EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0542
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Towards a more competitive and efficient defence and security sector
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton egy versenyképesebb és hatékonyabb védelmi és biztonsági ágazat felé
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton egy versenyképesebb és hatékonyabb védelmi és biztonsági ágazat felé
/* COM/2013/0542 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton egy versenyképesebb és hatékonyabb védelmi és biztonsági ágazat felé /* COM/2013/0542 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Úton egy versenyképesebb és hatékonyabb
védelmi és biztonsági ágazat felé „A világnak
olyan Európára van szüksége, amely képes katonai missziók bevetésére, hogy
segítse a helyzet megszilárdítását a válságövezetekben… Meg kell
erősítenünk közös kül- és biztonságpolitikánkat és a védelmi kérdésekkel
kapcsolatos közös megközelítésünket, mert együtt elegendő hatalommal és
jelentőséggel rendelkezünk ahhoz, hogy a világot igazságosabb, szabályokon
nyugvó és az emberi jogokat tiszteletben tartó hellyé alakítsuk.” Barroso elnök, Az Unió helyzete, 2012. évi beszéd,
2012. szeptember „A Tanács
ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közös biztonság- és
védelempolitika végrehajtása és megerősítése érdekében megmaradjanak,
illetve tovább javuljanak a katonai képességek. Ezek ugyanis egy tágabb, átfogó
megközelítés keretében erősítik az Unió azon képességét, hogy fontos
biztonsági szereplőként léphessen fel, (és) azt, hogy az európai
katonai képességek és az önálló fellépéshez szükséges uniós kapacitás
megőrzése és megerősítése érdekében szilárd alapokon nyugvó és
kevésbé fragmentált európai védelmi iparra van szükség.” Külügyek Tanácsa, 2012. november 19.,
Következtetések 1. Az Európai Bizottság szerepe az unió
védelmi és biztonsági ágazatának megerősítésében A közlemény alapjául a Bizottság védelmi
munkacsoportja által végzett tevékenység szolgál, amely munkacsoportot 2011-ben
azzal a céllal hoztak létre, hogy az összes kapcsolódó uniós politika
mozgósítása útján megerősítse a védelmi ágazatot. Az Európai Külügyi
Szolgálat és az Európai Védelmi Ügynökség részt vesz a munkacsoport
tevékenységében és e közlemény kidolgozásában. 1.1. Bevezetés A stratégiai és geopolitikai környezet gyorsan
és folyamatosan változik. Új súlypontok alakulnak ki, így a világ
erőegyensúlya eltolódik, az Egyesült Államok pedig stratégiai figyelmét
egyre inkább Ázsia felé fordítja. Ebben a helyzetben Európának nagyobb
felelősséget kell vállalnia belső és külső biztonságáért. A problémák
megoldása érdekében az Uniónak hiteles közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP)
kell kialakítania. Ennek maradéktalanul összhangban kell állnia a NATO-val és
annak elveivel. Ma számos, összetett, egymással összefüggő és nehezen előre
jelezhető biztonsági kihívással nézünk szembe: súlyosbodó regionális
válsághelyzetek alakulhatnak ki, új technológiák jöhetnek létre, amelyek új
módon tehetnek kiszolgáltatottá és veszélyeztethetnek bennünket, a környezeti
változások és a természeti erőforrások szűkössége pedig politikai és
katonai konfliktusokat idézhet elő. Számos veszély és kockázat ugyanakkor
könnyen terjed a tagállamok között, ezáltal elmosódnak a belső és
külső biztonság közötti hagyományos határok. Ezeknek a biztonságot érintő kihívásoknak
a kezelése kizárólag különböző szakpolitikákat és eszközöket, rövid és
hosszú távú intézkedéseket magában foglaló, átfogó megközelítéssel lehetséges.
E megközelítést számos polgári és katonai képességgel kell erősíteni. A
tagállamok feltehetően egyre kevésbé képesek egyedül megbirkózni ezzel a
teherrel. Különösen érvényes ez a védelemre, amely
esetében az új felszerelések többnyire technológiai szempontból összetettek és
költségesek. A tagállamok nehézségekbe ütköznek fegyveres erőik
megfelelő felszerelését illetően. A közelmúltban végrehajtott líbiai
műveletek súlyos hiányosságokra világítottak rá Európában a fő
katonai képességek terén. A közkiadások kritikus helyzetéből
fakadóan csökkennek a védelmi költségvetések, ami tovább súlyosbítja a
helyzetet, különösen azért, mert e költségvetéseket nem hangolják össze, és végrehajtásuk
nem közös stratégiai célkitűzések alapján történik. 2001 és 2010 között az
uniós védelmi kiadások 251 milliárd EUR-ról
194 milliárd EUR-ra estek vissza. Ezek a költségvetési megszorítások
a meglévő és tervezett programok finanszírozásának csökkentése révén a
fegyveres erők számára felszerelést fejlesztő iparágakra is
jelentős hatást gyakorolnak. Különösen a jövőbeli képességek
fejlesztése szempontjából létfontosságú, védelmi kutatás-fejlesztésbe
történő beruházásra vannak kihatással. 2005 és 2010 között 14 %-kal,
9 milliárd EUR-ra csökkent a kutatás-fejlesztésre fordított uniós
költségvetés; az USA eközben egymaga hétszer többet költ védelmi
kutatás-fejlesztésre, mint a 27 tagállam együttvéve. A védelmi költségvetések csökkennek, miközben
a korszerű képességek kialakításának költsége növekszik. E
költségnövekedés oka az, hogy a védelmi felszerelések technológiai szempontból
egyre bonyolultabbá váltak, valamint hogy az európai fegyveres erőknek a
hidegháború vége óta tartó átszervezéséből és létszámcsökkentéséből
fakadóan csökken a védelmi felszerelések termelési volumene. Ezek a
tényezők a költségvetés nagyságától függetlenül továbbra is formálják
Európa védelmi piacát. Ez a helyzet húzóerőt jelent a tágabb
értelemben vett európai gazdaságban létfontosságú szerepet betöltő ipar
szempontjából. A csak 2012-ben elért 96 milliárd EUR‑s
forgalmával a védelmi ipar jelentős iparágnak számít, amely ösztönzi az
innovációt, középpontjában pedig a csúcsminőségű védelmi eszközök és
technológiák állnak. Korszerű kutatása jelentős közvetett hatást
gyakorol más ágazatokra, például az elektronikára vagy az űr- és a polgári
repülésre, valamint növekedést és több ezer, nagy szaktudást igénylő
munkahelyet biztosít. Az európai védelmi ipar közvetlenül 400 000
munkavállalónak biztosít állást, közvetve pedig akár további 960 000
munkahelyet teremt. Ezért olyan ágazat, amelynek fenntartása létfontosságú
ahhoz, hogy a gyártás és innováció terén Európa továbbra is a világ egyik vezető
központja maradjon. Ez az oka annak, hogy a védelmi ipar versenyképességének
megerősítésére irányuló intézkedés fontos részét képezi az Európa
2020-nak, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájának. A védelmi ipar jelentősége ugyanakkor nem
mérhető kizárólag a munkahelyek számában és a forgalom mértékében. Az
európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) központi eleme az Unió
polgárai védelmének biztosítására és értékeinek megóvására irányuló
képességének. Európának felelősséget kell tudnia vállalni saját
biztonságáért, valamint általában a nemzetközi békéért és stabilitásért. Ehhez
bizonyos fokú stratégiai önrendelkezés szükséges: Európa csak akkor lehet
hiteles és megbízható partner, ha döntései és intézkedései nem függnek harmadik
felek képességeitől. Az ellátás biztonsága, a létfontosságú
technológiákhoz való hozzáférés és a műveleti önállóság éppen ezért
döntően fontos tényezők. A védelmi ipari vállalatok túlélését jelenleg
a múltbeli kutatás-fejlesztési beruházások eredményei biztosítják, a nemzeti
megrendelések csökkenését pedig eddig képesek voltak exporttal pótolni. Ez
azonban gyakran a technológia, a szellemi tulajdonhoz fűződő
jogok és a termelés Unión kívülre történő továbbításának árán történik. Mindez
hosszú távon súlyos következményekkel jár az EDTIB versenyképességére nézve. A csökkenő védelmi költségvetések
problémáját súlyosbítja az európai piacok továbbra is fennálló széttagoltsága,
ami szükségtelen átfedéseket eredményez a képességek, a szervezetek és a kiadások
terén. Az együttműködés és az Unió egészére kiterjedő verseny
továbbra is kivételt képez, mivel a védelmi felszerelésekbe történő
beruházás 80 %-a nemzeti szintű ráfordítás. Ennek eredményeként fennáll
a veszélye, hogy jelentősen fog csökkenni Európa szakértelme és
önrendelkezése alapvető képességterületeken. Ebben a helyzetben a prioritások átrendezése a
feladat. Ha a nagyobb kiadások nehezen megvalósíthatók, a kiadások
racionalizálására van szükség. Ehhez jelentős mozgástér áll rendelkezésre.
