EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R0429

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 84, 31.3.2016, p. 1–208 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 21/04/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/429/oj

31.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 84/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/429 RENDELETE

(2016. március 9.)

a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1)

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A fertőző állatbetegségek és a leküzdésükhöz szükséges intézkedések súlyos következményekkel járhatnak az egyes állatokra, az állatpopulációkra, az állattartókra és a gazdaságra nézve egyaránt.

(2)

Amint azt a közelmúlt tapasztalatai is mutatják, a fertőző állatbetegségeknek jelentős közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatásuk is lehet.

(3)

Emellett a kölcsönhatásokból eredően negatív hatások figyelhetők meg a biodiverzitás, az éghajlatváltozás és más környezeti szempontok tekintetében is. Az éghajlatváltozás befolyásolhatja az új betegségek megjelenését, a létező betegségek prevalenciáját, valamint a vadon élő állatokat is veszélyeztető kórokozók és vektorok földrajzi eloszlását.

(4)

Az uniós köz- és állategészségügy magas színvonalának biztosítása, a mezőgazdasági és az akvakultúra ágazat ésszerű fejlődésének szavatolása és a termelékenység növelése érdekében uniós szinten állat-egészségügyi szabályokat kell megállapítani. E szabályok többek között azért szükségesek, hogy hozzájáruljanak a belső piac kiteljesedéséhez, és megakadályozható legyen a fertőző betegségek terjedése. E szabályoknak lehetőség szerint biztosítaniuk kell az Unióban a jelenlegi állat-egészségügyi helyzet szinten tartását, és elő kell segíteniük annak további javulását.

(5)

A jelenleg hatályos uniós állat-egészségügyi jogi szabályozás számos kapcsolódó és egymással kölcsönhatásban lévő alap-jogiaktusból áll, amelyek állat-egészségügyi szabályokat állapítanak meg az Unión belüli kereskedelemre, az állatok és termékek Unió területére való beléptetésére, a betegségektől való mentesítésre, az állat-egészségügyi ellenőrzésekre, a betegségek bejelentésére és az egyes állatfajok szerint nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan; hiányzik azonban egy olyan átfogó jogi keret, amely összehangolt alapelveket állapítana meg az egész ágazat számára.

(6)

Az állat-egészségügyi célkitűzések támogatására vonatkozó pénzügyi szabályokat a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) állapítja meg, és azok nem képezik ennek a rendeletnek a részét. Ezen túlmenően, az állategészségügy területén végzett hatóságiellenőrzések szabályozására a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4), valamint a 89/662/EGK (5), a 90/425/EGK (6), a 91/496/EGK (7) és a 97/78/EK tanácsi irányelvben (8) az állat-egészségügyi intézkedések hatósági ellenőrzése tekintetében megállapított szabályok alkalmazandók.

(7)

E rendelet nem tartalmaz az állatjólétet szabályozó rendelkezéseket. Az állategészségügy és az állatjólét azonban szoros kapcsolatban állnak egymással: a jobb állategészségügy hozzájárul a jobb állatjóléthez, és fordítva. Ha e rendelettel összhangban járványmegelőzési és -védelmi intézkedések végrehajtására kerül sor, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)13. cikke értelmében figyelembe kell venni ezen intézkedéseknek az állatjólétre gyakorolt hatását annak érdekében, hogy az érintett állatokat minden elkerülhető fájdalomtól, szorongástól, illetve szenvedéstől megkíméljék. Az állatok jólétére vonatkozó jogszabályokat – mint például az 1/2005/EK (9) és az 1099/2009/EK tanácsi rendeletet (10) – szükségszerűen továbbra is alkalmazni kell, és azokat megfelelően végre is kell hajtani. Célszerű, hogy az e rendeletben megállapított szabályok ne jelentsék az állatjólétre vonatkozó jogszabályok megkettőzését, és ne tartalmazzanak átfedéseket azokkal.

(8)

A Bizottság Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2007. szeptember 19-i közleménye az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013), melynek alapelve: „jobb megelőzni, mint gyógyítani”, célul tűzi ki az állategészségügy előmozdítását annak révén, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a megelőző intézkedésekre, a betegségek felügyeletére, valamint a járványvédelmi és -kutatási tevékenységekre annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani az állatbetegségek előfordulását, és minimálisra lehessen csökkenteni a betegségek kitörésének hatását, amennyiben mégis bekövetkeznek. Egy egységes és egyszerűbb állat-egészségügyi jogi keret elfogadását javasolja, amely a nemzetközi szabványokkal való összhangra törekszik, és egyúttal szilárd elkötelezettséget mutat az állategészségügy magas színvonala iránt.

(9)

E rendelet célja, hogy végrehajtsa az állat-egészségügyi stratégia kötelezettségvállalásait és elképzeléseit – az „Egy egészség” elvét is beleértve –, és hogy egy egységes, egyszerűsített és rugalmas állat-egészségügyi szabályozási keret megteremtése révén megszilárdítsa a közös uniós állat-egészségügyi politika jogi kereteit.

(10)

Az állatok számos különböző fertőző és nem fertőző betegségben szenvedhetnek. Sok megbetegedés kezelhető, vagy csak az érintett állatra van hatással, vagy nem terjed át más állatokra vagy emberre. A fertőző betegségek ugyanakkor nagyobb mértékben befolyásolhatják az állati vagy emberi egészséget, és hatásai a teljes populáció szintjén érezhetők. Az ebben a rendeletben megállapított állat-egészségügyi szabályoknak kizárólag az utóbbi betegségekre kell vonatkozniuk.

(11)

Az állat-egészségügyi szabályok megállapítása során igen lényeges megfontolni az állategészségügy és a közegészségügy, a környezet, az élelmiszer- és takarmánybiztonság, az állatjólét, az élelmezésbiztonság, valamint a különféle gazdasági, társadalmi és kulturális szempontok közötti kapcsolatot.

(12)

Az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás (SPS-megállapodás), amelynek az Unió részes fele, az emberi, állati és növényi élet és egészség megóvásához szükséges intézkedések alkalmazását szabályozza, mégpedig annak céljából, hogy ezek az intézkedések ne járjanak önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéssel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai között. Amennyiben léteznek nemzetközi szabványok, az uniós intézkedésekhez azokat kell alapul venni. Az SPS-megállapodás részes feleinek azonban jogukban áll saját szabványokat kidolgozni egy adott területen, amennyiben azok tudományos bizonyítékokon alapulnak.

(13)

Az állategészségügyet illetően – a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó állat-egészségügyi feltételek tekintetében – az SPS-megállapodás az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) szabványaira hivatkozik. A kereskedelmi fennakadások kockázatának csökkentése érdekében az uniós állat-egészségügyi intézkedéseknek megfelelő összhangban kell állniuk az OIE-szabványokkal.

(14)

Azokban az esetekben, amikor az állati vagy közegészséget jelentős veszély fenyegeti, de tudományos szempontból a helyzet megítélése bizonytalan, az SPS-megállapodás 5. cikkének (7) bekezdése – amelynek az Unió tekintetében való értelmezését az elővigyázatosság elvéről szóló, 2000. február 2-i bizottsági közlemény tartalmazza – lehetővé teszi az említett megállapodás részes felei számára, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjanak el a rendelkezésre álló vonatkozó információk alapján. Ilyen esetekben az adott tagnak meg kell szereznie azon kiegészítő információkat, amelyek szükségesek a kockázat objektívebb értékeléséhez, és ennek megfelelően ésszerű időn belül felül kell vizsgálnia az adott intézkedést.

(15)

Az e rendelet szerinti intézkedések meghozatalának alapjául szolgáló kockázatértékelést a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján, független, objektív és átlátható módon kell elvégezni. Kellően figyelembe kell venni a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 22. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleményeit is.

(16)

Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) köz- és állat-egészségügyi szabályokat egyaránt megállapít egyes állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozóan az ilyen termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és minimálisra csökkentése, és kiváltképp az élelmiszer- és a takarmánylánc biztonságának védelme érdekében. Az uniós jogszabályok közötti átfedések elkerülése érdekében ezért e rendelet csak abban az esetben alkalmazandó állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre, amennyiben az 1069/2009/EK rendelet nem állapít meg különös szabályokat, és amennyiben állat-egészségügyi kockázat merült fel. Az 1069/2009/EK rendelet nem szabályozza például az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek járványvédelmi intézkedésekkel összefüggésben történő kezelését, ezért ezt a kérdéskört ez a rendelet szabályozza.

(17)

Emellett a fertőző állatbetegségekre, így többek között az állatról emberre átvihető betegségekre (zoonózisok) vonatkozó különös szabályokat már a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13), a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) és a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) fertőző, az emberekben előforduló fertőző betegségekre vonatkozó különös szabályokat pedig már az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (16) megállapította. E jogi aktusoknak e rendelet elfogadását követően is hatályban kell maradniuk. Ezért az uniós jogszabályok közötti átfedések elkerülése érdekében e rendelet csak annyiban lehet alkalmazandó a zoonózisokra, amennyiben az említett uniós jogi aktusok nem tartalmaznak erre vonatkozóan konkrét rendelkezéseket. E rendelet alkalmazása továbbá nem érinti a más, például az állatgyógyászat és az állatjólét területére vonatkozó uniós jogalkotási aktusokban előírt szabályokat.

(18)

Az ember által tartott állatok körében megjelenő betegségek súlyos hatással lehetnek a mezőgazdaság és az akvakultúra ágazatára, a közegészségre, a környezetre és a biológiai sokféleségre. Mivel azonban ezeket az állatokat emberek tartják, a járványvédelmi és -megelőzési intézkedések rájuk gyakran egyszerűbben alkalmazhatók, mint a vadon élő állatok esetében.

(19)

A vadon élő állatok populációiban megjelenő betegségek mindazonáltal káros hatással lehetnek a mezőgazdaság és az akvakultúra ágazatára, a közegészségre, a környezetre és a biológiai sokféleségre. Ezért ezekben az esetekben e rendelet hatályának ki kell terjednie a vadon élő állatokra, mint az említett betegségek potenciális áldozataira és vektoraira. E rendelet alkalmazásában a „vadon élő állatok” kifejezés minden nem ember által tartott állatot magában foglal, a gazdátlan és az elvadult állatokat is beleértve, még abban az esetben is, ha azok rendszerint háziasított fajhoz tartoznak.

(20)

Az állatbetegségek nem csak az állatok vagy az állatok és emberek közvetlen érintkezésével terjednek. A betegségek víz és levegő útján, valamint olyan vektorok közvetítésével is terjednek, mint a rovarok vagy a mesterséges termékenyítés, a petesejtdonáció és az embrióátültetés során használt sperma, petesejtek és embriók. Emellett kórokozókat tartalmazhatnak az élelmiszerek és más állati eredetű termékek, mint például a bőr, a prém, a toll, a szarv, valamint az állatok testéből nyert bármilyen más anyag. Számos más tárgy is terjeszthet kórokozókat, így a szállító járművek, a berendezések, valamint a takarmány, a széna és a szalma. A hatékony állat-egészségügyi szabályoknak ezért minden fertőzési módra és a fertőzéshez kapcsolódó minden anyagra ki kell terjedniük.

(21)

Az állatbetegségek hátrányosan befolyásolhatják a vadon élő állatok fajainak eloszlását a természetben, és ezáltal a biológiai sokféleségre is kihathatnak. Az állatbetegségeket okozó mikroorganizmusok ezért adott esetben a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény hatálya alá tartozó „idegenhonos inváziós fajnak” tekinthető. Az e rendeletben előírt intézkedések a biológiai sokféleséget is szem előtt tartják, ezért e rendelet hatályának ki kell terjednie azokra az állatfajokra és kórokozókra is – beleértve az inváziós fajként meghatározottakat is –, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó betegségek átvitelében szerepet játszanak vagy ilyen betegségek által fertőzöttek.

(22)

Az e rendeletet megelőzően elfogadott uniós jogszabályok külön állat-egészségügyi szabályokat állapítanak meg a szárazföldi és a víziállatok tekintetében. A 2006/88/EK tanácsi irányelv (17) különleges szabályokat állapít meg a víziállatokra vonatkozóan. A legtöbb esetben azonban a jó állat-egészségügyi igazgatás és a jó állattenyésztés alapelvei az állatfajok mindkét csoportjára alkalmazandók. E rendelet hatályának ezért a szárazföldi és a víziállatokra egyaránt ki kell terjednie, és a rendeletnek adott esetben összhangba kell hoznia az említett állat-egészségügyi szabályokat. Bizonyos területeken azonban, különösen a létesítmények nyilvántartásba vétele és engedélyezése, valamint az állatok unión belüli nyomonkövethetősége és mozgatása tekintetében e rendelet a korábban elfogadott megközelítéshez igazodik, amelynek értelmében a szárazföldi és a víziállatokra eltérő állat-egészségügyi szabályokat kell megállapítani, tekintettel azok eltérő élőhelyeire és az ebből eredő különböző állat-egészségügyi követelményekre.

(23)

Az e rendeletet megelőzően elfogadott uniós jogi szabályozás, különösen a 92/65/EGK tanácsi irányelv (18) alapvető állat-egészségügyi szabályokat határoz meg a más uniós jogszabály hatálya alá nem tartozó egyéb állatfajokra, például a hüllőkre, kétéltűekre, tengeri emlősökre és az ebben a rendeletben meghatározott vízi- vagy szárazföldi állatoktól eltérő más állatokra vonatkozóan. E fajok rendszerint nem jelentenek jelentős egészségügyi kockázatot az emberekre vagy más állatokra nézve, és ezért csak kevés állat-egészségügyi szabály vonatkozik rájuk, amennyiben ilyenek egyáltalán léteznek. A felesleges adminisztratív terhek és költségek elkerülése céljából e rendeletnek a korábban elfogadott megközelítéshez kell igazodnia, miszerint meg kell teremteni azt a jogi keretet, amely lehetővé teszi az állatok és a belőlük származó termékek mozgatására vonatkozó részletes állat-egészségügyi szabályok rögzítését, amennyiben a kapcsolódó kockázatok ezt megkövetelik.

(24)

Az emberek gyakran tartanak kedvtelésből háztartásukban bizonyos állatokat, mivel ezek társaságot jelentenek számukra. Az ilyen állatok – köztük a vízi díszállatok – háztartásokban való benti és szabadtéri, kizárólag magáncélra, kedvtelésből történő tartása rendszerint kisebb egészségügyi kockázattal jár, mint az állatok nagyobb léptékű, így a mezőgazdaságra, az akvakultúrára és az állatmenhelyekre jellemző tartása vagy mozgatása, valamint általánosabb értelemben az állatok szállítása. Ezért nem helyénvaló, hogy a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás-vezetésre és az állatok Unión belüli mozgatására vonatkozó általános követelmények az említett, kedvtelésből tartott állatok esetében is alkalmazandók legyenek, mivel ez indokolatlan adminisztratív terhekkel és költségekkel járna. A nyilvántartásba vételi és a nyilvántartás-vezetési kötelezettségek ezért nem alkalmazandók a kedvtelésből tartott állatok tartóira. Ezen túlmenően külön szabályokat kell alkalmazni a kedvtelésből tartott állatok Unión belüli, nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozóan.

(25)

Az állatok bizonyos meghatározott csoportjai tekintetében, amelyekre tekintettel e rendelet különös állat-egészségügyi szabályokat állapít meg,a csoporthoz tartozó fajokat mellékletben kell felsorolni a csoportokon belüli sokféleség miatt. Ilyen például a patásokként besorolt, patával rendelkező emlősök csoportja. Előfordulhat, hogy az állatok ezen listáját a jövőben taxonómiai változások miatt módosítani kell. Ezért e változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a patásoknak az e rendelet II. mellékletében szereplő jegyzékére vonatkozóan.

(26)

Nem minden fertőző állatbetegséget lehet vagy kell szabályozó intézkedések révén megelőzni és leküzdeni – abban az esetben például, ha a betegség nagyon elterjedt, ha nem állnak rendelkezésre diagnosztikai eszközök, vagy ha a magánszektor maga is intézkedéseket hozhat a betegség leküzdésére. A fertőző állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló szabályozó intézkedések jelentős gazdasági következményekkel járhatnak az érintett ágazatokra nézve, és kereskedelmi fennakadásokat okozhatnak. Ezért lényeges, hogy ezen intézkedések alkalmazására csak akkor kerüljön sor, ha azok arányosak és szükségesek, így például akkor, ha egy betegség jelentős veszélyt jelent az állatok egészségére vagy a közegészségre, vagy ennek gyanúja áll fenn.

(27)

Emellett a járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket minden egyes fertőző betegség esetében egyedi módon kell kidolgozni, figyelembe véve annak epidemiológiai sajátosságait és következményeit, valamint az Unión belüli elterjedését. Az e betegségek esetében alkalmazandó járványvédelmi és -megelőzési szabályoknak ezért betegségspecifikusaknak kell lenniük.

(28)

A fertőző állatbetegségek esetében a beteg állapot rendszerint a fertőzés klinikai tüneteivel vagy kórbonctani elváltozásaival jár. E rendeletnek – amelynek célja bizonyos fertőző állatbetegségek terjedése elleni védelem és e betegségek felszámolása – az alkalmazásában azonban a betegség fogalommeghatározásának tágabbnak kell lennie, hogy kiterjedhessen a kórokozók más hordozóira is.

(29)

Egyes fertőző állatbetegségek nem terjednek át könnyen más állatokra vagy emberre, ezért nem okoznak számottevő kárt a gazdaságban vagy a biológiai sokféleség terén. Következésképpen e betegségek az Unióban nem jelentenek komoly veszélyt az állatok egészségére és a közegészségre nézve, és így arra vonatkozó döntés esetén nemzeti szabályok útján is rendelkezni lehet róluk.

(30)

Azon fertőző állatbetegségek esetén, amelyek nem tartoznak uniós szinten előírt intézkedések hatálya alá, de amelyek helyi szinten némi gazdasági jelentőséggel bírnak a magánszektor számára, ez utóbbinak – a tagállamok illetékes hatóságainak segítségével – intézkedéseket kell tenniük e betegségek megelőzésére és leküzdésére, például önszabályozási intézkedések és gyakorlati kódexek kidolgozása révén.

(31)

A (29) és (30) preambulumbekezdésben említett fertőző állatbetegségekkel szemben a nagymértékben fertőző állatbetegségek az országhatárokon túlra is könnyen átterjedhetnek, és – amennyiben zoonózisokról van szó – a közegészségre és az élelmiszer-biztonságra is kihathatnak. E rendelet hatályának ezért ki kell terjednie a nagymértékben fertőző állatbetegségekre és a zoonózisokra.

(32)

Egyre gyakoribb az antimikrobiális rezisztencia, ami a mikroorganizmusok azon képessége, hogy túléljenek vagy növekedjenek valamely antimikrobás szer olyan adott koncentrációjú jelenléte mellett is, amely az ugyanazon fajtához tartozó mikroorganizmusok életfolyamatainak gátlásához vagy elpusztításához rendszerint elegendő lenne. A Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Cselekvési terv az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására” című bizottsági közlemény 5. intézkedése felhívja a figyelmet e rendeletnek a betegségek megelőzésében betöltendő szerepére és az antibiotikumok állatok esetében való alkalmazásának ezáltal várható csökkenésére. A mikroorganizmusok említett rezisztenciája olyan antimikrobás szerekkel szemben, amelyekre korábban érzékenyek voltak, megnehezíti az emberekben és állatokban előforduló fertőző betegségek kezelését, és ezért veszélyt jelenthet az emberek, illetve az állatok egészségére. Ezért az antimikrobás szerekkel szemben rezisztenssé vált mikroorganizmusokat fertőző betegségként kell kezelni, és ezért e rendelet hatálya alá kell vonni. Ez adott esetben és szükség esetén lehetővé fogja tenni az antimikrobás szerekkel szemben rezisztens organizmusok elleni fellépést.

(33)

Bizonyos betegségekkel vagy fajokkal kapcsolatban új kockázatok jelenhetnek meg mindenekelőtt azon változások következtében, amelyek a kereskedelem szerkezetét, a környezetet, az éghajlatot, az állattenyésztést és a gazdálkodási hagyományokat érintik, de társadalmi változások következtében is. A tudományos fejlődés a létező betegségekre vonatkozóan új ismereteket és nagyobb tájékozottságot is eredményezhet. Emellett előfordulhat, hogy a jelenleg fontos betegségek és fajok a jövőben jelentőségüket vesztik. Ezért e rendelet hatálya átfogó kell hogy legyen, és az abban megállapított szabályoknak a közérdek szempontjából jelentős betegségekre kell irányulniuk. Az OIE – az Európai Bizottság támogatásával – elkészítette a „Listing and categorisation of priority animal diseases, including those transmissible to humans”(A jelentős állatbetegségek jegyzékbe foglalása és kategóriáinak meghatározása, beleértve az emberre átvihető betegségeket is) című tanulmányt, és e célból külön eszközt hozott létre a betegségek fontossági sorrendjét és kategóriáit meghatározó rendszer létrehozására. Ez az eszköz az állatbetegségekkel kapcsolatos információk gyűjtésére és értékelésére vonatkozó szisztematikus megközelítés egyik példája.

(34)

Létre kell hozni azon fertőző állatbetegségek harmonizált jegyzékét („jegyzékbe foglalt betegségek”), amelyek állat-egészségügyi vagy közegészségügyi kockázatot jelentenek az Unióra nézve, akár annak egész területén vagy egyes részein. A rendeletben meghatározott öt betegséget ki kell egészíteni a betegségek mellékletben felsorolt listájával. Helyénvaló, hogy a Bizottság az említett mellékletet bizonyos kritériumoknak megfelelően felülvizsgálja és módosítsa. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására érdekében.

(35)

A jövőben megjelenhetnek olyan betegségek, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a közegészségre vagy az állatok egészségére nézve, és hatással lehetnek az egészségre, a gazdaságra vagy a környezetre. A Bizottságra az ilyen, újonnan megjelenő betegségek tekintetében meghozandó járványvédelmi és – megelőzési intézkedések megállapítására vonatkozó végrehajtási hatásköröket kell ruházni, annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket fogadjon el az említett betegségek esetleges negatív következményeinek kezelésére, abban az esetben is, ha azokat a betegség esetleges jegyzékbe foglalására figyelemmel még nem mérték fel teljes körűen. Az említett intézkedések nem érintik a sürgősségi intézkedéseket, és addig is alkalmazhatók az újonnan megjelenő betegségekre, ameddig a jegyzékbe vételükre vonatkozó határozat meg nem születik.

(36)

A jegyzékbe foglalt betegségek más-más irányítási stratégiákat igényelnek majd. Bizonyos rendkívül fertőző, jelenleg az Unióban elő nem forduló betegségek esetében szigorú intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy e betegségeket megjelenésüket követően azonnal fel lehessen számolni. Amennyiben ezeket a betegségeket nem sikerül azonnal felszámolni és endémiás jelleget öltenek, hosszú távú kötelező mentesítési programra lesz szükség. Egyéb, az Unió egyes részein adott esetben már megjelent betegségek kötelező vagy fakultatív mentesítési intézkedéseket tesznek szükségessé. Ezekben az esetekben helyénvaló az állatok és termékek tekintetében forgalmi korlátozást elrendelni, például megtiltani a fertőzött területekre irányuló és onnan érkező mozgatást, vagy egyszerűen vizsgálatot végezni a mozgatást megelőzően. Más esetekben célszerű lehet pusztán a kérdéses betegség eloszlására vonatkozó felügyeleti programot végrehajtani, további intézkedések meghozatala nélkül.

(37)

Kritériumokat kell meghatározni annak érdekében, hogy az e rendelet alkalmazásában jegyzékbe foglalandó fertőző állatbetegségek meghatározásánál minden releváns szempontot figyelembe lehessen venni.

(38)

Az e rendelet által egy konkrét fertőző állatbetegségre meghatározott járványvédelmi és -megelőzési szabályok azon állatfajokra alkalmazandók, amelyek a szóban forgó betegséget az arra való fogékonyságuk vagy annak vektoraiként betöltött szerepük révén terjeszthetik. Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, létre kell hozni azon állatfajok harmonizált jegyzékét, amelyekre a jegyzékbe foglalt egyes betegségekre érvényes intézkedések uniós szinten alkalmazandók („jegyzékbe foglalt fajok”), és ezért Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett jegyzék létrehozása érdekében.

(39)

A kategóriák meghatározására irányuló folyamatnak előre meghatározott kritériumokon, például a következőkön kell alapulnia: a kérdéses, jegyzékbe foglalt betegség leírása, a betegség által az állatok egészségére és a közegészségre, továbbá az állatok jólétére és a gazdaságra gyakorolt uniós szintű hatás mértéke, a betegség elterjedésének kockázata, valamint a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegségre vonatkozó járványvédelmi és -megelőzési intézkedések megléte. A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak meghatározása céljából, hogy a jegyzékbe foglalt egyes betegségek mely szabályok hatálya alá kell, hogy tartozzanak.

(40)

Az említett szabályokat a következők tekintetében kell alkalmazni: azon, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek általában nem fordulnak elő az Unió területén és amelyek észlelésekor feltétlenül azonnali mentesítési intézkedéseket kell tenni pl. a klasszikus sertéspestis); azon, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyekre vonatkozóan valamennyi tagállamban járványvédelmi intézkedéseket kell hozni az Unió-szerte történő felszámolásuk érdekében (köztük például a brucellózis); azon, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek csak egyes tagállamokat, de nem valamennyi tagállamot érintik és amelyek esetében intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megakadályozható legyen átterjedésük az Unió hivatalosan betegségtől mentesnek minősülő vagy olyan területeire, amelyek rendelkeznek mentesítési programokkal az adott jegyzékbe foglalt betegségre vonatkozóan (köztük például olyan betegségek, mint a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise); azon, jegyzékbe foglalt betegségek amelyek esetében azért van szükség intézkedésre, hogy megakadályozzák az Unió területére való bejutásuk vagy a tagállamok közötti mozgatás következményeként való elterjedésüket (köztük például olyan betegségek, mint a lovak fertőző kevésvérűsége); valamint azon, jegyzékbe foglalt betegségek amelyek esetében Unión belüli felügyeletre van szükség (mint például a lépfene esetében).

(41)

Az egyes betegségek leírása módosulhat, ahogyan az azokkal, illetve az egyéb körülményekkel kapcsolatos kockázatok is. Az ilyen eseteket illetően a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörnek azt is magában kell foglalnia, hogy a Bizottság módosíthassa, hogy a jegyzékbe foglalt adott betegség mely kategóriába tartozik, és így azt is, hogy arra milyen intézkedések vonatkoznak.

(42)

Az állatokkal foglalkozó felelős személyek alkalmasak a leginkább arra, hogy a felelősségi körükbe tartozó állatok egészségi állapotát figyelemmel kísérjék és biztosítsák, és a felelősségi körükbe tartozó termékeket figyelemmel kísérjék. Ezért elsődlegesen az ő felelősségük kell, hogy legyen azon intézkedések végrehajtása, amelyek célja megelőzni és megfékezni a betegségeknek a felelősségi körükbe tartozó állatok körében történő terjedését és a felelősségi körükbe tartozó termékek figyelemmel kísérése.

(43)

A biológiai biztonság a felelős személyek és más, állatokkal foglalkozó személyek rendelkezésére álló azon megelőzést szolgáló, kulcsfontosságú eszközök egyike, amelyek célja az egy adott állatpopuláción belül terjedő, illetve arra és arról átterjedő fertőző állatbetegségek bejutásának, kialakulásának és terjedésének a megelőzése. A biológiai biztonság szerepét e rendelet elfogadása előtt készített hatásvizsgálat is elismerte, és külön értékelés készült a biológiai biztonság esetleges hatásairól. Az elfogadott biológiai biztonsági intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok megfelelően rugalmasak legyenek, igazodjanak a termelés típusához, valamint az érintett állatfajokhoz, illetve kategóriákhoz, továbbá hogy tekintettel legyenek a helyi körülményekre és a technikai fejlődésre. A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a biológiai védelmi intézkedések tagállamok általi egységes alkalmazás biztosításához szükséges minimumkövetelmények megállapítása céljából. Mindazonáltal mindig a felelős személyek, a tagállamok és a Bizottság hatáskörébe kell tartoznia, hogy a bevált gyakorlatokra vonatkozó saját útmutatásaik kidolgozása révén előmozdítsák a fertőző betegségek magasabb szintű biológiai biztonsági előírások útján történő megelőzését. A biológiai biztonság szükségessé tehet ugyan bizonyos előzetes beruházást, azonban ennek az állatbetegségek csökkenő számában megmutatkozó eredménye pozitív ösztönzőként hat majd a felelős személyekre.

(44)

A biocid termékek, mint például az állathigiéniai célra vagy az élelmiszer- és takarmányiparban használt fertőtlenítőszerek, a rovarölő és riasztószerek, valamint a rágcsálóirtók fontos szerepet játszanak a biológiai biztonsági stratégiákban, nemcsak a mezőgazdasági üzemekben, hanem az állatok szállítása során is. Ezeket ezért a biológiai biztonság részének kell tekinteni.

(45)

Az állat-egészségügyi ismeretek – beleértve a betegségek tüneteire, következményeire és a lehetséges megelőzési módokra, többek között a biológiai biztonságra, a kezelésre és a járványvédelemre irányuló ismereteket – a hatékony állat-egészségügyi igazgatás előfeltételét jelentik, és lényeges szerepük van az állatbetegségek korai felismerésében. A felelős személyeknek és az állatokkal foglalkozó szakembereknek ezért adott esetben el kell sajátítaniuk ezeket az ismereteket. Ez különféle módokon történhet, például formális oktatás útján, a mezőgazdasági ágazatban létező mezőgazdasági tanácsadó rendszer segítségével, vagy pedig informális képzés keretében, amelyet a tagállami és az uniós gazdálkodói és más szövetségek nagy mértékben segíthetnek.

(46)

Az állatorvosoknak és a víziállat-egészségügyi szakembereknek döntő szerepük van az állat-egészségügyi igazgatás valamennyi területén, ezért e rendeletben meg kell határozni a feladat- és felelősségi köreikre vonatkozó általános szabályokat.

(47)

Képzésüknek és szakmai képesítésüknek köszönhetően az állatorvosok rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyek többek között a betegségek diagnosztizálásához és az állatok kezeléséhez szükségesek. Egyes tagállamokban ugyanakkor – történelmi okokból vagy a víziállat-betegségekkel foglalkozó állatorvosok hiányából fakadóan – külön szakmaként ismerik el a „víziállat-egészségügyi szakember” foglalkozást. E szakemberek általában nem állatorvosok, de a gyakorlatban víziállatok gyógyításával foglalkoznak. Ennek alapján e rendeletnek tiszteletben kell tartania az említett szakmát elismerő tagállamok erre vonatkozó döntését. Ezekben az esetekben a víziállat-egészségügyi szakemberekre a munkájuk gyakorlása során ugyanazon feladatoknak és kötelezettségeknek kell vonatkozniuk, mint az állatorvosokra. E megközelítés összhangban áll az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexével.

(48)

A tagállamok és különösen állategészségügyért felelős illetékes hatóságaik kulcsszerepet töltenek be a fertőző állatbetegségek megelőzésében és leküzdésében. Az állat-egészségügyi bizonyítványok kibocsátásának köszönhetően az illetékes állat-egészségügyi hatóságnak fontos szerepe van a betegségek felügyelete, az azoktól való mentesítés, a járványvédelmi intézkedések, a készenléti tervek készítése és a betegséggel kapcsolatos tájékozottság elősegítése, valamint az állatok mozgatásának és a nemzetközi kereskedelemnek az elősegítése terén. Ahhoz, hogy elláthassák az e rendelet szerinti feladataikat, a tagállamoknak egész területükön megfelelő pénzügyi, infrastrukturális és emberi erőforrásokkal kell rendelkezniük, beleértve a laboratóriumi kapacitás, valamint a tudományos és más releváns szakértelem rendelkezésre állását is.

(49)

A korlátozott erőforrások miatt az illetékes hatóság nem minden esetben képes az e rendeletben számára előírt valamennyi tevékenység elvégzésére. Ezért jogalapot kell teremteni ahhoz, hogy bizonyos tevékenységek végzését olyan állatorvosokra lehessen ruházni, akik nem hatósági állatorvosok. Ugyanezen okokból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy természetes vagy jogi személyek részére engedélyezzék, hogy meghatározott feltételek mellett bizonyos tevékenységeket végezzenek.

(50)

Annak biztosítása céljából, hogy a járványvédelmi és -megelőzési intézkedések Unió-szerte történő általános alkalmazásához szükséges feltételek meghatározásra kerüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el azon egyéb tevékenységek végzésének az átruházására vonatkozóan, amelyeket az érintett illetékes hatóságok átruházhatnak olyan állatorvosokra, akik nem hatósági állatorvosok.

(51)

Optimális állat-egészségügyi igazgatás csak az állattartókkal, felelős személyekkel, állatorvosokkal, állat-egészségügyi szakemberekkel, az egyéb érintett felekkel és a kereskedelmi partnerekkel együttműködésben valósítható meg. Támogatásuk elnyerése érdekében egyértelmű, átlátható és inkluzív módon kell megszervezni a döntéshozatali eljárásokat és az e rendeletben előírt intézkedések alkalmazását. […]

(52)

Az illetékes hatóságnak továbbá megfelelő lépéseket kell tennie a nyilvánosság tájékoztatása érdekében különösen abban az esetben, ha alapos okkal feltételezhető, hogy egyes állatok vagy termékek veszélyt jelenthetnek az állati és közegészségre, és ha a közérdeket érintő esetekről van szó. Ilyen esetekben az említett állatok vagy termékek lehetnek olyanok, amelyek az Unión belülről származnak, vagy az Unió területére kívülről jutnak be. Ez utóbbiak bejuthatnak az Unió területére az oda az Unión kívülről beutazó személyek poggyászában is. Következésképpen az állampolgároknak nyújtott tájékoztatásban ismertetni kell az említett helyzetekkel kapcsolatos kockázatokat is.

(53)

Annak érdekében, hogy a laboratóriumokból, intézetekből és más, kórokozókat kezelő létesítményekből ne kerülhessenek ki kórokozók, azoknak megfelelő biológiai biztonsági, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési intézkedéseket kell hozniuk. E rendeletben ezért meg kell határozni a kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények kezelése és szállítása során betartandó biztonsági intézkedéseket. E kötelezettségeknek vonatkozniuk kell valamennyi ilyen tevékenységben részt vevő természetes és jogi személyre. A rendkívül fertőző kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények kezelésére érvényes biztonsági előírások betartatása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett laboratóriumokban, intézetekben és létesítményekben alkalmazandó biztonsági intézkedésekre és a kórokozók mozgatására vonatkozóan.

(54)

A betegségek korai felismerése és egy egyértelmű betegségbejelentési és jelentéstételi lánc megléte rendkívül fontos a járványvédelmi intézkedések hatékonysága szempontjából. A hatékony és gyors reagálás érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségek kitörésének megállapítását vagy gyanúját haladéktalanul jelentsék az érintett illetékes hatóságnak.

(55)

A betegségek kivizsgálásában az állatorvosok kulcsszerepet töltenek be, és fontos összekötők a felelős személyek és az érintett illetékes hatóság között. Ezért a felelős személyeknek értesíteniük kell az állatorvost szokatlan arányú mortalitás, súlyos betegséggel kapcsolatos más problémák vagy a termelési mutatók ismeretlen okú jelentős csökkenése esetén.

(56)

A bejelentések hatékonysága és eredményessége, valamint a szokatlan arányú mortalitással és a súlyos betegségek egyéb jeleivel kapcsolatos körülmények tisztázása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az annak meghatározásával kapcsolatos kritériumokra vonatkozóan, hogy milyen konkrét körülmények között kell bejelenteni egy betegséget, és milyen szabályok vonatkoznak az adott esetben szükségessé váló további vizsgálatra.

(57)

Bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségek esetében elengedhetetlen, hogy az érintett tagállam az ilyen betegségeknek a területén való kitörését haladéktalanul bejelentsék a Bizottságnak és a többi tagállamnak. Az ilyen bejelentés révén a szomszédos vagy más érintett tagállamok óvintézkedéseket tehetnek, amennyiben ez indokolt.

(58)

Egyes betegségek esetében azonban nincs szükség azonnali bejelentésre és intézkedésekre. Ezekben az esetekben lényeges e betegségek előfordulásáról információkat gyűjteni és ezekről jelentést tenni, hogy a betegséggel kapcsolatos helyzet kezelhető legyen, és szükség esetén járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket lehessen hozni. E jelentéstételi követelmény azon betegségekre is vonatkozhat, amelyeket uniós szinten be kell jelenteni, ám amelyek esetében a járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony végrehajtásához további információkra van szükség. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen, hogy az egyes betegségek terjedésének megakadályozásához vagy azok leküzdéséhez szükséges pontos információk és adatok összegyűjtésére kellő időben sor kerül, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a jelentendő információkra vonatkozóan.

(59)

A betegségek bejelentésének és az azokkal kapcsolatos jelentéstételnek a fő célja a megbízható, áttekinthető és hozzáférhető járványügyi adatok összeállítása. A jegyzékbe foglalt betegségek és adott esetben az új betegségek vagy az antibiotikumokra rezisztens kórokozók tekintetében uniós szinten létre kell hozni egy, a felügyeleti adatok hatékony összegyűjtésére és kezelésére szolgáló számítógépes interaktív információs rendszert. E rendszer célja, hogy az uniós és a nemzetközi szintű (az OIE adatbázisán keresztül történő) betegségbejelentés és jelentéstétel egyetlen folyamatba történő integrálásával hozzájáruljon az adatok optimális hozzáférhetőségéhez, az információcsere megkönnyítéséhez és a tagállamok illetékes hatóságaira háruló adminisztratív terhek csökkentéséhez. Emellett lépéseket kell tenni a 2003/99/EK irányelv szerinti információcserével való összhang biztosítása érdekében is.

(60)

Annak érdekében, hogy a betegségek uniós szintű bejelentésére és az azokkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó szabályok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az uniós szintű bejelentésre és uniós szintű jelentéstételre vonatkozó, e rendeletben előírt szabályok hatálya alá tartozó betegségek jegyzékének létrehozása, valamint a betegségek bejelentéséhez és a jelentéstételhez szükséges eljárások, formai követelmények, adat- és információcsere meghatározása céljából.

(61)

A felügyelet a járványvédelmi politika lényeges eleme. Célja, hogy biztosítsa a fertőző állatbetegségek korai felismerését és a betegségek hatékony bejelentését, ezáltal lehetővé téve az érintett ágazat és az illetékes hatóság számára, hogy – amennyiben kivitelezhető – kellő időben járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket hajtsanak végre, és felszámolják az adott betegséget. Célja továbbá az egyes tagállamok és az Unió állat-egészségügyi állapotára vonatkozó tájékoztatás a betegségtől való mentesség igazolása és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítése érdekében.

(62)

A felelős személyek folyamatos figyelemmel kísérik az állataikat, ezért ők vannak leginkább abban a helyzetben, hogy észleljék, ha az állatok körében szokatlan arányú mortalitás tapasztalható, vagy más súlyos betegségtünetek jelentkeznek. A felelős személyek ezért kulcsszerepet töltenek be a felügyeletben, és elengedhetetlenek az illetékes hatóság által végzett felügyeleti tevékenység során.

(63)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a felelős személyek és az állatorvosok, illetve víziállat-egészségügyi szakemberek közötti szoros együttműködés és információcsere, továbbá a felelős személyek által végzett felügyelet kiegészítése érdekében a létesítményekben – a termelés típusának és más releváns tényezőknek megfelelően – állatorvosi látogatásokat kell tenni. Annak érdekében, hogy az állatorvosi látogatások végrehajtására egységes feltételek mellett kerüljön sor, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a minimumkövetelmények meghatározása céljából.

(64)

Elengedhetetlen, hogy az illetékes hatóság rendelkezzen egy olyan rendszerrel, amely a felügyelet hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségek felügyeletét biztosítja. A rendszernek azon új betegségekre is vonatkoznia kell, amelyeknek potenciális egészségügyi kockázatairól értékelést kell készíteni és az értékelés keretében járványügyi adatokat kell gyűjteni. Az erőforrások optimális kihasználása érdekében az információkat a lehető leghatékonyabb és legcélravezetőbb módon kell összegyűjteni, megosztani és felhasználni.

(65)

A felügyelet módszertanát, gyakoriságát és intenzitását az egyes betegségek függvényében kell meghatározni; e tekintetben figyelembe kell venni a felügyelet konkrét célját, az érintett körzet állat-egészségügyi állapotát és a felelős személyek által végzett esetleges kiegészítő felügyeleti tevékenységet. A megfelelő járványügyi felügyeleti intézkedések a jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegségek előfordulásának gyanújáról vagy megállapításáról, illetve egyéb rendellenességekről – például szokatlan arányú mortalitásról és a betegségek más jeleiről – szóló egyszerű bejelentéstől és az azzal kapcsolatos jelentéstételtől az egyedi és átfogó felügyeleti programokig terjedhetnek, amelyek rendszerint további mintavételezési és vizsgálati rendszereket foglalnak magukban.

(66)

A betegség járványügyi sajátosságainak és a kapcsolódó kockázati tényezőknek a függvényében részletesen meghatározott és strukturált tevékenységeket magában foglaló egyedi felügyeleti program végrehajtására lehet szükség. Ebben az esetben célszerű, hogy a tagállamok célzott felügyeleti programokat dolgozzanak ki. Amennyiben ezek a programok az Unió egésze számára jelentőséggel bírnak, szabályokat kell megállapítani e programok harmonizált alkalmazása céljából.

(67)

E programoknak összhangban kell lenniük az uniós célkitűzésekkel, ezért azokat uniós szinten kell koordinálni. Ennek lehetővé tétele érdekében azokat a Bizottság elé kell terjeszteni. Az ilyen egyedi felügyeleti programokat végrehajtó tagállamnak továbbá rendszeres időközönként jelentést kell benyújtania a Bizottságnak az említett programok eredményeiről. Annak érdekében, hogy a felügyeleti programok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a felügyeleti programok hatálya alá tartozó betegségek jegyzékének létrehozása, valamint a harmonizált eljárások, formai követelmények, adat- és információcsere, továbbá a felügyeleti programok értékeléséhez használandó kritériumok meghatározása céljából.

(68)

Gyakran lesz majd szükség részletes tájékoztatásra azzal kapcsolatban, hogy melyik a felügyelet megfelelő formája a különböző betegségeket illetően, amelyek a bejelentésre, jelentéstételre és hasonló tevékenységekre korlátozható felügyeletet igénylő betegségektől a mélyreható uniós szintű egyedi felügyeleti programok létrehozását szükségessé tevő betegségekig terjedhetnek. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a felügyelet megszervezése, egy adott betegségnek az Unió szempontjából releváns valamely felügyeleti program hatálya alá bevonását, valamint a betegségek kitörésének hatósági megállapítását szabályozó kritériumok és a betegségek esetdefinícióinak megállapítása céljából, valamint a felügyeleti programokra vonatkozó, az azok tartalmával, a bennük megadandó információkkal és a programok alkalmazásának időszakával kapcsolatos követelményekre vonatkozóan.

(69)

Azon tagállamoknak, amelyek nem mentesek az e rendelet szerinti mentesítési intézkedések hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségektől, illetve melyek esetében ezt a mentességet nem igazolták, kötelező mentesítési programokat kell bevezetniük az említett betegségek felszámolása céljából, amennyiben a betegség felszámolása uniós szinten kötelező.

(70)

Másrészről vannak olyan, uniós szinten problémát jelentő betegségek, amelyek esetében nem kell megkövetelni a tagállamoktól azok felszámolását. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy e betegségek tekintetében fakultatív mentesítési programokat hozzanak létre, amennyiben úgy határoznak, hogy a mentesítés fontos számukra. Az ilyen fakultatív mentesítési programokat uniós szinten elismernék. E program magában foglalná bizonyos vonatkozó járványvédelmi intézkedések végrehajtását. Lehetővé teheti továbbá az érintett tagállam számára, hogy az – a Bizottság jóváhagyásának függvényében – bizonyos biztosítékokat írjon elő, amikor állatokat fogad más tagállamokból vagy harmadik országokból.

(71)

Annak érdekében, hogy a mentesítési programok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett programok benyújtásával kapcsolatos eljárások, a teljesítménymutatók és a jelentéstétel meghatározása céljából.

(72)

A tagállamok számára lehetővé kell továbbá tenni, hogy területük egészét vagy annak egyes körzeteit vagy kompartmentjeit a kötelező vagy fakultatív mentesítési programokra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségek közül egytől vagy többtől mentesnek nyilvánítsák annak érdekében, hogy védettek legyenek az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek az Unió más részeiről vagy harmadik országokból vagy területekről történő bejutásától. E célból egyértelmű, harmonizált eljárást kell bevezetni, így többek között ki kell dolgozni a „betegségtől mentes” minősítés odaítélését szabályozó kritériumokat. Annak érdekében, hogy a „betegségtől mentes” minősítés elismerése Unió-szerte egységes feltételek mellett történjen, az említett „betegségtől mentes” minősítést hatóságilag jóvá kell hagyni, ezért a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett minősítés jóváhagyása céljából.

(73)

A Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe és a Víziállat-egészségügyi Kódex (OIE-kódexek) keretében az OIE bevezette a kompartmentalizáció elvét. Az e rendeletet megelőzően elfogadott uniós jogszabályok csupán bizonyos, konkrét uniós jogszabályokban meghatározott állatfajok és állatbetegségek – azaz a madárinfluenza és a víziállat-betegségek – tekintetében ismerik el az említett elvet. E rendeletnek más állatfajok és állatbetegségek tekintetében is lehetővé kell tennie a kompartmentek rendszerének alkalmazását. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a kompartmentek elismerésével és jóváhagyására, valamint a kompartmentekre vonatkozó részletes szabályok és követelmények meghatározása érdekében.

(74)

A kereskedelmi partnerek tájékoztatása és a kereskedelem megkönnyítése érdekében a tagállamoknak közzé kell tenniük, hogy mely területeik, körzeteik és kompartmentjeik tekintendők betegségtől mentesek.

(75)

A „betegségtől mentes” minősítés elismerésére vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett minősítés megszerzésének kritériumaira és feltételeire, a betegségtől való mentesség alátámasztásához szükséges bizonyítékokra, a konkrét járványvédelmi és -megelőzési intézkedésekre – adott esetben a „nem vakcinázó” minősítést is beleértve –, a korlátozásokra, a benyújtandó információkra, az eltérésekre, valamint a „betegségtől mentes” minősítés fenntartására, felfüggesztésére, visszavonására és visszaállítására vonatkozóan.

(76)

A „betegségtől mentes” minősítés megszerzésére irányuló eljárások végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak céljából, hogy meghatározza a kompartmentalizáció hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségeket, és megállapítsa a kérelmek benyújtásának és az információcserének a formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.

(77)

A bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségekre fogékony, immunitással egyáltalán nem rendelkező állatállományok esetében a betegséggel kapcsolatban folyamatos tudatosságra és felkészültségre van szükség. A múltban a készenléti tervek kulcsfontosságú eszköznek bizonyultak a betegségek okozta vészhelyzetek sikeres kezelésében. Annak érdekében, hogy a betegségek okozta vészhelyzetek kezelésére rendelkezésre álljon ez a hatékony és eredményes, a vészhelyzetekhez rugalmasan igazodó eszköz, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak céljából, hogy meghatározza a készenléti tervek végrehajtásához szükséges részletes szabályokat.

(78)

A múltbeli állat-egészségügyi válságok során megmutatkozott, hogy milyen előnyökkel jár a betegségek okozta vészhelyzetekre vonatkozó konkrét, részletes és gyors válságkezelési eljárások megléte. Ezeknek a szervezési eljárásoknak biztosítaniuk kell a gyors és hatékony reagálást, továbbá lehetővé kell tenniük valamennyi érintett fél, különösen pedig az illetékes hatóságok és az érdekeltek intézkedéseinek jobb összehangolását. Az eljárásokba továbbá bele kell tartoznia a szomszédos tagállamok illetékes hatóságaival, valamint – amennyiben megvalósítható és indokolt – a harmadik országok és területek illetékes hatóságaival folytatandó együttműködésnek is.

(79)

Annak érdekében, hogy a készenléti tervek valódi vészhelyzetben is alkalmazhatók legyenek, elengedhetetlen a rendszerekre vonatkozó gyakorlatok szervezése és a rendszerek működőképességének az ellenőrzése. E célból a tagállamok illetékes hatóságainak a szomszédos tagállamok illetékes hatóságaival vagy – amennyiben megvalósítható és indokolt – a harmadik országok és területek illetékes hatóságaival együttműködésben szimulációs gyakorlatokat kell végezniük.

(80)

Annak érdekében, hogy a készenléti tervek és a szimulációs gyakorlatok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett tervek és gyakorlatok gyakorlati végrehajtására vonatkozó szabályok megállapítása céljából.

(81)

Az állatgyógyászati készítményeknek, úgymint a vakcináknak, a hiperimmunszérumoknak és az antimikrobás szereknek jelentős szerepük van a fertőző állatbetegségek megelőzésében és leküzdésében. E rendelet elfogadása előtt készített hatásvizsgálat rámutat arra, hogy milyen jelentős szerepet töltenek be a vakcinák az állatbetegségek megelőzésében, leküzdésében és felszámolásában.

(82)

Néhány fertőző állatbetegség esetében azonban a vonatkozó járványvédelmi stratégiák egyes állatgyógyászati készítmények tilalmát vagy használatuk korlátozását követelik meg, mivel alkalmazásuk negatívan befolyásolná az említett stratégiák hatékonyságát. Így például bizonyos állatgyógyászati készítmények elnyomhatják egy betegség tüneteit, ellehetetleníthetik egy kórokozó kimutatását, vagy megnehezíthetik a gyors differenciáldiagnózist, veszélyeztetve ezáltal a betegség helyes felismerését.

(83)

Az említett járványvédelmi stratégiák ugyanakkor a különböző, jegyzékbe foglalt betegségek esetében nagymértékben eltérhetnek egymástól. Ezért e rendeletben meg kell határozni az állatgyógyászati készítményeknek a bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségek megelőzése és leküzdése céljából történő használatára vonatkozó szabályokat és azokat a harmonizált kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni annak eldöntése során, hogy használandók-e vakcinák, hiperimmunszérumok és antimikrobás szerek, és ha igen, milyen módon. A rugalmas megközelítés érdekében, valamint figyelembe véve a különböző, jegyzékbe foglalt betegségek sajátosságait és a hatékony kezelések elérhetőségét, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el bizonyos állatgyógyászati készítményeknek a bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségek leküzdése céljából történő alkalmazását érintő korlátozásokra, tilalmakra vagy kötelezettségekre vonatkozóan. Sürgős esetben, valamint a közegészségre vagy az állatok egészségére, a gazdaságra, a társadalomra vagy a környezetre esetlegesen súlyos veszélyt jelentő új kockázatok kezelése érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az említett intézkedéseket sürgősségi eljárás keretében fogadják el.

(84)

A súlyos állatbetegségek tekintetében létrehozandó vakcina- és/vagy diagnosztikaireagens-bankokról szóló szakértői vélemény következtetései szerint lépéseket kell tenni továbbá, hogy az Unió és a tagállamok számára lehetővé váljon, hogy antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-tartalékokat képezzenek azon jegyzékbe foglalt betegségek esetében, amelyek komolyan veszélyeztetik az állatok egészségét vagy a közegészséget. Az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok létrehozása gyors és hatékony reagálást tenne lehetővé, amikor a bankok által biztosított erőforrásokra van szükség, és a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználását jelenti, hozzájárulva így az Unió állat-egészségügyi célkitűzéseinek megvalósulásához.

(85)

A gyors és hatékony reagálás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett bankok létrehozására és igazgatására, valamint az azok működtetésével kapcsolatos biztonsági előírásokra és követelményekre vonatkozóan. E rendelet azonban nem rendelkezhet a járványvédelmi és -megelőzési intézkedések – a vakcinázást is beleértve – finanszírozására vonatkozó szabályok elfogadásáról.

(86)

Kritériumokat kell megállapítani az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok erőforrásaihoz való elsőbbségi hozzáférés tekintetében annak érdekében, hogy az említett erőforrásokat vészhelyzet esetén hatékonyan lehessen elosztani.

(87)

A bioterrorizmus és az agroterrorizmus elleni védelem érdekében az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokra vonatkozó bizonyos részletes információk minősített információként kezelendők, és közzétételüket meg kell tiltani. A nemzeti vakcinabankok tekintetében az ugyanilyen típusú információkat illetően tiszteletben kell tartani az egyes tagállamoknak az információszabadsággal kapcsolatos alkotmányos követelményeit, és biztosítani kell ugyanakkor ezeknek az információknak a minősített információkként történő kezelését is.

(88)

Annak érdekében, hogy az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok irányítása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni azzal a céllal, hogy részletes szabályokat határozzon meg arra vonatkozóan, hogy mely biológiai készítményeket vegyék fel a bankok készleteibe és mely betegségek tekintetében, továbbá hogy részletes szabályokat határozzon meg a antigének, vakcinák és diagnosztikai reagensek biztosítására, mennyiségére, tárolására és szállítására, valamint az azokkal kapcsolatos eljárási és technikai követelményekre vonatkozóan, továbbá a Bizottság számára történő információszolgáltatás gyakoriságára és tartalmára vonatkozóan.

(89)

Egy olyan, jegyzékbe foglalt betegség kitörése esetén, amely vélhetően súlyosan veszélyezteti az Unióban az állatok egészségét vagy a közegészséget, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az állatok egészsége és a közegészség védelme érdekében sor kerüljön azonnali járványvédelmi intézkedések meghozatalára az említett betegségtől való mentesítés céljából.

(90)

Az illetékes hatóságoknak kell felelniük az olyan rendkívül fertőző, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétének megállapítására vagy kizárására irányuló első vizsgálatok megindításáért, amelyek vélhetően súlyosan veszélyeztetik az Unióban az állatok egészségét vagy a közegészséget.

(91)

Az illetékes hatóságoknak előzetes járványvédelmi intézkedéseket kell hozniuk a jegyzékbe foglalt betegség esetleges terjedésének megakadályozása érdekében, és járványügyi nyomozást kell indítaniuk.

(92)

Amint megerősítést nyer egy jegyzékbe foglalt betegség jelenléte, az említett betegség felszámolása, illetve a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az illetékes hatóságnak meg kell hoznia a szükséges járványvédelmi intézkedéseket, szükség esetén a korlátozás alatt álló körzetek létrehozását is beleértve.

(93)

A jegyzékbe foglalt betegségek vadon élő állatok körében való előfordulása veszélyeztetheti a közegészséget és a tartott állatok egészségét. Ezért szükség esetén különös szabályokat kell megállapítani a vadon élő állatok körében előforduló betegségekre alkalmazandó járványvédelmi és mentesítési intézkedések tekintetében.

(94)

Előfordulhat, hogy bizonyos állatok kis populációját – például a ritka fajtákat, illetve fajokat – veszélyeztethetik a jegyzékbe foglalt betegségek előfordulása esetén alkalmazandó szokásos járványvédelmi intézkedések. E fajták, illetve fajok védelme érdekében szükség lehet arra, hogy az illetékes hatóság módosított intézkedéseket hozzon. E módosítások azonban nem akadályozhatják az említett betegség elleni általános küzdelmet.

(95)

Azon jegyzékbe foglalt betegségek esetében, amelyek nem rendkívül fertőzőek, és amelyek kötelező mentesítési intézkedések hatálya alá tartoznak, járványvédelmi intézkedéseket kell hozni az említett, jegyzékbe foglalt betegségek terjedésének – különösen a nem fertőzött területekre való átterjedésüknek – a megakadályozására. Az említett intézkedések azonban kevésbé átfogóak is lehetnek a jegyzékbe foglalt legveszélyesebb betegségek esetében alkalmazandó intézkedésekhez képest, illetve eltérhetnek azoktól. E rendeletben ezért különös szabályokat kell megállapítani az említett kevésbé veszélyes betegségek tekintetében. E járványvédelmi intézkedéseket azoknak a tagállamoknak is végre kell hajtaniuk, amelyek fakultatív mentesítési programot vezettek be. Egyes esetekben – a betegségleírás és a járványügyi helyzet függvényében – az adott betegség felszámolása csupán hosszú távú célkitűzés lehet, míg a rövid távú célkitűzés a betegség megfékezése. A járványvédelmi intézkedések szintjének és intenzitásának arányosnak kell lennie, és alkalmazásuknál figyelembe kell venni a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegség sajátosságait, eloszlását, valamint az érintett tagállam és az Unió egésze számára való jelentőségét.

(96)

Annak érdekében, hogy a felelős személyek, a kedvtelésből tartott állatok tartói és az illetékes hatóságok hatékonyan tudják alkalmazni az e rendeletben előírt járványvédelmi intézkedéseket, továbbá figyelembe véve az egyes, jegyzékbe foglalt betegségek esetében alkalmazandó járványvédelmi intézkedések sajátosságait és a kapcsolódó kockázati tényezőket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el azon részletes járványvédelmi intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket egy jegyzékbe foglalt betegség létesítményekben, más helyszíneken és korlátozás alatt álló körzetekben való előfordulásának gyanúja vagy megállapítása esetén kell végrehajtani.

(97)

Annak érdekében, hogy a Bizottság ideiglenesen különleges járványvédelmi intézkedéseket hozhasson abban az esetben, ha az e rendeletben előírt járványvédelmi intézkedések nem elegendők vagy nem megfelelők az említett kockázat kezelésére, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni arra vonatkozóan, hogy korlátozott időtartamra különleges járványvédelmi intézkedéseket hozzon.

(98)

A szárazföldi állatokat tartó vagy szaporítóanyagot kezelő, illetve azokat szállító bizonyos létesítményeket vagy szállítókat nyilvántartásba kell venni, hogy az illetékes hatóság megfelelő felügyeleti tevékenységet végezhessen, és a fertőző állatbetegségek megelőzhetők, leküzdhetők és felszámolhatók legyenek.

(99)

Az indokolatlan adminisztratív terhek és költségek elkerülése érdekében a tagállamok számára – korlátozott mértékben – lehetővé kell tenni, hogy bizonyos típusokba tartozó, alacsony kockázatot jelentő létesítményeket mentesítsenek a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól. A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak érdekében, hogy az említett mentességekkel kapcsolatban harmonizált megközelítés jöjjön létre. Erre a harmonizált megközelítésre különösen annak megelőzése érdekében van szükség, hogy bizonyos típusú létesítmények mentesüljenek a nyilvántartásbavételi kötelezettség alól. Ez nemcsak a nem elhanyagolható mértékű állategészségügyi kockázatot jelentő létesítmények esetében indokolt, hanem különösen indokolt az olyan létesítmények tekintetében is, amelyek egyúttal nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelentenek az emberi egészségre nézve is. Ilyen kockázatot jelent többek között az emberrel szoros kapcsolatban vagy közelségben élő állatok tartása, például kutyák oly módon történő tenyésztése, amely a tevékenységek bizonyos folyamatosságát és a szervezettség bizonyos szintjét feltételezi, és amelynek elsődleges célja a háztartásokban kedvtelésből tartandó állatként történő értékesítés.

(100)

Amennyiben egy szárazföldi állatokat tartó vagy szaporítóanyagot kezelő, illetve tároló létesítmény konkrét állat-egészségügyi kockázatot jelent, azt az illetékes hatóság engedélyéhez kell kötni.

(101)

A – különösen az alacsony kockázatot képviselő vállalkozásokra nehezedő – indokolatlan adminisztratív terhek és költségek elkerülése érdekében – amennyiben lehetséges – rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a nyilvántartásbavételi és engedélyezési rendszereket a helyi és regionális feltételekhez és termelési szerkezethez igazítsák.

(102)

Bizonyos esetekben kívánatos vagy szükséges egyes, a nyilvántartásba vételre, illetve engedélyezésre vonatkozó feltételek uniós szintű harmonizálása. Így például a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményeknek és az összegyűjtési műveleteknek meg kell felelniük bizonyos feltételeknek, és azokat a nemzetközi előírásoknak való megfelelés érdekében engedélyeztetni kell, hogy az Unió a harmadik országoknak állategészségügyi biztosítékokat nyújthasson a kereskedés során. E feltételeknek néhány nagyon speciális létesítmény vagy művelet (például az embriógyűjtő munkacsoportok) esetében meghatározott képzési vagy szakmai képesítési követelményeket, sőt az illetékes hatóság általi különleges felügyelet követelményét is magukban kell foglalniuk. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e részletes követelményekre vonatkozóan, hogy a különleges feltétekről rendelkezni lehessen.

(103)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a nyilvántartásba vételt és az engedélyezést integrálni kell a tagállamok által adott esetben már más célból létrehozott nyilvántartásbavételi és engedélyezési rendszerekbe, amennyiben ez lehetséges.

(104)

A felelős személyek nagyon jól ismerik az állatokat, amelyeknek gondját viselik. Ezért naprakész nyilvántartást kell vezetniük azokról az információkról, amelyek az állatok egészségi állapotának felmérése, a nyomon követhetőség, illetve a jegyzékbe foglalt betegségek megjelenése esetén esedékes járványügyi nyomozás szempontjából relevánsak. E nyilvántartásoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük az illetékes hatóság számára.

(105)

Annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vett létesítményekre és felelős személyekre, valamint az engedélyezett létesítményekre vonatkozóan naprakész információk álljanak rendelkezésre, az illetékes hatóságnak létre kell hoznia és vezetnie kell az említett létesítmények és felelős személyek nyilvántartását. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a létesítmények és felelős személyek nyilvántartásában feltüntetendő részletes információkra vonatkozóan.

(106)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóság engedélyezze őket, a létesítményeknek meg kell felelniük bizonyos előírásoknak. Az engedély megadását megelőzően az illetékes hatóságnak helyszíni látogatás keretében meg kell győződnie arról, hogy valamennyi előírás teljesült. Előfordulhat olyan eset, hogy nem lehetséges valamennyi előírásnak azonnal megfelelni, de a fennmaradó hiányosságok nem jelentenek jelentős kockázatot sem az állatok, sem az emberek egészségére nézve. Ilyen esetben az illetékes hatóság feltételhez kötött engedélyt adhat ki, melyet követően az elért előrehaladást újabb helyszíni látogatás keretében ellenőrzi. Az említett esetekben az illetékes hatóságnak meg kell adnia a szükséges gyakorlati iránymutatást az érintett létesítmények felelős személyei számára annak érdekében, hogy egyértelmű képet alkothassanak a hiányosságokról, és képesek legyenek terveket készíteni azok sikeres orvoslására.

(107)

A hatékony nyomonkövethetőség a járványvédelmi politika lényeges eleme. Az e rendeletben megállapított járványvédelmi és -megelőzési szabályok tényleges végrehajtásának elősegítése érdekében azonosítási és nyilvántartási követelményeket kell alkalmazni a tartott szárazföldi állatok különböző fajaira és a szaporítóanyagokra vonatkozóan. Emellett fontos lehetőséget biztosítani azonosítási és nyilvántartási rendszer létrehozására azon fajok tekintetében is, amelyek esetében jelenleg nem létezik ilyen rendszer, illetve amennyiben azt a megváltozott körülmények vagy a kockázatok indokolják.

(108)

Bizonyos állatfajok esetében, amelyeknél fontos az egyes állatok vagy állatcsoportok nyomonkövethetősége, fizikai azonosító eszköz alkalmazását kell előírni. Ez azt jelenti, hogy az állatot fizikai módon jelzéssel, jelöléssel vagy mikrochippel kell ellátni, illetve egyéb olyan módszerrel kell azonosítani, amely az állat testén vagy testében látható vagy észlelhető, és amely nem távolítható el könnyen.

(109)

Az azonosítási és nyilvántartási rendszer zavartalan működésének és a nyomonkövethetőségnek a biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az adatbázisokkal kapcsolatos kötelezettségekre, a különböző állatfajokkal kapcsolatos részletes azonosítási és nyilvántartási követelményekre – köztük a mentességekre és azok feltételeire –, illetve dokumentumokra vonatkozóan.

(110)

Helyénvaló csökkenteni az adminisztratív terheket és költségeket, és rugalmassá tenni a rendszert azokra az esetekre, amelyekben a nyomonkövethetőségi követelmények az ezen rendeletben meghatározott eszközöktől eltérő módon is teljesíthetők. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az azonosítási és nyilvántartási követelményektől való eltérésre vonatkozóan.

(111)

Annak érdekében, hogy az azonosítási és nyilvántartási rendszer alkalmazása és a nyomon követés egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az adatbázisok technikai specifikációira, az azonosító eszközökre, a okmányokra és formai követelményekre, és a határidőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából.

(112)

A fertőző állatbetegségek bejutásának és terjedésének megakadályozásában fontos szerepet játszik azon állatok és termékek mozgatásának korlátozása, amelyek terjeszthetik az adott betegséget. Az állatok és termékek mozgatásának korlátozása azonban súlyos gazdasági következményekkel járhat, és zavart kelthet a belső piac működésében. Ezért ilyen korlátozásokat csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha azok szükségesek és a felmerülő kockázattal arányosak. E szemléletmód összhangban áll az SPS-megállapodás alapelveivel és az OIE nemzetközi szabványaival.

(113)

Az e rendeletben meghatározott általános követelményeknek az állatok minden mozgatására vonatkozniuk kell; így például minden esetben meg kell tiltani az állatok olyan létesítményből történő kivitelét, amelyben ismeretlen okú, szokatlan arányú mortalitás vagy más betegségtünetek lépnek fel, vagy pedig a szállítás során teljesíteni kell bizonyos betegségmegelőzési követelményeket.

(114)

A szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó jelenlegi uniós állat-egészségügyi jogszabályi keret olyan harmonizált szabályokat tartalmaz, amelyek elsősorban a szárazföldi állatok és termékek tagállamok közötti mozgatására vonatkoznak, míg az ilyen mozgatásra vonatkozó szükséges követelményeket továbbra is a tagállamok maguk határozhatják meg. Az uniós állat-egészségügyi rendelethez kapcsolódó hatásvizsgálat keretében részletes összehasonlítást végeztek a jelenlegi helyzet és egy olyan opció között, amelynek értelmében a tagállamokon belüli mozgatásra szintén uniós szinten harmonizált szabályok vonatkoznának. Megállapítást nyert, hogy a jelenlegi megközelítést meg kell őrizni, mivel a valamennyi mozgatásra kiterjedő harmonizáció rendkívül összetett lenne, és a tagállamok közötti mozgatás megkönnyítése tekintetében mutatkozó előnyök nem ellensúlyozzák a betegségek hatékony leküzdésének képességére adott esetben gyakorolt negatív hatásokat.

(115)

Az állatok tagállamok közötti mozgatására egy sor alapvető állat-egészségügyi követelményt kell alkalmazni. Különösen fontos, hogy az állatok nem szállíthatók el azokból a létesítményekből, amelyekben szokatlan arányú mortalitás vagy más ismeretlen okú betegségtünetek lépnek fel. Az olyan jellegű, akár rendhagyó mértékű mortalitás azonban, amely a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) alapján engedélyezett tudományos eljárásokhoz kapcsolódik, és amely nem jegyzékbe foglalt betegséghez kapcsolódó fertőzéses eredetű, nem indokolhatja a tudományos célokra felhasználandó állatok mozgatásának megakadályozását.

(116)

E rendeletnek azonban rugalmasságot kell biztosítania olyan bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó szárazföldi állatok mozgatásának megkönnyítése érdekében, amelyek esetében alacsony annak a kockázata, hogy jegyzékbe foglalt betegségeket terjeszthetnek a tagállamok között. Ezenkívül további eltérési lehetőségeket kell biztosítani azon esetekre, amelyekben a tagállamok vagy a felelős személyek sikeresen alternatív kockázatcsökkentő intézkedéseket hoznak, például magas szintű biológiai védelmet és hatékony felügyeleti rendszereket vezetnek be.

(117)

A patások és a baromfi kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró állatfajcsoportok, amelyekre az e rendeletet megelőzően elfogadott uniós jogszabályok szerinti különleges mozgatási előírások vonatkoznak; ezen előírásokat a 64/432/EGK tanácsi irányelv (20), a 91/68/EGK tanácsi irányelv (21), a 2009/156/EK tanácsi irányelv (22), a 2009/158/EK tanácsi irányelv (23) és részben a 92/65/EGK irányelv tartalmazza. E rendeletben meg kell állapítani az említett fajok mozgatására vonatkozó fő szabályokat. A bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó különböző állatok által terjeszthető betegségektől nagymértékben függő részletes követelményeket későbbi bizottsági jogi aktusokban kell megállapítani, figyelembe véve a szóban forgó betegségek, állatfajok és kategóriák sajátosságait.

(118)

Mivel a patások és a baromfi összegyűjtése különös mértékben növeli a betegségek kockázatát, helyénvaló korlátozni a tagállamok közötti mozgatásonként összegyűjthető állatok számát, és e rendeletben különleges szabályokat megállapítani az érintett állatok egészségének védelme és a fertőző állatbetegségek terjedésének megakadályozása céljából. Az összegyűjtésre alapesetben az e célra engedélyezett létesítményben kerülne sor, vagy amennyiben azt egy adott származási tagállam engedélyezi, az első összegyűjtési művelet szállítási eszközön, például tehergépjárművön is elvégezhető, amennyiben az állatokat az adott tagállamban különböző helyekről gyűjtik össze.

(119)

Attól függően, hogy mely jegyzékbe foglalt betegségről és jegyzékbe foglalt fajról van szó, konkrét állat-egészségügyi követelményeket kell megállapítani bizonyos, a tartott patásoktól és baromfitól eltérő állatfajok tekintetében. E fajok tekintetében az e rendeletet megelőzően alkalmazandó jogi keret, különösen a 92/65/EGK irányelv is tartalmazott szabályokat. Az említett irányelv konkrét szabályokat állapít meg bizonyos állatfajok mozgatása tekintetében – beleértve a méheket, a poszméheket, a majmokat, a kutyákat, a macskákat stb. –, ezért e rendeletnek jogalapot kell teremtenie az említett állatfajok mozgatására vonatkozó konkrét szabályok megállapításáról szóló felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusok elfogadásához.

(120)

A körülhatárolt létesítményekre, amelyeket általában laboratóriumi vagy állatkerti állatok tartására használnak, rendszerint magas szintű biológiai biztonság, valamint az állatok kedvező és megfelelő ellenőrzés alatt álló egészségi állapota jellemző; e létesítményekben ritkábban kerül sor az állatok mozgatására, illetve azokat kizárólag az ilyen létesítmények zárt körén belül mozgatják. A körülhatárolt létesítmények státuszát – amelyet a felelős személyek önkéntes alapon kérelmezhetnek – első ízben a 92/65/EGK irányelv vezette be, amely az engedélyezésre vonatkozó szabályokat és követelményeket, valamint az engedélyezett szervekre, intézményekre vagy központokra érvényes mozgatási és szállítási követelményeket határozott meg. A rendszer lehetővé teszi az említett létesítmények számára, hogy kevesebb mozgatási követelmény mellett hajtsák végre az állatok egymás közötti cseréjét; a körülhatárolt létesítmények rendszerén belül ugyanakkor állat-egészségügyi biztosítékok nyújthatók. A felelős személyek ezért széles körben elfogadják és önkéntes alapon alkalmazzák e rendszert. Ennélfogva helyénvaló e rendeletben megőrizni a körülhatárolt létesítmények elvét, továbbá megállapítani az említett létesítmények közötti mozgatásra érvényes szabályokat.

