52005PC0184

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.5.2005

COM(2005) 184 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A Hágai Program: Tíz prioritás a következő öt évre Partnerség Európának a szabadság, biztonság és jog területén való megújulásáért

TARTALOMJEGYZÉK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A Hágai Program: Tíz prioritás a következő öt évrePartnerség Európának a szabadság, biztonság és jog területén való megújulásáért 1

1. Bevezetés 3

2. A Hágai Programot végrehajtó cselekvési terv: a politikai prioritások meghatározása és a végrehajtás figyelemmel kísérése 3

2.1. A Hágai Program politikai feladata 3

2.2. A Hágai Program és az alkotmány 5

2.3. Tíz prioritás a következő öt évre: partnerség Európa megújulásáért 5

2.4. Végrehajtás, értékelés és rugalmasság 11

3. Konkrét intézkedések meghatározása 12

MELLÉKLET: A HÁGAI PROGRAM: TÍZ PRIORITÁS A KÖVETKEZő ÖT ÉVRE - AZ INTÉZKEDÉSEK LISTÁJA ÉS MEGHOZATALUK TERVEZETT IDőPONTJA 13

1. BEVEZETÉS

A 2004. december 4–5-én ülésezett Európai Tanács elfogadta a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítését célzó többéves Hágai Programot .

A Hágai Program a Tamperei Program folytatója, mely utóbbit az Európai Tanács az 1999. október 15–16-i ülésén fogadta el. Ez volt az első olyan többéves program, amely prioritásokat határozott meg a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása érdekében. A Bizottság a 2004. június 2-i közleményében[1] értékelte az elmúlt öt év eredményeit.

A Hágai Programmal lezárul egy szakasz, és egy új veszi kezdetét. Nem meglepő tehát, hogy ez a második többéves program az elmúlt öt év pozitív tapasztalataira épül. A Hágai Program végrehajtása érdekében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő a Tanácshoz egy olyan cselekvési tervet, melyben a program céljai és prioritásai konkrét intézkedésekben nyernek megfogalmazást az egyes intézkedések meghozatalának és végrehajtásának tervezett menetrendjével együtt.

E cselekvési terv így két részből áll. Az első rész (2. fejezet) áttekintést nyújt a központi kérdésekről, valamint a program néhány legfontosabb eleméről. Továbbá a program célkitűzései alapján tíz sajátos prioritást is megfogalmaz; a Bizottság szerint a következő öt évben e prioritásoknak kell hangsúlyt kapniuk. A második rész (3. fejezet) egy olyan mellékletet tartalmaz, mely a következő öt évben meghozandó konkrét intézkedéseket és cselekvéseket sorolja fel. Ez a lista szorosan követi a Hágai Program szerkezetét.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy e cselekvési tervet más olyan tervekkel és stratégiai dokumentumokkal együtt kell értelmezni, melyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásával kapcsolatos sajátos politikai kérdésekre vonatkoznak. Néhány ilyen dokumentumot a Bizottság éppen a közelmúltban terjesztett elő, vagy a közeljövőben fog előterjeszteni (a drogokról szóló, 2005. február 14-i európai uniós cselekvési terv[2], mely a 2005–2012-es új európai drogstratégiához kapcsolódik; a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésének és a kölcsönös bizalom erősítésének perspektíváiról szóló közlemény, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés stratégiájának kidolgozásáról szóló közlemény).

A Hágai Program előirányozza a cselekvési terv középtávú értékelését 2006. november 1-ig. E célból a Bizottság megfelelő időben jelentést készít a megtett lépésekről és adott esetben a program szükséges kiigazításairól.

2. A HÁGAI PROGRAMOT VÉGREHAJTÓ CSELEKVÉSI TERV: A POLITIKAI PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA ÉS A VÉGREHAJTÁS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE

2.1. A Hágai Program politikai feladata

A Hágai Program ismét megerősítette annak fontosságát, hogy az Európai Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását egyik elsődleges prioritásának tekinti nem csupán azért, mert ez az Unió egyik alapvető célkitűzése, hanem különösen azért, mert a polgárok alapvető érdekét szolgálja.

A program meghatározza a következő öt évre vonatkozó keretet és fő célkitűzéseket . Megpróbál választ adni a polgárok elvárásaira, foglalkozik a közösségi politikáknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásával kapcsolatos kérdéseivel, továbbá tárgyalja mind az általános iránymutatásokat (alapvető jogok, végrehajtás és értékelés), mind pedig (1) a szabadság erősítését[3], (2) a biztonság erősítését és (3) a jog érvényesülésének erősítését, valamint (4) a külkapcsolatokat célzó konkrét iránymutatásokat. Az Európai Tanács által 2004 decemberében elfogadott 2005–2012-es európai drogstratégia a Hágai Program szerves részét képezi.

A program felhívja a Bizottságot, hogy a Tanács főtitkárával/a főképviselővel szorosan együttműködve dolgozzon ki egy olyan stratégiát, mely lefedi a szabadságra, a biztonságra és az igazságügyekre vonatkozó közösségi politika külső dimenzióját . A stratégiának tükröznie kell az Unió harmadik országokkal és régiókkal fennálló sajátos kapcsolatait, továbbá a bel- és igazságügyi együttműködés különös követelményeire kell helyeznie a hangsúlyt. Első lépésben a Bizottság a stratégia előkészítéséről szóló – és e cselekvési tervet kiegészítő – közleményt fog előterjeszteni.

Ahogyan az Európai Tanács hangsúlyozta, „megfelelően figyelembe kell venni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló többéves program pénzügyi hatásait is”. Egyértelmű, hogy a megállapított politikai célkitűzések elérésének egyik lényegi előfeltétele, hogy e célkitűzésekhez megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre. A Bizottság 2005. április 6-án benyújtott három, (1) a szolidaritásról és a bevándorlás kezeléséről, (2) a biztonságról és a szabadságjogok védelméről, valamint (3) az alapvető jogokról és igazságügyekről szóló keretprogramot[4]. A három javaslat teljes mértékben összhangban van a Hágai Program stratégiai prioritásaival.

A Hágai Program figyelembe vette a Tamperei Program 2004. június 2-i bizottsági értékelését[5], valamint az Európai Parlament által 2004. október 14-én elfogadott ajánlást[6], különösen az EK-Szerződés 251. cikke szerinti eljárásnak (együttdöntési eljárás) az EK-Szerződés IV. címében foglalt területeken való bevezetésével kapcsolatban. Az Európai Tanács politikai ösztönzésének köszönhetően 2004. december 22-én a Tanácsnak módjában állt elfogadni egy olyan határozatot, melynek értelmében az együttdöntési eljárás és a minősített többség 2005. január 1-jétől – a törvényes bevándorlás kivételével – a IV. cím alapján hozott valamennyi intézkedés esetén alkalmazandó[7]. Ez a Hágai Program első eredménye. Az Európai Parlament növekvő szerepe erősíti a demokratikus legitimációt, továbbá az egyhangú szavazás eltörlésével valószínűleg a munkák nagyobb részét lehet majd véghezvinni.

A 2004. december 22-i tanácsi határozat azonban a Szerződés 67. cikkében előirányzottakkal ellentétben nem tartalmaz a Bíróság hatáskörének kiigazításával kapcsolatos rendelkezéseket. A Bizottság továbbra is azon az állásponton van, hogy ezen, az egyének jogait ilyen szorosan érintő területen az Európai Bírósághoz való fordulás jogának kiterjesztése különösen nagy jelentőséggel bír. Az Európai Bíróság által előzetes döntéshozatali eljárás keretében nyújtott jogvédelem kiterjesztése olyan kérdés, mely az ilyen ügyek gyors elbírálásának igényére tekintettel különös átgondolást igényel, ahogyan azt az Alkotmány III-369. cikkének negyedik bekezdése is elismeri, és ahogyan arra a Hágai Program is utal.

2.2. A Hágai Program és az Alkotmány

A Hágai Program tükrözi az Alkotmányban megfogalmazott törekvéseket . Az Alkotmány – a nemzeti ratifikációs eljárásokra is figyelemmel – 2006. november 1-jén lép hatályba, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó jelenlegi rendelkezések jelentős módosulását és az Alapjogi Chartának az Alkotmányba való felvételét vonja maga után. Az Alkotmányban megfogalmazott újítások csak a ratifikációs eljárások befejezése után alkalmazhatók. Ennek megfelelően a Bizottság vállalta a szükséges előkészítő munkálatok elvégzését annak érdekében, hogy közvetlenül az Alkotmány hatályba lépése után intézkedéseket lehessen tenni.

2.3. Tíz prioritás a következő öt évre: partnerség Európa megújulásáért

A Hágai Programot végrehajtó cselekvési terv elkészítésekor a Bizottság összeállította a programban előirányzott fellépések listáját. A Hágai Program nagyratörő célkitűzéseinek elérése érdekében a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak egy erős és hatékony partnerség keretében együttesen kell fellépnie.

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítése érdekében az Európai Tanács által a Hágai Programban már közösen megállapított stratégiai célkitűzések közül – melyek a Hágai Program felhívásának megfelelően a 3. fejezetben (melléklet) felsorolt konkrét intézkedésekben nyernek megfogalmazást – a Bizottság kiválasztott tíz prioritást ; a kollektív erőfeszítéseknek a következő öt évben szerinte különösen ezekre kell irányulniuk. A tíz prioritás egyformán fontos, és a hágai célkitűzések teljes skáláját lefedi. Az ily módon történő fellépés megakadályozza az erőfeszítések szétforgácsolódását, és biztosítja a program célkitűzéseinek elérését. A Bizottság szerint elengedhetetlen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések európai szintű hatásainak értékelése a szubszidiaritás elvének teljes körű alkalmazásával, megfelelőbb jogalkotási eljárások keretében, valamint a benyújtandó főbb javaslatok hatásvizsgálatának elvégzésével.

