INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT ÁLTALÁNOS HÁTTERE

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) a tagállamok közötti, 1999-ben hatályba lépett egyezménnyel szabályozott kormányközi testületként kezdte meg működését. Egy 2009-ben elfogadott tanácsi határozat útján az Europol az EU-költségvetésből finanszírozott uniós ügynökséggé vált.

Az Europol feladata, hogy támogassa a nemzeti bűnüldöző szolgálatok fellépését és kölcsönös együttműködését a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzése és üldözése terén. Az Europol megkönnyíti a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcserét, és bűnügyi elemzést biztosít annak elősegítéséhez, hogy a nemzeti rendőrségi erők határokon átnyúló nyomozásokat folytathassanak.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikke előírja, hogy az Europolt rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadandó rendelettel kell szabályozni. Előírja továbbá, hogy a társjogalkotók megállapítják azon eljárásokat, amelyek szerint az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét.

Az Európai Rendőrakadémiát (CEPOL) uniós ügynökségként hozták létre 2005-ben, a bűnüldöző szervek tagjai számára nyújtott képzéssel kapcsolatos tevékenységek feladatával. Célja, hogy európai dimenziójú rendőrségi képzések szervezésével megkönnyítse a nemzeti rendőrségi erők közötti együttműködést. Közös tantervet határoz meg adott témákkal kapcsolatban, releváns kutatási és bevett gyakorlatokat terjeszt, csereprogramot koordinál magas beosztású rendőrségi tisztviselők és képzők számára, valamint partnerként léphet fel konkrét projektekhez nyújtott uniós támogatásokban.

„A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” alcímű Stockholmi Programban[1] az Európai Tanács szorgalmazta, hogy „az Europolnak a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcsere csomópontjának, szolgáltatónak és a bűnüldözési szolgálatok fórumának kell lennie”, továbbá azt, hogy európai képzési és csereprogramokat hozzanak létre valamennyi kapcsolódó bűnüldözésben érintett szakember számára nemzeti és uniós szinten, és a CEPOL kulcsfontosságú szerepével az európai dimenzió biztosításában.

„Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: Öt lépés a biztonságosabb Európa felé” című közleményben[2] a Bizottság azonosította a legfontosabb kihívásokat, elveket és iránymutatást az unión belüli biztonsági kérdések tekintetében, valamint számos fellépést javasolt az Europol és a CEPOL bevonásával a súlyos bűnözés és a terrorizmus jelentette biztonsági kockázatok kezelésére.

Az elmúlt évtizedben nemcsak, hogy nőtt az EU-ban a súlyos és szervezett bűnözés – például az emberkereskedelem – mértéke, de megjelenési formájuk is diverzifikálódott[3]. Az Europol Unióban elkövetett súlyos és szervezett bűnözésről szóló 2013-as fenyegetésértékelése (SOCTA 2013) azt állapította meg, hogy a súlyos és szervezett bűnözés egyre dinamikusabb és összetettebb jelenség, és továbbra is jelentős veszélyt jelent az EU biztonságára és jólétére[4]. A tanulmány megjegyzi továbbá, hogy a globalizáció társadalomra és üzleti életre gyakorolt hatása ugyancsak elősegítette a bűncselekmények jelentős új változatainak megjelenését: a bűnszervezetek kihasználják a joghézagokat, az internetet, valamint a gazdasági válsággal kapcsolatos körülményeket, hogy alacsony kockázatú illegális nyereséget generáljanak[5]. Az internet egyszerre szolgál kommunikációs eszközként, piacként, toborzóhelyként és pénzügyi szolgáltatásként; ezen keresztül szervezik meg és hajtják végre a bűncselekményeket Az internet megkönnyíti a számítástechnikai bűncselekmények új formáit, a fizetőkártyás csalásokat, valamint a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok terjesztését[6].

A súlyos bűncselekmények így az áldozatok egyre súlyosabb sérelmével járnak, jelentős gazdasági kárt okoznak, és aláássák a biztonságérzetet, aminek hiányában az emberek nem tudják hatékonyan gyakorolni szabadságjogaikat és egyéni jogaikat. Az olyan bűncselekmények, mint az emberkereskedelem[7], az illegális kábítószer-kereskedelem[8], a fegyverkereskedelem[9], olyan pénzügyi bűncselekmények, mint például a korrupció[10], a csalás[11] és a pénzmosás[12], továbbá a számítástechnikai bűncselekmények[13] nem csak hogy fenyegetik az Európában élők személyes és gazdasági biztonságát, hanem e bűncselekmények jelentős nyereséget is generálnak, ami a bűnszervezeteket erősíti, a hatóságokat ugyanakkor megfosztja azon bevételektől, amelyekre nagy szükségük lenne. A terrorizmus továbbra is az Unió biztonságának egyik legfenyegetőbb veszélye, mivel az európai társadalmak továbbra is ki vannak szolgáltatva a terrortámadásoknak[14].

A bűnözés az uniós polgárokat foglalkoztató öt fő aggodalom egyike[15]. Azzal kapcsolatban, hogy az uniós intézményeknek milyen kérdésekre kellene összpontosítaniuk, a megkérdezettek a negyedik helyre sorolták a bűnözés elleni küzdelmet[16]. Egy nemrégiben végzett felmérésben az uniós internethasználók többsége komoly aggodalmának adott hangot a kiberbiztonsággal és a számítástechnikai bűncselekményekkel kapcsolatban[17].

Ebben az összefüggésben az uniós ügynökségeknek hatékonyan és eredményesen kell támogatniuk a bűnüldözési együttműködést, információmegosztást és képzést.

A decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 júliusában jóváhagyott közös megközelítés[18] irányítási elveket határoz meg az olyan ügynökségekre vonatkozóan, mint például az Europol és a CEPOL. A közös megközelítés megjegyzi továbbá, hogy „az ügynökségek összevonását olyan esetekben kell fontolóra venni, ha azok feladatai között átfedés van, ha adódhat lehetőség szinergiák létrehozására, illetve ha az adott ügynökségek nagyobb struktúrába helyezve hatékonyabban működnének”.

Az Europol és a CEPOL egyetlen, az Europol jelenlegi hágai központjában elhelyezkedő ügynökségbe való egyesítése jelentős szinergiákat és hatékonysági megtakarításokat eredményezne. Az Europol operatív rendőrségi együttműködésre vonatkozó ismereteinek a CEPOL képzési és oktatási szakértelmével való összekapcsolása megerősítené a két terület közötti kapcsolatokat és szinergiákat teremtene. Az egyetlen ügynökségen belül tevékenykedő operatív és képzési személyzet közötti kapcsolatok elősegítenék a képzési igények azonosítását, így relevánsabbá és hangsúlyosabbá tennék az uniós képzést, ami általánosságban hasznos lenne az uniós rendőrségi együttműködés számára. El lehetne kerülni a két ügynökség támogatási feladatköreinek felesleges megduplázódását, és az így keletkező megtakarításokat alapvető operatív és képzési feladatkörökhöz lehetne átcsoportosítani és befektetni. Ez különösen fontos a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor is a nemzeti és uniós erőforrások gyérek, és máskülönben lehet, hogy nem is lennének erőforrások az uniós bűnüldözési képzés megerősítésére.

E rendeletjavaslat ezért jogi keretet biztosít a 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozat által létrehozott Europol, valamint az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) létrehozásáról szóló 2005/681/IB tanácsi határozat által létrehozott CEPOL helyébe lépő és annak jogutódjának számító új Europol számára.

A javaslat összhangban van a Lisszaboni Szerződés követelményeivel, a Stockholmi Program elvárásaival, a belső biztonsági stratégiában meghatározott prioritásokkal, valamint a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A Bizottság és az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Europol és a CEPOL igazgatótanácsa, valamint a tagállami parlamentek képviselői 2010 és 2011 között párbeszédet folytattak az Europol és a CEPOL reformjáról, valamint az EU bűnüldözési képzéséről.

A Bizottság szabályozásjavításra vonatkozó politikájával összhangban elvégezte az Europollal és a CEPOL-lal kapcsolatos lehetséges szakpolitikai alternatívák két hatásvizsgálatát[19].

Az Europolról készített hatásvizsgálat azon kettős politikai célkitűzésen alapult, miszerint egyrészt növelni kell a tagállamok által az Europol számára történő információszolgáltatást, másrészt olyan adatfeldolgozó környezetet kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy az Europol teljes mértékben támogathassa a tagállamokat a súlyos bűnözés és a terrorizmus megelőzésében és az ellenük való küzdelemben. Az előbbi célkitűzés tekintetében két szakpolitikai lehetőséget vizsgáltunk meg: i. a tagállamok Europolnak való adatszolgáltatásra vonatkozó jogi kötelezettségének egyértelművé tétele, ösztönzők biztosítása, valamint jelentéstételi mechanizmus az egyes tagállamok teljesítményéről, valamint ii. az Europol számára „van találat/nincs találat” alapon hozzáférés biztosítása a kapcsolódó nemzeti bűnüldözési adatbázisokhoz. Az adatfeldolgozó környezetre vonatkozó politikai célkitűzés tekintetében két politikai lehetőséget vizsgáltunk: i. a két meglévő elemzési munkafájl egybefoglalása, és ii. új adatfeldolgozó környezet az adatvédelmi elvek – különös hangsúllyal a beépített adatvédelemre – végrehajtását szolgáló eljárási biztosítékok meghatározásával.

A CEPOL-ról készített hatásvizsgálat azon kettős politikai célkitűzésen alapult, miszerint i. magasabb minőségű, összefogottabb és következetesebb képzést kell biztosítani a bűnüldözési szervek tagjainak szélesebb köre számára a határokon átnyúló bűnözés tekintetében, valamint ii. ennek elérése érdekében a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésnek megfelelő keretet kell létrehozni. A bűnüldözési képzési rendszer – melynek végrehajtásához további erőforrásokra lesz szükség – előterjesztése összefüggésében a Bizottság különböző lehetőségeket vizsgált meg, többek között a CEPOL különálló ügynökségként való megerősítését és egyszerűsítését, illetve a CEPOL és az Europol feladatköreinek részleges vagy teljes összefonását egy új Europol ügynökségbe.

A Bizottság kialakult módszertanának megfelelően, egy szolgálatközi irányítócsoport segítségével, minden egyes szakpolitikai lehetőséget megvizsgáltak a biztonságra, költségekre (ideértve az Európai Unió intézményeinek költségvetését is) és az alapvető jogokra gyakorolt hatás tükrében.

A hatások átfogó elemzése alapján kialakítottuk az e javaslatban testet öltő, előnyben részesített szakpolitikai lehetőséget. A vizsgálat szerint e lehetőség végrehajtása hatékonyabbá teszi az Europolt mint olyan ügynökséget, amely átfogó támogatást nyújt az Európai Unióban működő bűnüldözési szervek tagjai számára.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikke és 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

A jogalkotási javaslat célkitűzése és tartalma

A javaslatnak az a célja, hogy

· összehangolja az Europolt a Lisszaboni Szerződés követelményeivel azáltal, hogy e rendeletben hozza létre az Europol jogalkotási keretét, valamint mechanizmust vezet be az Europol tevékenységeinek az Európai Parlament által a nemzeti parlamentekkel együtt végzett ellenőrzésére. Így erősödik az Europol demokratikus legitimitása, valamint az európai polgárok felé való elszámoltathatósága.

· Teljesítse a Stockholmi Program céljait azáltal, hogy az Europolt „tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcsere csomópontjává” teszi, és európai képzési és csereprogramokat hoz létre a nemzeti és uniós szintű összes kapcsolódó bűnüldözési szerv tagjai számára.

· új felelősségi körökkel ruházza fel az Europolt ahhoz, hogy átfogóbb támogatást nyújthasson a tagállamok bűnüldöző hatóságainak. Ez magában foglalja azt is, hogy az Europol átveszi a CEPOL jelenlegi feladatait a bűnüldözési szervek tagjainak képzése és a bűnüldözési képzési rendszer fejlesztése területén. Magában foglalja továbbá annak lehetőségét, hogy az Europol a célkitűzéseiben felölelt egyes bűncselekménytípusok elleni küzdelem céljából uniós központokat – különösen az Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ – fejlesszen ki.

· erős adatvédelmi rendszert biztosítson az Europol számára, különösen annak garantálására, hogy az Europol adatvédelmi biztosa teljes függetlenséget élvezzen, hatékonyan járhasson el, valamint megfelelő beavatkozási hatáskörrel rendelkezzen.

· fejlessze az Europol irányítását azáltal, hogy fokozott hatékonyságra törekszik, valamint összehangolja az Europolt az EU decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésében meghatározott elvekkel.

A javaslat az alábbi módon valósítja meg e célokat:

1. Az Europol összehangolása a Lisszaboni Szerződés követelményeivel, ezáltal elszámoltathatóságának növelése

A rendelet biztosítja, hogy az Europol tevékenységeit az uniós polgárok demokratikusan választott képviselői ellenőrizzék. A javasolt szabályok összhangban vannak az Europol tevékenységének az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek által közösen végzett ellenőrzésére vonatkozó eljárásokról szóló bizottsági közleményben foglaltakkal[20].

Ez különösen azt foglalja magában, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek:

· minden évben információt kapnak az éves tevékenységi jelentés és a végső elszámolások révén;

· tájékoztatás céljából megkapják a fenyegetésértékeléseket, stratégiai jelentéseket és az Europol célkitűzéséhez kapcsolódó általános helyzetjelentéseket, az Europol megbízásából készült tanulmányok és értékelések eredményeit, valamint a harmadik országokkal elfogadott együttműködési rendelkezéseket az Európai Uniós és a harmadik országok közötti nemzetközi megállapodások végrehajtására vonatkozóan.

· tájékoztatás céljából megkapják az elfogadott többéves és éves munkaprogramot;

· megkapják azokat az információmennyiségről és minőségről, valamint a nemzeti egység teljesítményéről készített jelentéseket, amelyeket minden egyes tagállam megküld az Europolnak;

· megvitathatják az ügyvezető igazgatóval és az igazgatótanács elnökével az Europollal kapcsolatos kérdéseket, a diszkréciós és titoktartási kötelezettség figyelembe vételével.

A fentiek mellett, az Európai Parlament:

· ellátja a költségvetési hatóság feladatait, különösen: megkapja a becsléseket tartalmazó kimutatásokat, az adott költségvetési évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi igazgatási jelentést, információkat kérhet a mentesítési eljáráshoz, valamint mentesíti az ügyvezető igazgatót a költségvetés végrehajtása tekintetében.

· véleményét kikérik az Europol többéves munkaprogramjával kapcsolatban.

· tájékoztatás céljából megkapja az Europol éves munkaprogramját;

· az illetékes parlamenti bizottság általi meghallgatásra hívhatja az Europol ügyvezető igazgatói tisztének vagy az ügyvezető igazgató helyettesének az igazgatótanács által kiválasztott jelöltjét;

· felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy válaszolja meg a munkavégzésével kapcsolatban feltett kérdéseket.

Ahhoz, hogy az Európai Parlament elvégezhesse az ellenőrzést, ugyanakkor garantálja az operatív információk bizalmasságát, az Europolnak és az Európai Parlamentnek munkamegállapodást kell kötniük az Europol által vagy az Europolon keresztül feldolgozott EU-minősített adatokhoz és a nem minősített érzékeny adatokhoz való hozzáférésről.

2. Az Europol mint a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcsere csomópontja

Az Europol bűnüldözési operatív információkkal kapcsolatos helyzetképének javítása érdekében, azaz, hogy jobban támogathassa a tagállamokat és jobban tájékoztathassa az EU szakpolitikai struktúráját, a javaslat arra törekszik, hogy megerősítse a tagállamok által az Europolnak nyújtott információszolgáltatást. E célból megerősíti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy megfelelő adatokat bocsássanak az Europol rendelkezésére. Ehhez ösztönzésként kiterjeszti a bűnüldöző szolgálatok pénzügyi támogatásnak lehetőségét a határokon átnyúló nyomozásokra, az euro-hamisítástól eltérő területeken. A javaslat jelentéstételi mechanizmust vezet be a tagállamok Europol felé történő adatszolgáltatásának ellenőrzésére.

Ahhoz, hogy au Europol jobb kapcsolatot teremthessen a már birtokában lévő adatok és azok utólagos elemzése között, átdolgoztuk az ügynökség adatfeldolgozó felépítését. Már nem határozza meg előre az adatbázisokat vagy rendszereket, hanem ehelyett „beépített adatvédelmi” megközelítést és teljes átláthatóságot alkalmaz az Europol adatvédelmi tisztviselője és az európai adatvédelmi biztos tekintetében. A magas adatvédelmi és adatbiztonsági színvonalat az információk adott típusára vonatkozó eljárási biztosítékokkal valósítják meg. A rendelet részletesen meghatározza az adatfeldolgozási tevékenységek céljait (keresztellenőrzés, stratégiai elemzés vagy egyéb általános elemzés, konkrét esetekben operatív elemzés), az információforrásokat, és azokat, akik hozzáférhetnek az adatokhoz. Felsorolja továbbá a személyes adatok kategóriát és azon érintetteket, akikkel kapcsolatban az adott információfeldolgozási tevékenység céljából adatot lehet gyűjteni. Ez lehetővé teszi, hogy az Europol a jövőbeni kihívásokhoz és az uniós bűnüldöző szervek igényeihez igazítsa IT-architektúráját. Amint ez megvalósul, az Europol képes lesz összekapcsolni és elemezni a vonatkozó adatokat, valamint csökkenteni a tendenciák és minták beazonosításában mutatkozó késedelmeket és az adatok többszörös tárolását. Ezzel egyidejűleg magas szintű adatvédelmi előírásokat garantál. Ezek betartását az európai adatvédelmi biztos felügyeli.

Így az Europol elemzői kiterjedtebb képet kapnának az unión belüli súlyos bűnözésről és a terrorizmusról. Gyorsan feltárhatnák a tendenciákat és mintákat a bűnözés valamennyi területén, valamint átfogóbb és időszerűbb bűnüldözési operatív információkat tartalmazó jelentéseket állíthatnának össze a tagállamok bűnüldöző szerveinek támogatására.

3. Új feladatkörök: képzés, valamint a különleges bűncselekménytípusok elleni küzdelem uniós központjainak kialakítása

Az EU rendőrségi tevékenységhez nyújtott támogatásában megvalósuló szinergiák biztosítása, valamint az e rendelettel párhuzamosan javasolt bűnüldözési képzési rendszer[21] teljes körű végrehajtásának lehetővé tétele érdekében az Europol alapul veszi és átveszi a korábban a CEPOL által ellátott feladatokat. A képzési és operatív munka közötti szorosabb kapcsolatok célozottabb és relevánsabb képzést eredményeznek a bűnüldözési szervek tagjai számára.

Az Europol Akadémia elnevezésű új osztályon keresztül az Europol vállal felelősséget a bűnüldözési szervek tagjait célzó stratégiai szintű képzés támogatásáért, kidolgozásáért, ellátásáért és koordinálásáért, és nem csupán a magas beosztású tisztviselők tekintetében (ahogyan az a jelenlegi CEPOL-határozat alapján történik). E tevékenységek foglalkoznak azon igénnyel, hogy a tisztviselőket tudatosítani kell és jobban meg kell ismertetni a nemzetközi és uniós eszközökkel, ösztönözni kell a határokon átnyúló együttműködést, foglalkozni kell a bűnözés vagy rendőrségi tevékenység különleges tematikus területeit érintő szakismerettel, valamint fel kell készülni az EU harmadik országokban végrehajtott civil rendőri missziókban való részvételre. Ez az osztály lesz felelős a képzési igényekről készített rendszeres felmérésekben azonosított szükségletekhez kapcsolódó oktatási eszközök kifejlesztéséért és értékeléséért. Hozzájárul a kutatáshoz, valamint arra törekszik, hogy partnerséget hozzon létre uniós szervekkel, valamint adott esetben magán felsőoktatási intézményekkel.

Az igazgatótanács összetétele, feladatkörei és eljárásai tükrözik az Europol bűnüldözési képzéssel kapcsolatos új felelősségi körét, valamint a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésben meghatározott bevett gyakorlatot.

Az igazgatótanácsot képzéssel foglalkozó tudományos bizottság látja el tanácsokkal ahhoz, hogy garantálja az Europol képzési tevékenységeinek tudományos színvonalát, és irányítsa e tevékenységeket.

Ahhoz, hogy az EU még jobban szembe tudjon nézni az egyes bűnügyi jelenségekkel, különösen a közös erőfeszítést igénylőkkel, az Europol számára lehetővé tesszük, hogy a bűnözés különleges formái elleni küzdelmet szolgáló uniós központokat fejlesszen, például a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központot.

Az ilyen uniós központok a bűnözés különleges formái elleni küzdelemre vonatkozó különféle megközelítések integrálásával hozzáadott értéket képviselnek a tagállamok fellépései tekintetében. Ezek lehetnek többek között információs csomópontok, szakértelmet gyűjthetnek a tagállamok kapacitásfejlesztésének és a tagállamok nyomozásainak támogatása céljából, vagy az európai nyomozók közös szócsöveként léphetnek fel a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban.

4. Erős adatvédelmi rendszer

A javaslat megerősíti az Europol tevékenységeire alkalmazandó adatvédelmi rendszert, különösen a következő intézkedések révén:

· A meglévő autonóm Europol adatvédelmi rendszert tovább erősítjük azáltal, hogy nagy részt átvesszük a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendeletben[22] meghatározott elveket. Mivel azonban a Szerződéshez mellékelt 21. nyilatkozat elismeri a személyes adatok bűnüldözéssel összefüggésben történő feldolgozásának sajátosságát, az Europol adatvédelmi szabályait a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területére vonatkozó más adatvédelmi eszközökkel is összehangoltuk. Ezek között szerepel különösen a 108. sz. egyezmény[23], az Európa Tanács 87. sz. ajánlása[24], valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2008/977/IB tanácsi kerethatározat[25]. Ez az egyének magas szintű védelmét biztosítja a személyes adatok feldolgozása tekintetében, ugyanakkor figyelembe veszi a bűnüldözés sajátosságát.

· A tagállamok Europolnál tárolt operatív elemzésekkel kapcsolatos személyes adatokhoz való hozzáférését közvetett módra, „van találat/nincs találat” alapon működő rendszerre korlátozzuk: a gépi összehasonlítás név nélküli „találatot” eredményez, amennyiben a megkereső tagállamnál tárolt adat megegyezik az Europolnál tárolt adattal. A kapcsolódó személyes, illetve az ügyre vonatkozó adatokat csak egy külön nyomon követési kérelemre adott válaszban közöljük.

· Az áldozatokkal, tanúkkal, gyanúsítottaktól eltérő személyekkel, valamint a kiskorúakkal kapcsolatos személyes adatok feldolgozása csak akkor lehetséges, ha az feltétlenül szükséges. E korlátozás olyan személyes adatokra is vonatkozik, amelyekből következtetni lehet a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, vallásra vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre (érzékeny személyes adatok). Továbbá, az érzékeny személyes adatokat csak akkor lehet feldolgozni, ha azok az Europol által már feldolgozott egyéb személyes adatokat egészítenek ki. Az Europolnak hathavonta áttekintést kell nyújtania az európai adatvédelmi biztos számára az összes érzékeny személyes adatról. Végül pedig semmilyen, az érintettre nézve joghatással járó határozatot nem lehet hozni kizárólag a gépi adatfeldolgozás alapján, kivéve, ha a határozatot az EU, a nemzeti jog vagy az európai adatvédelmi biztos engedélyezi.

· Az átláthatóság fokozása érdekében megerősítjük az egyének Europolnál tárolt személyes adataikhoz való hozzáférésre vonatkozó jogát. A rendelet felsorolja, hogy az Europolnak milyen információkat kell biztosítania a személyes adataihoz való hozzáférést kérelmező egyén számára.

· A javaslat egyértelmű szabályokat ír elő az adatvédelmi ügyekkel kapcsolatos felelősség-megosztásra vonatkozóan, az Europolt teszi felelőssé annak felülvizsgálatáért, hogy szükség van-e a személyes adatok folyamatos tárolására.

· Az adatnaplózás és dokumentáció kötelezettségét a hozzáférésen túl szélesebb körű adatfeldolgozási tevékenységre terjesztjük ki: így a gyűjtésre, változtatásra, hozzáférésre, közlésre, összekapcsolásra vagy törlésre. Az adatfelhasználás hatékonyabb ellenőrzésének biztosítása, valamint az azt feldolgozók egyértelmű követése érdekében a rendelet megtiltja az adatnaplók módosítását.

· Valamennyi egyén kártérítésért fordulhat az Europolhoz a jogszerűtlen adatfeldolgozásért vagy az e rendelet rendelkezéseivel össze nem egyeztethető fellépésért. Ilyen esetben az Europol vagy a kár helye szerinti tagállam egyetemlegesen felelős (az Europol a Szerződés 340. cikke alapján, a tagállam pedig nemzeti joga alapján).

· Megerősödik az Europol külső adatvédelmi felügyelő hatóságának szerepe. Az európai adatvédelmi biztos hatáskörébe tartozik a személyes adatok Europol általi feldolgozásának felügyelete. Ez teljes körű megfelelést biztosít a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott függetlenség elvének, és – az európai adatvédelmi biztos végrehajtási hatásköreinek köszönhetően – az adatvédelmi felügyelet hatékonyságának.

· Ugyanakkor továbbra is a nemzeti adatvédelmi hatóságok hatáskörébe tartozik az érintett tagállam általi adatbevitel, adatlekérdezés, valamint a személyes adatok Europolnak történő közlése. Továbbra is ők felelősek annak megvizsgálásáért, hogy az ilyen adatbevitel, -lekérdezés vagy közlés sérti-e az érintett jogait.

· A rendelet bevezeti az Europolnak továbbított és általa feldolgozott adatokra vonatkozó „közös felügyelet” elemeit. Nemzeti bevonást igénylő sajátos kérdésekben, valamint e rendeletnek az Európai Unió egész területén következetes alkalmazása érdekében az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti ellenőrző szervoknak – saját hatáskörükön belül – együtt kell működniük.

5. Jobb irányítás

A javaslat javítja az Europol irányítását azáltal, hogy hatékonyságnövelésre törekszik, ésszerűsíti az eljárásokat – különösen az igazgatótanács és az ügyvezető igazgató tekintetében –, valamint közelíti az Europolt a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésben meghatározott elvekhez.

Az Europol működésének hatékony ellenőrzése érdekében a Bizottság és a tagállamok képviseltetik magukat annak igazgatótanácsában. Az új ügynökség kettős – az operatív támogatásra és bűnüldözési képzésre vonatkozó – megbízatásának tükrözése érdekében az igazgatótanács teljes jogú tagjait bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatos ismereteik alapján, a póttagokat pedig a bűnüldözési szervek tagjainak képzésére vonatkozó szakpolitikával kapcsolatos ismereteik alapján nevezik ki. A póttagok teljes jogú tagként járnak el minden olyan alkalommal, amikor képzésről tárgyalnak, vagy azzal kapcsolatban hoznak határozatot. Az igazgatótanács számára technikai képzési kérdésekkel foglalkozó tudományos bizottság (tudományos képzési bizottság) nyújt tanácsadást.

Az igazgatótanácsot felruházzák a szükséges hatáskörökkel, különösen a költségvetés megállapítása, végrehajtása ellenőrzése, megfelelő pénzügyi szabályok és tervezési dokumentumok elfogadása, az Europol ügyvezető igazgatója általi döntéshozatal átlátható munkaeljárásainak megállapítása, az éves tevékenységi jelentés elfogadása, valamint az ügyvezető igazgató kinevezése tekintetében.

A döntéshozatali folyamat egyszerűsítése érdekében az igazgatótanács ügyvezető testület létrehozásáról is dönthet. Egy ilyen kis méretű ügyvezető testület – melyben a Bizottság is képviselteti magát – szorosabban részt vehet az Europol tevékenységeinek ellenőrzésében az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából, különösen a könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdésekben.

Az Europol hatékony mindennapi működésének biztosítása érdekében az ügyvezető igazgató egyben annak jogi képviselője és irányítója. Az ügyvezető igazgató feladatai ellátása során teljesen függetlenül jár el, és biztosítja, hogy az Europol ellássa az e rendeletben előírt feladatokat. Az ügyvezető igazgató felelős különösen a határozathozatal céljából az igazgatótanács elé benyújtott, az Europol éves és többéves munkaprogramjait végrehajtó költségvetési és tervezési dokumentumok és egyéb tervezési dokumentumok elkészítéséért.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A CEPOL és az EUROPOL teljes mértékű egyesítése szinergiákat és hatékonyságnövekedést eredményez. Az így megvalósuló megtakarítások összege a 2015-2020 közötti időszakban 17,2 millió EUR-ra, és 14 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyzetre tehető.

Noha e javaslat kihasználja e megtakarításokat és a meglévő erőforrásokra támaszkodik, az Europolnak további erőforrásokra lesz szüksége a bűnüldözési szervek tagjainak képzésével kapcsolatos új feladatok végrehajtásához, valamint az információáramlat – többek között a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központon keresztül történő – várható növekedésének feldolgozásához és elemzéséhez. Az erőforrásokra messze legjelentősebben a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ működése és továbbfejlesztése hat ki. Ezen új erőforrás-szükségletekkel párhuzamosan a CEPOL és az Europol részt vesz az uniós ügynökségek összességében jelenleg zajló 5%-os személyzetcsökkentésben is, valamint hozzájárul az uniós ügynökségeken belüli, az új feladatokat és az induló ügynökségeket szolgáló átcsoportosítási alaphoz.

A bűnüldözési szervek tagjainak képzésével kapcsolatos új feladatok végrehajtásához – azaz az EU-rendelettel párhuzamosan javasolt európai bűnüldözési képzési rendszer végrehajtásához szükséges tevékenységekhez – további 12 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyzetre lesz szükség. Az új képzési tevékenységeket ellátó humán erőforrást a CEPOL Europolba történő beolvasztása eredményeként biztosítják, ami 14 álláshely, ezzel 10,1 millió EUR megtakarítást jelent a 2015–2020 közötti időszakban. A 14 álláshelyet érintő csökkentéssel a CEPOL-nak eleget kell tennie a személyzet 5%-os csökkentésére irányuló kérésnek, és hozzájárul az átcsoportosítási alaphoz. Emellett a becslések szerint 7,1 millió EUR megtakarítás keletkezik az épület-, felszerelés- és az igazgatótanács alacsonyabb költségeinek következtében. A körülbelül 40 fős személyzetnek a CEPOL egyesült királyságbeli Bramshillben található jelenlegi helyszínéről az Europol Hollandiában található hágai helyszínére történő áthelyezése várhatóan mintegy 30000 EUR-ra becsült, korlátozott egyszeri költséggel jár. Az Egyesült Királyság egyébként is bejelentette a bramshilli központ bezárására irányuló szándékát, így a CEPOL-nak mindenképpen költöznie kellene.

További 3 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett álláshelyre lesz szükség a megnövekedett információfeldolgozási követelmények miatt, mivel e javaslat következtében az Europol várhatóan több információt fog kapni (e javaslat ugyanis összekapcsolja a tagállamok azon megerősített kötelezettségét, hogy az Europol számára releváns adatokat biztosítsanak, az egyéni nyomozásokhoz nyújtott pénzügyi támogatást, valamint az ellenőrzési jelentéseket). A megnövekedett információfeldolgozási követelményekkel foglalkozó többletszemélyzetet 2015 és 2017 között fokozatosan vesszük fel, ami a becslések szerint a 2015–2020 közötti időszakban 1,8 millió EUR személyzeti költséget von maga után. Ugyanakkor e költségek körülbelül kétharmadát a CEPOL megszüntetéséből fakadó megtakarításokkal ellentételezzük: Két teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyzetet a fennmaradó a CEPOL egyesítésének eredményeként megtakarított 14 álláshelyből fennmaradó kettő álláshelyből biztosítunk.

A Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ számára további 41 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyzetet vesznek fel a 2015–2020 közötti időszakban. Kísérő bizottsági szolgálati dokumentum tartalmazza azon feladatokat, amelyek ellátásához a fenti személyzetre van szükség. A Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ nem személyzeti költségeit ugyanezen időszakban 16,6 millió EUR körüli összegre becslik. 2013-ban az Europolon belüli belső átcsoportosítással már 44 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyzetet jelöltek ki a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ, és az Europol további 17 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett álláshelyet kért a 2014. évi költségvetés-tervezet részeként

Annak érdekében, hogy eleget tegyen a személyzet 5%-os csökkentésére irányuló kérésnek, valamint hozzájáruljon az átcsoportosítási alaphoz, az Europol személyzetét 34 teljes munkaidős egyenértékkel kell csökkenteni 2015 és 2018 között, a már 2014-ben megvalósuló 12 teljes munkaidős egyenértékű személyzeti csökkentésen felül.

Végül pedig e javaslat egy teljes munkaidős egyenértékben kifejezett alkalmazottra becsült további erőforrásokat tesz szükségessé az európai adatvédelmi biztos számára. Az adatvédelem felügyeletére vonatkozó rendelkezések megváltozása következtében a 2015 és 2020 közötti időszakban 3 millió EUR összegű megtakarítás keletkezik az Europolnál, mivel annak már nem kell támogatást nyújtania a jelenlegi közös ellenőrző szerv számára, ugyanakkor ugyanebben az időszakban 1,5 millió EUR többletköltség jelentkezik az európai adatvédelmi biztosra vonatkozóan.

Összesen ezért a jogalkotási javaslat költségvetési hatása a 2015–2020 közötti időszakban 623 millió EUR-ra tehető az egyesített ügynökségre nézve, az európai adatvédelmi biztosra vonatkozóan pedig 1,5 millió EUR-ra lesz szükség[26].

2013/0091 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A Bűnüldözési Együttműködés És Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 88. cikkére, valamint 87. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az Europolt a 2009/371/IB határozat[27] hozta létre az Unió általános költségvetéséből finanszírozott uniós szervként azzal a céllal, hogy támogassa és megerősítse a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését, valamint kölcsönös együttműködésüket a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények egyéb formáinak megelőzését és az ellenük való küzdelmet. A 2009/371/IB határozat az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény)[28] helyébe lépett.

(2)       A Szerződés 88. cikke úgy rendelkezik, hogy az Europolt rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet szabályozza. Előírja továbbá azon eljárások megállapítását, amelyek szerint az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét. Ezért a 2009/371/IB határozatot olyan rendelettel kell helyettesíteni, amely megállapítja a Parlament általi ellenőrzés szabályait.

(3)       Az Európai Rendőrakadémiát (CEPOL) a 2005/681/IB határozat[29] hozta létre azzal a céllal, hogy megkönnyítse a nemzeti rendőrségi erők közötti együttműködést európai dimenziójú rendőrségi képzési tevékenységek szervezésével és koordinálásával.

(4)       „A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa alcímű Stockholmi Program”[30] azt szorgalmazza, hogy az Europolnak a tagállamok bűnüldöző szervei közötti információcsere csomópontjává, szolgáltatóvá és a bűnüldözési szolgálatok fórumává kell válnia. Az Europol működésének értékelése alapján e célkitűzés elérése érdekében tovább kell erősíteni működési hatékonyságát. A Stockholmi Program célul tűzi ki továbbá egy hiteles európai igazságügyi és rendészeti kultúra megteremtését európai képzési és csereprogramok létrehozásával valamennyi illetékes rendészeti személyzet számára nemzeti és uniós szinten.

(5)       A nagy kiterjedésű bűnügyi és terrorista hálózatok jelentős fenyegetést jelentenek az Unió belső biztonságára, valamint polgárainak biztonságára és megélhetésére nézve. A rendelkezésre álló fenyegetésértékelések azt mutatják, hogy a bűnszervezetek tevékenységei egyre többféle bűncselekményt foglalnak magukban és egyre inkább nemzetközi jellegűek. A nemzeti bűnüldöző szerveknek ezért egyre szorosabban együtt kell működniük más tagállamokban működő megfelelőikkel. Ebben az összefüggésben az Europolt fel kell vértezni arra, hogy jobban támogathassa a tagállamokat az uniós szintű bűnmegelőzésben, elemzésben és nyomozásokban. Ezt a 2009/371/IB és a 2005/681/IB tanácsi határozatok értékelései is megerősítették.

(6)       Az Europol és a CEPOL tevékenység közötti kapcsolatok miatt a két ügynökség feladatköreinek integrálása és ésszerűsítése fokozná az operatív működés hatékonyságát, a képzési tevékenység relevanciáját, valamint az uniós rendőrségi együttműködésének eredményességét.

(7)       A 2009/371/IB és a 2005/681/IB határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell helyettesíteni, amely alapul veszi mindkét határozat végrehajtásából levont tanulságokat.. Az e rendelet által létrehozott Europol a két hatályon kívül helyezett határozat által létrehozott Europol és CEPOL helyébe lép, és átveszi azok feladatköreit.

(8)       Mivel a bűnözés gyakran a belső határokon keresztül megy végbe, az Europolnak támogatnia és erősíteni kell a tagállami fellépéseket és együttműködésüket a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűnözés megelőzésében és leküzdésében. Mivel a terrorizmus az Unió biztonságát érintő legfontosabb fenyegetések egyike, az Europolnak támogatnia kell a tagállamokat abban, hogy szembenézhessenek az e tekintetben közös kihívásokkal. Uniós bűnüldözési ügynökségként az Europolnak ugyancsak támogatnia kell és meg kell erősítenie az EU érdekeit érintő bűnözési formák leküzdése terén tett fellépéseket és együttműködést. Az Europolnak támogatást kell kínálnia továbbá – hatáskörének keretei között – az olyan kapcsolódó bűncselekmények megelőzéséhez és leküzdéséhez, amelyeket az eszközök beszerzése, a tettek elkövetésének megkönnyítése, végrehajtása vagy büntetlenségének biztosítása érdekében követnek el.

(9)       Az Europolnak egyértelmű keretbe foglalt, jobb minőségű, koherens és következetes képzést kell biztosítania a bűnüldözési szervek mindenféle besorolású tagja számára a képzési igényekkel összhangban.

(10)     Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy bűnügyi nyomozások megkezdésére, lefolytatására vagy koordinálására kérje fel a tagállamokat olyan konkrét esetekben, amikor a határokon átnyúló együttműködés hozzáadott értéket képvisel. Az Europolnak tájékoztatnia kell az Eurojustot az ilyen megkeresésekről.

(11)     Ahhoz, hogy az Europol Unión belüli információcsere-csomópontként hatékonyabbá váljon, egyértelműen meg kell állapítani a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy biztosítsák az Europol számára a célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges adatokat. E kötelezettségek végrehajtása során a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy olyan adatokat szolgáltassanak, amelyek relevánsak az Unió vonatkozó szakpolitikai eszközeiben foglalt, a bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó stratégiai és operatív prioritások tekintetében. A tagállamoknak másolatot kell küldeniük továbbá az Europolnak az utóbbi célkitűzései által felölelt bűncselekményekkel kapcsolatban egyéb tagállamokkal folytatott bilaterális és multilaterális információcseréről. Ezzel egyidejűleg az Europolnak növelnie kell a tagállamoknak nyújtott támogatás szintjét, hogy megerősítse a kölcsönös együttműködés és információmegosztást. Az Europol éves jelentést nyújt be az összes uniós intézménynek és a nemzeti parlamenteknek arról, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben szolgáltattak információt számára.

(12)     Az Europol és a tagállamok közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében minden egyes tagállamban nemzeti egységet kell felállítani. E nemzeti egység az elsődleges összekötő egyrészt a bűnüldöző szervek és képzési intézmények, másrészt az Europol között Az Europol és a nemzeti egységek közötti folyamatos és hatékony információcsere, valamint együttműködésük megkönnyítése érdekében minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz.

(13)     Egyes tagállamok decentralizált berendezkedésének figyelembe vétele érdekében, valamint tekintettel arra, hogy egyes esetekben gyors információcserét kell biztosítani, az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül együttműködjön a tagállamok bűnüldöző hatóságaival egyéni nyomozásaikban, az Europol nemzeti egységek tájékoztatásával.

(14)     Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szintű bűnüldözési képzés magas színvonalú, átfogó és következetes legyen, az Europolnak az unió bűnüldözési képzési politikájával összhangban kell fellépnie. Az uniós szintű képzést a bűnüldöző szervek mindenféle besorolású tagja számára elérhetővé kell tenni. Az Europolnak gondoskodnia kell a képzés értékeléséről, és hogy a képzési igényekről készített felmérések megállapításait a munka felesleges megkettőződésének csökkentése érdekében a tervezésnél figyelembe vegyék. Az Europolnak elő kell mozdítania az uniós szinten nyújtott képzés tagállamokbeli elismerését.

(15)     Javítani kell továbbá az Europol irányítását a hatékonyságnövelésre való törekvéssel és az eljárások egyszerűsítésével.

(16)     Az Europol működésének hatékony felügyelete érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak képviseltetniük kell magukat annak igazgatótanácsában. Az új ügynökség kettős – az operatív támogatásra és bűnüldözési képzésre vonatkozó – megbízatásának tükrözése érdekében az igazgatótanács teljes jogú tagjait bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatos ismereteik alapján, a póttagokat pedig a bűnüldözési szervek tagjainak képzéssel kapcsolatos ismereteik alapján nevezik ki. A póttagok teljes jogú tagként járnak el a teljes jogú tag hiányában, és minden olyan esetben, amikor képzésről tárgyalnak vagy döntenek. Az igazgatótanács számára technikai képzési kérdésekkel foglalkozó tudományos bizottság nyújt tanácsadást.

(17)     Az igazgatótanácsot fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, különösen a költségvetés megállapítása, végrehajtásának ellenőrzése, megfelelő pénzügyi szabályok és tervezési dokumentumok elfogadása, az Europol ügyvezető igazgatójára általi döntéshozatal átlátható munkaeljárásainak megállapítása, valamint az éves tevékenységi jelentés elfogadása tekintetében. Az igazgatótanács gyakorolja a kinevező hatóság hatáskörét az ügynökség személyzete – ideértve az ügyvezető igazgatót is – tekintetében. A döntéshozatal egyszerűsítése, valamint az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése érdekében az igazgatótanács ügyvezető testületet hozhat létre.

(18)     Az Europol hatékony mindennapi működésének biztosítása érdekében az ügyvezető igazgató egyben az Europol jogi képviselője és igazgatója, aki valamennyi feladatának ellátása során teljesen függetlenül jár el, és biztosítja, hogy az Europol ellátja az e rendeletben előírt feladatait. Az ügyvezető igazgató felelős különösen a határozathozatal céljából az igazgatótanács elé benyújtott, az Europol éves és többéves munkaprogramjait végrehajtó költségvetési és tervezési dokumentumok és egyéb tervezési dokumentumok elkészítéséért.

(19)     Az Europol célkitűzéseiben felölelt bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem céljából az Europolnak a lehető legteljesebb körű és legnaprakészebb információkkal kell rendelkeznie. Ezért az Europol számára lehetővé kell tenni a tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és uniós szervek által szolgáltatott adatok, továbbá a nyilvánosan elérhető forrásokból származó adatok feldolgozását ahhoz, hogy jobban megérthesse a bűnügyi jelenségeket és trendeket, információkat gyűjtsön a bűnszövetkezetekről, és feltárja a különböző bűncselekmények közötti kapcsolatokat.

(20)     Ahhoz, hogy az Europol hatékonyabban biztosíthasson pontos bűnügyi elemzéseket a tagállamok bűnüldöző hatóságai számára, fel kell használnia az új adatfeldolgozási technológiákat. Az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan feltárja a nyomozások és a különböző bűnszervezeteket jellemző közös elkövetési módok közötti kapcsolatokat, ellenőrizze az adatok keresztmegfelelését, és egyértelmű áttekintéssel rendelkezzen a tendenciákról, ugyanakkor az egyének személyes adatainak magas szintű védelmét biztosítsa Ezért az Europol adatbázisait nem kell előre meghatározni, hogy az Europol a leghatékonyabb IT- struktúrát választhassa meg. A magas szintű adatvédelem biztosítása érdekében meg kell állapítani a feldolgozási műveletek célját és a hozzáférési jogokat, valamint további különleges biztosítékokat.

(21)     Az adatok tulajdonjogának és az információk védelmének tiszteletben tartása érdekében a tagállamok, valamint harmadik országbeli hatóságok és nemzetközi szervezetek számára lehetővé kell tenni egyrészt annak meghatározását, hogy az Europol milyen célból használhatja fel az általuk szolgáltatott adatokat, másrészt a hozzáférési jogok korlátozását.

(22)     Annak biztosítása érdekében, hogy az adatokhoz csak azok férjenek hozzá, akiknek e hozzáférés feladataik ellátásához szükséges, e rendelet részletes szabályokat határoz meg az Europol által feldolgozott adatokhoz való különböző fokú hozzáférési jogosultság szabályairól. E szabályok nem sérthetik az adatszolgáltató által kikötött hozzáférési korlátozásokat, mivel tiszteletben kell tartani az adatok tulajdonjogát. Az Europol célkitűzései által felölelt bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében az Europolnak értesítenie kell a tagállamokat az őket érintő információkról.

(23)     Az ügynökségek közötti operatív együttműködés megerősítése érdekében, és különösen a már a különböző ügynökségek birtokában lévő adatok összekapcsolása céljából az Europolnak lehetővé kell tennie az Eurojust és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára, hogy hozzáférhessen az Europol rendelkezésére állóadatokhoz, és azokra vonatkozó kereséseket végezzen.

(24)     A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Europolnak együttműködési kapcsolatokat kell fenntartania egyéb uniós szervekkel, harmadik országok bűnüldöző hatóságaival és bűnüldözési képzést végző intézményeivel, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel.

(25)     Az operatív hatékonyság biztosítása érdelében az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy a feladatai ellátásához szükséges mértékben – a személyes adatok kivételével – valamennyi információt megoszthassa egyéb uniós szervekkel, harmadik országok bűnüldöző hatóságaival és bűnüldözési képzést végző intézményeivel, valamint nemzetközi szervezetekkel. Mivel a társaságok, cégek, vállalkozói szövetségek, nem kormányzati szervezetek és egyéb magánfelek a súlyos bűnözés és a terrorizmus megelőzése és az ellenük való küzdelem szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró szakértelemmel és adatokkal rendelkeznek, az Europolnak lehetővé kell tenni, hogy ilyen adatokat cseréljen magánfelekkel is. A hálózati és információbiztonsági incidensekhez kapcsolódó számítástechnikai bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében az Europolnak – a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló [az elfogadott irányelv száma] európai parlamenti és tanácsi irányelv[31] alapján – együtt kell működnie és – a személyes adatok kivételével – információkat kell cserélnie a hálózatok és információs rendszerek biztonsága terén illetékes nemzeti hatóságokkal.

(26)     A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy adatokat cseréljen egyéb uniós szervekkel.

(27)     A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus kapcsolatrendszere gyakran túlmutat az EU területén. Az Europol számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a feladatai ellátásához szükséges mértékben személyes adatokat cserélhessen harmadik országok bűnüldöző hatóságaival, vagy olyan nemzetközi szervezetekkel, mint például az Interpol.

(28)     Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy személyes adatokat továbbítson egy harmadik országbeli hatóság vagy nemzetközi szervezet számára olyan bizottsági határozat alapján, amely megállapítja, hogy a szóban forgó ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő szintű adatvédelmet biztosít, vagy megfelelőségi határozat hiányában az Európai Unió által a Szerződés 218. cikke értelmében kötött nemzetközi megállapodás, vagy az Europol és e harmadik ország által e rendelet hatályba lépése előtt kötött együttműködési megállapodás alapján. A Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikke alapján az ilyen megállapodások joghatása mindaddig fennmarad, amíg azokat a Szerződés alapján hatályon kívül nem helyezik, semmisnek nem nyilvánítják, vagy nem módosítják.

(29)     Amennyiben a személyes adatok továbbítását nem lehet a Bizottság által hozott megfelelőségi határozatra, az Unió által kötött nemzetközi megállapodásra vagy meglévő együttműködési megállapodásra alapozni, az igazgatótanács és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé kell tenni, hogy egy vagy több adattovábbítást engedélyezzen, feltéve, hogy megvannak a megfelelő biztosítékok. Amennyiben a fentiek egyike sem áll fenn, az ügyvezető igazgató számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes esetekben eseti alapon adattovábbítást engedélyezzen, amennyiben ez valamely tagállam alapvető érdekeinek megőrzések, bűncselekménnyel vagy terrorizmussal kapcsolatos közvetlen veszély megelőzéséhez szükséges, az adattovábbítás más miatt vagy fontos közérdekből szükséges, illetve a jog írja elő, amennyiben az érintett ahhoz beleegyezését adta, vagy az érintett alapvető érdekei forognak kockán.

(30)     Az Europol csak akkor dolgozhatja fel a magánfelektől vagy magánszemélyektől származó személyes adatokat, ha azokat a tagállamok nemzeti Europol egysége továbbítja az Europolnak a nemzeti jogával összhangban, vagy olyan harmadik országbeli kapcsolattartó pont továbbítja az Europolnak, amellyel e rendelet hatályba lépése előtt jött létre együttműködés a 2009/371/IB tanácsi határozat 23. cikkével összhangban kötött együttműködés megállapodás alapján, vagy pedig olyan harmadik országbeli hatóság vagy nemzetközi szervezet továbbítja az Europolnak, amellyel az Unió a Szerződés 218. cikke értelmében nemzetközi megállapodást kötött.

(31)     Nem dolgoznak fel olyan információkat, amelyeket harmadik ország vagy nemzetközi szervezet egyértelműen az emberi jogok megsértésével szerzett.

(32)                 Az Europol által alkalmazott adatvédelmi szabályokat meg kell erősíteni és a 45/2001/EK rendeletet[32] megalapozó elvekre kell alapozni a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének magas szintű védelmének biztosítása érdekében. Mivel a Szerződéshez mellékelt 21. nyilatkozat elismeri a személyes adatok bűnüldözéssel összefüggésben történő feldolgozásának sajátosságát, az Europol adatvédelmi szabályainak önállónak kell lenniük, és azokat össze kell hangolni az Unión belüli rendőrségi együttműködés területére vonatkozó más adatvédelmi aktusokkal, különösen a 108. sz. egyezménnyel[33], az Európa Tanács R(87) 15. sz. ajánlásával[34], valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2008/977/IB tanácsi kerethatározattal[35] [ az elfogadáskor hatályos vonatkozó irányelvvel helyettesítendő].

(33)     Lehetőség szerint a személyes adatokat pontosságuk és megbízhatóságuk foka szerint kell különválasztani. Az egyének védelmét és az Europol által feldolgozott információk minőségét és megbízhatóságát biztosítandó, a tényeket és a személyes értékelést külön kell választani.

(34)     A rendőrségi együttműködés területén az érintettek különböző kategóriáival kapcsolatos személyes adatokat dolgoznak fel. Ezért az Europolnak a lehető legegyértelműbben meg kell különböztetnie az érintettek különböző kategóriáira vonatkozó személyes adatokat. Különösen védelmezni kell az olyan személyekre vonatkozó személyes adatokat, mint például az áldozatok, a tanúk, a releváns információk birtokában lévő személyek, valamint a kiskorúak. Ezért az Europol csak akkor dolgozhatja fel azokat, ha az a célkitűzéseibe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem szempontjából feltétlenül szükséges, és ha ezek az adatok kiegészítik az Europol által már feldolgozott adatokat.

(35)     A személyes adatok védelmét érintő alapvető jogok fényében az Europol nem tárolhatja ezeket a személyes adatokat a feladatinak ellátásához szükségesnél hosszabb ideig.

(36)     A személyes adatok biztonságának garantálása érdekében az Europolnak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtani.

(37)     Bármely személynek jogában áll hozzáférni a rá vonatkozó személyes adatokhoz, helyesbíttetni a helytelen adatokat, illetve töröltetni vagy zároltatni a rájuk vonatkozó adatokat, amennyiben azokra már nincs szükség. Az érintettet megillető jogok és azok gyakorlása nem sértheti az Europol kötelezettségeit, és arra az e rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak.

(38)     Az érintettek jogainak és szabadságainak védelméhez e rendeletnek egyértelműen meg kell határoznia a felelősségi köröket. A tagállamok felelősek az Europolnak általuk továbbított személyes adatok pontosságáért és naprakészen tartásáért, valamint e továbbítás jogszerűségéért. Az Europol felelős az egyéb adatszolgáltatóktól származó adatok pontosságáért és naprakészen tartásáért. Az Europolnak biztosítania kell továbbá, hogy az adatokat tisztességesen és jogszerűen dolgozzák fel, valamint gyűjtésük és feldolgozásuk konkrét célból történjen, ne legyenek feldolgozásuk céljához képest túlzottak, valamint ne tárolják azokat a feldolgozásuk céljához szükségesnél hosszabb ideig.

(39)     Az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, valamint az adatok sértetlenségének és megfelelő biztonságának biztosítása céljából az Europol nyilvántartást vezet a személyes adatok gyűjtéséről, megváltoztatásáról, kiszolgáltatásáról, összekapcsolásáról, törléséről és az azokhoz való hozzáférésről. Minden adatkezelő vagy -feldolgozó köteles a felügyelő hatósággal együttműködni és az adatnaplókat vagy dokumentációt kérésre hozzáférhetővé tenni az adatfeldolgozási műveletek ellenőrzése céljából.

(40)     Az Europolnak adatvédelmi tisztviselőket kell kijelölnie az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzésének támogatására. Az adatvédelmi tisztviselőknek kötelezettségeiket és feladataikat függetlenül és hatékonyan kell ellátniuk.

(41)     A személyes adatok feldolgozását felügyelő illetékes nemzeti hatóságok ellenőrzik a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét. Az európai adatvédelmi biztos – feladatait teljes körű függetlenséggel ellátva – ellenőrzi az Europol által adatfeldolgozás jogszerűségét.

(42)     Az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti ellenőrző szervok együttműködnek a nemzeti bevonást igénylő konkrét kérdésekben, valamint e rendelet Unió-szerte koherens alkalmazásának biztosítása céljából.

(43)     Mivel az Europol nem operatív, bűnügyi vizsgálatokhoz nem kapcsolódó személyes adatokat is feldolgoz, az ilyen adatok feldolgozása a 45/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik.

(44)     Az európai adatvédelmi biztosnak fogadnia kell és ki kell vizsgálnia az érintettek által benyújtott panaszokat. A panaszt követő – bírósági felülvizsgálat alá tartozó – vizsgálatot a konkrét esethez szükséges mértékben kell lefolytatni. Az európai adatvédelmi biztosnak ésszerű határidőn belül tájékoztatnia kell az érintettet a panaszhoz fűződő fejleményekről és eredményekről.

(45)     Valamennyi egyénnek jogában áll, hogy az európai adatvédelmi biztos rá vonatkozó határozatával szemben bírósági jogorvoslatot vegyen igénybe.

(46)     Az Europolra az uniós intézményekre, ügynökségekre és szervekre alkalmazandó, szerződéses és a szerződésen kívüli felelősségről szóló általános szabályok vonatkoznak, a jogszerűtlen adatfeldolgozásra vonatkozó felelősség kivételével.

(47)     Előfordulhat, hogy az érintett személy számára nem egyértelmű, hogy az elszenvedett kár az Europol vagy a tagállam fellépéséből fakadó jogszerűtlen feldolgozás eredménye-e. Az Europol és az elszenvedett kárt okozó esemény helye szerinti tagállam ezért egyetemlegesen felelős.

(48)     Annak biztosítása érdekében, hogy az Europol teljes mértékben elszámoltatható és átlátható belső szervezet legyen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikke fényében előírásokat kell megállapítani a Europol tevékenységeinek Európai Parlament és nemzeti palamentek általi ellenőrzésére vonatkozóan, figyelembe véve annak szükségességét, hogy védjék az operatív információk bizalmasságát

(49)     Az Europol személyzetére a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK) rendeletben[36] megállapított, az Európai Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottjainak személyzeti szabályzata alkalmazandó. Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok illetékes hatóságaiból felvett személyzetet alkalmazzon ideiglenes alkalmazottakként; ezen alkalmazottak szolgálati idejét a rotációs elv fenntartása érdekében korlátozni kell, mivel a személyzeti tagok illetékes hatóságaik szolgálatába történő később ivisszaintegrálódása szoros együttműködést segít elő az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai között. A tagállamoknak valamennyi szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítására, hogy az Europolnál ideiglenesen alkalmazott személyek az Europolnál töltött szolgálatuk végén visszatérhessenek azon nemzeti közszolgálathoz, ahová tartoznak.

(50)     Tekintettel az Europol feladatainak jellegére, valamint az ügyvezető igazgató szerepére, az ügyvezető igazgatót fel lehet kérni arra, hogy kinevezése, vagy hivatali idejének meghosszabbítása előtt tegyen nyilatkozatot, és válaszolja meg az Európai Parlament illetékes bizottsága által feltett kérdéseket Az ügyvezető igazgató továbbá éves jelentést köteles benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezen felül az Európai Parlament felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai végrehajtásáról.

(51)     Az Europol teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell biztosítani számára, amelynek bevételei elsősorban az Európai Unió költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetése terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. A könyvelés ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(52)     Az Europolra alkalmazni kell az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 966/2012/EU, Euratom rendeletet[37].

(53)     Az Europolra alkalmazni kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[38].

(54)     Az Europol különös védelmet igénylő adatokat – többek között minősített EU-adatok és nem minősített érzékeny adatokat dolgoz fel. Az Europolnak ezért bizalmassági szabályokat és az ilyen információk feldolgozására vonatkozó szabályokat kell meghatároznia, az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2011/292/EU határozatban[39] foglalt alapelvek és minimumszabályok figyelembe vételével.

(55)     Helyénvaló rendszeresen értékelni e rendelet alkalmazását.

(56)     Az Europol székhelyt biztosító tagállamban, Hollandiában való elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az Europol személyi állományára és családtagjaikra alkalmazandó különös szabályokat a székhely-megállapodásban szükséges meghatározni. A fogadó tagállam az Europol megfelelő működése érdekében köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani, ideértve a gyermekek iskoláztatását és a közlekedési lehetőségeket is, hogy az Europol a lehető legszélesebb földrajzi körből tudjon magas színvonalú személyi állományt vonzani.

(57)     Az e rendelet által létrehozott Europol a 2009/371/IB határozat által létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat által létrehozott CEPOL helyébe lép, és azok jogutódja. Következésképpen valamennyi szerződésük – ideértve a munkaszerződéseket is – és minden felelősség és szerzett tulajdon tekintetében. A 2009/371/IB határozat alapján létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat alapján létrehozott CEPOL által kötött nemzetközi megállapodások hatályban maradnak, a CEPOL által kötött székhely-megállapodás kivételével.

(58)     Ahhoz, hogy az képességei szerint továbbra is a lehető legjobban eleget tehessen a 2009/371/IB tanácsi határozat alapján létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat alapján létrehozott CEPOL feladatainak, átmeneti intézkedéseket kell meghatározni, különösen az igazgatótanács, az ügyvezető igazgató és az Europol-költségvetés egy részének képzésre történő elkülönítésére vonatkozóan, az e rendelet hatályba lépését követő három évre.

(59)     Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen a bűnüldözési együttműködésért és képzésért felelős uniós szintű szerv létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és a fellépés nagyságrendje és hatása miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(60)     [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló (21. sz.) jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok részt kívánnak venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában] VAGY [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló (21. sz.) jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül e tagállamok nem vesznek részt e rendelet elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó].

(61)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(62)     Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket, különösen a Charta 8. és 9. cikkében, valamint a Szerződés 16. cikkében szereplő személyes adatok védelméhez és a magánélethez való jogot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS AZ EUROPOL CÉLKITŰZÉSEI

1. cikk

A bűnüldözési Együttműködés és képzés európai ügynökségének létrehozása

(1) Létrejön A Bűnüldözési Együttműködés És Képzés Európai Ügynöksége (Europol) az Európai Unió bűnüldöző hatóságai közötti kölcsönös Együttműködés fejlesztése, fellépéseik megerősítése és támogatása, valamint átfogó európai képzési politika biztosítása céljából.

(2) Az e rendelet által létrehozott Europol a 2009/371/IB határozat által létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat által létrehozott CEPOL helyébe lép, és azok jogutódja.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(a) „a tagállamok illetékes hatóságai”: a tagállamok összes olyan rendőrségi szerve és egyéb bűnüldöző hatósága, amely a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzéséért és az ellenük folytatott küzdelemért felelős;

(b) „elemzés”: adatgyűjtés, -feldolgozás vagy -felhasználás a bűnügyi nyomozások elősegítése céljából;

(c) „uniós szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés által vagy alapján létrehozott intézmények, szervezetek, missziók, hivatalok és ügynökségek;

(d) „bűnüldözési szervek tagjai”: a rendőrség, a vámhatóság vagy egyéb, két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus, valamint az uniós politika által felölelt közös érdeket érintő bűncselekményformák megelőzésért és az ellenük való küzdelemért, valamint a polgári válságkezelésért és fontosabb események nemzetközi rendőrségi feladataiért felelős kapcsolódó szolgálatok, ideértve uniós szerveket is, tisztviselői;

(e) „harmadik országok”: olyan országok, amelyek az Európai Uniónak nem tagállamai;

(f) „nemzetközi szervezetek”: olyan nemzetközi szervezetek vagy alárendelt közjogi szerveik vagy olyan egyéb szervek, amelyeket két vagy több állam közötti megállapodás hozott létre vagy ilyen megállapodáson alapulnak;

(g) „magánfelek”: a valamely tagállam vagy harmadik ország jogszabályai alapján létrehozott szervezetek és szervek, különösen az f) pontba nem tartozó társaságok és cégek, vállalkozások társulásai, nonprofit szervezetek és más jogi személyek;

(h) „magánszemélyek”: valamennyi természetes személy.

(i) „személyes adat”: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre – a továbbiakban az érintett – vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító szám vagy a személy fizikai, fiziológiai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;

(j) „személyes adatok feldolgozása” (a továbbiakban: adatfeldolgozás): a személyes adatokon gépi vagy nem gépi eszközökkel végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, mint például a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, lekérdezés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;

(k) „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, akinek vagy amelynek a részére az adatot továbbítják, függetlenül attól, hogy harmadik személy-e vagy sem; mindazonáltal azok a hatóságok, amelyek egyedi megkeresés alapján kapnak adatokat, nem tekinthetők címzettnek;

(l) „személyes adatok továbbítása”: személyes adatok közlése, aktív rendelkezésre bocsátása korlátozott számú azonosított fél között, az adatküldő tudomásával vagy azon szándékával, hogy a címzettek számára hozzáférést nyújtson a személyes adatokhoz;

(m) „személyesadat-nyilvántartó rendszer”: (a továbbiakban: „nyilvántartó rendszer”) a személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

(n) „az érintett hozzájárulása”: az érintett kívánságának önkéntes, a konkrét esetre vonatkozó és tájékozott kinyilvánítása, amellyel beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok feldolgozásához;

(o) „adminisztratív jellegű személyes adatok”: a 3. cikk (1) és (2) bekezdésekben megállapított célkitűzések elérése céljából feldolgozott adatoktól eltérő, az Europol által feldolgozott összes személyes adat.

