52014DC0064

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének uniós megközelítéséről

1.            A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének új arculata: drámai változás a kereskedelem jellege, jelentősége és hatása tekintetében

A vadon élő állatok és növények határokon átnyúló, illegális kereskedelmének jelentős növekedése globális jelenség. A kereskedelem e fajtája világszinten az egyik legjövedelmezőbb bűncselekménnyé vált. A vadon élő fajok jogellenes kereskedelme nem új jelenség, jellege és hatásai azonban nagymértékben megváltoztak az elmúlt évek során. Egy, a közelmúltban hozott ENSZ-határozat[1] a vadon élő fajok tiltott kereskedelmét „súlyos szervezett bűnözési” formaként határozta meg, melynek elkövetői az ember-, kábítószer-, illetve lőfegyver-kereskedelemért felelősségre vonható globális bűnszervezethez hasonlíthatók. Az ENSZ főtitkára és a Biztonsági Tanács elismerte, hogy a tevékenységük finanszírozásához fegyveres csoportokat használó orvvadászok és a vadon élő fajok tiltott kereskedelmével foglalkozók egyaránt hozzájárulnak az instabilitás növeléséhez Közép-Afrikában, mindemellett a régió békéjét és biztonságát is veszélyeztetik.[2]

Néhány adat a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének volumenéről és értékéről[3] Becslések szerint az illegálisan elejtett afrikai elefántok száma kétszeresére, a lefoglalt illegális elefántcsontok mennyisége pedig háromszorosára nőtt az elmúlt évtizedben. 2012-ben körülbelül 22 000 elefánt lett az orvvadászok áldozata. 2013-ban több mint 40 tonna illegális elefántcsontot foglaltak le. Az 500 000 példányra becsült afrikai elefántállomány jelenleg Afrika minden alrégiójában fogyatkozik. Az orrszarvú-orvvadászat mértéke jelentősen megnőtt Dél-Afrikában. 2013-ban több mint 1000 állatot ejtettek el (2007-ben az elejtett orrszarvúk száma 13 volt). Összességében 2010 óta mintegy 2500 példányt ejtettek el Dél-Afrikában, ami a teljes afrikai orrszarvúállomány 80%-a. Ha az orvvadászat mértéke továbbra is ilyen mértékben növekszik Dél-Afrikában, az orrszarvúállomány 2016-ra meg fog fogyatkozni. A tigrisállomány az elmúlt száz évben 100 000 példányról kevesebb mint 3500-ra csökkent a világon. A szumátriai tigrisek 78%-át orvvadászok ejtették el. Az orrszarvúszarv becsült eladási értéke a feketepiacon körülbelül 40 000 EUR/kg, a nyers elefántcsonté pedig 620 EUR/kg (vö. 1 kg arany ára jelenleg körülbelül 31 000 EUR). A tigriscsontok ára elérheti a 900 EUR/kg-ot. Becslések szerint az illegális fakitermelés a teljes fakereskedés 30%-át teszi ki világszinten, emellett pedig a trópusi erdőirtás több mint 50%-ához járul hozzá Közép-Afrikában, az Amazonas vidékén és Délkelet-Ázsiában. A jogellenesen fogott halakkal folytatott kereskedelem összege éves szinten hozzávetőleg 10 milliárd EUR; ez az összeg becslések szerint a bejelentett fogások 19%-át teszi ki.

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmében bekövetkező növekedés főként az ezen fajokból készült illegális termékek iránti egyre növekvő keresletnek tudható be, különösen Ázsia egyes részein[4]. A jelenség növekedéséhez továbbá a szegénység, a gyenge kormányzat, az instabilitás és a forrásokban gazdag régiókban jelentkező válsághelyzetek is hozzájárulnak, a végrehajtási hiányosságok és a nem kellően elrettentő szankciók pedig megkönnyítik a kereskedelem e fajtájának terjedését.

A vadon élő fajok illegális kereskedelme komoly fenyegetést jelent a biodiverzitásra és a fenntartható fejlődésre. Egyes emblematikus fajok – így az elefánt, az orrszarvú, az emberszabású majmok, a tigris és a cápa – különösen érintettek az illegális kereskedelemben, olyannyira, hogy néhányuk fennmaradását veszély fenyegeti. Az elefánt- és az orrszarvú-orvvadászat a közelmúltban elérte csúcspontját, ezzel aláásva az elmúlt harminc évben látott javuló tendenciát. A jogellenes kereskedelem azonban további állat- és növényfajokra (pl. korallok, hüllők, tobzoskák, orvosi célokra használt növények és állatok), valamint termékekre (pl. szálfa, növényi szén és bozóthús) is kiterjed. Mivel a csempészés miatt az állatok egészségügyi ellenőrzése elmarad, a közegészséget is veszélyeztető betegségek terjednek el.

