat a légi fuvarozókat, amelyek harmadik
országok repülőtereiről szándékoznak árukat és postai küldeményeket fuvarozni
az Unió területére, úgynevezett „harmadik ország repülőteréről az Unió
területére árut vagy postai küldeményt fuvarozónak” (ACC3)[9] kell nyilvánítania egy EU-tagállam illetékes hatóságának. A
regisztrációs és konzultációs mechanizmusoknak a tagországok és a Bizottság
szempontjából való megkönnyítése és összehangolása érdekében az (átnevezett)
„Szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis”-ban 2012 utolsó
negyedévében az ACC3-ra vonatkozóan új funkciókat vezettek be. Azokat a légi fuvarozókat, amelyek 2014. július 1-jét követően
szándékoznak árukat és postai küldeményeket fuvarozni az Unió területére, ezen
időpont előtt egy légiközlekedés-védelmi ellenőrnek kell hitelesítenie ahhoz,
hogy ismét ACC3 gazdálkodó egységnek minősülhessenek. Más jogalanyoknak uniós
légiközlekedés-védelmi hitelesítésen kell átesniük ahhoz, hogy a vonatkozó,
biztonságos, harmadik országbeli ellátási láncba bekapcsolódhassanak. E célból a jogalkotás oldalán történő utolsó előkészítő lépésként 2013
közepén a biztonságos, harmadik országbeli ellátási láncok hitelesítésére
szolgáló részletes ellenőrző listákat fogadtak el. A Bizottság 2013 második felében a kapcsolódó hitelesítési tevékenység
zökkenőmentes és harmonizált megkezdése érdekében számos munkaértekezletet
szervezett a tagállamokkal, az érdekeltekkel és az Unió légiközlekedés-védelmi
ellenőreivel. Továbbá szoros együttműködés folyt a vámhatóságokkal is annak
érdekében, hogy az engedélyezett gazdálkodói (Authorised Economic Operator,
AEO) rendszer összhangba kerüljön a légi áruk és légipostai küldemények
meghatalmazott ügynökeire és ismert szállítóira vonatkozó légiközlekedés-védelmi
ellenőrző rendszerrel. Ennek célja a gazdasági szereplők kettős ellenőrzésének
elkerülése azokban az esetekben, amikor fő üzleti tevékenységeik ezen a két
jogi kereten belül nagyrészt átfedik egymást, és egyúttal az olyan esetleges
hiányosságok azonosítása, amelyek gyengíthetik a légi teherszállítás védelmét,
továbbá az ezek kiküszöbölésére szolgáló megfelelő intézkedések meghatározása.
2014 elején várhatóan elfogadásra kerülnek az EU vámügyi és
légiközlekedés-védelmi jogszabályainak kapcsolódó módosításai. Ezenkívül az ún. „előzetes rakományinformációval (PRECISE)” kapcsolatos
felmérésre vonatkozóan a vámüggyel való együttműködésről született
megállapodás, amely – az expressz futárszolgálati ágazattal kidolgozott modell
alapján – a szállítmányozókra és a teherszállítással foglalkozó hagyományos
légi fuvarozókra terjed ki. NEGYEDIK RÉSZ Nemzetközi
szervezetekkel és harmadik országokkal folytatott párbeszéd 1. Általános információk A Bizottság teljes
körűen együttműködik a nemzetközi testületekkel és a legfontosabb harmadik
országbeli partnerekkel, valamint rendszeresen képviselteti magát nemzetközi
találkozókon, ahol általánosságban összehangolja az Unió álláspontját, illetve
gyakran tart prezentációkat vagy terjeszt elő dokumentumokat. Szükség szerint
párbeszédeket is folytat egyes harmadik országokkal a helyi érdekekhez vagy
közös érdekeihez kapcsolódó kérdésekről. Az ilyen kapcsolatok lehetővé teszik,
hogy az Európai Unió lépést tartson a bevált gyakorlatokkal, illetve terjessze
azokat, valamint befolyásolja a globális döntéshozatali folyamatokat. 2. Nemzetközi testületek A Bizottság részt vesz az ICAO légiközlekedés-védelmi csoportjának éves
ülésén. A 2013. évi ülésen (amelyre április 8–12. között került sor) az Unió
álláspontját felvázoló négy dokumentumot terjesztettek elő (két dokumentum az
Unió folyadékokra, illetve árukra vonatkozó szabályainak felülvizsgálatával,
egy a légi teherszállítás védelmének esetleges nemzetközi szabályozásával, egy
pedig a kapacitásépítés hatékonyságának mérésével kapcsolatban nyújtott
információkat). Mindegyik dokumentum kedvező fogadtatásra talált. Az Unió és az ICAO megerősített együttműködési keret biztosításáról
szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá[10].
