52006DC0831

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.12.2006

COM(2006) 831 végleges

TERVEZET A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Értékelő jelentés az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. (korábbi 92.) és 88. (korábbi 93.) cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet e rendelet 5. cikke értelmében történő alkalmazásáról

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az elfogadott csoportmentességi rendeletek 4

2.1. Az első generáció: Csoportmentességet biztosító rendelet a kkv-k számára és de minimis (csekély összegű) támogatásról szóló rendelet (a halászati és mezőgazdasági ágazat kivételével), illetve csoportmentességet biztosító rendelet a képzés és foglalkoztatás számára 4

2.2. Az második generáció: Csoportmentességet biztosító rendeletek a csekély összegű (de minimis) támogatás, valamint a mezőgazdasági és halászati termékek előállítása, feldolgozása és forgalmazása területén működő kkv-k javára nyújtott támogatás vonatkozásában 6

2.3. Átláthatóság és ellenőrzés 7

3. A felhatalmazó rendelet és a meglévő csoportmentességet biztosító rendeletek alkalmazása során szerzett tapasztalatok 7

3.1. A csoportmentességet biztosító rendeletek igénybevétele a tagállamok által 7

3.2. Csoportmentességet biztosító rendeletek a kkv-k (a mezőgazdasági és halászati ágazatok kivételével), a képzés és a foglalkoztatás számára 9

3.3. Csoportmentességet biztosító rendeletek a kkv-k számára a mezőgazdasági ágazatban 10

3.4. Csoportmentességet biztosító rendeletek a kkv-k számára a halászati ágazatban 11

3.5. Átláthatóság és ellenőrzés 11

4. Következtetések a felhatalmazó rendelet alkalmazását illetően, valamint jövőbeli fejlemények 12

ANNEX 14

1. BEVEZETÉS

Az 1998. május 7-én elfogadott 994/98/EK tanácsi rendelet[1] (a továbbiakban: felhatalmazó rendelet) felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy rendeletek útján kinyilváníthassa, a támogatások egyes fajtái összeegyeztethetők a közös piaccal (csoportmentességet biztosító rendeletek), illetve egyes támogatások nem felelnek meg az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében előírt valamennyi feltételnek (csekély összegű (de minimis) támogatások – 2. cikk). Az ilyen jellegű támogatások mentesülnek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alól, és ennélfogva a tagállamok végrehajthatják őket anélkül, hogy bizottsági határozatra kellene várniuk.

A Bizottság a felhatalmazó rendeletet a Tanácsnak azzal a szándékkal javasolta, hogy az állami támogatások területén jelöljék meg a prioritásokat és egyszerűsítsék az eljárásokat, hogy a következő hármas hatást érjék el:

- Azokon a területeken, amelyeken a Bizottság elegendő tapasztalattal rendelkezik az általános összeegyeztethetőségi feltételek meghatározásához, a tagállamok képesek lennének olyan támogatások végrehajtására, amelyek esetében az összeegyeztethetőség további bizottsági eljárás nélkül sem kétséges.

- A rendeletek tagállamokbeli közvetlen alkalmazhatósága következtében (EK-Szerződés 249. cikk) a csoportmentességet biztosító rendeleteknek való megfelelést a nemzeti bíróságok előtti magánjogi jogérvényesítés révén lehetne biztosítani.

- A csoportmentességet biztosító rendeletek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy forrásait a versenyt leginkább torzító esetekre összpontosítsa.

Azzal a céllal, hogy biztosítsák a hatékony felügyeletet, illetve lehetővé tegyék, hogy a Bizottság eleget tesz a valamennyi támogatási rendszer felülvizsgálatát előíró kötelezettségének (EK-Szerződés 88. cikk (1) bekezdés), a felhatalmazó rendelet a csoportmentességet biztosító rendeletek értelmében végrehajtott valamennyi támogatási intézkedés átláthatóságára, az azokról szóló jelentésre és ellenőrzésére vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaz.

Csoportmentességet biztosító rendeletet a támogatások alábbi fajtái esetében fogadhatnak el (felhatalmazó rendelet, 1. cikk):

- kis- és középvállalkozások (kkv),

- kutatás és fejlesztés,

- környezetvédelem,

- foglalkoztatás és képzés, valamint

- az egyes tagállamok számára a Bizottság által jóváhagyott regionális támogatási térképnek megfelelő támogatás.

A rendeletekben a Bizottság meghatározza a támogatás célját, a kedvezményezettek kategóriáit, a mentesített támogatást korlátozó küszöbértékeket, valamint a támogatás halmozásának és ellenőrzésének feltételeit.

A csekély összegű ( de minimis ) támogatás (felhatalmazó rendelet 2. cikk) biztosítja, hogy ugyanazon vállalkozásnak egy adott időszakban nyújtott támogatás nem halad meg egy bizonyos megszabott összeget.

A Bizottság a rendelet alkalmazásáról szóló említett jelentését annak 5. cikke értelmében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtja be. A jelentést az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2006. november 9-én tekintette át.

E jelentés elkészítéséhez a Bizottság igénybe vette a tagállamok tapasztalatát az összes tagállamnak és az EFTA-megállapodásban részes EFTA-államoknak kiadott kérdőív, valamint a 2006. június 27-én a Bizottság és a tagállami hatóságok között tartott többoldalú ülést követő vita alapján. A jelentés harmadik része pedig a tagállamok visszajelzéseire épül.

