EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52006DC0181
Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social committee and the Committee of the Regions - Towards a Global Partnership in the Information Society - Follow-up to the Tunis Phase of the World Summit on the Information Society (WSIS)
A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Globális együttműködés felé az információs társadalomban - Feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után
A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Globális együttműködés felé az információs társadalomban - Feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után
/* COM/2006/0181 végleges */
A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Globális együttműködés felé az információs társadalomban - Feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után /* COM/2006/0181 végleges */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 27.4.2066 COM(2006) 181 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Globális együttműködés felé az információs társadalomban: feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Globális együttműködés felé az információs társadalomban: feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után (EGT-vonatkozású szöveg) 1. BEVEZETÉS Az információs társadalomról rendezett világszintű csúcsértekezlet (a továbbiakban: csúcsértekezlet) második szakaszát 2005. november 16. és 18. között tartották Tuniszban. A csúcsértekezlet az érdekelt felek széles körének biztosított lehetőséget eszmecserére a kialakulóban levő globális információs társadalmat érintő fontos kérdésekkel kapcsolatban. Ezt megelőzően a csúcsértekezlet genfi szakasza (2003. december) meghatározta az információs társadalom összes, az infrastruktúrától a média sokszínűségéig terjedő fő kérdésére vonatkozó alapelvet és tennivalót[1]. A tuniszi szakaszra két fő témakör maradt: az internet igazgatása és a digitális megosztottság leküzdésére szolgáló pénzügyi mechanizmusok . Ezt követően, az előkészítési folyamat során merült fel további kérdésként a csúcsértekezleten tett vállalások megvalósítása és a csúcsértekezlet utáni időszak feladatainak meghatározása . A tuniszi csúcsértekezleten a világ vezetői két, a globális információs társadalomról folytatott politikai vita további lépéseit meghatározó dokumentumot hagytak jóvá. - A tuniszi vállalás (TC)[2] emlékeztet a genfi elvi nyilatkozatra (GDoP) és a genfi cselekvési tervre (GPoA), és kiáll azon alapvető elvek mellett, amelyekre az információs társadalom közös jövőképe épül. A vezetők megerősítették „az emberközpontú, nem kirekesztő és fejlődésorientált információs társadalom építésére irányuló szándékukat és elkötelezettségüket” [3], amely az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásán alapul, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a információk megismerésének és közlésének szabadságát. - Az információs társadalom tuniszi menetrendje ( TAIS) [4] a fő kihívások meghatározásával és teljesítési módjaik bemutatásával ennél is tovább lép. Figyelembe veszi többek között a digitális megosztottság mértékét, és annak különböző, egymást kiegészítő módszerekkel történő felszámolásának szükségességét. Az internet igazgatásával kapcsolatban meghatározza, hogyan lehetne tovább folytatni a vitát. Végezetül bemutatja, hogy a kormányok, a regionális és a nemzetközi szervezetek, valamint más érdekeltek hogyan tehetnek eleget vállalásaiknak. Ez a közlemény a csúcsértekezlet fő eredményeinek értékelését tartalmazza, bemutatja az EU prioritásait, és javaslatokat tesz arra nézve, hogy az EU miként segíthet a csúcsértekezlet utáni időszak feladatainak kijelölésében és végrehajtásában. A Bizottság és az EU egésze a folyamat hajtóereje kíván maradni, és építeni kíván a második fázisban elért sikerekre. 