(121)

Tudományos, például kutatási vagy diagnosztikai célból és különösen a 2010/63/EU irányelvnek megfelelően jóváhagyott célból szükségessé válhat azon állatok mozgatása, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben megállapított általános állat-egészségügyi követelményeknek, és nagyobb állat-egészségügyi kockázatot jelentenek. E rendelet nem tilthatja vagy korlátozhatja indokolatlanul az ilyen jellegű mozgatást, mivel azzal akadályoznák az egyébként jóváhagyott kutatási tevékenységeket, és késleltetnék a tudományos fejlődést. Ennek ellenére e rendeletben szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy az említett állatok mozgatása biztonságos módon történjen.

(122)

A cirkuszi, állatkerti, kiállításra szánt és bizonyos más állatok mozgatási mintái gyakran eltérnek az egyéb tartott állatfajokra jellemző mozgatási mintáktól. Az uniós előírásoknak ezen állatok mozgatása tekintetében történő módosítása során külön figyelmet kell fordítani a sajátos kockázatokra és az alternatív kockázatcsökkentő intézkedésekre.

(123)

Az e rendelet (112)–(122) preambulumbekezdésében megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szállítási műveletek során alkalmazandó betegségmegelőző intézkedésekre, a bizonyos állatfajok mozgatására és a sajátos körülményekre – például az állatok összegyűjtésére vagy szállítmányok visszautasítására – alkalmazandó különleges szabályokra, illetve az egyéb típusú mozgatásra – például a tudományos célból történő mozgatásra – érvényes sajátos követelményekre vagy eltérésekre vonatkozóan.

(124)

Annak érdekében, hogy a mozgatásra vonatkozóan különleges szabályokat lehessen megállapítani azokra az esetekre, amikor a mozgatásra vonatkozó szokásos szabályok nem elegendőek vagy megfelelőek egy adott betegség terjedésének megfékezésére, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni azzal a céllal, hogy korlátozott időtartamra az állatok mozgatására vonatkozó különleges szabályokat állapítson meg.

(125)

A tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatása során teljesíteni kell az ilyen jellegű mozgatásra vonatkozó követelményeket. Az egészségügyi kockázatot jelentő, nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró fajok esetében az állatokat az illetékes hatóság által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

(126)

Amennyiben technikai, gyakorlati és pénzügyi szempontból kivitelezhető, a bizonyítványok kiállításával és a bejelentéssel kapcsolatban a felelős személyekre és az illetékes hatóságra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében ki kell használni a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségeket, ezért az információtechnológia eszközeit fel kell használni a papíralapú dokumentáció helyettesítésére és a bejelentési eljárások megkönnyítésére, és azokat a lehető legsokrétűbben alkalmazni kell.

(127)

Azokban az esetekben, amelyekben nincs szükség az illetékes hatóság által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítványra, az állatok más tagállamba történő mozgatását végző felelős személynek nyilatkozatot kell kiadnia, amelyben kijelenti, hogy az állatok megfelelnek az e rendeletben meghatározott, mozgatásra vonatkozó követelményeknek.

(128)

Az e rendelet (125), (126) és (127) preambulumbekezdésében megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalmára, a tájékoztatási kötelezettségre, az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítási követelményeitől való eltérésre, a bizonyítványok kiállításával kapcsolatos különleges szabályokra, valamint a hatósági állatorvosok azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy az állat-egészségügyi bizonyítvány aláírását megelőzően megfelelő vizsgálatokat végezzenek.

(129)

Az állatok és szaporítóanyagok tagállamok közötti, illetve bizonyos esetekben a tagállamok felségterületén belüli mozgatását elengedhetetlen bejelenteni annak érdekében, hogy biztosítható legyen az állatok és a szaporítóanyagok nyomonkövethetősége azokban az esetekben, amikor mozgatásuk a fertőző állatbetegségek terjesztésének kockázatával járhat. Ezért az említett mozgatásokat az integrált, számítógépesített állat-egészségügyi rendszeren („TRACES”) keresztül be kell jelenteni és nyilvántartásba kell venni. A TRACES számítógépes rendszer – a 2003/24/EK (24) és a 2004/292/EK bizottsági határozatnak (25) megfelelően – egységes szerkezetben integrálja a 90/425/EGK tanácsi irányelv 20. cikkében és a 92/438/EGK tanácsi határozatban (26) meghatározott számítógépes rendszereket.

(130)

Annak érdekében, hogy az e rendeletben megállapított, az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására és a mozgatás bejelentésére vonatkozó szabályok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az állat-egészségügyi bizonyítványmintákra, a nyilatkozatokra, valamint a szárazföldi és víziállatok, szaporítóanyagok és adott esetben állati eredetű termékek mozgatásának bejelentésével kapcsolatos formai követelményekre és határidőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából.

(131)

A kedvtelésből tartott állatok mozgatása sajátos jellegéből adódóan olyan állat-egészségügyi kockázattal jár, amely jelentős mértékben eltér az egyéb tartott állatok képviselte kockázatoktól. Ezért e rendeletben célszerű különleges, kevésbé szigorú szabályokat megállapítani az említett mozgatásokra vonatkozóan. Csak akkor indokolt azonban ilyen kevésbé szigorú szabályokat bevezetni, ha a kedvtelésből tartott állat ténylegesen kíséri a tulajdonosát, vagy szállítása a tulajdonos mozgását megelőző, vagy azt követő bizonyos korlátozott időtartamon belül történik, és amennyiben egyszerre legfeljebb öt, az I. melléklet A. részében említett kedvtelésből tartott állat szállítására kerül sor a tulajdonossal együtt. Annak biztosítása érdekében, hogy a kedvtelésből tartott állatok ne jelentsenek jelentős kockázatot a fertőző állatbetegségek terjesztése tekintetében, továbbá annak egyértelművé tétele érdekében, hogy milyen kivételes helyzetekben kísérheti ötnél több, kedvtelésből tartott állat a tulajdonost, illetve hogy milyen esetben mozgatható a kedvtelésből tartott állat hosszabb idővel a tulajdonos mozgását megelőzően vagy azt követően, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett állatok mozgatására vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a kedvtelésből tartott állatok mozgatására vonatkozó, e rendeletben meghatározott állat-egészségügyi követelmények teljesítése egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett állatok mozgatása esetén meghozandó járványvédelmi és -megelőzési intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából.

(132)

A vadon élő állatok több okból is veszélyeztethetik az állatok egészségét vagy a közegészséget, például valamely létesítménybe történő bevitelük vagy egyik környezetből a másikba kerülésük során. Az említett állatok mozgatása tekintetében megfelelő megelőző intézkedésekre lehet szükség annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a fertőző állatbetegségek terjedése. Annak biztosítása érdekében, hogy a vadon élő állatok ne jelentsenek jelentős kockázatot a fertőző állatbetegségek terjesztése tekintetében, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a vadon élő szárazföldi állatok mozgatásával kapcsolatos kiegészítő követelményekre vonatkozóan.

(133)

A szaporítóanyagok hasonló kockázatot jelenthetnek az élő állatok fertőző állatbetegségekkel való megfertőzése tekintetében. Emellett előállításuk is sajátos feltételek mellett történik, mivel a tenyészállatok egészségi állapotával szemben magas elvárások vannak érvényben, ami a donorállatok vonatkozásában szigorúbb vagy sajátos állat-egészségügyi követelményeket tesz szükségessé. Annak érdekében, hogy a szaporítóanyagok biztonságos mozgatása és azok szigorú egészségügyi követelményeknek való megfelelése biztosítható legyen, valamint a szaporítóanyagok bizonyos sajátos felhasználási módjainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a bizonyos állatfajoktól származó szaporítóanyagok mozgatására vonatkozó részletes követelményekre, a különleges – például a tudományos célból történő mozgatásra érvényes – követelményekre, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására vonatkozó kötelezettségtől való eltérésre vonatkozóan.

(134)

Az állati eredetű termékek kockázatot jelenthetnek a fertőző állatbetegségek terjesztése tekintetében. Az uniós jogszabályok állati eredetű termékekre érvényes élelmiszer-biztonsági követelményei megfelelő higiéniai gyakorlatot biztosítanak, és csökkentik e termékek állat-egészségügyi kockázatát. E rendeletben azonban bizonyos típusú termékekre különleges állat-egészségügyi intézkedéseket, például járványvédelmi és vészhelyzeti intézkedéseket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az állati eredetű termékek ne terjesszenek állatbetegséget. Annak érdekében, hogy az állati eredetű termékek biztonságos mozgatása e különleges esetekben is biztosított legyen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó részletes szabályokról a meghozott járványvédelmi intézkedésekkel, az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítási kötelezettségeivel és az e szabályoktól való eltérésekkel kapcsolatosan, amennyiben az eltérést az említett mozgatásokkal járó kockázat és a meghozott kockázatcsökkentő intézkedések lehetővé teszik.

(135)

Azon nemzeti intézkedések, amelyeket a tagállamok az állatok vagy szaporítóanyagok mozgatásával kapcsolatban, illetve a jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő fertőző állatbetegségek területükön kifejtett hatása korlátozásának céljával hoznak, nem sérthetik az uniós jogszabályok belső piacra vonatkozó előírásait. Ezért létre kell hozni az említett nemzeti intézkedések kereteit, és gondoskodni kell arról, hogy azok ne lépjék túl az uniós jogszabályok által megengedett korlátokat.

(136)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelő felügyeleti tevékenységet végezhessenek, és a fertőző állatbetegségek megelőzhetők, leküzdhetők és felszámolhatók legyenek, nyilvántartásba kell venni és engedélyezni kell az akvakultúrás létesítményeket. A 2006/88/EK irányelv előírja, hogy a víziállatok mozgatását végző valamennyi létesítményt engedélyezni kell. E rendeletnek fenn kell tartania az ezt szolgáló engedélyezési rendszert annak ellenére, hogy e rendelet bizonyos hivatalos uniós nyelveken a 2006/88/EK irányelvétől eltérő terminológiát alkalmaz az említett engedélyezési rendszerrel kapcsolatban.

(137)

A járványvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó tenyésztett víziállatok leölése és feldolgozása – többek között a kórokozókat tartalmazó szennyvíznek a feldolgozó létesítményekből történő kibocsátása révén – terjeszthet fertőző állatbetegséget. Ezért az ilyen jellegű leölés és feldolgozás végzése tekintetében azokat a feldolgozó létesítményeket kell engedélyezni, amelyek eleget tesznek a kockázatcsökkentő intézkedések követelményeinek. Ennélfogva e rendeletnek rendelkeznie kell a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények engedélyezéséről.

(138)

Annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vett és engedélyezett létesítményekre vonatkozó naprakész információk nyilvánosan is elérhetők legyenek, az illetékes hatóságnak létre kell hoznia és vezetnie kell az említett létesítmények nyilvántartását. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az akvakultúrás létesítmények jegyzékében feltüntetendő információkra, valamint az akvakultúrás létesítményekre és a szállítókra érvényes nyilvántartás-vezetési kötelezettségekre vonatkozóan.

(139)

Annak érdekében, hogy az akvakultúrás létesítmények és a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények nyilvántartásba vételére és engedélyezésére, a nyilvántartás-vezetésre és a létesítmények nyilvántartására vonatkozó, e rendeletben megállapított szabályok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a tájékoztatási kötelezettségre és az eltérésekre vonatkozó szabályok, valamint egyéb végrehajtási szabályok megállapítása érdekében.

(140)

Mivel a legtöbb esetben lehetetlen minden egyes víziállatot külön azonosítani, az akvakultúrás létesítmények, a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények és a szállítók által vezetett nyilvántartás nélkülözhetetlen eszköz a víziállatok nyomonkövethetőségének biztosításában. A nyilvántartások a létesítmények egészségügyi állapotának felügyelete során is jól hasznosíthatók.

(141)

Akárcsak a szárazföldi állatok esetében, a víziállatok mozgatása tekintetében is harmonizált szabályokat kell megállapítani, beleértve az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására és a mozgatások bejelentésére vonatkozó szabályokat.

(142)

A 2006/88/EK irányelv szabályokat állapít meg a víziállatok mozgatására vonatkozóan; e szabályok a víziállatok tagállamokon belüli és azok közötti mozgatására egyaránt érvényesek. A víziállatok mozgatására vonatkozó szabályok meghatározásánál kulcsfontosságú a rendeltetési tagállam, körzet és kompartment jegyzékbe foglalt betegségekkel összefüggő egészségügyi állapota.

(143)

A 2006/88/EK irányelv hatálya azonban nem terjed ki az élelmiszerláncba történő közvetlen bekerülés céljából begyűjtött vagy kifogott vadon élő víziállatokra. Ezzel ellentétben e rendelet ugyan a hatálya alá vonja az említett vadon élő víziállatokat, de kizárja őket a tenyésztett vízállatok fogalommeghatározásából. Ezért célszerű e rendeletben lehetséges intézkedéseket megállapítani az említett víziállatok tekintetében, amennyiben a vonatkozó kockázatok azokat indokolják, figyelembe véve az említett intézkedések arányosságát.

(144)

Következésképpen a (142) preambulumbekezdésben megállapított elvet azon víziállatok mozgatására is alkalmazni kell, amelyek ugyan nem szerepelnek a tenyésztett víziállatok fogalommeghatározásában, de e rendelet hatálya alá tartoznak. Függetlenül végső felhasználásuktól, ez különösen vonatkozik azokra a víziállatokra, amelyek egészségi állapota ismeretlen, vagy amelyekben bizonyítottan kimutatható valamely betegség. Mivel az emberi fogyasztásra szánt olyan élő, vadon élő víziállatok mozgatása, amelyek egészségi állapota ismeretlen, vagy amelyekben bizonyítottan kimutatható valamely betegség, szintén kockázatot jelenthet a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek terjesztése szempontjából, célszerű ugyanazon szabályrendeszert alkalmazni rájuk is. Ide tartoznak azok az emberi fogyasztás céljából begyűjtött vagy kifogott vadon élő víziállatok, amelyeket a leölés előtt mozgatnak és ideiglenesen tartanak.

(145)

El kell azonban kerülni az aránytalan forgalmi korlátozásokat, valamint azt, hogy a kereskedelmi halászat létesítményeire és felelős személyeire szükségtelen adminisztratív terhek háruljanak. Következésképp amennyiben az említett élő, vadon élő víziállatokat emberi fogyasztásra szánják, a szabályokat elvben csak az élő, vadon élő víziállatok azon mozgatására kell alkalmazni, melyek esetében jelentős annak a kockázata, hogy valamely, jegyzékbe foglalt vagy új betegség átterjed olyan tagállamokba, körzetekbe vagy kompartmentekbe, amelyeket bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségektől mentesnek nyilvánítottak, vagy az említett betegségek tekintetében mentesítési program hatálya alatt állnak.

(146)

Annak érdekében, hogy a tagállamokat a területükön élő víziállat-populációk egészségi állapotának javítására lehessen ösztönözni, e rendeletben néhány kiigazításra és nagyobb rugalmasságra van szükség.

(147)

A víziállatok mozgatásának szabályozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szállításra alkalmazandó betegségmegelőző intézkedésekre, a bizonyos kategóriákba tartozó víziállatok különböző célú mozgatására alkalmazandó különleges szabályokra, a meghatározott – például tudományos célú – mozgatástípusok esetében érvényes sajátos követelményekre vagy eltérésekre, valamint a vadon élő víziállatok mozgatásával kapcsolatos kiegészítő követelményekre vonatkozóan.

(148)

Annak érdekében, hogy a víziállatok mozgatására vonatkozóan lehetőség legyen átmeneti eltérések bevezetésére és különleges követelmények megállapítására, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni azzal a céllal, hogy korlátozott időtartamra különleges mozgatási szabályokat vagy eltéréseket állapítson meg, amennyiben az e rendeletben megállapított mozgatási szabályok nem elegendőek vagy nem megfelelőek egyes, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének a megfékezésére.

(149)

A fajokat és termelési rendszereket tekintve az Unió akvakultúrája rendkívül változatos, és ez a sokféleség gyors ütemben fokozódik. Emiatt tagállami szinten nemzeti intézkedések bevezetésére lehet szükség az az e rendelet értelmében jegyzékbe vett betegségektől eltérő betegségekre vonatkozóan. E nemzeti védelmi intézkedéseknek azonban indokoltnak, szükségesnek és az elérendő célokhoz képest arányosnak kell lenniük. Nem érinthetik a tagállamok közötti mozgatást, kivéve ha ez a betegség bejutásának megakadályozása vagy a betegség terjedésének megfékezése érdekében szükséges. A tagállamok közötti kereskedelemre kiható nemzeti intézkedéseket uniós szinten jóvá kell hagyni és rendszeresen felül kell vizsgálni.

(150)

A jegyzékbe foglalt betegségek jelenleg csupán nagyon kis mértékben érintik az e rendelet szerinti szárazföldi és víziállatoktól eltérő fajokhoz tartozó állatokat, úgymint a hüllőket, kétéltűeket, rovarokat és egyéb állatokat. Ezért nem helyénvaló az a követelmény, hogy e rendelet valamennyi intézkedése az említett állatfajok esetében is alkalmazandó legyen. Amennyiben azonban jegyzékbe kell foglalni egy, a szárazföldi és víziállatok fajaitól eltérő fajokat érintő betegséget, az e rendeletben meghatározott megfelelő állat-egészségügyi követelményeknek az említett fajokra is alkalmazandóknak kell lenniük annak érdekében, hogy megfelelő és arányos járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket lehessen hozni.

(151)

Annak érdekében, hogy – amennyiben azt kockázat indokolja – szabályokat lehessen megállapítani az e rendelet szerinti szárazföldi és víziállatoktól eltérő állatok, valamint a tőlük származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek mozgatására vonatkozóan, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett fajokhoz tartozó állatok, valamint az ilyen állatoktól származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tekintetében a létesítmények nyilvántartásba vételére és engedélyezésére, a nyilvántartás-vezetésre és a nyilvántartásokra, az azonosítási, nyilvántartási és nyomonkövethetőségi követelményekre, az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására, a nyilatkozattételre, valamint a mozgatás bejelentésével kapcsolatos kötelezettségre vonatkozóan.

(152)

Annak érdekében, hogy az említett egyéb állatok, valamint az azokból származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tekintetében érvényes állat-egészségügyi követelmények teljesítése egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra szükség esetén végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett követelményekre vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.

(153)

A jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek Unióba történő bejutásának megelőzése érdekében hatékony szabályoknak kell érvényben lenniük azon állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetésére vonatkozóan, amelyek terjeszthetik az említett betegségeket.

(154)

Az Unió egészségügyi állapotának szavatolása érdekében e rendelet rendelkezéseket állapít meg az állatok és termékek Unión belüli mozgatása tekintetében. Annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe az Unió egészségügyi állapota, helyénvaló tehát olyan feltételeket megállapítani az állatok és termékek Unióba történő beléptetésére, amelyek legalább ugyanannyira szigorúak, mint az Unió területén történő mozgatással kapcsolatos előírások.

(155)

Annak szavatolása érdekében, hogy a harmadik országokból vagy területekről származó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek megfelelnek az uniós jogszabályokban előírtakkal egyenértékű garanciákat nyújtó állat-egészségügyi követelményeknek, elengedhetetlen, hogy azokat az Unióba exportáló harmadik országok vagy területek illetékes hatóságai megfelelő ellenőrzéseknek vessék alá. Adott esetben az említett állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésének engedélyezését megelőzően ellenőrizni kell a származási harmadik ország vagy terület egészségügyi állapotát. Következésképpen csak azon harmadik országok és területek lehetnek jogosultak az említett állatokat az Unióba exportálni, illetve az e célból létrehozott jegyzéken szerepelni, amelyek igazolni tudják, hogy teljesítik az állatok és termékek Unióba való beléptetésére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokat.

(156)

A bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek esetében az e rendelet elfogadását megelőzően elfogadott uniós jogszabályokban nem szerepel azon harmadik országok és területek jegyzéke, amelyekből vagy amelyekről engedélyezett az Unió területére való beléptetés. Ezekben az esetekben az e rendeleten alapuló szabályok elfogadásáig a tagállamok számára lehetővé kell tenni annak meghatározását, hogy mely országokból és területekről érkező állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek léptethetők be területükre. Ennek meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a harmadik országok és területek uniós jegyzékére vonatkozóan e rendeletben meghatározott kritériumokat.

(157)

Annak érdekében, hogy teljesüljenek az Unió területére való beléptetésre vonatkozó, e rendeletben előírt állat-egészségügyi követelmények, és azok összhangban legyenek az OIE állat-egészségügyi kódexeinek alapelveivel, az Unió területére behozott valamennyi állatot, szaporítóanyagot és állati eredetű anyagot a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amely igazolja, hogy az Unió területére való beléptetésre vonatkozó valamennyi állat-egészségügyi követelmény teljesül. Lehetővé kell tenni azonban az e szabálytól való eltérést azon áruk esetében, amelyek kismértékű állat-egészségügyi kockázatot jelentenek.

(158)

Az állat-egészségügyi bizonyítványok önálló dokumentumként is felhasználhatók, de a bizonyítványokat az uniós jogszabályok sok esetben más célokra is előírják, például annak igazolására, hogy teljesülnek az állatokra és termékekre vonatkozó közegészségügyi vagy állatjóléti követelmények. Ezt megfelelően figyelembe kell venni. Az adminisztratív terhek és költségek lehető legkisebbre csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az említett állat-egészségügyi bizonyítványok más uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági, illetve állatjóléti jogszabályokban előírt információkat is tartalmazhassanak.

(159)

A betegségek nem csak állatok, szaporítóanyagok, állati eredetű termékek, állati melléktermékek és az azokból származó termékek útján terjedhetnek. Így például a járművek, a konténerek, a széna, a szalma, a növényi termékek, valamint a fertőzött állatokkal és felszereléssel feltehetően érintkezésbe került más anyagok szintén hozzájárulhatnak a betegségek terjedéséhez. Szükség esetén intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a betegségterjedés ezen módjait megakadályozzuk.

(160)

Az Unióba való beléptetésre vonatkozó követelmények kellően részletes kidolgozottsága érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a harmadik országokban és területeken működő létesítmények engedélyezésére vonatkozó kiegészítő szabályok elfogadása és az említett szabályoktól való eltérések, a harmadik országokból és területekről érkező szállítmányok Unióba való belépésére vonatkozó állat-egészségügyi követelmények, valamint a kórokozókra és az egyéb, potenciálisan állatbetegségeket terjesztő anyagokra, szállítóeszközökre és felszerelésre vonatkozó állat-egészségügyi követelmények.

(161)

Annak érdekében, hogy az állatokat, szaporítóanyagokat és állati eredetű termékeket tartalmazó, az Unió területére belépő szállítmányokra vonatkozó állat-egészségügyi követelmények teljesítése egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni azzal a céllal, hogy szabályokat állapítson meg többek között azon harmadik országok és területek jegyzékére vonatkozóan, amelyekről engedélyezett az állatoknak, a szaporítóanyagoknak és az állati eredetű termékeknek az Unió területére való beléptetése, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalmára és az állat-egészségügyi bizonyítványmintákra vonatkozóan.

(162)

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben súlyos betegség tör ki valamely tagállamban, illetve egy olyan harmadik országban vagy területen, amelyről állatok vagy termékek lépnek be az Unió területére, azonnali járványvédelmi és -megelőzési intézkedésekre van szükség, hogy megelőzhető legyen a betegség bejutása és korlátozható legyen a terjedése. Ilyen vészhelyzetet jelenthet jegyzékbe foglalt és új betegség, valamint más állat-egészségügyi kockázatok is. E tekintetben tisztázni kell, hogy az e rendeletben meghatározott különböző járványvédelmi és -megelőzési intézkedések közül melyek alkalmazhatók jegyzékbe foglalt vagy új betegség megjelenése, illetve kockázat felmerülése esetén. Minden ilyen esetben nagyon fontos, hogy nagyon rövid időn belül, késedelem nélkül intézkedéseket lehessen hozni. Ezeket az intézkedéseket lehetőség szerint uniós szinten kell végrehajtani, mivel azok az Unión belüli vagy az Unió területére irányuló mozgatást korlátozzák.

(163)

Az újonnan fellépő kockázatokra való hatékony és gyors reagálás érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni vészhelyzeti intézkedések meghatározása céljából.

(164)

A Bizottságnak kellően indokolt esetekben azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia többek között az új betegségekkel kapcsolatos intézkedésekkel, az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készletezési, ellátási, tárolási, szállítási és egyéb eljárásaival, a különleges járványvédelmi intézkedések és eltérések korlátozott időtartamra történő bevezetésével, a szárazföldi és víziállatok mozgatására érvényes különleges szabályok korlátozott idejű alkalmazásával, a vészhelyzeti intézkedésekkel, valamint az állatokat és termékeket az Unió területére beléptető harmadik országok és területek jegyzékbe foglalásával kapcsolatosan.

(165)

Ez a rendelet megállapítja a fertőző állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó általános és különleges szabályokat, és Unió-szerte biztosítja az állategészségügy harmonizált megközelítését. Bizonyos területeken – például az állategészségüggyel, a bejelentéssel, a felügyelettel, a nyilvántartásba vétellel, az engedélyezéssel és a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos általános kötelezettségek terén – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, illetve arra kell ösztönözni őket, hogy kiegészítő vagy szigorúbb nemzeti intézkedéseket hajtsanak végre. E nemzeti intézkedéseket azonban csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha azok nem sértik e rendelet állat-egészségügyi célkitűzéseit, ha nem ellentétesek az e rendeletben foglalt szabályokkal, és ha nem korlátozzák az állatok és termékek tagállamok közötti mozgatását, kivéve ha e korlátozás a betegség bejutásának megakadályozása és a betegség terjedésének megfékezése érdekében szükséges.

(166)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a (165) preambulumbekezdésben említett nemzeti intézkedéseknek egyszerűsített bejelentési eljárás hatálya alá kell tartozniuk. Tapasztalatok igazolják, hogy a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27) meghatározott általános bejelentési eljárás lényeges mértékben hozzájárult a nemzeti műszaki szabályok minőségének meghatározásához és javításához, növelve az átláthatóságot, az olvashatóságot és a hatékonyságot a nem vagy csak részben harmonizált területeken. Ezért helyénvaló alkalmazni a 98/34/EK irányelvben meghatározott, említett általános bejelentési eljárást.

(167)

A jelenleg hatályos uniós állat-egészségügyi szabályokat a következő, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott jogi aktusok és az azok alapján elfogadott bizottsági jogi aktusok tartalmazzák:

 

a 64/432/EGK irányelv, a 77/391/EGK tanácsi irányelv (28), a 78/52/EGK tanácsi irányelv (29),a 80/1095/EGK irányelv (30), a 82/894/EGK irányelv (31), a 88/407/EGK tanácsi irányelv (32), a 89/556/EGK tanácsi irányelv (33), a 90/429/EGK tanácsi irányelv (34),

 

a 91/68/EGK irányelv, a 91/666/EGK tanácsi határozat (35), a 92/35/EGK tanácsi irányelv (36), a 92/65/EGK irányelv, a 92/66/EGK tanácsi irányelv (37), a 92/118/EGK tanácsi irányelv (38), a 92/119/EGK tanácsi irányelv (39), a 95/410/EK tanácsi határozat (40), a 2000/75/EK tanácsi irányelv (41), a 2000/258/EK tanácsi határozat (42), a 2001/89/EK tanácsi irányelv (43),

 

a 2002/60/EK tanácsi irányelv (44), a 2002/99/EK tanácsi irányelv (45), a 2003/85/EK tanácsi irányelv (46), a 21/2004/EK tanácsi rendelet (47),a 2004/68/EK tanácsi irányelv (48), a 2005/94/EK tanácsi irányelv (49), a 2006/88/EK irányelv, a 2008/71/EK tanácsi irányelv (50), a 2009/156/EK irányelv, a 2009/158/EK irányelv, az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (51).

(168)

Ez a rendelet megállapítja a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat, de a marhahústermékek címkézésére vonatkozó szabályok nem tartoznak a rendelet hatálya alá. A szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról szóló 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (52) megállapítja a szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása, valamint a marhahústermékek címkézése tekintetében irányadó szabályokat. Ezért azt a rendeletet módosítani kell: a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni, ugyanakkor a marhahústermékek címkézésére vonatkozó rendelkezéseknek hatályban kell maradniuk.

(169)

A szarvasmarhafélék, juhfélék és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszereinek létrehozásáról szóló, jelenleg hatályos rendeletekben megállapított szabályok megbízhatóságának szavatolása érdekében az említett jogszabály előírja, hogy a tagállamoknak célravezető és hatékony ellenőrzési intézkedéseket kell végrehajtaniuk. Helyénvaló ezeket a célravezető és hatékony hatósági ellenőrzési intézkedéseket a jövőben is fenntartani. Az „Intelligens szabályokkal a nagyobb élelmiszerbiztonságért” című javaslatcsomag részeként ez a rendelet nem irányoz elő rendelkezéseket a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan, mivel ezekről a szabályokról a hatósági ellenőrzésekről szóló horizontális jogszabályjavaslat keretében célszerű rendelkezni. Mindazonáltal amennyiben a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban javasolt új horizontális szabályok nem lépnének e rendelettel egyidejűleg hatályba, a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó jelenlegi horizontális szabályok akkor is lehetővé tennék a Bizottság számára az új szabályokban előírtakkal egyenértékű ellenőrzés biztosítását.

(170)

A (167) preambulumbekezdésben felsorolt jogi aktusok rendelkezéseinek helyébe ez a rendelet és az e rendelet alapján elfogadandó bizottsági jogi aktusok lépnek. Ennek megfelelően az említett jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni. A jogi egyértelműség biztosítása és a joghézagok elkerülése érdekében azonban az említett jogszabályok – főszabályként – csak azután helyezendők hatályon kívül, miután e rendelet alapján sor került a megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadására. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza az említett jogi aktusok hatályon kívül helyezésének időpontját, a határidőt azonban a jogalkotónak kell megállapítania.

(171)

Az alábbi tanácsi állat-egészségügyi jogi aktusok elavultak, és az uniós jogszabályok egyértelműsége érdekében hatályon kívül kell helyezni őket: 78/642/EGK határozat (53); 79/110/EGK irányelv (54); 81/6/EGK irányelv (55); 89/455/EGK határozat (56); 90/423/EGK irányelv (57); 90/678/EGK határozat (58); 92/36/EGK irányelv (59); 98/99/EK irányelv (60).

(172)

E rendelet rendelkezései csak azt követően alkalmazandók, hogy a Bizottság e rendelet alapján elfogadta a legfontosabb felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusokat, és e legfontosabb jogi aktusok elfogadásától és alkalmazásuk megkezdésétől számítva 24 hónapos időszakot kell arra hagyni, hogy a tagállamok és a felelős személyek megfelelően alkalmazkodni tudjanak az új szabályokhoz. Emellett helyénvaló legalább 36 hónapot biztosítani arra, hogy a Bizottság kidolgozhassa ezeket az új szabályokat.

(173)

Az állatok azonosítására és nyilvántartásba vételére és az egyes állatbetegségekre és zoonózisokra érvényes járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos jogbiztonság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a 21/2004/EK rendelet, valamint a 92/66/EGK, a 2000/75/EK, a 2001/89/EK, a 2002/60/EK, a 2003/85/EK, a 2005/94/EK és a 2008/71/EK irányelv alkalmazása megszűnésének időpontjára vonatkozóan, e rendeletben pedig határidőt kell megállapítani.

(174)

Az állategészségügyet érintően e rendeletben szorgalmazott, megelőzésen alapuló megközelítésnek megfelelően továbbra is alkalmazni kell azokat a szalmonellára vonatkozó különleges intézkedéseket, amelyek a Finnországba és Svédországba szállított élő állatokra vonatkoztak 2016. április 20. előtt, és a 2160/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(175)

A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról szóló 576/2013/EU rendelet nemrégiben történt elfogadására tekintettel az e rendeletben foglalt megfelelő szabályok alkalmazásának megkezdése előtt kívánatos hosszú átmeneti időszakot engedélyezni.

(176)

Az e rendeletben előírt végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (61) összhangban kell gyakorolni.

(177)

Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(178)

E rendeletnek nem lehet célja, hogy aránytalan adminisztratív terheket rójon a kis- és középvállalkozásokra, vagy aránytalan gazdasági következményekkel járjon rájuk nézve. Az érintettekkel folytatott konzultáció alapján e rendelet figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások különleges helyzetét. Tekintve az állategészség és a közegészség védelmének közérdekű politikai célkitűzését, a rendeletben meghatározott követelményektől való általános eltérés lehetősége nem merült fel. Az említett vállalkozások számára azonban több eltérésre is lehetőséget kell biztosítani a rendelet különböző követelményeinek tekintetében, figyelembe véve a kapcsolódó kockázatokat.

(179)

E rendelet célját, nevezetesen az állatokra, szaporítóanyagokra, állati eredetű termékekre, állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi szabályok meghatározását – amennyiben azokra vonatkozóan más uniós jogszabályok nem tartalmaznak megfelelő konkrét rendelkezéseket –, valamint a fertőző állatbetegségek terjesztéséhez adott esetben hozzájáruló egyéb anyagokra vonatkozó köz- és állat-egészségügyi szabályok meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban, közös és összehangolt állat-egészségügyi jogi kereten belül jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. FEJEZET

Tárgy, cél, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és cél

(1)   E rendelet megállapítja az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat.

E szabályok a következő területeket érintik:

a)

az uniós szinten problémát jelentő betegségek fontossági sorrendjének és kategóriáinak, valamint az állategészségüggyel kapcsolatos kötelezettségeknek a meghatározása (I. rész, 1–17. cikk);

c)

a betegségek korai felismerése és bejelentése, a velük kapcsolatos jelentéstétel, felügyelet, mentesítési programok és a „betegségtől mentes” minősítés (II. rész, 18–42. cikk);

c)

a betegségekkel kapcsolatos tudatosság, felkészültség és védekezés (III. rész, 43–83. cikk);

d)

a létesítmények és szállítók nyilvántartásba vétele és engedélyezése, valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek mozgatása és nyomonkövethetősége az Unión belül (IV. rész, 84–228. cikk és VI. rész, 244–248. valamint 252–256. cikk);

e)

az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek beléptetése az Unió területére, és az ilyen szállítmányok kivitele az Unióból (V. rész, 229–243. cikk és Va. rész, 244–246. valamint 252–256. cikk);

f)

a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú, valamely tagállamból egy másikba, illetve valamely harmadik országból vagy területről valamely tagállamba történő mozgatása (VI. rész, 244–256. cikk);

g)

betegséggel kapcsolatos vészhelyzet esetén meghozandó vészhelyzeti intézkedések (VII. rész, 257–262. cikk).

(2)   Az (1) bekezdésben említett szabályok

a)

célja a következők biztosítása:

i.

az Unió mezőgazdasági termelésének és akvakultúrájának fenntarthatóságát elősegítő jobb állategészségügyi helyzet;

ii.

a belső piac hatékony működése;

iii.

az alábbi tényezők állategészségügyre, közegészségügyre és a környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése:

bizonyos betegségek;

a betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések;

b)

figyelembe veszik:

i.

az állategészségügy és

a közegészségügy;

a környezet – többek között a biológiai sokféleség és az értékes genetikai erőforrások –, valamint az éghajlatváltozás hatása;

az élelmiszer- és takarmánybiztonság;

az állatok jóléte, és ezzel összefüggésben az állatoknak minden elkerülhető fájdalomtól, szorongástól vagy szenvedéstől való megkímélése;

az antimikrobiális rezisztencia;

az élelmezésbiztonság közötti kapcsolatot;

ii.

a járványvédelmi és -megelőzési intézkedések végrehajtásának gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti hatásait;

iii.

a vonatkozó nemzetközi előírásokat.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)

tartott és vadon élő állatok;

b)

szaporítóanyagok;

c)

állati eredetű termékek;

d)

állati melléktermékek és a belőlük származó termékek, az 1069/2009/EK rendeletben megállapított szabályok sérelme nélkül;

e)

berendezések és építmények, szállítóeszközök, felszerelések és minden olyan egyéb fertőzési mód és anyag, amely a fertőző állatbetegségek terjesztésében ténylegesen vagy potenciálisan szerepet játszik.

(2)   Ez a rendelet a fertőző betegségekre és azokon belül a zoonózisokra alkalmazandó, a következő jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a)

az 1082/2013/EU határozat;

b)

a 999/2001/EK rendelet;

c)

a 2003/99/EK irányelv;

d)

a 2160/2003/EK rendelet.

3. cikk

A IV., V. és VI. részek hatálya

(1)   A IV. rész I. címe (84–171. cikk) a következőkre alkalmazandó:

a)

szárazföldi állatok és azoktól eltérő olyan állatok, amelyek szárazföldi állatokat veszélyeztető betegségeket terjeszthetnek;

b)

szárazföldi állatoktól származó szaporítóanyagok;

c)

szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek.

(2)   A IV. rész II. címe (172–226. cikk) a következőkre alkalmazandó:

a)

víziállatok és azoktól eltérő olyan állatok, amelyek víziállatokat veszélyeztető betegségeket terjeszthetnek;

b)

víziállatoktól származó állati eredetű termékek.

(3)   A IV. rész III. címe (227. és 228. cikk) a következőkre alkalmazandó:

a)

egyéb állatok;

b)

az a) pontban említett egyéb állatoktól származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek.

(4)   A IV. és az V. rész nem alkalmazandó a kedvtelésből tartott állatok az e cikk (6) bekezdésében említett nem kereskedelmi célú mozgatására, illetve a kedvtelésből tartott állatok tagállamon belüli nem kereskedelmi célú mozgatására.

(5)   A kedvtelésből tartott állatoknak a nem kereskedelmi célú mozgatástól eltérő mozgatása során be kell tartani a IV. és V. részekben megállapított állategészségügyi előírásokat.

A Bizottság a 264264. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azokról a kiigazításokról, amelyek a IV. és V. rész rendelkezéseinek a kedvtelésből tartott állatok tekintetében történő helyes alkalmazása biztosításához szükségesek, mindenekelőtt annak figyelembe vétele érdekében, hogy a kedvtelésből tartott állatok olyan állatok, melyeket tartóik a háztartásukban tartják.

(6)   Az VI. rész a kedvtelésből tartott állatok csak azon, nem kereskedelmi célú mozgatására alkalmazandó, amely megfelel a 245. és 246. cikkben a tulajdonosukat kísérő állatok maximálisan megengedett száma, valamint a tulajdonos mozgása és az állat mozgatása között eltelt napok maximális száma tekintetében megállapított előírásoknak.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „állat”: gerinces, illetve gerinctelen állatok;

2.   „szárazföldi állat”: madarak, szárazföldi emlősök, méhek és poszméhek;

3.   „víziállat”: a következő rendszertani csoportokba tartozó, bármely életszakaszban lévő állatok, beleértve az ikrákat, a spermákat és az ivarsejteket:

a)

az Agnatha főosztályba és a Chondrichthyes, a Sarcopterygii és az Actinopterygii osztályba tartozó halak;

b)

a Mollusca törzsbe tartozó vízi puhatestűek;

c)

a Crustacea altörzsbe tartozó vízi rákok;

4.   „egyéb állat”: a szárazföldi és víziállatoktól eltérő fajhoz tartozó állatok;

5.   „tartott állat”: az ember által tartott állatok, illetve víziállatok esetében a tenyésztett víziállatok;

6.   „akvakultúra”: víziállatok olyan tartása, amelynek során az állatok a nevelési vagy tenyésztési szakaszokban egy vagy több természetes vagy jogi személy tulajdonában maradnak, egészen a begyűjtésig és azt is beleértve, kivéve azon vadon élő víziállatok emberi fogyasztás céljából történő begyűjtését vagy kifogását, amelyeket azt követően leölésükig átmenetileg etetés nélkül tartanak;

7   .„tenyésztett víziállat”: bármely, akvakultúrában tartott víziállat;

8.   „vadon élő állat”: a tartott állatoktól eltérő állatok;

9.   „baromfi”: a következő célokra nevelt vagy fogságban tartott madár:

a)

az alábbiak előállítása:

i.

hús;

ii.

étkezési tojás;

iii.

más termékek;

b)

szárnyasvad-állomány utánpótlása;

c)

az a) és b) pontban említett típusú termelés céljából nevelt madarak tenyésztése;

10   „fogságban tartott madár”: bármely olyan madár, amely nem baromfi, és a 9. pontban leírtaktól eltérő okból tartják fogságban, beleértve a bemutatók, kiállítások, gyorsasági és egyéb versenyek, tenyésztés vagy eladás céljából tartott madarakat;

11.   „kedvtelésből tartott állat”: az I. mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó olyan tartott állat, amelyet magán-, nem pedig kereskedelmi célból tartanak;

12.   „kedvtelésből tartott állat tartója”: kedvtelésből tartott állatot tartó természetes személy, aki az állat tulajdonosa is lehet;

13.   „kedvtelésből tartott állat tulajdonosa”: a 247. cikk c) pontjában, a 248e. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 249. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 250. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett azonosító okmányban az állat tulajdonosaként megjelölt természetes személy;

14.   „nem kereskedelmi célú mozgatás”: kedvtelésből tartott állatok tulajdonosuk mozgását kísérő mozgatása, amely

a)

nem irányul sem a kedvtelésből tartott állat eladására, sem pedig az a feletti tulajdonjog egyéb formában történő átruházására; továbbá

b)

a kedvtelésből tartott állat tulajdonosának mozgásával összefüggésben valósul meg

i.

vagy a kedvtelésből tartott állat tulajdonosának közvetlen felelőssége mellett; vagy

ii.

valamely erre meghatalmazott személy felelőssége mellett, amennyiben a kedvtelésből tartott állat fizikailag különválik tulajdonosától;

15.   „meghatalmazott személy”: olyan természetes személy, akinek a kedvtelésből tartott állat tulajdonosa írásban meghatalmazást ad arra, hogy megbízásából elvégezze a kedvtelésből tartott állat nem kereskedelmi célú mozgatását;

16.   „betegség”: egy vagy több kórokozó által okozott, klinikai tünetekkel vagy kórbonctanielváltozással járó vagy nem járó, állatban előforduló fertőzés;

17.   „kórokozó”: állatra vagy emberre átvihető, és állatokban betegség okozására képes patogén;

18.   „jegyzékbe foglalt betegség”: az 5. cikk bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt betegség;

19.   „betegségleírás”: egy adott betegségre vonatkozó, a 7. cikk a) pontjában említett kritériumok;

20.   „jegyzékbe foglalt faj”: a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt állatfajok vagy -fajcsoportok, vagy pedig – új betegség esetén – azon állatfajok vagy -fajcsoportok, amelyek megfelelnek a jegyzékbe foglalt fajokra vonatkozó, a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak;

21.   „veszély”: állatban vagy termékben előforduló olyan kórokozó, illetve valamely állat vagy termék olyan állapota, amely az emberi vagy állati egészségre káros hatással lehet;

22.   „kockázat”: annak valószínűsége, hogy az állatok egészségére vagy a közegészségre gyakorolt káros hatás biológiai, illetve gazdasági következményekkel jár, és e következmények várható mértéke;

23.   „biológiai biztonságbiztonság”: azon irányítási és fizikai intézkedések összessége, amelyek célja a bejutás, kialakulás és terjedés kockázatának csökkentése:

a)

az egy állatpopuláción belül kialakuló, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében; vagy

b)

az egy létesítményen, körzeten, kompartmenten, szállítási eszközön vagy bármilyen más egyéb létesítményen, épületen vagy helyen belül, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében;

24.   „felelős személy”: bármely, állatért vagy termékért akár korlátozott ideig felelős természetes vagy jogi személy, a kedvtelésből tartott állatok tartói és az állatorvosok kivételével;

25.   „szállító”: olyan felelős személy, aki saját felelősségére vagy egy harmadik fél megbízásából állatokat szállít;

26.   „állatokkal foglalkozó szakember”: szakmája gyakorlása során állatokkal vagy termékekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személy, kivéve a felelős személyeket és az állatorvosokat;

27.   „létesítmény”: olyan helyszín, építmény, vagy – szabadban való tartás esetén – bármely olyan környezet vagy hely, ahol ideiglenesen vagy állandó jelleggel állatokat vagy szaporítóanyagot tartanak, a következők kivételével:

a)

olyan háztartások, ahol kedvtelésből tartott állatokat tartanak;

b)

állatorvosi praxisok vagy klinikák;

28.   „szaporítóanyag”:

a)

mesterséges szaporításra szánt, sperma, petesejt és embrió;

b)

keltetőtojás;

29.   „állati eredetű termék”:

a)

állati eredetű élelmiszer, beleértve a mézet és a vért;

b)

emberi fogyasztásra szánt élő kagylók, élő tüskésbőrűek, élő zsákállatok és élő tengeri csigák; valamint

c)

a b) pontban említettektől eltérő egyéb állatok, amelyeket azzal a szándékkal készítenek elő, hogy azokat élve szállítsák a végső fogyasztóhoz;

30.   „állati melléktermék”: állat teljes teste vagy testrésze, állati eredetű termék vagy olyan más, állatból nyert termék, amelyet nem emberi fogyasztásra szántak, a szaporítóanyagok kivételével;

31.   „állati melléktermékből származó termék”: állati melléktermék egy- vagy többlépéses kezelésével, átalakításával vagy feldolgozásával kapott termék;

32.   „termék”:

a)

szaporítóanyag;

b)

állati eredetű termék;

c)

állati melléktermék és abból származó termék;

33.   „hatósági ellenőrzés”: az illetékes hatóságok által végzett bármilyen típusú ellenőrzés, amelynek célja az e rendeletben foglalt rendelkezések betartásának vizsgálata;

34.   „egészségi állapot”: egy konkrét, jegyzékbe foglalt fajhoz kapcsolódóan jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében értelmezett állapot, a következők vonatkozásában:

a)

egy állat;

b)

a következőkön belül élő állatok:

i.

egy járványügyi egység;

ii.

egy létesítmény;

iii.

egy körzet;

iv.

egy kompartment;

v.

egy tagállam;

vi.

egy harmadik ország vagy terület;

35.   „körzet”:

a)

szárazföldi állatok esetében egy tagállam, illetve egy harmadik ország vagy terület földrajzilag pontosan elhatárolt része, amelyen megfelelő felügyeleti, járványvédelmi és biológiai biztonsági intézkedések tárgyát képező konkrét betegség(ek) tekintetében meghatározott egészségi állapotú állati szubpopuláció él;

b)

víziállatok esetében egy, konkrét betegség(ek) tekintetében meghatározott egészségügyi állapotú összefüggő hidrológiai rendszer, amely az alábbi pontok egyikében említett területre terjed ki:

i.

folyóvíznek a forrástól a torkolatig vagy egy tóig terjedő teljes vízgyűjtő területe;

ii.

több vízgyűjtő terület;

iii.

valamely vízgyűjtő terület azon része, amely a folyóvíz forrásától egy olyan akadályig terjed, amely meggátolja egy konkrét betegség vagy konkrét betegségek bejutását;

iv.

part menti terület földrajzilag pontosan elhatárolt része;

v.

földrajzilag pontosan elhatárolt torkolati terület;

36.   „vízgyűjtő terület”: domborzati elemekkel, például dombokkal vagy hegyekkel övezett terület vagy medence, amelybe a területről lefolyó valamennyi víz belefolyik;

37.   „kompartment”: egy vagy több létesítményen belül, illetve víziállatok esetében egy vagy több akvakultúrás létesítményen belül élő állati szubpopuláció, amely a megfelelő felügyeleti, járványvédelmi és biológiai biztonsági intézkedések tárgyát képező konkrét betegség(ek) tekintetében meghatározott egészségi állapotú és közös biológiai biztonsági irányítási rendszerbe tartozik;

38.   „karantén”: állatoknak az adott járványügyi egységen kívüli állatokkal való közvetlen vagy közvetett érintkezést kizáró elkülönítésben tartása, megakadályozva egy vagy több meghatározott betegség terjedését, miközben az elkülönítve tartott állatok egy meghatározott időszak alatt felügyelet alatt állnak, és adott esetben vizsgálaton és kezelésen esnek át;

39.   „járványügyi egység”: azon állatok csoportja, amelyek esetében az adott kórokozónak való kitettség valószínűsége megegyezik;

40.   „kitörés”: annak hatóságilag megállapított ténye, hogy egy jegyzékbe foglalt betegség vagy egy új betegség legalább egy állatban megjelent valamely létesítményben vagy egyéb olyan helyen, ahol állatokat tartanak vagy azok előfordulnak;

41.   „korlátozás alatt álló körzet”: olyan körzet, amelyben bizonyos állatok vagy termékek mozgatása tekintetében korlátozást rendeltek el és más járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák egy konkrét betegség átterjedését olyan területekre, amelyeken nem alkalmaznak korlátozásokat; a korlátozás alatt álló körzet adott esetben magában foglalhat egy védő-, illetve felügyeleti körzetet is;

42.   „védőkörzet”: egy betegség kitörésének helyszínén vagy a körül létrehozott körzet, amelyben járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegségnek az említett körzetből való továbbterjedését;

43.   „felügyeleti körzet”: a védőkörzet körül létrehozott olyan körzet, amelyben járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegségnek a védőkörzetből való továbbterjedését;

44.   „keltetőtojás”: baromfi vagy fogságban tartott madár által tojt, keltetésre szánt tojás;

45.   „patások”: a III. mellékletben felsorolt állatok;

46.   „szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény”:

a)

spermával összefüggésben olyan létesítmény, ahol a spermát gyűjtik, előállítják, feldolgozzák, illetve tárolják;

b)

petesejtekkel és embriókkal összefüggésben szakemberek egy olyan csoportja vagy olyan struktúra, amelyet a csoport állatorvosa felügyel, és amely el tudja végezni petesejtek és embriók gyűjtését, előállítását, feldolgozását és tárolását;

c)

keltetőtojásokkal összefüggésben keltető;

47.   „keltető”: olyan létesítmény, amelyben a tojások begyűjtését és tárolását, valamint a keltetést és a bújtatást végzik a következőkkel való ellátás céljára:

a)

keltetőtojások;

b)

naposcsibék vagy más fajú frissen kikelt fiókák;

48.   „körülhatárolt létesítmény”: minden olyan állandó, földrajzilag behatárolt, önkéntes alapon létrehozott és mozgatás céljára engedélyezett létesítmény, amelyben az állatokat:

a)

a fajok védelmére, illetve kiállítási, oktatási vagy kutatási célból tartják vagy tenyésztik;

b)

elkerítik és elválasztják környezetüktől; és

c)

állat-egészségügyi felügyeleti és biológiai biztonsági intézkedéseknek vetik alá;

49.   „összegyűjtés”: tartott szárazföldi állatok több létesítményből történő összegyűjtése az adott állatfajra vonatkozóan előírt minimum tartózkodási időnél rövidebb időszakra;

50.   „minimum tartózkodási idő”: az a legrövidebb idő, amely alatt biztosítani lehet, hogy az adott létesítménybe bekerült állatok egészségi állapota ne legyen rosszabb, mint az említett létesítményben tartott állatok egészségi állapota;

51.   „TRACES”: a 2003/24/EK és a 2004/292/EK határozat szerinti egységes integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer;

52.   „járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmény”: bármely olyan élelmiszeripari vállalkozás, amelyet a 179. cikknek megfelelően engedélyeztek;

53.   „hatósági állatorvos”: az illetékes hatóság által felhatalmazott és a hatósági tevékenységeknek e rendelettel összhangban történő ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező állatorvos;

54.   „harmadik országban vagy területen tevékenykedő hatósági állatorvos”: az 53. pontban említett hatósági állatorvosnak megfelelő, tevékenységét harmadik országban vagy területen végző állatorvos;

55.   „illetékes hatóság”: a hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek e rendeletnek megfelelő megszervezéséért felelős központi állat-egészségügyi hatóság, vagy bármely egyéb hatóság, amelyre ezt a feladatot átruházták;

56.   „harmadik ország vagy terület illetékes hatósága”: valamely harmadik ország vagy terület illetékes hatósága, amely megfelel az 55. pontban említett illetékes hatóságoknak.

2. FEJEZET

Jegyzékbe foglalt betegségek, új betegségek és jegyzékbe foglalt fajok

5. cikk

Betegségek jegyzékbe foglalása

(1)   A betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó, e rendeletben megállapított betegségspecifikus szabályok az alábbiakra alkalmazandók:

a)

a következő, jegyzékbe foglalt betegségek:

i.

ragadós száj- és körömfájás;

ii.

klasszikus sertéspestis;

iii.

afrikai sertéspestis;

iv.

magas patogenitású madárinfluenza;

v.

afrikai lópestis; továbbá

b)

az II. mellékletben szereplő jegyzékbe foglalt betegségek.

(2)   A Bizottság a 264264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jegyzék módosításaira vonatkozóan.

(3)   Egy adott betegséget akkor kell az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jegyzékbe foglalni, ha a 7. cikk szerinti értékelése megtörtént és:

a)

valamennyi alábbi kritériumnak megfelel:

i.

tudományosan bizonyított, hogy az adott betegség fertőző;

ii.

az Unióban élnek olyan állatfajok, amelyek fogékonyak az adott betegségre, illetve megtalálhatók annak vektorai és hordozói;

iii.

az adott betegség káros hatással van az állategészségügyre; vagy zoonotikus jellege miatt közegészségügyi kockázatot jelent;

iv.

az adott betegség tekintetében rendelkezésre állnak diagnosztikai eszközök;

v.

a kockázatcsökkentő intézkedések és adott esetben a betegség felügyelete hatásosak, és arányban állnak a betegség által az Unióban jelentett kockázatokkal, és

b)

az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelel:

i.

az adott betegség jelentős káros hatással van vagy lehet az Unióban az állategészségügyre; vagy zoonotikus jellege miatt jelentős közegészségügyi kockázatot jelent vagy jelenthet;

ii.

a kórokozó a kezelésekkel szemben rezisztenciát alakított ki, és jelentős veszélyt jelent a közegészségre és/vagy az állatok egészségére az Unióban;

iii.

a betegség jelentős negatív gazdasági hatással jár vagy járhat, amely az uniós mezőgazdasági vagy akvakultúrás termelést érinti;

iv.

a betegség jellegéből adódóan válsághelyzetet okozhat, vagy a kórokozója bevethető bioterrorizmus céljára;

v.

a betegség jelentős negatív hatást gyakorol vagy gyakorolhat az Unióban a környezetre, ideértve a biológiai sokféleséget is.

(4)   A Bizottság a 264264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el betegségeknek az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jegyzékből való törlésével kapcsolatban, amennyiben az adott betegség már nem felel meg az e cikk (3) bekezdésben megállapított kritériumoknak.

(5)   A Bizottság az újonnan rendelkezésre álló, jelentős tudományos adatok fényében felülvizsgálja az egyes betegségek jegyzékbe foglalását.

6. cikk

Új betegségek

(1)   A betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó, e rendeletben megállapított szabályok az új betegségekre is alkalmazandók.

(2)   Valamely, a jegyzékben nem szereplő betegség új betegségnek minősül („új betegség”), amennyiben potenciálisan megfelel a betegségek jegyzékbe foglalására vonatkozóan az 5. cikk (3) bekezdésében megállapított kritériumoknak, valamint

a)

egy meglévő kórokozó továbbfejlődése vagy módosulása eredményeként jött létre;

b)

ismert betegség átterjedése egy új földrajzi területre, fajra vagy populációra;

c)

első alkalommal diagnosztizálták az Unióban; vagy

d)

egy fel nem ismert, vagy korábban fel nem ismert kórokozó okozza.

(3)   A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok révén – megteszi a szükséges intézkedéseket az e cikk (2) bekezdésben megállapított kritériumoknak megfelelő új betegségek tekintetében. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatást kifejtő, újonnan fellépő kockázattal járó betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 266266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(5)   Az e rendeletben a felelős személyek új betegségekkel kapcsolatos kötelezettségei tekintetében megállapított rendelkezések csak abban az esetben alkalmazandók, ha a Bizottság az e cikk (3) bekezdésnek megfelelően végrehajtási jogi aktust fogadott el az adott betegséggel kapcsolatban, vagy ha a betegség a 43. cikk szerinti készenléti terv hatálya alá tartozik.

7. cikk

A betegségek jegyzékbe foglalásához használandó értékelési paraméterek

A Bizottság a következő értékelési paramétereket használja annak megállapításához, hogy egy betegség az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően teljesíti-e a jegyzékbe foglalás feltételeit:

a)

a betegségleírás, amely a következő adatokat kell, hogy magában foglalja:

i.

a betegség által érintett állatfaj;

ii.

az állatpopulációknak az adott betegséggel összefüggő morbiditása és mortalitása;

iii.

a betegség zoonotikus jellege;

iv.

kezeléssel szembeni rezisztencia, ideértve az antimikrobiális rezisztenciát is;

v.

a betegség perzisztenciája valamely állatpopulációban vagy a környezetben;

vi.

a betegség állatok, illetve adott esetben állatok és emberek közötti átvitelének módjai és gyorsasága;

vii.

a betegség jelenléte vagy hiánya, valamint elterjedése az Unióban, továbbá a betegség Unióba való bejutásának kockázata, amennyiben nem fordul elő az Unióban;

viii.

diagnosztikai és járványvédelmi eszközök megléte;

b)

a betegség hatása a következőkre:

i.

mezőgazdasági termelés és akvakultúra, valamint más gazdasági ágazatok, azon belül a következőkre:

a betegség jelenlétének mértéke az Unióban;

a betegség által okozott termeléskiesés;

egyéb veszteségek;

ii.

emberi egészség, azon belül a következőkre:

állatok és emberek közötti átvihetőség;

emberek közötti átvihetőség;

a betegség embereket érintő formáinak súlyossága;

hatékony megelőzési vagy orvosi kezelési lehetőségek rendelkezésre állása az embergyógyászatban;

iii.

állatjólét;

iv.

a biológiai sokféleség és a környezet;

c)

képes-e válsághelyzetet okozni, valamint bevethető-e bioterrorizmus céljára;

d)

a következő járványvédelmi és -megelőzési intézkedések megvalósíthatósága, elérhetősége és hatékonysága:

i.

diagnosztikai eszközök és kapacitások;

ii.

vakcinázás;

iii.

gyógykezelések;

iv.

biológiai biztonsági intézkedések;

v.

állatok és termékek mozgatására vonatkozó korlátozások;

vi.

állatok leölése;

vii.

állati hullák és egyéb releváns, állati eredetű melléktermékek ártalmatlanítása;

e)

a járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatása a következőkre:

i.

az érintett ágazatokra és a gazdaság egészére háruló közvetlen és közvetett költségek;

ii.

az intézkedések társadalmi elfogadottsága;

iii.

a tartott és vadon élő állatok érintett szubpopulációinak jóléte;

iv.

környezet és biológiai sokféleség.

8. cikk

Fajok jegyzékbe foglalása

(1)   A jegyzékbe foglalt fajokra a jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó, e rendeletben megállapított betegségspecifikus szabályok, valamint az e rendelet alapján elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállítja azoknak a fajoknak az e cikk (1) bekezdésében említett jegyzékét, amelyek megfelelnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kritériumoknak. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A jegyzék azon állatfajokat vagy az állatfajok azon csoportjait tartalmazza, amelyek konkrét, jegyzékbe foglalt betegségek terjesztése tekintetében az alábbi kritériumok alapján jelentős kockázatot jelentenek:

a)

a veszélyeztetett állatpopuláció fogékonysága;

b)

a lappangási idő és a fertőzőképesség ideje az érintett állatok esetében;

c)

az említett állatok azon képessége, hogy az adott betegségeket hordozzák.

(3)   Fel kell venni az említett jegyzékbe valamely állatfajt vagy állatfajok valamely csoportját, ha érinti őket egy adott, jegyzékbe foglalt betegség, vagy kockázatot jelentenek valamely jegyzékbe foglalt betegség terjedése szempontjából, mivel:

a)

fogékonyak valamely konkrét, jegyzékbe foglalt betegségre, vagy a tudományos adatok alapján valószínű az arra való fogékonyságuk; vagy

b)

az adott betegség vektorfajai vagy hordozói, vagy a tudományos adatok alapján valószínű, hogy ilyen szerepet töltenek be.

(4)   A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok révén – abban az esetben törölheti a jegyzékből valamely állatfajt vagy állatfajok valamely csoportját, amennyiben:

a)

azt a jegyzékbe foglalt betegséget, amellyel összefüggésben az adott állatfajt vagy állatfaj valamely csoportját jegyzékbe foglalták, törölték a betegségek jegyzékéből; vagy

b)

tudományosan bizonyított, hogy az adott faj vagy fajcsoport már nem felel meg a (3) bekezdésben megállapított kritériumoknak.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk

A különböző kategóriákba tartozó, jegyzékbe foglalt betegségekre alkalmazandó járványvédelmi és -megelőzési szabályok

(1)   A járványvédelmi és -megelőzési szabályok a jegyzékbe foglalt betegségekre a következők szerint alkalmazandók:

a)

Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek általában nem fordulnak elő az Unió területén és amelyek kimutatásakor azonnal mentesítési intézkedéseket kell tenni, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:

i.

a betegségekkel kapcsolatos tudatosságra és felkészültségre vonatkozó, a III. rész I. címében megállapított szabályok (43–52. cikk);

ii.

a III. rész II. címének 1. fejezete szerinti járványvédelmi intézkedések (53–71. cikk); valamint

iii.

a kompartmentalizációra vonatkozó, a 37. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályok.

Az ilyen, jegyzékbe foglalt betegségekre adott esetben a b), d) és e) pontban megállapított intézkedéseket is értelemszerűen alkalmazni kell.

b)

Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyekre vonatkozóan valamennyi tagállamban járványvédelmi intézkedéseket kell hozni az Unió-szerte történő felszámolásuk érdekében, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:

i.

a kötelező mentesítési programokra vonatkozó, a 31. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályok;

ii.

a betegségtől mentes tagállamokra és körzetekre vonatkozó, a 36. cikkben megállapított szabályok;

iii.

a kompartmentalizációra vonatkozó, a 37. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályok; valamint

iv.

a 72–75., a 77–79., valamint a 81. és 83. cikkben megállapított járványvédelmi intézkedések.

Az ilyen, jegyzékbe foglalt betegségekre a d) és e) pontban megállapított intézkedéseket is értelemszerűen alkalmazni kell.

c)

Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek egyes tagállamokat érintenek és amelyek esetében intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megakadályozható legyen átterjedésük az Unió hivatalosan betegségtől mentesnek minősülő vagy olyan területeire, amelyek rendelkeznek mentesítési programokkal az adott, jegyzékbe foglalt betegségre vonatkozóan, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:

i.

az önkéntes mentesítésre vonatkozó, a 31. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályok;

ii.

a betegségtől mentes tagállamokra és körzetekre vonatkozó, a 36. cikkben megállapított szabályok;

iii.

a kompartmentalizációra vonatkozó, a 37. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályok; valamint

iv.

a járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó, a 76., a 77., a 78., a 80., a 82. és a 83. cikkben megállapított szabályok.

Az ilyen, jegyzékbe foglalt betegségekre a d) és e) pontban megállapított intézkedéseket is értelemszerűen alkalmazni kell.

d)

Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek esetében azért van szükség intézkedésre, hogy megakadályozzák az Unió területére való bejutásuk vagy a tagállamok közötti mozgatás következményeként való elterjedésüket, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:

i.

az Unión belüli mozgatásra vonatkozó, a IV. rész I. címének 3-6.. fejezetében (124–169. cikk), II. címének 2. és 3. fejezetében (191–225. cikk) és a IV. rész 2. és 3. fejezetében (247–251. cikk) megállapított szabályok; valamint

ii.

az Unióba való beléptetésre és az Unióból való kivitelre vonatkozó, az V. részben (229–243. cikk) megállapított szabályok.

Az a), b) és c) pontban említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyúttal az e pont szerinti, jegyzékbe foglalt betegségeknek, illetve – amennyiben az adott betegség által jelentett kockázat eredményesen és arányosan mérsékelhető az állatok és termékek mozgatására vonatkozó intézkedések révén – az e) pont szerinti, jegyzékbe foglalt betegségeknek is minősülnek.

e)

Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek esetében Unión belüli felügyeletre van szükség, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:

i.

a bejelentésre és a jelentéstételre vonatkozó, a II. rész 1. fejezetében (18–23. cikk) megállapított szabályok;valamint

ii.

a felügyeletre vonatkozó, a II. rész 2. fejezetében (24–30. cikk) megállapított szabályok.

Az a), b) és c) pontban említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyúttal az e pont szerinti jegyzékbe foglalt betegségeknek is minősülnek.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján dönt az (1) bekezdésben említett járványvédelmi és -megelőzési szabályoknak az adott, jegyzékbe foglalt betegségekre történő alkalmazásáról; a Bizottság a döntést a IV. mellékletben megállapított kritériumok alapján, valamint az újonnan rendelkezésre álló jelentős tudományos adatok figyelembevételével hozza meg.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján módosítja az (2) bekezdésben említett járványvédelmi és -megelőzési szabályoknak az adott, jegyzékbe foglalt betegségekre történő alkalmazását, amennyiben az adott betegség – többek között az újonnan felmerült jelentős tudományos adatok fényében – már nem felel meg a IV. melléklet vonatkozó szakaszában megállapított kritériumoknak.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek valamely rendkívül jelentős hatást kifejtő, újonnan fellépő kockázattal járó, jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 266266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

3. FEJEZET

Az állatok egészségével kapcsolatos kötelezettségek

1. szakasz

Felelős személyek, állatokkal foglalkozó szakemberek és kedvtelésből tartott állatok tartói

10. cikk

Az állatok egészségével kapcsolatos kötelezettségek és biológiai biztonsági intézkedések

(1)   A felelős személyek:

a)

a felelősségi körükbe tartozó tartott állatok és termékek tekintetében felelősek a következőkért:

i.

a tartott állatok egészsége;

ii.

az állatgyógyászati készítmények körültekintő és felelős használata, az állatorvosok szerepének és felelősségi körének sérelme nélkül;

iii.

a betegségek elterjedéséhez kapcsolódó kockázat minimálisra csökkentése;

iv.

jó állattenyésztési gyakorlatok alkalmazása.

b)

adott esetben kötelesek megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseket hozni a felelősségi körükbe tartozó tartott állatokkal és termékekkel kapcsolatban, a következők figyelembevételével:

i.

a tartott állatok és a termékek fajai és kategóriái;

ii.

a termelés típusa;

iii.

a kapcsolódó kockázatok, tekintettel a következőkre:

földrajzi elhelyezkedés és éghajlati körülmények; és

helyi körülmények és gyakorlatok;

c)

adott esetben kötelesek vadon élő állatok tekintetében biológiai biztonsági intézkedéseket tenni.

(2)   Szakmájuk gyakorlása során az állatokkal vagy termékekkel kapcsolatban álló, állatokkal foglalkozó szakembereknek a lehető legkisebbre kell csökkenteniük a betegségek elterjedésének kockázatát.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontját a kedvtelésből tartott állatok tartóira is alkalmazni kell.

(4)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett biológiai biztonsági intézkedéseket adott esetben a következők révén kell megvalósítani:

a)

fizikai védelmi intézkedések, köztük esetleg a következők:

i.

körülkerítés, kerítés építése, tető lefedése, háló elhelyezése (értelemszerűen);

ii.

tisztítás, fertőtlenítés, valamint rovarok és rágcsálók elleni védekezés;

iii.

víziállatok esetében értelemszerűen:

a vízellátást és vízelvezetést érintő intézkedések;

a környező vízfolyásoktól védő természetes vagy mesterséges gátak létrehozása, amelyek megakadályozzák víziállatoknak a létesítmény területére való bejutását vagy onnan kijutását, ideértve a környező vízfolyások általi elárasztás vagy vízbeszivárgás elleni intézkedéseket;

b)

gazdálkodási intézkedések, köztük esetleg a következők:

i.

állatoknak, termékeknek, járműveknek és személyeknek a létesítménybe való beléptetésére és onnan való kilépésére alkalmazott eljárások;

ii.

a felszerelések használatára vonatkozó eljárások;

iii.

feltételek megállapítása a mozgatás tekintetében, a kapcsolódó kockázatokat figyelembe véve;

iv.

feltételek megállapítása állatoknak, illetve termékeknek a létesítménybe való bejuttatása tekintetében;

v.

az újonnan bejuttatott vagy beteg állatok karanténja, elkülönítése vagy elválasztása;

vi.

rendszer létrehozása az elhullott állatok és egyéb állati melléktermékek biztonságos ártalmatlanítására.

(5)   A felelős személyeknek, az állatokkal foglalkozó szakembereknek és a kedvtelésből tartott állatok tartóinak az e rendeletben megállapított járványvédelmi és -megelőzési intézkedések alkalmazásakor együtt kell működniük az illetékes hatósággal és az állatorvosokkal.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges minimumkövetelményeket.

A végrehajtási jogi aktusoknak tükrözniük kell az (1) bekezdés b) pontjában említett kritériumokat.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk

Állat-egészségügyi ismeretek

(1)   A felelős személyeknek és az állatokkal foglalkozó szakembereknek megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük a következőkről:

a)

állatbetegségek, beleértve az állatról emberre átvihető betegségeket;

b)

biológiai biztonsági elvek;

c)

az állatok egészsége, jóléte és az emberi egészség közötti kölcsönhatások;

d)

jó állattenyésztési gyakorlatok azoknak az állatfajoknak a tekintetében, amelyeknek gondját viselik;

e)

kezeléssel szembeni rezisztencia, ideértve az antimikrobiális rezisztenciát is, és annak következményei.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően szükséges ismeretek tartalma és mélysége a következőktől függ:

a)

a felelősségi körükbe tartozó tartott állatok vagy termékek fajai és kategóriái, valamint az érintett felelős személyeknek és az állatokkal foglalkozó szakembereknek a szakmájuk gyakorlása során az ilyen állatokkal vagy termékekkel való kapcsolatának jellege;

b)

a termelés típusa;

c)

a feladatkörük.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti ismeretek az alábbi módok egyikén szerzendők meg:

a)

szakmai tapasztalat vagy képzés;

b)

a mezőgazdaság vagy az akvakultúra ágazataiban kínált, állat-egészségügyi szempontból releváns programok;

c)

formális oktatás;

d)

egyéb tapasztalat vagy képzés, amely az a), b) vagy c) pontban felsoroltakkal azonos mélységű ismeretek megszerzését eredményezi.

(4)   Azok a felelős személyek, akik a jövőben kedvtelésből tartandó állatok tulajdonjogát értékesítik vagy egyéb módon átruházzák, kötelesek ellátni a kedvtelésből tartandó állat jövőbeli tartóját az (1) bekezdésben említett kritériumokkal kapcsolatos, az adott, kedvtelésből tartandó állat tekintetében releváns alapvető információkkal.

2. szakasz

Állatorvosok és víziállat-egészségügyi szakemberek

12. cikk

Az állatorvosok és víziállat-egészségügyi szakemberek kötelezettségei

(1)   Az állatorvosoknak az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeik gyakorlása során

a)

meg kell tenniük minden megfelelő intézkedést a betegségek bejutásának, kialakulásának és terjedésének megakadályozására;

b)

olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyekkel biztosítják a betegségek korai felismerését, és ennek érdekében pontos diagnózist és differenciáldiagnózist kell felállítaniuk, hogy az adott betegség kizárható vagy megállapítható legyen;

c)

tevékenyen részt kell venniük a következőkben:

i.

az állat-egészségügyi tudatosság, valamint az állatok egészsége és jóléte, illetve az emberi egészség közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos tudatosság növelése;

ii.

betegségmegelőzés;

iii.

a betegségek korai felismerése és az azokra való gyors reagálás.

iv.

a kezeléssel szembeni rezisztenciával, ideértve az antimikrobiális rezisztenciát is, és annak következményeivel kapcsolatos tudatosság növelése;

d)

együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal, a felelős személyekkel, az állatokkal foglalkozó szakemberekkel és a kedvtelésből tartott állatok tartóival az e rendeletben előírt járványvédelmi és -megelőzési intézkedések végrehajtásában.

