52010DC0683

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.11.23.

COM(2010) 683 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az uniós polgárok szolidaritásának kifejezési lehetőségei az önkéntességen keresztül: az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre vonatkozó előzetes észrevételek

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az uniós polgárok szolidaritásának kifejezési lehetőségei az önkéntességen keresztül: az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre vonatkozó előzetes észrevételek

1. Bevezetés

A külkapcsolatok területén a Lisszaboni Szerződés elsőként vezeti be a humanitárius segítségnyújtást mint az EU önálló politikáját (az EUMSz. 214. cikke). A Szerződés e cikke konkrétan utal az „Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre”, amelynek célja „[a]z európai fiataloknak az Unió humanitárius segítségnyújtási intézkedéseiben való közös részvételéhez szükséges keretek biztosítása” (az EUMSz. 214. cikkének (5) bekezdése).

E rendelkezés végrehajtása lehetőséget kínál arra, hogy az európaiak kimutassák a rászorulókkal vállalt szolidaritásukat. Alapul egy tisztán látható uniós trend szolgál: az önkéntesek száma egyre növekszik. Az elmúlt húsz évben jelentős emelkedés volt tapasztalható az aktív önkéntesek száma tekintetében; jelenleg az unióbeli felnőtt önkéntesek száma 100 millió körül van. Ez azt jelenti, hogy a 15 év feletti európaiaknak mintegy 22–23%-a vállal önkéntes munkát[1]. Az önkéntesség ezért olyan fontos értéket jelent, amelynek segítségével Európa közelebb kerülhet a polgárokhoz.

Az önkéntesség összképe az elmúlt években sokszínűbbé vált, az önkénteseket alkalmazó szervezetek száma pedig jelentősen nőtt. A humanitárius területeken teljesített önkéntesség különböző rendszerei, szereplői és megközelítései különösen fontossá teszik a koordinációt és a koherenciát.

Miután az Európai Bizottság azt a feladatot kapta, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállítására vonatkozóan, élni fog a lehetőséggel, hogy mindennek keretében javaslatokat tegyen az olyan kérdésekkel kapcsolatban felmerülő új kihívások és igények kezelésére, mint az önkéntesek azonosítása, kiválasztása, képzése és bevetése. Ez csak az érdekeltekkel folytatott, részletes konzultáció, valamint a lehetőségek és a költségek következetes elemzése alapján lehetséges, amely a jövőbeli jogalkotási javaslat alapjául fog szolgálni.

Mindezt megelőzően azonban a jelen közlemény be kívánja mutatni az önkéntesség jelenlegi helyzetét az egyes tevékenységi területeken, különös figyelmet fordítva az irányadó alapelvekre, a fennálló hiányosságokra és igényekre, valamint annak feltételeire, hogy az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest pozitív módon hozzájárulhasson a humanitárius katasztrófák általános kezeléséhez. Kiemeli továbbá az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállításával kapcsolatban megfontolandó, legsürgetőbb kérdéseket és a jövőbeni feladatokat.

2. Az önkéntesség jelenlegi helyzete az EU-ban

Az utóbbi évtizedben az önkéntesség ágazata általában – és különösen a külső segítségnyújtás területe – gyors fejlődésen ment keresztül. Számos önkéntes szervezet és hálózat kínál különböző önkéntességi rendszereket, a konkrét szervezet belső felépítésétől és filozófiájától függően. A Bizottság által életre hívott Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) 18 és 30 év közöttiekre összpontosító példaszerű kezdeményezéseket finanszírozott. Humanitárius tevékenysége keretében a legtöbb humanitárius szervezet is önkénteseket alkalmaz. E tapasztalatokból sokat lehet tanulni, különös tekintettel a kiválasztási, képzési és bevetési folyamatokra.

Az általános trenden felül egyre növekszik a magánszektorból érkező résztvevők száma. Így különösen, több olyan, magáncégek által létrehozott önkéntességi modell van, amelyek érdekesek lehetnek az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásakor; ilyen például az, amely – vállalati önkéntességi rendszereken keresztül vagy mások önkéntességének finanszírozása révén – lehetővé teszi, hogy az önkéntesek ingyen bocsássák rendelkezésre idejüket és szakértelmüket. Az ENSZ erre a célra külön web-alapú szolgáltatást[2] indított annak érdekében, hogy a magánszektorból érkező felajánlásokat összehozza a fejlesztési vagy a katasztrófaelhárítási műveletek szükségleteivel. A Bizottság folytatni fogja az e megközelítésekben rejlő lehetőségek vizsgálatát, tiszteletben tartva a végrehajtó szervezeteknek a humanitárius katasztrófák elhárításával kapcsolatos konkrét feladatait és megbízatását is.

