24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 18/6

1.

A Tanács 2002. november 12-én állásfoglalást hagyott jóvá a szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés előmozdításáról. (1) Később ez az állásfoglalás képezte az Európai Unió tagállamainak, az EFTA/EGK tagországainak és a tagjelölt országoknak a szakoktatásért és szakképzésért felelős miniszterei, valamint a Bizottság és az európai szociális partnerek 2002. november 29–30-i koppenhágai találkozóján a szakoktatás és szakképzés teljesítményének, minőségének és vonzerejének javítására irányuló stratégiaként – ismertebb nevén koppenhágai folyamat – elfogadott nyilatkozat alapját.

2.

A folyamat 2004. december 14-én Maastrichtban tartott első felülvizsgálata (2) egyrészt megállapította, hogy előrelépés történt számos közös eszköz és elv kialakítása terén, másrészt a folyamatot szorosan a lisszaboni stratégiához és az „Oktatás és képzés” munkaprogramhoz kapcsolta. A 2006. december 5-én Helsinkiben megtartott második felülvizsgálat (3) hangsúlyozta a lendület megtartásának, valamint az elfogadott elvek és eszközök folyamatos megvalósítása biztosításának szükségességét.

3.

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (4) arra ösztönzi a tagállamokat, hogy építsék be a kulcskompetenciákat az egész életen át tartó oktatásra és képzésre vonatkozó stratégiáikba, hogy így minden fiatal számára biztosítsák az ahhoz szükséges eszközöket, hogy e kompetenciáikat olyan szintre fejlesszék, amely megfelelő alapot biztosít további szakmai képzésükhöz és foglalkoztatásukhoz.

4.

Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről szóló, 2007. május 25-i tanácsi következtetések (5) megerősítik, hogy az európai statisztikai rendszerből nyert adatok minősége javításra szorul.

5.

Az új munkahelyekhez szükséges új készségekről szóló, 2007. november 15-i tanácsi állásfoglalás (6) kiemeli, hogy a munkavállalóknak a tudásalapú társadalom új munkahelyeire való felkészítése céljából haladéktalanul elébe kell menni a jövőbeli készségigényeknek olyan intézkedések végrehajtásával, amelyeknek célja az ismereteknek, a készségeknek és kompetenciáknak a gazdaság igényeihez való igazítása, és az esetleges hiányok orvosolása.

6.

A Tanács és a Bizottság 2008. évi, az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló közös időközi jelentése (7) hangsúlyozza, hogy további munkára van szükség ahhoz, hogy vonzóbb és színvonalasabb legyen a szakoktatás és szakképzés, valamint kiemeli, hogy el kell kezdeni az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés aktualizált keretstratégiájával kapcsolatos munkát.

7.

A 2008. március 13–14-i Európai Tanács (8) kijelölte a 2008–2010-re vonatkozó prioritásokat, és hangsúlyozta, hogy „az emberi tőkébe és kreativitásba való, az emberek egész életén át tartó nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés kulcsfontosságú feltétele annak, hogy Európa sikeres legyen a globalizált világban”. A több iparágban is tapasztalható növekvő készséghiányra reagálva a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a technológiai változásnak és a népesség elöregedésének hatásait is figyelembe véve nyújtson be átfogó, a 2020-ig tartó időszakot felölelő értékelést a jövőbeli európai készségigényekről.

8.

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (9) a tanulási eredmények különböző oktatási rendszerek és országok közti elismerésének megkönnyítése révén lehetővé teszi a mobilitás, valamint az egész életen át tartó tanulás előmozdítását.

9.

A kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való előmozdításáról szóló, 2008. május 22-i következtetéseiben (10) a Tanács az oktatás és képzés minden szintjén nagyobb szinergia kialakítását javasolja egyfelől az ismeretek és készségek, másfelől a kreativitás és az innovációs készség között. Ezen felül a kreativitás és innováció európai évéről (2009) szóló európai parlamenti és tanácsi határozati javaslat (11) célja, hogy támogassa a tagállamokat a kreativitást az egész életen át tartó tanulás révén ösztönző törekvéseikben, amely az innováció motorja és a személyes, szakmai, vállalkozói és szociális készségek fejlődésének központi tényezője.

10.

A felnőttkori tanulásról szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetések (12) elismerik, hogy a felnőttkori tanulás kulcsszerepet játszhat a lisszaboni stratégia céljainak teljesítésében, mindenekelőtt a munkavállalók technológiai alkalmazkodásának lehetővé tételében, valamint az idősebb munkavállalók és a migránsok sajátos igényeinek kielégítésében.

1.

A szakoktatás és szakképzés (VET) az egész életen át tartó tanulás alapvető része, amely a képesítés valamennyi releváns szintjére kiterjed, és amelyet szorosan össze kell kapcsolni az általános oktatással és a felsőoktatással. A foglalkoztatás és a szociálpolitikák központi elemeként a szakoktatás és szakképzés nem csak a versenyképességet, az üzleti teljesítményt és az innovációt mozdítja elő a globalizált gazdaságban, hanem a társadalmi igazságosságot, a kohéziót, a személyes fejlődést és az aktív polgári szerepvállalást is.

2.

Az egész életük folyamán a polgárok igényeihez igazítható, rugalmas karrierlehetőségek érdekében erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy szorosabban kapcsolódjon össze valamennyi tanulási forma és kontextus.

3.

A kreativitás és az innováció fejlesztése különösen fontos a szakoktatás és szakképzés szempontjából. Ennek megvalósításához tevékenyen támogatni kell az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítását.

4.

A munkaerőpiaci igények kielégítéséhez ösztönözni kell az olyan váltakozó rendszerű képzéseket, amelyek összekapcsolják az oktatási intézményekben folyó tanulást a munkahelyi tanulással, továbbá fejleszteni kell a vállalkozásoknál és felsőoktatási létesítményekben folytatott felnőttképzést.

5.

A készségigényekre való felkészülés és a készséghiányok megelőzése – és az új és újonnan jelentkező munkakövetelmények európai és nemzeti szinten történő azonosítása – az egyének, a társadalom és a gazdaság igényeire választ adó VET-politikák végrehajtásának szükséges feltétele.

6.

A tájékoztató, orientációs és tanácsadó szolgálatoknak koherens rendszerbe kell szerveződniük, amely lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy egész életük folyamán irányítani tudják tanulási folyamatukat és pályájukat, valamint a különböző átmeneteket.

7.

A magas fokú képzettségi igényekre válaszul fejleszteni kell a felsőoktatásnak a szakoktatásban és szakképzésben, valamint a munkaerőpiaci integráció előmozdításában betöltött szerepét.

8.

A munkavállalók, tanulók és oktatók rendszerek és országok közötti mobilitásának elősegítéséhez végre kell hajtani a képesítések átláthatóságát és elismerését szolgáló közös európai eszközöket, így az Europass-t, az európai képesítési keretrendszert (EKKR), az európai kreditátszámítási rendszert (ECTS) és a jövőbeli az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (ECVET);

9.

A közös európai eszközök átültetéséhez feltétel a minőségbiztosítási mechanizmusok használata és a szakoktatás és szakképzés minőségének biztosítását szolgáló jövőbeli európai keret megvalósítása, amelyek alapvető fontossággal bírnak a kölcsönös bizalom megteremtése és az oktatási és képzési rendszerek ezzel egyidejű korszerűsítése tekintetében.

1.

Olyan megközelítést kell elfogadni, amely lehetővé teszi különböző eszközök következetes és egymást kiegészítő alkalmazását.

2.

A polgárok és valamennyi más érdekelt számára részletes tájékoztatást kell nyújtani a közös eszközökről, így megkönnyítve használatukat.

