52013DC0181

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájáról

1.           Bevezetés

A Duna régió 14 országra terjed ki, amelyek közül nyolc az Európai Unió tagállama. A régió több mint 100 millió ember otthona, ami az Európai Unió lakosságának egyötödét teszi ki. Az országok gazdasági erejüket tekintve különböznek egymástól, a régió azonban szorosan összekapcsolódik, és ez lehetőséget ad a további integrációra és növekedésre.

A régió átalakult az Európai Unió bővítésének két legutóbbi fordulója során. Horvátország hamarosan csatlakozik. További öt ország fejleszti különböző módon politikai, társadalmi-gazdasági és ágazati kapcsolatait az Európai Unióval. A régió stratégiai helyzetben van, az Európai Unió kapuját jelenti a szomszédjai, a Fekete-tenger régiója, a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia felé. A régió a világ legnemzetközibb folyójának ad otthont, amely nagy jelentőségű közlekedési útvonal, létfontosságú összefüggő vízgyűjtő terület és világhírű ökofolyosó.

A régiót így lehetőségek és kihívások kötik össze. Az egyes országok régióra vonatkozó szakpolitikái egymással összefüggnek. Ezen országok azonban nagy előnyöket élvezhetnek az együttműködés továbbfejlesztéséből, például a hiányzó közlekedési összeköttetések kiegészítésével, a szennyezés és az árvízveszély csökkentésével, a régión kívüli energiaszolgáltatóktól való függőség csökkentésével, valamint a demográfiai változások és az agyelszívás problémájának kezelésével. A régió versenyképessége jelentős előnyökhöz juthat a közös fellépésekből a kkv-k, a munkaerő-piaci politikák, az oktatás és a biztonság területén. Szükség van az intézményi kapacitás javítására minden szinten.

Az Európai Tanács 2009. június 18-i elnökségi következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy készítsen egy, a Duna régióra vonatkozó uniós stratégiát (EUSDR). A Bizottság 2010. december 8-i közleményében válaszolt a Tanács kérésére. 2011 áprilisában a Tanács jóváhagyta a közleményt az ahhoz mellékelt cselekvési tervvel, amely 11 tematikus prioritási területen határozza meg a projektek konkrét intézkedéseit és példáit. A terv az EU balti-tengeri stratégiájában már kidolgozott megközelítést követi.

A stratégia szilárd integrált keretet nyújt az országok és régiók számára azon kérdések megválaszolásához, amelyeket nem lehet elszigetelt módon megfelelően kezelni, hanem ehelyett transznacionális stratégiai megközelítéseket, projekteket és hálózatépítést igényelnek. Ez lehetővé teszi a szakpolitikák hatékonyságának, tőkeáttételi hatásának és eredményességének javítására irányuló együttműködést uniós, nemzeti és helyi szinten, felhasználva a meglévő politikákat és programokat, valamint szinergiát teremtve közöttük.

A stratégia a nemzeti és uniós szintű munka közötti köztes szinten működik az olyan témákban, mint a kutatás és innováció, a migráció és a biztonság. Erősíti az országok integrációját az EU-val és a nyugat-balkáni országokat, Moldovát és Ukrajna régióit közelebb hozza az Unióhoz.

A végrehajtás 18 hónapját követően nyilvánvaló már, hogy jelentős eredmények születnek. A stratégia:

– előmozdítja a konkrét, a régióra hatást gyakorló transznacionális projekteket, és új lendületet ad a régióbeli tevékenységeknek;

– támogatja a különböző nemzeti és uniós politikák és pénzalapok koordinálását, egyengeti az utat a nagyobb koherencia és jobb eredmények előtt, amelyeknek a 2014-2020 közötti időszakban nagyobb hatásuk lesz.

– széles körű együttműködési platformot alakít ki, választ adva olyan kihívásokra, amelyek közös figyelmet igényelnek. 24 prioritás területi koordinátor és 14 nemzeti kapcsolattartó pont segíti a végrehajtást;

– kiemeli a régió politikai fontosságát, a miniszteri szintű stratégiai támogatás, valamint a végrehajtás tekintetében konkrét előrelépések révén.

A következő fejezetek jelentést adnak ezekről az eredményekről, konkrét példákat említenek, miközben meghatározzák a nagyobb figyelmet igénylő területeket. Az 5. fejezet összefoglalja a levont tanulságokat, a 6. fejezet pedig ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.