2. A CSÚCSÉRTEKEZLET EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A csúcsértekezleten valamennyi ENSZ-tagállam részéről egyetértés alakult ki az információs társadalom globális megközelítéséről, amelyet a 2003-as genfi dokumentumokat kiegészítő két végleges dokumentum (TC és TAIS) rögzít. Ezzel a csúcsértekezlet megerősítette a demokrácia, a politikai célkitűzések (fenntartható fejlődés, kulturális sokszínűség) és az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok (beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát és a szólásszabadságot, valamint a tájékozódás és az információkhoz való hozzáférés szabadságát is) tiszteletben tartása kiemelt fontosságát. Ezek a kérdések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) hozzájáruljanak a feltörekvő és a fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A Bizottság üdvözli ezt a világos és egyhangú nyilatkozatot, amely a tuniszi csúcsértekezletet körülvevő események fényében nyerte el igazán fontosságát. Az említett globális konszenzus alapján a Bizottság határozott erőfeszítéseket fog tenni az IKT-vel történő visszaélések – mint például a világhálón megvalósuló elnyomás, a magánszféra és a magánlevezés titkosságának megsértése – által az emberi jogokra gyakorolt fenyegetések, kockázatok és korlátozások megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ebben a tekintetben a Bizottság szorosan nyomon követi az USA-ban arról folyó vitát, hogyan lehetne megtiltani, hogy egyes vállalatok (internethozzáférés- és internetszolgáltatók, az internetes technológiák szállítói) az elnyomó rezsimeket az információk interneten történő szabad áramlásának korlátozásában támogassák. A Bizottság arra bátorítja az érintett vállalatokat, hogy a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve dolgozzanak ki magatartási kódexet erre az alapvető fontosságú kérdésre vonatkozóan. A digitális megosztottság leküzdéséről[5] és a sebezhető csoportok, mint például az idősek és a különleges szükségletekkel rendelkező személyek támogatásáról kiegyensúlyozott megállapodás született. Ez bátorítja olyan programok elfogadását, amelyek segítik a fejlődő országokat az IKT előnyeinek kiaknázásában, hogy elérjék az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait. Mindezt össze kell kapcsolni az IKT-infrastruktúrákba történő beruházások és a verseny elősegítésére szolgáló jogi környezet kialakításával, valamint új alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztésével. A Bizottság teljes mértékben támogatja nemzetközi szinten ezt a megközelítést. Ezenkívül a Bizottság támogatja a digitális szolidaritási menetrendet is, amely a fejlődő országok által a finanszírozási forrásokhoz történő hozzáféréssel kapcsolatban kifejezett aggodalmakkal foglalkozik a partnerországok részvételével zajló programokon és projekteken – beleértve a magánszektorral és a civil társadalommal létrehozott partnerségeket is – keresztül. Az EU azáltal helyez nagyobb hangsúlyt az IKT-nek a millenniumi célok eléréséhez történő hozzájárulására, hogy a meglévő mechanizmusokban figyelembe veszi a digitális szolidaritási menetrendet, és segíti a fejlődő országok döntéshozóit ezen eszközök minél jobb kihasználásában. A Digitális Szolidaritási Alapra vonatkozóan: a Bizottság tudomásul veszi ezt a nem kormányközi jellegű kezdeményezést, amely innovatív módon vonja be a helyi hatóságokat és más érdekelt feleket a digitális megosztottság elleni küzdelembe. Az internet igazgatására vonatkozóan sikerült kompromisszumot találni. A kompromisszumkeresés során az EU jelentette az egyik fő hajtóerőt. Az EU javaslatainak megfogalmazása hozzájárult a többi küldöttség eltérő álláspontjainak közelebb hozásához, különösen a két legfontosabb kérdésben: - Az EU az előkészületek folyamán