3. cikk

Célkitűzések

(1) Az Europol támogatja és megerősíti a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és kölcsönös együttműködésüket a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűnözés, a terrorizmus és az uniós politika által felölelt közös érdeket érintő bűncselekmények egyéb formáinak megelőzése és az ellenük való küzdelem terén, az I. mellékletben meghatározottak szerint;

(2) Továbbá, az Europol támogatja és megerősíti a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és kölcsönös együttműködésüket az (1) bekezdésben említett bűncselekményekkel kapcsolatos bűntettek megelőzése és az ellenük való küzdelem terén. A következő bűncselekmények minősülnek kapcsolódó bűncselekménynek:

(a) az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett tettek;

(b) az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy végrehajtása érdekében elkövetett bűncselekmények;

(c) az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben a büntetlenség biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.

(3) Az Europol képzési tevékenységeket támogat, fejleszt, nyújt és koordinál a bűnüldözési szervek tagjai számára.

II. fejezet

A BÜNÜLDÖZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS SEL KAPCSOLATOS FELADATOK

4. cikk

Feladatok

(1) Az Europol az Európai Unió ügynöksége, amely e rendelettel összhangban az alábbi feladatokat látja el:

(a) információkat gyűjt, tárol, dolgoz fel, elemez és cserél;

(b) haladéktalanul értesíti a tagállamokat a velük kapcsolatos információkról és a bűncselekmények közötti kapcsolatokról;

(c) nyomozásokat és operatív tevékenységet koordinál, szervez és hajt végre

i.        a tagállamok illetékes hatóságaival közösen; vagy

ii.       az 5. cikkel összhangban közös nyomozócsoportok keretében, adott esetben az Eurojusttal együttműködve;

(d) közös nyomozócsoportokban vesz részt, valamint az 5. cikkel összhangban javaslatot tesz azok felállítására;

(e) információkat és elemzési támogatást nyújt a tagállamoknak nagyszabású nemzetközi eseményekkel kapcsolatban;

(f) fenyegetésértékeléseket, stratégiai és operatív elemzéseket, valamint általános helyzetjelentéseket készít;

(g) bűnmegelőzési módszerekkel, nyomozati eljárásokkal, valamint műszaki és bűnügyi tudományos módszerekkel kapcsolatos szakismeretet fejleszt, oszt meg és mozdít elő, valamint tanácsadást nyújt a tagállamok számára;

(h) technikai és pénzügyi segítségnyújtást biztosít a tagállamok határokon átnyúló műveleteihez és nyomozásaihoz, ideértve a közös nyomozócsoportokat is;

(i) a bűnüldözési szervek tagjait célzó képzést támogat, fejlesz, végez, koordinál és hajt vére a tagállamokban működő képzési intézmények hálózatával együttműködésben, a III. fejezetben meghatározottak szerint;

(j) a Szerződés V. címe alapján létrehozott uniós ügynökségek és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára bűnügyi operatív információkat és elemzési támogatást nyújt a hatásköreikbe tartozó területeken;

(k) tájékoztatás és segítségnyújtás az EU válságkezelő struktúráinak, valamint az Európai Unióról szóló szerződés alapján létrehozott válságkezelő misszióknak;

(l) az Europol célkitűzéseibe tartozó egyes bűncselekménytípusok elleni küzdelem céljából uniós szakközpontokat – különösen a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ – fejleszt.

(2) Az Europol stratégiai elemzéseket és fenyegetésértékeléseket készít, hogy támogassa a Tanácsot és a Bizottságot a bűnözés elleni uniós küzdelem stratégiai és operatív prioritásainak meghatározásában Az Europol ugyancsak támogatja a fenti prioritások operatív végrehajtását.

(3) Az Europol stratégiai jelentőségű bűnüldözési operatív információkat szolgáltat az operatív tevékenységekhez nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló erőforrások eredményes és hatékony felhasználásának megkönnyítése valamint e tevékenységek támogatása céljából.

(4) Az Europol az eurohamisítás elleni küzdelem központi hivatalként jár el céljából, az euro pénzhamisítás elleni védelméről szóló, 2005. július 12-i 2005/511/IB határozatnak[40] megfelelően. Az Europol elősegítheti továbbá a tagállamok illetékes hatóságai által vagy közös nyomozócsoportok keretében az eurohamisítás elleni küzdelem érdekében végrehajtott intézkedések koordinálását, adott esetben uniós szervekkel vagy harmadik országbeli hatóságokkal együttműködve.

5. cikk

Részvétel közös nyomozócsoportokban

(1) Az Europol részt vehet a célkitűzéseiben felölelt bűncselekményekkel foglalkozó közös nyomozócsoportok tevékenységeiben.

(2) Az Europol – a közös nyomozócsoport működési helye szerinti tagállam joga által meghatározott kereteken belül – támogathatja a közös nyomozócsoport összes tevékenységét, valamint a tagok közötti információcserét.

(3) Ha az Europol okkal vélheti, hogy a közös nyomozócsoport felállítása hozzáadott értéket képvisel a nyomozásban, erre javaslatot tehet az érintett tagállamoknak, és intézkedéseket hozhat arra, hogy támogassa őket a közös nyomozócsoport felállításában.

(4) Az Europol nem alkalmaz kényszerítő intézkedést.

6. cikk

Az Europol megkeresése nyomozás megindítása céljából

(1) Olyan konkrét esetekben, amikor az Europol úgy véli, hogy bűnügyi nyomozást kell kezdeményezni az Europol célkitűzéseibe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatban, erről tájékoztatja az Eurojustot.

(2) Ezzel egyidejűleg az Europol a bűnügyi nyomozás megindítására, levezetésére vagy koordinálására kéri fel az érintett tagállamok 7. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott nemzeti egységeit.

(3) A nemzeti egységek haladéktalanul értesítik az Europolt a nyomozás megkezdéséről.

(4) Amennyiben az érintett tagállamok illetékes hatóságai úgy döntenek, hogy az Europol megkeresésének nem tesznek eleget az Europol kérésének, a megkereséstől számított egy hónapon belül tájékoztatják az Europolt döntésükről és annak indokairól. Az indokolástól akkor lehet eltekinteni, ha az

(a) alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy

(b) a folyamatban levő nyomozás sikerét vagy személyek biztonságát veszélyeztetné;

(5) Az Europol értesíti az Eurojustot a tagállam illetékes hatóságának azon döntéséről, hogy nyomozást kezd vagy elutasítja nyomozás megkezdését.

7. cikk

A tagállamok együttműködése az Europollal

(1) A tagállamok együttműködnek az Europollal feladatai teljesítésében.

(2) Minden tagállam nemzeti egységet hoz létre vagy jelöl ki, amely összekötő szervként jár el az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai, valamint a bűnüldözési szervek tagjainak képzését végző intézmények között. Minden egyes tagállam tisztviselőt jelöl ki a nemzeti egység vezetőjeként.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti egységeik képesek eleget tenni az e rendeletben meghatározott feladataiknak, és különösen azt, hogy hozzáféréssel rendelkezzenek a nemzeti bűnüldözési adatbázisokhoz.

(4) Az Europol közvetlenül együttműködhet a tagállamok illetékes hatóságaival az egyéni nyomozások tekintetében. Ebben az esetben az Europol haladéktalanul tájékoztatja a nemzeti egységet, és másolatot küld az Europol és a kapcsolódó illetékes hatóságok közötti közvetlen kapcsolatfelvétel során cserélt információkról.

(5) A tagállam nemzeti egységükön vagy a tagállam illetékes hatóságán keresztül különösen az alábbiakat látják el:

(a) az Europol rendelkezésére bocsátják a célkitűzései ellátásához szükséges információkat. Ez magában foglalja azt is, hogy haladéktalanul az Europol rendelkezésére bocsátják az Unió által prioritásnak tekintett bűnügyi területekkel kapcsolatos információkat. Magában foglalja továbbá, hogy másolatot küldenek a valamely más tagállammal vagy tagállamokkal folytatott bilaterális vagy multilaterális cserékről, amennyiben a csere az Europol célkitűzései által felölelt bűncselekménnyel kapcsolatos.

(b) hatékony kommunikációt és együttműködést biztosítanak a tagállamok valamennyi érintett illetékes hatóságával és a tagállamokban működő bűnüldözési szervek tagjainak képzését végző intézményekkel, valamint az Europollal;

(c) jobban megismertetik az Europol tevékenységeit.

(6) A nemzeti egységek vezetői rendszeren találkoznak, különösen a célból, hogy megvitassák és megoldják az Europollal folytatott operatív együttműködésükkel összefüggésben felmerülő problémákat.

(7) Minden egyes tagállam nemzeti joga szerint határozza meg a nemzeti egység megszervezését és személyzetét.

(8) A nemzeti egységeknek és a tagállamok illetékes hatóságainak az Europollal kapcsolatos kommunikációs költségeit a tagállamok fedezik, és azok – az összeköttetés költségeit kivéve – nem háríthatók át az Europolra.

(9) A tagállamok biztosítják az összes olyan rendszer minimális szintű biztonságát, amelyet az Europolhoz való kapcsolódáshoz használnak.

(10) A tagállamok által benyújtott információk alapján az Europol minden évben jelentést állít össze az (5) bekezdés a) pontjában említett információk mennyiségéről és minőségéről, valamint a nemzeti egység teljesítményéről. Az éves jelentést megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

8. cikk

Összekötő tisztviselők

(1) Minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztviselőt jelöl ki az Europolhoz. Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, az összekötő tisztviselőkre a kijelölő tagállam nemzeti joga vonatkozik.

(2) Az összekötő tisztviselők alkotják a nemzeti összekötő irodákat az Europolnál, és a nemzeti egységük utasításai szerint járnak el az Europolon belül a kijelölő tagállam nemzeti jogának és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

(3) Az összekötő tisztviselők támogatják az Europol és tagállamaik közötti információcserét.

(4) Az összekötő tisztviselők a nemzeti joggal összhangban támogatják a tagállamaik és egyéb tagállamok összekötő tisztviselői közötti információcserét. Az Europol infrastruktúráját – a nemzeti joggal összhangban – fel lehet használ az ilyen bilaterális cserékhez az Europol célkitűzésein kívül eső bűncselekményekre vonatkozóan is. Az igazgatótanács határozza meg az összekötő tisztviselők Europollal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

(5) Az összekötő tisztviselőket a 65. cikk szerint megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.

(6) Az Europol biztosítja, hogy az összekötő tisztviselők teljes körű tájékoztatásban részesüljenek valamennyi tevékenységéről, és részt vegyenek azokban, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges.

(7) Az Europol viseli annak költségeit, hogy a tagállamok számára biztosítsa a szükséges helyiségeket az Europol épületében, valamint megfelelően támogassa az összekötő tisztviselőket tevékenységeik ellátásában. Az összekötő tisztviselők kijelölésével kapcsolatos összes többi költséget, ideértve az összekötő tisztviselők felszereléseinek költségét is, a kijelölő tagállam viseli, kivéve, ha a költségvetési hatóság az igazgatótanács ajánlására másként határoz.

III. fejezet

A BŰNÜLDÖZÉSI SZERVEK TAGJAINAK KÉPZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

9. cikk

Europol Akadémia

(1) Az Europolon belül az e rendelet szerint létrehozott Europol Akadémia elnevezésű osztály támogatja, fejleszti, végzi és koordinálja a bűnüldözési szervek tagjainak képzését, különösen a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem, a magas kockázatú közrendi és sportesemények irányítása, a nem katonai célú uniós missziója stratégiai tervezése és vezérlése, valamint a bűnüldözési vezetés és nyelvismeretek tekintetében, és különösen a célból, hogy:

(a) tudatosítsa és megismertesse

i.        a bűnüldözési együttműködés nemzetközi és uniós eszközeit;

ii.       az uniós szerveket – különösen az Europolt, Eurojustot és a Frontexet –, működésüket és szerepüket;

iii.      a bűnüldözési együttműködés jogi vonatkozásait és az információs csatornákhoz való hozzáférés gyakorlati tudnivalóit;

(b) ösztönözze regionális és bilaterális együttműködés kialakítását a tagállamok között, valamint a tagállamok és harmadik országok között;

(c) foglalkozzon olyan konkrét bűnügyi vagy rendőrségi témakörökkel, amelyekkel kapcsolatban az uniós szintű képzés hozzáadott értéket képviselhet;

(d) közös tantervet dolgozzon ki a bűnüldözési szervek tagjai számára, hogy kiképezze őket az Unió polgári misszióiban való részvételre;

(e) támogassa a tagállamok bilaterális bűnüldözési kapacitásépítő tevékenységeit harmadik országokban;

(f) képezze az oktatókat képzőket, valamint támogassa jó tanulási gyakorlatok fejlesztését és cseréjét.

(2) Az Europol Akadémia tanulási eszközöket és módszertanokat fejleszt ki és frissít rendszeren, valamint az egész életen át tartó tanulás távlatában alkalmazza azokat a célból, hogy megerősítse a bűnüldözési szervek tagjainak készségeit. A minőség, koherencia, valamint a jövőbeni fellépések hatékonyságának megerősítése céljából az Europol Akadémia értékeli e fellépések eredményeit.

10. cikk

Az Europol Akadémia feladatai

(1) Az Europol Akadémia többéves stratégiai elemzéseket készít a képzési igényekről, valamint többéves tanulmányi programokat dolgoz.

(2) Az Europol Akadémia képzési tevékenységeket és tanulmányi programokat dolgoz ki és hajt végre, amelyek magukban foglalhatják az alábbiakat:

(a) tanfolyamok, szemináriumok, konferenciák, internetalapú és e-tanulási tevékenységek;

(b) közös tanterv a határokon átnyúló bűnözés jelenségeinek tudatosítása, valamint az azzal kapcsolatos hiányosságok kezelése és/vagy közös megközelítés elősegítése érdekében;

(c) a releváns célcsoportoknak szükséges készségek összetettségi szintje vagy foka szerint kialakított fokozatos képzési modulok, amelyek középpontjában egy meghatározott földrajzi régió, a bűncselekmények konkrét tematikus területe vagy szakmai készségek konkrét köre áll;

(d) bűnüldözési szervek tagjait érintő csere- vagy kirendelési programok a működésen alapuló képzési megközelítés összefüggésében.

(3) A harmadik országokban megvalósuló polgári missziókat és kapacitásfejlesztést támogató átfogó európai képzési program biztosítása érdekében az Europol Akadémia:

(a) értékeli az már meglévő, Unióval kapcsolatos bűnüldözési képzésre vonatkozó szakpolitikák és kezdeményezések hatását;

(b) képzést fejleszt és nyújt a tagállamokban működő bűnüldözési szervek tagjainak civil missziókban való részvételre történő felkészítése céljából, ideértve annak lehetőségét is, hogy megszerezzék a kapcsolódó nyelvtudást;

(c) képzést fejleszt és nyújt a harmadik országokban – különösen a tagjelölt országokban – működő bűnüldözési szervek tagjai számára;

(d) célhoz kötött uniós külső támogatási alapok igazgatása a célból, hogy támogassa harmadik országok kapacitásépítését a vonatkozó szakpolitikai területeken, az Unió meghatározott prioritásaival összhangban.

(4) Az Europol Akadémia előmozdítja a tagállamokban folyó bűnüldözéssel kapcsolatos képzés kölcsönös elismerését, valamint a kapcsolódó meglévő európai minőségi előírásokat.

11. cikk

Képzéssel kapcsolatos kutatás

(1) Az Europol Akadémia hozzájárul az e fejezet által felölelt képzési tevékenységekkel kapcsolatos kutatás fejlesztéséhez.

(2) Az Europol Akadémia partnerséget mozdít elő és alakít ki uniós szervekkel, valamint állami és magán felsőoktatási intézményekkel, valamint szorosabb partnerségek kialakítását ösztönzi a tagállamok egyetemei és bűnüldözési képzéssel foglalkozó intézményei között.

IV. fejezet

AZ EUROPOL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

12. cikk

Az Europol igazgatási és irányítási struktúrája

Az Europol igazgatási és irányítási struktúrája a következőkből áll:

(a) az igazgatótanács, amely ellátja a 14. cikkben meghatározott feladatokat;

(b) az ügyvezető igazgató, aki a 19. cikkben meghatározott hatásköröket gyakorolja;

(c) tudományos képzési bizottság a 20. cikkel összhangban;

(d) adott esetben az igazgatótanács által a 14. cikk (1) bekezdésének p) pontjával összhangban létrehozott egyéb tanácsadó testület.

(e) adott esetben ügyvezető testület, a 21. és 22. cikkel összhangban

1. SZAKASZ

IGAZGATÓTANÁCS

13. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.

(2) Az igazgatótanács tagjai az állami vagy magánszektorbeli szervezetekben szerzett igazgatási tapasztalatuk, valamint a bűnüldözési együttműködés terén szerzett ismereteik alapján nevezik ki.

(3) Az igazgatótanács minden tagját póttag helyettesíti, akit az állami vagy magánszektorbeli szervezetekben szerzett igazgatási tapasztalata, valamint a bűnüldözési szervek tagjainak képzéséről szóló nemzeti politikában való ismeretei alapján neveznek ki. A póttag tagként jár el a bűnüldözési szervek tagjainak képzésével kapcsolatos kérdésekben. A tagot távollétében a póttag képviseli. A póttagot távollétében a tag képviseli a bűnüldözési szervek tagjainak képzésével kapcsolatos kérdésekben.

(4) Az igazgatótanács munkájának folyamatosságát biztosítandó valamennyi fél törekszik arra, hogy korlátozza az igazgatótanácson belüli képviselőinek fluktuációját. Valamennyi fél arra törekszik, hogy a férfiak és nők kiegyensúlyozottan képviseltessék magukat az igazgatótanácsban.

(5) A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. A megbízatás meghosszabbítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

14. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1) Az igazgatótanács feladatai:

(a) a 15. cikkel összhangban, a tagok kétharmados többségével évente elfogadja az Europol következő évre vonatkozó éves munkaprogramját;

(b) a 15. cikkel összhangban, a tagok kétharmados többségével többéves munkaprogramot fogad el;

(c) tagjainak kétharmados többségével elfogadja az Europol éves költségvetését, és ellátja az Europol költségvetéséhez kapcsolódó, a XI. fejezet szerinti egyéb feladatokat

(d) elfogadja az Europol előző évre vonatkozó konszolidált éves tevékenységi jelentését, valamint azt a következő év július 1-jéig eljuttatja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek. A konszolidált éves tevékenységi jelentést közzéteszik;

(e) a 63. cikknek megfelelően elfogadja az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

(f) január 31-ig többéves személyzetpolitikai tervet fogad el a Bizottság véleményének figyelembe vételével;

(g) a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;

(h) szabályokat fogad el a saját tagjait, valamint a tudományos képzési bizottság tagjait érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére;

(i) a (2) bekezdésnek megfelelően az Europol személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: kinevezési hatáskörök);

(j) a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek betartására vonatkozóan;

(k) kinevezi az ügyvezető igazgatót, valamint az ügyvezető igazgatóhelyetteseket, és adott esetben megbízatásukat meghosszabbíthatja vagy megszüntetheti az 56. és 57. cikkel összhangban;

(l) teljesítménymutatókat állapít meg, valamint felügyeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, ideértve az igazgatótanács határozatainak végrehajtását is;

(m) számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki – aki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt áll –, aki feladatai ellátása során függetlenül jár el;

(n) kinevezi a tudományos képzési bizottság tagjait;

(o) biztosítja a különböző belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomonkövetését;

(p) meghoz minden döntést az Europol belső struktúráinak kialakítására, és szükség esetén módosítására vonatkozóan;

(q) elfogadja eljárási szabályzatát.

(2) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházások felfüggeszthetők. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek utóbbi általi továbbruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

15. cikk

Az éves munkaprogram és a többéves munkaprogram

(1) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató által – a Bizottság véleményének figyelembe vételével – előterjesztett tervezet alapján minden év legkésőbb november 30-áig elfogadja az éves munkaprogramot. Azt továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(2) Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, valamint az egyes fellépésekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrások feltüntetését, a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban. Az éves munkaprogram összhangban van a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen feltünteti, hogy az előző költségvetési évhez képest mely feladatokat vették fel, változtatták meg vagy törölték.

(3) Az igazgatótanács az Europol új feladattal történő felruházása esetén módosítja az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram valamennyi lényegi módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozóval azonos eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács felruházhatja az ügyvezető igazgatót az éves munkaprogram nem lényegi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

(4) Az igazgatótanács elfogadja továbbá a többéves munkaprogramot, és azt minden év november 30-áig naprakésszé teszi, a Bizottság véleményének figyelembe vételével, valamint az Európai Parlamenttel és a nemzeti parlamentekkel folytatott konzultációt követően.

Az elfogadott többéves munkaprogramot továbbítják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Az többéves munkaprogram tartalmazza a stratégiai célkitűzéseket és várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá az egyes célkitűzésekhez rendelt összeg és személyzet feltüntetését, a többéves pénzügyi kerettel és a többéves személyzetpolitikai tervvel összhangban. Stratégiát foglal magában a 29. cikkben említett harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra vonatkozóan.

A többéves programot éves munkaprogramok révén hajtják végre, és adott esetben külső és belső értékelések eredményeinek alapján naprakésszé teszik. Ezen értékelések következtetését adott esetben a következő évre vonatkozó éves munkaprogramban is figyelembe veszik.

16. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1) Az igazgatótanács a tagok közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével választják meg.

Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2) Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. Hivatali idejük egyszer megújítható. Amennyiben igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár.

17. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1) Az elnök hívja össze az igazgatótanács üléseit.

(2) Az Europol ügyvezető igazgatója részt vesz a tanácskozásokon.

(3) Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy saját tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(4) Az igazgatótanács nem szavazó megfigyelőként bármely olyan személyt meghívhat ülésére, akinek a véleménye a vita tekintetében releváns lehet.

(5) Az igazgatótanács tagjait – az eljárási szabályzat rendelkezéseire is figyelemmel – tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(6) Az Europol biztosítja az igazgatótanács titkárságát.

18. cikk

Szavazási szabályok

(1) A 14. cikk (1) bekezdése a), b) és c) pontjának, a 16. cikk (1) bekezdésének valamint az 56. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács a tagok többségével fogadja el határozatait.

(2) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tagjának távollétében annak helyettese jogosult szavazati jogának gyakorlására.

(3) Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4) Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(5) Az igazgatótanács eljárási szabályzata rögzíti a szavazás részletes módját, különösen azon feltételeket, amelyek alapján egy tag egy másik tag nevében eljárhat, valamint adott esetben a határozatképesség feltételeit.

2. SZAKASZ

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

19. cikk

Az ügyvezető igazgató felelősségi köre

(1) Az Europolt az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2) Az ügyvezető igazgató – a Bizottság, az igazgatótanács vagy az ügyvezető testület hatáskörének sérelme nélkül – feladatait függetlenül látja el, egyik kormánytól vagy más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3) Az ügyvezető igazgató beszámol az Európai Parlamentnek tevékenységeiről, amikor utóbbi erre kéri. A Tanács felszólíthatja az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be tevékenységeiről.

(4) Az ügyvezető igazgató az Europol jogi képviselője.

(5) Az ügyvezető igazgató felelős az Europol e rendelet által kijelölt feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató feladatai különösen:

(a) az Europol napi szintű igazgatása;

(b) az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

(c) az éves munkaprogram és a többéves munkaprogram kidolgozása és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően azok benyújtása az igazgatótanácsnak;

(d) az éves munkaprogram és a többéves munkaprogram végrehajtása, valamint azok végrehajtásáról jelentéstétel az igazgatótanácsnak;

(e) az Europol konszolidált éves tevékenységi jelentésének kidolgozása és az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából történő benyújtása;

(f) a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből fakadó következtetések, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból fakadó vizsgálati jelentések és ajánlások nyomon követésére cselekvési terv kidolgozása, valamint az elért eredményekről rendszeres jelentéstétel az igazgatótanácsnak és évente kétszer a Bizottságnak;

(g) az Unió pénzügyi érdekeinek védelme csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül –, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi büntetésekkel;

(h) az Europol csalás elleni stratégiájának kidolgozása és az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából történő benyújtása;

(i) az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének összeállítása;

(j) az Europol előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezet előkészítése és a költségvetés végrehajtása;

(k) többéves személyzetpolitika terv tervezetének összeállítása, valamint a Bizottsággal folytatott konzultáció után az igazgatótanács elé terjesztése;

(l) az igazgatótanács elnökének támogatása az igazgatótanács üléseinek előkészítésében;

(m) az igazgatótanács rendszeres tájékoztatása a bűnözés elleni küzdelem uniós stratégiai és operatív prioritásainak végrehajtásáról.

3. SZAKASZ

TUDOMÁNYOS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

20. cikk

Tudományos képzési bizottság

(1) A tudományos képzési bizottság olyan független tanácsadó testület, amely az Europol képzéssel kapcsolatos munkájának tudományos minőségét garantálja és irányítja. E célból az ügyvezető igazgató korán bevonja a tudományos képzési bizottságot a 14. cikkben említett valamennyi dokumentum összeállításába, amennyiben azok a képzést érintik.

(2) A tudományos képzési bizottság az e rendelet III. fejezetében felölelt területeket érintő legmagasabb akadémiai vagy szakmai körök tizenegy képviselőjéből áll. Az igazgatótanács az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, átlátható pályázati felhívással és kiválasztási eljárással jelöli ki a tagokat. Az igazgatótanács tagjai nem tagjai a tudományos képzési bizottságnak. A tudományos képzési bizottság tagjai független személyek. Semmilyen kormánytól vagy más szervtől sem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasítást.

(3) Az Europol közzéteszi honlapján a tudományos képzési bizottság tagjainak listáját, és azt rendszeresen frissíti.

(4) A tudományos képzési bizottság tagjainak hivatali ideje öt évre szól. E hivatali idő nem hosszabbítható meg, és tagjai felmenthetők, amennyiben nem felelnek meg a függetlenség feltételeinek.

(5) A tudományos képzési bizottság öt éves hivatali időre megválasztja elnökét és alelnökét. Állásfoglalásait egyszerű többséggel fogadja el. A bizottságot az elnök évente egy-négy alkalommal hívja össze. Szükség esetén az elnök saját kezdeményezésére vagy a bizottság legalább négy tagjának kérésére rendkívüli üléseket hív össze.

(6) Az ügyvezető igazgatót, a képzésért felelős ügyvezetőigazgató-helyettest vagy képviselőiket szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként hívják meg az ülésekre.

(7) A tudományos képzési bizottságot egy, a bizottság által kijelölt vagy az ügyvezető igazgató által kinevezett titkár segíti, aki az Europol személyzetének tagja.

(8) A tudományos képzési bizottság különösen az alábbiakat látja el:

(a) tanácsot ad az ügyvezető igazgatónak és a képzésért felelős ügyvezetőigazgató-helyettesnek az éves munkaprogram és egyéb stratégiai dokumentumok összeállításához, azok tudományos minőségének és a vonatkozó uniós ágazati politikákkal és prioritásokkal való koherenciájának biztosítása érdekében;

(b) független véleményt és tanácsot nyújt az igazgatótanácsnak a hatáskörébe tartozó kérdésekben;

(c) független véleményt és tanácsot nyújt a tanterv, az alkalmazott tanulási módszerek, tanulási lehetőségek minőségéről és a tudományos fejleményekről;

(d) az igazgatótanács, az ügyvezető igazgató, vagy a képzésért felelős ügyvezetőigazgató-helyettes kérésére ellát minden egyéb olyan tanácsadási feladatot, ami fontos az Europol képzéssel kapcsolatos tevékenysége tudományos vonatkozásai szempontjából.

(9) A tudományos képzési bizottság éves költségvetését az Europol önálló költségvetési tételében különítik el.

4. SZAKASZ

ÜGYVEZETŐ TESTÜLET

21. cikk

Létrehozás

Az igazgatótanács ügyvezető testületet hozhat létre.

22. cikk

Feladatok és szervezeti felépítés

(1) Az ügyvezető testület az igazgatótanács munkáját segíti.

(2) Az ügyvezető testület feladatai a következők:

(a) előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

(b) az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlásoknak megfelelő nyomonkövetését;

(c) az igazgatási irányítás felügyeletének megerősítése céljából, az ügyvezető igazgató 19. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt az ügyvezető igazgató részére az igazgatótanácsi határozatok végrehajtásához.

(3) Sürgős esetekben az ügyvezető testület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos előzetes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezési hatáskörök átruházásának felfüggesztését is.

(4) Az ügyvezető testület az igazgatótanács elnökéből, a Bizottságnak az igazgatótanácshoz rendelt egyik képviselőjéből, valamint az igazgatótanács tagjai közül az igazgatótanács által kinevezett további három tagból áll. Az igazgatótanács elnöke egyben az ügyvezető testület elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz az ügyvezető testület ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(5) Az ügyvezető testület tagjainak hivatali ideje négy év. Az ügyvezető testület tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártával véget ér.

(6) Az ügyvezető testület háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnöke kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül.

(7) Az ügyvezető testület az igazgatótanács által meghatározott eljárási szabályzatnak megfelelően jár el.

V. FEJEZET

INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS

23. cikk

Információforrások

(1) Az Europol csak azon információkat dolgozza fel, amelyeket

(a) nemzeti jogukkal összhangban a tagállamok szolgáltatnak;

(b) a VI. fejezettel összhangban uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek szolgáltatnak;

(c) a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban magánfelek szolgáltatnak.

(2) Az Europol közvetlenül lekérdezheti és feldolgozhatja a nyilvánosan elérhető forrásokból – például a médiából, ideértve az internetet és a nyilvános adatokat is – származó személyes adatokat.

(3) Az Europol lekérdezheti és feldolgozhatja a nemzeti, uniós vagy nemzetközi információs rendszerekből származó információkat – ideértve a személyes adatokat is – többek között közvetlen számítógépes hozzáféréssel, amennyiben azt az uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi aktusok engedélyezik. Az Europol ezen információkhoz való hozzáférésére és azok Europol általi felhasználására nézve az ilyen uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi aktusok alkalmazandó rendelkezései az irányadók, amennyiben ezek e rendeletnél szigorúbb hozzáférési és felhasználási szabályokat határoznak meg. Az ilyen információs rendszerekhez csak az Europol kellően felhatalmazott személyzete kap hozzáférést, a feladataik ellátásához szükséges mértékben.

24. cikk

Az információfeldolgozási tevékenységek célja

(1) Amennyiben az a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges, az Europol csak az alábbi célokból dolgozhat fel információkat, ideértve személyes adatokat is:

(a) az információk közötti kapcsolatok azonosítása céljából végzett keresztellenőrzés;

(b) stratégiai vagy tematikus elemzések;

(c) adott esetekben operatív elemzések.

(2) A 2. melléklet sorolja fel a személyes adatok kategóriáit, valamint azon érintettek kategóriáit, akikről adatokat lehet gyűjteni az (1) bekezdésben említett konkrét célokból.