A 2005–2009-es stratégiai célkitűzések [8] elsősorban a partnerség kialakítására irányulnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítése érdekében. A tíz fő prioritás, melyeket a Bizottság (a) a szabadság erősítésének, (b) a biztonság erősítésének és (c) a jog érvényesülése erősítésének célkitűzései alapján határozott meg, a következők:

Alapvető jogok és uniós polgárság: átfogó politikai stratégiák kidolgozása Az alapvető jogok valamennyi polgár számára történő biztosítását ellenőrző és elősegítő, valamint az uniós polgárságot erősítő politikai stratégiák kidolgozása. A terrorizmus elleni küzdelem: átfogó válasz kidolgozása A megelőzés, felkészültség és válaszadás különböző aspektusainak vizsgálata a terrorizmus elleni küzdelemhez rendelkezésre álló tagállami kapacitások további növelése, illetve adott esetben kiegészítése érdekében a következő területeken: emberi erőforrás, finanszírozás, kockázatvizsgálat, veszélyeztetett infrastruktúrák védelme és következménykezelés. Közös menekültügyi térség: egy hatékony és egységes eljárás bevezetése az Unió által képviselt értékekkel és humanitárius hagyományával összhangban A közös menekültügyi térség létrehozására irányuló munkák, figyelembe véve az Unió humanitárius hagyományát és nemzetközi kötelezettségeit; egy egységes eljárás hatékonysága. A bevándorlás kezelése: kiegyensúlyozott megközelítés kidolgozása A bevándorlás kiegyensúlyozott megközelítésének kidolgozása olyan közös bevándorláspolitika kidolgozásával, mely a legális bevándorlást az Unió szintjén kezeli; ugyanakkor tovább kell erősíteni az illegális bevándorlás, csempészet és emberkereskedelem – különösen a nők és gyermekek kereskedelme – elleni küzdelmet. Beilleszkedés: a bevándorlás társadalmunkra és gazdaságunkra gyakorolt pozitív hatásainak maximalizálása A tagállamokat támogató intézkedések kidolgozása, továbbá megfelelőbb beilleszkedési politika folytatása a bevándorlás társadalmunkra és gazdaságunkra gyakorolt pozitív hatásainak maximalizálása, valamint a migráns közösségek elszigetelődésének és társadalmi kirekesztésének megelőzése érdekében. Ez – az Unió alapvető értékei alapján – hozzá fog járulni a vallások és kultúrák közötti párbeszédhez és egymás megértéséhez. Belső határok, külső határok és vízumok: a külső határok integrált igazgatásának kialakítása a biztonságosabb Unióért A külső határok integrált igazgatásának és a közös vízumpolitikának a további fejlesztése a személyek szabad mozgásának biztosítása mellett. Adatvédelem és biztonság az információcserében: a megfelelő egyensúly megteremtése A megfelelő egyensúly megteremtése a bűnüldöző szervek és igazságügyi hatóságok közötti információcserében az adatvédelem és biztonság területén: az érdekelt felek közötti konstruktív párbeszéd támogatása és ösztönzése mind a magánélethez és az adatvédelemhez való alapvető jogokat, mind pedig a Hágai Programban megfogalmazott, az információhoz való hozzáférés elvét figyelembe vevő kiegyensúlyozott megoldások megtalálása érdekében. Szervezett bűnözés: stratégiai koncepció kidolgozása Az EU szintjén stratégiai koncepció kidolgozása és végrehajtása a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Az Europol és az Eurojust további fejlesztése, valamint az általuk nyújtott lehetőségek teljes kihasználása. Polgári és büntető igazságszolgáltatás: hatákony európai igazságügyi térség biztosítása mindenki számára Olyan európai igazságügyi térség kialakítása, melyben mindenki számára biztosított az igazságszolgáltatáshoz való jog, valamint a határozatok végrehajtása. A közeledést tovább kell folytatni, különösen a személyek magas szintű védelmét biztosító rendelkezések elfogadásával, tekintettel a kölcsönös bizalom kiépítésére és a kölcsönös elismerés erősítésére, mely továbbra is az igazságügyi együttműködés sarokkövét jelenti. Fejleszteni kell az EU szerződéses jogának anyagi rendelkezéseit. Szabadság, biztonság és jog: a felelősség megosztása és szolidaritás A felelősség megosztása és a tagállamok közötti szolidaritás fogalmainak gyakorlati tartalommal való megtöltése; olyan megfelelő pénzügyi források nyújtása, melyekkel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének célkitűzései a lehető leghatékonyabban megvalósíthatók. |

10. (1) Alapvető jogok és uniós polgárság: átfogó politikai stratégiák kidolgozása

Az alapvető jogok az Unió által képviselt értékek magját képezik. Az alapvető jogok valamennyi polgár számára történő biztosítását ellenőrző és elősegítő, valamint az uniós polgárságot erősítő politikai stratégiákat kell kidolgozni.

Az Alkotmány az egyént az európai projekt középpontjába állítja azáltal, hogy az Alapjogi Chartát felveszi az Alkotmányba, valamint, hogy előirányozza az EU-nak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez való csatlakozását.

Továbbá a döntéshozóknak az alapvető jogoknak az Unió területén való betartására vonatkozóan pontos és megbízható adatokra van szükségük. A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának egy átfogó hatáskörrel rendelkező Alapjogi Ügynökséggé való átalakítása az alapvető jogok érvényesülése elősegítésének és védelmének egy másik jelentős tényezője.

E jogok közül a Bizottság a gyermekek védelme érdekében különös figyelmet szentel a gyermekek jogainak, mivel ők a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb rétege. Az Alkotmány „a gyermekek jogainak védelmét” kifejezetten az Unió célkitűzései közé sorolja.

Továbbá a Bizottság a tagállamokkal együttműködve továbbra is küzd a nőkkel szembeni erőszak ellen, és támogatást nyújt az áldozatok számára.

A Bizottság továbbra is fellép a megkülönböztetés valamennyi formájával szemben. E fellépés magában foglalja a megkülönböztetést tiltó közösségi jogszabályok végrehajtását és betartásuk ellenőrzését.

Különös figyelmet kell szentelni a személyes adatok védelmének, melyet az Alapjogi Charta és az Alkotmány is a magánélethez való jogtól elkülönülő, önálló alapjognak ismert el.

Az uniós polgárság számos lényegi jogot tartalmaz, mint például az EU területén belüli szabad mozgáshoz való jog, a diplomáciai és konzuli védelemhez való jog, vagy az Európai Parlamenti és helyhatósági választásokon való részvételi jog. Intézkedéseket kell tenni e területeken annak érdekében, hogy az Unió polgárai e jogaikat hatékonyabban tudják gyakorolni.

(2) A terrorizmus elleni küzdelem: átfogó válasz kidolgozása

A terrorizmussal szemben átfogó válaszra van szükség. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a polgárok Unióval szembeni elvárásait, és az Unió sem engedheti meg magának, hogy ezen elvárásokra ne adjon választ.

Különös figyelmet kell fordítani a megelőzés, felkészültség és válaszadás különböző aspektusaira a terrorizmus elleni küzdelemhez rendelkezésre álló tagállami kapacitások további növelése, illetve adott esetben kiegészítése érdekében, elsősorban a következő területeken: emberi erőforrás, finanszírozás, kockázatvizsgálat, veszélyeztetett infrastruktúrák védelme és következménykezelés.

A terrorizmus elleni küzdelem olyan integrált és koherens megközelítést kíván, mely a Hágai Program által tárgyalt kérdések széles körét lefedi. Az Unió fellépését igénylő egyik kritikus terület a tagállamok különböző illetékes hatóságai közötti együttműködés elsősorban azon információk cseréjében , melyek a terrorista tevékenységekre irányuló nyomozás tekintetében jelentőséggel bírnak.

Rendkívül fontos az Európát fenyegető terrorizmus összetett jelenségének a megértése, vagyis a kiképzés és toborzás folyamatának, valamint a terrorista elképzeléseknek és mozgalmaknak teret adó környezet jellegének vizsgálata. Tovább kell folytatni a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos erőfeszítéseket.

A tagállamok és az EU terrorizmus elleni erőfeszítéseit harmadik országokkal folytatott külső együttműködéssel kell kiegészíteni, segítséget nyújtva számukra különösen a terrorizmus elleni küzdelem finanszírozása, a kapacitások növelése, valamint a terrorizmust kiváltó okok leküzdése területén.

(3) Közös menekültügyi térség: egy hatékony és egységes eljárás bevezetése az Unió által képviselt értékekkel és humanitárius hagyományával összhangban

További prioritást jelent egy Közös Európai Menekültügyi Rendszer létrehozása. A következő néhány évben a közös menekültpolitika területén folyó munkálatok elsősorban az első szakasz eszközeinek 2007-ig megvalósítandó értékelésének lezárására, valamint a második szakasz eszközeinek és intézkedéseinek előterjesztésére irányulnak, mely utóbbiak célja 2010 végéig egy közös eljárás , valamint egy egységes jogállás bevezetése azon személyek esetében, akik menedékjogot kaptak, illetve kiegészítő védelmet élveznek.

Erősíteni kell a tagállamok nemzeti szolgálatai közötti igazgatási együttműködést, továbbá pénzügyi eszközöket kell rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a kérelmek elbírálásában és harmadik országok állampolgárainak felvételében. A Hágai Program is utalt arra, hogy meg kell vizsgálni a menedékjog iránti kérelmek egységes elbírálásának lehetőségét.

A Bizottság éppen most kezdte el az EU-nak a régiók védelmével és letelepedéssel kapcsolatos programjainak kidolgozását.