A vadon élő fajok illegális kereskedelme megfosztja a világ leginkább perifériára szorult lakóit – beleértve az őshonos közösségeket is – a fenntartható megélhetés fontos feltételeitől. A vadon élő növényekből és állatokból készült termékek közvetlenül, illetve közvetve is jelentős gazdasági ágazatot képeznek több fejlett és fejlődő országban, többek között a turizmus révén. A vadon élő fajok illegális kereskedelme következtében a kormányzatok fontos bevételi forrásoktól esnek el, a nemzetközi bűnszövetkezetek ugyanakkor nagy nyereségre tesznek szert. E tevékenység szorosan kapcsolódik a korrupcióhoz és – például a pénzmosáson keresztül – az illegális pénzáramláshoz, továbbá negatív hatással van a jogállamiságra és a jó kormányzásra. A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme mindemellett emberéleteket is követel: az elmúlt tíz évben becslések szerint mintegy 1000 vadőr és parkőr vesztette életét az orvvadászat elleni műveletekben.

A vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek egyik legfontosabb célpiaca továbbra is az EU: különösen azon fajok iránt nagy a kereslet, melyek értékesek a feketepiacon. Az Unió területén található kikötők és repülőterek ugyanakkor a tiltott kereskedelem fontos tranzitállomásai, különösen Afrika és Ázsia között. Éves szinten mintegy 2500, vadon élő állatból és növényből készült terméket foglalnak le az EU-ban.[5] Egyes ritka madár-, korall-, hal- és teknősfajok esetében létezik az uniós tagállamok területéről kiinduló jogellenes kereskedelem is: az érintett fajokkal az Unió területén belül kereskednek, illetve harmadik országba szállítják őket.

Az Europol szerint a bűnszervezetek illegális vadkereskedelemben betöltött szerepe fokozatosan növekszik az EU-ban, mivel az illegális kereskedelem révén nagy haszonra lehet szert tenni a leleplezés alacsony kockázata, valamint a nem kellően elrettentő szankciók megléte mellett.[6]

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme új jellegének és kiterjedésének a közelmúltban nagyobb politikai figyelmet szenteltek, többek között az uniós tagállamoktól származó kezdeményezések révén.[7] Az Európai Parlament kifejezetten erre a célra készített uniós cselekvési terv megalkotására szólított fel.[8] Az ENSZ-közgyűlés 2012 decemberében mély aggodalmát fejezte ki a témával kapcsolatban. A G8 vezetői, az afrikai pénzügyminiszterek és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vezetői 2013-ban elkötelezték magukat a vadon élő fajok illegális kereskedelme elleni fellépés mellett.

E közlemény célja, hogy felhívja a figyelmet arra a sürgető szükségre, miszerint a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére vonatkozó globális problémát hatékonyabban kell kezelni. A dokumentum áttekinti és értékeli a jelenlegi uniós intézkedéseket, amelyek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemre irányulnak mind globális (2. rész), mind pedig uniós szinten (3. rész). Végül vitát kezdeményez a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének jövőbeni uniós megközelítéséről.

2.           A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni globális szintű fellépés

Az EU számos olyan kezdeményezést támogat, amelyek a vadon élő fajok jogellenes kereskedelme elleni nemzetközi fellépés erősítésére irányulnak. 

2.1. Kereskedelemszabályozás

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: CITES) célja annak biztosítása, hogy a megközelítőleg 35 000 védett állat- és növényfajjal folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse ezen fajok fennmaradását. A CITES részes felei 2013 márciusában az orvvadászat és a tiltott kereskedelem ellen irányuló konkrét intézkedésekről állapodtak meg számos veszélyeztetett fajra vonatkozóan (pl. elefánt, orrszarvú, tigris, trópusi fa). Az egyezmény egyik legfőbb támogatója az EU, amely az intézkedések elfogadásában is kulcsszerepet játszott.

Az illegális fakereskedelem terén az EU önkéntes alapú kétoldalú partnerségi megállapodásokat kötött, amelyek révén támogatja a partnerországokat az erdészeti ágazat irányításának erősítésében, valamint a nyomonkövethetőségre és a jogszerűség ellenőrzésére irányuló nemzeti rendszer kiépítésében. Az erdészeti tárgyú jogszabályok végrehajtásával, az irányítással és kereskedelemmel kapcsolatos uniós cselekvési terv kiegészült a fára és a fatermékekre vonatkozó uniós rendelettel, melyek célja annak biztosítása, hogy az uniós piacokon forgalomba hozott fa és fatermékek jogszerű forrásból származnak. 