25. cikk

Az információfeldolgozási tevékenységek céljának meghatározása

(1) Az Europolnak információt szolgáltató tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet a 24. cikkben említettek szerint meghatározza az információfeldolgozás célját. Amennyiben ezt nem tette meg, az Europol határozza meg az ilyen információ fontosságát és az információfeldolgozási tevékenység célját. Az Europol csak akkor dolgozhatja fel az információkat a szolgáltatásukkor meghatározott céltól eltérő célra, ha az adatszolgáltató ahhoz engedélyét adja.

(2) A tagállamok, uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek az információtovábbítás időpontjában általánosságban vagy konkrétan jelezhetik a hozzáférésre vonatkozó lehetséges korlátozások általános vagy konkrét feltételeit, többek között az adattörlés vagy –megsemmisítés tekintetében. Amikor az információtovábbítás után válik nyilvánvalóvá, hogy ilyen korlátozásra van szükség, erről tájékoztatják az Europolt. Az Europol köteles betartani e korlátozásokat.

(3) Az Europol korlátozást határozhat meg a tagállamok, uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek nyilvánosan elérhető forrásokból lekért információkhoz való hozzáférése vagy azok felhasználása tekintetében.

26. cikk

A tagállamok és az Europol személyzetének hozzáférése az Europolnál tárolt információkhoz

(1) A tagállamok hozzáféréssel rendelkeznek és keresést végezhetnek valamennyi olyan információ tekintetében, amelyet a 24. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott célokra szolgáltattak, a tagállamok, uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek azon jogának sérelme nélkül, hogy korlátozásokat jelezhetnek az ilyen adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása tekintetében. A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek ilyen keresést végezhetnek.

(2) A tagállamok „találat/nincs találat” rendszer alapon közvetetten hozzáférhetnek a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célokból benyújtott információkhoz, az információkat szolgáltató tagállamok, uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek 25. cikk (2) bekezdésével összhangban jelzett korlátozásainak sérelme nélkül. Találat esetén az Europol megkezdi a találatot jelző információ megosztását lehetővé tevő eljárást, az információt az Europolnak szolgáltató tagállam döntésével összhangban.

(3) Az Europol ügyvezető igazgató által kellően felhatalmazott személyzete a feladatai ellátásához szükséges mértékben hozzáféréssel rendelkezik az Europol által feldolgozott információkhoz.

27. cikk

Az Eurojust és az OLAF hozzáférése az Europol-információkhoz

(1) Az Europol minden megfelelő intézkedést megtesz ahhoz, hogy az Eurojust és az Európai Csalás Elleni Hivatal – saját megbízatásaik keretében – hozzáféréssel rendelkezhessen és kereséseket végezhessen a 24. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő célokból rendelkezésre bocsátott összes információban, a tagállamok, uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek azon jogának sérelme nélkül, hogy korlátozhatják az ilyen adatokhoz való hozzáférést és azok felhasználását. Az Europol tájékoztatást kap arról, ha az Eurojust vagy az OLAF által végzett keresés találatot eredményez az Europol által feldolgozott információkkal.

(2) Az Europol minden megfelelő intézkedést megtesz ahhoz, hogy az Eurojust és az OLAF – saját megbízatásaik keretében – van találat/nincs találat rendszer alapján közvetett hozzáféréssel rendelkezhessen a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szereplő célokból rendelkezésre bocsátott információkhoz, az adatszolgáltató tagállamok, uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek által, a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban megjelölt korlátozások sérelme nélkül. Találat esetén az Europol megkezdi azt az eljárást, amellyel a találatot jelző információt meg lehet osztani, az információt az Europolnak szolgáltató tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet döntésével összhangban.

(3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban történő információkeresés csak annak megállapítása céljából végezhető, hogy az Eurojust vagy az OLAF birtokában lévő információ megegyezik-e az Europolnál feldolgozott információval.

(4) Az Europol csak azután engedélyezi az (1) és (2) bekezdéssel összhangban végzett keresést, ha az Eurojusttól információt kapott arra vonatkozóan, hogy mely nemzeti tagokat, képviselőket, segítőket, az OLAF-tól pedig arra vonatkozóan, hogy mely személyzeti tagokat jelölték ki ilyen keresések végzésére jogosultnak.

(5) Amennyiben az Europol egyéni vizsgálat tekintetében végzett információfeldolgozási tevékenységei során az Europol vagy valamely tagállam az Eurojust vagy az OLAF megbízásával összhangban a koordináció, az együttműködés vagy támogatás szükségességét tárja fel, az Europol értesíti őket erről, és megkezdi az információ megosztását lehetővé tevő eljárást, az információt az Europolnak szolgáltató tagállam döntésével összhangban. Ilyen esetben az Eurojust vagy az OLAF konzultál az Europollal.

(6) Az Eurojust – ideértve a testületet, a nemzeti tagokat, a képviselőket, a segítőket, valamint az Eurojust személyzetét is –, valamint az OLAF tiszteletben tartja a tagállamok, uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban, általánosságban vagy konkrétan jelzett hozzáférési vagy felhasználási korlátozásokat.

28. cikk

A tagállamok értesítésére vonatkozó kötelesség

(1) Amennyiben az Europolnak – a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatával összhangban – tájékoztatnia kell valamely tagállamot az azzal kapcsolatos információkról, és ezekre az információkra a 25. cikk (2) bekezdése alapján olyan hozzáférési korlátozások vonatkoznak, amelyek értelmében tilos azok megosztása, az Europol konzultál a hozzáférés korlátozását előíró adatszolgáltatóval, és igyekszik megkapni annak engedélyét a megosztáshoz.

Ilyen engedély hiányában az információt nem lehet megosztani.

(2) Az esetleges hozzáférési korlátozásoktól függetlenül az Europol tájékoztatja a tagállamokat a velük kapcsolatos információkról, amennyiben az

(a) feltétlenül szükséges súlyos bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közvetlen veszély megelőzéséhez; vagy

(b) létfontosságú az adott tagállam közbiztonságát érintő azonnali és komoly fenyegetés megelőzéséhez.

Ilyen esetben az Europol a lehető leghamarabb értesíti az adatszolgáltatót az információ megosztásáról, és indokolja helyzetelemzését.

VI. fejezet

PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATOK

1. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Közös rendelkezések

(1) Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Europol együttműködési kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn uniós szervekkel – e szervek célkitűzéseivel összhangban –, harmadik országok bűnüldöző hatóságaival, harmadik országok bűnüldözési képzéssel foglalkozó intézményeivel, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel.

(2) Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, és a 25. cikk (2) bekezdése szerint előírt korlátozásokra is figyelemmel, az Europol közvetlenül információkat cserélhet – személyes adatok kivételével – az (1) bekezdésben jogalanyokkal.

(3) Az Europol az (1) bekezdésben említettektől – a magánfelek kivételével – származó személyes adatokat kaphat és dolgozhat fel, amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, és e fejezet rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) A 36. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az Europol csak akkor továbbíthat személyes adatokat uniós szerveknek, harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek, ha ez az Europol célkitűzései által felölelt bűncselekmények megelőzéséhez és az ellenük való küzdelemhez szükséges, valamint e fejezettel összhangban történik. Ha a továbbítandó adatok valamely tagállamtól származnak, az Europolnak ki kell kérnie a tagállam hozzájárulását, kivéve, ha

(a) a hozzájárulás feltételezhető, mivel a tagállam kifejezetten nem korlátozta a további adattovábbítás lehetőségét; vagy

(b) az érintett tagállam az ilyen továbbításhoz – általános, vagy meghatározott feltételekhez kötött – előzetes hozzájárulását adhatja. Az ilyen hozzájárulás bármikor visszavonható.

(5) A személyes adatok tagállamoktól, uniós szervektől, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől induló továbbítása csak akkor lehetséges, ha ahhoz az Europol kifejezett hozzájárulását adta.

2. SZAKASZ

A SZEMÉLYES ADATOK CSERÉJE/TOVÁBBÍTÁSA

30. cikk

Személyes adatok továbbítása uniós szerveknek

A 25. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján előírt lehetséges korlátozásokra is figyelemmel, az Europol közvetlen továbbíthatja a személyes adatokat az uniós szerveknek, amennyiben az saját vagy a címzett uniós szerv feladatainak ellátásához szükséges.

31. cikk

Személyes adatok továbbítása harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek

(1) Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Europol személyes adatokat továbbíthat egy harmadik országbeli hatóságnak vagy nemzetközi szervezetnek az alábbiak alapján:

(a) [a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. és 31. cikkével] összhangban elfogadott bizottsági határozat arról, hogy az ország vagy nemzetközi szervezet, vagy a harmadik országon vagy nemzetközi szervezeten belüli adatfeldolgozó ágazat megfelelő szintű védelmet biztosít (megfelelőségi határozat); vagy

(b) az Unió és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által a Szerződés 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás, amely megfelelő garanciákat teremt az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében; vagy

(c) e rendelet alkalmazásának megkezdése előtt a 2009/371/IB határozat 23. cikkével összhangban az Europol és a harmadik ország vagy szervezet között létrejött együttműködési megállapodás;

Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges további engedély.

Az Europol munkamegállapodást köthet ilyen megállapodás vagy megfelelőségi határozat végrehajtása céljából.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az ügyvezető igazgató eseti alapon engedélyezheti személyes adatok harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő továbbítását, ha:

(a) az adatok továbbítása feltétlenül szükséges egy vagy több tagállam Europol célkitűzéseinek hatályába tartozó alapvető érdekeinek megőrzéséhez;

(b) az adatok továbbítása feltétlenül szükséges bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közvetlen veszély megelőzéséhez;

(c) a továbbítás fontos közérdekből vagy jogi követelések megállapítása, érvényesítése vagy védelme miatt szükséges, illetve azt jogszabály írja elő; vagy

(d) az adatfeldolgozás az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges;

Továbbá, az igazgatótanács – az európai adatvédelmi biztossal egyetértésben – legfeljebb egy évig, ami meghosszabbítható, engedélyezheti a fenti a)–d) pontoknak megfelelő továbbítás-sorozatát, figyelembe véve a magánélet védelmére és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó biztosítékok meglétét.

(3) Az ügyvezető igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot és az európai adatvédelmi biztost azon esetekről, amikor alkalmazta a (2) bekezdést.

32. cikk

Magánfelektől származó személyes adatok

(1) Amennyiben az feladatainak ellátásához szükséges, az Europol feldolgozhatja a magánfelektől származó személyes adatokat, ha azokat az alábbiakon keresztül kapta:

(a) valamely tagállam nemzeti egységétől, a nemzeti joggal összhangban;

(b) valamely olyan harmadik ország kapcsolattartó pontjától, amellyel az Europol e rendelet alkalmazásának megkezdése előtt, a 2009/371/IB határozat 23. cikkével összhangban együttműködési megállapodást kötött; vagy

(c) olyan harmadik országbeli hatóságtól vagy nemzetközi szervezettől, amellyel az Unió a Szerződés 218. cikke alapján nemzetközi megállapodást kötött.

(2) Amennyiben a kapott adat valamely tagállam érdekeit érinti, az Europol haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállam nemzeti egységét.

(3) Az Europol nem léphet közvetlenül kapcsolatba magánfelekkel személyes adatok szerzése céljából.

(4) A Bizottság e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított három éven belül értékeli a személyes adatok magánfelekkel való közvetlen cseréjének szükségességét és lehetséges hatását. Az ilyen értékelés meghatározza többek között azon okokat, hogy az Europolnak ki kell-e cserélni ezen személyes adatokat magánfelekkel.

33. cikk

Magánszemélyektől származó információk

(1) A magánszemélyektől származó információkat – ideértve a személyes adatokat is – az Europol akkor dolgozhatja fel, ha azokat az alábbiakon keresztül kapta:

(a) valamely tagállam nemzeti egységétől, a nemzeti joggal összhangban;

(b) valamely olyan harmadik ország kapcsolattartó pontjától, amellyel az Europol e rendelet alkalmazásának megkezdése előtt, a 2009/371/IB határozat 23. cikkével összhangban együttműködési megállapodást kötött; vagy

(c) olyan harmadik országbeli hatóságtól vagy nemzetközi szervezettől, amellyel az Európai Unió a Szerződés 218. cikke alapján nemzetközi megállapodást kötött.

(2) Amennyiben az Europol olyan harmadik ország területén tartózkodó magánszemélytől kap információt – ideértve a személyes adatokat is –, amellyel nincs sem a 2009/371/IB tanácsi határozat 23. cikke alapján, sem a Szerződés 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás, az Europol azt csak olyan érintett tagállamnak vagy harmadik országnak továbbíthatja, amellyel ilyen nemzetközi megállapodások vannak.

(3) Az Europol nem lép közvetlenül kapcsolatba magánszemélyekkel információszerzés céljából.

VII. fejezet

ADATVÉDELMI BIZTOSÍTÉKOK

34. cikk

Általános adatvédelmi elvek

A személyes adatok

(a) feldolgozását tisztességesen és jogszerűen kell végezni;

(b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból történhet, és további feldolgozása nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon. A történelmi, statisztikai vagy tudományos célból történő további feldolgozás nem tekintendő összeegyeztethetetlennek, amennyiben az Europol megfelelő biztosítékokat nyújt, különösen annak biztosítására, hogy az adatokat más célokból nem dolgozzák fel.

(c) megfelelőek, relevánsak, és nem haladják meg a feldolgozás célját;

(d) pontosak és szükség esetén naprakészek; minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a hibás személyes adatok, feldolgozásuk céljaira való tekintettel, haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek;

(e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok feldolgozása céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé;

35. cikk

A személyes adatok pontosságának és megbízhatóságának különböző fokai

(1) A valamely tagállamból származó információ forrását az információt közlő tagállamnak kell a lehető legalaposabban értékelnie az alábbi forrásértékelési kódok alapján:

(A): amennyiben a forrás hitelességével, megbízhatóságával és illetékességével kapcsolatban nem merül fel kétely, vagy amennyiben olyan forrás közli az információt, amely minden esetben megbízhatónak bizonyult;

(B): amennyiben az információ olyan forrásból származik, amely többnyire megbízhatónak bizonyult;

(C): amennyiben az információ olyan forrásból származik, amely többnyire megbízhatatlannak bizonyult;

(X): amennyiben a forrás megbízhatóságát nem lehet felmérni.

(2) A valamely tagállamból származó információt az információt közlő tagállamnak kell a lehető legalaposabban értékelnie az alábbi információértékelési kódok felhasználásával megállapított megbízhatósága alapján:

(1): olyan információ, melynek pontosságával kapcsolatban nem merül fel kétely;

(2): olyan információ, melyről forrásának személyes tudomása van, az információt továbbító tisztviselőnek azonban nincs;

(3): olyan információ, melyről forrásának nincs személyes tudomása, de melyet más, már rögzített információk megerősítenek;

(4): olyan információ, melyről a forrásnak nincs személyes tudomása, és melyet nem lehet megerősíteni.

(3) Amennyiben az Europol – a birtokában lévő információk alapján – arra a következtetésre jut, hogy helyesbíteni kell az értékelést, erről tájékoztatja az érintett tagállamot, mellyel az értékelés módosítására vonatkozó megállapodásra törekszik. Az Europol az értékelést e megállapodás nélkül nem módosíthatja.

(4) Amennyiben az Europol valamely tagállamtól értékelés nélkül kap információt, az Europol lehetőség szerint megkísérli a már birtokában lévő információk alapján értékelni a forrás vagy az információ megbízhatóságát. A konkrét adat és információ értékelésére a közlő tagállammal való megállapodás szerint kerül sor. Egy tagállam és az Europol általánosságban is megállapodhat a meghatározott típusú adatok és meghatározott források értékeléséről. Amennyiben egy konkrét esetben nem érnek el megállapodást, illetve általános megállapodás hiányában az Europol az információt vagy adatot a (1) és (2) bekezdésben foglalt (X) és (4) kódú besorolással értékeli.

(5) Amennyiben az Europol harmadik országtól, nemzetközi szervezettől vagy uniós szervtől kap információkat, e cikk annak megfelelően alkalmazandó.

(6) A nyilvánosan elérhető forrásokból származó információkat az Europol az (1) és (2) bekezdésben meghatározott értékelési kódok alkalmazásával értékeli.

36. cikk

A személyes adatok különleges kategóriáinak, valamint az érintettek különböző kategóriáinak feldolgozása

(1) A bűncselekmény áldozatait, tanúkat vagy a bűncselekményről információval szolgálni képes egyéb személyeket, vagy a 18 éven aluli személyeket érintő személyes adatokat az Europol csak akkor dolgozhatja fel, ha az az Europol célkitűzéseiben felölelt bűncselekmények megelőzéséhez vagy az ellenük való küzdelemhez feltétlenül szükséges.

(2) A gépi vagy egyéb eszközökkel feldolgozott személyes adatokat, amennyiben azok faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallásra vagy meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, valamint egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkoznak, az Europol csak abban az esetben dolgozhatja fel, ha az Europol célkitűzéseiben felölelt bűncselekmények megelőzéséhez vagy az ellenük való küzdelemhez feltétlenül szükséges, és ha ezek az adatok az Europolnál már feldolgozott egyéb személyes adatokat egészítenek ki.

(3) Csak az Europol rendelkezik hozzáféréssel az (1) és (2) bekezdésben említett adatokhoz. Az ügyvezető igazgató kellően felhatalmazza azon korlátozott számú tisztviselőt, akik ilyen hozzáféréssel rendelkeznek, amennyiben az feladataik ellátásához szükséges.

(4) Semmilyen, az érintettre nézve joghatással járó határozatot nem lehet kizárólag a (2) bekezdésben említett gépi adatfeldolgozásra alapozni, kivéve, ha a határozatot nemzeti vagy uniós jogszabály kifejezetten megengedi, illetve, szükség szerint, az európai adatvédelmi biztos kifejezetten engedélyezi.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben említett személyes adatokat csak akkor lehet tagállamoknak, uniós szerveknek, harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek továbbítani, ha az az Europol célkitűzéseiben felölelt bűncselekményekkel kapcsolatos egyéni ügyek esetében feltétlenül szükséges.

(6) Az Europol hathavonta áttekintést nyújt az európai adatvédelmi biztos számára a (2) bekezdésben említett, általa feldolgozott valamennyi személyes adatról.

37. cikk

Az adatok tárolására és törlésére vonatkozó határidők

(1) Az Europol által feldolgozott személyes adatokat az Europol csak a céljaik megvalósításához szükséges ideig tárolja.

(2) A Europol a személyes adatok első feldolgozásától számított három éven belül mindenképpen felülvizsgálja a további tárolás szükségességét. Az Europol dönthet az adatok következő, újabb hároméves időszak után elvégzendő felülvizsgálatig tartó további tárolásáról, ha azokra az Europol feladatainak ellátásához még szükség van. A további tárolás okait indokolni és rögzíteni kell. Ha nem döntenek a személyes adatok további tárolásáról, akkor azokat három év után automatikusan törölni kell.

(3) Ha öt évnél hosszabb ideig tárolnak a 36. cikk (1) és (2) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatos adatokat, erről értesíteni kell az európai adatvédelmi biztost.

(4) Amennyiben valamely tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet az adatok 25. cikk (2) bekezdésével összhangban történő továbbításakor korlátozást jelzett a személyes adatok korábbi törlése vagy megsemmisítése tekintetében, az Europol e korlátozásokkal összhangban törli a személyes adatokat. Ha a további tárolás szükségesnek bizonyul az Europol feladatainak ellátása céljából, olyan bűnüldözési operatív információk alapján, amelyek átfogóbbak, mint az adatszolgáltató birtokában lévő információk, az Europol kéri az adatszolgáltatótól a további adattárolás engedélyezését és e kérését indoklással látja el.

(5) Ha valamely tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet törli nemzeti adatfájljából az Europolnak továbbított adatokat, erről értesítenie kell az Europolt. Az Europol törli az adatokat, kivéve, ha a további adattárolás szükségesnek bizonyul az Europol feladatainak ellátása céljából olyan bűnüldözési operatív információ alapján, amelyek átfogóbbak, mint az adatszolgáltató birtokában lévő információk. Az Europol értesíti az adatszolgáltatót az ilyen adatok további tárolásáról, és indokolja az ilyen további adattárolás szükségességét.

(6) A személyes adatokat nem törlik, ha

(a) az sértené a védelemre szoruló érintett érdekeit. Ilyen esetekben az adatok kizárólag az érintett beleegyezésével használhatók fel.

(b) pontosságukat az érintett vitatja, annyi ideig, amely alatt a tagállamok vagy az Europol adott esetben megvizsgálhatják az adatok pontosságát;

(c) bizonyítási célból meg kell őrizni a személyes adatokat;

(d) az érintett kifogásolja a törlést, és inkább az adatok felhasználásának korlátozását kéri.

38. cikk

Az adatfeldolgozás biztonsága

(1) Az Europol megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében.

(2) Az automatikus adatfeldolgozás tekintetében az Europol intézkedéseket hajt végre a célból, hogy:

(a) megtagadja jogosulatlan személyek személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó berendezésekhez való hozzáférését (berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

(b) megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

(c) megakadályozza a jogosulatlan adatbevitelt, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan megtekintését, módosítását vagy törlését (tárolás ellenőrzése);

(d) megakadályozza, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszereket adatátviteli berendezések segítségével jogosulatlan személyek használják (felhasználók ellenőrzése);

(e) biztosítsa, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszer használatára jogosult személyek csak azokhoz az adatokhoz férhessenek hozzá, amelyekre hozzáférési jogosultságuk vonatkozik (adathozzáférés ellenőrzése);

(f) biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani vagy mely szervekhez kerültek személyes adatok továbbításra(adattovábbítás ellenőrzése);

(g) biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a számítógépes adatfeldolgozó rendszerekbe, valamint hogy ki és mikor vitte be azokat (adatbevitel ellenőrzése);

(h) megakadályozza a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését a személyes adatok továbbítása vagy az adathordozók szállítása során (szállítás ellenőrzése);

(i) biztosítsa, hogy a számítástechnikai rendszerek üzemzavar esetén azonnal helyreállíthatók legyenek (helyreállítás);

(j) biztosítsák, hogy a rendszer funkciói hibátlanul működjenek, s a működés közben előforduló hibákat azonnal jelentsék (megbízhatóság), valamint azt, hogy a tárolt adatok valamely rendszerhiba esetén ne torzuljanak (sértetlenség).

(3) Az Europol és a tagállamok mechanizmusokat határoznak meg annak biztosítására, hogy az információs rendszerekben figyelembe vegyék a biztonsági igényeket.

39. cikk

Az érintett hozzáférési joga

(1) Bármely érintettnek jogában áll, hogy ésszerű időszakonként információt kapjon arról, hogy az Europol feldolgoz-e vele kapcsolatos személyes adatokat. Ha az Europol ilyen személyes adatokat dolgoz fel, az alábbi információkat nyújtja az érintettnek :

(a) megerősítés arról, hogy rá vonatkozó adat feldolgozására sor került-e vagy sem;

(b) tájékoztatás legalább az adatfeldolgozási művelet céljáról, az érintett adatkategóriákról és a címzettekről, akikkel az adatokat közlik;

(c) az adatfeldolgozás tárgyát képező adatok és azok forrásával kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi információ érthető formában;

(2) A személyes adatokhoz való hozzáférés jogával élni kívánó bármely érintett ilyen irányú kérelmét előterjesztheti a választása szerinti tagállamban, az e tagállamban erre kijelölt hatóságnál, anélkül, hogy túlzott költségek hárulnának rá. A fenti hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Europol elé utalja a kérelmet.

(3) Az Europol indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben annak kézhezvételétől számított három hónapon belül megválaszolja a kérelmet.

(4) Az Europol konzultál az érintett tagállamok illetékes hatóságaival a meghozandó döntésről. Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó döntés az Europol és az érintett ilyen adatokhoz való hozzáférése által közvetlenül érintett tagállamok szoros együttműködésétől függ. Ha egy tagállam kifogásolja az Europol által javasolt választ, kifogása okait közli az Europollal.

(5) A személyes adatokhoz való hozzáférést megtagadják vagy korlátozzák, amennyiben az szükséges intézkedést jelent ahhoz, hogy

(a) az Europol megfelelően teljesíthesse feladatait;

(b) védelmezzék a tagállamok biztonságát és a közrendjét és bűncselekményeket előzzenek meg;

(c) garantálják, hogy egy nemzeti nyomozás sem kerül veszélybe;

(d) védjék harmadik felek jogait és szabadságait.

(6) Az Europol írásban tájékoztatja az érintettet a hozzáférés megtagadásáról vagy korlátozásáról, e döntés indokairól, valamint az európai adatvédelmi biztos előtti panaszemelés jogáról. A döntés ténybeli vagy jogi indokairól szóló tájékoztatástól el lehet tekinteni, ha e tájékoztatás hatástalanná tenné a z (5) bekezdés által megszabott korlátozást.

40. cikk

A helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jog

(1) Bármely érintettnek jogában áll, hogy kérje az Europoltól a vele kapcsolatos személyes adatok helyesbítését, amennyiben azok pontatlanok, vagy amennyiben az lehetséges és szükséges kérje azok kiegészítését vagy naprakésszé tételét.

(2) Bármely érintettnek jogában áll, hogy kérje az Europoltól a vele kapcsolatos személyes adatokat törlését, amennyiben azokra már nincs szükség azon célokból, amelyekre azokat jogszerűen gyűjtötték vagy jogszerűen tovább dolgozták fel.

(3) Ha alapos indokok alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit, a személyes adatok törlés helyett zárolni kell. A zárolt adatokat csak arra a célra lehet feldolgozni, amely megakadályozta azok törlését.

(4) Amennyiben az Europol harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapta az (1), (2) és (3) bekezdésben leírt, birtokában lévő adatokat vagy azok az Europol saját elemzéseinek eredményei, az Europol helyesbíti, törli vagy zárolja az ilyen adatokat.

(5) Amennyiben az Europol közvetlenül tagállamoktól kapta az (1) és (2) bekezdésben leírt birtokában lévő adatokat, az érintett tagállam az Europollal együttműködésben helyesbíti, törli vagy zárolja az ilyen adatokat.

(6) Ha a téves adatokat más alkalmas módon továbbították, vagy ha a tagállamok által szolgáltatott adatok hibája helytelen továbbítás következménye, vagy az adatokat e rendelettel ellentétes módon továbbították, illetve a hiba annak eredménye, hogy az adatokat az Europol tévesen vagy e határozattal ellentétes módon vitte be, vette át vagy tárolta, akkor az Europol az érintett tagállamokkal együttműködésben helyesbíti vagy törli azokat.

(7) A (4), (5) és (6) bekezdésben említett esetekben haladéktalanul értesíteni kell az ilyen adatok összes címzettjét. A címzettek a rájuk alkalmazandó szabályoknak megfelelően saját rendszerükben helyesbítik, zárolják vagy törlik ezeket az adatokat.

(8) Az Europol – szükségtelen késedelem nélkül, de mindenképpen három hónapon belül – írásban értesíti az érintettet arról, hogy a rá vonatkozó adatokat helyesbítették, törölték vagy zárolták.

(9) Az Europol írásban értesíti az érintettet a helyesbítés, törlés vagy zárolás esetleg visszautasításáról, valamint az európai adatvédelmi biztosnál történő panaszemelés és a bírósági jogorvoslat lehetőségéről.

41. cikk

Adatvédelmi felelősség

(1) Az Europol oly módon tárolja a személyes adatokat, hogy biztosítsa forrásuk megállapíthatóságát a 23. cikkel összhangban.

(2) A személyes adatok 34. cikk d) pontjában említettek szerinti minőségéért a személyes adatokat az Europolnak szolgáltató tagállamot, az uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott személyes adatok és az Europol által nyilvánosan hozzáférhető forrásokból lekérdezett személyes adatok esetében pedig az Europolt terheli felelősség.

(3) A 34. cikk a), b), c) és e) pontjaiban meghatározott elveknek való megfelelésért az Europolt terheli felelősség.

(4) Az adattovábbítás jogszerűségének felelőssége az alábbiakat terheli:

(a) az Europolnak tagállamok által szolgáltatott személyes adatok esetében a továbbítás jogszerűségéért az adatokat szolgáltató tagállamot; valamint

(b) az Europol által tagállamoknak, harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek szolgáltatott személyes adatok esetében pedig az Europolt.

(5) Az Europol és uniós szerv közötti adattovábbítás esetén a továbbítás jogszerűségéért az Europolt terheli felelősség. Az előző mondat sérelme nélkül, amennyiben az Europol a címzett kérésére továbbítja az adatokat, az Europol és a címzett egyaránt felelős e továbbítás jogszerűségéért. Továbbá, az Europol felelős az általa végzett adatfeldolgozási műveletekért.

42. cikk

Előzetes ellenőrzés

(1) A személyes adatok feldolgozását, mely a létrehozandó új nyilvántartórendszer részét képezi, előzetes ellenőrzésnek vetik alá, ha

(a) a 36. cikk (2) bekezdésében említett különleges adatkategóriákat dolgoznak fel;

(b) a feldolgozás fajtája, különösen új technológiák, mechanizmusok vagy eljárások használata révén, egyéb különös kockázatot hordoz az érintettek alapvető jogai és szabadságai, különösen személyes adataik védelme tekintetében.

(2) Az előzetes ellenőrzéseket az európai adatvédelmi biztos végzi az adatvédelmi tisztviselőtől kapott értesítés kézhezvételét követően, aki az előzetes ellenőrzés szükségességére vonatkozó kétség esetén egyeztet az európai adatvédelmi biztossal.

(3) Az európai adatvédelmi biztos az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül bocsátja ki véleményét. Ez az időtartam felfüggeszthető arra az időre, amíg az európai adatvédelmi biztos beszerzi az általa kért további információkat. Az időtartam az európai adatvédelmi biztos határozata alapján további két hónappal meghosszabbítható, ha az ügy összetettsége megkívánja. E határozatról az első két hónapos időtartam letelte előtt értesíteni kell az Europolt.

Ha a véleményezésre a két hónapos időtartam végéig, illetve ezen időtartam bármely meghosszabbításának leteltéig nem kerül sor, akkor a véleményt kedvezőnek kell tekinteni.

Ha az európai adatvédelmi biztos azon a véleményen van, hogy a bejelentett adatfeldolgozás e rendelet bármely rendelkezésének megsértését vonhatja maga után, ennek elkerülése érdekében adott esetben javaslatokat tehet. Ha az Europol nem módosítja ennek megfelelően az adatfeldolgozási műveletet, az európai adatvédelmi biztos a 46. cikk (3) bekezdése által ráruházott hatáskört gyakorolhatja.

(4) Az európai adatvédelmi biztos nyilvántartást vezet minden olyan adatfeldolgozási műveletről, amelyről a (1) bekezdés szerint értesítették. E nyilvántartást beillesztik a 45/2001/EK rendelet 27. cikkének (5) bekezdésében említett nyilvántartásba.

43. cikk

Adatnaplózás és dokumentáció

(1) Az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, valamint az adatok sértetlenségének és megfelelő biztonságának biztosítása céljából az Europol nyilvántartást vezet a személyes adatok gyűjtéséről, megváltoztatásáról, közléséről, összekapcsolásáról, törléséről és az azokhoz való hozzáférésről. Az ilyen naplókat vagy dokumentációt három év után törlik, kivéve akkor, ha az adatokra folyamatban lévő ellenőrzés céljából szükség van. Az adatnaplók módosítására nincs lehetőség.