A 2011. évi megszorítások ellenére a tagállamok együtt továbbra is többet fordítottak
védelemre, mint Kína, Oroszország és Japán együttesen[1]. A költségvetési
megszorításokat ennélfogva fokozottabb együttműködéssel és hatékonyabb
erőforrás‑felhasználással kell ellensúlyozni. Ez a klaszterek
támogatása, szerepspecializáció, közös kutatás és beszerzés, a polgári-katonai
szinergiákkal kapcsolatos új, dinamikusabb megközelítés és fokozottabb piaci
integráció útján valósítható meg. 1.2. A Bizottság stratégiája A védelem továbbra is a nemzeti önrendelkezés
fő eleme, a katonai képességekkel kapcsolatos döntések pedig a tagállamok
hatáskörébe tartoznak. Az Unió azonban ezen a területen jelentős szerepet
tölt be. Strukturális változások megvalósítására képes politikákkal és
eszközökkel rendelkezik, és a tagállamok számára hathatós keretet szolgáltat a
megfelelő szintű közös stratégiai autonómia megőrzéséhez. Mivel
a tagállamok összességében mintegy 1,6 millió katonából álló haderővel és
évi 194 milliárd EUR védelmi költségvetéssel rendelkeznek, az Uniónak megvan az
a képessége, hogy az értékeivel összhangban stratégiai szereplőként lépjen
fel a nemzetközi színtéren. Az Európai Tanács
2012. december 14-i következtetéseiben ezért arra kéri „…a
főképviselőt, hogy az Európai Külügyi Szolgálattal és az Európai
Védelmi Ügynökséggel, valamint a Bizottsággal közösen (…) dolgozzon ki további
javaslatokat és intézkedéseket a KBVP megerősítésére és a szükséges
polgári és katonai képességek rendelkezésre állásának javítására vonatkozóan…”.
A végső cél az európai védelem
megerősítése olyan módon, hogy az megfeleljen a 21. század
kihívásainak. A tagállamok vezető szerepet fognak betölteni a szükséges
reformok terén. Az Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ) küldetései között szerepel
az Unió KBVP-t szolgáló védelmi képességeinek javítására irányuló tagállami
erőfeszítések támogatása. A Bizottság is fontos szerepet tölthet be e
téren, és már hozzá is kezdett az ilyen irányú tevékenységeihez. Amint azt
Barroso elnök hangsúlyozta: „A Bizottság ebből is kiveszi a maga
részét: azon munkálkodunk, hogy kialakítsuk a védelem egységes piacát, a
Szerződés által ránk ruházott hatásköröket pedig arra összpontosítjuk,
hogy kifejlesszük az európai védelmi iparág bázisát.” E célokat szem előtt tartva a Bizottság
előterjesztett két irányelvjavaslatot a biztonsági és az érzékeny
jellegű védelmi beszerzésekről (2009/81/EK) és a transzferről
(2009/43/EK), amelyek napjainkban az európai védelmi piac sarokkövét képezik. A
biztonság és az űrkutatás terén iparpolitikákat, valamint célzott kutatási
és innovációs programokat dolgozott ki, mind a belső, mind a külső
biztonság támogatása érdekében pedig szakpolitikákat és eszközöket hozott létre
egyebek mellett a külső határok védelme, a tengerfelügyelet, a polgári
védelem vagy a válságkezelés terén, amelyek technológiai, ipari, fogalmi és
működési szempontból számos tekintetben hasonlóságot mutatnak a védelemmel
és kapcsolódnak a védelem területéhez. Ez a közlemény megszilárdítja ezeket az uniós
vívmányokat, és a Lisszaboni Szerződésben foglaltak szerint saját
hatáskörén belül továbbfejleszti azokat. Mindenekelőtt megkísérli
hasznosítani a védelem és a biztonság, valamint a polgári és katonai terület
közötti határvonal elmosódásából fakadó lehetséges szinergiákat és kölcsönös
ösztönző hatásokat. E célok elérése érdekében a Bizottság az
alábbi területeken kíván intézkedéseket tenni: ·
A védelem és biztonság belső piacának további
elmélyítése. Ez elsősorban a meglévő két irányelv teljes körű
alkalmazásának biztosítását jelenti. Ezen uniós vívmány alapján a Bizottság
egyúttal kezeli a piactorzítás problémáját, és hozzájárul a tagállamok közötti
ellátás biztonságának javításához. ·
Az EDTIB versenyképességének megerősítése. E
célból a Bizottság az alábbi két fő területen alapuló védelmi
iparpolitikát dolgoz ki: –
a versenyképesség támogatása, ideértve a biztonsági
és védelmi piacokat szolgáló „hibrid szabványok” kidolgozását és a katonai
légialkalmasságra vonatkozó európai tanúsítási rendszer létrehozási
lehetőségeinek vizsgálatát; –
a kkv-knak nyújtott támogatás, amely többek között
a más klaszterekkel kialakított kapcsolatot biztosító és a védelmi vonatkozású
kkv-kat a globális versenyben támogató európai stratégiai klaszterpartnerség
létrehozását érinti. ·
A polgári katonai szinergiák lehető
legteljesebb körű kiaknázása az európai adófizetők pénzének
leghatékonyabb felhasználása érdekében, különösen az alábbiak által: –
a bizottsági erőfeszítéseknek a polgári és
katonai kutatás közötti lehetséges kölcsönös ösztönző hatásra és az
űr kettős célú alkalmazására történő összpontosítása; –
segítségnyújtás a fegyveres erők számára
energiafogyasztásuk csökkentéséhez, hozzájárulva ezáltal az Unió „20/20/20”
céljának megvalósításához. ·
A Bizottság ezenfelül olyan intézkedéseket javasol,
amelyek célja új utak feltérképezése, az európai stratégiai vita
előmozdítása, valamint a szélesebb körű és szorosabb európai
együttműködés körülményeinek megteremtése, különösen az alábbiak által: ·
az uniós tulajdonú kettős felhasználású
képességek lehetőségének felmérése, amelyek a biztonság egyes területein
kiegészíthetik a nemzeti képességeket, valamint eredményesen és gazdaságosan
megsokszorozhatják az Unió erejét; ·
előkészítő intézkedés elindításának
mérlegelése azon KBVP-vonatkozású kutatásokhoz kapcsolódóan, amelyek az uniós
védelmi képességeket leginkább igénylő területekre irányulnak. A Bizottság felkéri
az állam- és kormányfőket, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselője által készített jelentéssel együtt vitassák meg ezt a
közleményt az Európai Tanács 2013. decemberi ülésén. Cselekvési terv[2] 2. A belső védelmi piac
megerősítése 2.1. A piaci hatékonyság
biztosítása · Mivel a biztonsági és védelmi beszerzésekről szóló
2009/81/EK irányelvet valamennyi tagállamban teljes körűen
átültették, rendelkezésre áll az európai védelmi piac szabályozási kerete.