Az EU továbbá vezető szerepet játszik a nemzetközi szintű jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászat elleni harcban, és támogatja az átfogó piaci és ellenőrzési intézkedések elfogadását, valamint a Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet, a FAO, az ENSZ és az Interpol által indított konkrét fellépéseket. Az EU több mint 50 harmadik ország számára nyújtott technikai segítséget annak érdekében, hogy könnyebben megfelelhessenek nemzetközi kötelezettségeiknek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni harc tekintetében. Legvégső esetben, amennyiben valamely harmadik ország nem hajlandó az együttműködésre, az EU által feketelistára kerülhet, aminek következtében az Unióval folytatott halászati termékek kereskedelméből kizárásra kerül.

Az EU minden, a közelmúltban harmadik országgal (pl. Közép-Amerika, Kolumbia/Peru, Szingapúr) kötött szabadkereskedelmi megállapodásba beillesztette a multilaterális környezetvédelmi megállapodások hatékony végrehajtásának erősítésére irányuló, illetve az erdészettel és halászattal kapcsolatos kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanezt a megközelítést alkalmazza a szabadkereskedelmi megállapodásokról folyamatban lévő tárgyalásokon pl. Kanada, Japán, Thaiföld, az Egyesült Államok és Vietnam esetében. Ezenkívül az általános preferenciarendszer (GSP+) különleges megállapodáson keresztül az Unió kiegészítő kereskedelmi preferenciákat nyújt azon sebezhető fejlődő országoknak, amelyek ratifikálják és végrehajtják a fenntartható fejlődésről és a jó kormányzásról szóló nemzetközi egyezményeket, beleértve a CITES-t is.

2.2. A szabályok érvényre juttatása

Számos, az orvvadászat és a vadon élő fajok jogellenes kereskedelme által érintett származási, tranzit- és végfelhasználói piacú országban a nemzeti bűnüldöző hatóságok nem kellően elkötelezettek, és nem rendelkeznek a meglévő szabályok megfelelő érvényesítéséhez szükséges forrásokkal sem. A hatékony jogérvényesítés továbbra is komoly kihívás, az illegális kereskedelmi útvonalak ugyanis könnyen átirányíthatók, hogy ezáltal kihasználhatók legyenek a globális végrehajtási lánc „gyenge láncszemei”.

A vadvilágot érintő bűncselekmények ellen fellépő nemzetközi konzorcium (a továbbiakban: ICCW)[9] fő adományozójaként (1,73 millió EUR) a Bizottság célja e kihívások némelyikének kezelése. A konzorcium fő tevékenységei között az alábbiak szerepelnek: hírszerzési és egyéb információk nemzetközi szintű cseréje, a jogérvényesítési törekvések összehangolása, továbbá a jogérvényesítési és megfelelési képességek fokozása (például azáltal, hogy az országokat a vadvilágot és az erdőket érintő bűncselekmények elemzésére szolgáló eszközkészlet használatára ösztönzi).

2.3. A nemzetközi együttműködés és fellépés támogatása

Az Európai Unió és valamennyi tagállama részesei a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezménynek (a továbbiakban: UNTOC), amely fontos szerepet játszik a vadon élő fajok illegális kereskedelme elleni küzdelemben, tekintve, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel jogellenesen folytatott szervezett kereskedelem „súlyos szervezett bűnözési” formaként kerül meghatározásra, azaz maximális szankcióként legalább négy év szabadságvesztéssel büntethető. A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére vonatkozó szankció ezen határa azonban jelenleg nem érvényesül valamennyi tagállamban. Egy további fontos eszköz az ENSZ korrupció elleni egyezménye, amelyet ez idáig egy tagállam nem ratifikált.[10] A vadon élő fajok illegális kereskedelme ellen irányuló konkrét, célzott fellépés megtétele azonban mindkét egyezmény vonatkozásában korlátozott. A különleges eszközök – mint például a UNTOC kiegészítő jegyzőkönyve – érdemi vizsgálatát célszerű lenne folytatni.

Az előírások meghatározásáért és a pénzmosás elleni intézkedések végrehajtásának értékeléséért felelős Pénzügyi Akció Munkacsoport (a továbbiakban: FATF) 2012-ben hozzáadta a a pénzmosás elleni intézkedések szempontjából jelentős bűncselekmények jegyzékéhez[11] a „környezettel kapcsolatos bűncselekményeket”. Az új ajánlás végrehajtását elősegítő eszközök, mint például az iránymutatások, hasznosnak bizonyulhatnak a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni harcban.

