52008PC0815

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 3.12.2008

COM(2008) 815 végleges

2008/0244 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról

(átdolgozás)

{SEC(2008) 2944}{SEC(2008) 2945}

INDOKOLÁS

A javaslat háttere

- A javaslat indokai és célkitűzései

Ez a javaslat a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv[1] (a továbbiakban: a befogadási feltételekről szóló irányelv) átdolgozása.

A Bizottságnak a befogadási feltételekről szóló irányelvről közzétett 2007. november 26-i értékelő jelentése[2], valamint a különféle érdekelt felektől a zöld könyvvel kezdeményezett konzultáció[3] keretében válaszként beérkezett észrevételek számos hiányosságot tártak fel a menedékkérők befogadási körülményeinek szintjével kapcsolatban, amelyek főként abból fakadnak, hogy jelenleg az irányelv széles mérlegelési mozgásteret tesz lehetővé a tagállamok számára a nemzeti szintű befogadási feltételek meghatározásához.

A menekültügyről szóló politikai tervben[4] foglaltak szerint e javaslat azon első javaslatcsomag része, amelynek célja, hogy magasabb fokú harmonizációt és jobb védelmi normákat biztosítson a Közös Európai Menekültügyi Rendszer számára. Ezen irányelvet a dublini rendelet[5] és az Eurodac-rendelet[6] átdolgozásának elfogadásával egyidőben fogadják el. 2009-ben a Bizottság javaslatot terjeszt elő az elismerési irányelv[7] és a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv[8] módosítására. Emellett 2009 első negyedévében a Bizottság javaslatot tesz az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal létrehozására, amely gyakorlati segítséget kíván nyújtani a tagállamoknak a menedékjogi kérelmek elbírálásához. A hivatal külön szakértelem és gyakorlati segítség biztosítása révén támogatást nyújt továbbá azon tagállamoknak, amelyek nemzeti menekültügyi rendszerére – a közösségi jogszabályok követelményének teljesítése tekintetében – különös nyomás nehezedik, főként földrajzi elhelyezkedésük miatt.

- Általános háttér

A közös európai menekültügyi rendszer létrehozására irányuló munka közvetlenül az Amszterdami Szerződés 1999. májusi hatálybalépését követően kezdődött el, az Európai Tanács tamperei ülésén magfogalmazott irányvonalak alapján. A közös európai menekültügyi rendszer első szakaszának (1999–2005) célja az volt, hogy a tagállamok jogi kereteit közös minimumszabályok alapján összehangolják. A befogadási feltételekről szóló irányelv volt az első a tamperei következtetésekből fakadó öt uniós menekültügyi jogszabályból. Célja, hogy meghatározza azon befogadási feltételeket, amelyek általában elengedők ahhoz, hogy a menedékkérők számára méltó életszínvonalat, illetve valamennyi tagállam életfeltételeihez hasonló megélhetési feltételeket biztosítsanak.

A hágai program arra hívta fel a Bizottságot, hogy zárja le az első szakasz során elfogadott jogi aktusok értékelését, valamint terjessze a Tanács és az Európai Parlament elé a közös európai menekültügyi rendszer második szakaszának eszközeit és intézkedéseit azzal a céllal, hogy azokat 2010 vége előtt elfogadhassák. E javaslat – a fenti felhívásra válaszul – megfelelően orvosolni kívánja a menekültügyi jogalkotás első szakaszában feltárt hiányosságokat.

Az e javaslathoz csatolt hatásvizsgálat részletes elemzést tartalmaz az irányelvvel kapcsolatban feltárt és az elfogadása céljából végzett előkészületekkel kapcsolatos problémákról, beazonosítja és elemzi a szakpolitikai lehetőségeket, valamint az előnyben részesített szakpolitikai lehetőséget.

- Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

A közös európai menekültügyi rendszer létrehozásával kapcsolatosan e javaslat teljes mértékben összhangban van az 1999-i tamperei Európai Tanács következtetéseivel, valamint a 2004-es hágai programmal.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

A Bizottság úgy vélte, hogy mielőtt új kezdeményezésekre irányuló javaslatot terjesztene elő, a közös európai menekültügyi rendszer jövőbeni felépítését alaposan át kell gondolnia és valamennyi érdekelt féllel meg kell vitatnia. Ezért 2007 júniusában zöld könyvet adott ki annak meghatározása céljából, hogyan lehetne kialakítani a KEMR második szakaszát. A nyilvános konzultációra válaszul 89 véleménynyilvánítás érkezett az érdekeltek széles köréből[9]. A konzultáció során felvetett kérdések és előterjesztett javaslatok szolgáltatták az egyik legfontosabb kiindulási pontot a menekültügyről szóló politikai terv elkészítéséhez. Ez a terv menetrendet határoz meg az elkövetkező évek számára, valamint felsorolja azokat az intézkedéseket – így többek között a dublini rendelet módosítására irányuló javaslatot –, amelyekre a Bizottság a közös európai menekültügyi rendszer második szakaszának lezárása érdekében javaslatot szándékozik tenni. A politikai terv számos, a menekültügyi jogalkotás második szakaszában megvalósítandó célkitűzést jelöl ki a menedékkérők befogadásával kapcsolatban.

A Bizottság két, az irányelv alkalmazásáról készített tanulmány[10] alapján készítette el értékelő jelentését. E tanulmányok értékes információkkal látták el a Bizottságot az e módosító javaslat által felölelendő területekkel kapcsolatban.

2008. március 5-én a Bizottság e javaslatot már nagy vonalakban, informális keretek között megvitatta a tagállamokkal a Bevándorlással és Menekültüggyel foglalkozó Bizottságban (CIA). Ezen kívül 2007 decembere és 2008 márciusa között megbeszélésekre került sor tudományos szakértők, tagállamok, nem kormányzati szervek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, valamint az Európai Parlament tagjainak részvételével, hogy kikérjék véleményüket a befogadási körülmények minőségének továbbfejlesztéséről. Végül pedig 2008. április 29-én ülést tartottak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és a nem kormányzati szervezetekkel a célból, hogy megválaszolják a különleges bánásmódot igénylő személyekkel kapcsolatos egyedi kérdéseket.

A konzultációban megkérdezett felek általános egyetértést tanúsítottak azzal kapcsolatban, hogy a menekültügyi jogalkotás második szakaszában folytatni kell a befogadási feltételek összehangolását. Egyes tagállamok annak szükségességét hangsúlyozták, hogy a munkavállalás és a befogadás anyagi feltételei tekintetében bizonyos fokú rugalmasságot kell fenntartani, mások viszont azon a véleményen voltak, hogy inkább a kiszolgáltatott helyzetű menedékkérőkkel kapcsolatos hiányosságokkal kell foglalkozni – jogalkotási fellépés helyett – gyakorlati együttműködési intézkedések révén.

A Bizottság javaslata bizonyos fokig figyelembe veszi e véleményeket, különösen a munkavállalási lehetőségek és a menedékkérők megfelelő befogadási feltételeinek biztosítása céljából nemzeti szinten meghatározott rendelkezések tekintetében. Ugyanakkor a különleges bánásmódot igénylő személyek beazonosításával és az e bánásmód biztosításával kapcsolatban feltárt jelentős eltérések figyelembevételével a Bizottság úgy döntött, hogy a kérdéssel e javaslat keretében is foglalkozik.

A javaslat jogi elemei

- A javasolt intézkedés összefoglalása

A menekültügyi jogalkotás második szakaszának részeként e javaslat fő célkitűzése, hogy minőségibb bánásmódot biztosítson a menedékkérők számára azon befogadási feltételek tekintetében, amelyek a nemzetközi joggal összhangban méltó életszínvonalat hivatottak számukra biztosítani. A menedékkérők tagállamok közötti másodlagos migrációjának korlátozása érdekében – amennyiben e migráció az eltérő nemzeti befogadási politikákból fakad – még inkább össze kell hangolni a befogadási feltételekkel kapcsolatos nemzeti szabályokat.

E tekintetében a javaslat az alábbi kérdésekkel foglalkozik:

1. Az irányelv hatálya:

A javaslat a másodlagos védelmet kérelmezőkre is kiterjeszti az irányelv hatályát. E módosítás a jelenlegi uniós jogszabályokkal – nevezetesen az elismerési irányelvvel – való összhang biztosítása miatt szükséges. Ezen felül, az irányelv alkalmazási területének megfelelő egyértelműsítése céljából a javaslat előírja, hogy az irányelvet valamennyi menekültügyi eljárásra, továbbá valamennyi földrajzi területre és menedékkérőket befogadó létesítményre alkalmazni kell.

2. Munkavállalás:

A munkavállalás lehetősége a menedékkérő és a befogadó tagállam számára egyaránt hasznos. A menedékkérők munkavállalásának elősegítése megakadályozhatja a befogadó társadalomból történő kirekesztésüket, így megkönnyíti beilleszkedésüket. Elősegíti továbbá a menedékkérők önálló boldogulását. A kényszerű munkanélküliség viszont – a további szociális jóléti juttatások kifizetéséből fakadóan – költségekkel terheli az államot. E tekintetében megjegyzendő, hogy a munkaerőpiaci korlátozások ösztönözhetik az illegális munkavállalást[11]. Ez különösen igaz azon tagállamok esetében, amelyek akadályozzák a menedékkérők munkavállalását, ugyanakkor nagyon csekély mértékben nyújtanak számukra szociális támogatást.

A javaslat célja tehát elősegíteni a menedékkérők munkavállalását. Közelebbről két intézkedést terveznek. Mindenekelőtt a javaslat előírja, hogy a menedékkérők számára legkésőbb hat hónappal a nemzetközi védelem iráni kérelem benyújtása után lehetővé kell tenni a munkavállalást; a tagállamok jelenlegi gyakorlata[12] alapján, valamint figyelembe véve az érdekelt felek zöld könyvvel kapcsolatos észrevételeit, a Bizottság ezt megfelelő időtartamnak tekinti.

Másodsorban a javaslat előírja, hogy a nemzeti munkaerőpiaci feltételek kiszabása szükségtelenül nem korlátozhatja a menedékkérők munkavállalását. E módosítás mögött azon érvelés áll, hogy jobban hangsúlyozni kell a jelenlegi cikk célkitűzését, azaz annak biztosítását, hogy a menedékkérőknek megfelelő lehetőséget kínálnak a tagállamokban történő munkavállaláshoz.