Az önkénteseknek a tényleges gyorssegély-intézkedésekben történő részvétele főszabály szerint a tapasztaltabb önkéntesekre korlátozódik, különösen azokban az esetekben, amikor a biztonság problémát jelent. Jóllehet időnként a fejlesztési segítségnyújtás területén dolgozó önkéntesekkel kapcsolatban alkalmazott megközelítés tágabb, ezzel együtt gyakran követelik meg tőlük, hogy külföldi bevetésük előtt már rendelkezzenek saját hazájukban szerzett tapasztalattal; egy újabb fontos szempont, amelyre figyelemmel kell lenni.

Az önkéntesség területén a legnagyobb szereplő az Egyesült Nemzetek Önkénteseinek Programja, amely 2009-ben a 150 fős központi irodai személyzet és a több mint 7 500 önkéntes mellett 9 500 online önkéntest is alkalmazott. Az Egyesült Nemzetek Önkéntesei 2009-ben 163 különböző országból származtak (amelyeknek 75%-a fejlődő ország), és elsősorban nem a gyorssegélyek, hanem az elhúzódó válságok, valamint a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása területén dolgoztak. E szervezetben a helyi önkéntesekre való összpontosítás ellenére az utóbbi években a nehezebb missziók (válságmegelőzés, humanitárius segítségnyújtás, békefenntartás és a béke erősítése) terén növekedett a külföldön szolgálatot teljesítő önkéntesek aránya. Az Egyesült Nemzetek Önkéntesei a helyi kapacitásépítés és képzés terén, valamint a helyi és országos segélyszervezetek dolgozóit segítő tanácsadókként is dolgoznak.

A humanitárius katasztrófákkal kapcsolatos gyorssegélyek és fejlesztés területén működő, nagyobb önkéntesküldő szervezetekről tartalmaz válogatást az alábbi táblázat.

Szervezet | Önkéntesek száma évente | Segítségnyújtás területe[3] | Az önkéntesek tipikus profilja |

Európai Önkéntes Szolgálat (Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság) | 2009-ben 6 300 az EU-ban és a szomszédos országokban (a bevetések 10%-a harmadik országokban) | A helyi (fogadó) közösség javára önkéntesek által nyújtott szolgáltatások (pl. a művészetek, kultúra, sport, szociális ellátás stb. területén) | 18–30 éves, a végzettség, szakmai tapasztalat stb. tekintetében nincs különleges követelmény. |

Weltwärts – a fejlesztési együttműködés területén működő német szervezet (BMZ) | 2009-ben 3 500 / az OECD fejlődő országokat tartalmazó jegyzéke | Fejlesztési együttműködés a helyi fogadó szervezeteken keresztül a fejlődő országokban | 18–28 éves, szakképesítést szerzett / középiskolát végzett |

Az ENSZ Fejlesztési Programjának Junior Professional Officer (JPO) programja | Évente 360 körül / az ENSZ műveleteivel / projektjeivel érintett több ország (25 adományozó állam alapításával) | Különböző területek, köztük fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtás (főként országos irodákban) | 32 évnél fiatalabb, mesterfokozatú diplomával és 1–2 év szakmai tapasztalattal rendelkezik |

VSO/Egyesült Királyság és a tagok | Évente mintegy 1 500 aktív önkéntes (hosszú- és rövidtávú kiküldetések) / világszerte | Elsősorban fejlesztési együttműködés (hat fejlesztési célkitűzés) | 18–75 éves, legalább 2 év szakmai tapasztalattal rendelkezik |

Malteser International (Pályakezdő fiataloknak szóló program) | 80 000 képzett önkéntes és 20 000 alkalmazott mellett 13 000 tag / világszerte, a Máltai Szeretetszolgálat projektjeiben | Katasztrófavédelem, humanitárius segítségnyújtás, újjáépítési és fejlesztési együttműködés | Egyetemi diplomával, külföldi munkatapasztalattal és jogosítvánnyal rendelkezik (és a katolikus egyház tagja) |