2.           Projektek, politikák és hálózatok a Duna régió számára

A stratégia különösen a makroregionális hatású konkrét és stratégiai projektekre és kezdeményezésekre összpontosít. A stratégia és cselekvési terve négy pillér köré szerveződik a jelentősebb kérdések megválaszolása céljából. Előmozdítja az új projekteket, új lendületet ad a meglévő projekteknek és támogatja a régióra vonatkozó hálózatokat[1].

2.1.        A Duna régió összekapcsolása

Új projektek

– Az új kutatási projektek, mint a NEWS projekt, innovatív hajókra vonatkozó műszaki megoldásokat fejlesztenek ki a dunai flotta felújítására, versenyképesebb és környezetbarátabb megközelítésekkel, például hatékonyabb, tisztább hajómotorok és a hajótest jobb megtervezése révén. Ez hozzájárul ahhoz az átfogó célhoz, hogy 2010-hez viszonyítva 2020-ig 20%-kal növeljék a folyón a fenntartható teherszállítást.

– Jelenleg is folyik a hajóroncsok eltávolítása a Dunából, a Szávából és a Tiszából, javítva a hajózási és ökológiai körülményeket. Az összesen mintegy 15 000 tonnányi hajóroncs eltávolításának projektjét a szerb kereskedelmi kamara kezdeményezte a stratégia részeként, és részt vesz benne a magánszektor is.

– A Bulgária-Szerbia közötti földgázvezeték rendszerösszekötő projekt haladt, amely összeköti a Balti-tenger térségét az Adriai- és az Égei-tengerrel, majd tovább egészen a Fekete-tengerrel. A földgázvezeték hosszúsága 150 km lesz. A vezeték hozzájárul a földgázellátás diverzifikálásához, biztosítja a gázellátás biztonságát és kiegészíti a nagy fontosságú regionális gázellátási „gyűrűt”.

Új lendület a meglévő projekteknek

– Az együttműködésen alapuló megközelítés elősegítette a Romániát és Bulgáriát összekötő, Calafat és Vidin közötti híd befejezését. A hidat az európai alapok társfinanszírozzák, és ez csak a második híd a határ 630 km-es folyami szakaszán, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fontos hiányzó láncszemét pótolja.

Új szakpolitikai koordinációs kezdeményezések

– A Bizottság felhívására a Duna régió közlekedési miniszterei 2012. június 7-én elfogadták a dunai víziút fejlesztéséről szóló nyilatkozatot, amelyben elkötelezték magukat a konkrét intézkedések mellett, beleértve a vízmélység felügyeletét és a hajózási útvonalak jelzését a folyó sekély szakaszaiban. Ez pedig megállapodáshoz vezetett Románia és Bulgária között a munkálatok közös megtervezéséről és a berendezések közös használatáról.

– A Duna régió gázpiaci modelljét azért fejlesztették ki, hogy számszerűsítse a régióban tervezett gázinfrastruktúra projektek regionális hatását. Ennek eredményeképpen a dunai országok most az ilyen jövőbeni projektekre vonatkozó szakpolitikai ajánlásról szeretnének megállapodni.

2.2.        Környezetvédelem a Duna régióban

Új projektek

– A Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága felhívást írt ki olyan kutatási projektekre, amelyek célja a környezetvédelmi kutatások megtervezése és az eredmények hatékonyabb felhasználása a régióban. Ez jelentős szereplőket és forrásokat mozgósított a köz- (nemzeti és uniós), valamint magánforrásokból a hatékony, mindenre kiterjedő folyó-delta-tengerpart-tenger-gazdálkodásra vonatkozóan.

– Létrehozták a dunai tokhal munkacsoportot a folyóban élő e fontos hal életképes populációinak védelme érdekében, hogy elősegítsék a tokhalállomány megújítására vonatkozó projekteket, intézkedéseket és kezdeményezéseket. A munkacsoport mindent átfogó megközelítést ösztönöz, összekötve a biodiverzitást az olyan szakpolitikai területekkel, mint a vízminőség, az élőhelyek permeabilitása, a gazdasági fejlődés, a környezetvédelmi oktatás, vagy akár a bűnmegelőzés (az illegális kaviárkereskedelemmel kapcsolatosan).