3.

Az e következtetésekben felvázolt intézkedések önkéntesek, és azokat alulról építkező együttműködés keretében kell kidolgozni. Az eszközök sikeres kialakítása és alkalmazása valamennyi érdekelt elkötelezettségét megkívánja.

—

kísérleti projektek, megfelelő módszerek és kísérő eszközök,

—

a nem formális és informális tanulási eredmények elismerését szolgáló intézkedések, a tagállami képesítési keretrendszerek, az európai képesítési keretrendszer és az ECVET-rendszer végrehajtása,

—

minőségbiztosítási eszközök,

—

a különböző eszközök közti koherencia.

—

népszerűsíteni kell a VET-et a tanulók, a szülők, a – foglalkoztatott, a munkanélküli és az inaktív – felnőttek, valamint a vállalkozások körében, többek között az Euroskillshez hasonló szakismereti versenyek állandósításával,

—

megkülönböztetésmentes hozzáférést és részvételt kell biztosítani a VET-ben, és figyelembe kell venni a kirekesztődés veszélyével fenyegetett személyek és csoportok, különösen a korai iskolaelhagyók, az alacsony végzettséggel rendelkezők és a hátrányos helyzetűek igényeit,

—

meg kell könnyíteni a tájékoztatást, egész életen át tartó pályaorientációt és tanácsadást nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférést a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról szóló 2008. november 21-i tanácsi állásfoglalás (13) sikeres végrehajtásával,

—

az általános közoktatás, a VET, a felsőoktatás és a felnőttkori tanulás közötti kapcsolatok erősítésével elő kell segíteni olyan folyamatokat, amelyek lehetővé teszik az egyes személyek számára az egyik képzettségi szintről a másikra való továbblépést.

—

a jövőbeli EQARF-ajánlás végrehajtásával fejleszteni kell a minőségbiztosítási mechanizmusokat, közös eszközök kidolgozása érdekében tevékenyen részt kell venni az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózatban, valamint a kölcsönös bizalom elősegítésével támogatni kell az EKKR végrehajtását,

—

növelni kell a szakoktatással és szakképzéssel foglalkozók – tanárok, oktatók, mentorok, az orientációban résztvevők – alap- és továbbképzésébe való befektetést,

—

a szakoktatási és szakképzési politikákat pontos kutatásokkal és adatokkal alátámasztott megbízható eredményekre kell alapozni, továbbá javítani kell a VET-hez kapcsolódó statisztikai rendszereket és adatokat,

—

a tanulási eredményeken alapuló, könnyen érthető és magas színvonalat garantáló tagállami képesítési rendszereket és kereteket kell kialakítani, biztosítva egyidejűleg az európai képesítési keretrendszerrel való összeegyeztethetőséget is,

—

a szakoktatásban és szakképzésben ösztönözni kell a kreativitást és az innovációt, és végre kell hajtani a Tanács 2008. május 22-i, a kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való előmozdításáról szóló következtetéseit,

—

fejleszteni kell és a szakoktatás és szakképzés sajátosságaihoz kell igazítani a nyelvtanulást,

—

javítani kell a VET, az általános képzés és a felsőoktatás közti átjárhatóságot és folyamatosságot.

—

a 2008. március 13–14-i Európai Tanács következtetéseivel, valamint az új munkahelyekhez szükséges új készségekről szóló, 2007. november 15-i tanácsi állásfoglalással összhangban folytatni kell olyan előretekintő mechanizmusok kidolgozását, amelyek nemzeti és európai szinten a foglalkoztatásra és a készségekre összpontosítanak, és céljuk, hogy azonosítsák a lehetséges készséghiányokat, valamint reagáljanak a gazdaság és a vállalkozások, főként a KKV-k készségek és kompetenciák terén a jövőben jelentkező mennyiségi, illetve minőségi igényeire,