2. AZ ELFOGADOTT CSOPORTMENTESSÉGI RENDELETEK

Az általános összeegyeztethetőségi feltételek meghatározásához szerzett tapasztalatnak és a közös piac fejlődésének megfelelően a Bizottság 2001 óta a kkv-kra és a foglalkoztatásra, illetve képzésre vonatkozóan számos csoportmentességet biztosító rendeletet, továbbá a csekély összegű ( de minimis ) támogatást illetően számos rendeletet fogadott el. Valamennyi rendelet jelenleg 2006. december 31-ig[2] alkalmazandó, kivéve a halászati és mezőgazdasági ágazatban a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó rendeletet, amely 2008. december 31-ig alkalmazandó.

A környezetvédelmi valamint a nagy vállalkozásoknak nyújtott kutatási és fejlesztési támogatást illetően még nem fogadtak el csoportmentességet biztosító rendeletet, mivel a bejelentett támogatásra vonatkozó tapasztalat nem bizonyult kielégítőnek.[3]

2.1. Az első generáció: Csoportmentességet biztosító rendelet a kkv-k számára és de minimis (csekély összegű) támogatásról szóló rendelet (a halászati és mezőgazdasági ágazat kivételével), illetve csoportmentességet biztosító rendelet a képzés és foglalkoztatás számára

2001 januárjában elfogadták az elsőként három rendeletből álló csomagot, amelynek része az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelet, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK bizottsági rendelet, valamint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet. 2002 decemberében az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló bizottsági rendelettel zárult le a csoportmentességet biztosító rendeletek első generációja. A foglalkoztatásra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet csak programokra alkalmazandó, míg az összes többi csoportmentességet biztosító rendelet a programokon kívüli egyedi támogatásnyújtásra is kiterjed.

A 364/2004/EK bizottsági rendelet 2004 februárjában kiterjesztette a kkv-kra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet hatályát a kkv-knak nyújtott kutatási és fejlesztési támogatásra. A fenti rendelet és a 363/2004/EK bizottsági rendelet ezzel egyidejűleg hozzáigazította a kkv-kra és a képzési támogatásra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendeletet a kkv új meghatározásához (lásd lent), valamint rögzíti, hogy a két csoportmentességet biztosító rendeletben előírt meghatározott éves jelentési kötelezettségeket a 794/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet)[4] jelentéstételről szóló rendelkezéseinek hatályba lépésével az állami támogatásra vonatkozó éves általános jelentési rendszer váltja fel.

A módosításnak megfelelően és az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-i lejártát követően a rendeletek hatálya a következőképpen foglalható össze: Míg a képzési és foglalkoztatási támogatást illető csoportmentességet biztosító rendelet, valamint a kkv-kra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet K+F szakasza valamennyi ágazatra – beleértve a mezőgazdaságot és a halászatot – kiterjed, és csak a szénipar (képzés, K+F a kkv-k részére) és a szénbányászat, hajógyártás és szállítás (foglalkoztatás) számára zárja ki a támogatást, a kkv-kat illető csoportmentességet biztosító rendelet (a K+F kivételével) nem terjed ki a mezőgazdasági és halászati ágazat támogatására. Ezen túlmenően a kkv-kra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet kizárja a szénipar támogatását, miközben a csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló rendelet a mezőgazdasági, halászati és szállítási ágazatokat zárja ki. A csoportmentességet biztosító rendeletek hatálya alapján azon támogatást, amely túllép egy bizonyos küszöböt, vagy ami bármely különleges jellemzővel bír, az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerint be kell jelenteni a Bizottságnak.

A 70/2001/EK bizottsági rendelet lehetővé teszi a kkv-k támogatását elsődleges befektetés – kivéve a tanácsadást –, valamint vásárokon és kiállításokon való részvétel esetén. A vállalkozásokat a Bizottság ajánlásában[5] előírt kkv-meghatározás alapján értelmezik.

A felhatalmazó rendelet a „kkv-nak nyújtott támogatást” önálló támogatási fajtaként említi, meg kell azonban jegyezni, hogy a mentesített támogatás összes többi fajtája bónuszok révén – különösen kedvező feltételek mellett – lehetőségeket nyújt a kkv-k támogatására.

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelet alapján lehetséges támogatás nyújtása általános és szakosított képzéshez.

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendelet lehetőséget ad arra, hogy támogatást biztosítsanak új munkahely teremtéséhez és hátrányos helyzetű, illetve fogyatékos munkavállalók felvételéhez, továbbá a fogyatékos munkavállalók foglalkoztatásából adódó pótlólagos költségek kompenzálásához.

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű ( de minimis ) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK bizottsági rendelet kiköti, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak az azon vállalkozásnak biztosított támogatás, amely egyetlen hároméves viszonylatban sem haladja meg a 100 000 EUR összegű felső határt, és ennélfogva nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá.

2.2. Az második generáció: Csoportmentességet biztosító rendeletek a csekély összegű (de minimis) támogatás, valamint a mezőgazdasági és halászati termékek előállítása, feldolgozása és forgalmazása területén működő kkv-k javára nyújtott támogatás vonatkozásában

A csoportmentességet biztosító rendeletek második generációja lehetővé teszi támogatás biztosítását a mezőgazdaság és halászat területén működő kkv-k számára, továbbá ezen ágazatokban a csekély összegű (de minimis) támogatásokat illetően meghatározott rendeletet vezet be.