(2)   A víziállat-egészségügyi szakemberek a víziállatok tekintetében gyakorolhatják az e rendeletben állatorvosokhoz rendelt tevékenységeket, amennyiben az adott tagállam a saját nemzeti joga szerint erre felhatalmazta őket. Ebben az esetben az (1) bekezdés az említett víziállat-egészségügyi szakemberekre is alkalmazandó.

(3)   Az állatorvosoknak és a víziállat-egészségügyi szakembereknek fent kell tartaniuk és tovább kell fejleszteniük az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeikkel kapcsolatos szakmai kapacitásaikat.

3. szakasz

Tagállamok

13. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)   Annak érdekében, hogy az illetékes állat-egészségügyi hatóság meghozhassa az e rendeletben előírt szükséges és megfelelő intézkedéseket, és végrehajthassa az e rendeletben előírt tevékenységeket, a tagállamok – a közigazgatás megfelelő szintjén – biztosítják, hogy az illetékes hatóság:

a)

szakképzett személyzettel, létesítményekkel, felszereléssel és pénzügyi forrásokkal, továbbá a tagállam egész területére kiterjedő hatékony szervezeti struktúrával rendelkezzen;

b)

rendelkezzen hozzáféréssel szakképzett személyzettel, eszközökkel, felszereléssel és pénzügyi forrásokkal rendelkező laboratóriumokhoz, hogy biztosítsa a jegyzékbe foglalt és új betegségek gyors és pontos diagnózisát, illetve differenciáldiagnózisát;

c)

rendelkezzen megfelelően képzett állatorvosokkal, akik a 12. cikkben említett tevékenységeket végzik.

(2)   A tagállamok a mezőgazdaság vagy az akvakultúra ágazataiban kínált megfelelő programokkal vagy a formális oktatás eszközeivel ösztönzik a felelős személyeket és az állatokkal foglalkozó szakembereket a 11. cikkben előírt megfelelő állat-egészségügyi ismeretek elsajátítására, megőrzésére és elmélyítésére.

14. cikk

Az illetékes hatóság hivatalos tevékenységeinek átruházása

(1)   Az illetékes hatóság megbízhat a hatósági állatorvosoktól eltérő állatorvosokat az alábbi tevékenységek közül eggyel vagy többel:

a)

a mentesítési programok keretében hozott, a 32. cikkben előírt intézkedések gyakorlati alkalmazása;

b)

támogatás nyújtása az illetékes hatóságnak a 26. cikkben előírt felügyelet végrehajtásában, vagy a 28. cikk szerinti felügyeleti programokkal kapcsolatban;

c)

a következőkkel kapcsolatos tevékenységek:

i.

a betegségekkel kapcsolatos tudatosság, felkészültség és védekezés a III. rész szerint, a következő területeken:

az 54. cikk, az 55. cikk (1) bekezdésének b)–g) pontja, az 57., a 73., a 74., a 79. és a 80. cikk szerinti mintavételi tevékenységek, vizsgálatok és járványügyi nyomozások végrehajtása valamely betegség előfordulásának gyanúja esetén, valamint az említett cikkek alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok;

járványvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos tevékenységek végrehajtása valamely betegség kitörése esetén, a 61. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésének a), b), e), f) és i) pontjában, a 70. cikk (1) bekezdésében, a 79. és a 80. cikkben, valamint a 81. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt tevékenységek vonatkozásában, és az említett cikkek alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok;

vészhelyzeti vakcinázás a 69. cikk szerint;

ii.

nyilvántartásba vétel, jóváhagyás, nyomonkövethetőség és mozgatás a IV. rész szerint;

iii.

kedvtelésből tartott állatoknak a 247. cikk c) pontja, a 248. cikk (2) bekezdésének c) pontja, a 249. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 250. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti azonosító okmányai kiállítása és kitöltése;

iv.

a 252. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett azonosító eszközök alkalmazása és használata.

(2)   A tagállamok rendelkezhetnek természetes vagy jogi személyeknek az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint ac) ponta i., ii. és iv. alpontjában említett tevékenységek végrehajtására való felhatalmazásáról, amennyiben azok az e tevékenységek keretébe tartozó, konkrétan meghatározott feladatok elvégzéséhez elégséges szaktudással rendelkeznek. Ilyen esetekben e cikk (1) bekezdését és a 12. cikkben rögzített kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell ezekre a személyekre.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon egyéb tevékenységek vonatkozásában, amelyekkel az (1) bekezdésben szereplők mellett az állatorvosokat meg lehet bízni, és adott esetben arról, hogy az ilyen megbízásokra milyen körülmények esetén és milyen feltételek mellett kerülhet sor.

A szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása során a Bizottság figyelembe veszi az említett tevékenységek jellegét, valamint a vonatkozó nemzetközi szabványokat.

15. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

Amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy egyes – az Unión belülről származó vagy az Unió területén kívülről érkező – állatok vagy termékek kockázatot jelenthetnek, az illetékes hatóság megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kockázat természetéről és a meghozott vagy meghozandó kockázatmegelőzési vagy -kezelési intézkedésekről tájékoztassa a nyilvánosságot, figyelembe véve a szóban forgó kockázat jellegét, súlyosságát és mértékét, valamint a tájékoztatáshoz fűződő közérdeket.

4. szakasz

Kórokozókat, vakcinákat és egyéb biológiai készítményeket kezelő laboratóriumok, létesítmények és más természetes és jogi személyek

16. cikk

A kórokozókat, vakcinákat és egyéb biológiai készítményeket kezelő laboratóriumok, létesítmények és más személyek kötelezettségei

(1)   Azok a laboratóriumok, létesítmények és más természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek kutatási, oktatási vagy diagnosztikai célból, illetve vakcinák és más biológiai készítmények előállítása céljából kórokozókat kezelnek, a releváns nemzetközi szabványok betartása mellett kötelesek:

a)

meghozni a megfelelő biológiai biztonsági, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési intézkedéseket, hogy megakadályozzák a kórokozók elszabadulását és azt követő érintkezésüket a laboratóriumon vagy más, a kórokozókat kutatási célból kezelő egységen kívül élő állatokkal;

b)

biztosítani, hogy a kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények laboratóriumok és más létesítmények közötti mozgatása ne járjon jegyzékbe foglalt, illetve új betegségek terjedésének kockázatával.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kórokozókat, vakcinákat és egyéb biológiai készítményeket kezelő laboratóriumok, létesítmények és más természetes vagy jogi személyek által betartandó, a jegyzékbe foglalt és új betegségek megelőzésének és az ezekkel kapcsolatos járványvédelmi intézkedéseknek a célját szolgáló, a következőkkel kapcsolatos biztonsági intézkedésekre vonatkozóan:

a)

biológiai biztonsági, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési intézkedések;

b)

a kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények mozgatására vonatkozó követelmények.

17. cikk

Állat-egészségügyi laboratóriumok

(1)   Az állat-egészségüggyel foglalkozó hatósági laboratóriumok – az uniós referencialaboratóriumok, a nemzeti referencialaboratóriumok és a hatósági állat-egészségügyi laboratóriumok – feladataik végrehajtása és felelősségük gyakorlása során kötelesek az uniós állat-egészségügyi laboratóriumok hálózatának keretében együttműködni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett laboratóriumok közötti együttműködést az uniós referencialaboratóriumoknak kell koordinálniuk annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet szerinti, a betegségeket illető felügyelet, azok bejelentése és a kapcsolódó jelentéstétel, a mentesítési programok, a betegségtől mentes minősítés meghatározása, valamint az állatok és termékek Unión belüli mozgatása, az Unió területére történő beléptetése és harmadik országokba vagy területekre történő kivitele korszerű, komoly és megbízható laboratóriumi elemzések, tesztek és diagnózisok alapján történjen.

(3)   A hatósági laboratóriumok által rendelkezésre bocsátott eredményekre és jelentésekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik és az információk bizalmas kezelésének az elve alkalmazandó, továbbá – függetlenül attól a természetes vagy jogi személytől, aki vagy amely a laboratóriumi elemzéseket, teszteket vagy diagnózisokat kérte – az eredményeket, illetve jelentéseket be kell jelenteni az adott laboratóriumot kijelölő illetékes hatóság felé.

(4)   Amennyiben valamely tagállamban a hatósági laboratórium egy másik tagállamból származó állati mintákon végez diagnosztikai elemzéseket, az említett laboratórium köteles bejelentést tenni a minta eredete szerinti tagállam illetékes hatósága felé:

a)

azonnal, minden olyan eredményről, amely valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség gyanújára vagy kimutatott előfordulására utal;

b)

indokolatlan késedelem nélkül, minden olyan eredményről, amely valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említetteken kívüli, jegyzékbe foglalt betegség gyanújára vagy kimutatott előfordulására utal.

II. RÉSZ

A BETEGSÉGEK BEJELENTÉSE ÉS AZ AZOKKAL KAPCSOLATOS JELENTÉSTÉTEL, FELÜGYELET, MENTESÍTÉSI PROGRAMOK ÉS „BETEGSÉGTŐL MENTES” MINŐSÍTÉS

1. FEJEZET

A betegségek bejelentése és az azokkal kapcsolatos jelentéstétel

18. cikk

Tagállamokon belüli bejelentés

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felelős személyek és más vonatkozó természetes vagy jogi személyek

a)

haladéktalanul bejelentsék az illetékes hatóságnak, amennyiben bármilyen okból fennáll valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség állatokban való előfordulásának gyanúja, vagy a betegséget állatok körében kimutatták;

b)

a lehető leghamarabb bejelentsék az illetékes hatóságnak, amennyiben bármilyen okból fennáll valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, azonban a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaktól eltérő, jegyzékbe foglalt betegség állatokban való előfordulásának gyanúja, vagy a betegséget állatok körében kimutatták;

c)

bejelentsék egy állatorvosnak a szokatlan arányú mortalitást vagy más, súlyos betegségre utaló jeleket, illetve a termelési mutatók ismeretlen okú jelentős csökkenését a további vizsgálat érdekében, beleértve a laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavételt, amennyiben ez indokolt.

(2)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés c) pontjában előírt bejelentések címzettje az illetékes hatóság lehet.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

kritériumok annak meghatározására, hogy fennállnak-e az (1) bekezdés c) pontjában említett, bejelentést szükségessé tevő körülmények;

b)

az (1) bekezdés c) pontjában előírt további vizsgálatra vonatkozó részletes szabályok.

19. cikk

Uniós szintű bejelentés

(1)   A tagállamok a betegségleírás figyelembevételével azonnal bejelentést tesznek a Bizottságnál és a többi tagállamnál a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett bármely olyan jegyzékbe foglalt betegség kitöréséről, amelynek esetében azonnali bejelentésre van szükség, annak érdekében, hogy a szükséges kockázatkezelési intézkedések időben végrehajthatók legyenek.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt bejelentésnek az alábbi, a betegség kitörésével kapcsolatos információkat kell tartalmaznia:

a)

a kórokozó és adott esetben annak altípusa;

b)

a vonatkozó időpontok, különösen a gyanú felmerülésének időpontja, illetve az az időpont, amikor a betegség kitörése megállapítást nyert;

c)

a betegség kitörésének típusa és helyszíne;

d)

bármilyen kapcsolódó betegségkitörés;

e)

azok az állatok, amelyekhez a betegség kitörése köthető;

f)

a kitöréssel kapcsolatban hozott bármely járványvédelmi intézkedés;

g)

a jegyzékbe foglalt betegség lehetséges vagy ismert eredete;

h)

az alkalmazott diagnosztikai módszerek.

20. cikk

Uniós szintű jelentéstétel

(1)   A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségekről, amelyek esetében:

a)

nincs szükség a kitörés azonnali, a 19. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentésére;

b)

szükség van a kitörés azonnali, a 19. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentésére, de kiegészítő információkat kell benyújtani a Bizottságnak és a többi tagállamnak a következőkre vonatkozóan:

i.

a 30. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított szabályoknak megfelelő felügyelet;

ii.

a 35. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított szabályoknak megfelelő mentesítési program.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt jelentéseknek a következőkre vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk:

a)

az (1) bekezdésben említett, jegyzékbe foglalt betegségek kimutatása;

b)

a felügyelet eredménye, amennyiben ez a 29. cikk c) pontjának ii. alpontja vagy a 30. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően szükséges;

c)

a felügyeleti programok eredménye, amennyiben ez a 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően és a 29. cikk c) pontjának ii. alpontja vagy a 30. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően szükséges;

d)

mentesítési programok, amennyiben ez a 34. cikknek megfelelően és a 35. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított szabályoknak megfelelően szükséges.

(3)   Az e rendeletben megállapított járványvédelmi és -megelőzési szabályok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben foglalt követelmények kiegészítésére, valamint a felügyeleti és a mentesítési programokkal kapcsolatos egyéb kérdésekről történő, adott esetben szükséges jelentéstételre vonatkozóan.

21. cikk

Bejelentési és jelentéstételi régiók

A 19. és 20. cikkben előírt bejelentés és jelentéstétel céljából a tagállamok bejelentési és jelentéstételi régiókat határoznak meg.

22. cikk

Az uniós szintű bejelentést és az uniós szintű jelentéstételt szolgáló számítógépes információs rendszer

A 19., 20. és 21. cikkben előírt bejelentésre és jelentéstételre vonatkozó követelmények teljesítésével kapcsolatos mechanizmusok és eszközök kezelése céljából a Bizottság számítógépes információs rendszert hoz létre és működtet.

23. cikk

Az uniós szintű bejelentésre, az uniós szintű jelentéstételre és a számítógépes információs rendszerre vonatkozó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 19–22. cikkben előírt bejelentésre, jelentéstételre és számítógépes információs rendszerre vonatkozó szabályokat a következők tekintetében:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, azon jegyzékbe vett betegségek, amelyeket a tagállamoknak haladéktalanul be kell jelenteniük, valamint a bejelentéshez kapcsolódó, szükséges intézkedések, a 19. cikk szerint;

b)

a tagállamok által a 20. cikkben előírt jelentéstétel során szolgáltatandó információk;

c)

a 22. cikkben előírt számítógépes információs rendszer létrehozására és alkalmazására irányuló eljárások, valamint a meglévő rendszerekben tárolt adatoknak és információknak az új rendszerbe történő migrációjára és a rendszer teljes körű üzembe helyezésére vonatkozó átmeneti intézkedések;

d)

a 22. cikkben előírt számítógépes információs rendszerbe betáplálandó adatok formátuma és struktúrája;

e)

a 19. és 20. cikkben előírt bejelentésre és jelentéstételre vonatkozó határidők, valamint a bejelentés és a jelentéstétel gyakorisága; a bejelentést és a jelentéstételt olyan időpontokban, illetve olyan gyakorisággal kell megtenni, hogy biztosítható legyen az átláthatóság és a szükséges kockázatkezelési intézkedések időben történő alkalmazása, a betegségleírás és a kitörés típusa alapján;

f)

a 21. cikkben előírt bejelentési és jelentéstételi régiók jegyzékbe foglalása.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. FEJEZET

Felügyelet

24. cikk

A felelős személyek felügyeleti kötelezettsége

A jegyzékbe foglalt és új betegségek jelenlétének kimutatása céljából a felelős személyek:

a)

figyelemmel kell, hogy kísérjék a felelősségi körükbe tartozó állatok egészségi állapotát és viselkedését;

b)

fel kell, hogy figyeljenek a felelősségi körükbe tartozó létesítmények, állatok vagy szaporítóanyagok szokásos termelési paramétereiben végbemenő bármely olyan változásra, amelynek alapján felmerülhet a gyanú, hogy azt egy jegyzékbe foglalt vagy új betegség okozza;

c)

fel kell, hogy figyeljenek a felelősségi körükbe tartozó állatok szokatlan arányú mortalitására vagy az említett állatokon tapasztalható más, súlyos betegségre utaló jelekre.

25. cikk

Állatorvosi látogatás

(1)   A felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a felelősségi körükbe tartozó létesítményben állatorvos látogatást tegyen, amennyiben ezt a létesítmény jelentette kockázatok szükségessé teszik, figyelembe véve a következőket:

a)

a létesítmény típusa;

b)

a létesítményben tartott állatok fajai és kategóriái;

c)

az adott körzetben vagy régióban azon jegyzékbe foglalt és új betegségek tekintetében tapasztalható járványügyi helyzet, amelyekre a létesítményben tartott állatok fogékonyak;

d)

minden olyan más, vonatkozó felügyeleti intézkedés vagy hatósági ellenőrzés, amely a tartott állatokra és a létesítmény típusára irányul.

Az említett állatorvosi látogatásoknak a létesítmény jelentette kockázatokkal arányos gyakorisággal kell történniük.

E látogatásokat más célt szolgáló állatorvosi látogatással is össze lehet kötni.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt állatorvosi látogatásoknak a járványvédelem célját kell szolgálniuk, mégpedig a következők révén:

a)

biológiai biztonsággal és más állat-egészségügyi kérdéssel kapcsolatos tanácsadás a felelős személy számára, a létesítmény típusának, valamint a létesítményben tartott állatok fajainak és kategóriáinak megfelelően.

b)

jegyzékbe foglalt vagy új betegségek megjelenésére utaló jelek észlelése és azok bejelentése;

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges minimumkövetelményeket.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

26. cikk

Az illetékes hatóság felügyeleti kötelezettsége

(1)   Az illetékes hatóságnak a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és a releváns új betegségek jelenlétére vonatkozóan felügyeleti tevékenységet kell végeznie.

(2)   A felügyeletet úgy kell megszervezni, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az új betegségek jelenlétét kellő időben ki lehessen mutatni; ennek érdekében el kell végezni a betegséggel kapcsolatos helyzetre vonatkozó információk összegyűjtését, rendszerezését és elemzését.

(3)   Az illetékes hatóságnak – adott esetben – lehetőség szerint fel kell használnia a felelős személyek által a 24. cikk szerint végzett felügyeleti tevékenységek eredményeit, valamint a 25. cikk szerinti állatorvosi látogatások során szerzett információkat.

(4)   Az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a felügyeleti tevékenység eleget tesz a 27. cikkben, valamint a 29. cikk a) pontja értelmében elfogadott szabályokban rögzített előírásoknak.

(5)   Az illetékes hatóságnak biztosítania kell az (1) bekezdésben előírt felügyeleti tevékenység során szerzett információk hatékony és eredményes összegyűjtését és felhasználását.

27. cikk

A felügyelet módszertana, gyakorisága és intenzitása

A 26. cikkben előírt felügyelet megszervezésének, eszközeinek, diagnosztikai módszereinek, gyakoriságának, intenzitásának és mintavételi módszereinek, valamint a felügyelet tárgyát képező állatpopulációnak megfelelőnek és a felügyelet céljaival arányosnak kell lenniük, figyelembe véve a következőket:

a)

a betegségleírás;

b)

a kapcsolódó kockázati tényezők;

c)

az alábbiak egészségügyi helyzete:

i.

azon tagállam, illetve annak azon körzete vagy kompartmentje, amelyben a felügyeletet végzik;

ii.

azon tagállamok, harmadik országok vagy területek, amelyek az említett tagállammal, illetve annak körzetével vagy kompartmentjével határosak, vagy pedig amelyekből állatokat és termékeket léptetnek be az említett tagállamba, illetve annak körzetébe vagy kompartmentjébe;

d)

a felelős személyek által a 24. cikknek megfelelően végzett – többek között a 25. cikkben említett állatorvosi látogatások formájában megnyilvánuló –, illetve más hatóságok által végzett felügyeleti tevékenység.

28. cikk

Uniós felügyeleti programok

(1)   Az illetékes hatóságnak a 26. cikk (1) bekezdésében előírt felügyeleti tevékenységet felügyeleti program keretében kell végeznie, amennyiben a betegség a 29. cikk ba) pontjának megfelelően relevánsnak tekinthető az Unió számára.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően felügyeleti programot létrehozó tagállamok benyújtják azt a Bizottságnak.

(3)   Az (1) bekezdésnek megfelelően felügyeleti programot végrehajtó tagállamok rendszeres időközönként jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az említett felügyeleti program eredményeiről.

29. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a 27. cikkben előírt felügyelet megszervezése, eszközei, diagnosztikai módszerei, gyakorisága, intenzitása és mintavételi módszerei, valamint a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció;

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és adott esetben az új betegségek hatósági megállapításának és esetdefinícióinak kritériumai;

c)

a 30. cikk (1) bekezdése a) pontjának értelmében az Unió számára jelentőséggel bíró felügyeleti programok hatálya alá vonandó betegségek relevanciájának megállapítására vonatkozó kritériumok, figyelembe véve a betegségleírást és a kapcsolódó kockázati tényezőket;

d)

a 28. cikk (1) bekezdésében előírt felügyeleti programokra vonatkozó követelmények a következők tekintetében:

i.

a felügyeleti programok tartalma;

ii.

a 28. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott felügyeleti programokban és a 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott rendszeres jelentésekben feltüntetendő információ;

iii.

a felügyeleti programok alkalmazási ideje.

30. cikk

Végrehajtási hatáskör

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 26. és 28. cikkben előírt felügyeletre és felügyeleti programokra vonatkozó követelményeket, valamint a 29. cikk alapján a következőkre vonatkozóan elfogadott szabályokat:

a)

annak megállapítása, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyekre vonatkozzanak felügyeleti programok a 28. cikknek megfelelően, beleértve e programok földrajzi hatályát;

b)

az alábbiakra vonatkozó formai és eljárási követelmények:

i.

az említett felügyeleti programoknak a Bizottság és a többi tagállam részére tájékoztatás céljából történő benyújtása;

ii.

a Bizottságnak a felügyelet eredményeiről történő jelentéstétel.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a 28. cikkben említett felügyeleti programok értékeléséhez alkalmazandó kritériumokat.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. FEJEZET

Mentesítési programok

31. cikk

Kötelező és önkéntes mentesítési programok

(1)   Azok a tagállamok, amelyek területének egésze, illetve amelyek körzetei vagy kompartmentjei nem mentesek a 9. cikk (1) bekezdésnek b) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegségtől, illetve melyek esetében ezt a mentességet nem igazolták

a)

az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítés céljából, illetve az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesség igazolása céljából programot hoznak létre, amelyet az említett betegség által fertőzött állatpopuláción belül kell végrehajtani, és amely területük érintett részeire vagy a területükhöz tartozó körzetekre vagy kompartmentekre terjed ki (a továbbiakban: kötelező mentesítési program); ezeket a programokat addig kell alkalmazni, amíg nem teljesülnek az adott tagállam területére vagy adott körzetére vonatkozóan a 36. cikk (1) bekezdésében rögzített, illetve annak adott kompartmentjére vonatkozóan a 37. cikk (2) bekezdésében rögzített, a „betegségtől mentes” minősítés kérelmezéséhez szükséges feltételek;

b)

a kötelező mentesítési program tervezetét jóváhagyás céljából benyújtják a Bizottságnak.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek nem mentesek a 9. cikk (1) bekezdésnek c) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegségtől, illetve melyek esetében ezt a mentességet nem igazolták, és amelyek úgy határoznak, hogy az említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítés céljából az érintett állatpopuláció körében végrehajtandó, területük, illetve annak körzetei vagy kompartmentjei adott részeire kiterjedő programot hoznak létre (a továbbiakban: önkéntes mentesítési program), a programtervezetet jóváhagyás céljából benyújtják a Bizottságnak, amennyiben az érintett tagállam állat-egészségügyi biztosítékok Unión belüli elismerését kéri a szóban forgó betegség tekintetében, az állatok és termékek mozgatása vonatkozásában.

Az önkéntes mentesítési programokat addig kell alkalmazni, amíg:

a)

nem teljesülnek az adott tagállam területére vagy adott körzetére vonatkozóan a 36. cikk (1) bekezdésében rögzített, illetve annak adott kompartmentjére vonatkozóan a 37. cikk (2) bekezdésében rögzített, a „betegségtől mentes” minősítés kérelmezéséhez szükséges feltételek; vagy

b)

egyértelművé nem válik, hogy lehetetlen teljesíteni a „betegségtől mentes” minősítés kérelmezéséhez szükséges feltételeket és a program ily módon már nem tölti be célját; vagy

c)

a tagállam meg nem szünteti a programot.

(3)   A Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a következőket:

a)

a Bizottságnak az (1) bekezdésnek megfelelően jóváhagyás céljából benyújtott kötelező mentesítési programtervezetek;

b)

a Bizottságnak a (2) bekezdésnek megfelelően jóváhagyás céljából benyújtott önkéntes mentesítési programtervezetek,

amennyiben az ebben a fejeztben meghatározott feltételek teljesülnek.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek valamely rendkívül jelentős hatású kockázattal járó, jegyzékben foglalt betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó, az e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

A Bizottság kellően indokolt esetekben végrehajtási jogi aktusok révén jóváhagyhatja az e cikk (3) bekezdésének a), illetve a b) pontjának megfelelően jóváhagyott mentesítési programnak a tagállam által javasolt módosítását, vagy visszavonhatja a program jóváhagyását. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

a mentesítési programokban meghatározott járványvédelmi stratégiák, a különböző betegségek tekintetében megfogalmazott időközi és végső célkitűzések, valamint a programok alkalmazásának időszaka;

b)

eltérések a mentesítési programok jóváhagyás céljából történő benyújtásának az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében előírt követelményétől azokban az esetekben, amelyekben a 32. cikk (2) bekezdésének és a 35. cikknek megfelelően elfogadott, az említett programokra vonatkozó szabályok alapján nincs szükség ezek jóváhagyására;

c)

a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak benyújtandó azon információk, amelyek az említett mentesítési programok jóváhagyásának követelményétől való, az e bekezdés b) pontjában foglalt eltérésekkel kapcsolatosak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés b) pontja alapján elfogadott szabályok módosítása vagy megszüntetése céljából.

32. cikk

A kötelező és önkéntes mentesítési programok keretében hozott intézkedések

(1)   A mentesítési programoknak legalább a következő intézkedéseket kell tartalmazniuk:

a)

járványvédelmi intézkedések, amelyek célja azon létesítmények, kompartmentek és körzetek kórokozótól való mentesítése, amelyekben a betegség megjelent, továbbá az újrafertőződés megelőzése;

b)

a 26–30. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően végzett felügyelet a következők igazolására:

i.

az a) pontban előírt járványvédelmi intézkedések hatékonysága;

ii.

a jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesség;

c)

a valamely betegséget kimutató felügyeleti eredmények esetén hozandó járványvédelmi intézkedések.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkkel kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítható legyen a mentesítési programok eredményessége:

a)

az (1) bekezdés a) pontjában előírt járványvédelmi intézkedések;

b)

járványvédelmi intézkedések, amelyek célja a létesítményekben, körzetekben és kompartmentekben megakadályozni a felügyelet tárgyát képező állatpopulációnak a szóban forgó betegséggel való újrafertőződését;

c)

a felügyelet megszervezése, eszközei, diagnosztikai módszerei, gyakorisága, intenzitása és mintavételi módszerei, valamint a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció;

d

a jegyzékbe foglalt betegséget kimutató felügyeleti eredmények esetén az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően hozandó járványvédelmi intézkedések;

e)

a szóban forgó betegség vagy állatfaj tekintetében adott esetben megfelelő vakcinázás kritériumai.

33. cikk

A Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott kötelező és önkéntes mentesítési programok

A tagállamok által a 31. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak benyújtott, a kötelező és önkéntes mentesítési programok jóváhagyására irányuló kérelmekben a következő információkat kell megadni:

a)

a kötelező vagy önkéntes mentesítési program hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatos járványügyi helyzet leírása;

b)

a mentesítési program hatálya alá tartozó földrajzi és igazgatási terület vagy kompartment leírása és körülhatárolása;

c)

a mentesítési program azon járványvédelmi intézkedéseinek leírása, amelyeket a 32. cikk (1) bekezdése és a 32. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok előírnak;

d)

a mentesítési programban részt vevő felek szervezetének, felügyeletének és feladatainak a leírása;

e)

a mentesítési program várható időtartama;

f)

a mentesítési program végrehajtásának időközi célkitűzései és járványvédelmi stratégiái.

34. cikk

Jelentéstétel

A mentesítési programot végrehajtó tagállam a következőket nyújtja be a Bizottságnak:

a)

a folyamatban lévő mentesítési programoknak a 33. cikk f) pontjában említett időközi célkitűzései megvalósulásának Bizottság általi nyomon követését lehetővé tevő jelentések;

b)

zárójelentés az adott mentesítésiprogram lezárultát követően.

35. cikk

Végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 31–34. cikkben előírt, az információkra vonatkozó, valamint a formai és eljárási követelményeket a következőkre vonatkozóan:

a)

a kötelező és önkéntes mentesítési programok tervezeteinek jóváhagyás céljából történő benyújtása;

b)

teljesítménymutatók;

c)

a Bizottság és a többi tagállam számára történő jelentéstétel a kötelező vagy önkéntes mentesítési programok végrehajtásának eredményeiről.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. FEJEZET

„Betegségtől mentes” minősítés

36. cikk

Betegségtől mentes tagállamok és körzetek

(1)   Egy tagállam a teljes területére vagy annak egy vagy több körzetére vonatkozóan a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegség és egy vagy több érintett állatfaj tekintetében kérheti a Bizottságtól a „betegségtől mentes” minősítés jóváhagyását, amennyiben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

a)

a „betegségtől mentes” minősítésre irányuló kérelem tárgyát képező betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajok egyike sem fordul elő a tagállam teljes területén vagy a kérelem tárgyát képező érintett körzet(ek)ben;

b)

a kórokozó tudvalevőleg nem képes életben maradni a tagállam teljes területén vagy a kérelem tárgyát képező érintett körzet(ek)ben, a 39. cikk a) pontjának ii. alpontjában említett kritériumok szerint;

c)

a kizárólag vektorok által terjesztett, jegyzékbe foglalt betegségek esetében a vektorok egyike sincs jelen vagy tudvalevőleg nem képes életben maradni a tagállam teljes területén vagy a kérelem tárgyát képező érintett körzet(ek)ben, a 39. cikk a) pontjának ii. alpontjában említett kritériumok szerint;

d)

a jegyzékbe foglalt betegségtől való mentességet a következők révén igazolták:

i.

a 32. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályoknak és az említett cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelő mentesítési program; vagy

ii.

korábbi adatok és felügyeleti adatok.

(2)   A „betegségtől mentes” minősítés iránti tagállami kérelmekben bizonyítékokat kell bemutatni annak alátámasztására, hogy teljesülnek a „betegségtől mentes” minősítés jóváhagyásának az (1) bekezdésben megállapított feltételei.

(3)   Egy tagállam a teljes területére vagy annak egy vagy több körzetére vonatkozóan, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében kérheti a Bizottságtól – bizonyos meghatározott esetekben – a „betegségtől mentes” minősítés jóváhagyását, valamint a „nem vakcinázó” minősítés jóváhagyását, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a jegyzékbe foglalt betegségtől való mentességet a következők révén igazolták:

i.

a 32. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályoknak és az említett cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelő mentesítési program; vagy

ii.

korábbi adatok és felügyeleti adatok;

b)

bizonyították, hogy az adott betegség elleni vakcinázás magasabb költségekkel járna, mint a betegségtől való mentesség vakcinázás nélkül történő megőrzése.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben, illetve adott esetben a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülése esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján – szükség esetén módosítva – jóváhagyja a tagállamok „betegségtől mentes” minősítés vagy „nem vakcinázó” minősítés iránti kérelmeit.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

37. cikk

Kompartmentek

(1)   Egy tagállam kérheti a Bizottságtól kompartmentjei „betegségtől mentes” minősítésének elismerését a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében, valamint az adott kompartment „betegségtől mentes” minősítésének védelmét, ha területén az említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egy vagy több kitör, amennyiben:

a)

az említett kérelem tárgyát képező, jegyzékbe foglalt betegség(ek) bejutása a kompartment szintjén hatékonyan megelőzhető, figyelembe véve a betegségleírást;

b)

a kérelem tárgyát képező kompartment egyetlen közös biológiai biztonsági irányítási rendszer alá tartozik, amely biztosítja a hozzá tartozó valamennyi létesítmény „betegségtől mentes” minősítését;

c)

az illetékes hatóság a kérelem tárgyát képező kompartment számára az alábbi cikkeknek megfelelően engedélyezte az állatok és az azokból származó termékek mozgatását:

i.

99. és 100. cikk a szárazföldi állatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló kompartmentekre vonatkozóan;

ii.

183. és 184. cikk a tenyésztett víziállatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló kompartmentekre vonatkozóan.

(2)   Egy tagállam kérheti a Bizottságtól kompartmentjei „betegségtől mentes” minősítésének elismerését a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében, amennyiben:

a)

az említett kérelem tárgyát képező, jegyzékbe foglalt betegség(ek) bejutása a kompartment szintjén hatékonyan megelőzhető, figyelembe véve a betegségleírást;

b)

az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:

i.

a 36. cikk (1) bekezdésében előírt feltételek;

ii.

a kompartmenthez tartozó létesítmények megkezdik vagy újrakezdik tevékenységüket, és közös biológiai biztonsági irányítási rendszert hoztak létre, amely biztosítja a kompartment betegségtől való mentességét;

c)

a kérelem tárgyát képező kompartment egyetlen közös biológiai biztonsági irányítási rendszerbe tartozik, amely biztosítja a hozzá tartozó valamennyi létesítmény „betegségtől mentes” minősítését; és

d)

az illetékes hatóság a kérelem tárgyát képező kompartment számára az alábbi cikkeknek megfelelően engedélyezte az állatok és az azokból származó termékek mozgatását:

i.

99. és 100. cikk a szárazföldi állatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló kompartmentekre vonatkozóan;

ii.

183. és 184. cikk a tenyésztett víziállatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló kompartmentekre vonatkozóan.

(3)   A kompartmentek „betegségtől mentes” minősítésének elismerése iránti, az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő tagállami kérelmekben bizonyítékokat kell bemutatni annak alátámasztására, hogy teljesülnek az említett bekezdésekben megállapított feltételek.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

a)

az (1) bekezdésben vagy a (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülése esetén – szükség szerint módosítást követően – elismeri a kompartmentek „betegségtől mentes” minősítését;

b)

meghatározza, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyek esetében hozhatók létre betegségtől mentesnek minősülő kompartmentek.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikkben megállapított rendelkezéseket kiegészítő rendelkezésekkel kapcsolatban, a következők tekintetében:

a)

a kompartmentek „betegségtől mentes” minősítésének elismerésére vonatkozó, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti követelmények, mégpedig a 9. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek leírása alapján, legalább a következők tekintetében:

i.

felügyelet és a betegségtől való mentesség alátámasztását szolgáló egyéb bizonyítékok;

ii.

biológiai biztonsági intézkedések;

b)

a kompartmentek „betegségtől mentes” minősítésének illetékes hatóság általi, az (1) és (2) bekezdésben előírt jóváhagyására vonatkozó részletes szabályok; és

c)

a több tagállam területén található kompartmentekre vonatkozó szabályok.

38. cikk

A betegségtől mentes tagállamok, körzetek vagy kompartmentek jegyzékei

Minden egyes tagállam naprakész jegyzéket készít és vezet a 36. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti, „betegségtől mentes” minősítésű területeiről vagy körzeteiről, valamint adott esetben a 37. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, „betegségtől mentes” minősítésű kompartmentjeiről.

Ezeket a jegyzékeket a tagállamok a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak a jegyzékekben foglalt információ nyilvánosan hozzáférhetővé tételében azáltal, hogy internetes honlapján elhelyezi a tagállamok internetes tájékoztató oldalaira mutató linkeket.

39. cikk

Felhatalmazás a tagállamok és körzetek „betegségtől mentes” minősítése tekintetében

A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

a tagállamok és körzeteik „betegségtől mentes” minősítésének részletes szabályai a különböző betegségleírások alapján, a következők tekintetében:

i.

azon kritériumok, amelyek alapján a tagállamok alátámaszthatják azon állításaikat, miszerint területükön nincsenek jelen vagy nem képesek életben maradni jegyzékbe foglalt fajok, valamint az ilyen állítások alátámasztását szolgáló bizonyítékok, a 36. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően;

ii.

azon kritériumok és azon bizonyítékok, amelyek alapján alátámasztható az az állítás, hogy egy kórokozó vagy vektor nem képes életben maradni, a 36. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően;

iii.

a betegségtől való mentesség megállapításának kritériumai és alkalmazandó feltételei, a 36. cikk (1) bekezdése d) pontjának megfelelően;

iv.

felügyelet és a betegségtől való mentesség alátámasztását szolgáló egyéb bizonyítékok;

v.

biológiai biztonsági intézkedések;

vi.

a betegségtől mentes tagállamokban és azok körzeteiben érvényes vakcinázási korlátozások és feltételek;

vii.

a betegségtől mentes körzeteket vagy a mentesítési program hatálya alá tartozó körzeteket a korlátozás alatt álló körzetektől elválasztó körzetek („pufferzónák”) létrehozása;

viii.

a több tagállam területére kiterjedő körzetek;

b)

eltérések a „betegségtől mentes” minősítésnek a 9. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében való, a 36. cikk (1) bekezdésének megfelelő bizottsági jóváhagyására vonatkozó követelménytől azokban az esetekben, amelyekben az e cikk a) pontja alapján elfogadott szabályokban a betegségtől való mentesség feltételeire vonatkozóan megállapított részletes szabályok miatt nincs szükség ilyen jóváhagyásra;

c)

a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak a betegségtől való mentességről szóló nyilatkozatok alátámasztása céljából benyújtandó információk, anélkül hogy a 36. cikk (4) bekezdésének megfelelő végrehajtási jogi aktus elfogadására lenne szükség az e cikk a b) pontjának megfelelően.

40. cikk

Végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a területek, körzetek és kompartmentek betegségtől való mentességéről szóló nyilatkozatok alátámasztása céljából a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak benyújtandó információkra vonatkozó részletes követelményeket a 36–39. cikk tekintetében, valamint a következőket illető formai és eljárási követelményeket:

a)

a tagállam teljes területére vagy annak körzeteire és kompartmentjeire vonatkozó, „betegségtől mentes” minősítés iránti kérelmek;

b)

a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere a betegségtől mentes tagállamokra vagy azok körzeteire és kompartmentjeire vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

41. cikk

A „betegségtől mentes” minősítés fenntartása

(1)   A tagállamok csak addig tarthatják fenn területüknek vagy annak körzeteinek vagy kompartmentjeinek „betegségtől mentes” minősítését, amíg:

a)

teljesülnek a 36. cikk (1) bekezdésében, a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az e cikk (3) bekezdése és a 39. cikk alapján elfogadott szabályokban megállapított, a „betegségtől mentes” minősítésre vonatkozó feltételek;

b)

a 27. cikkben előírt követelmények figyelembevételével felügyeleti tevékenységet végeznek annak ellenőrzésére, hogy az adott terület, körzet vagy kompartment mentes-e azon, jegyzékbe foglalt betegségtől, amelynek tekintetében jóváhagyták vagy elismerték a „betegségtől mentes” minősítést;

c)

az e rendelet IV. és V. részében megállapított szabályoknak megfelelően korlátozásokat alkalmaznak azon állatfajoknak és adott esetben a belőlük származó termékeknek az adott területre, körzetre vagy kompartmentre irányuló mozgatására, amelyeket a jóváhagyott vagy elismert „betegségtől mentes” minősítés hatálya alá tartozó betegség tekintetében jegyzékbe foglaltak;

d)

egyéb biológiai biztonsági intézkedéseket alkalmaznak azon, jegyzékbe foglalt betegség bejutásának megakadályozására, amelynek tekintetében a „betegségtől mentes” minősítést jóváhagyták vagy elismerték.

(2)   Amennyiben már nem teljesülnek az (1) bekezdésben említett, a „betegségtől mentes” minősítés fenntartására vonatkozó feltételek, a tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(3)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a „betegségtől mentes” minősítés fenntartásának alábbi feltételeire vonatkozóan:

a)

az (1) bekezdés b) pontjában előírt felügyelet;

b)

az (1) bekezdés d) pontjában előírt biológiai biztonsági intézkedések.

42. cikk

A „betegségtől mentes” minősítés felfüggesztése, visszavonása és visszaállítása

(1)   Amennyiben egy tagállam tudomására jut vagy okkal feltételezi, hogy „betegségtől mentes” minősítése fenntartásának, illetve valamely hozzá tartozó körzet vagy kompartment „betegségtől mentes” minősítése fenntartásának bármely feltétele már nem teljesül, a tagállam haladéktalanul:

a)

a kockázatok függvényében adott esetben felfüggeszti vagy korlátozza azon jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatban jegyzékbe foglalt fajoknak az említett betegség tekintetében jobb egészségügyi állapotú más tagállamba, körzetbe vagy kompartmentbe irányuló mozgatását, amelynek tekintetében a „betegségtől mentes” minősítést jóváhagyták vagy elismerték;

b)

végrehajtja a III. rész II. címében előírt járványvédelmi intézkedéseket, amennyiben ez segíti azon, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megelőzését, amelynek tekintetében a „betegségtől mentes” minősítést jóváhagyták vagy elismerték.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket meg kell szüntetni, amennyiben további vizsgálatok során megállapítást nyer, hogy:

a)

a feltételek gyanított megsértésére nem került sor; vagy

b)

a feltételek gyanított megsértése nem járt jelentős hatással, és a tagállam biztosítékokkal tud szolgálni, hogy „betegségtől mentes” minősítése fenntartásának feltételei újra teljesülnek.

(3)   Amennyiben a tagállam által végzett további vizsgálat útján megerősítést nyer, hogy kitört azon jegyzékbe foglalt betegség, amely tekintetében a tagállam „betegségtől mentes” minősítést kapott, illetve hogy egyéb módon jelentősen sérültek a „betegségtől mentes” minősítés fenntartásának a 41. cikk (1) bekezdésében említett feltételei, vagy a fentiek nagy valószínűséggel bekövetkeztek, a tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján indokolatlan késedelem nélkül visszavonja a tagállam vagy körzet „betegségtől mentes” minősítésének a 36. cikk (4) bekezdésének megfelelő jóváhagyását vagy a kompartment „betegségtől mentes” minősítésének a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelő elismerését, amennyiben az említett tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy már nem teljesülnek a „betegségtől mentes” minősítés fenntartásának feltételei.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)   Azokban a kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amikor a az e cikk (3) bekezdésében említett, jegyzékbe foglalt betegség gyorsan terjed, és fennáll annak a kockázata, hogy rendkívül jelentős hatást gyakorolhat az állatok egészségére vagy a közegészségre, a gazdaságra vagy a társadalomra, a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a „betegségtől mentes” minősítés felfüggesztésére, visszavonására és visszaállítására vonatkozóan az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabályokat kiegészítő rendelkezésekkel kapcsolatban.

III. RÉSZ

A BETEGSÉGEKKEL KAPCSOLATOS TUDATOSSÁG, FELKÉSZÜLTSÉG ÉS VÉDEKEZÉS

I. CÍM

A BETEGSÉGEKKEL KAPCSOLATOS TUDATOSSÁG ÉS FELKÉSZÜLTSÉG

1. FEJEZET

Készenléti tervek és szimulációs gyakorlatok

43. cikk

Készenléti tervek

(1)   A betegséggel kapcsolatos magas szintű tudatosság, felkészültség és a gyors reagálási képesség érdekében a tagállamok – a szakértőkkel és az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően – készenléti terveket és szükség esetén részletes útmutatókat dolgoznak ki és tartanak naprakészen; ezekben meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket az adott tagállamban a 9. cikk (1) bekezdésnek a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség vagy adott esetben egy új betegség előfordulása esetén meg kell hozni.

(2)   A készenléti terveknek és adott esetben a részletes útmutatóknak ki kell terjedniük legalább a következőkre:

a)

az illetékes hatóságon belül, illetve más hatóságokkal közösen alkalmazandó döntéshozatali lánc létrehozása, a gyors és eredményes tagállami, regionális és helyi szintű döntéshozatali eljárás biztosítására;

b)

az illetékes hatóság és a többi érintett hatóság, illetve az érdekelt felek közötti együttműködés keretei, melyek célja annak biztosítása, hogy az intézkedéseket következetesen és összehangolt módon hajtsák végre;

c)

a következőkhöz történő hozzáférés:

i.

létesítmények;

ii.

laboratóriumok;

iii.

eszközök;

iv.

személyzet;

v.

sürgősségi pénzeszközök;

vi.

minden olyan más megfelelő anyag és erőforrás, amely a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, illetve az új betegségek gyors és hatékony felszámolásához szükséges;

d)

az illetékes hatóságnak a szükséges szakértői támogatást nyújtó alábbi központok és csoportok megléte:

i.

központi szintű működőképes járványvédelmi központ;

ii.

regionális és helyi járványvédelmi központok, a tagállamok közigazgatási és földrajzi helyzetének megfelelően;

iii.

operatív szakértői csoportok;

e)

a II. cím 1. fejezetében előírt járványvédelmi intézkedések végrehajtása a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az új betegségek tekintetében;

f)

adott esetben a vészhelyzeti vakcinázásra vonatkozó rendelkezések;

g)

az illetékes hatóság által a 64. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott, korlátozás alatt álló körzetek földrajzi határainak megállapítását szabályozó elvek;

h)

a szomszédos tagállamokkal és adott esetben a szomszédos harmadik országokkal és területekkel folytatott koordináció.

44. cikk

A készenléti tervekre vonatkozó végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervek tagállamokban történő végrehajtására vonatkozó szükséges intézkedéseket..

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

45. cikk

Szimulációs gyakorlatok

(1)   Az illetékes hatóságnak biztosítania kell a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervekhez kapcsolódó szimulációs gyakorlatok rendszeres vagy megfelelő időközönként történő elvégzését a következők érdekében:

a)

a betegségekkel kapcsolatos magas szintű tudatosság, felkészültség és a gyors reagálási képesség biztosítása a tagállamban;

b)

az említett készenléti tervek működőképességének ellenőrzése.

(2)   Amennyiben megvalósítható és indokolt, a szomszédos tagállamok illetékes hatóságaival, valamint a szomszédos harmadik országok és területek illetékes hatóságaival szoros együttműködésben kell szimulációs gyakorlatokat végezni.

(3)   A tagállamok kérésre a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátják a szimulációs gyakorlatok főbb eredményeiről készített jelentést.

(4)   Amennyiben indokolt és szükséges, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a szimulációs gyakorlatoknak a tagállamokban történő gyakorlati végrehajtására vonatkozó szabályokat, a következők tekintetében:

a)

a szimulációs gyakorlatok gyakorisága;

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül több betegségre kiterjedő szimulációs gyakorlatok.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. FEJEZET

Állatgyógyászati készítmények járványvédelmi és -megelőzési célból történő alkalmazása

46. cikk

Állatgyógyászati készítmények járványvédelmi és -megelőzési célból történő alkalmazása

(1)   Annak érdekében, hogy a jegyzékbe foglalt betegségek a leghatékonyabb módon megelőzhetők vagy leküzdhetők legyenek, a tagállamok intézkedéseket hozhatnak állatgyógyászati készítményeknek az említett betegségek esetében történő alkalmazására vonatkozóan, feltéve, hogy ezek az intézkedések megfelelőek vagy szükségesek.

Az említett intézkedések a következőkre terjedhetnek ki:

a)

állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó tilalmak és korlátozások;

b)

állatgyógyászati készítmények kötelező alkalmazása.

(2)   Annak eldöntése során, hogy egy konkrét, jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatos járványvédelmi és -megelőzési intézkedések keretében alkalmazzanak-e állatgyógyászati készítményeket, és ha igen, milyen módon, a tagállamok a következő kritériumokat veszik figyelembe:

a)

a betegségleírás;

b)

a jegyzékbe foglalt betegség eloszlása

i.

a tagállamban;

ii.

az Unióban;

iii.

adott esetben a szomszédos harmadik országokban vagy területeken;

iv.

azon harmadik országokban vagy területeken, amelyekből vagy amelyekről állatokat és termékeket hoznak be az Unióba;

c)

az állatgyógyászati készítmények hozzáférhetősége, hatásossága és az általuk képviselt kockázatok;

d)

olyan diagnosztikai vizsgálatok rendelkezésre állása, amelyekkel kimutathatók az állatgyógyászati készítményekkel kezelt állatokban előforduló fertőzések;

e)

az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának gazdasági, társadalmi, állatjóléti és környezeti hatásai az egyéb megvalósítható járványvédelmi és -megelőzési stratégiák hatásaihoz képest.

(3)   A tagállamok megteszik a megfelelő megelőző intézkedéseket az állatgyógyászati készítményeknek tudományos kutatás céljából történő használatára vagy az állategészségügy és a közegészségügy védelme érdekében ellenőrzött körülmények között történő fejlesztésére és tesztelésére vonatkozóan.

47. cikk

Felhatalmazás állatgyógyászati készítmények alkalmazására

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 46. cikkben megállapított, megfelelőnek és szükségesnek tekinthető intézkedésekkel kapcsolatban, a következők tekintetében:

a)

állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó tilalmak és korlátozások;

b)

az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának sajátos feltételei egy konkrét, jegyzékbe foglalt betegség esetében;

c)

kockázatcsökkentő intézkedések a jegyzékbe foglalt betegségek állatgyógyászati készítményekkel kezelt állatok vagy ilyen állatokból származó termékek útján történő terjedésének megakadályozására;

d)

vakcinák és más állatgyógyászati készítmények alkalmazását követően konkrét, jegyzékbe foglalt betegségek kimutatását célzó felügyelet.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében előírt szabályok megállapítása során a Bizottság figyelembe veszi a 46. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

(3)   Újonnan megjelenő kockázatokkal kapcsolatos, rendkívül sürgős esetben az az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott szabályokra a 265. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

3. FEJEZET

Antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok

48. cikk

Uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok létrehozása

(1)   A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon jegyzékbe foglalt betegségek esetében, amelyek ellen a vakcinázást nem tiltja a 47. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus, a Bizottság uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokat hozhat létre és működtethet az alábbi biológiai készítmények egyike vagy több ilyen készítmény készleteinek tárolására és pótlására:

a)

antigének;

b)

vakcinák;

c)

oltócsíra-törzsanyagok;

d)

diagnosztikai reagensek.

(2)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bank

a)

az adott, jegyzékbe foglalt betegség elleni megfelelő típusú vakcinák, antigének, oltócsíra-törzsanyagok és diagnosztikai reagensek kielégítő mennyiségű készleteivel rendelkezzen, figyelembe véve a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervek keretében felbecsült tagállami szükségleteket;

b)

antigén-, vakcina-, oltócsíratörzsanyag- és diagnosztikaireagens-készleteit rendszeresen feltöltse és kellő időben pótolja;

c)

kezelése és mozgatása a 16. cikk (1) bekezdésében előírt megfelelő biológiai biztonsági, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési előírásoknak és a 16. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően történjen.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteinek kezelése, tárolása és pótlása;

b)

az említett bankok működtetésére vonatkozó biológiai biztonsági, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési követelmények, tiszteletben tartva a 16. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeket, valamint figyelembe véve a 16. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezéseit.

49. cikk

Hozzáférés az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokhoz

(1)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok – amennyiben rendelkeznek a megfelelő készletekkel – kérésre el tudják látni a 48. cikk (1) bekezdésében említett biológiai készítményekkel

a)

elsősorban a tagállamokat; és

b)

harmadik országokat vagy területeket, amennyiben az ellátás elsődleges célja megakadályozni valamely betegségnek az Unióba történő bejutását.

(2)   Korlátozott készletek esetén a Bizottság az (1) bekezdésben előírt hozzáférés tekintetében prioritási sorrendet állapít meg az (1) bekezdésben említett készletekkel való ellátás tekintetében a következők alapján:

a)

a betegséggel kapcsolatos körülmények, amelyekre való tekintettel a kérelmet benyújtják;

b)

nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bank megléte a kérelmező tagállamban vagy harmadik országban vagy területen;

c)

a kötelező vakcinázásra vonatkozó, a 47. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott uniós intézkedések megléte.

50. cikk

Az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokra vonatkozó végrehajtási hatáskör

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokra vonatkozóan, melyekben a 48. cikk (1) bekezdésében említett biológiai készítmények tekintetében meghatározza a következőket:

a)

az említett biológiai készítmények közül melyeket kell felvenni az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteibe, és a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyek tekintetében;

b)

az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteibe felveendő biológiai készítmények típusai és mennyisége a bank által lefedett konkrét, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek szerint;

c)

az említett biológiai készítményekkel való ellátásra, azok tárolására és pótlására vonatkozó követelmények;

d)

az említett biológiai készítményeknek az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokból a tagállamokba, valamint harmadik országokba és területekre történő szállítása;

e)

az említett biológiai készítményeknek az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteibe történő felvételére és az igénybevételük kérelmezésére vonatkozó eljárási és technikai követelmények.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatást kifejtő kockázattal járó, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

51. cikk

Az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokkal kapcsolatos információk bizalmas jellege

A 48. cikk (1) bekezdésében említett, az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokban tárolt biológiai készítmények mennyiségére és altípusaira vonatkozó információkat a Bizottság bizalmas információkként kezeli és nem teszi közzé őket.

52. cikk

Nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok

(1)   Azok a tagállamok, amelyek az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok által lefedett, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokat hoztak létre, gondoskodnak arról, hogy nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankjaik megfeleljenek a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt, valamint a 16. cikk (2) bekezdése és a 48. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt biológiai biztonsági, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési követelményeknek.

(2)   A tagállamok naprakész információkat szolgáltatnak a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:

a)

az (1) bekezdésben említett nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok megléte vagy létrehozása;

b)

az említett bankokban tárolt antigének, vakcinák, oltócsíra-törzsanyagok és diagnosztikai reagensek típusai és mennyiségei;

c)

az e bankok működésében bekövetkező bármilyen változás.

A Bizottság ezeket az információkat bizalmas információkként kezeli és nem teszi közzé őket.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a (2) bekezdésben előírt információszolgáltatás tartalmára, gyakoriságára és formájára vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. CÍM

JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

1. FEJEZET

A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó járványvédelmi intézkedések

1. szakasz

Járványvédelmi intézkedések jegyzékbe foglalt betegség tartott állatoknál felmerülő gyanúja esetében

53. cikk

A felelős személyekre és más vonatkozó érintett természetes és jogi személyekre vonatkozó kötelezettségek

(1)   Ami a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúját illeti, a tagállamok – a 18. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésén túlmenően, és az illetékes hatóság által esetlegesen a 54. cikk (1) bekezdésének és az 55. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozott járványvédelmi intézkedésektől függően – intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a felelős személyek és más vonatkozó érintett természetes és jogi személyek meghozzák az 55. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett megfelelő járványvédelmi intézkedéseket abból a célból, hogy megakadályozzák az említett, jegyzékbe foglalt betegségnek a felelősségük alá tartozó fertőzött állatokról, létesítményekből és helyszínekről más nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő átterjedését.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében előírt járványvédelmi intézkedések kiegészítésére vonatkozó részletes szabályokról.

54. cikk

Jegyzékbe foglalt betegség előfordulásának gyanúja esetén az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat

(1)   Az illetékes hatóságnak a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt valamely betegség tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén késedelem nélkül vizsgálatot kell folytatnia az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítására vagy kizárására.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt vizsgálat céljából az illetékes hatóságnak adott esetben biztosítania kell, hogy:

a)

a hatósági állatorvosok klinikai vizsgálatot végezzenek az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok reprezentatív mintáján;

b)

a hatósági állatorvosok a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, említett tartott állatok köréből megfelelő mintákat, valamint egyéb mintákat vegyenek az illetékes hatóság által e célra kijelölt laboratóriumokban végzendő laboratóriumi vizsgálatokhoz;

c)

az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítását vagy kizárását célzó laboratóriumi vizsgálatokra ilyen kijelölt laboratóriumokban kerüljön sor.

(3)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az illetékes hatóság által végzendő, az e cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálat szabályainak kiegészítésére irányuló részletes szabályokról.

55. cikk

Az illetékes hatóság által végrehajtandó előzetes járványvédelmi intézkedések

(1)   Az illetékes hatóság a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén – a magáningatlanba való bejutásra vonatkozó nemzeti előírásoknak, az 54. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat eredményeinek és a 61. cikk (1) bekezdésének megfelelő járványvédelmi intézkedések végrehajtásának a függvényében – köteles meghozni az alábbi előzetes járványvédelmi intézkedéseket:

a)

hatósági felügyelet alá helyezi a létesítményt,, az élelmiszer- és a takarmányipari vállalkozást vagy az állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményt vagy bármely olyan más helyszínt, ahol a betegség gyanúja felmerül, ideértve a gyaníthatóan felmerült betegség kialakulásának lehetséges eredeti helyszíneit;

b)

leltárt készít az alábbiakról:

i.

a létesítményben, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy bármely más helyszínen található tartott állatok;

ii.

amennyiben az adott, jegyzékbe foglalt betegség terjedése szempontjából fontos, a létesítményben, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy bármely más helyszínen található termékek;

c)

biztosítja megfelelő biológiai biztonsági intézkedések alkalmazását annak megakadályozására, hogy az adott, jegyzékbe foglalt betegség kórokozója átterjedjen más állatokra vagy az emberre;

d)

amennyiben a betegség kórokozója továbbterjedésének megakadályozásához szükséges, biztosítja az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt állatfajokhoz tartozó, tartott állatok elkülönítésben tartását és vadon élő állatokkal való érintkezésük megakadályozását;

e)

a jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben korlátozza azon tartott állatok, termékek és adott esetben emberek, járművek és bármely olyan anyag vagy más eszköz mozgását vagy mozgatását, amely révén a betegség kórokozója továbbterjedhetett azon létesítményekről, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokról, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekről és bármely más helyszínről, valamint azon létesítményekre, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokra, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre és bármely más helyszínre, ahol az adott, jegyzékbe foglalt betegség gyanúja felmerült;

f)

az e fejezet 4. szakaszában foglalt járványvédelmi intézkedések figyelembevételével meghoz bármely más szükséges, az alábbiakat érintő járványvédelmi intézkedést:

i.

az illetékes hatóság által végrehajtandó, az 54. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat és az e bekezdés a)–d) pontjában meghatározott járványvédelmi intézkedések más létesítményekre, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokra vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre, illetve bármely egyéb helyszínre való alkalmazása;

ii.

a betegségleírást figyelembe véve megfelelő, ideiglenes korlátozás alatt álló körzetek létrehozása;

g)

az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás indítása.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben előírt szabályok kiegészítésére irányuló részletes szabályokról a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségtől függően meghozandó konkrét és részletes járványvédelmi intézkedések tekintetében, az alábbiakban felsoroltakkal kapcsolatban felmerülő kockázatok alapján:

a)

az állatfaj vagy állatkategória;

b)

a termelés típusa.

56. cikk

Az előzetes járványvédelmi intézkedések felülvizsgálata és kiterjesztése

Az 55. cikk (1) bekezdésében előírt járványvédelmi intézkedéseket:

a)

az illetékes hatóságnak az alábbiak révén nyert megállapítások fényében adott esetben felül kell vizsgálnia:

i.

az 54. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat;

ii.

az 57. cikk (1) bekezdésében foglalt járványügyi nyomozás;

b)

szükség esetén ki kell terjeszteni az 55. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerinti más helyszínekre.

2. szakasz

Járványügyi nyomozás

57. cikk

Járványügyi nyomozás

(1)   Az illetékes hatóságnak járványügyi nyomozást kell folytatnia a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek állatok körében való előfordulásának megállapítása esetén.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt járványügyi nyomozásnak a következő célokat kell szolgálnia:

a)

a jegyzékbe foglalt betegség valószínű eredetének és terjedési módjának azonosítása;

b)

annak kiszámítása, hogy a jegyzékbe foglalt betegség valószínűleg mennyi ideje van jelen;

c)

azoknak a létesítményeknek – és azok járványügyi egységeinek –, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásoknak vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményeknek vagy más olyan helyszínnek az azonosítása, ahol a gyaníthatóan felmerülő, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokba tartozó állatok megfertőződhettek;

d)

információszerzés a tartott állatok, személyek, termékek, járművek, bármely anyag és más eszköz mozgásáról vagy mozgatásáról, amely révén a betegség kórokozója továbbterjedhetett a jegyzékbe foglalt betegség előfordulásának gyanújáról vagy megállapításáról szóló bejelentést megelőző, releváns időszakban;

e)

információszerzés a jegyzékbe foglalt betegségnek a környező területen való valószínű elterjedéséről, ideértve a betegségvektorok jelenlétét és eloszlását.

3. szakasz

Betegség tartott állatok körében való jelenlétének megállapítása

58. cikk

A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének az illetékes hatóság általi hatósági megállapítása

(1)   Az illetékes hatóságnak a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétének hatósági megállapítását az alábbi információkra kell alapoznia:

a)

az 54. cikk (2) bekezdésében előírt klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

b)

az 57. cikk (1) bekezdésében előírt járványügyi nyomozás előzetes vagy végleges eredményei;

c)

egyéb rendelkezésre álló járványügyi adatok.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett hatósági megállapítás tekintetében teljesítendő követelményeket illetően.

59. cikk

Az előzetes járványvédelmi intézkedések megszüntetése a jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének kizárása esetén

Az illetékes hatóságnak mindaddig alkalmaznia kell az 55. cikk (1) bekezdésében és az 56. cikkben előírt előzetes járványvédelmi intézkedéseket, amíg a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétét az 58. cikk (1) bekezdésében említett információk vagy az 58. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szabályok alapján ki nem zárják.

4. szakasz

Betegség tartott állatok körében való jelenlétének megállapítása esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések

60. cikk

Az illetékes hatóság által hozandó azonnali járványvédelmi intézkedések

Amennyiben az 58. cikk (1) bekezdésének megfelelően hatósági megállapítást nyer a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyikének tartott állatok körében való kitörése, az illetékes hatóságnak haladéktalanul meg kell tennie az alábbiakat:

a)

az adott, jegyzékbe foglalt betegség által hivatalosan fertőzöttnek nyilvánítja a fertőzött létesítményt, élelmiszer- vagy takarmányipari létesítményt, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményt vagy más helyszínt;

b)

az adott, jegyzékbe foglalt betegségnek megfelelő, korlátozás alatt álló körzetet hoz létre;

c)

végrehajtja a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervet a járványvédelmi intézkedések teljes körű összehangolásának biztosítása érdekében.

61. cikk

Fertőzött létesítmények és más helyszínek

(1)   A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek valamelyikének tartott állatok körében való kitörése esetén az illetékes hatóságnak az említett, jegyzékbe foglalt betegség továbbterjedésének megakadályozása céljából a 60. cikk a) pontjában említett valamely létesítményben, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásnál, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy más helyszínen – a magáningatlanba való bejutásra vonatkozó nemzeti előírások függvényében – haladéktalanul meg kell hoznia egy vagy több járványvédelmi intézkedést az alábbiak közül:

a)

a jegyzékbe foglalt betegség által esetlegesen fertőzött vagy annak terjedéséhez esetlegesen hozzájáruló személyek, állatok, termékek, járművek vagy bármely más anyag mozgásának vagy mozgatásának a korlátozása;

b)

a jegyzékbe foglalt betegség által esetlegesen fertőzött vagy annak terjedéséhez esetlegesen hozzájáruló állatok leölése és hulláik ártalmatlanítása, illetve az említett állatok levágása;

c)

az esetlegesen fertőzött termékek, takarmány vagy bármely más anyagok megsemmisítése, feldolgozása, átalakítása vagy kezelése, vagy az esetlegesen fertőzött felszerelés, szállítóeszközök, növények, növényi termékek vagy víz kezelése oly módon, hogy a betegség minden kórokozója vagy annak vektora biztosan elpusztuljon;

d)

a tartott állatok vakcinázása vagy más állatgyógyászati készítményekkel való kezelése a 46. cikk (1) bekezdésének és a 69. cikknek, valamint a 47. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően;

e)

a valószínűleg fertőzött, a jegyzékbe foglalt betegség terjedéséhez hozzájáruló állatok és termékek elkülönítése, karanténja vagy kezelése;

f)

takarítás, tisztítás, fertőtlenítés, valamint rovarok és rágcsálók elleni védekezés vagy más szükséges biológiai biztonsági intézkedés végrehajtása a fertőzött létesítményben, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásnál, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy más helyszínen a jegyzékbe foglalt betegség terjedési kockázatának minimalizálására;

g)

az 57. cikk (1) bekezdésében előírt járványügyi nyomozás végrehajtásához szükséges, elegendő számú megfelelő minta vételezése;

h)

a minták laboratóriumi vizsgálata;

i)

egyéb megfelelő intézkedések.

(2)   Az illetékes hatóságnak az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie annak meghatározásához, hogy az (1) bekezdés szerinti járványvédelmi intézkedések közül melyiket kell alkalmazni:

a)

a betegségleírás;

b)

a termelés típusa és a fertőzött létesítményen, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozáson, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményen vagy más helyszínen belüli járványügyi egységek;

(3)   Az illetékes hatóság kizárólag akkor engedélyezheti a létesítményben vagy bármely más helyszínen az újratelepítést, ha:

a)

az (1) bekezdésben foglalt minden megfelelő járványvédelmi intézkedést és laboratóriumi vizsgálatot sikeresen végrehajtottak;

b)

elegendő idő telt el annak megakadályozásához, hogy a fertőzött létesítmény, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozás, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmény és más helyszín az (1) bekezdésben említett kitörést okozó, jegyzékbe foglalt betegséggel újrafertőződjön.

62. cikk

Járványügyi kapcsolatban lévő létesítmények és helyszínek

(1)   Az illetékes hatóságnak a 61. cikk (1) bekezdése szerinti járványvédelmi intézkedéseket ki kell terjesztenie más létesítményekre, azok járványügyi egységeire, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásokra, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre vagy bármely más helyszínre vagy szállítóeszközre, ha az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás vagy a klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei vagy más járványügyi adatok alapján fennáll a gyanú, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség, amely miatt az intézkedéseket meghozták, a fent felsoroltakra is átterjed, illetve azokról vagy azokon keresztül továbbterjed.

(2)   Ha az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás során azt állapítják meg, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség valószínűleg egy másik tagállamból ered, illetve ha valószínű, hogy az említett, jegyzékbe foglalt betegség átterjedt egy másik tagállamra, az illetékes hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell a szóban forgó tagállamot és a Bizottságot.

(3)   A (2) bekezdésben említett esetekben a különböző tagállamok illetékes hatóságainak közösen újabb járványügyi nyomozást kell folytatniuk, és együtt kell működniük a járványvédelmi intézkedések végrehajtása terén.

63. cikk

Felhatalmazás a fertőzött és járványügyi kapcsolatban álló létesítményekben és más helyszíneken végrehajtandó járványvédelmi intézkedések tekintetében

A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azon járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat illetően, amelyeket a 61. és 62. cikknek megfelelően az illetékes hatóságnak meg kell hoznia a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt bármely betegség esetében a fertőzött és járványügyi kapcsolatban álló létesítményekre, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásokra vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre és helyszínekre vonatkozóan, beleértve az arra vonatkozó szabályokat is, hogy a jegyzékbe foglalt egyes betegségek esetén a 61. cikk (1) bekezdésében foglalt mely járványvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

Az említett részletes szabályok az alábbiakra terjednek ki:

a)

a 61. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontja szerinti járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó feltételek és követelmények;

b)

a 61. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésre vagy más szükséges biológiai biztonsági intézkedésre vonatkozó eljárások, adott esetben a biocid termékek e célokra való használatának meghatározásával;

c)

a 61. cikk (1) bekezdésének g)–h) pontja szerinti mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra vonatkozó feltételek és követelmények;

d)

a 61. cikk (3) bekezdése szerinti újratelepítésre vonatkozó részletes feltételek és követelmények;

e)

a 62. cikkben foglalt, a járványügyi kapcsolatban álló létesítményekre, más helyszínekre és szállítóeszközökre vonatkozóan végrehajtandó, szükséges járványvédelmi intézkedések.

64. cikk

Korlátozás alatt álló körzetek illetékes hatóság általi létrehozása

(1)   Az illetékes hatóságnak a 60. cikk b) pontjában említett, korlátozás alatt álló körzetet kell létrehoznia azon fertőzött létesítmény, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozás, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmény vagy más helyszín körül, ahol a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség kitört a tartott állatok körében, adott esetben figyelembe véve az alábbiakat:

a)

a betegségleírás;

b)

a korlátozás alatt álló körzetek földrajzi elhelyezkedése;

c)

a korlátozás alatt álló körzeteket jellemző ökológiai és hidrológiai tényezők;

d)

a meteorológiai feltételek;

e)

a vektorok jelenléte, eloszlása és típusa a korlátozás alatt álló körzetekben;

f)

az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás és más elvégzett tanulmányok eredményei, valamint járványügyi adatok;

g)

a laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

h)

az alkalmazott járványvédelmi intézkedések;

i)

egyéb releváns járványügyi tényezők.

A korlátozás alatt álló körzetnek adott esetben magában kell foglalnia egy meghatározott méretű és felépítésű védő- és felügyeleti körzetet.

(2)   Az illetékes hatóságnak folyamatosan értékelnie és vizsgálnia kell a helyzetet, és szükség esetén a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozása érdekében meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a)

kiigazítja a korlátozás alatt álló körzet határait;

b)

további korlátozás alatt álló körzeteket hoz létre.

(3)   Amennyiben a korlátozás alatt álló körzetek több tagállam területén találhatók, az érintett tagállamok illetékes hatóságainak együtt kell működniük azok létrehozásában.

(4)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a korlátozás alatt álló körzetek – beleértve a védő- vagy felügyeleti körzeteket is – létrehozására és módosítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében.

65. cikk

Korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó járványvédelmi intézkedések

(1)   Az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a korlátozás alatt álló körzetben – a magáningatlanba való bejutásra vonatkozó nemzeti előírások függvényében – bevezessenek az alábbiak közül egy vagy több járványvédelmi intézkedést a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség továbbterjedésének megakadályozására:

a)

azon létesítmények, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozások, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények vagy más helyszínek azonosítása, ahol a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, tartott állatok találhatók;

b)

azon létesítményekben, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásokban, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy más helyszíneken tett látogatások, ahol az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok találhatók, valamint szükség esetén vizsgálatok, mintavétel és a minták laboratóriumi vizsgálata;

c)

azon követelmények, amelyek az adott, jegyzékbe foglalt betegség által esetlegesen fertőzött vagy annak terjedéséhez esetlegesen hozzájáruló személyek, állatok, termékek, takarmány, járművek és bármely más anyag korlátozás alatt álló körzetekből történő vagy azokon belüli mozgására, mozgatására, valamint korlátozás alatt álló körzeteken keresztül történő szállításra vonatkoznak;

d)

az alábbiakra vonatkozóan biológiai biztonsági követelmények bevezetése:

i.

állati eredetű termékek előállítása, feldolgozása és forgalmazása;

ii.

állati melléktermékek összegyűjtése és ártalmatlanítása;

iii.

szaporítóanyagok begyűjtése, tárolása és kezelése;

e)

tartott állatoknak a 46. cikk (1) bekezdésének és a 47. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően történő vakcinázása vagy más állatgyógyászati készítményekkel való kezelése;

f)

takarítás, tisztítás, fertőtlenítés, valamint a rovarok és rágcsálók elleni védekezés vagy egyéb szükséges biológiai biztonsági intézkedések;

g)

élelmiszeripari létesítmény kijelölése vagy adott esetben engedélyezése a korlátozás alatt álló körzetekből származó állatok levágására vagy az ilyen állatokból származó termékek kezelésére;

h)

az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó azonosítási és nyomon követhetőségi követelmények;

i)

más szükséges biológiai biztonsági és kockázatcsökkentő intézkedések az adott, jegyzékbe foglalt betegség terjedési kockázatának minimalizálására.