(2) Az (1) bekezdés szerinti naplókat vagy dokumentációt kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani az adatvédelem ellenőrzése céljából. Az európai adatvédelmi biztos a fenti információkat kizárólag az adatvédelem ellenőrzésére, továbbá a megfelelő adatfeldolgozás, az adatsértetlenség és az adatbiztonság biztosítására használhatja fel.

44. cikk

Adatvédelmi tisztviselő

(1) Az igazgatótanács adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki, aki a személyzet tagja. Feladatainak ellátása során függetlenül jár el.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő kiválasztása személyes tulajdonságai és szakmai képességei, és különösen adatvédelmi szaktudása alapján történik.

(3) Az adatvédelmi tisztviselő kiválasztása nem okozhat összeférhetetlenséget a kiválasztott személy adatvédelmi tisztviselőként végzett feladatai és bármely más, különösen e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban végzett hivatali feladatai között.

(4) Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése kettőtől öt évig terjedő időtartamra szól. Megbízatása mindaddig megújítható, amíg megbízatási ideje nem éri el a maximum tízéves összesített időtartamot. Az adatvédelmi tisztviselőt az őt kinevező uniós intézmény vagy szerv mentheti fel, kizárólag az európai adatvédelmi biztos hozzájárulásával, ha az adatvédelmi tisztviselő már nem felel meg a feladatának teljesítéséhez előírt feltételeknek.

(5) Kinevezése után az adatvédelmi tisztviselőt az őt kinevező intézmény vagy szerv az európai adatvédelmi biztos által vezetett nyilvántartásba felveteti.

(6) Az adatvédelmi tisztviselő a feladatai végzése tekintetében nem utasítható.

(7) Az adatvédelmi tisztviselő különösen az alábbi feladatokat látja el a személyes adatok tekintetében, az Europol személyzetét érintő személyes adatok és az adminisztratív jellegű személyes adatok kivételével:

(a) függetlenül eljárva gondoskodik a személyes adatok feldolgozásának jogszerűségéről és a személyes adatok feldolgozására vonatkozóan ebben a rendeletben előírt rendelkezések betartásáról;

(b) biztosítja, hogy e rendelettel összhangban nyilvántartást vezessenek a személyes adatok továbbításáról és beérkezéséről;

(c) biztosítja, hogy az érintetteket kérésükre tájékoztassák az e rendelet szerinti jogaikról;

(d) együttműködik az Europol adatfeldolgozási eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével;

(e) együttműködik az európai adatvédelmi biztossal;

(f) éves jelentés készít és ezt az igazgatótanács és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti.

(8) Továbbá, az adatvédelmi tisztviselő – az Europol személyzetének tagjaira vonatkozó személyes adatok, valamint az adminisztratív jellegű személyes adatok tekintetében – ellátja a 45/2001/EK rendeletben előírt feladatokat.

(9) Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő hozzáférhet az Europol által feldolgozott összes adathoz, és az Europol valamennyi helyiségébe beléphet.

(10) Ha az adatvédelmi tisztviselő úgy véli, hogy nem tartották be e rendelet személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseit, tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, és felkéri, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg a szabálytalanságot. Ha az ügyvezető igazgató a meghatározott időn belül nem szünteti meg az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatja az igazgatótanácsot, és megállapodnak a válaszadásra meghatározott határidőben. Ha az igazgatótanács nem szünteti meg a meghatározott időn belül az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő az adatvédelmi biztos elé terjeszti az ügyet.

(11) Az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el adatvédelmi tisztviselő tekintetében. E végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő pozíciójába történő kiválasztási eljárást, elbocsátását, feladatait, kötelességeit és hatásköreit, továbbá az adatvédelmi tisztviselő függetlenségének biztosítékait érintik. Az Europol az adatvédelmi tisztviselőt a feladatai ellátásához szükséges személyzettel és erőforrásokkal látja el. E személyzet tagjai csak a feladataik ellátásához szükséges mértékben férhetnek hozzá az Europolnál feldolgozott személyes adatokhoz, illetve léphetnek be az Europol helyiségeibe.

45. cikk

A nemzeti ellenőrző szerv által gyakorolt felügyelet

(1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti ellenőrző szervet, amely – a nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban – függetlenül ellenőrzi, hogy megengedhető-e a személyes adatoknak az adott tagállam által történő továbbítása, lekérdezése és az Europolnak való közlése, továbbá megvizsgálja, hogy ez a továbbítás, lekérdezés vagy közlés nem sérti-e az érintett jogait. E célból a nemzeti ellenőrző szerv – a nemzeti egység vagy az összekötő tisztviselők helyiségeiben – hozzáféréssel rendelkezik a tagállama által az Europolhoz benyújtott adatokhoz, a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban.

(2) Felügyeleti feladatkörük gyakorlása céljából a nemzeti ellenőrző szervek az Europolhoz kiküldött saját összekötő tisztviselőik hivatali helyiségeibe beléphetnek és irataikhoz hozzáférhetnek.

(3) A nemzeti felügyeleti szervek a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően felügyelik a nemzeti egységek és az összekötő tisztviselők tevékenységeit, amennyiben ezek a tevékenységek érintik a személyes adatok védelmét. Emellett tájékoztatják az európai adatvédelmi biztost az Europol tekintetében általuk tett lépésekről.

(4) Bármely személy jogosult arra, hogy kérje a nemzeti ellenőrző szervtől annak ellenőrzését, hogy személyes adatainak továbbítása vagy az Europol felé bármilyen formában történő közlése, valamint az érintett tagállam adatlekérdezése jogszerűen történt-e. E jogát a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam nemzeti jogával összhangban gyakorolhatja.

46. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1) Az európai adatvédelmi biztos feladata, hogy a személyes adatok Europol általi feldolgozása tekintetében figyelemmel kísérje és biztosítsa e rendeletnek a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos rendelkezései alkalmazását, valamint tanácsokkal lássa el az Europolt és az érintetteket a személyes adatok feldolgozását érintő valamennyi kérdésben. E célból ellátja a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat, valamint gyakorolja a (3) bekezdésben biztosított hatásköröket.

(2) Az európai adatvédelmi biztos e rendelet alapján a következő kötelességekkel rendelkezik:

(a) meghallgatja és kivizsgálja a panaszokat, és ésszerű időn belül értesíti az érintettet a vizsgálat eredményéről;

(b) saját kezdeményezésére vagy panasz alapján vizsgálatokat végez, és ésszerű időn belül értesíti az érintettet azok eredményéről;

(c) ellenőrzi és biztosítja az e rendeletben és egyéb uniós aktusokban foglalt, a személyes adatok feldolgozása tekintetében természetes személyek védelmével kapcsolatos rendelkezések Europol általi alkalmazását;

(d) saját kezdeményezésére vagy konzultáció keretében tanácsokkal látja el az Europolt a személyes adatok feldolgozására vonatkozó valamennyi kérdésben, különösen azt megelőzően, hogy az Europol belső szabályokat határoz meg az alapvető jogok és szabadságok személyesadat-feldolgozás tekintetében történő védelmére vonatkozóan;

(e) meghatározza, indokolja és nyilvánosságra hozza a 36. cikk (4) bekezdésében említett mentességeket, biztosítékokat, engedélyeket és feltételeket;

(f) nyilvántartást vezet azokról az adatfeldolgozási műveletekről, amelyekről a 42. cikk (1) bekezdése alapján értesítették és a 42. cikk (4) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vettek;

(g) előzetesen ellenőrzi azt az adatfeldolgozást, amelyről értesítették;

(3) Az európai adatvédelmi biztos e rendelet alapján:

(a) tanácsot adhat az érintetteknek jogaik gyakorlásával kapcsolatban;

(b) a személyesadat-feldolgozást szabályozó rendelkezések állítólagos megsértése esetén az ügyet az Europol elé utalhatja, és szükség esetén javaslatot tehet a rendelkezés megsértésének orvoslására és az érintettek védelmének javítására;

(c) elrendelheti az adatokkal kapcsolatos jogok gyakorlására vonatkozó kérelmek teljesítését abban az esetben, ha a kérelmeket a 39. és 40. cikk megsértésével utasították el;

(d) figyelmeztetheti vagy elmarasztalhatja az Europolt;

(e) elrendelheti bármely adat helyesbítését, zárolását, törlését vagy megsemmisítését, amennyiben annak feldolgozása a személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezések megsértésével történt, és elrendelheti azon harmadik személyek értesítését az ilyen intézkedésről, akikkel az adatot közölték;

(f) elrendelheti az adatfeldolgozás átmeneti vagy végleges tilalmát;

(g) az ügyet az Europol, illetve szükség esetén az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé utalhatja;

(h) az ügyet a Szerződésben meghatározott feltételek szerint az Európai Unió Bírósága elé utalhatja;

(i) beavatkozóként járhat el az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyekben.

(4) Az európai adatvédelmi biztos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy:

(a) az Europoltól hozzáférést kapjon a vizsgálataihoz szükséges összes személyes adathoz és információhoz;

(b) bármely olyan helyiségbe belépjen, ahol az Europol tevékenykedik, amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy az adott helyiségben valamely, e rendelet hatálya alá tartozó tevékenység zajlik.

(5) Az európai adatvédelmi biztos éves jelentést állít össze az Eurpollal kapcsolatban végzett felügyeleti tevékenységekről. E jelentés részét képezi az adatvédelmi biztos 45/2001/EK rendelet 48. cikkében említett éves jelentésének.

(6) A tagokat és az európai adatvédelmi biztos személyzetét köti a 69. cikkben megállapított titoktartási kötelezettség.

47. cikk

Együttműködés az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti adatvédelmi hatóságok között

(1) Az európai adatvédelmi biztos nemzeti bevonást igénylő sajátos kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti ellenőrző szervekkel, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy a nemzeti ellenőrző szerv súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel az Europol által alkalmazott információcsere-csatornákon, vagy az egy vagy több nemzeti ellenőrző szerv által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti ellenőrző szervek – mindegyik saját kapcsolódó hatásköreinek keretében eljárva – szükség szerint vonatkozó információkat cserélnek, támogatják egymást ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésében, megvizsgálják e rendelet értelmezésének vagy alkalmazásának nehézségeit, megvizsgálják a független felügyelet gyakorlásával vagy az érintettek jogainak gyakorlásával kapcsolatos problémákat, közös megoldásokra irányuló összehangolt javaslatokat állítanak össze bármely probléma tekintetében, valamint előmozdítják az adatvédelmi jogok tudatosítását.

(3) A nemzeti ellenőrző szervek és az európai adatvédelmi biztos szükség esetén találkozik. Az ilyen találkozók költségei és megszervezése az európai adatvédelmi biztost terheli. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. Szükség esetén közösen dolgoznak ki további munkamódszereket.

48. cikk

Adminisztratív jellegű személyes adatok és a személyzetet érintő adatok

A 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni az Europol személyzeti tagjainak valamennyi személyes adatára, valamint az Europolnál tartott adminisztratív jellegű személyes adatokra.

VIII. fejezet

JOGORVOSLAT ÉS FELELŐSSÉG

49. cikk

Az európai adatvédelmi biztoshoz intézett panasz benyújtásához való jog

(1) Minden érintettnek jogában áll panaszt emelni az európai adatvédelmi biztosnál, ha megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok feldolgozása nem tesz eleget e rendelet rendelkezéseinek.

(2) Amennyiben a panasz a 39. vagy 40. cikkben említett határozattal kapcsolatos, az európai adatvédelmi biztos konzultál a nemzeti ellenőrző szervekkel vagy az illetékes igazságügyi szervvel abban a tagállamban, amely az adat forrása volt, vagy amely tagállam közvetlenül érintett. Az európai adatvédelmi biztos a nemzeti ellenőrző szervvel vagy az illetékes igazságügyi szervvel szoros együttműködésben hozza meg a határozatot, amely kiterjedhet mindennemű információ közlésének elutasítására.

(3) Ha a panasz az Europol számára valamely tagállam által szolgáltatott adatok feldolgozására vonatkozik, az európai adatvédelmi biztos az adatokat szolgáltató tagállam nemzeti ellenőrző szervével szorosan együttműködve megbizonyosodik a szükséges ellenőrzés szabályszerű elvégzéséről.

(4) Ha a panasz az Europol számára uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott adatok feldolgozására vonatkozik, az európai adatvédelmi biztos megbizonyosodik arról, hogy az Europol elvégezte a szükséges ellenőrzéseket.

50. cikk

Az Európai Adatvédelmi Biztossal szembeni jogorvoslathoz való jog

Az európai adatvédelmi biztos határozatai ellen az Európai Unió Bírósága előtt kell keresetet indítani.

51. cikk

Általános rendelkezések a felelősségről és a kártérítéshez való jogról

(1) Az Europol szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2) Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Europol által kötött valamely szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3) Az 52. cikk sérelme nélkül, a szerződésen kívüli felelősség esetében – a tagállami jogszabályok közös alapelveivel összhangban – az Europol megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott kárt.

(4) A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákra az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5) Az Europol-alkalmazottak Europollal szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben meghatározott előírások szabályozzák.

52. cikk

Felelősség a téves adatfeldolgozásért és a kártérítéshez való jog

(1) Minden olyan egyén, aki jogszerűtlen adatfeldolgozási művelet eredményeképpen kárt szenvedett, az elszenvedett kárért a Szerződés 340. cikkével összhangban kártérítésre jogosult az Europoltól, vagy a nemzeti joggal összhangban azon tagállamtól, amelyben a kárt okozó esemény történt. Az egyén az Europol ellen az Európai Unió Bíróságán, a tagállam ellen pedig e tagállam joghatósággal rendelkező nemzeti bíróságán indíthat keresetet.

(2) A valamely egyénnek az (1) bekezdéssel összhangban odaítélt kártérítés végső felelősségével kapcsolatban az Europol és a tagállamok között felmerülő jogvitákat az igazgatótanács elé kell utalni, amely tagjainak kétharmados többségével hoz határozatot, az EUMSZ 263. cikkében biztosított, e határozat megtámadására vonatkozó jog sérelme nélkül.

IX. fejezet

PARLAMENT ÁLTALI ELLENŐRZÉS

53. cikk

Parlament általi ellenőrzés

(1) Az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető igazgató az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek kérésére megjelenik előttük az Europollal kapcsolatos kérdéseknek a diszkréciós és titoktartási kötelezettség figyelembevételével történő megvitatása céljából.

(2) Az Europol tevékenységeinek Európai Parlament általi – a nemzeti parlamentekkel együtt végzett – parlamenti ellenőrzése e rendelettel összhangban történik.

(3) Az e rendeletben előírt tájékoztatási és konzultációs kötelezettségek mellett az Europol tájékoztatás céljából – a diszkréciós és titoktartási kötelezettség figyelembe vételével – továbbítja az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek az alábbiakat:

(a) fenyegetésértékeléseket, stratégiai elemzéseket és az Europol célkitűzéséhez kapcsolódó általános helyzetjelentéseket, valamint az Europol által rendelt tanulmányok és értékelések eredményeit;

(b) a 31. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott munkamegállapodást.

54. cikk

Az Európai Parlament hozzáférése az Europol által vagy azon keresztül feldolgozott minősített adatokhoz

(1) Az Europol tevékenységeinek az 53. cikkel összhangban történő parlamenti ellenőrzésének lehetővé tétele céljából az Európai Parlament és képviselői kérésre hozzáférhetnek az Europol által vagy azon keresztül feldolgozott EU-minősített adatokhoz és a nem minősített érzékeny adatokhoz.

(2) Az EU-minősített adatokhoz és a nem minősített érzékeny adatokhoz való hozzáférésnek meg kell felelnie a 69. cikkben említettek szerinti alapelveknek és minimumszabályoknak. A részleteket az Europol és az Európai Parlament között létrejött munkamegállapodás szabályozza.

X. fejezet

SZEMÉLYZET

55. cikk

Általános rendelkezések

(1) A személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodás által elfogadott, a fenti személyzeti szabályzatot és egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket hatályba léptető szabályokat kell alkalmazni az Europol személyzetére, azon személyzet kivételével, akik e rendelet alkalmazása megkezdésének időpontjában az Europol-egyezmény szerint létrehozott Europol által kötött szerződés hatálya alatt állnak.

(2) Az Europol személyzete ideiglenes alkalmazottakból és/vagy szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatótanács dönti el, hogy a létszámtervben előírt beosztások közül melyeket lehet csak a tagállamok illetékes hatóságainak alkalmazottaival betölteni. Az ilyen beosztásokra felvett személyzet ideiglenes alkalmazottnak tekintendő, és csak határozott időre szóló, egyszer, határozott időtartamra megújítható szerződés köthető vele.

56. cikk

Ügyvezető igazgató

(1) Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Europol ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2) Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatótanács nevezi ki.

Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Europolt az igazgatótanács elnöke képviseli.

Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre.

(3) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Europol előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4) Az igazgatótanács a Bizottság (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5) Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató megbízatását, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal e meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(6) Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(7) Az igazgatótanács a Bizottság javaslata alapján határozhat arról, hogy visszahívja hivatalából az ügyvezető igazgatót.

(8) Az ügyvezető igazgató és/vagy az ügyvezetőigazgató-helyetteseinek kinevezéséhez, hivatali idejének meghosszabbításához és felmentéséhez az igazgatótanács valamennyi szavazati joggal rendelkező tagjának kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

57. cikk

Ügyvezetőigazgató-helyettesek

(1) Az ügyvezető igazgatót négy – köztük egy képzésért felelős – ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. A képzésért felelő ügyvezetőigazgató-helyettes felelős az Europol Akadémia igazgatásáért és tevékenységeiért. A többiek feladatait az ügyvezető igazgató határozza meg.

(2) Az 56. cikk alkalmazandó az ügyvezetőigazgató-helyettesekre. Az ügyvezető igazgatóval kinevezésük vagy felmentésük előtt konzultálni kell.

58. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

(1) Az Europol kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az ügynökség alkalmazásában álló személyi állományt is igénybe vehet.

(2) Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Europolhoz történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

XI. fejezet

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

59. cikk

Költségvetés

(1) Az Europol tervezett bevételeit és kiadásait minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Europol költségvetésében fel kell tüntetni.

(2) Az Europol költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak.

(3) Egyéb források sérelme nélkül az Europol bevétele magában foglalja az Uniónak – az Európai Unió általános költségvetésébe bevezetett – hozzájárulását.

(4) Az Europol hatáskör-átruházási megállapodások vagy ad-hoc és kivételes támogatások formájában uniós finanszírozásban részesülhet, az Unió szakpolitikáit támogató kapcsolódó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban.

(5) Az Europol kiadásai magukban foglalják a személyi, az igazgatási, az infrastrukturális költségeket és a működési kiadásokat.

60. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az Europol következő költségvetési évre érvényes előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezetet, ideértve a létszámtervet is, és azt megküldi az igazgatótanácsnak.

(2) Az igazgatótanács ezen költségvetési tervezet alapján megállapítja az Europol következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes költségvetési tervezetét. Az Europol bevételeinek és kiadásainak ideiglenes költségvetési tervezetét minden év [a költségvetési keretrendeletben előírt időpontig] megküldik a Bizottságnak. A költségvetési tervezet végleges változatát, amely magában foglalja a létszámterv tervezetét is, az igazgatótanács minden év március 31-ig megküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) A Bizottság a költségvetési tervezetet az Európai Unió általános költségvetés-tervezetével együtt megküldi a Parlamentnek és a Tanácsnak (költségvetési hatóság).

(4) A költségvetési tervezet alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét, amelyet a Szerződés 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(5) A költségvetési hatóság engedélyezi az Europol hozzájárulására vonatkozó előirányzatokat.

(6) A költségvetési hatóság elfogadja az Europol létszámtervét.

(7) Az Europol költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(8) A költségvetésre várhatóan jelentősen kiható valamennyi projektre, különösen az építési projektekre [a költségvetési keretrendelet] rendelkezéseit kell alkalmazni. .

61. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1) Az Europol költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az ügyvezető igazgató évente megküld a költségvetési hatóságnak minden, az értékelési eljárás eredménye szempontjából lényeges információt.

62. cikk

Az elszámolás bemutatása és mentesítés

(1) Minden pénzügyi évet követően március 1-jéig az Europol számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes elszámolást a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2) Az Europol a pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Europol előzetes elszámolásának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.

(4) Az Europol előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő – a költségvetési rendelet 148. cikkének megfelelően – elkészíti az Europol végleges elszámolását. Az ügyvezető igazgató ezt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5) Az igazgatótanács véleményezi az Europol végleges elszámolását.

(6) Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek.

(7) A végleges elszámolásokat közzéteszik.

(8) Az ügyvezető igazgató [a költségvetési keretrendeletben kitűzött időpontig] válaszol a Számvevőszéknek az éves jelentésben tett észrevételeire Az ügyvezető igazgató a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9) A költségvetési rendelet 165. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2. év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

63. cikk

Pénzügyi szabályok

(1) Az Europolra vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el a [költségvetési keretrendelettől], ha és amennyiben az eltérést az Europol működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

(2) A nemzeti oktatási intézmények hálózata tagjainak sajátossága miatt – tudniillik ezek az egyedüli olyan testületek, amelyek sajátos jellemzőkkel és technikai kompetenciákkal rendelkeznek ahhoz, hogy kapcsolódó képzési tevékenységet folytassanak – e tagok az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet[41] 190. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban pályázati felhívás nélkül kaphatnak támogatást.

XII. fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Jogállás

(1) Az Europol az Unió szerve. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Europol az egyes tagállamokban a nemzeti jog alapján a jogi személyeket megillető legszélesebb körű jogképességet élvezi. Az Europol különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat

(3) Az Europol székhelye Hága, Hollandia.

65. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) Az Europolra és személyi állományára alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

(2) Az összekötő tisztviselőkre és családtagjaikra vonatkozó kiváltságokat és mentességeket a Holland Királyság és egyéb tagállamok közötti megállapodás szabályozza. A fenti megállapodás az összekötő tisztviselők számára a feladataik megfelelő ellátásához szükséges mértékben biztosit ilyen kiváltságokat és mentességeket.

66. cikk

Nyelvhasználat

(1) Az 1. rendeletben[42] megállapított rendelkezések alkalmazandók az Europolra.

(2) Az Europol működéséhez szükséges fordítási munkákat Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

67. cikk

Átláthatóság

(1) Az Europolnál tárolt dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet[43] kell alkalmazni.

(2) Az ügyvezető igazgató javaslata alapján, és legkésőbb e rendelet hatályba lépése után hat hónappal az igazgatótanács részletes szabályokat fogad el az 1049/2001/EK rendelet Europol-dokumentumok tekintetében történő alkalmazásáról.

(3) Az Europol által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Unió Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni, a Szerződés 228. és 263. cikkében meghatározott feltételek szerint.

68. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1) Az 1073/1999/EK rendelet szerinti csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából az Europol működésének megkezdésétől számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz[44], és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az Europol személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2) Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Europoltól uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[45] megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Europol által finanszírozott támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Europol harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

69. cikk

Biztonsági szabályok a minősített információk védelmére vonatkozóan

Az Europol megállapítja saját, diszkréciós és titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályait, valamint a minősített EU-adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó szabályait a 2011/292/EU határozat alapelveinek és minimumszabályainak figyelembe vételével. E szabályok többek között a minősített információk cseréjét, feldolgozását és tárolását érintik.

70. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság [e rendelet alkalmazásának megkezdésétől] számított öt éven belül, majd azt követően ötévente értékelést rendel meg, hogy felmérje különösen az Europol és munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát. Az értékelés különösen azt vizsgálja meg, hogy kell-e esetleg módosítani az Europol célkitűzéseit, és milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak.

(2) A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a nemzeti parlamenteknek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak.

(3) Minden második ellenőrzés alkalmával a Bizottság ugyancsak megvizsgálja az Europol által célkitűzése, megbízása és feladatai tekintetében elért eredményeket. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Europol fenntartása a kitűzött célok tekintetében már nem indokolt, javasolhatja e rendelet ennek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

71. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az Europol tevékenységeit az európai ombudsman ellenőrzi a Szerződés 228. cikkében meghatározott feltételek mellett.

72. cikk

Székhely

(1) Az Europol fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, továbbá ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, valamint az Europol személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Europol és a székhely helye szerinti tagállam által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után és legkésőbb [2 évvel e rendelet hatályba lépését követően] – megkötött székhely-megállapodás rögzíti.

(2) Az Europolt befogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja az Europol megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.

XIII. fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

73. cikk

Általános jogutódlás

(1) Az e rendelettel létrehozott Europol az általános jogutód valamennyi, a 2009/371/IB határozattal létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozattal létrehozott CEPOL által kötött szerződés, az általuk vállalt felelősség, és a megszerzett ingatlanok tekintetében.

(2) Ez a rendelet nem érinti a 2009/371/IB határozat által létrehozott Europol által e rendelet hatályba lépése előtt kötött megállapodások jogi érvényességét.

(3) Ez a rendelet nem érinti a 2005/681/IB határozat által létrehozott CEPOL által e rendelet hatályba lépése előtt kötött megállapodások jogi érvényességét.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a 2005/681/IB határozat alapján kötött székhely-megállapodás e rendelet alkalmazása megkezdésének napján megszűnik.

74. cikk

Átmeneti intézkedések az igazgatótanácsra vonatkozóan

(1) A CEPOL igazgatótanácsa tagjainak a 2005/681/IB határozat 10. cikke alapján megállapított hivatali ideje [e rendelet hatálybalépésének napján] jár le.

(2) Az Europol igazgatótanácsa tagjainak a 2009/371/IB határozat 37. cikke alapján megállapított hivatali ideje [e rendelet alkalmazása megkezdésének napján] jár le.

(3) A 2009/371/IB határozat 37. cikke alapján létrehozott igazgatótanács a hatályba lépés napja és az alkalmazás megkezdésének időpontja közötti időszakban:

(a) ellátja az igazgatótanács e rendelet 14. cikkében említett feladatait;

(b) előkészíti a 69. cikkben említett diszkréciós és titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok, valamint az e rendelet 69. cikkében említett uniós minősített adatok védelméről szóló szabályok elfogadását;

(c) előkészíti az e rendelet alkalmazásához szükséges bármely más eszközt; valamint

(d) felülvizsgálja a 2009/371/IB határozatot végrehajtó nem jogalkotási intézkedéseket, hogy az e rendelet 13. cikke alapján létrehozott igazgatótanács számára lehetővé tegye a 78. cikk (2) bekezdésében említett határozat meghozatalát.

(4) A Bizottság e rendelet hatályba lépése után haladéktalanul meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosításához, hogy a 13. cikk szerint létrehozott igazgatótanács [e rendelet alkalmazása megkezdésének időpontja] megkezdje munkáját;

(5) E rendelet hatálybalépésének időpontjától számított legkésőbb hat hónapon belül, a tagállamok a 13. cikkel összhangban eljuttatják a Bizottságnak azon személyek nevét, akiket az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak neveztek ki.

(6) Az e rendelet 13. cikke alapján létrehozott igazgatótanács első ülését [e rendelet alkalmazása megkezdésének napja] tartja. Ekkor meghozza a 78. cikk (2) bekezdésében említett határozatot.

75. cikk

Átmeneti intézkedések az ügyvezető igazgatóra és az igazgatóhelyettesekre vonatkozóan

(1) Hátralévő hivatali idejére a 2009/371/IB határozat 38. cikke alapján kinevezett igazgatót jelölik ki az ügyvezető igazgató e rendelet 19. cikkében előírtak szerinti feladatköreinek ellátására. Szerződése egyéb feltételei változatlanok maradnak. Amennyiben a hivatali idő [e rendelet hatályba lépésének napja] után, de [e rendelet alkalmazása megkezdésének napja] előtt jár le, hivatali idejét az e rendelet alkalmazásának időpontjától számított egy évig automatikusan meg kell hosszabbítani.

(2) Amennyiben az ügyvezető igazgató nem szándékozik vagy nem képes az (1) bekezdéssel összhangban eljárni, a Bizottság egy bizottsági tisztviselőt jelöl ki ideiglenes ügyvezető igazgatóként, aki 18 hónapot nem meghaladó időtartamra, az 56. cikkben előírt kinevezésekig gyakorolja az ügyvezető igazgató feladatköreit.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazandó a 2009/371/IB határozat 38. cikke alapján kinevezett igazgatóhelyettesekre.

(4) Hátralevő hivatali idejére a CEPOL 2005/681/IB határozat 11. cikkének (1) bekezdése alapján kinevezett igazgatóját jelölik ki az Europol képzésért felelős ügyvezetőigazgató-helyettes feladatainak ellátására. Szerződése egyéb feltételei változatlanok maradnak. Amennyiben a hivatali idő [e rendelet hatályba lépésének napja] után, de [e rendelet alkalmazása megkezdésének napja] előtt jár le, hivatali idejét az e rendelet alkalmazásának időpontjától számított egy évig automatikusan meg kell hosszabbítani.

76. cikk

Átmeneti költségvetési rendelkezések

(1) Az e rendelet hatályba lépését követő három költségvetési évre az Europol működési kiadásokból évenként legalább 8 millió EUR-t különítenek el a III. fejezetben leírt képzésre.

(2) A 2009/371/IB határozat 42. cikke alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást a 2009/371/IB határozat 43. cikkében megállapított szabályokkal és az Europol pénzügyi szabályaival összhangban végzik.

XIV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77. cikk

Helyettesítés

E rendelet a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok helyébe lép, és hatályon kívül helyezi azokat.

A hatályon kívül helyezett határozatokra való hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

78. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 2009/371/IB határozatot és a 2005/681/IB határozatot végrehajtó összes jogalkotási intézkedést e rendelet hatályba lépésének napjától kezdődően hatályon kívül kell helyezni.

(2) Az Európai Rendőrségi Hivatalt (Europol) létrehozó 2009/371/IB határozatot és a CEPOLT létrehozó 2005/681/IB határozatot végrehajtó valamennyi nem jogalkotási intézkedés hatályban marad [e rendelet alkalmazásának megkezdődése] után, kivéve, ha az Europol igazgatótanácsa e rendelet végrehajtása során másként határoz.

79. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 20. napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet [alkalmazás napja]-tól/-től kell alkalmazni.

Ugyanakkor a 73., 74. és 75. cikket [e rendelet hatálybalépésétől] kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

1. MELLÉKLET

Azon bűncselekmények listája, amelyek tekintetében az Europol támogatja és megerősíti a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését, valamint kölcsönös együttműködésüket e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban

– terrorizmus,

– szervezett bűnözés,

– tiltott kábítószer-kereskedelem,

– pénzmosási tevékenységek,

– nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények,

– embercsempészet,

– emberkereskedelem,

– gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények,

– szándékos emberölés, súlyos testi sértés,

– emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,

– emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés,

– rasszizmus és idegengyűlölet,

– rablás,

– kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme,

– csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalást is,

– zsarolás és védelmi pénz szedése,

– iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás,

– hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedelem,

– pénz és más fizetőeszközök hamisítása,

– számítástechnikai bűnözés,

– korrupció,

– fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,

– veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme,

– veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme,

– környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a hajókról származó szennyezést is,

– hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,

– a nők és gyerekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása.