mindvégig hangsúlyozta, hogy a kormányok konkrét feladatokkal és felelősséggel rendelkeznek polgáraik irányában, és szerepüknek elsősorban a legfontosabb közpolitikai kérdésekre kell összpontosítania, kizárva a napi szintű részvételt. A csúcsértekezlet magáévá tette ezt az álláspontot, és elismerte, hogy fokozott együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a kormányok egyenlő feltételekkel tehessenek eleget az internettel kapcsolatos nemzetközi közpolitikai kérdésekhez kapcsolódó feladataiknak. - Ezenkívül a TAIS alapokat fektetett le egy Internetigazgatási Fórum létrehozásához, amely nem más, mint az érdekeltek részvételével zajló többoldalú szakpolitikai párbeszéd – egy másik, az EU által a tuniszi csúcsértekezlet előkészületei során javasolt újfajta megközelítés jegyében. Ezért a csúcsértekezlet során elért eredmények az EU szempontjából sikernek tekinthetők, amennyiben tükrözik az EU által egyebek mellett a csúcsértekezlet második szakaszához kapcsolódó előző bizottsági közleményben[6], az információs társadalomról szóló európai parlamenti állásfoglalásban[7], valamint a 2005. június 27-i tanácsi következtetésekben[8] már kifejtett álláspontokat. 3. A CSÚCSÉRTEKEZLETET KÖVETő IDőSZAK FELADATAI A csúcsértekezlet eredményeinek valóra váltása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az EU szakpolitikái vegyék figyelembe a csúcsértekezleten megfogalmazott javaslatokat, különösen az információs társadalom, a kutatás-fejlesztés (K+F), a gazdasági és politikai együttműködés, valamint a fejlesztési segélyek területén. Ennek során az EU a saját információs társadalmi szakpolitikájához tartozó stratégiai keret, az i2010 kezdeményezés kapcsán szerzett tapasztalataira is építhet. A 2005 júniusában elfogadott i2010 kezdeményezés[9] három fő cselekvési irányt határoz meg, amelyek lehetővé teszik az EU számára az IKT tömeges alkalmazásából és a technológiai konvergencia legújabb hullámaiból adódó előnyök kiaknázását, miközben a következő módokon biztosítaná a közérdekű politikai célkitűzések, mint például a kulturális sokszínűség elérését: - nyitott és versengő, egységes EU-piac létrehozásával az információs társadalommal és a médiával összefüggő szolgáltatások számára; - az IKT-ra irányuló kutatásokra fordított finanszírozás jelentős növelésével az EU-ban; - egy befogadó európai információs társadalom kialakulásának előmozdításával, különös figyelemmel a földrajzi és társadalmi szinten egyaránt jelen lévő digitális megosztottsággal összefüggő tevékenységekre. 3.1. A digitális megosztottság leküzdése A tuniszi csúcsértekezlet felismerte az IKT-ben rejlő előnyöket, és azt, hogy a technológiai fejlődés milyen módon tudja átalakítani az emberek tevékenységét. Az internet különösen fontos tényezővé válik abban, hogy a helyi közösségek vállalkozásokat vonzzanak a térségbe, egészségügyi szolgáltatásokat biztosítsanak, illetőleg fejlesszék az oktatást és a kormányzati szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. Ebben a tekintetben a Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az internet semleges jellegét megkérdőjelező próbálkozásokat. 3.1.1. Az EU belső tapasztalata A Bizottság a közelmúltban fogadta el az EU belső, földrajzi értelemben vett megosztottságával foglalkozó, A széles sávú szakadék áthidalása[10] című közleményt. A dokumentum bemutatja, hogy míg a széles sávú hozzáférés általában serkenti a gazdasági növekedést, a távoli és vidéki területek profitálhatnak a legtöbbet a széles sávú hozzáférés elterjedéséből, mivel ennek révén csökkennek az alacsony népsűrűség és a fő gazdasági központoktól való földrajzi távolság hátrányai. Ezen túlmenően az i2010 egyik fő témája az elektronikus hozzáférhetőség[11]. A tervezett intézkedések az elektronikus hozzáférhetőség terén folyó K+F-tevékenységekre (webes hozzáférés, „mindenki számára történő tervezés” és segítő technológiák) építenek, és a közbeszerzésre, a tanúsításra, valamint az elektronikus hírközléshez kapcsolódó jogszabályokra vonatkozó kérdésekkel foglalkoznak. Az informatikai készségekkel kapcsolatos tevékenység előmozdítására, az érdekelt felek közötti nyílt párbeszéd elősegítése és a több érintett fél részvételével létrehozott partnerségek és kezdeményezések előmozdítása érdekében a Bizottság létrehozta az Informatikai Készségek Európai Fórumát [12]. 