Új lendület a meglévő projekteknek

– A DANUBE FLOODRISK projekt feltárja azokat a módszereket és adatbázisokat, amelyeken az országok közösen munkálkodhatnak. Összesen 8 Duna menti ország 19 intézménye vesz részt és gyorsítja fel a megosztott adatbázisok és árvízkockázati térképek kialakításának folyamatát. Az Európai árvíz-előrejelző rendszer (EFAS) is végez kiegészítő feladatokat.

2.3.        A jólét megteremtése a Duna régióban

Új projektek

– A Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága új e-infrastruktúra projektet indított a hetedik keretprogram keretében a kutatók számára a korszerű informatikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és e szolgáltatások nyújtásának érdekében. Az új e-infrastruktúra hidat jelent majd az európai PRACE kezdeményezés szuperszámítógépes létesítményeihez a Duna régió országai, valamint néhány kaukázusi ország számára. A SEERA-EI projekt ezt kihasználva helyezi Duna-szintű regionális napirendre ezt a kérdést és más munkálatokat;

– A Duna régió üzleti fórum, amelyet az Osztrák Kereskedelmi Kamara koordinál, fontos hálózatépítési platformot biztosít több mint 300 kkv számára. Ösztönzi a vállalkozások közötti közvetlen találkozókat és támogatja a kapcsolatokat az olyan tudásszolgáltatókkal, mint például a kutatóintézetek és az egyetemek.

– A Duna régióban technológiaátadási központokat hoznak létre, a Duna régió jelentős egyetemeihez kötött öt kísérleti projekttel, a tudományos élet és a magánszektor közötti kapcsolatok javítása érdekében;

– Egy másik kísérleti projektben a Duna menti iskolák és diákok közösen alakítanak ki innovatív tanfolyamokat és kreatív oktatási programokat a kultúrák közötti transznacionális kapcsolattartás előmozdítása érdekében, hangsúlyt fektetve az aktív polgári szerepvállalásra és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségre. A tanároknak szóló innovatív útmutató készül, amelyet az egész Duna régióban használnak majd.

Új szakpolitika-koordinációs kezdeményezések

– Megkezdődtek a munkálatok a Dunai Kutatási és Innovációs Alap létrehozására, amely összevonja a nemzeti és regionális alapokat, és a balti-tengeri régió BONUS programjának tapasztalataira épít. A Duna régió kutatásért felelős minisztereinek közös nyilatkozatát 2012. július 9-én Ulmban írták alá, amely megnyitotta az utat az előkészítő munka előtt. A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság támogatja ezt a munkát, különösen a Danube INCO.net és egyéb segítségnyújtás révén.

2.4.        A Duna régió megerősítése

Új projektek

– A Közös Kutatóközpont a régió kulcsfontosságú tudományos partnereivel együttműködve kezdeményezést indított, mely tudományos támogatást nyújt a stratégia számára. Megkezdődött a munka egy a Duna régió egészére kiterjedő referenciaadat- és szolgáltatási infrastruktúra felállítására az olyan közös kihívásokra vonatkozóan, mint a környezetvédelem, a hajózhatóság, az öntözés és a mezőgazdasági fejlesztés, valamint az energiatermelés. Négy tematikus tudományos klasztert indítanak az együttműködés előmozdítása és a kutatási tevékenységek racionalizálása érdekében. Az intelligens szakosodási stratégiák kiemelt kezelése segít az országoknak és régióknak a regionális innovációs stratégiák kialakításában;

– A régióbeli finanszírozási elérhetőségek javítása céljából a Duna Finanszírozási Párbeszéd összehozza a projektötleteket és a pénzalapokat, például az olyan projektgazdákat, mint a kkv-kat a bankokkal, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és finanszírozási programokkal.

Új szakpolitika-koordinációs kezdeményezések

– A rendőrségi vezetők 2012. januári találkozóján kezdeményezték a Duna régió rendőri hatóságai közötti együttműködés fokozását a folyóval kapcsolatos bűnözés elleni intézkedések javítása (beleértve a szervezett bűnözést), valamint egy transznacionális bűnüldözési platform létrehozása érdekében. Ezen felül az Europol egyedi fenyegetettségelemzési projektet fejlesztett ki a Duna régióra vonatkozóan.

