INDOKOLÁS

1) A javaslat háttere

· A javaslat okai és céljai

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 79. cikke az Unióra bízza a közös bevándorlási politika kialakításának feladatát, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése, és méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban. A mostani javaslat erre a megbízatásra ad választ, és az a célja, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia végrehajtásához.

A harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-i 2005/71/EK irányelv[1], valamint a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK irányelv[2] végrehajtásáról szóló jelentések[3] e jogi aktusok több hiányosságára mutattak rá. E hiányosságok olyan alapvető kérdéseket érintenek, mint a befogadási eljárások, ideértve a vízumokat, a jogokat (többek között azok mobilitással összefüggő vonatkozásait) és az eljárási biztosítékokat. A jelenlegi szabályozás nem eléggé világos vagy kötelező erejű, nem minden esetben áll teljes mértékben összhangban a meglévő uniós finanszírozási programokkal, valamint nem orvosolja a kérelmezők előtt álló gyakorlati nehézségeket. E problémák összességükben véve megkérdőjelezik, hogy a harmadik országbeli állampolgárok következetesen tisztességes bánásmódban részesülnek a meglévő jogi aktusok alapján.

A hallgatókról szóló 2004/114/EK irányelv a harmadik országbeli hallgatók befogadására vonatkozó kötelező szabályokat állapít meg, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az irányelvet az iskolai tanulókra, az önkéntesekre, és a javadalmazás nélküli gyakornokokra is alkalmazzák. A kutatókról szóló 2005/71/EK irányelv gyorsított eljárást ír elő azon harmadik országbeli kutatók esetében, akik fogadási megállapodást kötettek egy tagállam által jóváhagyott kutatószervezettel.

A hatályos szabályozás javításának szükségességét az is nyomatékosítja, hogy a jelenlegi körülmények és szakpolitikai összefüggések rendkívül eltérnek az irányelv elfogadásának idején fennállóktól. Az Európa 2020 stratégia keretében megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés szempontjából a humán tőke jelenti Európa egyik legfontosabb eszközét. Az Unión kívülről érkező bevándorlás az egyik forrása a magasan képzett munkaerő utánpótlásának, és egyre nagyobb igény mutatkozik a harmadik országbeli állampolgárságú tanulók és kutatók csoportjai iránt. Az emberek közötti kapcsolatok és a mobilitás az EU külső politikájának is fontos elemét képezi, különösen az európai szomszédságpolitika, vagy az uniós stratégiai partnerségek tekintetében.

A mostani javaslat célja, hogy javítsa a harmadik országbeli kutatókra, hallgatókra, tanulókra, javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra és önkéntesekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá hogy közös előírásokat alkalmazzon a harmadik országbeli állampolgárok két új csoportjára; a javadalmazásban részesülő gyakornokokra és az au pairekre. A javaslat a 2004/114/EK és a 2005/71/EK irányelvet módosító és átdolgozó irányelv formáját ölti. Átfogó célkitűzése az EU és a harmadik országok közötti társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok támogatása, a készségek és a know-how átadásának előmozdítása, és a versenyképesség elősegítése, ugyanakkor pedig a harmadik országbeli állampolgárok említett csoportjaival való tisztességes bánásmódra vonatkozó biztosítékok előírása.

· Háttér-információk

Az EU demográfiai és gazdasági téren egyaránt komoly szerkezeti kihívásokkal néz szembe. A munkaképes korú lakosság növekedése gyakorlatilag megállt, és a következő években megkezdődik annak csökkenése. Gazdasági és demográfiai okok is alátámasztják, hogy az elkövetkező évtizedben továbbra is a jelenleg megfigyelhető szerkezetben növekszik a foglalkoztatottság, vagyis a képzett munkaerőre helyeződik a hangsúly. Az EU emellett az „innováció égető szükségességével” szembesül. Az Európában évente kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összeg az USA-étól a GDP 0,8%-ával, Japánénál pedig a GDP 1,5%-ával marad el. A legjobb kutatók és feltalálók ezrei költöznek kedvezőbb feltételeket nyújtó országokba. Noha az EU a világ legnagyobb piaca, még mindig széttagolt és nem eléggé innovációbarát. Az Európa 2020 stratégia és annak Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezése célul tűzte ki a kutatásra és innovációra fordított beruházások növelését, ami becslések szerint egymillió további kutatói állást tesz szükségessé Európában. Az Unión kívülről érkező bevándorlás az egyik forrása a magasan képzett munkaerő utánpótlásának, és a harmadik országbeli állampolgárságú tanulók és kutatók azok a csoportok, amelyek iránt egyre nagyobb igény mutatkozik, és amelyeket aktívan vonzania kell az EU-nak. A harmadik országbeli állampolgárságú hallgatók és kutatók a magasan képzett potenciális munkavállalók és humán tőke tartalékát alkothatják, amelyre az EU-nak szüksége van az említett kihívások leküzdéséhez.

Az EU migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítése (a továbbiakban: általános megközelítés) átfogó keretet állapít meg az Unió külső migrációs politikája számára. Meghatározza, hogy az EU milyen módon szervezi meg a nem uniós országokkal zajló párbeszédet és együttműködést a migráció és a mobilitás terén. Az általános megközelítés célja, hogy – többek között – hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia megvalósításához, különösen a legális migráció megszervezésének javítására és a jól szervezett mobilitás elősegítésére vonatkozó célkitűzése révén (az illegális migráció, a migráció és a fejlesztés, valamint a nemzetközi védelem kezelésére vonatkozó többi pillére mellett). Ebben az összefüggésben különösen fontosak a mobilitási partnerségek, amelyek testre szabott kétoldalú keretet kínálnak az EU és a kiválasztott Unión kívüli országok (különösen az uniós szomszédság) közötti együttműködés számára, és olyan intézkedéseket és programokat is felölelhetnek, amelyek elősegítik az ezen irányelv-javaslatban tárgyalt csoportok mobilitását.

Amennyiben lehetővé tesszük, hogy harmadik országbeli állampolgárok európai képzési időszak során sajátítsanak el készségeket és ismereteket, ezzel ösztönözzük az „agyáramlást” és elősegítjük az együttműködést a harmadik országokkal, amelynek küldő és fogadó országkok egyaránt élvezik annak előnyeit. A globalizáció sürgetővé teszi az uniós vállalkozások és a külföldi piacok közötti kapcsolatok erősítését, a gyakornokok és au pairek mobilitása pedig hozzájárul a humán tőke fejlesztéséhez, ez pedig kölcsönösen gazdagítja a migránsokat, a származási országot és a befogadó országot, és olyan folyamatot alkot, amely révén jobban megismerhetjük egymás kultúráját. Ugyanakkor világos jogi keret hiányában fennáll a kizsákmányolás veszélye – ami különösen gyakornokokat és az au paireket fenyegeti –, valamint az annak következtében kialakuló tisztességtelen verseny kockázata is.

A mostani javaslat az említett előnyök jobb optimalizálása, és az említett kockázatok megfelelő kezelése céljából, továbbá szem előtt tartva a migránsok e csoportja előtt álló kihívások hasonlóságát, módosítja a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazására vonatkozó feltételekről szóló 2004/114/EK tanácsi irányelvet, kiterjesztve annak hatályát a javadalmazásban részesülő gyakornokokra és az au pairekre, valamint kötelezővé téve a javadalmazásban nem részesülő gyakornokokkal kapcsolatos, jelenleg szabadon választható előírásokat, továbbá módosítja a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005/71/EK tanácsi irányelvet.

· Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A 2004/114/EK tanácsi irányelv közös szabályokat ír elő a harmadik országbeli állampolgárságú hallgatók beutazásának és tartózkodásának feltételei tekintetében. Azonban a 2004/114/EK irányelv 3. cikke értelmében a tagállamok – szabad választásuk alapján – dönthetnek úgy is, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák harmadik országok azon állampolgáraira, akik beutazásuk engedélyezését diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat vagy önkéntes szolgálat céljából kérelmezik.

A harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területén foglalkoztatás céljából való fogadásának korlátairól szóló 1994. évi tanácsi állásfoglalás[4] szintén tárgyalta a javadalmazásban részesülő gyakornokok befogadásának feltételeit. Az állásfoglalás rendelkezik a gyakornok fogalmának általános meghatározásáról és a maximális tartózkodási időről.

A 2005/71/EK tanácsi irányelv külön eljárást ír elő a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Unió területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására.

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 28-i ajánlása[5] intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy a tagállamok megkönnyítsék a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadását a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében.

A harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedélyének formátumát az 1030/2002/EK rendelet állapítja meg, amely e javaslat esetében is alkalmazandó.

Ami az au paireket illeti, az Európa Tanács által készített, az au pair munkáról szóló 1969. november 24-i európai egyezmény[6] európai szabályozást állapít meg. Azonban a tagállamok többsége nem erősítette meg ezt a megállapodást.

· Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az e javaslatban szereplő rendelkezések összhangban vannak az Európa 2020 stratégiával, és az EU migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítésével, valamint elősegítik azok célkitűzéseit. Emellett közös befogadási eljárásokat hoz létre, és olyan jogállást biztosít a gyakornokok és au pairek számára, amely biztosítékot jelenthet a kizsákmányolással szemben.

Ez a javaslat összhangban van továbbá az EU oktatással kapcsolatos intézkedésének egyik célkitűzésével, ami annak elősegítésére irányul, hogy az Unió az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok világszintű kiválósági központjává váljon, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság értékeinek terjesztésére szolgáló eszközként hozzájáruljon az egész világra kiterjedő tudás-megosztás javításához.

A javaslat emellett megfelel a szegénység felszámolását és a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását középpontba helyező uniós fejlesztési politikának is, A gyakornokoknak az EU és a származási országok közötti mobilitására vonatkozó előírások lehetővé teszik a hazautalások megbízható áramlását, valamint a szakértelem- és beruházástranszfert.

E javaslat kedvező hatást gyakorol az alapvető jogokra, erősíti a harmadik országbeli állampolgárok eljárási jogait, és megóvja a javadalmazásban részesülő gyakornokok és au pairek jogait. Ebben a tekintetben megfelel az Alapjogi Chartában elismert jogoknak és elveknek, különösen a magán- és a családi élet tiszteletben tartásáról szóló 7. cikknek, a gyülekezés és az egyesülés szabadságáról szóló 12. cikknek, a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jogról szóló 15. cikk (1) bekezdésének, a 15. cikk azonos munkafeltételekről szóló (3) bekezdésének, a megkülönböztetés tilalmáról szóló 21. cikk (2) bekezdésének, a tisztességes és igazságos munkafeltételekről szóló 31. cikknek, a szociális biztonság és a szociális segítségnyújtásról szóló 34. cikknek, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 47. cikknek.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

· Konzultáció az érdekeltekkel

A tagállamokkal folytatott megbeszélésekre a Bevándorlással és Menekültüggyel Foglalkozó Bizottság (a továbbiakban: CIA) keretében került sor. Ezek témáját elsősorban a végrehajtási jelentések megállapításai, másodsorban pedig – e kezdeményezés előkészítése keretében – a CIA-ülések előtt körbeküldött kérdésekre válaszként benyújtott írásbeli tagállami észrevételek jelentették.

Az érintett érdekeltekkel zajló konzultáció felölelte az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) által az Erasmus Mundus közösség részvételével szervezett munkaértekezleteket, amelyek témáját a vízumok és Erasmus Mundus közös doktori programok jelentették, az ifjúsági csereprogramokat szervező szervezetek (beleértve a tanulók és az önkéntesek szervezeteit), nemzeti platformjainak részvételével zajló munkaértekezleteket és megbeszéléseket, valamint az EURAXESS hídfőszervezetek ülésén egy munkamegbeszélést a kutatói közösség véleményeinek megismerése céljából[7].

Az Európai Migrációs Hálózat (a továbbiakban: EMH) több munkaértekezletet szervezett a hallgatók nemzetközi mobilitásáról, az EMH eseti kérdőíveiről[8], valamint egy nagy léptékű tanulmány készült a következő témáról: „A nemzetközi hallgatóknak az EU-ba való bevándorlása”[9].

Az interaktív politikai döntéshozatal keretében 2012. június 1-jén nyilvános konzultációt indítottak az interneten[10], amelyre 1461 válasz érkezett. A válaszadók túlnyomó többsége (91%) úgy vélte, hogy fokozni kell az EU, mint célállomás vonzerejét a kutatók körében, és 87%-uk szerint ugyanez érvényes a hallgatókra is. Mindkét csoport esetében a vízumokat és a tartózkodási engedélyeket tekintették a legsúlyosabb problémának. A válaszadók 70%-a úgy gondolta, hogy az Uniónak a tanulókra, az önkéntesekre és a javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra gyakorolt vonzerejét is erősíteni kell. Földrajzi alapon nem tért el az Unión belüli és azon kívüli válaszadók véleménye.

Végezetül szintén figyelembe vettük az Európai Kutatási Térség keretéről szóló közleményről folytatott nyilvános konzultáció megfelelő eredményeit[11], valamint az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség felkérésére az Erasmus Mundus Hallgatói és Öregdiák Egyesület (EMA) által, az Erasmus Mundus hallgatók és öregdiákok körében végzett vízumfelmérés eredményeit[12].

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A fentiekben jelzett adatgyűjtés mellett nem volt szükség külső szakértők igénybevételére.

· Hatásvizsgálat

A Bizottság az alábbi opciókat vizsgálta meg:

1. lehetőség (alapforgatókönyv) A meglévő helyzet változatlan fenntartása

Az egymástól függetlenül eljáró tagállamok továbbra is különböző és eltérő megoldásokat valósítanának meg a beutazási feltételek, és különösen a vízumok tekintetében. E kérdések szabályozása továbbra sem volna világos és átlátható. Fennmaradnának az eljárási biztosítékokkal kapcsolatos problémák, és továbbra is korlátozóak volnának az Unió területén belüli mobilitás feltételei (különösen a hallgatók esetében), a javadalmazásban részesülő gyakornokokra pedig egyáltalán nem terjedne ki az uniós jogszabályok hatálya. Hasonlóképpen, Unió-szerte továbbra is eltérő megközelítéseket alkalmaznának abban a tekintetben, hogy a hallgatók és a kutatók vállalhatnak-e munkát diplomájuk megszerzése, illetve tanulmányaik/kutatásaik lezárása után.

2. lehetőség: Fokozott kommunikációs erőfeszítések (különösen a kutatók esetében), valamint a hatályos szabályozás érvényesítésének erősítése

Ez az opció kiterjedne a tájékoztatás és az információkhoz való hozzájutás javítására annak érdekében, hogy fokozza a meglévő szabályok átláthatóságát, és javítsa azok alkalmazását. Nyomatékos erőfeszítéseket lehetne tenni, hogy felhívják a tagállamok figyelmét azokra a bevált módszerekre, amelyek a hatályos irányelvek szabályozása által jelenleg nem lefedett csoportok (vagyis az au pairek és a javadalmazásban részesülő gyakornokok) fogadására és védelmére vonatkoznak. Rendszeresebben végezhetnének tevékenységeket annak biztosítására, hogy a tagállamok megértsék és tiszteletben tartsák az említett irányelvek szerinti kötelezettségeiket.

3. lehetőség: A fogadási feltételek, jogok és eljárási garanciák javítása

Ez az opció főként a hallgatókra, a tanulókra, az önkéntesekre és a javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra vonatkozó javításokat tartalmaz, ugyanis a kutatókra alkalmazandókhoz hasonlóvá alakítja a fogadási feltételeket, és a kutatókat megillető szintre emeli egyes jogaikat. Ez a lehetőség kötelező erőre emeli a tanulók, az önkéntesek és a javadalmazás nélküli gyakornokok csoportjaira vonatkozó, jelenleg szabadon választható szabályokat. A tagállamok kötelesek volnának minden eszközt biztosítani ahhoz, hogy azok a harmadik országbeli állampolgárok (hallgatók és egyéb kategóriába tartozók), akik vízumkérelmet nyújtottak be és megfelelnek a fogadási feltételeknek, hozzájussanak a szükséges vízumokhoz. Változások következnének be az eljárási garanciák tekintetében is, nagyrészt annak révén, hogy olyan határidőket vezetnének be, amelyek arra köteleznék a tagállami hatóságokat, hogy 60 napon belül döntést hozzanak a vízumkérelmekről. Kivételes körülmények között ezt a határidőt további 30 nappal meg lehetne hosszabbítani. A hallgatók tanulmányaik során történő munkavégzéshez való jogát a tartózkodás első évétől hetente minimum 15 órára terjesztenék ki.

4. lehetőség: A fogadási feltételek további javítása, továbbá az Unió területén belüli mobilitáshoz való jogok, és eljárási garanciák; a tanulmányok vagy a kutatási projekt lezárása után hozzáférés a munkakereséshez; az au pairekre és a javadalmazásban részesülő gyakornokokra kiterjesztett hatály

Ez az opció markánsabb célokat tűz ki a hatályos irányelvek szabályozása által lefedett csoportokra vonatkozó feltételek és jogok javítása, az irányelv hatályának az au pairekre és a javadalmazásban részesülő gyakornokokra való kiterjesztése, és a védelmük javítását szolgáló külön fogadási feltételek bevezetése tekintetében. A tagállamoknak lehetőségük volna hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat vagy tartózkodási engedélyeket kibocsátani, továbbá mindkét típusú engedély esetében csupán az irányelvben említett fogadási feltételek teljesítését írhatnák elő (így a feltételek azonosak volnának, függetlenül az engedély típusától).

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási ideje az egy évet meghaladja, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot kibocsátó tagállamnak az első évet követően tartózkodási engedélyt kellene kiadnia. A kutatók és a hallgatók esetében megerősítenék az Unión belüli mobilitásra vonatkozó előírásokat, a javadalmazásban részesülő gyakornokok esetében pedig első ízben vezetnének be ilyen rendelkezéseket. Ezenfelül az Unión belüli mobilitás tekintetében kedvezőbb különös szabályokat alkalmaznának a mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programok, mint az Erasmus Mundus, illetve a Marie Curie – kedvezményezettjeire.

A hallgatók heti minimum 20 órás munkavállalási jogot szereznének tartózkodásuk első évétől fogva. A hallgatók és a kutatók tanulmányaik/kutatásuk lezárását követően 12 hónapig a tagállam területén tartózkodhatnának a munkalehetőségek feltérképezése céljából. Ami az eljárási garanciákat illeti, a tagállamok kötelesek volnának 60 napon belül határozatot hozni a vízumkérelmekről (valamennyi csoport esetében), és 30 napon belül elbírálni az Erasmus Mundus és Marie Curie ösztöndíjasok kérelmeit.

Az opciók elemzése és összehasonlítása azt jelzi, hogy egyes problémák nem oldhatók meg a kommunikáció javítása révén, ennélfogva az irányelvek naprakésszé tételére van szükség.