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 1/2004/EK bizottsági rendelet a támogatások számos típusára kiterjed, beleértve a hagyományos tájkép és épületek létrehozásához, illetve megőrzéséhez nyújtott beruházási támogatást, a feldolgozáshoz és forgalmazáshoz nyújtott támogatást, valamint a minőségi mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását ösztönző támogatást.

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 1595/2004/EK bizottsági rendelet keretében számos támogatástípus mentességben részesülhet, beleértve az alábbiakat: halászati termékek promóciója és/vagy reklámozása, innovatív intézkedések és technikai segítségnyújtás, halászhajók leselejtezése, valamint az energiaadókról és a HÉÁ-ról szóló tanácsi irányelvek értelmében végrehajtott üzemanyag-adómentesítések, amennyiben e mentesítések állami támogatásnak minősülnek. E rendelet nem alkalmazható kkv-knak nyújtott olyan támogatásra, amely összege kedvezményezettemként több mint évi 1 millió euró, sem olyan egyedi projektek támogatására, amelyek elszámolható kiadásai meghaladják a 2 millió eurót.

A tapasztalat azt mutatta, hogy a mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott támogatási összegek közül csak nagyon kevés nem felel meg az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek. 2004 októberében a Bizottság elfogadta a mezőgazdasági és halászati ágazatban az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű ( de minimis ) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1860/2004/EK rendeletet. E rendelet a mezőgazdasági termelőként vagy halászként működők esetében 3000 euró összegig hároméves időszakra mentesíti a nemzeti támogatást. A versenyhelyzet torzulásának elkerülése érdekében a tagállamoknak emellett be kell tartaniuk a hároméves időszak során a mezőgazdasági vagy halászati termelés körülbelül 0,3 %-ában megállapított általános felső határt is.

2.3. Átláthatóság és ellenőrzés

A felhatalmazó rendelet és a specifikus csoportmentességet biztosító rendeletek számos rendelkezést tartalmaznak az átláthatóság és az ellenőrzés tekintetében[6]. Az átláthatóságot elsősorban a Hivatalos Lapban megjelenő összefoglaló tájékoztató közzététele és az éves jelentés biztosítja.

A csoportmentességet biztosító rendeletek első generációja értelmében az összefoglaló tájékoztatót a tagállamoknak az intézkedés végrehajtását követő 20 munkanapon belül be kell küldeniük a Bizottsághoz. A második generáció az átláthatóságot illetően további rendelkezéseket vezet be. Az összefoglaló tájékoztató formanyomtatványát a támogatási intézkedés hatályba lépését megelőző 10 munkanapon belül kell megküldeni. A Bizottság a formanyomtatványokat öt munkanapon belül a hiteles nyelven közzéteszi az interneten. A tagállam a hatályba lépés idejére köteles közzétenni az interneten a támogatási intézkedés teljes szövegét.

A jelentést illetően a felhatalmazó rendelet megköveteli a tagállamoktól, hogy azok – a többi tagállam rendelkezésére álló – éves jelentéseket készítsenek a csoportmentességek alkalmazásáról. A végrehajtási rendelet új rendelkezéseket vezetett be a felülvizsgált szabványosított bejelentési nyomtatványt illetően[7] az összes létező állami támogatási intézkedéshez, beleértve a csoportmentességet biztosító rendeletek hatálya alá tartozókat.

Az ellenőrzésről szóló szabályok előírják a tagállamok számára, hogy a nyilvántartásokat 10 évig meg kell őrizni[8]. Ezen szabályok alkalmazandóak a csekély összegű ( de minimis ) támogatásokra, annak ellenére, hogy a csekély összegű ( de minimis ) támogatásokról szóló rendelet nem írja elő az intézkedések közzétételét és nem követeli meg az éves jelentést sem.

3. A FELHATALMAZÓ RENDELET ÉS A MEGLÉVő CSOPORTMENTESSÉGET BIZTOSÍTÓ RENDELETEK ALKALMAZÁSA SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK

3.1. A csoportmentességet biztosító rendeletek igénybevétele a tagállamok által

A Bizottság úgy véli, hogy a felhatalmazó rendelet alkalmazása és a különböző csoportmentességet biztosító rendeletek végrehajtása meglehetősen sikeresen zajlott. A tapasztalat azt mutatta, hogy a csoportmentességet biztosító rendeletek által szabályozott területeken a támogatási intézkedések végrehajtási folyamatának felgyorsítása nagymértékben szolgálta a tagállamok érdekeit. Az új tagállamok állami támogatási politikájának kiigazítása terén a rendelet fontos eszközt jelent. Néhány tagállam viszont arról tett jelentést, hogy a csoportmentességet biztosító rendeletek bevezetése a gyakorlatba nehezen átültethető, túlzott mértékű adminisztratív terheket és felelősségeket hárított rájuk. A Bizottság álláspontja szerint a csoportmentességet biztosító rendeletek bevezetése a bejelentett esetek számának csökkenéséhez vezetett, ami révén a Bizottság elvileg több forrást összpontosíthatott a versenyt leginkább torzító esetekre. Ezt azonban jelentősen ellensúlyozta a legutóbbi bővítésből adódó állami támogatási esetek teljes számának növekedése.

A csoportmentességet biztosító rendeletek igénybevétele célkitűzésenként és tagállamonként jelentősen változó. Viszonylag nagy számban éltek a kkv-knak nyújtott támogatással, ugyanakkor meglehetősen alacsony volt a foglalkoztatásra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet keretében végrehajtott programok száma. A csoportmentességet biztosító rendeletek gyakori használata határozott politikai döntést tükröz, amely során például az Egyesült Királyság Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma (Department of Trade and Industry) a támogatást nyújtó hatóságoknak a csoportmentességet biztosító rendeltek igénybevételének fokozását tanácsolja. Ezzel ellentétben néhány tagállam viszonylag kevés intézkedést nyújt be.