Először alkalmazhatók konkrét belső piaci szabályok ebben az
ágazatban a tisztességes és az Unió egész területére kiterjedő verseny
fokozása érdekében. A védelem azonban továbbra is sajátos piac, amelyre hosszú
ideje hagyományosan jellemző a nemzeti széttagoltság. A Bizottság
ennélfogva konkrét intézkedéseket hoz az irányelv helyes alkalmazásának és a
benne foglalt célok megvalósításának biztosítása érdekében. Intézkedés: · A Bizottság nyomon követi a tagállamok védelmi piacainak nyitottságát,
és a Tenders Electronic Daily (TED) online uniós adatbázis, valamint más
célirányos források útján rendszeresen értékeli az új közbeszerzési szabályok
alkalmazásának módját. A piac figyelemmel kísérésére irányuló tevékenységeit
koordinálja az EVÜ ilyen irányú tevékenységeivel, hogy kiaknázza a lehetséges
szinergiákat, és megelőzze az erőfeszítéseket érintő
szükségtelen átfedéseket. A költségvetési megszorítások idején különösen
fontos a pénzügyi erőforrások hatékony felhasználása. A kereslet
összevonása e cél megvalósításának hatékony módja. Az irányelv olyan konkrét
rendelkezéseket tartalmaz a központi beszerző szervekre vonatkozóan,
amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok az új szabályokat – például az
EVÜ révén – közös közbeszerzés esetében is alkalmazzák. A tagállamoknak minden
tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy az eszköz
alkalmazásával a lehető legnagyobb mértékig fokozzák a
méretgazdaságosságot, és teljes mértékben javukra fordítsák az Unió egész
területére kiterjedő együttműködés előnyeit. Egyes szerződések nem tartoznak az
irányelv hatálya alá, mivel az abban szereplő szabályok alkalmazása ezek
esetében nem lenne megfelelő. Ez különösen érvényes az együttműködési
programokra, amelyek a piaci konszolidáció és a versenyképesség
előmozdításának hatékony eszközei. Más különös kizárások – nevezetesen a
kormányok közötti beszerzés és a nemzetközi szabályok hatálya alá tartozó
közbeszerzési eljárások kizárásai – úgy értelmezhetők, hogy azok
megnehezítik az irányelv helyes alkalmazását. Ez veszélyeztetheti a belső
piac egyenlő versenyfeltételeit. A Bizottság ennélfogva gondoskodik arról,
hogy ezeket a kizárásokat szigorúan értelmezzék, és arról, hogy ne éljenek
vissza velük az irányelv megkerülése érdekében. Intézkedés: · A Bizottság tisztázza egyes kizárások korlátait. Ebből a célból a
tagállamokkal konzultálva konkrét iránymutatást biztosít, nevezetesen a
kormányok közötti beszerzések és a nemzetközi megállapodások vonatkozásában. 2.2. A piactorzítás problémájának
kezelése A belső védelmi piac továbbfejlesztése és
az Európa valamennyi szállítója számára egyenlő versenyfeltételek
kialakítása érdekében a Bizottság megoldást fog kínálni a tartósan fennálló,
tisztességtelen és hátrányosan megkülönböztető módszerek és a piaci
torzulások problémájára. Különösen az ellentételezéssel, azaz a nem nemzeti
szállítóktól származó védelmi célú beszerzésekhez szükséges gazdasági
kompenzációval szemben fogja mozgósítani politikáit. Az ellentételezési
követelmények hátrányosan megkülönböztető intézkedések, amelyek
ellentétesek mind az Európai Unióról szóló szerződés elveivel, mind a
hatékony közbeszerzési módszerekkel. Ennélfogva nem képezhetik a belső
védelmi piac részét. Intézkedés: · A Bizottság biztosítja az ellentételezés mielőbbi fokozatos
megszüntetését. A védelmi beszerzésekről szóló irányelv elfogadása óta
valamennyi tagállam visszavonta vagy felülvizsgálta az ellentételezésre
vonatkozó nemzeti jogszabályait. A Bizottság ellenőrzi, hogy ezek a
felülvizsgálatok megfelelnek-e az uniós jognak. Biztosítja ezenkívül, hogy a
jogi keretre vonatkozó ilyen változtatások hatékonyan módosítsák a tagállamok
közbeszerzési gyakorlatát. A Bizottság széles körben alkalmazta az
összefonódásokat ellenőrző szabályokat a védelmi ágazatban. Az ilyen
esetek lehetővé tették a Bizottság számára, hogy szavatolja a hatékony
versenyellenőrzést, hozzájárulva ezáltal a védelmi piac megfelelőbb
működéséhez. Az állami támogatások tekintetében, valamint az állami
támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló
közleménnyel összhangban a közkiadásoknak hatékonyabbá és célzottabbá kell válniuk.
E tekintetben az állami támogatási ellenőrzés a védelmi ágazaton belül is
alapvető szerepet tölt be a belső piac védelmében és
megerősítésében. A tagállamok az EUSZ értelmében valamennyi
állami támogatási intézkedést – ideértve a tisztán katonai ágazaton belüli
támogatást is – kötelesek bejelenteni a Bizottságnak. Ettől a
kötelezettségtől kizárólag akkor térhetnek el, ha igazolni tudják, hogy a
bejelentés nem teljesítése az EUMSZ 346. cikkének megfelelően
alapvető biztonsági érdekekből fakadóan szükséges. Ennélfogva, ha egy
tagállam a 346. cikkre kíván hivatkozni, tudnia kell igazolni, hogy a
katonai ágazaton belüli konkrét intézkedések saját alapvető biztonsági
érdekeinek védelméhez szükségesek és azzal arányosak, valamint azt, hogy az intézkedések
az e célból szigorúan szükséges mértékre korlátozódnak. Az e feltétel
teljesítésére vonatkozó igazolási kötelezettség a tagállamokat terheli. Intézkedés: · A Bizottság biztosítja, hogy valamennyi szükséges feltétel teljesüljön
akkor, amikor az állami támogatási intézkedések indokolása céljából az EUMSZ
346. cikkére hivatkoznak. 2.3. Az ellátás biztonságának
javítása Az ellátás biztonsága nélkülözhetetlen a
belső védelmi piac működésének biztosításához és az ipari ellátási
láncok európaivá tételéhez. Az ellátás biztonságával kapcsolatos problémák
többsége a tagállamok felelősségi körébe tartozik. A Bizottság azonban létrehozhat
olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az egymás
közötti ellátás biztonságának javítását. A Közösségen belüli transzferről
szóló 2009/43/EK irányelv is ilyen eszköz, mivel a védelmi vonatkozású
termékek belső piacon belüli mozgását elősegítő, új
engedélyezési rendszert vezet be. Az Unión belüli ellátás biztonságának
fokozása érdekében a tagállamoknak jelenleg teljes körűen ki kell
aknázniuk az ezen irányelv által biztosított lehetőségeket. Intézkedések: · Az EVÜ-vel közösen a Bizottság konzultációs folyamatot indít, amelynek
célja, hogy a tagállamok politikai kötelezettséget vállaljanak arra, hogy
kölcsönösen biztosítják a védelmi vonatkozású termékek, anyagok vagy
szolgáltatások szerződéses vagy megállapodás szerinti ellátását a
tagállamok fegyveres erői általi végső felhasználás céljára. · A Bizottság optimalizálja a védelmi vonatkozású transzferek rendszerét
az alábbiak által: a) támogatás nyújtása a nemzeti hatóságoknak az iparágon
belül a rendszerrel kapcsolatos figyelemfelhívást célzó erőfeszítéseikhez;
b) az általános engedélyek központi nyilvántartásának létrehozása és
alkalmazásának ösztönzése; és c) az Unión belüli transzferek kezelésére
irányuló bevált módszerek előmozdítása. Az ellátás biztonsága függ a létfontosságú
ipari és technológiai eszközök ellenőrzésétől és tulajdonviszonyaitól
is. Számos tagállam rendelkezik nemzeti jogszabályokkal a védelmi iparba
történő külföldi beruházások ellenőrzésére vonatkozóan. Minél
nemzetközibbé válnak azonban az ipari ellátási láncok, annál nagyobb hatást
gyakorolhat egyetlen vállalaton belüli (akár alacsonyabb szinten történő)
tulajdonosváltás a más tagállamok fegyveres erői és iparágai ellátásának
biztonságára. Ez a kérdés a katonai kapacitás terén fennálló és fenntartani
kívánt európai önrendelkezés mértékére is kihatással van, csakúgy, mint az ebbe
az ágazatba történő külföldi beruházások ellenőrzésének általános
kérdésére. E probléma kezeléséhez egységes európai megközelítésre lehet
szükség. Intézkedés: · A Bizottság zöld könyvet készít a biztonsági és érzékeny védelmi
vonatkozású ipari képességek ellenőrzésének témájában. Konzultál az
érdekeltekkel a jelenlegi rendszer hiányosságairól – ideértve az európai
kapacitások lehetséges megállapítását –, és megvizsgálja az Unió egészére
kiterjedő nyomonkövetési rendszer, többek között a tagállamok közötti