A 4. lehetőség látszik a leginkább költséghatékonynak az alapvető célkitűzések elérése és a kedvező gazdasági és társadalmi hatás kiváltása tekintetében. A jogalkotási változtatások legnagyobb hátrányát az azzal járó költségek jelentenék. A tagállamoknak módosítaniuk kell jogi kereteiket, főként a beutazás és a tartózkodás engedélyezése, az Unión belüli mobilitás, valamint a vízumkérelmek elbírálásával kapcsolatos határidők vonatkozásában. Ugyanakkor a 4. opcióval járó költségek viszonylag korlátozottak volnának, egyes tagállamok pedig már végrehajtottak néhány tervezett előírást.

Mivel mindkét irányelv esetében hasonló problémákra mutattak rá, az uniós szabályozás koherenciájának és egyértelműségének javítása érdekében az volna a leghatékonyabb módja az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség megvalósításának, ha a két irányelvet egyetlen jogi aktusban egyesítenénk. Mindez a két irányelv olyan átdolgozása révén hajtható végre, amely egyetlen jogi aktusban egyesíti azokat, és lényeges új változtatásokra tesz javaslatot.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javaslat összefoglalása

A javaslat megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a harmadik országbeli állampolgár kutatók, hallgatók, tanulók, javadalmazásban részesülő és javadalmazásban nem részesülő gyakornokok, önkéntesek és au pairek beutazhatnak a tagállamok területére, és három hónapnál hosszabb ideig ott tartózkodhatnak. A javaslat – törvényes jogaik és védelmük biztosítása érdekében – fogadási feltételeket vezet be a harmadik országbeli állampolgárok két olyan csoportja – az au pairek és a javadalmazásban részesülő gyakornokok – esetében, amelyekre jelenleg nem terjed ki a jogilag kötelező uniós jogi keret hatálya A harmadik országbeli állampolgár kutatók esetében kedvezőbb feltételek vonatkoznak a család befogadására, valamint a családtagok munkaerőpiacra való belépésére, és az Unión belüli mobilitására.

A javaslat úgy rendelkezik, hogy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kell kiadni azoknak a kérelmezőknek, akik a tagállamok egyikében teljesítik valamennyi befogadási feltételt. A javaslat megkönnyíti és egyszerűsíti az Unión belüli mobilitást a hallgatók és a kutatók, különösen a következő többéves pénzügyi keret alapján kiterjesztendő és kibővített részvétellel zajló Erasmus Mundus/Marie Curie programok résztvevői esetében. A javaslat megerősíti a hallgatók részmunkaidős munkavállaláshoz való jogát, valamint lehetővé teszi a hallgatók és a kutatók számára, hogy tanulmányaik/kutatásuk lezárása után 12 hónapig a tagállam területén maradjanak a munkalehetőségek feltérképezése céljából.

Fokozott tájékoztatási és átláthatósági követelmények, valamint a határozatok meghozatalára vonatkozó határidők kerülnek bevezetésre, és javulnak az eljárási garanciák, így például előírják a határozatok írásbeli indokolását és a jogorvoslati jogosultságokat. A felszámított díjaknak arányosnak kell lenniük.

· Jogalap

Az EUMSZ 79. cikkének (2) bekezdése feljogosítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében eljárva intézkedéseket fogadjanak el a következő területeken:

a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok;

b) a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is.

· A szubszidiaritás elve    

A bevándorlási politika az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik. Ezért alkalmazni kell a szubszidiaritás elvét; amelynek során meg kell bizonyosodni arról, hogy a javasolt fellépés céljait a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani (szükségességi vizsgálat), továbbá mérlegelni kell, hogy az Unió intézkedései révén megfelelőbben elérhetőek-e ezek a célkitűzések, és ha igen, milyen módon (az európai hozzáadott érték vizsgálata).

Minden tagállam számára közös és fokozott kihívást jelent, hogy fenntartsa és növelje vonzerejét az Unión kívüli tehetségek számára. Jóllehet az egyes tagállamok továbbra is saját nemzeti rendszerrel rendelkezhetnének az e javaslat által érintett harmadik országbeli állampolgárok befogadására, ennek révén nem valósulna meg az Unió tehetséges migránsok számára való vonzerejének növelésére irányuló általános célkitűzés. Az eltérő nemzeti szabályozások által okozott széttagoltságot helyettesítő közös fogadási és tartózkodási követelményrendszer egyértelműen hatékonyabb és egyszerűbb megoldást kínálna a potenciális kérelmezők, valamint a részt vevő szervezetek számára annál, mintha 27 különböző rendszert kellene megismerniük, és azokban kellene eligazodniuk. Emellett az Unión belüli mobilitás előmozdítása, ami e javaslat egyik alapvető célkitűzése, az egész Unióra kiterjedő szabályozási eszközt kíván.

Mivel egyre több olyan – fiatalokat megcélzó – kezdeményezés születik, amely ösztönözni kívánja a harmadik országok állampolgáraival való közvetlen kulturális, társadalmi és oktatási kapcsolatokat, és a nem formális képzési formákat, egyre inkább szükségessé válik, hogy megfelelő bevándorlási szabályok társuljanak azokhoz.

Végezetül a harmadik országbeli hallgatók, kutatók és egyéb csoportok egységes, minimális védelmi szintje szilárd biztosítékokat nyújtana egyes kiszolgáltatott kategóriák, mint például a javadalmazásban részesülő gyakornokok és au pairek kizsákmányolásával szemben.

Az évek során bebizonyosodott a hallgatók és a kutatókra vonatkozó irányelvek uniós többletértéke, és e javaslat további javításokat eredményez majd.

A szakértelem valódi átadására vonatkozó megfelelő biztosítékokat felölelő, átlátható jogi keret elősegítené a tagállamok és a küldő országok közötti nemzetközi gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatokat. Ami a migrációs politika külső vonatkozásait illeti, a javadalmazásban részesülő gyakornokokra kiterjedő uniós jogi aktus elősegíti a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés elmélyítését, mivel biztosítja a szakértelem átadását, és ugyanakkor – a további legális migrációs csatornáknak köszönhetően – megerősíti a harmadik országok illegális bevándorlás elleni küzdelem iránti elkötelezettséget. Ami az au paireket illeti, az uniós keret elősegítené védelmük megerősítését.

E javaslat egyik alapvető eleme, hogy jobban kihasználnák a hallgatókban és a kutatókban rejlő lehetőségeket, amikor azok befejezik tanulmányaikat/kutatásukat. Ők alkotnák a magasan képzett jövőbeni munkavállalók tartalékát, mivel beszélik az ország nyelvét, és beilleszkedtek a befogadó társadalomba.

A vállalatok közötti áthelyezettek személyi körén kívül eső, javadalmazásban részesülő gyakornokok helyzetének szabályozása révén a javaslat kiegészítené a vállalaton belüli áthelyezettekről szóló irányelvet, amelyről jelenleg tárgyalnak a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel.

A jogok és a tartózkodási feltételek tisztázására és előmozdítására irányuló rendelkezések hozzájárulnának az alapvető jogok védelmének erősítésére vonatkozó átfogó célkitűzéshez is.

A fenti megfontolásokra tekintettel megállapítható, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének.

· Az arányosság elve

Az arányosság elvének alkalmazása azt jelenti, hogy „az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges” – az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdése. A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

A választott jogi eszköz irányelv, amely a tagállamok számára nagyfokú rugalmasságot biztosít a végrehajtás során.

A fellépés tartalmát a céljának eléréséhez szükségesre korlátozták. A javasolt szabályok az EUMSZ 79. cikk szerinti közös migrációs politika elemeit alkotó területekre, vagyis a fogadási feltételekre, eljárásokra és engedélyekre (tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok), valamint a hallgatók, a kutatók, a tanulók, az önkéntesek, a gyakornokok és az au pairek jogaira vonatkoznak. Az említett csoportok némelyike tekintetében már jelenleg is léteznek az egész Unióra kiterjedő szabályok, amelyek azonban korszerűsítésre és javításra szorulnak, továbbá e javaslat célja a fenti cél eléréséhez szükséges mértékre korlátozódik.

· A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt eszköz az irányelv. Ez a megfelelő eszköz ennek a fellépésnek az esetében, mivel minimumszabályokat határoz meg, ugyanakkor azonban kellő rugalmasságot biztosít a tagállamok számára. Továbbá annak érdekében, hogy következetes jogi keretet alakítsunk ki az Unióba érkező harmadik országbeli állampolgárok különböző csoportjai számára, az a legcélszerűbb, ha a meglévő irányelvek átdolgozása révén egyetlen jogi aktusban egyesítjük mindkét hatályos irányelvet.

4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

· Átültetési rendelkezés

A javaslat átültetési rendelkezést tartalmaz

· Az átültető intézkedésekről szóló értesítést kísérő magyarázó dokumentumok

A javasolt irányelv széles körű személyi hatállyal rendelkezik a harmadik országbeli állampolgárok szabályozás hatálya alá tartozó különböző csoportjai tekintetében (kutatók, hallgatók, tanulók, gyakornokok, önkéntesek és au pairek). A javaslat emellett nagyszámú olyan jogi kötelezettséget foglal magába, amelyek kiegészítik a 2005/71/EK és a 2004/114/EK irányelvbe foglalt, meglévő kötelezettségeket. Erre tekintettel, és figyelembe véve, hogy a javaslat több olyan csoporttal kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket, amelyek tekintetében a hatályos jogi keret nem kötelezően szabályoz, az átültető intézkedésekről szóló értesítést kísérő magyarázó dokumentumokra lesz szükség ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen határozni azokat az átültetési intézkedéseket, amelyek révén a tagállamok kiegészítették a meglévő jogszabályokat.

· A javaslat részletes magyarázata

I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A javaslat az átfogó bevándorláspolitika kialakítására irányuló uniós erőfeszítések részét képezi. Célja kettős: az első a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok területére, kutatás, tanulmányok, diákcsere, javadalmazás nélküli, illetve javadalmazásban ellenében végzett gyakornoki tevékenység, önkéntes szolgálat, valamint au pair munkavégzés céljából történő beutazására és három hónapot meghaladó ottani tartózkodásra vonatkozó feltételek meghatározása. A második azoknak a feltételeknek a meghatározása, amelyek mellett a harmadik országbeli állampolgár hallgatók és javadalmazásban részesülő gyakornokok beutazhatnak az ezen irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár számára elsőként engedélyt kiadó tagállamtól eltérő tagállamokba, és azok területén tartózkodhatnak. A harmadik azokra a feltételekre terjed ki, amelyek mellett a harmadik országbeli állampolgár kutatók beutazhatnak az ezen irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár számára elsőként engedélyt kiadó tagállamtól eltérő tagállamokba, és azok területén tartózkodhatnak.

2. cikk

Ez a cikk határozza meg a javaslat hatályát, ami azokra a harmadik országbeli állampolgárokra terjed ki, akik kutatás, tanulmányok, diákcsere, javadalmazás nélküli, illetve javadalmazás ellenében végzett gyakornoki tevékenység, önkéntes szolgálat, valamint au pair munkavégzés céljából kérelmezik egy tagállamban való tartózkodásuk engedélyezését. Kötelező erőre emeli a hallgatókról szóló irányelv tanulókra, javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra és önkéntesekre vonatkozó, opcionális rendelkezéseit, továbbá a javadalmazásban részesülő gyakornokokra és az au pairekre is kiterjeszti a jogszabály általános hatályát.

A személyi hatálya alá nem tartozó csoportok tekintetében a javaslat rendkívül pontosan követi a 2004/114/EK és a 2005/71/EK irányelvekben kidolgozott megközelítést. A javaslat nem terjed ki például az uniós állampolgárokra és azok családtagjaira. A korábbi 2004/114/EK és a 2005/71/EK irányelvekhez hasonlóan, a szabályozás ebben az esetben sem vonatkozik a huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra, mivel azok jogállása ennél kedvezőbb, és tartózkodási engedélyük különleges jellegű, illetve a menekültekre, továbbá azokra a személyekre, akik az uniós jogszabályokkal összhangban vagy nemzetközi megállapodásba foglalt kötelezettségvállalás alapján, szigorúan ideiglenes jelleggel tartózkodnak egy tagállamban, valamint egyéb korlátozott kategóriákra.

3. cikk

Ez a cikk határozza meg a javaslatban használt fogalmakat, amelyek nagyrészt megfelelnek a többi hatályos migrációs irányelvben (kiváltképpen a 2004/114/EK és a 2005/71/EK irányelvben) szereplőknek. Az au pairek fogalommeghatározása az au pair munkáról szóló 1969. évi európai egyezmény alapján készült. A javadalmazásban részesülő gyakornok meghatározása a javadalmazásban nem részesülő gyakornok fogalmára épül, miközben hangsúlyozza a javadalmazás körülményét. Az „engedély” kifejezést olyan értelemben használjuk, hogy az a tartózkodási engedélyekre és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra is kiterjed.

4. cikk

E cikk kimondja, hogy a tagállamok kedvezőbb feltételeket is biztosíthatnak az irányelv-javaslat hatálya alá tartozó személyek számára, ezek azonban kizárólag azokra az egyes konkrét rendelkezésekre vonatkozhatnak, amelyek a kutatók családtagtagjait, az egyenlő bánásmódhoz való jogot, a jövedelemszerző tevékenységet és az eljárási biztosítékokat érintik, és nem sérthetik az irányelv hatályát.

II. FEJEZET - BEUTAZÁS

5. cikk

Ez a cikk állapítja meg azt az általános elvet, hogy a kérelem helye szerinti tagállamnak tartózkodási engedélyt vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot kell kiadnia azon kérelmezőnek, aki valamennyi általános és különös beutazási feltételt teljesíti. E rendelkezés azon helyzetek elkerülését szolgálja, amikor a kérelmező beutazását esetleg annak ellenére is elutasítják, hogy minden feltételt teljesít, azonban mégsem kapja meg a szükséges vízumot.

6. cikk

Ez a cikk állapítja meg azokat az általános feltételeket, amelyeket minden kérelmezőnek teljesítenie kell ahhoz, hogy beutazhasson valamely tagállamba. Ehhez járulnak a harmadik országbeli állampolgárok különböző kategóriáira vonatkozó különös feltételek, amelyeket a következő cikkek határoznak meg. Az általános feltételek nagy mértékben összhangban állnak a jogszerű migrációra vonatkozó hatályos joganyagban kidolgozott feltételekkel, tehát az érvényes okmányokra, a betegségbiztosításra és a minimális anyagi forrásokra terjednek ki. Az általános és különös beutazási feltételek teljesülése esetén a kérelmezők jogosultak engedélyt, vagyis hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot és/vagy tartózkodási engedélyt kapni.

7., 8. és 9. cikk

Ezek a cikkek határozzák meg a harmadik országbeli állampolgár kutatókra vonatkozó azon különös beutazási feltételeket, amelyek már a kutatókról szóló irányelvben is szerepeltek, különösen azt az előírást, hogy a tagállamnak jóvá kell hagynia a kutatószervezetet, továbbá hogy a jóváhagyott kutatószervezetnek és a kutatónak is alá kell írnia a fogadási megállapodást. E javaslat tételesen felsorolja azokat az elemeket, amelyeknek szerepelniük kell a fogadási megállapodásban. Ezek a következők: a kutatási projekt címe és célja, a kutató részéről annak megerősítése, hogy vállalja a kutatási projekt véghezvitelét, a kutatószervezet részéről annak megerősítése, hogy a kutatási projekt véghezvitele érdekében fogadja a kutatót, a kutatási projekt megkezdésének és befejezésének időpontja, a kutatószervezet és a kutató közötti jogviszonyra vonatkozó tájékoztatás, valamint a kutató munkafeltételeivel kapcsolatos információk. Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár kutatók ismerjék azokat a kutatószervezeteket, amelyekkel fogadási megállapodást köthetnek, hangsúlyt helyeztek arra, hogy a jóváhagyott szervezetek jegyzéke nyilvánosan hozzáférhető legyen és frissítésre kerüljön minden alkalommal, amikor változás következik be.

10. cikk

A 10. cikk rendelkezése határozza meg a harmadik országbeli állampolgár hallgatók beutazásának különös feltételeit, hasonlóan a hallgatókról szóló irányelvben már szereplő feltételekhez.

11., 12., 13. és 14. cikk

E rendelkezések határozzák meg a harmadik országbeli állampolgár tanulók, javadalmazásban részesülő és javadalmazásban nem részesülő gyakornokok, önkéntesek és au pairek beutazásának különös feltételeit. Az e kategóriákba tartozó személyeknek igazolást kell bemutatniuk, a diákcseréért, gyakornoki vagy önkéntes tevékenységéért felelős szervezetre vonatkozóan. Bár a 2004/114/EK irányelv hatálya opcionálisan kiterjedt a tanulókra, a javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra és az önkéntesekre, ugyanakkor a javadalmazásban részesülő gyakornokok a jogszabály hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok teljesen új csoportját alkotják. Ugyanez vonatkozik az au pairekre is. E két utóbbi csoport hasonló jellemzőkkel rendelkezik, mint az uniós jog útján már szabályozott csoportok. Mindkét csoport emelt szintű védelmet élvez. Az au paireknek a beutazáshoz igazolniuk kell, hogy a befogadó család felelősséget vállal például a megélhetést és a szállást illetően. Az au pairek tartózkodásának emellett a köztük és a befogadó család közötti – az au pairek jogait és kötelezettségeit meghatározó – szerződésen kell alapulnia. A javadalmazásban részesülő gyakornokok esetében meg kell adni a gyakornoki programot, annak időtartamát, a felügyelet feltételeit és a munkafeltételeket. Az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor a gyakornokokat olcsó munkaerőként használják, a befogadó szervezet köteles nyilatkozni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem egy álláshelyet tölt be.

III. FEJEZET- ENGEDÉLYEK ÉS A TARTÓZKODÁS IDŐTARTAMA

15., 16. és 17. cikk

E rendelkezések határozzák meg azokat az információkat, amelyeknek szerepelniük kell harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedélyében vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumában. A 16. cikk előírja, hogy a kutatóknak és a hallgatóknak legalább egy évre szóló engedélyt kell kiadni. A többi csoport esetében az engedély főszabály szerint egy évre korlátozott, és lehetőség van kivételt tenni. Ez összhangban van a 2005/71/EK és a 2004/114/EK irányelvek alapján alkalmazott időtartamokkal. Ezenfelül a 17. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy további információkat szolgáltassanak azon tagállamok teljes körű listáiról, amelyeket harmadik országbeli állampolgár hallgató vagy kutatók fel kívánnak keresni.

IV. FEJEZET – AZ ENGEDÉLYEK ELUTASÍTÁSÁNAK, VISSZAVONÁSÁNAK VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSUK ELUTASÍTÁSÁNAK INDOKAI

18., 19. és 20. cikk

Ezek a rendelkezések az engedély elutasításának, visszavonásának és meghosszabbítása elutasításának kötelező és lehetséges indokait (mint például az általános és különös beutazási feltételek teljesülésének megszűnése, hamis okmányok stb.) állapítja meg, amelyek a hatályos migrációs irányelvek normatív feltételei.