2001 és 2005 között a tagállamok csaknem 1300, a csoportmentességet biztosító rendeletek keretében végrehajtott támogatási intézkedésről értesítették a Bizottságot. Ennek több mint fele a feldolgozóiparban és a szolgáltatások területén tevékenykedő kkv-knak nyújtott támogatásra vonatkozott, míg egynegyede képzési támogatás volt. Viszonylag kevés foglalkoztatási támogatáshoz és a halászati ágazatban kkv-knak nyújtott támogatáshoz kapcsolódó intézkedést nyújtottak be (C. melléklet 1. táblázat).

2001-ben mintegy 150 intézkedést hajtottak végre a csoportmentességet biztosító rendeletek alapján. 2001-2005 között jelentősen növekedett az intézkedések száma. Egyedül 2005-ben több mint 400 intézkedést nyújtottak be a tagállamok: 198 esetben mentesített támogatás[9] elsősorban a feldolgozóipari és szolgáltatási ágazatokban tevékenységet folytató kkv-k számára, további 88 esetben a mezőgazdasági ágazatban tevékenységet folytató kkv-knak nyújtott támogatás, 69 esetben képzési támogatás, 26 esetben foglalkoztatási támogatás és 22 esetben pedig a halászat területén tevékenységet folytató kkv-k számára nyújtott támogatás.

A 2001-2005-ös időszakban négy tagállamra – Olaszország (az összes intézkedés 28 %-a), az Egyesült Királyság (23 %), Németország (14 %) és Spanyolország (11 %) – vonatkozott az összes intézkedés 75 %-a. Néhány tagállam viszonylag kevés intézkedést nyújtott be, összesen mintegy 10-et vagy annál is kevesebbet nyújtott be Dánia, Finnország, Írország, Luxemburg, Portugália, Svédország és Franciaország[10]. A 2005-ben benyújtott intézkedések több mint 20 %-a az EU-10-ek tagállamaiból érkezett (C. melléklet 2. táblázat).

160, mezőgazdasági tevékenységet folytató kkv-nak biztosított támogatási intézkedést nyújtottak be, ami összhangban áll azon korábbi becslésekkel, amelyek szerint az összes mezőgazdasági intézkedés mintegy 3 %-a tartozik a csoportmentességet biztosító rendeletek alá. Ezidáig a mezőgazdasági ágazatban a csoportmentességet leginkább Olaszország (39 intézkedés 2004-ben és 2005-ben), az Egyesült Királyság (23), Franciaország (22) és Spanyolország (21) alkalmazta. A tagállamok 2005-ben a halászati ágazatban tevékenységet folytató kkv-k esetében is elkezdték igénybe venni a csoportmentességet biztosító rendeleteket.

A kiadásokat illetően a becslések szerint 2005-ben a három csoportmentességet biztosító rendelet keretében a kkv-knak nyújtott, a képzési és a foglalkoztatási támogatásra 2,9 milliárd eurót juttattak[11]. A kkv-knak nyújtott támogatás 1,5 milliárd eurót, a képzési támogatás 1,0 milliárd eurót, a foglalkoztatási támogatás pedig 0,4 milliárd eurót tett ki. A csoportmentességet biztosító rendeletek keretében EU-szerte végrehajtott támogatás a 2005-ben horizontális célkitűzésekre irányuló összes támogatás kb. 8 %-át tette ki, bár néhány országban jóval magasabb volt ez az arány: Görögország 25%, Észtország 29%, Portugália 33% és Lengyelország 63% (C. melléklet 3. táblázat).

3.2. Csoportmentességet biztosító rendeletek a kkv-k (a mezőgazdasági és halászati ágazatok kivételével), a képzés és a foglalkoztatás számára

A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentések számának csökkenése ellenére a tagállamok továbbra is bejelentik a támogatási intézkedéseket, amennyiben:

- az intézkedés nem tartozik a csoportmentességet biztosító rendeletek hatálya alá,

- a csoportmentességet biztosító rendeletekben meghatározott küszöb kiváltja a bejelentési kötelezettséget, pl. a képzésre vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet egyetlen projekt számára 1 millió euró összegű küszöböt szab meg,

- a jogbiztonság (érzékelhető) hiánya áll fenn.

A továbbra is bejelentett intézkedések elemzése azt mutatja, hogy az intézkedések jelentős része a csoportmentességet biztosító rendeletek hatálya alá tartozhat. A Bizottság számos ilyen esetben javasolta a tagállamoknak a csoportmentességet biztosító rendeletek igénybevételét.

A csoportmentességet biztosító rendeletek alkalmazása során a tagállamok azonban bizonyos nehézségekbe ütköztek. Többen arra mutatnak rá, hogy egyes rendelkezések és meghatározások nem világosak, ami szabad értelmezést tesz lehetővé számukra.

