EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0181
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS concerning the European Union Strategy for the Danube Region
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájáról
/* COM/2013/0181 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájáról /* COM/2013/0181 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai Unió Duna régióra vonatkozó
stratégiájáról 1. Bevezetés A Duna régió 14 országra terjed ki, amelyek
közül nyolc az Európai Unió tagállama. A régió több mint 100 millió ember
otthona, ami az Európai Unió lakosságának egyötödét teszi ki. Az országok
gazdasági erejüket tekintve különböznek egymástól, a régió azonban szorosan
összekapcsolódik, és ez lehetőséget ad a további integrációra és
növekedésre. A régió átalakult az Európai Unió
bővítésének két legutóbbi fordulója során. Horvátország hamarosan
csatlakozik. További öt ország fejleszti különböző módon politikai,
társadalmi-gazdasági és ágazati kapcsolatait az Európai Unióval. A régió
stratégiai helyzetben van, az Európai Unió kapuját jelenti a szomszédjai, a
Fekete-tenger régiója, a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia felé. A régió a világ
legnemzetközibb folyójának ad otthont, amely nagy jelentőségű
közlekedési útvonal, létfontosságú összefüggő vízgyűjtő terület
és világhírű ökofolyosó. A régiót így lehetőségek és kihívások
kötik össze. Az egyes országok régióra vonatkozó szakpolitikái egymással
összefüggnek. Ezen országok azonban nagy előnyöket élvezhetnek az
együttműködés továbbfejlesztéséből, például a hiányzó közlekedési
összeköttetések kiegészítésével, a szennyezés és az árvízveszély csökkentésével,
a régión kívüli energiaszolgáltatóktól való függőség csökkentésével,
valamint a demográfiai változások és az agyelszívás problémájának kezelésével.
A régió versenyképessége jelentős előnyökhöz juthat a közös
fellépésekből a kkv-k, a munkaerő-piaci politikák, az oktatás és a
biztonság területén. Szükség van az intézményi kapacitás javítására minden
szinten. Az Európai Tanács
2009. június 18-i elnökségi következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy
készítsen egy, a Duna régióra vonatkozó uniós stratégiát (EUSDR). A Bizottság
2010. december 8-i közleményében válaszolt a Tanács kérésére. 2011 áprilisában
a Tanács jóváhagyta a közleményt az ahhoz mellékelt cselekvési tervvel, amely
11 tematikus prioritási területen határozza meg a projektek konkrét intézkedéseit
és példáit. A terv az EU balti-tengeri stratégiájában már kidolgozott
megközelítést követi. A stratégia szilárd integrált keretet nyújt az
országok és régiók számára azon kérdések megválaszolásához, amelyeket nem lehet
elszigetelt módon megfelelően kezelni, hanem ehelyett transznacionális
stratégiai megközelítéseket, projekteket és hálózatépítést igényelnek. Ez
lehetővé teszi a szakpolitikák hatékonyságának, tőkeáttételi
hatásának és eredményességének javítására irányuló együttműködést uniós,
nemzeti és helyi szinten, felhasználva a meglévő politikákat és
programokat, valamint szinergiát teremtve közöttük. A stratégia a nemzeti és uniós szintű
munka közötti köztes szinten működik az olyan témákban, mint a kutatás és
innováció, a migráció és a biztonság. Erősíti az országok integrációját az
EU-val és a nyugat-balkáni országokat, Moldovát és Ukrajna régióit közelebb
hozza az Unióhoz. A végrehajtás 18
hónapját követően nyilvánvaló már, hogy jelentős eredmények
születnek. A stratégia: –
előmozdítja a konkrét, a régióra hatást
gyakorló transznacionális projekteket, és új lendületet ad a régióbeli
tevékenységeknek; –
támogatja a különböző nemzeti és uniós
politikák és pénzalapok koordinálását, egyengeti az utat a nagyobb koherencia
és jobb eredmények előtt, amelyeknek a 2014-2020 közötti időszakban
nagyobb hatásuk lesz. –
széles körű együttműködési platformot
alakít ki, választ adva olyan kihívásokra, amelyek közös figyelmet igényelnek.