3.1.2. Az EU nemzetközi szintű tevékenysége Nemzetközi szinten az EU a belső tapasztalatait a gazdasági és fejlesztési együttműködést szolgáló külpolitikáján keresztül osztja meg a külvilággal. A Latin-Amerikával (@LIS)[13], a szomszédos országokkal, köztük a földközi-tengeri régióval (EUMEDIS)[14], valamint a feltörekvő gazdaságokkal (Brazília, Dél-Afrika, India, Kína) az információs társadalomról jelenleg folytatott párbeszéd biztosítja azt a fórumot, ahol az EU adott esetben előmozdítja a csúcsértekezlet javaslatainak végrehajtását. A következő lehetőséget az EU és a latin-amerikai és karibi országok közötti, Lisszabonban tartandó találkozó biztosítja.[15] Az EU külkapcsolataiban az egyik fő újdonság az „ új Afrika-stratégiában” [16] az infrastruktúra terén javasolt partnerség. A Tizedik Európai Fejlesztési Alap (EDF), a fejlesztési bankok és a magánszektor finanszírozásával támogatott partnerség kiterjed a pánafrikai szintű elektronikus hírközlésre egyrészt a vidéki területeken, másrészt a fegyveres konfliktusok utáni helyzetekben, a határokon keresztüli hírközlésre, illetve minden olyan esetre, ahol a piac nem nyújt megfelelő szolgáltatást. A EU–Afrika partnerség Afrika saját felelősségének elvén alapul, és külösen az alábbaiakra terjed ki: - Stratégia és szabályozás: segítségnyújtás a liberalizált távközlési piacokra történő áttérés igazgatásában a hálózatok összekapcsolásának és a szolgáltatások interoperabilitásának elősegítése, a távközlési költségek csökkentésének és az új technológiák bevezetésének előmozdítása érdekében. Ez magában foglalja az oktatást, a műszaki segítségnyújtást, valamint a helyes gyakorlat megosztását a regionális politika alakítóival és a szabályozókkal. - Technológiailag semleges széles sávú távközlési hálózatok , az Afrikai Unió Bizottsága (AUC) és az Afrika fejlesztésére szolgáló új partnerség (NEPAD) javaslatának megfelelően. - Nem kereskedelmi célú pánafrikai elektronikus szolgáltatások kifejlesztése , mint például az AUC és tagállamai közigazgatási szerveinek, valamint a regionális gazdasági közösségek közötti elektronikus kormányzati szolgáltatások, elektronikus tanulás, teleorvoslás. - Kutatási és oktatási hálózatok: ezek célja az afrikai nemzeti kutatási és oktatási hálózatok közötti kapcsolat javítása és összekapcsolásuk az EU GÉANT2 hálózatával. Ez az afrikai kutatókat a globális kutatói közösségekbe integrálná, és korlátozná az „agyelszívást”. Az infrastruktúra terén létrehozandó partnerséget egy, a kilencedik EDF hatálya alatt az AKCS-országok számára létrehozott IKT-program készíti elő, 20 millió €-t biztosítva a szabályozási keretek megvalósítására, az IKT szempontjainak más ágazatokban történő érvényesítésére, valamint kapacitásépítésre. A kapacitásépítés ezenkívül kulcsfontosságú szerepet játszik a digitális megosztottság leküzdése érdekében folytatott küzdelemben. A tuniszi csúcsértekezlet során a Bizottság az ipari szereplőkkel együttműködve sikeres szimpóziumot szervezett az informatikai készségekről a több érintett féllel alkotott partnerségek és a szükséges készségek megszerzésének előmozdítása érdekében. Az emberek felvértezése informatikai készségekkel előfeltétele a helyi gazdasági fejlődésnek. A karibi és a csendes-óceáni régióra vonatkozóan hasonló intézkedések állnak megfontolás alatt, mivel a hírközlési infrastruktúrához történő kapcsolódás és az IKT használata igen előnyös lehet mindkét régió gazdasága számára. 