V. FEJEZET-JOGOK

Ez a javaslat külön fejezetet szentel az általa lefedett csoportok jogainak.

21. cikk

Az irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokkal való tisztességes bánásmód érdekében e rendelkezés feljogosítja az előbbieket, hogy az összevont engedélyről szóló irányelv[13] alapján egyenlő bánásmódban részesüljenek. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet meghatározása szerinti szociális biztonsági ágak tekintetében, a harmadik országbeli állampolgár kutatók esetében fenntartják a befogadó tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódot biztosító előnyösebb jogokat, anélkül, hogy lehetővé tennnék az összevont engedélyről szóló irányelvben megállapított korlátozásokat. Továbbá a harmadik országbeli állampolgár tanulók, önkéntesek, javadalmazásban nem részesülő gyakornokok és au pairek jogosultak a befogadó tagállam állampolgáraival azonos bánásmódra az árukhoz és szolgáltatásokhoz, illetve a nyilvánosság számára elérhető árukkal és szolgáltatásokkal való ellátottsághoz való hozzáférés tekintetében, függetlenül attól, hogy az uniós vagy a nemzeti jog engedélyezi-e számukra a munkavállalást.

22. cikk és 23. cikk.

E rendelkezések értelmében a harmadik országbeli állampolgár kutatók és hallgatók számára biztosítják a munkavállaláshoz való jogot, amely tekintetében a tagállamok bizonyos korlátozásokat állapíthatnak meg. A kutatók – a 2005/71/EK irányelvhez hasonlóan – taníthatnak, összhangban a nemzeti jogszabályokkal. Ami a hallgatókat illeti, a 2004/114/EK irányelv alapján a hallgatók minimum 10 órát dolgozhattak hetente, ez az idő 20 órára emelkedik. Ami a hallgatók jövedelemszerző tevékenységhez való jogát illeti, a tagállamok továbbra is mérlegelhetik a munkaerő-piaci helyzetet, azonban ezt arányosan kell tenniük, hogy rendszeresen ne veszélyeztessék a munkavállaláshoz való jogot[14].

24. cikk

A 24. cikk megteremti annak lehetőségét, hogy a hallgatók és a kutatók, ha teljesítik a javaslatban szereplő általános beutazási feltételeket (a kiskorúság kritériumának kivételével) tanulmányaik/kutatásuk lezárása után 12 hónapig munkakeresés vagy vállalkozás alapítása céljából a tagállam területén maradhatnak. Több tagállam már jelenleg is biztosítja ezt a lehetőséget, de az engedélyezett idő eltérő lehet. A jelek szerint az érintett tagállam területén maradás lehetősége fontos tényező, amikor a harmadik országbeli állampolgár hallgatók/kutatók célországot választanak maguknak. Tehát e rendelkezés versenyképesebbé teheti a tagállamokat a tehetségek felkutatása terén zajló világméretű versenyben. Ez közös érdekű kérdés, tekintettel a munkaképes korú lakosság csökkenésére és a szakértelem iránti jövőbeni igényekre, és összhangban a „Vállalkozás 2020” cselekvési tervvel[15]. A munkavállalási engedély azonban nem lenne automatikus, hanem a tagállamok továbbra is alkalmazhatnák a megfelelő engedélyezési eljárásokat. 3 hónapot meghaladó idejű, de 6 hónapnál rövidebb tartózkodás esetén a tagállamok kérhetnék a harmadik országbeli állampolgároktól, hogy nyújtsák be az arra vonatkozó igazoló dokumentumokat, hogy valóban munkát keressenek (például munkáltatóknak küldött levelek és önéletrajzok másolatát), vagy vállalkozás alapításán dolgoznak. 6 hónap elteltével annak igazolását igényelhetnék a harmadik országbeli állampolgároktól, hogy valódi esélyük van arra, hogy munkát kapjanak vagy vállalkozást indítsanak.

25. cikk

Ez a cikk – a 2003/86/EK irányelvtől eltérve – kiterjed a kutatók családtagjainak beutazására és munkavállalására vonatkozó különös rendelkezésekre is, hogy növelje az Unió vonzerejét a harmadik országbeli állampolgár kutatók számára. A kutatóknak a mobilitással kapcsolatos igenlő vagy elutasító döntésében az is szerepet játszhat, hogy családtagjaik azonnal beutazhatnak és munkát vállalhatnak-e az érintett tagállamban.

VI. FEJEZET-MOBILITÁS A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

26. és 27. cikk.

Ezek a cikkek határozzák meg a kutatók, hallgatók és gyakornokok tagállamok közötti költözésének feltételeit, e mobilitás megkönnyítése céljából. A kutatók esetében 3-ról 6 hónapra emelték azt a 2005/71/EK irányelvben meghatározott időszakot, amennyi időre átköltözhetnek egy második tagállamba az első tagállamban megkötött fogadási megállapodás alapján. A hallgatók esetében olyan előírásokat illesztettek bele az új javaslatba, amely számukra is lehetővé teszi, hogy az első tagállam által adott engedély alapján legfeljebb 6 hónapos időre átköltözzenek egy második tagállamba. A mobilitás egyszerűsítése érdekében különös szabályok vonatkoznak az uniós mobilitási programok, például a jelenlegi Erasmus Mundus és Marie Curie programok keretébe tartozó harmadik országbeli állampolgárokra. Mindez korlátozza az olyan helyzetek előfordulását, amikor az uniós mobilitási programok alapján tanulmányi és kutatási ösztöndíjakat elnyert harmadik országbeli állampolgárok nem tudják azokat felhasználni, mivel nem léphetnek az érintett tagállam területére.

28. cikk

A kékkártya irányelv rendelkezéseivel összhangban, a kutatók családtagjai a kutatóval együtt költözhetnek át egy másik tagállamba.

VII. FEJEZET-ELJÁRÁS ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

29. cikk

Ez a rendelkezés olyan határidőt vezet be, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy 60 napon belül (minden csoportra alkalmazandó) – a mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programok, mint például az Erasmus Mundus és a Marie Curie ösztöndíjak esetében 30 napon belül – határozatot hozzanak a hiánytalan engedély-kérelmekről, és erről írásban értesítsék a kérelmezőt. A hatályos jogi keret nem határoz meg semmilyen határidőt. Az eljárási garanciák felölelik a kérelmet elutasító határozatok jogi úton való megtámadásának lehetőségét, valamint azt az előírást, hogy a hatóságoknak írásban indokolniuk kell ezeket a határozatokat, és biztosítani kell a jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartását.

30. cikk és 31. cikk.

Elismerve, hogy az információk rendelkezésre állása alapvetően fontos e javaslat célkitűzéseinek eléréséhez, a 30. cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyék hozzáférhetővé az e javaslatban meghatározott beutazási és tartózkodási feltételeket, beleértve a jóváhagyott kutatószervezetekre és a díjakra vonatkozó információkat. A hatályos migrációs irányelveknek megfelelően, a 31. cikk kifejezetten kimondja, hogy a tagállamok díjat számíthatnak fel a kérelmek feldolgozásáért. Emellett, az Európai Unió Bíróságának közelmúltban kialakított ítélkezési gyakorlatával[16] összhangban, a 31. cikk olyan rendelkezést vezet be, amely leszögezi, hogy az említett díjak nem veszélyeztethetik az irányelv célkitűzéseinek teljesülését.

VIII. FEJEZET-ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32 – 38. cikk

A 32. cikk előírja, hogy a tagállamoknak nemzeti kapcsolattartó pontokat kell létrehozniuk a javaslat hatálya alá tartozó azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információk kicserélésére, akik az egyik tagállamból egy másikba költöznek. Ilyen nemzeti kapcsolattartó pontok már léteznek egyes meglévő migrációs irányelvek, mint például a kékkártya irányelv tekintetében, és a tagállamok közötti technikai szintű kommunikációt lehetővé tévő, hatékony mechanizmusnak bizonyultak.

33. cikk

Ez a rendelkezés előírja, hogy a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a számára vonatkozó statisztikákat, akiknek e javaslat alapján – a 862/2007/EK rendeletnek megfelelően – engedélyt adtak ki. A Bizottságnak lehetősége van további statisztikai adatokat igényelni.

36. cikk

Ez a rendelkezés előírja, hogy a javaslat formálisan hatályon kívül helyezi a harmadik országbeli állampolgár kutatókról és hallgatókrólról szóló 2005/71/EK és 2004/114/EK irányelveket.

A fennmaradó előírások (a 34., 35., 37. és 38. cikk) a jelentéstételre, az átültetésre, az irányelv hatálybalépésére és címzettjeire vonatkozó szabványos záró rendelkezések.

ê2004/114/EK, 2005/71/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

2013/0081 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a harmadik országokbeli állampolgáraiok Ö kutatás Õ , tanulmányok folytatása, diákcsere ð , javadalmazás ellenében végzett és ï javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat, ð valamint au pair munkavégzés ï céljából történő beutazásának ð és tartózkodásának ï feltételeiről a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról

[ÁTDOLGOZÁS]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel Ö az Európai Unió működéséről szóló Õ az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak Ö 79.cikke (2) bekezdésének Õ 63. cikke első albekezdésének 3. a) és Ö b) Õ 4. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

òúj szöveg

(1)       Több módosítást kell végezni a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelvben[17], valamint a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelvben[18]. Az áttekinthetőség érdekében ezeket az irányelveket át kell dolgozni.

(2)       Ennek az irányelvnek reagálnia kell a két irányelvről szóló végrehajtási jelentésekben[19] megállapított szükségletekre annak érdekében, hogy orvosolja a körvonalazott hiányosságokat, és következetes jogi keretet biztosítson a harmadik országokból az Unióba érkező különböző csoportok számára. Ezért egyetlen jogi aktusba összefoglalva, egyszerűsíteni és egységesíteni kell a különböző csoportokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó csoportok a közöttük meglévő eltérések ellenére is több olyan közös jellemzővel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik egy uniós szintű közös jogi keret útján történő szabályozásukat.

(3)       Ennek az irányelvnek hozzá kell járulnia a Stockholmi Program azon célkitűzéséhez, hogy közelítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabályokat. Az Unión kívülről érkező bevándorlás az egyik forrása a magasan képzett munkaerő utánpótlásának, és egyre nagyobb igény mutatkozik a tanulók és kutatók iránt. Fontos szerepet töltenek be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló egyik alapvető uniós eszköz – a humán tőke – kialakításában, és ennek révén hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

(4)       A két irányelvre vonatkozó végrehajtási jelentésekben hangsúlyozott hiányosságok főként a következőket érintik: a beutazási feltételek, jogok, eljárási biztosítékok, a hallgatók munkavállaláshoz való joga tanulmányaik folytatása során, az Unión belüli mobilitásra vonatkozó rendelkezések, valamint az összehangolás hiánya, mivel a tagállamokra bízták, hogy kiterjesztik-e a szabályozást egyes csoportokra, így az önkéntesekre, a tanulókra és a javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra. A jelentéseket követő széles körű konzultáció szintén rámutatott, hogy javítani kell a kutatók és a tanulók munkakeresési lehetőségeit, valamint megfelelőbb védelmet kell nyújtani az au-paireknek és a javadalmazásban részesülő gyakornokoknak, akik nem tartoznak a jelenlegi jogi aktusok hatálya alá.

ê2004/114/EK (1) preambulumbekezdés

(5)       A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából a Szerződés rendelkezik a menekültügy, a bevándorlás és a harmadik országok állampolgárai jogainak védelme terén elfogadandó intézkedésekről.

ê2004/114/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Szerződés előírja, hogy a Tanácsnak a belépés és a tartózkodás feltételeire, valamint a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok és huzamos tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozóan bevándorláspolitikai intézkedéseket kell elfogadnia.

ê2004/114/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az 1999. október 15-16-i tamperei különleges ülésén az Európai Tanács elismerte a harmadik országok állampolgárai beutazásának és tartózkodásának feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabályok közelítésének szükségességét, és felkérte a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadjon el a Bizottság javaslatain alapuló határozatokat.

òúj szöveg

(6)       Továbbá ezen irányelvnek elő kell mozdítania az emberek közötti kapcsolatokat és a mobilitást, mivel ezek is fontos elemét képezik az EU külső politikájának, különösen az európai szomszédságpolitika, vagy az uniós stratégiai partnerségek tekintetében. Az irányelvnek lehetővé kell tennie, hogy megfelelőbben hozzájáruljanak a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítéshez, és annak mobilitási partnerségeihez, amelyek konkrét keretet biztosítanak a tagállamok és a harmadik országok közötti párbeszéd és együttműködés számára, ideértve a jogszerű migráció elősegítését és megszervezését.

ê2004/114/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Közösség oktatás terén végzett tevékenységének egyik célja annak elősegítése, hogy Európa egésze a tanulmányok és a szakképzés legkiemelkedőbb központjává váljon a világon. A harmadik országok állampolgárainak a Közösség felé irányuló, tanulmányi célú mobilitása e stratégia kulcsfontosságú eleme. A belépés és tartózkodás feltételeire vonatkozó tagállami nemzeti jogszabályok közelítése szintén e stratégia részét képezi.

ê2004/114/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(7)       A migrációnak ezen irányelv alkalmazásában, amely meghatározása szerint átmeneti jellegű és nem függ a befogadó tagállam munkaerőpiacától,.ð elő kell segítenie a szakmai tudás és készségek létrehozását és megszerzését. ï ÖA migráció a Õ kölcsönös gyarapodás egy formáját jelenti, és elősegíti, hogy a különböző kultúrák közelebb kerüljenek egymáshoz.

òúj szöveg

(8)       Ennek az irányelvnek elő kell mozdítania, hogy az Unió vonzó helyszínt jelentsen a kutatók és az innováció számára, és segíteni kell az Uniót a tehetségekért folytatott világméretű versenyben. Az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezésben is szerepel az Unió megnyitása azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik befogadására kutatási célokból kerülhet sor. Az Európai Kutatási Térség szintén alapvető célként jelölte meg, hogy az uniós kutatók és a harmadik országokból származó kutatók számára nyitott munkaerőpiacot hozzanak létre, vagyis olyan térséget alakítsanak ki, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológia szabadon mozoghatnak.

ê2005/71/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ezen irányelv célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok három hónapnál hosszabb időtartamra történő, kutatási célú beutazásásnak és mozgásának elősegítésével hozzájáruljon az előbbi célkitűzések eléréséhez, annak érdekében, hogy Közösséget vonzóbbá tegye a világ minden tájáról érkező kutatók számára, és hogy a Közösség helyzetét – nemzetközi kutatási központként – javítsa.

ê2004/114/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az új közösségi szabályok a „diák”, „gyakornok”, „oktatási intézmény” és „önkéntes” fogalmak európai jogszabályoknak — különösen az érintettek mobilitásának előmozdítását célzó különböző közösségi programokban (Socrates, Európai Önkéntes Szolgálat stb.) — már használt meghatározásain alapulnak.

ê2004/114/EK (11) preambulumbekezdés

Ezen irányelv hatálya nem terjed ki a harmadik országok azon állampolgáraira, akik a fizetés nélküli gyakornokok, és a tevékenységük vagy a kapott jövedelem vagy díjazás alapján, nemzeti jogszabályaik értelmében munkavállalónak minősülő önkéntesek csoportjába tartoznak. A szakorvosi képzésben részt venni kívánó, harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról a tagállamok határoznak.

ê2005/71/11/EK (11), (13) és (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(9)       Helyénvaló a kutatók fogadását egy olyan fogadási eljárás létrehozásával ð révén ï megkönnyíteni, amely nem függ a kutatók és a fogadó kutatószervezet közötti jogi viszonytól, valamint azáltal, hogy a továbbiakban a tartózkodási engedély mellett nincs szükség munkavállalási engedélyre ð , vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumra ï . A tagállamok hasonló szabályokat alkalmazhatnak olyan harmadik országbeli állampolgárok esetén, akik a nemzeti jogszabályokkal vagy közigazgatási gyakorlattal összhangban egy kutatási program keretében kérelmezik fogadásukat felsőoktatási intézményben folytatandó oktatás céljából. A Ö Ez az Õ kutatókra vonatkozó külön eljárás a kutatószervezetek és a tagállamokban lévő bevándorlási hatóságok közötti együttműködésen alapul: az előbbinek kulcsszerepet biztosít a fogadási eljárásban a harmadik országok kutatói számára a Közösségbe Ö az Unióba Õ való belépés és tartózkodás megkönnyítése és meggyorsítása céljából, míg fenntartja a tagállamoknak a bevándorlási rendszabályok Ö politika Õ tekintetében meglévő előjogait. A tagállamok által előzetesen jóváhagyott kutatószervezeteknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy kutatási program végrehajtása céljából harmadik ország állampolgárával fogadási megállapodást írjanak alá. A tagállamok tartózkodási engedélyt ð engedélyt ïbocsátanak ki a fogadási megállapodás alapján, amennyiben a belépés és tartózkodás feltételei teljesülnek.

ê2005/71/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10)     Mivel az említett, a GDP 3 %-ának a kutatásba történő befektetéséret kitűző Ö vonatkozó Õ cél elérése érdekében tett erőfeszítés nagymértékben érinti a magánszférát, amelynek így az elkövetkező években több kutatót kell alkalmaznia, az ezen irányelv alapján Ö jóváhagyható Õ potenciálisan jogosult kutatószervezetekÖ nek Õ a közszférához és Ö vagy Õ a magánszférához Ö kell tartozniuk Õ egyaránt tartozhatnak.

ê2005/71/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(11)     Annak érdekében, hogy az Unió vonzóbbá váljon harmadik országok Ö országokbeli kutatók Õ kutatói ð számára, a családegyesítési jogról szóló, 2003. szerptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv[20] meghatározása szerinti családtagjaikat ïtartózkodásuk időtartamára számos területen a fogadó állam állampolgáraival egyenlő gazdasági és szociális jogokat, valamint felsőoktatási intézményben való oktatási lehetőséget kell biztosítanið velük együtt be kell fogadni. Élvezniük kell az Unión belüli mobilitásra vonatkozó rendelkezések előnyeit, és munkavállalási jogot is kell kapniuk. ï

ò új szöveg

(12)     Adott esetben ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a posztgraduális képzésben részt vevő hallgatókat is kutatóként kezeljék.

ê2005/71/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(13)     Az irányelv végrehajtása nem ösztönözheti a szellemi elvándorlást a gazdaságilag felemelkedő vagy a fejlődő országokból. Ilyen esetekben – a származási országokkal való partnerség keretében és az átfogó migrációs politika megteremtése céljából – kísérő intézkedéseket kell hozni a kutatók származási országukban történő integrációjának visszailleszkedésének ösztönzésére és a kutatói mobilitás előmozdítására.

òúj szöveg

(14)     Annak érdekében, hogy egész Európa világszintű kiválósági központtá váljon a tanulmányok és képzések terén, javítani kell az e célokból az Unióba érkező személyek beutazására és tartózkodására vonatkozó feltételeket. Ez összhangban van az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelésére irányuló mütemterv célkitűzéseivel[21], különösen az európai felsőoktatás nemzetközivé válása tekintetében. A tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályainak közelítése e törekvés részét képezi.