24 prioritás területi koordinátor és 14 nemzeti kapcsolattartó pont segíti a
végrehajtást; –
kiemeli a régió politikai fontosságát, a miniszteri
szintű stratégiai támogatás, valamint a végrehajtás tekintetében konkrét
előrelépések révén. A következő fejezetek jelentést adnak
ezekről az eredményekről, konkrét példákat említenek, miközben
meghatározzák a nagyobb figyelmet igénylő területeket. Az 5. fejezet
összefoglalja a levont tanulságokat, a 6. fejezet pedig ajánlásokat fogalmaz
meg a jövőre vonatkozóan. 2. Projektek, politikák és
hálózatok a Duna régió számára A stratégia különösen a makroregionális hatású
konkrét és stratégiai projektekre és kezdeményezésekre összpontosít. A
stratégia és cselekvési terve négy pillér köré szerveződik a
jelentősebb kérdések megválaszolása céljából. Előmozdítja az új
projekteket, új lendületet ad a meglévő projekteknek és támogatja a
régióra vonatkozó hálózatokat[1]. 2.1. A Duna régió összekapcsolása Új projektek –
Az új kutatási projektek, mint a NEWS projekt,
innovatív hajókra vonatkozó műszaki megoldásokat fejlesztenek ki a dunai
flotta felújítására, versenyképesebb és környezetbarátabb megközelítésekkel,
például hatékonyabb, tisztább hajómotorok és a hajótest jobb megtervezése
révén. Ez hozzájárul ahhoz az átfogó célhoz, hogy 2010-hez viszonyítva 2020-ig
20%-kal növeljék a folyón a fenntartható teherszállítást. –
Jelenleg is folyik a hajóroncsok eltávolítása a
Dunából, a Szávából és a Tiszából, javítva a hajózási és ökológiai
körülményeket. Az összesen mintegy 15 000 tonnányi hajóroncs
eltávolításának projektjét a szerb kereskedelmi kamara kezdeményezte a
stratégia részeként, és részt vesz benne a magánszektor is. –
A Bulgária-Szerbia közötti földgázvezeték
rendszerösszekötő projekt haladt, amely összeköti a Balti-tenger térségét
az Adriai- és az Égei-tengerrel, majd tovább egészen a Fekete-tengerrel. A földgázvezeték
hosszúsága 150 km lesz. A vezeték hozzájárul a földgázellátás
diverzifikálásához, biztosítja a gázellátás biztonságát és kiegészíti a nagy
fontosságú regionális gázellátási „gyűrűt”. Új lendület a meglévő projekteknek –
Az együttműködésen alapuló megközelítés
elősegítette a Romániát és Bulgáriát összekötő, Calafat és Vidin
közötti híd befejezését. A hidat az európai alapok társfinanszírozzák, és ez
csak a második híd a határ 630 km-es folyami szakaszán, amely a
transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fontos hiányzó láncszemét pótolja. Új szakpolitikai koordinációs
kezdeményezések –
A Bizottság felhívására a Duna régió közlekedési
miniszterei 2012. június 7-én elfogadták a dunai víziút fejlesztéséről
szóló nyilatkozatot, amelyben elkötelezték magukat a konkrét intézkedések
mellett, beleértve a vízmélység felügyeletét és a hajózási útvonalak jelzését a
folyó sekély szakaszaiban. Ez pedig megállapodáshoz vezetett Románia és
Bulgária között a munkálatok közös megtervezéséről és a berendezések közös
használatáról. –
A Duna régió gázpiaci modelljét azért fejlesztették
ki, hogy számszerűsítse a régióban tervezett gázinfrastruktúra projektek
regionális hatását. Ennek eredményeképpen a dunai országok most az ilyen
jövőbeni projektekre vonatkozó szakpolitikai ajánlásról szeretnének
megállapodni. 2.2. Környezetvédelem a Duna