(4) A bevándorlás kezelése: kiegyensúlyozott megközelítés kidolgozása

Meg kell határozni a bevándorlás kezelésének olyan új, kiegyensúlyozott megközelítését , mely a legális és illegális bevándorlást is figyelembe veszi, továbbá olyan közös bevándorláspolitikát kell kidolgozni, mely a legális bevándorlók helyzetét az Unió szintjén kezeli; ugyanakkor tovább kell erősíteni az illegális bevándorlás, csempészet és emberkereskedelem – különösen a nők és gyermekek kereskedelme – elleni küzdelmet.

Miközben továbbra is az egyes tagállamok döntenek arról, hogy a területükön mennyi, harmadik országból érkező bevándorló folytathat munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet, a szabad mozgáson alapuló térség olyan közös bevándorláspolitikát követel, mely lefedi az engedélyezési követelményeket és eljárásokat , valamint egyértelmű jogi helyzetet és egy sor, a beilleszkedést elősegítő jogot biztosít mindazok számára, akiknek a bevándorlását engedélyezték. Továbbá a bevándorlás alapvető szerepet játszik nemcsak a tagállamok, hanem a származási országok és a tranzitországok gazdaságában és társadalmában is, ami szintén a migráns munkaerő ésszerű felhasználásán alapuló közös megközelítés szükségességét indokolja.

Az illegális bevándorlás humán, szociális és gazdasági költségei – nem csupán a fogadó országokban, hanem a származási és tranzitországokban is – rendkívül magasak, ami szükségessé teszi a visszatérés szabályozását, visszafogadási megállapodások gyors megkötését, valamint a csempészet és emberkereskedelem elleni küzdelem további összehangolását. Mindazonáltal a harmadik országok állampolgárai emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása – akkor is, ha az Unió területén jogellenesen tartózkodnak – mindig az Unió politikáját meghatározó egyik irányadó elvnek kell maradnia. Így tiszteletben kell tartani azon személyek emberi jogait, akiket az EU-ba vagy egyik tagállamból a másikba csempésztek, és figyelembe kell venni sajátos helyzetüket.

A közös bevándorláspolitikának nem szabad az engedélyezési és kitoloncolási eljárások szabályozására korlátozódnia; a bevándorlási hullámok sikeres kezelésének mind a harmadik országok, mind pedig az Unió érdekében magában kell foglalnia a harmadik országokkal – származási vagy tranzitországokkal – fennálló kapcsolatokba való komoly befektetést elsősorban a támogatás és együttműködés útján.

(5) Beilleszkedés: a bevándorlás társadalmunkra és gazdaságunkra gyakorolt pozitív hatásainak maximalizálása

A bevándorlás társadalmunkra és gazdaságunkra gyakorolt pozitív hatásainak maximalizálása, valamint különösen a migráns közösségek elszigetelődésének és társadalmi kirekesztésének megelőzése érdekében a tagállamokat megfelelőbb bevándorláspolitika folytatására kell ösztönözni. A sikeres beilleszkedési politika hozzá fog járulni a vallások és kultúrák közötti párbeszédhez és egymás megértéséhez.

A harmadik országok állampolgárainak beilleszkedése egységes irányvonalat követel számos politikában, így a foglalkoztatás és képzés területén is.

Erősíteni kell a nemzeti hatóságok közötti kapcsolatot a beilleszkedésre vonatkozó tapasztalatok és információk cseréje érdekében.

Az Európai Tanács által elfogadott közös elvek alapján ki kell tehát dolgozni a beilleszkedés olyan európai keretét, mely biztosítja az EU értékeinek és a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesülését.

(6) Belső határok, külső határok és vízumok: a külső határok integrált igazgatásának kialakítása a biztonságosabb Unióért

A személyek szabad mozgását korlátlanul biztosító térség létrehozása további erőfeszítéseket igényel, melyek célja az Unió területére való belépés integrált ellenőrzése . Egy ilyen ellenőrzés a külső határok integrált igazgatásán, közös vízumpolitikán és új technológiák alkalmazásán alapul, ideértve a biometrikus azonosítókat is.

Az Unió legutóbbi bővítését követően elsőbbséget élvez az Unión belüli szabad mozgás megvalósítása, valamint a személyek ellenőrzésének teljes eltörlése a belső határokon . E tekintetben az új tagállamok vonatkozásában alapvető jelentőséggel bír a SIS II bevezetése és az értékelések megfelelő lefolytatása, melyeket a csatlakozási szerződések előirányoznak.

A külső határigazgatási rendszer kialakításának egyik jelentős lépése a Határfelügyeleti Ügynökség létrehozása, mely a tagállamoknak a külső határok felügyelete és ellenőrzése keretében hozott intézkedéseit fogja összehangolni és segíteni.

A Vízuminformációs Rendszer bevezetése meg fogja könnyíteni a hatékony vízumpolitika kialakítását. A tagállamok közötti együttműködést e területen tovább kell erősíteni a vízumkérelmeket elbíráló közös központok létrehozása érdekében, ami a jövőbeni közös európai konzuli szolgálathoz vezető első lépcsőt jelenthetné.

Egy másik fontos tényező a biometrikus azonosítók úti és személyazonosító okmányokba való felvétele, mely az alapvető jogok teljes körű figyelembevétele mellett növelné az iratok biztonságát . Továbbá teljes mértékben ki kell használni az EU és a tagállamok – együttműködésen alapuló – információs rendszereinek potenciális együtthatását.

(7) Adatvédelem és biztonság az információcserében: a megfelelő egyensúly megteremtése

A szabad mozgáson alapuló térségben a jog és a közrend hatékony fenntartását, valamint a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni fellépést nem akadályozhatják az információcserét szabályozó nehézkes eljárások.

Az Uniónak támogatnia és ösztönöznie kell az érdekelt felek közötti konstruktív párbeszédet olyan kiegyensúlyozott megoldások megtalálása érdekében, melyek figyelembe veszik mind a magánélethez és az adatvédelemhez való alapvető jogokat, mind pedig az információhoz való hozzáférés elvét.

A Hágai Programban megfogalmazott, az információhoz való hozzáférés elve értelmében azon információkat, melyekre valamely tagállam hatóságainak a bűnüldözéshez szükségük van, a másik tagállam hatóságai meghatározott feltételekkel rendelkezésére bocsátják. A Bizottság erre vonatkozóan javaslatokat terjeszt elő, ideértve a tagállamok adatbázisaihoz való kölcsönös hozzáférés lehetőségét is.

Meg kell találni az adatvédelem és a biztonság közötti megfelelő egyensúlyt a bűnüldöző szervek és az igazságügyi hatóságok közötti információcserében.

Az adatvédelem és a biztonság közötti egyensúlyt alaposan meg kell vizsgálni a légiutasokra vonatkozó információcserében is, mely a légiközlekedés biztonságát és a terrorizmus elleni küzdelmet szolgálja.

(8) Szervezett bűnözés: stratégiai koncepció kidolgozása

Az EU szintjén ki kell kidolgozni és végre kell hajtani a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem stratégiai koncepcióját. E célból a Bizottság a közeljövőben nyújtja be a „szervezett bűnözés elleni küzdelem stratégiai koncepciójáról” szóló közleményt . A közlemény intézkedéseket irányoz elő a jelenséggel kapcsolatos ismeretek bővítése, valamint az EU-n belüli megelőzés, nyomozás és együttműködés erősítése érdekében. A stratégia keretében prioritást kell kapnia a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel e területen folytatott együttműködés erősítésének is.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem megköveteli a bűnüldöző szervek (rendőrség, igazságügyi szervek és vámhatóságok) közötti együttműködést, továbbá az Europol és az Eurojust további fejlesztését, valamint az általuk nyújtotta lehetőségek teljes kihasználását. E területen a főbb feladatok közé tartozik az Európai Bűnügyi Hírszerzési Modell kidolgozása, mely szükségessé teszi a tagállamok, valamint az EU intézményei és szervei közös fellépését.

(9) Polgári és büntető igazságszolgáltatás: hatákony európai igazságügyi térség biztosítása mindenki számára

Az európai igazságügyi térség nem csupán azt jelenti, hogy a valamely tagállamban hozott határozatokat a többi tagállamban elismerik és végrehajtják, hanem inkább egy olyan területet jelent, ahol az igazságszolgáltatáshoz való jog ténylegesen biztosított a bírósági határozat meghozatalának eszközlése és végrehajtása érdekében. E célból az Uniónak nemcsak a joghatóságra, az elismerésre és a kollízióra vonatkozó szabályokat kell hoznia, hanem olyan intézkedéseket is, melyek a tagállamok között kölcsönös bizalmat eredményeznek eljárásjogi minimumkövetelmények felállításával és az igazságszolgáltatási rendszerek magas minőségének biztosításával, különösen a tisztességes eljáráshoz való jog és a védekezési jog tekintetében. A kölcsönös megértést tovább erősítheti a Hágai Programban célul kitűzött – képzési programokon és hálózatokon alapuló – „európai jogi kultúra” fokozatos kialakítása. Az EU-nak harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolataiban is szükség van koherens stratégiára.

A polgári igazságszolgáltatás területén a legfontosabb feladat a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésére irányuló program befejezése. Ez magában foglalja a Bizottság által már előterjesztett vagy a közeljövőben előterjesztésre kerülő jogalkotási javaslatok elfogadását, valamint olyan új területekre kiterjedő jogszabályokat előkészítő konzultációk megindítását, melyekre a kölcsönös elismerés elve még nem terjedt ki (mint például a családi vagyonjog, öröklés és végrendelet). Egy másik alapvető, szabályozást igénylő terület a bírósági határozatok végrehajtása, valamint a magán- és közokiratok kölcsönös elismerése. Az Európai Unió szerződési anyagi jogát illetően legkésőbb 2009-ig elfogadásra kerül egy eszköztárként használandó Közös Referenciakeret (CFR), mely javítja az EU jogalkotásának koherenciáját és minőségét.