3.           A lehető legtöbbet kihozni abból, ami rendelkezésre áll: A finanszírozási források összehangolása és szinergia megteremtése

A munkát annak révén sikerült elvégezni, hogy javították azt a módszert, amivel a régióban gyakran már rendelkezésre álló forrásokat és a know-how-t jobb koordináció révén hasznosítják. Erre a megközelítésre építve, a stratégia a jobb eredmények és nagyobb hatás elérését célozza a meglévő források és szakpolitikák uniós, nemzeti és regionális szinten történő összehangolásával. Például:

– infrastrukturális projektek, mint a régiószerte jobb vízminőséget biztosító budapesti szennyvíztisztító telep, amelyet európai strukturális és beruházási alapok finanszíroznak;

– a határokon átnyúló programokat, mint a Románia–Szerbia és a Magyarország–Szerbia program, egyre inkább összehangolják a stratégiával, egyedi pályázati felhívások alkalmazásával vagy extra pontok megítélésével a kiválasztási folyamat során. Szerbia egymaga 19 millió EUR összeget különített el stratégia-specifikus projektekre a 2011. évi Előcsatlakozási Támogatási Eszköz határokon átnyúló együttműködési alkotóelemében;

– transznacionális együttműködési programok, mint a Délkelet-Európa vagy Közép-Európa program, finanszírozták a Duna-stratégia új projektjeit;

– a hetedik kutatási keretprogram három olyan pályázati felhívást indított, amelyek kifejezetten a Duna régiót érintő kihívásokkal foglalkoznak: egy innovatív flottára, egy környezetvédelmi megoldásokra, valamint egy tudomány- és technológiapolitikák koordinációjára vonatkozót;

– a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság által társfinanszírozott projektek segítik a transznacionális fenntartható turizmust a Duna régióban;

– a Duna folyó egész hosszát figyelembe veszik a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló felülvizsgált iránymutatások tervezetében;

– az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében finanszírozott nyugat-balkáni beruházási keret összefüggésében elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek megfelelnek a stratégiának;

– az Európai Parlament támogatja a Duna régióra vonatkozó kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, technikai segítségnyújtást biztosít a prioritás területi koordinátorok számára, valamint bátorítja a stratégia végrehajtására vonatkozó innovatív megközelítéseket;

– A régiók, mint például Baden-Württemberg, maguk is elkülönítettek forrásokat a stratégia támogatására, beleértve a kifejezetten makroregionális hatással bíró projektek kezdeti szakaszát;

– az Európai Beruházási Bank Magyarországgal együtt létrehozta a Budapest Duna Kontakt Pontot a transznacionális beruházási projektek kialakításának megkönnyítésére;

– hasonló munka van folyamatban az átfogó Duna régió technikai segítségnyújtási eszköz kialakítására, amely a projektek előkészítő fázisát segíti majd.

Tekintettel az elkövetkező 2014–2020 közötti jelentős programozási időszakra, döntő fontosságú, hogy a programokat és szakpolitikákat még jobban fel lehessen használni a stratégia végrehajtására.

– az európai strukturális és beruházási alapokat (ESIF) koordináló közös stratégiai keret makroregionális stratégiákat emel ki. Ez stratégiai irányítást biztosít a programozási folyamat számára, és megkönnyíti az ágazati és területi összeköttetéseket a megosztott igazgatású alapok – nevezetesen a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap – számára;

– a makroregionális megközelítés szerepel az egyes országokra vonatkozó partnerségi megállapodásokban, annak érdekében, hogy a nemzeti/regionális és együttműködési programok mind figyelembe vegyék ezt a megközelítést. Ez az ESIF révén finanszírozást biztosít a jövőben a stratégia számára, és így biztosítja a fenntarthatóságot az elkövetkező években;

– újradefiniált és specifikus transznacionális együttműködési programot hoztak létre a Duna régióra vonatkozóan a hálózatépítési projektek finanszírozására, valamint hogy intézményi támogatást nyújtson a végrehajtáshoz és az irányításhoz.

4.           Együttműködési platform

A régióban először, konfliktusokat és megosztottságot követően, az uniós bővítésre alapozva, a stratégia operatív együttműködési struktúrát állít fel, hogy kooperatív módon reagáljon azokra a kihívásokra, amelyekben a Duna régió országainak osztozniuk kell. A stratégia projekteket és programozást is magában foglal, így olyan fontos új platformot is jelent, amelyben az érdekeltek széles köre vesz részt, beleértve Duna régiós országokat, amelyek politikailag általános szinten vesznek részt.