Az együttműködési szándéknyilatkozat a biztonságot jelölte meg az egyik olyan
területként, ahol a felek együtt fognak működni, és amelyről az együttműködési
szándéknyilatkozat részeként a légiközlekedés-védelemről szóló mellékletet
dolgoznak ki. 2013 márciusában az EU-ICAO Vegyes Bizottság az együttműködési
szándéknyilatkozat keretében döntött[11] e
melléklet elfogadásáról, így az már az együttműködési szándéknyilatkozat
szerves részét képezi, és ezáltal hozzájárul a nemzetközi légi közlekedés
biztonságának fokozásához, és az együttműködés többek között olyan formát ölt,
amelynek során a felek megosztják a repülésbiztonság szempontjából releváns
információkat, szakértőket bocsátanak egymás rendelkezésére és konkrét
biztonsági intézkedéseket finanszíroznak. A Bizottság
vállalta, hogy tájékoztatást nyújt az áruk és légipostai küldemények Unió
területére történő szállítása terén megvalósuló uniós légiközlekedés-védelmi
ellenőrzésre vonatkozóan. Ez számos nemzetközi fórumon történő részvétel és
aktív szerepvállalás révén valósult meg, az ICAO és más nemzetközi és
regionális szervezetek égisze alatt. A Bizottság továbbá
rendszeresen részt vesz az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC)
Biztonsági Fórumának találkozóin és kapcsolódó munkacsoportjainak ülésein. Az
egyes csoportok által megfogalmazott következtetések a későbbiekben a polgári
légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottság és az ahhoz
kapcsolódó munkacsoportok ülésein zajló viták alapját képezték. Egy 2012 végén
kötött együttműködési megállapodás keretében légiközlekedés-védelmi minősített
információkat cserélt ki egymás között az ECAC és a Bizottság. 2013 végén egy
további együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Bizottság és az EFTA
Felügyeleti Hatóság (ESA), amely a légiközlekedés-védelmi előírásoknak való
megfelelés ellenőrzését végzi Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Ennek
keretében az ESA és a Bizottság megkezdte a lezárt vizsgálatokra vonatkozó
jelentéseik kicserélését. Végezetül létrejött
egy interfész az Eurocontrol informatikai platformja és az e jelentésben fent
említett „szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis” között. Az
interfész lehetővé teszi, hogy egy riasztási rendszer révén a tagállamok időben
értesüljenek olyan harmadik országbeli repülőterekről érkező gépekről, ahol a
légi fuvarozó nem kapta meg az ACC3 minősítést. 3. Harmadik országok A Bizottság a légi közlekedés védelmével kapcsolatban tovább folytatta
a párbeszédet az Egyesült Államokkal számos fórum, és különösen az EU–USA
közlekedésbiztonsági együttműködési munkacsoport (TSCG) keretében. A TSCG
célja, hogy előmozdítsa az együttműködést számos, kölcsönös érdekeket szolgáló
területen, valamint biztosítsa az egyszeri védelmi ellenőrzéssel kapcsolatos
intézkedések[12] folyamatos működését, továbbá a légi árukra és légipostai küldeményekre
vonatkozó rendszerek kölcsönös elismerését az Európai Unió és az Egyesült Államok
között. A Bizottság továbbá több olyan alkalommal is közbelépett, amikor a
tagállamok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy légi fuvarozóikat
arra kérték, hogy alkalmazzanak további védelmi intézkedéseket egyes harmadik
országokba induló járataikon. A Bizottság és a tagállamok együttműködtek annak
biztosítására, hogy ezen intézkedések végrehajtásakor figyelembevételre
kerüljenek az üzemeltetésre gyakorolt hatások csökkentését célzó, meglévő uniós
légiközlekedés-védelmi intézkedések. Erre példa az Egyesült Államok azon
gyakorlata, hogy vészhelyzeti módosításokat ad ki, amely miatt 2013-ban a légi fuvarozók
rövid határidővel és előzetes konzultáció nélkül külön intézkedések
végrehajtására kényszerültek, ami gyakran jelentős üzemeltetési nehézségeket
okozott. A Bizottság szorosan együttműködött Kanadával is az Unió és Kanada
közötti járatokra vonatkozó egyszeri védelmi ellenőrzésről szóló megállapodások
megkötése tekintetében. Ebből a célból a polgári légiközlekedés-védelemre
vonatkozó követelményekkel kapcsolatban cseréltek információkat, és a Bizottság