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme problémáját az EU diplomáciai szinten közvetlenül – többek között unós küldöttségeken keresztül is – felvetette azoknál az országoknál, amelyek e területen a kiindulás vagy a kereslet szempontjából a legfontosabbak. A nemzetközi fellépés középpontjában ez idáig Afrika állt. Az EU diplomáciai stratégiája szempontjából előnyös lenne, ha a legnagyobb keresletet mutató országokban[12] és azon régiókban, amelyekben virágzik a vadon élő fajok illegális kereskedelme, fokozódna az együttműködés; ezenkívül magas szintű párbeszédre és partnerségek kialakítására is szükség van regionális szinten, mint ahogy az a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni harc esetében már megtörtént. Számos egyéb elképzelés is felvetésre került e tekintetben, mint például a civil társadalommal és a magánszektorral való kapcsolatok erősítése, valamint – a különböző globális fellépéseket összefogó és ellenőrző – ENSZ különleges képviselő vagy különmegbízott kinevezésének a lehetősége. 

Az EU továbbá számos partnerségi és együttműködési megállapodást kötött harmadik felekkel, mint például Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel, Vietnammal, Thaifölddel, Szingapúrral. E megállapodások megkötése kifejezi a részes felek környezetvédelmi kérdésekben történő együttműködés iránti elkötelezettségét, többek között a multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtására és az azokban való részvételre irányuló kapacitásépítésen keresztül. E megállapodások a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén való együttműködésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznak.

2.4. Fejlesztési együttműködés

Az uniós fejlesztési együttműködés a védelem, a kapacitásépítés és a szabályok érvényesítésének elősegítése terén tett erőfeszítések révén keres megoldást a vadon élő állatokat és növényeket érő veszélyekre. A közelmúltban felülvizsgált uniós fejlesztési politikával összhangban az EU tudatában van annak, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme problémájának megoldásához hosszú távú intézkedések meghozatalára van szükség annak érdekében, hogy a helyi közösségek számára fenntartható bevételi forrást lehessen teremteni; a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmében való részvétel ugyanis gyakran a bevételteremtés egyszerű módjának tűnik.

Az EU az elmúlt 30 évben több mint 500 millió EUR összeget fordított a biológiai sokféleség megőrzésére Afrikában; a folyamatban lévő projektekre szánt összeg megközelítőleg 160 millió EUR. Ennek ellenére a megfelelő irányítás és a biológiai sokféleség megőrzése iránti igény a fejlődő országokban még mindig rendkívül magas.

Az EU 2001 óta a MIKE[13] program legfőbb pénzügyi támogatója: 12 millió EUR értékben járul hozzá a kezdeményezéshez 71 afrikai és ázsiai helyszínen. A Bizottság 2013 decemberében jóváhagyta az új MIKES[14] program finanszírozására szánt 12,3 millió EUR támogatási összeget.

Az EU számos nemzeti és helyi projektet támogat, többek között a FLEGT cselekvési terv és a REDD+ mechanizmus keretében. Ezenkívül nagyszámú, a korrupció csökkentését, valamint az ügyészség és az igazságügyi szolgálatok kapacitásépítését célzó uniós finanszírozású projekt támogatja a jogállamiságot, ami alapvető fontosságú a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem sikeréhez.

Bár valamennyi kezdeményezés hozott némi eredményt, a megőrzés, a helyi lakosság megélhetése, a jogérvényesítés és a jó kormányzás közötti szinergiák nem mindig kerültek kellőképpen kiaknázásra. Ezenkívül számos projekt hosszú távú fenntarthatósága a nemzeti és a helyi hatóságok (és esetenként a lakosság) nem megfelelő mértékű felelősségvállalása és támogató szerepe, valamint a külső finanszírozástól való nagymértékű függés miatt továbbra is kérdéses. A 2014-2020 közötti tervezési időszakra vonatkozó uniós fejlesztési együttműködés lehetőséget kínál az említett hiányosságok orvoslására, valamint a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos átfogó megközelítés meghatározására.   