(2)   Az illetékes hatóság köteles:

a)

meghozni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a korlátozás alatt álló körzetekben lévő személyek teljes körű tájékoztatást kapjanak az érvényben lévő korlátozásokról és a járványvédelmi intézkedések jellegéről;

b)

a felelős személyek számára előírni a jegyzékbe foglalt betegség továbbterjedésének megakadályozásához szükséges kötelezettségeket.

(3)   Az illetékes hatóságnak az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie annak meghatározásához, hogy az (1) bekezdésben foglalt járványvédelmi intézkedések melyikét kell végrehajtani:

a)

a betegségleírás;

b)

a termelés típusai;

c)

a szóban forgó járványvédelmi intézkedések megvalósíthatósága, megléte és hatékonysága.

66. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a korlátozás alatt álló körzetekben történő mozgatással kapcsolatban

(1)   A 64. cikk (1) bekezdésében foglalt, korlátozás alatt álló körzetben a felelős személyek csak az illetékes hatóság engedélyével mozgathatnak tartott állatokat és termékeket, és kizárólag e hatóság esetleges utasításainak megfelelően.

(2)   A 64. cikk (1) bekezdése szerinti, korlátozás alatt álló körzetben állatokat vagy termékeket tartó felelős személyeknek be kell jelenteniük az illetékes hatóságnak a tartott állatoknak és termékeknek a korlátozás alatt álló körzeten belül történő vagy azon kívülre irányuló, tervezett mozgatását. Amennyiben az illetékes hatóság a 65. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően bejelentési kötelezettséget írt elő, a felelős személynek e kötelezettségnek megfelelően kell megtennie a bejelentést.

67. cikk

Felhatalmazás a korlátozás alatt álló körzetekben alkalmazandó járványvédelmi intézkedések tekintetében

A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a korlátozás alatt álló körzetekben a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egyes betegségek tekintetében a 65. cikk (1) bekezdése értelmében meghozandó járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat illetően, beleértve az arra vonatkozó szabályokat is, hogy a jegyzékbe foglalt egyes betegségek esetén a 65. cikk (1) bekezdésében foglalt mely járványvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

Az említett részletes szabályoknak az alábbiakra kell kiterjedniük:

a)

a 65. cikk (1) bekezdésének a), c), d), e), g), h) és i) pontja szerinti járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó feltételek és követelmények;

b)

a 65. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésre vagy más szükséges biológiai biztonsági intézkedésre vonatkozó eljárások, adott esetben a biocid termékek e célokra való használatának meghatározásával;

c)

a 65. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti járványvédelmi intézkedések és laboratóriumi vizsgálatok végrehajtása után folytatandó szükséges felügyeleti tevékenység;

d)

egyéb konkrét járványvédelmi intézkedések a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett konkrét, jegyzékbe foglalt betegségek terjedésének megfékezésére.

68. cikk

Járványvédelmi intézkedések fenntartása korlátozás alatt álló körzetekben; felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   Az illetékes hatóságnak addig kell folytatnia az e szakaszban foglalt járványvédelmi intézkedések alkalmazását, amíg nem teljesülnek a következő feltételek:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségnek megfelelő járványvédelmi intézkedések végrehajtása, amelynek tekintetében a korlátozásokat alkalmazták;

b)

az alábbiaknak megfelelő végső takarítás, tisztítás, fertőtlenítés, rovarok és rágcsálók elleni védekezés vagy más szükséges biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása:

i.

a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegség, amelynek tekintetében a járványvédelmi intézkedéseket alkalmazták;

ii.

a fertőzött tartott állatok faja;

iii.

a termelés típusa;

c)

a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségnek megfelelő felügyelet végrehajtása, amely tekintetében a járványvédelmi intézkedéseket alkalmazták, illetve a létesítmény vagy a helyszín típusának megfelelő felügyelet végrehajtása a korlátozás alatt álló körzetben az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítés igazolására.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek az alábbiakat érintően részletes szabályokat írnak elő az (1) bekezdésben foglalt, az illetékes hatóság által meghozandó járványvédelmi intézkedésekre vonatkozóan:

a)

a takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésre vagy más szükséges biológiai biztonsági intézkedésekre vonatkozó végleges eljárások, és adott esetben biocid termékek e célokra való használata;

b)

a „betegségtől mentes” minősítésnek a betegség kitörését követő visszaszerzése érdekében végzett felügyeleti tevékenység megszervezése, eszközei, módszerei, gyakorisága, intenzitása, a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció és a mintavételi módszerek;

c)

a korlátozás alatt álló körzeteknek az e cikk (1) bekezdésében foglalt járványvédelmi intézkedések végrehajtása utáni újratelepítése, figyelembe véve az újratelepítésre vonatkozóan a 61. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeket;

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóság által a „betegségtől mentes” minősítés visszaszerzéséhez szükséges egyéb járványvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban az (1) bekezdés szerint meghozandó járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat illetően.

69. cikk

Vészhelyzeti vakcinázás

(1)   Amennyiben ez szükséges a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegség elleni hatékony védekezéshez, amely tekintetében a betegség kitörése miatt a járványvédelmi intézkedéseket alkalmazták, az illetékes hatóság:

a)

vakcinázási tervet dolgozhat ki;

b)

vakcinázási körzeteket hozhat létre.

(2)   Az illetékes hatóságnak az (1) bekezdés szerinti vakcinázási tervet és a vakcinázási körzetek létrehozását érintő döntések meghozatalakor az alábbiakat kell figyelembe vennie:

a)

a 43. cikkben előírt készenléti tervekben meghatározott vészhelyzeti vakcinázásra vonatkozó követelmények;

b)

a 46. cikk (1) bekezdésében és bármely, a 47. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt, a vakcinák használatára vonatkozó követelmények.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti vakcinázási körzeteknek meg kell felelniük a 47. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott azon követelményeknek, amelyek a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésének megakadályozására irányuló kockázatcsökkentő intézkedésekre és a felügyeletre vonatkoznak.

5. szakasz

Vadon élő állatok

70. cikk

Vadon élő állatok

(1)   Amennyiben az érintett tagállam illetékes hatósága gyanítja vagy hatóságilag megállapítja valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség vadon élő állatok körében való jelenlétét, köteles:

a)

a vadon élő állatpopulációra vonatkozóan felügyeleti tevékenységet végezni, amennyiben az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében ez indokolt;

b)

meghozni a szükséges járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt járványvédelmi és -megelőzési intézkedések magukban foglalhatnak egy vagy több, az 53–69. cikkben meghatározott intézkedést, és azoknak figyelembe kell venniük a betegségleírást és a fertőzött, vadon élő állatokat, valamint a betegségek állatra vagy emberre való átvitelének kockázatát.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek bármelyike jelenlétének hatósági megállapítása esetén az e cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében végzett felügyeletre vonatkozó kritériumok és eljárások, a 27. cikkben foglaltaknak megfelelően;

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek bármelyike jelenlétének hatósági megállapítása esetén az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket kiegészítő részletes szabályok.

Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a betegségleírást és az e cikk (1) bekezdésében említett, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokat.

6. szakasz

A kiegészítő járványvédelmi intézkedések, a koordináció, és ideiglenes különleges járványvédelmi szabályok

71. cikk

Kiegészítő járványvédelmi intézkedések, az intézkedések koordinációja és az 1–5. szakaszra (53–70. cikk) vonatkozó ideiglenes különleges járványvédelmi szabályok

(1)   A tagállamok hozhatnak olyan kiegészítő járványvédelmi intézkedéseket, amelyek az 55. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésében, a 62. cikkben, a 65. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 68. cikk (1) bekezdésében előírt, valamint a 63. cikk, a 67. cikk és a 68. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt járványvédelmi intézkedéseket egészítik ki, amennyiben az ilyen intézkedések tiszteletben tartják az e rendeletben meghatározott szabályokat, és a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megfékezése tekintetében szükségesek és arányosak, figyelembe véve az alábbiakat:

a)

az adott járványügyi körülmények;

b)

a létesítmények, más helyszínek és a termelés típusa;

c)

az érintett állatok fajai és kategóriái;

d)

gazdasági vagy társadalmi feltételek.

(2)   A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az alábbiakról:

a)

az illetékes hatóság által hozott, az 58., 59., 61., 62., 64. és 65. cikkben, a 68. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikkben és a 70. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 63. és 67. cikk, a 68. cikk (2) bekezdése és a 70. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt járványvédelmi intézkedések;

b)

bármely, az (1) bekezdésben foglaltak szerint általuk hozott kiegészítő járványvédelmi intézkedés.

(3)   A Bizottság felülvizsgálja a betegséggel kapcsolatos helyzetet és az illetékes hatóság által e fejezetnek megfelelően hozott járványvédelmi intézkedéseket, valamint a tagállam által e fejezetnek megfelelően bevezetett valamennyi kiegészítő járványvédelmi intézkedést, és végrehajtási jogi aktusok útján korlátozott időtartamra, a járványügyi helyzetnek megfelelő feltételek mellett különleges járványvédelmi intézkedéseket hozhat, amennyiben:

a)

a járványügyi helyzet fényében az említett járványvédelmi intézkedések nem bizonyultak megfelelőnek;

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az e fejezetnek megfelelően hozott járványvédelmi intézkedések ellenére terjed.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatást kifejtő, újonnan fellépő kockázattal járó betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

2. FEJEZET

A 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó járványvédelmi intézkedések

1. szakasz

Járványvédelmi intézkedések betegségnek a tartott állatok körében felmerülő gyanúja esetében

72. cikk

A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségekkel kapcsolatban a felelős személyekre és más vonatkozó érintett természetes és jogi személyekre vonatkozó kötelezettségek

(1)   A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja tekintetében a tagállamok – a 18. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésén túlmenően, és az illetékes hatóság által a 74. cikk (1) bekezdésének megfelelően esetlegesen hozott járványvédelmi intézkedésektől függően – intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a felelős személyek és más vonatkozó érintett természetes és jogi személyek meghozzák a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 74. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban említett járványvédelmi intézkedéseket annak céljából, hogy megakadályozzák az említett, jegyzékbe foglalt betegségnek a felelősségük alá tartozó fertőzött állatokról, létesítményekből és más helyszínekről más nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő átterjedését.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében előírt járványvédelmi intézkedések kiegészítésére vonatkozó részletes szabályokról.

73. cikk

A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek előfordulásának gyanúja esetén az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat

(1)   Az illetékes hatóságnak a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt valamely betegség tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén késedelem nélkül vizsgálatot kell folytatnia az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt vizsgálat céljából az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy:

a)

a hatósági állatorvosok klinikai vizsgálatot végezzenek az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok reprezentatív mintáján;

b)

a hatósági állatorvosok a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, tartott állatok köréből megfelelő mintákat, valamint egyéb mintákat vegyenek az illetékes hatóság által e célra kijelölt laboratóriumokban végzendő laboratóriumi vizsgálatokhoz;

c)

az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítását vagy kizárását célzó laboratóriumi vizsgálatokra ilyen kijelölt laboratóriumokban kerüljön sor.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat szabályait kiegészítő részletes szabályokról.

74. cikk

Az illetékes hatóság által a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében végrehajtandó előzetes járványvédelmi intézkedések

(1)   Az illetékes hatóságnak a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén – a magáningatlanba való bejutásra vonatkozó nemzeti előírásoknak, a 73. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat eredményeinek és a 79. cikknek megfelelő járványvédelmi intézkedések végrehajtásának a függvényében – végre kell hajtania az alábbi előzetes járványvédelmi intézkedéseket:

a)

járványvédelmi intézkedések alkalmazása az adott, jegyzékbe foglalt betegségnek a fertőzött területről, létesítményből, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásból, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményből vagy más helyszínről való elterjedésének megfékezésére;

b)

szükség esetén járványügyi nyomozás indítása, figyelembe véve az ilyen nyomozásra vonatkozóan az 57. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályokat.

(2)   Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett esetekben az ott említett intézkedéseken túlmenően kiegészítő előzetes járványvédelmi intézkedéseket is hozhat, feltéve, hogy ezek az intézkedések tiszteletben tartják e rendelet rendelkezéseit és összhangban vannak az uniós joggal.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben foglalt előzetes járványvédelmi intézkedéseknek a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelentette kockázatot tekintve megfelelőknek és arányosaknak kell lenniük, figyelembe véve az alábbiakat:

a)

a betegségleírás;

b)

a fertőzött tartott állatok;

c)

azon tagállam, körzet, kompartment vagy létesítmény egészségügyi állapota, ahol felmerült az adott, jegyzékbe foglalt betegség gyanúja;

d)

az 55. cikk (1) bekezdésében és az 56. cikkben, valamint az 55. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt előzetes járványvédelmi intézkedések.

(4)   A Bizottság a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vonatkozásában a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el – figyelembe véve az e cikk (3) bekezdésben említett szempontokat – az e cikk (1) bekezdésben foglalt szabályokat kiegészítő szabályokról, az alábbiak tekintetében:

a)

a jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozása érdekében meghozandó, az (1) bekezdés a) pontjában előírt előzetes járványvédelmi intézkedések;

b)

az (1) bekezdés a) pontjában előírt előzetes járványvédelmi intézkedések alkalmazása más létesítményekre, azok járványügyi egységeire, élelmiszer vagy takarmányipari vállalkozásokra és állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre vagy más helyszínekre;

c)

a betegségleírásnak megfelelő, ideiglenes korlátozás alá vont körzetek létrehozása.

75. cikk

A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó előzetes járványvédelmi intézkedések felülvizsgálata és kiterjesztése

A 74. cikk (1) bekezdésében előírt járványvédelmi intézkedéseket:

a)

az illetékes hatóságnak adott esetben – a 73. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat és amennyiben releváns, a 74. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt járványügyi nyomozás megállapításai alapján – felül kell vizsgálnia;

b)

szükség esetén ki kell terjeszteni a 74. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti más helyszínekre.

76. cikk

A felelős személyek és más vonatkozó természetes és jogi személyek kötelezettségei és az illetékes hatóság által végrehajtandó intézkedések a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek előfordulásának gyanúja esetén

(1)   A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek olyan tagállamban való előfordulásának gyanúja esetén, amely a 31. cikk (2) bekezdése alapján a területe, illetve annak körzetei vagy kompartmentjei vonatkozó részeire kiterjedő mentesítési program létrehozásáról határozott, az adott tagállam intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a felelős személyek és más vonatkozó érintett természetes és jogi személyek – az illetékes hatóság által esetlegesen az e cikk (2) bekezdésének megfelelően hozott járványvédelmi intézkedések függvényében – meghozzák a 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő intézkedéseket.

(2)   Azoknak a tagállamoknak az illetékes hatósága, amelyek úgy határoztak, hogy végrehajtják valamely, az (1) bekezdésben említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítést, a szóban forgó betegség tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén köteles:

a)

haladéktalanul vizsgálatot folytatni az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából, a 73. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően;

b)

a (2) bekezdésben előírt vizsgálat eredményeinek és a 80. cikk (1) bekezdésének megfelelő járványvédelmi intézkedések végrehajtásának a függvényében végrehajtani a 74. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt előzetes járványvédelmi intézkedéseket.

(3)   Az illetékes hatóság köteles a 75. cikknek megfelelően felülvizsgálni és kiterjeszteni a (2) bekezdés b) pontjában említett előzetes járványvédelmi intézkedéseket.

(4)   Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése a 36. cikknek megfelelően „betegségtől mentes” minősítést kapott tagállamokra vagy körzetekre, illetve a 37. cikk (2) bekezdésének megfelelően „betegségtől mentes” minősítést kapott kompartmentekre is alkalmazandó annak érdekében, hogy azok megőrizhessék ezt a minősítést.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokat kiegészítő részletes szabályokról:

a)

az (1) bekezdésben előírt járványvédelmi intézkedések;

b)

a (2) bekezdés a) pontjában előírt vizsgálat;

c)

a jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozása érdekében meghozandó, a (2) bekezdés b) pontjában előírt előzetes járványvédelmi intézkedések.

2. szakasz

Betegség tartott állatok körében való jelenlétének megállapítása

77. cikk

Betegség jelenlétének az illetékes hatóság általi hatósági megállapítása

(1)   Az illetékes hatóságnak a 9. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétének hatósági megállapítását az alábbi információkra kell alapoznia:

a)

a 73. cikk (2) bekezdésében előírt klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

b)

adott esetben a 74. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt járványügyi nyomozás;

c)

egyéb rendelkezésre álló járványügyi adatok.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett hatósági megállapítás tekintetében teljesítendő követelményeket illetően.

78. cikk

Az előzetes járványvédelmi intézkedések megszüntetése a betegség jelenlétének kizárása esetén

Az illetékes hatóságnak mindaddig alkalmaznia kell a 74. cikk (1) bekezdésében, a 75. cikkben és a 76. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt előzetes járványvédelmi intézkedéseket, amíg a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétét a 77. cikk (1) bekezdésének és a 77. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően ki nem zárják.

3. szakasz

Járványvédelmi intézkedések betegség tartott állatok körében való jelenlétének megállapítása esetén

79. cikk

Az illetékes hatóság által a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében végrehajtandó járványvédelmi intézkedések

Amennyiben a 77. cikk (1) bekezdésének megfelelően hatósági megállapítást nyer a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek valamelyikének tartott állatok körében való kitörése, az illetékes hatóság a betegség kitörése által érintett tagállamban, körzetben vagy kompartmentben köteles:

a)

alkalmazni a jegyzékbe foglalt adott betegségre vonatkozó, a 31. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelező mentesítési programban meghatározott járványvédelmi intézkedéseket; vagy

b)

ha a tagállam, a körzet vagy kompartment a 36. cikknek, illetve a 37. cikknek megfelelően „betegségtől mentes” minősítést kapott:

i.

meghozni egy vagy több intézkedést az 53–69. cikkben meghatározottak közül, mégpedig oly módon, hogy az arányos legyen a jegyzékbe foglalt szóban forgó betegség által jelentett kockázatokkal, valamint

ii.

szükség esetén bevezetni a jegyzékbe foglalt adott betegségre vonatkozó kötelező mentesítési programot.

80. cikk

Az illetékes hatóság által a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében végrehajtandó járványvédelmi intézkedések

(1)   A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt valamely betegség tartott állatok körében, olyan tagállamban való kitörésének a 77. cikk (1) bekezdésének megfelelő hatósági megállapítása esetén, amely a 31. cikk (2) bekezdése alapján a területének, illetve annak körzeteinek vagy kompartmentjeinek a jegyzékbe foglalt adott betegség és a szóban forgó kitörés által érintett részeire kiterjedő mentesítési program létrehozásáról határozott, az illetékes hatóságnak alkalmaznia kell az önkéntes mentesítési programban meghatározott járványvédelmi intézkedéseket.

(2)   Az illetékes hatóság hozhat az (1) bekezdésben említett intézkedéseket kiegészítő járványvédelmi intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatnak az 53–69. cikkben meghatározottak közül egy vagy több intézkedést; ezeknek az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a szóban forgó, a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelentette kockázattal, továbbá figyelembe kell venniük az alábbiakat:

a)

a betegségleírás;

b)

a fertőzött tartott állatok;

c)

gazdasági és társadalmi hatások.

(3)   A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt valamely betegség tartott állatok körében, olyan tagállamban, körzetben vagy kompartmentben való kitörésének a 77. cikk (1) bekezdésének megfelelő hatósági megállapítása esetén, amely a 36. cikknek, illetve a 37. cikknek megfelelően „betegségtől mentes” minősítést kapott, e minősítés megőrzése céljából az illetékes hatóság az 53–69. cikkben meghatározottak közül meghozhat egy vagy több intézkedést. Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a jegyzékbe foglalt adott betegség jelentette kockázattal, és figyelembe kell venniük az alábbiakat:

a)

a betegségleírás;

b)

a fertőzött tartott állatok;

c)

gazdasági és társadalmi hatások.

4. szakasz

Vadon élő állatok

81. cikk

A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vadon élő állatok körében való jelenlétének esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések

Amennyiben az érintett tagállam illetékes hatósága gyanítja vagy hatóságilag megállapítja valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségnek vadon élő állatok körében való kitörését, a betegség kitörése által érintett tagállam, terület vagy körzet teljes területén köteles:

a)

alkalmazni a jegyzékbe foglalt adott betegségre vonatkozó, a 30. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelező mentesítési programban meghatározott járványvédelmi intézkedéseket; vagy

b)

kötelező mentesítési programot bevezetni, amennyiben a jegyzékbe foglalt adott betegségre vonatkozó, a 30. cikk (1) bekezdésében foglalt mentesítési program még nem került alkalmazásra a betegségtől való korábbi mentesség miatt, vagy mivel az adott betegség korábban nem volt jelen, illetve ha az adott betegség terjedésének megfékezéséhez és megelőzéséhez szükség van a vadon élő állatokra vonatkozó intézkedések alkalmazására.

82. cikk

A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vadon élő állatok körében való jelenlétének esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések

(1)   Amennyiben az illetékes hatóság gyanítja vagy hatóságilag megállapítja valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségnek vadon élő állatok körében való jelenlétét, és az érintett tagállam úgy határozott, hogy végrehajtja a szóban forgó betegségtől való mentesítést, valamint feltéve, hogy a 31. cikk (2) bekezdésében foglalt önkéntes mentesítési program a jegyzékbe foglalt adott betegség tekintetében tartalmaz vadon élő állatokra vonatkozó intézkedéseket, az illetékes hatóságnak az adott gyanúnak vagy hatósági megállapításnak megfelelően a tagállam, terület vagy körzet teljes területén alkalmaznia kell az adott önkéntes mentesítési programban meghatározott járványvédelmi intézkedéseket.

(2)   Az illetékes hatóság hozhat az (1) bekezdésben említett intézkedéseket kiegészítő járványvédelmi intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatnak az 53–69. cikkben meghatározottak közül egy vagy több intézkedést; ezeknek az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a szóban forgó, a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelentette kockázattal, továbbá figyelembe kell venniük az alábbiakat:

a)

a betegségleírás;

b)

a fertőzött, vadon élő állatok, valamint a betegségek állatra vagy emberre való átvitelének kockázata; valamint

c)

gazdasági, társadalmi és környezeti hatások.

(3)   A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt valamely betegség vadon élő állatok körében, olyan tagállamban, körzetben vagy kompartmentben való kitörésének hatósági megállapítása esetén, amely a 36. cikknek, illetve a 37. cikknek megfelelően „betegségtől mentes” minősítést kapott, e minősítés megőrzése céljából az illetékes hatóság meghozhat az 53–69. cikkben meghatározottak közül egy vagy több intézkedést. Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt adott betegség jelentette kockázattal, és figyelembe kell venniük az alábbiakat:

a)

a betegségleírás;

b)

a fertőzött, vadon élő állatok, valamint a betegségek tartott állatra vagy emberre való átvitelének kockázata;

c)

a betegség vadon élő állatok körében való jelenlétének jelentősége az állatok egészségi állapotának szempontjából; valamint

d)

gazdasági, társadalmi és környezeti hatások.

5. szakasz

A bizottság által végzett koordináció és ideiglenes különleges járványvédelmi szabályok

83. cikk

Az 1–4. szakasz szerinti intézkedések Bizottság általi koordinációja, valamint az említett szakaszokra vonatkozó ideiglenes különleges szabályok

(1)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

a)

az illetékes hatóság általa 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a 8. cikk, a 77. cikk (1) bekezdésének, a 78., 79. és 81. cikknek, illetve a 77. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően hozott járványvédelmi intézkedések;

b)

az illetékes hatóság által a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a 77. cikk (1) bekezdésének, a 78. cikknek, a 80. cikk (1) bekezdésének és a 82. cikknek, illetve a 77. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően hozott járványvédelmi intézkedések.

(2)   A Bizottság felülvizsgálja a betegséggel kapcsolatos helyzetet és az illetékes hatóság által e fejezetnek megfelelően hozott járványvédelmi intézkedéseket, és végrehajtási jogi aktusok útján – a járványügyi helyzetnek megfelelő feltételek mellett, a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében korlátozott időtartamra – járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó különleges szabályokat állapíthat meg, amennyiben:

a)

az illetékes hatóság által hozott, említett járványvédelmi intézkedések a járványügyi helyzet fényében nem bizonyultak megfelelőnek;

b)

ajegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az adott esetben e fejezetnek megfelelően meghozott járványvédelmi intézkedések ellenére terjed.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   A 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségekkel kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatást kifejtő, újonnan fellépő kockázattal járnak, a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

IV. RÉSZ

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, ENGEDÉLYEZÉS, NYOMON KÖVETHETŐSÉG ÉS MOZGATÁS

I. CÍM

SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK, SZAPORÍTÓANYAGOK ÉS SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKTÓL SZÁRMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

1. FEJEZET

Nyilvántartásba vétel, engedélyezés, nyilvántartás-vezetés és nyilvántartások

1. szakasz

Létesítmények és bizonyos típusú felelős személyek nyilvántartásba vétele

84. cikk

A felelős személyeknek a létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettsége

(1)   Azon felelős személyeknek, amelyek létesítményei szárazföldi állatokat tartanak vagy szaporítóanyagokat gyűjtenek, állítanak elő, dolgoznak fel vagy tárolnak, az ilyen tevékenységek megkezdése előtt meg kell tenniük az alábbiakat a létesítményeiknek a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vétele érdekében:

a)

az illetékes hatóság tájékoztatása a felelősségük alá tartozó bármely ilyen létesítményről;

b)

információszolgáltatás az illetékes hatóság számára az alábbiakról:

i.

a felelős személy neve és címe;

ii.

a létesítmény helye és az építmények és felszerelések ismertetése;

iii.

a létesítményben tartani tervezett szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok kategóriái, fajai és száma vagy mennyisége, valamint a létesítmény kapacitása;

iv.

a létesítmény típusa; és

v.

a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.

(2)   A létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyeinek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)

a létesítményben bekövetkezett bármely olyan változás, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat érinti;

b)

a felelős személy tevékenységének vagy a létesítmény működésének a beszüntetése.

(3)   A 94. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyköteles létesítmények mentesülnek az e cikk (1) bekezdésében említett információk megadásának kötelezettsége alól.

85. cikk

Eltérés a felelős személyeknek a létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségétől

A 84. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 86. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól bizonyos olyan kategóriákba tartozó létesítményeket, amelyek jelentéktelen kockázatot képviselnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen mentességekről.

86. cikk

Végrehajtási hatáskör a felelős személyeknek a létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettsége tekintetében

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a létesítmények nyilvántartásba vétele céljából a felelős személyek által a 84. cikk (1) bekezdése szerint benyújtandó információk tekintetében, beleértve az információk benyújtására vonatkozó határidőket is.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg azon létesítménytípusok tekintetében, amelyeket a tagállamok az alábbiak alapján a 85. cikknek megfelelően mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól:

a)

a létesítményben tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok fajai, kategóriái és száma, valamint a létesítmény kapacitása;

b)

a létesítmény típusa; és

c)

tartott szárazföldi állatoknak vagy szaporítóanyagoknak a létesítménybe történő bevitele és a létesítményből történő kivitele.

(3)   Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

87. cikk

A tartott patások szállítóinak nyilvántartásba vételi kötelezettségei és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A tartott patásokat tagállamok között, illetve egy tagállam és egy harmadik ország között szállító szállítóknak az ilyen tevékenység megkezdése előtt meg kell tenniük az alábbiakat a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételük érdekében:

a)

az illetékes hatóság tájékoztatása az általuk végzett tevékenységről;

b)

információszolgáltatás az illetékes hatóság számára az alábbiakról:

i.

a szállító neve és címe;

ii.

a szállítani tervezett tartott patások kategóriái, fajai és száma;

iii.

a szállítás típusa;

iv.

a szállítóeszközök.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szállítóknak tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)

bármely olyan változás, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat érinti;

b)

a szállítási tevékenység beszüntetése.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében foglalt szabályok kiegészítéséről, melyek révén olyan más típusú szállítók számára, amelyek szállítási tevékenysége a bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó állatokra nézve meghatározott, jelentős kockázatot jelentenek, kötelezettséget ír elő a tevékenységük nyilvántartásba vétele céljából történő információnyújtásra.

88. cikk

Eltérés a tartott patások szállítóinak nyilvántartásba vételi kötelezettségétől

A 87. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 89. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól bizonyos olyan kategóriákba tartozó szállítókat, amelyek szállítási tevékenysége jelentéktelen kockázatot képviselnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen mentességekről.

89. cikk

Végrehajtási hatáskör a szállítók nyilvántartásba vételi kötelezettsége tekintetében

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a szállító által a tevékenységének nyilvántartásba vétele céljából a 87. cikk (1) és (3) bekezdése szerint benyújtandó információk tekintetében, beleértve az információk benyújtására vonatkozó határidőket is.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a szállítók azon típusai tekintetében, amelyeket a tagállamok az alábbiak alapján a 86. cikknek megfelelően mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól:

a)

a távolságok, amelyeken az adott patásokat szállítják; és

b)

az általuk szállított patások kategóriái, fajai és száma.

(3)   Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

90. cikk

Az összegyűjtési műveletet végző, létesítménytől független felelős személyek nyilvántartásba vételi kötelezettsége

(1)   A tartott patásokat és baromfit összegyűjtő, létesítménytől független felelős személyeknek – azokat is beleértve, akik állatokat vesznek és értékesítenek – a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételük érdekében az ilyen tevékenységek megkezdése előtt információt kell nyújtaniuk az illetékes hatóság számára az alábbiakról:

a)

a felelős személy neve és címe;

b)

a tevékenységük hatálya alá tartozó tartott patások és baromfi fajai és kategóriái.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felelős személyeknek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)

bármely olyan változás, amely az (1) bekezdésben említett információkat érinti;

b)

a felelős személy tevékenységének beszüntetése.

91. cikk

Eltérés az összegyűjtési műveletet végző felelős személyek nyilvántartásba vételi kötelezettségétől

A 90. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 92. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint mentesíthetik a nyilvántartásba vételi követelmény alól az összegyűjtési műveletet végző felelős személyek bizonyos olyan kategóriáit, amelyek jelentéktelen kockázatot képviselnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen mentességekről.

92. cikk

Végrehajtási hatáskör az összegyűjtési műveletet végző felelős személyek nyilvántartásba vételi kötelezettsége tekintetében

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a nyilvántartásba vétel céljából a felelős személyek által a 90. cikk (1) bekezdése szerint benyújtandó információk tekintetében, beleértve az információk benyújtására vonatkozó határidőket is.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a felelős személyek azon típusai tekintetében, amelyeket a tagállamok – a tevékenységük hatálya alá tartozó tartott szárazföldi állatok fajai, kategóriái és száma alapján – a 91. cikknek megfelelően mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól, feltéve, hogy a tevékenységük jelentéktelen kockázatot képvisel.

(3)   Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

93. cikk

Az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vételre irányuló kötelezettsége

Az illetékes hatóság köteles:

a)

a létesítményeket felvenni a 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba, amennyiben a felelős személy a 84. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat;

b)

a szállítókat felvenni a 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba, amennyiben a szállító a 87. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat;

c)

az összegyűjtési műveletet végző, létesítménytől független felelős személyeket felvenni a 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba, amennyiben a felelős személy a 90. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat.

Az illetékes hatóság köteles az első bekezdés a)–c) pontjában említett minden egyes létesítményt, szállítót és felelős személyt egyedi nyilvántartási számmal ellátni.

2. szakasz

Bizonyos létesítménytípusok engedélyezése

94. cikk

Bizonyos létesítmények engedélyezése és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   Az alábbi létesítménytípusok felelős személyeinek a 96. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránti kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatósághoz, és addig nem kezdhetik meg tevékenységüket, amíg létesítményüket a 97. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem engedélyezték:

a)

patások és szárnyasok összegyűjtését végző létesítmények, amelyekből az említett állatokat más tagállamba mozgatják, illetve amelyek más tagállamból érkező állatokat fogadnak;

b)

szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó létesítmények, amelyekből az említett állatok szaporítóanyagát más tagállamba mozgatják;

c)

keltetők, melyekből a keltetőtojásokat vagy szárnyasokat más tagállamba mozgatják;

d)

szárnyasokat tartó létesítmények, amelyekből a nem vágási célra szánt szárnyasokat vagy a keltetőtojásokat más tagállamba mozgatják;

e)

bármely más típusú, tartott szárazföldi állatokkal foglalkozó olyan létesítmény, amely jelentős kockázatot képvisel, és amelyet a (3) bekezdés b) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt szabályoknak megfelelően engedélyeztetni kell.

(2)   A felelős személyeknek be kell szüntetniük az (1) bekezdésben említett létesítményekben folytatott tevékenységüket, amennyiben:

a)

az illetékes hatóság a 100. cikk (2) bekezdésének megfelelően visszavonja vagy felfüggeszti az általa kiadott engedélyt; vagy

b)

a 99. cikk (3) bekezdésének megfelelően megadott, feltételhez kötött engedélyezés esetén, ha a létesítmény nem felel meg a 97. cikk (3) bekezdésében említett kiemelt követelményeknek, és nem kapja meg a 92. cikk (1) bekezdésének megfelelő végső engedélyt.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

eltérések az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett létesítménytípusok felelős személyeire vonatkozó azon követelménytől, hogy az illetékes hatósághoz kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóság által történő engedélyezés iránt, amennyiben az említett létesítmények által képviselt kockázat jelentéktelen;

b)

azon létesítménytípusok, amelyeket az (1) bekezdés e) pontjának megfelelően engedélyeztetni kell;

c)

az (1) bekezdés b) pontjában említett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények esetében a tevékenységek beszüntetésével kapcsolatos különleges szabályok.

(4)   A (3) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság e jogi aktusokat a következő kritériumokra alapozza:

a)

az egy létesítményben található, tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok fajai és kategóriái;

b)

az egy létesítményben tartott fajok száma, valamint az ott tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok száma;

c)

létesítménytípus és termeléstípus; és

d)

a tartott szárazföldi állatoknak vagy szaporítóanyagoknak az említett létesítménytípusokba történő bevitele vagy az onnan történő kivitele.

95. cikk

A „körülhatárolt létesítmény” minősítés engedélyezése

A „körülhatárolt létesítmény” minősítést elnyerni kívánó létesítmények felelős személyei:

a)

a 96. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránti kérelmet kell, hogy benyújtsanak az illetékes hatósághoz;

b)

csak azt követően vihetnek be tartott állatokat a 137. cikk (1) bekezdésében és a 137. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt követelményeknek megfelelő létesítményeikbe, illetve csak azt követően vihetik azokat ki a létesítményeikből, hogy az illetékes hatóság a 97. és 99. cikknek megfelelően engedélyezte a létesítményük számára az említett minősítést.

96. cikk

A felelős személyeknek az engedélyezéshez teljesítendő tájékoztatási kötelezettsége és végrehajtási jogi aktusok

(1)   A felelős személyeknek a létesítményeik engedélyezésének a 94. cikk (1) bekezdése és a 95. cikk a) pontja szerinti kérelmezése céljából az alábbi információkat kell benyújtaniuk az illetékes hatóság számára:

a)

a felelős személy neve és címe;

b)

a létesítmény helye, valamint a berendezések és építmények leírása;

c)

a létesítményben található, az engedélyezés szempontjából releváns tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok kategóriái, fajai és száma;

d)

a létesítmény típusa;

e)

a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.

(2)   A létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyeinek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)

a létesítményekben bekövetkezett bármely olyan változás, amely az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett információkat érinti;

b)

a felelős személy tevékenységének vagy a létesítmény működésének a beszüntetése.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg egyrészt azon információkat illetően, amelyeket a felelős személyeknek az (1) bekezdésnek megfelelően a létesítményük engedélyezése iránti kérelemben be kell nyújtaniuk, másrészt pedig az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b) pontjában említett információk benyújtására vonatkozó határidőket illetően.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

97. cikk

Létesítmények engedélyezése és az engedélyezés feltételei, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezhet a 94. cikk (1) bekezdése és a 95. cikk a) pontja szerint egy létesítményt, amennyiben az:

a)

adott esetben megfelel az alábbiakat érintő követelményeknek:

i.

karantén, elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 10. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt követelmények figyelembevételével;

ii.

a 24. cikkben és – amennyiben a létesítménytípus és a felmerülő kockázat szempontjából releváns – a 25. cikkben meghatározott felügyeleti követelmények;

iii.

a 102. és 103. cikkben előírt, valamint a 106. és 107. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt nyilvántartás-vezetés;

b)

olyan berendezésekkel, építményekkel és felszerelésekkel rendelkezik, amelyek:

i.

alkalmasak arra, hogy a betegségek bejutásának és terjedésének kockázatát elfogadható szintre csökkentsék, figyelembe véve a létesítmény típusát;

ii.

a tartott szárazföldi állatok száma vagy a szaporítóanyag mennyisége szempontjából megfelelő kapacitással rendelkeznek;

c)

a betegségek terjedése tekintetében nem képvisel elfogadhatatlan kockázatot, figyelembe véve az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedéseket;

d)

a létesítmény tevékenységéhez megfelelően képzett személyzettel rendelkezik;

e)

rendelkezik olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi a felelős személy számára, hogy az illetékes hatóság előtt igazolja az a)–d) pontoknak való megfelelést.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett karantén, elkülönítés és egyéb biológiai biztonsági intézkedések;

b)

az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett felügyelet;

c)

az (1) bekezdés b) pontjában említett berendezések, építmények és felszerelések;

d)

az (1) bekezdés d) pontja szerinti személyzetnek és állatorvosoknak a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmények, valamint a patások és szárnyasok összegyűjtését végző létesítmények tevékenységéhez szükséges kötelezettségei, kompetenciája és szakképzése;

e)

a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményeknek és a patások és szárnyasok összegyűjtését végző létesítményeknek az illetékes hatóság által végzett szükséges felügyelete.

(3)   A (2) bekezdés szerint elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:

a)

az egyes létesítménytípusok által képviselt kockázat;

b)

a tartott szárazföldi állatoknak az engedélyezés szempontjából releváns fajai és kategóriái;

c)

a termelés típusa;

d)

a létesítménytípusra, valamint az említett létesítményekben tartott állatfajokra és -kategóriákra jellemző, tipikus mozgatási minták.

98. cikk

A létesítmények engedélyének hatálya

Az illetékes hatóságnak a 94. cikk (1) bekezdésének vagy a 95. cikk a) pontjának megfelelően benyújtott kérelem alapján egy létesítményre a 97. cikk (1) bekezdése szerint megadott engedélyben egyértelműen meg kell határoznia, hogy:

a)

az engedély a 94. cikk (1) bekezdésében, a 95. cikkben és a 94. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályokban említett mely létesítménytípusokra alkalmazandó;

b)

az engedély a tartott szárazföldi állatok mely fajaira és kategóriáira vagy az említett fajok mely szaporítóanyagaira alkalmazandó.

99. cikk

Az illetékes hatóság általi engedélyezésre vonatkozó eljárások

(1)   Az illetékes hatóságnak eljárásokat kell megállapítania a felelős személyek számára, amelyeket a felelős személyeknek követniük kell akkor, amikor a létesítményeik engedélyezése iránti kérelmet a 94. cikk (1) bekezdésének, a 95. cikknek vagy a 96. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtják.

(2)   Amikor egy felelős személytől a 94. cikk (1) bekezdésének vagy a 95. cikk a) pontjának megfelelő engedélyezés iránti kérelem érkezik, az illetékes hatóságnak helyszíni látogatást kell tennie.

(3)   Amennyiben a 97. cikkben, valamint az (1) és (2) bekezdésben foglalt előírások teljesülnek, az illetékes hatóságnak meg kell adnia az engedélyt.

(4)   Amennyiben egy létesítmény nem felel meg a 97. cikkben említett, az engedélyezéshez szükséges valamennyi előírásnak, az illetékes hatóság feltételhez kötött engedélyt nyújthat a létesítmény számára, amennyiben a létesítmény a jelek szerint – a felelős személy kérelme és az azt követően a (2) bekezdésnek megfelelően a létesítményben tett helyszíni látogatás alapján megítélve – eleget tesz valamennyi lényeges követelménynek, amelyek elegendő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a létesítmény nem képvisel jelentős kockázatot.

(5)   Amennyiben az illetékes hatóság a az e cikk (3) bekezdésének megfelelően feltételhez kötött engedélyt bocsátott ki, a teljes körű engedélyt csak akkor adhatja meg, ha a létesítményben a feltételhez kötött engedélyezés időpontja után három hónapon belül történő újabb helyszíni látogatás alapján vagy a feltételhez kötött engedélyezés időpontja után három hónapon belül a felelős személy által benyújtott dokumentáció alapján úgy ítéli meg, hogy a létesítmény megfelel a 97. cikk (1) bekezdésében és a 97. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt valamennyi engedélyezési követelménynek.

Az illetékes hatóság meghosszabbíthatja a feltételhez kötött engedélyt, ha a helyszíni látogatás vagy az első albekezdésben említett dokumentáció tanúsága szerint a létesítményben egyértelmű előrelépés történt, viszont még mindig nem felel meg valamennyi említett követelménynek. A feltételhez kötött engedély érvényességének teljes időtartama ugyanakkor nem haladhatja meg a hat hónapot.

100. cikk

Az engedélyek illetékes hatóság általi felülvizsgálata, felfüggesztése és visszavonása

(1)   Az illetékes hatóságnak folyamatosan, a fennálló kockázattal arányos időközönként felül kell vizsgálnia a létesítmények számára a 97. és 99. cikknek megfelelően nyújtott engedélyeket.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság a létesítményben jelentős hiányosságokat észlel a 97. cikk (1) bekezdésében és a 97. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban szereplő követelményeknek való megfelelés terén, és a létesítményért felelős személy nem tud megfelelő biztosítékokat nyújtani arra, hogy sor fog kerülni az említett hiányosságok pótlására, az illetékes hatóságnak eljárást kell indítania a létesítmény engedélyének visszavonására.

Az illetékes hatóság ugyanakkor dönthet a létesítmény engedélyének visszavonása helyett csak a felfüggesztése mellett, amennyiben annak felelős személye garantálni tudja, hogy ésszerű időn belül orvosolni fogja a hiányosságokat.

(3)   Az engedély a (2) bekezdésnek megfelelően történő visszavonás vagy felfüggesztés után csak akkor adható meg újból, illetve akkor léphet újra érvénybe, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a létesítmény teljes mértékben megfelel az e rendeletben szereplő, az adott létesítménytípusra vonatkozó valamennyi követelménynek.

3. szakasz

Az illetékes hatóság nyilvántartása

101. cikk

Az illetékes hatóság nyilvántartása

(1)   Az illetékes hatóságnak létre kell hoznia és folyamatosan frissítenie kell az alábbiakat magában foglaló nyilvántartást:

a)

a 93. cikk szerint nyilvántartásba vett minden létesítmény és felelős személy;

b)

a 97. és 99. cikknek megfelelően engedélyezett valamennyi létesítmény.

Az illetékes hatóságnak az első albekezdés a) és b) pontjában említett nyilvántartást hozzáférhetővé kell tennie a Bizottság és más tagállamok illetékes hatóságai számára, amennyiben ezek az információk lényegesek a tartott szárazföldi állatoknak és azok szaporítóanyagainak a tagállamok között történő mozgatása szempontjából.

Az illetékes hatóságnak az első albekezdés b) pontban említett engedélyezett létesítmények nyilvántartását hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára, amennyiben ezek az információk lényegesek a tartott szárazföldi állatoknak és azok szaporítóanyagainak a tagállamok között történő mozgatása szempontjából.

(2)   Amennyiben helyénvaló és fontos, az illetékes hatóság az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett nyilvántartásba vételt és az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett engedélyezést kombinálhatja más céllal történő nyilvántartásba vétellel.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában előírt nyilvántartásban feltüntetendő részletes információk, valamint az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában foglalt nyilvántartás nyilvános hozzáférhetősége tekintetében.

4. szakasz

Nyilvántartás-vezetés

102. cikk

A szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményektől eltérő létesítmények felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége

(1)   Az olyan létesítmények felelős személyeinek, amelyekre vonatkozóan a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételi vagy a 97. cikk (1) bekezdésének megfelelő engedélyezési kötelezettség áll fenn, legalább az alábbi információkról kell nyilvántartást vezetniük:

a)

a létesítményükben található, tartott szárazföldi állatok fajai, kategóriái, száma és adott esetben azonosító adatai;

b)

a tartott szárazföldi állatok létesítménybe történő bevitele és a létesítményből történő kivitele, adott esetben megadva az alábbiakat:

i.

származási vagy rendeltetési helyük;

ii.

az ilyen mozgatás időpontja;

c)

a 112. cikk b) pontjának, a 113. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 114. cikk (1) bekezdése c) pontjának, a 115. cikk b) pontjának, a 117. cikk b) pontjának, a 143. cikk (1) és (2) bekezdésének és a 164. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint a 118. és 120. cikk, továbbá a 144. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt, a létesítményükbe érkező vagy azt elhagyó tartott szárazföldi állatokat kísérő dokumentumok;

d)

a létesítményükben található, tartott szárazföldi állatok mortalitása;

e)

biológiai biztonsági intézkedések, felügyelet, kezelések, vizsgálati eredmények és adott esetben az alábbiakat érintő más vonatkozó információk:

i.

a létesítményben található, tartott szárazföldi állatok fajai és kategóriái;

ii.

a termelés típusa;

iii.

a létesítmény típusa és mérete;

f)

a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban előírt állatorvosi látogatások eredményei.

A nyilvántartást papíralapon vagy elektronikus formában kell vezetni és naprakészen tartani.

(2)   A jegyzékbe foglalt vagy új betegségek terjesztése szempontjából alacsony kockázatot képviselő létesítményeket a tagállamok az (1) bekezdésben felsorolt információk egy része vagy egésze tekintetében mentesíthetik a nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokat a létesítmény felelős személyének a létesítmény helyszínén kell vezetnie, és:

a)

kérésre haladéktalanul hozzáférhetővé kell tennie azokat az illetékes hatóság számára;

b)

az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb ideig meg kell őriznie azokat.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, a felelős személyeket az (1) bekezdésben felsorolt információk egy része vagy egésze tekintetében mentesíteni lehet a nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól, amennyiben a felelős személy:

a)

hozzáféréssel rendelkezik a 109. cikkben említett, az érintett fajra vonatkozó számítógépes adatbázishoz, és az adatbázis már tartalmazza a nyilvántartásban rögzítendő információkat; és

b)

a naprakész információkat közvetlenül a számítógépes adatbázisba vitte be.

103. cikk

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmények esetében

(1)   A szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmények felelős személyeinek legalább az alábbi információkról kell nyilvántartást vezetniük:

a)

a szaporítóanyagok előállításához használt donorállatok fajtája, kora, azonosító adatai és egészségi állapota;

b)

az összegyűjtött, előállított vagy feldolgozott szaporítóanyagok begyűjtésének, feldolgozásának és tárolásának ideje és helye;

c)

a szaporítóanyagok azonosító adatai és – amennyiben ismertek – a rendeltetési helyükre vonatkozó részletek;

d)

a 162. cikknek és a 164. cikk (2) bekezdésének, valamint a 162. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt, a létesítménybe érkező vagy azt elhagyó szaporítóanyagokat kísérő dokumentumok;

e)

adott esetben a klinikai vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

f)

az alkalmazott laboratóriumi technikák.

(2)   A jegyzékbe foglalt vagy új betegségek terjesztése szempontjából alacsony kockázatot képviselő létesítményeket a tagállamok az (1) bekezdésben felsorolt információk egy része vagy egésze tekintetében mentesíthetik a nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokat a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmény felelős személyének a létesítmény helyszínén kell vezetnie, és:

a)

kérésre haladéktalanul hozzáférhetővé kell tennie azokat az illetékes hatóság számára;

b)

az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb ideig meg kell őriznie azokat.

104. cikk

A szállítók nyilvántartás-vezetési kötlezettsége

(1)   A szállítóknak legalább az alábbi információkról kell nyilvántartást vezetniük:

a)

az általuk meglátogatott létesítmények;

b)

az általuk szállított, tartott szárazföldi állatok kategóriái, fajai és száma;

c)

a szállítóeszközök takarítása, tisztítása, fertőtlenítése és kártevő-mentesítése;

d)

az adott állatok kísérő dokumentumainak pontos adatai, beleértve azok dokumentumszámát is.

A nyilvántartást papíralapon vagy elektronikus formában kell vezetni és naprakészen tartani.

(2)   A jegyzékbe foglalt vagy új betegségek terjesztése szempontjából alacsony kockázatot képviselő szállítókat a tagállamok az (1) bekezdésben felsorolt információk egy része vagy egésze tekintetében mentesíthetik a nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól.

(3)   A szállítóknak az (1) és (2) bekezdésben előírt nyilvántartásokat meg kell őrizniük:

a)

oly módon, hogy kérésre haladéktalanul az illetékes hatóság rendelkezésére tudják bocsátani őket;

b)

az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb ideig.

105. cikk

Az összegyűjtési műveletet végző felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége

(1)   Az olyan, összegyűjtési műveletet végző felelős személyeknek, amelyekre vonatkozóan a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételi kötelezettség áll fenn, legalább az alábbi információkról kell nyilvántartást vezetniük:

a)

a felelősségi körükbe tartozó, tartott szárazföldi állatok fajai, kategóriái, száma és azonosító adatai;

b)

a felelősségi körükbe tartozó, tartott szárazföldi állatok mozgatása, adott esetben megadva az alábbiakat:

i.

származási vagy rendeltetési helyük;

ii.

az ilyen mozgatás időpontja;

c)

a 112. cikk b) pontjának, a 113. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 114. cikk (1) bekezdése c) pontjának, a 115. cikk b) pontjának, a 117. cikk b) pontjának, a 143. cikk (1) és (2) bekezdésének és a 164. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint a 118. és 120. cikk, továbbá a 144. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt, a felelősségi körükbe tartozó, mozgatott tartott szárazföldi állatokat kísérő dokumentumok;

d)

a felelősségi körükbe tartozó, tartott szárazföldi állatok mortalitása; és

e)

biológiai biztonsági intézkedések, felügyelet, kezelések, vizsgálati eredmények és adott esetben a felelősségi körükbe tartozó, tartott szárazföldi állatok faját és kategóriáját érintő más vonatkozó információk.

A nyilvántartást papíralapon vagy elektronikus formában kell vezetni és naprakészen tartani.

(2)   Az olyan felelős személyeket, akiknek a tevékenysége a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek terjesztése szempontjából alacsony kockázatot képvisel, a tagállamok az (1) bekezdésben felsorolt információk egy része vagy egésze tekintetében mentesíthetik a nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól.

(3)   A felelős személyeknek:

a)

az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk;

b)

az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat meg kell őrizniük az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb ideig.

106. cikk

Nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos felhatalmazás

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan szabályokra vonatkozóan, amelyek az alábbiak tekintetében kiegészítik a 102., a 103., a 104. és a 105. cikk szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket:

a)

a 102. cikk (1) bekezdése, a 103. cikk (1) bekezdése, a 104. cikk (1) bekezdése és a 105. cikk (1) bekezdése szerinti információkon felül feljegyzendő információk;

b)

a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményekben összegyűjtött, előállított vagy feldolgozott szaporítóanyagokra azt követően vonatkozó további nyilvántartás-vezetési kötelezettségek, hogy e létesítmények beszüntették a tevékenységüket.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban maghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:

a)

a létesítmények, illetve a tevékenységek egyes típusai által képviselt kockázat;

b)

a létesítményben található vagy az oda vagy onnan szállított tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok fajai és kategóriái;

c)

a létesítményen belül zajló termelés típusa vagy a tevékenység típusa;

d)

az érintett állatok tipikus mozgatási mintái és kategóriája;

e)

a felelős személy felelősségi körébe tartozó tartott szárazföldi állatoknak vagy szaporítóanyagoknak a száma, illetve mennyisége.

107. cikk

A nyilvántartás-vezetési kötelezettségek alóli mentességre vonatkozó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a létesítmények és felelős személyek azon típusaira vonatkozóan, amelyeket a tagállamok mentesíthetnek a 102., 103., 104. és 105. cikkben előírt nyilvántartás-vezetési kötelezettségek alól az alábbiak tekintetében:

a)

kis számú tartott szárazföldi állatot, illetve kis mennyiségű vagy kis számú szaporítóanyagot tartó létesítmények, vagy ilyeneket kezelő vagy szállító felelős személyek;

b)

a tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok fajai vagy kategóriái.

A Bizottság e végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a 106. cikk (2) bekezdésében előírt kritériumokat veszi alapul.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. FEJEZET

A tartott szárazföldi állatokra és szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények

1. szakasz

Tartott szárazföldi állatok

108. cikk

A tagállamoknak a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartásba vételére szolgáló rendszer létrehozására vonatkozó kötelezettsége

(1)   A tagállamok rendelkeznek egy, a tartott szárazföldi állatok azon fajainak az azonosítására és nyilvántartásba vételére szolgáló rendszerrel, amelyek tekintetében e rendelet vagy az annak alapján elfogadott szabályok értelmében szükség van ilyen rendszerre. Az említett rendszernek adott esetben biztosítania kell az említett állatok mozgatásának a nyilvántartását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendszer létrehozásakor a tagállamok figyelembe veszik az alábbiakat:

a)

a tartott szárazföldi állatok faja vagy kategóriája;

b)

a faj vagy kategória által képviselt kockázat.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt rendszernek az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a)

a tartott szárazföldi állatok egyedi vagy csoportos azonosításának módjai;

b)

a 110. cikkben említett azonosító okmányok, szállítólevelek és a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyomon követésére szolgáló más dokumentumok;

c)

a létesítményekben készített, a 102. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti naprakész nyilvántartások;

d)

a tartott szárazföldi állatokra vonatkozó, a 109. cikk (1) bekezdésében meghatározott számítógépes adatbázis.

(4)   Az (1) bekezdés szerinti rendszert úgy kell kialakítani, hogy az:

a)

biztosítsa az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazását;

b)

elősegítse a tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetőségét, valamint az említett állatok tagállamokon belüli és tagállamok közötti mozgatásának, valamint az Unió területére való beléptetésének a nyomonkövethetőségét;

c)

biztosítsa a rendszer elemeinek hatékony interoperabilitását, integrációját és kompatibilitását;

d)

biztosítsa, hogy a rendszer a megfelelő mértékben illeszkedjen az alábbiakhoz:

i.

az uniós szintű bejelentést és az uniós szintű jelentéstételt szolgáló, 22. cikk szerinti számítógépes információs rendszer;

ii.

TRACES;

e)

biztosítson egységes megközelítést a rendszer hatálya alá tartozó különböző állatfajok esetében.

(5)   A tagállamok adott esetben:

a)

használhatják az (1) bekezdés szerinti rendszer egészét vagy annak egy részét a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett céloktól eltérő célokra;

b)

összevonhatják a 110. cikkben említett azonosító okmányokat, szállítóleveleket és más dokumentumokat a 143. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 151. cikk (1) bekezdésében, valamint a 144. cikk b) és c) pontja és a 151. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítványokkal vagy nyilatkozatokkal;

c)

kijelölhetnek másik hatóságot, vagy engedélyt adhatnak egy másik szervnek vagy természetes személynek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszer gyakorlati alkalmazására, beleértve a 110. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglaltaknak megfelelően az azonosító okmányok kiállítását és a minták elkészítését.

109. cikk

A tagállamoknak a tartott szárazföldi állatok számítógépes adatbázisának létrehozására és fenntartására vonatkozó kötelezettsége

(1)   A tagállamok létrehoznak és fenntartanak egy olyan számítógépes adatbázist, amely legalább az alábbiak nyilvántartására szolgál:

a)

a szarvasmarhafélékhez tartozó tartott állatokat érintő alábbi információk:

i.

az állatoknak a 112. cikk a) pontja szerinti egyedi azonosító adatai;

ii.

az állatokat tartó létesítmények;

iii.

az állatok létesítményekbe történő bevitele és létesítményekből történő kivitele;

b)

a juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatokat érintő alábbi információk:

i.

az azonosításukhoz szükséges, a 113. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt információk, valamint a létesítményben található állatok száma;

ii.

az állatokat tartó létesítmények;

iii.

az állatok létesítményekbe történő bevitele és létesítményekből történő kivitele;

c)

a sertésfélékhez tartozó tartott állatokat és az azokat tartó létesítményeket érintő információk:

i.

az azonosításukhoz szükséges, a 115. cikkben előírt információk, valamint a létesítményben található állatok száma;

ii.

az állatokat tartó létesítmények;

iii.

az állatok létesítményekbe történő bevitele és létesítményekből történő kivitele;

d)

a lófélékhez tartozó tartott állatokat érintő alábbi információk:

i.

az állatok 114. cikk szerinti egyedi kódja;

ii.

adott esetben az említett állatot és a iii. alpontban említett azonosító okmányt összekapcsoló, a 114. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt azonosítási mód;

iii.

a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti azonosító okmányban szereplő, vonatkozó részletes azonosító adatok, a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályokban meghatározottaknak megfelelően;

iv.

a létesítmények, ahol az említett állatokat szokás szerint tartják;

e)

információk az e bekezdés a), b), c) és d) pontjában említettektől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatokkal kapcsolatban, amennyiben azt a (2) bekezdés alapján elfogadott szabályok előírják.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában említettektől eltérő állatfajokat érintő információknak az említett bekezdés szerinti számítógépes adatbázisban való nyilvántartását illetően, – az említett fajok által képviselt, meghatározott és jelentős kockázatok miatt –, annak érdekében, hogy:

a)

biztosítsa az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazását;

b)

elősegítse a tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetőségét, valamint az említett állatok tagállamok közötti mozgatásának és az Unió területére való bevitelének a nyomonkövethetőségét.

110. cikk

Az illetékes hatóságnak az azonosító okmányokkal, a szállítólevelekkel és a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyomon követésére szolgáló más dokumentumokkal kapcsolatos kötelezettsége

(1)   Az illetékes hatóság köteles:

a)

kiállítani a tartott szárazföldi állatokra vonatkozó azonosító okmányokat, amennyiben azokat a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 117. cikk b) pontja, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok előírják;

b)

kiállítani a szarvasmarhafélékre vonatkozó, a 112. cikk b) pontjában előírt azonosító okmányokat, kivéve abban az esetben, ha a tagállamok elektronikus adatcsere-rendszer keretében elektronikus adatcserét folytatnak más tagállamokkal azt követően, hogy a Bizottság elismerte a rendszer teljes körű működőképességét;

c)

elkészíteni a szállítólevelek és a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyomon követésére szolgáló más dokumentumok mintáját, amennyiben a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 115. cikk b) pontja és a 117. cikk b) pontja, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok ezt előírják.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy nemzeti szabályokat fogadjanak el útlevelek olyan állatok számára történő kiállítása tekintetében, amelyeket nem szántak tagállamok közötti mozgatásra.

111. cikk

Nyilvános hozzáférés az azonosító eszközökkel kapcsolatos információkhoz

Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot és nyilvánosan hozzáférhető információkat kell rendelkezésre bocsátania az alábbiakról:

a)

a tagállamok által a 109. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott számítógépes adatbázisokkal foglalkozó kapcsolattartó pontok;

b)

a 110. cikknek megfelelően – és a 108. cikk (5) bekezdése c) pontjának figyelembevételével – az azonosító okmányok, szállítólevelek és más dokumentumok kiállításáért felelős hatóságok vagy szervek;

c)

a tartott szárazföldi állatok valamennyi fajára és kategóriájára alkalmazandó azonosító eszközök a 112. cikk a) pontjának, a 113. cikk (1) bekezdése a) pontjának, a 114. cikk (1) bekezdésének, a 115. cikk a) pontjának, valamint a 117. cikk a) pontjának, továbbá a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően;

d)

a 110. cikkben említett azonosító okmányok és más dokumentumok kiállítása tekintetében előírt formátum.

112. cikk

A felelős személyeknek a szarvasmarhafélékhez tartozó tartott állatok azonosításával kapcsolatos kötelezettségei

A szarvasmarhafélékhez tartozó állatokat tartó felelős személyeknek:

a)

biztosítaniuk kell az említett tartott állatok fizikai azonosító eszközzel történő egyedi azonosítását;

b)

biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok közötti mozgatásukkor az említett tartott állatokat az illetékes hatóság vagy a kijelölt hatóság vagy az engedéllyel rendelkező, származás szerinti szerv által kiállított azonosító okmány kísérje, kivéve abban az esetben, ha teljesülnek a 110. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek;

c)

biztosítaniuk kell, hogy:

i.

a felelős személy megőrizze, szabályosan kitöltse és frissítse az azonosító okmányt; és

ii.

az említett tartott szárazföldi állatokat a mozgatásukkor azonosító okmány kísérje, amennyiben a b) pont értelmében ilyen dokumentum szükséges;

d)

az említett tartott állatok létesítményből történő kivitelére és létesítménybe történő bevitelére, valamint a létesítményben történt valamennyi születésre és elhullásra vonatkozó információkat továbbítaniuk kell a 109. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisba.

113. cikk

A felelős személyeknek a juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatok azonosításával kapcsolatos kötelezettségei

(1)   A juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyeknek:

a)

biztosítaniuk kell valamennyi említett tartott állat fizikai azonosító eszközzel történő azonosítását;

b)

biztosítaniuk kell, hogy az említett tartott állatokat az azokat tartó létesítményből az adott tagállamon belül más helyre történő mozgatásukkor szabályosan kitöltött, az illetékes hatóság által a 110. cikknek megfelelően készített mintán alapuló szállítólevél kísérje;

c)

az említett tartott állatok létesítményből történő kivitelére és létesítménybe történő bevitelére vonatkozó információkat továbbítaniuk kell a 103. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisba.

(2)   A tagállamok mentesíthetik a felelős személyeket az annak biztosítására vonatkozó követelmény alól, hogy a juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatokat szállítólevél kísérje a területükön belüli mozgatás során, feltéve, hogy:

a)

a 109. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázis tartalmazza a szállítólevélen szereplő információkat;

b)

a juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere a szállítólevelekkel megegyező szintű nyomonkövethetőséget biztosít.

114. cikk

A felelős személyeknek a lófélékhez tartozó tartott állatok azonosításával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségei

(1)   A lófélékhez tartozó tartott szárazföldi állatokat tartó felelős személyeknek biztosítaniuk kell az említett állatoknak az alábbiak révén történő egyedi azonosítását:

a)

a 109. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisban nyilvántartásba vett egyedi kód;

b)

olyan fizikai azonosító eszköz vagy más módszer, amely egyértelmű kapcsolatot teremt a tartott állat és az e bekezdés c) pontja szerinti, a 110. cikknek megfelelően az illetékes hatóság által kiállított azonosító okmány között;

c)

szabályosan kitöltött, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány.

(2)   A lófélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyeknek gondoskodniuk kell az említett állatokra vonatkozó információknak a 109. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisba való továbbításáról.

115. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a sertésfélékhez tartozó tartott állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele tekintetében

A sertésfélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyeknek:

a)

biztosítaniuk kell valamennyi említett tartott állat fizikai azonosító eszközzel történő azonosítását;

b)

biztosítaniuk kell, hogy az említett tartott állatokat az azokat tartó létesítményből a tagállamon belül más helyre történő mozgatásukkor szabályosan kitöltött, az illetékes hatóság által a 110. cikk (1) bekezdése (b) pontjának megfelelően készített mintán alapuló szállítólevél kísérje;

c)

az említett állatokat tartó létesítménnyel kapcsolatos információkat továbbítaniuk kell a 109. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisba.

116. cikk

Eltérések a sertésfélékhez tartozó tartott állatok mozgatása tekintetében

A 115. cikk b) pontjától eltérve a tagállamok mentesíthetik a felelős személyeket azon kötelezettség alól, mely szerint biztosítaniuk kell, hogy a sertésfélékhez tartozó tartott állatokat a tagállamokon belüli mozgatás során az illetékes hatóság által készített mintán alapuló, szabályosan kitöltött szállítólevek kísérjék, feltéve, hogy:

a)

a tagállam által a 109. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott számítógépes adatbázis tartalmazza a szállítólevélen szereplő információkat;

b)

a sertésfélékhez tartozó tartott szárazföldi állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere a szállítólevelekkel megegyező szintű nyomonkövethetőséget biztosít.

117. cikk

A felelős személyeknek a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől eltérő tartott szárazföldi állatok azonosításával kapcsolatos kötelezettségei

A felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatok – amennyiben azt a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok előírják – megfeleljenek az alábbi követelményeknek:

a)

egyedi vagy csoportos azonosítás;

b)

azokat szabályosan kitöltött és frissített, az érintett állatfajnak megfelelő azonosító okmányok, szállítólevelek vagy más, az állatok azonosítását vagy nyomon követését szolgáló dokumentumok kísérik.

118. cikk

Azonosítással és nyilvántartásba vétellel kapcsolatos felhatalmazás

(1)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

a tartott szárazföldi állatok azonosítására szolgáló, a 112. cikk a) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésében, a 115. cikk a) pontjában és a 117. cikk a) pontjában foglalt eszközökre és módszerekre vonatkozó részletes követelmények, azok alkalmazását és használatát is beleértve;

b)

az alábbiakban feltüntetendő információkra vonatkozó szabályok:

i.

a 109. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti számítógépes adatbázisok;

ii.

a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 115. cikk b) pontjában foglalt azonosító okmányok és szállítólevelek;

c)

az elektronikus adatoknak a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti, a 110. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett cseréjére vonatkozó szabályok.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

az azonosításra szolgáló, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említetteken kívüli alternatív eszközökre és módszerekre vonatkozó részletes követelmények, valamint a bizonyos kategóriájú állatokra vagy körülményekre vonatkozó mentességek és különös rendelkezések, továbbá e mentességek feltételei;

b)

a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 115. cikk b) pontjában és a 117. cikk b) pontjában foglalt, az állatokat mozgatásukkor kísérő azonosító okmányokra vagy szállítólevelekre vonatkozó különös rendelkezések;

c)

szükség esetén, az általuk képviselt kockázat figyelembevétele mellett a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatokra vonatkozó, az alábbi célokat szolgáló részletes azonosítási és nyilvántartásba vételi követelmények:

i.

az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazásának biztosítása;

ii.

a tartott szárazföldi állatok és azok tagállamokon belüli és tagállamok közötti mozgatása, valamint Unióba való beléptetése nyomonkövethetőségének elősegítése;

d)

az alábbiakban feltüntetendő információkra vonatkozó szabályok:

i.

a 109. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti számítógépes adatbázisok;

ii.

a 117. cikk b) pontjában foglalt azonosító okmányok és szállítólevelek;

e)

a tartott szárazföldi állatoknak az Unióba történő bevitelüket követő, a 112–117. cikkben említett azonosítására és nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok.

(3)   Az e cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban maghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság a 119. cikk (2) bekezdésében foglaltakat veszi alapul.

119. cikk

Felhatalmazás a nyomonkövethetőségi követelményektől való eltérések tekintetében

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 112., 113., 114. és 115. cikk szerinti azonosítási és nyilvántartási követelményektől való eltéréseknek a felelős személyek számára való engedélyezése tekintetében:

a)

azokban az esetekben, amikor a 108. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt követelményeknek való megfeleléshez nincs szükség a 108. cikk (3) bekezdésében felsoroltak közül egy vagy több elemre; és

b)

amikor a tagállamokban érvényben lévő más nyomonkövethetőségi intézkedések garantálják, hogy a szóban forgó állatok nyomonkövethetősége azonos szintű marad,

valamint arra, hogy elfogadja az ezen eltérések gyakorlati alkalmazásához szükséges átmeneti intézkedéseket.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban maghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:

a)

a tartott szárazföldi állatok fajai és kategóriái;

b)

az említett tartott szárazföldi állatok által képviselt kockázat;

c)

az állatok száma a létesítményben;

d)

az említett tartott szárazföldi állatokat tartó létesítményekben zajló termelés típusa;

e)

a tartott szárazföldi állatok fajainak és kategóriáinak mozgatási mintái;

f)

a tartott szárazföldi állatok fajainak védelmét és megőrzését érintő megfontolások;

g)

a 108. cikk (3) bekezdésében említett, a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer más nyomonkövethetőségi elemeinek hatékonysága.

120. cikk

A tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetőségét érintő végrehajtási hatáskör

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határoz meg a következők vonatkozásában:

a)

a számítógépes adatbázisokban foglalt adatokhoz való hozzáférés egységes alkalmazása, valamint a 109. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett számítógépes adatbázisokra vonatkozó műszaki előírások és üzemeltetési szabályok;

b)

az elektronikus adatoknak a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti cseréjére vonatkozó technikai feltételek és módszerek, továbbá a 110. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatcsere-rendszerek teljes körű működőképességének az elismerése.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határozhat meg a következők vonatkozásában:

a)

a 108. cikk (1) bekezdésében meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszer egységes alkalmazása a különböző fajú, illetve különböző kategóriába tartozó tartott szárazföldi állatok tekintetében, biztosítandó a rendszer hatékony működését;

b)

a 108. cikk (5) bekezdésének a felhatalmazott szervekről és természetes személyekről szóló c) pontjának a 108. cikk (5) bekezdésének megfelelő egységes alkalmazása és a kijelölésük feltételei;

c)

az azonosításra szolgáló eszközök és módszerek technikai jellemzői, valamint a vonatkozó eljárások, formai és tervezési követelmények, továbbá alkalmazási szabályok, beleértve a következőket:

i.

az azonosításra szolgáló eszközök és módszerek alkalmazásának időtartama;

ii.

az azonosításra szolgáló eszközök és módszerek eltávolítása, módosítása vagy cseréje és az e műveletek elvégzésére vonatkozó határidők; valamint

iii.

az azonosító kód konfigurációja;

d)

a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 115. cikk b) pontjában és a 117. cikk b) pontjában foglalt azonosító okmányok és szállítólevelek technikai jellemzői, valamint a vonatkozó formai követelmények és alkalmazási szabályok;

e)

a számítógépes adatbázisokban foglalt adatokhoz való hozzáférés egységes alkalmazása, valamint a 109. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett számítógépes adatbázisokra vonatkozó műszaki előírások és üzemeltetési szabályok;

f)

az információknak a felelős személyek vagy más természetes vagy jogi személyek által történő továbbítására, illetve a tartott szárazföldi állatoknak a számítógépes adatbázisban való nyilvántartásba vételére vonatkozó határidők, kötelezettségek és eljárások;

g)

adott esetben az állatok elektronikus azonosítására vonatkozó iránymutatások és eljárások;

h)

a 119. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt, az azonosítási és nyilvántartásba vételi követelmények alóli mentességek gyakorlati alkalmazása.

(3)   Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. szakasz

Szaporítóanyagok

121. cikk

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények

(1)   A szaporítóanyagokat előállító, feldolgozó vagy tároló felelős személyeknek oly módon kell megjelölniük a szarvasmarha-, kecske-, juh-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagait, hogy azokat egyértelműen vissza lehessen vezetni:

a)

a donorállatokig;

b)

a begyűjtés időpontjáig; és

c)

a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekig, ahol a szaporítóanyagokat begyűjtötték, előállították, feldolgozták és tárolták.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti jelölést úgy kell kialakítani, hogy az:

a)

biztosítsa az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazását;

b)

elősegítse az említett szaporítóanyagoknak, azok tagállamokon belüli és tagállamok közötti szállításának, valamint az Unió területére való bevitelének nyomonkövethetőségét.