elvégezte egy kanadai repülőtér értékelését. KÖVETKEZTETÉSEK A magas biztonsági
szintet továbbra is biztosítani kell az Európai Unióban. A Bizottság által
elvégzett ellenőrzések a főbb szabályozási rendelkezéseknek történő megfelelés
stabil szintjét mutatták. Az alapvető intézkedések esetében a személyzet és az
áruk átvizsgálására vonatkozó követelmények terén feltárt hiányosságok az
esetek túlnyomó részében emberi tényezőkkel kapcsolatos problémákból eredtek. A
300/2008/EK rendelet jogi kerete értelmében végrehajtásra nemrég elfogadott
intézkedésekben talált további meg nem felelés a magas kockázatú légi áruk és
légipostai küldemények biztonsági ellenőrzésével, valamint a
repülőtéri/fedélzeti ellátmánnyal és a képzéssel volt kapcsolatos. A Bizottság
korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatait általában megfelelő módon
végrehajtották, az ellenőrök megállapításai azonban megerősítették, hogy
szilárd uniós ellenőrzési rendszerre, tagállami szinten pedig megfelelő
minőségbiztosításra van szükség. A Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tesz
valamennyi jogi követelmény teljes mértékben és megfelelő módon történő
végrehajtásának biztosítására, és szükség esetén kötelezettségszegési
eljárásokat kezdeményez. Jogalkotási szinten
2013 során további részletes végrehajtási szabályokat fogadtak el annak
érdekében, hogy a 300/2008/EK rendelet által létrehozott keretrendszer
alkalmazása összehangolt legyen, és csökkentse a fennálló és új fenyegetések
kockázatát. [1] Az intézkedések abban az esetben minősülnek
„hagyományosnak”, ha azokat már a hatályon kívül helyezett 2320/2002/EK
rendelet jogi kerete alapján is alkalmazni kellett. [2] A Bizottság 2010.
január 26-i 72/2010/EU rendelete a légi közlekedés védelmével kapcsolatos
bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról, HL L23., 2010.1.27., 1.
o. [3] Grönland és a Feröer-szigetek esetében 2013 második
félévében került rá sor [4] A Bizottság 2010. január 8-i 18/2010/EU rendelete a
300/2008/EK rendelet módosításáról, HL L 7., 2010.1.12., 3. o. [5] 2009 karácsonyán történt robbantási kísérlet (amikor az
elkövető alsóneműjébe rejtette a bombát), a 2010 végén történt esemény (amikor
az egyik jemeni teherszállító gépen találtak robbanóanyagot), 2012-ben a második
merényletet kísérelték meg fehérneműbe rejtett bombával. [6] Az adatbázist a Bizottság állította össze, amelynek
használata a 185/2010/EU rendelet és a C(2010) 774 határozat alapján az
ellátási lánc szereplői számára kötelező. [7] A Bizottság 2013. november 6-i 1116/2013/EU rendelete a
185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 299., 2013.11.9., 1. o. [8] 16271/1/10. dokumentum, 1. sz. módosítás, Az Európai
Unió Tanácsa. [9] A Bizottság 2011. augusztus 25-i 859/2011/EU rendelete a
185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 220., 2011.8.26., 9. o. [10] HL L 232., 2011.9.9., 2. o. és
HL L 121., 2012.5.8., 16. o. [11] HL L 172., 2013.6.25., 49. o. [12] 2011. április 1-jétől alkalmazandó az Egyesült Államokból
érkező légi járművekre, utasokra, kézipoggyászaikra és feladott poggyászaikra –
a Bizottság 2010. november 3-i 983/2010/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet
módosításáról, HL L 286., 2010.11.4., 1. o. 1. melléklet A Bizottság által elvégzett
ellenőrzések: 2013. december 31-i állapot Állam || 2013. január és 2013. december között elvégzett ellenőrzések (az utóellenőrzésekkel együtt) || 2004-2013 között elvégzett összes ellenőrzés (az utóellenőrzésekkel együtt) Ausztria || 2 || 11 Belgium || 2 || 13 Bulgária || 2 || 9 Horvátország || 1 || 1 Ciprus || 0 || 7 Cseh Köztársaság || 1 || 9 Dánia || 2 || 12 Észtország || 1 || 7 Finnország || 0 || 10 Franciaország || 3 || 20 Németország || 2 || 21 Görögország || 2 || 16 Magyarország || 1 || 9 Írország || 3 || 12 Olaszország || 0 || 17 Lettország || 0 || 7 Litvánia || 1 || 6 Luxemburg || 1 || 8 Málta || 1 || 4 Hollandia || 0 || 10 Lengyelország || 2 || 12 Portugália || 2 || 12 Románia || 0 || 6 Szlovákia || 2 || 7 Szlovénia || 0 || 5 Spanyolország || 2 || 17 Svédország || 2 || 14 Egyesült Királyság || 2 || 22 Nem uniós tagállamok || || Svájc || 1 || 6 ÖSSZESEN || 38 || 310 Az EFTA Felügyeleti Hatóság által