Viszonylag kevés problémát jeleztek a képzésre vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet alkalmazását illetően. Számos támogatási intézkedést jelentettek azonban be, mivel azok túllépik a csoportmentességet biztosító rendeletekben megszabott 1 millió euró összegű küszöböt, és ezáltal maguk után vonják az egyedi bejelentési kötelezettséget. Ezen intézkedéseket rendszerint a csoportmentességet biztosító rendeletek alapján értékelték, és jórészt jóváhagyták őket. Az említett esetek illetve kérdések elemzése viszont azt mutatta, hogy bizonyos rendelkezések alkalmazásában a tagállamok nehézségekkel állnak szemben: ide sorolhatók például a 4. cikk (7) bekezdésében megszabott támogatható költségek, különösen a gyakornokokat illető személyi jellegű ráfordítások, a képzési infrastruktúra, a képzéssel/személyzettel foglalkozó egységek költségei, valamint a 2. cikk d) és e) pontja szerinti általános és szakosított képzés közötti választóvonal.

Viszonylag alacsony azon foglalkoztatási támogatási intézkedések száma, amelyeket a vonatkozó csoportmentességet biztosító rendeletek keretében jelentettek be vagy hajtottak végre. A tagállamok vagy a jogbiztonság szükségessége miatt jelentettek be eseteket, vagy azért, mert azt a foglalkoztatásra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet 9. cikkében meghatározott bejelentési kötelezettség kívánta meg, különösen hátrányos helyzetű személyek pótlólagos csoportjai és szerződés-átalakítás esetén. A tagállamok részéről a szabályokat és a meghatározásokat illetően felvetett számos kérdés azt mutatta, hogy a foglalkoztatásra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendeletek rendelkezéseinek alkalmazásánál problémák merülnek fel, például védett munkahelyek, fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási költségei, munkahelyek fenntartása bizonyos időszakon keresztül hátrányos helyzetű illetve fogyatékkal élő személyek számára, valamint a fogyatékkal élők munkavégzési feltételeivel kapcsolatos pótlólagos költségek. Ezen túlmenően több tagállam is túlzottan összetettnek tartja a rendelkezéseket, ami részben magyarázza, miért olyan alacsony a foglalkoztatásra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet keretében végrehajtott intézkedések száma. Amennyiben a jövőben további esetek is megerősítik e tendenciát, indokolt lehet, hogy a Bizottság újból átgondolja a foglalkoztatásra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet hatályát.

A Bizottság elleni egyik esetben[12] Belgium a foglalkoztatásra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendelet megsemmisítését kérte. Az EB ítéletében elutasította Belgium fellebbezését, megtartotta a bizottsági rendeletet és a következőképpen nyilatkozott a Bizottság és a Tanács állami támogatásokra vonatkozó hatáskörét illetően. Az EB megállapította, hogy a Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó összeegyeztethetőségi feltételek meghatározásakor nem lépett túl hatáskörén. A Bizottságnak nem kellett korábbi gyakorlatának egyszerű kodifikálására korlátoznia magát, hanem felhasználhatta tapasztalatait új összeegyeztethetőségi feltételek meghatározásához, ideértve a meglévőknél még szigorúbb feltételeket is. A 994/98/EK tanácsi rendelet révén a Tanács átruházta a Bizottságra azt a hatáskört, amely értelmében a Bizottság kinyilváníthatta, hogy a támogatások bizonyos fajtái a közös piaccal összeegyeztethetők voltak és nem tartoztak a bejelentési kötelezettség alá.

A kkv-kra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendeletet a legtöbb tagállamban széles körben igénybe vették. Számos tagállam arról tett jelentést, hogy nehézségei vannak a kkv jelenlegi – általuk bonyolultnak talált – meghatározásának alkalmazását illetően. A kkv-kra vonatkozó egyes támogatási intézkedéseket továbbra is bejelentik, mégpedig annak (érzékelhető) kockázata miatt, hogy a esetleg nagyvállalkozás részesülne a támogatási intézkedésben. A Bizottság ezen felül megjegyezte, hogy a támogatási programok összetettsége (pl. a szélessávhoz kapcsolódó támogatási intézkedések) miatt bizonyos ágazatokra nehéz alkalmazni a csoportmentességet biztosító rendeleteket.

A csoportmentességet biztosító rendeletek különleges rendelkezéseinek és meghatározásainak értelmezésében a Bizottság segítette a tagállamokat. E segítség, valamint a tagállamok figyelemre méltó erőfeszítései együttesen a benyújtott összefoglaló tájékoztató minőségének javulását, valamint az igazgatási eljárás viszonylagos folytonosságát eredményezték.

3.3. Csoportmentességet biztosító rendeletek a kkv-k számára a mezőgazdasági ágazatban

A Bizottság megállapítja, hogy a tagállamok nagyon eltérően éltek az 1/2004 rendelet biztosította lehetőségekkel. Ez valószínűleg azt tükrözi, hogy a nemzeti államigazgatásoknak eltérő mennyiségű időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új rendelethez, különösen azon tagállamokban, ahol jelentős számú támogatási intézkedést kezelnek szubnacionális szinten. A továbbra is bejelentésre kerülő intézkedések elemzése azt mutatja, hogy az intézkedések jelentős része könnyedén részesülhetne a mentességet biztosító rendeletben. Az egyik ok az a kockázat lehet, hogy más (nem kis- és közép-) vállalkozások részesülnek a támogatási intézkedésben, habár a legtöbb tagállamban valószínűtlennek tűnik, hogy a mezőgazdasági üzemek ne felelnének meg a kkv-meghatározásnak.

Az EU-10-ek esetében a mezőgazdasági ágazatban meglévő támogatásokra vonatkozó különleges megállapodások[13] miatt alakulhatott ki az a helyzet, hogy viszonylag kevés új támogatási intézkedést vezettek be, a mentességet biztosító rendeletet pedig ritkán vették igénybe. Ez módosulhat, amikor 2007. május 1-jét követően hatályba lép a meglévő támogatásokra a „megszüntetési záradék”.