3.1.3. Nemzetközi együttműködés a kutatás-fejlesztés terén A K+F fontosságát a csúcsértekezlethez kapcsolódó összes dokumentum hangsúlyozza. Korábbi közleményeiben a Bizottság is kiemelte az IKT terén folytatott nemzetközi együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy a fejlődő országok könnyebben hozzájussanak az új technológiákhoz. A hatodik kutatási-fejlesztési keretprogram legutóbbi felhívása a nemzetközi együttműködésre vonatkozik.[17] A következő európai K+F-keretprogramban (2007–2013) jóval nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközi együttműködés: minden tevékenység megnyílik a harmadik országokból származó kutatók előtt, és egyes országokra, illetve országcsoportokra irányuló célzott koordinációs cselekvésekre is sor kerül. Ez számottevő új lehetőségeket fog kínálni. Az együttműködés lehetséges területei: korai előrejelző rendszerek, katasztrófa- és válsághelyzeti válaszmechanizmusok, az alacsony költségű technológiák révén az IKT hozzájárulása a szegénység elleni küzdelemhez, prioritást élvező alkalmazások és rendszerintegráció. 3.2. Az internettel kapcsolatos kérdések 3.2.1. Az internet igazgatása Az intenet igazgatásával foglalkozó munkacsoport munkájára építve a TAIS meghatározza az intenet igazgatásának munkadefinícióját[18]. Ezenkívül a TAIS számos olyan kulcsfontosságú közpolitikai célkitűzést is kiemel, amelyekkel globális szinten kell foglalkozni, kezdve több, fejlesztéssel kapcsolatos kérdéssel, egészen annak a felismeréséig, hogy az internet stabilitásának, biztonságának és folyamatos működésének biztosítása érdekében az összes kormánynak egyenlően kell tudnia részt venni az internet igazgatásában. A menetrend egyebek mellett kifejezetten utal arra, hogy számos olyan, nagy figyelmet igénylő közpolitikai kérdés van, amelyekkel a jelenlegi mechanizmusok nem foglalkoznak kellőképpen, és felismeri a fokozott együttműködés jövőbeni szükségességét e hiányosság kiküszöbölése érdekében. A fokozott együttműködés arra fog törekedni, hogy a kormányzatok egyenlő feltételekkel tehessenek eleget a nemzetközi közpolitikai kérdésekhez kapcsolódó feladataiknak. A Bizottság kiemeli az (ICANN) eddig végzett alapvető és pozitív szerepét az internet napi igazgatásában. A Bizottság erőteljesen támogatta az ICANN létrehozását és működését. A TAIS alapján az ENSZ főtitkára a több érintett fél részvételével folytatott párbeszéd előmozdítása és elősegítése érdekében összehívta az új Internetigazgatási Fórum (IGF) első ülését. Az ülést 2006. október 30. és november 2. között tartják Athénban. Az ülést a főtitkár által kijelölt, fele részben a kormányok, fele részben a civil társadalom és a magánszektor képviselőiből álló tanácsadó csoport készíti elő. A tanácsadó csoport első alkalommal május 22. és 23. között Genfben ülésezik. Fontos kihangsúlyozni, hogy az IGF nem lép egyetlen meglévő szervezet helyébe sem, és nem rendelkezik felügyeleti funkcióval. Az EU sikeresen meggyőzte partnereit, hogy a menetrendben kihangsúlyozzanak bizonyos közpolitikai prioritásokat, mint például a szólásszabadságot, a tájékozódás szabadságát, az adatvédelmet, a biztonságot és a kéretlen elektronikus levelek elleni küzdelmet. A menetrend egyértelműen előírja, hogy az internet stabilitása és biztonsága, az internetes bűnözés és a kéretlen elektronikus levelek elleni küzdelem során tiszteletben kell tartani a magánéletet és a szólásszabadságot. A Bizottság továbbra is aktívan nyomon követi e céltkitűzések megvalósulását, és támogatja és előmozdítja különösen a következő két folyamatot: - Az IGF -fel kapcsolatban az EU üdvözölné, ha a munka konkrét területekre