régióban Új projektek –
A Bizottság Kutatási és Innovációs
Főigazgatósága felhívást írt ki olyan kutatási projektekre, amelyek célja
a környezetvédelmi kutatások megtervezése és az eredmények hatékonyabb
felhasználása a régióban. Ez jelentős szereplőket és forrásokat
mozgósított a köz- (nemzeti és uniós), valamint magánforrásokból a hatékony,
mindenre kiterjedő folyó-delta-tengerpart-tenger-gazdálkodásra
vonatkozóan. –
Létrehozták a dunai tokhal munkacsoportot a
folyóban élő e fontos hal életképes populációinak védelme érdekében, hogy
elősegítsék a tokhalállomány megújítására vonatkozó projekteket,
intézkedéseket és kezdeményezéseket. A munkacsoport mindent átfogó
megközelítést ösztönöz, összekötve a biodiverzitást az olyan szakpolitikai
területekkel, mint a vízminőség, az élőhelyek permeabilitása, a
gazdasági fejlődés, a környezetvédelmi oktatás, vagy akár a
bűnmegelőzés (az illegális kaviárkereskedelemmel kapcsolatosan). Új lendület a meglévő projekteknek –
A DANUBE FLOODRISK projekt feltárja azokat a
módszereket és adatbázisokat, amelyeken az országok közösen munkálkodhatnak.
Összesen 8 Duna menti ország 19 intézménye vesz részt és gyorsítja fel a
megosztott adatbázisok és árvízkockázati térképek kialakításának folyamatát. Az
Európai árvíz-előrejelző rendszer (EFAS) is végez kiegészítő
feladatokat. 2.3. A jólét megteremtése a Duna
régióban Új projektek –
A Bizottság Tartalmak, Technológiák és
Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága új e-infrastruktúra projektet
indított a hetedik keretprogram keretében a kutatók számára a korszerű
informatikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és e szolgáltatások
nyújtásának érdekében. Az új e-infrastruktúra hidat jelent majd az európai
PRACE kezdeményezés szuperszámítógépes létesítményeihez a Duna régió országai,
valamint néhány kaukázusi ország számára. A SEERA-EI projekt ezt kihasználva
helyezi Duna-szintű regionális napirendre ezt a kérdést és más
munkálatokat; –
A Duna régió üzleti fórum, amelyet az Osztrák Kereskedelmi
Kamara koordinál, fontos hálózatépítési platformot biztosít több mint 300 kkv
számára. Ösztönzi a vállalkozások közötti közvetlen találkozókat és támogatja a
kapcsolatokat az olyan tudásszolgáltatókkal, mint például a kutatóintézetek és
az egyetemek. –
A Duna régióban technológiaátadási központokat
hoznak létre, a Duna régió jelentős egyetemeihez kötött öt kísérleti
projekttel, a tudományos élet és a magánszektor közötti kapcsolatok javítása
érdekében; –
Egy másik kísérleti projektben a Duna menti iskolák
és diákok közösen alakítanak ki innovatív tanfolyamokat és kreatív oktatási
programokat a kultúrák közötti transznacionális kapcsolattartás
előmozdítása érdekében, hangsúlyt fektetve az aktív polgári
szerepvállalásra és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségre. A
tanároknak szóló innovatív útmutató készül, amelyet az egész Duna régióban
használnak majd. Új szakpolitika-koordinációs
kezdeményezések –
Megkezdődtek a munkálatok a Dunai Kutatási és
Innovációs Alap létrehozására, amely összevonja a nemzeti és regionális
alapokat, és a balti-tengeri régió BONUS programjának tapasztalataira épít. A
Duna régió kutatásért felelős minisztereinek közös nyilatkozatát 2012.