A büntető igazságszolgáltatás területén a kölcsönös bizalom kiépítésében és a kölcsönös elismerés elvének erősítésében lényegi jelentőséggel bír a jogszabályok közelítése, valamint számos eljárásjogi kérdésben minimumkövetelmények felállítása (mint például a ne bis in idem elve, a bizonyítási eljárás vagy a vádlott távollétében hozott határozat). A kölcsönös elismerést illetően számos intézkedést kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy a bűnüldöző hatóságok megfelelő időben hatékonyan léphessenek fel (mint például a szabadságmegvonással nem járó előzetes felügyeleti intézkedések kölcsönös elismerése, vagy a szabadságmegvonással járó ítéletek elismerése és végrehatjása), valamint, hogy a hagyományos kölcsönös jogsegélyt általánosságban a kölcsönös elismerés elvén alapuló új jogi eszközök váltsák fel. A büntetőügyekben folytatott európai igazságügyi együttműködés erősítésében az Eurojustnak kell központi szerepet játszania. Támogatni kell feladatai megvalósításában, továbbá a megszerzett tapasztalatok fényében, valamint a jövőbeni fejlődés érdekében teljes mértékben ki kell használni az általa nyújtott lehetőségeket. A Bizottság az Alkotmány által biztosított lehetőségeket kihasználva tovább folytatja a már megkezdett munkát a célból, hogy tovább erősödjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelme.

(10) A felelősség megosztása és szolidaritás

A Hágai Program is világosan rámutatott arra az összefüggésre, hogy megfelelő pénzügyi források nélkül nem lehet elérni a politikai célkitűzéseket. E célból a Bizottság 2005 áprilisában három keretprogramot terjesztett elő, melyek a megosztott felelősség és a tagállamok közötti szolidaritás fogalmainak gyakorlati jelentést próbálnak adni. A keretprogramok felülvizsgálják azon politikai és pénzügyi eszközöket, melyekkel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének célkitűzései a lehető leghatékonyabban megvalósíthatók.

2.4. Végrehajtás, értékelés és rugalmasság

A Bizottság teljes mértékben osztja azt a Hágai Programban megfogalmazott nézetet, mely hangsúlyozza a végrehajtás fontosságát, valamint olyan mechanizmusok kidolgozásának szükségességét, melyek segítségével megfelelő módon vizsgálható és értékelhető a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása érdekében hozott intézkedések tagállamok általi végrehajtása.

Az Alkotmány III-260. cikke cikke előirányozza olyan intézkedések meghozatalát, melyek lehetővé tennék a Bizottság és a tagállamok számára az Unió e területet érintő politikái végrehajtásának pártatlan és objektív értékelését . A Bizottság 2006 elején közleményt tesz közzé a jövőbeni értékelési mechanizmus fő céljairól, valamint az Alkotmány hatálybalépését követően javaslatokat kíván előterjeszteni.

Mindaddig azonban az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy évente készítsen jelentést (eredményösszesítést) az EU intézkedéseinek végrehajtásáról az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek számára.

Ez lehetővé fogja tenni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását célzó politika pillanatnyi állásának, valamint a tagállamok által elfogadott intézkedések tényleges végrehajtásának átfogóbb áttekintését. Az első eredményösszesítést 2005 decemberéig kell előterjeszteni; ehhez szükség lesz azon tagállamok aktív részvételére, melyeket felkértek arra, hogy az elfogadott intézkedések végrehajtásáról rendszeresen adjanak jelentést.

Továbbá az Európai Tanács nyomatékosan felkérte a Tanácsot olyan gyakorlati módszerek kidolgozására, melyek megkönnyítik a határidőn belüli végrehajtást valamennyi politikai területen; ide tartozik a tagállamok szintjén megfelelő végrehajtási tervek kidolgozása, a végrehajtáshoz megfelelő határidő biztosítása, valamint a Bizottság által a munkák előrehaladásáról készített rendszeres jelentések vizsgálata.

Figyelembe véve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség általános politikai környezetét, számolni kell azzal, hogy váratlan – gyakran nemzetközi jellegű és terjedelmű – események eredményeképpen új politikai prioritások fogalmazódnak meg. A cselekvési tervnek így – különösen hosszútávon – rugalmasnak és kiigazíthatónak kell lennie annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az elkövetkezendő években esetlegesen megfogalmazódó új prioritásokat. Az Alkotmány lehetővé fogja tenni a jogi és intézményi keret jelentős racionalizálását. Az Európai Tanács e tekintetben is fontosnak találta a bizonyos mértékű rugalmasságot, ezért előirányozta a Hágai Program felülvizsgálatát .

3. Konkrét intézkedések meghatározása

A Hágai Program értelmében a Bizottságnak a hágai célkitűzéseket konkrét intézkedésekben kell megfogalmaznia. Ennek érdekében e közlemény melléklete egy olyan cselekvési tervet tartalmaz, mely felsorolja a következő öt évben meghozandó fő intézkedéseket azon határidőkkel együtt, melyeken belül az intézkedéseket a Tanács és az Európai Parlament elé kell terjeszteni.

Az 1999. évi tamperei következtetések és a 2004. évi Hágai Program értelmében az Európai Tanácsnak továbbra is meg kell őriznie vezető szerepét a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását célzó stratégiai iránymutatások meghatározásában, valamint a jövőbeni fellépések megtervezésében. A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy vitassa meg e közleményt a csatolt cselekvési tervvel együtt a 2005. júniusi Európai Tanács általi jóváhagyásra tekintettel.

MELLÉKLET A HÁGAI PROGRAM: TÍZ PRIORITÁS A KÖVETKEZő ÖT ÉVRE AZ INTÉZKEDÉSEK LISTÁJA ÉS MEGHOZATALUK TERVEZETT IDőPONTJA

1. ÁLTALÁNOS IRÁNYVONALAK

- A szabadság, biztonság és jog területén hozott uniós intézkedések végrehajtásának pártatlan és objektív értékelésére szolgáló rendszer létrehozása

- Az Alkotmány III-260. cikke szerinti értékelési mechanizmus bevezetéséről szóló közlemény és javaslat (2006)

1.1. Az alapvető jogok biztosítása és érvényesülésük aktív elősegítése

- „Alapvető jogok és igazságszolgáltatás” keretprogram az új pénzügyi tervek keretében (2005)

- „Uniós polgárság és az alapvető jogok” egyedi program (2007)

- „Erőszak elleni küzdelem (Daphne), valamint drogmegelőzés és felvilágosítás” egyedi program (2007)

- Az Európai Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való csatlakozása (nem hivatalos tárgyalások megkezdése 2005-ben)

- A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja mandátumának kiterjesztésére és Alapjogi Ügynökséggé való átalakítására irányuló javaslat (javaslat 2005-ben)

- Daphne II program: 2006. évi munkaprogram (2005)

- Tanulmány a nőkkel szembeni erőszak leküzdésére irányuló megelőző intézkedésekről (2006)

- Közlemény a gyermekek jogainak védelméről (2005)

1.2. Európai drogstratégia

- Az EU drogokkal kapcsolatos cselekvési tervei: 2005–2008 (2005) és 2009– 2012 (2009)

- Az EU drogokkal kapcsolatos 2005–2008-as cselekvési tervének folyamatos értékelése (évente)

- A drogpolitika kidolgozásában a civil társadalom szerepéről szóló zöld könyv (2006)

- A kábítószer-kereskedelemről szóló kerethatározat végrehajtásáról és működéséről szóló jelentés (2007)

- Az EU drogokkal kapcsolatos 2005–2008-as cselekvési tervének előrehaladásáról szóló jelentés és hatásvizsgálat (2008)

- Az EU drogokkal kapcsolatos 2009–2012-es cselekvési tervéről szóló közlemény (2009)

2. A SZABADSÁG ERŐSÍTÉSE

2.1. Uniós polgárság

- A nyugdíjasok, diákok, illetve a kereső tevékenységük folytatásával felhagyó munkavállalók tartózkodási jogáról szóló 90/364, 90/365 és 93/96 irányelvek alkalmazásáról szóló jelentések

- a választójognak az európai parlamenti választások során történő gyakorlásáról szóló 93/109/EK irányelv, ideértve az új tagállamokat is, valamint adott esetben az irányelv módosítására irányuló javaslatok (2005/2006)

- A diplomáciai és konzuli védelem megkönnyítéséről szóló javaslat (2006)

- Az európai polgárok kezdeményezési jogának szabályairól és feltételeiről szóló javaslat (2007)

- A Szerződésnek az uniós polgárságra vonatkozó rendelkezéseiben biztosított jogok erősítésére és bővítésére irányuló lehetséges intézkedések vizsgálata (EK-Szerződés 22. cikk) (2008)

- Annak lehetővé tétele, hogy az Európai Unió területén az uniós polgárok és családtagjaik ugyanolyan feltételekkel mozoghassanak, mint ahogyan az adott tagállam állampolgárai a saját országukban mozoghatnak vagy változtathatnak lakóhelyet.