Johanniter International (JOIN Brüsszel) | Csak Németországban: mintegy 29 000 önkéntes, 13 000 alkalmazott | Katasztrófavédelem, humanitárius segítségnyújtás és fejlesztési együttműködés | Különböző szakmai profilok, egyebek mellett a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás terén; valamint humanitárius segítségnyújtással és katasztrófavédelemmel kapcsolatos tevékenységek harmadik országokban. |

IFRC (A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége) | A Vöröskereszt Mozgalomnak mintegy 97 millió tagja van világszerte, akik közül 20 millió (országos szintű) aktív önkéntes A nemzeti társadalmak önkénteseit alkalmazza; a fejlődő országokban folytatott tengerentúli missziókhoz kizárólag hivatásosokat vesz igénybe | Katasztrófavédelem / katasztrófakészültség és -elhárítás / humanitárius segítségnyújtás / fejlesztési segítségnyújtás | Különböző profilok (köztük országos szintű ifjúsági tagozatok) Külföldi önkéntes munkák fiatalok (18–30 évesek) számára az Európai Önkéntes Szolgálattal folytatott együttműködésen keresztül (az EU-ban és a szomszédos, valamint harmadik országokban) |

3. Alapelvek

Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásával kapcsolatos észrevételek megfogalmazásakor az alábbi szempontokat kell irányadónak tekinteni:

- Szolidaritás: A humanitárius fellépés a katasztrófák áldozataival vállalt szolidaritás európai értékének alapvető kifejezése. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállításával konkrétan kifejezésre kell juttatni e szolidaritás értékét. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest egy összetartóbb európai társadalom kifejlődéséhez is hozzájárulhatna azáltal, hogy új részvételi lehetőségeket teremt az európai polgárok, különösen pedig a fiatalok számára.

- Humanitárius elvek: Az EU erősen elkötelezett az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elvei mellett, mint azt a 2007. évi, a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus[4]. kimondta. A humanitárius szereplők megítélése és hitelessége közvetlenül összefügg azzal, hogy ezen elveket mennyire tartják be egy humanitárius fellépés kapcsán. Valamennyi válsággal érintett uniós szereplőnek (ideértve az önkénteseket is) ezen elvek tiszteletben tartásával kell dolgoznia.

- Hozzáértés és biztonság: A humanitárius segítségnyújtás terén az egyik legmeghatározóbb tendencia a segítségnyújtásban közreműködők szakértelmének növelésére irányul, hogy jobban kezelhetőek legyenek az e téren egyre nagyobb számban felmerülő kihívások. A biztonsági és védelmi feltételek egyre komolyabb problémát jelentenek a humanitárius szervezetek és dolgozóik számára – különös tekintettel a konfliktusokkal terhelt területekre –, így e kérdések megfelelő kezelése szükségessé vált. Az önkéntesek változatossága (profilok, indítékok, törekvések), és különösen az önkéntesség ágazatában alkalmazott személyek növekvő szakmaisága az önkénteseket alkalmazó szervezeteken belül új kihívásokat támaszt a humán erőforrások kezelésével kapcsolatban. Az önkéntesek továbbá olyan, egyre többet követelő feladatokkal találják szemben magukat, amelyek különleges tudást és képességeket igényelnek, és esetlegesen feszültséget keltenek egyrészt az önkéntesekkel szemben támasztott igények kapcsán, másrészt pedig azt illetően, hogy az önkéntesek képesek-e ezen igényeknek megfelelni, illetve gyorsan bevethetővé válni.

- Hozzáadott érték: Különösen meg kell fontolni a már létező önkéntes szervezetek koordinációját és a velük folytatott együttműködést. Az átfedések elkerülése, valamint a rendelkezésre álló erőforrások költséghatékony felhasználásának biztosítása érdekében az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestnek a lehető legnagyobb mértékben a már meglévő struktúrákra kell épülnie.

4. szükségletek és feltételek

Szükségletek

Annak ellenére, hogy a már létező rendszerek száma nagy, számos olyan közös kihívás van, amelyekkel az önkéntesküldő szervezeteknek szembe kell nézniük, továbbá található néhány olyan egyértelmű hiányosság a meglévő rendszereken belül, amelyek további elemzést érdemelnek.

1. Egyértelmű és kipróbált feltételekre van szükség azon önkéntesek azonosításához, akik gyorsan képessé tudnak majd válni arra, hogy részt vállaljanak az EU humanitárius erőfeszítéseiben. Míg sok európai nagyfokú érdeklődést mutat a humanitárius segítségnyújtás iránt és részt akar vállalni az Unió műveleteiben, nem mindegyikük ismeri a szükséges feltételeket és készségeket.