július 9-én Ulmban írták alá, amely megnyitotta az utat az előkészítő
munka előtt. A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság és a Regionális
és Várospolitikai Főigazgatóság támogatja ezt a munkát, különösen a Danube
INCO.net és egyéb segítségnyújtás révén. 2.4. A Duna régió
megerősítése Új projektek –
A Közös Kutatóközpont a régió kulcsfontosságú
tudományos partnereivel együttműködve kezdeményezést indított, mely
tudományos támogatást nyújt a stratégia számára. Megkezdődött a munka egy
a Duna régió egészére kiterjedő referenciaadat- és szolgáltatási
infrastruktúra felállítására az olyan közös kihívásokra vonatkozóan, mint a
környezetvédelem, a hajózhatóság, az öntözés és a mezőgazdasági
fejlesztés, valamint az energiatermelés. Négy tematikus tudományos klasztert
indítanak az együttműködés előmozdítása és a kutatási tevékenységek
racionalizálása érdekében. Az intelligens szakosodási stratégiák kiemelt kezelése
segít az országoknak és régióknak a regionális innovációs stratégiák
kialakításában; –
A régióbeli finanszírozási elérhetőségek
javítása céljából a Duna Finanszírozási Párbeszéd összehozza a projektötleteket
és a pénzalapokat, például az olyan projektgazdákat, mint a kkv-kat a
bankokkal, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és finanszírozási programokkal. Új szakpolitika-koordinációs
kezdeményezések –
A rendőrségi vezetők 2012. januári
találkozóján kezdeményezték a Duna régió rendőri hatóságai közötti együttműködés
fokozását a folyóval kapcsolatos bűnözés elleni intézkedések javítása
(beleértve a szervezett bűnözést), valamint egy transznacionális
bűnüldözési platform létrehozása érdekében. Ezen felül az Europol egyedi
fenyegetettségelemzési projektet fejlesztett ki a Duna régióra vonatkozóan. 3. A lehető legtöbbet
kihozni abból, ami rendelkezésre áll: A finanszírozási források összehangolása
és szinergia megteremtése A munkát annak révén sikerült elvégezni, hogy
javították azt a módszert, amivel a régióban gyakran már rendelkezésre álló
forrásokat és a know-how-t jobb koordináció révén hasznosítják. Erre a
megközelítésre építve, a stratégia a jobb eredmények és nagyobb hatás elérését
célozza a meglévő források és szakpolitikák uniós, nemzeti és regionális
szinten történő összehangolásával. Például: –
infrastrukturális projektek, mint a régiószerte
jobb vízminőséget biztosító budapesti szennyvíztisztító telep, amelyet
európai strukturális és beruházási alapok finanszíroznak; –
a határokon átnyúló programokat, mint a
Románia–Szerbia és a Magyarország–Szerbia program, egyre inkább összehangolják
a stratégiával, egyedi pályázati felhívások alkalmazásával vagy extra pontok
megítélésével a kiválasztási folyamat során. Szerbia egymaga 19 millió EUR
összeget különített el stratégia-specifikus projektekre a 2011. évi
Előcsatlakozási Támogatási Eszköz határokon átnyúló együttműködési
alkotóelemében; –
transznacionális együttműködési programok,
mint a Délkelet-Európa vagy Közép-Európa program, finanszírozták a
Duna-stratégia új projektjeit; –
a hetedik kutatási keretprogram három olyan
pályázati felhívást indított, amelyek kifejezetten a Duna régiót érintő
kihívásokkal foglalkoznak: egy innovatív flottára, egy környezetvédelmi
megoldásokra, valamint egy tudomány- és technológiapolitikák koordinációjára
vonatkozót; –
a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság által
társfinanszírozott projektek segítik a transznacionális fenntartható turizmust
a Duna régióban; –
a Duna folyó egész hosszát figyelembe veszik a
transzeurópai közlekedési hálózatról szóló felülvizsgált iránymutatások
tervezetében; –
az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében
finanszírozott nyugat-balkáni beruházási keret összefüggésében elsőbbséget
élveznek azok a projektek, amelyek megfelelnek a stratégiának; –
az Európai Parlament támogatja a Duna régióra
vonatkozó kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket,
technikai segítségnyújtást biztosít a prioritás területi koordinátorok számára,
valamint bátorítja a stratégia végrehajtására vonatkozó innovatív megközelítéseket; –
A régiók, mint például Baden-Württemberg, maguk is
elkülönítettek forrásokat a stratégia támogatására, beleértve a kifejezetten
makroregionális hatással bíró projektek kezdeti szakaszát; –
az Európai Beruházási Bank Magyarországgal együtt
létrehozta a Budapest Duna Kontakt Pontot a transznacionális beruházási
projektek kialakításának megkönnyítésére; –
hasonló munka van folyamatban az átfogó Duna régió
technikai segítségnyújtási eszköz kialakítására, amely a projektek előkészítő
fázisát segíti majd. Tekintettel az elkövetkező 2014–2020
közötti jelentős programozási időszakra, döntő fontosságú, hogy
a programokat és szakpolitikákat még jobban fel lehessen használni a stratégia
végrehajtására. –
az európai strukturális és beruházási alapokat
(ESIF) koordináló közös stratégiai keret makroregionális stratégiákat emel ki.