- A szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogról szóló 2004/38/EK irányelv átültetésének, betartásának és megfelelő alkalmazásának ellenőrzése (2006)

- A szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogról szóló 90/364/EGK, 90/365/EGK és 93/96/EGK irányelvek alkalmazásáról szóló jelentés (2006)

- A szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról szóló jelentés, és adott esetben az irányelv módosítására irányuló javaslatok (2008)

2.2. Menekültügyi, migrációs és határpolitika

- „Szolidaritás és a bevándorlási hullámok kezelése” keretprogram az új pénzügyi tervek keretében (2005)

- A Külső Határok Finanszírozási Alapjának létrehozása (2007)

- Beilleszkedési Alap létrehozása (2007)[9]

- Visszatérési Alap létrehozása (2007)

- Az Európai Menekültügyi Alap kiigazítása (2007)

- A bevándorlás jelenségének közös vizsgálata annak valamennyi aspektusában (aktuális információk és adatok beszerzésének, rendelkezésre bocsátásának, cseréjének és hatékony felhasználásának erősítése)

- A migrációs és menekültügyi statisztikai adatokról szóló éves jelentések (már megkezdődött)

- A migrációs és menekültügyi statisztikai adatok beszerzéséről szóló EU-keretrendelet elfogadása (2005)

- Az Európai Migrációs Hálózat jövőjéről szóló zöld könyv (2005)

- Egy Európai Migrációs Megfigyelőközpont létrehozására irányuló javaslat (2006)

2.3. Közös Európai Menekültügyi Rendszer

- A menekültügyi eljárásról szóló irányelv elfogadása (2005)

- Az első szakasz jogi eszközeinek értékelése

- Az első szakasz jogi eszközei átültetésének és végrehajtásának ellenőrzése (2005–2007)

- A közös menekültpolitika kialakításának második szakasza, egy közös menekültügyi eljárás, valamint egységes jogállás bevezetése azok számára, akik menedékjogot kaptak, illetve kiegészítő védelmet élveznek

- A menekültek hosszú távú tartózkodási jogának bevezetéséről szóló javaslat (2005)

- A második szakasz jogi eszközei és intézkedései – előterjesztés a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (elfogadás 2010 végéig)

- A tagállamok menekültügyi hatóságainak együttműködését elősegítő strukturális intézkedések bevezetése (Közlemény – 2005)

- Tanulmányok a menedékjog iránti kérelmek egységes elbírálásának hatásairól

- Tanulmány a menedékjog iránti kérelmek Unión belüli egységes elbírálásáról (2006)

- Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosával (UNHCR) való szoros konzultáció keretében kidolgozandó tanulmány a menedékjog iránti kérelmeknek az Unió területén kívüli egységes elbírálásáról (2006)

- A Közös Európai Menekültügyi Rendszer keretében folytatott tagállami együttműködés valamennyi formáját szolgáló Európai Támogatási Hivatal létrehozása (a közös menekültügyi eljárás bevezetését követően egy értékelés alapján)

- Az Európai Menekültügyi Alap (EMA) 2005–2013 létrehozása a tagállamok segítésére a menedékjog iránti kérelmek elbírálása, valamint harmadik országok állampolgárai bizonyos kategóriáinak fogadása területén

- Zárójelentés az Európai Menekülügyi Alapról (2005)

- Az Európai Menekültügyi Alapról szóló határozat módosítására irányuló javaslat a tagállamok segítése érdekében harmadik országok állampolgárai bizonyos kategóriáinak fogadása területén (2005)

- Többéves nemzeti programok jóváhagyása az Európai Menekültügyi Alap keretében (2005, 2008 és 2011)

- Az Európai Menekültügyi Alap kiigazítása (2007)

2.3.1. Legális bevándorlás és engedélyezési eljárások

- A legális bevándorlásra vonatkozó politika kialakítása

- Az első szakasz legális bevándorlásra vonatkozó irányelvei átültetésének és végrehajtásának értékelése és ellenőrzése (2005–2011)

- A gazdasági migrációról szóló zöld könyvvel kapcsolatos vita (2005)

- A gazdasági migrációról szóló zöld könyvre vonatkozó nyilvános konzultáció eredménye alapján a legális bevándorlásra – ideértve az engedélyezési eljárásokat is – vonatkozó politikai terv előterjesztése (2005)

2.3.2. Harmadik országok állampolgárainak beilleszkedése

- A beilleszkedésre vonatkozó egységes európai keretrendszer kialakítása

- A beilleszkedésre vonatkozó egységes európai keretrendszerről szóló közlemény (2005)

- A beilleszkedésre vonatkozó tapasztalatok és információk cseréjének javítása strukturális intézkedésekkel [10]

- Az INTI előkészítő intézkedések irányítása (2005–2006)

- A bevándorlásról és beilleszkedésről szóló éves jelentések (2005-ben már megkezdődött)

- A beilleszkedésről szóló kézikönyv (második kiadás, 2006, már megkezdődött)

- Internetes oldal létrehozása (2006)

- Beilleszkedési Alap létrehozása (2007)

2.3.3. Az illegális bevándorlás elleni küzdelem

- A bevándorlási összekötő hálózatok irányításának segítése az érintett harmadik országokban (2005-ben már megkezdődött)

- Az illegális bevándorlásra vonatkozó közös politikáról szóló éves jelentés (2005-ben már megkezdődött)

- A tagállamok bevándorlási hatóságait segítő, internetalapú megbízható információs hálózat létrehozásáról szóló bizottsági határozat elfogadása (ICONET) (2005)

- Ajánlás az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményének megkötésére és aláírására (CAHTEH) (2005)

- Közös normákon, szorosabb együttműködésen és kölcsönös technikai segítségnyújtáson alapuló, hatékony kitoloncolási és hazatelepítési politika kidolgozása

- Kitoloncolási eljárásokra vonatkozó javaslat (2005)

- A kitoloncolás pénzügyi támogatását célzó előkészítő intézkedések megkezdése (2005)

- A Bizottság különleges képviselőjének kinevezése a közös visszafogadási politika területén (2005)

- Közösségi visszafogadási megállapodások kötése és a fennálló megállapodások irányítása (megfelelő időben)

- Visszatérési Alap létrehozása (2007)

2.3.4. A menekültügy és bevándorlás külső dimenziója

- Harmadik országokkal való együttműködés a bevándorlás és menekültügy területén

- A bevándorlásról és fejlődésről szóló közlemény (2005)

- Az AENEAS Program (2004–2006) 2006. évi munkadokumentumának átdolgozott változata (2005)

- A bevándorlás kérdésének az országos és regionális stratégiai dokumentumokba való felvétele valamennyi érintett harmadik ország esetén (2005)

- Az EU regionális védelmi programjainak kidolgozása

- Az EU regionális védelmi programjának cselekvési terve, valamint az EU letelepedési programja (2005)

- Kísérleti védelmi programok elindítása ( 2005 )

- Tranzitországokkal való szorosabb együttműködés annak érdekében, hogy ezen országok jobban tudják a bevándorlás problémáját kezelni, és a menekülteknek megfelelő védelmet tudjanak nyújtani

- A menekültügy és bevándorlás területén elért fejlődésről és eredményekről szóló jelentés az európai szomszédsági politikával összefüggésben ( 2005 )

2.3.5. Határellenőrzés, biometria, információs rendszerek és vízumpolitika

- A személyek ellenőrzésének a belső határokon való megszüntetése

- A SIS II jogi eszközökről szóló javaslat (2005)

- A nem a SIS II keretébe tartozó vívmányoknak az új tagállamokban történő végrehajtása értékelésének megkezdése ( 2006 )

- A SIS II keretébe tartozó vívmányok új tagállamokban történő végrehajtásának értékelése (a SIS II működésének megkezdését követően – 2007)

- Az új tagállamokkal közös határokon, valamint azok közös határain az ellenőrzések megszüntetéséről szóló tanácsi határozat elfogadása ( 2007 )

- A jelenlegi schengeni értékelési mechanizmus felügyeleti mechanizmussal való kiegészítésére vonatkozó javaslat (mihelyt az új tagállamok belső határain befejeződött a személyek ellenőrzésének megszüntetése) (2007–2008)

- A külső határok integrált igazgatási rendszerének kialakítása

- A Határfelügyeleti Ügynökség keretében a tagállamok külső határellenőrzésének és -felügyeletének segítése érdekében nemzeti szakértői csoportok felállításáról szóló javaslat (2005)

- „Határőrök kézikönyve” (a személyek határátlépését szabályozó közösségi kódex elfogadása után)

- A tagállamok valamely másik tagállam külső határain tevékenykedő tisztviselőire ruházott végrehajtási hatáskörökre vonatkozó javaslat (2006)

- A Határfelügyeleti Ügynökség értékeléséről szóló jelentés, ideértve feladatainak felülvizsgálatát, valamint annak megvizsgálását, hogy a határigazgatás területén más tevékenységeket is ruházzanak-e az ügynökségre (ideértve a nemzeti szakértői csoportok működésére, valamint az európai határőrök rendszerének megvalósíthatóságára vonatkozó értékelést is) ( 2007 )

- A Külső Határok Finanszírozási Alapjának létrehozása (2007)

- A schengeni vívmányok részleges alkalmazása

- A schengeni vívmányok Írország általi részleges végrehajtásáról szóló tanácsi határozat elfogadása ( 2005 )

- A schengeni vívmányok (SIS) Egyesült Királyság általi részleges végrehajtásáról szóló tanácsi határozat elfogadása ( 2005 )

- Koherens megközelítés és harmonizált megoldások az EU-ban a biometrikus azonosítók és adatok területén

- A biometrikus adatok gyűjtésének szabályaira és eljárásaira vonatkozó Közös Konzuli Utasítás módosításáról szóló javaslat, ideértve az ilyen adatok rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét, valamint az e kötelezettség alóli kivételeket is (2005)

- A nemzeti személyi igazolványokra vonatkozó minimumkövetelmények meghatározásának előkészítése (2005-től)

- Bizonyos szakmát gyakorlók személyi igazolványaira vonatkozó minimumkövetelmények meghatározásának előkészítése, amennyiben szükséges (2005-től)

- Biometrikus azonosítók felvétele úti okmányokba, vízumokba, tartózkodási engedélyekbe, az uniós polgárok útlevelébe, valamint az információs rendszerekbe ( 2006 )