Ez a platform új intézmények létrehozása nélkül teszi lehetővé a nemzeti és regionális közigazgatások kulcsfontosságú érdekeltjeinek a mindennapi végrehajtás előrevitelét:

– A stratégia 11 funkcionális prioritási terület köré szerveződik, amelyek összekötik a szakértelmet és a feladatokat: (1) Belvízi utak és vasút, közúti és légi közlekedés; (2) Energia; (3) Kultúra és turizmus; (4) Vízminőség; (5) Környezetvédelmi kockázatok; (6) Biodiverzitás; (7) Tudásalapú társadalom és információs technológiák; (8) Versenyképesség és klaszterfejlesztés; (9) Beruházás az emberi erőforrásokba és készségekbe; (10) Intézményi kapacitás; (11) Biztonság.

– Ezeket a prioritási terület koordinátorai, a nemzeti és regionális közigazgatások magas rangú tisztviselői, a tematikus területükön jártas szakértők irányítják. A Duna régióból származó partnerek segítik őket, és prioritási területenként 11 irányítócsoportba szerveződnek. Ezek saját jogukon fontos új együttműködési platformok;

– nemzeti és regionális szinten a végrehajtást a nemzeti kapcsolattartó pont biztosítja, beillesztve a stratégiát a nemzeti és regionális keretekbe és arra ösztönzi a politikai döntéshozókat, hogy makroregionális szinten gondolkozzanak. A politikai kötelezettségvállalást a külügyminiszterek, az egyes ágazatok minisztereinek találkozói, valamint a városok és régiók kezdeményezései biztosítják;

– az uniós szint megkönnyíti a végrehajtást, valamint a stratégia beillesztését az uniós politikákba, a Duna régiós országok érdekelt feleivel való kapcsolattartás révén, kapcsolatot hoz létre az uniós döntéshozókkal, például az Európai Parlament tagjainak szervezett rendszeres fórumokon keresztül, a bizottsági tisztviselők rendszeres részvételével a Duna régió találkozóin, valamint az uniós költségvetés által biztosított intézményi támogatás révén;

– az INTERACT uniós program kapacitásépítési és szervezeti támogatást nyújt, valamint kommunikációs eszközöket biztosít (pl. vizuális megjelenítés, weboldal, hírlevél), és közzéteszi a stratégia eredményeit a médiában és a nyilvánosság részére;

– a már létrehozott intézményekre alapozva, a stratégia előtérbe helyezi a régió meglévő intézményeinek működési támogatását, mint a környezetvédelemmel és vízminőséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR), valamint a hajózhatósággal foglalkozó Duna Bizottság. A civil társadalom szereplői is részt vesznek a munkában, többek közt az érdekeltek szemináriumain, az irányítócsoportokban és az éves fórumon, valamint különösen a 10. „intézményi kapacitás” prioritási területen.

5.           Levont tanulságok

A végrehajtás kezdeti időszakát követően a következő legfontosabb tanulságokat lehet levonni:

Végrehajtási struktúra

· A nemzeti kapcsolattartó pontok, a prioritási terület koordinátorok és azok irányítócsoportjai állnak a stratégia végrehajtásának középpontjában. A munkájukat jobban be kell illeszteni a politikai és igazgatási struktúrákba. Látható és központi szerepük intézményi stabilitást, politikai elismerést és elegendő humánerőforrást igényel. Kulcsfontosságú a megfelelő személyi állomány és a minisztériumokból érkező támogatás, hogy képesek legyenek szerepüket betölteni;

· A tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzeti koordináció jobban működik azokban az országokban, ahol minisztériumközi munkacsoportokat hoztak létre a Dunával kapcsolatos munka koordinálására nemzeti szinten, különösen ahol e platformokat politikai vagy főtisztviselői szinten alakították ki, és ahol technikai titkárság támogatja a munkájukat. Ez bevált gyakorlat, amelyet régió-szerte ösztönözni kellene;

· Az uniós költségvetés korlátozott közvetlen finanszírozást biztosíthat a végrehajtó struktúrának 2014-ig. Mivel azonban ezt követően nem garantált a finanszírozás, meg kell találni a támogatás egyéb eszközeit, mint például a tagállami források, a jövőbeni Duna transznacionális együttműködési program, valamint a jövőbeni INTERACT program.