2. Emellett strukturáltabb képzésre, közös előírásokra és bevált módszerekre is szükség van. Az önkéntesek minimális képzésének ki kell terjednie a humanitárius rendszerek és elvek különböző alapvető szempontjaira, a biztonságra és az önellátásra, valamint azon ország körülményeire, ahol az önkéntesek szolgálatot fognak teljesíteni (pl. nyelv, a legfontosabb kulturális kérdések stb.). Számos ilyen képzés, intézet és oktatási platform létezik már, mind a humanitárius, mind a magánszektorban[5]. Ugyanakkor az Európai Bizottság által meghallgatott szervezetek közül sok úgy véli, hogy néhány kölcsönösen elfogadott referenciaérték és képzési modul segíthetne elkerülni az olyan helyzeteket, amikor kevésbé tapasztalt önkéntesküldő szervezetek olyan személyeket alkalmaznak, akik a minimálisan szükséges készségekkel sem rendelkeznek. Mindenesetre valamennyi olyan képzési tevékenységnek, amelynek kialakítása potenciálisan az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest keretében fog történni, biztosítania kell a meglévő képzésekkel való összhangot, valamint az egymást kölcsönösen kiegészítő jelleget.

3. A válsághelyzetekben azonnal bevethető, tapasztalt önkéntesek készenléti jegyzékét javítani kell (azonnali beavatkozás képessége olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az egészségügy), ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő emberek a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. 2010-ben nagyon szemléletesen mutattak rá e hiányosságra a Haitin és Pakisztánban szerzett tapasztalatok (Haitivel kapcsolatban lásd a lenti keretes írást), ahol – a vészhelyzetben bevetett jelentős létszámú nemzetközi személyi állomány ellenére – még mindig érzékelhető a megfelelő irányítási és vezetői képességekkel rendelkező, tapasztalt állomány hiánya.

4. A belső ügyintézési feladatok ellátásának segítését a végrehajtó szervezetekben erősíteni kell (az azonnali beavatkozás szakaszát is ideértve), hogy a szervezési kapacitás időlegesen növekedjék és a tapasztalt személyzet mentesüljön az ilyen jellegű feladatok alól, és így közvetlenül a helyszínen váljon bevethetővé. Az olyan, európai szintű támogatást igénylő tevékenységeket, mint az érdekképviselet, a tájékoztatás és a hírközlés, szintén az önkéntesek növekvő részvételének lehetséges területeiként azonosították.

Haiti tanulságai

A haiti földrengés utáni munkákban részt vett önkéntesek tapasztalatai megerősítették egyrészt azt, hogy a vészhelyzet azonnali kezeléséhez képzett és gyorsan bevethető önkéntesekre van szükség, másrészt pedig azt, hogy kiegészítő jellegű feladatok ellátására kevésbé képzett önkéntesek is alkalmazhatók.

Az ügynökségek által Haitin bevetett önkéntesek többsége – saját szervezetétől vagy kormányától – díjazást kapott a munkájáért. Azok a jó szándékú szakképzetlen önkéntesek, akik az első napokban tömegével érkeztek, kevésbé voltak hatékonyak, sőt, egyes esetekben zavaróak voltak; ez megerősíti azt az álláspontot, amely szerint bármi is legyen az „önkéntes” fogalmának meghatározása, annak magában kell foglalnia egy bevetés előtti minimális képzést és felkészülést.

Haitin a helyi struktúrák korábban is jellemző gyengesége, valamint a földrengés által bennük okozott szörnyű károk megerősítették a képzett és tapasztalt külföldi személyzet iránti igényt, ugyanakkor rámutattak a helyi önkéntesekkel folytatott mentori együttműködésben és közös munkában rejlő lehetőségekre is, ami az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásának egy másik, esetlegesen érdekes vonatkozását jelenti.

A kevésbé tapasztalt önkéntesek által ellátható lehetséges feladatok azonosítására is sor került; ilyenek a helyszíni támogató feladatok (a széles körű technikai ismereteket nem igénylő, intenzív feladatokat végző ügynökségi személyzeti állomány segítése), a nem kormányzati szervezetek számára végzett szolgáltatások, a résztvevők szállásával/irodáival kapcsolatos segítségnyújtás, a helyi nem kormányzati szervezetek támogatása és a tájékoztatás.