2. MELLÉKLET

A személyes adatok kategóriái, valamint az érintettek azon kategóriái, akiknek adatait a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett keresztellenőrzés céljából lehet gyűjteni és feldolgozni

1. A keresztellenőrzés céljából gyűjtött és feldolgozott személyes adatok az alábbiakra vonatkoznak:

a) azokra a személyekre, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek;

b) azok a személyek, akikkel kapcsolatban az érintett tagállam nemzeti joga szerint tényszerű jelek vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni.

2. Az (1) bekezdésben említett személyekre vonatkozó adatok csak a személyes adatok alábbi kategóriáira terjedhetnek ki:

a) vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;

b) születés helye és ideje;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f) társadalombiztosítási számok, járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai; valamint

g) szükség esetén más, a személyazonosítást valószínűleg elősegítő ismertetőjel, ideértve bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjelet is, mint például a daktiloszkópiai adatokat és a (DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott) DNS-profilokat.

3. A (2) bekezdésben említett adatok mellett az (1) bekezdésben említett személyek tekintetében a személyes adatok alábbi további kategóriái gyűjthetők és dolgozhatók fel:

a) bűncselekmények, feltételezett bűncselekmények és ezek (feltételezett) elkövetésének ideje, helye és módja;

b) a bűncselekmény elkövetésére használt vagy használható eszközök, a jogi személyekre vonatkozó információkat is beleértve;

c) az üggyel foglalkozó hatóságok és ügyiratszámuk;

d) a bűnszervezethez tartozás gyanúja;

e) olyan bűncselekményekre vonatkozó büntető ítéletek, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak;

f) az adatokat bevivő fél.

Ezek az adatokat akkor is az Europol rendelkezésére lehet bocsátani, amikor személyekre utaló elemet még nem tartalmaznak.

4. Az Europol vagy a nemzeti egységek birtokában levő, az (1) bekezdésben említett személyekre vonatkozó kiegészítő információ ezek kérésére továbbítható bármelyik nemzeti egységnek vagy az Europolnak. A nemzeti egységek az adatokat nemzeti joguk szerint továbbítják.

5. Ha az érintett személy ellen az eljárást végleg megszüntetik, vagy a személyt jogerősen felmentik, törölni kell az arra az ügyre vonatkozó adatokat, amelynek tekintetében az említett határozatot meghozták.

A személyes adatok kategóriái, valamint azon érintettek kategóriáit, akikről adatokat lehet gyűjteni stratégiai vagy egyéb általános jellegű elemzések, valamint operatív elemzések céljából (a 24. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említettek szerint)

(3) A stratégiai vagy egyéb általános jellegű elemzések, valamint operatív elemzések céljából gyűjtött és feldolgozott személyes adatok az alábbiakhoz kapcsolódnak:

(a) olyan személyek, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek;

(b) olyan személyek, akikkel kapcsolatban az érintett tagállam nemzeti joga szerint tényszerű jelek vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni.

(c) olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során tanúként beidézhetők;

(d) olyan személyek, akik valamely vizsgált bűncselekmény áldozatai voltak, illetve akikről bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy ilyen bűncselekmény áldozataivá válhatnak;

(e) kapcsolatok és bűntársak; valamint

(f) olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményről információval szolgálhatnak.

(4) Az alábbi kategóriákba tartozó személyes – továbbá az ezekhez társuló igazgatási – adatokat lehet feldolgozni az (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyek kategóriáinak esetében:

(a) Személyes adatok:

i.        Jelenlegi és korábbi vezetéknevek;

ii.       Jelenlegi és korábbi keresztnevek;

iii.      Leánykori név;

iv.      Apja neve (amennyiben az azonosításhoz szükséges);

v.       Anyja neve (amennyiben az azonosításhoz szükséges);

vi.      Nem;

vii.     Születési ideje;

viii.     Születési helye;

ix.      Állampolgársága;

x.       Családi állapota;

xi.      Egyéb ismert név;

xii.     Becenév;

xiii.     Felvett vagy hamis név;

xiv.    Jelenlegi és korábbi tartózkodási és/vagy lakóhely;

(b) Fizikai leírás:

i.        Fizikai leírás;

ii.       Megkülönböztető jegyek (jelek/sebhelyek/tetoválások stb.)

(c) Azonosítási eszközök:

i.        Személyazonossági dokumentumok/jogosítvány;

ii.       Nemzeti személyi igazolvány/útlevél száma;

iii.      Nemzeti személyazonossági szám/társadalombiztosítási szám (ha alkalmazandó)

iv.      Vizuális képek és a megjelenésre vonatkozó egyéb információ

v.       Azonosításra szolgáló bűnügyi információ, mint pl. ujjlenyomat, (a DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott) DNS-profil, hangprofil, vércsoport, fogazattal kapcsolatos adatok

(d) Foglalkozás és készségek:

i.        Jelenlegi munkahely és foglalkozás;

ii.       Korábbi munkahely és foglalkozás;

iii.      Oktatás (iskolai/egyetemi/szakmai);

iv.      Végzettség;

v.       Készségek és más területre vonatkozó tudás (nyelv/egyéb)

(e) Gazdasági és pénzügyi információ:

i.        Pénzügyi adatok (bankszámlák és -kódok, hitelkártyák stb.);

ii.       Készpénzeszközök;

iii.      Részvények/egyéb eszközök;

iv.      Tulajdonosi adatok;

v.       Vállalatokkal való kapcsolatok;

vi.      Banki és hitelkapcsolatok;

vii.     Adózási helyzet;

viii.     A személy pénzügyeinek intézésére vonatkozó egyéb adatok;

(f) Viselkedésre vonatkozó adatok:

i.        Életmód (pl. a lehetőségeket meghaladó életvitel) és ismétlődő tevékenységek;

ii.       Helyváltoztatás;

iii.      Gyakran felkeresett helyek;

iv.      Fegyverek és más veszélyes eszközök

v.       A veszélyesség foka;

vi.      Sajátos kockázatok, mint pl. a szökés valószínűsége, kettős ügynökök alkalmazása, kapcsolatok a bűnüldöző szervek személyzetével;

vii.     Bűnözői vonások és profilok;

viii.     Kábítószer-használat;

(g) Kapcsolatok és bűntársak, beleértve a kapcsolat vagy bűntársi kapcsolat típusát és jellegét;

(h) A kommunikációra használt eszközök, mint pl. telefon (vonalas/mobil), fax, személyhívó, e-mail, postacímek, internetkapcsolat(ok);

(i) A közlekedésre használt eszközök, mint pl. járművek, hajók, repülők, beleértve a közlekedési eszközöket azonosító információkat (nyilvántartási számok);

(j) Bűnügyi magaviselettel kapcsolatos információk;

i.        Korábbi büntető ítéletek;

ii.       Bűncselekményekben való részvétel gyanúja;

iii.      Elkövetési módok;

iv.      A bűncselekmények előkészítéséhez és/vagy elkövetéséhez használt vagy esetleg használható eszközök;

v.       Bűnözői csoportokban/bűnszervezetben való tagság és az adott csoportban/szervezetben elfoglalt pozíció;

vi.      A bűnszervezetben betöltött szerep;

vii.     A bűncselekmények földrajzi kiterjedése;

viii.     A nyomozás során összegyűjtött anyag, mint pl. videofelvételek és fényképek;

(k) Hivatkozás egyéb olyan információs rendszerekre, amelyek információt tárolnak a személlyel kapcsolatban:

i.        az Europol;

ii.       Rendőrség/vámhatóságok;

iii.      Egyéb bűnüldöző szervek;

iv.      Nemzetközi szervezetek;

v.       Állami szervek;

vi.      Magánszervezetek

(l) Az e) és j) pontban említett adatokhoz társított jogi személyekre vonatkozó információk:

i.        A jogi személy megnevezése;

ii.       Helye;

iii.      Az alapítás ideje és helye;

iv.      Közigazgatási nyilvántartási szám;

v.       Jogi forma;

vi.      Tőke;

vii.     Tevékenységi kör;

viii.     Nemzeti és nemzetközi leányvállalatok;

ix.      Igazgatók;

x.       Bankokkal fennálló kapcsolatok

(5) Az (1) bekezdés e) pontjában említett „kapcsolatok és bűntársak” azok a személyek, akik vonatkozásában alapos okkal feltételezhető, hogy rajtuk keresztül az e melléklet (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyekkel kapcsolatos és az elemzés szempontjából releváns információ nyerhető, amennyiben e személyek nem tartoznak az (1) bekezdés a), b), c), d) és f) pontjában említett személykategóriák egyikébe sem. „Kapcsolatok” azok a személyek, akik a (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személyekkel rendszertelen kapcsolatot tartanak fenn. „Bűntársak”: azok a személyek, akik a (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személyekkel rendszeres kapcsolatot tartanak fenn.

A kapcsolatok és bűntársak tekintetében szükség esetén tárolhatók a (2) bekezdés szerinti adatok, amennyiben okkal feltételezhető, hogy az adatok szükségesek az e személyek által kapcsolatként vagy bűntársként játszott szerep elemzéséhez.

Ezzel összefüggésben az alábbi szabályokat kell betartani:

(a) a lehető leghamarabb tisztázni kell e személyeknek az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személyekkel való kapcsolatát.

(b) amennyiben az e személyek és az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt személyek közötti kapcsolatra vonatkozó feltételezés alaptalannak bizonyul, az adatokat haladéktalanul törölni kell;

(c) amennyiben ezek a személyek az Europol célkitűzései által felölelt bűncselekmények elkövetésével gyanúsíthatók, vagy ilyen bűncselekményért őket elítélték, vagy e személyekkel kapcsolatban az érintett tagállam nemzeti joga szerint tényszerű jelek vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy ilyen bűncselekményt fognak elkövetni, a (2) bekezdés szerinti valamennyi adat tárolható;

(d) a (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személyekkel való kapcsolatok és bűntársi viszony típusára és jellegére vonatkozó adatok kivételével a kapcsolatok kapcsolataira és bűntársaira, illetve a bűntársak kapcsolataira és bűntársaira vonatkozó adatok nem tárolhatók;

(e) ha az előbbi pontok szerinti pontosításra nincs lehetőség, ezt figyelembe kell venni a további elemzést szolgáló tárolás szükségességére és mértékére vonatkozó döntés meghozatalakor.

(6) Az olyan személyek tekintetében, akik – az (1) bekezdés d) pontjában említettek szerint – valamely vizsgált bűncselekmény áldozatai voltak, illetve akikről bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy ilyen bűncselekmény áldozataivá válhatnak, az e melléklet (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjától a (2) bekezdés c) pontjának iii. alpontjáig szereplő adatok, továbbá az alábbi adatkategóriák tárolhatók:

(a) áldozat-azonosítási adatok;

(b) az áldozattá válás okai;

(c) kár (fizikai/pénzügyi/pszichés/egyéb);

(d) anonimitás garantálása szükséges-e;

(e) bírósági meghallgatáson való részvétel lehetséges-e;

(f) Az (1) bekezdés d) pontjában említett személyek által vagy rajtuk keresztül szolgáltatott, bűnügyekkel kapcsolatos információk, ideértve szükség esetén az egyéb személyekkel való kapcsolatokra vonatkozó információkat az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személyek azonosítása céljából.

Szükség esetén a (2) bekezdés szerinti egyéb adatok tárolása is lehetséges, amennyiben okkal feltételezhető, hogy ezekre szükség van egy személy áldozati vagy lehetséges áldozati szerepének elemzéséhez.

Azokat az adatokat, melyekre a további elemzéshez nincs szükség, törölni kell.

(7) Az olyan személyek tekintetében, akik – az (1) bekezdés c) pontja szerint – a vizsgált bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során tanúként beidézhetők, az e melléklet (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjától a (2) bekezdés c) pontjának iii. alpontjáig szereplő adatok, továbbá az alábbi adatkategóriák tárolhatók:

(a) e személyek által közölt, bűncselekményekre vonatkozó információ, így az elemzési munkafájlban már szereplő más személyekkel való kapcsolataikra vonatkozó információ;

(b) anonimitás garantálása szükséges-e;

(c) védelem garantálása szükséges-e, és a védelmet garantáló szerv;

(d) új személyazonosság;

(e) bírósági meghallgatáson való részvétel lehetséges-e.

Szükség esetén a (2) bekezdés szerinti egyéb adatok tárolása is lehetséges, amennyiben okkal feltételezhető, hogy a személy tanúként betöltött szerepének elemzéséhez ezekre szükség van.

Azokat az adatokat, melyekre a további elemzéshez nincs szükség, törölni kell.

(8) Az olyan személyek tekintetében, akik – az (1) bekezdés f) pontja szerint – a vizsgált bűncselekményről információval szolgálhatnak, az e cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjától a (2) bekezdés c) pontjának iii. alpontjáig szereplő szerinti adatok, továbbá az alábbi adatkategóriák tárolhatók:

(a) kódolt személyes adatok;

(b) a közölt információ típusa;

(c) anonimitás garantálása szükséges-e;

(d) védelem garantálása szükséges-e, és a védelmet garantáló szerv;

(e) új személyazonosság;

(f) bírósági meghallgatáson való részvétel lehetséges-e;

(g) negatív tapasztalatok;

(h) jutalmak (pénzbeni/megkülönböztetett bánásmód).

Szükség esetén a (2) bekezdés szerinti egyéb adatok tárolása is lehetséges, amennyiben okkal feltételezhető, hogy a személy informátorként betöltött szerepének elemzéséhez ezekre szükség van.

Azokat az adatokat, melyekre a további elemzéshez nincs szükség, törölni kell.

(9) Amennyiben az elemzés során – komoly és alátámasztott jelzések alapján – bármikor egyértelművé válik, hogy egy személyt az e mellékletben meghatározott másik személyi kategóriába kellene áthelyezni, mint amibe eredetileg besorolták, az Europol erre a személyre vonatkozóan csak az új kategória szerint felvehető adatokat dolgozhatja fel, minden más adatot törölni kell.

Amennyiben e jelzések alapján egyértelművé válik, hogy egy személyt az e mellékletben meghatározottak szerint két vagy több különböző kategóriába kell besorolni, az Europol az e kategóriákban megengedett valamennyi adatot feldolgozhatja.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

5.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

5.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

A bűnüldözési Együttműködés és képzés európai ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB tanácsi határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

5.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[46]

Szakpolitikai terület: Belügy

Tevékenység: 18.02 Belső biztonság

5.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

þ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre[47] irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

5.4.        Célkitűzés(ek)

5.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) a tagállamok közötti, 1999-ben hatályba lépett egyezmény által szabályozott kormányközi szervként jött létre. 2010. január 1-jétől kezdődően a a 2009/371/IB tanácsi határozat decentralizált uniós ügynökséggé alakította át az Europolt azzal a céllal, hogy támogassa és megerősítse a tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságainak a súlyos és szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus elleni fellépését. A tanácsi határozat részletesen meghatározta továbbá az Europol célkitűzéseit és feladatait.

A Lisszaboni Szerződés eltörölte az Európai Unió pillérszerkezetét, és összehangolta a rendőrségi együttműködés területét a közösségi vívmányokkal. Az EUMSZ 88. cikke kimondja, hogy Europolt együttdöntéses eljárással elfogadandó rendelet szabályozza. Előírja továbbá az eljárások és mechanizmus meghatározását, amelyek szerint az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét. Továbbá, az igazságügy és a biztonság többéves uniós stratégiáját meghatározó Stockholmi Program[48] azt szorgalmazza, hogy az Europolnak a tagállamok bűnüldöző szervei közötti információcsere csomópontjává, szolgáltatóvá és a bűnüldözési szolgálatok fórumává kell válnia.

Az EUMSZ 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja intézkedéseket ír elő a az állomány képzésének támogatására, valamint az állomány egymás közötti cseréjét érintő együttműködésről. A Stockholmi Program kimondja, hogy a hiteles európai igazságügyi és rendészeti kultúra támogatása érdekében rendkívül fontos az Unióval kapcsolatos kérdésekről szóló képzések számának növelése, és a szisztematikus európai képzési rendszerek célkitűzésének követése. A Bizottság ennek megfelelően e javaslattal párhuzamosan európai bűnüldözési képzési rendszerre (LETS) irányuló javaslatot terjeszt elő, amely a CEPOL által jelenleg végzett tevékenységeket veszi alapul. A jelenlegi javaslat egyesíti a két ügynökséget, és az új (egyesült) ügynökséget bízza meg a képzési rendszer végrehajtásának feladatával.

5.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó 18 05. tevékenység: Biztonság és a szabadságok garantálása:

3. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

A tagállamok közötti bűnüldözési együttműködés megerősítése, különösen a bűnüldöző szervek közötti információcsere és a vonatkozó adatokhoz való hozzáférés elősegítése révén, az adatvédelmi elvek tiszteletben tartásának biztosítása mellett, valamint az Europol és a Cepol szerepének megerősítése mint a tagállamok partnerei a súlyos bűnözés kezelésében és a rendőrségi tisztviselők képzésében.

Főbb szakpolitikai eredmények 2013-ban – Az EUROPOL és a CEPOL egyesítéséről szóló rendelet

Europol-rendelet:

1. konkrét célkitűzés:

Elsődleges támogatóközponként működjön a bűnüldözési műveletek és a bűnüldözési szakértelem tekintetében

2. konkrét célkitűzés:                                                                            

Az EU bűnügyi információs csomópontjaként működjön

3. konkrét célkitűzés:

Koordinálja a bűnüldöző szervek tagjainak képzéséről szóló uniós szakpolitika végrehajtását, valamint biztosítson kapcsolódó uniós szintű képzéseket és csereprogramokat

4. konkrét célkitűzés:

Erősítse meg az EU számítástechnikai bűnözés megfékezését szolgáló kapacitását, az uniós polgárokat, vállalkozásokat érő károk, valamint az uniós gazdaságot érintő veszteségek elkerülése érdekében

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

18 05. alcím: Biztonság és a szabadságok garantálása

5.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az Europol feladata, hogy támogassa a nemzeti bűnüldöző szolgálatok kölcsönös együttműködését a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzése és üldözése terén A javaslat, azaz az Europolról szóló rendelet új jogi keretet biztosít az Europol számára. Az új jogalap bevezetése növeli az EU biztonságát azáltal, hogy javítja az Europol hatékonyságát és eredményességét a súlyos határokon átnyúló bűncselekmények és a terrorizmus megelőzésének és üldözésének támogatásában, valamint új feladatokkal bízza meg az Europolt egyrészt az uniós szintű bűnüldözési képzéssel, másrészt különleges bűncselekményekkel, például a számítástechnikai bűncselekményekkel, foglalkozó uniós bűnüldözési központok befogadásával kapcsolatban.

A javaslatnak javítani kívánja az Europol hírszerzési helyzetképét, hogy az jobban szolgálhassa a tagállamokat és jobban tájékoztassa az EU politikai struktúráját. Jobban összehangolja az Europolt és tevékenységeit a Lisszaboni Szerződés és a Stockholmi Program követelményeivel. E javaslat tovább erősíti az Europol elszámoltathatóságát és adatvédelmi rendszerét. Az Europol minden szükséges és naprakész szolgáltatást és terméket biztosítani tud majd a tagállamok számára az uniós polgárokat érintő súlyos bűnözés elleni küzdelem elősegítésére és támogatására. A tagállamokból származó megnövekedett információáramlás – többek között a számítástechnikai bűncselekményekkel kapcsolatban –, valamint a erős adatvédelmi rendszerrel és megnövekedett képzési kapacitással kiegyensúlyozott hatékonyabb adatfeldolgozási szabályok tovább erősítik az Europol szerepét a tagállamok támogatásában.

Bármely tagállam (Europol Nemzeti Egységén keresztül) magánfelektől származó adatokat szolgáltathat az Europol számára, ami csökkenti a késedelmek vagy az adattovábbítás elmaradásának kockázatát. A harmadik országokkal történő adatcserét egyszerűbbé teszik, ami pozitívan hat az együttműködésre és a belbiztonságra, mind az EU-ban, mind a harmadik országokban. Cserébe pedig lehetővé teszi a bűnözés jelenségének koordináltabb globális megválaszolását.

A javaslat új feladatot vezet be az Europol számára azzal, hogy feladatai közé veszi, és bizonyos mértékben kiterjeszti a bűnüldöző szervek tagjainak képzésével kapcsolatos, jelenleg a CEPOL által végzett feladatokat. Az operatív és képzési feladatkörök egyetlen ügynökségbe történő integrálása és ésszerűsítése várhatóan kölcsönösen erősítő dinamikát teremt. A támogatási funkciók felesleges megkettőződésének kiküszöbölése révén megtakarított erőforrásokat át lehet csoportosítani a képzési feladatokhoz – nevezetesen pedig az európai bűnüldözési képzési program végrehajtásához. Az így nyújtott magasabb szintű képzés Európa-szerte növeli a rendőrségi tevékenység színvonalát, megerősíti a bűnüldöző ügynökségek közötti bizalmat, hozzájárul a közös rendészeti kultúra megteremtéséhez, és ezáltal hatékonyabb uniós választ tesz lehetővé a közös biztonsági kihívásokra.

Továbbá, a javaslat megerősíti az Europol elszámoltathatóságát, valamint összehangolja az Europol irányítását a többi európai szabályozó ügynökséggel.

A javaslat további új feladattal bízza meg az Europolt, nevezetesen azzal, hogy otthont adjon a 2013 elején létrehozott Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központnak (EC3). Az EC3 jelentősen megerősíti az EU azon kapacitását, hogy szembenézze a számítástechnikai bűnözés jelentette egyre nagyobb veszéllyel, a tagállami erőfeszítések támogatása és kiegészítése céljából. A tagállamok számára jelentős előnyökkel jár, hogy olyan fókuszponttal rendelkezhetnek, amely korszerű technikával és magasan képzett szakmunkaerővel van felszerelve, valamint szolgáltatások és termékek széles körét kínálja. Továbbá, olyan előretekintő központról van szó, amely előre látja a trendeket, fenyegetéselemzéseket készít, valamint stratégiai iránymutatást nyújt a számítástechnikai bűnözés leküzdéséhez, így jelentős hozzáadott értéket képvisel a tagállamok számára. Az uniós ügynökségek és szervek is felkészültebben szembenézhessenek a számítástechnikai bűnözés jelentette kihívásokkal.

5.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

– A felhasználók megelégedettsége a műveletekhez és nyomozásokhoz nyújtott operatív támogatással;

– A tagállamok által küldött és az Europollal megosztott SIENA-üzenetek százaléka;

– Az egyes tagállamok által küldött információk mennyisége és minősége a tagállamok által küldött információk összmennyiségéhez és átfogó minőségéhez képest;

– Az Europol által támogatott nyomozások száma;

– A keresztellenőrzésekről készített jelentések száma;

– A készített operatív elemzési jelentések száma;

– Közös nyomozások száma, az Europol által támogatott konkrét közös nyomozócsoportokban;

– Az Europol által külső partnereknek küldött SIENA-kérések és információkérő üzenetek száma;

– A külső partnerek által az Europolnak küldött SIENA-kérések és információkérő üzenetek száma;

– A megkezdett SIENA-esetek száma;

– A tagállamokban azonosított, letartóztatott és bíróság elé állított gyanúsítottak száma;

– A technikai és/vagy bűnügyi tudományos kérdésekben nyújtott támogatások (ideértve a helyszínieket is) száma;

– A képzésben részt vett személyzet száma;

– A stratégiai termékek minősége (részletek, alkalmazási kör, elemzési módszer).

A képzéssel kapcsolatban:

– Az igényfelmérések száma;

– A minőségbiztosítási termékek száma;

– A közös tantervek száma;

– A képzési (és e-tanulási) modulok száma;

– A megtartott kurzusok száma;

– A szervezett cserék száma;

– Felhasználói elégedettség.

Végül pedig az alábbi fontosabb mutatókkal lehet értékelni az EC3 tevékenységinek hatását:

– Az EC3 hozzájárulásának mértéke a számítástechnikai bűnözői hálózatok felszámolásához az EC3 által koordinált és/vagy támogatott sikeres határokon átnyúló műveleteknek köszönhetően (az azonosított, letartóztatott vagy bíróság elé állított gyanúsítottak és az azonosított áldozatok száma alapján)

– Az EC3 fenyegetés- és veszélyértékeléseinek/a trendekről készített előrejelzéseinek stratégiai és/vagy operatív hatása uniós vagy tagállami szinten;

– A számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos szakképzésben részesülő (bűnüldöző vagy egyéb szervekhez tartozó) személyzet létszámának növelése;

– Az EC3 által kezdeményezett, koordinált vagy fejlesztett új technológiai eszközök EC3 műveletekben és/vagy a tagállamok által való felhasználásának mértéke;

– Annak mértéke, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek mennyire segítették elő az EC3 tevékenységét;

– A tagállamok általános megelégedettségének mértéke az EC3 összes terméke és szolgáltatása tekintetében.

5.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

5.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az Europol reformja a Stockholmi Programban meghatározott, polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa megteremtését szolgáló tágabb folyamat része. A Stockholmi Program – e célkitűzés megvalósításának egyéb eszközei mellett – azt szorgalmazza, hogy „az Europolnak a tagállamok bűnüldöző szervei közötti információcsere csomópontjává, szolgáltatóvá és a bűnüldözési szolgálatok fórumává kell válnia”. Az Europol tagállamokban működő bűnüldöző szervek támogatásában játszott szerepe és általános jövőbeni iránya ezért komoly intézményközi konszenzustól függ.

Ezzel egyidejűleg, a Lisszaboni Szerződést és a szabályozó ügynökségekről szóló közös nyilatkozatot követően az Europol tevékenységeit az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek rendszeres ellenőrzésének kell alávetni, irányítását pedig össze kell hangolni az uniós szabályozó ügynökségek összességére vonatkozó előírásokkal.

Továbbá, ami az adatvédelmet illeti, az Europol adatvédelmi rendszerére vonatkozó előírásokat még jobban össze kell hangolni a több adatvédelmi aktusban foglalt előírásokkal, és meg kell erősíteni az egyének rájuk vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférésének jogát a személyesadat-feldolgozás jogszerűségének ellenőrzését szolgáló alternatív eljárás biztosításával.

Az e javaslatnak eredményeként megvalósuló magasabb szintű bűnüldözési képzés Európa-szerte növeli a rendőrségi tevékenység színvonalát, hozzájárul a bűnüldöző szervek közötti bizalom megerősítéséhez, hozzájárul a közös rendészeti kultúra megteremtéséhez, és ezáltal hatékonyabb uniós választ tesz lehetővé a közös biztonsági kihívásokra.

Noha a számítástechnikai bűnözés jelensége egyre nő és egyre összetettebbé válik, az EC3 létrehozása előtt az EU nem rendelkezett megfelelő kapacitással a számítástechnikai bűnözés leküzdéséhez, egyrészt azért, mert az rendkívül összetett, rohamosan változik, és magas szintű technikai szakértelmet tesz szükségessé jellegzetességei és elkövetési módjainak megértéséhez, másrészt azért, mert nem volt elegendő információáramlás. A nemzeti és uniós szinten szerzett magasan képzett szakértelmet meg kell osztani a tagállamok között ahhoz, hogy az EU hatékonyabban fel tudjon lépni a versenyt a számítástechnikai bűnözéssel szemben, amely jelenség természeténél fogva határokon átnyúló jellegű, ezért együttműködést tesz szükségessé.

5.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az EU-n belüli bűnüldözési együttműködés nem létezhet az információk és bűnüldözési operatív információk nemzeti bűnüldöző szervek és az EU-n belüli vagy kívüli egyéb releváns szervek közötti hatékony cseréje nélkül. A releváns és naprakész bűnügyi információkhoz való hozzáférés, azok megosztása és elemzése kulcsfontosságú a bűnözés elleni hatékony küzdelem céljából. Az Europol ideális helyzetben van ahhoz, hogy támogassa az e területen folytatott együttműködést és uniós szintű koordinációt biztosítson.

A határokon átnyúló bűncselekmények hatékony megelőzését és üldözését a nemzeti rendőrségi erők önmagukban nem tudják hatékonyan vezetni. Ahhoz összehangolt és együttműködő megközelítésre van szükség Unió-szerte az állami és magán érdekelt felek között. Az Europol az egyetlen olyan uniós ügynökség, amely támogatja a tagállamok bűnüldöző hatóságait e törekvésükben. Egyedülálló operatív szolgáltatásokat biztosít számukra a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljából (pl.: bűnügyi elemzések, a határokon átnyúló nyomozásokban bűnügyi és operatív támogatás). A jelenlegi jogalkotási keret azonban nem teszi lehetővé, hogy az Europol teljes hatékonysággal működjön és szükséges, teljes körű és naprakész eszközökkel lássa el a tagállamokat. Az ilyen jogalkotási felállás csak uniós szintű jogalkotási reformmal módosítható. Nemzeti, regionális vagy helyi szinten nem kivitelezhető, és az Europol sem tudja belső fellépéssel önmagában keresztülvinni.

Sőt, a Lisszaboni Szerződés olyan mechanizmus létrehozását szorgalmazza, amely szerint a parlament ellenőrizheti az Europol tevékenységeit, a szabályozó ügynökségekről szóló közös nyilatkozat pedig azt követeli, hogy az Europol irányítását hangolják össze a többi uniós ügynökség irányításával. Ehhez uniós jogalkotási beavatkozásra van szükség.

Az EU bűnüldözési képzésben való részvételének hozzáadott értékét az jelenti, hogy koordinált megközelítést biztosít az ilyen képzés kidolgozásához és végrehajtásához. E területen már jelenleg is sok minden történik, akár a tagállamok által nemzeti szinten, akár a CEPOL által uniós szinten. Ahogy azonban azt az európai bűnüldözési képzési rendszerről szóló kísérő közleményben ismertetjük, még többet kell tenni, például annak biztosítására, hogy a képzés megfeleljen az uniós szinten prioritásként meghatározott bűnügyi témákkal kapcsolatos kérdéseknek, valamint, hogy koherens megközelítés révén a legmagasabb szintű minőségi előírásoknak megfelelő uniós képzést biztosítsunk.

Az EC3-t azért hozták létre, hogy felszámolja a számítástechnikai bűnözés uniós szintű hatékony kivizsgálását és az elkövetők bíróság elé állítását nehezítő számos akadályt. Ez kulcsfontosságú lépés a kiberbiztonság javítására vonatkozó átfogó uniós stratégiában, és a célból, hogy a virtuális tér olyan igazságügyi térséggé váljon, ahol az összes érdekelt fél együttműködése révén garantáltak az emberi jogok és alapvető szabadságok.

5.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az Europolról szóló tanácsi határozat külső értékelése gondolatébresztőként szolgált az Europol hatékonyságának fejlesztéséhez. Megerősítette, hogy az Europol jól működő ügynökség, amely operatív szempontból releváns, és hozzáadott értéket képvisel az európai polgárok biztonsága tekintetében. Mindazonáltal az értékelés számos olyan területet tárt fel, ahol fejlesztésekre van szükség. Az Europol reformjával kapcsolatban külső érdekelt felekkel folytatott konzultáció és az Europol számos éves és különjelentése is elősegítette annak világos megértését, hogy mit kell megváltoztatni az Europollal kapcsolatban. A visszatérő témák között szerepelt: a tagállamok által szolgáltatott információk elégtelensége, a magánszektorral folytatott közvetlen együttműködés jogi korlátozásai, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködés merev jogi rendszere (aminek, megjegyezzük, hogy meg kell változnia a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének eredményeként).

Tágabb összefüggésben a vonatkozó és naprakész bűnügyi információkhoz való hozzáférés és azok bűnüldöző szervek közötti megosztása kulcsfontosságúnak bizonyult a határokon átnyúló bűnözés sikeres kezelése tekintetében. Ezt számos uniós intézkedés – pl. a prümi kerethatározat, valamint a svéd kezdeményezés kerethatározat – is megerősítette.