- A SIS II, VIS és Eurodac együtthatásának erősítéséről szóló közlemény ( 2006 )

- Vízumpolitika és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) fejlesztése

- Találkozók a pozitív vízumlistán szereplő harmadik országokkal a tagállamok állampolgárai e harmadik országokba való vízummentes utazásának biztosítása érdekében ( már megkezdődött, a vízumlista felülvizsgálatával egyidejűleg )

- A vízumpolitika fejlődéséhez és a vízumkérelmeket elbíráló közös központok létrehozásához szükséges módosításokra vonatkozó javaslatok (2005)

- A vízumlista rendszeres felülvizsgálata (539/2001/EK rendelet ) ( rendszeresen )

- A 2006. évi torinói olimpiai család tagjainak szóló vízumok kiadására vonatkozó eljárások megkönnyítéséről szóló javaslat (2005)

- A 2004. évi athéni olimpiai család tagjainak szóló vízumok kiadására vonatkozó eljárások megkönnyítéséről szóló 1295/2003/EK rendelet végrehajtásáról szóló jelentés ( 2005 )

- A vízumilletékekre vonatkozó Közös Konzuli Utasítás módosításáról szóló javaslat (2005)

- Az ARGO munkaprogram ( 2005 és 2006 )

- A tranzitra vonatkozó javaslatok: a schengeni dokumentumok egyoldalú elismerése az új tagállamok által/a svájci tartózkodási engedélyek tagállamok általi elismerése (2005)

- Az EK és harmadik országok közötti, vízummentességet nyújtó olyan megállapodások kötésére irányuló tárgyalási irányelvekről szóló ajánlás, melyek meghatározzák, hogy mely feltételek mellett lehet az Unió területén egy háromtól hat hónapig terjedő időszakban szabadon mozogni (2005)

- A kishatárforgalom szabályozásának bevezetéséről szóló javaslat elfogadása ( 2005 )

- A kalinyingrádi tranzitszabályozás működéséről szóló jelentés ( 2005 )

- A kalinyingrádi könnyítés[11] (2005–2006)

- A schengeni könnyítés hét tagállam számára ( 2005 és 2006 )

- Vízumkönnyítések harmadik országokkal közösen történő kidolgozására irányuló tárgyalási irányelvekről szóló különös ajánlások az EK visszafogadási politikája keretében – a lehetőségekhoz mérten és a kölcsönösség alapján, a migráció kezelésében való tényleges partnerség kialakítása érdekében (2005–2009)

- A helyi szintű konzuli együttműködésre vonatkozó Közös Konzuli Utasítás módosításáról szóló javaslat (2006)

- A Közös Konzuli Utasítás felülvizsgálatáról szóló javaslat (2006)

- A VIS technikai végrehajtása: kezdve az alfanumerikus adat- és fényképekfeldolgozási funkciókkal ( 2006 ), majd a biometrikus adatfeldolgozási funkciókkal ( 2006 )

- Közös konzuli irodák létrehozásáról szóló javaslat (2007)

3. A BIZTONSÁG ERŐSÍTÉSE

- „Biztonság és a szabadságjogok védelme” keretprogram az új pénzügyi tervek keretében (2005)

- „Bűnmegelőzés és bűnözés elleni küzdelem” egyedi program (2007)

- „A terrorizmus megelőzése, felkészültség és következménykezelés” egyedi program (2007)

3.1. A bűnüldöző szervek és igazságügyi hatóságok közötti információcsere az adatvédelem és biztonság közötti megfelelő egyensúly megteremtése mellett

- Elektronikus hírközlési közszolgáltatások nyújtásával összefüggésben feldolgozott adatok bűncselekmények felderítése, nyomozás vagy üldözés érdekében történő visszatartásáról szóló javaslat (2005)

- A személyes adatoknak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében történő átadására vonatkozó megfelelő biztosítékok és hatékony jogorvoslati lehetőségek számbavétele

- A hozzáférés elvének alkalmazása a bűnüldözést szolgáló információcserében

- A bűnüldözést szolgáló információcserében a hozzáférés elvének bevezetéséről szóló javaslat (2005)

- A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében a személyes adatok átadásának megfelelő biztosítékairól szóló javaslat (2005)

- Az utasok adatainak a határok és a légiközlekedés biztonságát, valamint egyéb bűnüldözési célokat szolgáló felhasználására vonatkozó közös uniós megközelítésről szóló javaslat (2005)

- A bűnüldöző szervek VIS-hez való hozzáféréséről szóló javaslat (2005)

- A SIS II és az Europol információs rendszere közötti kapcsolatok fejlesztése (2007)

- Az USA-val kötött, a légiutasok (PNR) adatairól szóló megállapodás közös felülvizsgálata (2005)

- A légiutasok adatairól szóló megállapodások megkötésére irányuló, Kanadával és Ausztráliával – adott esetben más országokkal – folytatott tárgyalások befejezése (2005)

- A légiutasok adataihoz való hozzáférés területén magas szintű adatvédelmet biztosító nemzetközi iránymutatások meghatározása a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) keretében

- A DNS-adatbázisok kölcsönösség alapján történő használatáról szóló javaslat (2005)

- Az ujjlenyomat-adatbázisok kölcsönösség alapján történő használatáról szóló javaslat (2007)

- A kriminalisztikai/rendőrségi adatbázisok általános közösségi szerkezetéről szóló javaslat (2008)

3.2. Terrorizmus

- A terrorizmus elleni küzdelem átfogó és koherens megközelítésének kialakítása

- A terrorizmus áldozatait segítő kísérleti projekt figyelemmel kísérése (2006)

- A bűnüldöző hatóságok terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésének erősítése tagállamonként egy-egy szakosított kapcsolattartó pont kijelölésével, melyek hozzáférhetnek valamennyi releváns információhoz és bűnüldözési operatív információhoz a 2001/931/CFSP közös állásponthoz csatolt mellékletben felsorolt személyek, csoportok vagy szervezetek által kifejtett terrorista tevékenységekkel kapcsolatosan ( 2005 )

- Európai Bűnüldözési Hálózat (LEN) létrehozása a terrorizmus elleni küzdelemben (2005)

- A robbanóanyagok és robbanószerek vonatkozásában a biztonság fokozásáról szóló közlemény (2005)

- A terrorizmusról szóló második jelentés ( 2005 )

- Az erőszakos radikalizálódásról szóló közlemény (2005) és szükség esetén intézkedések meghozatala (2007)

- A terrorizmus finanszírozása érdekében jótékonysági szervezetekkel való visszaélés megakadályozásáról szóló jelentés (2006)

- A 25 tagállam terrorizmussal kapcsolatos szakértői értékelési mechanizmusának eredményeiről szóló közlemény (2006/2007)

- Jogi eszközök szükségességének és alkalmazási körének meghatározása annak biztosítása érdekében, hogy a Pénzügyi Akció Munkacsoport különleges ajánlásaival összhangban megelőzési célból valamennyi tagállam zárolhassa meghatározott személyek vagyoni eszközeit ( 2007 )

- A vegyi, nukleáris és biológiai fegyverek előállításának, valamint terjesztésének megakadályozása érdekében már megkezdett munkához való hozzájárulás (2007)

- „A terrorizmus megelőzése, felkészültség és következménykezelés” egyedi program végrehajtása (2007)

- A közösségi jog, valamint a terrorizmus elleni küzdelem érdekében meghozandó intézkedések párhuzamos felülvizsgálata és kiigazítása

- A terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 11. cikke szerinti második jelentés ( 2005 )

3.3. A szervezett bűnözés elleni küzdelem és megelőzés

- A szervezett bűnözés elleni küzdelem stratégiai koncepciójának kialakításáról szóló közlemény (2005)

- „Bűnmegelőzés és bűnözés elleni küzdelem” egyedi program végrehajtása (2007)

- A szervezett bűnözésre vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az információgyűjtés és -elemzés hatékonyabbá tétele

- Egy cselekvési tervről szóló közlemény – az EU bűnügyi statisztikája ( 2005 )

- A bűnügyi operatív információkon alapuló bűnüldözésről szóló bizottsági munkadokumentum ( 2005 )

- A jogszabálytervezetekben benne rejlő esetleges bűnelkövetési lehetőségek előzetes kontrollja hiányosságainak megállapítására szolgáló szabványmódszerről szóló ajánlások ( 2007 )

- Európai bűnügyi jelentés előterjesztése ( 2007 )

- A szervezett bűnözés megelőzésének erősítése

- A jogszabálytervezetekben benne rejlő esetleges bűnelkövetési lehetőségek előzetes kontrollja, továbbá a termékek és szolgáltatások kialakításának bűnmegelőzést szolgáló intézkedésekkel történő kísérése ( 2005 )

- A civil társadalom eltűnt vagy szexuálisan kizsákmányolt gyermekek megkeresésében való szerepéről szóló, 2001. évi tanácsi állásfoglalást követő tanulmány eredményeiről szóló jelentés ( 2005 )

- A magán- és közszféra közötti, a közjogi szervezetek és magánjogi társaságok szervezett bűnözéssel szembeni védelmére irányuló partnerségről szóló cselekvési terv ( 2006 )

- A tagállamok csúcstechnológiás bűnözés felderítésére szakosodott nyomozócsoportjai közötti, valamint a magánszférával folytatott európai szintű összehangolás és együttműködés javítása (a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos információs hálózat), valamint az európai számítógépes bűnözésről szóló kézikönyv kidolgozása ( 2006 )

- A számítógépes bűnözésről és a számítógépes biztonságpolitikáról szóló közlemény ( 2006 )

- Korrupcióval szembeni intézkedések

- Közhivatalnoki etikai és feddhetetlenségi kódexek kidolgozása ( 2007 )