ò új szöveg

(15)     A Bolognai Nyilatkozat[22] révén útjára indított bolognai folyamat kiterjesztése és bővítése következtében a felsőoktatási rendszerek nem csupán a részt vevő országok között, hanem annál tágabb körben is fokozatosan közeledtek. Ez amiatt következett be, hogy a nemzeti hatóságok támogatták a hallgatók és az egyetemi oktatók mobilitását, valamint a felsőoktatási intézmények beépítették azt a tanmenetükbe. Ezt a folyamatot tükröznie kell a hallgatók Unión belüli mobilitására vonatkozó rendelkezések javításának. A Bolognai Nyilatkozat egyik célkitűzése az európai felsőoktatás vonzóbbá és versenyképesebbé tételére irányul. A bolognai folyamat következtében létrejött az európai felsőoktatási térség. Az európai felsőoktatás egységesítése vonzóbbá tette az európai tanulmányokat a harmadik országbeli állampolgár hallgatók számára.

ê2004/114/EK (10) preambulumbekezdés

(16)     Az ezen irányelv rendelkezései alá tartozó hallgatódiákok előkészítő tanfolyamainak időtartamát és egyéb feltételeit nemzeti jogszabályaikkal összhangban a tagállamoknak kell meghatározniuk.

ê2004/114/EK (12) preambulumbekezdés

(17)     Egy diák hallgató felsőoktatási intézménybe való felvételének bizonyítéka — egyebek között — a beiratkozást megerősítő igazolás lehet.

ê2004/114/EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(18)     Az egyetemi ösztöndíjat figyelembe ð kell venni ï vehető annak értékelésekor, hogy elegendő anyagi fedezet áll-e rendelkezésre.

òúj szöveg

(19)     Jóllehet a tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésére, hogy alkalmazzák-e vagy sem a 2004/114/EK irányelvet a tanulókra, önkéntesekre és javadalmazás nélküli gyakornokokra, e csoportoknak mostantól ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk annak érdekében, hogy elősegítsék a beutazásukat és tartózkodásukat, valamint jogaik érvényesülését. Ezt az irányelvet alkalmazni kell az au pairekre és a javadalmazásban részesülő gyakornokokra is, hogy biztosítsák törvényes jogaikat és védelmüket.

(20)     Ezen irányelv hatálya nem terjed ki azokra a javadalmazásban részesülő gyakornokokra, akik vállalaton belüli áthelyezés keretében, munkavégzés céljából érkeznek az Unióba, ugyanis ők [a vállalaton belüli áthelyezésekről szóló 2013/xx/EU irányelv] hatálya alá tartoznak.

(21)     Mivel a harmadik országbeli állampolgár au pairek tekintetében jelenleg nem létezik olyan uniós szintű jogi keret, amely biztosítaná a velük való tisztességes bánásmódot, olyan rendelkezéseket kell beilleszteni az irányelvbe, amelyek e különösen kiszolgáltatott csoport sajátos szükségleteit kezelik. Ennek az irányelvnek elő kell írnia az au pair és a befogadó család által egyaránt teljesítendő feltételeket, különösen a közöttük létrejövő szerződés tekintetében, amelynek többek között olyan kérdéseket kell tisztáznia, mint a fizetendő zsebpénz[23].

(22)     Az általános és különös beutazási feltételek teljesülése esetén a tagállamoknak a meghatározott határidőn belül engedélyt – vagyis hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot és/vagy tartózkodási engedélyt – kell kiadniuk. Ha egy tagállam kizárólag a saját területén ad ki tartózkodási engedélyt, és az irányelvben szereplő valamennyi beutazással kapcsolatos feltétel teljesül, a tagállamnak ki kell adnia az igényelt vízumot az érintett harmadik országbeli állampolgár számára.

(23)     Az engedélyen fel kell tüntetni az érintett harmadik országbeli állampolgár jogállását, és a megfelelő, mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programokat. A tagállamok papíralapú formátumban vagy elektronikus formátumban további információkat is feltüntethetnek, feltéve, hogy azok nem minősülnek kiegészítő feltételeknek.

(24)     Az ezen irányelv alapján kiadott engedélyek különféle érvényességi idejének tükröznie kell az egyes csoportok tartózkodásának sajátos jellemzőit.

(25)     A tagállamok a kérelmek feldolgozásárt díjat számíthatnak fel a kérelmezőknek. A díjaknak arányosnak kell lenniük a tartózkodás céljával.

(26)     A harmadik országbeli állampolgároknak ezen irányelv alapján biztosított jogosultságok nem tehetők függővé attól, hogy az engedélyt hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély formájában adták-e ki.

ê2004/114/EK (8) preambulumbekezdés

ðúj szöveg

(27)     A „beutazás” kifejezés harmadik országok állampolgárainak az ezen irányelv által meghatározott célból ð egy tagállamba ï történő belépését és ð ottani ï tartózkodását jelenti.

ê2004/114/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(28)     A beutazás kellően indokolt okok alapján megtagadható. Különösen abban az esetben kerülhet sor a beutazás elutasítására, ha a tagállam ð egyedi esetben, ïtényekre alapozott értékelés alapján úgy véli, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár lehetséges veszélyt jelent a közrendre, vagy a közbiztonságrað vagy a közegészségre ï . A közrend fogalmába beletartozhat az, ha valakit valamely súlyos bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a közrend és közbiztonság fogalma magában foglalja azokat az eseteket is, amikor egy harmadik országbeli állampolgár egy, a terrorizmust támogató csoport tagja vagy tagja volt, ilyen csoportot támogat vagy támogatott, illetve szélsőséges törekvései vannak vagy voltak.

ê2004/114/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(29)     A beutazás engedélyezése iránti kérelem okaival kapcsolatos kételyek esetén a tagállam minden olyan bizonyítékot megkövetelhet, amely — különösen a kérelmező által szándékolt tanulmányok Ö vagy képzés Õ alapján — a kérelem megalapozottságának megítéléséhez szükséges, az ezen irányelvben megállapított eljárással való visszaélés vagy az eljárás helytelen alkalmazásának elkerülése érdekében.

òúj szöveg

(30)     A tagállami hatóságoknak tájékoztatniuk kell az ezen irányelv alapján a tagállamokba való beutazást kérelmező harmadik országbeli állampolgárt a kérelemre vonatkozó határozatról. Ezt írásban, a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül, illetve a mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programok hatálya alá tartozó kutatók és hallgatók esetében a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 napon belül meg kell tenniük.

ê2004/114/EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(31)     Az Ö harmadik országbeli állampolgár kutatók, tanulók és javadalmazásban részesülő gyakornokok Õ ezen irányelvben meghatározott célokból való, Ö Unión Õ a Közösségen belüli vagy a Közösségbe irányuló mobilitása előmozdítása érdekében elő kell segíteni a harmadik országbeli, több tagállamban tanulmányokat folytató diákok mobilitását, valamint a közösségi programokban részt vevő harmadik országbeli állampolgárok beutazását. ð Ami a kutatókat illeti, ezen irányelvnek javítania kell a szabályokat abban a tekintetben, hogy az első tagállamban kiadott engedély új fogadási megállapodás nélkül is kiterjedjen a második tagállamban eltöltött tartózkodási időkre. Javítani kell a hallgatók, és az új csoportot jelentő javadalmazásban részesülő gyakornokok helyzetét, lehetővé téve számukra, hogy három és hat hónap közötti időszakokra egy második tagállamban tartózkodjanak, amennyiben eleget tesznek az ezen irányelvben meghatározott általános feltételeknek. A vállalaton belüli áthelyezett személyként az Unióba érkező harmadik országbeli állampolgár gyakornokokra az áthelyezésük jellegének megfelelően kialakított, az Unión belüli mobilitásra vonatkozó különös szabályok alkalmazandók, összhangban [a vállalaton belüli áthelyezésekről szóló 2013/xx/EU irányelv]vel.ï

òúj szöveg

(32)     A migrációra vonatkozó uniós szabályoknak és a mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programoknak még inkább ki kell egészíteniük egymást. Az ilyen uniós programok hatálya alá tartozó harmadik országbeli kutatóknak és hallgatóknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy az első tagállamban kiadott engedély alapján előírt tagállamokba költözzenek, amennyiben e tagállamok listája már az Unió területére való beutazás előtt ismert. Az ilyen engedélyeknek lehetővé kell tenni számukra, hogy éljenek a mobilitás lehetőségével anélkül, hogy ehhez további információkat kellene megadniuk, vagy bármely egyéb kérelmezési eljárást kellene lefolytatniuk. A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy megkönnyítsék a harmadik országbeli állampolgár önkéntesek Unión belüli mobilitását, amennyiben az önkéntes programok egynél több tagállamra terjednek ki.

ê2004/114/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(33)     Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli hallgatók diákok számára lehetővé váljék tanulmányi költségeik egy részének ð megfelelőbb ï fedezése, az ezen irányelvben meghatározott feltételek szerint lehetővé kell tenni számukra a munkaerőpiacra való ð nagyobb mértékű ï bejutást, ð , vagyis a heti minimum 20 óra munkavégzést ï. A diákok hallgatók ezen irányelvben meghatározott feltételek szerinti, munkaerőpiacra való bejutásának általános szabálynak kell lennie; rendkívüli körülmények fennállása esetén azonban lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy figyelemmel legyenek nemzeti munkaerő-piaci helyzetükreð , mindazonáltal ez nem jelentheti a munkához való jog teljes megtagadását ï .

òúj szöveg

(34)     A jövőbeni magasan képzett munkaerő ösztönzésének keretében, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az Unióban diplomát szerző hallgatóknak, hogy a munkalehetőségek felmérése, illetőleg vállalkozás alapítása céljából az eredeti engedély lejártától számított 12 hónapig az EU területén maradjanak. A kutatók számára szintén lehetővé kell tenniük, hogy a fogadási megállapodásban meghatározott kutatási projektjük lezárását követően hasonlóképpen az Unió területén maradjanak. Ez nem jelenthet automatikus jogot a munkavállaláshoz, illetve vállalkozás alapításához. A tagállamok megkövetelhetik a 24. cikk szerinti igazolás benyújtását.

(35)     Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a tagállamok azon hatáskörét, hogy szabályozzák a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási célból való beutazására vonatkozó engedélyek számát.

(36)     Az Unió harmadik országbeli állampolgár kutatókra, hallgatókra, tanulókra, gyakornokokra, önkéntesekre és au pairekre gyakorolt vonzerejének növelése érdekében fontos, hogy a Szerződés 79. cikke szerinti tisztességes bánásmódban részesítsék őket. Az említett csoportok jogosultak arra, hogy a befogadó tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesüljenek, a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[24] értelmében. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet meghatározása szerinti szociális biztonsági ágakat illető nemzeti jogszabályok tekintetében a harmadik országbeli állampolgár kutatók esetében fenn kell tartani a befogadó tagállam állampolgáraival azonos bánásmódot biztosító előnyösebb jogokat, amelyek kiegészítik a 2011/98/EK irányelv alapján biztosított jogokat. Jelenleg az utóbbi jogszabály lehetővé teszi a tagállamok számára az egyenlő bánásmód korlátozását a szociális biztonsági ágak, így a családi ellátások tekintetében, ez a korlátozási lehetőség pedig a kutatókat is érintheti. Továbbá, függetlenül attól, hogy az uniós jog vagy a befogadó tagállam nemzeti joga biztosítja-e a munkavállaláshoz való jogot a harmadik országbeli állampolgár tanulók, önkéntesek, javadalmazás nélküli gyakornokok és au pairek számára, e csoportoknak a befogadó tagállam állampolgáraival egyenlő jogokat kell élvezniük, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve a nyilvánosság számára elérhető árukkal és szolgáltatásokkal való ellátottság tekintetében.

ê2004/114/EK (23) preambulumbekezdés

(37)     Ez az irányelv semmilyen körülmények között nem érintheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletet.[25]

ê2005/71/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ez az irányelv semmilyen körülmények között nem érintheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletet.[26]

ê2004/114/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(38)     Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.ð, az Európai Unióról szóló Szerződés 6. cikkében említetteknek megfelelően ï.

ê2005/71/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ez az ajánlás tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg.

ê2004/114/EK (5) preambulumbekezdés

(39)     A tagállamoknak a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés nélkül kell végrehajtaniuk ennek az irányelvnek a rendelkezéseit.

ê2005/71/EK (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A tagállamoknak a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés nélkül kell végrehajtaniuk ezen irányelv rendelkezéseit.

òúj szöveg

(40)     A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása.

ê2004/114/EK (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(41)     Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a harmadik országok állampolgárainak Ö kutatás, Õ tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli ð vagy javadalmazás ellenében végzett ï gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat ð vagy au pair munkavégzés ï céljából való beutazásaára Ö és tartózkodására vonatkozó Õ feltételeinek meghatározása, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ennek terjedelme és hatása miatt azok közösségi Ö uniós Õ szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség Ö az Unió Õ intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

ê2005/71/EK (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a fogadási külön eljárás bevezetését, valamint a harmadik országok állampolgárainak egy kutatási szervezettel kötött fogadási megállapodás keretében kutatási program folytatása céljából, három hónapnál hosszabb időtartamra a tagállamokba való belépése és tartózkodása feltételeinek elfogadását – a tagállamok, különösen a tagállamok közötti mobilitás biztosítását illetően, nem tudják kielégítően megvalósítani, azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A Közösség ezért a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem haladja meg a fenti célok eléréséhez szükséges mértéket.

ê2004/114/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(42)     Valamennyi tagállamnak biztosítania kell, hogy az interneten keresztül a lehető legteljesebb, rendszeresen frissített információ álljon a nyilvánosság rendelkezésére Ö az ezen irányelv alapján jóváhagyott azon kutatószervezetekről, amelyekkel a kutatók fogadási megállapodást köthetnek, továbbá a kutatás céljából a tagállam területére való beutazás és területén való tartózkodás feltételeiről, valamint Õ az ezen irányelvben meghatározott olyan intézményekről és tanulmányokról, amelyekre harmadik országbeli állampolgárok jelentkezhetnek, valamint a tagállam területére e célból való belépésutazás és területén való tartózkodással kapcsolatos feltételekről és eljárásokról.

ê2005/71/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a lehető legrészletesebb, rendszeresen frissített információk – különösen az interneten keresztül – hozzáférhetőek legyenek az ezen irányelv szerint jóváhagyott kutatószervezetekről, amelyekkel a kutatók fogadási megállapodásokat köthetnek, valamint kutatási tevékenység folytatása céljából a tagállam területére való belépés és tartózkodás ezen irányelv szerinti feltételeiről és eljárásairól.

ê2005/71/EK (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(43)     [Az Európai Unióról szóló szerződéshez Ö és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez Õ csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak Ö a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló Õ helyzetéről szóló Ö 21. sz. Õ jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság Ö e tagállamok Õ nem vesz Ö nek Õ részt ezen irányelv elfogadásában, és az irányelv vagy annak alkalmazása számára Ö ukra Õ nem kötelező.]

ê2005/71/EK (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(44)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Ö Európai Unió működéséről szóló Õ szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és az irányelv vagy annak alkalmazása számára nem kötelező,.

ê2004/114/EK (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A területükre való első belépés engedélyezése érdekében a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy időben tartózkodási engedélyt vagy — ha kizárólag saját területükön adnak ki tartózkodási engedélyeket — vízumot bocsáthassanak ki.

ê2004/114/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az előzetes engedély fogalmába beletartozik az olyan diákok számára adott munkavállalási engedély is, akik jövedelemszerző tevékenységet kívánnak folytatni.

ê2004/114/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ez az irányelv nem érintheti a részmunkaidő területén hozott nemzeti jogszabályokat.

ê2004/114/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a tanulmányi célból vagy a tagállamok elismert szervezetei által irányított diákcsereprogramok okán folytatott beutazás-engedélyezési eljárásokat gyorsítani lehessen.

ê2004/114/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, valamint az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül ezek a tagállamok nem vesznek részt ezen irányelv elfogadásában, és az rájuk nézve nem kötelező és azt nem kötelesek alkalmazni.

ê2004/114/EK (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és azt nem köteles alkalmazni,

ê2005/71/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Bizottság, az európai kutatáspolitika megszilárdítása és szerkezetének kialakítása céljából, 2000 januárjában megállapította, hogy Európai Kutatási Térségét kell létrehozni, amely a jövőbeli közösségi fellépés központi eleme lesz ezen a területen.

ê2005/71/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén támogatta az Európai Kutatási Térség létrehozását, és azt a célt tűzte ki a Közösség számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon.

ê2005/71/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A gazdaság globalizálódása szükségessé teszi a kutatók nagyobb mobilitását, amint ezt a Közösség hatodik kutatási keretprogramja is felismerte[27], amikor programjait a korábbinál nagyobb mértékben nyitotta meg harmadik országból érkező kutatók számára.

ê2005/71/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Tanács 2002. márciusi barcelonai ülése által meghatározott cél elérése érdekében – amelynek értelmében a GDP 3 %-át kutatásra kell fordítani – a Közösségnek a becslések szerint mintegy 700000 kutatóval kell rendelkeznie. E cél megvalósításához számos, egymással összefüggő intézkedés szükséges, úgymint a tudományos pálya vonzóvá tétele a fiatalok számára, a nők nagyobb részvételének elősegítése a tudományos kutatásban, a képzés és a mobilitás lehetőségeinek növelése a kutatásban, a kutatók szakmai érvényesülési kilátásainak javítása a Közösségben és a Közösség nagyobb mértékű megnyitása olyan harmadik országbeli állampolgárok előtt, akik számára engedélyezni lehet a kutatási célú beutazást.

ê2005/71/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az irányelv végrehajtása nem ösztönözheti a szellemi elvándorlást a gazdaságilag felemelkedő vagy a fejlődő országokból. Ilyen esetekben – a származási országokkal való partnerség keretében és az átfogó migrációs politika megteremtése céljából – kísérő intézkedéseket kell hozni a kutatók származási országukban történő integrációjának ösztönzésére és a kutatói mobilitás előmozdítására.

ê2005/71/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A lisszaboni folyamat célkitűzéseinek elérése érdekében ugyancsak fontos elősegíteni az EU-polgár kutatók Unión belüli kutatási célú mobilitását, elsősorban a 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó kutatók vonatkozásában.

ê2005/71/EK (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Tekintve a világgazdaságban bekövetkezett változások keltette nyitottságot és a GDP 3 %-ának a kutatásba történő befektetését kitűző cél eléréséhez valószínűleg szükséges követelményeket, az ezen irányelv alapján potenciálisan jogosult harmadik országbeli kutatókat a képesítésükkel és a megvalósítani kívánt kutatási programmal összhangban tágan kell meghatározni.

ê2005/71/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ugyanakkor fenn kell tartani a szokásos fogadási lehetőségeket (foglalkoztatás, kihelyezés stb.), különösen a diákként kutatási tevékenységet folytató doktoranduszhallgatók számára, akiket ki kell zárni az irányelv alkalmazási köréből, és akikre a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv[28] vonatkozik.