3.           A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós szintű fellépés

3.1. A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének szabályozása

A vadállománnyal kapcsolatos erőforrások EU-ba irányuló és EU-n belüli kereskedelmét is átfogó szabályrendszer határozza meg, többek között az alábbiak: a vadon élő állatok és növények kereskedelméről szóló 338/97/EK rendelet, amely a CITES Unióban történő végrehajtását célozza, továbbá a fára és a fatermékekre vonatkozó 995/2010/EU rendelet és a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni 1005/2008/EK rendelet, amelyek megtiltják az illegális kitermelésből származó fa, illetve az illegálisan kifogott halak uniós piacon való forgalomba hozatalát.

Az EU mindemellett olyan jogszabályokat is alkotott, amelyek a veszélyeztetett fajok jogellenes leölése ellen irányulnak, különösen a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv. A Bizottság ütemtervet fogadott el a a madarak illegális vadászatának, csapdába ejtésének és kereskedelmének felszámolásáról, melynek végrehajtását fokozott figyelemmel kíséri.[15]

A bűnszövetkezetek bizonyos esetekben kihasználják a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelméről szóló jogszabályok összetettségét, különösen azáltal, hogy ugyanazon fajok eltérő kereskedelmi szabályozás alá tartozhatnak eredetüktől és az érintett termék típusától függően. Ezt jól példázza a vadásztrófeák kereskedelme, amely mentesült bizonyos kereskedelmi korlátozások alól. Az EU folyamatosan aktualizálja, illetve ahol arra szükség van, szigorítja közösségi szabályait annak érdekében, hogy biztosítsa a végrehajtó hatóságok által végzett fokozottabb ellenőrzést.  

3.2. Hatékony jogérvényesítés

Szükség van a szabályok tagállamokban történő hatékony végrehajtására a nemzeti végrehajtási hálózatok által, vagyis a környezetvédelmi és halászati hatóságokon keresztül a vámtisztviselőkön és a rendőrségen át az ügyészségig és a bírói szervekig.

Annak érdekében, hogy a tagállamokat a CITES által védett fajok kereskedelméről szóló uniós szabályok végrehajtására ösztönözze, a Bizottság 2007-ben ajánlás formájában uniós végrehajtási tervet fogadott el.[16] A végrehajtási terv intézkedéscsomagot határoz meg, többek között nemzeti cselekvési tervek, a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmével kapcsolatos jogsértések visszatartó erejű szankciói, valamint a kockázatértékelések és a hírszerző szolgálatok értesülései elemzései formájában. Az említett nem kötelező érvényű ajánlások végrehajtása azonban az EU-n belül nem egységes, továbbá az ajánlások nem érintik a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme szervezett bűnözéssel kapcsolatos vetületét.

A korlátozott számú erőforrás, a rendőri és ügyészségi különleges egységek hiánya, valamint a vadon élő állatokkal és növényekkel foglalkozó hatóságok és a végrehajtó hatóságok változó mértékű együttműködése tovább akadályozzák a hatékony végrehajtást. Az EU 7. környezetvédelmi cselekvési programja (2014–2020)[17] felhívásának megfelelően a tagállamok általi eredményes vizsgálatokra és felügyeletre irányuló kötelező erejű kritériumokat tartalmazó jogszabályok segíthetik a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni fellépést célzó uniós szabályok végrehajtási hatékonyságának növelését, amennyiben az ügyet kiemelt prioritásként kezelik.

A környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelv valamennyi tagállam számára előírja annak biztosítását, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme nemzeti jog szerinti bűncselekménynek minősüljön, továbbá azt, hogy gondoskodjanak hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókról. A nemzeti jogba való átültetés előzetes értékelése azonban súlyos hiányosságokat fedett fel számos tagállamban, ezekkel pedig foglalkozni kell.

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére alkalmazandó büntetőjogi szankciók szintje jelentősen különbözik az egyes uniós tagállamokban. Néhány tagállamban a maximálisan kiszabható büntetés kevesebb mint egy évig terjedő szabadságvesztés. Ezáltal nemcsak a szankciók elrettentő hatása csorbul, hanem gyakran nem valósul meg a több tagállamot érintő, illetve nemzeti vizsgálatokhoz, valamint a tagállamok közötti bírói együttműködéshez szükséges potenciálisan fontos eszközök használata, különösen az európai elfogatóparancsé.

3.3 Képzés és kapacitásépítés

A hatékony végrehajtás szakismeretet és tudatosságot igényel. Fontos, hogy a képzés és a kapacitásépítés kiterjedjen a végrehajtási lánc egészére, beleértve a büntetőeljárási és igazságügyi hatóságokat is. Ezáltal elkerülhető, hogy bár az ügyek kivizsgálásra kerülnek, a büntetőeljárást nem folytatják le, továbbá biztosítható, hogy a bűncselekmény súlyosságát a bírói kar elismeri. EU-szinten több kezdeményezésre is sor került, például az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) által. A következő támogatási időszakra programozott releváns pénzügyi eszközök lehetőséget kínálnak a vadon élő fajok illegális kereskedelme elleni harc jelenlegi hiányosságainak figyelembe vételére.