összpontosulna. Az első ülésre vonatkozóan a kéretlen elektronikus levelek és a kapcsolódó biztonsági kérdések, valamint a többnyelvűség alkalmas és fontos témakörök lennének. Az EU szemszögéből ezek a kérdések miden országra nézve fontosak, gazdasági fejlettségtől függetlenül. Ezeket a témaköröket számos más érdekelt is javasolta. Minthogy a tuniszi csúcsértekezlet hangsúlyozta a digitális megosztottság leküzdésének fontosságát, az EU üdvözölné továbbá, ha a fejlődő országok javaslatokat tennének a számukra különösen fontos témákra vonatkozóan. Ezenkívül kulcsfontosságú célkitűzés, hogy az európai érdekeltek nagy számban legyenek jelen az IGF első ülésén. - A fokozott együttműködés egyike a TAIS legkritikusabb és legnehezebb kérdéseinek, mint ahogy ezt az is jelzi, mennyi időre volt szüksége a főtitkárnak megbízatása teljesítéséhez. A nemzetközi közösségben számos különböző vélemény él egymás mellett; néhányan közvetlenebb kormányzati szerepvállalást szorgalmaznak, mások beérik azzal, ha a kormányok nagyobb mozgásteret kapnak az internet alapvető igazgatási funkcióit ellátó szervezetekben. Az EU a COREPER 2005. november 9-i következtetéseiben már megfogalmazta, mely főbb területeken látja indokoltnak a fokozott együttműködést, különösen azzal kapcsolatban, hogy az együttműködésnek áramvonalasnak és hatékonynak kell lennie. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az EU-tagállamokkal a folyamathoz kapcsolódó konkrét javaslatok meghatározásában. Az USA azonban az EU-hoz viszonyítva szűkebben értelmezni a tuniszi konszenzust. 3.2.2. Az internet és más IKT-hálózatok biztonsága és stabilitása A TAIS hangsúlyosan foglalkozik az internet és más IKT-hálózatok biztonságával és stabilitásával. A kormányok között különböző területeken, például a kéretlen elektronikus levelek elleni küzdelem[19] terén már meglévő együttműködésre is pozitív hatással lehet, ha a folyamat globális szintű, fokozott együttműködés részeként zajlik. Az IKT használatánval kapcsolatos bizalom és biztonság javítása érdekében a TAIS az internetes biztonság globális kultúrájának kialakítását szorgalmazza. A dokumentum megállapítja, hogy az internetes biztonság kérdéseiben közmegegyezésre van szükség, és együtt kell működni a tájékoztatás, a biztonsággal kapcsolatos információk összegyűjtésének és terjesztésének, valamint a helyes gyakorlat minden érintett fél közötti cseréjének elősegítésére vonatkozóan. Ez a témakör az i2010 által meghatározott szakpolitikai prioritások részét képezi. Az EU 2004-ben létrehozta az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA) annak érdekében, hogy biztosítsa ezen a területen a belső piac megfelelő működését. A Bizottság úgy véli, hogy az ENISA az együttműködés és az információk, illetőleg az ajánlott gyakorlati megoldások mind Európán belüli, mind Európa és a világ többi része közötti cseréjének hasznos központja lesz. Ezzel a témával a Bizottság is foglalkozni fog a 2006-ban közzétenni tervezett, átfogó szakpolitikai dokumentumsorozatában, amely magában foglalja majd az elektronikus hírközlés biztonságának fokozásával foglalkozó stratégiát, valamint ezt követően a tervek szerint konkrét kezdeményezéseket a kéretlen elektronikus levelek, a kémprogramok (spyware) és a rosszindulatú szoftverek (malware) elleni küzdelem érdekében. Az internetes bűnözéssel egy külön bizottsági közlemény foglalkozik majd. 3.3. A jövő mechanizmusai A csúcsértekezlet széles körű párbeszédet váltott ki az érdekeltek körében, és a fejlesztés kontextusában az ENSZ figyelmét az IKT-re irányította. 