Viszonylag kevés nehézségről számoltak be az 1/2004 rendelet alkalmazása kapcsán. A legfőbb probléma a 4. cikk (8) bekezdésében és a 7. cikk (7) bekezdésében szereplő szabályok értelmezéséhez kapcsolódik, amely szerint csak a meghatározott mezőgazdasági termékekre nem korlátozódó beruházási támogatás tartozik a rendelet hatálya alá. Kérdések merültek fel a 4. cikk (8) bekezdésében lévő szabály kapcsán is, ami szerint nem mentesül az „egyszerű állománypótló beruházásokra” irányuló támogatás. Azon intézkedések esetében, amelyekhez az 1/2004 rendelet alapján összefoglaló tájékoztató formanyomtatványokat nyújtottak be, összesen mintegy 10 %-uknál merült fel az a probléma, hogy nem teljesült a rendelet valamennyi feltétele.

3.4. Csoportmentességet biztosító rendeletek a kkv-k számára a halászati ágazatban

A kkv-kat illető új halászati csoportmentességet biztosító rendeletek iránti kezdetben korlátozott érdeklődést követően a Bizottság azt állapította meg, hogy számos tagállam fokozatosan tudatosította a rendelet nyújtotta lehetőségeket és egyre inkább igénybe is veszik. Az intézkedések Bizottság által történő előzetes ellenőrzése segíti a tagállamokat a rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásában, és szükség esetén azok módosításában. A mentesített intézkedések közzététele az interneten hozzájárult az átláthatóság javításához és az állami támogatások hatékony ellenőrzéséhez a halászati ágazatban.

3.5. Átláthatóság és ellenőrzés

A csoportmentességet biztosító rendeletekhez kapcsolódó intézkedések közzététele

A 19 nyelvre történő fordítás szükségessége végett a csoportmentességet biztosító rendeletekhez kapcsolódó intézkedéseket kb. hat hónappal később teszik közzé a Hivatalos Lapban. A bővítést követő időszakban további késedelmek merültek fel. Ezen kívül felmerült annak a kérdése is, vajon valóban a közzététel a Hivatalos Lapban az átláthatóság biztosításának legjobb eszköze. Az intézkedések kellő időben és a hiteles nyelven történő internetes közzététele alkalmasabb lenne. Az átláthatóság azonnali megerősítésének szándékával a Bizottság közzéteszi az interneten a 2006. január 1-ét követően benyújtott összefoglaló tájékoztató formanyomtatványok hiteles nyelvi változatát, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan nem áll fenn jogi kötelezettség.

A csoportmentességet biztosító rendeletek második generációja által bevezetett kiegészítő rendelkezések jelentősen növelték az átláthatóságot (lásd 2.3.).

Éves jelentés

A végrehajtási rendeletben meghatározott új jelentési követelmények szabványosították és egyszerűsítették az összes támogatási intézkedéshez szükséges információt, és ezzel csökkentették a tagállamokra nehezedő terhet. A Bizottság a felhatalmazó rendelet értelmében a CIRCÁ-n keresztül[14] információt tett hozzáférhetővé a tagállamok számára a csoportmentességben részesülő intézkedések számát és az azokra vonatkozó kiadást illetően.

Felügyelet

A felelőssége alá tartozó csoportmentességet biztosító rendeletek esetében a Versenypolitikai főigazgatóság az összefoglaló tájékoztatás teljességével kapcsolatban rövid előzetes ellenőrzést végez. A Mezőgazdasági Főigazgatóság a végrehajtás előtt megvizsgálja az összefoglaló tájékoztató formanyomtatványokat, lehetővé téve ezzel az esetleges problémák azonosítását már egy korai stádiumban.

A csekély összegű ( de minimis ) támogatásról szóló rendelet és a többi csoportmentességet biztosító rendelet közötti legfőbb különbség az, hogy a csekély összegű ( de minimis ) támogatásról szóló rendelet hivatalosan arra kötelezi a támogatást nyújtó hatóságot, hogy elsősorban a (potenciális) kedvezményezetett értesítse a csekély összegű ( de minimis ) támogatás jóváhagyásáról, majd másodsorban hivatalosan előírja a támogatást nyújtó hatóság számára annak vizsgálatát, vajon a kedvezményezett részesült-e már egyéb csekély összegű ( de minimis ) támogatásban, hogy ezáltal ellenőrizze, a halmozott csekély összegű ( de minimis ) támogatás az új támogatással együttesen nem vezet a felső határ túllépéséhez. A 69/2001 rendelet elfogadásakor megegyezés született arról, hogy lemondhatnának az első feltételről, amennyiben a tagállamokban valamennyi hatóság által biztosított csekély összegű ( de minimis ) támogatásról „központi nyilvántartást” hoznának létre. A Bizottság ismeretei szerint ilyen jellegű nyilvántartást csak néhány tagállam állított fel (Szlovákia, Litvánia).

A felhatalmazó rendelet kibővítette a nemzeti bíróságok szerepkörét. A panaszosok fordulhatnak a nemzeti hatóságokhoz, amennyiben versenytársaik olyan támogatásban részesültek, amely nem felel meg a vonatkozó csoportmentességet biztosító rendeletben előírt feltételeknek. Ha a nemzeti bíróságok úgy találják, hogy nem teljesültek a feltételek, a támogatást be nem jelentett támogatásnak kell tekinteni a vele járó összes következménnyel együtt, beleértve a kedvezményezettektől történő behajtást. A Bizottság nem tud olyan esetről, amelyet nemzeti bíróság elé vittek volna.