Ez stratégiai irányítást biztosít a programozási folyamat számára, és
megkönnyíti az ágazati és területi összeköttetéseket a megosztott igazgatású
alapok – nevezetesen a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap,
az Európai Szociális Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap – számára; –
a makroregionális megközelítés szerepel az egyes
országokra vonatkozó partnerségi megállapodásokban, annak érdekében, hogy a
nemzeti/regionális és együttműködési programok mind figyelembe vegyék ezt
a megközelítést. Ez az ESIF révén finanszírozást biztosít a jövőben a
stratégia számára, és így biztosítja a fenntarthatóságot az elkövetkező
években; –
újradefiniált és specifikus transznacionális
együttműködési programot hoztak létre a Duna régióra vonatkozóan a
hálózatépítési projektek finanszírozására, valamint hogy intézményi támogatást
nyújtson a végrehajtáshoz és az irányításhoz. 4. Együttműködési platform A régióban először, konfliktusokat és
megosztottságot követően, az uniós bővítésre alapozva, a stratégia
operatív együttműködési struktúrát állít fel, hogy kooperatív módon
reagáljon azokra a kihívásokra, amelyekben a Duna régió országainak osztozniuk
kell. A stratégia projekteket és programozást is magában foglal, így olyan
fontos új platformot is jelent, amelyben az érdekeltek széles köre vesz részt,
beleértve Duna régiós országokat, amelyek politikailag általános szinten
vesznek részt. Ez a platform új intézmények létrehozása
nélkül teszi lehetővé a nemzeti és regionális közigazgatások
kulcsfontosságú érdekeltjeinek a mindennapi végrehajtás előrevitelét: –
A stratégia 11 funkcionális prioritási terület köré
szerveződik, amelyek összekötik a szakértelmet és a feladatokat: (1)
Belvízi utak és vasút, közúti és légi közlekedés; (2) Energia; (3) Kultúra és
turizmus; (4) Vízminőség; (5) Környezetvédelmi kockázatok; (6)
Biodiverzitás; (7) Tudásalapú társadalom és információs technológiák; (8)
Versenyképesség és klaszterfejlesztés; (9) Beruházás az emberi
erőforrásokba és készségekbe; (10) Intézményi kapacitás; (11) Biztonság. –
Ezeket a prioritási terület koordinátorai, a
nemzeti és regionális közigazgatások magas rangú tisztviselői, a tematikus
területükön jártas szakértők irányítják. A Duna régióból származó
partnerek segítik őket, és prioritási területenként 11 irányítócsoportba
szerveződnek. Ezek saját jogukon fontos új együttműködési platformok; –
nemzeti és regionális szinten a végrehajtást a
nemzeti kapcsolattartó pont biztosítja, beillesztve a stratégiát a nemzeti és
regionális keretekbe és arra ösztönzi a politikai döntéshozókat, hogy makroregionális
szinten gondolkozzanak. A politikai kötelezettségvállalást a külügyminiszterek,
az egyes ágazatok minisztereinek találkozói, valamint a városok és régiók
kezdeményezései biztosítják; –
az uniós szint megkönnyíti a végrehajtást, valamint
a stratégia beillesztését az uniós politikákba, a Duna régiós országok érdekelt
feleivel való kapcsolattartás révén, kapcsolatot hoz létre az uniós
döntéshozókkal, például az Európai Parlament tagjainak szervezett rendszeres
fórumokon keresztül, a bizottsági tisztviselők rendszeres részvételével a
Duna régió találkozóin, valamint az uniós költségvetés által biztosított
intézményi támogatás révén; –
az INTERACT uniós program kapacitásépítési és
szervezeti támogatást nyújt, valamint kommunikációs eszközöket biztosít (pl.