- A közhivatalnokok megvesztegetési kísérletek bejelentésére, valamint vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségei bevezetéséről szóló javaslat (2008)

- Az eszközök erősítése a szervezett bűnözés pénzügyi aspektusai vonatkozásában

- A pénzügyi vizsgálat mint bűnüldözési módszer alkalmazásának erősítésére, valamint a képzésre vonatkozó közös minimumkövetelmények meghatározására irányuló kezdeményezések ( 2005–2007 ):

- Közös képzési követelmények a pénzügyi vizsgálatra vonatkozóan ( 2005 )

- A pénzügyi hírszerző egységeknek a jelentést tevő szervek felé történő, gyanús ügyletekre vonatkozó visszajelzéseivel kapcsolatos szándéknyilatkozatról szóló ajánlás (2006)

- A jogi személyek szervezett bűnözés céljából történő felhasználásának megakadályozása érdekében átláthatóságuk növeléséről szóló ajánlás és/vagy javaslat (2006)

- Bűncselekményből származó anyagi javakra szakosodott hírszerző egységek felállításának elősegítése az EU tagállamaiban (folyamatosan)

- Az elkobzott vagyoni eszközöknek a bűncselekmény azonosítható sértettjei vagy jótékonysági szervezetek számára – kompenzációként vagy jóvátételként – történő átadására vonatkozó szabályok megvizsgálása ( 2008 )

- A jogszabályok továbbfejlesztése, valamint szükség esetén a fennálló jogi eszközök felülvizsgálata

- A hamisítás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogalkotási csomag (2005)

- Az emberkereskedelemről szóló közlemény ( 2005 )

- Az emberkereskedelemre vonatkozó jelenlegi jogi rendelkezések felülvizsgálata, és szükség esetén továbbfejlesztése, például a köz- és magánszféra közötti együttműködés, az uniós szintű együttműködés, valamint az Europol bevonásának megkönnyítése érdekében (2006)

- Az emberi szervekkel, szövetekkel és sejtekkel való kereskedelem elleni küzdelemre és megelőzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata, és szükség esetén továbbfejlesztése (2006)

- A bűncselekményből származó vagyoni eszközök elkobzására vonatkozó jelenlegi jogi rendelkezések felülvizsgálata, és szükség esetén szigorítása, büntetőítélet meghozatalától függetlenül (2007)

- Az EU tagállamaiban, a csatlakozó országokban, valamint a tagjelölt országokban a szervezett bűnözés keretében történő adócsalás elleni küzdelemben a jogi eszközök szükségességét felmérő összehasonlító tanulmány (2005)

- A büntetőjogi jogszabályok közelítéséről szóló javaslat, különösen az adócsalás tényállási elemei és a büntetések vonatkozásában, valamint azon szabályok és legjobb gyakorlatok tekintetében, melyeknek célja a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés javítása a szervezett adócsalás elleni küzdelemben (2007)

- A személyazonossággal való visszaélésről, valamint a személyazonosság kezeléséről – ideértve a személyazonosító okmányok adatbázisát is – szóló javaslat (2007)

- A jogszabályok további közelítéséről szóló tanulmányok és kutatások, például a tiltott fegyverkereskedelem, befolyással üzérkedés és zsarolás területén ( 2008 )

- Az ellenőrzés és értékelés javítása

- A pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, zárolásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 2001. június 26-i tanácsi kerethatározat 6. cikke szerinti második jelentés ( 2005 )

- A nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló, 2001. május 28-i tanácsi kerethatározat 14. cikke szerinti második jelentés ( 2005 )

- A magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés ( 2005 )

- A környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2003. január 27-i kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés ( 2005 )

- A bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés (2007)

- A vámegyüttműködés (II. Nápolyi Egyezmény) tagállamok általi végrehajtásának értékelése ( 2008 )

- A tagállamok korrupcióellenes politikáinak értékelése ( 2009 )

- A pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem területén hozott intézkedések értékelése ( 2010 )

3.4. Rendőrségi és vámügyi együttműködés

- A vámügyi együttműködési stratégiáról szóló, 2003. október 2-i tanácsi ajánlást követően a Bel- és Igazságügyi Tanács által 2004. március 30-án jóváhagyott, a vámügyi együttműködésre vonatkozó munkaprogram végrehajtása ( 2004–2006 )

- Tiltott vagy korlátozottan forgalmazható áruk határokon átnyúló tiltott kereskedelme elleni küzdelemről szóló közlemény ( 2007 )

- Az Europolról, valamint az Europol tevékenységeinek ellenőrzésében az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepéről szóló javaslat (legkésőbb 2008. január 1-ig)

- Az Europol és az Eurojust közötti kapcsolat meghatározása (legkésőbb 2008 -ig)

- A Biztonsági Bizottság (COSI) szerepének meghatározása ( legkésőbb 2008. január 1-ig )

- A bűnüldözési együttműködés javítása, valamint

- a schengeni vívmányok fejlesztése a határokon átnyúló operatív rendőrségi együttműködés tekintetében

- Különösen a tagállamok belső határain való bűnüldözési együttműködés javításáról szóló javaslat (2005)

- A közlekedésbiztonság javításáról, valamint a biztonságnak a transzeurópai közlekedési hálózatok rendőrségi és igazságügyi együttműködésbe való bevonása általi erősítéséről szóló irányelvre vonatkozó javaslat és közlemény (2005)

- A Sirene Kézikönyv aktualizálása (2005)

- A bűnüldöző szervek VIS-hez való hozzáféréséről szóló javaslat (2005)

- A SIS II és az Europol információs rendszere közötti kapcsolatok fejlesztése (2007)

- A rendőrségre vonatkozó közös minőségi szabályok (rendőri etika, ellenőrzési programok) ( 2008 )

- A bűnügyi laboratóriumok minőségi szabványainak harmonizálása ( 2008 )

- A bűnüldöző hatóságok tisztviselői közötti rendszeres csereprogramok

- Az Európai Rendőrakadémiának (CEPOL) az Unió egyik szervekénti létrehozásáról szóló javaslat elfogadása ( 2005 )

- A tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti operatív együttműködés javítása

- Rövidtávú közös vámügyi és rendőrségi műveletek végrehajtása és/vagy multidiszciplináris közös csoportok felállítása ( folyamatosan )

- A nyomozási technikák különböző jogrendszerekben való alkalmazására vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozása ( 2006 )

- A II. Nápolyi Egyezmény szerinti, a vámigazgatási szervek különleges együttműködési formái alkalmazásának elősegítésére és kiterjesztésére vonatkozó legjobb gyakorlatokról szóló útmutató ( 2007 )

- A korrupció elleni küzdelemben részt vevő szervek közötti európai együttműködés javítása a korrupció elleni küzdelemben részt vevő hatóságok (rendőrség, bíróság, ügyészség és vámhatóság) közötti, uniós és transznacionális szintű hálózat létrehozásával ( 2008 )

3.5. Válságkezelés az Európai Unióban

- Egy általános biztonsági korai előrejelző rendszer (ARGUS), valamint a meglévő előrejelző rendszereket összehangoló bizottsági válságközpont létrehozásáról szóló bizottsági határozat ( 2005 )

- A fontos infrastruktúrákra vonatkozó előrejelző és információs hálózat (CIWIN) létrehozásáról szóló javaslat (2005)

- A fontos infrastruktúrák védelmi terve ( 2005 )

- Az integrált válságkezelésre vonatkozó szabályok az Európai Unióban (legkésőbb 2006. július 1-jétől alkalmazandók)

3.6. Általános bűnmegelőzés

- Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat feljesztése ( 2005 )

4. A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

- Lásd „Alapvető jogok és igazságszolgáltatás” keretprogram az új pénzügyi tervek keretében (2005)

- „Polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés” egyedi program (2007)

- „Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés” egyedi program (2007)

4.1. A kölcsönös bizalom kialakítása

- Az együttműködés erősítése

- Az igazságügyi szervezetek és hatóságok hálózatainak az EU általi támogatása ( folyamatosan )

- Az Európai Igazságügyi Hálózat internetes oldalának, valamint az EU-jogszabályokhoz kapcsolódó ítélkezési gyakorlat adatbázisainak folyamatos fejlesztése ( folyamatosan )

- Az Európai Igazságügyi Atlasz folyamatos frissítése és fejlesztése ( folyamatosan )

- A polgári igazságszolgáltatás európai napjának évente történő megünneplése ( folyamatosan )

- Az „európai jogi kultúra” kialakítása

- Az igazságszolgáltatás minőségének értékelése ( közlemény – 2006 )

- Az Európai Unióban folyó jogászképzésről ( 2005 ), a bírák cseréjét szolgáló kísérleti projekt folytatásáról ( 2005 ), valamint az előkészítő intézkedésekről szóló bizottsági közlemény ( 2006 )

- A fennálló struktúrák alapján egy hatékony európai képzési hálózat létrehozása az igazságügyi hatóságok számára polgári és büntetőügyekben (2007)

- Az igazságügyi szervezetek és hatóságok közötti hálózat létrehozása

- Polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat működéséről szóló jelentés ( 2005 ), valamint adott esetben módosító javaslat ( 2006 )

- EU-workshopok a jogi szakma képviselői közötti együttműködés elősegítésére a legjobb gyakorlatok bevezetése céljából ( 2006 )

- Az EU-jogalkotás koherenciájának és minőségének javítása

- A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1348/2000/EK rendelet módosításáról szóló javaslat (2005)

- A bizonyításfelvételről szóló 1206/2001/EK rendelet alkalmazásáról szóló jelentés, valamint adott esetben módosító javaslat ( 2007 )

- Az I. Brüsszeli Rendelet alkalmazásáról szóló jelentés ( 2007 ), valamint adott esetben módosító javaslat ( 2009 )