Feltételek

A szükségletek mentén már néhány egyértelmű feltétel meghatározására is sor került az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtesttel kapcsolatban.

- Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest keretében az önkéntesek bevetésének igényorientáltnak és szükségletalapúnak kell lennie, a megfelelő képességekkel nem rendelkező önkéntesek túlkínálatának elkerülése érdekében. Az önkéntesek azonosításának, kiválasztásának, képzésének, integrálásának és felügyeletének költség/haszon aránya közös problémát jelent az önkéntes szervezetek számára, különösen azon közreműködők magas aránya miatt, akik csak rövid idejű kiküldetésekben vesznek részt. Ezért az önkéntes képzéséből és bevetéséből származó előnyöknek egyensúlyban kell lenniük a költségekkel. Az önkéntesküldő szervezetek nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy befektessenek a fiatal önkéntesekbe, ha ez a befektetés egy pálya kezdetének tekinthető, és van némi biztosíték arra, hogy az adott személy továbbra is a szervezet rendelkezésére fog állni.

- Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest finanszírozása céljából nem kívánatos elvonni a katasztrófával sújtott emberek megsegítését szolgáló működési költségvetés előirányzatait , hanem azt inkább a humanitárius segítségnyújtás szereplőinek kapacitása terén teljesített további befektetésnek kell tekinteni, európai és helyi szinten egyaránt. Következésképpen a javasolt rendszer költségeit és előnyeit gondosan értékelni kell, és a célkitűzéseket megfelelően ezekhez kell igazítani.

- A biztonsági szempontok alapvető jelentőségűek. Azon összetett politikai és biztonsági feltételek, amelyek mellett a humanitárius munkatársak gyakran dolgoznak, elengedhetetlenné teszik, hogy nagy figyelmet fordítsunk az önkéntesek biztonságával kapcsolatos kérdésekre. A humanitárius segítségnyújtás 80%-a irányul konfliktusok által érintett területekre, és a humanitárius személyzet elleni támadások száma jelentősen nőtt az elmúlt években[6]. Ezért egyértelmű konszenzus van az önkéntesküldő szervezetek között a tekintetben, hogy el kell kerülni, hogy a fiatal és kevésbé tapasztalt önkénteseket nehéz helyzetekben alkalmazzák, és a bevetés előtt minden esetben maximális felkészültséget kell biztosítani. Általánosságban a legtöbb humanitárius szervezet elsősorban a katasztrófák előtti vagy a válságok utáni helyzetekben alkalmaz önkénteseket, mely esetekben gyakran hiányoznak a képzett önkéntesek, hiszen ők már továbbutaztak a következő nagy katasztrófa helyszínére.

- A helyi kapacitásoknak nyújtott támogatás alapvető jelentőségű a katasztrófaelhárítás és a humanitárius katasztrófák kezelése terén, valamint a katasztrófa utáni helyzetekben. Sok munkát vagy támogató tevékenységet a helyi munkatársak is el tudnak végezni, ami segítheti a „munkáért készpénzt” programok létrehozását és lehetővé teheti a gazdaság újraindulását. Az effajta tevékenységeket nem célszerű átvenniük a külföldi önkénteseket foglalkoztató rendszereknek. Másrészt az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest – a mentori és ikerprogramok, a külföldi és a helyi önkéntesek közös munkája stb. révén – szerepet játszhat a helyi önkéntesség megerősítésében és a kapacitások építésében.

- A meglévő önkéntes szervezetek széles skálája miatt szükséges, hogy a Bizottság együttműködésen alapuló megközelítést képviseljen az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállításával kapcsolatban, különös tekintettel például a rendszerek egymást kiegészítő jellegére, elkerülendő az olyan, már jól működő önkéntes rendszerek közötti átfedéseket és zavarokat, mint amilyenek az uniós szintű, általános önkéntességi programok (az Európai Önkéntes Szolgálat, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés, az EURES munkahelyi mobilitási portálja stb.). Emellett ki fog alakulni együttműködés az önkéntesekkel dolgozó valamennyi humanitárius szereplővel, ideértve az ENSZ-t, a Vöröskereszt / Vörös Félhold családot és a nem kormányzati szervezeteket, valamint az EU tagállamai által működtetett rendszereket.