vizuális megjelenítés, weboldal, hírlevél), és közzéteszi a stratégia eredményeit
a médiában és a nyilvánosság részére; –
a már létrehozott intézményekre alapozva, a
stratégia előtérbe helyezi a régió meglévő intézményeinek
működési támogatását, mint a környezetvédelemmel és vízminőséggel
kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR),
valamint a hajózhatósággal foglalkozó Duna Bizottság. A civil társadalom
szereplői is részt vesznek a munkában, többek közt az érdekeltek
szemináriumain, az irányítócsoportokban és az éves fórumon, valamint különösen
a 10. „intézményi kapacitás” prioritási területen. 5. Levont tanulságok A végrehajtás kezdeti időszakát
követően a következő legfontosabb tanulságokat lehet levonni: Végrehajtási struktúra ·
A nemzeti kapcsolattartó pontok, a prioritási
terület koordinátorok és azok irányítócsoportjai állnak a stratégia
végrehajtásának középpontjában. A munkájukat jobban be kell illeszteni a
politikai és igazgatási struktúrákba. Látható és központi szerepük intézményi
stabilitást, politikai elismerést és elegendő humánerőforrást
igényel. Kulcsfontosságú a megfelelő személyi állomány és a
minisztériumokból érkező támogatás, hogy képesek legyenek szerepüket
betölteni; ·
A tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzeti
koordináció jobban működik azokban az országokban, ahol minisztériumközi
munkacsoportokat hoztak létre a Dunával kapcsolatos munka koordinálására
nemzeti szinten, különösen ahol e platformokat politikai vagy
főtisztviselői szinten alakították ki, és ahol technikai titkárság
támogatja a munkájukat. Ez bevált gyakorlat, amelyet régió-szerte ösztönözni
kellene; ·
Az uniós költségvetés korlátozott közvetlen
finanszírozást biztosíthat a végrehajtó struktúrának 2014-ig. Mivel azonban ezt
követően nem garantált a finanszírozás, meg kell találni a támogatás egyéb
eszközeit, mint például a tagállami források, a jövőbeni Duna
transznacionális együttműködési program, valamint a jövőbeni INTERACT
program. Politikai támogatás ·
A stratégia magas szintű politikai
támogatással indult és továbbra is döntő fontossággal bír annak
végrehajtásában. A miniszteri szintű találkozók (a közlekedés, kutatás és
innováció, energia témájában) jelentősen előremozdították a Duna
állapotának fenntartását, a nemzeti és regionális kutatási és innovációs
politikák összehangolását, valamint az Energiaközösség keretében a harmadik
energiacsomagot végrehajtó a nem uniós tagállamok támogatását; ·
A külügyminiszteri találkozók kihangsúlyozták a
stratégia átfogó politikai támogatását. Magyarország uniós elnöksége alatti
aktív szerepe meggyorsította a munkát. Ez különösen akkor hasznos, amikor a
politikai szintet összekapcsolják a stratégiával kapcsolatos események
ciklusával. Konkrét intézkedések finanszírozása ·
Döntő fontosságú a jelenlegi politikák és
programok, mint például az európai strukturális és beruházási alapok (ESIF), az
Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, a TEN-T program, a kutatási és
technológiafejlesztési keretprogram, valamint a magánforrások leghatékonyabb
módon történő kihasználása. A 2014–2020 közötti időszakra tekintettel
lényeges a stratégiának a programokba történő szisztematikus integrálása.