ê2005/71/EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ez az irányelv rendkívül fontos előrelépést jelent a szociális biztonság területén, mivel a megkülönböztetésmentesség elve közvetlenül vonatkozik azokra a személyekre is, akik közvetlenül harmadik országból érkeznek valamely tagállamba. Ugyanakkor ez az irányelv nem keletkeztethet a szociális biztonság területén már meglévő közösségi jogszabályokban meghatározottaknál több jogot harmadik országok azon állampolgárai számára, akik tagállamok közötti határokon átnyúló tényezőkkel rendelkeznek. Ez az irányelv továbbá nem biztosít jogokat azon helyzetekkel kapcsolatban, amelyek kívül esnek a közösségi jogszabályok hatályán, mint például a harmadik országban tartózkodó családtagok.

ê2005/71/EK (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Fontos a tudományos kutatás folytatása céljából fogadott harmadik országbeli állampolgárok mobilitásának – mint a partnerek közötti kapcsolatok és hálózatok világszinten történő fejlesztésére és megszilárdítására, valamint az Európai Kutatási Térség létrehozására szolgáló eszköznek – az elősegítése. A kutatóknak az ezen irányelvben meghatározott feltételek szerint képeseknek kell lenniük a mobilitás gyakorlati megvalósítására. Az ezen irányelv szerinti mobilitás gyakorlati megvalósításának feltételei nem érintik az úti okmányok érvényességének elismerésére vonatkozó jelenleg hatályos szabályokat.

ê2005/71/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatók családja egységének megőrzését megkönnyítsék és támogassák, a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadásának megkönnyítéséről szóló, 2005. október 12-i tanácsi ajánlással[29] összhangban.

ê2005/71/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A család egységének megőrzése és a mobilitás lehetővé tétele érdekében a családtagoknak képesnek kell lenniük egy másik tagállamban tartózkodó kutatóhoz való csatlakozásra az adott tagállam nemzeti jogában meghatározott feltételek szerint, beleértve a tagállam kétoldalú és többoldalú megállapodásokból fakadó kötelezettségeit is.

ê2005/71/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A tartózkodási engedéllyel rendelkezők elvileg jogosultak lehetnek fogadási kérelem benyújtására úgy, hogy eközben az érintett tagállam területén maradnak.

ê2005/71/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A tagállamoknak jogukban áll a tartózkodási engedély kérelmezőit elbírálási eljárási díj megfizetésére kötelezni.

ê2005/71/EK (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A jobb jogszabályalkotásról szóló intézményközi megállapodás (34) bekezdésével összhangban a Tanács ösztönzi a tagállamokat arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

ê2005/71/EK (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően Írország 2004. július 1-jei levelében bejelentette, hogy részt kíván venni ezen irányelv meghozatalában és alkalmazásában.

òúj szöveg

(45)     Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik.

(46)     Ez az irányelv nem érinti az irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és alkalmazásuk időpontjaival kapcsolatosan az I. mellékletének B. részében meghatározott tagállami kötelezettségeket,

ê2004/114/E (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza:

              a) a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területén Ö kutatás, Õ tanulmányok folytatása, diákcsere, ð javadalmazás ellenében végzett és ïjavadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat ð és au pair munkavégzés ïcéljából, három hónapot ð 90 napot ï meghaladó időtartamra történő beutazásának ð és tartózkodásának ï feltételeit;

              b) a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére az említett célokból történő fogadásával kapcsolatos eljárási szabályokat.

òúj szöveg

              b) a harmadik országbeli állampolgár hallgatók és javadalmazásban részesülő gyakornokok az ezen irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár számára elsőként engedélyt kiadó tagállamtól eltérő tagállamokba való beutazásának és 90 napot meghaladó tartózkodásának feltételeit;

c) a harmadik országbeli állampolgár kutatók az ezen irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár számára elsőként engedélyt kiadó tagállamtól eltérő tagállamokba való beutazásának és azok területén való tartózkodásának feltételeit.

             

ê2005/71/E (kiigazított szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés

Ez az irányelv harmadik országbeli kutatóknak egy kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás keretében kutatási program végrehajtása céljából, három hónapnál hosszabb időtartamra a tagállamok általi fogadásának feltételeit határozza meg.

ê2004/114/E (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

2. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet harmadik országok azon állampolgáraira kell alkalmazni, akik Ö kutatás, Õ tanulmányok folytatása, Ö diákcsere, Õ ð javadalmazás ellenében végzett vagy ï Ö javadalmazás nélküli gyakorlat, önkéntes szolgálat, Õ ð vagy au pair munkavégzés ï céljából kérelmezik valamely tagállam területén történő beutazásuk engedélyezését.

(2) Ezen irányelv nem alkalmazandó Ö azon harmadik országbeli állampolgárokra Õ :

              a) harmadik országok azon állampolgáraira, akik valamely tagállamban menedékkérőként, vagy kiegészítő védelem illetve ideiglenes védelem keretében tartózkodnak;

              b) harmadik országok azon állampolgáraira, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették;

              c) harmadik országok azon állampolgáraira, akik olyan uniós polgárok családtagjai, akik az Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták;

              d) harmadik országok azon állampolgáraira, akik a harmadik országok hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanács irányelvvel[30] összhangban valamely tagállamban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást élvező személyek, és akik tanulmányok folytatása vagy szakképzés végett gyakorolják a valamely másik tagállambeli tartózkodáshoz való jogukat;

              e) harmadik országok azon állampolgáraira, akik az érintett tagállam nemzeti jogszabályai értelmében munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak minősülnek.

òúj szöveg

              f) akik családtagjaikkal együtt és állampolgárságuktól függetlenül az Unió és a tagállamok, vagy az Unió és harmadik országok közötti megállapodások értelmében az uniós polgárokéval azonos jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében;

              g) akik [a vállalaton belüli áthelyezésekről szóló 2013/xx/EU irányelv] szerinti vállalati áthelyezés keretében, gyakornokként érkeznek az Unió területére.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

              a) „harmadik országbeli állampolgár” bármely olyan személy, aki a Szerződés 1720. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár;

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

              a) „harmadik ország állampolgára”: bármely olyan személy, aki a Szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár;

ê2005/71/EK

              b) d) „kutató”: harmadik ország állampolgára, aki olyan megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkezik, amely doktori programokban való részvételre jogosít fel, és akit valamely kutató szervezet kiválasztott egy olyan kutatási program megvalósítására, amelyhez a fenti képesítés általában szükséges;

ê2004/114/EK

c) b) „hallgató”: harmadik ország azon állampolgára, aki valamely tagállam felsőoktatási intézményébe felvételt nyert, és akinek a tagállam a területéren történővaló beutazását abból a célból engedélyezi, hogy fő tevékenységként olyan nappali tagozatos tanulmányokat folytasson, amelyek a tagállam által elismert felsőfokú képesítést adnak — így felsőoktatási intézményben olyan oklevelet, bizonyítványt vagy doktori fokozatot, amely a nemzeti jogszabályokkal összhangban, az említett oktatást megelőző, előkészítő tanfolyamra is kiterjedhet;

              d) c) „tanuló”: harmadik ország azon állampolgára, akinek valamely tagállam a területére történő beutazását abból a célból engedélyezi, hogy a tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban, a tagállam által e célra elismert szervezet által működtetett csereprogram keretében, elismert középfokú oktatási programban vegyen részt;

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

              e) d) „javadalmazásban nem részesülő gyakornok”: azon harmadik országbeli azon állampolgára, akinek valamely tagállam a területéren történővaló beutazását, Ö az érintett tagállam Õ nemzeti jogszabályaivokkal összhangban, javadalmazás nélküli gyakorlati időre engedélyezi;

òúj szöveg

              f) „javadalmazásban részesülő gyakornok”: azon harmadik országbeli állampolgár, akinek valamely tagállam a területére történő beutazását az érintett tagállam nemzeti jogszabályaival összhangban, javadalmazás ellenében végzett gyakorlati időre engedélyezi;

              g) „önkéntes”: azon harmadik országbeli állampolgár, akinek valamely tagállam a területére történő beutazását elismert önkéntes szolgálati rendszerben való részvétel céljából engedélyezi.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

h)f) „önkéntes szolgálati rendszer”: közérdekű célokat szolgáló, gyakorlati szolidaritást kifejező tevékenységi program, amely valamely tagállami vagy Ö az Unió Õ közösségi Ö által elismert Õ rendszeren alapul;

òúj szöveg

i) „au pair”: azon harmadik országbeli állampolgár, akit valamely tagállamban egy család könnyű házimunka és gyermekgondozás ellenében átmenetileg befogad annak érdekében, hogy az érintett személy javítsa nyelvtudását és bővítse a befogadó országra vonatkozó ismereteit;

ê2005/71/EK

j) b) „kutatás”: az ismeretanyag növelése érdekében szisztematikusan végzett alkotómunka, beleértve az emberi, kulturális és társadalmi ismeretek növelését, valamint ezen ismeretanyag új alkalmazásokra való használatának kidolgozását;

k) c) „kutatószervezet”: bármely köz- vagy magánszervezet, amely kutatást folytat, és amelyet ezen irányelv céljaira valamely tagállam saját jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban jóváhagyott;

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

              (1) e) „ Ö oktatási Õ intézmény”: a fogadó tagállam által elismert köz- vagy magánintézmény, és/vagy amelynek képzéseit, e tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban, Ö átlátható kritériumok alapján, Õ az ezen irányelvben meghatározott célokra elismer;

òúj szöveg

              m) „javadalmazás”: a nyújtott szolgáltatás ellenértékeként kapott, és a nemzeti jogszabályok vagy a kialakult gyakorlat alapján a foglalkoztatási jogviszony elemének tekintett, bármilyen formában teljesített kifizetés;

              n) „foglalkoztatás” a nemzeti jog vagy a kialakult gyakorlat által szabályozott bármely munka- vagy foglalkoztatási formát magában foglaló, valamely munkáltató javára és irányítása, illetve felügyelete alatt végzett tevékenységek gyakorlása;

              o) „első tagállam”: az a tagállam, amely ezen irányelv alapján elsőként adja ki engedélyt a harmadik országbeli állampolgárnak;

              p) „második tagállam” az elsőtől eltérő bármely más tagállam;

              q) „mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programok”: a harmadik országbeli állampolgárok Unióba irányuló mobilitását elősegítő, uniós finanszírozású programok;

              r) „engedély”: az 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban, valamely tagállam hatóságai által kibocsátott tartózkodási engedély, amely lehetővé teszi, hogy egy harmadik ország állampolgára jogszerűen tartózkodjon az adott tagállam területén, vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum;

              s) „hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum” a Schengeni Egyezmény 18. cikkében előírtaknak megfelelően, vagy a schengeni vívmányokat nem teljes körűen végrehajtó tagállamok esetében e tagállamok nemzeti jogának megfelelően, valamely tagállam által kibocsátott engedély.

ê2004/114/EK

              g) „tartózkodási engedély”: az 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban, valamely tagállam hatóságai által kibocsátott engedély, amely lehetővé teszi, hogy egy harmadik ország állampolgára jogszerűen tartózkodjon az adott tagállam területén.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

e) „tartózkodási engedély”: valamely tagállam hatóságai által kiállított, a „kutató” kifejezést feltüntető engedély, amely lehetővé teszi egy harmadik ország állampolgára számára, hogy jogszerűen a területén tartózkodjon az 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja rendelkezéseivel összhangban.

3. cikk

Hatály

1. Ezt az irányelvet harmadik országok azon állampolgáraira kell alkalmazni,, akik kutatási program folytatása céljából valamely tagállam területére való befogadásukat kérelmezik.

2. Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni az alábbi esetekre:

              a) harmadik országok valamely tagállam területén – nemzetközi védelmet kérőkként, illetőleg ideiglenes védelmi rendszer keretében – tartózkodó állampolgárai;

b) harmadik országok azon állampolgárai, akik a 2004/114/EK irányelv értelmében – valamely tagállamban diákként való tartózkodást kérelmeznek;

c) harmadik országok azon állampolgárai, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették;

d) valamely kutatószervezet által egy eltérő tagállamban lévő másik kutatószervezethez kirendelt kutatók.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

4. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

1. Ez az irányelv nem érinti:

a) az egyrészről a Közösség vagy a Közösség és tagállamai, másrészről egy vagy több nem tagország közötti két- vagy többoldalú megállapodások;

b) az egy vagy több tagállam és egy vagy több nem tagország közötti két- vagy többoldalú megállapodások kedvezőbb rendelkezéseit.

2. Ez az irányelv nem érinti a tagállamok jogát, hogy azon személyekre nézve, akikre az irányelv vonatkozik, kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

4. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

(1) Ez az irányelv nem érinti:

              a) a Közösség Ö az Unió Õ vagy a Közösség Ö az Unió Õ és tagállamai, valamint egy vagy több harmadik ország között Ö megkötött Õ létrejött két- vagy többoldalú megállapodások; vagy

              b) az egy vagy több tagállam és egy vagy több nem harmadiktagország közötti Ö megkötött Õ két- vagy többoldalú megállapodások kedvezőbb rendelkezéseit.

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az irányelv hatálya alá tartozó személyekre nézveð , a 21., 22., 23., 24., 25. és 29. cikk tekintetében, kiváltképpen a mobilitási partnerségek keretében ï kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el, illetve tartsanak fenn.

II. FEJEZET

A BEUTAZÁS FELTÉTELEI

ê2004/114/EK

5. cikk

Elv

(1) Harmadik ország állampolgára ezen irányelv alapján történő beutazásának feltétele azoknak az okmányoknak az ellenőrzése, amelyek bizonyítják, hogy a harmadik ország állampolgára megfelel a 6. cikkben, valamint az adott csoportra vonatkozó 7-11 14. cikkben megállapított feltételeknek.

òúj szöveg

(2) Amennyiben a beutazás valamennyi általános és különös feltétele teljesül, a kérelmezők jogosultak hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot és/vagy tartózkodási engedélyt kapni. Ha egy tagállam kizárólag a saját területén ad ki tartózkodási engedélyt, és sehol másutt nem, továbbá amennyiben az irányelvben meghatározott valamennyi beutazással kapcsolatos feltétel teljesül, az érintett tagállamnak ki kell adnia az igényelt vízumot a harmadik országbeli állampolgár számára.

ê2004/114/EK

6. cikk

Általános feltételek

1. Azon harmadik országbeli állampolgár, aki fogadását az ezen irányelvben megállapított célok érdekében kérelmezi:

              a) a nemzeti jogszabályok által meghatározott, érvényes úti okmányt kell bemutatnia; a tagállamok megkövetelhetik, hogy az úti okmány érvényességi ideje kiterjedjen legalább a tervezett tartózkodás időtartamára;

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

              b) amennyiben a fogadó tagállam nemzeti jogszabályai szerint kiskorú, a tervezett tartózkodásra vonatkozó szülői engedélyt Ö vagy azzal egyenértékű dokumentumot Õ kell bemutatni;

              c) valamennyi olyan kockázatra kiterjedő egészségbiztosítással kell rendelkeznie, amely ellen az érintett tagállam állampolgárai általában biztosítottak;

ê2004/114/EK

              d) nem lehet olyan személy, aki a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségre veszélyesnek minősül;

              e) a tagállam kérésére igazolnia kell, hogy lerótta az irányelv 2231. cikke szerinti kérelem eljárási díját.;

òúj szöveg

              f) a tagállam által kért módon igazolnia kell, hogy tartózkodása folyamán rendelkezni fog a megélhetésének, képzésének és visszautazásának költségeihez szükséges anyagi fedezettel, ami nem érinti az egyes ügyek egyedi vizsgálatának lehetőségét.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

2. A tagállamok megkönnyítik azoknak a 7–11. cikk hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgároknak a beutazása engedélyezésére irányuló eljárást, akik a Közösségbe irányuló, illetve a Közösségen belüli mobilitást elősegítő közösségi programokban vesznek részt.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

III. FEJEZET

A KUTATÓK FOGADÁSA

7. cikk

Fogadási feltételek

1. Azon harmadik országbeli állampolgár, aki fogadását az ezen irányelvben megállapított célok érdekében kérelmezi:

a) a nemzeti jogszabályok szerinti, érvényes úti okmányt köteles bemutatni. A tagállam megkövetelheti, hogy az úti okmány érvényességi ideje legalább a tartózkodási engedély időtartamát lefedje;

b) a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban egy kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást köteles bemutatni; és

              c) adott esetben a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban a kutatószervezet által kiállított pénzügyi felelősségről szóló nyilatkozatot köteles bemutatni; valamint

d) nem veszélyeztetheti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészségügyet.

A tagállamok ellenőrzik, hogy az a), b), c) és d) pontban említett valamennyi feltétel teljesül-e.

2. A tagállamok ellenőrizhetik azon feltételeket is, amelyeken a fogadási megállapodás alapul, és amelyek alapján annak megkötésére sor került.

3. Amint az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzések pozitív eredménnyel zárultak, a fogadási megállapodás végrehajtása érdekében a kutatókat a tagállamok területén fogadni kell.

òúj szöveg

7. cikk

Kutatókra vonatkozó különös feltételek

(1) A 6. cikkben meghatározott általános feltételek mellett, a beutazása engedélyezését kutatás folytatása céljából kérelmező harmadik országbeli állampolgárnak a következő feltételeket is teljesítenie kell:

a) a 9. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban egy kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást köteles bemutatni;

b) adott esetben, a 9. cikk (3) bekezdésével összhangban, a kutatószervezet által kiállított pénzügyi felelősségről szóló nyilatkozatot köteles bemutatni.

(2) A tagállamok ellenőrizhetik azon feltételeket, amelyeken a fogadási megállapodás alapul, és amelyek alapján annak megkötésére sor került.

(3) Amint az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzések pozitív eredménnyel zárultak, a fogadási megállapodás végrehajtása érdekében a kutatókat a tagállam területén fogadni kell.

(4) Az Unión belül kutatást folytatni kívánó harmadik országbeli állampolgárok kérelmeit akkor kell megvizsgálni és elbírálni, amikor a harmadik ország érintett állampolgára azon tagállamok területén kívül tartózkodik, amelybe be kíván utazni.

(5) A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban a harmadik ország már a területükön tartózkodó érintett állampolgára által benyújtott kérelmet is elfogadhatnak.

(6) A tagállamok meghatározzák, hogy az engedély iránti kérelmeket a kutatónak vagy az érintett kutatószervezetnek kell-e benyújtania.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

II. FEJEZET

KUTATÓSZERVEZETEK

58. cikk

Ö Kutatószervezetek Õ jóváhagyása

ê2005/71/EK

(1) Bármely kutatószervezetet, amely az ezen irányelvben meghatározott fogadási eljárásnak megfelelően kutatót kíván fogadni, az érintett tagállamnak erre a célra előzetesen jóvá kell hagynia.