3. Hozzáférés a befogadás anyagi feltételeihez:

Annak garantálása céljából, hogy a befogadás anyagi feltételeihez történő hozzáférés „a kérelmezők egészségének megfelelő és alapszükségleteiket kielégítő életszínvonalat biztosít”, a javaslat arra kötelezi a tagállamokat, hogy a menedékkérőknek nyújtott pénzügyi támogatás odaítélésekor vegyék figyelembe a saját állampolgáraiknak nyújtott szociális támogatás szintjét. Ezen túlmenően, a menedékkérők sajátos csoportjai megfelelő elhelyezésének biztosítása céljából az irányelv bevezeti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a szálláshelyek odaítélésekor vegyék figyelembe a nemmel és korral kapcsolatos megfontolásokat, valamint a különleges bánásmódot igénylő személyek helyzetét.

A jelenlegi irányelvben már kilátásba helyezett, a befogadási feltételek korlátozására vagy megvonására vonatkozó rendelkezések célja a befogadó rendszerrel történő visszaélés megakadályozása. Mivel azonban a befogadási feltételek korlátozása vagy megvonása nagy mértékben kihathat a kérelmezők életszínvonalára, a Bizottság fontosnak tartja biztosítani, hogy a menedékkérők ilyen körülmények között soha ne váljanak nélkülözővé, és hogy tiszteletben tartsák alapvető jogaikat. E tekintetben, valamint a jelenlegi ítélkezési gyakorlatot is figyelembe véve, a javaslat egyrészt korlátozza a befogadási feltételek teljes mértékű megvonásának körülményeit, másrészt garantálja, hogy a menedékkérők számára vonatkozó esetekben továbbra is biztosítják a betegség vagy szellemi zavar alapvető kezelését. A Bizottság ugyancsak nagyon fontosnak tekinti, hogy az e kérdésekkel kapcsolatos határozatokat nemzeti bíróság vizsgálja felül.

Végül pedig a javaslat korlátozza a jelenlegi irányelv által előírt azon körülményeket, amikor a tagállamok kivételes esetben az irányelvben előírtaktól eltérő rendelkezéseket határozhatnak meg a befogadás anyagi feltételeire vonatkozóan.

4. Fogva tartás:

Figyelembe véve a fogva tartás tagállamok általi széles körű alkalmazását a menekültügy területén, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) kialakuló ítélkezési gyakorlatát, a Bizottság szükségesnek véli, hogy ezen irányelv átfogóan foglalkozzon e kérdéssel annak biztosítása céljából, hogy ne kerülhessen sor önkényes fogva tartásra, valamint valamennyi esetben tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. A javaslat mögött azon elv áll, hogy senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelmet kíván igénybe venni. Ez az elv megerősíti a fogva tartásra vonatkozó uniós jogszabályokat, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, valamint összhangban van az Alapjogi Chartájával és olyan nemzetközi emberi jogi okmányokkal, mint például. az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezménnyel és az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményével.

A javaslat biztosítja, hogy a fogva tartás csak az irányelvben ismertetett kivételes okokból engedélyezhető, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának „a menedékkérőkre vonatkozó fogva tartási intézkedésekről” szóló ajánlása, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a menedékkérők fogva tartására alkalmazandó kritériumokról és normákról szóló, 1999. februári iránymutatása alapján. Ezen felül előre bocsátják, hogy a fogva tartásnak összhangban kell lennie a szükségesség és az arányosság elvével, valamint minden esetben egyéni elbírálástól függ.

A javaslat garantálja továbbá, hogy a fogva tartott menedékkérőkkel emberségesen és méltóan bánnak és tiszteletben tartják alapvető jogaikat, a nemzetközi és nemzeti jognak megfelelően. E tekintetben külön figyelmet fordítanak azokra az esetekre, amelyekben kiszolgáltatott helyzetű menedékkérőt tartanak fogva; a gyermekek tekintetében a javaslat megfelel az ENSZ 1989-es gyermekjogi egyezményének. Az irányelvben előírtak szerint a kísérő nélküli kiskorúakat soha nem lehet fogva tartani. Ezen túlmenően az irányelv számos jogi és eljárási biztosítékot ír elő az eljárás jogszerűségének biztosítása céljából.

5. A különleges bánásmódot igénylő személyek:

A Bizottság megállapítása szerint a menedékkérők befogadásával kapcsolatban legkomolyabb aggodalomra a sajátos igények megválaszolása terén mutatkozó hiányosságok adnak okot. A sajátos igények beazonosítása nemcsak, hogy kihat a megfelelő bánásmódhoz történő hozzáférésre, de – különös tekintettel a lelki traumát átélt személyekre – érintheti a menedékkérelemmel kapcsolatos döntéshozatali eljárás minőségét is. E tekintetben a javaslat biztosítja, hogy ezen igények azonnali beazonosítása céljából nemzeti intézkedéseket hoznak.

Ezen felül a javaslat számos biztosítékot tartalmaz annak garantálására, hogy a befogadási feltételeket kifejezetten úgy alakították ki, hogy eleget tegyenek a menedékkérők sajátos igényeinek. E módosítások a befogadási feltételek számos vetületét érintik, így például az egészségügyi ellátáshoz és lakhatáshoz történő hozzáférést, valamint a kiskorúak oktatását.

6. A nemzeti rendszerek végrehajtása és fejlesztése:

A befogadási feltételekről szóló irányelv jelenlegi megszövegezése számos szabályt tartalmat a nemzeti rendszerek teljes körű végrehajtásának és fejlesztésének biztosítására vonatkozóan. Az új irányelv végső céljainak eléréséhez biztosítani kell ezen ellenőrzés folyamatosságát, valamint meg kell erősíteni a Bizottság szerepét mint az uniós jog őre. E tekintetben közösségi szinten meg kell tartani az irányelvben már előírt jelentéstételi rendszert. Nemzeti szinten fontos garantálni a nemzeti befogadási rendszerek megfelelő felügyeletének és ellenőrzésének biztosítása céljából létrehozott nemzeti mechanizmusokat. Emellett a tagállamok jelenlegi jelentéstételi kötelezettségét a javaslat azon rendelkezésekre is kiterjeszti, amelyek végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság értékelő jelentése számos hiányosságot emelt ki.

- Jogalap

E javaslat módosítja a 9/2003/EK irányelvet, és ugyanarra a jogalapra támaszkodik, vagyis az EK-Szerződés 63. cikke első bekezdése (1) pontjának a) alpontjára.

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. cikke alapján Írország és az Egyesült Királyság nem vesz részt a Közös Európai Menekültügyi Rendszer létrehozásában.

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően, az Egyesült Királyság 2001. augusztus 18-án kelt levelében közölte, hogy részt kíván venni ezen irányelv elfogadásában és alkalmazásában.

Írország, az említett jegyzőkönyv 1. cikkének megfelelően úgy döntött, hogy nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában. Következésképpen, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezen irányelv rendelkezései Írországra nem alkalmazandók.

A fenti tagállamok jelenlegi irányelvvel kapcsolatos jogállása nem érinti az új irányelvben történő esetleges részvételüket, amint az hatályba lép.

Az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban az irányelv Dániára nem kötelező és nem alkalmazandó.

- A szubszidiaritás elve

Az EK-Szerződés vízumokról, menekültügyről, bevándorlásról és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikákról szóló IV. címe e kérdésekkel kapcsolatban bizonyos hatásköröket ruház az Európai Közösségre. E hatásköröket az EK-Szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és annyiban, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók.

A menedékkérők befogadása területén jelenleg az EK-Szerződés 63. cikkének (1) bekezdése biztosítja a közösségi fellépés jogalapját. E rendelkezés megállapítja, hogy a Tanács „intézkedéseket fogad el a menekültügyre vonatkozóan a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb irányadó egyezményekkel összhangban” olyan területeken, mint például a tagállamok menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályai.

A menekültügyet és menekültvédelmet érintő problémák nemzetek feletti jellegéből fakadóan az EU jó helyzetben van ahhoz, hogy a közös európai menekültügyi rendszer keretében megoldásokat javasoljon, különösen a menedékkérők befogadást érintő kérdések tekintetében. Bár a 2003-ban elfogadott irányelvvel jelentős szintű jogharmonizációt sikerült elérni, a menedékkérők befogadásával kapcsolatos magasabb szintű és egységesebb bánásmód biztosítása céljából még lehet fejleszteni az uniós fellépést.

- Az arányosság elve

A befogadási feltételekről szóló irányelv módosításáról szóló hatásvizsgálat – a gyakorlati érték és a szükséges erőfeszítések közötti megfelelő arány megkeresése céljából – mérlegelte a feltárt problémák valamennyi megoldási lehetőségét, és megállapította, hogy az EU-fellépés nem haladja meg a célkitűzés, azaz a fenti problémák orvoslásához szükséges mértéket.

- Az alapvető jogokra gyakorolt hatás

Ezt a javaslatot tüzetes vizsgálatnak vetették alá azzal a céllal, hogy meggyőződjenek arról, hogy rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők-e a közösségi jog és a nemzetközi jog általános elveivel. Ennek eredményeként külön hangsúlyt fektettek a fogva tartással és eljárási biztosítékokkal, a különleges bánásmódot igénylő személyekkel – különösen a kiskorúakkal, kísérő nélküli kiskorúakkal, a kínzás áldozataival –, valamint a befogadás anyagi feltételeihez történő hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezésekre.

A magasabb szintű és egységesebb befogadási normák – az alapvető jogok szempontjából – általánosságban határozottan kedvező hatást gyakorolnak a menedékkérőkre. Különösen a szabadsághoz való jogot és a mozgás szabadságát erősítik meg annak hangsúlyozásával, hogy senkit sem tarthatnak fogva kizárólag azért, mert nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be; ehhez hasonlóan, a javaslat arról rendelkezik, hogy csak az irányelv alapján előírt kivételes esetben kerülhet sor személyek fogva tartására, továbbá csak akkor, ha az megfelel a szükségesség és az arányosság elvének.