értesítési és konzultációs mechanizmusok létrehozásának lehetőségeit. 3. versenyképesebb védelmi ipar
előmozdítása Valódi belső
védelmi piac létrehozásához nemcsak megbízható jogi keretre, hanem az egyes
tagállamok igényeihez igazított uniós iparpolitikára is szükség van. Az EDTIB
jövője a kiválósági hálózatok körüli és közötti fokozott
együttműködéstől és regionális szakosodástól függ. Ezek
polgári-katonai vonatkozásának további megerősítése ösztönözheti a
versenyt, valamint hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a regionális
fejlődéshez. Az egyre inkább globalizálódó védelmi piacon ezenkívül
létfontosságú, hogy világszintű versenyképességük fokozása érdekében az európai
védelmi ipari vállalatok rendezett európai üzleti környezetben
működhessenek. 3.1. Szabványosítás – a védelmi
együttműködés és versenyképesség alapjainak kidolgozása Az uniós
védelemben alkalmazott szabványok többsége polgári jellegű. Amennyiben
konkrét védelmi szabványokra van szükség, azokat nemzeti szinten dolgozzák ki,
ami akadályozza az iparágon belüli együttműködést, és növeli az iparági
költségeket. Közös védelmi szabványok alkalmazása ezért jelentősen fokozná
az európai hadseregek közötti együttműködést és interoperabilitást,
valamint javítaná az európai ipar versenyképességét a kialakuló technológiák
terén. Ez rámutat arra,
hogy ösztönzőket kell létrehozni a tagállamok számára azért, hogy európai
polgári-katonai szabványok dolgozzanak ki. Ezeknek továbbra is
egyértelműen önkéntes jellegűeknek kell lenniük, valamint meg kell
akadályozni a NATO és más érintett szervek szabványokkal kapcsolatos
tevékenységével párhuzamos tevékenységet. Még több erőfeszítésre van
azonban szükség a szabványok kidolgozására ott, ahol hiányosságokat és közös
igényeket állapítottak meg. Ez különösen a kialakulóban lévő
technológiákra vonatkozik, például a távirányítású légijármű-rendszerekre
(RPAS), és a nagy múltú területekre, például a bázisvédelemre vonatkozó
szabványokra, amelyek piacai alulfejlettek, így lehetőség van az ipar
versenyképességének fokozására. Intézkedések: · A Bizottság ösztönzi „hibrid szabványok” kidolgozását azon termékek
tekintetében, amelyek mind katonai, mind polgári célra alkalmazhatók. 2012-ben
a Bizottság a szoftverirányítású rádióval kapcsolatosan már benyújtott ilyen
„hibrid szabványra” vonatkozó kérelmet. A következő szabványosítás iránti
kérelmek tárgyai lehetnek a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és
robbanóanyagok (CBRNE) kimutatási és mintavételi szabványai, a távirányítású
légijármű-rendszerek, a légialkalmassági követelmények, az adatmegosztási
szabványok, a titkosítás és más létfontosságú információs és kommunikációs
technológiák. · A Bizottság az EVÜ-vel és az európai szabványügyi szervezetekkel
közösen megvizsgálja, hogy milyen lehetőségei vannak egy olyan mechanizmus
létrehozásának, amely katonai termékekre és alkalmazásokra vonatkozó, konkrét
európai szabványok kidolgozására irányul a tagállamokkal való megállapodást
követően. E mechanizmus fő célja a megállapított igényeknek
megfelelő szabványok kidolgozása lesz az érzékeny információk
megfelelő kezelése mellett. · A Bizottság az EVÜ-vel közösen megvizsgálja a védelmi beszerzések terén
bevált módszerek szabványainak kiválasztására szolgáló, meglévő eszközök
előmozdításának új lehetőségeit. 3.2. A tanúsítás közös
megközelítésének ösztönzése – költségcsökkentés és a fejlesztés felgyorsítása A tanúsítás –
csakúgy, mint a szabványok esetében – az ipari versenyképesség és az európai
védelmi együttműködés fontos tényezője. A védelmi vonatkozású
termékek egész Európára kiterjedő tanúsítási rendszerének hiánya a
termékek forgalomba hozatalának egyik fő akadálya, és jelentősen
növeli a költségeket a termék teljes életciklusa során. Hatékonyabb intézkedésekre
van szükség a tanúsítás területén, hogy egyes, jelenleg nemzeti szinten
végrehajtott feladatokat közösen végezzenek el. Az EVÜ szerint –
különösen a katonai légialkalmasság területén – ez 50 %-kal növeli a
fejlesztési időt, és 20 %-kal emeli a fejlesztési költségeket. A
közös és összehangolt követelményrendszer ezenfelül csökkenti a költségeket
azáltal, hogy lehetővé teszi az országok közötti
légijármű-karbantartást, vagy a karbantartó személyzet szakirányú
képzését. További példaként
a lőszerek említhetők. A földi indítású lövedékekre vonatkozó közös
tanúsítás hiánya becslések szerint évente 1,5 milliárd EUR-ba kerül
Európának (az évente lőszerre fordított, 7,5 milliárd EUR-nak
megfelelő teljes összegből). Intézkedés: · Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) polgári vonatkozású
tapasztalata, az Airbus A-400M (polgári konfigurációjának) tanúsítása során
szerzett saját tapasztalata és az EVÜ e területen végzett tevékenysége alapján
a Bizottság az EVÜ által meghatározott területeken értékeli a katonai termékek
kezdeti légialkalmasságával kapcsolatos feladatok tagállamok nevében
történő elvégzésének különböző lehetőségeit. 3.3. Nyersanyagok – az európai
védelmi ipar ellátási kockázatainak kezelése Sokféle
nyersanyag van – például a ritkaföldfémek –, amelyek a távirányítású légijármű-rendszerektől
a precíziós irányítású fegyverekig, a lézeres célzástól a műholdas
hírközlésig számos védelmi célú alkalmazásban nélkülözhetetlenek. Sok ilyen
anyag esetében nagyobb az ellátási kockázat, ami gátolja a védelmi ágazat
versenyképességét. Az Unió átfogó nyersanyag-politikai stratégiájának fő
eleme olyan nyersanyagjegyzék, amelynek elemei az uniós gazdaság szempontjából
kritikus jelentőségűnek minősülnek. A kritikus
jelentőségű nyersanyagok jelenlegi uniós szintű jegyzékét
várhatóan 2013 végéig vizsgálják felül. Noha e nyersanyagok a polgári és a
védelmi célok tekintetében gyakran egyaránt fontosak, egyértelmű
hozzáadott értéket képviselne, ha e munka során figyelembe vennék a
nyersanyagok európai védelmi ágazatban betöltött különleges jelentőségét. Intézkedés: · A Bizottság az Unió átfogó nyersanyag-politikai stratégiájával
összefüggésben megvizsgálja a védelmi ágazat szempontjából kritikus
jelentőségű nyersanyagokat, és amennyiben szükséges, célzott
szakpolitikai intézkedéseket dolgoz ki. 3.4. Kkv-k – a védelmi vonatkozású
európai innováció hajtóerejének biztosítása A
közbeszerzésekről és a transzferről szóló védelmi irányelvek új
lehetőségeket kínálnak a kkv-k számára az európai védelmi piac
létrehozásában való részvételre. Ez különösen érvényes a védelmi
beszerzésekről szóló irányelv alvállalkozásra vonatkozó rendelkezéseire,
amelyek javítják a nem nemzeti fővállalkozók ellátási láncaihoz való
hozzáférést. A tagállamoknak ezért aktívan alkalmazniuk kell ezeket a
rendelkezéseket a kkv-k lehetőségeinek elősegítése céljából. További lépések
szükségesek, különösen a klaszterek területén. A klasztereket többnyire egy
fővállalat vezeti, amely kisebb vállalatokkal dolgozik együtt egy ellátási
láncon belül. A klaszterek ezenfelül gyakran a fővállalkozókat, kkv-kat,
kutatóintézeteket és más tudományos ágazatokat összefogó kiválósági hálózatok
részét képezik. A klaszterek
tehát különösen fontosak a kkv-k szempontjából, mivel számukra hozzáférést
biztosítanak a közös létesítményekhez, valamint szakosodásra alkalmas piaci
réseket és a többi kkv-val történő együttműködési lehetőséget
kínálnak. Az ilyen klaszterekben a vállalatok egyesíthetik erősségeiket és
erőforrásaikat az új piacok és tudásközpontok felé történő nyitás,
illetve azok létrehozása céljából. Polgári termékeket és alkalmazásokat is
fejleszthetnek az eredetileg védelmi célra kifejlesztett technológiák és
anyagok (például az internet vagy a GPS) alapján vagy fordítva, ami egyre
inkább jellemző tendencia. Intézkedések: · A Bizottság az iparággal közösen – alulról felfelé irányuló
megközelítést alkalmazva – megvizsgálja, hogyan hozhat létre az új értékláncok
kialakulását és a globális versenyben a védelmi vonatkozású kkv-k előtt
álló akadályok leküzdését elősegíteni hivatott európai stratégiai klaszterpartnerséget.