A környezetvédelmi végrehajtást gyakorlók,[18] a vámhatóságok,[19] valamint az ügyészek és bírák[20]  uniós hálózatai szintén fontos szerepet játszanak egy olyan bűnüldözési közösség kialakításában, amely a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének problémájával foglalkozik. Az olyan eszközök, mint az EU-TWIX – a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos uniós bűnüldöző szervek közötti együttműködés és információmegosztás megkönnyítését szolgáló korlátozott hozzáférésű adatbázis – folyamatos segítséget nyújtanak. A hálózatok helyzete és finanszírozása azonban csak rövid távon biztosított, a hálózatok közötti együttműködés mértéke pedig ez idáig korlátozott.

3.4 A szervezett bűnözés elleni küzdelem

A szervezett bűnözés egyre fontosabb tényezővé válik a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme tekintetében. Számos uniós horizontális eszközt alkalmaznak jelenleg az ilyen típusú bűncselekmények általános kezelésére, így például a szervezett bűnözés ellen[21], valamint a vagyonelkobzásra és a vagyonvisszaszerzésre[22] irányuló kerethatározatokat. Ezek az eszközök elviekben hasznosnak bizonyulhatnak a vadon élő állatok és növények jogellenes szervezett kereskedelme elleni küzdelem során. Alkalmazásukra csak akkor kerül sor, amennyiben elérnek egy bizonyos szankciós küszöböt, ez azonban a vadon élő fajok illegális kereskedelme tekintetében jelenleg nem jellemez minden uniós tagállamot.

A szervezett bűnözéssel – például pénzmosáson vagy adócsaláson keresztül – összefüggésbe hozható illegális pénzmozgások vizsgálata nagy jelentőséggel bír a vadon élő állatok és növények jogellenes szervezett kereskedelme elleni harcban. A 2005/60/EU irányelv[23] megelőző intézkedéseket tartalmaz, mindenekelőtt azáltal, hogy a pénzügyi intézmények kötelesek kötelezettségeiknek kellő gondossággal eleget tenni a gyanús pénzügyi műveletek feltárását illetően. A „kellő gondosság” környezeti bűnözéssel összefüggésben való jelentéséről kialakított konkrét útmutatók segítséget nyújthatnak a pénzmosási bűncselekmények feltárásában ezen a sajátos területen.

Az Europol 2013 októberében a környezeti bűnözésről szóló egyedi felmérést adott ki, melynek középpontjában többek között a veszélyeztetett fajok kereskedelme áll.[24] Jelenleg azonban az Europol központi tevékenységei között nem szerepel a környezeti bűnözés. Az Europol és az Eurojust egyaránt jelentős támogatást nyújthat abban, hogy összefogja a nemzeti hatóságokat a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének több tagállamot érintő eseteiben, mindemellett pedig elemzési és gyakorlati támogatást is nyújthat. Ehhez arra van szükség, hogy a nemzeti végrehajtó hatóságok a két szervet jó minőségű adatokkal lássák el, valamint segítségkérésre irányuló kérelmet nyújtsanak be, ez azonban a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme terén mindeddig csak ritkán fordult elő.

A súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó, 2014-2017 közötti időszakra megállapított uniós prioritások[25] a környezeti bűnözés egyik területére sem terjednek ki. 2015-ben a félidős értékelés lehetőséget fog nyújtani a prioritások újbóli megfogalmazására – figyelembe véve az Europol közelmúltban készített értékelését a környezeti bűnözésről mint újonnan megjelenő fenyegetésről az EU-ban –, további erőforrások elérhetővé tételére, valamint a határokon átnyúló együttműködési mechanizmusok fokozott használatára.

3.5. A civil társadalom bevonása

A civil társadalom az EU fontos partnere annak biztosításában, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni fellépések valamennyi érdekelt félhez elérjenek. Egyes nem kormányzati szervezetek jelentős tapasztalattal rendelkeznek az olyan tevékenységek terén, mint például a figyelemfelkeltő kampányok, a jogellenesnek vélt magatartás vizsgálata, továbbá a speciális képzések; e szervezetek ilyen irányú tevékenysége értékesnek bizonyult a hatóságoknak a döntéshozatalban és a végrehajtásban nyújtott támogatásában. Az EU rendszeresen együttműködik ezekkel a nem kormányzati szervezetekkel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos kérdésekben.