—

biztosítani kell a szociális partnerek és a gazdasági szereplők hatékony bevonását a VET-re vonatkozó szakpolitikák meghatározásába és végrehajtásába,

—

javítani kell az orientációs és tanácsadó szolgáltatásokat a képzésből a foglalkoztatásba való átmenet megkönnyítése érdekében, így járulva hozzá az egész életen át tartó orientáció európai politikáinak, rendszereinek és gyakorlatainak megerősítéséről szóló, 2004. május 28-i tanácsi állásfoglalásban (14) meghatározott célkitűzésekhez; aktívan részt kell venni az Egész Életen át Tartó Pályaorientációs Európai Szakpolitikai Hálózatban,

—

meg kell erősíteni azokat a – többek között (köz- illetve magán-) finanszírozási – mechanizmusokat, amelyek elősegítik a felnőttképzést, például a munkahelyi képzést, különös tekintettel a KKV-kre, hozzájárulva a jobb karrierlehetőségekhez és a vállalkozások versenyképességének növeléséhez. E tekintetben végre kell hajtani a felnőttek oktatásáról és képzéséről szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetésekben felvázolt fellépéseket,

—

ki kell dolgozni és végre kell hajtani a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítését és elismerését,

—

a mobilitást – például a gyakornokok mobilitását – támogató meglévő közösségi programok megerősítésével növelni kell a duális szakmai képzésben részt vevők mobilitását. A Tanács és a tagállamok kormányainak a 2008. november 21-i Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a fiatalok mobilitásáról szóló következtetéseknek (15) hozzá kell járulniuk ehhez a folyamathoz,

—

növelni kell a felsőoktatás szerepét a szakoktatásban és szakképzésben, valamint a munkaerőpiaci integráció előmozdításában.

—

javítani kell a szakoktatási és szakképzési európai együttműködés módozatait, többek között az egymástól való tanulást szolgáló tevékenységek hatékonyságának és ezek eredményeinek a tagállami szakpolitikák szintjén való javításával,

—

az oktatás és képzés területére vonatkozó jövőbeli európai együttműködési stratégiai keret prioritásai közé integrálni kell a VET-et, és biztosítani kell e keretben a VET láthatóságát, ügyelve ugyanakkor a VET-nek az iskolai oktatást, a felsőoktatást és a felnőttkori tanulást érintő szakpolitikákkal való szerves összekapcsolására; fejleszteni kell a többnyelvűségre és az ifjúságra vonatkozó európai szakpolitikákkal való kapcsolatokat,

—

meg kell szilárdítani a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel – így az OECD-vel, az Európa Tanáccsal, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és az UNESCO-val – való cseréket és együttműködést. A munkában való részvételre való jogot valamennyi tagállam számára biztosítani kell.

—

megfelelő köz- és magánfinanszírozás, a megfelelő európai uniós források, például az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Beruházási Bank nyújtotta kölcsönök igénybevétele a reformok tagállami szintű támogatásához a tagállami prioritásoknak megfelelően, valamint egész életen át tartó tanulás új programjának igénybevétele a közösségi eszközök eredményes végrehajtásának támogatására,

—

a VET-statisztikák alkalmazási körének, összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának javítását célzó munka folytatása szoros együttműködésben az Eurostat-tal, az OECD-vel, a Cedefop-pal és az Európai Képzési Alapítvánnyal, valamint a mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerében egyértelműbb VET-összetevő fejlesztése. A munkában való részvételre való jogot valamennyi tagállam számára biztosítani kell,

—

a készségigények előrejelzésével és a meglévő és elvárt készségek közötti eltérések megelőzésével kapcsolatos tevékenységek továbbfejlesztése szoros együttműködésben a Cedefop-pal, az Európai Képzési Alapítvánnyal és az Eurofound-dal,

—

információcsere harmadik országokkal, különösen a bővítési politika, valamint az európai szomszédságpolitika által érintett országokkal.