4. KÖVETKEZTETÉSEK A FELHATALMAZÓ RENDELET ALKALMAZÁSÁT ILLETőEN, VALAMINT JÖVőBELI FEJLEMÉNYEK

A tapasztalat azt mutatta, hogy a felhatalmazó rendelet céljai túlnyomóan teljesültek, hiszen a tagállamok az egyszerűsített eljárás révén, számos célkitűzés vonatkozásában több mint 1300 támogatási intézkedést nyújtottak be. Ezzel együtt járt a bejelentett támogatási intézkedések számának jelentős csökkenése, ami lehetővé tette a Bizottság számára, hogy megbirkózhasson a legutóbbi bővítéssel járó megnövekedett munkamennyiséggel. Mindazonáltal néhány tagállam továbbra is – főként jogbiztonsági okokból – bejelent olyan támogatási intézkedéseket, amelyeket végre lehetne hajtani a csoportmentességet biztosító rendeletek alapján is. A csoportmentességet biztosító rendeletek felülvizsgálatának előkészítésekor a Bizottság törekedni fog a különböző rendelkezések és meghatározások szövegezésének pontosítására és világosabbá tételére, valamint a rendeletek hatályának átgondolására annak érdekében, hogy tovább korlátozza a bejelentési kötelezettséget, ugyanakkor biztosítsa, hogy a csoportmentességet biztosító rendeletek csak esetek olyan csoportjára terjed ki, ahol a Bizottság megfelelő bizonyossággal kizárhatja a versenyre vonatkozó aggályait.

A Bizottság az „Állami támogatási cselekvési terv”-vel[15] összhangban a felelőssége alá tartozó valamennyi érvényben lévő csoportmentességet biztosító rendeletet egy csoportmentességet biztosító rendeletbe szándékozik átcsoportosítani, illetve annak hatályát – a környezetvédelmi támogatások bizonyos típusának bevonása érdekében – kibővíteni. Ez magában fogja foglalni a regionális támogatásra vonatkozó csoportmentességet biztosító rendeleteket is, amelyeket 2006. október 24-én fogadtak el.[16] Mivel a jogalkotási eljárások 2006 végéig nem fognak lezárulni, a Bizottság 2006 decemberében meghosszabbította a fenti rendeletek érvényességét 2008. június 30-ig. A mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kkv-kra vonatkozóan új csoportmentességi rendeletet fogadtak el 2006. december 6-án. Ez az új csoportmentességi rendelet kiterjeszti a kkv-kra vonatkozó csoportmentességi rendelet hatályát a mezőgazdasági termékek előállításával és feldolgozásával foglalkozó kis- és középvállalkozásokra is (A Bizottság 2004. február 25-i 364/2004/EK rendeletével módosított, 2001. január 12-i 70/2001/EK rendelete). 2006. december 12-én új rendeletet fogadtak el a de minimis támogatásokkal kapcsolatban.[17] (A. melléklet).

Az Állami támogatási cselekvési tervvel is összhangban a Bizottság annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok megfeleljenek a csoportmentességet biztosító rendeleteknek fokozni kívánja az ellenőrzésre irányuló erőfeszítéseit. E célból gondosan fontolóra kell venni az átláthatóságról, a jelentésről és az ellenőrzésről szóló szabályokat.

ANNEX

A List of all (group exemption and de minimis) Regulations on the basis of the Enabling Regulation

- Commission Regulation (EC) No 68/2001 of 12 January 2001 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to training aid (OJ L 10, 13.01.2001, p. 20-29); (Press release IP/00/1415) and No 363/2004 of 25 February 2004 amending Regulation (EC) No 68/2001 (OJ L 63, 28.02.2004, p. 20-21); (Press release IP/03/1788)

- Commission Regulation (EC) No 69/2001 of 12 January 2001 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to de minimis aid (OJ L 10, 13.1.2001, p. 30-32); (Press release IP/00/1415)

- Commission Regulation (EC) No 70/2001 of 12 January 2001 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to State aid to SME s (OJ L 10, 13.01.2001, p. 33-42); (Press release IP/00/1415) and No 364/2004 of 25 February 2004 amending Regulation (EC) No 70/2001 as regards the extension of its scope to include aid for research and development (OJ L 63, 28.02.2004, p. 22-29); (Press release IP/03/1788)

- Commission Regulation (EC) No 2204/2002 of 5 December 2002 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to State aid for employment (OJ L 337, 13.12.2002, p. 3-14); (Press release IP/02/1618)

- Commission Regulation (EC) No 1/2004 of 23 December 2003 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to State aid to SMEs active in the production, processing and marketing of agricultural products (OJ L 1, 03.01.2004, p. 1-16); (Press release IP/03/1691)

- Commission Regulation (EC) No 1595/2004 of 8 September 2004 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to State aid to SMEs active in the production, processing and marketing of fisheries products (OJ L 291 of 14.09.2004, p. 3-11); (Press release IP/04/827)

- Commission Regulation (EC) No 1860/2004 of 6 October 2004 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to de minimis aid in the agriculture and fisheries sector (OJ L 325, 28.10.2004, p. 4-9); (Press release IP/04/1188)