Ebben az összefüggésben a Bizottság a kkv-k támogatása céljára létrehozott
eszközöket – ideértve a COSME programot – fog alkalmazni a védelmi vonatkozású
kkv-k igényeinek kielégítése érdekében. Ebből a célból az európai strukturális
és beruházási alapok igénybevétele is mérlegelhető. Ez a tevékenység
magában foglalja a kettős felhasználású projektekre vonatkozó
támogathatósági szabályok egyértelműsítését. · A Bizottság az Enterprise Europe Network hálózatot is igénybe veszi
ahhoz, hogy a védelmi vonatkozású kkv-kat a hálózatépítés és a partnerségek
létrehozása, tevékenységeik nemzetközivé tétele, a technológiatranszferek és az
üzleti lehetőségek finanszírozása felé irányítsa. · A Bizottság ösztönzi a regionális hálózatépítést annak érdekében, hogy
a védelmi ipari és kutatási eszközöket – különösen a védelmi vonatkozású régiók
európai hálózata révén – regionális intelligens szakosodási stratégiákba
illessze be. 3.5. Készségek – a változások
kezelése és a jövő biztosítása A védelmi iparban
jelenleg olyan jelentős változások történnek, amelyekhez a tagállamoknak
és az iparnak alkalmazkodniuk kell. Amint az Európai Tanács
2008 decemberében megállapította: „Stratégiai és gazdasági szükséglet,
hogy megbízhatóságának és versenyképességének biztosítása érdekében az európai
védelmi technológiai és ipari bázist különösen az európai kiválósági központok
köré szervezzék át, ami lehetővé teszi az átfedések kiküszöbölését”. A
szerkezetátalakítás folyamatáért főként az iparág felelős, miközben a
Bizottság, a nemzeti kormányok és a helyi hatóságok kiegészítő szerepet
töltenek be. Számos olyan európai eszköz áll a Bizottság és a tagállamok
rendelkezésére, amelyek az új készségek előmozdítására és a
szerkezetátalakítás következményeinek kezelésére szolgálnak. Ezeket az iparág
szempontjából kritikus jelentőségű képességek és technológiák
egyértelmű ismeretében kell rendelkezésre bocsátani. A vállalkozások,
többek között az átmenetileg a termékeik iránti keresletben visszaesést
tapasztaló szállítók támogatása érdekében a Bizottság rugalmas foglalkoztatási
rendszerek igénybevételére biztatja a tagállamokat, valamint ösztönzi, hogy a
szerkezetátalakítások során nagyobb hangsúlyt fektessenek a változásokra való
felkészülésre. Ebben a tekintetben a tagállamok igénybe vehetik az Európai
Szociális Alap (ESZA) támogatását, és bizonyos esetekben az Európai
Globalizációs Alkalmazkodási Alap általi, tömeges elbocsátások esetén adható
támogatást. E tevékenység megalapozásához fontos a meglévő készségek
feltérképezése, és a jövőben szükséges készségek meghatározása – például a
védelmi ipar vonatkozásában létrehozott, az ágazat képviselőinek
irányítása mellett működő európai ágazati tudásfejlesztési tanács
segítségével. Intézkedések: · A Bizottság – többek között az „ágazati tudásfejlesztési szövetségek”
és a „tudásszövetségek” jelenleg kipróbálás alatt álló programjai révén –
ösztönzi az ágazat jövője szempontjából létfontosságúnak ítélt
készségeket. · A Bizottság ösztönzi az ESZA igénybevételét a munkavállalók
átképzéséhez, különösen az igényelt készségekre, a készségek megfeleltetésére,
valamint a változások előrejelzésére vonatkozó projektek esetében. · A Bizottság ezenkívül figyelembe veszi a védelmi iparon belüli
szerkezetátalakítás által hátrányosan érintett régiók támogatásához az európai
strukturális és beruházási alapok révén – különösen a munkavállalók új
helyzethez való alkalmazkodásának támogatása és a gazdasági átalakulás
ösztönzése céljából – biztosított lehetőségeket. 4. A kutatás kettős alkalmazási
lehetőségének kiaknázása és az innováció megerősítése Mivel számos technológia kettős természetű lehet, egyre bővülnek
a polgári és katonai kutatás közötti szinergiák létrehozásának lehetőségei.
Ebben az összefüggésben folyamatos a hetedik kutatási és technológiafejlesztési
keretprogram biztonsági témájának és az európai védelmi kutatási
tevékenységeknek az összehangolása. Az eddigi tevékenység középpontjában a
CBRNE-anyagok álltak, a közelmúltban pedig a KBVP-vel összefüggésben kitértek a
kibervédelemre és annak a kiberbiztonság területével létrehozott szinergiáira.
E tekintetben számos tevékenységet jelentettek be az európai kiberbiztonsági
stratégiában, amelynek célja, hogy az Unió online környezetét a világon a
legbiztonságosabbá tegye. Ezenfelül a SESAR Közös Vállalkozás a légiforgalmi
szolgáltatás területén jellemző kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatási
tevékenységekbe kezdett. A „Horizont 2020” keretprogramon belül a
„Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén”
elnevezésű prioritás – ideértve a „kulcsfontosságú alaptechnológiák” és a
„biztonságos társadalmak” (társadalmi kihívás) területét – olyan technológiai
fejlesztések lehetőségét kínálja, amelyek nem csupán a polgári
alkalmazásokkal összefüggésben képesek előmozdítani az innovációt, hanem kettős
felhasználásra is alkalmasak. Noha a „Horizont 2020” keretprogramon belül
végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységek kizárólag polgári
természetű alkalmazásokra fognak korlátozódni, a Bizottság megvizsgálja,
hogy az ezeken a területeken elért eredmények hogyan állíthatók a védelmi és
biztonsági ipari képességek szolgálatába. A Bizottság ezenkívül meg kívánja
vizsgálni az egyértelmű biztonsági vonatkozással rendelkező,
kettős felhasználású alkalmazások és más kettős felhasználású
technológiák – például a polgári távirányítású légijármű-rendszereknek az
európai légi közlekedési rendszerbe történő, a SESAR Közös Vállalkozás
keretében végrehajtott beillesztését támogató technológiák – fejlesztésének
területén kialakuló szinergiákat. A védelmi kutatás jelentős húzóerőt
képvisel más ágazatok, például az elektronika, az űrkutatás, a polgári
repülés és a mélytengeri kitermelés terén. Fontos, hogy fenntartsuk ezeket a
védelemtől a polgári szféra felé továbbgyűrűző hatásokat,
és elősegítsük, hogy a védelmi kutatás továbbra is ösztönözze a polgári
innovációt. A Bizottság szerint ezenkívül lehetséges
előnyöket kínálhatnak a KBVP-vonatkozású kutatásokkal kapcsolatos további,
a „Horizont 2020” keretprogramon kívüli lehetőségek is. Ez egy olyan
előkészítő intézkedés formájában valósulhat meg, amely a nemzeti
kutatási programokkal szinergiákra törekvő KBVP-műveletek
szempontjából kritikus jelentőségű védelmi képességekre irányul. A
Bizottság a tagállamokkal, az Európai Külügyi Szolgálattal és az Európai
Védelmi Ügynökséggel közösen meghatározza a tartalmat és a szabályokat. Ezzel
egy időben a tagállamoknak megfelelő támogatási szintet kell
fenntartaniuk a védelmi kutatás területe számára, és ezen a téren együtt kell
működniük. Intézkedések: · A Bizottság támogatni kívánja a prototípusok beszerzésére irányuló,
kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést. Az első
prototípusok a következők lehetnek: CBRNE‑anyagok kimutatása, távirányítású
légijármű-rendszerek és szoftverirányítású rádiótechnológián alapuló
hírközlési eszközök. · A Bizottság – például előkészítő intézkedés útján –
megfontolja a KBVP-vonatkozású kutatás támogatásának lehetőségét. Azokra a
területekre összpontosít, amelyeken a legnagyobb szükség van az uniós védelmi
képességekre, és amennyiben lehetséges, szinergiákra törekszik a nemzeti
kutatási programokkal. 5. A képességek fejlesztése A Bizottság jelenleg is dolgozik azon, hogy
megoldást kínáljon mind a belső, mind a külső biztonságpolitikákat –
például a polgári védelmet[3],
a válságkezelést, a kiberbiztonságot, a külső határok védelmét és a
tengerfelügyeletet – támogató, nem katonai képességekkel kapcsolatos igényekre.