5. általános megfontolások és az első lehetőségek

Az „önkéntes” fogalmának pontos meghatározása tárgyában a gyakorlatban sok a vita, mivel az a beszélőtől függően, különféle kombinációkban tartalmazza a „fiatal”, „tapasztalatlan”, „szakképzetlen”, valamint a „munkáját »ellenszolgáltatás nélkül«, illetve »nem megfelelő ellenszolgáltatás fejében« végző személy” fogalmait. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállítása céljából meg kell határozni az önkénteseknek egy vagy több „típusát”, hogy meg lehessen határozni az alkalmassággal és a tevékenységekkel kapcsolatos feltételeket, és ki lehessen számítani a költségeket. A jelenlegi költségvetési korlátokra tekintettel a Bizottság arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen annak szükséglete között, hogy a meglévő struktúrákra való építkezéssel maximálisan kihasználjuk azokat, valamint annak szükséglete között, hogy olyan javaslatot tegyen, amely megoldásokat kínál azon kihívások némelyikére, amelyekkel az érdekeltek szembesülnek az önkéntesekkel való együttműködés során.

Bármi is legyen az önkéntességhez szükséges készségek fogalmának meghatározása az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtesttel összefüggésben, az EU jelenlegi gazdasági környezete és az elkövetkező évtizedek demográfiai kihívásai alapvető fontosságúvá teszik, hogy ezeket a készségeket a lehető legszélesebb körben lehessen hasznosítani, lehetővé téve az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestben részt vevők szakmai továbbképzését.

Az önkéntesek pontos profilja további megfontolást igényel az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtesttel kapcsolatos javaslat keretében. Míg a Szerződés szerint e keret a „fiataloknak [a] […] részvételéhez szükséges”, tapasztaltabb és következésképpen kevésbé fiatal dolgozókra is szükség van, és az a tendencia is egyértelműen látható, hogy egyre több idősebb (bizonyos esetekben akár már nyugdíjas), szükséges készségekkel rendelkező állampolgár vár arra, hogy segíthessen. Ugyanakkor az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestnek elég befogadónak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye, hogy a különböző szociális háttérrel rendelkező személyek önkéntesnek jelentkezzenek, mivel a meglévő rendszerek némelyike az önkéntes jelentős saját pénzügyi hozzájárulása nélkül nem életképes. A Bizottság általánosságban törekedni fog arra, hogy a megközelítést a lehető legnyitottabbá tegye, biztosítva ugyanakkor, hogy a rendszer tisztán igényorientált és szakmai maradjon.

Az önkéntesek által az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest keretében végzett tevékenységek típusainak széles spektrumot kell lefedniük, és nem csak a klasszikus humanitárius válságkezeléshez kell kapcsolódniuk. A katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló tevékenységek (amelyek célja a katasztrófa sújtotta országok és régiók sérülékenységének csökkentése), valamint az átmeneti helyzetekben történő beavatkozás (amelynek célja a segítségnyújtás szakaszából a fejlődés szakaszába történő zökkenőmentes átmenet biztosítása) a folyamatos segítségnyújtás szerves részét képezik, jelentős és fenntartható szempontokat biztosítva az önkéntesek bevetéséhez.

Ami az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállításával kapcsolatos konkrét lehetőségeket illeti, az eddig elvégzett munka általánosságban három fő megközelítést mutat:

Az első lehetőség elsősorban azon kihívások megoldásában állna, amelyeket az önkéntes szervezetek jeleztek az önkéntesek kiválasztásának és képzésének általánosan elfogadott normái tekintetében, ideértve egyes olyan speciális feladatokat, mint az önkéntesek irányítása, egyes belső ügyintézési feladatok, vagy a megelőző és készenléti jellegű tevékenységek. Ez magában foglalhatná egy „uniós tanúsítási mechanizmus” létrehozását az e normákat tiszteletben tartó szervezetek számára.

Egy másik megközelítés kombinálhatná a fentiekben bemutatott megközelítést (amely a képzésre összpontosít) azzal a munkával, amelynek tárgya a kiválasztás és a humanitárius katasztrófák utáni segítségnyújtásban részt vevő szervezetek (nem kormányzati szervezetek, Vöröskereszt és az ENSZ) által azonnal bevethető kapacitások jegyzékei, különös tekintettel a kulcsfeladatok ellátására alkalmazandó, tapasztalt személyzetre.