Politikai támogatás

· A stratégia magas szintű politikai támogatással indult és továbbra is döntő fontossággal bír annak végrehajtásában. A miniszteri szintű találkozók (a közlekedés, kutatás és innováció, energia témájában) jelentősen előremozdították a Duna állapotának fenntartását, a nemzeti és regionális kutatási és innovációs politikák összehangolását, valamint az Energiaközösség keretében a harmadik energiacsomagot végrehajtó a nem uniós tagállamok támogatását;

· A külügyminiszteri találkozók kihangsúlyozták a stratégia átfogó politikai támogatását. Magyarország uniós elnöksége alatti aktív szerepe meggyorsította a munkát. Ez különösen akkor hasznos, amikor a politikai szintet összekapcsolják a stratégiával kapcsolatos események ciklusával.

Konkrét intézkedések finanszírozása

· Döntő fontosságú a jelenlegi politikák és programok, mint például az európai strukturális és beruházási alapok (ESIF), az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, a TEN-T program, a kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, valamint a magánforrások leghatékonyabb módon történő kihasználása. A 2014–2020 közötti időszakra tekintettel lényeges a stratégiának a programokba történő szisztematikus integrálása. A Duna régió országai, a régiók és az Európai Bizottság közös erőfeszítésére van szükség;

· Fontos kezdeményezések indultak a projektek előkészítő szakaszban történő támogatására, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférés javítására, például a Duna régió technikai segítségnyújtási eszközből, a Baden-Württemberg tartománybeli alapokból, a Budapesti Duna Kontakt Pont vagy a Duna Finanszírozási Párbeszédből. Erősíteni kell a kezdeményezések közötti kapcsolatokat.

Meglévő kezdeményezések megerősítése

· Megteremtették a meglévő szervezetek és kezdeményezések, mint az ICPDR, az Energiaközösség vagy a Nemzetközi Migrációs Szervezet közötti szinergiákat, és azokat meg kell erősíteni. A meglévő intézmények, szervek és hálózatok bevonásával építenek más, különösen a balti-tenger régió pozitív tapasztalataira. Ezt növekvő mértékben megkönnyíti a munkával kapcsolatos tanácsadást nyújtó magas szintű csoport, amelyet a makroregionális kezdeményezés irányítására állítottak fel, amely megerősíti a rendelkezésre álló szakértelmet, megelőzi a párhuzamos struktúrák kialakítását és a leghatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló forrásokat.

Eredményorientáltság és célok

· A célok, mérföldkövek és ütemtervek rangsorolják a feladatokat, hozzájárulnak az időben történő végrehajtáshoz és megkönnyítik a stratégia lehetőségeinek kommunikálását. Ezeket folyamatosan felül kell vizsgálni és figyelemmel kell kísérni.

A politikák és források integrálása

· Különleges értéke van az integratív megközelítésnek, például a hajózási és a környezetvédelmi érdekek összekapcsolásával a folyó fejlesztése során, mint a Bécstől keletre fekvő szakaszon. A Bizottság megkönnyíti az ágazatok közötti együttműködést, például a tudományos területen a Közös Kutatási Központ tevékenységei útján, az érintett szolgálatok és különböző finanszírozási források bevonásával. Általánosságban az uniós szintű keretek nagyobb kihasználására van szükség, hangsúlyozva, hogy a Duna régió sokkal többet foglal magában, mint csupán a folyó.

A nem uniós országok integrációja

· A stratégia hat nem uniós országot von be egyenlő szinten, támogatva az integrációs folyamatokat és erősítve az együttműködést a régióban. Innovatív megoldásokat kell találni és megerősíteni ezen országok részvételének megkönnyítésére és a projektvégrehajtás finanszírozására. Ez már most magában foglalja a teljes mértékű részvételt a prioritási területek koordinációjában és az irányító csoportokban, ahol a részvétellel kapcsolatos támogatás különös figyelmet kap. Legalább egy nem uniós ország határozott meg forrásokat uniós előirányzatokból a Duna stratégia tevékenységeire, és ezt a bevált gyakorlatot másoknak is követniük kell.