122. cikk

Felhatalmazás a szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények tekintetében

(1)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a szarvasmarha-, kecske-, juh-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagaira vonatkozó, a 121. cikkben foglalt szabályokat kiegészítő nyomonkövethetőségi követelményekre vonatkozóan.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szarvasmarha-, kecske-, juh-, sertés- és lóféléktől eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményekre vonatkozóan, amennyiben ez az alábbi célokból szükséges:

a)

az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazása;

b)

az említett szaporítóanyagok, azok tagállamokon belüli és tagállamok közötti mozgatása, valamint az Unió területére való bevitele nyomonkövethetőségének biztosítása.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság a következő szempontokat veszi alapul:

a)

a tartott szárazföldi állatok fajai, amelyektől a szaporítóanyagok származnak;

b)

a donorállatok egészségi állapota;

c)

az ilyen szaporítóanyagokkal járó kockázat;

d)

a szaporítóanyagok típusa;

e)

a szaporítóanyagok gyűjtése, előállítása, feldolgozása vagy tárolásának típusa;

f)

a tartott szárazföldi állatok fajaira és kategóriáira és azok szaporítóanyagaira vonatkozó mozgatási vagy szállítási minták;

g)

a tartott szárazföldi állatok fajainak védelmét és megőrzését érintő megfontolások;

h)

további elemek, amelyek hozzájárulhatnak a szaporítóanyagok nyomonkövethetőségéhez.

123. cikk

A szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket érintő végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határoz meg az alábbiak tekintetében:

a)

a 121. cikk (1) bekezdése szerinti jelölésre vonatkozó technikai követelmények és részletes előírások;

b)

a 122. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt nyomonkövethetőségre vonatkozó operatív előírások.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. FEJEZET

Tartott szárazföldi állatok Unión belüli mozgatása

1. szakasz

A mozgatásra vonatkozó általános követelmények

124. cikk

A tartott szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó általános követelmények

(1)   A felelős személyeknek megfelelő megelőző intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a tartott szárazföldi állatok mozgatása az alábbiak tekintetében nem veszélyezteti a rendeltetési hely egészségügyi állapotát:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek;

b)

új betegségek.

(2)   A felelős személyek tartott szárazföldi állatokat csak akkor vihetnek ki a létesítményeikből, és csak akkor fogadhatnak ilyen állatokat, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)

olyan létesítményekből érkeznek, amelyek esetében teljesül az egyik alábbi feltétel:

i.

az illetékes hatóság a 93. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette azokat; vagy

ii.

az illetékes hatóság a 97. cikk (1) bekezdésének és a 98. cikknek megfelelően engedélyezte azokat, amennyiben azt a 94. cikk (1) bekezdése vagy a 95. cikk előírja; vagy

iii.

mentesültek a 84. cikk szerinti nyilvántartásba vételi követelmény alól;

b)

megfelelnek a 112., 113., 114., 115. és 117. cikkben foglalt azonosítási és nyilvántartásba vételi követelményeknek, valamint a 118. cikk és a 120. cikk alapján elfogadott szabályoknak.

125. cikk

Szállítással kapcsolatos járványmegelőzési intézkedések

(1)   A felelős személyeknek megfelelő és szükséges megelőző intézkedéseket kell hozniuk az alábbiak biztosítására:

a)

a tartott szárazföldi állatok egészségi állapotát nem fenyegeti veszély a szállítás folyamán;

b)

a tartott szárazföldi állatokat érintő szállítási műveletek nem okozzák a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek emberekre és állatokra történő esetleges átterjedését;

c)

a felszerelés és a szállítási eszközök tekintetében – a szállítási művelet jelentette kockázatnak megfelelően – takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre és rovarok és rágcsálók elleni védekezésre, valamint egyéb megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtására kerül sor.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a felszerelés és a szállítási eszközök tekintetében végzett takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre és rovarok és rágcsálók elleni védekezésre, valamint biocid termékek e célokból történő használatára vonatkozó feltételek és követelmények;

b)

az e cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelő egyéb megfelelő biológiai biztonsági intézkedések.

2. szakasz

Tagállamok közötti mozgatás

126. cikk

A tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatására vonatkozó általános követelmények

(1)   Felelős személyek tartott szárazföldi állatokat csak abban az esetben mozgathatnak másik tagállamba, ha az állatok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)

nem mutatják betegség tüneteit;

b)

olyan nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítményekből érkeznek:

i.

amelyekben nincs ismeretlen okú, szokatlan arányú mortalitás;

ii.

amelyek nem képezik tárgyát az 55. cikk (1) bekezdésében, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésében és a 79. cikkben foglalt szabályoknak, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése, és a 83. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott szabályoknak megfelelő, a mozgatandó fajokra vonatkozó forgalmi korlátozásoknak vagy a 257. és 258. cikkben, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedéseknek, kivéve, ha az említett szabályoknak megfelelően eltérések engedélyezésére került sor a forgalmi korlátozások tekintetében;

iii.

amelyek nem – az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában, a 64. és 65. cikkben, a 74. cikk (1) bekezdésében, a 79. cikkben foglalt szabályoknak és a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak vagy a 257. és 258. cikkben, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedéseknek megfelelő – korlátozás alatt álló körzetben találhatók, kivéve, ha az említett szabályoknak megfelelően eltérések engedélyezésére került sor;

c)

a másik tagállamba irányuló tervezett mozgatás időpontját megelőzően megfelelő időtartamon keresztül nem álltak kapcsolatban az a) pont ii. és iii. alpontjában említett forgalmi korlátozások hatálya alá tartozó tartott szárazföldi állatokkal, vagy rosszabb egészségi állapotú, jegyzékbe foglalt fajhoz tartozó tartott szárazföldi állatokkal, ezáltal minimalizálva a betegség terjesztésének lehetőségét, az alábbi szempontokat figyelembe véve:

i.

a jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek lappangási ideje és átviteli útjai;

ii.

a létesítmény típusa;

iii.

a mozgatás tárgyát képező tartott szárazföldi állatok faja és kategóriája;

iv.

egyéb járványügyi tényezők;

d)

megfelelnek a 3–8. szakaszban (130–154. cikk) foglalt, vonatkozó követelményeknek.

(2)   A felelős személyeknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítására, hogy azon tartott szárazföldi állatokat, amelyeket egy másik tagállamba mozgatnak, közvetlenül a másik tagállamban található rendeltetési helyükre küldjék, kivéve, ha állatjóléti okokból azoknak meg kell állniuk egy pihenőhelyen.

127. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a rendeltetési helyen

(1)   Azon létesítmények és vágóhidak felelős személyeinek, amelyek más tagállamból érkező tartott szárazföldi állatokat fogadnak:

a)

ellenőrizniük kell:

i.

a 111. cikk a) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésében, a 115. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 117. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt, azonosításra szolgáló eszközök vagy módszerek meglétét;

ii.

a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 117. cikk b) pontjában, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt azonosító okmányok meglétét és azt, hogy szabályosan töltötték-e ki azokat;

b)

ellenőrizniük kell a 143. cikkben és a 144. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítványok vagy a 151. cikkben és a 151. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt nyilatkozatok meglétét;

c)

a fogadott tartott szárazföldi állatok ellenőrzését követően tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakat érintő minden szabálytalanságról:

i.

a fogadott tartott szárazföldi állatok;

ii.

az a) pont i. alpontjában említett, azonosításra szolgáló eszközök vagy módszerek;

iii.

az a) pont ii. alpontjában és a b) pontban említett dokumentumok.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett bármely szabálytalanság esetén a felelős személynek el kell különítenie az említett szabálytalanság által érintett állatokat az illetékes hatóság rájuk vonatkozó döntéséig.

128. cikk

A tartott szárazföldi állatoknak betegségtől való mentesítés céljából a tagállamon kívülre történő mozgatására vonatkozó tilalom

A felelős személyek nem mozgathatnak a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdésében foglalt mentesítési program részeként betegségtől való mentesítési célú vágásra szánt tartott szárazföldi állatokat egy másik tagállamba, kivéve ha a rendeltetési tagállam és adott esetben a tranzit tagállam a mozgatás előtt arra kifejezett engedélyt ad.

129. cikk

A felelős személyekre vonatkozó általános követelmények a tagállamokon áthaladó, az Unióból harmadik országokba vagy területekre irányuló kivitelre szánt, tartott szárazföldi állatok mozgatása tekintetében

A felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országba vagy területre irányuló exportra szánt és útközben egy másik tagállam területén áthaladó tartott szárazföldi állatok megfeleljenek a 124., a 125., a 126. és a 128. cikkben foglalt követelményeknek.

3. szakasz

A patások és baromfi más tagállamokba irányuló mozgatására vonatkozó különleges követelmények

130. cikk

Tartott patások és baromfi más tagállamokba történő mozgatása

A felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott patásokat vagy baromfit az egyik tagállamban található létesítményből egy másik tagállamba, ha az állatok a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)

a mozgatás idején nem mutatják a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy jeleit;

b)

betartották esetükben az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek megfelelő minimum tartózkodási időt, figyelemmel a mozgatandó, tartott szárazföldi patások és baromfi fajára és kategóriájára;

c)

az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek, valamint a mozgatandó patások vagy baromfi fajának és kategóriájának megfelelő időtartam során nem hoztak be tartott patást vagy baromfit a származási létesítménybe, amennyiben ezt a 131. vagy a 135. cikknek megfelelően elfogadott szabályok ilyen követelményt írnak elő;

d)

feltehetően nem képviselnek jelentős kockázatot az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen való terjedése tekintetében a következők miatt:

i.

a mozgatott tartott patások és baromfi fajait vagy kategóriáit érintő releváns betegségekkel kapcsolatos egészségi állapot, figyelembe véve a rendeltetési helyen tapasztalható egészségügyi állapotot;

ii.

a mozgatás tekintetében előírt egészségi állapotra vonatkozó biztosítékok nyújtásához szükséges laboratóriumi vagy más vizsgálatok eredménye;

iii.

vakcinázás vagy más betegségmegelőző vagy kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása, amelyek célja az adott betegség terjedésének korlátozása a tranzit vagy rendeltetési helyeken.

131. cikk

Felhatalmazás tartott patások és baromfi más tagállamokba történő mozgatása tekintetében

(1)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

a 130. cikk b) pontjában foglalt minimum tartózkodási idő;

b)

az az időtartam, melynek során szükséges a tartott patások vagy baromfi létesítményekbe való behozatalának a mozgatást megelőzően történő korlátozása, a 130. cikk c) pontjának megfelelően;

c)

kiegészítő követelmények annak biztosítására, hogy a tartott patások és baromfi – a 130. cikk d) pontjában foglaltak szerint – a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett betegségek terjedése szempontjából nem képviselnek jelentős kockázatot;

d)

a 130. cikkben foglalt követelményeket kiegészítő egyéb szükséges kockázatcsökkentő intézkedések.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban maghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a mozgatandó tartott patások vagy baromfi jegyzékbe foglalt faja vagy kategóriája szempontjából releváns, jegyzékbe foglalt betegségek;

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében fennálló egészségügyi állapot a származási és rendeltetési létesítményekben, kompartmentekben, körzetekben vagy tagállamokban;

c)

a létesítmény és a termelés típusa a származási és a rendeltetési helyen;

d)

a mozgatás típusa;

e)

a mozgatandó tartott patások vagy baromfi fajai és kategóriái;

f)

a mozgatandó tartott patások vagy baromfi kora;

g)

egyéb járványügyi tényezők.

132. cikk

Másik tagállamba mozgatott, vágásra szánt tartott patások és baromfi

(1)   A más tagállamból érkező tartott patásokat és baromfit fogadó vágóhidak felelős személyeinek az említett állatokat érkezésük után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (2) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt időn belül le kell vágniuk.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdése szerinti, vágásra vonatkozó idő tekintetében.

4. szakasz

Tartott patásokat és baromfikat érintő összegyűjtési műveletek

133. cikk

Összegyűjtési műveleteket érintő eltérés

(1)   A 126. cikk (2) bekezdésétől eltérve a felelős személyek a tartott patásokat és baromfit a származási tagállamból más tagállamba történő mozgatás során legfeljebb három összegyűjtési műveletnek vethetik alá.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében foglalt összegyűjtési műveletekre kizárólag a 97. cikk (1) bekezdésének és a 999. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően e célra engedélyezett létesítményben kerülhet sor.

A származási tagállam ugyanakkor saját területén engedélyezhet olyan összegyűjtési műveletet, amelyet szállítási eszközön végeznek el, és amelynek során a tartott patásokat vagy baromfit közvetlenül a származási létesítményeikből gyűjtik össze, feltéve, hogy az ilyen művelet során az érintett állatokat nem rakodják ki újból:

a)

a rendeltetési létesítménybe vagy a végleges rendeltetési helyre való megérkezésük előtt; vagy

b)

a 97. cikk (1) bekezdésével és a 99. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően e célra engedélyezett létesítményben végzett utólagos összegyűjtési művelet előtt.

134. cikk

Az összegyűjtési műveletre vonatkozó betegségmegelőzési követelmények

Az összegyűjtési műveletet lefolytató felelős személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy:

a)

az összegyűjtött tartott patások és baromfi azonos egészségi állapotban legyenek, amennyiben pedig egészségi állapotuk eltérő, azt, hogy minden ilyen összegyűjtött állatra a rosszabb egészségi állapot vonatkozzon;

b)

a tartott patások és baromfi összegyűjtésére és másik tagállambeli, végleges rendeltetési helyükre történő mozgatására a származási létesítmény elhagyását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 135. cikk c) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapítandó határidőn belül sor kerüljön;

c)

sor kerüljön az ahhoz szükséges biológiai biztonsági intézkedések meghozatalára, hogy az összegyűjtött, tartott patások és baromfi:

i.

ne érintkezzenek rosszabb egészségi állapotú tartott patásokkal vagy baromfival;

ii.

ne képviseljenek jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek az összegyűjtési művelet helyszínén a tartott patásokra vagy baromfira történő átterjedése tekintetében.

d)

a tartott patások és baromfi azonossága – amennyiben ez a rendelet előírja – igazolt, és az állatokat az alábbi dokumentumok kísérik:

i.

azonosító okmányok és szállítólevelek a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 115. cikk b) pontjában és a 117. cikk b) pontjában előírt, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok által előírt módon, kivéve, ha a 113. cikk (2) bekezdésének és a 119. cikknek megfelelően eltérések engedélyezésére kerül sor;

ii.

állat-egészségügyi bizonyítványok a 143. cikk és a 144. cikk (1) bekezdésének c) pontja által előírt módon, kivéve, ha a 144. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályok eltérések engedélyezését írják elő;

iii.

nyilatkozat a 151. cikkben előírt módon.

135. cikk

Összegyűjtési művelettel kapcsolatos felhatalmazás

A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

összegyűjtési műveletekre vonatkozó különleges szabályok abban az esetben, amikor a 134. cikk b) és c) pontjában foglaltakat kiegészítő, egyéb kockázatcsökkentő intézkedések vannak érvényben;

b)

azon kritériumok, amelyek alapján a származási tagállamok engedélyezhetnek a 133. cikk (2) bekezdése szerinti, szállítási eszközön végzett összegyűjtési műveleteket;

c)

a tartott patások vagy baromfi származási létesítményből történő indulásának időpontja és az összegyűjtési művelet helyszínéről a másik tagállambeli végleges rendeltetési helyre történő indulásának időpontja közötti, a 134. cikk b) pontjában említett időtartam;

d)

a 134. cikk c) pontja szerinti biológiai biztonsági intézkedésekre vonatkozó részletes szabályok.

5. szakasz

A tartott patásoktól és baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok más tagállamokba való mozgatása

136. cikk

A tartott patásoktól és baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok más tagállamokba való mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyek tartott patásoktól vagy baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatokat csak akkor mozgathatnak az egyik tagállamban található létesítményből egy másik tagállamba, ha azok nem képviselnek jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek rendeltetési helyen történő terjedése tekintetében.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan részletes szabályok tekintetében, amelyek biztosítják, hogy a tartott patásoktól vagy baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok – az e cikk (1) bekezdése szerint – nem képviselnek jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek terjedése tekintetében.

(3)   A (2) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban maghatározandó részletes szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett azon jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek a mozgatandó tartott szárazföldi állatok jegyzékbe foglalt faja vagy kategóriája szempontjából lényegesek;

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében megállapított egészségi állapot a származási létesítményekben, kompartmentekben, körzetekben és tagállamokban, valamint a rendeltetési helyen;

c)

a létesítmény és a termelés típusai a származási és a rendeltetési helyen;

d)

a mozgatás típusai az állatok rendeltetési helyen történő végfelhasználása szempontjából;

e)

a mozgatandó tartott szárazföldi állatok fajai és kategóriái;

f)

a mozgatandó tartott szárazföldi állatok kora;

g)

egyéb járványügyi tényezők.

6. szakasz

A tartott szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedésektől való eltérés és azok kiegészítése

137. cikk

Körülhatárolt létesítményekbe szánt, tartott szárazföldi állatok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyek csak akkor mozgathatnak tartott szárazföldi állatokat körülhatárolt létesítménybe, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)

egy másik körülhatárolt létesítményből származnak;

b)

nem képviselnek jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a körülhatárolt rendeltetési létesítményben található, jegyzékbe foglalt állatfajokra vagy állatkategóriákra történő átterjedése szempontjából, kivéve, ha az ilyen mozgatást tudományos célokból engedélyezték.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

a tartott szárazföldi állatok körülhatárolt létesítményekbe történő mozgatására vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésében előírtakon felüli részletes szabályok;

b)

a tartott szárazföldi állatok körülhatárolt létesítményekbe történő mozgatásának azokra az esetekre vonatkozó különleges szabályai, amikor az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedések garantálják, hogy az ilyen mozgatás nem jár jelentős kockázattal az említett körülhatárolt létesítményen és a környező létesítményeken belül található tartott szárazföldi állatok egészségére nézve.

138. cikk

A tartott szárazföldi állatok tudományos célú mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a származási hely szerinti illetékes hatóság beleegyezésének függvényében engedélyezheti tartott szárazföldi állatoknak a rendeltetési tagállam területére tudományos célból történő, – a 124. és a 125. cikk, a 126. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja és a 127. cikk kivételével – az 1–5. szakaszban (124–136. cikk) foglalt követelményeknek nem megfelelő behozatalát.

(2)   A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezheti az (1) bekezdésben előírt eltérések alkalmazását:

a)

a rendeltetési hely és a származási hely szerinti illetékes hatóságok:

i.

megállapodtak az ilyen mozgatások feltételeiben;

ii.

biztosítják, hogy érvényben vannak az ahhoz szükséges kockázatcsökkentő intézkedések, hogy az említett állatok mozgatása ne veszélyeztesse az útközben érintett helyek és a rendeltetési hely egészségügyi állapotát a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében; és

iii.

adott esetben az engedélyezett eltérésről és az engedély megadásának feltételeiről értesítették a tranzit tagállamok illetékes hatóságait; és

b)

a szóban forgó állatok említett mozgatása a származási hely és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságoknak, valamint adott esetben a tranzit tagállam illetékes hatóságának a felügyelete mellett történik.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóságok által engedélyezett eltérésekre vonatkozó, az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kiegészítő szabályok tekintetében.

139. cikk

Eltérések szabadidős célokra történő igénybevétel, sport- és kulturális események, határokhoz közeli munka és legeltetés tekintetében

(1)   A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a tartott szárazföldi állatok Unión belüli, tagállamok közötti mozgatása tekintetében engedélyezheti – a 126. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, valamint a 127. és 128. cikk kivételével – a 2–5. szakaszban (126–136. cikk) foglalt követelményektől való eltérést, amennyiben az ilyen mozgatás célja:

a)

szabadidős célokra történő, határokhoz közeli igénybevétel;

b)

határok közelében szervezett kiállítás, sport-, kulturális és hasonló események;

c)

tartott szárazföldi állatok több tagállamhoz tartozó legeltetési területen történő legeltetése; vagy

d)

tagállamok határaihoz közeli munkavégzés tartott szárazföldi állatokkal.

(2)   A származási és rendeltetési tagállamok közösen megállapodnak azon eltérésekről, amelyeket a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a tartott szárazföldi állatoknak az (1) bekezdésben foglalt célokból történő mozgatása tekintetében engedélyez, és megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket léptetnek életbe annak biztosítására, hogy az ilyen mozgatással ne járjon jelentős kockázat.

(3)   A (2) bekezdésben említett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés szerinti eltérések engedélyezéséről.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendeltetési hely illetékes hatósága által engedélyezett eltérésekre vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésében foglaltakat kiegészítő szabályok tekintetében.

140. cikk

Felhatalmazás a cirkuszok, kiállítások, sportesemények és szabadidős célokra történő igénybevétel, állatkertek, állatkereskedések, állatmenhelyek és nagykereskedések tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a 2–5. szakaszban (126–136. cikk) foglalt szabályokat kiegészítő különleges követelmények a tartott szárazföldi állatok alábbiak céljára történő mozgatása tekintetében:

i.

cirkuszok, állatkertek, állatkereskedések, állatmenhelyek és nagykereskedések;

ii.

kiállítások, valamint sport-, kulturális és hasonló események;

b)

a tartott szárazföldi állatok az e cikk a) pontjában említett mozgatása tekintetében – a 126. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, valamint a 127. és 128. cikk kivételével – a 2–5. szakasztól (126–136. cikk) való eltérések.

141. cikk

A tartott szárazföldi állatok meghatározott fajai vagy kategóriái mozgatásának átmeneti szabályaira vonatkozó végrehajtási hatáskör

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján átmeneti szabályokat állapíthat meg a tartott szárazföldi állatok meghatározott fajainak vagy kategóriáinak mozgatására vonatkozóan e fejezetben meghatározott kiegészítő vagy alternatív átmeneti szabályok elfogadásával a következő esetekben:

a)

a 130. cikkben, a 132. cikk (1) bekezdésében, a 133. cikkben, a 134. cikkben, a 136. cikk (1) bekezdésében, a 137. cikk (1) bekezdésében, a 138. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 139. cikkben foglalt, valamint a 131. cikk (1) bekezdése és a 132. cikk (2) bekezdése, a 135. cikk, a 136. cikk (2) bekezdése, a 137. cikk (2) bekezdése, a 138. cikk (3) bekezdése, a 139. cikk (4) bekezdése és a 140. cikk alapján elfogadott szabályokban megállapított, mozgatásra vonatkozó követelmények nem csökkentik hatékonyan az ilyen állatok mozgatásával járó kockázatot; vagy

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az 1–6. szakasznak (124–142. cikk) megfelelően meghatározott, mozgatásra vonatkozó követelmények ellenére terjed.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül súlyos hatás kockázatával járó betegséggel kapcsolatosak, valamint a 142. cikkben említett szempontok figyelembevételével a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

142. cikk

Az e szakaszban előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veendő szempontok

A 137. cikk (2) bekezdése, a 138. cikk (3) bekezdése, a 139. cikk (4) bekezdése, a 140. és a 141. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbi szempontokat veszi alapul:

a)

a fenti rendelkezésekben említett mozgatásokkal járó kockázatok;

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a származási, a tranzit és a rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapot;

c)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt állatfajok;

d)

a származási és rendeltetési helyen, valamint útközben érvényben lévő biológiai biztonsági intézkedések;

e)

a létesítményekben a tartott szárazföldi állatok tartását jellemző bármely sajátos körülmény;

f)

a létesítménytípust, valamint az érintett tartott szárazföldi állatok faját és kategóriáját jellemző sajátos mozgatási minták;

g)

egyéb járványügyi tényezők.

7. szakasz

Állat-egészségügyi bizonyítványok

143. cikk

A felelős személyek kötelezettsége annak biztosítására, hogy az állatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje

(1)   A felelős személyek a tartott szárazföldi állatok alábbi fajait és kategóriáit kizárólag akkor mozgathatják másik tagállamba, ha az állatokat a származási tagállam illetékes hatósága által a 149. cikk (1) bekezdésének megfelelően kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)

patások;

b)

baromfi;

c)

patásoktól és baromfitól eltérő, körülhatárolt létesítménybe szánt, tartott szárazföldi állatok;

d)

az e bekezdés a), b) és c) pontjában említettektől eltérő tartott szárazföldi állatok, amennyiben a 144. cikk c) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírják az állat-egészségügyi bizonyítvány szükségességét.

(2)   Amennyiben a tartott szárazföldi állatok elhagyhatják az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontja, az 56. cikk és a 64. cikk (1) bekezdése szerinti, korlátozás alatt álló körzetet, és az 55. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésében, a 74. cikk (1) bekezdésében, a 79. cikkben vagy a 80. cikkben foglalt vagy az 55. cikk (2) bekezdése, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése és a 74. cikk (4) bekezdése, a 83. cikk (3) bekezdése vagy a 259. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti járványvédelmi intézkedések tárgyát képezik; és a tartott szárazföldi állatok az említett járványvédelmi intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartoznak, a felelős személyek az ilyen tartott szárazföldi állatokat kizárólag akkor mozgathatják egy tagállamon belül vagy egyik tagállamból a másikba, ha azokat a származási tagállam illetékes hatósága által a 149. cikk (1) bekezdésének megfelelően kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri.

Valamely tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy a tartott szárazföldi állatok tagállamon belüli mozgatása esetére nem kell ilyen bizonyítványt kiállítani, amennyiben úgy ítéli meg, hogy valamely alternatív rendszer biztosítja ezen állatok szállítmányainak nyomon követhetőségét és azt, hogy az érintett állatok megfelelnek a mozgatás tekintetében előírt állat-egészségügyi követelményeknek.

(3)   A felelős személyek kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni annak biztosítása érdekében, hogy a tartott szárazföldi állatokat származási helyüktől a végleges rendeltetési helyükig az e cikk (1) bekezdésében említett állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje, kivéve, ha a 147. cikk alapján elfogadott szabályok különleges intézkedéseket írnak elő.

144. cikk

Felhatalmazás a felelős személyek annak biztosítására irányuló kötelezettsége tekintetében, hogy az állatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó, a 143. cikk (1) bekezdése szerinti követelményektől való eltérés olyan tartott szárazföldi állatok mozgatása tekintetében, amelyek az alábbiak miatt nem jelentenek jelentős kockázatot a betegségek terjedése szempontjából:

i.

a mozgatás tárgyát képező, tartott szárazföldi állatok fajai és kategóriái, valamint a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek tekintetében az említett fajokat jegyzékbe foglalták;

ii.

az említett fajú, illetve említett kategóriába tartozó tartott szárazföldi állatokra vonatkozó tartási módszerek és termelési típus;

iii.

a tartott szárazföldi állatok tervezett felhasználása; vagy

iv.

a tartott szárazföldi állatok rendeltetési helye, ideértve azokat az eseteket is, amikor a rendeltetési hely és a származási hely ugyanazon tagállamban van, de a két hely között a rendeltetési hely elérése érdekében az állatok egy másik tagállam területén haladnak át;

b)

a 143. cikk (1) bekezdése szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó különleges szabályok abban az esetben, amikor – az e cikk (2) bekezdése szerinti szempontokra figyelemmel – felügyeletet vagy biológiai védelmet érintő konkrét kockázatcsökkentő intézkedések kerülnek bevezetésre az alábbiak biztosítására:

i.

a mozgatás tárgyát képező tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége;

ii.

a mozgatás tárgyát képező, tartott szárazföldi állatok megfelelése az 1–6. szakasz ban (124–142. cikk) a mozgatás tekintetében előírt állat-egészségügyi követelményeknek;

c)

állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelmény a 143. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említettektől eltérő tartott szárazföldi állatfajok és -kategóriák mozgatása esetében, amikor az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az adott mozgatás megfeleljen az 1–6. szakaszban (124–142. cikk) foglalt, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontja szerinti különleges szabályok megállapítása során a Bizottság az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a)

a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt, valamint a 10. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott szabályok szerinti, felelős személyek által kialakított biológiai biztonságnak az illetékes hatóság általi értékelése;

b)

az illetékes hatóságnak a 13. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti képessége az e rendelet által előírt szükséges és megfelelő intézkedések és lépések megtételére;

c)

a 11. cikkben foglaltak szerinti állat-egészségügyi ismeretek alapvető szintje és az ezen ismeretek bővítésének a 13. cikk (2) bekezdése szerinti ösztönzése;

d)

a 25. cikkben előírtak szerinti állatorvosi látogatások, vagy más vonatkozó felügyeleti tevékenység vagy hatósági ellenőrzés elvégzése;

e)

az illetékes hatóságnak a 19–22. cikk szerinti, valamint a 20. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti uniós szintű bejelentési és jelentéstételi rendszer alapján fennálló kötelezettségeinek teljesítése;

f)

a 26. cikk szerinti felügyelet, és a 28. cikkben, valamint a 29. és a 30. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt felügyeleti programok alkalmazása.

(3)   A Bizottság az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására vonatkozó, az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelmények megállapításakor figyelembe veszi az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett szempontokat.

145. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma

(1)   A 143. cikkben említett állat-egészségügyi bizonyítványnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a származási létesítmény vagy hely, a rendeltetési létesítmény vagy hely, és adott esetben azon létesítmények, ahol a tartott szárazföldi állatok összegyűjtési művelete vagy pihentetése történik;

b)

a szállítóeszköz és a szállító;

c)

a tartott szárazföldi állatok leírása;

d)

a tartott szárazföldi állatok száma;

e)

a tartott szárazföldi állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele, ha azt a 112., 113., 114., 115. és 117. cikk, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok előírják, kivéve, ha a 119. cikk eltéréseket engedélyez; valamint

f)

az annak igazolásához szükséges információk, hogy a tartott szárazföldi állatok megfelelnek az 1–6. szakaszban (124–142. cikk) a mozgatás tekintetében előírt, vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek.

(2)   Az állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat egyéb uniós jogszabály által előírt más információt is.

146. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalmát érintő felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok

(1)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

az állat-egészségügyi bizonyítványok 145. cikk (1) bekezdése szerinti tartalmát érintő, a tartott szárazföldi állatok különböző fajaira és kategóriáira, valamint a 147. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt sajátos mozgatási típusokra vonatkozó részletes szabályok;

b)

az állat-egészségügyi bizonyítványban a 145. cikk (1) bekezdése szerint megadandó információkon felüli, további információk.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg állat-egészségügyi bizonyítványminták vonatkozásában. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

147. cikk

Felhatalmazás a tartott szárazföldi állatok meghatározott mozgatási típusai tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan különleges intézkedésekről, amelyek eltérést tesznek lehetővé azon kötelezettség alól, illetve kiegészítik azon kötelezettséget, miszerint a felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a tartott szárazföldi állatok alábbi mozgatási típusai esetében az állatokat a 143. cikkben, valamint a 144. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje:

a)

tartott patások és baromfi mozgatása, melynek során útközben, a végleges rendeltetési hely elérése előtt a 133. cikk szerinti összegyűjtési műveletekre kerül sor;

b)

olyan tartott szárazföldi állatok mozgatása, amelyek az alábbi okok közül egy vagy több miatt vissza kell vinni származási helyükre, vagy más rendeltetési helyre kell vinni:

i.

tervezett útjuk állatjóléti okok miatt váratlanul megszakadt;

ii.

az úton előre nem látott balesetek vagy események történtek;

iii.

a tartott szárazföldi állatokat a tagállami rendeltetési helyen vagy az Unió külső határán visszautasították;

iv.

a tartott szárazföldi állatokat az összegyűjtési művelet helyszínén vagy a pihenőhelyen visszautasították;

v.

a tartott szárazföldi állatokat egy harmadik országban vagy területen visszautasították;

c)

a kiállításokra, sport-, kulturális és hasonló eseményekre szánt tartott szárazföldi állatok mozgatása és származási helyükre való ezt követő visszatérésük.

148. cikk

A felelős személyekaz illetékes hatóságokkal való együttműködési kötelezettsége, állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása céljából

A felelős személyek kötelesek:

a)

a tervezett mozgatást megelőzően az illetékes hatósághoz eljuttatni a 143. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 146. cikk (1) bekezdése vagy a 147. cikk alapján elfogadott szabályok által előírt, az állat-egészségügyi bizonyítvány kitöltéséhez szükséges minden információt;

b)

szükség esetén biztosítani, hogy a tartott szárazföldi állatokat a 149. cikk (3) bekezdése szerinti okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzésnek vessék alá.

149. cikk

Az illetékes hatóság kötelezettsége az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása tekintetében

(1)   Az illetékes hatóság a felelős személy kérésére köteles állat-egészségügyi bizonyítványt kibocsátani a tartott szárazföldi állatok mozgatására vonatkozóan, amennyiben azt a 140. cikk vagy pedig a 144. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírják, feltéve, hogy a mozgatásra vonatkozó alábbi követelmények teljesülnek:

a)

a 124. cikk, a 125. cikk (1) bekezdése, a 126., 128., 129., 130., a 133. és a 134. cikk (1) bekezdése, a 137. cikk (1) bekezdése, a 138. cikk és a 139. cikk szerinti követelmények;

b)

a 125. cikk (2) bekezdése, a 131. cikk (1) bekezdése, a 135. cikk, a 136. cikk (2) bekezdése, a 137. cikk (2) bekezdése, a 138. cikk (4) bekezdése, a 139. cikk (4) bekezdése és a 140. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti követelmények;

c)

a 141. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelmények.

(2)   Az állat-egészségügyi bizonyítványoknak:

a)

a hatósági állatorvos általi ellenőrzés tárgyát kell képezniük, akinek a bizonyítványt el kell látnia bélyegzőlenyomattal és az aláírásával;

b)

a (4) bekezdés c) pontja alapján elfogadott szabályokban előírt időtartamra kell szólniuk, amely időszak alatt a tárgyát képező tartott szárazföldi állatoknak végig meg kell felelniük a bizonyítványban foglalt állat-egészségügyi biztosítékoknak.

(3)   A hatósági állatorvos az állat-egészségügyi bizonyítványok aláírása előtt – a (4) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések révén – köteles ellenőrizni, hogy a bizonyítványok tárgyát képező, tartott szárazföldi állatok megfelelnek-e e fejezet követelményeinek.

(4)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az alábbiakat érintő szabályok megállapítására:

a)

a különféle fajú, illetve különféle kategóriába tartozó tartott szárazföldi állatokra irányuló okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések és vizsgálatok típusai, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően a hatósági állatorvosnak el kell végeznie az e fejezetben előírt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében;

b)

azok a határidők, amelyeken belül a tartott szárazföldi állatok szállítmányainak mozgatását megelőzően a hatósági állatorvosnak el kell végeznie az okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzéseket és vizsgálatokat és ki kell állítania az állat-egészségügyi bizonyítványokat;

c)

az állat-egészségügyi bizonyítványok érvényességének időtartama.

150. cikk

Elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok

A 149. cikk (1) bekezdésében előírt, az állatokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványokat helyettesíthetik a TRACES útján készített, kezelt és továbbított elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok, amennyiben:

a)

tartalmazzák mindazt az információt, amelyet az állat-egészségügyi bizonyítványmintának a 145. cikkel és a 146. cikk alapján elfogadott szabályokkal összhangban tartalmaznia kell;

b)

biztosított a tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége, valamint az említett állatok és az elektronikus állat-egészségügyi bizonyítvány közötti kapcsolat;

c)

a származási, a tranzit és a rendeltetési tagállamok illetékes hatóságai számára az elektronikus dokumentumok a szállítás időtartama alatt folyamatosan hozzáférhetőek.

151. cikk

Felelős személyek által készítendő, más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó nyilatkozat

(1)   A származási helyen a felelős személyek kötelesek nyilatkozatot kiadni a tartott szárazföldi állatoknak az egyik tagállambeli származási helyről egy másik tagállambeli rendeltetési helyre való mozgatása tekintetében, és biztosítani, hogy a szóban forgó állatokat az említett dokumentum kísérje, amennyiben nem követelmény, hogy az említett állatokat a 143. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatnak a tartott szárazföldi állatokra vonatkozóan az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

az állatok származási helye, rendeltetési helye, és adott esetben bármely gyűjtő- és pihenőhely;

b)

a szállítóeszköz és a szállító;

c)

a tartott szárazföldi állatoknak, valamint azok fajának, kategóriájának és mennyiségének meghatározása;

d)

azonosítás és nyilvántartásba vétel, amennyiben azt a 112., 113., 114. és 115. cikk, a 117. cikk a) pontja, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok előírják;

e)

az annak igazolásához szükséges információk, hogy a tartott szárazföldi állatok megfelelnek az 1–6. szakaszban (124–142. cikk) a mozgatásra vonatkozóan előírt állat-egészségügyi követelményeknek.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a különféle állatfajokra és -kategóriákra vonatkozóan az e cikk (2) bekezdésében előírt nyilatkozat tartalmának részletes szabályai;

b)

a nyilatkozatban az e cikk (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően megadandó további információk.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az e cikk (2) bekezdésében előírt nyilatkozat mintáira vonatkozóan. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

8. szakasz

A tartott szárazföldi állatok más tagállamokba történő mozgatásának bejelentése

152. cikk

A tartott szárazföldi állatok más tagállamokba történő mozgatásának bejelentése tekintetében a felelős személyekre háruló kötelezettség

A felelős személyek – a szállítók kivételével – kötelesek a származási tagállamuk szerinti illetékes hatóságnak előzetesen bejelenteni a tartott szárazföldi állatoknak az említett tagállamból egy másikba történő tervezett mozgatását, amennyiben:

a)

a tartott szárazföldi állatokat a 149. és a 150. cikknek vagy a 149. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően a származási tagállam szerinti illetékes hatóság által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

b)

az állatokat – amennyiben korlátozás alatt álló körzetből viszik ki őket, és a 143. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően járványvédelmi intézkedések vonatkoznak rájuk – tartott szárazföldi állatok számára kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

c)

az állatok vonatkozásában eltérés engedélyezett a 144. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása alól, vagy az állatok a 144. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt különleges szabályok tárgyát képezik;

d)

a 154. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok bejelentési kötelezettséget írnak elő.

Az e cikk első bekezdésének alkalmazásában a felelős személyek kötelesek a származási tagállamuk illetékes hatósága számára minden olyan információt megadni, amely szükséges ahhoz, hogy a tartott szárazföldi állatok mozgatását a 153. cikk (1) bekezdésének megfelelően be lehessen jelenteni a rendeltetési tagállam illetékes hatósága számára.

153. cikk

Az illetékes hatóságra háruló kötelezettsége a más tagállamokba történő mozgatásról szóló bejelentés tekintetében

(1)   A származási tagállam illetékes hatósága a tartott szárazföldi állatok mozgatásáról a 152. cikkben említettek szerint köteles bejelentést tenni a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál.

(2)   Az (1) bekezdésben említett bejelentést a mozgatást megelőzően, és amennyiben lehetséges, a TRACES-en keresztül kell megtenni.

(3)   A tagállamok régiókat jelölnek ki a mozgatásra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti bejelentések kezelésére.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a felelős személy számára, hogy a tartott szárazföldi állatok mozgatását a TRACES-en keresztül részben vagy egészben bejelentse a rendeltetési tagállam illetékes hatósága számára.

154. cikk

A mozgatás felelős személyek és illetékes hatóság általi bejelentését érintő felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok

(1)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

azon követelmény, miszerint a felelős személyeknek a 149. cikknek megfelelően előzetesen be kell jelenteniük az említett cikk a) és b) pontjában említettektől eltérő állatkategóriákhoz vagy -fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatását, ha az említett fajok vagy kategóriák ilyen mozgatásának vagy szállításának nyomonkövethetősége szükséges annak érdekében, hogy biztosított legyen az 1–6. szakaszban (124–142. cikk) meghatározott, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés;

b)

a tartott szárazföldi állatok mozgatásának a 152. és a 153. cikk szerinti bejelentéséhez szükséges információk;

c)

áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén a tartott szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó bejelentést érintő vészhelyzeti eljárások;

d)

a mozgatásra vonatkozó bejelentések kezelésére hivatott régióknak a tagállamok általi, a 153. cikk (3) bekezdése szerinti kijelölésére vonatkozó követelmények.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)

a tartott szárazföldi állatok mozgatásának bejelentésére vonatkozó részletek az alábbi esetekben:

i.

a felelős személy a 152. cikknek megfelelően bejelentést tesz a származási tagállama illetékes hatóságának;

ii.

a származási tagállam illetékes hatósága a 153. cikknek megfelelően bejelentést tesz a rendeltetési tagállamnak;

b)

az alábbiakra vonatkozó határidők:

i.

ameddig a felelős személy benyújthatja a származási tagállam illetékes hatóságának a 152. cikkben említett szükséges információkat;

ii.

ameddig a származási tagállam illetékes hatósága a 153. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentheti a tartott szárazföldi állatok mozgatását.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. FEJEZET

Vadon élő szárazföldi állatok mozgatása

155. cikk

Vadon élő szárazföldi állatok

(1)   A felelős személyek vadon élő állatokat kizárólag akkor mozgathatnak egy tagállamban található élőhelyről egy másik tagállamban lévő élőhelyre vagy létesítménybe, amennyiben:

a)

a vadon élő állatok élőhelyükről történő kivitele oly módon történik, hogy az állatok nem képviselnek jelentős kockázatot útközben vagy a rendeltetési helyen a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegségek terjedése tekintetében;

b)

a vadon élő állatok nem olyan, korlátozás alatt álló körzethez tartozó élőhelyről érkeznek, amely a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyikének vagy új betegségnek az előfordulása miatt a 70. cikk (2) bekezdésében, valamint a 70. cikk (3) bekezdésének b) pontja, a 71. cikk (3) bekezdése, és a 83. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt, az adott állatfajra vonatkozó forgalmi korlátozás tárgyát képezi, vagy amelyre a 257. és 258. cikkben, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések vonatkoznak, kivéve, ha az említett szabályoknak megfelelően eltérések engedélyezésére került sor;

c)

a vadon élő állatokat állat-egészségügyi bizonyítvány vagy más dokumentum kíséri, amennyiben állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása szükséges az e bekezdés a) és b) pontja, valamint a 156. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján elfogadott szabályok szerinti, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés biztosításához;

d)

a mozgatást a származási tagállam illetékes hatósága bejelenti a rendeltetési tagállam illetékes hatóságának, amennyiben a 156. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott szabályok állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását írják elő; és

e)

a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága és a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága hozzájárultak a mozgatáshoz.

(2)   Amennyiben a 156. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott szabályok állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását írják elő, a vadon élő szárazföldi állatok mozgatására a 145. és 148. cikkben, a 149. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében és a 150. cikkben, valamint a 146. cikk, a 147. cikk és a 149. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt követelmények alkalmazandók.

(3)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint a mozgatásra bejelentési kötelezettség vonatkozik, a vadon élő szárazföldi állatok mozgatására a 152. és a 153. cikkben, valamint a 154. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján elfogadott szabályokban meghatározott követelmények alkalmazandók.

156. cikk

A vadon élő szárazföldi állatok mozgatását érintő felhatalmazások

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a vadon élő szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó, a 155. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti állat-egészségügyi követelmények;

b)

a vadon élő szárazföldi állatok élőhelyükről létesítményekbe való mozgatására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények;

c)

a vadon élő szárazföldi állatok azon mozgatási típusai vagy azon helyzetek, amelyek esetében kötelező az ilyen mozgatást állat-egészségügyi bizonyítványnak vagy más dokumentumnak kísérnie, valamint az ilyen bizonyítványok vagy dokumentumok tartalmát érintő követelmények;

d)

a származási tagállam illetékes hatósága által a rendeltetési tagállam illetékes hatósága számára tett bejelentés vadon élő szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatásának esetében, valamint az ilyen bejelentésben szereplő információk.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a 155. cikkben és az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények alábbiak tekintetében történő pontosítására:

a)

vadon élő szárazföldi állatok mozgatását kísérő állat-egészségügyi bizonyítványok és más dokumentumok formanyomtatvány-mintái, amennyiben azokat az e cikk (1) bekezdése c) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírják;

b)

a származási tagállam illetékes hatósága általi bejelentésre vonatkozó részletek és határidők, amennyiben az ilyen bejelentést az e cikk (1) bekezdése d) pontja alapján elfogadott szabályok előírják.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5. FEJEZET

Szaporítóanyagok Unión belüli szállítása

1. szakasz

Általános követelmények

157. cikk

A szaporítóanyagok mozgatására vonatkozó általános követelmények

(1)   A felelős személyek kötelesek megfelelő megelőző intézkedéseket hozni annak biztosítására, hogy a szaporítóanyagok mozgatása az alábbiak tekintetében ne veszélyeztesse a rendeltetési helyen a tartott szárazföldi állatok egészségi állapotát:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek;

b)

új betegségek.

(2)   A felelős személyek szaporítóanyagot csak akkor vihetnek ki létesítményeikből, és csak akkor fogadhatnak ilyen szaporítóanyagokat, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)

olyan létesítményekből érkeznek, amelyeket:

i.

az illetékes hatóság a 93. cikk első bekezdése a) pontjának megfelelően felvett a létesítmények nyilvántartásába, és amelyek számára a származási tagállam nem engedélyezett a 85. cikknek megfelelően eltérést;

ii.

az illetékes hatóság a 97. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett, amennyiben az engedélyezést a 94. cikk (1) bekezdése vagy a 95. cikk előírja;

b)

megfelelnek a 121. cikk (1) bekezdésében és a 122. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott szabályokban szereplő nyomonkövethetőségi követelményeknek.

(3)   A felelős személyeknek a tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak szállítása tekintetében teljesíteniük kell a 125. cikk követelményeit.

(4)   A felelős személyek csak akkor vihetnek át szaporítóanyagokat az egyik tagállamban található létesítményből egy másik tagállamban található létesítménybe, ha a rendeltetési tagállam illetékes hatósága kifejezett engedélyt ad az ilyen mozgatásra, és amennyiben az említett szaporítóanyagokat a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti mentesítési program részeként, betegségmentesítési célból meg kell semmisíteni.

158. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a rendeltetési helyen

(1)   Azon felelős személyek, akik a rendeltetési helyen található létesítményükben egy másik tagállam létesítményéből fogadnak szaporítóanyagokat, kötelesek:

a)

ellenőrizni az alábbiak meglétét:

i.

a 121. cikknek és a 122. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelő azonosító jelek;

ii.

a 161. cikk szerinti állat-egészségügyi bizonyítványok.

b)

a fogadott tartott szárazföldi állatok ellenőrzését követően tájékoztatni a rendeltetési helyen az illetékes hatóságot az alábbiakat érintő minden szabálytalanságról:

i.

a létesítménybe érkezett szaporítóanyagok;

ii.

az a) pont i. alpontjában említett azonosító jelek;

iii.

az a) pont ii. alpontjában említett állat-egészségügyi bizonyítványok.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett bármely szabálytalanság esetén a felelős személy köteles a szaporítóanyagokat az illetékes hatóság rájuk vonatkozó döntéséig elkülönítve tárolni.

2. szakasz

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatása

159. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatása tekintetében

(1)   A felelős személyek kizárólag akkor végezhetik szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak egy másik tagállamba történő mozgatását, ha az említett szaporítóanyagok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)

gyűjtésük, előállításuk, feldolgozásuk és tárolásuk a 97. cikk (1) bekezdésének és a 99. cikknek megfelelően e célra engedélyezett, szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményekben történt;

b)

a gyűjtés olyan donorállatoktól történt, amelyek megfelelnek az ahhoz szükséges állat-egészségügyi követelményeknek, hogy a szaporítóanyagok ne terjesszenek jegyzékbe foglalt betegségeket;

c)

gyűjtésük, előállításuk, feldolgozásuk, tárolásuk és szállításuk oly módon történt, amely biztosítja, hogy a szaporítóanyagok nem terjesztenek a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeket.

(2)   A felelős személyek nem vihetik ki szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagait, valamint baromfi szaporítóanyagait szaporítóanyaggal foglalkozó olyan létesítményből, amelyre a jegyzékbe foglalt fajok tekintetében az alábbiaknak megfelelő forgalmi korlátozások vonatkoznak:

a)

az 55. cikk (1) bekezdésének a), c) és e) pontja, az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontja, az 56. cikk, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 62. cikk (1) bekezdése, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontja, a 74. cikk (1) bekezdése, valamint a 79. és 80. cikk;

b)

az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése, és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok; valamint

c)

a 257. és 258. cikkben, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt vészhelyzeti intézkedések, kivéve, ha a 258. cikk alapján elfogadott szabályok eltéréseket írnak elő.

Az e bekezdésben előírt korlátozások nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor a szaporítóanyagot a betegség kitörése előtt gyűjtötték be, és azokat az egyéb szaporítóanyagoktól elkülönítve tárolták.

160. cikk

Felhatalmazás a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatása tekintetében

(1)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó, a 159. cikk szerinti állat-egészségügyi követelmények tekintetében, az alábbiak meghatározására:

a)

a 159. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, engedélyezett létesítményekben lévő, említett tartott állatok szaporítóanyagainak gyűjtésére, előállítására, feldolgozására és tárolására vonatkozó szabályok;

b)

a 159. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt állat-egészségügyi követelmények azon tartott donorállatok vonatkozásában, amelyektől szaporítóanyagokat gyűjtöttek, valamint elkülönítés vagy karantén az említett állatok esetében;

c)

a tartott donorállatokon és szaporítóanyagokon végzett laboratóriumi és más vizsgálatok;

d)

a 159. cikk (1) bekezdése szerinti, gyűjtésre, előállításra, feldolgozásra, tárolásra vagy más eljárásokra és szállításra vonatkozó állat-egészségügyi követelmények.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó, a 159. cikk szerinti állat-egészségügyi követelmények tekintetében a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a 159. cikkben foglalt szabályoktól való, a felelős személyek számára engedélyezett eltéréseket, figyelemmel az ilyen szaporítóanyagok jelentette kockázatra és bármely érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedésre.

3. szakasz

Állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása és mozgatás bejelentése

161. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak mozgatását érintő állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítása tekintetében és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyek csak akkor végezhetik szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamba való mozgatását, ha ezen anyagokat a származási tagállam illetékes hatósága által a (3) bekezdésnek megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri.

(2)   Amennyiben a tartott állatok szaporítóanyagai elhagyhatják

a)

az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontja, az 56., 64. és 65. cikk, a 74. cikk (1) bekezdése és a 79. cikk szerinti, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok szerinti járványvédelmi intézkedések vagy

b)

a 257. és 258. cikk szerinti, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező, korlátozás alatt álló körzetet,

és a tartott állatok szaporítóanyagai az említett járványvédelmi vagy vészhelyzeti intézkedések hatálya alá eső fajokhoz tartoznak, a felelős személyek kizárólag akkor végezhetik az ilyen szaporítóanyagoknak egy tagállamon belül vagy egyik tagállamból egy másik tagállamba történő mozgatását, ha azokat a 149. cikk (1) bekezdésével összhangban a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, kivéve, ha az ezen albekezdésben említett szabályokkal összhangban eltéréseket engedélyeztek az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelménytől.

Valamely tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy a szaporítóanyagok tagállamon belüli mozgatása esetére nem kell ilyen bizonyítványt kiállítani, amennyiben úgy ítéli meg, hogy valamely alternatív rendszer biztosítja ezen szaporítóanyagok szállítmányainak nyomon követhetőségét és azt, hogy az érintett szaporítóanyagok megfelelnek a mozgatás tekintetében előírt állat-egészségügyi követelményeknek.

(3)   A felelős személyek kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szaporítóanyagokat származási helyük és rendeltetési helyük között végig az (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

(4)   Az illetékes hatóságnak a felelős személy kérésére állat-egészségügyi bizonyítványt kell kiállítania az (1) bekezdésben említett szaporítóanyagok mozgatásához, feltéve, hogy teljesülnek a IV. rész 5. fejezetének I. címében említett vonatkozó követelmények.

(5)   A szaporítóanyagokra vonatkozó, e cikk (1) bekezdésében említett állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására a 148., 149. és 150. cikket, valamint a 146. cikk, a 147. cikk és a 149. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokat kell alkalmazni, a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozó nyilatkozatra pedig a 151. cikk (1) bekezdését és a 151. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályokat.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében foglalt, állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelményektől való eltérések tekintetében olyan, a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak mozgatását illetően, amelyek az alábbi okokból nem járnak a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésének jelentős kockázatával:

a)

a szaporítóanyagok jellege vagy azon állat faja, amelytől az említett szaporítóanyagok származnak;

b)

a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményben alkalmazott termelési és feldolgozási módszerek;

c)

a szaporítóanyagok tervezett felhasználása;

d)

a szaporítóanyagok és a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény típusa és kategóriája tekintetében érvényben lévő alternatív kockázatcsökkentő intézkedések;

e)

a szaporítóanyagok rendeltetési helye, ideértve azokat az eseteket is, amikor a rendeltetési hely és a származási hely ugyanazon tagállamban van, de a két hely között a szaporítóanyagokat egy másik tagállam területén szállítják át, a rendeltetési hely elérése érdekében.

162. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma

(1)   A 161. cikk szerinti, szaporítóanyagokra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a szaporítóanyaggal foglalkozó származási létesítmény és a rendeltetési létesítmény vagy hely;

b)

a szaporítóanyagok típusa és a tartott donorállatok faja;

c)

a szaporítóanyagok mennyisége vagy száma;

d)

a szaporítóanyagok jelölése, amennyiben azt a 121. cikk (1) bekezdése és a 122. cikk (1) bekezdésének alapján elfogadott szabályok előírják;

e)

az annak igazolásához szükséges információk, hogy a szaporítóanyagok megfelelnek a 157. és 159. cikkben, valamint a 160. cikk alapján elfogadott szabályokban az érintett fajra előírt mozgatási követelményeknek.

(2)   A 161. cikk szerinti, szaporítóanyagokra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat más uniós jogszabályok által előírt egyéb információkat is.

(3)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan azon információk, amelyeket az állat-egészségügyi bizonyítványnak e cikk (1) bekezdése értelmében tartalmaznia kell;

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a különböző szaporítóanyag-típusokra és állatfajokra vonatkozóan kiállítandó állat-egészségügyi bizonyítványokat illetően.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a szaporítóanyagokra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványminták tekintetében. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

163. cikk

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint a baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó bejelentés

(1)   A felelős személyek kötelesek:

a)

előzetesen tájékoztatni a származási tagállam illetékes hatóságát a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint a baromfi szaporítóanyagainak másik tagállamba történő tervezett mozgatásáról, ha:

i.

a szaporítóanyagokat a 161. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

ii.

az e cikk (5) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően a szaporítóanyagok mozgatását be kell jelenteni, figyelemmel e cikk (3) bekezdésére;

b)

rendelkezésre bocsátani minden olyan szükséges információt, amely a származási tagállam illetékes hatósága számára lehetővé teszi, hogy a szaporítóanyagok mozgatását a (2) bekezdésnek megfelelően a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál bejelentse.

(2)   A származási tagállam illetékes hatósága köteles az (5) és (6) bekezdés alapján elfogadott szabályoknak megfelelően – a mozgatást megelőzően, és amennyiben lehetséges, a TRACES-n keresztül – bejelenteni a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint a baromfi szaporítóanyagainak mozgatását.

(3)   A tagállamok a bejelentések kezelésére a 153. cikk (3) bekezdésének megfelelően kijelölt régiókat veszik igénybe.

(4)   A szaporítóanyagok felelős személyek általi bejelentésére a 153. cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

(5)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

azon követelmény, miszerint a felelős személyeknek az e cikk (1) bekezdésének a) pontja ii. alpontjának megfelelően előzetesen be kell jelenteniük a szaporítóanyagok tagállamok közötti mozgatását, ha az említett szaporítóanyagok mozgatásának nyomonkövethetősége szükséges annak érdekében, hogy biztosított legyen az 1. és 2. szakaszban (157–160. cikk) meghatározott, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés;

b)

a szaporítóanyagok mozgatásának az e cikk (1) bekezdése szerinti bejelentéséhez szükséges információk;

c)

áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozó bejelentést érintő vészhelyzeti eljárások.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)

a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozóan az (1) bekezdésnek megfelelően a felelős személy által a származási tagállam illetékes hatóságának nyújtandó tájékoztatás;

b)

a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozóan a származási tagállam illetékes hatósága által a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága felé a (2) bekezdésnek megfelelően teendő bejelentés;

c)

az alábbiakra vonatkozó határidők:

i.

ameddig a felelős személy köteles benyújtani a származási tagállam illetékes hatóságának az (1) bekezdésben említett szükséges információkat;

ii.

ameddig a származási tagállam illetékes hatósága a (2) bekezdésnek megfelelően köteles a mozgatásokat bejelenteni a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága felé.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. szakasz

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatása

164. cikk

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagai

(1)   A felelős személyek csak akkor végezhetik a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak másik tagállamba történő mozgatását, ha azok nem képviselnek jelentős kockázatot a rendeltetési helyen a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek jegyzékbe foglalt fajokra történő átterjedése tekintetében, figyelembe véve a rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapotot.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint a baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagának mozgatására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények, állat-egészségügyi bizonyítványok és bejelentési követelmények tekintetében, az alábbi szempontok figyelembevételével:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek a jegyzékbe foglalt fajok tekintetében;

b)

azon állatok faja, amelyektől a szaporítóanyagot gyűjtötték, valamint a szaporítóanyag típusa;

c)

a származási és rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapot;

d)

a gyűjtés, előállítás, feldolgozás vagy tárolás típusa;

e)

egyéb járványügyi tényezők.

(3)   Abban az esetben, ha a (2) bekezdésnek megfelelően kötelező az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása és a szaporítóanyagok mozgatásának bejelentése:

a)

az ilyen bizonyítványkiállításra alkalmazandók a 161. cikk (1)-(5) bekezdése és a 162. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti szabályok, valamint a 161. cikk (6) bekezdésének és a 162. cikk (3)-(5) bekezdésének alapján elfogadott szabályok;

b)

a mozgatás bejelentésére alkalmazandók a 163. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében foglalt, valamint a 163. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott szabályok.

5. szakasz

Eltérések

165. cikk

Tudományos célra szánt szaporítóanyagok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a származási hely szerinti illetékes hatóság beleegyezésének függvényében engedélyezheti szaporítóanyagoknak a rendeltetési tagállam területére tudományos célból történő, – a 155. és a 156. cikk kivételével – az 1–4. szakaszban (159–164. cikk) foglalt követelményeknek nem megfelelő behozatalát.

(2)   Az illetékes hatóság kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezheti az (1) bekezdésben előírt eltérések alkalmazását:

a)

a rendeltetési hely és a származási hely szerinti illetékes hatóságok:

i.

megállapodtak a tervezett mozgatások feltételeiben;

ii.

gondoskodnak az ahhoz szükséges kockázatcsökkentő intézkedések meglétéről, hogy az említett szaporítóanyagok mozgatása ne veszélyeztesse az útközben érintett helyek és a rendeltetési hely egészségügyi állapotát a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében;

iii.

adott esetben az engedélyezett eltérésről és az engedély megadásának feltételeiről értesítették a tranzit tagállamok illetékes hatóságait;

b)

a szóban forgó mozgatás a származási hely és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságok, valamint adott esetben a tranzit tagállam szerinti illetékes hatóság felügyelete mellett történik.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóságok által engedélyezett eltérésekre vonatkozó, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti szabályokat kiegészítő szabályok tekintetében.

6. FEJEZET

Állati eredetű termékek Unión belüli előállítása, feldolgozása és forgalmazása

166. cikk

A felelős személyek általános állat-egészségügyi kötelezettségei és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyek kötelesek megfelelő megelőző intézkedéseket hozni annak biztosítása céljából, hogy az állati eredetű termékek az Unióban történő előállításuk, feldolgozásuk és forgalmazásuk egyik szakaszában se okozzák az alábbiak terjedését:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, figyelembe véve az előállítás és feldolgozás helyszínén vagy a rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapotot;

b)

új betegségek.

(2)   A felelős személyek kötelesek biztosítani, hogy az állati eredetű termékek nem olyan létesítményekből vagy élelmiszeripari vállalkozásoktól érkeznek, vagy nem olyan létesítményekből érkező állatoktól származnak, amelyek az alábbiak tárgyát képezik:

a)

a 257. és a 258. cikkben, vagy a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt vészhelyzeti intézkedések, kivéve, ha a 259. cikk alapján elfogadott szabályok az e cikk (1) bekezdésben foglalt követelménytől való eltéréseket írnak elő;

b)

a 32. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, az 55. cikk (1) bekezdésének e) pontjában, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 70. cikk (1) belekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 76. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében, a 79. cikkben, a 81. cikkben és a 82. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63., a 67. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikke, a 76. cikk (5) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt, a tartott szárazföldi állatokra és állati eredetű termékekre alkalmazandó forgalmi korlátozás, kivéve, ha az említett szabályok e forgalmi korlátozásra vonatkozóan eltéréseket írnak elő.

(3)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azokról a részletes követelményekről, amelyek kiegészítik:

a)

az e cikk (1) bekezdésében a megelőző intézkedések tekintetében foglaltakat, ideértve a kockázatcsökkentő intézkedéseket is, és

b)

az e cikk (2) bekezdésében foglalt, az állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó korlátozásokat;

(4)   A (3) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság a következőket veszi alapul:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az általuk érintett fajok; és

b)

a felmerülő kockázatok.

167. cikk

A felelős személyek kötelezettségei az állat-egészségügyi bizonyítványok tekintetében és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyek csak abban az esetben szállíthatják egy tagállamon belül vagy vihetik át egy másik tagállamba az alábbi állati eredetű termékeket, ha azokat a származási tagállam illetékes hatósága által a (3) bekezdésnek megfelelően kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)

olyan állati eredetű termékek, amelyek:

i.

kivihetők a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező, korlátozás alatt álló körzet területéről;

ii.

az említett vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartozó állatoktól származnak;

b)

olyan állati eredetű termékek, amelyek:

i.

kivihetők olyan korlátozás alatt álló körzetből, amely a 32. cikk (1) bekezdésében, az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 64. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 70. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 79. és cikkben foglaltak szerint, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése, és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően járványvédelmi intézkedések tárgyát képezi;

ii.

az említett járványvédelmi intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartozó állatoktól származnak.

Valamely tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy az állati eredetű termékek tagállamon belüli mozgatása esetére nem kell ilyen bizonyítványt kiállítani, amennyiben úgy ítéli meg, hogy valamely alternatív rendszer biztosítja e termékek szállítmányainak nyomon követhetőségét és azt, hogy az érintett termékek megfelelnek a mozgatás tekintetében előírt állat-egészségügyi követelményeknek.

(2)   A felelős személyek megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az állati eredetű termékeket származási helyük és rendeltetési helyük között az (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

(3)   Az illetékes hatóságnak a felelős személy kérésére állat-egészségügyi bizonyítványt kell kiállítania az (1) bekezdésben említett állati eredetű termékek mozgatásához, feltéve, hogy az e cikkben említett vonatkozó követelmények teljesülnek.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésében említett állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítását illetően a 148., 149. és 150. cikket, valamint a 146. cikk, a 147. cikk és a 149. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében előírt, állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelményektől való eltérések és azok feltételei tekintetében az olyan állati eredetű termékek mozgatását illetően, amelyek az alábbiak miatt nem járnak a betegségek terjedésének jelentős kockázatával:

a)

az állati eredetű termékek típusai;

b)

az állati eredetű termékekre alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések, ezáltal csökkentve a betegségek terjedésének kockázatát;

c)

az állati eredetű termékek tervezett felhasználása;

d)

az állati eredetű termékek rendeltetési helye.

168. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

(1)   Az állati eredetű termékekre vonatkozóan a 167. cikk (1) bekezdésében előírt állat-egészségügyi bizonyítványnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a származási létesítmény vagy hely és a rendeltetési létesítmény vagy hely;

b)

az állati eredetű termékek leírása;

c)

az állati eredetű termékek mennyisége;

d)

az állati eredetű termékek azonosítása, amennyiben azt a 65. cikk (1) bekezdésének h) pontja vagy a 67. cikk második bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályok előírják;

e)

az annak igazolásához szükséges információk, hogy az állati eredetű termékek megfelelnek a 166. cikk (2) bekezdésében és a 166. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályokban a forgalmi korlátozásra vonatkozóan előírt követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat egyéb uniós jogszabály által előírt más információkat is.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében meghatározott, az állat-egészségügyi bizonyítványba foglalandó információk tekintetében.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az állati eredetű termékekre vonatkozó, az e cikk (1) bekezdése szerinti állat-egészségügyi bizonyítványok formanyomtatvány-mintáinak tekintetében. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

169. cikk

Az állati eredetű termékek más tagállamokba történő mozgatásának bejelentése

(1)   A felelős személyek kötelesek:

a)

előzetesen tájékoztatni a származási tagállamuk illetékes hatóságát az állati eredetű termékek tervezett mozgatásáról, ha a szállítmányt a 167. cikk (1) bekezdésének megfelelően állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

b)

rendelkezésre bocsátani minden olyan szükséges információt, amely a származási tagállam illetékes hatósága számára lehetővé teszi, hogy az adott mozgatást a (2) bekezdésnek megfelelően a rendeltetési tagállam illetékes hatósága felé bejelentse.

(2)   A származási tagállam illetékes hatósága köteles az (5) és (6) bekezdés alapján elfogadott szabályoknak megfelelően – a mozgatást megelőzően, és amennyiben lehetséges, a TRACES-n keresztül – bejelenteni a rendeltetési tagállam illetékes hatósága felé az állati eredetű termékek mozgatását.

(3)   A tagállamok a bejelentések kezelésére a 153. cikk (3) bekezdésének megfelelően kijelölt régiókat veszik igénybe.

(4)   Az állati eredetű termékek felelős személyek általi bejelentésére a 153. cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

(5)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

az állati eredetű termékek mozgatásának az e cikk (1) bekezdése szerinti bejelentéséhez szükséges információk;

b)

áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén az állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó bejelentést érintő vészhelyzeti eljárások.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)

a felelős személy által az állati eredetű termékek mozgatására vonatkozóan a származási tagállam illetékes hatósága részére az (1) bekezdésnek megfelelően nyújtandó tájékoztatás;

b)

a származási tagállam illetékes hatósága által az állati eredetű termékek mozgatására vonatkozóan a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága felé a (2) bekezdésnek megfelelően teendő bejelentés;

c)

az alábbiakra vonatkozó határidők:

i.

ameddig a felelős személy köteles benyújtani a származási tagállam illetékes hatóságának az (1) bekezdésben említett szükséges információkat;

ii.

ameddig a származási tagállam illetékes hatósága a (2) bekezdésnek megfelelően köteles az állati eredetű termékek mozgatását bejelenteni a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága felé.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

7. FEJEZET

Nemzeti intézkedések hatálya

170. cikk

Járványvédelmi, valamint az állatok és szaporítóanyagok mozgatását érintő nemzeti intézkedések

(1)   A tagállamok megőrzik azon jogukat, hogy tartott szárazföldi állatok és azok szaporítóanyagai saját területükön belül történő mozgatása tekintetében nemzeti intézkedéseket hozzanak a 9. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek elleni védekezés érdekében.

(2)   Az említett nemzeti intézkedések:

a)

figyelembe kell, hogy vegyék az állatok és a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozóan a 3. fejezetben (124–154. cikk), az 4. fejezetben (155 és 156. cikk) és a 5. fejezetben (157–165. cikk) foglalt szabályokat, és nem lehetnek ellentétesek azokkal;

b)

nem akadályozhatják az állatok és a szaporítóanyagok tagállamok közti mozgatását;

c)

nem léphetik túl a 9. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek adott tagállam területére való bejutásának és terjedésének megakadályozásához szükséges és megfelelő mértéket.

171. cikk

A jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek hatásának enyhítését célzó nemzeti intézkedések

Amennyiben egy tagállamban a jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő valamely betegség jelentős kockázatot képvisel a tartott szárazföldi állatok egészségügyi helyzetére nézve, az érintett tagállam nemzeti intézkedéseket hozhat az adott betegség elleni védekezés érdekében, és forgalmi korlátozásokat vezethet be a tartott szárazföldi állatok és a szaporítóanyagok tekintetében, amennyiben az említett intézkedések:

a)

nem akadályozzák az állatok és szaporítóanyagok tagállamok közti mozgatását;

b)

nem lépik túl az adott betegség elleni védekezéshez megfelelő és szükséges mértéket.

II. CÍM

VÍZIÁLLATOK ÉS VÍZIÁLLATOKTÓL SZÁRMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

1. FEJEZET

Nyilvántartásba vétel, engedélyezés, nyilvántartás-vezetés és nyilvántartások

1. szakasz

Akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vétele

172. cikk

Felelős személyek akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettsége

(1)   Az akvakultúrás létesítmények felelős személyei az akvakultúrás tevékenység megkezdése előtt – a létesítményeik 173. cikknek megfelelő nyilvántartásba vétele érdekében – kötelesek elvégezni az alábbiakat:

a)

tájékoztatják az illetékes hatóságot a felelősségi körükbe tartozó minden akvakultúrás létesítményről;

b)

információt nyújtanak az illetékes hatóság számára az alábbiakról:

i.

a felelős személy neve és címe;

ii.

a létesítmény helye, valamint a berendezések és építmények leírása;

iii.

az akvakultúrás létesítményben tartani kívánt tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege), valamint az akvakultúrás létesítmény kapacitása;

iv.

az akvakultúrás létesítmény típusa; és

v.

a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.

(2)   Az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyei kötelesek előzetesen tájékoztatni az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)

az akvakultúrás létesítményeken belül bekövetkezett bármely olyan jelentős változás, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat érinti;

b)

a felelős személy tevékenységének vagy az akvakultúrás létesítmény működésének a beszüntetése.

(3)   A 176. cikk (1) bekezdésének és a 177. cikknek megfelelően engedélyeztetési kötelezettség alá tartozó akvakultúrás létesítmények mentesülnek az e cikk (1) bekezdésében említett információk megadásának kötelezettsége alól.

(4)   A felelős személyek akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozóan is kérelmezhetik az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt, amennyiben a szóban forgó létesítmények megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:

a)

járványügyi kapcsolatban lévő területen találhatók, és az említett területen minden felelős személy közös biológiai biztonsági rendszer keretében tevékenykedik;

b)

ugyanazon felelős személy felelőssége alá tartoznak, és közös biológiai biztonsági rendszer alapján működnek, valamint a létesítményben tartott tenyésztett víziállatok ugyanabba a járványügyi egységbe tartoznak.

Amennyiben a nyilvántartásba vétel iránti kérelem létesítménycsoportra vonatkozik, az egyes akvakultúrás létesítményekre irányadó, az e cikk (1)–(3) bekezdésében és a 173. cikk első bekezdésének b) pontjában foglalt, valamint a 175. cikk alapján elfogadott szabályok az akvakultúrás létesítmények teljes csoportjára alkalmazandók.

173. cikk

Az illetékes hatóságnak az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételét illető kötelezettségei

Az illetékes hatóság:

a)

az akvakultúrás létesítményeket felveszi az akvakultúrás létesítmények 185. cikk (1) bekezdésében foglalt nyilvántartásába, amennyiben a felelős személy a 172. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat;

b)

az akvakultúrás létesítmények csoportjait felveszi a nyilvántartásba, amennyiben a 172. cikk (4) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülnek.

Az illetékes hatóság minden egyes létesítményt vagy a létesítmények e cikkben említett csoportját egyedi nyilvántartási számmal látja el.

174. cikk

Eltérések a felelős személyeknek az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségétől

A 172. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 175. cikknek megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól bizonyos olyan akvakultúrás létesítményeket, amelyek jelentéktelen kockázatot képviselnek.