Ezek a tevékenységek eddig a tagállamok képességeihez nyújtott
társfinanszírozásra, illetve azok összehangolására korlátozódtak. A Bizottság
újabb lépést kíván tenni annak biztosítása felé, hogy Európa a számára
szükséges valamennyi biztonsági képességgel rendelkezzen; hogy ezeket a
lehető leggazdaságosabban üzemeltessék; és hogy a kapcsolódó területeken
biztosítsák a nem katonai és katonai képességek közötti interoperabilitást. Intézkedések: · A Bizottság továbbra is fokozza az információs szolgáltatások
megosztásának polgári és a védelmi vonatkozású felhasználók közötti
interoperabilitását a tengerfelügyelet közös
információmegosztási környezete kísérleti programjának mintájára. · A meglévő uniós hálózatokra építve a Bizottság a tagállamokkal
közösen polgári-katonai együttműködési csoport létrehozásának
lehetőségét vizsgálja meg a következő területeken: a) felderítési
technológiák és b) rögtönzött robbanószerkezetek, hordozható légvédelmi
rendszerek (MANPADS) és más releváns fenyegetések, például a CBRNE-veszélyek
elleni módszerek. · A Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal közösen kidolgozza a
kettős felhasználású képességigények közös értékelését az uniós biztonsági
és védelmi politikák számára. Az értékelés alapján javaslatot tesz arra
vonatkozóan, hogy melyik képességigény – ha van ilyen – teljesíthető
legmegfelelőbben az Unió által közvetlenül megvásárolt, saját tulajdonában
álló vagy általa üzemeltetett eszközökkel. 6. Űrkutatás és védelem Az űrtechnológiák, az
űrinfrastruktúrák és az űrszolgáltatások többsége mind polgári, mind
védelmi célokat szolgálhat. Valamennyi űrutazásra képes nemzettel
ellentétben azonban az Unióban nincs strukturális kapcsolat a polgári és
katonai űrtevékenységek között. Ez a választóvonal olyan gazdasági és
politikai költségekkel jár, amelyet Európa a jövőben már nem engedhet meg
magának. Tovább súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy Európa egyes kritikus
jelentőségű, gyakran exportkorlátozás alá tartozó technológiák
tekintetében harmadik országbeli szállítóktól függ. Noha néhány űrképességnek továbbra is
kizárólagosan nemzeti és/vagy katonai ellenőrzés alá kell tartoznia,
számos olyan terület létezik, amelyen a polgári és védelmi tevékenységek
közötti szinergiák csökkentik a költségeket és fokozzák a hatékonyságot. 6.1. Az űrinfrastruktúrák
védelme A Galileo és a Copernicus rendszerek Európa
fő űrinfrastruktúrái. A Galileo az
Unióhoz tartozik, és mind a Galileo, mind a Copernicus fő uniós
politikákat támogat. Ezek az infrastruktúrák
létfontosságúak, mivel olyan alkalmazások és szolgáltatások alapját képezik,
amelyek nélkülözhetetlenek gazdaságunk számára, valamint polgáraink jóléte és
biztonsága szempontjából. Ezen infrastruktúrák
védelméről gondoskodnunk kell. Mára az űrben végzett tevékenységeink
fenntarthatósága szempontjából az űrszemét jelenti a legkomolyabb
fenyegetést. Az összeütközés veszélyének
csökkentése érdekében azonosítani kell és figyelemmel kell kísérni a műholdakat
és az űrszemetet. Ez a tevékenység más
néven az űrmegfigyelés és nyomon követés (SST), amely napjainkban
leginkább földfelszínre telepített érzékelőkkel, pl. teleszkópokkal és
radarokkal történik. Jelenleg nem létezik
európai szintű űrmegfigyelési és nyomon követési kapacitás; a
műholdakért és a műholdindításért felelős üzemeltetők az
összeütközési veszélyt jelző riasztások tekintetében az Egyesült Államokra
vannak utalva. Az Unió kész
támogatni a tagállamok tulajdonában álló, meglévő SST-eszközök hálózatán
alapuló, lehetőség szerint transzatlanti vonatkozású európai SST-szolgáltatás kialakítását. E szolgáltatásoknak hozzáférhetőnek kell
lenniük az állami, kereskedelmi, polgári és katonai üzemeltetők, valamint
a hatóságok számára. Ehhez a releváns eszközökkel
rendelkező tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk az
együttműködésre és európai szintű, az összeütközési veszélyt
jelző szolgáltatás biztosítására. A
végső célkitűzés az európai képességgel rendelkező európai
űrinfrastruktúra védelmének biztosítása. Intézkedés: · A Bizottság 2013-ban uniós SST-támogatási programra vonatkozó
javaslatot terjesztett elő. E javaslat alapján a Bizottság értékeli, hogy
hosszú távon hogyan biztosítható az SST‑szolgáltatás magas szintű
hatékonysága. 6.2. Műholdas távközlés A katonai és polgári biztonsági szereplők egyre növekvő
mértékben függnek a műholdas távközlési eszközöktől (SATCOM). Ez
egyedülálló képesség, amely távolsági távközlést és sugárzást képes
biztosítani. Előmozdítja a hordozható vagy az űrben telepíthető
platformok alkalmazását a földfelszínre telepített távközlési infrastruktúra
helyett, és a nagy mennyiségű adatcsere biztosítása érdekében. A kereskedelmi célú műholdas távközlés a legmegfizethetőbb és
legrugalmasabb megoldás e növekvő igény kielégítésére. Mivel a biztonsági
célú műholdas távközlés túlságosan széttagolt, a műholdas
kommunikációval kapcsolatos beszerzés összevonása és megosztása a
méretgazdaságosságnak és a nagyobb rugalmasságnak köszönhetően
jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. A kereskedelmi célú műholdas távközlés nem helyettesítheti teljes
körűen a központi kormányzati/katonai célú műholdas távközlési
eszközöket (MILSATCOM), amelyet egyes tagállamok önállóan fejlesztenek ki. Ezek
a távközlési eszközök azonban nem rendelkeznek a kisebb szervezetek,
nevezetesen a műveletben részt vevő katonai légi járművek vagy
különleges műveleti alakulatok igényeinek megfelelő kapacitással. Mindemellett az évtized végére a tagállamok jelenlegi
kormányzati/katonai célú műholdas távközlési eszközeinek üzemideje a
végéhez ér. Ezt a létfontosságú képességet meg kell őrizni. Intézkedések: · A Bizottság fellép a biztonsági célú műholdas távközlés iránti
kereslet széttagoltságának kezelése érdekében. Az EVÜ tapasztalata alapján a
Bizottság különösen a kereskedelmi célú európai katonai és biztonsági
műholdas távközlés iránti európai kereslet összevonását ösztönzi. · A Bizottság megvizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek a
kormányzati tulajdonú távközlési berendezések (akár kereskedelmi célú)
műholdak fedélzetére történő telepítésére irányuló tagállami
erőfeszítések – meglévő programok és létesítmények révén történő
– előmozdításában és a kormányzati tulajdonú katonai műholdas
távközlési képesség következő generációjának kifejlesztésében rejlenek. 6.3. Nagyfelbontású képek
készítésére alkalmas uniós műholdas rendszer kiépítése A nagyfelbontású műholdas képalkotás
egyre nagyobb jelentőséggel bír a biztonságpolitikák, többek között a KBVP
és a KKBP támogatása céljából. Az Unió ilyen kapacitásokhoz való hozzáférése
mind a polgári, mind a katonai területeken létfontosságú a korai
előrejelzés, az időben történő döntéshozás, a korszerű