(2) A kutatószervezetek jóváhagyásának a tagállamok nemzeti jogában meghatározott eljárásokkal vagy a tagállam közigazgatási gyakorlatával összhangban történik. Mind a közszervezetek, mind a magánszervezetek általi, jóváhagyásra vonatkozó kérelmeket ezen eljárásokkal összhangban kell benyújtani, és a kérelmeknek a szervezetek kötelező feladatain vagy adott esetben vállalati célokon, valamint a kutatási tevékenységük folytatását igazoló bizonyítékon kell alapulniuk.

A kutatószervezet számára megítélt jóváhagyás legalább öt évre szól. Kivételes esetekben a tagállamok rövidebb időre is megítélhetik a jóváhagyást.

(3) A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban a kutatószervezettől írásbeli kötelezettségvállalást kérhetnek arra vonatkozóan, hogy azokban az esetekben, amikor a kutató túltartózkodik az érintett tagállam területén, a fenti szervezet felel a kutató tartózkodásával és visszatérésével kapcsolatban felmerült, állami forrásokból finanszírozott költségek megtérítéséért. A kutatószervezet pénzügyi felelőssége legkésőbb a fogadási megállapodás lejárta után hat hónappal szűnik meg.

(4) A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az érintett fogadási megállapodás lejárta utáni két hónapon belül a jóváhagyott szervezet a tagállamok által az adott célra kijelölt illetékes hatóságok számára megerősíti, hogy a munka mindazon kutatási programok esetében megvalósult, amelyekre a 69. cikknek megfelelően fogadási megállapodást megkötötték.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

(5) Az illetékes hatóságok valamennyi tagállamban közzé teszik, és a rendszeresen frissítik az ezen irányelv céljaira jóváhagyott kutatószervezetek jegyzékét Ö és minden változtatás alkalmával frissítik azt Õ .

ê2005/71/EK

(6) A tagállam egyéb intézkedések mellett elutasíthatja a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeket már nem teljesítő kutatószervezet jóváhagyásának meghosszabbítását vagy annak visszavonásáról dönthet, amennyiben a jóváhagyást csalás útján szerezték, vagy ha egy kutatószervezet harmadik ország állampolgárával csalárdan vagy gondatlanul kötött fogadási megállapodást. Amennyiben a jóváhagyást elutasították vagy visszavonták, az érintett szervezetet a visszavonásról vagy a meghosszabbítás elutasításáról szóló határozat közzétételétől számított legfeljebb öt évig újabb jelentkezés benyújtásától eltilthatják.

(7) A tagállamok nemzeti jogukban meghatározhatják a 69. cikkel összhangban kötött, már meglévő fogadási megállapodásokra vonatkozó jóváhagyás visszavonásának vagy meghosszabbítása elutasításának következményeit, valamint az érintett kutatók tartózkodási engedélyét érintő következményeket.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

69. cikk

A fogadási megállapodás

(1) Bármely, kutatót fogadni kívánó szervezet fogadási megállapodást köt a kutatóval, amelyben a kutató vállalja a kutatási program megvalósítását, a szervezet pedig vállalja a kutató e célból való fogadását, Ö amennyiben Õ a 6. Ö és 7. Õ cikk Ö ben megállapított feltételek teljesülnek Õ sérelme nélkül.

òúj szöveg

A fogadási megállapodás tartalmazza legalább a következőket:

            a) a kutatási program címe és célja;

            b) a kutató kötelezettségvállalása a kutatási projekt végigvitelére;

            c) a szervezet részéről azon kötelezettségvállalás megerősítése, hogy fogadja a kutatót annak érdekében, hogy az utóbbi végigvihesse a kutatási projektet;

            d) a kutatási program kezdetének és végének dátuma;

            e) a kutatószervezet és a kutató közötti jogviszonyra vonatkozó információ;

            f) a kutató munkafeltételeire vonatkozó információk.

ê2005/71/EK

(2) A kutatószervezetek csak akkor köthetnek fogadási megállapodásokat, ha a következő feltételek teljesülnek:

              a) a kutatási programot elfogadták a szervezet illetékes hatóságai, miután a következőket megvizsgálták:

         i. a kutatás célja és időtartama, a megvalósításához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása;

         ii. a kutató képesítései a kutatási célok fényében, a 2. cikk db) pontja szerinti képesítéseinek hiteles másolata alapján;

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

              b) a kutatónak tartózkodása alatt – a tagállam által erre a célra közzétett minimumösszeggel összhangban – kiadásainak és visszautazása költségeinek fedezésére havonta elegendő forrás áll a rendelkezésére és nem kell a tagállam szociális segítségnyújtási rendszerét igénybe vennie;

              c) a kutató tartózkodása alatt valamennyi olyan kockázatra kiterjedő betegbiztosítással rendelkezik, amely ellen az érintett tagállam állampolgárait általában biztosítják;

              d) a fogadási megállapodás pontosan meghatározza a kutatók jogi viszonyát és munkafeltételeit.

ê2005/71/EK

(3) A fogadási megállapodás aláírását követően a kutatószervezettől a nemzeti jogszabályokkal összhangban megkövetelhető, hogy a kutató számára adjon egyéni nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy vállalja a pénzügyi felelősséget az 58. cikk (3) bekezdése szerinti költségekért.

(4) A fogadási megállapodás automatikusan lejár, ha a kutató fogadására nem kerül sor vagy a kutató és a kutatószervezet közötti jogi viszony megszűnik.

(5) A kutatószervezetek haladéktalanul értesítik a tagállamok által erre a célra kijelölt hatóságot bármely olyan eseményről, amely megakadályozhatja a fogadási megállapodás megvalósítását.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

710. cikk

Hallgatókra vonatkozó különös feltételek

(1) A 6. cikkben meghatározott általános feltételek mellett, a beutazása engedélyezését tanulmányi célból kérelmező harmadik országbeli állampolgárnak a következő feltételeket is teljesítenie kell:

              a) Ö arra vonatkozó igazolás bemutatása, hogy Õ tanulmányok folytatása végett felsőoktatási intézménybe felvételt nyert;

              b) d) a tagállam kérésére igazolnia kell, hogy az intézmény által kirótt díjakat befizette.;

              b) a tagállam által kért módon igazolja, hogy tartózkodása során rendelkezni fog a megélhetésének, tanulmányai folytatásának és visszautazásának költségeihez szükséges anyagi fedezettel. A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e rendelkezés céljából minimálisan megkövetelt anyagi fedezet havi összegét, ami nem érinti az egyes esetek egyedi vizsgálatát;

              c) a tagállam kérésére igazolnia kell, hogy a folytatandó tanulmányokhoz kellő nyelvismerttel rendelkezik;.

(2) Azon hallgatók esetében, akik valamely intézménybe történő beiratkozásuk eredményeként automatikusan jogosultak valamennyi olyan kockázatra kiterjedő egészségbiztosításra, amely ellen az érintett tagállam állampolgárai általában biztosítottak, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételnek.

8. cikk

Hallgatói mobilitás

1. A 12. cikk (2) bekezdésének, a 16. cikknek és a 18. cikk (2) bekezdésének a sérelme nélkül, annak a harmadik országbeli állampolgárnak, akinek hallgatóként való beutazását már engedélyezték, és aki a már megkezdett tanulmányai egy részének más tagállamban történő folytatására, vagy azoknak egy kapcsolódó képzéssel más tagállamban történő kiegészítésére jelentkezik, ez utóbbi tagállam olyan határidőn belül engedélyezi a beutazást, amely nem akadályozza a kérdéses tanulmányok folytatását, ugyanakkor elegendő időt biztosít az illetékes hatóságoknak a kérelem elbírálására, amennyiben a harmadik ország állampolgára:

              a) e tagállam vonatkozásában megfelel a 6. és a 7. cikkben megállapított feltételeknek; és

              b) beutazásának engedélyezése iránti kérelméhez mellékelte az egyetemi tanulmányaival kapcsolatos valamennyi igazoló okiratot, valamint igazolást arra vonatkozóan, hogy az általa folytatni kívánt képzés valóban kiegészíti az eddig elvégzetteket; és

              c) közösségi vagy kétoldalú csereprogramban vesz részt, illetőleg valamely tagállam a hallgatóként történő beutazását legalább kétéves időtartamra engedélyezte.

2. Az (1) bekezdés c) pontjában említett követelmények nem alkalmazandók, amennyiben a hallgatónak tanulmányi programja keretében a képzése egy részét kötelezően egy másik tagállamban lévő intézményben kell elvégeznie.

3. Az első tagállam illetékes hatóságai, a második tagállam illetékes hatóságainak megkeresésére, megfelelő tájékoztatást adnak a hallgatónak az első tagállam területén való tartózkodására vonatkozóan.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

911. cikk

Tanulókra vonatkozó különös feltételek

(1) A 3. cikkre is figyelemmel, a 6. cikkben előírt Ö megállapított Õ általános feltételek mellett, a beutazása engedélyezését diákcsere-program keretében kérelmező harmadik országbeli állampolgárnak a következő feltételeket is teljesítenie kell:

ê2004/114/EK

              a) nem lehet sem fiatalabb, sem idősebb az érintett tagállam által meghatározott legalacsonyabb, illetve legmagasabb életkornál;

              b) igazolnia kell középfokú oktatási intézménybe történő felvételét;

              c) igazolnia kell egy olyan elismert diákcsere-programban történő részvételét, amelyet az érintett tagállam által erre a célra a tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban — elismert szervezet működtet;

              d) igazolnia kell, hogy a diákcsere-szervezet az érintett tagállam területén való tartózkodásának idejére felelősséget vállal érte, különösen a megélhetéséhez, tanulmányai folytatásához, egészségügyi ellátásához és visszautazásához szükséges költségek tekintetében;

              e) tartózkodásának idejére az érintett tagállam által meghatározott feltételeket teljesítő, az adott csereprogram szabályainak megfelelően kiválasztott családnál kerül elszállásolásra.

(2) A tagállamok a csereprogramokban részt vevő tanulók beutazásának engedélyezését azon harmadik országok állampolgáraira korlátozhatják, amelyek az adott tagállam állampolgárainak ugyanilyen lehetőséget kínálnak fel.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

1012. cikk

Javadalmazásban nem részesülő gGyakornokokra vonatkozó különös feltételek

(1) A 3. cikkre is figyelemmel, az 6. cikkben előírt általános feltételek mellett, a beutazása engedélyezését javadalmazásban nem részesülő ð vagy javadalmazásban részesülő ï gyakornokként kérelmező harmadik országbeli állampolgárnak a következő feltételeket is teljesítenie kell:

              a) rendelkeznie kell egy aláírt, és szükség szerint az érintett tagállam illetékes hatósága által — a tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban — jóváhagyott gyakornoki szerződéssel, amelynek tárgya egy, a tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban elismert, köz- vagy magánszektorbeli vállalkozásnál vagy szakképzéssel foglalkozó köz- vagy magánintézménynél Ö eltöltendő Õ javadalmazás nélküli gyakorlat;.

òúj szöveg

b) a tagállam ilyen előírása esetén igazolja, hogy rendelkezik a munkatapasztalat hasznosításához szükséges, korábbi megfelelő képzettséggel, képesítéssel vagy szakmai gyakorlattal.

ê2004/114/EK

              b) a tagállam által kért módon igazolnia kell, hogy tartózkodása folyamán rendelkezni fog a megélhetésének, képzésének és visszautazásának költségeihez szükséges anyagi fedezettel. A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e rendelkezés céljából minimálisan megkövetelt anyagi fedezet havi összegét, ami nem érinti az egyes esetek egyedi vizsgálatát;

ê2004/114/EK

              c) amennyiben a tagállam megköveteli, a gyakorlat elvégzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását lehetővé tevő nyelvi alapképzésben kell részt vennie.

òúj szöveg

Az a) pontban említett szerződés leírja a gyakornoki programot, meghatározza annak időtartamát, a gyakornok e programban nyújtott teljesítményének felügyeletére vonatkozó feltételeket, a munkaórák számát, a befogadó szervezethez fűződő jogviszonyt, valamint, amennyiben a gyakornok javadalmazásban részesül, a számára biztosított javadalmazást.

(2) A tagállamok előírhatják, hogy a befogadó szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem álláshelyet tölt be.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

1113. cikk

Önkéntesekre vonatkozó különös feltételek

A 3. cikkre is figyelemmel, az 6. cikkben előírt általános feltételek mellett, a beutazása engedélyezését önkéntes szolgálat teljesítése céljából kérelmező, harmadik országbeli állampolgárnak a következő feltételeket is teljesítenie kell:

              a) nem lehet sem fiatalabb, sem idősebb az érintett tagállam által meghatározott legalacsonyabb, illetve legmagasabb életkornál;

ê2004/114/EK

              a) b) be kell mutatnia azt a szerződést, amelyet azzal a szervezettel kötött, amely az érintett tagállamban azt az önkéntes szolgálati rendszert működteti, amelyben ő is részt vesz; a szerződésben fel kell tüntetni a feladatok leírását, a feladatvégzés ellenőrzésének a feltételeit, a munkaidőt, továbbá az önkéntes személy utazása, megélhetése és lakhatása költségeinek, valamint költőpénzének a fedezéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezetet, valamint — adott esetben — a feladata ellátását elősegítő képzést;

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

              b) c) igazolnia kell, hogy azon önkéntes szolgálati rendszert működtető szervezet, amelyben ő is részt vesz, megkötötte a harmadik személy javára szóló biztosítást,; továbbá érte tartózkodásának egész ideje alatt felelősséget vállal, különösen a megélhetéshez, az egészségügyi ellátáshoz, valamint a visszautazáshoz szükséges költségek tekintetében;

ê2004/114/EK

              d) c) továbbá, ha a fogadó tagállam kifejezetten megköveteli, részt kell vennie az adott tagállam nyelvét, történelmét, politikai és társadalmi berendezkedését ismertető, alapszintű bevezető képzésen.

òúj szöveg

14. cikk

Au pairekre vonatkozó különös feltételek

A beutazás engedélyezését au pair munkavégzés folytatása céljából kérelmező harmadik országbeli állampolgárnak a következő feltételeket is teljesítenie kell a 6. cikkben meghatározott általános feltételek mellett:

              a) 17 és 30 év közötti életkor, illetve – egyedileg indokolt esetekben – 30 évet meghaladó életkor;

              b) igazolnia kell, hogy a befogadó család az érintett tagállam területén való tartózkodásának idejére felelősséget vállal érte, különösen a megélhetéséhez, a szálláshoz, az egészségügyi és anyasági ellátásához, illetve balesetbiztosításhoz szükséges költségek tekintetében;

              c) be kell mutatnia az au pair és a befogadó család közötti szerződést, amely meghatározza az au pair jogait és kötelezettségeit, ideértve a neki járó zsebpénzre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a tanfolyamokon való részvételt lehetővé tévő, megfelelő előírásokat, továbbá a mindennapos családi teendőkben való részvételt.

ê2005/71/EK

9. cikk

Családtagok

1. Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a kutató családtagjainak tartózkodási engedélyt ad, tartózkodási engedélyük érvényességének időtartama megegyezik a kutató számára kiállított tartózkodási engedély időtartamával, amennyiben úti okmányaik érvényességi ideje ezt lehetővé teszi. Kellően indokolt esetekben a kutató családtagjai tartózkodási engedélyének időtartama rövidebb is lehet.

2. A tartózkodási engedélynek a valamely tagállam területén fogadott kutató családtagjai részére történő kiállítása nem függhet a kutató minimális tartózkodási idejére vonatkozó követelménytől.

òúj szöveg

III. FEJEZET

ENGEDÉLYEK ÉS A TARTÓZKODÁS IDŐTARTAMA

15. cikk

Engedélyek

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokon és tartózkodási engedélyeken feltüntetik a következő jogcímeket: „kutató”, „hallgató”, „önkéntes”, „tanuló”, „javadalmazásban részesülő gyakornok”, „javadalmazásban nem részesülő gyakornok” vagy „au pair”. A mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programok alapján az Unióba érkező harmadik országbeli állampolgár kutatók és hallgatók esetében az engedélyen feltüntetik a konkrét program elnevezését.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

8 16. cikk

A tartózkodási engedély időtartama

(1) A tagállamok legalább egyéves időtartamra szóló tartózkodási engedélyt bocsátanak ki ð a kutatók számára ï és megújítják azt, amennyiben a 6., és 7. Ö és 9. Õ cikkben meghatározott feltételek továbbra is teljesülnek. Amennyiben a kutatási programot egy évnél rövidebb időszakra tervezték, az tartózkodási engedélyt a program időtartamára kell kibocsátani.

òúj szöveg

(2) A tagállamok legalább egyéves időtartamra szóló engedélyt bocsátanak ki a hallgatók számára és megújítják azt, amennyiben a 6. és a 10. cikkben meghatározott feltételek továbbra is teljesülnek. Amennyiben a tanulmányokat egy évnél rövidebb időszakra tervezték, az engedélyt a tanulmányok időtartamára kell kibocsátani.

(3) A tanulók és az au pairek esetében a tagállamok legfeljebb egyéves időtartamra szóló engedélyt bocsátanak ki.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(4) A javadalmazásban nem részesülő gyakornokok részére kiadott tartózkodási engedély a gyakorlat időtartamához igazodik vagy legfeljebb egyéves időtartamra szól. Kivételes esetben az tartózkodási engedély egy alkalommal, ð tartózkodási engedély formájában és ï legfeljebb annyi időre meghosszabbítható, amennyi egy tagállam által a saját jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban elismert szakképesítés megszerzéséhez szükséges, amennyiben az engedély jogosultja továbbra is megfelel a 6. és a 10. Ö 12. Õ cikk feltételeinek.

(5) Az önkéntesek részére legfeljebb egyéves időtartamra lehet tartózkodási engedélyt kiadni. Kivételes esetben, amennyiben az adott program időtartama meghaladja az egy évet, ð az előírt engedély ï a tartózkodási engedély érvényességi ideje a program időtartamához igazodhat.

(6) Azokban az esetekben, amikor a tagállamok hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum alapján engedélyezik a tartózkodást, a kezdeti tartózkodás első meghosszabbításakor tartózkodási engedélyt kell kiadni. Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje rövidebb az engedélyezett tartózkodás időtartamánál, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot annak lejárta előtt további formaságok nélkül tartózkodási engedélyre kell cserélni.

17. cikk

További információk

A tagállamok papír formátumú dokumentumon kiegészítő információkat is feltüntethetnek a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásával kapcsolatban (úgymint azon tagállamok teljes körű jegyzéke, amelyeket a kutató vagy hallgató fel kíván keresni), illetve az 1030/2002/EK rendelet 4. cikkében és a rendelet melléklete a) pontjának 16. alpontjában említettek szerint elektronikus formátumban is tárolhatnak ilyen adatokat.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

IV. FEJEZET

TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEK Ö Az engedélyek elutasításának, visszavonásának vagy meghosszabbításuk elutasításának indokai Õ

12. cikk

Hallgatók tartózkodási engedélye

1. A hallgatók részére legalább egyéves időtartamra kell tartózkodási engedélyt kiadni, és ez meghosszabbítható, amennyiben az engedély jogosultja a 6. és a 7. cikk feltételeinek továbbra is megfelel. Amennyiben a tanulmányok időtartama egy évnél rövidebb, az engedély a képzés időtartamára érvényes.