A Duna régió országai, a régiók és az Európai Bizottság közös
erőfeszítésére van szükség; ·
Fontos kezdeményezések indultak a projektek
előkészítő szakaszban történő támogatására, valamint a
finanszírozáshoz való hozzáférés javítására, például a Duna régió technikai
segítségnyújtási eszközből, a Baden-Württemberg tartománybeli alapokból, a
Budapesti Duna Kontakt Pont vagy a Duna Finanszírozási Párbeszédből.
Erősíteni kell a kezdeményezések közötti kapcsolatokat. Meglévő kezdeményezések
megerősítése ·
Megteremtették a meglévő szervezetek és
kezdeményezések, mint az ICPDR, az Energiaközösség vagy a Nemzetközi Migrációs
Szervezet közötti szinergiákat, és azokat meg kell erősíteni. A
meglévő intézmények, szervek és hálózatok bevonásával építenek más,
különösen a balti-tenger régió pozitív tapasztalataira. Ezt növekvő
mértékben megkönnyíti a munkával kapcsolatos tanácsadást nyújtó magas
szintű csoport, amelyet a makroregionális kezdeményezés irányítására
állítottak fel, amely megerősíti a rendelkezésre álló szakértelmet,
megelőzi a párhuzamos struktúrák kialakítását és a leghatékonyabban
használja fel a rendelkezésre álló forrásokat. Eredményorientáltság és célok ·
A célok, mérföldkövek és ütemtervek rangsorolják a
feladatokat, hozzájárulnak az időben történő végrehajtáshoz és
megkönnyítik a stratégia lehetőségeinek kommunikálását. Ezeket
folyamatosan felül kell vizsgálni és figyelemmel kell kísérni. A politikák és források integrálása ·
Különleges értéke van az integratív megközelítésnek,
például a hajózási és a környezetvédelmi érdekek összekapcsolásával a folyó
fejlesztése során, mint a Bécstől keletre fekvő szakaszon. A
Bizottság megkönnyíti az ágazatok közötti együttműködést, például a
tudományos területen a Közös Kutatási Központ tevékenységei útján, az érintett
szolgálatok és különböző finanszírozási források bevonásával.
Általánosságban az uniós szintű keretek nagyobb kihasználására van
szükség, hangsúlyozva, hogy a Duna régió sokkal többet foglal magában, mint csupán
a folyó. A nem uniós országok integrációja ·
A stratégia hat nem uniós országot von be
egyenlő szinten, támogatva az integrációs folyamatokat és erősítve az
együttműködést a régióban. Innovatív megoldásokat kell találni és
megerősíteni ezen országok részvételének megkönnyítésére és a
projektvégrehajtás finanszírozására. Ez már most magában foglalja a teljes
mértékű részvételt a prioritási területek koordinációjában és az irányító
csoportokban, ahol a részvétellel kapcsolatos támogatás különös figyelmet kap.
Legalább egy nem uniós ország határozott meg forrásokat uniós
előirányzatokból a Duna stratégia tevékenységeire, és ezt a bevált
gyakorlatot másoknak is követniük kell. Kommunikáció ·
A közös vizuális megjelenítés, a valamennyi
prioritási területre kiterjedő weboldal, a hírlevél és a promóciós
anyagok, amelyet az INTERACT program nagy mértékű támogatásával
alakítottak ki, növelték a láthatóságot és elősegítették a kommunikációt.