tervezés és az uniós válságreagálási intézkedések hatékonyabb megvalósítása
szempontjából. Jelenleg számos védelmi program áll fejlesztés
alatt ezen a területen. Kizárólag védelmi célú
nemzeti programjaik kiegészítése céljából néhány tagállam ugyancsak
kifejlesztett kettős felhasználású nagyfelbontású rendszereket. E
kettős felhasználású rendszerek a tagállamok közötti együttműködés új
formáinak kialakulását tették lehetővé a műholdas képalkotás
lehetőségeinek hasznosítása terén, amely esetében a beszerzés vagy a
piacon vagy kétoldalú megállapodások útján történik. Ezt a polgári és a védelmi
vonatkozású felhasználói igényeket egyesítő, sikeres megközelítést
alkalmazni kell. Mivel a nagyfelbontású képalkotás iránti igény
folyamatosan nő, a hozzávetőleg 2025-ben telepítendő,
nagyfelbontású képalkotó műholdak következő generációjának
kidolgozása érdekében számos technológiát – például a geostacionárius pályán
keringő, hiperspektrális nagyfelbontású műholdakat vagy az új
érzékelőplatformokkal, például távirányítású légijármű-rendszerekkel
együtt alkalmazott, rendkívül nagy felbontású műholdakat – kell kutatni és
kifejleszteni. Intézkedés: · Az Európai Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal és az Európai
Védelmi Ügynökséggel közösen megvizsgálja a KKBP és a KBVP feladatköreit és
műveleteit támogató, új képalkotási képességek fokozatos fejlesztésére
vonatkozó lehetőségeket. Az Európai Bizottság mindemellett hozzájárul a
nagyfelbontású képalkotó műholdak új generációjához szükséges technológiák
fejlesztéséhez. 7. Uniós energiapolitikák és támogatási
eszközök alkalmazása a védelmi ágazatban Az Unión belül a fegyveres erők a
legnagyobb állami energiafelhasználók. Az EVÜ becslése szerint csak összesített
éves villamosenergia-ráfordításuk több mint egymilliárd eurónak felel meg.
Energiaszükségletük kielégítésének legjelentősebb forrásai mindemellett
továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok. Ez érzékeny területeket érintő
függőségekre utal, és a védelmi költségvetéseket kiszolgáltatottá teszi az
áremelkedésekkel szemben. Az ellátás biztonságának növelése és az operatív
kiadások mérséklése érdekében ezért a fegyveres erők nagymértékben
érdekeltek abban, hogy csökkentsék energialábnyomukat. A fegyveres erők ugyanakkor a szabad
földterület és az infrastruktúrák legnagyobb állami tulajdonosai is, és
becslések szerint összesen 200 millió négyzetméter alapterületű
épülettel, valamint Európa teljes földfelszínének az 1 %-ával
rendelkeznek. E lehetőség kiaknázása lehetővé tenné a fegyveres
erők számára energiaszükségletük csökkentését, és ezen igényeknek
jelentős részét saját, dekarbonizációra irányuló önálló forrásaikból
fedezhetnék. Ezzel csökkentenék a költségeket és az energiafüggést, ugyanakkor
hozzájárulnának az Unió energiaügyi célkitűzéseinek megvalósításához. A kutatás terén a Bizottság létrehozta a
stratégiai energiatechnológiai tervet, amellyel ösztönözni kívánja a
meglévő energiatechnológiáknál fokozottabb hatékonyságú és fenntarthatóbb,
innovatív és alacsony szén-dioxid-tartalmú energiatechnológiák kidolgozását.
Jelentős energiaszükségleteire tekintettel a védelmi ágazat élen járhat a
stratégiai energiatechnológiai tervben foglalt kialakuló energiatechnológiák
bevezetésében. Intézkedések: · A Bizottság 2014 közepéig a tagállamok védelmi ágazati
szakértőivel közösen célzott konzultációs mechanizmust hoz létre, amelynek
alapja az energiaforrásokra és az energiahatékonyságra irányuló, meglévő
összehangolt fellépés modellje lesz. A mechanizmus a következőkre
összpontosul: a) energiahatékonyság, különösen az építőipari ágazatban; b)
megújuló energiaforrások és alternatív tüzelőanyagok; c) energetikai
infrastruktúra, ideértve az intelligens hálózati technológiák alkalmazását, és
a következő feladatokat látja el: –
megvizsgálja a meglévő uniós energiaügyi
elképzelések, jogalkotás és támogatási eszközök védelmi ágazatban történő
alkalmazhatóságát; –
azonosítja a fegyveres erőkhöz kapcsolódó
átfogó energiaügyi elképzelés kialakítását célzó uniós szintű fellépés
lehetséges céljait és fókuszterületeit; –
ajánlásokat dolgoz ki a védelmi ágazaton belüli
megújuló energiaforrásokról és energiahatékonyságról szóló útmutatóra
vonatkozóan figyelmet fordítva a meglévő uniós jogszabályok
végrehajtására, az innovatív technológiák bevezetésére és az innovatív pénzügyi
eszközök felhasználására; –
rendszeresen információt cserél a stratégiai
energiatechnológiai terv irányítócsoportjával. ·
A Bizottság ezenfelül mérlegeli a 2012/27/EU irányelv
védelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló iránymutatásokat
tartalmazó dokumentáció kidolgozását. · A Bizottság támogatja az európai fegyveres erők GO GREEN
elnevezésű, fotovoltaikus energiára vonatkozó demonstrációs projektjét. A
Bizottság ezenkívül a sikeres demonstrációt követően segít
továbbfejleszteni a GO GREEN programot több tagállam bevonásával és esetleg más
megújuló energiaforrásokra – például a szélenergiára, a biomasszára vagy a
vízenergiára – történő kiterjesztésével. 8. A nemzetközi dimenzió megerősítése Az európai védelmi költségvetések
csökkenésével a harmadik országokba irányuló export egyre jelentősebbé
válik az európai iparágak számára a hazai piacaikon jellemző csökkent
kereslet ellensúlyozása tekintetében. Az ilyen exportot a
2008. december 8-án elfogadott, 2008/944/KKBP közös álláspontban
meghatározott szakpolitikai elvekkel, valamint a 2013. április 2-án
az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által elfogadott
fegyverkereskedelmi szerződéssel összhangban kell engedélyezni. Ugyanakkor
Európának gazdasági és politikai érdeke, hogy támogassa iparágait a
világpiacokon. Végül pedig Európának egységes álláspontot kell képviselnie a
védelmi iparba történő külföldi beruházások figyelemmel kísérését illetően
(a tulajdonviszonyokról és az ellátás biztonságáról szóló 2.3. pontban
megfogalmazott iránymutatás szerint). 8.1. Versenyképesség a harmadik
országok piacain Miközben Európában csökkennek a védelmi
kiadások, a világ számos más részén továbbra is emelkednek. Az ilyen piacokhoz
való hozzáférés politikai megfontolások, piacra jutási akadályok stb. miatt
gyakran nehézségekbe ütközik. A világ legnagyobb védelmi piaca, az Egyesült
Államok gyakorlatilag zárt az Európából érkező import előtt. Más
harmadik országok nyitottabbak, azonban gyakran ellentételezést követelnek,
amely nagy terhet jelent az uniós vállalatok számára. Végül számos harmadik
országbeli piacon több európai szállító versenyez egymással, ami európai
szempontból megnehezíti egy adott uniós szállító támogatását. Intézkedés: · A Bizottság érdekelt felekkel folytatandó párbeszédet kezdeményez az
európai védelmi ipar harmadik országok piacain történő támogatásáról. A