A javaslat jobban tükrözi a kiskorúak jogait annak biztosítása révén, hogy csak akkor vehetők őrizetbe, ha az szolgálja legjobban érdeküket; ugyanakkor a kísérő nélküli kiskorúakat tilos őrizetbe venni. Továbbá sokkal megfelelőbben foglalkoznak a kiszolgáltatott helyzetű csoportok sajátos helyzetével azáltal, hogy igényeiket időben beazonosítják és megfelelő bánásmódot biztosítanak számukra. A munkához jutás megkönnyítése elősegítheti a menedékkérők önálló boldogulását, valamint a befogadó társadalomba történő beilleszkedését. Ezen túlmenően, a megkülönböztetés-mentesség elvét megerősítik a tagállamok azon kötelezettségének előírásával, amelynek értelmében a menedékkérőkkel – az állampolgárokhoz képest – nem bánnak rosszabbul a befogadás irányelv szerint biztosítandó anyagi feltételeinek szintjét illetően. Végül pedig, az irányelv alapvető jogi elvekhez kapcsolódó kulcsfontosságú rendelkezéseire vonatkozó jelentéstételi kötelezettség kiszabása biztosítja közösségi szintű végrehajtásuk hatékonyabb felügyeletét. E tekintetben hangsúlyozandó, hogy a tagállamok kötelesek végrehajtani és alkalmazni az irányelv rendelkezéseit.

ê 2003/9/EK

2008/0244 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikke első albekezdése 1. pontjának b) alpontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[13],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[14],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[15],

mivel:

ò új szöveg

1. A menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelvet[16] jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében az irányelvet át kell dolgozni.

ê 2003/9/EK (1) preambulumbekezdés

2. A Közös Európai Menekültügyi Rendszerre is kiterjedő közös menekültpolitika az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének szerves részét képezi, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogszerűen keresnek védelmet a Közösségben.

ê 2003/9/EK recital (2) preambulumbekezdés

3. Az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei rendkívüli ülésén hozzájárult az 1967. január 31-i Új szöveg York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény teljes és átfogó alkalmazásán nyugvó Közös Európai Menekültügyi Rendszer kialakítására irányuló munkához, fenntartva ily módon a visszaküldés tilalmának alapelvét.

ê 2003/9/EK (3) preambulumbekezdés

4. A tamperei következtetések előírják, hogy a Közös Európai Menekültügyi Rendszernek rövid távon ki kell terjednie a menedékkérők befogadásának közös minimumfeltételeire.

ê 2003/9/EK (4) preambulumbekezdés

5. A menedékkérők befogadására irányuló minimumszabályok megállapítása újabb lépés az európai menekültpolitika felé.

ò új szöveg

6. Mostanra lezárult a közös európai menekültügyi rendszer bevezetésének első szakasza, amely hosszú távon várhatóan közös eljárást és egységes jogállást biztosít a menedékjogban részesítettek számára az Unió egész területén. Az Európai Tanács 2004. november 4-i ülésén elfogadta a hágai programot, amely kitűzte a 2005–2010 közötti időszakban a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén megvalósítandó célokat. E tekintetben a hágai program arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy zárja le a közös európai menekültügyi rendszer első szakasz során elfogadott jogi aktusok értékelését, valamint terjessze a Tanács és az Európai Parlament elé a második szakasz eszközeit és intézkedéseit azzal a céllal, hogy azokat 2010 vége előtt elfogadják.

7. Az értékelések eredményeinek fényében, a menedékkérők kedvezőbb befogadási feltételeinek biztosítása céljából e szakaszban indokolt megerősíteni a 2003/9/EK irányelvet alátámasztó elveket.

8. Az összes menedékkérővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében ezen irányelvet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsolatos eljárások valamennyi szakaszára és fajtájára, valamint a menedékkérőket befogadó valamennyi helyszínen és létesítményben.

9. Az ENSZ 1989. évi gyermekjogi egyezményével, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban ezen irányelv alkalmazásakor a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy teljes körű megfelelést biztosítsanak a gyermek elsődleges érdeke elvének és a család egysége elvének.

ê 2003/9/EK (6) preambulumbekezdés

10. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat a megkülönböztetést tiltó olyan nemzetközi jogi eszközökben előírt kötelezettségek terhelik, amelyeknek azok részes felei.

ê 2003/9/EK (7) preambulumbekezdés

ð új szöveg

11. Meg kell állapítani a menedékkérők befogadásának azonkat a minimumszabályait, amelyek általában elengedőek ahhoz, hogy számukra méltó életszínvonalat, illetve ð – a befogadó tagállam állampolgárai számára rendelkezésre álló szociális támogatás szintjének figyelembe vételével – ï a valamennyi tagállam életfeltételeihez hasonló megélhetési feltételeket biztosítsanak,.

ê 2003/9/EK (8) preambulumbekezdés

12. A menedékkérők befogadására vonatkozó feltételek összehangolásának hozzá kell járulnia a menedékkérők eltérő befogadási feltételek miatti másodlagos migrációjának korlátozásához.

ò új szöveg

13. Az összes nemzetközi védelmet kérelmezővel szembeni egyenlő bánásmód, valamint a hatályos uniós menekültügyi vívmányokkal – különösen a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i tanácsi irányelvvel[17] – való összhang biztosítása érdekében ezen irányelv hatályát helyénvaló kiterjeszteni a másodlagos védelmet kérelmezőkre is.

ò új szöveg

14. A menedékkérők saját boldogulásának elősegítése, valamint a tagállamok közötti jelentős eltérések csökkentése érdekében egyértelmű szabályokat kell megállapítani a menedékkérők munkavállalása tekintetében.

ê 2003/9/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

è 2003/9/EK

ð új szöveg

15. A ð nemzeti hatóságoknak elsődlegesen foglalkozniuk kell a ï különleges bánásmódot igénylő sajátos igényű csoportok befogadásának ð személyek azonnali azonosításával és felügyeletével annak biztosításához, hogy befogadásukat ï kifejezetten √ sajátos Õ igényeikhez igazodva alakítsák ki feltételeit a kiegyedileg, az adott igényekhez igazodva kell kialakítani.

ò új szöveg

16. A menedékkérők fogva tartását azon alapvető elvnek megfelelően kell végrehajtani – főként a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény 31. cikkével összhangban –, amelynek értelmében senki sem tartható fogva kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be. A tagállamok nem vethetnek ki a menedékkérőkre szankciókat illegális belépés vagy jelenlét miatt, és mozgásukat csupán ennek mértékéig korlátozhatják. E tekintetben a menedékkérők fogva tartása csak az ezen irányelvben megállapított, nagyon egyértelműen meghatározott kivételes körülmények között lehetséges, mind az ilyen fogva tartás módja, mind célja tekintetében a szükségesség és az arányosság elvével összhangban. Amennyiben egy menedékkérőt fogva tartanak, biztosítani kell számára a nemzeti bíróság előtti jogorvoslathoz való jogot.

ê 2003/9/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

17. A fFogva tartott kérelmezőkkel ð az emberi méltóság teljes körű tiszteletben tartásával kell bánni, befogadásukról pedig ï befogadásának feltételeit egyedileg kifejezetten sajátos, az adott igényeikhez igazodva kell gondoskodnikialakítani. ? A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen az ENSZ 1989-es gyermekjogi egyezménye 37. cikkének alkalmazását. ï

ê 2003/9/EK (11) preambulumbekezdés

18. A jogi segítségetélyt nyújtó szervezetekkel vagy személyeki csoportjávalokkal történő kapcsolatfelvétel lehetőségében rejlő minimális eljárási garanciák érvényesítésének biztosítása érdekében, az ilyen szervezetekről és személyeki csoportjáokról információt kell nyújtani.

ê 2003/9/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

19. A befogadási rendszerrel történő visszaélés lehetőségét √ korlátozni kell azon körülmények meghatározása révén, amelyek között Õ ð – valamennyi menedékkérő méltó életszínvonalának biztosítása mellett – ï √ korlátozhatják a menedékkérők befogadási feltételeit vagy megtagadhatják a befogadást Õ a menedékkérők befogadási feltételeinek keretében nyújtott előnyök korlátozásának vagy megvonásának eseteinek megállapításával korlátozni kell .

ê 2003/9/EK (13) preambulumbekezdés

20. Biztosítani kell a nemzeti befogadási rendszerek és a tagállamok együttműködésének hatékonyságát a menedékkérők befogadása terén.

ê 2003/9/EK (14) preambulumbekezdés

21. Ösztönözni kell az illetékes hatóságok közötti megfelelő összhangot a menedékkérők befogadása tekintetében, ezért elő kell mozdítani a helyi közösségek és a befogadóállomások közötti harmonikus kapcsolatokat.

ê 2003/9/EK (15) preambulumbekezdés

22. A minimumszabályok természetéből fakad, hogy a tagállamok jogosultak kedvezőbb rendelkezéseket bevezetni vagy fenntartani harmadik országok olyan állampolgáraira vagy olyan hontalan személyekre nézve, akik valamely tagállamhoz nemzetközi védelemért folyamodtak.

ê 2003/9/EK (16) preambulumbekezdés

ð új szöveg

23. Ennek értelmében a tagállamokat arra is felhívják, hogy az irányelv rendelkezéseit alkalmazzák azokra a döntéshozatali eljárásokra, amelyek a ð 2004/83/EK irányelvből fakadóaktól ï a genfi egyezménynek harmadik ország állampolgáraira vagy hontalan személyekre vonatkozó rendelkezéseitől eltérő védelmi formák alkalmazását jelentik.

ê 2003/9/EK (17) preambulumbekezdés

24. Ezen irányelv végrehajtását rendszeres időközönként értékelni kell.

ê 2003/9/EK (18) preambulumbekezdés

25. Mivel a javasolt intézkedés céljait, nevezetesen a tagállamok menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályainak megállapítását, a tagállamok nem képesek kellően megvalósítani, és ezért azok a tervezett intézkedés hatóköre és joghatásai miatt a Közösség szintjén eredményesebben érhetők el, a Közösség, a Szerződés 5. cikkében előírt szubszidiaritás elvének megfelelően, intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ê 2003/9/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság 2001. augusztus 18-i nyilatkozatában jelezte részvételi szándékát ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.

ê 2003/9/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Írország, az említett jegyzőkönyv 1. cikkének megfelelően, nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában. Következésképpen, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezen irányelv rendelkezései Írországra nem alkalmazandók.

ê 2003/9/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Dánia, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke szerint nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és ezért ezen irányelv nem kötelezi, alkalmazása rá nem vonatkozik,

ê 2003/9/EK (5) preambulumbekezdés

ð új szöveg

26. Ezen az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen pedig betartja az Európai Unió Aalapjogi Cchartájában elismert alapelveket. EzenAz irányelv különösen biztosítani kívánja az emberi méltóság teljes tiszteletben tartását, előmozdítva az említett charta 1., ð 6., 7., ï és 18., ð 24. és 47. ï cikkének alkalmazását, és ð ennek megfelelően kell végrehajtani ï.

ò új szöveg

27. Indokolt, hogy az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érintse, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

28. Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozóan megállapított határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ê 2003/9/EK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

CÉL, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk

Rendeltetés

Ezen irányelv célja, hogy megállapítsa a menedékkérők befogadásának minimumszabályait a tagállamokban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "genfi egyezmény": az 1967. január 31-i Új szöveg York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i egyezmény;

b) "menedékjog iránti kérelem": harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy olyan kérelme, amely a genfi egyezmény alapján egy tagállam nemzetközi védelmét igénylő kérelemként értelmezhető. Minden, nemzetközi védelem iránti kérelemről vélelmezendő, hogy az menedékjog iránti kérelem, kivéve ha a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy kifejezetten másféle, külön kérelmezhető védelemért folyamodik.

ò új szöveg

(a) „nemzetközi védelem iránti kérelem”: a 2004/83/EK irányelvben meghatározottak szerinti nemzetközi védelem iránti kérelem;

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

b)c) „kérelmező” vagy „menedékkérő”: harmadik ország olyan állampolgára vagy olyan hontalan személy, akinek menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelme tárgyában még nem hoztak végleges határozatot;

c)d) „családtagok”: – amennyiben a család már a származási országban is létezett – a kérelmező családjának azonk az alábbi tagjai, akik a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelemmel kapcsolatosan ugyanabban a tagállamban tartózkodnak:

i. a menedékkérő házastársa vagy vele tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársa, amennyiben az érintett tagállam idegenrendészeti jogszabályai vagy gyakorlata az össze nem házasodott párokat a házaspárokéhoz hasonló elbánásban részesíti;

ii. az i. pontban említett pár vagy a kérelmező kiskorú gyermekei, feltéve hogy eltartottak, valamint nem házasok, és függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti joguk alapján örökbe fogadták őket;

ò új szöveg

iii. az i. pontban említett pár vagy a kérelmező házas kiskorú gyermekei – függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták őket –, amennyiben elsőrendű érdekükben áll, hogy a kérelmezővel együtt tartózkodjanak;

iv. a kérelmező apja, anyja vagy gondviselője, amennyiben az előbbi kiskorú és nem házas, vagy amennyiben kiskorú és házas, azonban elsőrendű érdekében áll, hogy apjával, anyjával vagy gondviselőjével együtt tartózkodjon;

v. a kérelmező kiskorú, nem házas testvérei, amennyiben az előbbi kiskorú és nem házas, vagy amennyiben a kérelmező vagy kiskorú testvérei kiskorúak és házasok, azonban legalább egyikük elsőrendű érdekében áll, hogy együtt tartózkodjanak.

ê 2003/9/EK

e) "menekült": a genfi egyezmény 1. cikke (A) bekezdése követelményeinek megfelelő személy;

f) "menekültstátus": egy tagállam által olyan személynek biztosított jogállás, aki menekült és az adott tagállam területére e minőségében engedték be;

d)g) "„eljárások”" és "„jogorvoslatok”": a tagállamok nemzeti jogában előírt eljárások és jogorvoslatok;

ò új szöveg

e) „kiskorú”: 18 életévét be nem töltött harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy;

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

f)(h) „"kísérő nélküli kiskorú”": az a tizennyolc év alatti személy ð kiskorú ï, aki a tagállamok területére a felügyeletéért jogszabály vagy szokás alapján felelős felnőtt nélkül érkezik, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül; ide tartoznak azok a kiskorúak is, akik azt követően maradnak felügyelet nélkül, hogy a tagállamok területére léptek;

g) i) „"befogadási feltételek”": a tagállamok által a menedékkérőkre vonatkozóan ennek az irányelvnek megfelelően hozott intézkedések összessége;

h)j) „"a befogadás anyagi feltételei”": azok a befogadási feltételek, amelyek a természetben, illetve pénzjuttatás vagy kupon utalvány formájában nyújtott szállást, étkezést és ruházatot, ð vagy e három kombinációját,ï illetve a napi szükségleteket fedező juttatást jelentik;

i)k) „"fogva tartás”": a menedékkérő tartózkodásának olyan meghatározott helyre korlátozása a tagállam által, ahol a kérelmezőt mozgásszabadságától megfosztják;

j)l) „"befogadóállomás"”: a menedékkérők közös elszállásolására szolgáló bármely hely.

3. cikk

Hatály

29. Ezen irányelvet harmadik ország minden olyan állampolgárára és minden olyan harmadik országbeli állampolgárra és hontalan személyre alkalmazni kell, aki egy tagállam határán vagy területén √ – így a határán Õ ð vagy a tranzitzónában – ï menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet nyújt be, s mindaddig, amíg menedékkérőként engedélyezik tartózkodását a területen, valamint a családtagjaikra, amennyiben a nemzeti jog szerint a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem reájuk is kiterjed.

30. Ezen irányelv nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a tagállamok képviseletein diplomáciai vagy területi menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be.

31. Ezen irányelv nem vonatkozik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumszabályairól, valamint a tagállamoknak e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv[18] rendelkezéseinek alkalmazása esetén.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

32. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezen irányelvet alkalmazzák alkalmazását határozhatják el ð a 2004/83/EK irányelvből ï fakadóaktól eltérő a védelmiem olyan más formákkalival kapcsolatos kérelmek elbírálására irányuló eljárások esetén, amelyek nem a genfi egyezményből adódóan érintik harmadik országok olyan állampolgárait vagy olyan hontalan személyeket, akik nem bizonyulnak menekültnek.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

4. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

A tagállamok a befogadási feltételek terén kedvezőbb rendelkezéseket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn a menedékkérők és azok más olyan közeli hozzátartozóik tekintetében, akik ugyanabban a tagállamban tartózkodnak, amennyiben ők a kérelmező eltartottjai, illetve ha humanitárius okok ezt indokolják, feltéve hogy e rendelkezések ezen irányelvvel összeegyeztethetők.

II. FEJEZET

A BEFOGADÁSI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Tájékoztatás

33. A tagállamok a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem illetékes hatóságnál történő benyújtását követő legfeljebb 15 napot meg nem haladó ésszerű határidőn belül tájékoztatják a menedékkérőket minden megállapított kedvezményről és a befogadási feltételekkel kapcsolatban reájuk háruló kötelezettségekről.

A tagállamok biztosítják a kérelmezők tájékoztatását az egyedi jogi segítségetélyt nyújtó szervezetekről vagy személyeki csoportjaiokról, valamint azokról a szervezetekről, amelyek segítséget nyújthatnak nekik, illetve tájékoztathatják őket a rendelkezésre álló befogadási feltételekről, az egészségügyi ellátást is beleértve.

ê 2003/9/EK

34. A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett információ írásos legyen és lehetőleg olyan nyelven készüljön, amelyet a kérelmező ésszerűen feltételezhetően megért. Adott esetben ezt az információt emellett szóban is közölhetik.

ê 2003/9/EK

6. cikk

Dokumentálás

35. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőt kérelmének az illetékes hatósághoz történt benyújtását követő három napon belül olyan, a nevére kiállított okmánnyal lássák el, amely igazolja menedékkérő i státuszát, vagy tanúsítja, hogy kérelme elbírálásának vagy vizsgálatának ideje alatt a tagállam területén tartózkodhat.

ò új szöveg

Az okmány birtokosát megilletik az ezen irányelv által a menedékkérőkre ruházott jogok és kedvezmények.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

Ha az okmány birtokosa a tagállam egész területén vagy annak egy részén nem mozoghat szabadon, az okmánynak ezt is tanúsítania kell.

36. A tagállamok kizárhatják e cikk alkalmazását a menedékkérő fogva tartása esetén, valamint a határon benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem vizsgálata idején, illetve olyan eljárás keretében, amely arról dönt, hogy a kérelmező jogosult-e egy tagállam területére jogszerűen belépni. Egyes esetekben a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálása idején a tagállamok a kérelmezőket az (1) bekezdésben említett okmányokkal egyenértékű egyéb igazolásokkal láthatják el.

37. Az (1) bekezdésben említett okmánynak nem kell igazolnia a menedékkérő személyazonosságát.

38. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a menedékkérőket az (1) bekezdésben említett okmányokkal lássák el, amelyek érvényességének addig kell tartania, amíg tulajdonosuk tartózkodása az érintett tagállam területén vagy annak határán engedélyezett.

39. A tagállamok a menedékkérőket úti okmánnyal láthatják el, amennyiben olyan nyomós humanitárius okok merülnek fel, amelyek másik államban való jelenlétüket igénylik.

7. cikk

Lakóhely és mozgásszabadság

40. A menedékkérők a fogadó tagállam területén vagy az e tagállam által számukra kijelölt területen belül szabadon mozoghatnak. A kijelölt terület nem érintheti a magánélet elidegeníthetetlen terét, és annak kellő lehetőséget kell teremtenie az irányelvben biztosított minden kedvezményhez való hozzáférésre.

41. A tagállamok a menedékkérő lakóhelyéről közérdekből, közrendi megfontolásokból, illetve szükség esetén kérelme gyors feldolgozása és hatékony ellenőrzése céljából dönthetnek.

3. Ha például jogi vagy közrendi indokokból ez bizonyul szükségesnek, a tagállamok nemzeti joguk alapján a kérelmező tartózkodását meghatározott helyre korlátozhatják.

43. A tagállamok a befogadás anyagi feltételeinek biztosítását függővé tehetik attól, hogy a kérelmezők tényleges lakóhelye a tagállam által meghatározandó helyen legyen. Ezt a döntést, amely általános jellegű is lehet, egyedileg, a nemzeti jog előírásai szerint hozzák meg.

54. A tagállamok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kérelmezőknek ideiglenesen engedélyezzék a (2) és (43) bekezdésben említett lakóhelyük és/vagy az (1) bekezdésben említett kijelölt terület elhagyását. A döntéseket egyedileg, tárgyilagosan és elfogulatlanul, elutasítás esetén indoklás kíséretében kell meghozni.

A kérelmező nem köteles engedélyt beszerezni a hatóságok vagy bíróság felkereséséhez, ha megjelenésére szükség van.

65. A tagállamok megkövetelik a kérelmezőktől, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságokat mindenkori lakcímükről, és minden címváltozást azonnal bejelentsenek be a hatóságoknak.

ò új szöveg

8. cikk

Fogva tartás

42. A tagállamok senkit sem tarthatnak fogva kizárólag azon az alapon, hogy az érintett a 2005/85/EK tanácsi irányelvnek.[19] megfelelően nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be.

43. Amennyiben szükségesnek bizonyul, valamint az egyes esetek egyéni értékelése alapján a tagállamok – a nemzeti jogszabályokkal összhangban –meghatározott helyen fogva tarthatják a kérelmezőt, amennyiben kevésbé kényszerítő intézkedések alkalmazása kevésbé lenne hatékony. Kérelmezőt csak akkor lehet meghatározott helyen fogva tartani, ha:

44. arra személyazonossága vagy állampolgársága meghatározása, az arról való megbizonyosodás vagy ellenőrzése céljából van szükség;

45. arra a menedékjogi kérelem benyújtásához alapul szolgáló – máskülönben megszűnő tényezők – meghatározása céljából van szükség;

46. arra azért van szükség, hogy az eljárás keretében döntést hozzanak arról, hogy a menedékkérő beléphet-e az ország területére;

47. a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme úgy kívánja.

Ez a bekezdés nem érinti a 11. cikket.

48. A tagállamok nemzeti jogszabályaikban biztosítják a fogva tartás alternatíváival – úgy mint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezéssel, anyagi garancia letétbe helyezésével vagy egy adott földrajzi helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettséggel – kapcsolatos szabályok megállapítását.

9. cikk

Biztosítékok a fogva tartott menedékkérők számára

49. A fogva tartást a lehető legrövidebb időre kell elrendelni. A 8. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti fogva tartás nem haladhatja meg a menedékkérő állampolgárságával vagy a kérelme alapjául szolgáló tényezőkkel kapcsolatos információk megszerzéséhez, vagy az ország területére történő belépésének jogosultságát megállapító vagy elutasító határozatra vonatkozó eljárás végrehajtásához ésszerűen szükséges időt.

Az igazgatási eljárásban felmerülő – a menedékkérőnek be nem tudható – késedelmek nem indokolják a fogva tartás meghosszabbítását.

50. A fogva tartást igazságszolgáltatási hatóságok rendelik el. Sürgős esetekben közigazgatási hatóságok is elrendelhetik, ilyen esetben az őrizetbe vételre vonatkozó intézkedést az igazságszolgáltatási hatóságoknak a fogva tartás kezdetétől számított 72 órán belül meg kell erősíteniük. Amennyiben az igazságszolgáltatási hatóság jogszerűtlennek ítéli a fogva tartást, vagy 72 órán belül nem születik döntés, az érintett menedékkérőt haladéktalanul szabadon kell engedni.

51. A fogva tartás elrendelése írásban történik. A fogva tartásra vonatkozó határozatban meg kell határozni az alapjául szolgáló tényszerű és jogszerű okokat, valamint fel kell tüntetni a fogva tartás maximális időtartamát.

52. Az őrizetbe vett személlyel – olyan nyelven, amelyet ésszerűen feltételezhetően megért – haladéktalanul közölni kell a fogva tartás indokait, annak maximális várható időtartamát, valamint a nemzeti jogszabályokban az őrizetbe vételre vonatkozó határozat megtámadására megállapított eljárásokat.

53. A folyamatos fogva tartást megfelelő időközönként – az érintett menedékkérő kérésére vagy hivatalból – igazságszolgáltatási hatóság vizsgálja felül.

A fogva tartást nem lehet indokolatlanul meghosszabbítani.

54. A fogva tartás esetében a tagállamok biztosítják a jogi segítségnyújtást és/vagy képviselet igénybevételét, amelyet térítésmentesen kell nyújtani, amennyiben az érintett személy nem képes fedezni annak költségeit.

Ilyen esetekben a jogi segítségnyújtás és/vagy jogi képviselet igénybevételére irányadó eljárásokat a nemzeti jog állapítja meg.

10. cikk

A fogva tartás körülményei

55. A tagállamok nem tartanak fogva menedékkérőket büntetés-végrehajtási intézményekben. A fogva tartást csak e célra kialakított idegenrendészeti központokban lehet végrehajtani.

A fogva tartott menedékkérőket el kell különíteni az olyan egyéb harmadik országbeli állampolgároktól, akik nem nyújtottak be nemzetközi védelem iránti kérelmet, hacsak együtt tartózkodásuk nem szükséges a család egységének biztosításához, illetve ahhoz a kérelmező beleegyezését nem adta.

56. A tagállamok biztosítják, hogy a fogva tartott menedékkérő kapcsolatot létesíthessen jogi képviselőkkel és családtagokkal, ideértve látogatási jogokat is. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, valamint egyéb kapcsolódó és illetékes nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és testületek számára ugyancsak lehetőséget kell biztosítani a menedékkérővel való kommunikációra, valamint a menedékkérő fogva tartás helyszínén történő meglátogatására.

57. A tagállamok biztosítják, hogy a fogva tartott menedékkérőt haladéktalanul naprakész információkkal tájékoztatják – olyan nyelven, amelyet ésszerűen feltételezhetően megért – a létesítményben alkalmazott szabályokról, valamint jogairól és kötelességeiről.

11. cikk

Kiszolgáltatott helyzetű csoportok és különleges bánásmódot igénylő személyek fogva tartása

58. Kiskorúakat csak akkor lehet fogva tartani, ha ez elsődleges érdekükben áll a 22. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint, valamint a 11. cikk (5) bekezdése szerinti egyedi vizsgálat megállapításainak figyelembe vételével.

Kísérő nélküli kiskorúakat egyáltalán nem lehet fogva tartani.

59. Amennyiben kiskorúakat tartanak fogva, fel kell kínálni számukra a szabadidős tevékenységekben – ideértve a koruknak megfelelő játékokat és szórakoztató tevékenységeket – történő részvétel lehetőségét.

60. A fogva tartott családok számára megfelelő magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell biztosítani.

61. Amennyiben a tagállamok női menedékkérőket tartanak fogva, a férfi menedékkérőktől elkülönített szálláshelyet kell számukra biztosítaniuk, hacsak nem családtagokról van szó és az együtt tartózkodáshoz valamennyi érdekelt fél a beleegyezését nem adta.

62. Különleges bánásmódot igénylő személyeket csak akkor lehet fogva tartani, ha egy képzett szakember egyedi vizsgálata tanúsítja, hogy egészségük – ideértve szellemi egészségüket is – és jólétük nem romlana jelentősen a fogva tartás következtében.

Amennyiben a tagállamok különleges bánásmódot igénylő személyeket tartanak fogva, biztosítaniuk kell rendszeres felügyeletüket és megfelelő támogatásukat.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

812. cikk

A családok

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy területükön a család egységét adott formájában, amíg lehetséges, fenntartsák, ha a kérelmezők elhelyezéséről az érintett tagállam gondoskodik. Ezeket az intézkedéseket a menedékkérő egyetértésével kell végrehajtani.

913. cikk

Orvosi vizsgálat

A tagállamok közegészségügyi okokból megkövetelhetik a kérelmezők orvosi vizsgálatát.

1014. cikk

Kiskorúak iskoláztatása és oktatása

63. A tagállamok a menedékkérők kiskorú gyermekeinek és a kiskorú menedékkérőknek a befogadó tagállam állampolgáraihoz hasonló feltételekkel biztosítják a részvételt az oktatási rendszerben addig, amíg velük vagy szüleikkel szemben ténylegesen nem foganatosítanak kiutasítási intézkedést. Az oktatást a befogadóállomásokon lehet biztosítani.

Az érintett tagállam előírhatja, hogy a részvétel az állami oktatási rendszerre korlátozódik.

Kiskorúak azok, akik annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a menedékjog iránti kérelmet benyújtották, illetve amelyben a vizsgálat folyik, még nem érték el a nagykorúságot. A tagállamok nem vonhatják meg a középfokú oktatás lehetőségét kizárólag azzal az indokkal, hogy a kiskorú elérte a nagykorúságot.

64. Az oktatási rendszerben való részvétel legfeljebb a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelemnek a kiskorú vagy a kiskorú szülei részéről történt benyújtása időpontjától számított három hónapig halasztható el. Ez az időszak egy évre hosszabbítható meg, amennyiben az oktatási rendszerben való részvételt előmozdító egyedi oktatást biztosítanak.

ò új szöveg

Szükség esetén a kiskorúak nemzeti oktatási rendszerhez és/vagy az adott rendszerbe való beilleszkedésük megkönnyítését célzó külön oktatáshoz való hozzáférését elősegítő előkészítő órákat – köztük nyelvórákat is – kell biztosítani.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

65. Amennyiben a kiskorú egyedi helyzete miatt az (1) bekezdésben meghatározott oktatási rendszerben való részvételre nincs lehetőség, a tagállam más oktatási módozatokat ajánlhat fel ð a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban ï.

1115. cikk

Foglalkoztatás

(1) A tagállamok meghatároznak egy, a menedékjog iránti kérelem benyújtásától számított időszakot, amely alatt a kérelmező munkavállalásra nem jogosult.

ò új szöveg

66. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők legkésőbb hat hónappal a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően munkát vállalhassanak.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

67. Amennyiben a menedékjog iránti kérelem előterjesztésétől számított egy éven belül első fokon nem hoztak döntést, és ez a késedelem nem a kérelmezőnek tulajdonítható, Aa tagállamoknak ð – nemzeti jogukkal összhangban, a menedékkérők munkavállalásának szükségtelen korlátozása nélkül – ï dönteniük kell arról, hogy a kérelmezőnek milyen feltételek mellett biztosítják a munkavállalási jogot.

68. A jogorvoslati eljárások alatt nem vonható meg a munkavállalási jog a jogorvoslatot elutasító határozat közléséig, amennyiben a szokásos eljárásban az elutasító határozat ellen benyújtott fellebbezésnek felfüggesztő hatálya van.

4. Munkaerőpiac-politikai okokból. A tagállamok elsőbbségben részesíthetik az EU- és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok polgárait, valamint harmadik országok jogszerűen a területükön tartózkodó állampolgárait.

1216. cikk

Szakképzés

A tagállamok attól függetlenül engedélyezhetik a menedékkérők szakképzésben való részvételét, hogy rendelkeznek-e munkavállalási joggal.

A munkaszerződéshez kötődő szakképzésben való részvétel attól függ, hogy a kérelmező a 1115. cikk értelmében foglalkoztatható-e.

1317. cikk

A befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátásra vonatkozó általános szabályok

69. A tagállamok biztosítják, hogy a befogadás anyagi feltételei a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmük benyújtása időpontjában a kérelmezők rendelkezésére álljanak.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

70. A tagállamok Ö biztosítják, hogy Õ gondoskodnak a befogadásnak anyagi feltételei a kérelmezők egészségének Ö olyan Õ megfelelő életszínvonalat biztosítanak Ö a nemzetközi védelmet kérelmezők számára, amely garantálja alapszükségleteik kielégítését és óvja testi és szellemi egészségüket Õ és alapszükségleteiket kielégítő életszínvonalat biztosító anyagi feltételeiről.

ê 2003/9/EK

A tagállamok ezt az életszínvonalat biztosítják a 1721. cikk szerinti különleges bánásmódot igénylőigényeket támasztó személyek egyedi helyzetére vonatkozóan éppúgy, mint a fogva tartott személyek viszonylatában.

71. A tagállamok a befogadás valamennyi vagy egyes anyagi feltételeit és az egészségügyi ellátást ahhoz a feltételhez köthetik, hogy a kérelmezők ne rendelkezzenek kellő anyagi eszközzel az egészségi állapotuknak megfelelő és az alapvető igényeiket biztosító életszínvonal megteremtéséhez.

72. A tagállamok megkövetelhetik a kérelmezőktől, hogy fedezzék a befogadás ezen irányelvben előírt anyagi feltételeinek és az egészségügyi ellátásnak a költségeit, vagy azokhoz a (3) bekezdés előírása szerint járuljanak hozzá, ha a kérelmező elegendő erőforrással rendelkezik, például már megfelelő ideje dolgozik.

Ha kiderül, hogy egy kérelmező kellő eszközzel rendelkezett a befogadás anyagi feltételei és az egészségügyi ellátás fedezetéül, miközben ezeket az alapvető szükségleteket részére biztosították, a tagállamok a menedékkérőtől visszatérítést kérhetnek.

5. A befogadás anyagi feltételei természetben vagy pénzjuttatások, illetve kuponok formájában, illetve e szolgáltatások kombinálásával biztosíthatók.

Amennyiben a tagállamok a befogadás anyagi feltételeit pénzjuttatás vagy kuponok formájában nyújtják, annak összegét az e cikkben előírt alapelvek szerint határozzák meg.

ò új szöveg

73. A menedékkérőknek nyújtott támogatás összegének kiszámításakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a menedékkérők rendelkezésére bocsátott anyagi befogadási feltételek teljes értéke megegyezzen az ilyen segítséget igénylő állampolgároknak nyújtott szociális támogatás összegével. Minden ezzel kapcsolatos eltérést kellően indokolni kell.

ê2003/9/EK

ð új szöveg

1418. cikk

A befogadás anyagi feltételeinek részletes szabályai módozatai

74. Amennyiben a szállást természetben biztosítják, annak az alábbi formák egyikében vagy azok kombinálásával kell történnie:

75. a kérelmezők elszállásolására szolgáló épületek a határon benyújtott, menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem vizsgálata alatt;

76. megfelelő életszínvonalat biztosító befogadóállomások;

77. magánházak, lakások, szállodák, vagy a kérelmezők elszállásolására átalakított más épületek.

78. A tagállamok az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szálláson elhelyezett kérelmezők számára biztosítják:

79. családi életük védelmét;

80. a hozzátartozókkal, a jogi tanácsadókkal és az ENSZ Mmenekültügyi Ffőbiztosságának (UNHCR) képviselőivel, valamint a tagállamok által elismert nem kormányzati szervezetekkel (NGO-k) való kapcsolattartás lehetőségét.

ò új szöveg

Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett épületekben és befogadóállomásokon tartózkodó kérelmezőkkel kapcsolatban a tagállamok figyelembe veszik a nemmel és korral kapcsolatos megfontolásokat, valamint a különleges bánásmódot igénylő személyek helyzetét.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A tagállamok √ megfelelő intézkedéseket tesznek Õ megkülönböztetett figyelmet fordítanak az erőszak ð és a nemi erőszak, ideértve a szemérem elleni erőszakot is, ïmegelőzésére az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett épületekben és a befogadóállomásokon.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

81. A tagállamok szükség esetén biztosítják, hogy a kérelmezők kiskorú gyermekeit vagy a kiskorú kérelmezőket szüleiknél, vagy jogszabály, illetve szokás alapján értük felelős felnőtt családtagjuknál helyezzék el ð, feltéve hogy ez szolgálja leginkább a kiskorú érdekeit ï.

82. A tagállamok biztosítják, hogy csak szükség esetén kerüljön sor a kérelmezők másik szálláshelyre költöztetésére. A tagállamok lehetővé teszik, hogy a kérelmezők tájékoztassák jogi tanácsadójukat a költöztetésről és új címükről.

83. A befogadóállomásokon tevékenykedő személyeknek megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük, és a tevékenységük során tudomásukra jutott minden információ tekintetében köti őket a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség.

84. A tagállamok az elszállásolt személyeket képviselő tanácsadó testület vagy tanács révén bevonhatják a kérelmezőket az állomáson való életvitelük anyagi eszközeinek és nem anyagi tényezőinek irányításába.

85. A menedékkérők jogi tanácsadóinak vagy jogtanácsosainak, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa képviselőinek, illetve az utóbbi által kijelölt és az érintett tagállam által elismert nem kormányzati szervezeteknek hozzáférést kell biztosítani a befogadóállomásokhoz és egyéb szálláshelyekhez az említett menedékkérőknek szánt segítségnyújtás érdekében. A hozzáférés csak az állomások és szálláshelyek, valamint a menedékkérők biztonságára alapozott okokból korlátozható.

86. ðKellően indokolt esetekben, ï Aa tagállamok kivételesen e cikk rendelkezéseitől eltérő anyagi befogadási feltételeket is előírhatnak a lehető legrövidebb ésszerű időtartamig, ha:

a) - a kérelmező egyedi szükségleteinek kezdeti felmérésére van szükség;

- a befogadás e cikkben előírt anyagi feltételei nem állnak rendelkezésre adott földrajzi térségben,

b) - a rendelkezésre álló szokásos szálláslehetőségek ideiglenesen kimerültek;

c) - a menedékkérőt fogva tartjáktott, vagy a határőrség létesítményében köteles tartózkodni.

Ezen eltérő feltételek minden esetben alapszükségletekre terjednek ki.

1519. cikk

Egészségügyi ellátás

87. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők megkapják a szükséges egészségügyi ellátást, amely kiterjed legalább a sürgősségi ellátásra, valamint és a betegségek ð vagy szellemi zavar ï alapvető kezelésére.

88. A tagállamok a különleges bánásmódot elbánást igénylő kérelmezőknek biztosítják a szükséges orvosi vagy egyéb segítséget, ð ideértve szükség esetén megfelelő lelki gondozást is, az állampolgárokra vonatkozókkal azonos feltételek mellett ï.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

III. FEJEZET

A BEFOGADÁS I √ ANYAGI Õ FELTÉTELEINEK KORLÁTOZÁSA VAGY MEGVONÁSA

16 20. cikk

A befogadási √ anyagi Õ feltételeinek korlátozása vagy megvonása

89. A tagállamok a következő esetekben korlátozhatják vagy vonhatják meg a befogadási √ anyagi Õ feltételeiket:

a) amennyiben a menedékkérő:

ê 2003/9/EK

90. - a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott lakóhelyet annak értesítése vagy – ha engedélyköteles – annak engedélye nélkül elhagyja, vagy

91. - jelentési kötelezettségeinek, illetve a tájékoztatásra vagy a menedékjogi eljárással kapcsolatos személyes meghallgatásra szóló felszólításoknak a nemzeti jogban előírt ésszerű határidőn belül nem tesz eleget, vagy

92. - ugyanabban a tagállamban már nyújtott be ez irányú kérelmet.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

Amennyiben a kérelmezőt megtalálják, vagy önként jelentkezik a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, az eltűnés okai alapján kellően indokolt határozatot kell hozni a befogadás egyes vagy összes √ korlátozott Õ √ anyagi Õ feltételei egy részének vagy összességének biztosításának visszaállításárólaz eltűnés okain alapuló, kellően indokolt határozatot kell hozni;

b) amennyiben a kérelmező elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és ezért jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételei keretében nyújtott kedvezményeket.

ò új szöveg

93. A tagállamok korlátozhatják vagy megvonhatják a befogadás anyagi feltételeit, amennyiben a kérelmező elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és így jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételei keretében nyújtott kedvezményeket.

ê 2003/9/EK

Ha kiderül, hogy egy kérelmező kellő eszközzel rendelkezett a befogadás anyagi feltételei és az egészségügyi ellátás fedezetéül, miközben ezeket az alapvető szükségleteket részére biztosították, a tagállamok a menedékkérőtől visszatérítést kérhetnek.

2. A tagállamok megtagadhatják a befogadási feltételek biztosítását, ha a menedékkérő nem tudja igazolni, hogy menedékjog iránti kérelmét az adott tagállamba érkezését követően az ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül benyújtotta.

ê 2003/9/EK

94. A tagállamok a befogadóállomások szabályainak súlyos megsértése, valamint súlyosan erőszakos magatartás esetén szankciókat írhatnak elő.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

95. Az (1) és (2) és (3) bekezdésben említett, a befogadási √ anyagi Õ feltételeinek korlátozására, √ vagy Õ megvonására vagy megtagadására, illetve a szankciókra vonatkozó döntéseket egyedileg, tárgyilagosan és elfogulatlanul hozzák meg, s azokat indokolni kell. A határozatoknak az érintett személy sajátos helyzetén kell alapulniuk, különös tekintettel a 1721. cikk hatálya alá tartozó személyekre, figyelembe véve az arányosság elvét. A tagállamok mindenkor biztosítják ð az alapszükségleteket, ï a sürgősségi orvosi ellátáshoz való hozzáférést ð , valamint a betegség vagy szellemi zavar alapvető kezelését ï.

ê 2003/9/EK

96. A tagállamok biztosítják, hogy az elutasító határozatok elfogadása előtt nem vonják meg, illetve nem korlátozzák a befogadás anyagi feltételeit.

IV. FEJEZET

A KÜLÖNLEGES ELBÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1721. cikk

Általános elv

97. A tagállamok ð az ezen irányelv végrehajtására hozott nemzeti jogszabályaikban ï a II. fejezetnek a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására hozott nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik ð a különleges bánásmódot igénylő személyek egyedi helyzetét ï. Aaz olyan kiszolgáltatott személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a felügyelet nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, ð az emberkereskedelem áldozatai, a mentális problémákkal küzdő személyek, ï valamint kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek ð minden esetben különleges bánásmódot igénylő személyeknek tekintendők ï.

ò új szöveg

98. A tagállamok nemzeti jogszabályaikban eljárásokat határoznak meg annak – a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásakor történő azonnali – megállapítására, hogy a kérelmezőnek vannak-e sajátos szükségletei, és ezen szükségletek megjelölésére. A tagállamok a teljes menekültügyi eljárás során segítséget biztosítanak a különleges bánásmódot igénylő személyek számára, és rendelkeznek helyzetük megfelelő figyelemmel kíséréséről.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

(2) Az (1) bekezdést csak azokra a személyekre kell alkalmazni, akikről helyzetük egyéni értékelése nyomán megállapították, hogy különleges elbánást igényelnek.

1822. cikk

Kiskorúak

99. Ezen irányelv kiskorúakat érintő rendelkezéseinek végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek érdekeit kell figyelembe venniük. ðA tagállamok megfelelő életszínvonalat biztosítanak a gyermek testi, szellemi, lelki, erkölcsi és szociális fejlődéséhez. ï

ò új szöveg

100. A gyermek elsődleges érdekének vizsgálata során a tagállamok szorosan együttműködnek egymással, és különösen az alábbi tényezőkre fordítanak kellő figyelmet:

101. a családegyesítés lehetőségei;

102. a kiskorú jólléte és szociális fejlődése, különös figyelmet szentelve a kiskorú etnikai, vallási, kulturális és nyelvi hátterének;

103. biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll annak a veszélye, hogy a gyermek gyermekkereskedelem áldozatává válik;

104. a gyermek véleménye, tekintettel életkorára és érettségi fokára.

105. A tagállamok a kiskorúak számára szabadidős tevékenységeket – ideértve a koruknak megfelelő játékokat és szórakoztató tevékenységeket – biztosítanak a 18. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett épületekben és befogadóállomásokon.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

42 A tagállamok biztosítják olyan kiskorúak rehabilitációs ellátását, akik nemi erőszak, gondatlanság, kizsákmányolás, kínzás vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód bármely formájának estek áldozatául, illetve akik fegyveres konfliktusok folytán szenvedtek, valamint biztosítják, hogy szükség esetén megfelelő lelki gondozást és szaktanácsadást nyújtsanak.

1923. cikk

Kísérő nélküli kiskorúak

106. A tagállamok, amint lehetséges, intézkedéseket hoznak arra, hogy a kísérőfelügyelet nélküli kiskorúak szükség szerinti gyámsági képviseletét, vagy, ha szükséges, a kiskorúak ellátásáért és jólétéért felelős szervezet általi képviseletét, illetve bármilyen egyéb megfelelő képviseletét biztosítsák. A hatáskörrel rendelkező hatóságok rendszeres értékelést végeznek.

107. A menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet benyújtó kísérőfelügyelet nélküli kiskorúakat az alábbi személyeknél helyezik el a területre történő belépésük időpontjától addig, amíg kötelesek elhagyni azt a befogadó tagállamot, ahol a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet benyújtották, illetve ahol azt kivizsgálják:

108. felnőtt rokonoknál;

109. nevelőcsaládnál;

110. sajátosankifejezetten kiskorúak ellátására alkalmas befogadóállomásokon;

111. kiskorúak elhelyezésére alkalmas más szálláshelyen.

A tagállamok a legalább 16 éves, kísérőfelügyelet nélküli kiskorúakat elhelyezhetik a felnőtt menedékkérők számára kialakított befogadóállomásokon.

Biztosítani kell, hogy a testvérek, figyelembe véve az érintett kiskorú érdekének elsődlegességét, és különösen életkorát és érettségi szintjét, lehetőség szerint együtt maradhassanak. A kísérő nélküli kiskorúak tartózkodási helyét a lehető legritkábban szabad változtatni.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

112. ?A tagállamok nemzeti jogszabályaikban eljárásokat állapítanak meg a kísérő nélküli kiskorúak családtagjainak felkutatására. ï A tagállamok ð – a kísérő nélküli kiskorú elsődleges érdekének védelme mellett, a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtása után – ï a felügyelet nélküli kiskorúak védelme során törekednek arra, hogy a lehető leghamarabb ð megkezdik ï felkutatnissák √ a kísérő nélküli kiskorú Õ családtagjaikat. Azokban az esetekben, ha a kiskorú, illetve közeli rokonai életét vagy testi épségét veszély fenyegetheti, különösen, ha azok a származási országban maradtak, biztonságuk veszélyeztetésének elkerülése érdekében gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy az e személyekre vonatkozó információk beszerzése, feldolgozása és terjesztése bizalmas keretek között történjen.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

113. A felügyelet nélküli kiskorúak gondozását ellátó személyeknek megfelelő képzésben részesültek képesítéssel kell rendelkezniük ð és részesülnek továbbra is ï a kiskorúak igényei tekintetében, illetve kötelesek azt megszerezni, és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket minden olyan információval kapcsolatban, amely munkájuk során jut tudomásukra.

2024. cikk

Kínzás és erőszak áldozatai

114. A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérüléseknek megfelelő kezelésében részesüljenek ð, és hozzáférhessenek különösen orvosi és pszichológiai kezelést is lehetővé tevő rehabilitációs szolgáltatásokhoz ï.

ò új szöveg

115. A kínzásnak áldozatul esett személyek gondozását ellátók a kínzás áldozatainak igényei tekintetében megfelelő képzésben részesültek és részesülnek továbbra is, és a vonatkozó nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket minden olyan információval kapcsolatban, amely munkájuk során jut tudomásukra.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

V. FEJEZET

FELLEBBEZÉS

2125. cikk

Jogorvoslatok

116. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti ellátások nyújtásávalt, ð megvonásával vagy korlátozásával ï kapcsolatos érintő elutasító határozatokkal, illetve a 7. cikk alapján hozott, menedékkérőket egyénileg érintő határozatokkal szemben a nemzeti jogban előírt eljárások szerint jogorvoslattal élhessenek. Legalább a végső szakban ð – de facto és de jure – ï biztosítani kell bírósági szerv elé tartozó fellebbezést vagy felülvizsgálatot.

ò új szöveg

117. A tagállamok gondoskodnak a jogi segítségnyújtáshoz és/vagy jogi képviselethez való hozzáférésről az (1) bekezdésben említett esetekben. A jogi segítségnyújtás és/vagy képviselet igénybevételét térítésmentesen kell biztosítani, amennyiben az érintett személy nem képes fedezni annak költségeit.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

2.A jogi segítségnyújtás ð és/vagy jogi képviselet ï igénybevételére irányadó eljárásokat ilyen esetekben a nemzeti jog állapítja meg.

VI. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK A BEFOGADÁSI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRA

22. cikk

Együttműködés

A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a befogadási feltételekkel érintett személyek létszámára vonatkozó adatokról nem és életkor szerinti bontásban, és teljes körű tájékoztatást nyújtanak a 6. cikkben előírt dokumentumok típusáról, elnevezéséről és formájáról.

ò új szöveg

26. cikk

Illetékes hatóságok

Valamennyi tagállam közli a Bizottságot az ezen irányelvből fakadó kötelezettségek teljesítéséért felelős hatóságok nevét. A tagállamok értesítik a Bizottságot az e hatóságokkal kapcsolatban bekövetkezett valamennyi változásról.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

2327. cikk

Vezetési, ellenőrzési és irányítási rendszer

118. Alkotmányos berendezkedésük figyelembevételével a tagállamok ð szükséges mechanizmusok bevezetésével ï biztosítják gondoskodnak a megfelelő vezetés, ellenőrzés és irányítás kialakításátról a befogadási feltételek szintjén.

ò új szöveg

119. A tagállamok az I. mellékletben megadott formában, […]-től kezdődően évente benyújtják a Bizottságnak a vonatkozó információkat.

ê 2003/9/EK

ð új szöveg

2428. cikk

Személyzet és erőforrások

120. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezen irányelv végrehajtásában érintett hatóságok és más szervezetek megkapják a szükséges alapképzést, mind a férfi, mind a női kérelmezők igényei tekintetében.

121. A tagállamok ezen irányelv végrehajtására hozott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően osztják el a szükséges erőforrásokat.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

2529. cikk

Jelentések

A Bizottság ð legkésőbb […] ï 2006. augusztus 6-ig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére ezen irányelv alkalmazásáról, és javaslatot tesz az esetlegesen szükséges módosításokra.

A tagállamok ð […] ï 2006. február 6-ig megküldenek a Bizottságnak minden olyan információt, amely a jelentés összeállításához szükséges, ideértve benne a 27. cikk (2) bekezdésében 22. cikkben előírt statisztikai adatokat is összeállításához szükséges.

A Bizottság a jelentés benyújtását követően legalább ötévenként jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére ezen irányelv alkalmazásáról.

26 30. cikk

Átvételültetés a nemzeti jogba

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

122. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényieket, rendeletieket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy √ a […] cikkeknek [Azok a cikkek és mellékletek, amelyek tartalma a korábbi irányelv[ek]hez képest jelentős mértékben változott] és az I. mellékletnek legkésőbb […]-ig Õ ennek az irányelvnek 2005. február 6-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot √ E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak Õ .

Amikor Aa tagállamok által elfogadott √ rendelkezéseknek Õ elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniükt kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. √A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját tagállamok határozzák meg. Õ

123. A tagállamok megküldik közlik a Bizottságnakgal √ nemzeti joguk azon főbb Õ rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos tárgykörében fogadnak elterületen elfogadott nemzeti jogi .

⎢

31. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2003/9/EK irányelv [az ezen irányelv 30. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében megállapított dátumot követő nap]-ával/-ével hatályát veszti, a II. melléklet B. részében az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozóan meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

ê 2003/9/EK (kiigazított szöveg)

2732. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését √ követő Õ √ huszadik Õ napon lép hatályba.

√A(z) … cikkeket [az előző irányelvhez képest változatlan cikkeket] és az I. mellékletet [az ezen irányelv 30. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében megállapított dátumot követő nap]-tól/től kell alkalmazni. Õ

2833. cikk

Címzettek

Ennek azen irányelvnek az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés értelmében a tagállamok a címzettjei.

Kelt …, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök […]

a Tanács részéről

az elnök […]

ò új szöveg

I. MELLÉKLET

Jelentéstétel űrlap a tagállamok által – a […/…/EK] irányelv 27. cikkének (2) bekezdése szerint előírt – évente benyújtandó információkhoz

1. Kérjük, nem és kor szerinti bontásban tüntesse fel azon személyek teljes számát, akik jelenleg az Ön tagállamában az irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében előírt befogadási feltételek hatálya alá tartoznak. Minden ilyen személy esetében tüntesse fel, hogy a […/…/EK] irányelv 2. cikkének c) pontja szerinti menedékkérőről vagy családtagról van-e szó.

2. A […/…/EK] irányelv 21. cikke alapján adjon meg statisztikai adatokat a különleges bánásmódot igénylő menedékkérők számáról, az alábbi csoportok szerinti bontásban:

- kísérő nélküli kiskorúak

- fogyatékkal élők

- időskorúak.

- várandós nők

- egyedülálló szülők kiskorú gyerekkel

- kínzás, nemi erőszak vagy más súlyos lelki, fizikai vagy szexuális erőszak áldozatait

- emberkereskedelem áldozatai

- mentális problémákkal küzdő személyek

- egyéb (kérjük, határozza meg)

3. Kérjük, adjon részletes információkat a [.../.../EK] irányelv 6. cikkében előírt okmányokkal kapcsolatban, többek között ezen okmányok típusát, megnevezését és formátumát illetően.

4. Hivatkozással a [.../.../EK] rendelet 15. cikkére, jelölje meg az országában tartózkodó azon menedékkérők számát, akik munkát vállalhatnak, valamint – gazdasági ágazatok szerinti bontásban – azok számát, akik jelenleg alkalmazásban állnak. Amennyiben a menedékkérők munkavállalására sajátos feltételek vonatkoznak, kérjük, ismertesse részletesen e korlátozásokat.

5. Hivatkozással a [.../…/EK] irányelv 17. cikkének (5) bekezdésére, kérjük, ismertesse részletesen a befogadás anyagi feltételeinek jellegét, ideértve pénzbeli értéküket, odaítélésük módját (azaz a befogadás mely anyagi feltételeit nyújtják természetben, pénzben, utalványok formájában vagy ezek kombinációjaként), valamint tüntesse fel a menedékkérőknek nyújtott napi szükségleteket fedező juttatás mértékét.

6. Hivatkozással a [.../…/EK] irányelv 17. cikkének (5) bekezdésére, kérjük, tüntesse fel a menedékkérők rendelkezésére álló szociális juttatások típusát és összegét; válaszában viszonyításként adja meg a tagállamok által az ilyen jellegű támogatást igénylő állampolgárok számára nyújtott szociális juttatás minimális összegét. Amennyiben a menedékkérőknek nyújtott szociális juttatás összege eltér az állampolgároknak nyújtott összegtől, indokolja e különbségeket.

⎢

II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Hatályon kívül helyezett irányelv(utalás a 31. cikkben)

2003/9/EK tanácsi irányelv | (HL L 31., 2003.2.6., 18. o.) |

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidő(utalás a 30. cikkben)

Irányelv | Átültetés határideje |

2003/9/EK | 2005. február 6. |

_____________

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2003/9/EK irányelv | Ez az irányelv |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk bevezető szöveg | 2. cikk bevezető szöveg |

2. cikk a)–c) pont | 2. cikk, a)–c) pont |

2. cikk d) pont bevezető szöveg, valamint i. és ii. pont | 2. cikk d) pont bevezető szöveg, valamint i. és ii. pont |

- | 2. cikk c) pont iii., iv. és v. pontok |

2. cikk e) és f) pont | - |

2. cikk g) pont | 2. cikk g) pont |

- | 2. cikk h) pont |

2. cikk h) pont | 2. cikk, i) pont |

2. cikk i) pont | 2. cikk j) pont |

2. cikk j) pont | 2. cikk k) pont |

2. cikk k) pont | 2. cikk l) pont |

2. cikk l) pont | 2. cikk m) pont |

3. cikk | 3. cikk |

4. cikk | 4. cikk |

5. cikk | 5. cikk |

6. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 6. cikk (1) bekezdés első albekezdés |

6. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 6. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés |

6. cikk (2)–(5) bekezdés | 6. cikk (2)–(5) bekezdés törölve |

7. cikk (1) és (2) bekezdés | 7. cikk (1) és (2) bekezdés |

7. cikk (3) bekezdés | - |

7. cikk (4)–(6) bekezdés | 7. cikk (3)–(5) bekezdés |

- | 8. cikk |

- | 9. cikk |

- | 10. cikk |

- | 11. cikk |

8. cikk | 12. cikk |

9. cikk | 13. cikk |

10. cikk (1) bekezdés | 14. cikk (1) bekezdés |

10. cikk (2) bekezdés | 14. cikk (2) bekezdés, első albekezdés |

- | 14. cikk (2) bekezdés, második albekezdés |

10. cikk (3) bekezdés | 14. cikk (3) bekezdés |

11. cikk (1) bekezdés | - |

- | 15. cikk (1) bekezdés |

11. cikk (2) bekezdés | 15. cikk (2) bekezdés |

11. cikk (3) bekezdés | 15. cikk (3) bekezdés |

11. cikk (4) bekezdés | - |

12. cikk | 16. cikk |

13. cikk (1)–(4) bekezdés | 17. cikk (1)–(4) bekezdés |

13. cikk (5) bekezdés | - |

- | 17. cikk (5) bekezdés |

14. cikk (1) bekezdés | 18. cikk (1) bekezdés |

14. cikk (2) bekezdés, bevezető szöveg és első francia bekezdés | 18. cikk (2) bekezdés, bevezető szöveg és első francia bekezdés |

- | 18. cikk (2) bekezdés második albekezdés |

14. cikk (2) bekezdés, második albekezdés | 18. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdés |

14. cikk (3)–(7) bekezdés | 18. cikk (3)–(7) bekezdés |

14. cikk (8) bekezdés, bevezető szavak | 18. cikk (8) bekezdés, bevezető szavak |

a 14. cikk (8) bekezdése első albekezdésének első francia bekezdése | 18. cikk (8) bekezdés első albekezdés, a) pont |

a 14. cikk (8) bekezdése első albekezdésének második francia bekezdése | - |

14. cikk, (8) bekezdés, első albekezdés, harmadik és negyedik francia bekezdés | 18. cikk (8) bekezdés első albekezdés, b) és c) pont |

14. cikk (8) bekezdés második albekezdés | 18. cikk (8) bekezdés második albekezdés |

15. cikk | 19. cikk |

16. cikk (1) bekezdés, bevezető szavak | 20. cikk (1) bekezdés, bevezető szavak |

16. cikk (1) bekezdés a) pont | - |

16. cikk (1) bekezdés a) pont, első, második és harmadik francia bekezdés | 20. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pont |

16. cikk (1) bekezdés b) pont első albekezdés | - |

- | 20. cikk (2) bekezdés első albekezdés |

16. cikk (1) bekezdés b) pont második albekezdés | 20. cikk (2) bekezdés második albekezdés |

16. cikk (2) bekezdés | - |

16. cikk (3)–(5) bekezdés | 20. cikk (3)–(5) bekezdés |

17. cikk (1) bekezdés | 21. cikk (1) bekezdés, első albekezdés |

21. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |

17. cikk (2) bekezdés | - |

- | 21. cikk (2) bekezdés |

18. cikk (1) bekezdés | 22. cikk (1) bekezdés |

- | 22. cikk, (2) és (3) bekezdés |

18. cikk (2) bekezdés | 22. cikk (4) bekezdés |

19. cikk | 23. cikk |

20. cikk (1) bekezdés | 24. cikk (1) bekezdés |

- | 24. cikk (2) bekezdés |

21. cikk (1) bekezdés | 25. cikk (1) bekezdés |

- | 25. cikk (2) bekezdés első albekezdés |

21. cikk (2) bekezdés | 25. cikk (2) bekezdés második albekezdés |

22. cikk | - |

- | 26. cikk |

23. cikk | 27. cikk (1) bekezdés |

- | 27. cikk (2) bekezdés |

24. cikk | 28. cikk |

25. cikk | 29. cikk |

26. cikk | 30. cikk |

- | 31. cikk |

27. cikk | 32. cikk első bekezdés |

- | 32. cikk második bekezdés |

28. cikk | 33. cikk |

– | I. melléklet |

– | II. melléklet |

- | III. melléklet |

[1] HL L 31., 2003.2.6., 18. o.

[2] A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK irányelv alkalmazásáról, COM (2007) 745.

[3] COM(2007) 301

[4] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Politikai terv a menekültügyről – Az Unió országaiban biztosított védelem összehangolt megközelítése (COM (2008) 360), 2008. június 17.

[5] Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, COM (2008) 820.

[6] Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló […/…/]EK rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról, COM (2008) 825.

[7] A Tanács 2004/83/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról, HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

[8] A Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól, HL L 326., 2005.12.13., 13. o.

[9] Elérhető az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/justice_home/news/consulting_public/gp_asylum_system/news_contributions_asylum_systm_en.htm

[10] A 2006 májusában „A menedékkérőkre vonatkozó befogadási rendszerek, ezek befogadóképessége és a menedékkérők szociális helyzete az EU tagállamaiban” címmel az európai bevándorlási és menedékjogi jogi tanulmányok egyetemi hálózata (Odüsszeusz) által megbízásos alapon végzett EMH-tanulmány.

[11] A Bizottság közleménye a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára –- Tanulmány a jogszerű és jogszerűtlen migráció közötti kapcsolatokról, COM(2004) 412.

[12] Görörgország azonnali hozzáférést biztosít a munkaerőpiachoz, míg a korlátozási idő Portugáliában 20 nap, Ausztriában és Finnországban három hónap, Svédországban négy hónap, Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában és Cipruson hat hónap, Luxemburgban pedig 9 hónap.

[13] HL C […], […], […]. o.

[14] HL C […], […], […]. o.

[15] HL C […], […], […]. o.

[16] HL L 31., 2003.2.6., 18. o.

[17] HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

[18] HL L 212., 2001.8.7., 12. o.

[19] HL L 326., 2005.12.13., 13. o.