A képzés tekintetében az európai bűnüldözési képzési rendszerről szóló, e rendeletet kísérő közlemény a CEPOL által 2012-ben végzett helyzetfelmérése, valamint a tagállamok szakértőivel és az IB ügynökségekkel folytatott kimerítő konzultációkra épül. Az eredmények azt mutatják, hogy összehangoltabb megközelítésre van szükség, ideértve egy uniós ügynökség komoly szerepét mint a rendszer végrehajtásának hajtóereje és koordinátora, egyéb ügynökségekkel és nemzeti képzési intézményekkel szoros együttműködésben. 2011-ben befejeződött a CEPOL ötéves értékelése, valamint a Bizottság külső tanulmányt rendelt a hatásvizsgálat előkészítésének támogatására. Az eredmények azt mutatják, hogy a rendőrségi tevékenység uniós dimenziójával kapcsolatban több képzésre, a CEPOL, a tagállamok és egyéb ügynökségek között hatékonyabb koordinációra, valamint a CEPOL jelenlegi irányításának és szerkezeti felépítésének fejlesztésére van szükség.

Továbbá, a számítástechnikai bűnözés átfogó kezeléséhez szükséges technikai kifinomultság azt jelenti, hogy e bűnözésfajta esetében a hagyományos nyomozati módok nem elégségesek. A bűnüldöző szervek magas szintű, az érintett technológia rejtélyeinek, a digitális kriminalisztika új helyzetének megértését, valamint a rohamosan fejlődő technológiával és a számítástechnikai bűnözők elkövetési módjaival való lépéstartás elősegítését célzó informatikai képzése nélkül az EU továbbra sem tudja majd megfelelően kezelni a számítástechnikai bűnözést. A rohamosan fejlődő technológiát a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben alkalmazandó rohamosan fejlődő technológiai eszközökkel, valamint olyan személyzettel kell párosítani, amely képes a korábbi ismeretekre és szakértelemre építeni és azokhoz alkalmazkodni.

5.5.4.     1.5.4. Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Az Europolról szóló rendelet, amely az Europolt bűnügyi operatív információ csomópontjává teszi, hozzájárul a Stockholmi Programban meghatározott, polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa célkitűzéséhez. Azzal, hogy egyetlen ügynökség alá helyezi az operatív és képzési feladatköröket, egymást kölcsönösen segítő dinamikát teremt, ami megerősíti az operatív tevékenység hatékonyságát, valamint az uniós képzés jelentőségét és hangsúlyát.

Emellett egy hatékony Europol jobban tudja támogatni az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósításáról szóló bizottsági közlemény céljait, és általánosságban erősíti az unión belüli rendőrségi együttműködést.

Az Europol javasolt irányítása hozzájárul az uniós ügynökségek uniós szabályozó ügynökségekről szóló közös nyilatkozatában szereplő, az uniós ügynökségekre vonatkozó irányítási modell általános koherenciájához. Az Europol tevékenységeinek parlament általi ellenőrzése, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködés új módjai a Lisszaboni Szerződés követelményeihez igazítják az Europolt (amelyek értelmében a Bizottság, nem pedig az Europol hatáskörébe tartozik, hogy tárgyalásokat folytasson az információmegosztásra vonatkozó nemzetközi megállapodásokról).

A javaslat további célja, hogy egyértelműen meghatározza az Europol hatáskörének korlátait a más IB ügynökségekkel való párhuzamos munkavégzés elkerülése, valamint Europollal folytatott együttműködésük ésszerűsítése érdekében. E folyamat megerősítése érdekében a rendeletben javasolt megoldásoknak (pl. a tagállamok felkérését bűnügyi nyomozások kezdeményezésére, az Eurojust tájékoztatását) idővel tükröződniük kell egyéb ügynökségek (pl. az Eurojust) jogalapjaiban.

5.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

þ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– A beindítási időszak az EC3 esetében 2013-tól kezdődik, az Europol reformja és a képzési tevékenységek integrálása esetében pedig 2015-től.

– azt követően: rendes ütem.

5.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[49]

þ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– þ  az Európai Unió által létrehozott szervek[50]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A pénzügyi és emberi erőforrásokra vonatkozó adatok összekapcsolják az Europolra vonatkozóan a 2020-ig tartó időszakra tervezett teljes összeget az Europol javasolt kiterjesztett feladatkörének – ideértve a képzést is – végrehajtásához szükséges további pénzügyi igényekkel.

6.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

6.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az Europol hatékonyságának biztosításához fontos nyomon követni és értékelni az ügynökség tevékenységeinek végrehajtását. Az EU szabályozó ügynökségeire vonatkozó közös nyilatkozattal összhangban az Europol kulcsfontosságú teljesítménymutatókat csatol az éves programban szereplő tevékenységeihez. Az Europol tevékenységeit az éves tevékenységi jelentésben majd e mutatók fényében mérik fel.

Az ügynökségekre alkalmazandó horizontális irányítási szabályok mellett az Europol éves jelentést dolgoz ki, valamint rendelkezés szól a Bizottság által ötévente megrendelendő átfogó időszaki értékelésről.

A tagállamok általi információszolgáltatás rendszeres nyomon követés érdekében az Europol évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden egyes tagállam teljesítményéről. E jelentések konkrét mennyiségi és minőségi mutatókat tartalmaznak, valamint ismertetik a tendenciákat.

A javaslat megállapítja továbbá az Europol tevékenységeinek Európai Parlament és nemzeti parlamentek általi ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, azaz végső soron az Europol munkaprogramjára és a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozókat.

Az Europol igazgatótanácsa felel az ügynökség igazgatási, működési és költségvetési szempontból hatékony igazgatásának felügyeletéért.

6.2.        Irányítási és kontrollrendszer

6.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A bűnözők tevékenysége manapság minden eddiginél összetettebb, változatosabb és sokkal inkább nemzetközi jellegű. A kiterjedt bűnszervezetek és terrorista hálózatok jelentős fenyegetést jelentenek az EU és polgárai belső biztonsága számára. A bűnügyi tevékenységek egyre szélesebb eszköztárral rendelkeznek, egyre sokfélébbek és határokon átnyúló jellegűek. A nemzeti bűnüldöző erők többé nem működhetnek elszigetelten, hanem együtt kell működniük egymással és az Europollal, mely utóbbit a bűnügyi operatív információk európai csomópontjává kívánjuk tenni. Az új rendeletben foglalt új feladatok és követelmények teljesítése érdekében meg kell erősíteni az Europol személyzetét. Teljes mértékben kihasználtuk a meglévő munkaerő átcsoportosításának lehetőségeit. Amennyiben nem bocsátjuk rendelkezésre a szükséges új álláshelyeket, azzal állandó jelleggel sértjük az alkalmazandó uniós jogot, valamint veszélyeztetjük az EU belső biztonságát.

6.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az Europolra a következő ellenőrzések vonatkoznak: a költségvetési ellenőrzés, a belső ellenőrzés, a Számvevőszék éves jelentése, az uniós költségvetés éves áttekintése és az OLAF által végzett esetleges vizsgálatok, amelyek különösen lehetővé teszik, hogy az ügynökségek rendelkezésére álló erőforrásokat jól használják fel. Az Europol felett az európai ombudsman is felülvizsgálatot gyakorol a Szerződés 228. cikkében meghatározott feltételek mellett. Ezek az igazgatási ellenőrzések számos eljárási biztosítékot nyújtanak annak biztosítására, hogy figyelembe vegyék az érdekelt felek érdekeit.

6.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet rendelkezéseit korlátozás nélkül kell alkalmazni az Europolra, a rendelet 21. cikkében meghatározottak szerint.

7.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

7.1.        3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, ezen belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám Megnevezés………………………...……….] || diff./nem diff. ([51]) || EFTA-országoktól[52] || tagjelölt országoktól[53] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

|| [XX.YY.YY.YY] || diff./nem diff. || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek[54]

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám Megnevezés………………………...……….] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3 || 18.02YYYY: Europol || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

7.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

7.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3 || Biztonság és uniós polgárság

Europol || || || 2015[55] év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

1. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2) || || || || || || ||

2. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || ||

3. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3a) || || || || || || ||

|| Kifizetési előirányzatok || (3b) || || || || || || ||

Az EUROPOLHOZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN[56] [57] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3a ||  99.675 ||  100.667 ||  102.657 ||  104.689 ||  106.760 ||  108.874 ||  623.322

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3b ||  99.675 ||  100.667 ||  102.657 ||  104.689 ||  106.760 ||  108.874 ||  623.322

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Belügy ||

Ÿ Emberi erőforrások || 0.615 || 0.615 || 0.615 || 0.615 || 0.615 || 0.615 || 3.690

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0.038 || 0.288 || 0.288 || 0.038 || 0.288 || 0.288 || 1.228

BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0.653 || 0.903 || 0.903 || 0.653 || 0.903 || 0.903 || 4.918

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0.653 || 0.903 || 0.903 || 0.653 || 0.903 || 0.903 || 4.918

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 100.328 || 101.570 || 103.560 || 105.342 || 107.663 || 109.777 || 628.240

Kifizetési előirányzatok || 100.328 || 101.570 || 103.560 || 105.342 || 107.663 || 109.777 || 628.240

Az európai adatvédelmi biztos kiadására gyakorolt hatás || ||

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Ÿ Humán erőforrások || 0.111 || 0.111 || 0.111 || 0.111 || 0.111 || 0.111 || 0.666

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0.139 || 0.142 || 0.145 || 0.148 || 0.150 || 0.153 || 0.877

Az európai adatvédelmi biztos ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0.250 || 0.253 || 0.256 || 0.259 || 0.261 || 0.264 || 1.543

7.2.2.     Az ügynökség előirányzataira gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN ||

Típus[58] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:[59] Elsődleges támogatóközpontként működjön a bűnüldözési műveletek és a bűnüldözési szakértelem tekintetében || || || || || || || || || || || || || || ||

–Teljesítés || Támogatás a határokon átnyúló nyomozásokhoz bűnügyi operatív információk és operatív elemzési jelentések biztosításával; közös műveletek koordinálása || 0.009 || 3800 || 31.244 || 3509 || 31.582 || 3560 || 32.041 || 3600 || 32.400 || 3660 || 32.941 || 3745 || 33.704 || 21874 || 193.912 ||

–Teljesítés || A szakterületekre vonatkozó platformok, ismereti termékek biztosítása és úttörő technikák megosztása a bűnözés elleni küzdelem céljából || 0.163 || 50 || 7.811 || 48 || 7.895 || 49 || 8.010 || 50 || 8.100 || 51 || 8.235 || 52 || 8.426 || 300 || 48.477 ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || || 39.055 || || 39.477 || || 40.051 || || 40.501 || || 41.177 || || 42.131 || || 242.390 ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az EU bűnügyi információs csomópontjaként működjön || ||

–Teljesítés || Stratégiai fenyegetésértékelések készítése a súlyos nemzetközi bűncselekményekről és a terrorizmusról || 0.298 || 45 || 12.888 || 44 || 13.027 || 44 || 13.217 || 45 || 13.365 || 46 || 13.588 || 47 || 13.903 || 271 || 79.988 ||

–Teljesítés || Hatékony és biztonságos információ-megosztást szolgáló eszközök és kommunikációs csatornák biztosítása a tagállamok számára || 0.672 || 20 || 12.888 || 19 || 13.027 || 20 || 13.217 || 20 || 13.365 || 20 || 13.588 || 21 || 13.903 || 120 || 79.988 ||

–Teljesítés || Jobb elemzési kapacitás az elemzési rendszerek megerősítése és a személyzet szakosítása révén || 0.554 || 25 || 13.279 || 24 || 13.423 || 25 || 13.617 || 25 || 13.771 || 25 || 14.001 || 26 || 14.325 || 150 || 82.416 ||

2. konkrét célkitűzés részösszege || || 39.055 || || 39.477 || || 40.051 || || 40.501 || || 41.177 || || 42.131 || || 242.390 ||

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A bűnüldözési tisztviselők képzéséről szóló uniós szakpolitika végrehajtásának koordinálása, valamint kapcsolódó uniós szintű képzések és csereprogramok biztosítása || ||

–Teljesítés || Igények, koordináció és minőségbiztosítási termékek || 0.222 || 6 || 1.301 || 6 || 1.301 || 6 || 1.301 || 6 || 1.301 || 6 || 1.301 || 6 || 1.301 || 36 || 7.807 ||

–Teljesítés || Közös tanterv, képzési modulok, e-tanulási modulok || 0.108 || 18 || 1.899 || 18 || 1.899 || 18 || 1.899 || 18 || 1.899 || 18 || 1.899 || 18 || 1.899 || 108 || 11.393 ||

–Teljesítés || A megtartott tanfolyamok száma || 0.038 || 135 || 5.121 || 135 || 5.121 || 135 || 5.121 || 135 || 5.121 || 135 || 5.121 || 135 || 5.121 || 810 || 30.728 ||

–Teljesítés || A szervezett cserék száma || 0.003 || 415 || 1.245 || 145 || 0.434 || 196 || 0.587 || 248 || 0.743 || 300 || 0.901 || 354 || 1.063 || 1658 || 4.971 ||

3. konkrét célkitűzés részösszege || || 9.566 || || 8.755 || || 8.908 || || 9.064 || || 9.222 || || 9.384 || || 54.899 ||

4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az EU számítástechnikai bűnözés megfékezését szolgáló kapacitás megerősítése, az uniós polgárokat, vállalkozásokat érő károk, valamint az uniós gazdaságot érintő veszteségek elkerülése érdekében || ||

–Teljesítés || A tagállami nyomozások támogatása a számítástechnikai bűnhálózatok működésének felszámolása céljából || 1.237 || 2 || 4.500 || 2 || 4.860 || 2 || 5.117 || 2 || 5.484 || 3 || 5.695 || 3 || 5.711 || 14 || 31.367 ||

–Teljesítés || Információcsere az összes érdekelt fél között, valamint adatfúzió || 0.516 || 4 || 3.750 || 4 || 4.049 || 5 || 4.265 || 5 || 4.570 || 5 || 4.745 || 5 || 4.759 || 28 || 26.138 ||

–Teljesítés || Uniós szintű stratégia értékelések biztosítása, bűnügyi tudományos eszközök fejlesztése. képzési partnerség a köz- és magánszféra között || 0.344 || 6 || 3.750 || 6 || 4.049 || 7 || 4.265 || 7 || 4.570 || 8 || 4.745 || 8 || 4.759 || 42 || 26.138 ||

4. konkrét célkitűzés részösszege || || 12.000 || || 12.958 || || 13.647 || || 14.624 || || 15.185 || || 15.229 || || 83.643 ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || 99.675 || || 100.667 || || 102.657 || || 104.689 || || 106.76 || || 108.874 || || 623.322 ||

7.2.3.     A [testület] humán erőforrására gyakorolt becsült hatás

7.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

– Feltételezés: Az év közepén személyzeti változások várhatók.

– Az alábbi számadatok figyelembe veszik a CEPOL Europollal való egyesítéséből fakadó megtakarításokat: a 2015–2020 közötti időszakban 14 ideiglenes alkalmazotti álláshelyet, ami 10,1 millió EUR-t tesz ki.

Személyzeti számok

|| 2015[60] év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Tisztviselők (AD besorolás) || || || || || ||

Tisztviselők (AST besorolás) || || || || || ||

Szerződéses alkalmazott || 106 || 106 || 106 || 106 || 106 || 106

Ideiglenes alkalmazottak || 502 || 497 || 492 || 492 || 496 || 500

Kirendelt nemzeti szakértők || 45.5 || 45.5 || 45.5 || 45.5 || 45.5 || 45.5

ÖSSZESEN || 653.5 || 648.5 || 643.5 || 643.5 || 647.5 || 651.5

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2015.[61] év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolás) || || || || || || ||

Tisztviselők (AST besorolás) || || || || || || ||

Szerződéses alkalmazott || 7.420 || 7.420 || 7.420 || 7.420 || 7.420 || 7.420 || 44.520

Ideiglenes alkalmazottak || 65.107 || 65.435 || 64.780 || 64.452 || 64.714 || 65.238 || 389.726

Kirendelt nemzeti szakértők || 3.549 || 3.549 || 3.549 || 3.549 || 3.549 || 3.549 || 21.294

ÖSSZESEN || 76.076 || 76.404 || 75.749 || 75.421 || 75.683 || 76.207 || 455.540

7.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek az ügynökségért felelős főigazgatóságnál

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

18 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[62]

18 01 02 01 (AC, SNE. INT a teljes keretből) || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2

XX 01 02 01 (AC, LA, SNE. INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || ||

XX 01 04 yy[63] || – a központban[64] || || || || || ||

– aküldöttségeknél || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, SNE. INT – közvetett kutatásban) || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, SNE. INT – közvetlen kutatásban) || || || || || ||

Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || || || || || ||

ÖSSZESEN || 5.5 || 5.5 || 5.5 || 5.5 || 5.5 || 5.5

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belül személyzetátcsoportosítással kell eleget tenni. Az intézkedés irányítása e célokból nem okoz személyiállomány-növekedését az irányító főigazgatóságon belül.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A Bizottság képviselete az ügynökség igazgatótanácsában. Az ügynökség éves munkaprogramjával kapcsolatos bizottsági vélemény összeállítása és a végrehajtás ellenőrzése. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése. Egy tisztviselőt a végrehajtás ellenőrzésével és a képzési tevékenységekkel kapcsolatos fejlesztés támogatásával bíznak meg. Egy tisztviselőt az EC3 tevékenységének felügyeletével bíznak meg, különösen a célból, hogy biztosítsa az EC3 célkitűzéseinek elérését. Ez magában foglalja a Bizottság képviseletét az EC3 programbizottságában. A tisztviselő lesz továbbá a kapcsolattartó az EC3 és a Bizottság EC3-at érintő politikai tevékenysége között.

Külső személyzet || Két SNE támogatja a tisztviselőket és ideiglenes alkalmazottakat a fenti feladatokban, valamint segíti az ügynökséget – többek között szakértői találkozókon való részvétellel – tevékenységei uniós szakpolitikákkal összhangban történő kidolgozásában.

A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek kiszámításának leírását bele kell foglalni a melléklet 3. szakaszába.

7.2.3.3.  Becsült humánerőforrás-szükségletek az európai adatvédelmi biztos számára

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb ké tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 0.65 || 0.65 || 0.65 || 0.65 || 0.65 || 0.65

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[65]

XX 01 02 01 (AC, SNE. INT a "teljes keretből") || 0.35 || 0.35 || 0.35 || 0.35 || 0.35 || 0.35

XX 01 02 01 (AC, LA, SNE. INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || ||

XX 01 04 yy[66] || – a központban[67] || || || || || ||

– küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, SNE. INT – közvetett kutatás) || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, SNE. INT – közvetlen kutatás) || || || || || ||

Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || || || || || ||

ÖSSZESEN || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1

7.2.3.4.  Becsült egyéb igazgatási kiadási szükségletek az európai adatvédelmi biztosnál

ŸEgyéb igazgatási kiadások || Év || Év || Év || Év || Év || Év || ÖSSZESEN ||

2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

Ülések || 0,082 || 0,084 || 0,085 || 0,087 || 0,089 || 0,091 || 0,517 ||

Küldetések || 0,007 || 0,007 || 0,007 || 0,007 || 0,008 || 0,008 || 0,044 ||

Kiadványok / Fordítások || 0,050 || 0,051 || 0,052 || 0,053 || 0,054 || 0,055 || 0,315 ||

ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,139 || 0,142 || 0,145 || 0,148 || 0,150 || 0,153 || 0,877 ||

7.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– þ  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[68].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

7.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– þ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

7.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás:

– þ  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[69]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Jogcímcsoport………….. || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

Mellékletek a pénzügyi kimutatáshoz

1. melléklet: EC3 személyzeti igények 2013 és 2019 között

Személyzet - 2013

Az Europol 5 álláshelyet, valamint 7 betöltendő álláshelyet csoportosít át az EC3 számára. A betöltendő álláshelyeket az alábbi sorrendben töltik be:

– 1 elemző, AD6, az általános Europol elemzői munkafelvétel szerint

– 3 szakember, AD6, Cyborg – Twins - Terminal

– 2 szakember, AD6, fúzió

– 1 tapasztaltabb szakember, AD7 kriminalisztika

A központ egy kirendelt nemzeti szakértőt is kaphat (a tárgyalások folyamatban vannak).

2013 || Stratégia és megelőzés || Kapcsolatépítés és kommunikáció || K+F, bűnügyi kriminalisztika és képzés || Adatfúzió || Műveletek || Irányítás || ÖSSZESEN

2012-es alapforgatókönyv – ideiglenes alkalmazottak (IA) || 4 || 1 || 1 || 1 || 17 || 1 || 25

2012-es alapforgatókönyv – kirendelt nemzeti szakértők || || 1 || || || 5 || || 6

Ideiglenes alkalmazottak átcsoportosítása || || || +1 || || || +3 || +4

Kirendelt nemzeti szakértő (SNE) átcsoportosítása || || || +1 || || || || +1

Betöltendő álláshelyek átcsoportosítása || || || +1 || +2 || +4 || || +7

Új kirendelt nemzeti szakértők (SNE) || || +1 || || || || || +1

IA-k ÖSSZESEN - 2013 || 4 || 1 || 3 || 3 || 21 || 4 || 36

SNE-k ÖSSZESEN – 2013 || || 2 || 1 || || 5 || || 8

Személyzet - 2014

Mivel 2013-ban nem tudjuk biztosítani az EC3 működési igényeit, 2014-re 17 ideiglenes alkalmazotti álláshelyet kérünk. A részletes indokolást ld. a 2. mellékletben. A 17 álláshely rangsorolása a következő:

– 11 AD5: Fúzió - 1, Műveletek – 7, Kapcsolatépítés/Kommunikáció – 2, Képzés - 1

– 3 AD6: Kriminalisztika – 3

– 2 AD7: Irányítás – 1, Stratégia – 1

– 1 AD12: Irányítás –1

2014 || Stratégia és megelőzés || Kapcsolatépítés és kommunikáció || K+F, kriminalisztika és képzés || Adatfúzió || Műveletek || Irányítás || ÖSSZESEN

Alapforgatókönyv: IA || 4 || 1 || 3 || 3 || 21 || 4 || 36

Alapforgatókönyv: SNE-k || || 2 || 1 || || 5 || || 8

További IA || +1 || +2 || +4 || +1 || +7 || +2 || +17

További SNE || || || || || || ||

IA ÖSSZESEN || 5 || 3 || 7 || 4 || 28 || 6 || 53

SNE-k összesen || || 2 || 1 || || 5 || || 8

Személyzet - 2015

2015-re 21 álláshelyet kérünk. Az álláshelyek részletes indokolása a 2. mellékletben található.

A 21 álláshely rangsorolása a következő:

– 19 AD5: Műveletek – 10, Kapcsolatépítés/Kommunikáció – 1, Kutatás – 1, Fúzió - 7

– 1 AD6: Stratégia – 1

– 1 AD7: Kriminalisztika – 1

2015 || Stratégia és megelőzés || Kapcsolatépítés és kommunikáció || K+F, kriminalisztika és képzés || Adatfúzió || Műveletek || Irányítás || ÖSSZESEN

Alapforgatókönyv: IA || 5 || 3 || 7 || 4 || 28 || 6 || 53

Alapforgatókönyv: SNE-k || || 2 || 1 || || 5 || || 8

További IA || +1 || +1 || +2 || +7 || +10 || || +21

További SNE || || || || || || ||

IA ÖSSZESEN || 6 || 4 || 9 || 11 || 38 || 6 || 74

SNE-k összesen || || 2 || 1 || || 5 || || 8

Személyzet - 2016

2016-ra 4 álláshelyet kérünk. Az álláshelyek részletes indokolása a 2. mellékletben található.

A 4 álláshely rangsorolása a következő:

– 4 AD5: Műveletek – 2, Kriminalisztika – 1, Stratégia – 1

2016 || Stratégia és megelőzés || Kapcsolatépítés és kommunikáció || K+F, kriminalisztika és képzés || Adatfúzió || Műveletek || Irányítás || ÖSSZESEN

Alapforgatókönyv: IA || 6 || 4 || 9 || 11 || 38 || 6 || 74

Alapforgatókönyv: SNE-k || || 2 || 1 || || 5 || || 8

További IA || +1 || || +1 || || +2 || || +4

További SNE || || || || || || ||

IA ÖSSZESEN || 7 || 4 || 10 || 11 || 40 || 6 || 78

SNE-k összesen || || 2 || 1 || || 5 || || 8

Személyzet - 2017

2017-re 4 álláshelyet kérünk. Az álláshelyek részletes indokolása a 2. mellékletben található.

A 4 álláshely rangsorolása a következő:

– 4 AD5: Műveletek – 3, Kapcsolatépítés - 1

2017 || Stratégia és megelőzés || Kapcsolatépítés és kommunikáció || K+F, kriminalisztika és képzés || Adatfúzió || Műveletek || Irányítás || ÖSSZESEN

Alapforgatókönyv: IA || 7 || 4 || 10 || 11 || 40 || 6 || 78

Alapforgatókönyv: SNE-k || || 2 || 1 || || 5 || || 8

További IA || || +1 || || || +3 || || +4

További SNE || || || || || || ||

IA ÖSSZESEN || 7 || 5 || 10 || 11 || 43 || 6 || 82

SNE-k összesen || || 2 || 1 || || 5 || || 8

Személyzet - 2018

2018-ra 4 álláshelyet kérünk. Az álláshelyek részletes indokolása a 2. mellékletben található.

A 4 álláshely rangsorolása a következő:

– 3 AD5: Műveletek – 3

– 1 AD6: Kriminalisztika – 1

2018 || Stratégia és megelőzés || Kapcsolatépítés és kommunikáció || K+F, kriminalisztika és képzés || Adatfúzió || Műveletek || Irányítás || ÖSSZESEN

IA ÖSSZESEN || 7 || 5 || 10 || 11 || 43 || 6 || 82

SNE-k összesen || || 2 || 1 || || 5 || || 8

További IA || || || +1 || || +3 || || +4

További SNE || || || || || || ||

IA ÖSSZESEN || 7 || 5 || 11 || 11 || 46 || 6 || 86

SNE-k összesen || || 2 || 1 || || 5 || || 8

Személyzet - 2019

2019-re 4 álláshelyet kérünk. Az álláshelyek részletes indokolása a 2. mellékletben található.

A 4 álláshely rangsorolása a következő:

– 4 AD5: Műveletek – 2, Fúzió – 1, Képzés – 1

2019 || Stratégia és megelőzés || Kapcsolatépítés és kommunikáció || K+F, kriminalisztika és képzés || Adatfúzió || Műveletek || Irányítás || ÖSSZESEN

IA ÖSSZESEN || 7 || 5 || 11 || 11 || 46 || 6 || 86

SNE-k összesen || || 2 || 1 || || 5 || || 8

További IA || || || +1 || +1 || +2 || || +4

További SNE || || || || || || ||

IA ÖSSZESEN || 7 || 5 || 12 || 12 || 48 || 6 || 90

SNE-k összesen || || 2 || 1 || || 5 || || 8

2. melléklet: Az EC3 személyzeti igényeinek részletes indokolása

Az EC3 működési területei

1.           ADATEGYESÍTÉS

Meghatározás

Az adatfúzió új funkció az Europolon belül, amelyre az EC3 végrehajtásához van szükség. A Bizottság és a RAND elemzése alapvető fontosságúnak tartja az EC3 sikeréhez.

A Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleményében a Bizottság kijelentette, hogy:

„Az információelemzési feladatkör biztosítaná, hogy – a rendelkezésre álló rendőrségi adatokat kibővítve – a nyilvános, magán és nyílt források legszélesebb köréből összegyűjtsék a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó információkat”, a Tanács pedig következtetéseiben megjegyzi, hogy azt az Unión belüli számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem központjává kell tenni, hozzájárulva ezzel számítástechnikai támadások esetén a gyorsabb reagáláshoz.

Szolgáltatások

Az adatfúzió feladatkör által nyújtott szolgáltatásokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk. Minden egyes szolgáltatásnál feltüntetjük, hogy az Europol számára új feladatról van-e szó, vagy egy már létező fejlesztéséről:

(10) ÚJ FELADAT – A kiberbiztonságért és a számítástechnikai bűnözés leküzdéséért felelő közösségektől rendelkezésre álló információkban mutatkozó jelenlegi hiányosságok felszámolása. Az egyik fellépés a számítástechnikai bűncselekmények nemzeti bűnüldöző szervek felé történő jelentésére vonatkozó követelményeinek javítása lesz.

(11) ÚJ FELADAT – Áttekintés biztosítása a tagállamok számára az EU-n belüli jelentős esetekről és nyomozásokról a célból, hogy megelőző vagy nyomozási koordinációt tegyünk lehetővé az eredmények maximalizálása és az erőforrás-ráfordítás minimalizálása céljából;

(12) ÚJ FELADAT – A környezet proaktív átvizsgálása, a megjelenő új fenyegetések feltárása, valamint az érdekelt felek ennek megfelelő naprakésszé tétele céljából;

(13) ÚJ FELADAT – Nonstop számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó Help Desk szolgáltatás a tagállamok bűnüldöző egységei számára;

(14) NEW TASK – az EUROPOL-CERT tevékenységek koordinálása a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport (CERT) szakembereivel való információcsere megerősítése céljából;

Erőforrások

Az Europol házon belül nem rendelkezik az adatfúziós feladatkör ellátásához szükséges nagyon konkrét profillal. Ezért az EC3 e részét 2014-ben és 2015-ben prioritásnak kell tekinteni. 2013-ban, valamint a személyzet teljes mértékű allokációjáig ideiglenes rendszert vezetünk be a nagyon alapvető adatfúziós szolgáltatás létrehozásához. Ez nem lesz hosszú távú megoldás, és nem biztosítja a Bizottság, a Tanács, a tagállamok és egyéb érdekelt felek által az EC3-tól elvárt optimális szolgáltatást.

2014 (+ 1 AD5) = 4 IA

2014-ben az adatfúziós személyzet a fenti 1., 4. és 5. feladatra fog koncentrálni. A 2. és 3. feladatot is megkezdik, de azok csak 2015-ben válnak teljes körűvé.

2015 (+ 7 AD5) = 11 IA

A 2015-re kért többletszemélyzet a minimum ahhoz, hogy e kulcsfontosságú szolgáltatást elfogadható szintre hozhassuk. A 2015-re kért többletszemélyzet normál üzemmódba hozza az adatfúziót. Ez elősegíti, hogy eleget tehessünk a Bizottság és a Tanács által kifejezett minimális követelményeknek. Mivel az adatfúzió nonstop fog működni, 8 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett álláshely + egy csoportvezető a minimális személyzeti követelmény ahhoz, hogy egy ilyen nonstop szolgáltatás működhessen. A fennmaradó 2 teljes munkaidő egyenértékű alkalmazott az 1., 2. és 3. feladatra koncentrál.

2016 – 2019 (+ 1 AD5) = 12 TA

A cél az, hogy 2019-ben 12 ideiglenes alkalmazottból álló személyzeti szintet érjünk el, ami megfelelően támogatja az összes feladatot, és máris kihasználjuk a számítástechnikai információk mennyiségét és számát illető növekvő tendenciákban.