175. cikk

Az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételének kötelezettségétől való eltérésekre vonatkozó végrehajtási hatáskörök

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vétele céljából a felelős személyek által a 172. cikk (1) bekezdése szerint benyújtandó információk tekintetében, beleértve az információk benyújtására vonatkozó határidőt is.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg azon akvakultúrás létesítménytípusok tekintetében, amelyeket a tagállamok az alábbiak alapján a 174. cikknek megfelelően mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól:

a)

az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege), valamint az akvakultúrás létesítmény kapacitása;

b)

a tenyésztett víziállatok akvakultúrás létesítménybe történő bevitele és akvakultúrás létesítményből történő kivitele.

(3)   Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. szakasz

Az akvakultúrás létesítmények bizonyos típusainak engedélyezése

176. cikk

Bizonyos akvakultúrás létesítmények engedélyezése és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   Az akvakultúrás létesítmények alábbi típusainak felelős személyei kötelesek a 180. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránt folyamodni az illetékes hatósághoz:

a)

olyan akvakultúrás létesítmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékekként való kivitel céljából tartják;

b)

egyéb akvakultúrás létesítmények, amelyek az alábbiak miatt jelentős kockázatot képviselnek:

i.

az akvakultúrás létesítményekben tartott tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és száma;

ii.

az akvakultúrás létesítmény típusa;

iii.

a tenyésztett víziállatok akvakultúrás létesítménybe történő bevitele és akvakultúrás létesítményből történő kivitele.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve mentesíthetik az akvakultúrás létesítmények alábbi típusainak felelős személyeit az engedélyezés kérelmezésének kötelezettsége alól:

a)

akvakultúrás létesítmények, amelyek kis mennyiségű tenyésztett víziállatot juttatnak el emberi fogyasztás céljából:

i.

közvetlenül a végső fogyasztóhoz; vagy

ii.

a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekhez;

b)

tavak és egyéb olyan létesítmények, amelyek állomány-utánpótlással biztosított víziállat-populációja kizárólag hobbihorgászati célokat szolgál, és amelyekben e víziállatok körül vannak kerítve, menekülési lehetőség nélkül;

c)

víziállatokat zárt helyen, díszállatként tartó létesítmények,

feltéve hogy az adott létesítmények nem képviselnek jelentős kockázatot.

(3)   Az e cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett eltérés kivételével a felelős személyek csak akkor kezdhetik meg tevékenységüket az e cikk (1) bekezdésében említett akvakultúrás létesítményben, ha az adott létesítményt a 181. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezték, és kötelesek beszüntetni az (1) bekezdésben említett akvakultúrás létesítményben folytatott tevékenységüket, amennyiben:

a)

az illetékes hatóság a 184. cikk (2) bekezdésének megfelelően visszavonja vagy felfüggeszti az általa kiadott engedélyt; vagy

b)

az akvakultúrás létesítmény a 183. cikk (4) bekezdésének megfelelően megkapta a feltételhez kötött engedélyt, azonban nem teljesíti a 183. cikk (3) bekezdésében említett még fennálló követelményeket és nem kapja meg a 183. cikk (3) bekezdésének megfelelően a végső engedélyt.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

az (1a) bekezdés a) pontjának i és ii. alpontjában meghatározottaktól eltérő, és jelentős kockázatot nem képviselő létesítménytípusokat érintő eltérések azon követelménytől, miszerint a felelős személyeknek kérelmezniük kell az illetékes hatóságnál az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdés a) pontjában említett típusainak engedélyezését;

b)

az akvakultúrás létesítményeknek az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően engedélyezési kötelezettség hatálya alá tartozó típusai.

(5)   A (4) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság e jogi aktusokat a következő kritériumokra alapozza:

a)

az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok fajai és kategóriái;

b)

az akvakultúrás létesítmény típusa és a termelés típusa; és

c)

az akvakultúrás létesítmény típusára és a tenyésztett víziállatok érintett fajára vagy kategóriájára jellemző tipikus mozgatási minták.

(6)   A felelős személyek akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozóan is kérelmezhetnek engedélyt, amennyiben teljesülnek a 177. cikk első bekezdésének a) és b) pontjában foglalt követelmények.

177. cikk

Akvakultúrás létesítmények csoportjának az illetékes hatóság általi engedélyezése

Az illetékes hatóság a 181. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiadhat engedélyt akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozóan, amennyiben a szóban forgó akvakultúrás létesítmények megfelelnek az a) vagy b) pontban foglalt feltételeknek:

a)

járványügyi kapcsolatban lévő területen találhatók, és minden felelős személy közös biológiai biztonsági rendszer keretében tevékenykedik; ugyanakkor az emberi fogyasztásra szánt élő kagylók fogadására, feljavítására, mosására, tisztítására, osztályozására, egyedi csomagolására és gyűjtőcsomagolására szolgáló szárazföldi vagy tengeri létesítmények (az ún. „feladóközpontok”), a tiszta tengervízzel táplált tartályokkal rendelkező olyan létesítmények, amelyben az élő kagylókat a szennyezettség csökkentéséhez szükséges időre elhelyezik, hogy azokat emberi fogyasztásra alkalmassá tegyék (az ún. „tisztító központok”), valamint az ilyen járványügyi kapcsolatban lévő területen belüli hasonló létesítmények engedélyeztetése egyenként történik;

b)

ugyanazon felelős személy felelőssége alá tartoznak, és

i.

közös biológiai biztonsági rendszer szerint működnek; és

ii.

a létesítményben tartott tenyésztett víziállatok ugyanabba a járványügyi egységbe tartoznak.

Amennyiben akvakultúrás létesítmények csoportjára egyetlen engedélyt adnak ki, az említett csoportra az egyes akvakultúrás létesítményekre alkalmazandó, a 178. cikkben és a 180–184. cikkben foglalt szabályok, valamint a 180. cikk (2) bekezdése és a 181. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok alkalmazandók.

178. cikk

A „körülhatárolt akvakultúrás létesítmény” minősítés engedélyezése

A „körülhatárolt akvakultúrás létesítmény” minősítést megszerezni kívánó akvakultúrás létesítmények felelős személyei:

a)

a 180. cikk (1) bekezdésének megfelelően kötelesek engedélyezés iránti kérelmet benyújtani az illetékes hatósághoz;

b)

csak azt követően vihetnek be tenyésztett víziállatokat a 203. cikk (1) bekezdésének és a 203. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt követelményeknek megfelelően a létesítményeikbe, illetve csak azt követően vihetik azokat ki a létesítményeikből, hogy az illetékes hatóság a 181. vagy 183. cikknek megfelelően engedélyezte a létesítményük számára az említett minősítést.

179. cikk

A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények engedélyezése

A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei kötelesek:

a)

gondoskodni arról, hogy a létesítmény a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (62) 4. cikke szerinti szükséges engedélyezés birtokában legyen; és

b)

a 180. cikk (1) bekezdésével összhangban kérelmezni az illetékes hatóság engedélyét a víziállatoknak a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 62. cikk, a 68. cikk (1) bekezdése, a 79. és 80. cikkkel, valamint a 63. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése és a 71. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályokkal összhangban járványvédelmi célokból történő leöléséhez vagy feldolgozásához.

180. cikk

A felelős személyeknek az engedély megszerzéséhez szükséges információk megadására vonatkozó kötelezettsége

(1)   A felelős személyek a 176. cikk (1) bekezdésében, a 177. cikkben, a 178. cikk a) bekezdésében és a 179. cikkben meghatározott létesítményeik engedélyezése iránti kérelmük tekintetében az illetékes hatóságot az alábbi információkkal látják el:

a)

a felelős személy neve és címe;

b)

a létesítmény helye, valamint a berendezések és az építmények leírása;

c)

a létesítményben az engedélyezés szempontjából releváns tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege);

d)

az akvakultúrás létesítmény típusa;

e)

akvakultúrás létesítmények csoportos engedélyezésének esetében az engedélyezésre vonatkozó azon részletek, amelyek annak igazolásához szükségesek, hogy a csoport megfelel a 177. cikkben foglalt feltételeknek;

f)

az akvakultúrás létesítmény működési módjának egyéb, a létesítmény jelentette kockázat meghatározását illetően releváns jellegzetességei;

g)

a létesítmény vízellátása és vízelvezetése;

h)

a létesítmény biológiai biztonsági intézkedései.

(2)   Az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyei kötelesek előzetesen tájékoztatni az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)

a létesítményekben bekövetkezett bármely olyan változás, amely az (1) bekezdésben említett információkat érinti;

b)

a felelős személy tevékenységének vagy a létesítmény működésének a beszüntetése.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg azon információk tekintetében, amelyeket a felelős személyeknek az (1) bekezdésnek megfelelően a létesítményük engedélyeztetése iránti kérelemben kell benyújtaniuk, ideértve az információk benyújtására vonatkozó határidőket is.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

181. cikk

Engedélyezés és engedélyezési feltételek, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   Az illetékes hatóság kizárólag abban az esetben engedélyezi a 176. cikk (1) bekezdésében és a 178. cikk a) pontjában említett akvakultúrás létesítményeket, az akvakultúrás létesítmények 177. cikkben említett csoportját és a 179. cikkben említett, járványügyi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményeket, ha az ilyen létesítmények:

a)

adott esetben megfelelnek az alábbi követelményeknek:

i.

karantén, elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 10. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt követelmények figyelembevételével;

ii.

a 24. cikkben és – amennyiben a létesítménytípus és a felmerülő kockázat szempontjából releváns – a 25. cikkben meghatározott felügyeleti követelmények;

iii.

a 186–188. cikk szerinti, valamint a 189. és 190. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti nyilvántartás-vezetés;

b)

olyan berendezésekkel, építményekkel és felszerelésekkel rendelkezik, amelyek:

i.

alkalmasak arra, hogy a betegségek bejutásának és terjedésének kockázatát elfogadható szintre csökkentsék, figyelembe véve a létesítmény típusát;

ii.

megfelelő kapacitással rendelkeznek a víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege) szempontjából;

c)

a betegség terjedése tekintetében nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot, figyelembe véve az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedéseket;

d)

olyan rendszert működtetnek, amely lehetővé teszi a felelős személy számára, hogy igazolja az illetékes hatóság előtt az a), b) és c) pontban foglalt követelmények teljesülését.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett karantén, elkülönítés és egyéb biológiai biztonsági intézkedések;

b)

az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett felügyelet;

c)

az (1) bekezdés b) pontjában említett berendezések, építmények és felszerelések.

(3)   A (2) bekezdés szerint elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:

a)

az egyes létesítménytípusok által képviselt kockázat;

b)

a tenyésztett víziállatok, illetve a víziállatok engedélyezés szempontjából releváns fajai és kategóriái;

c)

a termelés típusa;

d)

az akvakultúrás létesítmény típusára, valamint az említett létesítményekben tartott állatfajokra és -kategóriákra jellemző, tipikus mozgatási minták.

182. cikk

A létesítmények engedélyének hatálya

Az illetékes hatóság a 176. cikknek, a 177. cikknek, a 178. cikk a) pontjának vagy a 179. cikknek megfelelően benyújtott kérelem alapján az akvakultúrás létesítményre vagy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményre a 181. cikk (1) bekezdése szerint megadott engedélyben köteles egyértelműen meghatározni, hogy:

a)

az engedély a 176. cikk (1) bekezdésében és a 178. cikk a) pontjában említett akvakultúrás létesítmények, az akvakultúrás létesítmények 177. cikkben említett csoportja és a 179. cikkben említett, járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények, illetve a 176. cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályokban említett akvakultúrás létesítmények közül mely típusokra alkalmazandó;

b)

az engedély a tenyésztett víziállatok mely fajaira és kategóriáira alkalmazandó.

183. cikk

Az illetékes hatóság általi engedélyezésre vonatkozó eljárások

(1)   Az illetékes hatóság megállapítja azokat az eljárásokat, amelyeket a felelős személyeknek követniük kell a létesítményük engedélyezésének a 176. cikk (1) bekezdése, a 178. cikk és a 179. cikk szerinti kérelmezésekor.

(2)   Amikor egy felelős személytől a 176. cikk (1) bekezdésének, a 178. cikknek vagy a 179. cikknek megfelelő engedélyezés iránti kérelem érkezik, az illetékes hatóság helyszíni látogatást tesz.

(3)   Amennyiben a 181. cikkben foglalt előírások teljesülnek, az illetékes hatóság megadja az engedélyt.

(4)   Amennyiben egy létesítmény nem felel meg a 181. cikkben említett, az engedélyezéshez szükséges valamennyi előírásnak, az illetékes hatóság feltételhez kötött engedélyt nyújthat a létesítmény számára, amennyiben az a jelek szerint – a felelős személy kérelme és az azt követő, a (2) bekezdésben előírt helyszíni látogatás alapján megítélve – eleget tesz valamennyi lényeges követelménynek, amelyek elegendő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a létesítménye nem képvisel jelentős kockázatot.

(5)   Amennyiben az illetékes hatóság az e cikk (4) bekezdésének megfelelően feltételhez kötött engedélyt bocsátott ki, a teljes körű engedélyt csak akkor adhatja meg, ha a létesítményben a feltételhez kötött engedélyezés időpontja után három hónapon belül történő újabb helyszíni látogatás alapján vagy az ezen időpontot követő három hónapon belül a felelős személy által benyújtott dokumentáció alapján úgy ítéli meg, hogy a létesítmény megfelel a 179. cikk (1) bekezdésében és a 181. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt valamennyi engedélyezési követelménynek.

Az illetékes hatóság a feltételhez kötött engedélyt meghosszabbíthatja, ha a helyszíni látogatás vagy az első albekezdésben említett dokumentáció tanúsága szerint a létesítményben egyértelmű előrelépés történt, viszont még mindig nem felel meg valamennyi említett követelménynek. A feltételhez kötött engedély érvényességének teljes időtartama ugyanakkor nem haladhatja meg a hat hónapot.

184. cikk

Az engedélyek illetékes hatóság általi felülvizsgálata, felfüggesztése és visszavonása

(1)   Az illetékes hatóság köteles a létesítmények számára a 181. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtott engedélyeket a fennálló kockázattal arányos időközönként ellenőrizni.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság a létesítmény tekintetében jelentős hiányosságokat észlel a 181. cikk (1) bekezdésében és a 181. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban szereplő követelményeknek való megfelelés terén, és az adott létesítmény felelős személye nem tud megfelelő biztosítékokat nyújtani arra, hogy sor fog kerülni az említett hiányosságok orvoslására, az illetékes hatóság köteles eljárást indítani a létesítmény engedélyének visszavonására.

Az illetékes hatóság ugyanakkor dönthet a létesítmény engedélyének visszavonása helyett pusztán annak felfüggesztése mellett, amennyiben annak felelős személye garantálni tudja, hogy ésszerű időn belül kiküszöböli a hiányosságokat.

(3)   Az engedély a (2) bekezdésnek megfelelően történő visszavonás vagy felfüggesztés után csak akkor léphet újra érvénybe, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a létesítmény teljes mértékben megfelel az e rendeletben szereplő, az adott létesítménytípusra vonatkozó valamennyi követelménynek.

3. szakasz

Akvakultúrás létesítmények és járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények nyilvántartása

185. cikk

Akvakultúrás létesítmények és járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények nyilvántartása

(1)   Az illetékes hatóságnak létre kell hoznia és folyamatosan frissítenie kell az alábbiakat magában foglaló nyilvántartást:

a)

a 173. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett valamennyi akvakultúrás létesítmény;

b)

a 181. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett valamennyi akvakultúrás létesítmény;

c)

valamennyi, a 181. cikk (1) bekezdése szerint engedélyezett, járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmény.

(2)   Az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásának az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a felelős személy neve, címe és a létesítmény nyilvántartási száma;

b)

az akvakultúrás létesítmény vagy adott esetben létesítménycsoport helye;

c)

a létesítményen belül zajló termelés típusa;

d)

adott esetben a létesítmény vízellátása és vízelvezetése;

e)

a létesítményben tartott tenyésztett víziállatok faja;

f)

a nyilvántartásba vett akvakultúrás létesítmény vagy adott esetben létesítménycsoport egészségügyi állapotára vonatkozó naprakész információ a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében.

(3)   A 181. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett létesítményekre vonatkozóan az illetékes hatóságnak elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie legalább az e cikk (2) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában említett információkat, az adatvédelmi előírásokra is figyelemmel.

(4)   Amennyiben helyénvaló és releváns, az illetékes hatóság az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételt összekötheti más céllal történő nyilvántartásba vétellel is.

(5)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

az akvakultúrás létesítmények e cikk (1) bekezdése szerinti nyilvántartásában feltüntetendő részletes és releváns információk;

b)

a létesítmény-nyilvántartás nyilvános hozzáférhetősége.

4. szakasz

Nyilvántartás-vezetés és nyomonkövethetőség

186. cikk

Az akvakultúrás létesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége

(1)   Azon akvakultúrás létesítmények felelős személyei, amelyekre vonatkozóan a 173. cikknek megfelelően történő nyilvántartásba vételi kötelezettség vagy a 181. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyeztetési kötelezettség áll fenn, kötelesek legalább az alábbi információkról nyilvántartást vezetni:

a)

a létesítményükben tartott tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege);

b)

a tenyésztett víziállatok és az ezen állatoktól származó állati eredetű termékek akvakultúrás létesítménybe való bevitele és kivitele, adott esetben meghatározva a következőket:

i.

származási vagy rendeltetési helyük;

ii.

az ilyen mozgatás időpontja;

c)

a 208. cikknek, valamint a 211. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja és a 213. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően az akvakultúrás létesítménybe érkező tenyésztett víziállatok mozgatását kísérő, papír- vagy elektronikus formátumú állat-egészségügyi bizonyítványok;

d)

az egyes járványügyi egységekben tapasztalható mortalitás és az akvakultúrás létesítményben felmerülő más egészségügyi problémák, a termelés típusa szerint;

e)

biológiai biztonsági intézkedések, felügyelet, kezelések, vizsgálati eredmények és adott esetben az alábbiakat érintő más vonatkozó információk:

i.

a létesítményben tartott tenyésztett víziállatok fajai és kategóriája;

ii.

az akvakultúrás létesítményben folytatott termelés típusa;

iii.

a létesítmény típusa és mérete;

f)

a 23. cikk (1) bekezdésével összhangban előírt állatorvosi látogatások eredményei;

A nyilvántartást papíralapon vagy elektronikus formában kell vezetni és naprakészen tartani.

(2)   A jegyzékbe foglalt vagy új betegségek terjesztése szempontjából alacsony kockázatot képviselő akvakultúrás létesítményeket a tagállamok az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában szereplő információk egy része vagy egésze tekintetében mentesíthetik a nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól, amennyiben garantált a nyomonkövethetőség.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az akvakultúrás létesítmény felelős személyének az akvakultúrás létesítmény területén kell vezetnie:

a)

oly módon, hogy a vízi állatok származási és rendeltetési helyének nyomon követhetősége biztosítható legyen; és

b)

azokat kérésre hozzáférhetővé kell tennie az illetékes hatóság számára; valamint

c)

az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb időtartamon keresztül meg kell őriznie azokat.

Az első albekezdésben megállapított azon követelménytől eltérve, hogy a nyilvántartást a létesítmény területén kell vezetni, abban az esetben, ha ez fizikailag nem lehetséges, azt abban az irodában kell vezetni, amelyben a létesítmény üzleti tevékenységét irányítják.

187. cikk

A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményekre vonatkozó nyilvántartás-vezetési kötelezettség

(1)   A 179. cikknek megfelelően engedélyeztetési kötelezettség alá tartozó, járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei kötelesek nyilvántartást vezetni:

a)

a tenyésztett víziállatok és az ilyen állatokból származó állati eredetű termékek létesítménybe és létesítményből történő minden mozgatásáról valamint;

b)

a vízelvezetésről és az egyéb megfelelő biológiai biztonsági intézkedésekről.

(2)   A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei kötelesek:

a)

az (1) bekezdésben előírt nyilvántartást az érintett létesítmény területén vezetni, és kérésre hozzáférhetővé tenni azokat az illetékes hatóság számára;

b)

a nyilvántartást az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb időtartamon keresztül megőrizni.

A nyilvántartást papíralapon vagy elektronikus formában kell vezetni és naprakészen tartani.

188. cikk

Szállítók nyilvántartás-vezetési kötelezettsége

(1)   Az akvakultúrás létesítményekbe vagy természetes vizekbe engedésre szánt víziállatok szállítói kötelesek nyilvántartást vezetni az alábbiakról:

a)

az általuk szállított víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege);

b)

a tenyésztett víziállatok és vadon élő víziállatok mortalitási aránya szállítás közben, a szállítás típusa, valamint a szállított tenyésztett víziállatok és vadon élő víziállatok faja szerint;

c)

a szállítóeszközök által érintett akvakultúrás létesítmények és járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények;

d)

a szállítás során végzett bármilyen vízcsere, megadva az új víz forrását, valamint a víz kieresztési helyét;

e)

a szállítóeszközök takarítása, tisztítása és fertőtlenítése.

A nyilvántartást papíralapon vagy elektronikus formában kell vezetni és naprakészen tartani.

(2)   A jegyzékbe foglalt vagy új betegségek terjesztése szempontjából alacsony kockázatot képviselő szállítókat a tagállamok az (1) bekezdésben szereplő információk egy része vagy egésze tekintetében mentesíthetik a nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól, amennyiben garantált a nyomonkövethetőség.

(3)   A szállítóknak az (1) bekezdésben előírt nyilvántartást:

a)

oly módon kell vezetniük, hogy azokat kérésre haladéktalanul az illetékes hatóság rendelkezésére tudják bocsátani;

b)

az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb időtartamon keresztül meg kell őrizniük.

189. cikk

A nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos felhatalmazás

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 186., 187. és 188. cikkben szereplő nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket kiegészítő azon szabályokra vonatkozóan, amelyek meghatározzák a felelős személyek által a 186. cikk (1) bekezdésében, a 187. cikk (1) bekezdésében és a 188. cikk (1) bekezdésében foglaltakon kívül rögzítendő információkat.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)

az akvakultúrás létesítmények egyes típusai, illetve a szállítási módok által képviselt kockázat;

b)

az akvakultúrás létesítményben tartott, illetve a szállított tenyésztett víziállatok fajai és kategóriái;

c)

a létesítményben zajló termelés típusa;

d)

az akvakultúrás létesítményre vagy a járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményre jellemző tipikus mozgatási minták;

e)

a létesítményben található, illetve onnan vagy oda szállított tenyésztett víziállatok száma, volumene vagy tömege.

190. cikk

A nyilvántartás-vezetési kötelezettségek alóli mentességre vonatkozó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az akvakultúrás létesítmények és a felelős személyek azon típusaira vonatkozóan, amelyeket az alábbiak tekintetében a tagállamok mentesíthetnek a 186. és 188. cikkben előírt nyilvántartás-vezetési kötelezettségek alól:

a)

bizonyos kategóriába tartozó akvakultúrás létesítmények felelős személyei és szállítók;

b)

kisszámú tenyésztett víziállatot tartó akvakultúrás létesítmények vagy kisszámú víziállatot szállító szállítók;

c)

bizonyos vízi állatkfajok és kategóriák.

A Bizottság e végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a 189. cikk (2) bekezdésében előírt kritériumokat veszi alapul.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. FEJEZET

Víziállatok Unión belüli mozgatása

1. szakasz

A mozgatásra vonatkozó általános követelmények

191. cikk

A víziállatok mozgatására vonatkozó általános követelmények

(1)   A felelős személyek kötelesek megfelelő intézkedéseket hozni annak biztosítására, hogy a víziállatok mozgatása ne veszélyeztesse a rendeltetési hely egészségügyi állapotát az alábbiak tekintetében:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek;

b)

új betegségek.

(2)   A felelős személyek kizárólag akkor végezhetik víziállatok mozgatását akvakultúrás létesítménybe való bevitel, emberi fogyasztás vagy természetes vizekbe engedés céljából, ha az állatok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)

a vadon élő víziállatok kivételével olyan létesítményből származnak, amelyet:

i.

az illetékes hatóság a 173. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett;

ii.

az illetékes hatóság a 181. és 182. cikknek megfelelően engedélyezett, amennyiben ezt a 176. cikk (1) bekezdése, a 177. cikk vagy a 178. cikk előírja;

iii.

mentesítettek a 173. cikk szerinti nyilvántartásba vételi követelmény alól;

b)

nem vonatkoznak rájuk az alábbiak:

i.

az érintett fajokra és kategóriákra vonatkozó forgalmi korlátozás az 55. cikk (1) bekezdésében, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésében, a 62., 64. és 65. cikkben, a 70. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésében, a 79. és 81. cikkben foglalt szabályoknak, továbbá az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. és 67. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően; vagy

ii.

a 257. és 258. cikkben foglalt vészhelyzeti intézkedések, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályok.

A felelős személyek számára ugyanakkor engedélyezett az említett víziállatok mozgatása, amennyiben az ilyen mozgatásra vagy természetes vizekbe engedésre vonatkozó forgalmi korlátozásra a III. rész II. címében (53–83. cikk) szereplő rendelkezések eltérést írnak elő, vagy ha a 259. cikk alapján elfogadott szabályok vészhelyzeti intézkedésektől való eltérésről rendelkeznek.

(3)   A felelős személyek kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a víziállatokat származási helyük elhagyása után közvetlenül végső rendeltetési helyükre szállítsák.

192. cikk

Szállítással kapcsolatos betegségmegelőzési intézkedések

(1)   A felelős személyek kötelesek meghozni a megfelelő és szükséges betegségmegelőzési intézkedéseket az alábbiak biztosítására:

a)

a víziállatok egészségi állapota nem kerül veszélybe a szállítás során;

b)

a víziállatokat érintő szállítási műveletek nem okozzák útközben és a rendeltetési helyeken a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek emberekre vagy állatokra történő esetleges átterjedését;

c)

a felszerelésen és a szállítási eszközökön – a szállítás jelentette kockázatnak megfelelően – takarításra, tisztításra és fertőtlenítésre, valamint egyéb megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtására kerül sor;

d)

az akvakultúrás célokra vagy természetes vizekbe engedésre szánt víziállatok szállítása során bármilyen vízcsere és vízelvezetés olyan helyszíneken és olyan feltételek mellett történik, amelyek a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében nem veszélyeztetik az alábbiak egészségi állapotát:

i.

szállított víziállatok;

ii.

bármely víziállat a rendeltetési helyre vezető út során;

iii.

a rendeltetési helyen található víziállatok.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a felszerelésen és a szállítási eszközökön az e cikk (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően végzett takarításra, tisztításra és fertőtlenítésre, valamint a biocid termékek ilyen céllal történő használatára vonatkozó feltételek és előírások;

b)

az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti, a szállítás során alkalmazott egyéb megfelelő biológiai biztonsági intézkedések;

c)

az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti, a szállítás során végzett vízcsere és vízelvezetés.

193. cikk

A tervezett felhasználás megváltozása

(1)   Azok a víziállatok, amelyeket az a) vagy a b) pontban említett intézkedéseknek megfelelően elpusztítás vagy leölés céljából mozgatnak, nem használhatók fel semmilyen más célra:

a)

a 32. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, az 55. cikk (1) bekezdésében, az 56., 61., 62., 64., 65. és 70. cikkben, a 74. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 79., 80., 81. és 82. cikkben, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. és 67. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt járványvédelmi intézkedések;

b)

a 257. és 258. cikkben foglalt, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti vészhelyzeti intézkedések.

(2)   Az emberi fogyasztás, akvakultúra, természetes vizekbe engedés céljából vagy bármely más célból mozgatott víziállatok nem használhatók fel a tervezett céltól eltérő más célra.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság engedélyezheti a víziállatoknak az eredetileg tervezettől eltérő célra történő felhasználását, amennyiben az új felhasználás a víziállatok egészségügyi állapotára nézve nem jelent nagyobb kockázatot a rendeltetési helyen annál, mint amit az eredeti cél jelentett volna.

194. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a rendeltetési helyen

(1)   A víziállatokat fogadó akvakultúrás létesítmények és járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei, valamint a természetes vizekbe engedésre szánt víziállatokat fogadó felelős személyek a víziállatok kirakodása előtt kötelesek:

a)

szükség esetén ellenőrizni, hogy az alábbi dokumentumok egyike rendelkezésre áll-e:

i.

a 208. cikk (1) bekezdésében, a 209. cikkben és a 223. cikk (1) bekezdésében, valamint a 189., 211. és 213. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt állat-egészségügyi bizonyítványok;

ii.

a 218. cikk (1) bekezdésében és a 218. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt nyilatkozatok;

b)

a fogadott tartott szárazföldi állatok ellenőrzését követően tájékoztatni a rendeltetési hely illetékes hatóságát az alábbiakat érintő minden szabálytalanságról:

i.

a fogadott víziállatok;

ii.

az a) pont i. és ii. alpontjában említett dokumentumok.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett bármely szabálytalanság esetében a felelős személy az említett szabálytalanság által érintett víziállatokat a rendeltetési hely illetékes hatóságának rájuk vonatkozó döntéséig köteles elkülöníteni.

195. cikk

Általános követelmények tagállamokon áthaladó, de az Unióból harmadik országokba vagy területekre irányuló kivitelre szánt tenyésztett víziállatok mozgatása tekintetében

A felelős személyek köteles biztosítani, hogy a harmadik országba vagy területre irányuló exportra szánt, más tagállamok területén áthaladó tenyésztett víziállatok megfeleljenek a 191., 192. és 193. cikkben foglalt követelményeknek.

2. szakasz

Akvakultúrás létesítményekbe vagy természetes vizekbe engedésre szánt víziállatok

196. cikk

Szokatlan arányú mortalitás vagy más súlyos betegségtünetek

(1)   A felelős személyek kizárólag akkor mozgathatnak víziállatokat akvakultúrás létesítményből vagy természetes vizekből másik akvakultúrás létesítménybe, vagy engedhetik őket természetes vizekbe, amennyiben az említett állatok:

a)

nem mutatják betegség tüneteit; és

b)

olyan akvakultúrás létesítményből vagy környezetből származnak, ahol nincs ismeretlen okú, szokatlan arányú mortalitás.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság – kockázatelemzésre alapozva – engedélyezheti az (1) bekezdésben említett víziállatok mozgatását vagy természetes vizekbe engedését, amennyiben azok az akvakultúrás létesítmény vagy a természetes víz olyan részéből származnak, amely független attól a járványügyi egységtől, ahol a szokatlan arányú mortalitás vagy az egyéb betegségtünetek előfordultak.

Amennyiben az ebben a bekezdésben említett mozgatás vagy természetes vizekbe engedés rendeltetési helye egy másik tagállam területén van, az illetékes hatóság kizárólag akkor engedélyezheti a mozgatást vagy természetes vizekbe engedést, ha ahhoz a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága és adott esetben a tranzit tagállamok a hozzájárulásukat adtaák

197. cikk

Betegségtől mentesnek nyilvánított vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamokba, körzetekbe vagy kompartmentekbe szánt tenyésztett víziállatok mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyek kizárólag akkor mozgathatnak a 9. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egy vagy több tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat valamely olyan tagállamban, körzetben vagy kompartmentben található akvakultúrás létesítménybe való bevitel vagy természetes vizekbe engedés céljából, amelyet a 36. cikk (3) bekezdésével vagy a 37. cikk (4) bekezdésével összhangban a szóban forgó betegségek tekintetében betegségtől mentesnek nyilvánítottak, ha az érintett tenyésztett víziállatok olyan tagállamból vagy annak olyan körzetéből vagy kompartmentjéből származnak, amelyeket a szóban forgó betegségek tekintetében betegségtől mentesnek nyilvánítottak.

(2)   A felelős személyek kizárólag akkor mozgathatnak a 9. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egy vagy több tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat egy olyan tagállamban, körzetben vagy kompartmentben található akvakultúrás létesítménybe való bevitel vagy természetes vizekbe való engedés céljából, amely a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegségek közül egy vagy több tekintetében mentesítési program tárgyát képezi, ha az érintett tenyésztett víziállatok olyan tagállamból, körzetből vagy kompartmentből származnak, amelyeket a szóban forgó betegségek tekintetében betegségtől mentesnek nyilvánítottak.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) és (2) bekezdésében a mozgatásra vagy természetes vizekbe engedésre vonatkozóan megállapított követelményektől való eltérés tekintetében, amennyiben a mozgatás vagy természetes vizekbe engedés az alábbiak miatt nem képvisel jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek terjedése szempontjából:

a)

a tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és életszakasza;

b)

a származási és rendeltetési létesítmény típusa;

c)

a tenyésztett víziállatok tervezett felhasználása;

d)

a tenyésztett víziállatok rendeltetési helye;

e)

a származási vagy rendeltetési helyeken alkalmazott kezelések, feldolgozási módszerek és egyéb különleges kockázatcsökkentő intézkedések.

198. cikk

Tagállamok által engedélyezhető eltérések a felelős személyekre háruló azon kötelezettség tekintetében, amely a tenyésztett víziállatoknak mentesítési program tárgyát képező tagállamok, körzetek vagy kompartmentek közötti mozgatását érinti

A 197. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a felelős személyek számára, hogy tenyésztett víziállatokat mozgassanak a 9. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egy vagy több tekintetében a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti mentesítési program tárgyát képező körzetbe vagy kompartmentbe egy másik olyan körzetből vagy kompartmentből, amelyre ugyanazon jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében szintén ilyen program vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen mozgatás nem veszélyezteti a rendeltetési tagállam, körzet vagy kompartment egészségügyi állapotát.

Amennyiben az említett mozgatás rendeltetési helye egy másik tagállam területén van, az illetékes hatóság azt kizárólag akkor engedélyezheti, ha ahhoz a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága és adott esetben a tranzit tagállam a hozzájárulását adta.

199. cikk

A víziállatok természetes vizekbe engedését érintő tagállami intézkedések

A tagállamok előírhatják, hogy víziállatokat csak akkor lehet természetes vizekbe engedni, ha azok olyan tagállamból, körzetből vagy kompartmentből származnak, amelyeket a 36. cikk (1) bekezdésének vagy a 37. cikk (1) bekezdésének megfelelően betegségtől mentesnek nyilvánítottak a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt olyan betegségek közül egy vagy több vonatkozásában, amelyek tekintetében jegyzékbe foglalták a mozgatandó víziállatok faját, függetlenül azon terület egészségügyi állapotától, ahol a víziállatokat szabadon kívánják engedni.

200. cikk

Betegségtől mentesnek nyilvánított vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamokba, körzetekbe vagy kompartmentekbe szánt vadon élő víziállatok mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A 196., 197. és 198. cikk alkalmazandó az akvakultúrás létesítménybe vagy természetes vizekbe engedésre szánt vadon élő víziállatok mozgatására.

(2)   A felelős személyek a vadon élő víziállatok élőhelyek közötti mozgatása esetén kötelesek meghozni a megfelelő és szükséges betegségmegelőző intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

a)

a mozgatás ne képviseljen jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen tartott víziállatokra történő átterjedése tekintetében; és

b)

az a) pontban előírt feltételnek való megfelelés érdekében szükség esetén kockázatcsökkentő vagy egyéb megfelelő biológiai biztonsági intézkedések legyenek érvényben.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdése szerinti, a felelős személyek által meghozandó betegségmegelőző és kockázatcsökkentő intézkedések tekintetében. Az ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig a rendeltetési hely illetékes hatósága dönthet ezen intézkedésekről.

3. szakasz

Emberi fogyasztásra szánt víziállatok

201. cikk

Betegségtől mentesnek nyilvánított vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamokba, körzetekbe vagy kompartmentekbe emberi fogyasztásra szánt élő tenyésztett víziállatok mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyek kizárólag akkor mozgathatnak a 9. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, emberi fogyasztásra szánt élő tenyésztett víziállatokat egy olyan tagállamba, körzetbe vagy kompartmentbe, amelyet a 36. cikk (4) bekezdésével vagy a 37. cikk (4) bekezdésével összhangban a szóban forgó betegségek tekintetében betegségtől mentes területnek nyilvánítottak, vagy amely a 9. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egy vagy több tekintetében a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti mentesítési program tárgyát képezi, ha a szóban forgó tenyésztett víziállatok olyan tagállamból, körzetből vagy kompartmentből származnak, amelyet a 36. cikk (4) bekezdésével vagy a 37. cikk (4) bekezdésével összhangban betegségtől mentesnek nyilvánítottak.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a felelős személyeknek, hogy élő tenyésztett víziállatokat vigyenek be a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti mentesítési program tárgyát képező körzetbe vagy kompartmentbe egy másik olyan körzetből vagy kompartmentből, amely az adott tagállamban ugyanazon betegségek tekintetében szintén ilyen program hatálya alatt áll, feltéve, hogy az ilyen mozgatás nem veszélyezteti a tagállam vagy annak körzete, illetve kompartmentje egészségügyi állapotát.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében előírt, mozgatásra vonatkozó követelményektől való eltérés tekintetében az élő tenyésztett víziállatok olyan mozgatását illetően, amely az alábbiak miatt nem képvisel jelentős kockázatot a betegségek terjedése szempontjából:

a)

a tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és életszakasza;

b)

a tenyésztett víziállatok tartásának módszerei és a termelés típusa a származási, valamint a rendeltetési akvakultúrás létesítményben;

c)

a tenyésztett víziállatok tervezett felhasználása;

d)

a tenyésztett víziállatok rendeltetési helye;

e)

a származási vagy a rendeltetési helyen alkalmazott kezelések, feldolgozási módszerek és egyéb különleges kockázatcsökkentő intézkedések.

202. cikk

Betegségtől mentesnek nyilvánított vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamokba, körzetekbe vagy kompartmentekbe szánt vadon élő, élő víziállatok mozgatása, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A 201. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a 201. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályok alkalmazandók az emberi fogyasztásra szánt vadon élő, élő víziállatoknak olyan tagállamokba, körzetekbe vagy kompartmentekbe történő mozgatása esetében, amelyeket a 36. cikk (4) bekezdésének vagy a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelően betegségektől mentesnek nyilvánítottak, vagy a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti mentesítési program hatálya alatt állnak, amennyiben az ennek megfelelően intézkedések szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy az említett vadon élő, élő víziállatok ne képviseljenek jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen lévő víziállatokra való átterjedése tekintetében.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése alkalmazandó a tenyésztett víziállatok 4. cikk 7. pontjában szereplő fogalommeghatározásának hatálya alá nem tartozó élő tenyésztett víziállatokra is.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az emberi fogyasztásra szánt vadon élő víziállatok mozgatására vonatkozóan az e cikk (1) és (2) bekezdését kiegészítő követelményekről.

4. szakasz

Az 1–3. szakasztól (191–202. cikk) való eltérés és további kockázatcsökkentő intézkedések

203. cikk

Körülhatárolt akvakultúrás létesítményekbe szánt víziállatok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyek kizárólag akkor mozgathatnak víziállatokat körülhatárolt akvakultúrás létesítménybe, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)

egy másik körülhatárolt akvakultúrás létesítményből származnak;

b)

nem képviselnek jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a körülhatárolt akvakultúrás rendeltetési létesítményben tartott, jegyzékbe foglalt fajokra történő átterjedése szempontjából, kivéve, ha az ilyen mozgatást tudományos célokból engedélyezték.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a tenyésztett víziállatok körülhatárolt akvakultúrás létesítményekbe történő mozgatására vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésében előírtakon felüli részletes követelmények;

b)

a tenyésztett víziállatok körülhatárolt akvakultúrás létesítményekbe történő mozgatásának azokra az esetekre vonatkozó különleges szabályai, amikor az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedések garantálják, hogy az ilyen mozgatás nem jár jelentős kockázattal az adott körülhatárolt akvakultúrás létesítményben és a környező létesítményekben található tenyésztett víziállatok egészségére.

204. cikk

A tudományos célokra szánt víziállatok mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a származási hely szerinti illetékes hatóság beleegyezésének függvényében engedélyezheti víziállatoknak a rendeltetési tagállam területére tudományos célból történő, – a 191. cikk (1) és (3) bekezdése és a 192., 193. és 194. cikk kivételével – az 1–3. szakaszban (191–202. cikk) foglalt követelményeknek nem megfelelő behozatalát.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti illetékes hatóság kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti eltéréseket:

a)

a rendeltetési hely és a származási hely szerinti illetékes hatóságok:

i.

megállapodtak az ilyen mozgatások feltételeiben;

ii.

gondoskodnak az ahhoz szükséges kockázatcsökkentő intézkedések meglétéről, hogy az említett víziállatok mozgatása ne veszélyeztesse az útközben érintett helyek és a rendeltetési hely egészségügyi állapotát a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében;

iii.

adott esetben az engedélyezett eltérésekről és az engedély megadásának feltételeiről értesítették a tranzit tagállamok illetékes hatóságait;

b)

a szóban forgó mozgatás a származási hely és a rendeltetési hely illetékes hatóságainak, valamint adott esetben a tranzit tagállam illetékes hatóságának felügyelete mellett történik.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóságok által engedélyezett eltérésekre vonatkozó, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti szabályokat kiegészítő szabályok tekintetében.

205. cikk

Víziállatok további egyedi felhasználása, egyedi követelmények és eltérések és felhatalmazás

(1)   A felelős személyek kötelesek megtenni a szükséges megelőző intézkedéseket annak érdekében, hogy az e cikk (2) bekezdése a) pontjának i-vi. alpontjában felsorolt egyedi célokra vagy felhasználásra szánt víziállatok mozgatásai ne járjanak jelentős kockázattal a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen lévő víziállatokra való átterjedése tekintetében.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

az 1–3. szakaszban (191–202. cikk) foglalt szabályokat kiegészítő egyedi követelmények a víziállatok alábbiak céljaira történő mozgatása tekintetében:

i.

állatkertek, kisállat-kereskedések, nagykereskedések és kerti tavak;

ii.

kiállítások;

iii.

sporthorgászat, ideértve a horgászcsalikat is;

iv.

kulturális és hasonló események;

v.

kereskedelmi akváriumok, vagy

vi.

egészségügyi ellátás és más hasonló felhasználások;

b)

a víziállatok e cikk a) pontjában említett mozgatása tekintetében az 1–3. szakasztól (191–202. cikk) – kivéve a 191. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint a 192., 193. és 194. cikket – való eltérések, feltéve, hogy érvényben vannak olyan megfelelő biológiai biztonsági rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy e mozgatás ne képviseljen jelentős kockázatot a rendeltetési hely egészségügyi állapotára nézve.

206. cikk

A víziállatok meghatározott fajainak vagy kategóriáinak mozgatását érintő átmeneti szabályokra vonatkozó végrehajtási hatáskör

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján átmeneti szabályokat állapíthat meg a víziállatok meghatározott fajainak vagy kategóriáinak mozgatására vonatkozóan az e fejezetben meghatározott átmeneti alternatív vagy kiegészítő szabályok elfogadásával a következő esetekben:

a)

a 196. cikkben, a 197. cikk (1) bekezdésében, a 198. és a 199. cikkben, a 200. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 201. cikkben,a 202. cikk (1) bekezdésében, a 203. cikk (1) bekezdésében, a 204. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt, valamint a 197. cikk (3) bekezdése, a 200. cikk (3) bekezdése, a 202. cikk (3) bekezdése, a 203. cikk (2) bekezdése a 204. cikk (3) bekezdése és a 205. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt, mozgatásra vonatkozó követelmények nem csökkentik hatékonyan az említett víziállatok mozgatásával járó kockázatokat; vagy

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az 1–4. szakasznak (191–207. cikk) megfelelően meghatározott, mozgatásra vonatkozó követelmények ellenére terjed.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   A Bizottság, figyelemmel a 205. cikkben említett szempontokra, a 266. cikk (3) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül súlyos hatás kockázatával járó, jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatosak.

207. cikk

Az e szakaszban előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veendő szempontok

A 203. cikk (2) bekezdése, a 204. cikk (3) bekezdése, a 205. és a 206. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság e szabályokat az alábbiakra alapozza:

a)

a mozgatáshoz kapcsolódó kockázatok;

b)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a származási, a tranzit és a rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapot;

c)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt víziállatok faja;

d)

a származási helyen, a tranzit és a rendeltetési helyen érvényben lévő biológiai biztonsági intézkedések;

e)

a tenyésztett víziállatok tartásának bármely speciális feltétele;

f)

az akvakultúrás létesítmény típusára és a víziállatok érintett fajaira vagy kategóriáira jellemző speciális mozgatási minták;

g)

egyéb járványügyi tényezők.

5. szakasz

Állat-egészségügyi bizonyítványok

208. cikk

A felelős személyek annak biztosítására irányuló kötelezettsége, hogy a tenyésztett víziállatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje

(1)   A felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tenyésztett víziállatokat, ha azokat a 216. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a származási tagállam illetékes hatósága által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amennyiben a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartoznak, és az állatokat olyan tagállamba vagy annak olyan körzetébe vagy kompartmentjébe történő bevitelre szánják, amelyet a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében a 36. cikk (4) bekezdésének és a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelően betegségtől mentesnek nyilvánítottak, vagy amely a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően mentesítési program tárgyát képezi.

(2)   A felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tenyésztett víziállatokat, ha azokat a 216. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a származási tagállam illetékes hatósága által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amennyiben a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartoznak, és elhagyhatják az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában, az 56. és 64. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésében, a 74. cikk (1) bekezdésében és a 79. cikkben előírt, vagy az 55. cikk (2) bekezdése, a 67. és 68. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően – a 9. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség miatt – járványvédelmi intézkedések tárgyát képező korlátozás alatt álló körzetet.

(3)   A felelős személyeknek meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a tenyésztett víziállatokat származási helyük és rendeltetési helyük között állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje, kivéve, ha a 214. cikk alapján elfogadott szabályok különleges intézkedéseket írnak elő.

209. cikk

A felelős személyek annak biztosítására irányuló kötelezettsége, hogy az egyéb víziállatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje, valamint az e kötelezettséget érintő végrehajtási hatáskör

(1)   Abban az esetben, ha a tenyésztett víziállatoktól eltérő víziállatok mozgatásával járó kockázat miatt a 211. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt szabályoknak megfelelően állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása szükséges, a felelős személyek csak abban az esetben végezhetik e víziállatok mozgatását, ha azokat a 216. cikk (1) bekezdésének megfelelően a származási tagállam illetékes hatósága által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri.

(2)   A 208. cikket a tenyésztett víziállatoktól eltérő, akvakultúrás létesítményekbe vagy természetes vizekbe engedésre szánt víziállatokra alkalmazni kell. Amennyiben a származási tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása az említett víziállatok származási helyének jellege miatt nem valósítható meg, állat-egészségügyi bizonyítvány nélkül is engedélyezheti a mozgatást, amennyiben a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság ehhez hozzájárul.

(3)   Ez a cikk nem alkalmazandó a közvetlen emberi fogyasztás céljából begyűjtött vagy kifogott, vadon élő víziállatokra.

210. cikk

Tagállamok által engedélyezett, a nemzeti állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását érintő eltérés

A 208. és 209. cikk állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelményeitől eltérve a tagállamok víziállatok bizonyos szállítmányainak területükön belül állat-egészségügyi bizonyítvány nélkül történő mozgatására vonatkozóan eltéréseket engedélyezhetnek, feltéve, hogy van érvényben lévő alternatív rendszerük az ilyen állatszállítmányok nyomonkövethetőségének biztosítására, és eleget tesznek az ilyen mozgatásra vonatkozó, az 1–4. szakaszban (191–207. cikk) előírt állat-egészségügyi követelményeknek.

211. cikk

A víziállatok állat-egészségügyi bizonyítványának kiállítására vonatkozó felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a tenyésztett víziállatoktól eltérő víziállatok mozgatása tekintetében a 209. cikk (1) bekezdésében említett, állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása iránti kötelezettség azokban az esetekben, ha az állat-egészségügyi bizonyítvány elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a szóban forgó mozgatás megfeleljen a jegyzékbe foglalt állatfajokra vonatkozó alábbi állategészségügyi-követelményeknek:

i.

az 1–4. szakaszban (191–207. cikk) előírt követelmények és az e szakaszok alapján elfogadott szabályok;

ii.

az 55. cikk (1) bekezdésében, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésében, a 62. és a 64. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésében, a 74. cikk (1) bekezdésében és a 79. és 80. cikkben vagy az 55. cikk (2) bekezdése, a 63., a 67. és a 68. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt járványvédelmi intézkedések;

iii.

a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt vészhelyzeti intézkedések;

b)

a 208. és 209. cikkben foglalt, az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó különleges szabályok arra az esetre vonatkozóan, ha az illetékes hatóság egyedi kockázatcsökkentő intézkedéseket hoz az alábbiak biztosítása érdekében:

i.

a mozgatás tárgyát képező víziállatok nyomonkövethetősége;

ii.

a mozgatás tárgyát képező víziállatok megfelelése az 1–4. szakaszban (191–207. cikk) előírt, a mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi feltételeknek.

c)

a 208. és 209. cikkben előírt, állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelményektől való eltérések, az ilyen eltérések feltételei az olyan víziállatok mozgatása tekintetében, amelyek a betegségek terjedése szempontjából az alábbiak miatt nem járnak jelentős kockázattal:

i.

a víziállatok fajai, kategóriái vagy életszakasza;

ii.

a tenyésztett víziállatok említett fajaira és kategóriáira vonatkozó tartási módszerek és termelési típus;

iii.

a víziállatok tervezett felhasználása; vagy

iv.

a víziállatok rendeltetési helye.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a felelős személyek 209. cikk (2) bekezdése szerinti azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy az akvakultúrás létesítménybe szánt vadon élő víziállatokat állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

212. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma

(1)   A 208., 209. és 210. cikkben említett állat-egészségügyi bizonyítványnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a származási létesítmény vagy hely, a rendeltetési létesítmény vagy hely és – ahol a betegség terjedése szempontjából lényeges – az útközben érintett bármely létesítmény vagy hely;

b)

a víziállatok leírása, a fajt és a kategóriát is beleértve;

c)

a víziállatok mennyisége (száma, volumene vagy tömege);

d)

az annak igazolásához szükséges információk, hogy a víziállatok megfelelnek az 1–4. szakaszban (191–207. cikk) a mozgatás tekintetében előírt, vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek.

(2)   Az állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat egyéb uniós jogszabály által előírt más információt is.

213. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok

(1)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az állat-egészségügyi bizonyítványoknak a 212. cikk (1) bekezdésében előírt tartalma tekintetében, az alábbiakat érintően:

a)

a víziállatok különféle fajai és kategóriái tekintetében az említett állat-egészségügyi bizonyítványoknak a 212. cikk (1) bekezdésében előírt tartalmára vonatkozó részletes szabályok;

b)

az állat-egészségügyi bizonyítványban a 212. cikk (1) bekezdése szerint megadandó információkon felüli, további információk.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az állat-egészségügyi bizonyítványminták vonatkozásában.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

214. cikk

Felhatalmazás a víziállatok rendeltetési helyre történő mozgatásának különleges eseteire vonatkozóan

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállításának 208. és 209. cikkben megállapított követelményeit kiegészítő különös intézkedésekre vonatkozóan, a víziállatok alábbi típusú mozgatásai tekintetében:

a)

olyan víziállatok mozgatása, amelyeket az alábbiak közül egy vagy több okból vissza kell vinni származási helyükre, vagy más rendeltetési helyre kell vinni:

i.

tervezett útjuk állatjóléti okok miatt váratlanul megszakadt;

ii.

az út során előre nem látott balesetek vagy események történtek;

iii.

a víziállatokat egy másik tagállamban található rendeltetési helyen vagy az Unió külső határán visszautasították;

iv.

a víziállatokat egy harmadik országban vagy területen visszautasították;

b)

a kiállításokra, sport-, kulturális és hasonló eseményekre szánt tenyésztett víziállatok mozgatása, és a származási helyükre való ezt követő visszatérésük.

215. cikk

A felelős személyeknek az illetékes hatóságokkal való együttműködési kötelessége állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása céljából

A felelős személyeknek:

a)

a tervezett mozgatást megelőzően el kell juttatniuk az illetékes hatósághoz a 208. és 209. cikkben foglalt és a 211., 213. és 214. cikk alapján elfogadott szabályok által előírt, az állat-egészségügyi bizonyítvány kitöltéséhez szükséges minden információt;

b)

szükség esetén gondoskodniuk kell arról, hogy a víziállatokat a 216. cikk (3) bekezdésében és a 216. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzésnek vessék alá.

216. cikk

Az illetékes hatóság állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását érintő kötelezettsége és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   Az illetékes hatóságnak a felelős személy kérésére állat-egészségügyi bizonyítványt kell kiállítania a víziállatok mozgatása céljából, amennyiben azt a 208. és 209. cikk, vagy a 211. és 214. cikk alapján elfogadott szabályok előírják, feltéve, hogy az alábbi állat-egészségügyi követelmények – az esettől függően – teljesülnek:

a)

a 191. cikkben, a 192. cikk (1) bekezdésében, a 193., a 195. és a 196. cikkben, a 197. cikk (1) bekezdésében, a 198. és a 199. cikkben, a 200. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 201. cikkben, a 203. cikk (1) bekezdésében és a 204. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt követelmények;

b)

a 192. cikk (2) bekezdése, a 197. cikk (3) bekezdése, a 200. cikk (3) bekezdése, a 201. cikk (3) bekezdése, a 202. cikk (3) bekezdése, a 203. cikk (2) bekezdése, a 204. cikk (3) bekezdése és a 205. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt követelmények;

c)

a 206. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelmények.

(2)   Az állat-egészségügyi bizonyítványoknak:

a)

a hatósági állatorvos általi ellenőrzés tárgyát kell képezniük, akinek a bizonyítványt el kell látnia bélyegzőlenyomattal és az aláírásával;

b)

a (4) bekezdés c) pontja alapján elfogadott szabályokban előírt időtartamra érvényben kell maradniuk, amely időszak alatt a tárgyukat képező víziállatoknak végig meg kell felelniük a bizonyítványban foglalt állat-egészségügyi biztosítékoknak.

(3)   A hatósági állatorvosnak az állat-egészségügyi bizonyítvány aláírása előtt – a (4) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések révén – ellenőriznie kell, hogy a bizonyítvány tárgyát képező víziállatok megfelelnek-e az e fejezetben foglalt követelményeknek, adott esetben figyelembe véve az érintett víziállatok fajait és kategóriáit, valamint az állat-egészségügyi követelményeket.

(4)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az alábbiakat érintő szabályok megállapítására:

a)

a víziállatok különféle fajaira és kategóriáira irányuló okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések és vizsgálatok azon típusai, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően a hatósági állatorvosnak el kell végeznie az e fejezetben előírt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében;

b)

a víziállatok szállítmányának mozgatását megelőzően történő ilyen okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésének és a hatósági állatorvos által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítványok kiadásának időkeretei.

c)

az állat-egészségügyi bizonyítványok érvényességének időtartama.

217. cikk

Elektronikus állategészségügyi bizonyítványok

A TRACES segítségével előállított, kezelt és továbbított elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok helyettesíthetik a 216. cikk (1) bekezdésében előírt, állatokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványokat, amennyiben az ilyen elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok:

a)

tartalmaznak minden olyan információt, amelyet az állat-egészségügyi bizonyítványmintának a 212. cikk (1) bekezdésének és a 213. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően tartalmaznia kell;

b)

biztosítják a víziállatok nyomonkövethetőségét, valamint az említett állatok és az elektronikus állat-egészségügyi bizonyítvány közötti kapcsolatot;

c)

a származási, a tranzit és a rendeltetési tagállam illetékes hatóságai számára a szállítás időtartama alatt folyamatosan hozzáférhetőek.

218. cikk

A felelős személyek nyilatkozata a tenyésztett víziállatok más tagállamokba történő mozgatásáról és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A származási helyen a felelős személyeknek nyilatkozatot kell tenniük a tenyésztett víziállatoknak az egyik tagállambeli származási helyéről egy másik tagállambeli rendeltetési helyre való mozgatásáról, és biztosítaniuk kell, hogy az ilyen tenyésztett víziállatokat az említett dokumentum kísérje, amennyiben nem követelmény, hogy az említett állatokat a 208. és 209. cikkben vagy a 211. és 214. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt nyilatkozatnak a tenyésztett víziállatokra vonatkozóan legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

származási és rendeltetési helyük és adott esetben az útközben érintett helyek;

b)

szállítóeszközök;

c)

a tenyésztett víziállatok leírása, kategóriája, faja, mennyisége (száma, volumene vagy tömege), amennyiben az az érintett állatok vonatkozásában releváns;

d)

annak igazolásához szükséges információk, hogy a tenyésztett víziállatok megfelelnek az 1–4. szakaszban (191–207. cikk) előírt, a mozgatásra vonatkozó követelményeknek.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a tenyésztett víziállatok különféle fajai és kategóriái tekintetében az e cikk (2) bekezdésében előírt nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályok;

b)

a nyilatkozatban az e cikk (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően megadandó további információk.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az (1) bekezdésben előírt nyilatkozat mintáira vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. szakasz

A víziállatok más tagállamba történő mozgatásának bejelentése

219. cikk

A víziállatok más tagállamba történő mozgatásának bejelentésére vonatkozóan a felelős személyekre háruló kötelezettség

(1)   A szállítóktól eltérő felelős személyeknek a származási tagállamuk szerinti illetékes hatósága felé előzetesen be kell jelenteniük a víziállatok egyik tagállamból a másikba történő tervezett mozgatását, ha:

a)

a víziállatokat a 208. és a 209. cikknek vagy a 211. cikk és a 214 cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

b)

a víziállatokat a víziállatok számára kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie a 208. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően, korlátozás alatt álló körzetből történő mozgatásuk esetén;

c)

a mozgatás tárgyát képező tenyésztett víziállatokat és vadon élő víziállatokat az alábbi célokra szánják:

i.

olyan létesítménybe, amelyre vonatkozóan a 173. cikknek megfelelően nyilvántartásba vételi kötelezettség, illetve a 176–179. cikknek megfelelően engedélyeztetési kötelezettség áll fenn;

ii.

természetes vizekbe engedés;

d)

a 221. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok bejelentési kötelezettséget írnak elő.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésben említett bejelentés alkalmazásában a felelős személyek kötelesek a származási tagállam illetékes hatósága számára minden olyan szükséges információt megadni, amely lehetővé teszi, hogy a származási tagállam illetékes hatósága a 220. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentse a mozgatást a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál.

220. cikk

Az illetékes hatóság kötelezettsége a víziállatok más tagállamba történő mozgatásának bejelentésére vonatkozóan

(1)   A származási tagállam illetékes hatósága köteles bejelenteni a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál a víziállatok mozgatását a 219. cikkben említetteknek megfelelően, kivéve, ha az ilyen bejelentésre vonatkozóan a 221. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően eltérést engedélyeztek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett bejelentést a mozgatást megelőzően, és amennyiben lehetséges, a TRACES-en keresztül kell megtenni.

(3)   A tagállamok régiókat jelölnek ki a mozgatásra vonatkozóan az (1) bekezdés szerint tett bejelentések kezelésére.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a származási tagállam illetékes hatósága feljogosíthatja a felelős személyt arra, hogy a víziállatok mozgatását a TRACES-en keresztül részben vagy egészben bejelentse a rendeltetési tagállam illetékes hatósága felé.

221. cikk

Felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok a víziállatok mozgatásának a felelős személyek és az illetékes hatóság által történő bejelentésére vonatkozóan

(1)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

azon követelmény, miszerint a felelős személyek a 219. cikknek megfelelően kötelesek előzetesen bejelenteni a 219. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említettől eltérő fajokhoz vagy kategóriákhoz tartozó víziállatok tagállamok közötti mozgatását, ha ezek nyomonkövethetősége szükséges ahhoz, hogy biztosított legyen az e fejezetben meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés;

b)

a víziállatok mozgatásának a 219. cikk és a 220. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentéséhez szükséges információk;

c)

a 219. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt bejelentési követelményektől való eltérések a víziállatok olyan fajaira, illetve kategóriáira, vagy olyan típusú mozgatásokra vonatkozóan, amelyek jelentéktelen kockázatot képviselnek;

d)

áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén a víziállatok mozgatására vonatkozó bejelentést érintő vészhelyzeti eljárások;

e)

a régiók 220. cikk (3) bekezdése szerinti, tagállami kijelölésének követelményei.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)

az alábbi bejelentések részletei:

i.

a víziállatok mozgatásának bejelentése a felelős személyek által a származási tagállam illetékes hatósága felé a 219. cikknek megfelelően;

ii.

a víziállatok mozgatásának bejelentése a származási tagállam illetékes hatósága által a rendeltetési tagállam felé a 220. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

az alábbiakra vonatkozó határidők:

i.

ameddig a felelős személyek kötelesek eljuttatni a 219. cikk (2) bekezdésében említett információkat a származási tagállam illetékes hatósága számára;

ii.

ameddig a származási tagállam illetékes hatósága köteles a 220. cikk (1) bekezdésének megfelelően a mozgatásokat bejelenteni.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. FEJEZET

Az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli előállítása, feldolgozása és forgalmazása

222. cikk

A felelős személyek általános állat-egészségügyi kötelezettségei és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyeknek megfelelő megelőzési intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek előállításuk, feldolgozásuk és forgalmazásuk egyik szakaszában se okozzák az alábbiak terjedését:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, figyelembe véve az előállítás, feldolgozás és rendeltetés helyének egészségügyi állapotát;

b)

új betegségek.

(2)   A felelős személyek kötelesek biztosítani, hogy az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek nem olyan létesítményekből vagy élelmiszeripari vállalkozásokból származnak, vagy nem olyan létesítményekből vagy élelmiszeripari vállalkozásokból érkező állatoktól származnak, amelyekre vonatkozóan az alábbiak vannak érvényben:

a)

a 257. és a 258. cikkben, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt vészhelyzeti intézkedések, kivéve, ha a VII. rész (257–262. cikk) e szabályoktól való eltéréseket állapít meg;

b)

a 32. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, az 55. cikk (1) bekezdésének e) pontjában, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 70. cikk (1) belekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 76. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében, a 79. cikkben, a 81. cikkben és a 82. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63., a 67. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (5) bekezdése, a 76. cikk (5) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt, a víziállatokra és a víziállatoktól származó állati eredetű termékekre alkalmazandó forgalmi korlátozás, kivéve, ha az említett szabályok e forgalmi korlátozásra vonatkozóan eltéréseket írnak elő.

(3)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó, az e cikk (2) bekezdésében említett követelményeket kiegészítő részletes követelményekkel kapcsolatban az alábbiakat illetően:

a)

víziállatok azon betegségei és a betegség által érintett azon fajai, amelyekre az e cikk (2) bekezdésében említett vészhelyzeti intézkedések vagy forgalmi korlátozások vannak érvényben;

b)

a víziállatoktól származó állati eredetű termékek típusai;

c)

a víziállatoktól származó állati eredetű termékekre vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések a származási és a rendeltetési helyen;

d)

a víziállatoktól származó állati eredetű termékek tervezett felhasználása;

e)

a víziállatoktól származó állati eredetű termékek rendeltetési helye.

(4)   Ez a cikk nem alkalmazandó a közvetlen emberi fogyasztás céljából begyűjtött vagy kifogott, vadon élő víziállatoktól származó állati eredetű termékekre.

223. cikk

Állat-egészségügyi bizonyítványok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felelős személyek csak abban az esetben végezhetik az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó alábbi állati eredetű termékeket mozgatását, ha azokat a (3) bekezdésnek megfelelően a származási tagállam illetékes hatósága által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)

víziállatoktól származó olyan állati eredetű termékek, amelyek:

i.

kivihetők a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező, korlátozás alatt álló körzet területéről; valamint

ii.

az említett vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartozó víziállatoktól származnak;

b)

víziállatoktól származó olyan állati eredetű termékek, amelyek:

i.

elhagyhatják a 32. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, az 55. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 63. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 70. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 79. cikkben, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt járványvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó, korlátozás alatt álló körzetet; és

ii.

az említett járványvédelmi intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartozó víziállatoktól származnak.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a vadon élő víziállatoktól származó állati eredetű termékek mozgatása esetén nem szükséges az állat-egészségügyi bizonyítvány, amennyiben:

a)

az illetékes hatóság által engedélyezett alternatív kockázatcsökkentő intézkedések garantálják, hogy a mozgatás nem jár a jegyzékbe foglalt betegségek terjesztésének kockázatával;

b)

e termékek szállítmányai nyomon követhetők.

(3)   A felelős személyek kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az állati eredetű termékeket származási helyük és rendeltetési helyük között az (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

(4)   Az illetékes hatóság a felelős személy kérésére állat-egészségügyi bizonyítványt állít ki az (1) bekezdésben említett, élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek szállításához, feltéve, hogy az e cikkben említett vonatkozó követelmények teljesülnek.

(5)   Az e cikk (1) é említett, élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására alkalmazandó a 212. cikk, a 214–217. cikk, valamint a 213. cikk és a 216. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályok.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett, élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékeket kísérő állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelményeket és részletes szabályokat illetően, az alábbiak figyelembevételével:

a)

az állati eredetű termékek típusai;

b)

az állati eredetű termékekre vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések, amelyek csökkentik a betegségek terjedésének kockázatát;

c)

az állati eredetű termékek tervezett felhasználása;

d)

az állati eredetű termékek rendeltetési helye.

224. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

(1)   Az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek állat-egészségügyi bizonyítványának legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a származási létesítmény vagy hely és a rendeltetési létesítmény vagy hely;

b)

az állati eredetű termékek leírása;

c)

az állati eredetű termékek mennyisége (száma, volumene vagy tömege);

d)

az állati eredetű termékek azonosítása, amennyiben azt a 65. cikk (1) bekezdésének h) pontja vagy a 67. cikk alapján elfogadott szabályok előírják;

e)

annak bizonyításához szükséges információk, hogy a szállítmány érintett termékei megfelelnek a 222. cikk (2) bekezdésében és a 222. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt, forgalmi korlátozásokra vonatkozó követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat egyéb uniós jogszabály által előírt más információt.

(3)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében meghatározott, az állat-egészségügyi bizonyítványba foglalandó információk módosításáról és kiegészítéséről.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az e cikk (1) bekezdésében előírt állat-egészségügyi bizonyítványok mintáinak vonatkozásában.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

225. cikk

Az állati eredetű termékek más tagállamokba történő átvitelének bejelentése

(1)   A felelős személyek kötelesek:

a)

előzetesen tájékoztatni a származási tagállam illetékes hatóságát az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek tervezett mozgatásáról abban az esetben, ha a szállítmányt a 223. cikk (1) bekezdésének megfelelően állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

b)

rendelkezésre bocsátani minden olyan szükséges információt, amely a származási tagállam illetékes hatósága számára lehetővé teszi, hogy az érintett termékek átvitelét a rendeltetési tagállamnál e cikk (2) bekezdésének megfelelően bejelentse.

(2)   A származási tagállam illetékes hatósága a 220. cikk (1) bekezdésének megfelelően köteles bejelenteni a rendeltetési tagállam illetékes hatóságának az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek mozgatását.

(3)   Az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek bejelentésére alkalmazandó a 219. és a 220. cikk, valamint a 221. cikk alapján elfogadott szabályok.

4. FEJEZET

Nemzeti intézkedések

226. cikk

A jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek hatásának enyhítését célzó nemzeti intézkedések

(1)   Amennyiben egy tagállamban valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségtől eltérő betegség jelentős kockázattal jár a víziállatok egészségére, az érintett tagállam nemzeti intézkedéseket tehet a betegség bejutásának megelőzése és a betegség terjedése elleni védekezés érdekében.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezek a nemzeti intézkedések ne haladják meg azt a mértéket, amely a tagállamon belül a betegség bejutásának megelőzéséhez és a betegség terjedése elleni védekezéshez szükséges és megfelelő.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett minden olyan javasolt nemzeti intézkedést előzetesen bejelentenek a Bizottságnak, amely érintheti a tagállamok közötti víziállatokat és a víziállatokból származó állati eredetű termékeket érintő mozgatásokat.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezi és szükség esetén módosítja az e cikk (2) bekezdésben említett nemzeti intézkedéseket. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   A (3) bekezdésben említett engedély csak abban az esetben adható meg, amennyiben az (1) bekezdésben említett betegség bejutásának megelőzéséhez és a betegség terjedése elleni védekezéshez a tagállamok közötti forgalmi korlátozás megállapítására van szükség, figyelemmel a betegségnek és a meghozott intézkedéseknek az Unióra gyakorolt általános hatására.

III. CÍM

A SZÁRAZFÖLDI ÉS VÍZIÁLLATOKTÓL ELTÉRŐ FAJHOZ TARTOZÓ ÁLLATOK, VALAMINT AZ ILYEN EGYÉB ÁLLATOKTÓL SZÁRMAZÓ SZAPORÍTÓANYAGOK ÉS ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

227. cikk

Az egyéb állatokra, valamint az ilyen egyéb állatoktól származó szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelmények

Amennyiben az egyéb állatok a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt valamely betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajok közé tartoznak, és ezek az egyéb állatok vagy szaporítóanyagaik, vagy a belőlük származó állati eredetű termékek az Unióban a közegészség vagy az állat-egészségügy szempontjából kockázatot képviselnek, az alábbi követelmények közül egy vagy több alkalmazandó:

a)

az I. cím 1. fejezetében és a II. cím 1. fejezetében (84–101. cikk és 172–175. cikk) előírt, a létesítmények és szállítók nyilvántartásba vételére, engedélyezésére, nyilvántartás-vezetésére és nyilvántartásaira vonatkozó követelmények;

b)

az egyéb állatokra vonatkozóan a 108–111. cikkben és a 117. cikkben, a szaporítóanyagokra vonatkozóan pedig a 122. cikkben előírt nyomon követhetőségi követelmények;

c)

mozgatásra vonatkozó követelmények:

i.

a főként szárazföldi környezetben élő egyéb állatok vagy a szárazföldi állatok betegségei által általában érintett állatok esetében a IV. rész I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában (124. és 125. cikk) és 6. szakaszában (137–142. cikk), valamint a IV. rész I. címének 4. fejezetében (155. és 156. cikk) foglalt követelmények, figyelembe véve a 228. cikk (3) bekezdésének d) és e) pontjában előírt kritériumokat;

ii.

a főként vízi környezetben élő egyéb állatok vagy a víziállatok betegségei által általában érintett állatok esetében a IV. rész II. címe 2. fejezetének 1–4. szakaszában (191–207. cikk) foglalt követelmények, figyelembe véve a 228. cikk (3) bekezdésének d) és e) pontjában előírt kritériumokat;

iii.

a szaporítóanyagok esetében a 157. és a 158. cikk szerinti általános mozgatási követelmények és a 164. és 165. cikk szerinti, másik tagállamba való mozgatásra vonatkozó különleges követelmények;

iv.

az állati eredetű termékek esetében a 166. és 222. cikkben előírt azon általános állat-egészségügyi kötelezettségek, amelyek állati eredetű termékek Unión belüli előállítása, feldolgozása és forgalmazása tekintetében a felelős személyekre vonatkoznak;

d)

a felelős személyek és az illetékes hatóságok állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására, illetve a felelős személyek nyilatkozattételre vonatkozó kötelezettsége az alábbiak szerint:

i.

egyéb állatok esetében a 143–151. cikkben vagy a 208–218. cikkben előírt szabályoknak megfelelően;

ii.

a szaporítóanyagok esetében a 161. és 162. cikkben előírt szabályoknak megfelelően;

iii.

az állati eredetű termékek esetében a 165. és 168. cikkben vagy a 223. és 224. cikkben előírt szabályoknak megfelelően;

e)

a mozgatás felelős személyek és illetékes hatóságok által történő bejelentése, figyelembe véve a 152., a 153., a 154., a 163. és 169., a 219–221. és a 225. cikkben előírt követelményeket.