4. Következtetés

Érvényben vannak a vadkereskedelmet szabályozó átfogó globális és uniós szabályok, az EU továbbá jelentős mértékben támogatja a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen irányuló kezdeményezéseket, mint például a védett területek fokozottabb védelmét, a kapacitásépítést, valamint a nemzetközi végrehajtási együttműködést. A nemzetközi közösség által az elmúlt években megvalósított intézkedések azonban nem bizonyultak elegendőnek a vadon élő fajok illegális kereskedelmének megfékezésében; az ilyen típusú kereskedelem elterjedése a növekvő igény, valamint a kiindulási országokra jellemző szegénység és gyenge kormányzat eredménye. 

Az egyik fő probléma, hogy uniós és globális szinten egyaránt jelentős hiányosságok tapasztalhatók a meglévő szabályok hatékony végrehajtását illetően. Ez gyakran összefüggésbe hozható a kérdésnek tulajdonított alacsony politikai prioritással, a hiányos tagállami forrásokkal, valamint a probléma súlyosságával kapcsolatos ismeretek hiányával. 

A jelenlegi politikák másik gyengesége, hogy nem vették kellően figyelembe a tényt, miszerint a szervezett bűnözés problémájának megoldásába a különböző szereplőket és eszközöket egyaránt be kell vonni. Ehhez hasonlóan, mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének békével és biztonsággal kapcsolatos szempontjai csak a közelmúltban váltak nyilvánvalóvá, az EU válságkezelési, illetve preventív kül- és biztonságpolitikája ez idáig csak ritkán foglalkozott ezekkel.

A probléma keresleti oldalról történő megközelítésének fontosságát a nemzetközi közösség a közelmúltban ismerte fel, különösen a CITES-en belül, ennek ellenére azonban kevés konkrét lépés megtételére került sor e tekintetben.

Összegzésként megállapítható, hogy amire szükség van, az a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének összehangolt és átfogó megközelítése, amely a keresleti és a kínálati oldalt egyaránt megcélozza, továbbá a különböző szakpolitikai területek valamennyi releváns szereplőjét bevonja a fellépésekbe.

A Bizottság ezért felkéri az érdekelteket, hogy járuljanak hozzá a vitához, melynek témái a fő kihívások hatékony kezelése, valamint az EU szerepvállalása a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének jövőbeni megközelítésében. A Bizottság mindenekelőtt a következő kérdésekkel kapcsolatban kéri az érdekelteket, hogy fogalmazzák meg írásos észrevételeiket[26]:

Megfelelőnek tartja-e a jelenlegi, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen fellépő uniós szakpolitikai és jogi keretet? Fokozni kellene-e a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének uniós megközelítését egy új uniós cselekvési terv kidolgozása által, az Európai Parlament felhívásának megfelelően? Hogyan növelhetné az EU minden szinten a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni politikai kötelezettségvállalást? Milyen diplomáciai eszközzel lehetne leginkább biztosítani a különböző nemzetközi kezdeményezések közötti koherenciát? Nemzetközi szinten milyen eszközökre kellene az EU-nak hangsúlyt fektetnie annak érdekében, hogy fokozza a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen irányuló jogszabályok végrehajtását, valamint hatékonyabbá tegye az irányítást? Melyek a leghatásosabb eszközei a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek iránti nemzetközi és uniós keresletet uniós szintű kezelésének? Milyen szerepet játszhat a civil társadalom és a magánszféra e tekintetben? Hogyan kezelhetné az EU hatékonyabban a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének a békével és a biztonsággal kapcsolatos vonatkozásait? Hogyan támogathatnák hatékonyabban az uniós együttműködési eszközök a fejlődő országok kapacitásainak erősítését a vadon élő állatok és növények védelme, illetve az illegális kereskedelmük elleni fellépés tekintetében? Milyen intézkedések megtételére lenne szükség, hogy a szakpolitikai döntéshozatal célzottabbá tétele érdekében javuljon a vadvilágot érintő uniós bűncselekményekkel kapcsolatos adatok minősége? Milyen intézkedéseket tehetnének a tagállamokban a környezetvédelmi hatóságok, a rendőrség, a vámhatóságok és az ügyészség annak érdekében, hogy fokozódjon a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen irányuló jogszabályok végrehajtása, valamint erősödjön az ezen hatóságok közötti együttműködés? Hogyan lehetne erősíteni a bírói kar tudatosságát? Hogyan lehetne a szervezett bűnözés ellen irányuló meglévő eszközöket a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelése céljából uniós és tagállami szinten egyaránt hatékonyabban kihasználni? Milyen további intézkedések megtételére lehet szükség (pl. a szankciók tekintetében)? Mi lehet az Europol és az Eurojust szerepe e tekintetben?