2.           MŰVELETEK

Meghatározás

A műveletek magas hatású, határokon átnyúló műveleteket (vagy nyomozásokat) koordinálnak, operatív elemzést és támogatást nyújtanak, valamint laboratóriumi és helyszíni, technikai és digitális bűnügyi tudományos vizsgálatokat biztosítanak.

E feladatkör magas szintű műszaki, elemzési és bűnügyi tudományos szakértelmet nyújt a számítástechnikai esetek közös kivizsgálása során, valamint elő kívánja segíteni a lehető legjobb eredményt és az EU-n kívüli bűnüldöző szervekkel való kapcsolatokat.

Az EUROJUST-tal és az INTERPOL-lal szoros együttműködésben összetett nemzetközi eseteket támogat és koordinál a tagállamokban és partnerországokban működő számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó csoportok munkájában mutatkozó átfedések és a felesleges párhuzamos munkavégzés elkerülése céljából.

Szolgáltatások

A műveletek feladatkör által nyújtott szolgáltatásokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk. Minden egyes szolgáltatásnál feltüntetjük, hogy az Europol számára új feladatról van-e szó, vagy egy már létező fejlesztéséről:

(15) FEJLESZTÉS – az EC3 információk elemzése a tagállami műveletek támogatása és a bűnügyi operatív információk biztosításának elősegítése céljából. Ez a nagy hatású nyomozásokat/műveleteket, összetett nemzetközi eseteket és közös nyomozócsoportokat támogat;

(16) FEJLESZTÉS – helyszíni vagy az Europol székhelyéről biztosított technikai segítségnyújtás a tagállamok számára. Ez történhet mobil eszköztár alkalmazásával, ami lehetővé teszi az elemzők és/vagy szakemberek számára, hogy közvetlen bűnügyi tudományos támogatást nyújtsanak a folyamatban lévő nyomozásokhoz. Történhet továbbá az Europol központjában található kiberkriminalisztikai laboratóriumban.

(17) FEJLESZTÉS – A műveletek koordinálása operatív találkozók szervezésével, közös nyomozócsoportok támogatásával, valamint az EMPACT számítástechnikai bűnözéssel, a gyermekek online szexuális kizsákmányolásával és a fizetőkártyás csalásokkal kapcsolatos prioritásai megvalósításának támogatása.

Erőforrások

2014 (+ 7 AD5) = 28 IA

2015 (+ 10 AD5) = 38ITA

2016-2019 (+10 AD5) = 48 IA

A műveletek feladatkörhöz történő erőforrás-allokáció nagy mértékben a RAND Europe megvalósíthatósági tanulmányán alapszik, amely alapul szolgált az EC3 létrehozásáról szóló bizottsági közleményhez. Lényegében a RAND 2014 végi erőforrás-allokációja a számítástechnikai bűnözés nagyságrendjétől és a támogatott esetek számától függ.

Annak tudatában, hogy az elmúlt két évben jelentősen megnőtt az Europol biztonságos hálózati információcsere-alkalmazásának (SIENA) rendszerén keresztül érkező információáramlás, a SIENA használatával kapcsolatos adattendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy mérsékelten nőtt (14%) az Europol által küldött és kapott információkérések száma, valamint jelentősen nőtt (62%) az Europol által a TWINS, TERMINA és CYBORG révén támogatott nagy hatású műveletek száma. Egyre több kapacitásra van szükség annak biztosításához, hogy a szakosodott csoportok kellő humán tőkével rendelkezzenek ahhoz, hogy továbbra is biztosítani tudják a szükséges magas színvonalú bűnügyi operatív elemzést a számítástechnikai bűnözést érintő kérdésekben.

2012-ben 17 ideiglenes alkalmazott (IA) 44 nagy hatású műveletet és 2593 művelet iránti kérést támogatott. Ebből az következik, hogy kevesebb, mint egy IA jutott két nagy hatású műveletre és 153 művelet iránti kérésre. Ezt részben megoldjuk azzal, hogy 2013-ban további négy IA-at alkalmazunk, de mivel az ügyek száma folyamatosan nő, és mivel a nagy hatású műveletekhez 6-24 hónapon át folyamatosan fenntartott támogatásra van szükség, a műveletek feladatkör továbbra sem rendelkezik megfelelő személyzettel.

Az alábbi táblázat a műveletek feladatkör által nyújtott támogatás szintjének kivetítése 2019-ig, feltéve, hogy a kérelmek száma továbbra is ugyanilyen arányban nő, és hogy a nagy hatású műveletek száma 2014-től 100 körül stabilizálódik.

|| 2012 || 2013 || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019

Ideiglenes alkalmazottak száma || 17 || 21 || 28 || 38 || 40 || 43 || 46 || 48

Kérések száma || 2593 || 2956 || 3369 || 3841 || 4379 || 4992 || 5691 || 6488

A kérések és ideiglenes alkalmazottak aránya || 153 || 141 || 120 || 101 || 109 || 116 || 124 || 135

Nagy hatású műveletek száma || 44 || 71 || 100 || 100 || 100 || 100 || 100 || 100

Az ideiglenes alkalmazottak és a nagy hatású műveletek aránya || 0.39 || 0.29 || 0.28 || 0.38 || 0.40 || 0.43 || 0.46 || 0.48

E táblázat azt mutatja, hogy a személyzet növelése nem javítja jelentősen az operatív támogatást, hanem főként ésszerű szinten tartja azt. Mivel a nagy hatású műveletekhez folyamatos támogatásra van szükség 6-24 hónapon át, a prioritás-meghatározás a megbízás valamennyi területén folytatódik, amint ilyen eset merül fel. Ezzel továbbra is alapszolgáltatást tudunk biztosítani azon esetek tekintetében, amelyek egyébként teljes körű támogatást igényelnének.

Érdemes megjegyezni, hogy a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos munkaterhelés e felfelé mutató tendenciájának kiaknázásával a teljes munkaidős egyenértékben kifejezett álláshelyek referenciaértéke 2014-ben a műveletek feladatkörben több mint 70 ideiglenes alkalmazott lenne, a RAND megvalósíthatósági tanulmányban alkalmazott megközelítés alapján.

E tekintetben 48 ideiglenes alkalmazottat kérve, valamint azt 2019-ben 2-6 (a tagállamok lehetőségeitől függően) kirendelt nemzeti szakértővel kiegészítve az Europol megközelítése igencsak ésszerű, amikor a költségvetési megszorítások idején eleget próbál tenni az uniós polgárok elvárásainak.

A kért álláshelyek szakértői és elemzői álláshelyek az EC3 megbízásában szereplő különböző területeken.

Az EC3 nem operatív területei

Noha az EC3 alapvető tevékenysége operatív jellegű lesz, a Bizottság és a Tanács hangsúlyozták annak fontosságát, hogy tágabb partnerségeket kell létrehozni a számítástechnikai bűnözés leküzdéséhez, nem csupán az illetékes szolgálatokkal, hanem egyéb állami és magánszervekkel.

Következtetéseiben a Tanács

„HANGSÚLYOZZA annak jelentőségét, hogy a számítástechnikai bűnözés elleni európai központ szoros együttműködést folytasson a többi releváns ügynökséggel és szereplővel, például az Eurojusttal, a CEPOL-lal, az Interpollal, az ENISA-val, a tágabb értelemben vett hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoporttal és nem utolsó sorban a magánszektorral, hogy ezáltal részletes helyzetképet kapjon az európai számítástechnikai bűnözésről, és megvalósuljon a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem legjobb gyakorlatainak európai szintű cseréje;

HANGSÚLYOZZA továbbá, hogy a számítástechnikai bűnözés elleni európai központnak szorosan együtt kell működnie a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó, már létező uniós fórumokkal, támogatnia kell e fórumok tevékenységeit, és fel kell használnia az azokon belül meglévő szakértelmet;”

3.           K+F, kriminalisztika és képzés

Meghatározás

A K+F, kriminalisztika és képzés feladatkör célja, hogy kutatásokat végezzen a technikai fenyegetéselemzésről és sebezhetőségi vizsgálatról, a statikus forenzikus eszközökről, bevett gyakorlatokról, képzésről és eszközfejlesztésről. Költséghatékony megközelítést koordinál ahhoz, hogy kiaknázza a szinergiákat egyéb olyan szereplőkkel, mint például az EU Közös Kutatóközpontja.

Magas színvonalú digitális kriminalisztikai módszereket és kapcsolódó funkciókat fejleszt a tagállami nyomozások támogatásához történő bevetés céljából.

A CEPOL-lal és az ECTEG-gel, valamint magántársaságokkal és kutatótestületekkel szoros együttműködésben kidolgozza és irányítja a számítástechnikával kapcsolatos képzést.

Szolgáltatások

A K+F, kriminalisztika és képzés feladatkör keretében nyújtott szolgáltatásokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk. Minden egyes szolgáltatásnál feltüntetjük, hogy az Europol számára új feladatról van-e szó, vagy egy már létező fejlesztéséről:

(18) ÚJ – A bűnügyi tudományos eszközökre vonatkozó tagállami követelmények központi összegyűjtése az uniós alapok (pl. a 7. keretprogram) optimális kiaknázásához e nagyon igényelt eszközök fejlesztése és a tagállamok illetékes hatóságainak való kiosztása érdekében.

(19) FEJLESZTÉS – Akkreditált bűnügyi tudományos kapacitás, amely a technika jelenlegi állását követő olyan megoldásokat biztosít, mint például magas színvonalú dekódolás, a számítógépekből kivont operatív információk helyreállítása és elemzése, digitális eszközök vagy digitálisan tárolt média. Erre a célra szánt információ IKT-hálózatot, specializált hardver és szoftvereszközöket tartalmaz, valamint az elemzési munkafájlok rendszerében támogatja az információfeldolgozást. Megfelel továbbá az ISO-szabványoknak, hogy maximalizálja a folyamatok és eredményeik megbízhatóságát;

(20) FEJLESZTÉS – Egységes folyamat a tagállamokbeli képzéshez és kapacitásépítéshez, melynek célja, hogy fokozza a nyomozati eszközök, eljárások és tendenciák alapvető és haladó ismeretét ahhoz, hogy valamennyi tagállam szembenézhessen e rohamosan fejlődő bűnözési terület egyre növekvő kihívásaival;

(21) ÚJ – az online nyomozati technikákkal kapcsolatos bevett gyakorlatok azonosítása, valamint a digitális bizonyítékgyűjtésre és -nyújtásra vonatkozó előírások megállapítása, az EUROJUST-tal és egyéb vonatkozó partnerekkel együttműködésben.

Erőforrások

2014 (+ 1 AD5 és 3 AD7) = 7 IA

Kriminalisztika: + 3 tapasztalt szakember, AD6

Az EC3 egyik legfontosabb feladatköre az illetékes szolgálatoknak nyújtott bűnügyi tudományos támogatás lesz. Minden illetékes szolgálat rendelkezik bűnügyi tudományos laboratóriumokkal, de néhányuk számára az összetettebb elemzésekhez gyakran az Europol tapasztalatára van szükség, de az esetek többségében külső támogatást kérnek a bűnüldözés területén kívüli szaklaboratóriumoktól. Megfelelő erőforrásokkal az EC3 biztosítani tudja e szolgáltatásokat. Ezenfelül a tagállami laboratóriumok a digitális bizonyítékok elemzésének robbanásszerűen megnövekedett munkájával szembesülnek, annyira, hogy egyes laboratóriumoknak akár több mint két évnyi lemaradást kell behozniuk. A központosításnak köszönhetően az EC3 laboratórium haladó kriminalisztikai technikákat biztosít és jelentéseket készít, házon belül és helyszínen egyaránt, amivel támogatja a tagállamok számára a digitális bizonyítékok gyorsabb begyűjtését. E csapat az európai K+F által feltárt haladó technikákat fog alkalmazni, hogy még hatékonyabb eszközöket biztosítson a nyomozók számára. Az EC3-hoz tervezett laboratórium személyzeti állományához 2014-ben 3 tapasztalattal rendelkező szakemberre lesz szükség az alapvető szakterületek, a digitális kriminalisztika, a mobileszköz-kriminalisztika, a hálózati kriminalisztika és a rosszindulatú számítógépes programok (malver) műszaki visszafejtésének területén.

Képzés: + 1 szakember AD5

Közleményében a Tanács megerősíti, hogy „a számítástechnikai bűnözés elleni európai központnak a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó európai információs központként kell szolgálnia, a tagállamok kapacitásépítésének támogatása céljából össze kell fognia a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos szakértelmet, továbbá támogatást kell nyújtania a tagállamok számítástechnikai bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásaihoz”.

Noha a képzés és a kapacitásépítés a CEPOL-lal és egyéb partnerekkel együttműködésben történik, egy képzési koordinátorra szükség lesz e tevékenységek végrehajtásához. Ez a minimális személyzet a bűnüldöző szervek, igazságügyi hatóságok és a magánszféra képzési és tudatosító kezdeményezéseinek koordinált kialakításának és végrehajtásának biztosításához. Ez az alkalmazott lesz felelős továbbá azért, hogy a számítástechnikai bűnüldözés területén összehangolt eljárásokat javasoljon, valamint gondoskodjon arról, hogy a valamely tagállamban gyűjtött bizonyítékot más tagállamokban is elismerjék és a bíróságokon elfogadják.

2015 (+ 1 AD5 és 1 AD7) = 9 IA

K+F: + 1 szakember, AD5

A potenciális EU-projektek száma továbbra is nő. Emiatt egy további szakemberre van szükség az EC3 és a tagállamok számára hasznos kezdeményezések beazonosítása céljából. Az Unión belül a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos – az ENLETS-szel összefüggésben lévő – kutatás-fejlesztési tevékenységekre irányuló igény koordinálása fontos lesz a bűnüldözés számára ahhoz, hogy a kutatást tartós, költséghatékony és gyors eszközként és ismeretként aknázhassa ki az egyre növekvő igény megválaszolásához. Ezután az EC3 megalapozott és hasznos projekteket tud majd javasolni a „Horizont 2020” keretprogram számára. A K+F konzorciumokban tanácsadóként való részvétel iránti egyre nagyobb keresletnek e személyzet tesz eleget.

Kriminalisztika: + 1 tapasztalt szakember, AD7

Egy magasan képzett alkalmazott felvétele lehetővé teszi a bűnügyi tudományos elemzés minőségének javítását. 2015-ig biztosítani kell, hogy a laboratóriumban végzett valamennyi bűnügyi tudományos tevékenység folytatódhasson. Ez már 2015-re akkreditált magas színvonalú kriminalisztikai megoldásokat fog biztosítani (dekódoló platform létrehozása, a kiberlabor ISO 17020 akkreditációja). E személy koordinálja a bűnügyi tudományos tevékenységeket, és ő lesz a digitális kriminalisztikai tetthely-koordinátor azon fontos számítástechnikai műveleteknél, amelyek esetében különböző kriminalisztikai területekre vonatkozó döntéseket kell hozni.

2016-2019: (+1AD6 +2AD5) = 12 IA

A többletszemélyzet biztosítja az új képzési tevékenységek megfelelő koordinálását, mélyreható kriminalisztikai tevékenységeket, valamint az EU K&F projektjeinek szélesebb körű támogatását.

4.           STRATÉGIA – MEGELŐZÉS - KAPCSOLATÉPÍTÉS

Meghatározás

A stratégia-megelőzés-kapcsolatépítés feladatkör tendenciaelemzéseket, korai előrejelzéseket és feltérképezéseket, bűnmegelőzési és szakpolitikai munkát, stratégiatervezést végez, és kezeli az érdekelt felekkel való kapcsolatokat.

Mivel a vonatkozó információk túlnyomó többsége a bűnüldözés hatáskörén kívül esik, e feladatkör bizalmat kíván kialakítani a magánszektor és a bűnüldöző szervek között, kiaknázva az olyan felekkel kialakított kulcsfontosságú partnerségekből származó előnyöket, mint például a CERT és az ENISA, a katonai és biztonsági szolgálatok, a civil társadalmi szervezetek és a számítástechnikai bűnözés, a gyermekek online szexuális kizsákmányolása és az online csalás területének egyéb érdekelt felei.

Gyűjtőpontként szolgál a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó európai nyomozók számára, valamint közös szócsövet biztost számukra a magánfelekkel, egyetemi körökkel és polgárokkal való kommunikációhoz.

A stratégia – megelőzés – kapcsolatépítés feladatkör kiemelt helyzetben van a köz- és magánszféra között, és ennek köszönhetően valós időben, valamint stratégiai és előretekintő forgatókönyvben jobban fel tudja mérni a számítástechnikai bűnözés helyzetképét.

Szolgáltatások

A stratégia – megelőzés – kapcsolatépítés által nyújtott szolgáltatásokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk. Minden egyes szolgáltatásnál feltüntetjük, hogy az Europol számára új feladatról van-e szó, vagy egy már létező fejlesztéséről:

(22) FEJLESZTÉS: Stratégia elemezések végzése a számítástechnikai bűnözésről, gyerekek online szexuális kizsákmányolásáról, a fizetőkártyás csalásokról és kapcsolódó online veszélyekről szóló uniós fenyegetésértékelések készítésével; tematikus szakértékelések a megjelenő trendekről, bűnügyi módszerekről és a bűncselekmények elősegítőiről; a technológiai és egyéb külső fejlemények jövőbe tekintő átvizsgálása, a potenciális kockázatok, gyengeségek, valamint a politika- és jogalkotók számára kulcsfontosságú kérdések beazonosítása céljából.

(23) FEJLESZTÉS: A számítástechnikai bűnözés megelőzésének biztosítása a kapcsolódó partnerekkel együttműködésben, a meglévő megelőzési és tudatosító kezdeményezések előmozdítása, valamint új kezdeményezések kidolgozásának elősegítése céljából, a számítástechnikai bűnözés, a gyerekek online szexuális kizsákmányolása, a fizetőkártyás csalások és egyéb online veszélyek területén. a gyenge pontok és eljárási hézagok felkutatása eleve biztonságosabb szakpolitikák kidolgozása és termékek fejlesztése céljából.

(24) FEJLESZTÉS: Megbízható kapcsolatok létrehozása és fenntartása a bűnüldözési közösséggel (EMPACT, CIRCAMP, EUCTF, VGT); operatív kapcsolatok kezelése az EC3 és az ELO hálózat között, megfelelő kommunikációt és szerepvállalást biztosítva; több ágazatra kiterjedő bizalmi hálózatok létrehozása a bűnüldözési hatóságokkal, az iparral, az egyetemi körök képviselőivel és civil társadalmi szervezetekkel, a számítástechnikai bűnözés hatékonyabb operatív és stratégiai megválaszolása céljából.

(25) ÚJ: Az Unión belül számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyomozók egységes szócsöveként történő fellépés: a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos uniós nézetek, állásfoglalások és eredmények kommunikálása; az EU központi számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos hivatalává alakulás; az uniós tagállamok és uniós ügynökségek internetirányításhoz kapcsolódó észrevételeinek támogatása, valamint a megközelítések egységesítésének és a bevett gyakorlatok kialakításának előmozdítása a számítástechnikai bűnözés területén.

(26) ÚJ: Online együttműködési platform (SPACE) kezelése és fejlesztése, amely a stratégiai és műszaki ismeretek és szakértelem könnyebb cseréjét teszi lehetővé a bűnüldöző szervek és a magánszféra között a számítástechnikai bűnözés, a gyermekek online szexuális kizsákmányolása és az online csalás területén.

(27) ÚJ: Testre szabott hírcsatornák biztosítása a kialakuló bűnügyi tendenciákról, technológiai fejlesztésekről és egyéb felmerülő vonatkozó információról. Ezek a hírcsatornák a kutatóintézetekkel, az egyetemi körökkel és az ipari partnerekkel kialakított aktív partnerségektől nyerik az információkat.

Az erőforrások nagyobb mértékű növelésére akkor kerül sor, amikor a jogi keret lehetővé teszi a magánfelek fokozottabb bevonását.

Erőforrások

2014 (+ 2 AD5 és 1 AD7) = 8 TA

Stratégia: +1 tapasztalt szakember AD7

A „globális kép gyakorlati kiszélesítése" érdekében 1 tapasztalt stratégiai elemzőre van szükség. Ez az álláshely jelentősen eltér az Europol hagyományos stratégiai elemzői álláshelyétől, amely főleg bűnüldözési információkat használ fel; a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos információkat nagyon gyakran olyan testületekkel való partnerségekből nyerik, mint például az egyetemi körök képviselői, tudományos kutatók, biztosítótársaságok, és azokat a számítástechnikai bűnözés tendenciáinak és fenyegetéseinek megjósolásához, valamint az e területen alkalmazott stratégia irányításához használják. Ezért ehhez az álláshelyhez nagyon más kompetenciákra van szükség, mint amit az Europol-elemzőktől hagyományosan elvárnak. A pontos fenyegetésértékelések összeállítását és a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó stratégia orientálását szolgáló kapacitás kulcsfontosságú az EC3 tevékenységeinek sikerre vitelében. A tapasztalatra azért van szükség, hogy a csapaton belül iránymutatást biztosítsunk megfelelő szintű átfogó és célzott elemzések biztosításához.

Kapcsolatépítés: + 2 szakember AD5

A Tanács következtetései ugyancsak indokolják az EC3 szükséges kapcsolatépítő és kommunikációs tevékenységeinek végrehajtását szolgáló személyzet szükségességét. A számítástechnikai bűncselekményekkel kapcsolatos információk többsége a bűnüldözésen kívüli forrásokból származik. Ha az EC3 valóban referenciaponttá kíván válni e területen, és hozzáadott értéket kíván képviselni a működési tevékenységek tekintetében, szilárd kapcsolatokat és együttműködést kell kialakítania a számítástechnikai bűnözés terén érdekelt egyéb partnerekkel. E tevékenység támogatásához 2014-ben egy kapcsolattartó szakemberre lesz szükség.

Emellett a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó szakemberek közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében teljes mértékben meg kell valósítani a számítástechnikai bűnözés akkreditált szakembereinek platformját (SPACE). 2014-ben egy szakemberre lesz szükség a tartalom kezeléséhez és a platform moderálásához. Továbbá, e szakembert a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos események – többek között az évente megrendezett Interpol/Europol számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó konferencia – szervezésébe is bevonják.

2015 (+ 1 AD5 és 1 AD7) = 10 IA

Stratégia: + 1 tapasztalt szakember AD6

A számítástechnikai bűnözés területének összetettsége és sokszínűsége miatt további erőforrásra van szükség a stratégiai spektrum ellenőrzésére, valamint magas minőségű, előretekintő értékelések biztosítására. E munka komoly hangsúlyt fektet a megelőzésre, mindezt egy olyan több területet érintő megközelítéssel, amely az összes kapcsolódó partnerre kiterjed, szakpolitikai és működési szinten egyaránt. E területhez 1 tapasztalt AD7-es specialistára van szükség.

Kapcsolatépítés + 1 szakember AD5

Egy további szakembert vesznek fel az EC3 kapcsolatépítő tevékenységei körének kiterjesztésére, a központ normál üzemmódja mellett. E szakember munkája nem csak a magán és állami partnerekkel való kapcsolatok kezelését foglalja magában, hanem a proaktív információszolgáltatást is, mint inputot a belső és különféle külső közönség felé, az elvégzett munka és az EC3-ban szerzett tapasztalatok alapján.

2016-2019: (+ 2 AD5) = 12 IA

A többletszemélyzet javítja a stratégiai elemzések minőségét és előállatási arányát. Elősegíti továbbá a központ kapcsolatépítő tevékenységeinek javítását.

5.           Igazgatás

2014 és 2019 között csak két további ideiglenes tisztviselőt fognak alkalmazni. Egyik egy AD12-es álláshely helyett, az Europol által a központi irányításához biztosított álláshely.

A másik álláshely az EC3 stratégiai tevékenységével kapcsolatos új feladatkörhöz kapcsolódik:

– ÚJ: az EC3 programtanács tevékenységeinek irányítása és koordinálása

– ÚJ: az EC3 programtanács keretében létrehozott tanácsadó csoportok irányítása

– ÚJ: koordináció és titkárság biztosítása a CIRCAMP, VGT, EUCTF, EFC, ECTEG számára

E feladatok irányításán felül ez a pozíció megfelelő működési és igazgatási koordinációt biztosít valamennyi EC3 feladatkörön belül. Biztosítja továbbá, hogy az EC3 tevékenységek illeszkedjenek az Europol stratégiához és munkaprogramhoz.

2014 – 2019 (+ 1 AD12 és 1 AD7) = 6 IA

[1]               HL C115., 2010.5.4., 1. o.

[2]               COM(2010) 673 végleges.

[3]               Europol (2011). A szervezett bűnözés általi fenyegetettség

[4]               Europol (2013). Fenyegetésértékelés a súlyos és szervezett bűnözésről (SOCTA).

[5]               Europol (2013). Fenyegetésértékelés a súlyos és szervezett bűnözésről (SOCTA).

[6]               Europol (2011). A szervezett bűnözés általi fenyegetettség

[7]               Az Egyesült Nemzetek Szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályának (UNOCD) 2010-es becslései szerint Európában 140 000-ren estek az emberkereskedelem áldozatául, ami az elkövetők számára 3 milliárd USD értékű bruttó éves bevételt keletkeztetett. Ha ezt két éves átlagos időszakra vetítjük ki, akkor évente több mint 70 000 az új belépők száma. E tendencia stabilnak tűnik.

[8]               A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának az európai kábítószer-problémák helyzetéről készített 2012. évi jelentése szerint, a 2011-ben elhalálozott 15-39 év közötti lakosság 4%-ának halálát kábítószerek okozták, és 1,4 millióra tehető Európában az ópiumfogyasztók száma.

[9]               Az UNOCD (2010) megállapította, hogy a dokumentált globális engedélyezett fegyverkereskedelem értéke a becslések szerint 2006-ban mintegy 1,58 milliárd USD volt, a nem dokumentált, de engedélyezett ügyletek értéke pedig további körülbelül 100 millió USD volt. Az illegális piac méretét leggyakrabban a legális piac 10-20%-a körül becslik, ami azt jelenti, hogy értéke évente 170-320 millió USD összegre becsülhető."

[10]             A becslések szerint a korrupció évente 120 milliárd EUR költséget okoz az uniós gazdaság számára, ld. COM (2011), 308 végleges.

[11]             Az Europol szervezett bűnözés általi fenyegetettségről készített 2011. évi értékelése szerint a szervezett bűnözésben érintett csoportok 2009-ben több mint 1,5 milliárd euró összeghez jutottak bankkártyás csalásokból.

[12]             Az UNODC becslései szerint 2009-ben a bűncselekményből származó globális jövedelem (az adócsalást is ideértve) 2,1 billió USD-ra tehető, amelynek a becslések szerint 70%-át mosták tisztára.

[13]             Az Europol Unióban elkövetett súlyos és szervezett bűnözésről szóló 2013. évi fenyegetésértékelése (SOCTA 2013) azt állapította meg, hogy a számítógépes bűncselekmények az összes tagállamot érintik. A tanulmány hivatkozik az Európai Bizottság által végzett kutatásra, amely szerint az Unión belüli internethasználók 8%-a esett a személyazonosság-lopás áldozatául, és 12%-uk szenvedett el másfajta online csalást. Továbbá, háztartások millióit érintik rosszindulatú számítógépes programok (malware), és évente egyre nő a számítógépes bűncselekményekkel kapcsolatos banki csalások általános mennyisége.

[14]             Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé. COM(2010) 673 végleges. 2011-ben 174 terrortámadás történt uniós tagállamokban. Te-SAT 2012.

[15]             Lásd: 77. Eurobarométer, 2012 tavasza.

[16]             Lásd: 77. Eurobarométer, 2012 tavasza. Az európaiak 27%-a említette, hogy az uniós intézményeknek az elkövetkező években nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a bűnözés elleni küzdelemre.

[17]             390. sz. Eurobarométer különjelentés a kiberbiztonságról, 2012. július. A megkérdezettek 74%-a szerint a múlt évben nőtt a kockázata annak, hogy valaki számítógépes bűncselekménynek esik áldozatul.

[18]             Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata a decentralizált ügynökségekről, 2012.7.19. (http://europa.eu/agencies/documents/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf)

[19]             SWD (2013)98 final.

[20]             COM(2010) 776 végleges.

[21]             COM(2013) 172 végleges.

[22]             HL L 8., 2001.1.12., 1-22. o.

[23]             Egyezmény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourg, 1981.1.28.

[24]             Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R(87) 15. számú ajánlása a tagállamok számára a személyes adatok rendőrségi ágazatban történő feldolgozásának szabályozásáról, 1987.9.17.

[25]             HL L 350., 2008.12.30., 60. o. A Bizottság javasolta, hogy e jogi aktus helyébe irányelv lépjen, COM(2012) 10 végleges.

[26]             Az álláshelyek végleges száma és a teljes költségvetés a decentralizált ügynökségek 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó erőforrás-igényei belső bizottsági felülvizsgálatának, valamint a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások kimenetelétől függ, különös tekintettel a nagyon korlátozott költségvetési erőforrásokért versengő párhuzamos igények összefüggésében a tényleges szükségletek felmérésére, valamint szem előtt tartva az ügynökségek 5%-os személyzeti csökkentésének tiszteletben tartását.

[27]             HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

[28]             HL C 316., 1995.11.27., 1. o.

[29]             HL L 256., 2005.10.1., 63. o.

[30]             HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

[31]             Be kell szúrni az elfogadott irányelv hivatkozását (Javaslat: COM(2013) 48 végleges).

[32]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[33]             Egyezmény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourg, 1981.1.28.

[34]             Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R(87) 15. számú ajánlása a tagállamok számára a személyes adatok rendőrségi ágazatban történő feldolgozásának szabályozásáról, 1987.9.17.

[35]             HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

[36]             HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

[37]             HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[38]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[39]             HL L 141., 2011.5.27., 17. o.

[40]             HL L 185., 2005.7.16., 35. o.

[41]             HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

[42]             HL 17., 1958.10.6, 385/58. o.

[43]             HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[44]             HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

[45]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[46]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting)..

[47]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[48]             Stockholmi Program a polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európáról, HL C 115., 2010.5.4..

[49]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[50]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[51]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[52]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[53]             A tagjelölt országok, adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[54]             Az Europolhoz ás a CEPOL-hoz tartozó meglévő 18.050201, 18.050202, 18.050501 és 18.050502 költségvetési tételek helyébe egyetlen költségvetési tétel lép.

[55]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[56]             Az álláshelyek végleges száma és a teljes költségvetés a decentralizált ügynökségek 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó erőforrás-igényei belső bizottsági felülvizsgálatának, valamint a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások kimenetelétől függ, különös tekintettel a nagyon korlátozott költségvetési erőforrásokért versengő párhuzamos igények összefüggésében a tényleges szükségletek felmérésére, valamint szem előtt tartva az ügynökségek 5%-os személyzeti csökkentésének tiszteletben tartását.

[57]             E számadatok figyelembe veszik a CEPOL Europolba történő beillesztéséből számrazó megtakaritásokat, melyek értéke a 2015-2020 közötti időszakban 17,2 millió EUR-ra tehető (10,1 millió EUR személyzeti költség és 7,1 millió EUR épület- és egyéb adminisztratív költség).

[58]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[59]             Az 1.4.2.. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

[60]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[61]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[62]             AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); SNE = kirendelt nemzeti szakértő.

[63]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső személyzetre vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[64]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[65]             AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); SNE = kirendelt nemzeti szakértő.

[66]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső személyzetre vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[67]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[68]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[69]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.