2. A 16. cikk sérelme nélkül, a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem elutasítható, illetve az engedély visszavonható, ha annak jogosultja:

              a) nem tartja be a jövedelemszerző tevékenység ezen irányelv 17. cikke szerinti folytatására vonatkozó korlátozásokat;

              b) tanulmányai során nem tanúsít elfogadható előmenetelt a nemzeti jogszabályokkal vagy közigazgatási gyakorlattal összhangban.

13. cikk

A tanulók tartózkodási engedélye

Tanulók részére legfeljebb egyéves időtartamra lehet tartózkodási engedélyt kiadni.

14. cikk

A javadalmazásban nem részesülő gyakornokok tartózkodási engedélye

A javadalmazásban nem részesülő gyakornokok részére kiadott tartózkodási engedély a gyakorlat időtartamához igazodik vagy legfeljebb egyéves időtartamra szól. Kivételes esetben a tartózkodási engedély egy alkalommal, legfeljebb annyi időre meghosszabbítható, amennyi egy tagállam által a saját jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban elismert szakképesítés megszerzéséhez szükséges, amennyiben az engedély jogosultja továbbra is megfelel a 6. és a 10. cikk feltételeinek.

15. cikk

Az önkéntesek tartózkodási engedélye

Az önkéntesek részére legfeljebb egyéves időtartamra lehet tartózkodási engedélyt kiadni. Kivételes esetben, amennyiben az adott program időtartama meghaladja az egy évet, a tartózkodási engedély érvényességi ideje a program időtartamához igazodhat.

òúj szöveg

18. cikk

A kérelem elutasításának indokai

(1) A tagállamok a következő esetekben utasítják el a kérelmet:

            a) amennyiben nem teljesülnek a 6. cikkben meghatározott általános feltételek, valamint a 7. és a 10–16. cikkben megállapított, vonatkozó különös feltételek;

            b) amennyiben a bemutatott dokumentumokat csalárd módon szerezték, meghamisították vagy megmásították;

            c) amennyiben a fogadó szervezetet vagy oktatási intézményt kizárólag a beutazás megkönnyítése céljából hozták létre;

            d) amennyiben a fogadó szervezetet – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – szankcióval sújtották a be nem jelentett munkavégzés és/vagy az illegális foglalkoztatás, illetve amiatt, ha nem teljesítette a nemzeti jogszabályokban a társadalombiztosításra és/vagy az adózásra vonatkozó jogi kötelezettségeit, illetve ha csődeljárást kezdeményezett önmagával szemben vagy egyéb okból fizetésképtelen;

            e) amennyiben a befogadó családot, vagy adott esetben az au pairek elhelyezésében részt vevő közvetítő szervezetet – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – szankcióval sújtották az au pair elhelyezés feltételei és/vagy céljainak megsértése és/vagy illegális foglalkoztatás miatt.

2. A tagállamok elutasíthatják a kérelmet, ha úgy tűnik, hogy a fogadó szervezet a kérelem benyújtásának időpontját közvetlenül megelőző 12 hónapon belül szándékosan szüntette meg azokat az álláshelyeket, amelyeket az új kérelem segítségével kísérel meg betölteni.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

16, 19. cikk

Az tartózkodási engedély visszavonás a, illetve meghosszabbításának megtagadása ð ának indokai ï

(1) Az ezen irányelv alapján kiadott tartózkodási engedélyt a tagállamok ð a következő esetekben ï visszavonhatják, illetve az engedélyt: meghosszabbítását megtagadhatják, amennyiben annak megszerzése csalárd módon történt, illetve, ha felmerül, hogy az engedély jogosultja nem felelt meg vagy a továbbiakban már nem felel meg a belépéssel és tartózkodással kapcsolatos azon feltételeknek, amelyeket a 6. cikk és a 7–11. cikkek közül az adott csoportra vonatkozóan megállapít.

òúj szöveg

            a) amennyiben a bemutatott engedélyeket és dokumentumokat csalárd módon szerezték, meghamisították vagy megmásították;

            b) amennyiben a harmadik országbeli állampolgár eltérő célokból tartózkodik az Unió területén, mint amelyek érdekében a tartózkodást engedélyezték;

            c) amennyiben a fogadó szervezetet kizárólag a beutazás megkönnyítése céljából hozták létre;

            d) amennyiben a fogadó szervezet nem teljesíti a nemzeti jogszabályokban a társadalombiztosításra és/vagy az adózásra vonatkozó jogi kötelezettségeit, illetve ha csődeljárást kezdeményezett önmagával szemben vagy egyéb okból fizetésképtelen;

            e) amennyiben a befogadó családot, vagy adott esetben az au pairek elhelyezésében részt vevő közvetítő szervezetet – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – szankcióval sújtották az au pair elhelyezés feltételei és/vagy céljainak megsértése és/vagy illegális foglalkoztatás miatt;

            f) tanulók esetében, amennyiben nem tartják tiszteletben a jövedelemszerző tevékenység folytatására vonatkozó, a 23. cikk szerinti időbeli korlátozásokat, illetve ha az érintett hallgató nem ér el elfogadható előrehaladást a tanulmányai során, összhangban a nemzeti jogszabályokkal vagy az adminisztratív gyakorlattal.

ê2004/114/EK

ðúj szöveg

2. A tagállamok közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból az tartózkodási engedélyt visszavonhatják ,illetve meghosszabbítását megtagadhatják

ê2005/71/EK

10. cikk

A tartózkodási engedély visszavonása vagy meghosszabbításának elutasítása

1. Az ezen irányelv alapján kiállított tartózkodási engedélyt a tagállamok visszavonhatják vagy meghosszabbítását elutasíthatják, amennyiben azt birtokosa csalárd módon szerezte, illetve ha kiderül, hogy az engedély birtokosa nem felelt meg vagy a továbbiakban már nem felel meg a beutazással és tartózkodással kapcsolatos, a 6. és 7. cikkben megállapított feltételeknek vagy tartózkodásának célja eltér az engedélyezett tartózkodás céljától.

2. A tartózkodási engedélyt a tagállamok visszavonhatják vagy meghosszabbítását elutasíthatják a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügyi okán.

òúj szöveg

20. cikk

Az engedély meghosszabbítása elutasításának indokai

(1) A tagállamok a következő esetekben utasíthatják el az engedély meghosszabbítását:

a) amennyiben a bemutatott engedélyeket és dokumentumokat csalárd módon szerezték, meghamisították vagy megmásították;

b) amennyiben úgy látszik, hogy az engedély birtokosa már nem felel meg a 6. cikkben meghatározott általános beutazási és tartózkodási feltételeknek, valamint a 7., 9. és 10. cikkben megállapított vonatkozó különös feltételeknek;

c) hallgatók esetében, amennyiben nem tartják tiszteletben a jövedelemszerző tevékenység folytatására vonatkozó, a 23. cikk szerinti időbeli korlátozásokat, illetve ha a hallgató nem ér el elfogadható előrehaladást a tanulmányai során, összhangban a nemzeti jogszabályokkal vagy az adminisztratív gyakorlattal.

(2) A tagállamok közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból elutasíthatják az engedély meghosszabbítását.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

V. FEJEZET

A KUTATÓK JOGOKAI

12 21. cikk

Egyenlő bánásmód

òúj szöveg

(1) A 2011/98/EU irányelv 12. cikke (2) bekezdésének b) pontjától eltérve, a harmadik országbeli állampolgár kutatók a fogadó tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódra jogosultak a szociális biztonság ágai, így a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet meghatározása szerinti családi ellátások tekintetében.

(2) A tanulók, önkéntesek, javadalmazásban nem részesülő gyakornokok és au pairek – független attól, hogy az uniós vagy nemzeti jog szerint vállalhatnak-e munkát – egyenlő bánásmódra jogosultak az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve a nyilvánosság számára elérhető árukkal és szolgáltatásokkal való ellátottság tekintetében, a nemzeti jog előírásai szerinti lakásszerzési eljárások kivételével.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

11 22. cikk

Ö A kutatók általi Õ Ooktatás

1. Az ezen irányelv szerint fogadott kutatók a nemzeti jogszabályokkal összhangban oktatási tevékenységet folytathatnak.2. A tagállamok megállapíthatják az oktatási tevékenységre fordítható órák vagy napok maximális számát.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

IV. FEJEZET

AZ ÉRINTETT HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROKKAL VALÓ BÁNÁSMÓD

17, 23. cikk

A hallgató jövedelemszerző tevékenysége

(1) A hallgató a tanulmányi idején kívül, valamint a fogadó tagállamnak az adott tevékenységre alkalmazandó szabályaira és feltételeire is figyelemmel, jogosult arra, hogy munkát vállaljon, és jogosult lehet arra, hogy önálló vállalkozóként jövedelemszerző tevékenységet folytasson. A fogadó tagállamon belüli munkaerő-piaci helyzet figyelembe vehető.

(2) A tagállamok szükség esetén, nemzeti jogszabályaikkal összhangban, a hallgatónak és/vagy a munkáltatónak előzetes engedélyt adnak.

2(3) Minden tagállam meghatározza, hogy hetente legfeljebb hány óra, illetve évente legfeljebb hány nap vagy hónap engedélyezett ilyen tevékenység folytatására, amely pedig nem lehet kevesebb, mint heti 10 ð 20 ï óra, illetve az éves szinten ennek megfelelő nap vagy hónap.

3. A tartózkodás első évében a fogadó tagállam korlátozhatja a jövedelemszerző tevékenység folytatásának lehetőségét.

(4) A tagállamok megkövetelhetik a hallgatótól, hogy az érintett tagállam által kijelölt hatóságnak előzetesen vagy más módon jelentse be azt, hogy jövedelemszerző tevékenységet folytat. Az előzetes vagy más módon történő bejelentés kötelezettsége a hallgató munkaadója számára is előírható.

òúj szöveg

24. cikk

A kutatók és hallgatók munkakeresése és vállalkozása

A tagállamban folytatott kutatás vagy tanulmányok lezárását követően a harmadik országbeli állampolgároknak joguk van arra, hogy munkakeresés vagy vállalkozás alapítása érdekében 12 hónapon keresztül a tagállam területén maradjanak, ha továbbra is teljesülnek a 6. cikk a) és c–f) pontjában megállapított feltételek. 3 és 6 hónap közötti időszak elteltével a harmadik országbeli állampolgárokat annak igazolására kötelezhetik, hogy továbbra is munkát keresnek, illetve vállalkozás alapításán dolgoznak. Ezenfelül 6 hónap eltelte után a harmadik országbeli állampolgárokat annak igazolására is kötelezhetik, hogy valódi esélyük van munkát kapni vagy vállalkozást indítani.

25. cikk

A kutatók családtagjai

(1) A 2003/86/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől és 8. cikkétől eltérve, a családegyesítés nem tehető függővé attól a követelménytől, hogy a kutatási célú tartózkodásra vonatkozó engedély birtokosának megalapozott kilátásai legyenek a letelepedési jogosultság megszerzésére, valamint minimális tartózkodási idővel rendelkezzen.

(2) A 2003/86/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésétől és 7. cikke (2) bekezdésétől eltérve, az e rendelkezésekben említett beilleszkedési feltételek és intézkedések csak az érintett személyek családegyesítési kérelmének elfogadását követően alkalmazhatók.

(3) A 2003/86/EK irányelv 5. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, a családegyesítés feltételeinek teljesülése esetén a kérelem benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül, továbbá a mobilitási intézkedéseket tartalmazó, megfelelő uniós programok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár kutatók családtagjai részére benyújtott eredeti kérelem időpontjától számított 60 napon belül meg kell adni az engedélyt.

(4) A 2003/86/EK irányelv 13. cikkének (2) és (3) bekezdésétől eltérve, a családtagok számára kiállított engedély érvényességének időtartama – amennyiben a családtagok úti okmányainak érvényességi időtartama ezt lehetővé teszi – azonos a kutató számára kiállított engedély időtartamával.

5. A 2003/86/EK irányelv 14. cikke (2) bekezdésének második mondatától eltérve a munkavállaláshoz való jog tekintetében a tagállamok nem alkalmazhatnak határidőt.

VI. FEJEZET

MOBILITÁS A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

13 26. cikk

A ð kutatók, tanulók és javadalmazásban részesülő gyakornokok ï tagállamok közötti mobilitásð hoz való jogaï

(1) Az ezen irányelv szerint kutatóként fogadott valamely harmadik ország állampolgára kutatásának egy részét másik tagállamban is végezheti az e cikkben megállapított feltételeknek megfelelően.

(2) Amennyiben a kutató legfeljebb három ð hat ï hónapig terjedő időt tölt egy másik tagállamban, a kutatás az első tagállamban kötött fogadási megállapodás alapján végezhető, feltéve hogy a kutatónak a másik tagállamban elegendő forrás áll a rendelkezésére, és a kutató a másik tagállamban nem jelent veszélyt a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre.

3. Amennyiben a kutató három ð hat ï hónapnál hosszabb időt tölt egy másik tagállamban, a tagállamok új fogadási megállapodást kérhetnek az érintett tagállamban folytatandó kutatás céljára.ð Ha a tagállamok engedélyhez kötik a mobilitás gyakorlását, az ilyen engedélyeket a 30. cikkben meghatározott eljárási garanciáknak megfelelően kell kiadni. ï Mindenesetre a 6. és 7. cikkben meghatározott feltételeknek az érintett tagállmmal kapcsolatban teljesülniük kell. 5. A tagállamok nem követelhetik meg, hogy a kutató a vízum- vagy tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása érdekében elhagyja a területüket.

4. Amennyiben a vonatkozó jogszabályok a mobilitás megvalósítására vízumot vagy tartózkodási engedélyt írnak elő, a vízumot vagy tartózkodási engedélyt kellő időben, olyan időtartamon belül kell kiadni, hogy az a kutatás folytatását ne akadályozza, ugyanakkor elegendőnek kell bizonyulnia ahhoz, hogy az illetékes hatóságok a kérelmeket feldolgozzák.

òúj szöveg

(2) Az ezen irányelv szerint hallgatóként vagy javadalmazásban részesülő gyakornokként fogadott harmadik országbeli állampolgár három hónapot meghaladó, de hat hónapnál rövidebb időszakokra tanulmányainak/gyakorlatának egy részét másik tagállamban is folytathatja, feltéve, hogy átutazása előtt benyújtotta a következő dokumentumokat a második tagállam illetékes hatóságainak:

            a) érvényes úti okmány,

b) valamennyi olyan kockázatra kiterjedő betegbiztosításra vonatkozó igazolás, amellyel szemben az érintett tagállam állampolgárait általában biztosítják;

              c) igazolás, hogy felvételt nyert egy felsőoktatási intézménybe vagy egy gyakornokokat fogadó szervezethez;

              d) igazolás, hogy tartózkodása során rendelkezni fog a megélhetésének, tanulmányai folytatásának és visszautazásának költségeihez szükséges anyagi fedezettel.

(3) A hallgatóknak és gyakornokoknak az első tagállamból a második tagállamba irányuló mobilitása esetében a második tagállam hatóságai tájékoztatják az első tagállam hatóságait a határozatukról. A 32. cikkben meghatározott együttműködési eljárások alkalmazandók.

(4) A hallgatóként befogadott harmadik országbeli állampolgárok esetében a második tagállamba, hat hónapot meghaladó időre való áttelepülést ugyanolyan feltételekkel kell engedélyezni, mint amelyek a három hónapot meghaladó, de hat hónapnál rövidebb mobilitásra vonatkoznak. Ha a tagállamok új kérelem benyújtását írják elő a hat hónapot meghaladó mobilitás engedélyezéséhez, ezeket az engedélyeket a 29. cikknek megfelelően kell kiadni.

(5) A tagállamok nem követelhetik meg, hogy a hallgatók a tagállamok közötti mobilizás engedélyezése iránti kérelem benyújtása érdekében elhagyják a területüket.

27. cikk

A mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programok hatálya alá tartozó kutatók és hallgatók jogai

(1) A tagállamok olyan engedélyt adnak ki a mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programok hatálya alá tartozó kutatóként és hallgatóként befogadott harmadik országbeli állampolgároknak, amely az érintett tagállamokban való tartózkodásuk teljes időtartamára kiterjed, amennyiben:

a) az első tagállamba való beutazást megelőzően ismert azon tagállamok teljes körű jegyzéke, amelyeket a kutató vagy hallgató fel kíván keresni;

b) hallgatók esetében a kérelmező igazolni tudja, hogy felvételt nyert egy megfelelő felsőoktatási intézménybe, tanulmányok folytatása céljából.

(2) Az engedélyt a kutató vagy hallgató tartózkodási helye szerinti első tagállamnak kell kiadnia.

(3) Amennyiben a tagállamok teljes körű jegyéke nem ismert az első tagállamba való beutazást megelőzően:

a) kutatók esetében a más tagállamokban való, legfeljebb hat hónapos tartózkodásra vonatkozóan a 26. cikkben megállapított feltételeket kell alkalmazni;

b) hallgatók esetében a más tagállamokban való, a három és hat hónap közötti tartózkodásra vonatkozóan a 26. cikkben megállapított feltételeket kell alkalmazni.

28. cikk

A családtagok tartózkodása a második tagállamban

(1) Amennyiben a kutató a 26. és 27. cikkel összhangban második tagállamba költözik, továbbá amennyiben a család már az első tagállamban fennállt, akkor családtagjai számára engedélyezik, hogy a kutatót elkísérjék vagy csatlakozzanak hozzá.

(2) Az érintett családtagok vagy a kutató legkésőbb a második tagállam területére történő beutazást követő egy hónapon belül a nemzeti joggal összhangban családtagnak szóló tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be a tagállam illetékes hatóságaihoz.

Abban az esetben, ha a családtagok első tagállam által kiállított tartózkodási engedélye az eljárás közben lejár vagy már nem jogosítja fel birtokosát a második tagállam területén való jogszerű tartózkodásra, a tagállamok – szükség esetén ideiglenes nemzeti tartózkodási engedély vagy ezzel egyenértékű engedély kiadása útján – engedélyezik az adott személynek a területükön maradást, lehetővé téve ezáltal a kérelmező számára, hogy a második tagállam illetékes hatóságainak a kérelemre vonatkozó határozatáig továbbra is jogszerűen tartózkodjon a kutatóval a területükön.

(3) A második tagállam előírhatja az érintett családtagok számára, hogy tartózkodási engedély iránti kérelmükkel együtt nyújtsák be az alábbi dokumentumokat:

a) tartózkodási engedély az első tagállamban, valamint érvényes úti okmány vagy annak hitelesített másolata, továbbá szükség esetén vízum;

b) igazolás arról, hogy az első tagállamban a kutató családtagjaiként tartózkodtak;

c) igazolás arról, hogy rendelkeznek teljes körű betegségbiztosítással a második tagállamban, illetve hogy a kutató rendelkezik a családtagokra szóló ilyen biztosítással.