3.3.1. Az érdekeltek részvétele A magánszektor részvétele elsődleges fontosságú a csúcsértekezlet céljainak megvalósításában, többek között a köz- és a magánszektor közötti partnerségeken keresztül. Ez összhangban áll az üzleti közösség, különösen az európai IKT-iparág dinamikus részvételével a csúcsértekezlet folyamatában, mind a politikai vitákhoz történő hozzájáruláson, mind a csúsztalálkozókat kísérő IKT-kiállításokon történő jelentős részvételen keresztül. Most az üzleti közösség feladata az, hogy éljen a lehetőséggel, és járuljon hozzá a csúcsértekezlet céljainak megvalósításához. Az üzleti szféra részvétele segítené a fejlődő régiók helyi lakosságát az IKT gazdasági és társadalmi előnyeinek kiaknázásában, és egyúttal új piaci lehetőségeket is megnyitna. Ezért a csúcsértekezlet céljainak megvalósításával minden fél nyerne. Ennek támogatása érdekében a Bizottság folytatja a magánszektorral folytatott rendszeres párbeszédet.[20] Számos különböző civil társadalmi szervezet vett részt aktívan a csúcsértekezlet munkájában, ami új mércét állított fel az ENSZ több érintett fél egyideű részvételével zajló folyamataiban. A civil társadalom hozzájárulása alapvető fontosságú olyan témakörökhoz kapcsolódóan, mint például a polgárok legsebezhetőbb csoportjai, az IKT fejlesztési dimenziói vagy az emberi jogok szerepe az információs társadalomban. A Bizottság fenn kívánja tartani a párbeszédet, mivel a folyamat további lehetőségeket biztosít majd az információcserére. Ezenkívül az Európai Parlament is kiváló kapcsolatokat alakított ki a civil társadalommal, amelyeket érdemes lenne továbbvinni. Végezetül a csúcsértekezlet számos kapcsolódó kezdeményezésnek adott életet. A helyi hatóságok elindították az információs társadalom és a helyi hatóságok szerepéről szóló világszintű csúcsértekezletet, amelynek üléseit Lyonban (2003) és Bilbaóban tartották (2005). Ezek a találkozók kiemelten foglalkoztak a helyi önkormányzatok aktív szerepével abban, hogy elérhetővé tegyék az IKT előnyeit polgáraik számára. 3.3.2. Intézményi mechanizmus az ENSZ szervezetén belül A TAIS ezenkívül részletes végrehajtási és követő intézkedéseket is tartalmaz, és meghatározza, hogy az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) felügyelje ezt a folyamatot. A dokumentum melléklete tartalmazza az ENSZ azon ügynökségeinek indikatív felsorolását, amelyek moderátorként/facilitátorként elláthatják a GPoA végrehajtásának felügyeletét. A Bizottság üdvözli az egyes ENSZ-ügynökségek kezdeményezéseit arra vonatkozóan, hogy hatáskörükön belül meghatározzák tevékenységüket. A nagyobb konferenciák lehetőséget nyújtanak a csúcsértekezleten tett vállalások végrehajtásával kapcsolatos eszmecserére és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések elfogadására, ahogy az a 2006. márciusi dohai távközlés-fejlesztési világkonferencián is történt. Az egyes cselekvési irányvonalak moderátorainak megbízatásával kapcsolatos kezdeti tárgyalások során az EU kifejetette, hogy nyílt folyamatot részesítene előnyben. A Bizottság úgy véli, hogy a TAIS mellékletét olyan rugalmas jegyzéknek kellene tekinteni, amely lehetővé teszi az összes érintett számára, hogy politikai és üzleti prioritásaiknak megfelelően maguk is felkerülhessenek rá. A Bizottság ezenkívül osztja a magánszféra és a fejlődő országok által a rendelkezésre álló pénzforrásokkal kapcsolatban kifejezett aggodalmakat, és ezért az áramvonalas intézményi szervezet fontosságát hangsúlyozza. A csúcsértekezletet követő időszakban az információs társadalommal foglalkozó szakpolitikák az EU és az ENSZ közötti kapcsolat fontos részévé válnak. Ennek megfelelően fenn kell tartani az EU jelenlétét és aktív részvételét, valamint a közös álláspontok bemutatását különösen az ECOSOC, az ITU, az UNESCO és az UNDP szervezetében. Ugyanerre kell törekedni az internet igazgatása terén a nemzetközi szervezetekben kifejtett tagállami álláspontokkal kapcsolatban is. 4. KÖVETKEZTETÉSEK Az EU által a végleges dokumentum tartalmára kifejtett hatás jórészt annak tudható be, hogy képes volt