[1]               Az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottsága által elfogadott és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa által megerősített határozat.

[2]               Az ENSZ főtitkárának S/2013/297. számú, 2013. május 20-i jelentése, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2121. számú határozata (2013).

[3]               Az illegális tevékenységek tekintetében nehéz felbecsülni a vadon élő fajok jogellenes kereskedelme volumenét és értékét. A legtöbb országnak jelenleg korlátozott forrás áll rendelkezésére az ilyen típusú bűncselekmények elleni küzdelemre, így a valós számok valószínűleg sokkal nagyobbak.

[4]               Az elefántcsontot tekintve például Kína, az orrszarvúszarv szempontjából pedig Vietnam a végfelhasználók legfőbb célállomása.

[5]               Illegal Wildlife Trade and the European Union: an analysis of EU-TWIX seizure data for the period 2007-2011. (A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme és az Európai Unió: az EU-TWIX rendszerben szereplő lefoglalások a 2007-2011-es időszakra vonatkozóan - Elemzés) Az Európai Bizottság számára készített jelentés.

[6]               Europol, Serious and Organized Threat Assessments 2011, 2012, 2013. (Az Europol súlyos és szervezett bűnözésről szóló 2011., 2012. és 2013. évi értékelése)

[7]               Németország Gabonnal közösen 2013 szeptemberében magas szintű találkozót rendezett az ENSZ-közgyűlés miniszteri hete alkalmával; Franciaország kerekasztal-beszélgetést tartott 2013. december 5-én az Afrikában megrendezett, békéről és a biztonságról szóló állam- és kormányfői csúcstalálkozó alkalmával; az Egyesült Királyság 2014. február 13-án magas szintű konferenciának ad otthont az illegális vadkereskedelem témájában.

[8]               Az Európai Parlament 2014. január 15-i állásfoglalása, (2013/2747(RSP)). 

[9]               Az ICCW-t az alábbi szervezetek alkotják: CITES, Interpol, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC), a Világbank és a Vámigazgatások Világszervezete.

[10]             Németország.

[11]             FATF International standards on combatting money laundering and the financing of terrorism and proliferation 2012. (A pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos, a FATF által meghatározott nemzetközi előírások, 2012.)

http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/recommendations/pdfs/FATF_Recommendations.pdf

[12]             A Potocnik biztos és Zhou Sengxian kínai környezetvédelmi miniszter által a közelmúltban aláírt, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem érdekében szükséges közös erőfeszítésekről szóló megállapodás jól példázza az ez irányú megközelítést.

[13]             Az elefántok illegális vadászatának nyomon követése

[14]             Az elefántok és más veszélyeztetett fajok illegális vadászatának minimálisra csökkentése

[15]             www.ec.europa.eu/environment/nature/conservation/wildbirds/docs/Roadmap%20illegal%20killing.pdf

[16]             HL L 159., 2007.6.20., 45. o.

[17]             HL L 354., 2013.12.28., 171. o.

[18]             Pl. A vadkereskedelem végrehajtásáért felelős csoport (Wildlife Trade Enforcement Group) és a környezettel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemmel foglalkozó informális hálózat (EnviCrimeNet).

[19]             Expert Group on Customs Action to protect Health, Cultural Heritage, the Environment and Nature (PARCS Expert Group) (Az egészség, a kulturális örökség, a környezet és a természet védelmére irányuló vámhatósági intézkedésekkel foglalkozó szakértői csoport).

[20]             Ügyészek Európai Környezetvédelmi Hálózata; Bírák Európai Környezetvédelmi Fóruma.

[21]             A szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló 2008/841/JHA kerethatározat.

[22]             A bűnözéshez kapcsolódó jövedelmek, eszközök és vagyon elkobzásáról szóló 2005/212/JHA kerethatározat, jelenleg felülvizsgálat alatt.

[23]             A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EU irányelv, felülvizsgálat alatt.

[24]             Europol Environmental Crime Threat Assessment 2013. (Az Europol környezeti bűnözésre vonatkozó fenyegetésértékelése, 2013.)

[25]             www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/en/jha/137401.pdf.

[26]             Az észrevételeket 2014. április 10-ig az alábbi e-mail címre küldhetik el: env-eu-against-wildlife-trafficking@ec.europa.eu.