harmadik országok piacain jellemző ellentételezésre tekintettel e
párbeszéd során megvizsgálják, hogy milyen módon enyhíthetők az ilyen
ellentételezésnek a belső piacra és az európai védelmi ipari bázisra
gyakorolt, esetleges kedvezőtlen hatásai. Megvizsgálják ezenkívül, hogy az
uniós intézmények hogyan ösztönözhetik az európai szállítókat azokban az
esetekben, amikor egyetlen európai vállalat versenyez a világ más
részeiről származó szállítókkal. 8.2. A kettős felhasználási
célú export ellenőrzése A kettős felhasználási célú export
ellenőrzése szervesen hozzátartozik a fegyverkereskedelmi
ellenőrzésekhez, és létfontosságú az uniós biztonságnak, valamint számos
vállalatnak az űrágazaton, védelmi ágazaton és biztonsági ágazaton belüli
versenyképessége szempontjából. A Bizottság kezdeményezte az uniós
export-ellenőrzési politika felülvizsgálatát, és átfogó nyilvános
konzultációt folytatott, amelynek következtetéseit egy 2013 januárjában
kiadott bizottsági szolgálati munkadokumentumban tették közzé. A reformfolyamat
következő lépése azoknak a továbbra is fennálló kereskedelmi akadályoknak
a megszüntetését célzó közlemény kidolgozása, amelyek megakadályozzák az uniós
vállalatokat abban, hogy maradéktalanul javukra fordítsák a belső piacban
rejlő előnyöket. Intézkedés: · Az uniós exportellenőrzési politika felülvizsgálatának részeként a
Bizottság hatásvizsgálati jelentést tesz közzé a 428/2009/EK rendelet
végrehajtásáról, amelyet ezt követően az uniós stratégiai
exportellenőrzéssel kapcsolatos hosszú távú elképzelést, valamint az
exportellenőrzésnek a gyorsan változó technológiai, gazdasági és politikai
feltételekhez történő igazítására szolgáló, konkrét szakpolitikai
intézkedéseket tartalmazó közleményben fog nyomon követni. Ez jogszabályi
módosításokra vonatkozó javaslatokat tartalmazhat az Unió
exportellenőrzési rendszerére vonatkozóan. 9. Következtetések A védelmi képességeknek a jelenlegi és
jövőbeli feladatok teljesítése céljából – és a költségvetési megszorítások
ellenére – történő fenntartása és fejlesztése kizárólag akkor valósulhat
meg, ha hosszú távra szóló politikai és strukturális reformokat hajtunk végre.
Elérkezett az ambiciózus célok megvalósításának ideje. 9.1. A polgári/katonai
együttműködés fejlesztésének új kerete A polgári/katonai együttműködés számos
operatív, politikai, technológiai és ipari vonatkozást magába foglaló összetett
feladatkör. Különösen igaz ez Európában, ahol a kompetenciák eloszlása és a
munkamegosztás tovább bonyolítja a helyzetet. Ez a közlemény olyan
intézkedéscsomagot tartalmaz, amely elősegítheti ezeknek a feladatoknak a
teljesítését, és ösztönzőleg hathat a tagállamok közötti együttműködésre.
Ebben az összefüggésben célunk olyan, a polgári és katonai szféra határvonalán
átnyúló integrált megközelítés kidolgozása, amely zökkenőmentes átmenetet
biztosít a képességek életciklusának valamennyi szakaszában, azaz a
képességigények megállapításától a képességek tényleges helyszíni
alkalmazásáig. E célkitűzés megvalósításának első
lépéseként a Bizottság felülvizsgálja a biztonsági és védelmi kérdések
kezelésére alkalmazott, saját belső módszereit. A védelmi munkacsoport
tapasztalatai alapján a Bizottság a saját szolgálatai és az érdekelt felek
közötti együttműködés és koordináció céljára optimalizálja mechanizmusait.
9.2. Felhívás a tagállamok számára A közlemény a KBVP megerősítéséhez
nyújtott bizottsági hozzájárulásra vonatkozó cselekvési tervet ír elő. A
Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy az Unió külügyi és
biztonságpolitikai főképviselője által készített jelentéssel együtt
2013 decemberében vitassák meg ezt a közleményt az alábbi megfontolások
alapján: –
A biztonsági és védelmi vonatkozású beruházásokkal
és képességekkel foglalkozó döntéseknek a veszélyek és érdekek egységes
értelmezésén kell alapulniuk. Európának ezért idővel a katonai és nem
katonai biztonság valamennyi aspektusára kiterjedő stratégiai elképzelést
kell kidolgoznia. E tekintetben átfogóbb politikai vitát kell folytatni a
Lisszaboni Szerződés kapcsolódó rendelkezéseinek végrehajtásáról. –
A közös biztonság- és védelempolitika
szükségszerű. Ahhoz, hogy hatékonnyá váljon, ezt a politikát az EUSZ
42. cikkében említett teljes körű közös európai fegyverzet- és
képességpolitikának kell alátámasztania. –
Az erőfeszítések koherenciájának biztosítása
érdekében a KBVP-t szigorúan össze kell hangolni más kapcsolódó uniós
politikákkal. Ez különösen fontos a védelmi és polgári biztonsági képességek
fejlesztése és alkalmazása közötti szinergiák létrehozása és hasznosítása
céljából. –
Ahhoz, hogy a KBVP hiteles legyen, Európának
erős védelmi ipari és technológiai bázisra van szüksége. E cél
megvalósításának érdekében létfontosságú olyan európai védelmi ipari stratégia
létrehozása, amely az Európa által a kritikus jelentőségű
technológiai területeken fenntartani kívánt önrendelkezés mértékének közös
értelmezésén alapul. –
A számunkra szükséges képességek megfizethető
áron történő előállítására alkalmas, versenyképes ipar fenntartásához
nélkülözhetetlen, hogy megerősítsük a védelem és biztonság belső
piacát, és olyan feltételeket teremtsünk, amelyek lehetővé teszik az
európai vállalatok számára, hogy valamennyi tagállamban szabadon működjenek. –
Tekintettel a számos költségvetési megszorításra, a
pénzügyi erőforrások hatékony elosztása és felhasználása különösen fontos.
Ez többek között az operatív költségek csökkentését, a kereslet összevonását és
a katonai követelmények összehangolását jelenti. –
Ahhoz, hogy az uniós keret valódi hozzáadott
értéket képviseljen, közös projektet kell meghatározni a főbb védelmi
képességek terén, amelyben az uniós politikák maradéktalanul mozgósíthatók. 9.3. További lépések Az állam- és kormányfőkkel folytatott
egyeztetés alapján a Bizottság konkrét intézkedéseket és határidőket
tartalmazó, részletes ütemtervet dolgoz ki az ebben a közleményben
meghatározott területek vonatkozásában. Ezen ütemterv kidolgozása és végrehajtása
tekintetében a Bizottság a nemzeti hatóságokkal közösen célzott konzultációs
mechanizmust hoz létre. A mechanizmus az érintett szakpolitika-területtől
függően különböző formákban valósulhat meg. Az Európai Védelmi
Ügynökséget és az Európai Külügyi Szolgálatot be fogják vonni e konzultációs mechanizmusba.
[1] A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI)
adata. [2] Az ebben a cselekvési tervben előirányzott
intézkedések összhangban állnak és összeegyeztethetők a többéves pénzügyi
keret értelmében létrehozott, az e területre irányuló pénzügyi eszközökkel. [3] A polgári védelem esetében a képességek
fejlesztéséről az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló európai
parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat (COM
(2011) 934 végleges) rendelkezik.