egységes hangon megszólalni. A csúcsértekezlet azt is megmutatta, hogy az i2010 kezdeményezésben meghatározott prioritások hasznos eszköznek bizonyulnak az EU-n kívüli hasonló szakpolitikai kérdések megoldásában. A genfi és tuniszi ajánlások végrehajtása során az EU-nak az elért eredmények minél jobb kiaknázására kell törekednie. Ezt a digitális megosztottság leküzdéséhez hozzájáruló EU-programokban, a harmadik országokkal folytatott K+F-együttműködés előmozdításával vagy az IKT területén új partnerségek létrehozásával lehet megvalósítani. A csúcsértekezlet másik tanulsága az volt, hogy az információs társadalommal foglalkozó szakpolitikák szempontjait érvényesíteni kell a gazdasági és fejlesztési együttműködés tágabb értelemben vett környezetében, mert az IKT már nem csupán gazdasági vagy társadalmi prioritást jelent, hanem egyre inkább az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának feltételeivé válik. Az EU-nak meg kell őriznie a más intézményekkel és szervezetekkel folytatott egyidejű párbeszéd lendületét. Ezek a párbeszédek tették lehetővé, hogy az EU következetes álláspontra helyezkedhessen olyan érzékeny kérdésekben, mint például az internet igazgatása vagy a fejlődő országokban az információs társadalom finanszírozása. Az EU az IGF-ben és a későbbi fokozott együttműködésben történő részvételével továbbra is aktív és pozitív szerepet kíván játszani az internet igazgatásával kapcsolatos vitákban. [1] Vö: a genfi csúcsértekezleten elfogadott dokumentumok: elvi nyilatkozat és cselekvési terv, www.itu.int/wsis/documents/index1.html. [2] www.itu.int/wsis/documents/index2.html. [3] TC, 2. bekezdés [4] www.itu.int/wsis/documents/index2.html. [5] A digitális megosztottság mértéke általánosságban csökkent, de számos tennivaló van még. A legfrissebb adatok szerint 2004-ben a fejlődő világban 13 vonalas és 19 mobiltelefon-előfizetés jut 100 lakosra (az 1994-ben mért 4 és 0 előfizetőhöz képest). Az afrikai intenet-penetráció mértéke 2,6%, de a világ széles sávú előfizetéseinek mindössze 0,1%-a jut erre a földrészre (Európa: 27,7%). Afrika mindössze 4%-kal veszi ki a részét a világ távközlési befektetéseiből. (Forrás: ITU World Telecommunication/ICT Development Report 2006 ). [6] Globális együttműködés felé az információs társadalomban: az Európai Unió hozzájárulása az Információs Társadalom Világ-csúcstalálkozó (WSIS) második szakaszához, COM(2005) 234, 2005. június 2. [7] P6_TA(2005)0260, A6-0172/2005 jelentés, 2005. június 23. [8] Vö. 10285/05 dokumentum (Presse 156). [9] europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm. [10] COM(2006) 129, 2006. március 20. [11] Vö: az ezzel kapcsolatban 2005. szeptember 13-én kiadott COM(2005) 425 közleményt. [12] europa.eu.int/comm/enterprise/ict/policy/ict-skills.htm. [13] europa.eu.int/comm/europeaid/projects/alis/index_en.htm. [14] www.eumedis.net. [15] IV. EU–Latin-Amerika és karibi országok miniszteri fórum az információs társadalomról, Lisszabon, Portugália, 2006. április 28–29., vö: www.forumsi.gov.pt/index.php?lang=EN. [16] COM(2005) 489, 2005. október 12. [17] 30 millió €-t irányoztak elő a nemzetközi együttműködés támogatására. Vö: a hatodik felhívás közzétett szövege: HL C 325., 2005.12.22., 25. o. [18] TAIS, 34. bekezdés. [19] 2005. július 1. és december 31. között az ellenőrzött e-mail-forgalom 50%-át a kéretlen elektronikus levelek tették ki. Ez csökkenést jelent az első félévhez (61%) képest. Ez azonban nem szükségszerűen jelez valódi csökkenést, mivel a visszaesés valószínűleg annak tudható be, hogy a hálózati és biztonsági rendszergazdák IP-szűrést és forgalomszabályozást alkalmaznak a kéretlen elektronikus levelek elleni védekezésre. [20] 2005. június 24-én, 2005. október 24-én és 2006. március 9-én nem-hivatalos konzultációkat tartottak Brüsszelben.