- Commission Regulation (EC) No 1628/2006 of 24 October 2006 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to national regional investment aid (OJ L 302 of 1.11.2006, p. 29-40); ( IP/06/1453 of 24/10/2006 )

- Commission Regulation (EC) No 1857/2006 of 15 December 2006 on the application of Articles 87 and 88 of the Treaty to State aid to small and medium-sized enterprises active in the production of agricultural products and amending Regulation (EC) 70/2001 (OJ L 358 of 16.12.2006, p.3-21); (IP/06/1697 of 6.12.2006)

- Commission Regulation (EC ) on the application of Articles 87 and 88 of the Treaty to de minimis aid, adopted by the Commission on 12.12.2006 (IP/06/1765), state aid reform/Legislation section on Commission Web page: http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/reform/reform.html

- Commission Regulation (EC) amending Regulations (EC) No 2204/2002, (EC) No 70/2001 and (EC) No 68/2001 as regards the extension of the periods of application (publication forthcoming)

B List of draft (group exemption and de minimis) Regulations on the basis of the Enabling Regulation

- Draft Commission Regulation (EC) on the application of Articles 87 and 88 of the Treaty to de minimis aid in the fisheries sector and amending Regulation (EC) No 1860/2004, (Press release IP/06/825), OJ C 276 of 14.11.2006, p. 7., available at http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/oj/2006/c_276/c_27620061114en00070013.pdf

C Statistical annexes

Table 1 : Trend in the number of measures for which summary information forms were submitted under the State aid GER, 2001-2005, EU-25

[pic]

Note: The table excludes cases withdrawn. Figures for the EU-10 Member States are included as of 1 May 2004. Source: DG Competition, DG Fisheries, DG Agriculture

Table 2: Number of measures by Member State for which summary information forms were submitted under the State aid GER, 2001-2005

[pic]

Note: The table excludes cases withdrawn. Figures for the EU-10 Member States are included as of 1 May 2004. Source: DG Competition, DG Fisheries, DG Agriculture

Table 3: Aid awarded under measures for which summary information forms were submitted under the State aid GER, 2005 (in million Euro)

[pic]

Source: DG Competition - Scoreboard Autumn 2006 (Table 13). Figures exclude expenditure for measures submitted under the group exemptions for agriculture and fisheries. Figures for the EU-10 Member States are included from 1 May 2004.

Useful links and addresses:

D State aid Scoreboard

Web-address: http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/studies_reports/studies_reports.html

E Web-page addresses of the publication of the GER measures in authentic language

- DG COMP:

http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/register/

- DG AGRI:

http://ec.europa.eu/agriculture/stateaid/exemption/info_en.htm

- DG FISH:

http://ec.europa.eu/fisheries/legislation/state_aid/block_exemption_en.htm

F List of Commission Units responsible for GER/Contact addresses

DG COMP:

- Unit I1 - State aid Policy,

Head of Unit Alain ALEXIS, tel: +32 2 29 55303

- Unit I3 - State aid network and transparency,

Head of Unit Wolfgang MEDERER, tel: +32 2 29 53584

DG AGRI:

- Unit H2 Competition

Head of Unit Susana MARAZUELA AZPIROZ tel: +32 2 29 65725

DG FISH:

- Unit D3 – Legal issues,

Michel MORIN, tel: +32 2 29 67022

DG TREN:

- Unit A4 – Internal market and Competition,

Anna COLUCCI, tel: +32 2 29 68319

Questions and information on the Evaluation Report:

Wolfgang Mederer

European Commission

DG Competition

Unit I3 - State aid network and transparency

Rue de la Loi, 200

1000 Brussels

Belgium

E-mail to DG Competition: stateaidgreffe@ec.europe.eu

[1] A Tanács 994/98/EK rendelete (1998. május 7.) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról (HL L 142., 1998.5.14., 1-4. o.)

[2] A meghosszabbításra vonatkozóan lásd a 4. részt.

[3] A regionális befektetési támogatást illetően lásd a 4. részt és a 16. lábjegyzetet

[4] A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.)

[5] A Bizottság 361/2003/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.), 2006. január 1-i hatállyal, mely az 1996. április 3-i 96/280/EK bizottsági ajánlást (HL L 107., 1996.4.30., 4. o.) helyettesíti.

[6] A felhatalmazó rendelet 3. cikke.

[7] A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.), HL L 140., 2004.4.30., lásd III. fejezet és IIIA., IIIB. (Mezőgazdaság) és IIIC. (Halászat) melléklet.

[8] A Tanács 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelete (HL L 83., 1999.3.27.) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság támogatás-visszatéríttetésre vonatkozó hatásköre tízéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.

[9] Ezen intézkedések kb. 20 %-a kutatási és fejlesztési támogatásra vonatkozott.

[10] Franciaország esetében a mezőgazdasági ágazat kivételével.

[11] A mezőgazdaság és a halászat esetében még nem áll rendelkezésre adat.

[12] C-110/03 sz. Belgium kontra Bizottság ügy. 2005. április 14-i ítélet.

[13] Csatlakozási Szerződés, IV. melléklet 4. pontja „Mezőgazdaság”, a Hivatalos Lapban 2003. szeptember 23-án (L 236) közzétett változat 798. oldala.

[14] A CIRCA (Communication & Information Resource Centre Administrator) lehetővé teszi bizalmas és nem bizalmas jellegű információ Bizottság és tagállamok közötti cseréjét.

[15] http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/reform/reform.htm

[16] A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 302, 2006.11.01)

[17] Beleértve a szállítási ágazatnak nyújtott támogatást.