228. cikk

Egyéb állatokat, azok szaporítóanyagait és állati eredetű termékeit érintő állat-egészségügyi követelményekre vonatkozó felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyéb állatokra, azok szaporítóanyagaira, illetve állati eredetű termékeire vonatkozóan a 227. cikkben előírt azon különleges követelményeket illetően, amelyek a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek kockázatának csökkentéséhez szükségesek.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdésében foglalt járványvédelmi és -megelőzési intézkedések alkalmazásának részletes szabályaira vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság e jogi aktusokat a következő kritériumokra alapozza:

a)

az egyéb állatok fajai vagy kategóriái a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt fajként szerepelnek egy vagy több olyan, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében, amelyekre az e rendeletben előírt bizonyos járványvédelmi és -megelőzési intézkedések vonatkoznak;

b)

az egyéb állatok a) pontban említett fajait, illetve kategóriáit érintő, jegyzékbe foglalt betegség profilja;

c)

a járványvédelmi és -megelőzési intézkedések megvalósíthatósága, rendelkezésre állása és hatékonysága az ilyen intézkedések által érintett, jegyzékbe foglalt fajokra vonatkozóan;

d)

az említett egyéb állatok jellemző szárazföldi vagy vízi élőhelye;

e)

az ilyen egyéb állatokat érintő betegségek típusai, mely betegségek lehetnek rendszerint szárazföldi állatokat érintő vagy rendszerint víziállatokat érintő betegségek, tekintet nélkül a d) pontban említett jellemző élőhelyre.

V. RÉSZ

AZ UNIÓ TERÜLETÉRE VALÓ BELÉPTETÉS ÉS KIVITEL

1. FEJEZET

Állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unió területére való beléptetése harmadik országokból vagy területekről

1. szakasz

Az unió területére való beléptetés követelményei

229. cikk

Az állatoknak, a szaporítóanyagoknak és az állati eredetű termékeknek az Unió területére való beléptetésére vonatkozó követelmények

(1)   A tagállamok kizárólag akkor engedélyezhetik az állatokat, szaporítóanyagokat és állati eredetű termékeket tartalmazó szállítmányoknak az Unió területére való beléptetését harmadik országokból vagy területekről, ha a szállítmányok eleget tesznek az alábbi követelményeknek, kivéve ha az ilyen állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre a 239. cikk (2) bekezdésének megfelelően megadott eltérés vonatkozik:

a)

a 230. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből vagy kompartmentjéből érkeznek, amelyet az adott fajú, illetve adott kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek tekintetében a 230. cikk (1) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglaltak;

b)

olyan létesítményekből érkeznek, amelyeket engedélyeztek és jegyzékbe foglaltak abban az esetben, ha az ilyen engedélyezést és jegyzékbe foglalást a 233. cikk előírja;

c)

eleget tesznek a 234. cikk (1) bekezdésében, valamint a 234. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, az Unió területére való beléptetésre vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek, ha a szállítmány részét képező állat, szaporítóanyag és állati eredetű termék vonatkozásában ilyen követelmények vannak érvényben;

d)

állat-egészségügyi bizonyítvány, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok kísérik őket, amennyiben a 237. cikk (1) bekezdése vagy a 237. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályok azt előírják;

(2)   A szállítmányért felelősséggel tartozó felelős személyek a harmadik országokból vagy területekről érkező állatokat, szaporítóanyagokat és állati eredetű termékeket tartalmazó szállítmányokat a 91/496/EGK irányelv 3. cikkében és a 97/78/EK irányelv 3. cikkében előírt hatósági ellenőrzés céljából bemutatják.

2. szakasz

Harmadik országok és területek jegyzéke

230. cikk

Azon harmadik országok és területek jegyzéke, amelyekről az állatoknak, a szaporítóanyagoknak és az állati eredetű termékeknek az Unió területére való beléptetése engedélyezett, valamint végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, az alábbi kritériumok mérlegelése alapján jegyzékeket hozhat létre azon harmadik országokról és területekről, amelyekből vagy amelyekről engedélyezett bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unió területére való beléptetése:

a)

a harmadik ország vagy terület állat-egészségügyi jogszabályai és azon szabályok, amelyek az állatoknak, a szaporítóanyagoknak és az állati eredetű termékeknek más harmadik országokból és területekről az adott harmadik országba vagy területre való beléptetésére vonatkoznak;

b)

azok a biztosítékok, amelyeket a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága nyújt az a) pontban említett állat-egészségügyi jogszabályok hatékony végrehajtása és ellenőrzése tekintetében;

c)

a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának szervezete, struktúrája, erőforrásai és jogi hatásköre;

d)

a harmadik ország vagy terület állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárásai;

e)

a harmadik országban vagy területen vagy annak körzeteiben és kompartmentjeiben fennálló állat-egészségügyi állapot, tekintettel az alábbiakra:

i.

jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek;

ii.

a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete vagy kompartmentje tekintetében megemlíthető bármely olyan állat- és közegészségügyi vonatkozás vagy környezeti helyzet, amely veszélyeztetheti az Unió állat- és közegészségügyi vagy környezeti helyzetét;

f)

azok a biztosítékok, amelyeket a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága tud nyújtani az Unióban alkalmazandó, vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés vagy az azokkal való egyenértékűség vonatkozásában;

g)

az a rendszeresség és gyorsaság, amellyel a harmadik ország vagy terület információt nyújt a területén fennálló fertőző vagy járványos állatbetegségekről a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) felé, különösen az OIE Szabályzataiban felsorolt betegségek tekintetében;

h)

a harmadik országban vagy területen végzett bizottsági ellenőrzések eredményei;

i)

a harmadik országból vagy területről származó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek korábbi beléptetésére vonatkozó bármely tapasztalat és az ilyen állatokon, szaporítóanyagokon és állati eredetű termékeken az Unióba való beléptetés helyén végzett hatósági ellenőrzések eredményei.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt jegyzékek elfogadásáig, és amennyiben a 270. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogszabályok értelmében nem hoztak létre ilyen jegyzékeket, a tagállamok határozzák meg, hogy bizonyos fajú és bizonyos kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek mely harmadik országokból vagy területekről léptethetők be az Unió területére.

E bekezdés első albekezdése alkalmazásában a tagállamok figyelembe veszik a harmadik országok és területek jegyzékbe történő felvételére vonatkozóan az e cikk (1) bekezdésének a)–i) pontjában előírt kritériumokat.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésétől való eltérést illetően, korlátozva a tagállamok lehetőségét arra, hogy meghatározzák, mely harmadik országokból vagy területekről léptethető be az Unió területére bizonyos meghatározott fajú és meghatározott kategóriába tartozó állat, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termék, amennyiben az ilyen faj és kategória által képviselt kockázat ezt szükségessé teszi.

231. cikk

A harmadik országok és területek jegyzékébe foglalandó információk

A Bizottság a 230. cikk (1) bekezdésében előírt jegyzékekben szereplő harmadik országok vagy területek mindegyike vonatkozásában meghatározza a következő információkat:

a)

az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek azon fajai és kategóriái, amelyek az adott harmadik országból vagy területről beléptethetők az Unió területére;

b)

az a) pontnak megfelelően meghatározott állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek beléptethetők-e az Unió területére az adott harmadik ország vagy terület teljes területéről vagy csak annak egy vagy több körzetéből vagy kompartmentjéből;

c)

a jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó egyedi feltételek és állat-egészségügyi biztosítékok.

232. cikk

A harmadik országok és területek jegyzékében való szerepeltetés felfüggesztése és a jegyzékből való törlés, valamint végrehajtási jogi aktusok

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, az alábbi indokok bármelyike miatt törli a 230. cikk (1) bekezdésében foglalt jegyzékből a harmadik országokat vagy területeket vagy azok körzeteit vagy kompartmentjeit, vagy felfüggeszti onnan az állatok, a szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek Unióba történő beléptetését a következő okok bármelyikének fennállása esetén::

a)

a harmadik ország vagy terület vagy annak egy vagy több körzete vagy kompartmentje már nem felel meg a 230. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, amennyiben azok az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek meghatározott fajának és kategóriájának az Unió területére való beléptetésére vonatkozóan relevánsak;

b)

a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében vagy kompartmentjében fennálló állat-egészségügyi helyzet miatt az Unió állat-egészségügyi állapotának védelme érdekében szükséges a jegyzékben való szerepeltetés felfüggesztése vagy a jegyzékből való törlés;

c)

a Bizottság arra vonatkozó kérése ellenére, hogy a harmadik ország vagy terület a 230. cikk (1) bekezdésében említett állat-egészségügyi helyzetről és egyéb szempontokról naprakész információt szolgáltasson, az adott harmadik ország vagy terület nem szolgáltatott ilyen információt;

d)

a harmadik ország vagy terület elutasította, hogy területén az Unió nevében a Bizottság ellenőrzést végezzen.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség Unióba való bejutásának súlyos kockázatával járnak, a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazható végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján újra felveheti a jegyzékbe azt a harmadik országot vagy területet vagy annak körzetét vagy kompartmentjét, amelyet a 231. cikk (1) bekezdésében foglalt jegyzékből az alábbi okok egyike miatt törölték, illetve újra engedélyezheti az állatok, a szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek Unióba történő beléptetését egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből vagy kompartmentjéből, amennyiben onnan az Unióba történő beléptetést az alábbi okok egyike miatt függesztették fel:

a)

az e cikk (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában említett indokok alapján, feltéve, hogy a harmadik ország vagy terület bizonyítja, hogy megfelel a 230. cikk (1) bekezdésében felsorolt feltételeknek;

b)

az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett indokok alapján, feltéve, hogy a harmadik ország vagy terület megfelelő biztosítékokat nyújt arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztést vagy a törlést indokoló állat-egészségügyi helyzetet megoldották, vagy hogy az már nem veszélyezteti az Unió állat- és közegészségügyi helyzetét;

c)

az e cikk (1) bekezdése d) pontjában említett indokok alapján, feltéve, hogy:

i.

a harmadik ország vagy terület beleegyezett, hogy területén az Unió nevében a Bizottság ellenőrzést végezzen;

ii.

az említett bizottsági ellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy a harmadik ország vagy terület, valamint annak körzetei vagy kompartmentjei megfelelnek a 230. cikk (1) bekezdésében felsorolt kritériumoknak.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. szakasz

A harmadik országok és területek létesítményeinek engedélyezése és jegyzékbe foglalása

233. cikk

Létesítmények engedélyezése és jegyzékbe foglalása

(1)   A tagállamok csak akkor engedélyezhetik szárazföldi állatok és szaporítóanyagaik Unióba való beléptetését olyan típusú létesítményből, amely az Unióban a 94. cikk (2) bekezdésének, valamint a 94. cikk (3) bekezdése és a 95. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően engedélyköteles, ha a harmadik országban vagy területen található említett létesítmény:

a)

megfelel az adott harmadik ország vagy terület olyan állat-egészségügyi követelményeinek, amelyek egyenértékűek az Unióban az ilyen típusú létesítményekre alkalmazandó szabályokkal;

b)

a feladás helye szerinti harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett, és azt az említett illetékes hatóság jegyzékbe foglalta, kivéve, ha a harmadik országban vagy területen érvényben lévő alternatív kockázatcsökkentő intézkedések az Unió állat-egészségügyi helyzete szempontjából egyenértékű biztosítékot nyújtanak.

(2)   A Bizottság begyűjti a harmadik országok vagy területek illetékes hatóságaitól az engedélyezett létesítmények (1) bekezdés b) pontjában említett jegyzékeit.

(3)   A Bizottság a harmadik országoktól vagy területektől kapott, az engedélyezett létesítményeket tartalmazó új vagy frissített jegyzékeket eljuttatja a tagállamokhoz, és elérhetővé teszi a nyilvánosság számára.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az (1) bekezdés b) pontjának egységes alkalmazásához szükséges szabályokat.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. szakasz

Bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek beléptetése az unióba

234. cikk

Bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unióba való beléptetésére vonatkozó állat-egészségügyi követelmények

(1)   A harmadik országból vagy területről származó bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unióba való beléptetésére vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek:

a)

ugyanolyan szigorúaknak kell lenniük, mint az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott szabályokban meghatározott azon állat-egészségügyi követelmények, amelyek a szóban forgó fajú, illetve a szóban forgó kategóriába tartozó állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unión belüli mozgatására vonatkoznak; vagy

b)

a bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre alkalmazandó, az e rendelet IV. részében (84–228. cikk) előírt állat-egészségügyi követelményekkel egyenértékű biztosítékokat kell nyújtaniuk.

(2)   A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az alábbiakkal kapcsolatos állat-egészségügyi követelmények vonatkozásában:

a)

a bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek harmadik országokból vagy területekről az Unióba való beléptetése;

b)

az említett állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unióba való beléptetést követő, Unión belüli mozgatása, valamint kezelése, amennyiben ez a felmerülő kockázatok csökkentéséhez szükséges.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében foglalt, meghatározott fajú és meghatározott kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig a tagállamok – a kockázatok értékelését követően – alkalmazhatnak nemzeti szabályokat, feltéve, hogy az említett szabályok megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és figyelembe veszik a 235. és 236. cikkben említett szempontokat.

235. cikk

A 234. cikkben foglalt, állatok Unióba való beléptetését érintő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban figyelembe veendő szempontok

Amikor a Bizottság a bizonyos fajú, illetve bizonyos kategóriába tartozó állatoknak az Unióba való beléptetése tekintetében a 234. cikk (2) bekezdésében foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állat-egészségügyi követelményeket állapít meg, figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek;

b)

az Unió egészségügyi állapota a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében;

c)

az említett, a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajok;

d)

az állatok kora és neme;

e)

az állatok származása;

f)

a létesítmény és a termelés típusa a származási és rendeltetési helyen;

g)

a tervezett rendeltetési hely;

h)

az állatok tervezett felhasználása;

i)

a származási vagy tranzit harmadik országokban vagy területeken érvényben lévő vagy az Unió területére való megérkezést követő bármely kockázatcsökkentő intézkedés;

j)

az említett állatok Unión belüli mozgatására alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények;

k)

egyéb járványügyi tényezők;

l)

az említett fajú, illetve az említett kategóriába tartozó állatra vonatkozóan a nemzetközi kereskedelemben érvényes állat-egészségügyi előírások.

236. cikk

A 234. cikkben foglalt, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetését érintő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban figyelembe veendő szempontok

Amikor a Bizottság a szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetése tekintetében a 234. cikk (2) bekezdésében foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állat-egészségügyi követelményeket állapít meg, figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek;

b)

azon állatok egészségi állapota, amelyektől a szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek származnak és az Unió egészségügyi állapota a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében;

c)

az adott szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek típusa és jellege, a származási helyen, a szállítmány feladásának helyén vagy a rendeltetési helyen alkalmazott kezelések, feldolgozási módszerek és egyéb kockázatcsökkentő intézkedések;

d)

a létesítmény és a termelés típusa a származási és rendeltetési helyen;

e)

a tervezett rendeltetési hely;

f)

a szaporítóanyagok vagy az állati eredetű termékek tervezett felhasználása;

g)

a szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unión belüli mozgatására alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények;

h)

egyéb járványügyi tényezők;

i)

az adott szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozóan a nemzetközi kereskedelemben érvényes állat-egészségügyi előírások.

5. szakasz

Állat-egészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok

237. cikk

Az Unió területére történő beléptetéshez szükséges állat-egészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok

(1)   A tagállamok csak akkor engedélyezik állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését, amennyiben ezeket a szállítmányokat az alábbiak valamelyike vagy mindegyike kíséri:

a)

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány, kivéve ha a (4) bekezdés a) pontja eltérésről rendelkezik;

b)

nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok, amennyiben azok a (4) bekezdés b) pontja alapján elfogadott szabályok értelmében szükségesek.

(2)   A tagállamok csak abban az esetben engedélyezhetik az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését, ha az (1) bekezdés a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítványt az adott harmadik országban vagy területen hatósági állatorvos ellenőrizte és írta alá a 149. cikk (3) bekezdésében vagy a 216. cikk (3) bekezdésében, valamint a 149. cikk (4) bekezdése vagy a 216. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban meghatározott követelményekkel egyenértékű, bizonyítványkiállításra vonatkozó követelményeknek megfelelően.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett, állatokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványok helyett engedélyezhetik a TRACES segítségével előállított, kezelt és továbbított elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok használatát, amennyiben azok:

a)

tartalmaznak minden olyan információt, amelyet az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítványnak a 238. cikk (1) bekezdésének és a 238. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően tartalmaznia kell;

b)

biztosítják az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak nyomonkövethetőségét és a kapcsolatot az említett szállítmányok és az elektronikus állat-egészségügyi bizonyítvány között.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

az e cikk (1) bekezdése a) pontjában és a (2) bekezdésében az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányaira vonatkozóan előírt, állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelményektől való eltérések, valamint állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó különleges szabályok olyan szállítmányokra vonatkozóan, amelyek az Unión belül állat-egészségügyi vagy közegészségügyi szempontból – az alábbiak közül egy vagy több tényező miatt – jelentéktelen kockázatot képviselnek:

i.

az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek faja és kategóriája;

ii.

az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tekintetében a tartási módszerek és a termelési típusok;

iii.

a tervezett felhasználás;

iv.

a származási vagy tranzit harmadik országokban vagy területeken érvényben lévő vagy az Unió területére való megérkezést követő alternatív kockázatcsökkentő intézkedések, amelyek az e rendeletben előírttal egyenértékű állat-egészségügyi és közegészségügyi védelmet biztosítanak az Unió számára;

v.

a harmadik ország vagy terület arra vonatkozó biztosítékai, hogy az Unióba való beléptetés követelményeinek való megfelelés bizonyítása az állat-egészségügyi bizonyítványtól eltérő módon történik;

b)

olyan követelmények, melyek szerint az Unióba beléptetett állatokat, szaporítóanyagokat és állati eredetű termékeket tartalmazó szállítmányokat annak bizonyításához szükséges nyilatkozatoknak vagy egyéb dokumentumoknak kell kísérniük, hogy az Unióba beléptetett állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek megfelelnek a 234. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban az Unióba való beléptetésre vonatkozóan megállapított állat-egészségügyi követelményeknek.

238. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma

(1)   A 237. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítvány legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

az alábbiak nevét és címét:

i.

a származási létesítmény vagy hely;

ii.

a rendeltetési létesítmény vagy hely;

iii.

adott esetben a tartott állatok összegyűjtését vagy pihentetését végző létesítmények;

b)

az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek leírása;

c)

az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek száma vagy volumene;

d)

adott esetben az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek azonosítása és nyilvántartásba vétele;

e)

annak bizonyításához szükséges információk, hogy a szállítmányban lévő állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek megfelelnek a 229. cikkben és a 234. cikk (1) bekezdésében, valamint a 234. cikk (2) bekezdése és a 239. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt, az Unióba való beléptetésre vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek.

(2)   A 237. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat más uniós jogszabályok által előírt egyéb információkat is.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)

a 237. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítványban megadandó, az e cikk (1) bekezdésében említetteket kiegészítő információk;

b)

a 237. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett nyilatkozatokban vagy egyéb dokumentumokban megadandó információk.

c)

a 237. cikk (1) bekezdésében említett állat-egészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok mintái.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   A bizonyos fajú és bizonyos kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó szabályoknak a (4) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban történő megállapításáig a tagállamok – a kockázatok értékelését követően – alkalmazhatnak nemzeti szabályokat, feltéve, hogy azok megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

6. szakasz

Bizonyos kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó eltérések és további követelmények

239. cikk

Bizonyos kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó eltérések és további követelmények

(1)   Bizonyos meghatározott típusú állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek esetében előfordulhat, hogy a 229. cikk (1) bekezdésében, valamint a 233. és 237. cikkben meghatározott szabályok alkalmazása nem elegendő, és a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén különös szabályokat kell elfogadnia, amelyekben figyelembe veszi a sajátos kockázatokat, a végleges rendeltetési helyet, a végfelhasználás típusát, valamint egyéb körülményeket.

(2)   A Bizottság a 264. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a (1) bekezdésben említett azon különös szabályokra vonatkozóan, amelyek a 230. cikk (1) bekezdésében, valamint a 234. és 239. cikkben előírt követelményektől való eltéréseket és további követelményeket állapítanak meg az alábbiaknak az Unióba történő beléptetése tekintetében:

a)

olyan állatok:

i.

amelyeket cirkuszokba, eseményekre, kiállításokra, bemutatókra, előadásokra és körülhatárolt létesítményekbe szánnak;

ii.

amelyeket tudományos vagy diagnosztikai célokra való felhasználásra szánnak;

iii.

amelyek esetében az Unió nem a végleges rendeltetési hely;

iv.

amelyek az Unióból származnak, és amelyeket harmadik országba vagy területre vittek, majd amelyeket az említett harmadik országból vagy területről visszavittek az Unió területére;

v.

amelyek az Unióból származnak, és amelyeket az Unió egy másik részébe tartó útjuk során egy harmadik országon vagy területen keresztül szállítanak;

vi.

amelyeket átmenetileg az Unió határai közelében való legeltetésre szánnak;

vii.

amelyek az Unión belüli állat-egészségügyi állapot tekintetében jelentéktelen kockázatot képviselnek;

b)

olyan állati eredetű termékek:

i.

amelyeket személyes felhasználásra szánnak;

ii.

amelyeket harmadik országokból vagy területekről érkező szállítóeszköz személyzete és utasai általi fogyasztásra szánnak;

c)

olyan szaporítóanyagok és állati eredetű termékek:

i.

amelyeket termékmintaként való felhasználásra szánnak;

ii.

amelyeket kutatási és diagnosztikai mintaként való felhasználásra szánnak;

iii.

amelyek esetében az Unió nem a végleges rendeltetési hely;

iv.

amelyek az Unióból származnak, és amelyeket harmadik országba vagy területre vittek, majd amelyeket az említett harmadik országból vagy területről visszavittek az Unió területére;

v.

amelyek az Unióból származnak, és amelyeket az Unió egy másik részébe tartó útjuk során egy harmadik országon vagy területen át szállítanak;

vi.

amelyek az Unión belüli állat-egészségügyi állapot tekintetében jelentéktelen kockázatot képviselnek.

Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban figyelembe kell venni a 235. és a 236. cikkben említett szempontokat.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határozhat meg az alábbiakat illetően:

a)

az e cikk (2) bekezdésében említett kategóriákba tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok mintái;

b)

a Kombinált Nómenklatúra kódjainak az e cikk (1) bekezdésében említett termékekre vonatkozóan történő meghatározása, amennyiben ilyen kódokat más vonatkozó uniós szabály nem ír elő.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. FEJEZET

Állatoktól, szaporítóanyagoktól és állati eredetű termékektől eltérő bizonyos áruknak az Unióba való beléptetése harmadik országokból vagy területekről

240. cikk

Kórokozók és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   Az Unióba kórokozókat hozó felelős személyek, állatorvosok, víziállat-egészségügyi szakemberek és állatokkal foglalkozó szakemberek kötelesek:

a)

megfelelő intézkedéseket hozni annak biztosítására, hogy a kórokozók Unióba történő bevitele a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében ne jelentsen állat-egészségügyi vagy közegészségügyi kockázatot az Unióra nézve;

b)

megtenni a szükséges járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e kórokozók Unióba való bevitele ne járjon a bioterrorizmus kockázatával.

Ezt a bekezdést alkalmazni kell minden más olyan természetes vagy jogi személyre is, aki vagy amely szándékosan ilyen kórokozókat hoz az Unióba.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kórokozók Unióba való beviteli követelményeinek megállapításával kapcsolatban, az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a kórokozók csomagolása;

b)

a kórokozók szabadba jutásának és terjedésének megakadályozásához szükséges további kockázatcsökkentő intézkedések.

241. cikk

Növényi anyagok, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

(1)   A tagállamok intézkedéseket hoznak a növényi anyagok szállítmányai Unióba való bevitelének korlátozása érdekében, amennyiben valamely harmadik országban vagy területen a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegségek tekintetében kedvezőtlen járványügyi helyzet áll fenn, és az e cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott szabályok ezt előírják.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozóan, meghatározva az alábbiakat:

a)

olyan meghatározott állat-egészségügyi követelmények, amelyek jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében átviteli útként szolgáló növényi anyag Unióba való bevitelére vonatkoznak;

b)

az alábbiakra vonatkozó követelmények:

i.

állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása a 237. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 237. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt szabályok figyelembevételével; illetve

ii.

nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok a 237. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt szabályok figyelembevételével.

(3)   A Bizottság az alábbi kritériumok alapján megállapítja az (2) bekezdésében előírt állat-egészségügyi követelményeket:

a)

a növényi anyaggal átvihető, jegyzékbe foglalt vagy új betegség súlyos kockázatot jelent-e az Unióban az állatok vagy az emberek egészségére;

b)

annak valószínűsége, hogy egy adott, jegyzékbe foglalt vagy új betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülnek az (2) bekezdésben említett növényi anyaggal;

c)

az említett növényi anyagokkal kapcsolatos olyan alternatív kockázatcsökkentő intézkedések rendelkezésre állása és hatékonysága, amelyek kiküszöbölhetik vagy minimálisra csökkenthetik a (2) bekezdés a) pontjában említett átviteli kockázatot.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthat olyan szabályokat, amelyek az e cikk (2) bekezdésében említett növényi anyagok tekintetében meghatározzák a Kombinált Nómenklatúra kódjait, amennyiben azok meghatározásáról más vonatkozó uniós szabály nem rendelkezik.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

242. cikk

Szállítóeszközök, felszerelések, csomagolóanyagok, szállítási víz és takarmány, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

(1)   Az Unió területére állatokat és termékeket szállító felelős személyek kötelesek a szállítás során a 125. cikk (1) bekezdésében és a 192. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint megfelelő és szükséges betegségmegelőző intézkedéseket tenni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

az alábbiak Unió területére való beléptetésére vonatkozó különleges állat-egészségügyi követelmények:

i.

állatok és termékek szállításához használt eszközök;

ii.

állatok és termékek vagy takarmányok esetében használt olyan felszerelések, csomagolóanyagok vagy szállítási víz, amelyek átvihetnek állatbetegségeket;

b)

az alábbiakra vonatkozó követelmények:

i.

állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása a 237. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 237. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt szabályok figyelembevételével;

ii.

nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok a 237. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt szabályok figyelembevételével.

(3)   A Bizottság megállapítja az e cikk (2) bekezdésében előírt állat-egészségügyi követelményeket arra az esetre, ha az alábbi helyszíneken kedvezőtlen járványügyi helyzet áll fenn a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, olyan egy vagy több jegyzékbe foglalt betegség vagy új betegség tekintetében, amelyek súlyos kockázatot jelentenek az állatok és emberek egészségére az Unióban:

a)

szomszédos harmadik ország vagy terület;

b)

a származási harmadik ország vagy terület;

c)

tranzit harmadik ország vagy terület;

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthat olyan szabályokat, amelyek az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett áruk tekintetében meghatározzák a Kombinált Nómenklatúra kódjait, amennyiben azok meghatározásáról más vonatkozó uniós szabály nem rendelkezik.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. FEJEZET

Kivitel

243. cikk

Az Unióból történő kivitel

(1)   A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az állatok és a termékek Unióból való, harmadik országba vagy területre történő kivitele és újrakivitele az állatok és termékek tagállamok közötti mozgatására vonatkozóan a IV. részben (84–228. cikk) előírt szabályok szerint történjen, figyelembe véve a rendeltetési harmadik ország vagy terület vagy annak körzete vagy kompartmentje állat-egészségügyi állapotát a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, ha azt az említett állatokat és termékeket importáló harmadik ország vagy terület illetékes hatósága kéri, vagy ha azt az említett harmadik országban vagy területen hatályos jogi és közigazgatási eljárások előírják, az Unióból történő kivitel vagy újrakivitel történhet az adott harmadik ország vagy terület hatályos rendelkezéseinek megfelelően, feltéve, hogy a kivitel vagy újrakivitel nem veszélyezteti a közegészséget vagy az állatok egészségét.

(3)   Abban az esetben, ha az Unió és egy harmadik ország vagy terület között létrejött kétoldalú megállapodás rendelkezései alkalmazandók, az Unióból az említett harmadik országba vagy területre kivitt állatoknak és termékeknek meg kell felelniük az említett rendelkezéseknek.

VI. RÉSZ

KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK NEM KERESKEDELMI CÉLÚ MOZGATÁSA EGYIK TAGÁLLAMBÓL EGY MÁSIKBA, ILLETVE VALAMELY HARMADIK ORSZÁGBÓL VAGY TERÜLETRŐL VALAMELY TAGÁLLAMBA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

244. cikk

Az VI. rész hatálya

(1)   Ezt a részt a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú, egyik tagállamból egy másikba, illetve valamely harmadik országból vagy területről valamely tagállamba történő mozgatására kell alkalmazni.

(2)   Ez a rész az alábbiak sérelme nélkül alkalmazandó:

a)

a 338/97/EK tanácsi rendelet (63);

b)

a tagállamok által elfogadott, közzétett és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett olyan nemzeti intézkedések, amelyek célja bizonyos fajba vagy fajtába tartozó, kedvtelésből tartott állatok mozgásának nem állat-egészségügyi megfontolások alapján való korlátozása.

245. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A kedvtelésből tartott állatok e részben előírt állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő, nem kereskedelmi célú mozgatása az e rész alkalmazásából fakadó állat-egészségügyi okokon kívüli más állat-egészségügyi okból nem tiltható, nem korlátozható és nem akadályozható meg.

(2)   Amennyiben a kedvtelésből tartott állat nem kereskedelmi célú mozgatását meghatalmazott személy végzi, a nem kereskedelmi célú mozgatásra a kedvtelésből tartott állat tulajdonosának mozgását követő öt napon belül sor kell, hogy kerüljön.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon azon előírásokra vonatkozóan, amelyek az alábbiak tekintetében kiegészítik az e cikk (2) bekezdésében megállapított szabályokat:

a)

a kedvtelésből tartott állat meghatalmazott személy általi, nem kereskedelmi célú mozgatásának dokumentálása;

b)

az e cikk (2) bekezdésében említett időtartamtól való eltérések engedélyezése.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján követelményeket állapíthat meg azon nyilatkozat külső megjelenésére, nyelveire és érvényességére vonatkozóan, amellyel a meghatalmazott személy írásban felhatalmazást kap arra, hogy a kedvtelésből tartott állatot a tulajdonosa nevében nem kereskedelmi célból mozgassa. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

246. cikk

A kedvtelésből tartott állatok maximális száma

(1)   Nem kereskedelmi célból az I. melléklet A. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok közül egyszerre legfeljebb öt mozgatható.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően az I. melléklet A. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok maximális száma a következő feltételek teljesülése esetén haladhatja meg az ötöt:

a)

a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatása versenyeken, kiállításokon vagy sportrendezvényeken való részvétel, illetve az ilyen rendezvényekre való felkészülés céljából történik;

b)

a kedvtelésből tartott állat tulajdonosa vagy a meghatalmazott személy írásos bizonyítékot nyújt be arról, hogy a kedvtelésből tartott állatokat nyilvántartásba vették egy az a) pontban említett eseményen való részvétel céljából vagy egy olyan egyesületnél, amely ilyen rendezvényeket szervez;

c)

a kedvtelésből tartott állatok 6 hónapnál idősebbek.

(3)   Annak érdekében, hogy az I. melléklet B. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok kereskedelmi célú mozgatását ne lehessen csalárd módon nem kereskedelmi célú mozgatásként feltüntetni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon szabályokra vonatkozóan, melyek meghatározzák az említett fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célból egyszerre mozgatható maximális számát.

2. FEJEZET

A kedvtelésből tartott állatok egyik tagállamból a másikba történő, nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó feltételek

247. cikk

Az I. melléklet A. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó feltételek

Az I. melléklet A. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok egyik tagállamból a másikba csak a következő feltételek teljesülése esetén mozgathatók:

a)

az állatokat a 252. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályokkal összhangban fizikai azonosító eszközzel egyedileg azonosították;

b)

az állatok megfelelnek a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a 252. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott vonatkozó megelőző és kockázatcsökkentő intézkedéseknek;

c)

az állatok a 245. cikk d) pontja alapján elfogadott szabályok szerint megfelelően kitöltött és kiállított azonosító okmánnyal rendelkeznek.

248. cikk

Az I. melléklet B. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó feltételek

(1)   Amennyiben a Bizottság a 252. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az I. melléklet B. részében felsorolt fajok valamelyikébe tartozó, kedvtelésből tartott állatokra vonatkozóan, az e fajba tartozó, kedvtelésből tartott állatoknak az egyik tagállamból egy másik tagállamba történő, nem kereskedelmi célú mozgatására csak az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.

(2)   Az (1) bekezdésben említett fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok az egyik tagállamból egy másik tagállamba csak a következő feltételek teljesülése esetén mozgathatók:

a)

az állatokat a 252. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályokkal összhangban egyedi vagy csoportos azonosítással azonosították, vagy leírás készült róluk;

b)

az állatok megfelelnek a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a 252. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott vonatkozó megelőző és kockázatcsökkentő intézkedéseknek;

c)

az állatok a 254. cikk d) pontja alapján elfogadott szabályok szerint megfelelően kitöltött és kiállított azonosító okmánnyal rendelkeznek.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig nemzeti szabályokat alkalmazhatnak az I. melléklet B. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatoknak az egyik tagállamból a területükre történő nem kereskedelmi célú mozgatására, amennyiben:

a)

e szabályokat az ilyen fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatásával összefüggő köz- vagy állat-egészségügyi kockázatokkal arányosan alkalmazzák; valamint

b)

e szabályok nem szigorúbbak, mint a IV. résznek megfelelően az érintett fajokba tartozó állatok mozgatására alkalmazott feltételek.

3. FEJEZET

Kedvtelésből tartott állatoknak egy harmadik országból vagy területről valamely tagállamba való nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó feltételek

249. cikk

Az I. melléklet A. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó feltételek

(1)   Az I. melléklet A. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok egy harmadik országból vagy területről valamely tagállamba csak a következő feltételek teljesülése esetén mozgathatók:

a)

az állatokat a 253. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályokkal összhangban fizikai azonosító eszközzel egyedileg azonosították;

b)

az állatok megfelelnek a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a 253. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott vonatkozó megelőző és kockázatcsökkentő intézkedéseknek;

c)

az állatok a 254. cikk d) pontja alapján elfogadott szabályok szerint megfelelően kitöltött és kiállított azonosító okmánnyal rendelkeznek.

(2)   A 253. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján összeállított jegyzékben nem szereplő harmadik országból vagy területről érkező, az I. melléklet A. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatokat csak az e célból jegyzékbe vett beléptetési pontokon keresztül lehet valamely tagállamba mozgatni. Minden tagállam összeállítja a területén található beléptetési pontok jegyzékét, és azt a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdéstől való eltérés engedélyezésének feltételeire vonatkozóan.

250. cikk

Az I. melléklet B. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó feltételek

(1)   Amennyiben a Bizottság a 252. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az I. melléklet B. részében felsorolt fajok valamelyikébe tartozó, kedvtelésből tartott állatokra vonatkozóan, az e fajba tartozó, kedvtelésből tartott állatoknak egy harmadik országból vagy területről valamely tagállamba történő, nem kereskedelmi célú mozgatására csak az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.

(2)   Az (1) bekezdésben említett fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok egy harmadik országból vagy területről valamely tagállamba csak a következő feltételek teljesülése esetén mozgathatók:

a)

az állatokat a 252. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályokkal összhangban egyedi vagy csoportos azonosítással azonosították, vagy leírás készült róluk;

b)

az állatok megfelelnek a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a 243. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott, vonatkozó megelőző és kockázatcsökkentő intézkedéseknek;

c)

az állatok a 243. cikk d) pontja alapján elfogadott szabályok szerint megfelelően kitöltött és kiállított azonosító okmánnyal rendelkeznek.

d)

amennyiben az állatok a 253. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján összeállított jegyzékben nem szereplő harmadik országból vagy területről érkeznek, az e célból jegyzékbe vett valamely beléptetési ponton keresztül léptetik be azokat. Minden tagállam összeállítja a területén található beléptetési pontok jegyzékét, és azt a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig nemzeti szabályokat alkalmazhatnak az I. melléklet B. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatoknak valamely harmadik vagy területről országból a területükre történő nem kereskedelmi célú mozgatására, amennyiben:

a)

e szabályokat az ilyen fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatásával összefüggő köz- vagy állat-egészségügyi kockázatokkal arányosan alkalmazzák; valamint

b)

e szabályok nem szigorúbbak, mint az V. résznek megfelelően az érintett fajokba tartozó állatoknak az Unióba való behozatalára alkalmazott feltételek.

251. cikk

Eltérés a kedvtelésből tartott állatok bizonyos országok és területek közötti, nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó feltételektől

A 249. és a 250. cikktől eltérve a kedvtelésből tartott állatoknak a következő országok és területek közötti, nem kereskedelmi célú mozgatására továbbra is az adott ország vagy terület nemzeti szabályozásában foglalt feltételeknek megfelelően kerülhet sor:

a)

San Marino és Olaszország;

b)

a Vatikán és Olaszország;

c)

Monaco és Franciaország;

d)

Andorra és Franciaország;

e)

Andorra és Spanyolország;

f)

Norvégia és Svédország;

g)

a Feröer szigetek és Dánia;

h)

Grönland és Dánia.

4. FEJEZET

Azonosítás, valamint megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések

252. cikk

Felhatalmazás a kedvtelésből tartott állatok azonosítása, valamint a megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések tekintetében

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

részletes fajspecifikus követelmények az alábbiak tekintetében:

i.

az I. mellékletben felsorolt fajok esetében a 247. cikk a) pontjában, a 248. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 249. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 250. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt azonosító eszköz;

ii.

az említett azonosító eszközök alkalmazása és használata;

b)

a 247. cikk b) pontja, a 248. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 249. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 250. cikk (2) bekezdésének b) pontjai szerinti azon megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések részletes fajspecifikus követelményei, melyek célja biztosítani, hogy a kedvtelésből tartott állatok nem képviselnek jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek az I. mellékletben felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok mozgatása miatti terjedése tekintetében.

(2)   Újonnan megjelenő kockázatokkal kapcsolatos, rendkívül sürgős esetben az e cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályokra a 265. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal engedélyezett, fajspecifikus megelőző és kockázatcsökkentő intézkedéseknek megfelelő, megbízható és validált tudományos adatokon kell alapulniuk, és azokat a 9. cikk (1) bekezdésében d) pontjában említett betegségek által valószínűsíthetően veszélyeztetett, kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatásával összefüggő köz- vagy állat-egészségügyi kockázatokkal arányosan kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdés b) pontjában előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szerepelhetnek a következők:

a)

szabályok a tagállamok vagy részeik besorolására az állat-egészségügyi helyzetük, valamint felügyeleti és jelentéstételi rendszereik alapján, egyes olyan betegségek vonatkozásában, amelyek terjedése az I. mellékletben felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartozó állatok mozgatásával valószínűsíthető;

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazására való jogosulttá váláshoz a tagállamok által teljesítendő feltételek;

c)

az (1) bekezdés b) pontjában említett megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazására és dokumentálására vonatkozó feltételek;

d)

az (1) bekezdés b) pontjában említett megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazásától bizonyos meghatározott körülmények között való eltérés engedélyezésének és adott esetben dokumentálásának kritériumai;

e)

a 247.-250. cikkben említett feltételektől bizonyos meghatározott körülmények között való eltérés engedélyezésének és dokumentálásának kritériumai.

253. cikk

A megelőző és kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok

(1)   A Bizottság az I. melléklet A. részében felsorolt fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott állatokra vonatkozóan végrehajtási jogi aktusok útján:

a)

megállapítja a 252. cikk (4) bekezdésének c) és d) pontjában előírt dokumentumok formátumára, külső megjelenésére és nyelveire vonatkozó szabályokat;

b)

elfogadja azon tagállamok jegyzékét, amelyek megfelelnek a 252. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett feltételeknek, valamint az említett feltételekkel kapcsolatos változás esetén törli a tagállamokat a jegyzékből;

c)

elfogadja azon tagállamok jegyzékét, amelyek megfelelnek a 252. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett, a tagállamok vagy részeik besorolására vonatkozó szabályoknak, valamint az említett szabályokkal kapcsolatos változás esetén törli a tagállamokat a jegyzékből;

d)

elfogadja azon harmadik országok és területek jegyzékét, amelyek megfelelnek a 252. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett feltételeknek, valamint az említett feltételekkel kapcsolatos változás esetén törli a harmadik országokat vagy területeket a jegyzékből;

(2)   A Bizottság az I. melléklet B. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja azon harmadik országok és területek jegyzékét, amelyek megfelelnek a 252. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett feltételeknek, valamint az említett feltételekkel kapcsolatos változás esetén törli a harmadik országokat vagy területeket a jegyzékből.

(3)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Súlyos kockázattal járó, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el, melyekben aktualizálja az e cikk (1) bekezdésének b) és d) pontjában említett jegyzékeket.

5. FEJEZET

Azonosító okmányok

254. cikk

Az azonosító okmányokkal kapcsolatos felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a 247. cikk c) pontjában, a 248. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 249. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 250. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett azonosító okmányokba foglalandó információk bejegyzésére szolgáló rovatok;

b)

a 247. cikk c) pontjában említett, kitöltetlen azonosító okmányok kiadása;

c)

a 27. cikk c) pontjában és a 249. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt azonosító okmányok formátumától való eltérés engedélyezésének feltételei;

d)

a 247. cikk c) pontjában, a 248. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 249. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 250. cikk (2) bekezdésének c) pontjában előírt azonosító okmányok kiállítása, kitöltése és adott esetben jóváhagyása.

255. cikk

Az azonosító okmányokkal kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, melyekben meghatározza egyrészt a 247. cikk c) pontjában és a 249. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett azonosító okmányok mintáját. A mintának tartalmaznia kell a 254. cikk a) pontjában említett, megfelelő rovatokat, másrészt az említett azonosító okmányok nyelveire, külső megjelenésére, érvényességére és biztonsági jellemzőire vonatkozó követelményeket.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket:

a)

egyrészt a 248. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 250. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett azonosító okmányok mintája, amelynek tartalmaznia kell a 254. cikk a) pontjában említett, megfelelő rovatokat, másrészt az említett azonosító okmányok nyelveire, külső megjelenésére, érvényességére és biztonsági jellemzőire vonatkozó követelmények;

b)

a 247. cikk c) pontjában említett azonosító okmányok mintájának átvételéhez szükséges szabályok.

(3)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. FEJEZET

Tájékoztatási kötelezettségek

256. cikk

Tájékoztatási kötelezettségek

(1)   A tagállamok egyértelmű és könnyen hozzáférhető információkat nyújtanak a nyilvánosság számára a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről, beleérte az alábbiakat:

a)

a 252. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett bizonyos eltérések engedélyezésének feltételei;

b)

a 252. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett eltérések engedélyezésének feltételei;

c)

az azonosító eszközök 252. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett alkalmazására vonatkozó követelmények;

d)

az I. melléklet B. részében felsorolt fajokba tartozó, kedvtelésből tartott állatoknak a tagállamok területére történő, nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó, a 248. cikk (3) bekezdésében és a 250. cikk (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a nemzeti szabályokban megállapított feltételek;

e)

a kedvtelésből tartott állatoknak bizonyos országokból és területekről a tagállamok területére történő, nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó, a 251. cikkben előírtaknak megfelelően a nemzeti szabályokban megállapított feltételek;

f)

a 252. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett megelőző és kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó releváns információk.

(2)   A tagállamok internetes oldalakat hoznak létre az (1) bekezdésben említett információk közzétételére, és közlik a Bizottsággal ezen internetes oldalak címét.

(3)   A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak az említett információk közzétételéhez oly módon, hogy internetes oldalán megjeleníti:

a)

a tagállamok internetes tájékoztató oldalaira mutató linkeket;

b)

az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett információkat, valamint a 244. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, a nyilvánosság számára – adott esetben további nyelveken – hozzáférhetővé tett információkat.

VII. RÉSZ

VÉSZHELYZETI INTÉZKEDÉSEK

1. szakasz

Állatok és termékek unión belüli mozgatására, szállítóeszközökre és egyéb olyan anyagokra vonatkozó vészhelyzeti intézkedések, amelyek az ilyen állatokkal és termékekkel kapcsolatba kerülhettek

257. cikk

Az érintett tagállam illetékes hatósága által meghozandó vészhelyzeti intézkedések, ha területükön jegyzékbe foglalt betegség vagy új betegség tör ki, vagy veszély áll fenn

(1)   Jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegségek kitörése vagy valószínűsíthetően súlyos állat- vagy közegészségügyi kockázatot jelentő veszély fennállása esetén az érintett tagállam illetékes hatósága – a helyzet súlyosságához mérten és a szóban forgó betegség vagy veszély függvényében – a betegség vagy a veszély terjedésének megakadályozása érdekében köteles haladéktalanul meghozni az alábbiakban felsoroltak közül egy vagy több vészhelyzeti intézkedést:

a)

a jegyzékbe foglalt betegségek esetében:

i.

a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett betegségekre vonatkozóan a III. rész II. címének 1. fejezetében (53–71. cikk) meghatározott járványvédelmi intézkedések;

ii.

a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett betegségekre vonatkozóan a III. rész II. címe 2. fejezetének 72–75., valamint 77-81.cikkében meghatározott járványvédelmi intézkedések;

iii.

a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett betegségekre vonatkozóan a III. rész II. címe 2. fejezetének 76–78. és 82. cikkében meghatározott járványvédelmi intézkedések;

b)

új betegségek és veszélyek esetében:

i.

forgalmi korlátozás olyan állatokra vagy termékekre, amelyek a kitörés vagy a veszély helyszínét képező létesítményekből vagy adott esetben korlátozás alatt álló körzetekből vagy kompartmentekből származnak, valamint olyan szállítóeszközökre és más anyagokra, amelyek esetlegesen érintkezésbe kerülhettek az említett állatokkal vagy termékekkel;

ii.

állatkarantén vagy a termékek elkülönítése;

iii.

felügyeleti és nyomon követési intézkedések;

iv.

a III. rész II. címének 1. fejezete (53–71. cikk) szerinti bármely megfelelő vészhelyzeti járványvédelmi intézkedés;

c)

bármely egyéb vészhelyzeti intézkedés, amelyet a betegség vagy veszély terjedésének hatékony és eredményes megelőzése és leküzdése szempontjából megfelelőnek ítél.

(2)   Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság köteles a Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul tájékoztatni:

a)

az (1) bekezdésben említett kitörésről vagy veszélyről;

b)

az (1) bekezdés alapján hozott vészhelyzeti intézkedésekről.

258. cikk

A kitörés vagy a veszély helyszínéül szolgáló tagállamtól eltérő tagállamok által meghozandó vészhelyzeti intézkedések

(1)   A 257. cikk (1) bekezdésében említett kitörés vagy veszély helyszínéül szolgáló tagállamtól eltérő tagállamok illetékes hatósága – a helyzet súlyosságához mérten és a szóban forgó betegség vagy veszély függvényében – köteles meghozni a 257. cikk (1) bekezdésében említettek közül egy vagy több vészhelyzeti intézkedést, amennyiben területén a 257. cikk (1) bekezdésében említett tagállamból származó állatokat vagy termékeket vagy olyan szállítóeszközöket vagy bármely más olyan anyagot észlel, amelyek érintkezésbe kerülhettek ilyen állatokkal vagy termékekkel.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság súlyos kockázat fennállása esetén – a 259. cikknek megfelelően a Bizottság által meghozandó vészhelyzeti intézkedések elfogadásáig – a helyzet súlyosságától függően ideiglenes jelleggel meghozhatja a 257. cikk (1) bekezdésében említett vészhelyzeti intézkedéseket az azon tagállamban található létesítményekből vagy más helyről, vagy adott esetben korlátozás alatt álló körzetekből származó állatok vagy termékek tekintetében, ahol a 257. cikk (1) bekezdésében említett betegség vagy veszély előfordult, vagy olyan szállítóeszközök vagy más olyan anyag tekintetében, amelyek érintkezésbe kerülhettek az ilyen állatokkal.

(3)   A tagállamok a 257. cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket hozhatnak a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett valamely betegségnek vagy egy új betegségnek az Unióval határos harmadik országban vagy területen való kitörése esetén, amennyiben ezek az intézkedések szükségesek annak megelőzéséhez, hogy a betegség átterjedjen az Unió területére.

(4)   Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság és a (3) bekezdésben említett tagállam illetékes hatósága köteles a Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul tájékoztatni:

a)

az (1) bekezdésben említett kitörésről vagy veszélyről;

b)

az (1) és (2) bekezdés alapján hozott vészhelyzeti intézkedésekről.

259. cikk

A Bizottság vészhelyzeti intézkedései

(1)   A 257. cikk (1) bekezdésében említett kitörés vagy veszély esetén, és amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai a 257. cikk (1) bekezdésének, valamint a 258. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően vészhelyzeti intézkedéseket hoztak, a Bizottság felülvizsgálja a helyzetet és a meghozott vészhelyzeti intézkedéseket, és az alábbi esetek bármelyikének fennállása esetén végrehajtási jogi aktus révén a 257. cikk (1) bekezdésében foglaltak közül elfogad egy vagy több vészhelyzeti intézkedést az állatok és termékek, valamint azon szállítóeszközök és egyéb anyagok vonatkozásában, amelyek az említett állatokkal és termékekkel érintkezésbe kerülhettek:

a)

a Bizottságot nem tájékoztatták a 257. cikk (1) bekezdése, valamint a 258. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelmében meghozott intézkedésekről;

b)

a Bizottság megítélése szerint a 257. cikk (1) bekezdése, valamint a 258. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelmében meghozott intézkedések nem megfelelőek;

c)

a Bizottság megítélése szerint szükség van a 257. cikk (1) bekezdése, valamint a 258. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelmében a tagállamok illetékes hatóságai által hozott intézkedések engedélyezésére, vagy arra, hogy az említett intézkedések helyébe más intézkedések lépjenek annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az állatok és termékek mozgatásának indokolatlan fennakadása.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek betegség vagy veszély terjedésének súlyos kockázatával járnak, a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésének megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el.

2. szakasz

Harmadik országokból vagy területekről származó állatok és termékek szállítmányaira, valamint olyan szállítóeszközökre és egyéb anyagokra vonatkozó vészhelyzeti intézkedések, amelyek az ilyen szállítmányokkal kapcsolatba kerülhettek

260. cikk

Az illetékes hatóság által meghozandó vészhelyzeti intézkedések

Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága tudomást szerez harmadik országból vagy területről származó olyan állatokról vagy termékekről vagy az ilyen állatokkal és termékekkel esetlegesen kapcsolatba került szállítóeszközökről vagy anyagokról, amelyek valószínűleg a jegyzékbe foglalt betegségekkel vagy új betegségekkel való megfertőződésnek vagy szennyeződésnek vagy veszély előfordulásának súlyos kockázatával járnak az Unióra nézve, köteles haladéktalanul megtenni az alábbiakat:

a)

a helyzet súlyosságától függően az alábbiak közül meghozni egy vagy több, a kockázat csökkentéséhez szükséges vészhelyzeti intézkedést:

i.

az állatok és a termékek megsemmisítése;

ii.

állatkarantén vagy a termékek elkülönítése;

iii.

felügyeleti és nyomon követési intézkedések;

iv.

adott esetben a III. rész II. címe 1. fejezetében (53–71. cikk) említett bármely járványvédelmi intézkedés;

v.

bármely egyéb megfelelő vészhelyzeti intézkedés, amelyet a betegség vagy veszély Unióba való átterjedésének megelőzése szempontjából megfelelőnek ítél;

b)

haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot a TRACES-en keresztül a szóban forgó állatokkal és termékekkel járó kockázatokról, valamint az állatok és a termékek származásáról, továbbá késedelem nélkül tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot az a) pont alapján meghozott vészhelyzeti intézkedésekről.

261. cikk

A Bizottság vészhelyzeti intézkedései

(1)   Amennyiben egy jegyzékbe foglalt betegség, egy új betegség vagy egy valószínűleg súlyos kockázatot képviselő veszély előfordul vagy terjed egy harmadik országban vagy területen, vagy amennyiben bármely más súlyos állat- vagy közegészségügyi ok indokolja, a Bizottság végrehajtási jogi aktus révén, saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére a következők közül haladéktalanul meghoz egy vagy több vészhelyzeti intézkedést, a helyzet súlyosságától függően:

a)

felfüggeszti az állatok és termékek olyan szállítmányainak, valamint az ilyen szállítmányokkal esetleg kapcsolatba került szállítóeszközöknek vagy egyéb anyagoknak az Unióba való beléptetését, amelyek az Unióba átterjeszthetik az említett betegséget vagy veszélyt;

b)

különleges követelményeket határoz meg azon állatoknak és termékeknek, valamint az ilyen állatokkal és termékekkel esetlegesen kapcsolatba került szállítóeszközöknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való beléptetésére vonatkozóan, amelyek az Unióba átterjeszthetik az említett betegséget vagy veszélyt;

c)

megtesz bármely egyéb megfelelő vészhelyzeti járványvédelmi intézkedést a betegség vagy veszély Unióba való átterjedésének megelőzése érdekében.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Súlyos kockázattal járó, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően a 266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

262. cikk

A tagállamok által abban az esetben hozott vészhelyzeti intézkedések, amikor a Bizottság nem jár el

(1)   Amennyiben egy tagállam a 261. cikknek megfelelően felkéri a Bizottságot vészhelyzeti intézkedések meghozatalára, de a Bizottság nem jár el, a tagállam:

a)

az e cikk (2) bekezdésének megfelelő vészhelyzeti intézkedések Bizottság által történő elfogadásáig – a területén tapasztalható helyzet súlyosságától függően – a 260. cikk a) pontjában említettek közül meghozhat ideiglenes jelleggel egy vagy több vészhelyzeti intézkedést azon állatokra és termékekre, valamint az ilyen állatokkal és termékekkel esetlegesen kapcsolatba került szállítóeszközökre és egyéb anyagra vonatkozóan, amelyek a 261. cikk (1) bekezdésében említett harmadik országból vagy területről származnak;

b)

haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságait az ilyen vészhelyzeti intézkedésekről és azok meghozatalának indokairól.

(2)   A Bizottság felülvizsgálja a helyzetet és a tagállam által az e cikk (1) bekezdésének megfelelően hozott vészhelyzeti intézkedéseket, és szükség esetén, végrehajtási jogi aktus útján a 261. cikkben foglaltak közül meghoz egy vagy több vészhelyzeti intézkedést.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   Súlyos kockázattal járó, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 266. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

VIII. RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

263. cikk

A III. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletnek a kizárólag a taxonómiai változások figyelembevételére korlátozódó módosítása tekintetében.

264. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   Különösen fontos, hogy a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt szakértői konzultációkat folytasson, többek között a tagállamok szakértőivel.

(3)   A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk(4) bekezdésében,, a 14. cikk (3) bekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikkben, a 31. cikk (5) bekezdésében, a 32. cikk (2) bekezdésében, a 37. cikk (5) bekezdésében, a 39. cikkben, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (6) bekezdésében, a 47. cikkben, a 48. cikk (3) bekezdésében, az 53. cikk (2) bekezdésében, az 54. cikk (3) bekezdésében, az 55. cikk (2) bekezdésében, az 58. cikk (2) bekezdésében, a 63. cikkben, a 64. cikk (4) bekezdésében, a 67. cikkben, a 68. cikk (2) bekezdésében, a 68. cikk (3) bekezdésében, a 70. cikk (3) bekezdésében, a 72. cikk (2) bekezdésében, a 73. cikk (3) bekezdésében, a 74. cikk (4) bekezdésében, a 76. cikk (5) bekezdésében, a 87. cikk (3) bekezdésében, a 94. cikk (3) bekezdésében, a 97. cikk (2) bekezdésében, a 101. cikk (3) bekezdésében, a 106. cikk (1) bekezdésében, a 109. cikk (2) bekezdésében, a 118. cikkben, a 119. cikkben,a 122. cikk (1) bekezdésében, a 122. cikk (2) bekezdésében, a 125. cikk (2) bekezdésében, a 131. cikk (1) bekezdésében, a 132. cikkben (2) bekezdésében, a 135. cikkben, a 136. cikk (2) bekezdésében, a 137. cikk (2) bekezdésében, a 138. cikk (3) bekezdésében, a 139. cikk (4) bekezdésében, a 140. cikkben, a 144. cikk (1) bekezdésében, a 146. cikk (1) bekezdésében, a 147. cikkben, a 149. cikk (4) bekezdésében, a 151. cikk (3) bekezdésében, a 154. cikk (1) bekezdésében, a 156. cikk (1) bekezdésében, a 160. cikk (1) bekezdésében, a 160. cikk (2) bekezdésében, a 161. cikk (6) bekezdésében, a 162. cikk (4) bekezdésében, a 163. cikk (5) bekezdésében, a 164. cikk (2) bekezdésében, a 165. cikk (3) bekezdésében, a 166. cikk (3) bekezdésében, a 167. cikk (5) bekezdésében, a 168. cikk (3) bekezdésében, a 169. cikk (5) bekezdésében, a 176. cikk (4) bekezdésében, a 181. cikk (2) bekezdésében, a 185. cikk (5) bekezdésében, a 189. cikk (1) bekezdésében, a 192. cikk (2) bekezdésében, a 197. cikk (3) bekezdésében, a 200. cikk (3) bekezdésében, a 201. cikk (3) bekezdésében, 202. cikk (3) bekezdésében,a 203. cikk (2) bekezdésében, a 204. cikk (3) bekezdésében, a 205. cikk (2) bekezdésében, a 211. cikk (1) bekezdésében, a 213. cikk (1) bekezdésében, a 214. cikkben, a 216. cikk (4) bekezdésében, a 218. cikk (3) bekezdésében, a 221. cikk (1) bekezdésében, a 222. cikk (3) bekezdésében, a 223. cikk (6) bekezdésében, a 224. cikk (3) bekezdésében, a 228. cikk (1) bekezdésében, a 230. cikk (3) bekezdésében, a 234. cikk (2) bekezdésében, a 237. cikk (4) bekezdésében, a 239. cikk (2) bekezdésében, a 239. cikk (1) bekezdésében, a 240. cikk (2) bekezdésében, a 241. cikk (2) bekezdésében, a 242. cikk (2) bekezdésében, a 245. cikk (3) bekezdésében, a 246. cikk (3) bekezdésében, a 249. cikk (3) bekezdésében, a 252. cikk (1) bekezdésében, a 254. cikkben, a 263. cikkben, a 271. cikk (2) bekezdésében, a 272. cikk (2) bekezdésében, a 279. cikk (2) bekezdésében és a 280. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. április 20-tól kezdődő hatállyal.

A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(4)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a (3) bekezdésben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A (3) bekezdésben felsorolt rendelkezések értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(7)   A Bizottság legalább hathónapos időszakot biztosít a 3. cikk (5) bekezdésében, a 14. cikk (3) bekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (3) bekezdésében, a 122. cikk (2) bekezdésében, a 164. cikk (2) bekezdésében és a 228. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok első alkalommal történő elfogadása és alkalmazásának kezdőidőpontja között.

265. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)   Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 264. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

266. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 9. cikkének az 5. cikkel együtt értelmezett rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)   A Bizottság legalább hathónapos időszakot biztosít a 25. cikk (3) bekezdésében, a 120. cikkben és a 228. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok első alkalommal történő elfogadása és alkalmazásának kezdőidőpontja között, amennyiben az említett végrehajtási jogi aktusok a 117. cikk végrehajtásához kapcsolódnak.

267. cikk

Adatvédelem

(1)   A tagállamok a személyes adatok e rendelet értelmében történő tagállami kezelése tekintetében a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (64) alkalmazzák.

(2)   A személyes adatoknak a Bizottság által e rendelet értelmében történő kezelésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (65) alkalmazandó.

II. CÍM

SZANKCIÓK

268. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek az említett szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az elrendelt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

Az említett rendelkezéseket a tagállamok legkésőbb 2022. április 22-ig bejelentik a Bizottságnak, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást is.

III. CÍM

A TAGÁLLAMOK INTÉZKEDÉSEI

269. cikk

A tagállamok további vagy szigorúbb intézkedései

(1)   Túlmenően azon, hogy az e rendeletben foglalt más rendelkezésekből következően a tagállamok nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el, saját területükön alkalmazhatnak az e rendeletben foglaltakat kiegészítő vagy azoknál szigorúbb szabályokat az alábbiak vonatkozásában:

a)

az állatok egészségével kapcsolatosan az I. rész 3. fejezetében (10–17. cikk) előírt kötelezettségek;

b)

a 18. cikk szerinti, tagállamokon belüli bejelentés;

c)

a felügyeletre vonatkozóan a II. rész 2. fejezetében (24–30. cikk) megállapított szabályok;

d)

a IV. rész I. címének 1. fejezete (84–107. cikk) és II. címének 1. fejezete (172–190. cikk) szerinti nyilvántartásba vétel, engedélyezés, nyilvántartás-vezetés és nyilvántartások;

e)

a IV. rész I. címének 2. fejezete (108–123. cikk) szerinti, a tartott szárazföldi állatokra és szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nemzeti intézkedésekben tiszteletben kell tartani az e rendeletben meghatározott szabályokat, és ezen intézkedések:

a)

nem akadályozhatják az állatok és termékek tagállamok közti mozgatását;

b)

nem lehetnek ellentétesek az (1) bekezdésben említett szabályokkal.

IX. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

270. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 78/642/EGK a 89/455/EGK és a 90/678/EGK határozat, valamint a 79/110/EGK v, a 81/6/EGK, a 90/423/EGK irányelv, a 92/36/EGK és a 98/99/EK irányelv hatályát veszti.

(2)   Az alábbi jogszabályok 2021. április 21-től hatályukat vesztik:

64/432/EGK irányelv,

77/391/EGK irányelv,

78/52/EGK irányelv,

80/1095/EGK irányelv,

82/894/EGK irányelv,

88/407/EGK irányelv,

89/556/EGK irányelv,

90/429/EGK irányelv,

91/68/EGK irányelv,

91/666/EGK határozat,

92/35/EGK irányelv,

92/65/EGK irányelv,

92/66/EGK irányelv,

92/118/EGK irányelv,

92/119/EGK irányelv,

95/410/EK határozat,

2000/75/EK irányelv,

2000/258/EK határozat,

2001/89/EK irányelv,

2002/60/EK irányelv,

2002/99/EK irányelv,

2003/85/EK irányelv,

21/2004/EK rendelet,

2004/68/EK irányelv,

2005/94/EK irányelv,

2006/88/EK irányelv,

2008/71/EK irányelv,

2009/156/EK irányelv,

2009/158/EK irányelv,

2013/576/EU irányelv.

Az említett, hatályon kívül helyezett jogszabályokra történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és azokat a V. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

271. cikk

Az 1760/2000/EK rendelet módosításával, valamint a 21/2004/EK rendelet és a 2008/71/EK irányelv hatályon kívül helyezésével kapcsolatos átmeneti intézkedések

(1)   E rendelet 270. cikkének (2) bekezdése és 278. cikke ellenére e rendelet megfelelő cikkei helyett továbbra is az 1760/2000/EK rendelet 1–10. cikke, a 21/2004/EK rendelet és a 2008/71/EK irányelv, valamint az azok alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazandók az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő három évig, vagy az e cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározandó korábbi időpontig.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésben említett időpont tekintetében.

Ez az időpont az e rendelet 109. cikkének (2) bekezdésében és 119. cikkében előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint az e rendelet 118. cikkében előírt végrehajtási jogi aktusok értelmében elfogadásra kerülő, vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdeti időpontja.

272. cikk

A 92/66/EGK, a 2000/75/EK, a 2001/89/EK, a 2002/60/EK, a 2003/85/EK és a 2005/94/EK irányelv hatályon kívül helyezésével kapcsolatos átmeneti intézkedések

(1)   E rendelet 270. cikkének (2) bekezdése ellenére e rendelet megfelelő cikkei helyett továbbra is a 92/66/EGK, a 2000/75/EK, a 2001/89/EK, a 2002/60/EK, a 2003/85/EK és a 2005/94/EK irányelv, valamint az azok alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazandók az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő három évig, vagy az e cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározandó korábbi időpontig.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett időpont tekintetében.

Ez az időpont az e rendelet 47. cikkében, 48. cikkének (3) bekezdésében, 53. cikkének (2) bekezdésében, 54. cikkének (3) bekezdésében, 55. cikkének (2) bekezdésében, 58. cikkének (2) bekezdésében, 63. cikkében, 64. cikkének (4) bekezdésében, 67. cikkében, 68. cikkének (2) bekezdésében és 70. cikkének (3) bekezdésében előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében elfogadásra kerülő, vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdeti időpontja.

273. cikk

A 2160/2003/EK rendelet módosítása

A 2160/2003/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ez magában foglalja azokat az intézkedéseket is, amelyek a 95/410/EK határozatnak a hatályon kívül helyezése előtti utolsó változatában, valamint a 2003/644/EK (*) és a 2004/235/EK (**) bizottsági határozatnak a 90/539/EGK irányelv hatályon kívül helyezésének időpontjában hatályos változatában foglalt rendelkezéseken alapulnak.

274. cikk

Egyes felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásának időpontjához kapcsolódó átmeneti intézkedések

Az alkalmazás 283. cikkben előírt kezdőnapjának sérelme nélkül a Bizottság legkésőbb 2019. április 20-ig elfogadja a 31. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében, a 32. cikk (2) bekezdésében, a 39. cikkben, a 41. cikk (3) bekezdésében, az 54. cikk (3) bekezdésében, az 55. cikk (2) bekezdésében, az 58. cikk (2) bekezdésében, a 64. cikk (4) bekezdésében, a 67. cikkben, a 68. cikk (2) bekezdésében, a 74. cikk (4) bekezdésében, a 77. cikk (2) bekezdésében, a 97. cikk (2) bekezdésében, a 122. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 131. cikk (1) bekezdésében, a 132. cikk (2) bekezdésében, a 135. cikkben, a 137. cikk (2) bekezdésében, a 146. cikk (1) bekezdésében, a 149. cikk (4) bekezdésében, a 154. cikk (1) bekezdésében, a 162. cikk (3) bekezdésében, a 163. cikk (5) bekezdésében, a 166. cikk (3) bekezdésében, a 169. cikk (5) bekezdésében, 181. cikk (2) bekezdésében, a 185. cikk (5) bekezdésében, a 213. cikk (1) bekezdésében, a 216. cikk (4) bekezdésében, a 221. cikk (1) bekezdésében, a 222. cikk (3) bekezdésében, a 224. cikk (3) bekezdésében, a 234. cikk (2) bekezdésében, a 239. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, valamint a 8. és a 9. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat. A 262. cikknek megfelelően az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok az alkalmazásnak az említett cikkben megállapított kezdőnapjától alkalmazandók.

275. cikk

Az II. melléklet előzetes felülvizsgálata és módosítása

A Bizottság legkésőbb 2019. április 20-ig felülvizsgálja a betegségek II. mellékletben foglalt jegyzékét. Amennyiben a felülvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazásához – a jegyzék további betegségekkel való kiegészítésével vagy a jegyzékből betegségek törlésével – módosítani kell az Ia. mellékletet, a Bizottság legkésőbb az e cikk első mondatában említett időpontig elfogadja ezeket a módosításokat.

276. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2019. április 20-ig felülvizsgálja a lófélékhez tartozó tartott állatok azonosítására és nyilvántartásba vételére vonatkozó hatályos jogszabályokat.

A Bizottság a 118., a 119. és a 120. cikk alkalmazásának keretében figyelembe veszi ennek a felülvizsgálatnak az eredményeit.

277. cikk

A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról szóló 576/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos átmeneti intézkedések

E rendelet 270. cikkének (2) bekezdése ellenére, 2026. április 21-ig e rendelet VI. része helyett továbbra is az 576/2013/EU rendelet alkalmazandó a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatása tekintetében.

278. cikk

Az 1760/2000/EK rendelet módosításai

Az 1760/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1–10. cikket el kell hagyni;

2.

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

(1)   A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására.

Az ezen rendelet rendelkezéseinek megfelelően végzett ellenőrzési tevékenység nem sértheti a Bizottság által a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének alapján végezhető egyetlen ellenőrzési tevékenységet sem.

A tagállam által a marhahús-kereskedelemmel foglalkozó piaci szereplőkre és szervezetekre kiszabott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben a marhahús-kereskedelemmel foglalkozó piaci szereplők és szervezetek a marhahús címkézése során nem felelnek meg a II. címben megállapított kötelezettségeiknek, a tagállamok adott esetben és az arányosság elvével összhangban előírják a marhahúsnak a piacról való eltávolítását. Az (1) bekezdésben említett szankciókon túlmenően a tagállamok:

a)

amennyiben a szóban forgó marhahús megfelel a vonatkozó állat-egészségügyi és higiéniai szabályoknak, engedélyezhetik, hogy azt:

i.

az uniós követelmények szerinti megfelelő címkézést követően forgalomba hozzák; vagy

ii.

közvetlenül olyan termékké dolgozzák fel, amely nem szerepel a 12. cikk 1. pontjában;

b)

elrendelhetik az érintett piaci szereplők és szervezetek jóváhagyásának felfüggesztését vagy visszavonását.

(3)   A Bizottság szakértői az illetékes hatóságokkal együttműködve:

a)

ellenőrzik, hogy a tagállamok megfelelnek-e e rendelet követelményeinek;

b)

helyszíni ellenőrzéseket végeznek annak biztosítására, hogy az ellenőrzéseket e rendeletnek megfelelően végzik.

(4)   A tagállamok, amelyek területén helyszíni ellenőrzést hajtanak végre, biztosítják a Bizottság szakértői részére a feladataik elvégzéséhez szükséges segítséget. Az ellenőrzések eredményét meg kell vitatni az érintett tagállam illetékes hatóságával, mielőtt a záróbeszámolót összeállítják és közzéteszik. A jelentésben adott esetben az e rendeletnek való jobb megfelelést célzó ajánlásokat kell megfogalmazni a tagállamok számára.”;

3.

A 22b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg..

(2)   A Bizottságnak a 13. cikk (6) bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdésében és a 15a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. április 20-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (6) bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdésében és a 15a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 13. cikk (6) bekezdése, a 14. cikk (4) bekezdése és a 15a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.”

4.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Bizottsági eljárások

(1)   A Bizottság munkáját az e rendelet 13. cikkének (6) bekezdése értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusok tekintetében a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (***) 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti.

Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (****) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül le kell zárni, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy ha a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(***)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.)."

(****)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

279. cikk

A meglévő felelős személyek és létesítmények

(1)   A 64/432/EGK irányelvvel, a 88/407/EGK irányelvvel, a 89/556/EGK irányelvvel, a 90/429/EGK irányelvvel, a 91/68/EGK irányelvvel, a 92/65/EGK irányelvvel, az 1760/2000/EK rendelettel, a 21/2004/EK rendelettel, a 2006/88/EK irányelvvel, a 2008/71/EK irányelvvel, a 2009/156/EK irányelvvel és a 2009/158/EK irányelvvel összhangban az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítményeket és felelős személyeket az ezen rendelet szerint nyilvántartásba vett, illetve engedélyezett létesítménynek, illetve felelős személynek kell tekinteni – az esettől függően –, és ily módon alkalmazni kell rájuk az e rendeletben előírt vonatkozó kötelezettségeket.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ezen rendeletet megelőzően létező, az e cikk (1) bekezdésében említett szabályokról való zökkenőmentes áttérés biztosításához szükséges szabályokra vonatkozóan, különösen az érintett természetes és jogi személyek szerzett jogainak és jogos elvárásainak védelme érdekében.