Hasznos lenne a Dunával kapcsolatos találkozókról és konferenciákról szóló információk
centralizálása, amely lehetővé tenné az ezekről szóló összehangolt
kommunikációt. ·
A Regensburgban 2012 novemberében tartott első
éves fórum megerősítette a stratégia politikai támogatását és alkalmat
adott a végrehajtás bemutatására és megvitatására. Az ilyen konferencia
rendszeres megtartása hozzáadott értékkel bír, valamint a külügyminiszterek
találkozójával összekapcsolva, ez jelenti a stratégiával kapcsolatos fő
eseményt. 6. Ajánlások A Duna régióra vonatkozó uniós stratégia már a
végrehajtásának első szakaszában egyértelműen megmutatta a benne
rejlő potenciált. A stratégia rávilágított egy, a fejlődés és a
további integráció szempontjából jelentős potenciállal rendelkező
régióra, amely olyan közös kihívásokra válaszol kooperatív módon, mint a
források fenntartható használata vagy az éghajlat-változás. A további munka
biztosítására a régió előtt álló fő kérdésekben, valamint az itt
leírt tapasztalatokra, csakúgy mint az első éves fórum megbeszéléseire
alapozva, a Bizottság javasolja, hogy a részt vevő országok és régiók: ·
erősítsék belső végrehajtási
struktúráikat, biztosítsanak megfelelő pénzügyi támogatást, politikai
támogatást és fokozott intézményi stabilitást; ·
biztosítsák az irányítócsoportokba delegált
képviselők esetében a folyamatosságot és a megfelelő megbízatást,
felhasználva az európai strukturális és beruházási alapok 2014 és 2020 közötti
programjait a végrehajtási struktúrák támogatására; ·
hozzanak létre a stratégia számára fenntartható
vezetést és stratégiai tervezést, amelyet az Európai Bizottság segít, annak
érdekében, hogy a részt vevő országok és régiók teljes mértékben
végrehajthassák feladataikat. A stratégia végrehajtását nagyobb mértékben kell
önfenntartó módon megvalósítani, hogy struktúrái biztosítsák a folyamatosságot
akkor is, ha változnak a résztvevő személyek; ·
folyamatosan kísérjék figyelemmel valamennyi
prioritási területen a végrehajtást, beleértve a politikai szintű
kötelezettségvállalást és a konkrét eredményeket, azzal a céllal, hogy a
különleges kihívásokra összpontosítsanak, és biztosítsák az alapot a
prioritások meghatározásához és egy karcsúbb, eredményorientáltabb struktúra
kialakításához; ·
biztosítsák, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek az
eredményekre azáltal, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a megfelelő
célokra és mutatókra, mérföldkövekre és ütemtervekre; ·
biztosítsák a stratégia szisztematikus
beillesztését a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós, nemzeti és
regionális programokba, különösen az európai strukturális és beruházási alapok,
a Horizon 2020, a COSME, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
vonatkozásában, felhasználva a dunai hálózatok és a legfontosabb érdekeltek
szakértelmét a programozásban és a végrehajtásban; ·
erősítsék a stratégia hozzájárulását az Európa
2020 stratégiához konkrét, az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedéshez kapcsolt Duna régiós intézkedések révén; ·
erősítsék a Dunával kapcsolatos intézkedések
koherenciáját az uniós politikákkal, biztosítva, hogy a stratégia feladatait a
meglévő intézményeken keresztül vitatják meg, az érintett ágazati
Tanácsokban, és adott esetben külön miniszteri találkozókon; ·
fokozzák a kommunikációs tevékenységeket, hogy azok
szélesebb körű közönséget érjenek el; ·
hozzanak létre éves konferenciát az év legfontosabb
eseményeként, amely megadja a stratégiai irányt, kapcsolódási pontokat és közös
megközelítést alakít ki, valamint közzéteszi az eredményeket; ·
az Európai Bizottsággal együtt erősítsék a
koordinációt és a koherenciát az ilyen vagy hasonló típusú makroregionális és
tengeri medencével kapcsolatos meglévő és lehetséges jövőbeni uniós
kezdeményezésekkel. [1] Az egyes prioritási terület szerint tagolt teljes
jelentés letölthető az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája
honlapjáról (www.danube-region.eu/pages/reports).