Kommunikáció

· A közös vizuális megjelenítés, a valamennyi prioritási területre kiterjedő weboldal, a hírlevél és a promóciós anyagok, amelyet az INTERACT program nagy mértékű támogatásával alakítottak ki, növelték a láthatóságot és elősegítették a kommunikációt. Hasznos lenne a Dunával kapcsolatos találkozókról és konferenciákról szóló információk centralizálása, amely lehetővé tenné az ezekről szóló összehangolt kommunikációt.

· A Regensburgban 2012 novemberében tartott első éves fórum megerősítette a stratégia politikai támogatását és alkalmat adott a végrehajtás bemutatására és megvitatására. Az ilyen konferencia rendszeres megtartása hozzáadott értékkel bír, valamint a külügyminiszterek találkozójával összekapcsolva, ez jelenti a stratégiával kapcsolatos fő eseményt.

6.           Ajánlások

A Duna régióra vonatkozó uniós stratégia már a végrehajtásának első szakaszában egyértelműen megmutatta a benne rejlő potenciált. A stratégia rávilágított egy, a fejlődés és a további integráció szempontjából jelentős potenciállal rendelkező régióra, amely olyan közös kihívásokra válaszol kooperatív módon, mint a források fenntartható használata vagy az éghajlat-változás. A további munka biztosítására a régió előtt álló fő kérdésekben, valamint az itt leírt tapasztalatokra, csakúgy mint az első éves fórum megbeszéléseire alapozva, a Bizottság javasolja, hogy a részt vevő országok és régiók:

· erősítsék belső végrehajtási struktúráikat, biztosítsanak megfelelő pénzügyi támogatást, politikai támogatást és fokozott intézményi stabilitást;

· biztosítsák az irányítócsoportokba delegált képviselők esetében a folyamatosságot és a megfelelő megbízatást, felhasználva az európai strukturális és beruházási alapok 2014 és 2020 közötti programjait a végrehajtási struktúrák támogatására;

· hozzanak létre a stratégia számára fenntartható vezetést és stratégiai tervezést, amelyet az Európai Bizottság segít, annak érdekében, hogy a részt vevő országok és régiók teljes mértékben végrehajthassák feladataikat. A stratégia végrehajtását nagyobb mértékben kell önfenntartó módon megvalósítani, hogy struktúrái biztosítsák a folyamatosságot akkor is, ha változnak a résztvevő személyek;

· folyamatosan kísérjék figyelemmel valamennyi prioritási területen a végrehajtást, beleértve a politikai szintű kötelezettségvállalást és a konkrét eredményeket, azzal a céllal, hogy a különleges kihívásokra összpontosítsanak, és biztosítsák az alapot a prioritások meghatározásához és egy karcsúbb, eredményorientáltabb struktúra kialakításához;

· biztosítsák, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek az eredményekre azáltal, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a megfelelő célokra és mutatókra, mérföldkövekre és ütemtervekre;

· biztosítsák a stratégia szisztematikus beillesztését a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós, nemzeti és regionális programokba, különösen az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizon 2020, a COSME, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz vonatkozásában, felhasználva a dunai hálózatok és a legfontosabb érdekeltek szakértelmét a programozásban és a végrehajtásban;

· erősítsék a stratégia hozzájárulását az Európa 2020 stratégiához konkrét, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez kapcsolt Duna régiós intézkedések révén;

· erősítsék a Dunával kapcsolatos intézkedések koherenciáját az uniós politikákkal, biztosítva, hogy a stratégia feladatait a meglévő intézményeken keresztül vitatják meg, az érintett ágazati Tanácsokban, és adott esetben külön miniszteri találkozókon;

· fokozzák a kommunikációs tevékenységeket, hogy azok szélesebb körű közönséget érjenek el;

· hozzanak létre éves konferenciát az év legfontosabb eseményeként, amely megadja a stratégiai irányt, kapcsolódási pontokat és közös megközelítést alakít ki, valamint közzéteszi az eredményeket;

· az Európai Bizottsággal együtt erősítsék a koordinációt és a koherenciát az ilyen vagy hasonló típusú makroregionális és tengeri medencével kapcsolatos meglévő és lehetséges jövőbeni uniós kezdeményezésekkel.

[1]               Az egyes prioritási terület szerint tagolt teljes jelentés letölthető az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája honlapjáról (www.danube-region.eu/pages/reports).