280. cikk

Betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamok, körzetek és kompartmentek, valamint a tagállamok meglévő mentesítési és felügyeleti programjai

(1)   A 64/432/EGK irányelvvel, a 91/68/EGK irányelvvel, a 92/65/EGK irányelvvel, a 2006/88/EK irányelvvel, a 2009/156/EK irányelvvel, illetve a 2009/158/EK irányelvvel összhangban a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében, egy vagy több releváns fajra vonatkozóan betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamokat és körzeteket e rendelet szerint „betegségtől mentes” minősítésű tagállamnak, illetve körzetnek kell tekinteni, és ily módon alkalmazni kell rájuk az e rendeletben előírt vonatkozó kötelezettségeket.

(2)   A 64/432/EGK irányelvvel, a 91/68/EGK irányelvvel, a 92/65/EGK irányelvvel, a 2006/88/EK irányelvvel, a 2009/156/EK irányelvvel, illetve a 2009/158/EK irányelvvel összhangban a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében, egy vagy több releváns fajra vonatkozóan jóváhagyott mentesítési programmal vagy felügyeleti programmal rendelkező tagállamokat és körzeteket e rendelet szerinti jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamnak, illetve körzetnek kell tekinteni, és ily módon alkalmazni kell rájuk az e rendeletben előírt vonatkozó kötelezettségeket.

(3)   A 2005/94/EK irányelvvel és a 2006/88/EK irányelvvel összhangban a 9. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében jóváhagyott „betegségtől mentes” minősítéssel rendelkező kompartmenteket az e rendelet 37. cikke szerint elismert „betegségtől mentes” minősítéssel rendelkező kompartmentnek kell tekinteni, és ily módon alkalmazni kell rájuk az e rendeletben előírt vonatkozó kötelezettségeket.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon szabályokra vonatkozóan, amelyek az ezen rendeletet megelőzően létező, az (1), (2) és (3) bekezdésben említett szabályokról való zökkenőmentes áttérés biztosításához szükségesek.

281. cikk

A hatósági ellenőrzésekről szóló jogi aktusokkal való kapcsolat

E rendelet rendelkezései, valamint a 882/2004/EK rendelet, a 89/608/EGK (66), a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/93/EK (67) és a 97/78/EK tanácsi irányelv, valamint a 92/438/EGK határozat rendelkezései közötti ütközés esetén e rendelet rendelkezései alkalmazandók.

282. cikk

Értékelés

A Bizottság értékeli e rendeletet, valamint a 264. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, és legkésőbb 2026. április 22-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értékelés eredményeiről.

283. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó, kivéve a 270. cikk (1) bekezdését és a 274. cikket, amelyek e rendelet hatálybalépésétől alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. március 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

J.A. HENNIS-PLASSCHAERT


(1)  HL C 170., 2014.6.5., 104. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2015. december 14-i álláspontja első olvasatban.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 652/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.6.27., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(5)  A Tanács 89/662/EGK irányelve (1989. december 11.) a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről (HL L 395., 1989.12.30., 13. o.).

(6)  A Tanács 90/425/EGK irányelve (1990. június 26.) egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről (HL L 224., 1990.8.18., 29. o.).

(7)  A Tanács 91/496/EGK irányelve (1991. július 15.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról (HL L 268., 1991.9.24., 56. o.).

(8)  A Tanács 97/78/EK irányelve (1997. december 18.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o..)

(9)  A Tanács 2005/1/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).

(10)  A Tanács 1099/2009/EK rendelete ( 2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről (HL L 303., 2009.11.18., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és A Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/99/EK irányelve (2003. november 17.) a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2003.12.12., 31. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete (2003. november 17.) a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről (HL L 325., 2003.12.12., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 268., 1998.10.3., 1. o.).

(17)  A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).

(18)  A Tanács 92/65/EGK irányelve (1992. július 13.) a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).

(20)  A Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról (HL L 121., 1964.7.29., 1977. o.).

(21)  A Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 19. o.).

(22)  A Tanács 2009/156/EK irányelve (2009. november 30.) a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 192., 2010.7.23., 1. o.).

(23)  A Tanács 2009/158/EK irányelve ( 2009. november 30.) a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 343., 2009.12.22., 74. o.).

(24)  A Bizottság 2003/24/EK határozata (2002. december 30.) az integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer kifejlesztéséről (HL L 8., 2003.1.14., 44. o.).

(25)  A Bizottság 2004/292/EK határozata (2004. március 30.) a Traces rendszer bevezetéséről és a 92/486/EGK határozat módosításáról (HL L 94., 2004.3.31., 63. o.).

(26)  A Tanács 92/438/EGK határozata (1992. július 13.) az állat-egészségügyi behozatali eljárások számítógépesítéséről (Shift program), és a 90/675/EGK, 91/496/EGK, 91/628/EGK irányelv, illetve a 90/424/EGK határozat módosításáról, továbbá a 88/192/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 243., 1992.8.25., 27. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.).

(28)  A Tanács 77/391/EGK irányelve (1977. május 17.) a szarvasmarha-brucellózis, -tuberkulózis és -leukózis felszámolására irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről (HL L 145., 1977.6.13., 44. o.).

(29)  A Tanács irányelve (1977. december 13.) a szarvasmarha brucellózis, tuberkulózis és enzootikus leukózis gyorsított felszámolására irányuló nemzeti tervekre vonatkozó közösségi szempontok létrehozásáról (HL L 15., 1978.1.19., 34. o.).

(30)  A Tanács 80/1095/EGK irányelve (1980. november 11.) a Közösség területének klasszikus sertéspestistől való mentesítésére és a mentesség fenntartására vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 325., 1980.12.1., 1. o.).

(31)  A Tanács 82/894/ EGK irányelve (1982. december 21.) az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről (HL L 378., 1982.12.31., 58. o.).

(32)  A Tanács 88/407/EGK irányelve (1988. június 14.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok mélyhűtött spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 194., 1988.7.22., 10. o.).

(33)  A Tanács 89/556/EGK irányelve (1989. szeptember 25.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 302., 1989.10.19., 1. o.).

(34)  A Tanács irányelve (1990. június 26.) a sertéssperma Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 224., 1990.8.18., 62. o.).

(35)  A Tanács 91/666/EGK határozata (1991. december 11.) a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcina közösségi tartalékainak létrehozásáról (HL L 368., 1991.12.31., 21. o.).

(36)  A Tanács 92/35/EGK irányelve (1992. április 29.) az afrikai lópestis elleni küzdelemre irányuló ellenőrzési szabályok és intézkedések meghatározásáról (HL L 157., 1992.6.10., 19. o.).

(37)  A Tanács 92/66/EGK irányelve (1992. július 14.) a Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről (HL L 260., 1992.9.5., 1. o.).

(38)  A Tanács 92/118/EGK irányelve (1992. december 17.) a 89/662/EGK irányelv, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.).

(39)  A Tanács 92/119/EGK irányelve (1992. december 17.) az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről (HL L 62., 1993.3.15., 69. o.).

(40)  A Tanács 95/410/EK határozata (1995. június 22.) a Finnországba és Svédországba szállítandó vágóbaromfinak a származási üzemben vett minta útján történő mikrobiológiai vizsgálata szabályainak megállapításáról (HL L 243., 1995.10.11., 25. o.).

(41)  A Tanács 2000/75/EK irányelve (2000. november 20.) a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról (HL L 327., 2000.12.22., 74. o.).

(42)  A Tanács 2000/258/EK határozata (2000. március 20.) a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát figyelemmel kísérő szerológiai vizsgálatok egységesítéséhez szükséges szempontok megállapításáért felelős különleges intézet kijelöléséről (HL L 79., 2000.3.30., 40. o.).

(43)  A Tanács 2001/89/EK irányelve (2001. október 23.) a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről (HL L 316., 2001.12.1., 5. o.).

(44)  A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/199/EK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).

(45)  A Tanács 2002/99/EK irányelve (2002. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról (HL L 18., 2003.1.23., 11. o.).

(46)  A Tanács 2003/85/EK irányelve (2003. szeptember 29.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról (HL L 306., 2003.11.22., 1. o.).

(47)  A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).

(48)  A Tanács 2004/68/EK irányelve (2004. április 26.) az egyes élő patás állatok Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségen történő átszállítására vonatkozó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról, a 90/426/EGK és 92/65/EGK irányelv módosításáról, valamint a 72/462/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 139., 2004.4.30., 321. o.).

(49)  A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.).

(50)  A Tanács 2008/71/EK irányelve (2008. július 15.) a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról (HL L 213., 2008.8.8., 31. o.).

(51)  Az Európai Parlament és a Tanács 576/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 178., 2013.6.28., 1. o.).

(52)  Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(53)  A Tanács 78/642/EGK határozata (1978. július 25.) a Botswanai Köztársaság tekintetében alkalmazandó egészségvédelmi intézkedésekről (HL L 213., 1978.8.3., 15. o.).

(54)  Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 29., 1979.2.3., 24. o.).

(55)  A Tanács 81/6/EGK irányelve (1981. január 1.) a Görög Köztársaság szarvasmarhák brucellózisa és tuberkulózisa gyorsított felszámolására irányuló nemzeti tervei ismertetésére és végrehajtására vonatkozó engedély Görög Köztársaságnak történő megadásáról (HL L 14., 1981.1.16., 22. o.).

(56)  A Tanács 89/455/EGK határozata (1989. július 24.) a veszettség felszámolása vagy megelőzése érdekében a betegség elleni védekezésre irányuló kísérleti projektek beindítását elrendelő közösségi intézkedések bevezetéséről (HL L 223., 1989.8.2., 19. o.).

(57)  A Tanács 90/423/EGK irányelve (1990. június 26.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló 85/511/EGK irányelv, a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét befolyásoló állat-egészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelv, valamint a szarvasmarhafélék, a sertés, továbbá a friss hús vagy a húsipari termékek harmadik országokból történő behozatala kapcsán felmerülő egészségügyi, valamint állatorvosi vizsgálattal kapcsolatos problémákról szóló 72/462/EGK irányelv módosításáról (HL L 224., 1990.8.18., 13. o.).

(58)  A Tanács 90/678/EGK határozata (1990. december 13.) a Közösség területe bizonyos részeinek sertéspestistől hatóságilag mentesként vagy sertéspestistől mentesként való elismeréséről (HL L 373., 1990.12.31., 29. o.).

(59)  A Tanács 92/36/EGK irányelve (1992. április 29.) a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló 90/426/EGK tanácsi irányelvnek az afrikai lópestis tekintetében történő módosításáról (HL L 157., 1992.6.10., 28. o.).

(60)  A Tanács 98/99/EK irányelve (1998. december 14.) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelv módosításáról és naprakésszé tételéről szóló 97/12/EK irányelv módosításáról (HL L 358., 1998.12.31., 107. o.).

(61)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(62)  Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(63)  A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.)

(64)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(65)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(66)  A Tanács 89/608/EGK irányelve (1989. november 21.) az állat-egészségügyi és állattenyésztés-technikai jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint ez utóbbiak és a Bizottság együttműködéséről (HL L 351., 1989.12.2., 34. o.).

(67)  A Tanács 96/93/EK irányelve (1996. december 17.) az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról (HL L 13., 1997.1.16., 28. o.).


I. MELLÉKLET

A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK FAJAI

A RÉSZ

 

Kutyák (Canis lupus familiaris)

 

Macskák (Felis silvestris catus)

 

Vadászgörény (Mustela putorius furo)

B. RÉSZ

 

Gerinctelenek (a méhek, a Mollusca törzsbe tartozó puhatestűek és a Crustacea altörzsbe tartozó rákfélék kivételével)

 

Vízi díszállatok

 

Kétéltűek

 

Hüllők

 

Madarak: a tyúktól, pulykától, gyöngytyúktól, kacsától, libától, fürjtől, galambtól, fácántól, fogolytól és a laposmellű futómadártól (Ratitae) különböző madárfajok egyedei.

 

Emlősök: nem élelmiszer-termelésre szánt rágcsálók és nyulak.


II. MELLÉKLET

A BETEGSÉGEK JEGYZÉKE

Keleti marhavész

Kiskérődzők pestise

Sertések hólyagos betegsége

Kéknyelv-betegség

Fertőző sertésbénulás (Teschen–betegség)

Juh- vagy kecskehimlő

Rift-völgyi láz

Bőrcsomósodáskór

Hólyagos szájgyulladás

Lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása

Szarvasok haemorrhagiás betegsége

Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja

Newcastle-betegség

Szarvasmarha-gümőkór

Szarvasmarha-brucellózis (B.abortus)

Juh- és kecskebrucellózis (B. melitensis)

Lépfene

Veszettség

Hólyagférgesség (echinococcosis)

Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE)

Campylobakteriosis

Listeriosis

Salmonellosis (zoonózist okozó szalmonella)

Trichinellosis

Verotoxintermelő E. coli

Pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

Pisztrángok fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN)

Járványos vérképzőszervi elhalás (EHN) halakban

Járványos fekélybetegség (EUS) halakban

Bonamia exitiosa-fertőzés

Perkinsus marinus-fertőzés

Microcytos mackini-fertőzés

Taura-szindróma rákokban

Yellowhead-betegség rákokban

Koi herpesz vírus betegség (KHV)

Lazacok fertőző vérszegénysége (ISA)

Marteilia refringens-fertőzés

Bonamia ostreae fertőzés

White spot betegség rákokban


III. MELLÉKLET

PATÁSOK FAJAI

Rendszertani egység

Rend

Család

Nemek/Fajok

Perissodactyla (Páratlanujjú patások rendje)

Equidae (Lófélék)

Equus spp.

Tapiridae (Tapírfélék)

Tapirus spp.

Rhinoceritidae (Orrszarvúfélék)

Ceratotherium spp., Dicerorhinus spp., Diceros spp., Rhinoceros spp.

Artiodactyla (Párosujjú patások rendje)

Antilocapridae (Villászergefélék)

Antilocapra ssp.

Bovidae (Szarvasmarhafélék)

Addax ssp., Aepyceros ssp., Alcelaphus ssp., Ammelaphus ssp., Ammodorcas ssp., Ammotragus ssp., Antidorcas ss., pAntilope ssp., Arbitragus ssp., Beatragus ssp., Bison ssp., Bos ssp. (beleértve Bibos, Novibos, Poephagus), Boselaphus ssp., Bubalus ssp. (beleértve Anoa), Budorcas ssp., Capra ssp., Cephalophus ssp., Connochaetes ssp., Damaliscus ssp. (beleértve Beatragus), Dorcatragus ssp., Eudorcas ssp., Gazella ssp., Hemitragus ssp., Hippotragus ssp., Kobus ssp., Litocranius ssp., Madoqua ssp., Naemorhedus ssp. (beleértve Nemorhaedus és Capricornis), Nanger ssp., Neotragus ssp., Nilgiritragus ssp., Oreamnos ssp., Oreotragus ssp., Oryx ssp., Ourebia ssp., Ovibos ssp., Ovis ssp., Pantholops ssp., Philantomba ssp., Pelea ssp., Procapra ssp., Pseudois ssp., Pseudoryx ssp., Raphicerus ssp., Redunca ssp., Rupicapra ssp., Saiga ssp., Sigmoceros-Alecelaphus ssp., Strepticeros ssp., Sylvicapra ssp., Syncerus ssp., Taurotragus ssp., Tetracerus ssp., Tragelaphus ssp. (beleértve Boocerus).

Camelidae (Tevefélék)

Camelus ssp., Lama ssp., Vicugna ssp.

Cervidae (Szarvasfélék)

Alces ssp., Axis-Hyelaphus ssp., Blastocerus ssp., Capreolus ssp., Cervus ssp., Dama ssp., Elaphodus ssp., Elaphurus ssp., Hippocamelus ssp., Hydropotes ssp., Mazama ssp., Megamuntiacus ssp., Muntiacus ssp., Odocoileus ssp., Ozotoceros ssp., Przewalskium ssp., Pudu ssp., Rangifer ssp., Rucervus ssp., Rusa ssp.

Giraffidae (Zsiráffélék)

Giraffa ssp., Okapia ssp.

Hippopotamidae (Vízilófélék)

Hexaprotodon-Choeropsis ssp., Hippopotamus ssp.

Moschidae (Pézsmaállatfélék)

Moschus ssp.

Suidae (Sertésfélék)

Babyrousa ssp., Hylochoerus ssp., Phacochoerus ssp., Porcula ssp., Potamochoerus ssp., Sus ssp.,

Tayassuidae (Pekarifélék)

Catagonus ssp., Pecari-Tayassu ssp.

Tragulidae (Kancsilfélék)

Hyemoschus ssp., Tragulus-Moschiola ssp.

Proboscidea (Ormányosok)

Elephantidae (Elefántfélék)

Elephas ssp., Loxodonta ssp.


IV. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK SZERINT JEGYZÉKBE FOGLALT BETEGSÉGEKRE ALKALMAZANDÓ, A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT JÁRVÁNYVÉDELMI ÉS -MEGELŐZÉSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

E melléklet célja azon kritériumok részletes meghatározása, amelyeket a Bizottságnak az 5. cikk szerint jegyzékbe foglalt betegségek különböző kategóriáira alkalmazandó járványvédelmi- és megelőzési szabályok meghatározásakor figyelembe kell vennie.

A kategóriák meghatározásakor figyelembe kell venni a betegség leírását, a betegség által a az állatok egészségére, a közegészségre, az állatok jólétére és a gazdaságra gyakorolt hatást, valamint a diagnosztikai eszközöknek és az e rendeletben előírt járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseknek az adott betegség viszonylatában való hozzáférhetőségét, alkalmazhatóságát és hatékonyságát.

1. szakasz

A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett járványvédelmi és -megelőzési szabályok alkalmazásának kritériumai

A 9. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett járványvédelmi és – megelőzési szabályok hatálya alá tartozó betegségek az állat-egészségügyi, közegészségügyi, gazdasági és társadalmi, illetve környezetvédelmi szempontból az Unióban a legsúlyosabb hatású betegségeknek tekintendők. E betegségek esetében az alábbi kritériumoknak kell teljesülniük:

a)

a betegség

i.

nem fordul elő az Unió területén; vagy

ii.

kizárólag kivételes esetben (szabálytalan beléptetés) fordul elő; vagy

iii.

kizárólag az Unió nagyon korlátozott részén fordul elő;

és

b)

a betegség nagymértékben fertőző; a közvetlen és közvetett átvitel mellett a fertőzés légi vagy vízi úton, illetve kórokozó által is történhet. A betegség érintheti a tartott és vadon élő állatok számos faját, vagy a tartott állatok egyetlen, gazdaságilag fontos faját is, és eredményezhet nagy fokú morbiditást és jelentős mortalitási arányt.

Az a) és a b) pontban szereplő kritériumok mellett a betegségnek az alábbi kritériumok közül is meg kell felelnie egynek vagy többnek:

c)

a betegség a közegészségre nézve potenciálisan jelentős következményekkel járó zoonotikus tulajdonsággal bír, többek között epidémia vagy pandémia veszélyét hordozza, illetve jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent;

d)

a betegség jelentős hatást gyakorol az Unió gazdaságára, és nagy költségekkel jár, elsősorban az állatok egészségére és termékenységére gyakorolt közvetlen hatások miatt;

e)

a betegség jelentős hatást gyakorol az alábbiak közül egyre vagy többre:

i.

a társadalomra és azon belül különösen a munkaerőpiacokra;

ii.

az állatjólétre, mivel nagy számú állat szenvedésével jár;

iii.

a környezetre, a betegség közvetlen hatásaként vagy a járványvédelmi intézkedések eredményeként;

iv.

hosszú távon a biológiai sokféleségre vagy a veszélyeztetett fajok vagy fajták védelmére, ideértve e fajok vagy fajták kipusztulásának vagy hosszú távú károsodásának lehetőségét.

2. szakasz

A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett járványvédelmi és -megelőzési szabályok alkalmazásának kritériumai

A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett járványvédelmi és – megelőzési szabályok hatálya alá tartozó betegségek ellen minden tagállamnak járványvédelmi intézkedéseket kell hoznia azzal a céllal, hogy azokat Unió-szerte fel lehessen számolni.

E betegségek esetében az alábbi kritériumoknak kell teljesülniük:

a)

a betegség az Unió egész területén vagy egy részén jelen van, és endémiás jelleggel bír. Ugyanakkor az Unió több tagállama vagy körzete mentes lehet a betegségtől; és

b)

a betegség a mérsékelttől a nagy mértékű szintig fertőző; a közvetlen és közvetett átvitel mellett a fertőzés légi vagy vízi úton, illetve kórokozó által is történhet. Érinthet egyetlen vagy számos állatfajt, és eredményezhet magas morbiditást, ami általánosan alacsony mortalitással társul.

Az a) és a b) pontban szereplő kritériumok mellett a betegségnek az alábbi kritériumok közül is meg kell felelnie egynek vagy többnek:

c)

a betegség a közegészségre nézve potenciálisan jelentős következményekkel járó zoonotikus tulajdonsággal bír, többek között epidémia vagy pandémia veszélyét hordozza, illetve jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent;

d)

a betegség jelentős hatást gyakorol az Unió gazdaságára, és nagy költségekkel jár, elsősorban az állatok egészségére és termékenységére gyakorolt közvetlen hatások miatt;

e)

A betegség jelentős hatást gyakorol az alábbiak közül egyre vagy többre:

i.

a társadalomra és azon belül különösen a munkaerőpiacokra;

ii.

az állatjólétre, mivel nagy számú állat szenvedésével jár;

iii.

a környezetre, a betegség közvetlen hatásaként vagy a járványvédelmi intézkedések eredményeként;

iv.

hosszú távon a biológiai sokféleségre vagy a veszélyeztetett fajok vagy fajták védelmére, ideértve e fajok vagy fajták kipusztulásának vagy hosszú távú károsodásának lehetőségét.

A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések hatálya alá tartozó olyan betegség, amelyet nem sikerült eredményesen és gyorsan felszámolni az Unió valamely részén, és ott endémiás jelleget öltött, a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatálya alá vethető az Unió érintett részén.

3. szakasz

A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett járványvédelmi és -megelőzési szabályok alkalmazásának kritériumai

A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett járványvédelmi és -megelőzési szabályok hatálya alá tartozó betegségek néhány tagállamot érintenek, ezért intézkedéseket kell hozni annak megakadályozása érdekében, hogy e betegségek átterjedjenek az Unió olyan területeire, amelyek hivatalosan betegségtől mentesek, vagy pedig amelyeken az adott jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében mentesítési programok vannak érvényben.

E betegségek esetében az alábbi kritériumoknak kell teljesülniük:

a)

a szárazföldi állatok esetében a betegség az Unió egész területén vagy csak egy részén fordul elő, endémiás jelleggel; a vízi állatok esetében az Unió több tagállama vagy körzete is mentes a betegségtől; továbbá

b)

i.

a szárazföldi állatok esetében a betegség a mérsékelttől a nagymértékű szintig terjedően fertőző, mégpedig főként közvetlen vagy közvetett átvitel útján. A betegség érinthet több vagy egyetlen állatfajt, általában nem jár nagy fokú morbiditással, a mortalitási arány pedig elenyésző vagy nulla. A leggyakrabban megfigyelhető hatás a termelés csökkenése;

ii.

a vízi állatok esetében a betegség a mérsékelttől a nagymértékű szintig terjedően fertőző, mégpedig főként közvetlen vagy közvetett átvitel útján. Érinthet több vagy egyetlen állatfajt, és eredményezhet nagy fokú morbiditást, ami általánosan alacsony mortalitással társul. A leggyakrabban megfigyelhető hatás a termelés csökkenése.

Az a) és b) pontban szereplő kritériumok mellett a betegségnek az alábbi kritériumok közül is meg kell felelnie egynek vagy többnek:

c)

a betegség a közegészségre nézve potenciálisan jelentős következményekkel járó zoonotikus tulajdonsággal bír, illetve esetleges élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent;

d)

a betegség jelentős hatást gyakorol az Unió egyes részeinek gazdaságára, elsősorban az állattenyésztési rendszerek bizonyos típusaira gyakorolt közvetlen hatás miatt;

e)

a betegség jelentős hatást gyakorol az alábbiak közül egyre vagy többre:

i.

a társadalomra és azon belül különösen a munkaerőpiacokra;

ii.

az állatjólétre, mivel nagy számú állat szenvedésével jár;

iii.

a környezetre, a betegség vagy a járványvédelmi intézkedések közvetlen hatásaként;

iv.

hosszú távon a biológiai sokféleségre vagy a veszélyeztetett fajok vagy fajták védelmére, ideértve e fajok vagy fajták kipusztulásának vagy hosszú távú károsodásának lehetőségét.

4. szakasz

A 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett járványvédelmi és -megelőzési szabályok alkalmazásának kritériumai

A 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett járványvédelmi és -megelőzési szabályok az 1., 2. vagy 3. szakaszban felsorolt kritériumoknak megfelelő betegségekre, valamint az 5. szakaszban foglalt kritériumokat teljesítő azon egyéb betegségekre alkalmazandók, amelyek esetében a betegség által jelentett kockázat hatékonyan és arányosan csökkenthető az állatok és termékek mozgatására vonatkozó, a betegség előfordulását és terjedését megakadályozni vagy korlátozni hivatott intézkedések révén.

5. szakasz

A 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett járványvédelmi és -megelőzési szabályok alkalmazásának kritériumai

A 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett járványvédelmi és -megelőzési szabályok az 1., 2. vagy 3. szakaszban felsorolt kritériumoknak megfelelő betegségekre, valamint olyan egyéb betegségekre alkalmazandók, amelyek esetében a betegség felügyelete állat-egészségügyi, állatjóléti, humán-egészségügyi, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi okokból egyaránt elengedhetetlen.


V. MELLÉKLET

A 270. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1.   64/432/EGK irányelv

64/432/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben), 21. cikk, 153. cikk (3) bekezdés és 220. cikk (3) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés

124. és 126. cikk

3. cikk (2) bekezdés

124. cikk (2) bekezdés, 126. cikk (1) bekezdés és 149. cikk (3) és (4) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

126. cikk (1) bekezdés c) pont

4. cikk (2) és (3) bekezdés

125. cikk (1) és (2) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés

143. cikk (1) bekezdés, 145. és 146. cikk

5. cikk (2) bekezdés

149. cikk (3) és (4) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés a) pont

147. cikk a) pont

5. cikk (2) bekezdés b) pont

144. cikk (1) bekezdés b) pont

5. cikk (3) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés

153. cikk (1) és (2) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

147. cikk a) pont

6. cikk

130., 131. és 132. cikk

6a. cikk

7. cikk

126. cikk (1) bekezdés c) pont, 132. cikk, 134. cikk a) pont és 135. cikk

8. cikk

18., 19., 20. cikk és 23. cikk a) pont

9. cikk

31. cikk (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (5) bekezdés, 32., 33. és 36. cikk

10. cikk

31. cikk (2) bekezdés, (3) bekezdés b) pont, 32., 33. és 36. cikk

11. cikk (1) bekezdés

94. cikk (1) bekezdés a) pont, 97. és 98. cikk

11. cikk (2) bekezdés

102., 106. és 107. cikk

11. cikk (3) bekezdés

98. és 99. cikk

11. cikk (4) bekezdés

100. cikk

11. cikk (5) és (6) bekezdés

97. cikk (1) bekezdés d) pont és (2) bekezdés d) pont

12. cikk (1) bekezdés

125. cikk

12. cikk (2) bekezdés

104. és 106. cikk

12. cikk (3) bekezdés

125. cikk (1) bekezdés a) és b) pont

12. cikk (4) bekezdés

143. cikk

12. cikk (5) és (6) bekezdés

13. cikk (1) és (2) bekezdés

90., 92. cikk, 93. cikk c) pont, 94., 97., 98., 99., 102., 106. és 107. cikk

13. cikk (3) bekezdés

100. cikk

13. cikk (4) bekezdés

13. cikk (5) és (6) bekezdés

101. cikk

14. cikk (1) és (2) bekezdés

14. cikk (3) bekezdés A. és B. pont

14. cikk (3) bekezdés C. pont

109. cikk (1) bekezdés a) és c) pont

14. cikk (4)–(6) bekezdés

15. cikk (1) bekezdés

268. cikk

15. cikk (2)–(4) bekezdés

16. cikk

17. cikk

17a. cikk

18. cikk

109. cikk (1) bekezdés a) és c) pont

19. cikk

20. cikk

2.   77/391/EGK irányelv

77/391/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk (1) bekezdés

31. cikk (1) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés

32. cikk, 33. cikk és 36. cikk (1) bekezdés

2. cikk (3) bekezdés

34. cikk

2. cikk (4) bekezdés

36. és 41. cikk

3. cikk (1) bekezdés

31. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

32. cikk, 33. cikk és 36. cikk (1) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés

34. cikk

3. cikk (4) bekezdés

36. és 41. cikk

4. cikk

31. cikk (1) bekezdés, 32., 33., 34., 36. és 41. cikk

5. cikk

6. cikk

7. cikk

8. cikk

9. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

13. cikk

14. cikk

15. cikk

3.   78/52/EGK irányelv

78/52/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk (1) bekezdés

31. cikk (1) bekezdés és 32. cikk

3. cikk (2) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés

3. cikk (4) bekezdés

31. cikk (1) bekezdés és 32. cikk

4. cikk

32., 35. cikk, 102. cikk (2) és (4) bekezdés és 112. cikk

5. cikk

18., 46. és 47. cikk

6. cikk (1) bekezdés

72–76. cikk

6. cikk (2) bekezdés

77. és 78. cikk

6. cikk (3) bekezdés

79. és 80. cikk

7. cikk

79. és 80. cikk

8. cikk

79. és 80. cikk

9. cikk

79. és 80. cikk

10. cikk

79. és 80. cikk

11. cikk

79. és 80. cikk

12. cikk

79. és 80. cikk

13. cikk

18., 46. és 47. cikk

14. cikk (1) bekezdés

72–76. cikk

14. cikk (2) bekezdés

77. és 78. cikk

14. cikk (3) bekezdés

79. és 80. cikk

15. cikk

79. és 80. cikk

16. cikk

79. és 80. cikk

17. cikk

79. és 80. cikk

18. cikk

79. és 80. cikk

19. cikk

79. és 80. cikk

20. cikk

79. és 80. cikk

21. cikk

22. cikk

18., 19., 20., 46. és 47. cikk

23. cikk

79. és 80. cikk

24. cikk

79. és 80. cikk

25. cikk

79. és 80. cikk

26. cikk

79. és 80. cikk

27. cikk

124. cikk (1) bekezdés és 126. cikk (1) bekezdés c) pont

28. cikk

29. cikk

30. cikk

4.   80/1095/EGK irányelv

80/1095/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

31. cikk (1) bekezdés és 36. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

31. cikk (1) bekezdés és 35. cikk

3a. cikk

31. cikk (1) bekezdés és 35. cikk

4. cikk

32., 33. és 35. cikk

4a. cikk

32., 33. és 35. cikk

5. cikk

6. cikk

31. cikk (1) bekezdés b) pont, 31. cikk (3) bekezdés és 32. cikk

7. cikk

36., 39. és 40. cikk

8. cikk

41. és 42. cikk

9. cikk

11. cikk

12. cikk

12a. cikk

13. cikk

5.   82/894/EGK irányelv

82/894/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

19., 21., 22. és 23. cikk

4. cikk

19., 20., 21., 22 és 23. cikk

5. cikk

23. cikk

6. cikk

7. cikk

8. cikk

6.   88/407/EGK irányelv

88/407/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

159. és 160. cikk

4. cikk

160. cikk

5. cikk

94., 97., 100. és 101. cikk

6. cikk (1) bekezdés

161. és 162. cikk

6. cikk (2), (3) és (4) bekezdés

258. cikk

8. cikk

229. cikk (1) bekezdés a) pont és 230. cikk

9. cikk

229. cikk (1) bekezdés b) pont és 233. cikk

10. cikk

229. cikk (1) bekezdés c) pont, 234. és 236. cikk

11. cikk

229. cikk (1) bekezdés d) pont, 237. és 238. cikk

12. cikk

260-262. cikk

15. cikk

257–259. cikk

16. cikk

17. cikk

18. cikk

20. cikk

21. cikk

22. cikk

7.   89/556/EGK irányelv

89/556/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

159., 160. és 161. cikk

5. cikk (1) bekezdés

94. és 97. cikk

5. cikk (2) bekezdés

101. cikk

5. cikk (2a) és (3) bekezdés

97., 98. és 100. cikk

6. cikk

161. és 162. cikk

7. cikk

229. cikk (1) bekezdés a) pont és 230. cikk

8. cikk

229. cikk (1) bekezdés b) pont és 233. cikk

9. cikk

229. cikk (1) bekezdés c) pont, 234. és 236. cikk

10. cikk

229. cikk (1) bekezdés d) pont, 237. és 238. cikk

11. cikk

260–262. cikk

14. cikk

257–259. cikk

15. cikk

16. cikk

17. cikk

18. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk

8.   90/429/EGK irányelv

90/429/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

159. és 160. cikk

4. cikk

5. cikk (1) bekezdés

94., 97., 98. és 100. cikk

5. cikk (2) bekezdés

101. cikk

6. cikk (1) bekezdés

161. és 162. cikk

6. cikk (2) bekezdés

258. cikk

7. cikk

229. cikk (1) bekezdés a) pont és 230. cikk

8. cikk

229. cikk (1) bekezdés b) pont és 233. cikk

9. cikk

229. cikk (1) bekezdés c) pont, 234. és 236. cikk

10. cikk

229. cikk (1) bekezdés d) pont, 237. és 238. cikk

11. cikk (1) bekezdés

229. cikk

11. cikk (2) és (3) bekezdés

260. cikk

12. cikk

237. cikk

13. cikk

14. cikk

15. cikk

257–262. cikk

16. cikk

17. cikk

18. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk

22. cikk

9.   91/68/EGK irányelv

91/68/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben), 21. cikk, 153. cikk (3) bekezdés és 220. cikk (3) bekezdés

3. cikk (1), (2), (3) és (5) bekezdés

126. cikk (1) bekezdés b) pont, 130. és 131. cikk

3. cikk (4) bekezdés

139. cikk

4. cikk (1) bekezdés

124. cikk (2) bekezdés b) pont, 126. cikk (1) bekezdés, 130., 131. cikk és 149. cikk (3) bekezdés és (4) bekezdés a) és b) pont

4. cikk (2) bekezdés

128. cikk

4. cikk (3) bekezdés

131. cikk

4a. cikk

130. és 131. cikk

4b. cikk (1) és (2) bekezdés

130. és 131. cikk

4b. cikk (3) bekezdés

126. cikk (2) bekezdés

4b. cikk (4) bekezdés

133. cikk

4b. cikk (5) bekezdés

132. cikk

4b. cikk (6) bekezdés

124. cikk (1) bekezdés, 125. cikk és 126. cikk (1) bekezdés b) pont

4c. cikk (1) és (2) bekezdés

130. és 131. cikk

4c. cikk (3) bekezdés

133. és 135. cikk

5. cikk

131. cikk

6. cikk

131. cikk és 145. cikk (1) bekezdés e) pont

7. cikk (1)–(3) bekezdés

31., 32., 33. és 35.cikk

7. cikk (4) bekezdés

8. cikk (1)–(3) bekezdés

36., 39. és 40. cikk

8. cikk (4) bekezdés

8a. cikk (1) bekezdés

94. cikk (1) bekezdés a) pont, 97., 98. és 134. cikk

8a. cikk (2) bekezdés

102. és 106. cikk

8a. cikk (3) bekezdés

98., 99. és 101. cikk

8a. cikk (4) bekezdés

100. cikk

8a. cikk (5) bekezdés

97. cikk (1) bekezdés d) pont és (2) bekezdés d) pont

8b. cikk (1) bekezdés

84., 90., 92. cikk, 93. cikk c) pont, 94. cikk (1) bekezdés a) pont, 97., 98., 102., 105. és 134. cikk

8b. cikk (2) bekezdés

94. cikk (1) bekezdés a) pont, 97. és 98. cikk

8b. cikk (3) bekezdés

100. cikk

8b. cikk (4) bekezdés

8c. cikk (1) bekezdés

87. és 125. cikk

8c. cikk (2) bekezdés

104. cikk

8c. cikk (3) bekezdés

125. cikk (1) bekezdés a) pont és 126. cikk (1) bekezdés b) pont

8c. cikk (4) és (5) bekezdés

9. cikk (1)-(4) bekezdés

143., 145., 146., 147., 148., 149. és 153. cikk

9. cikk (7) bekezdés

153. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

144. cikk b) pont

14. cikk

15. cikk

17. cikk

18. cikk

10.   91/666/EGK határozat

91/666/EGK határozat

E rendelet

1. cikk

48. cikk (1) és (3) bekezdés

2. cikk

3. cikk

48. cikk

4. cikk

48., 49. és 50. cikk

5. cikk

48. cikk (3) bekezdés és 50. cikk

6. cikk

16. cikk és 48. cikk (2) bekezdés c) pont és (3) bekezdés b) pont

7. cikk

48. cikk (3) bekezdés és 50. cikk

8. cikk

9. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

11.   92/35/EGK irányelv

92/35/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

18. cikk

4. cikk

53–57. és 59. cikk

5. cikk

46. és 47. cikk

6. cikk

60–68. cikk

7. cikk (1) bekezdés

57. cikk

7. cikk (2) bekezdés

43. cikk (2) bekezdés d) pont

8. cikk

64. cikk

9. cikk

65., 66. és 67. cikk

10. cikk

65., 66. és 67. cikk

11. cikk

67. és 68. cikk

12. cikk

71. cikk (1) bekezdés

13. cikk

65. cikk (2) bekezdés

14. cikk

15. cikk

16. cikk

17. cikk

43. és 44. cikk

18. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk

22. cikk

12.   92/65/EGK irányelv

92/65/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

170., 171. és 269. cikk

4. cikk

124., 126., 18., 31., 84. cikk, 93. cikk a) pont és 151. cikk

5. cikk

95., 97., 136., 137., 143., 144. és 149. cikk

6. cikk A. bekezdés

124., 126., 130., 131., 137., 140. és 143–146. cikk

6. cikk B. bekezdés

7. cikk A. bekezdés

124., 126., 130., 131., 137., 140. és 143–146. cikk

7. cikk B. bekezdés

8. cikk

124., 126., 136. és 143–146. cikk

9. cikk

124., 126., 136. és 143–146. cikk

10. cikk (1)–(4) bekezdés

124., 126., 136. és 143–146. cikk

10. cikk (5)–(7) bekezdés

10a. cikk

11. cikk (1) bekezdés

157. cikk

11. cikk (2) és (3) bekezdés

157., 159., 160. és 143–146. cikk

11. cikk (4) bekezdés

97. és 101. cikk

11. cikk (5) bekezdés

164. cikk

12. cikk (1) bekezdés

12. cikk (2) bekezdés

257–259. cikk

12. cikk (3) bekezdés

84., 90., 92. cikk, 93. cikk c) pont, 102. és 106. cikk

12. cikk (4) bekezdés

143–149. cikk és 152–154. cikk

12. cikk (5) bekezdés

12. cikk (6) bekezdés

268. cikk

13. cikk (1) bekezdés

136., 143–149. cikk és 151. cikk

13. cikk (2) bekezdés

95., 97. és 98–101. cikk

14. cikk

31., 32. és 33. cikk

15. cikk

36., 39., 40. és 41. cikk

16. cikk

229. cikk (1) bekezdés és 234. cikk (1) bekezdés

17. cikk (1) bekezdés

229. cikk (1) bekezdés

17. cikk (2) bekezdés

229. cikk (1) bekezdés a) pont, 230. és 233. cikk

17. cikk (3) bekezdés

230., 233. és 234. cikk

17. cikk (4) bekezdés

230. cikk

17. cikk (5) és (6) bekezdés

18. cikk (1) bekezdés első sor

237. cikk

18. cikk (1) bekezdés 2-4. sor

18. cikk (2) bekezdés

234. cikk (3) bekezdés

19. cikk

234. és 239. cikk

20. cikk

229. cikk (2) bekezdés és 260–262. cikk

21. cikk

144., 146. cikk, 162. cikk (4) és (5) bekezdés, 209., 211. és 213. cikk

22. cikk

23. cikk

140. és 205. cikk

24. cikk

229. cikk (1) bekezdés d) pont, 237. cikk és 239. cikk (2) bekezdés

25. cikk

26. cikk

27. cikk

28. cikk

29. cikk

30. cikk

13.   92/66/EGK irányelv

92/66/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

18. cikk

4. cikk

53–56. cikk és 59. cikk

5. cikk

60–63. cikk

6. cikk

63. cikk

7. cikk

57. cikk és 43. cikk (2) bekezdés d) pont

8. cikk

55. és 56. cikk

9. cikk (1) bekezdés

64. cikk

9. cikk (2)–(7) bekezdés

65–68. cikk

10. cikk

65., 66. és 67. cikk

11. cikk

67. cikk b) pont és 68. cikk (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés a) pont

12. cikk

54. cikk, 61. cikk (1) bekezdés h) pont és 63. cikk c) pont

13. cikk

65. cikk (2) bekezdés

14. cikk

15. cikk

16. cikk

46., 47. és 69. cikk

17. cikk

47. cikk

18. cikk

65. cikk (1) bekezdés e) pont, 67. cikk a) pont és 69. cikk

19. cikk (1)–(3) bekezdés

53–56. cikk és 59. cikk

19. cikk (4) bekezdés

57. cikk és 60–63. cikk

19. cikk (5) bekezdés

71. cikk (2) bekezdés

20. cikk

21. cikk

43. és 44. cikk

22. cikk

23. cikk

24. cikk

25. cikk

26. cikk

27. cikk

14.   92/118/EGK irányelv

92/118/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

166., 222. cikk, 227. cikk c) pont iv. alpont és 228. cikk

4. cikk (1) bekezdés

166., 222. cikk, 227. cikk c) pont iv. alpont és 228. cikk

4. cikk (2) bekezdés

5. cikk

166. és 222. cikk

6. cikk

16. cikk (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés b) pont

7. cikk (1) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés

257–259. cikk

7. cikk (3) és (4) bekezdés

7. cikk (5) bekezdés

268. cikk

8. cikk

9. cikk

229. és 234. cikk

10. cikk (1)-(4) és (6) bekezdés

229., 234., 237. és 239. cikk

10. cikk (5) bekezdés

11. cikk

239. cikk (2) bekezdés c) pont ii. alpont

12. cikk

13. cikk

239. cikk (2) bekezdés c) pont i. alpont

14. cikk

15. cikk

16. cikk

239. cikk (2) bekezdés c) pont v. alpont

17. cikk

18. cikk

19. cikk

20. cikk

15.   92/119/EGK irányelv

92/119/EGK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

18. cikk

4. cikk

53–57. és 59. cikk

5. cikk

60–63. cikk

6. cikk

70. cikk és 71. cikk (2) bekezdés

7. cikk

63. cikk

8. cikk

57. cikk és 43. cikk (2) bekezdés d) pont

9. cikk

55. és 57. cikk

10. cikk

64. cikk és 71. cikk (3) bekezdés

11. cikk

65–68. cikk és 71. cikk (2) bekezdés

12. cikk

65–68. cikk és 71. cikk (2) bekezdés

13. cikk

67. cikk a) pont

14. cikk

65. cikk (2) bekezdés és 71. cikk (1) és (3) bekezdés

15. cikk

16. cikk

63. cikk b) pont, 67. cikk b) pont és 68. cikk (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés a) pont

17. cikk

18. cikk

19. cikk

46., 47. és 69. cikk

20. cikk

43. és 44. cikk

21. cikk

22. cikk

23. cikk

24. cikk

25. cikk

26. cikk

27. cikk

28. cikk

16.   95/410/EK határozat

95/410/EK határozat

E rendelet

1. cikk

130–132. cikk és 273. cikk

2. cikk

131. cikk (1) bekezdés c) pont

3. cikk

143., 145. és 146. cikk

4. cikk

5. cikk

6. cikk

17.   2000/75/EK irányelv

2000/75/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

18. cikk

4. cikk (1) és (2) bekezdés

54. és 55. cikk

4. cikk (3) bekezdés

53. cikk

4. cikk (4) bekezdés

56. cikk

4. cikk (5) bekezdés

70. cikk

4. cikk (6) bekezdés

59. cikk

5. cikk

46. és 47. cikk

6. cikk

60 –64. cikk, 71. cikk (2) bekezdés és 69. cikk

7. cikk

57. cikk

8. cikk

64., 68. cikk és 71. cikk (3) bekezdés

9. cikk

65., 67., 69. cikk és 71. cikk (3) bekezdés

10. cikk (1) bekezdés

65. és 67. cikk

10. cikk (2) bekezdés

46. és 47. cikk

11. cikk

12. cikk

71. cikk (3) bekezdés

13. cikk

71. cikk (1) bekezdés

14. cikk

65. cikk (2) bekezdés

5. cikk

16. cikk

17. cikk

18. cikk

43. és 44. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk

22. cikk

23. cikk

18.   1760/2000/EK rendelet

1760/2000/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

108. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

108. cikk (3) bekezdés és 111. cikk

4. cikk

112. cikk a) pont, 118., 119. és 120. cikk

4a. cikk

118. cikk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés a) pont

4b. cikk

118. cikk (2) bekezdés e) pont

4c. cikk

118. cikk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés a) pont

4d. cikk

118. cikk (1) bekezdés a) pont

5. cikk

109. cikk (1) bekezdés a) pont és 118. cikk (1) bekezdés b) pont

6. cikk

110. cikk (1) bekezdés b) pont, 112. cikk b) pont és 118. cikk (1) bekezdés c) pont

6a. cikk

110. cikk (2) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés

102., 106., 107. cikk és 112. cikk d) pont

7. cikk (2) bekezdés

118. cikk (2) bekezdés a) pont

7. cikk (3) és (4) bekezdés

102. cikk (3) bekezdés

7. cikk (5) bekezdés

102. cikk (4) bekezdés

7. cikk (6) bekezdés

106. cikk

9a. cikk

11. cikk és 13. cikk (2) bekezdés

10. cikk a)–c) pont

118., 119. és 120. cikk

10. cikk d) és e) pont

10. cikk f) pont

270. cikk

11. cikk

12. cikk

13. cikk

14. cikk

15. cikk

15a. cikk

22. cikk

22a. cikk

22b. cikk

23. cikk

23a. cikk

23b. cikk

24. cikk

25. cikk

19.   2001/89/EK irányelv

2001/89/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

18., 19., 20. és 23. cikk

4. cikk

54–56. cikk és 59. cikk

5. cikk

60–63. cikk és 71. cikk (2) és (3) bekezdés

6. cikk

63. és 71. cikk

7. cikk

62., 63. cikk, 65. cikk (1) bekezdés b) pont és 67. bekezdés

8. cikk

57. cikk

9. cikk

64. cikk

10. cikk

65–68. cikk

11. cikk

65–68. cikk

12. cikk

61. cikk (1) bekezdés f) pont, 63. cikk b) pont, 65. cikk (1) bekezdés f) pont, 67. cikk b) pont és 68. cikk (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés a) pont

13. cikk

61. cikk (3) bekezdés, 63. cikk d) pont és 68. cikk (2) bekezdés a) és c) pont

14. cikk

62. és 63. cikk

15. cikk

70. cikk

16. cikk

70. cikk és 31–35. cikk

17. cikk

16. cikk, 17. cikk (2) bekezdés, 54. cikk (2) és (3) bekezdés, 58. cikk (2) bekezdés, 61. cikk (1) bekezdés g) és h) pont, 63. cikk c) pont, 65. cikk (1) bekezdés b) pont és 67. cikk c) pont

18. cikk

16., 46. 47., 48. és 52. cikk

19. cikk

65. cikk (1) bekezdés e) pont, 67. és 69. cikk

20. cikk

70. cikk

21. cikk

22. cikk

43. és 44. cikk

23. cikk

43. cikk (2) bekezdés d) pont és 44. cikk

24. cikk

25. cikk

26. cikk

27. cikk

28. cikk

29. cikk

30. cikk

31. cikk

32. cikk

20.   2002/60/EK irányelv

2002/60/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

18., 19., 20., és 23. cikk

4. cikk

54–56. cikk és 59. cikk

5. cikk

60–63. cikk és 71. cikk (2) és (3) bekezdés

6. cikk

63. és 71. cikk

7. cikk

62. és 63. cikk

8. cikk

57. cikk

9. cikk

64. cikk

10. cikk

65-68. cikk

11. cikk

65-68. cikk

12. cikk

61. cikk (1) bekezdés f) pont, 63. cikk b) pont, 65. cikk (1) bekezdés f) pont, 67. cikk b) pont és 68. cikk (1) bekezdés b) pont

13. cikk

61. cikk (3) bekezdés, 63. cikk d) pont és 68. cikk (2) bekezdés a) és c) pont

14. cikk

62. és 63. cikk

15. cikk

70. cikk

16. cikk

70. cikk és 31–35. cikk

17. cikk (1) bekezdés

61. cikk (1) bekezdés f) pont, 63. cikk, 65. cikk (1) bekezdés f) és i) pont és 67. cikk a) és d) pont

17. cikk (2) és (3) bekezdés

71. cikk (2) és (3) bekezdés

18. cikk

16. cikk, 17. cikk (2) bekezdés, 54. cikk (2) és (3) bekezdés, 58. cikk (2) bekezdés, 61. cikk (1) bekezdés g) és h) pont, 63. cikk c) pont, 65. cikk (1) bekezdés b) pont és 67. cikk c) pont

19. cikk

16., 46. és 47. cikk

20. cikk

21. cikk

43. és 44. cikk

22. cikk

43. cikk (2) bekezdés d) pont és 44. cikk

23. cikk

24. cikk

25. cikk

26. cikk

27. cikk

28. cikk

29. cikk

30. cikk

21.   2002/99/EK irányelv

2002/99/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

166., 222. cikk és 227. cikk c) pont iv. alpont

4. cikk

65. cikk (1) bekezdés c), d), g), h) és i) pont, 67., 166., 222. cikk, 227. cikk c) pont iv) alpont és 228. cikk (1) bekezdés

5. cikk

167., 168., 223., 224. cikk és 227. cikk d) pont iii. alpont

6. cikk

7. cikk

234. cikk (1) és (2) bekezdés

8. cikk

230., 231.,és 232. cikk

9. cikk

237. és 238. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

13. cikk

14. cikk

15. cikk

16. cikk

22.   2003/85/EK irányelv

2003/85/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

18., 19., 20. és 23. cikk

4. cikk

54–56. cikk

5. cikk

55. cikk (1) bekezdés d) és e) pont és (2) bekezdés

6. cikk

55. cikk (1) bekezdés f) pont i. alpont és (2) bekezdés és 56. cikk b) pont

7. cikk

55. cikk (1) bekezdés f) pont ii. alpont

8. cikk

55. cikk (1) bekezdés f) pont és (2) bekezdés

9. cikk

59. cikk

10. cikk

60., 61. és 63. cikk

11. cikk

61. cikk (1) bekezdés f) pont, 63. cikk b) pont, 65. cikk (1) bekezdés f) pont, 67. cikk b) pont és 68. cikk (1) bekezdés b) pont

12. cikk

65. cikk (1) bekezdés d), h) és i) pont és 67. cikk

13. cikk

57. cikk

14. cikk

61.-63. cikk

15. cikk

61.-63. cikk, 70. cikk és 71. cikk (2) bekezdés

16. cikk

61., 62. és 63. cikk

17. cikk

71. cikk

18. cikk

61. és 63. cikk

19. cikk

62. és 63. cikk

20. cikk

71. cikk

21. cikk

43. cikk (2) bekezdés d) pont, 64. cikk, 65. cikk (1) bekezdés d), h) és i) pont és (2) bekezdés és 67. cikk

22. cikk

65–67. cikk

23. cikk

65–67. cikk

24. cikk

67. cikk és 71. cikk (1) bekezdés

25. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont, d) pont i. alpont, g), h) és i) pont és 67. cikk

26. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont, d) pont i. alpont, g), h) és i) pont, 67. és 166. cikk

27. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont, d) pont i. alpont, g), h) és i) pont, 67. és 166. cikk

28. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és d) pont iii. alpont és 67. cikk

29. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és d) pont ii. alpont és 67. cikk

30. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és d) pont ii. és iii. alpont és 67. cikk

31. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és d) pont ii. alpont és 67. cikk

32. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és d) pont és 67. cikk

33. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és d) pont ii. alpont és 67. cikk

34. cikk

67. cikk, 143. cikk (2) bekezdés, 161. cikk (2) bekezdés és 167. cikk (1) bekezdés b) pont

35. cikk

71. cikk (1) és (2) bekezdés

36. cikk

68. cikk

37. cikk

65-67. cikk

38. cikk

65-67. cikk

39. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont, d) pont i. alpont, g), h) és i) pont, 67. és 166. cikk

40. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont, d) pont i. alpont, g), h) és i) pont, 67. és 166. cikk

41. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és d) pont ii. alpont és 67. cikk

42. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) és d) pont és 67. cikk

43. cikk

71. cikk (1) bekezdés

44. cikk

68. cikk

45. cikk

64., 67. és 71. cikk

46. cikk

65. és 67. cikk

47. cikk

65. cikk (1) bekezdés h) pont és 67. cikk

48. cikk

66. cikk

49. cikk

16., 46. és 47. cikk

50. cikk

46., 47. és 69. cikk

51. cikk

47. és 69. cikk

52. cikk

46. és 47. cikk

53. cikk

46. és 47. cikk

54. cikk

47., 65., 67. cikk és 69. cikk (2) és (3) bekezdés

55. cikk

47., 65., 67. cikk és 69. cikk (2) és (3) bekezdés

56. cikk

47. cikk, 67. cikk c) pont, 68. cikk (1) bekezdés c) pont és 69. cikk (2) és (3) bekezdés

57. cikk

47. cikk, 67. cikk c) pont, 68. cikk (1) bekezdés c) pont és 69. cikk (2) és (3) bekezdés

58. cikk

68. cikk

59. cikk

36., 38., 39., 40. és 68. cikk

60. cikk

36., 38., 39., 40. és 68. cikk

61. cikk

36., 38., 39., 40. és 68. cikk

62. cikk

68. cikk

63. cikk

143. cikk (2) bekezdés, 161. cikk (2) bekezdés és 167. cikk (1) bekezdés b) pont

64. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont, 67. cikk, 69. cikk (3) bekezdés és 131. cikk

65. cikk

16. cikk

66. cikk

67. cikk

68. cikk

69. cikk

70. cikk

16. cikk

71. cikk

54. cikk (2) és (3) bekezdés, 58. cikk (2) bekezdés, 61. cikk (1) bekezdés g) és h) pont, 63. cikk c) pont, 65. cikk (1) bekezdés b) pont, 67. cikk c) pont és 68. cikk (1) bekezdés c) pont és 2. cikk b) pont

72. cikk

43. cikk

73. cikk

45. cikk

74. cikk

43. cikk (2) bekezdés d) pont

75. cikk

44. cikk

76. cikk

43. cikk (2) bekezdés d) pont és 44. cikk

77. cikk

44. cikk

78. cikk

43. cikk (2) bekezdés d) pont

79. cikk

52. cikk

80. cikk

48. és 51. cikk

81. cikk

48. cikk (3) bekezdés és 50. cikk

82. cikk

48. cikk (3) bekezdés és 50. cikk

83. cikk

49. cikk

84. cikk

48. cikk (3) bekezdés és 50. cikk

85. cikk

70. és 71. cikk

86. cikk

268. cikk

87. cikk

88. cikk

71. cikk (3) bekezdés

89. cikk

90. cikk

91. cikk

92. cikk

93. cikk

94. cikk

95. cikk

23.   21/2004/EK rendelet

21/2004/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

108. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk (1) bekezdés

108. cikk (3) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

111. cikk

4. cikk (1) és (2) bekezdés

113. cikk a) pont, 118., 119. és 120. cikk

4. cikk (3) bekezdés

118. cikk (2) bekezdés a) pont

4. cikk (4) bekezdés

118. cikk (2) bekezdés e) pont

4. cikk (5)–(7) bekezdés

118. cikk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés a) pont

4. cikk (8) bekezdés

111. cikk

4. cikk (9) bekezdés

118. cikk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés a) pont

5. cikk

102., 106., 107. és 111. cikk

6. cikk

111. cikk b) pont, 113. cikk (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés, 118. cikk (1) bekezdés b) pont ii. alpont, 119. cikk és 120. cikk (2) bekezdés d) pont

7. cikk

101. cikk

8. cikk (1) bekezdés

109. cikk (1) bekezdés b) pont és 118. cikk (1) bekezdés b) pont

8. cikk (2) bekezdés

113. cikk (1) bekezdés c) pont

8. cikk (3)–(5) bekezdés

109. cikk és 118. cikk (1) bekezdés b) pont

9. cikk

118. cikk (1) bekezdés a) pont és 2. cikk a) pont

10. cikk (1) bekezdés

10. cikk (2) bekezdés

120. cikk (2) bekezdés c) pont

11. cikk

11. cikk és 13. cikk (2) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

12. cikk (2) bekezdés

268. cikk

12. cikk (4)–(7) bekezdés

13. cikk

14. cikk

15. cikk

16. cikk

17. cikk

24.   2004/68/EK irányelv

2004/68/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk (1) bekezdés

229. cikk (1) bekezdés a) pont és 231. cikk

3. cikk (2) bekezdés

232. cikk (1) bekezdés

4. cikk

230. cikk (1) bekezdés

5. cikk

230. cikk (1) és (3) bekezdés és 231. cikk

6. cikk

234. és 235. cikk

7. cikk

229. cikk (2) bekezdés, 234. cikk (2) bekezdés a) pont, 235. cikk és 238. cikk (1) bekezdés e) pont

8. cikk

234. cikk, 237. cikk (4) bekezdés a) pont és 239. cikk (2) bekezdés a) pont

9. cikk

234. cikk (2) bekezdés, 235. cikk és 237. cikk (4) bekezdés a) pont

10. cikk

234. cikk (2) bekezdés, 235. cikk és 237. cikk (4) bekezdés a) pont

11. cikk

229. cikk (1) bekezdés d) pont, 237., és 238. cikk

12. cikk

13. cikk

14. cikk

16. cikk

17. cikk

18. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk

25.   2005/94/EK irányelv

2005/94/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

10. cikk

4. cikk

26., 28. és 29. cikk

5. cikk

18., 19., 20. és 23. cikk

6. cikk

57. cikk

7. cikk

54–56. cikk

8. cikk

55. cikk (2) bekezdés

9. cikk

59. cikk

10. cikk

55. cikk (1) bekezdés e) és f) pont és 56. cikk

11. cikk

61. és 63. cikk

12. cikk

63. és 71. cikk

13. cikk

61. és 63. cikk

14. cikk

63. cikk a) pont

15. cikk

62. cikk és 63. cikk e) pont

16. cikk

64. cikk

17. cikk

65-67. cikk

18. cikk

65. cikk (1) bekezdés a) és b) pont és 67. cikk

19. cikk

65-67. cikk

20. cikk

65. cikk (1) bekezdés d) pont ii. alpont és 67. cikk

21. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) és i) pont és 67. cikk

22. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) és i) pont és 67. cikk

23. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és 67. cikk

24. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és 67. cikk

25. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és 67. cikk

26. cikk

65. cikk (1) bekezdés c) pont és 67. cikk

27. cikk

65. cikk (1) bekezdés d) pont ii. alpont és 67. cikk

28. cikk

65. cikk (1) bekezdés f) pont és 67. cikk b) pont

29. cikk

68. cikk

30. cikk

65-67. cikk

31. cikk

68. cikk

32. cikk

65. és 67. cikk és 71. cikk (2) és (3) bekezdés

33. cikk

67. cikk és 71. cikk (3) bekezdés

34. cikk

71. cikk

35. cikk

54. és 61. cikk

36. cikk

61-63. cikk

37. cikk

61-63. cikk

38. cikk

61., 63., 65. és 67. cikk

39. cikk

61., 63. cikk és 71. cikk (2) bekezdés

40. cikk

61., 63. cikk és 71. cikk

41. cikk

61. cikk, 63. cikk és 71. cikk (2) és (3) bekezdés

42. cikk

62. és 63. cikk e) pont

43. cikk

64. cikk

44. cikk

65. és 67. cikk

45. cikk

68. cikk

46. cikk

64. cikk (4) bekezdés, 67. cikk és 71. cikk (2) és (3) bekezdés

47. cikk

54., 55., 61., 63. és 71. cikk

48. cikk

68. cikk (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés a) pont

49. cikk

61. cikk (3) bekezdés és 68. cikk

50. cikk

16. cikk, 54. cikk (2) bekezdés b) és c) pont és (3) bekezdés, 58. cikk (2) bekezdés, 61. cikk (1) bekezdés g) és h) pont, 63. cikk c) pont, 65. cikk (1) bekezdés b) pont, 67. cikk c) pont, 68. cikk (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés b) pont

51. cikk

52. cikk

46. és 47. cikk

53. cikk

69. cikk

54. cikk

47. cikk, 65. cikk (1) bekezdés e) pont, 67., 69. cikk és 71. cikk (3) bekezdés

55. cikk

47. cikk, 65. cikk (1) bekezdés e) pont, 67., 69. cikk és 71. cikk (3) bekezdés

56. cikk

46. és 47. cikk

57. cikk

47. cikk

58. cikk

48–50. cikk

59. cikk

52. cikk

60. cikk

61. cikk

268. cikk

62. cikk

43. és 44. cikk

63. cikk

64. cikk

65. cikk

66. cikk

67. cikk

68. cikk

69. cikk

26.   2006/88/EK irányelv

2006/88/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

2. cikk és 3. cikk (2) bekezdés

3. cikk

4. cikk (részben)

4. cikk (1) bekezdés

172., 173., 176. és 177. cikk

4. cikk (2) bekezdés

179. cikk

4. cikk (3) bekezdés

185. cikk (2) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés

172., 173., 174. és 175. cikk

4. cikk (5) bekezdés

5. cikk

181. cikk

6. cikk

185. cikk

7. cikk

8. cikk

186., 187., 188. és 189. cikk

9. cikk

181. cikk (1) bekezdés a) pont i. alpont, (2) és (3) bekezdés

10. cikk

181. cikk (1) bekezdés a) pont ii. alpont, (2) és (3) bekezdés

11. cikk

191. és 204. cikk

12. cikk

191. cikk

13. cikk

192. cikk

14. cikk (1) és (2) bekezdés

208. és 211. cikk

14. cikk (3) és (4) bekezdés

219. és 220. cikk

15. cikk (1) és (2) bekezdés

196. és 197. cikk

15. cikk (3) bekezdés

193. cikk

15. cikk (4) bekezdés

196., 197. és 199. cikk

16. cikk

197. cikk

17. cikk

197. cikk

18. cikk

201. és 202. cikk

19. cikk

201. és 202. cikk

20. cikk

200. cikk

21. cikk

200., 203., 205. és 226. cikk

22. cikk

229. cikk (1) bekezdés a) pont

23. cikk

230. és 231. cikk

24. cikk

229. cikk (1) bekezdés d) pont és 237. cikk

25. cikk

234., 237. és 238. cikk

26. cikk

18. cikk

27. cikk

19. és 20. cikk

28. cikk

53–55. cikk és 72–74. cikk

29. cikk

57. cikk és 77. cikk (1) bekezdés b) pont

30. cikk

59. és 78. cikk

31. cikk

32. cikk

60., 61., 62. és 64. cikk

33. cikk

65-67. cikk

34. cikk

61. cikk (1) bekezdés b) és c) pont és 63. cikk

35. cikk

61. cikk (3) bekezdés és 63. cikk

36. cikk

37. cikk

68. cikk

38. cikk

77., 79. cikk és 80. cikk (3) bekezdés

39. cikk

79. és 80. cikk

40. cikk

81. cikk

41. cikk

257. cikk (1) bekezdés b) és c) pont

42. cikk

71. cikk (3) bekezdés

43. cikk

226. cikk

44. cikk

27., 28., 31. és 32. cikk

45. cikk

33. cikk

46. cikk

31. cikk (2) bekezdés

47. cikk

43. és 44. cikk

48. cikk

46. és 47. cikk

49. cikk

36. cikk

50. cikk

36. és 37. cikk

51. cikk

38. cikk

52. cikk

41. cikk

53. cikk

42. cikk

54. cikk

55. cikk

56. cikk

57. cikk a) pont

57. cikk b) pont

54. cikk (2) bekezdés c) pont és (3) bekezdés, 58. cikk, 61. cikk (1) bekezdés g) és h) pont, 63. cikk c) pont, 65. cikk (1) bekezdés b) pont és 67. cikk c) pont

57. cikk c) pont

58. cikk

59. cikk

38. és 185. cikk (részben)

60. cikk

268. cikk

61. cikk

62. cikk

63. cikk

64. cikk

65. cikk

66. cikk

67. cikk

27.   2008/71/EK irányelv

2008/71/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk (1) bekezdés

101. és 111. cikk

3. cikk (2) bekezdés

118. cikk (2) bekezdés és 119. cikk

4. cikk (1) bekezdés

102., 107. és 119. cikk

4. cikk (2) bekezdés

102. cikk (3) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés

115. cikk a) pont, 118. cikk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés a) pont és 120. cikk

5. cikk (2) bekezdés

118. cikk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés a) pont

6. cikk (1) bekezdés

115. cikk a) pont, 118. cikk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés a) pont

6. cikk (2) bekezdés

7. cikk

109. cikk (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés

8. cikk

118. cikk (2) bekezdés e) pont

9. cikk

268. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

13. cikk

28.   2009/156/EK irányelv

2009/156/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

126. és 139. cikk

4. cikk (1) bekezdés

130. cikk és 149. cikk (3) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

130. és 131. cikk

4. cikk (3) bekezdés

128. cikk

4. cikk (4) bekezdés

114., 118. és 120. cikk

4. cikk (5) bekezdés

126. cikk (1) bekezdés b) pont, 130. és 131. cikk

4. cikk (6) bekezdés

31–35. cikk

5. cikk

130. és 131. cikk

6. cikk

130., 131. cikk és 144. cikk (1) bekezdés b) pont

7. cikk (1) bekezdés

126. cikk (2) bekezdés és 133. cikk

7. cikk (2) bekezdés

131. és 132. cikk

7. cikk (3) bekezdés

130., 131. és 132. cikk

8. cikk

114. cikk (1) bekezdés c) pont, 118., 120. és 143–146. cikk

9. cikk

257–259. cikk (részben)

10. cikk

11. cikk

12. cikk (1), (2) és (3) bekezdés

229. cikk (1) bekezdés a) pont, 230. és 231. cikk

12. cikk (4) bekezdés

234. cikk

12. cikk (5) bekezdés

13. cikk

234. és 235. cikk

14. cikk

234. cikk

15. cikk

234. cikk

16. cikk

234., 235. és 237. cikk

17. cikk

234. cikk

18. cikk

19. cikk a)-c) pont

234. és 239. cikk

19. cikk d) pont

20. cikk

21. cikk

22. cikk

23. cikk

24. cikk

29.   2009/158/EK irányelv

2009/158/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

2. cikk

4. cikk (részben)

3. cikk

4. cikk

5. cikk

126., 130., 131., 159. és 160. cikk

6. cikk

124., 126. és 159. cikk

7. cikk

101. cikk

8. cikk

159. és 160. cikk

9. cikk

130. és 131. cikk

10. cikk

130., 131. cikk, 149. cikk (3) és (4) bekezdés

11. cikk

130., 131. cikk, 149. cikk (3) és (4) bekezdés

12. cikk

130. és 131. cikk

13. cikk

131. és 273. cikk

14. cikk

131. cikk

15. cikk (1) bekezdés a) pont

159. és 160. cikk

15. cikk (1) bekezdés (b)–(d) albekezdés

130. és 131. cikk

15. cikk (2) bekezdés

31–35. cikk és 36. cikk (3) bekezdés

15. cikk (3) bekezdés

42. cikk

16. cikk

31–35. cikk

17. cikk

36., 39. és 40. cikk

18. cikk

117. cikk, 118. cikk (2) bekezdés e) pont, 122. cikk (2) bekezdés, 124., 125. cikk, 126. cikk (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés, 132. cikk és 157. cikk (3) bekezdés

19. cikk

130. és 131. cikk

20. cikk

143. cikk (1) bekezdés a) pont, 144., 145., 149., 161. és 162. cikk

21. cikk

139. cikk, 144. cikk (1) bekezdés a) és b) pont

22. cikk

23. cikk

229. cikk (1) bekezdés a) pont, 230. és 231. cikk

24. cikk

234. cikk

25. cikk

234. cikk

26. cikk

237. cikk

27. cikk

28. cikk

234., 235. és 236. cikk

29. cikk

234., 235. és 239. cikk

30. cikk

234. cikk

31. cikk

257–259. cikk

32. cikk

33. cikk

34. cikk

35. cikk

36. cikk

37. cikk

38. cikk

30.   576/2013/EU rendelet

576/2013/EU rendelet

E rendelet

1. cikk

2. cikk

3. cikk (5) és (6) bekezdés és 244. cikk

3. cikk

4. cikk (részben)

4. cikk

245. cikk (1) bekezdés

5. cikk (1) és (2) bekezdés

246. cikk (1) és (2) bekezdés

5. cikk (3) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés

3. cikk (4)-(6) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

246. cikk (3) bekezdés

5. cikk (6) bekezdés

6. cikk

247. cikk, 252. cikk (1) bekezdés a) és b) pont

7. cikk

252. cikk (1) bekezdés b) pont és (4) bekezdés d) pont

8. cikk (1) és (3) bekezdés

252. cikk (1) bekezdés b) és d) pont

8. cikk (2) bekezdés

253. cikk (1) bekezdés b) pont

9. cikk

248. cikk és 252. cikk (1) bekezdés a) és b) pont

10. cikk

249. cikk és 252. cikk (1) bekezdés a) és b) pont

11. cikk

252. cikk (1) bekezdés b) pont és (4) bekezdés d) pont

12. cikk

252. cikk (1) bekezdés b) pont és (4) bekezdés d) pont

13. cikk

252. cikk (4) bekezdés d) pont és 253. cikk (1) bekezdés d) pont

14. cikk

250. cikk és 252. cikk (1) bekezdés a) és b) pont

15. cikk

252. cikk (4) bekezdés és 253. cikk (1) bekezdés d) pont

16. cikk

251. cikk

17. cikk

247. cikk a) pont és 252. cikk (1) bekezdés a) pont

18. cikk

252. cikk (1) bekezdés a) pont ii. alpont és 14. cikk (1) bekezdés c) pont iv. alpont és (2) bekezdés

19. cikk

252. cikk (1) bekezdés a) pont, (2) és (3) bekezdés és (4) bekezdés a),b) és c) pont

20. cikk

253. cikk (1) bekezdés c) pont

21. cikk

254. cikk a) pont és 255. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pont

22. cikk

254. cikk d) pont

23. cikk

254. cikk b) pont

24. cikk

254. cikk c) pont

25. cikk

254. cikk a) pont és 255 (1) bekezdés

26. cikk

254. cikk d) pont

27. cikk

254. cikk c) pont

28. cikk

254. cikk a) pont and 255. cikk (2) bekezdés a) pont

29. cikk

254. cikk d) pont

30. cikk

254. cikk a) pont és 255. cikk (2) bekezdés a) pont

31. cikk

254. cikk d) pont

32. cikk

252. cikk (4) bekezdés e) pont

33. cikk

34. cikk

35. cikk

36. cikk

257-262. cikk

37. cikk

256. cikk

38. cikk

39. cikk

40. cikk

41. cikk

42. cikk

268. cikk

43. cikk

44. cikk

45. cikk


Top