(4) A második tagállam a kutatót az alábbiak igazolására kötelezheti:

a) ugyanabban a régióban egy hasonló család számára szokásosnak tekintett, az érintett tagállam általános egészségügyi és biztonsági előírásainak megfelelő szálláshellyel rendelkezik;

b) az érintett tagállam szociális segélyezési rendszeréhez történő folyamodás nélkül a saját maga és családtagjai eltartásához elégséges állandó és rendszeres forrásokkal rendelkezik.

A tagállamok e forrásokat jellegükre és rendszerességükre hivatkozással értékelik, és figyelembe vehetik a nemzeti minimálbér és a nyugdíj minimális összegének szintjét, valamint a családtagok számát.

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

V. FEJEZET

ELJÁRÁS ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

14. cikk

Fogadási kérelem

1. A tagállamok meghatározzák, hogy a tartózkodási engedély iránti kérelmeket a kutatónak vagy az érintett kutatószervezetnek kell-e benyújtania.

2. A kérelmet akkor kell megvizsgálni és elbírálni, amikor a harmadik ország érintett állampolgára azon tagállamok területén kívül tartózkodik, amelyekbe be kíván lépni.

3. A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban a harmadik ország már a területükön tartózkodó érintett állampolgára által benyújtott kérelmet is elfogadhatnak.

4. Az érintett tagállamok a szükséges vízumok megszerzéséhez minden könnyítést megadnak harmadik ország azon állampolgárának, aki kérelmet nyújtott be, és aki a 6. és 7. cikk feltételeit teljesíti.

15. cikk

Eljárási biztosítékok

1. A tagállamok illetékes hatóságai a hiánytalan kérelemről a lehető leghamarabb döntést hoznak, és adott esetben gyorsított eljárást írnak elő.

2. Amennyiben a kérelem alátámasztására megadott információ nem megfelelő, úgy a kérelem vizsgálata felfüggeszthető, és az illetékes hatóságok tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy milyen további információkra van szükség.

3. A tartózkodási engedélyre irányuló kérelmet elutasító határozatról a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásnak megfelelően értesíteni kell a harmadik ország érintett állampolgárát. Az értesítés tartalmazza a rendelkezésre álló lehetséges jogorvoslati eljárásokat, illetve az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidőt.

4. Amennyiben a kérelmet elutasítják vagy az ezen irányelvvel összhangban kiadott tartózkodási engedélyt visszavonják, úgy az érintett személynek jogában áll, hogy ezt az érintett tagállam hatóságainál jogi úton megtámadja.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

V. VII. FEJEZET

ELJÁRÁS ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

18, 29. cikk

Eljárási garanciák és átláthatóság

1. A tartózkodási engedély megszerzése vagy meghosszabbítása iránti kérelemre vonatkozó döntés meghozatalának és a döntés kérelmezővel való közlésének olyan időkereten belül kell megtörténnie, hogy az a kérdéses tanulmányok folytatását ne akadályozza, ugyanakkor az illetékes hatóságok számára a kérelem elintézésére elegendő legyen.

òúj szöveg

(1) A tagállamok illetékes hatóságai határozatot hoznak az engedély iránti hiánytalan kérelmekről, és arról a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül, a mobilitási intézkedéseket tartalmazó uniós programok hatálya alá tartozó harmadik országbeli kutatók és hallgatók esetében pedig 30 napon belül írásban értesítik a kérelmezőt az érintett tagállam nemzeti jogában megállapított értesítési eljárásoknak megfelelően.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

(2) Amennyiben a kérelem alátámasztására szolgáltatott adatok nem megfelelőek, a kérelem elbírálása felfüggeszthető, és az illetékes hatóságoknak tájékoztatniukják kell a kérelmezőt a további szükséges adatokrólð és ésszerű határidőt jelölnek meg a kérelem kiegészítésére. Az (1) bekezdés szerinti eljárási határidőt fel kell függeszteni arra az időszakra, amíg a hatóságok nem kapják meg a kért további információkat ï.

(3) Az tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító minden határozatot a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásnak megfelelően kell közölni az érintett harmadik országbeli állampolgárral. Az értesítésben meg kell jelölni a rendelkezésre álló, lehetséges jogorvoslati eljárásokat, Ö azt a nemzeti bíróságot vagy hatóságot, amelynél az érintett személy jogorvoslati kérelmet nyújthat be, Õ és az eljárások megindítására vonatkozó határidőt.

(4) A kérelem elutasítása, illetve az ezen irányelvvel összhangban kiadott tartózkodási engedély visszavonása esetében az érintett személynek joga van ahhoz, hogy a döntés ellen az érintett tagállam hatóságai előtt jogorvoslattal éljen.

19. cikk

Hallgatók és tanulók tartózkodási engedélyének, illetve vízumának kiadására irányuló gyorsított eljárás

Valamely tagállamnak a harmadik országbeli hallgatók, illetve tanulók belépéséért és tartózkodásáért felelős hatósága, valamint egy, az érintett tagállam által a saját jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban erre a célra elismert felsőoktatási intézmény vagy diákcsere-programot működtető szervezet között megállapodás jöhet létre a harmadik ország érintett állampolgárának nevére szóló tartózkodási engedély vagy vízum kiadását lehetővé tevő, gyorsított beutazás-engedélyezési eljárás bevezetéséről.

òúj szöveg

30. cikk

Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés

A tagállamok elérhetővé teszik az ezen irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó feltételeket, ideértve a minimálisan szükséges havi forrásokat, a jogokat, a kérelemhez szükséges valamennyi igazoló dokumentumot, és az alkalmazandó díjakat. A tagállamok rendelkezésre bocsátják a 8. cikk alapján jóváhagyott kutatószervezetekre vonatkozó adatokat.

ê 2004/114/EC

ðúj szöveg

20, 31. cikk

Díjak

A tagállamok megkövetelhetik, hogy a kérelmezők a kérelmek ezen irányelvvel összhangban történő elbírálásáért díjat fizessenek. ð E díjak összege nem veszélyeztetheti az irányelv céljainak elérését. ï

ê2005/71/EK (kiigazított szöveg)

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Jelentések

A Bizottság rendszeres időközönként, és először legkésőbb három évvel ezen irányelv hatálybalépését követően jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelvnek a tagállamokban való alkalmazásáról, valamint javaslatot tesz bármely szükséges módosításra.

17. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

1. A tagállamok legkésőbb 2007. október 12-ig végrehajtják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

18. cikk

Átmeneti rendelkezések

A III. fejezet rendelkezéseitől eltérve, a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak lejártát követő két évig a tagállamok nem kötelesek ezen irányelvnek megfelelően engedélyt kiállítani két évig terjedő tartózkodási engedély formájában.

19. cikk

Közös utazási terület

Ezen irányelv egyetlen része sem érinti Írországnak – az Amszterdami Szerződéssel az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvben, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 14. cikke egyes vonatkozásainak az Egyesült Királyságra és Írországra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben említett – a közös utazási területre vonatkozó szabályai fenntartására vonatkozó jogát.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

21. cikk

Az irányelv címzettjei

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei, az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

ê2004/114/EK

VI. VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

òúj szöveg

32. cikk

Kapcsolattartási pontok

(1) A tagállamok kapcsolattartó pontokat jelölnek ki, amelyek felelősek a 26. és 27. cikk végrehajtásához szükséges információk fogadásáért és továbbításáért.

(2) A tagállamok megfelelő együttműködést biztosítanak az (1) bekezdésben említett információkért cserébe.

33. cikk

Statisztikák

A tagállamok évente, első alkalommal […]-ig megküldik a Bizottságnak – a 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[31] összhangban – az azon harmadik országbeli állampolgárok számára vonatkozó statisztikákat, akik részére engedélyt állítottak ki. Ezenfelül lehetőség szerint megküldik a Bizottságnak az azon harmadik országbeli állampolgárok számára vonatkozó statisztikákat, akiknek az engedélyét az előző naptári év során meghosszabbították vagy visszavonták, és megjelölik azok állampolgárságát. A kutatók befogadott családtagjaira vonatkozó statisztikákat ugyanilyen módon kell megküldeni.

Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikák egy naptári év referencia-időszakra vonatkoznak, és a referenciaév végét követő hat hónapon belül el kell juttatni azokat Bizottságnak. Az első referenciaév [….]

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

Article 21 34

Jelentési kötelezettség

A Bizottság rendszeres időközönként, első alkalommal Ö [öt évvel ezen irányelv átültetésének időpontját követően] Õ 2010. január 12-ig, ð értékeli ezen irányelv alkalmazását és ï jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazásáról, és adott esetben módosításra tesz javaslatot.

22. cikk

Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. január 12-ig megfeleljenek.Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

A III. fejezet rendelkezéseitől eltérve, és a 22. cikkben megállapított időpontot követő két évig a tagállamok nem kötelesek tartózkodási engedély formájában ezen irányelvnek megfelelő engedélyt kibocsátani.

24. cikk

Határidők

A 2003/109/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok nem kötelesek a harmadik országbeli állampolgárok számára a nemzeti jog szerinti további jogosultságok megadása céljából figyelembe venni azt az időtartamot, ameddig ezek az állampolgárok hallgatóként, csereprogramban résztvevő tanulóként, javadalmazásban nem részesülő gyakornokként vagy önkéntesként a területükön tartózkodtak.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

ê

35. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [a hatályba lépést követően két évvel] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

36. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2005/71/EK és a 2004/114/EK irányelv [az ezen irányelv 35. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében megállapított dátumot követő nap]-ával/-ével hatályát veszti, a I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

ê2004/114/EK (kiigazított szöveg)

Article 26 38

Címzettek

Ennek az irányelvnek Ö a Szerződéseknek megfelelően Õ a tagállamok a címzettjei az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

é

MELLÉKLET I

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak listája (a 37. cikkben hivatkozott irányelv)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/114/EK irányelve || (HL L 375., 2004.12.23., 12. o.) ||

|| Az Európai Parlament és a Tanács 2005/71/EK irányelve || (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.)

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre (és alkalmazásra vonatkozó határidők listája) (a 36. cikkben hivatkozott irányelvek)

Irányelv || Az átültetés határideje || Az alkalmazás időpontja

2004/114/EK 2005/71/EK || 2007.1.12. 2007.10.12. ||

_____________

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2004/114/EK irányelv || A 2005/71/EK irányelv || Ez az irányelv

1. cikk a) pont || || 1. cikk, a) pont

1. cikk b) pont || || -

- || || 1. cikk b) és c) pont

2. cikk bevezető mondat || || 3. cikk bevezető mondat

2. cikk a) pont || || 3. cikk a) pont

2. cikk b) pont || || 3. cikk c) pont

2. cikk c) pont || || 3. cikk d) pont

2. cikk d) pont || || 3. cikk e) pont

- || || 3. cikk f) és g) pont

2. cikk e) pont || || 3. cikk (l) bekezdés

2. cikk f) pont || || 3. cikk h) pont

2. cikk g) pont || || -

- || || 3. cikk i) pont

- || || 3. cikk m)–s) pont

3. cikk (1) bekezdés || || 2. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés || || 2. cikk (2) bekezdés a)–e) pont

- || || 2. cikk (2) bekezdés f) és g) pont

4. cikk || || 4. cikk

5. cikk || || 5. cikk (1) bekezdés

- || || 5. cikk (2) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés || || 6. cikk a)–e) pont

- || || 6. cikk f) pont

6. cikk (2) bekezdés || || -

- || || 7. cikk

7. cikk, (1) bekezdés bevezető mondat || || 10. cikk (1) bekezdés bevezető mondat

7. cikk (1) bekezdés a) pont || || 10. cikk (1) bekezdés a) pont

7. cikk (1) bekezdés b)–c) pont || || -

7. cikk (1) bekezdés d) pont || || 10. cikk (1) bekezdés, b) pont

7. cikk (2) bekezdés || || 10. cikk (2) bekezdés

- || || 10. cikk (3) bekezdés

8. cikk || || -

- || || 11. cikk

9. cikk (1) és (2) bekezdés || || 12. cikk (1) és (2) bekezdés

10. cikk bevezető mondat || || 13. cikk (1) bekezdés bevezető mondat

10. cikk a) pont || || 13. cikk (1) bekezdés a) pont

10. cikk b) és c) pont || || -

- || || 12. cikk (1) bekezdés, b) pont

- || || 12. cikk (2) bekezdés

11. cikk bevezető mondat || || 14. cikk (1) bekezdés bevezető mondat

11. cikk a) pont || || -

11. cikk b) pont || || 13. cikk (1) bekezdés a) pont

11. cikk c) pont || || 13. cikk (1) bekezdés b) pont

11. cikk d) pont || || 13. cikk (1) bekezdés c) pont

12 – 15. cikk || || -

- || || 14., 15. és 16. cikk

16. cikk (1) bekezdés || || 20. cikk (1) bekezdés bevezető mondat

- || || 20. cikk (1) bekezdés a)–c) pont

16. cikk (2) bekezdés || || 20. cikk (2) bekezdés

- || || 21. cikk

17. cikk, (1) bekezdés első albekezdés || || 23. cikk (1) bekezdés

17. cikk (1) bekezdés második albekezdés || || 23. cikk (2) bekezdés

17. cikk (2) bekezdés || || 23. cikk (3) bekezdés

17. cikk (3) bekezdés || || -

17. cikk (4) bekezdés || || 23. cikk (4) bekezdés

- || || 15., 24., 25. és 27. cikk

- || || 17. cikk

18. cikk (1) bekezdés || || -

- || || 29. cikk (1) bekezdés

18. cikk (2), (3) és (4) bekezdés || || 29. cikk (2), (3) és (4) bekezdés

19. cikk || || -

- || || 30. cikk

20. cikk || || 31. cikk

- || || 32. és 33. cikk

21. cikk || || 34. cikk

22 – 25. cikk || || -

- || || 35., 36. és 37. cikk

26. cikk || || 38. cikk

- || || I. és II. melléklet

|| 1. cikk || -

|| 2. cikk bevezető mondat || -

|| 2. cikk a) pont || 3. cikk a) pont

|| 2. cikk b) pont || 3. cikk i) pont

|| 2. cikk c) pont || 3. cikk k) pont

|| 2. cikk d) pont || 3. cikk b) pont

|| 2. cikk e) pont || -

|| 3. és 4. cikk || -

|| 5. cikk || 8. cikk

|| 6. cikk (1) bekezdés || 9. cikk (1) bekezdés

|| - || 9. cikk (1) bekezdés a)–f) pont

|| 6. cikk (2) bekezdés a) pont || 9. cikk (2) bekezdés a) pont

|| 6. cikk (2) bekezdés a), b) és c) pont || -

|| 6. cikk (3), (4) és (5) bekezdés || 9. cikk (3), (4) és (5) bekezdés

|| 7. cikk || -

|| 8. cikk || 16. cikk (1) bekezdés

|| 9. cikk || -

|| 10. cikk (1) bekezdés || 19. cikk (2) bekezdés a) pont

|| - || 19. cikk (2) bekezdés b) pont

|| 10. cikk (2) bekezdés || -

|| 11. cikk (1) és (2) bekezdés || 22. cikk

|| 12. cikk bevezető mondat || -

|| 12. cikk a) pont || -

|| 12. cikk b) pont || -

|| 12. cikk c) pont || 21. cikk (1) bekezdés

|| 12. cikk d) pont || -

|| 12. cikk e) pont || -

|| - || 21. cikk (2) bekezdés

|| 13. cikk (1) bekezdés || 26. cikk (1) bekezdés

|| 13. cikk (2) bekezdés || 26. cikk (1) bekezdés

|| 13. cikk (3) és (5) bekezdés || 26. cikk (1) bekezdés

|| 13. cikk (4) bekezdés || -

|| - || 26. cikk (2), (3) és (4) bekezdés

|| 14 – 21. cikk || -

[1]               HL L 289., 2005.11.3., 15. o.

[2]               HL L 375., 2004.12.23., 12. o.

[3]               COM(2011) 901 végleges; COM(2011) 587 végleges.

[4]               HL C 274., 1996.9.19., 3-6. o.

[5]               HL L 289., 2005.11.3., 23. o.

[6]               http://conventions.coe.int/Treaty/en/Treaties/Html/068.htm

[7]               Kikérték az érdekeltek véleményét a hallgatókra és kutatókra vonatkozó jelenlegi jogi keretről, különösen az érintett harmadik országbeli állampolgárok befogadását és mobilitását érintő problémákról, a javítások lehetséges alkalmazási területéről, valamint az irányelv esetleges módosításairól.

[8]               http://emn.intrasoft-intl.com/ Lásd alább: EMH tájékoztatás / EMH eseti kérdőívek / Hallgatók.

[9]               Az EMH irányító testülete a nemzetközi hallgatóknak az EU-ba való bevándorlását választotta a 2012. évi munkaprogram legfontosabb tanulmányának témájául. A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az uniós tagállamok és Norvégia által, a nemzetközi hallgatók tekintetében megvalósított bevándorlási politikáról, abból a célból, hogy segítséget nyújtson a politikai döntéshozóknak és a gyakorlati szakembereknek ahhoz, hogy egyensúlyt alakítsanak ki a között, hogy tanulmányi célokból aktívan az EU területére vonzzák a nemzetközi hallgatókat, és ugyanakkor megakadályozzák a nemzetközi hallgatók útvonalainak migrációs célú kihasználását.

[10]             http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=Immigration2012. A konzultáció 2012. augusztus 23-én zárult le.

[11]             http://ec.europa.eu/research/consultations/era/consultation_en.htm

[12]             http://eacea.ec.europa.eu/erasmus_mundus/events/visas-students/ema_visa_survey_16112011.pdf

[13]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól, HL L 343., 2011.12.23.

[14]             A C-508/10. sz. ügyben hozott 2012. április 26-i ítélet.

[15]             COM(2012)795

[16]             A C-508/10. sz. ügyben hozott 2012. április 26-i ítélet.

[17]             HL L 375., 2004.12.23., 12. o.

[18]             HL L 289., 2005.11.3., 15. o.

[19]             COM(2011) 587 végleges – COM(2011) 901 végleges

[20]             HL L 251., 2003.10.3., 12. o.

[21]             COM(2011) 567 final

[22]             Az európai oktatási miniszterek 1999. június 19-i együttes nyilatkozata.

[23]             Az Európa Tanács au pair munkáról szóló egyezményének 8. cikke.

[24]             HL L 343., 2011.12.23., 1. o.

[25]             HL L 157., 2002.6.15., 1. o.

[26]             HL L 157., 2002.6.15., 1. o.

[27]             A legutóbb a 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított, az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjáról (2002–2006) szóló, 2002. június 27-i 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 232., 2002.8.29., 1. o.).

[28]             HL L 375., 2004.12.23. 12. o.               

[29]             Lásd e Hivatalos Lap 26 oldalát.           

[30]             HL L 16., 2004.1.23., 44. o.  

[31]             HL L 199., 2007.7.31., 23. o.