elvégzett ellenőrzések: 2013. december 31-i állapot Állam || 2013. január és 2013. december között elvégzett ellenőrzések (az utóellenőrzésekkel együtt) || 2004-2013 között elvégzett összes ellenőrzés (az utóellenőrzésekkel együtt) Izland || 1 || 10 Norvégia || 2 || 42 ÖSSZESEN || 3 || 52 2. melléklet 2013-ban elfogadott kiegészítő jogszabályok: ·
az utasok és az utasoktól különböző személyek
robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD) és kézi fémérzékelő eszközök (HHMD)
együttes használatával történő átvizsgálásáról szóló 104/2013/EU rendelet[1]; ·
az „ismert szállítók” rendszeréről szóló 189/2013/EU
rendelet[2]; ·
a folyadékok, aeroszolok és gélek európai uniós
repülőtereken való átvizsgálásáról szóló 245/2013/EU rendelet[3]; ·
a folyadékok, aeroszolok és gélek európai uniós
repülőtereken való átvizsgálásáról szóló 246/2013/EU rendelet[4]; ·
a harmadik országbeli jogalanyokkal kapcsolatos
uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzőlistákról szóló 654/2013/EU rendelet[5]; ·
a harmadik országok védelmi követelményeinek
egyenértékűként való elismeréséről szóló 1103/2013/EU rendelet[6]; ·
egyes egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedések
egyértelműsítéséről, összehangolásáról és egyszerűsítéséről szóló 1116/2013/EU
rendelet[7]; ·
az utasok és az utasoktól különböző személyek
robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD) és kézi fémérzékelő eszközök (HHMD)
együttes használatával történő átvizsgálásáról szóló C(2013) 511 határozat[8]; ·
a folyadékok, aeroszolok és gélek európai uniós
repülőtereken való átvizsgálásáról szóló C(2013) 1587 határozat[9]; ·
a folyadékok, aeroszolok és gélek európai uniós
repülőtereken való átvizsgálásáról szóló C(2013) 2045 határozat[10]; ·
a légi árukról és légipostai küldeményekről szóló C(2013)
4180 határozat[11]; ·
egyes egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítéséről,
összehangolásáról és egyszerűsítéséről szóló C(2013) 7275 határozat[12]. [1] A Bizottság 2013. február 4-i 104/2013/EU rendelete a
185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 34., 2013.2.5., 13. o. [2] A Bizottság 2013. március 5-i 189/2013/EU rendelete a
185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 62., 2013.2.5., 17. o. [3] A Bizottság 2013. március 19-i 245/2013/EU rendelete a
272/2009/EK rendelet módosításáról, HL L 77., 2013.3.20., 5. o. [4] A Bizottság 2013. március 19-i 246/2013/EU rendelete a
185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 77., 2013.3.20., 8. o. [5] A Bizottság 2013. július 10-i 654/2013/EU rendelete a
185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 190., 2013.7.11., 1. o. [6] A Bizottság 2013. november 6-i 1103/2013/EU rendelete a
185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 296., 2013.11.7., 6. o. [7] A Bizottság 2013. november 6-i 1116/2013/EU rendelete a
185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 299., 2013.11.9., 1. o. [8] A 2013. február 4-én elfogadott C(2013) 511 final
határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették,
a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé. [9] A 2013. március 19-én elfogadott C(2013) 1587 final
határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették,
a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé. [10] A 2013. április 17-én elfogadott C(2013) 2045 final
határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették,
a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé. [11] A 2013. július 9-én elfogadott C(2013) 4180 final
határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették,
a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé. [12] A 2013. november 6-án elfogadott C(2013) 7275 final
határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették,
a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé.