52008DC0513

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2008.8.11

COM(2008) 513 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Kattintásnyira az európai kulturális örökségtől A kulturális anyagok digitalizálása és online elérhetősége, valamint a digitális megőrzés terén az Európai Unióban elért eredmények [SEC(2008)2372]

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Kattintásnyira az európai kulturális örökségtőlA kulturális anyagok digitalizálása és online elérhetősége, valamint a digitális megőrzés terén az Európai Unióban elért eredmények

A KÖZLEMÉNY HÁTTERE ÉS CÉLKITűZÉSEI

Európa könyvtárai, levéltárai, múzeumai és audiovizuális archívumai hatalmas méretű, gazdag gyűjteményeket őriznek, amelyek tükrözik Európa történelmét és kulturális sokszínűségét. Ha ezek a gyűjtemények az interneten is elérhetővé válnak, akkor azokat kedvtelésből, illetve munkavégzés vagy tanulás céljából valamennyi európai polgár megtekintheti és felhasználhatja.

Az Európai Bizottság 2005 szeptemberében útjára indította a digitális könyvtárakra vonatkozó kezdeményezést, amelynek célja az európai kulturális és tudományos örökség online elérhetőségének biztosítása[1]. A Bizottság információs társadalomra vonatkozó i2010 stratégiájának részét képező kezdeményezést mind az Európai Parlament[2], mind a Tanács élénken támogatja.

A digitális könyvtárakra vonatkozó kezdeményezés az Europeana – azaz az európai digitális könyvtár – létrehozását segíti, valamint hozzájárul ahhoz, hogy javuljanak az Európa különféle kulturális intézményeiben őrzött könyvek, folyóiratok, filmek, térképek, fényképek és levéltári dokumentumok online elérhetőségének feltételei. A kulturális anyagok digitalizálásáról és online elérhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló 2006. évi bizottsági ajánlás[3] és az ahhoz kapcsolódó tanácsi következtetések[4] a tagállamok számára kijelölték a legfontosabb cselekvési területeket.

Ez a közlemény az európai digitális könyvtár létrehozására irányuló folyamat eddigi eredményeit, illetve a kulturális anyagok interneten való elérhetősége szempontjából kulcsfontosságú szervezeti, pénzügyi, műszaki és jogi kérdések megoldása céljából a tagállamok által tett lépéseket mutatja be. A tagállamokat és az érdekelteket a közlemény arra biztatja, hogy fokozzák közös örökségünk jobb elérhetőségének biztosítása érdekében tett erőfeszítéseiket, továbbá megerősíti a Bizottság azon elkötelezettségét, hogy e célt politikai cselekvésein és finanszírozási programjain keresztül elősegítse.

EUROPEANA : KÖZÖS HOZZÁFÉRÉSI PONT AZ EURÓPAI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGHEZ

A jelenlegi helyzet

A Bizottság arra biztatta az európai kulturális intézményeket, hogy egyesítsék erőiket és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy létrejöjjön egy, a digitalizált források elérését biztosító közös, többnyelvű hozzáférési pont. Ez az európai digitális könyvtár, archívum és múzeum az Europeana nevet kapta.

Az Europeana segítségével a felhasználók szerte Európában található múzeumokból, levéltárakból, könyvtárakból és audiovizuális archívumokból származó digitalizált anyagokat tekinthetnek meg és használhatnak fel anélkül, hogy több különböző internetes oldalt kellene ismerniük vagy meglátogatniuk. A felhasználók tehát közvetlenül férhetnek hozzá könyvek, folyóiratok, levéltári dokumentumok, fényképek és audiovizuális anyagok digitalizált változataihoz, és azokat kedvtelésből, illetve munkavégzés vagy tanulás céljából megtekinthetik és felhasználhatják.

Az elmúlt évben – mind szervezési, mind működtetési szempontból – több fontos lépésre is sor került az Europeana létrehozását illetően. 2007. november 8-án megkezdte működését az európai digitális könyvtár támogatására létrehozott alapítvány, ami jól bizonyítja, hogy a kultúra különféle területei egyformán elkötelezettek e cél megvalósítása iránt. Az alapítvány alapító tagjai között könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat és audiovizuális archívumokat összefogó egyesületeket, továbbá számos önálló kulturális intézményt találunk. Az Europeana működését támogató informatikai infrastruktúrát a holland nemzeti könyvtár működteti.

Az Europeana fejlődése – folyamatban lévő projektek és kezdeményezések eredményeire építve, illetve számos, az e Content plus- program keretében társfinanszírozott új projekt támogatásával – jó ütemben halad. A tervek szerint az első prototípus elindítására 2008 novemberében kerülhet sor. Ekkor egy többnyelvű interfészen keresztül legalább 2 millió, Európa különböző kulturális intézményeiben őrzött objektum válik közvetlenül elérhetővé, ezáltal pedig ízelítőt kaphatunk a projektben rejlő potenciálból. 2008 februárjában elérhetővé vált az oldal tesztváltozata, amellyel kapcsolatban bárki kifejtheti véleményét[5].

Az Europeana további fejlesztése

Az elkövetkezendő két év során a prototípust teljesen működőképes szolgáltatássá fejlesztik. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy egyre több, különféle kulturális intézményekből származó anyaggal töltik fel a könyvtárat. 2010-re az Europeanán keresztül elérhető digitális állomány nagy valószínűséggel jóval meghaladja majd az eredetileg kitűzött hatmilliós célt.

Kezdetben elsősorban köztulajdonban lévő anyagok lesznek elérhetők az Europeanán . Az egyik legfontosabb kihívást az jelenti, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok is bekerülhessenek a könyvtárba, és ezáltal elkerülhető legyen egy „20. századi fekete lyuk” kialakulása, vagyis egy olyan helyzeté, amelyben a kulturális örökség 1900 előtt született részének nagy része elérhető az interneten, a közelmúltban született anyagok közül azonban csak kevés. Ennek érdekében a kulturális intézményeknek szorosan együtt kell működniük a szerzői jogok tulajdonosaival. Ez az együttműködés a nemzeti kulturális intézmények és a szerzői jogok tulajdonosai közötti megállapodások vagy az Europeanán elhelyezett, a szerzői jogok tulajdonosai által működtetett oldalakra vezető linkek formájában valósulhat meg.

Az Europeana további fejlesztése során a többnyelvű keresés és letöltés, illetve az együttműködést segítő eszközök integrálásának kérdéseire is megoldást kell találni.

Az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyaránt hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai digitális könyvtár széles körben ismertté váljon, és kérte, hogy ennek érdekében minden szükséges lépésre kerüljön sor. A Bizottság aktív szerepet vállal az Europeana népszerűsítésében, és már most is erőforrásokat szentel annak, hogy az e Content plus- programon keresztül ismertté váljon a szolgáltatás. A tagállamok és az egyes kulturális intézmények szintén sokat tehetnek annak érdekében, hogy az Europeanát a szélesebb közönség is megismerje.

A tagállamok továbbá közvetlenül is elősegíthetik ezt a folyamatot: azon túl, hogy mindent megtesznek a 2006/585/EK ajánlás és a kapcsolódó tanácsi következtetések teljes körű végrehajtása érdekében, az európai digitális könyvtár támogatására létrehozott alapítványt társult partnerként közvetlenül is szponzorálhatják.

A 2006/585/EK AJÁNLÁS VÉGREHAJTÁSA A TAGÁLLAMOKBAN

Az ajánlás és a kapcsolódó tanácsi következtetések végrehajtásának nyomon követése

A kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló 2006-os ajánlásában a Bizottság arra biztatta a tagállamokat, hogy a kijelölt kulcsfontosságú területeken tegyenek lépéseket és 2008 februárjáig tájékoztassák a Bizottságot az elért eredményekről. 2006. november 13-án a kulturális ügyekért felelős miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el, amelyből kitűnik, hogy a tagállamok készen állnak a szóban forgó területeken való együttműködésre. A következtetésekben az intézkedésekhez kapcsolódóan ütemtervet is meghatároztak.

A Tanács javaslatára a Bizottság felállította a digitalizálással és a digitális megőrzéssel foglalkozó tagállami szakértői csoportot, amely a digitalizálással foglalkozó, korábban működő kormányközi csoport helyébe lépett. Az új csoport 2007 során kétszer ülésezett azzal a céllal, hogy megvitassa a kapcsolódó területeken elért eredményeket, és a tagok megoszthassák egymással nemzeti tapasztalataikat.

Az eddig elért eredményekre vonatkozó, az alábbiakban szereplő észrevételek elsősorban azokon a jelentéseken alapulnak, amelyeket a tagállamok 2008 februárjában, illetve márciusában juttattak el a Bizottsághoz.

A digitalizálás terén elért eredmények (az ajánlás 1–4. pontja)

- A digitalizálás terén folyó tevékenységek számbavétele

Az erőfeszítések közötti átfedések kiküszöbölése céljából, valamint annak érdekében, hogy a digitalizálás terén folyó tevékenységek egymást kölcsönösen kiegészíthessék, a már digitalizált anyagokról nyilvántartásokat kell készíteni. 2005. óta a tagállamok többsége – különféle formában – hozzáfogott ezen nyilvántartások elkészítéséhez. Egyes országok – így például Szlovénia – a digitalizált gyűjteményeket leltárba rendezte, és ezt a tevékenységet bizonyos esetekben törvényi háttér is támogatja.

Más országokban nemzeti szintű internetes portál szolgál kiindulási pontként. Ebben a tekintetben sok tagállam a MICHAEL-projektre hivatkozik, amely a szerte Európában található digitális gyűjteményeket, illetve azok internetes elérhetőségét mutatja be. Az Europeana további fejlődése – természeténél fogva – azt is eredményezi, hogy részletesebb áttekintéssel fogunk rendelkezni a digitalizált forrásokról.

A Bizottság által finanszírozott NUMERIC-tanulmány egy olyan módszertan kidolgozására irányul, amelynek célja, hogy a jövőben a digitalizálás vonatkozásában megbízhatóbb számadatok álljanak rendelkezésre, ez pedig segítheti a digitalizálásra irányuló erőfeszítések tervezését. Az egész Európára kiterjedő első felmérés eredményei 2009 elejére várhatók.

A fentiekben említett erőfeszítések ellenére a digitalizálásra irányuló szakpolitika kiemelt feladatainak meghatározása során nem használják szisztematikusan a digitalizált állományokról készült, már létező nyilvántartásokat. A tagállamokban végzett felmérésekből továbbá az is kiderül, hogy a digitalizált anyagok jelentős része még nem érhető el az interneten, ez pedig korlátozza az anyagok felhasználhatóságát.

- A digitalizálásra vonatkozó tervek és a kapcsolódó pénzügyi források

A számszerű célkitűzések meghatározása elősegítheti a tevékenységek jobb fókuszálását, és szerte Európában hozzájárulhat a digitalizálási folyamat hatékonyságának növeléséhez.

A legtöbb tagállam már rendelkezik digitalizálási stratégiával és tervvel, amelyek gyakran az információs társadalmat érintő átfogó stratégiák részét képezik, más tagállamokban pedig kidolgozás alatt vannak hasonló tervek. Néhány kivételtől eltekintve azonban az ilyen stratégiák, illetve tervek nem határoznak meg egyértelmű számszerű célokat, ahogyan az az ajánlásban és a kapcsolódó tanácsi következtetésekben szerepel. A számszerű célok kijelölése és a kapcsolódó finanszírozás megtervezése terén a tagállamoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük.

A digitalizálási vállalkozás finanszírozása kulcsfontosságú kérdés. Az elmúlt néhány év során egyes tagállamok jelentős új forrásokat csoportosítottak a digitalizálás finanszírozására, ami több millió új objektum digitalizálását jelenti.

2003 és 2007 között Görögország 180 különböző – múzeumok, könyvtárak és levéltárak kezdeményezésében megvalósuló – digitalizálási projektet támogatott összesen százmillió EUR értékben. A 2008–2013. időszakra vonatkozó görög digitalizálási stratégia hasonló nagyságrendű összeget irányoz elő digitalizálásra.

Hollandia csak a 2007–2014 közötti időszakra vonatkozóan 90 millió EUR-t különített el az audiovizuális archívumok digitalizálására.

Más tagállamok ennél kevésbé ambiciózus célokat tűztek ki. Egyes esetekben a helyzet nem egészen egyértelmű, tekintettel arra, hogy a digitalizálás céljára rendelkezésre álló költségvetés szétaprózódott, és különféle kulturális intézmények költségvetésében nehezen azonosítható tételként szerepel.

Néhány tagállam (például Litvánia és Finnország) az EU strukturális alapjaiból finanszírozza a digitalizálást. Célszerű volna, ha az egyes tagállamok és régiók még szélesebb körben alkalmaznák ezt az eszközt digitalizálási projektjeik finanszírozására.

- A köz- és magánszféra által létrehozott partnerségek a digitalizálás terén

A digitalizálás finanszírozásának másik lehetséges módja a magánfinanszírozás, illetve a köz- és magánszektor által létrehozott partnerségek lehetnek. A magánszféra számos tagállamban eleve részt vesz a digitalizálási tevékenységekben, azonban gyakran csupán szolgáltatásnyújtóként. Számos példát találhatunk ugyanakkor a digitalizálás terén a köz- és magánszektor által létrehozott valódi partnerségekre, illetve a – többek között technológiai cégek, bankok és hírközlési vállalatok általi – magánfinanszírozásra.

Ezek a példák a tagállamokat hasonló partnerségek kialakítására, a kulturális intézményeket és a magánszponzorokat pedig a különféle együttműködési lehetőségek feltérképezésére ösztönözhetik, figyelembe véve a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoport által a témával kapcsolatban adott iránymutatást is.

- A széles körű digitalizálást lehetővé tévő eszközök

Annak érdekében, hogy Európa kulturális öröksége az interneten keresztül elérhetővé váljon, növelni kell a digitalizálás intenzitását és az e célra rendelkezésre álló kapacitást. Jelentésében több tagállam is beszámolt arról, hogy különféle formában, kisebb-nagyobb digitalizáló műhelyeket hozott létre. Ezek egyes esetekben meglévő intézményekhez, így például egyetemhez (Németország), nemzeti könyvtárhoz (Finnország, Franciaország, Hollandia), levéltárhoz (Svédország, Görögország), audiovizuális archívumhoz (Franciaország), minisztériumhoz (Olaszország) vagy magáncéghez (Magyarország) kapcsolódnak. Általánosságban elmondható, hogy ezek a tagállamok azzal számolnak, hogy a digitalizált művek mennyisége az elkövetkezendő években jelentős mértékben emelkedni fog.

E tevékenységek támogatása érdekében a Bizottság társfinanszírozásban részesít egy olyan hálózatot, amely az Európa különböző országaiban található, különféle típusú anyagok digitalizálásával foglalkozó szakértői műhelyeket tömöríti (lásd az 5. részt).

Mindemellett az Európai Kiadóhivatal is egy nagyléptékű digitalizálási projekten dolgozik, amelynek eredményeképpen 2009 októberére mintegy 130 ezer kiadvány kerül digitalizálásra. Az EU valamennyi, 1952 óta megjelent kiadványát tartalmazó digitális könyvtár az EU-könyvesbolt internetes oldalán, a későbbiekben pedig az Europeanán keresztül válik majd elérhetővé.

Az online elérhetőség terén elért eredmények (az ajánlás 5. és 6. pontja)

- A tartalom elérhetősége az Europeanán keresztül

A tagállamok oly módon segíthetik elő az Europeana sikerét, ha kulturális intézményeiket arra biztatják, hogy digitalizált állományaikat elérhetővé tegyék a digitális könyvtárban. Ez a digitalizálást elősegítő speciális finanszírozási kritériumok alkalmazásával biztosítható, ahogyan az Spanyolországban és Hollandiában történik.

Tizenhárom tagállam számolt be arról, hogy már működik nemzeti internetes portálja, vagy jelenleg dolgozik annak létrehozásán. Ha a megfelelő szabványokat alkalmazzák, ezek a portálok gyűjtőoldalakként fontos szerepet tölthetnek be a közös európai hozzáférési pont kialakításában.

A tagállamok többsége arról számolt be, hogy jelenleg is folyik a munka az európai szintű interoperabilitás eléréséhez szükséges szabványok kialakítására. A finanszírozási kritériumok e tekintetben is fontos szerephez jutnak, ahogyan ez Hollandiában is történik. A jelentések az EDLnet- és a Minerva-projektet a szabványosítás szempontjából fontos viszonyítási pontként említik.

Egyes tagállamokban lépéseket tesznek a tartalomtulajdonos magánszemélyeknek a digitalizálási vállalkozásba való bevonására, hogy elősegítsék a szerzői jogi oltalom alatt álló anyagok elérhetővé tételét. Példaként említhetjük Franciaországot, ahol a Gallica 2-program keretében megállapodás jött létre a nemzeti könyvtár és a nemzeti könyvkiadók egyesülete között, továbbá a német kiadók által létrehozott „Libreka!”-portálhoz kapcsolódó tevékenységeket, illetve Olaszországot, ahol az állam és az egyik könyvkiadó között jött létre megállapodás.

- Gazdátlan művek

A gazdátlan művek olyan, szerzői jogi oltalom alatt álló művek, amelyek jogosultjait nehéz vagy lehetetlen felkutatni, ez pedig a digitalizálás és az anyagok online elérhetősége terén a szerzői jogok megszerzésének problémáját veti fel.

Finnországban, Svédországban, Dániában és Magyarországon egyaránt léteznek a gazdátlan művek kezelésére is alkalmas kiterjesztett közös jogkezelési folyamatok. Mind Dániában, mind Magyarországon a vonatkozó jogszabályok olyan irányú módosítása van folyamatban, amelynek célja a gazdátlan művek hatékonyabb szabályozását biztosító mechanizmusok bevezetése. Németországban – a szerzői jogokra vonatkozó szabályozás szélesebb körű alkalmazhatósága érdekében – szintén jogszabály-előkészítés folyik.

Az említett példák ellenére – a jelentések tanúsága szerint – a gyakorlati előrelépés még mindig csekély. A kérdés a legtöbb esetben még elemzés alatt áll, és azt gyakran olyan munkacsoportok keretében vizsgálják, amelyek a gazdátlan művek kezelését a digitális könyvtárak létrehozásához kapcsolódó egyéb szerzői jogi problémákkal együtt kívánják megoldani. Néhány tagállam jelezte, hogy szívesen fogadna európai szintű megoldást vagy útmutatást.

A jelentésekből az derül ki, hogy a legtöbb tagállam nem folytat lényegi munkát a gazdátlan műveket tartalmazó adatbázisokkal kapcsolatban. Mindennek ellenére az olyan európai szintű cselekvéseket, mint az ARROW-projekt, amelynek keretében a szerzői jogok tulajdonosai és a kulturális intézmények közösen próbálnak meg a gazdátlan műveket tartalmazó adatbázisokat létrehozni, nemzeti erőfeszítésekkel célszerű kiegészíteni.

Általánosságban elmondható, hogy a tagállamoknak nagyobb erőfeszítést kellene tenniük a gazdátlan művekkel kapcsolatos munka terén.

- A kereskedelmi forgalomban már nem kapható, illetve forgalomba nem kerülő művek

A kereskedelmi forgalomban már nem kapható, illetve forgalomba nem kerülő művek digitalizálása és online elérhetővé tétele esetében a szerzői jogok megszerzése jelentős költségekkel járhat. A szerzői jogok megszerzésének megkönnyítése érdekében a szerzői jogok tulajdonosainak, a kulturális intézményeknek és a közös jogkezelő szervezeteknek együtt kell működniük. Az együttműködést a tagállamok egy e célra szolgáló platform biztosításával segíthetik elő.

Bár – különösen az audiovizuális ágazatban – találhatunk példákat olyan kulturális szervezetekre, amelyeknek a gyűjtemények digitalizálásához és elérhetővé tételéhez sikerült megszerezniük a szerzői jogok tulajdonosainak hozzájárulását, a tagállamok ezen a téren tett lépései még csupán kezdeti szakaszban vannak.

A kereskedelmi forgalomban már nem kapható, illetve forgalomba nem kerülő művek esetében a szerzői jogok megszerzésekor rendkívül fontos, hogy a kulturális szervezetek az anyagok országhatárokon túli elérhetővé tételére vonatkozóan is megszerezzék a jogokat. Az a megközelítés, amely a digitalizált anyagok elérhetőségét csupán egy adott tagállam területére kívánja korlátozni, ellentétes az európai digitális könyvtár alapgondolatával.

- A köztulajdonban lévő művek felhasználását akadályozó tényezők

A tagállamok nemzeti jogában létezhetnek olyan korlátok, amelyek gátolják a köztulajdonban lévő kulturális anyagok felhasználását. Ezek az akadályozó tényezők korlátozhatják az anyagoknak – többek között az Europeanán való – elérhetőségét és felhasználását.

Ezzel a kérdéssel csupán néhány tagállam foglalkozik jelentésében. Az ezen speciális problémára vonatkozó reakciók alacsony száma azt jelzi, hogy sok tagállamban semmilyen lépés nem történt e téren, ezért a kérdést továbbra is napirenden kell tartani. Néhány tagállam arra mutatott rá, hogy nemzeti jogában nincsenek olyan tényezők, amelyek gátolnák a köztulajdonban lévő kulturális anyagok felhasználását, mások pedig arra, hogy bár vannak ilyen akadályok, létezésük indokolt.

Ebben a tekintetben hangsúlyozni kell annak fontosságát, hogy a köztulajdonban lévő művek a formátumváltás után is elérhetőek legyenek. Más szóval a köztulajdonban lévő műveknek a digitalizálást követően is köztulajdonban kell maradniuk, és azokat az interneten elérhetővé kell tenni.

A digitális megőrzés terén elért eredmények (az ajánlás 7–11. pontja)

- A digitális megőrzésre vonatkozó stratégiák és tervek, illetve információcsere

Az ajánlás szerint az, hogy a digitalizált és a digitális formában létrehozott anyagok vonatkozásában sok tagállam nem rendelkezik egyértelmű és átfogó szakpolitikával, ezen anyagok megőrzését veszélyeztető tényezőként értékelendő.

Több tagállam – a kollektív emlékezet megőrzésére hivatott fő intézmények részvételével működő, kifejezetten e célra létrehozott bizottságok vagy munkacsoportok keretében – már megkezdte a digitális megőrzésre vonatkozó stratégiák kidolgozását, és néhány esetben már a digitális megőrzésre vonatkozó konkrét tervek is léteznek. A magas szintű infrastrukturális és szervezési stratégiák konkrét megvalósítása, illetve az azok támogatására szolgáló pénzügyi háttér azonban igen gyakran korlátozott. E területen nagyobb erőfeszítésre van szükség, ha ezeket az értékes adatokat és tartalmakat a jövő nemzedékei számára is meg kívánjuk őrizni.

Elsősorban azon országokban tapasztalható fejlődés, amelyekben egy vagy több, a digitális megőrzés terén jelentős tapasztalattal rendelkező olyan szervezet működik, amely nem elszigetelten, hanem más nemzeti vagy külföldi intézményekkel együttműködve dolgozik.

Az Egyesült Királyságban a többek között a British Library, a közös információs rendszerekkel foglalkozó bizottság (Joint Information Systems Committee) és számos kutatóintézet részvételével működő Digital Preservation Coalition feladata a digitális megőrzésre vonatkozó stratégiák nemzeti szintű kidolgozása és koordinálása.

A tagállamok jelentései a tagállamok közötti információcserére szolgáló hasznos platformként a közösségi finanszírozású projekteket, valamint a digitalizálással és a digitális megőrzéssel foglalkozó tagállami szakértői csoportot említik.

- A kulturális anyagok megőrzési célú többszörözése

A tagállamok túlnyomó része már most is engedélyezi a kulturális anyagok megőrzési célú többszörözését, ily módon pedig figyelembe veszi azt, hogy – a későbbi esetleges migráció lehetővé tétele érdekében – a dokumentumokat többféle formátumban szükséges megőrizni. Azon tagállamok némelyike, amelyekben nem engedélyezett a kulturális anyagok megőrzési célú többszörözése, e jogszabályi helyzet megváltoztatását tervezi (így például az Egyesült Királyság, a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos Gowers Review végrehajtása keretében).

- A kötelespéldány-szolgáltatás

A tagállamok túlnyomó többsége módosította a kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó jogszabályait, illetve gyakorlati intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a szabályozás az eredetileg digitális formában létrehozott anyagokra is kiterjedjen. Az egyes országok között azonban jelentős eltérések tapasztalhatók a kötelespéldány-szolgáltatás hatálya alá tartozó anyagok típusa (pl.: CD-ROM, statikus weblapok, dinamikus webes tartalom), és annak kritériumai tekintetében.

A jelentések kiemelik, hogy a kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó szabályozások közötti eltérések kockázata a kötelespéldányokat őrző intézetek közötti tapasztalatcserék, illetve a digitális megőrzésre irányuló, uniós finanszírozású projektekben való részvétel által csökkenthető.

- Webes szüretelés („web-harvesting”)

A tagállamok körülbelül fele léptetett hatályba olyan jogszabályokat, amelyek egyes e célra kiválasztott intézmények számára lehetővé teszik az interneten található anyagok nagy volumenű gyűjtését, azaz a webes szüretelést. Az eredetileg digitális formában létrehozott anyagok kötelespéldány-szolgáltatására vonatkozó jogszabályokban rendszerint a kötelező webes szüretelésre vonatkozó előírások is szerepelnek. A webes szüretelésért legtöbb esetben a nemzeti könyvtár felelős.

A webes szüretelés során szerzett anyagokra vonatkozó hozzáférési politika – a szellemi tulajdonjogokkal és a magánélet tiszteletben tartásával kapcsolatos megfontolások következtében – általában igen szigorú.

A figyelemmel kísérendő legfontosabb területek

A 2006/585/EK bizottsági ajánlásban és az ahhoz kapcsolódó tanácsi következtetésekben egy sor olyan feladat szerepel, amelyet a tagállamoknak végre kell hajtaniuk annak érdekében, hogy a kulturális információkhoz mindenki hozzáférhessen, és azokat a jövő nemzedékei számára is megőrizhessük. Mára számos célkitűzés megvalósult, azonban még mindig bőven van tennivaló. A fenti elemzés alapján a következő területeknek és aspektusoknak kell kiemelt figyelmet szentelni:

- A digitalizálás finanszírozása és a számszerű célok kijelölése.

- Az Europeana határozott támogatása a tagállamok részéről, a digitalizáláshoz kapcsolódó finanszírozási kritériumok meghatározásától kezdve a nemzeti gyűjtőoldalak létrehozásán keresztül a szabványosítással kapcsolatos munkáig.

- A gazdátlan művek digitalizálását és elérhetővé tételét elősegítő jogszabályi és gyakorlati mechanizmusok, valamint a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, illetve már nem forgalmazott művekre vonatkozó önkéntes megállapodások létrejöttét ösztönző intézkedések, figyelembe véve a határokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos szempontokat is.

- A digitális megőrzés finanszírozási és szervezési szempontjai.

AZ ÉRDEKELTEKKEL VALÓ EGYÜTTMűKÖDÉS

2006 februárjában a Bizottság felállította a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, amelyben különféle kulturális intézmények, kiadók, technológiai cégek és tudományos intézmények képviseltetik magukat, és amelynek célja, hogy egyes potenciálisan nehéz kérdésekre valamennyi érdekelt számára kielégítő megoldások szülessenek. A szakértői csoporton belül három alcsoport működik, amelyek a köz- és magánszektor közötti együttműködéssel, a tudományos információkkal, valamint a szerzői jogi problémákkal foglalkoznak.

A magas szintű szakértői csoportnak a 2006/585/EK bizottsági ajánlásban szereplő számos témával kapcsolatban sikerült közös nevezőre jutnia és gyakorlati iránymutatást adnia. Megfogalmazta például azt, hogy mit kell és mit nem szabad tenni a köz- és magánszféra között a digitalizálás terén megvalósuló partnerségek esetében, valamint a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, illetve már nem forgalmazott művek digitalizálásához és elérhetővé tételéhez kapcsolódóan licencmintát hagyott jóvá.

A magas szintű szakértői csoport által – elsősorban a szerzői jogi problémák kapcsán – elért eredményeket az érdekeltek egy szélesebb körével is megvitatták és továbbfejlesztették. Ami a gazdátlan műveket illeti, az ágazati csoportok kialakították a szükséges, a kellő körültekintésre vonatkozó útmutatásokat, más szóval megállapodás született arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedések végrehajtását követően lehet egy művet gazdátlannak minősíteni. 2008. június 4-én az érdekeltek szervezetei erre vonatkozóan egyetértési megállapodást írtak alá.

A mozgóképörökségről szóló, 2005. november 16-i parlamenti és tanácsi ajánlás keretében a Bizottság segítő szerepet vállal annak érdekében, hogy a filmarchívumok és az archívumokban elhelyezett filmek szerzői jogainak tulajdonosai között megállapodás jöjjön létre.

MűSZAKI KÉRDÉSEK

A műszaki fejlődés a digitális könyvtárak esetében általában, és az Europeana által kínált szolgáltatások fejlesztése szempontjából különösen fontos előfeltétel.

Először is olcsóbb és jobb minőséget előállítani képes digitalizálási módszerekre (többek között a teljes szövegek keresését lehetővé tévő optikai karakterfelismerő programokra) és digitális megőrzési technológiákra van szükség. A kutatás-fejlesztési keretprogramokon belül ezek, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb kérdések a digitális könyvtárakkal és a technológiailag támogatott tanulással foglalkozó tematikus területhez tartoznak.

A hetedik kutatás-fejlesztési keretprogramon belül létrehozott IMPACT-projekt a digitalizálással foglalkozó szakértői műhelyeket tömörítő hálózatot támogatja. A projekt teljes költségvetése 15,5 millió EUR, amelyen belül a közösségi társfinanszírozás 11,5 millió EUR-t tesz ki.

A 2005–2008. időszakban körülbelül 60 millió eurós költségvetéssel rendelkező e Content plus- program szintén sokban hozzájárult a digitális könyvtárak fejlődéséhez, elsősorban a területek közötti interoperabilitással kapcsolatos kérdések és a többnyelvű hozzáférés terén.

Az eContentplus keretében társfinanszírozásban részesülő EDLnet-projekt közvetlen módon járul hozzá az Europeana létrehozásához. Összefogja az Europeana fő tartalomszolgáltatóit és elősegíti a munkához szükséges interoperabilitási keret kialakítását. A European Film Gateway-projekt (amely számára 4,5 millió EUR összegű társfinanszírozást irányoztak elő) a nemzeti filmarchívumok számára segítséget nyújt ahhoz, hogy a különböző tagállamokból származó tartalmakat összegyűjtsék, így azok a későbbiekben könnyen integrálhatóak lesznek az Europeanába.

E finanszírozási programokon keresztül a Bizottság továbbra is támogatni fogja azokat a projekteket, amelyek elősegítik a kulturális tartalom online elérhetőségét, valamint a digitális megőrzést, ezáltal pedig hozzájárulnak az Europeana létrehozásához. A hetedik kutatás-fejlesztési keretprogramon belül a digitális könyvtárak és a digitális megőrzés immár konkrét célkitűzésként szerepel, a 2009–2010. időszakra valószínűleg 69 millió EUR nagyságrendű költségvetéssel. Az e Content plus- programon belül 2008-ra mintegy 25 millió EUR-t különítettek el a digitális könyvtárak céljaira. A versenyképességi és innovációs program keretében 2009-ben és 2010-ben valószínűleg hasonló nagyságrendű összeget rendelnek majd a digitális könyvtárak területéhez.

KÖVETKEZTETÉS

Az internet korábban soha nem adódó lehetőséget kínál az európai kulturális örökség elérhetővé tételére. A digitális könyvtárakra vonatkozó kezdeményezésével a Bizottság biztosítja az európai kulturális intézmények számára mindazt a támogatást, ami e lehetőség valóra váltásához szükséges. Ahol a könyvtárak, múzeumok és (audiovizuális) archívumok kulturális anyagaikat mindenki számára elérhetővé tették, a közönség részéről általában élénk érdeklődés volt tapasztalható.

Az európai digitális könyvtár, az Europeana , 2008 novemberében válik elérhetővé, és elindításával egyértelművé válnak majd azok az előnyök, amelyeket Európa jelenleg szétszórtan fellelhető kulturális örökségének egy közös hozzáférési pontja biztosíthat. Az Europeana által kínált tartalmak és szolgáltatások mennyisége az évek során folyamatosan növekedni fog, hiszen egyre több intézmény csatlakozik majd a könyvtárhoz, és egyre több anyag kerül digitalizálásra.

Ahhoz, hogy a kulturális anyagok valamennyi polgár számára elérhetővé váljanak, dolgozni kell még a digitalizálás, az online elérhetőség, valamint a digitális megőrzés alapvető feltételeinek biztosítása érdekében. A Bizottság a fejlődés Európa egész területén való elősegítése érdekében a tagállamok számára néhány kulcsfontosságú intézkedés megtételét javasolta. Bár általánosságban elmondható, hogy a tagállamokban jelentős előrelépések történtek, továbbra is sok a tennivaló annak érdekében, hogy a mindannyiunk számára elérhető digitális tartalom elérje a kritikus mennyiséget. Elsősorban a 3. részben szereplő, a tagállamok jelentései alapján megfogalmazott kulcsfontosságú területeken szükséges fellépni.

A Bizottság a folyamat előrehaladását politikai kezdeményezésein és finanszírozási programjain keresztül továbbra is elő fogja segíteni, és felkéri a tagállamokat, kulturális intézményeiket és valamennyi érdekeltet, hogy tegyenek meg mindent azon közös célkitűzés elérése érdekében, hogy Európa kulturális öröksége az interneten széles körben elérhetővé váljon. A Bizottság – a tagállamokkal együttműködésben – szoros figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket abból a célból, hogy megállapíthassa, mely területeken van szükség további fellépésre.

[1] Lásd a kulturális anyagok elérhetőségével foglalkozó, 2005. szeptember 30-i COM(2005) 465 közleményt. A tudományos örökség elérhetőségének témakörével külön dokumentum, a 2008. február 14-i COM(2007) 56 végleges közlemény foglalkozik.

[2] Az Európai Parlament 2007. szeptember 27-i állásfoglalása az „i2010: egy európai digitális könyvtár létrehozásáról”.

[3] 2006/585/EK ajánlás (2006. augusztus 24.), HL L 236., 2006.8.31., 28. o.

[4] A 2006. november 13-i tanácsi következtetések, HL C 297., 2006.12.7., 1. o.

[5] Lásd: http://www.europeana.eu/.