Egy további lehetőség – vagyis egy átfogó önkéntes rendszer létrehozása, beleértve az önkéntesek kiválasztását, képzését, kirendelését és bevetését (hasonlóan a fentiekben bemutatott programok némelyikéhez) – alapos megfontolást igényelne, különös tekintettel a megfelelő irányítási struktúrára (a Bizottságon belül vagy kívül)), jóllehet annak operatív végrehajtása nem jelentene leküzdhetetlen akadályt.

E lehetőségek mindegyikét meg kell vizsgálni, figyelemmel a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek jelenlegi plafonjaira is. A 2013 utáni időszak tekintetében e lehetőségek vizsgálatára az ezen időszakra vonatkozó valamennyi javaslatot érintő, széleskörű bizottsági eszmecserével összefüggésben fog sor kerülni.

Bármelyik is legyen a választott megközelítés, fontos, hogy az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest konkrét eredményei és hozzáadott értéke látható legyen az európai polgárok számára annak érdekében, hogy egyértelműen kifejezze Európa szolidaritását a rászorulókkal.

6. Következtetések és jövőbeni feladatok

Az e közlemény elkészítéséhez vezető, első értékelő szakasz lehetővé tette, hogy az Európai Bizottság átfogó képet kapjon az önkéntesség jelenlegi helyzetéről, ideértve a kihívások, a hiányosságok és a felmerülő szükségletek azonosítását is.

Mindazonáltal számos nyitott kérdés van, és egy jogalkotási javaslat benyújtása előtt a lehetőségek további kutatása és vizsgálata szükséges.

Ezért a Bizottság – attól függően, hogy a 2011. évi költségvetésben rendelkezésre állnak-e a megfelelő előirányzatok – jövőre előkészítő fellépést kezdeményez, ami az önkéntesség európai éve során lehetővé fogja tenni a rendszer továbbfejlesztését. Az érdekeltekkel folytatott folyamatos párbeszéd lehetővé fogja tenni, hogy a Bizottság olyan javaslatot készítsen az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozására vonatkozóan, amely a valós szükségletekre van tekintettel, és hatékonyan hozzájárul a humanitárius katasztrófák kezeléséhez.

A Bizottság

- különböző csatornákon keresztül (köztük nyílt, on-line formában) folytatja a konzultációt az érdekeltekkel;

- a 2011. évi költségvetés elfogadásától függően jövőre, az önkéntesség európai évében előkészítő fellépést hajt végre;

- folytatja a hiányosságok és a lehetőségek, valamint az érintett szereplőkkel folytatott együttműködés lehetséges formáinak elemzését;

- különböző lehetőségeket vizsgál meg egy gondos és csalásbiztos kezelési struktúrával és fellépési jogkörrel kapcsolatban;

- hatásvizsgálat keretében értékeli a különböző lehetőségek költséghatékonyságát és a szociális hatásokat, figyelemmel e kezdeményezés uniós finanszírozásának fent említett feltételeire is;

- 2012-ben jogalkotási javaslatot nyújt be.

-

[1] Lásd az „Önkéntesség az Európai Unióban” c. tanulmányt, amelyet 2010 februárjában az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának megrendelésére készített a GHK.

[2] http://business.un.org/en

[3] Katasztrófavédelem, humanitárius segítségnyújtás, fejlesztési együttműködés és egyebek

[4] http://ec.europa.eu/echo/policies/strategy_en.htm

[5] A képzéseket nyújtók közé tartozik a NOHA (amely mesterfokozatot ad a nemzetközi humanitárius fellépés terén), továbbá olyan non-profit szervezetek, mint az Acción Contra el Hambre, a RedR (Egyesült Királyság), a Bioforce (Franciaország), a DTalk (Írország), az AgeH (Németország), az ATHA (Svédország) vagy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának elektronikus központja. Ezenkívül egyes szakosított, nyereségszerzési céllal működő szervezetek is kínálhatnak különleges modulokat; ilyen például a CSD (Hollandia: biztonság), a CHP (Franciaország: pszichoszociális kérdések), a Mango (Egyesült Királyság: pénzügy), a BOND (Egyesült Királyság) és egyéb országos hálózatok.

[6] 2009-ben 278 humanitárius munkatárs volt komoly biztonsági incidens áldozata (205 nemzeti, és 73 nemzetközi önkéntes), akik közül 102 személyt (88 nemzeti, és 14 nemzetközi önkéntest) megöltek.