- Végleges kutatási jelentés, valamint egy közös referenciakeret tervezete (2007)

- Az EU szerződési jogára vonatkozó közös referenciakeret elfogadása ( legkésőbb 2009-ben )

4.2. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

- „Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés” egyedi program végrehajtása (2007)

- A kölcsönös elismerés elvének egyre erőteljesebb alkalmazása:

- A büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismeréséről, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítéséről szóló közlemény ( 2005 )

- A büntetőítéletekre vonatkozó információcseréről, valamint az elítélések Európai Unión belüli hatásáról szóló fehér könyv ( 2005 )

- Az Európai Unió tagállamaiban hozott büntetőítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló javaslat (2005)

- A büntetőítéletekre vonatkozó információknak az állampolgárság szerinti tagállamnak való átadásáról, valamint e tagállam általi megőrzéséről szóló ajánlás (2005)

- Az EU valamely tagállamában elítélt, harmadik országok állampolgárai nyilvántartásának létrehozásáról szóló közlemény (2005)

- Az európai végrehajtási okirattal, valamint az elítélt személyeknek az EU tagállamai közötti átadásával kapcsolatos kezdeményezés (2005)

- A szabadságmegvonással nem járó előzetes felügyeleti intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló javaslat (2005)

- A jogkorlátozó/jogfosztó intézkedésekről szóló közlemény ( 2005 )

- Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés ( 2005 )

- Gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatti elítélésből eredő eltiltásnak az Európai Unión belüli elismerésére és végrehajtására irányuló kezdeményezés (2005)

- A járművezetéstől való eltiltásról szóló javaslat (az 1998. évi egyezmény átdolgozása) (2006)

- A vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló, 2003. július 22-i kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés ( 2006 )

- A kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre történő alkalmazásáról szóló kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés (2006)

- Az alternatív szankciók és felfüggesztett büntetések elismeréséről és végrehajtásáról szóló javaslat (2007)

- Az európai bizonításfelvételi kérelem kiegészítéséről szóló javaslat (2008)

- Jogszabályok közelítése

- A joghatósági összeütközésről, valamint a „ ne bis in idem ” elvéről szóló zöld könyv ( 2005 )

- Az ártatlanság vélelméről szóló zöld könyv ( 2005 )

- A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i kerethatározat végrehatjásáról szóló második jelentés ( 2005 )

- A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i kerethatározat végrehatjásáról szóló harmadik jelentés ( 2006)

- A joghatósági összeütközésről, valamint a „non bis in idem” elvéről szóló javaslat (2006)

- A bizonyítékok értékeléséről szóló zöld könyv ( 2006 )

- A vádlott távollétében hozott határozatokról szóló zöld könyv ( 2006 )

- A bizonyításfelvétel minimumkövetelményeiről szóló javaslat (2007)

- A vádlott távollétében hozott határozatokról szóló javaslat (2007)

- Az ágazati büntetőjogi szankciók közelítéséről szóló javaslat (legkésőbb 2007-ig)

- A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén alkalmazandó egyéb eszközök

- Az elektronikus bizonyítékok beszerzésének és cseréjének minimumkövetelményeiről szóló ajánlás ( 2006 )

- Az okirati bozonyítékok szándékos megsemmisítéséről szóló javaslat (2007)

- A tanúk, valamint az igazságügyi szervekkel együttműködő személyek védelméről szóló javaslat (2007)

- A bűnüldözési operatív információknak valamely másik tagállamban bizonyítékként való felhasználásáról szóló tanulmány ( 2008 )

- A szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek elbírálására szakosodott bírói tanácsok hatékonyságának értékelése (2009)

- Eurojust

- Az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i tanácsi határozat végrehajtásáról szóló második jelentés ( 2005 )

- Az Eurojustról szóló javaslat (legkésőbb 2008. január 1-ig)

- Az Unió pénzügyi érdekei védelmének erősítéséről szóló fehér könyv (2009-ig)

4.3. Az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, a kölcsönös elismerés elvének erősítése, valamint hatékony igazságszolgáltatáshoz polgári ügyekben

- Az öröklésről szóló zöld könyv ( 2005 )

- A házasság felbontására irányuló ügyekben a kollíziós szabályokról és joghatósági összeütközésekről szóló zöld könyv (III. Róma) ( 2005 )

- A szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályokról szóló javaslat (I. Róma) (2005)

- A kis értékű követelésekről szóló javaslat (2005)

- A tartási kötelezettségekről szóló javaslat (2005)

- A szerződésen kívüli kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályokról szóló „II. római” javaslat elfogadása ( 2006 )

- Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet elfogadása ( 2006 )

- Az alternatív vitarendezési eljárásokról (ADR) és a közvetítésről szóló irányelv elfogadása ( 2006 )

- A házassági és élettársi jogviszony vagyonjogi következményeiről szóló zöld könyv ( 2006 )

- A bírósági határozatok hatékony végrehajtásáról szóló zöld könyv ( 2006–2007 )

- Az iratok szabad mozgása érdekében a jogi és igazgatási intézkedések eltörléséről/csökkentéséről szóló zöld könyv ( 2007 )

- A személyi állapottal kapcsolatos ügyekben a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásáról szóló zöld könyv ( 2008 )

- Egyes eljárásjogi kérdésekkel kapcsolatos minimunkövetelményekről szóló zöld könyv ( 2008 )

- A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlése lehetőségének értékelése, valamint adott esetben jogalkotási javaslatok (2008–2010)

- „Polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés” egyedi program végrehajtása (2007)

4.4. Nemzetközi jogrend

- A joghatósági kikötésről szóló egyezményre vonatkozó tárgyalások befejezése ( 2005 )

- Az I. Brüsszeli Rendelet, valamint az iratok kézbesítéséről szóló rendelet tekintetében Dániával úgynevezett párhuzamos megállapodások megkötéséről szóló javaslat (2005)

- Az Európa Tanács terrorizmus visszaszorításáról szóló egyezményéről folytatott tárgyalások ( 2005 )

- Az Európa Tanács, valamint más nemzetközi szervezetek és fórumok (G8, ENSZ, OECD, EBESZ, FATF) büntetőügyek területén folytatott tevékenységeiben való aktív részvétel ( 2005–2009 )

- Az EU és harmadik országok közötti kétoldalú kiadatási egyezmények kötésének vizsgálata ( 2005–2009 )

- Az EU és harmadik országok közötti kétoldalú kölcsönös jogsegélyegyezmények kötését támogató érvek vizsgálata ( 2005–2009 )

- Az Európa Tanács a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni harcról szóló egyezményének az EK nevében való megkötéséről és aláírásáról szóló javaslat (2005/2006)

- A Közösségnek a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferenciához való csatlakozása ( 2006 )

- Az új Luganói Egyezmény megkötéséről szóló javaslat (2006)

- A külső segítségnyújtást szabályozó jelenlegi eszközök tervezett felülvizsgálata során a terrorizmus elleni küzdelemben való segítésgnyújtásra vonatkozó rendelkezések kidolgozása ( 2006 )

- Az Egyesült Nemzetek korrupció elleni küzdelemről szóló egyezményének az EK nevében való megkötéséről szóló javaslat (2006)

- A tartási kötelezettségekről szóló egyezményre vonatkozó tárgyalások befejezése ( 2007 )

- Az Egyesült Nemzeteknek a lőfegyverek, részeik és alkatrészeik, valamint lőszereik tiltott előállítása és kereskedelme elleni jegyzőkönyvének megkötéséről szóló javaslat (2007)

5. KÜLKAPCSOLATOK

- A Hágai Program keretében kidolgozott intézkedéseken alapuló, a szabadságra, a biztonságra és a jog érvényesülésére vonatkozó uniós politika valamennyi külső aspektusát magában foglaló stratégia ( 2005 )

- A szabadságra, a biztonságra és a jog érvényesülésére vonatkozó uniós politika valamennyi külső aspektusáról szóló közlemény (2005 közepén – hozzájárulás a stratégiához)

[1] „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség: a Tamperei Program értékelése és a jövőbeli perspektívák” - COM(2004) 401, 2004.6.2.

[2] COM(2005) 45, 2005.2.14.

[3] Megjegyzendő, hogy a szabadság fogalma e cselekvési terv valamennyi részét lefedi. E dokumentum keretében azonban a szabadság a Hágai Programban megfogalmazott sajátos jelentéssel bír.

[4] COM(2005) 122, 123 és 124, 2005.4.6.

[5] „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség: a Tamperei Program mérlege és az új iránymutatások” - COM(2004) 401, 2004.6.2.

[6] P6_TA(2004)0022, 2004. október 14., „Az Európai Parlament ajánlása a Tanácsnak és az Európai Tanácsnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség jövőjéről, valamint a legitimitásának és hatékonyságának növeléséhez szükséges intézkedésekről”.

[7] Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikke szerinti eljárásnak a Szerződés Harmadik része IV. címének hatálya alá tartozó egyes területekre történő alkalmazásáról szóló, 2004. december 22-i 2004/927/EK tanácsi határozat (HL L 396., 2004.12.31., 45. o.).

[8] „Stratégiai célkitűzések 2005–2009, Európa 2010: partnerség Európa megújulásáért” - COM(2005) 12, 2005.1.26.

[9] Ez az alap az Európai Szociális Alapot fogja kiegészíteni.

[10] Ezt kiegészítik az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a Társadalmi Integrációs Folyamat keretében hozott intézkedések.

[11] A kalinyingrádi könnyítést különös rendelkezések fogják felváltani a tervezett Külső Határok Finanszírozási Alapja keretében a „Szolidaritás és bevándorlási hullámok kezelése” keretprogram részeként (2007–2013).